ÉRTESITVÉNY A REFORMÁTUSOK
DEBRECZENI FŐISKOLÁJÁRÓL 1873–74. TANÉVRŐL.
SZERKESZTETTÉK:
Thót Ferencz,
Szegedi Sándor,
Joó István,
akademiai
gimnaziumi
tanitó-képezdei
igazgató tanárok.
DEBRECZEN, NYOMATOTT A VÁROS KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. 1874. Ag.
BESZÉDEK, MELYEK A REFORMÁTUSOK DEBRECZENI FŐTANODÁJA IMATERMÉBEN JOÓ ISTVÁN TANITÓ-KÉPEZDEI TANÁR ÉS IGAZGATÓ 1873-DIK ÉVI OKTÓBER HÓ 12-ÉN TÖRTÉNT ÜNNEPÉLYES HIVATALBA ÁLLITÁSA ALKALMÁVAL TARTATTAK.
Mélyen tisztelt gyülekezet, tudós tanárkar, tanuló nemes ifjuság! Iskolai örömünnepélyre, egy megüresült tanszék betöltésének illetőleg az arra elválasztott, s esküjét már letett tanár beigtatásának örömünnepélyére gyülekeztünk össze az e végre kitüzött órában. Nem lehet ugyan teljes örömfényben uszó ez ünnepély, mint vólt, midőn egyszer másszor ujonnan alapitott tanáriszékbe történt a beigtatás, és nem kellett azon gyászos veszteség sötét emlékének felborongani. – Most fájdalom! e beigtatási ünnepély akaratlanul is vissza viszi emlékezetünket ama temetési gyászünnepélyre, mely – mint éjszaka, hogy hajnal kellhessen, felvonja sötét sátorát – gyászt hozott főiskolánkra, hogy ez ünnepély napja feltámadhasson; igen, az uj tanár mellett ott lebeg, elődének, a korán elhalt derék Veres Lászlónak árnyéka; s igy e szempontból tekintve, e mai örömünnepélynek nem ragyogó nap – hanem csak szivárvány fénye van, mely borus fellegen gyulad fel. – Hadd legyen hát ez ünnepély egy részben Veres László tanár emlékének is szentelve! hiszen mi szegény reformátusok ugy is keveset adhatunk tanárainknak életökben – halálukkor nem igen emelhetünk sirjokra méltó köveket – adjuk meg legalább nekik a mikor csak lehet, a kegyeletes emlékezetet. Azonban a kegyelet adójának lefizetése után: szabad már felemlitenem egy körülményt, mely e mai ünnepély örömét nem csak kiegésziti, hanem egyszersmind fokozza is. Az uj épület, melynek alapkövét Istenben bizva ugyan, de még is tudva a nehézségeket, aggodalommal tettük le – teljes diszben fenáll már, és termeket nyithat a tudománynak, menhelyet a tudományt kereső szegényeknek. A neveléstannak, melynek terhét Veres László, szinte haláláig egy maga emelte – ma már 3 rendes tanszéke, s a tanitóképezde a mellék tanárok segitségével kiegészitve van, ugy hogy az már versenyre szállhat az állami tanitóképezdékkel. – S épen e már szervezett tanitó-képezde igazgató tanáraul lőn elválasztva az, – nagytiszteletü Joó István ur, – kinek beigtatására tartatik ez ünnepély – és a kit hazai és külhoni tanitóképezdékben szerzett tanulmányozási után, hazatértet, s hivatalát mindjárt megkezdendőt szabad legyen immár a mélyen tisztelt közönségnek bemutatnom, s felhivnom, hogy székfoglaló beszédével ünnepélyesen lépjen be hivatalába, melynek hü vitelére magát már esküvel kötelezte. Révész Bálint, püspök.
TANÁRI SZÉKFOGLALÓ BESZÉD. ESZMETÖREDÉKEK A NÉPNEVELÉS KÖRÉBÖL. Mélyen tisztelt hallgatóság! Régi szokás már az e főiskola körében s különösen némely tanszékek tanáraira nézve, hogy mielőtt tanári hivatalukat tényleg megkezdenék, szakukba vágó tárgyról tartott értekezés után ünnepélyesen igtattatnak s fogadtatnak be a tanárikar érdemdus soraiba. Ezen szokásnál fogva állok én ma itt, hogy miután illető értekezésemet felolvastam, ünnepélyes beiktatást s a tanárok közé szives befogadtatást nyerjek. Értekezésemet ily czimmel „Eszmetöredékek a népnevelés köréből” megkezdendő, a jelenlevők szives figyelmét mély tisztelettel kérem. A népnevelésnek átható, a nép minden rétegeire kiterjedő felkarolása bizonyára századunk utóbbi évtizedeinek érdeme. Ez idő alatt lett az különösebben az államok s felekezeti hatóságok körültekintőbb intézkedéseinek, a nép üdvét szivökön viselő egyesek buzgó törekvéseinek tárgya, ez idő alatt látjuk annak öntudatos, tervszerű és saját módja szerénti fejlesztését gyakran lánglelkek által, de egyszersmind látjuk az arra hozott áldozatok bő kamatozását a nemzetek anyagi és szellemi tőkéik emelkedésében, látjuk azon elvnek világszerte elismertetését, hogy a népneveléssel a nemzetek jólléte és bóldogsága, hatalma és fénye, sőt intézményeinek s magának az oly becses szabadságnak biztonsága is szoros viszonyban, benső kölcsönhatásban áll. Különös azonban, hogy a béke legsajátosabb művének a népnevelésnek a nemzetek életére nagy mérvü kihatását, két rettenetes emlékü háboru véres lefolyása közben és utána ismerte el a bámuló világ, – kitünőbb mértékben, mint látva a kézmü és földipar nagyszerű eredményeit. A régi közmondás szerént inter arma silent musae; az uj tapasztalás szerént a háboruk zaja a muzsák dicsőségét zengi. A népnevelés fontossága a multban is elismertetett ugyan, s a letűnt századokban is sok nagy elme s az emberiség üdvéért nemesen lángoló szív buzgón ápolta azt, el kell hát ismerni azt is, hogy a népnevelés jelen fejlettségét itt vagy amott, a multban messze kezdődő. lassu bár de folytonos, különböző czélból és irányban megindult gondoskodás és küzdelem tette lehetővé, el kell igenis ismerni, hogy a népnevelés körül kitűnő érdemei vannak a multnak s az nem állott, nem állhatott elő mint „Deus ex machina.” – Hanem az uj népiskola tárgyias tanitásával s helyes módszerével e század közelebbi évtizedeinek köszöni lételét. Itt e helyen pedig megütődés nélkül, sőt büszkeséggel és joggal állithatom, hogy a valódi népnevelés felé is az egyházujitás örök dicsőségü korában indúlt meg először a leghatalmasabb rnozgalom. – A reformatorok közt a tulajdonképi népnevelés nagy fontosságát az egyházi, állami és magán életre nézve oly éleslátólag senki sem fogta fel, annak oly igaz becset senki nem tulajdonitott mint Luther, aki nemcsak mint theolog, hanem mint paedagog is a legnagyobb méltánylást érdemli. Ő mindjárt reformátori pályája kezdetén hatalmas felhivást intéz a német városok előljáróihoz intvén, őket; hogy ugy a Krisztusnak mint a világnak nagyon érdekében álló és komoly dolog az ifju nemzedéknek tanitás által segítségére leinni. –,,Egy város bóldogulása, ugymond, nem egyedül abban áll, hogy nagy kincseket gyüjtsön, erős kőfalakat, szép házakat, sok puskát és vértet szerezzen, hanem egy város város legjobb és legdusabb bóldogulása, üdve és ereje az, hogy ha sokkal finomabb, tanultabb, eszesebb, tiszteletre méltóbb s jobban nevelt polgárai vannak, ezek képesek aztán kincseket és mindenféle jót gyűjteni, megtartani és helyesen használni.” Ily nemesen gondolkodik a nép nevelése felől a szelidlelkü. Melanchton is, ki az egyházak látogatási alkalmával a szegény nép tudatlanságát és butaságát látva fájdalmas
meghatottsággal igy ir: „gyakran félremegyek és sirok fájdalmamban, ha a helység vizsgálatát elvégeztem. És ki nem sirma – ugymond – aki látja, hogy az emberek képességei elhanyagoltatnak, s a szellem, mely oly sokat felfogni tud, uráról és teremtőjéről semmit sem tud.” Melanchton sokat, nagyon sokat is tett szóval és tettel a tanügy fejlesztésére, de a tulajdonképi népiskoláért nem nagyon törődött ő, figyelmét inkább a tudós iskolára forditotta, ennek körében fejtett ki oly nagy munkásságot, a melyért aztán honfiai „Praeceptor Germaniae” névvel tisztelték meg. Másfelől az is igaz, hogy ő a latin nyelv tulságos szeretete miatt a nemzeti nyelvről csaknem megfeledkezett s a protestánsok között a világ minden részeiben utánzásra talált téves irányt honositott meg, hogy tudniillik a latin nyelvvel a nép legalsó osztályának gyermekei évenként át gyötörtettek minden haszon nélkül. Ugy látszik, hogy a nagy embereknek, erényeik és hibáik egyiránt utánzásra találnak. Zwingli is sulyt fektetett az ifjuság nevelésére, de rövid életpályája s körülményei miatt nem tett s nem tehetett anyit mint nevezett két dicső kortársa. Egyébiránt a reformatorok s követőik ugy az államnak, mint magának az egyház ujitásnak érdekében elismerték a népnevelésnek, az ifjuság oktatásának fontosságát s e tekintetben szellemök hatalmával nagyszerű mozgalmat inditottak meg. Jól tudjuk hogy a protestantismus elve azon törekvésben nyilvánult, miszerint a szellemiségénél fogva szabadságra hivott lény az ember, önvizsgálat, öngondolkodás és önelhatározás által alakitsa meg lelki világát, és ne hajoljon meg szolga módra emberi tételeknek, emberi önkénynek, hanem egyedül magának Isten igéjének. De szabad, önálló gondolkodás, az igének ismerete, az atyák vallásába való alapos bevezettetés feltételezik az iskolai nevelést. Mind ez elég ok vólt arra, hogy a tanügy általában s a népnevelés különösen, az egyházujitás által uj s addig nem ismert lendűletet nyerjen. A legujabb időig ugy is tekintetett az iskola, mint az egyház veteményes kertje, hol a szülék hite s vallási meggyőződése át plántáltatik a gyermeki szivbe. Igy vólt s van még ez nálunk ma is. – És mig a protestánsok annyi könnyel és vérrel szerzett önkormányzati jogaikat becsülni tudják, míg üdvöt látnak a vallásban amelyben neveltettek, mig őseik emlékét hálás tiszteletben hiven megőrzik, mig meg vannak győződve arról, hogy a felvilágosult vallásu egyén lehet igazán erényes, önzetlen felebarát, állhatatos honfiu, mig ők e hazának nemcsak papiron, de tényleg is egyenjogositott polgárai nem leendenek, addig iskoláikról nem mondhatnak le s ne csudálja senki, ha nem mondanak le. A protestánsok e hazában hiven őrzik iskoláikat, mint egyházuk létének biztos zálogait, mint az atyák erényeinek hirdetőit, a világosság és szabadság szentélyeit. – De nem vólna helyes, ha különösen a népiskola akár kizarólag, akár kiváló mértékben a vallástanitásra szoritkoznék s az ismeretek egyéb ágait mellőzné. Nem volna ez helyes már csak azért sem, mert ha van tantárgy, melyet későn fog fel a gyermek, ugy ez a vallás. Tévedés sőt bün a 8–9 éves gyermek érdeke ellen, ha annak feje érthetlen fogalmakkal töltetik meg, s szive hidegen maradván, vallásos érzelmek nélkül növekedik fel. S bátran merem állitani, hogy a hibás vallási nevelésnek nem kevesebb bűneül róvható fel korunk elvallástalanosodása, mint az isten-tagadó irók heves, sokszor ékesszóló megtámadásainak. Bizonyára a legjobb czélzatu törekvés is elfajulhat következményeiben, ha eszközei roszul választatnak meg. Jelenben már a népiskola is levetkőzte egyoldaluságát, s az életre általában szükséges ismereteket terjesztő tan s nevelő intézetté lőn, s mint minden más tantárgynak, ugy a vallásnak tanitását is okszerű eljárás által igyekszik könnyüvé s gyümölcsözővé tenni. Midőn a protestantizmusnak a tanügy s különösen a népnevelés érdekében tett szolgálatait talán hosszasabban fejtegettem, mások igaz érdemeit tagadni nem vólt szándékom; de nem hallgathattam el azon történelmi igazságot, hogy „valamint a keresztyénség minden embert rang és különbség nélkül az igazság ismeretére kivánt vezetni, ugy a reformatio az egész népnek nevelését és tanitását czélozta; az iskolák felállitása vólt
legfontosabb müveinek s az egyetemes iskola eszméje a protestantizmus alapgondolatából fejlett ki.” – (Dittes Geschichte der Erziehung und Unterrichtslehre. 108. lap.) S bizonyára valahol meghonosult a protestantismus, nyomában termettek az iskolák. Igy vólt ez édes magyar hazánkban is, hol a hivők részéről oly sok áldozattal s annyi szenvedés között ápoltatott a nevelés s általában a tanügy, mint sehol. – Hát a magyar nemzetiség fentartása s az alkotmányos szabadság megvédése körül szerzett érdemeit a protestantismusnak emlitsem-e? Amaz irodalmat a XVI. és XVII-dik századokban, melyre ma is büszkék lehetünk, jórészt a protestantismus teremtette meg. S ma nekünk protestánsoknak, nekünk a világosság terjesztőinek, a szabadság hirdetőinek és őreinek, iskolai aütonomiánkhoz való ragaszkodásinkért vagy olyanoktól kell pironságot szenvednünk, akik a protestantismus jelentőségét, tett szolgálatainak nagyságát nem ismerik, nem is sejtik, vagy olyanoktól, kik egyházunknak küzdelmeit, az ősök tetteit méltányolni érzéketlenek, s bizonyos divatos eszmék kedvéért, alaktalan nyereményekért ősi örökségünket ellenségünk káröröme közben eldobni elég merészek vólnának. Szabad és kiválóan alkotmányos magyar szellem hatotta át iskoláinkat mindenha, e szellemet igyekszünk azokban ápolni továbbra is, egyházunknak s hazánknak is üdvére. Bűne tehát a protestáns nevelés? Ily szellemben tanitás a rágalom tövis koronájára érdemes-e? ________ Az emberiség, a haza, nemzet érdeke követeli, hogy a serdülő nemzedék testi lelki képességei tekintetében a lehető tökéletes fejlettséget nyerjen, erőinek öszhangzatos képzettségét érje el. Nem elég azért bizonyos érzelmeket ébreszteni a gyermeki szivben, hanem oda kell hatni, hogy a „mens sana in corpore sano” régi de igaz elv minden gyermekben valósulva tükröződjék vissza; azon kell lenni, hogy a gyermeki lélek erőiben rejlő kincsek az emberiség közjavára napfényre jöjjenek, s az épen fejlett s tökélyesűlt egyének összeségében, emelkedjék a népek s nemzetek ereje, nagysága. Épen azért ugy vagyok meggyőződve, hogy mindazok, kik iskolák tartására jogot birnak avagy követelnek, az ifjuság neveléseért, a haza és emberiség előtt nagy áldozatokkal, nehéz kötelességekkel járó felelősséget vállaltak magukra. Első kötelesség, mondhatni a nevelés „conditio sine qua non” -ja, hogy ne legyen oly gyermek, ki iskolai vagy ezzel felérő képzésben nem részesült, ki a leendő élet hivatására szükséges általános ismeretek birtokába el nem jutott. – Hazánkban a tankötelezettség csak az 1868. évi XXXIII. törv. czikk által mondatott ki. Ez az egyik oka, hogy a tankötelezett gyermekeknek oly nagy száma nő fel ma is iskolázatlanul, sőt hogy kellő számu iskoláink sincsenek. – Egyébbiránt az országos törvény által előirt számban és mértékben követelt iskolák még nagyon soká nem fognak előállittatni, mert egy a szükséges dolog a pénz s ebben országosan nagy a hiány. S mig az ország pénzügyi helyzete tetemesen nem javul, s a lakosság adóképessége nem emelkedik, addig a népnevelés kivánt mértékben nem terjedhet, nem fejlődhetik. – Különben minden elfogulatlan vizsgálónak be kell ismernie, hogy a törvény követelménye és a tényleges helyzet közt óriási ür tátong. Az 1868. évi XXXVIII. törv. czikk ugyanis igen nagy részben Zürich Kánton népnevelési törvényének egyszerű másolata. Ott hol állami s községi roppant áldozatokkal évtizedek ólta folytonosan fejlesztetett a tanügy, az illető törvény igen helyes, a viszonyok által igazolt, – de ami sok tekintetben nagyon is elmaradt helyzetükben ugyan azon törvényt alkalmazni hasonló ahoz, midőn a termetes apa ruháját karcsu fiacskája veszi magára Ha nincs ugrás a természetben, bizony nincs a nevelésterén s a társadalmi viszonyok tekintetében sem. Egymásutánt, fokozatos rendet kell tartanunk itt is. Első feladat községeinket 6 évi tanfolymu iskolákkal látni el. Ámde elfogultság és szegénység e tekintetben is sok helyütt legyőzhetlen akadályokat
görditenek elénk. – Mind ezen akadályok legyőzése a jóknak mennyi küzdelmébe s törődésébe kerül még, csak az tudja, aki nem az irószoba szük keretéből, hanem közvetlenül ismeri viszonyainkat. Ki a népet igazán szereti s üdvéért komolyan lelkesül, az javitsa ennek anyagi helyzetét, hogy a müvelődés eszközeire többet áldozhasson, igyekezzék annak elfogultságát rábeszélés vagy erélyes intézkedések által eloszlatni, hogy ha képes áldozni, akarjon is. A törvény magas követelményeivel szemben minél kedvezőtlenebbek a viszonyok, annál több tapintat, mélyebb belátás, melegebb buzgalom s kitartóbb türelem, a szegény nép iránt valódi szeretet, a nemes lelkek áldozatai szükségesek az akadályok elháritására s magának a nevelés condito sine qua nun-jának megvalósitására. Második kötelesség, hogy a haza gyermekei a nevelés és oktatástan elvei szerént tehát okszerüen képeztessenek. Miólta a népiskola tantárgyai megsokasodtak, a nevelők kötelessége lőn gondosan buvárkolni a módot, mely által azok elsajátitása könnyebbé s lehetővé tétessék, hogy a gyermeki lelken erőszak ne követtessék el, Az elemi módszer megállapitása pedig nem egyedül a tantárgyaktól, hanem egyszersmind a tanulók képességei, szükségei s körülményeitől függ. – Annak aki a gyermekvilágot s benne az emberiséget szereti s jobb léteért nemes lélekkel hevül; ismerni kell mindenek felett az erőket, képességeket, melyekkel az rendelkezik. Valamint okszerű gazdálkodást az folytathat, ki nem csak jó magról gondoskodik, de ismeri a talajt, számot vet az időjárással, szóval mindazon tényezőket vizsgálja a melyektől terményének sikerülte függ, ugy kötelessége a nevelőnek ismerni növendékét erőivel, képességeivel, viszonyaival együtt, – igy tudhatja meg aztán mit és hogyan kell tennie, mit várhat és követelhet attól. – Sőt mint a hadvezérnek az ellenség minden mozdulatával szemben folytonos lélekjelenlétre s a változott helyzet ügyes felhasználására van szüksége, ugy a nevelő minden gyermekkel szemben, szokásaik, hajlamaik, képességeik, sőt koruk s állapotjuk szerént különböző intézkedésre s eljárásra van utalva. A nevelőnek a gyermek kisvilága körül természettudósnak kell lenni. Igen vizsgálnia kell azt, hogy „minden erőt az emberi természetben meghatározott törvények szerént hozzon munkásságba, érleljen s fejleszszen a lehetőség szerént.” Mert „miként a testi természet erőit örök és változhatlan törvények szerént fejtik ki, ugy az emberi természet is, kifejlésében meghatározott törvényeknek van alávetve. Az emberi szellem kifejlődésének eme törvényein kell nyugodnia a paedagogikának, vagy is minden tanitásnak, minden nevelésnek lélektani alappal kell birnia; a nevelésnek és tanitásnak ugyan azon törvények szerint kell eljárnia, melyeket a természet követ. Pestalozzi ezen szavakkal biztos alapját vetette meg a nevelésnek, magára az emberi természetre alapitván azt. S ha bár az emberi természet lényege nehány alaptulajdonra vihető vissza s enyiben könnyen felismerhetőnek látszik; minthogy azonban a közös emberi tulajdonok az egyének nagykülönfélesége szerént felszámithatlan módosulást szenvednek s minthogy sok tünemény oka elrejtve marad a szemelőtt, azért a nevelő helyzete igen nehéz, működésének sikere igen bizonytalan. De a nevelő helyzetével járó nehézség és bizonytalanság nem oldja fel őt, hogy buvárolja az emberi s különösen a gyermeki természetet, hogy azt felismervén kormányozhassa is. „Mert a nevelő azáltal lép be az ő méltóságába, hogy a természettel egyességben a gondviselés akaratját és munkáját a növendékekben kifejezett törvénye szerént betölti.” – Pestalozzi. A nevelés azáltal, hogy természetszerü, egyszersmind okszerü is. Az emberi természet körül tett hosszas buvárkodás után lett felismerve és megállapitva, hogy minden ismeret a szemlélettel kezdődik, illetőleg azáltal, hogy az érzéki tárgyakkal vagy tüneményeikkel közvetlen érintkezésbe jövünk s igy ezekről közvetlen tudomást szerzünk. S csak ami előbb érzékeink által a lélek tudomására jutott, lehetett a gondolkodásnak tárgya, vagyis először külső azután belső észrevétel. Nihil est in intellectu quod non antea fuerat in sensu A
szemlélet elvére alapitotta a tanítást már Ámós Gomenius, s ez elvből kiindulva szerkesztette Orbis pictus át amely által határozat ellentétbe helyezte magát a hirhedt scholistica philosophiával, mely a dolgok képzeteit mint üres alakokat fogta fel és tárgyalta.” (Karl Richter). – „Rousseau a természethez visszatérést ajánlta az emberiség nevelésében, s lelkesülten követelte, határozottan hangsulyozta a gyermekek sokat tudása s üres szótanulása helyett a szemléletre s öntevékenységre alapitott tárgyi oktatást.” A philanthropisták is felemelték nemes szavukat a hibás irány „a hólt tanulás” ellen – mint Basedow nevezte, de Pestalozzinak maradt örök dicsőségül, hogy „a szemlélet elvét a tanintézetekbe bevigye, s a szemléleti gyakorlatoknak az iskolában helyet készitsen.” (Richter). A szemléleti tanítás elvéből önként foly, hogy a gyermek a tanitásnál nem pusztán hallgató, nem a készt elfogadó, hanem öntevékenységgel müködő, a tanitóval együtt gondolkodó s mintegy segitő társ legyen Ezen elv lélektani alapon áll, mert ha először a lélek érzéki oldala fejlődik s aztán az értelem és ész – bizonyára az ismeret az oly tárgyakkal kezdődhetik természetesen; melyek a gyermek érzéki körébe esnek melyeket érez, észrevesz szemlél. – Kinek a tárgyakról világos határozott szemléletei s ezek nyomán tiszta képzetei váltak annak lehet azokról egészséges, helyes fogalma. „A fogalom pedig szemlélet nélkül üres.” (Kant.) A szemlélet elvét mely minden ismeretnek alapja, fogadta el immár az egész müvelt világ népiskolája. A schweitzi és német iskola ez elvnek köszöni megujulását, hirét, dicsőségét. Ez elv nyomán kezd indulni a magyar népiskola is, de valóban csak kezd; mert daczára a sok helyt pazarul beszerzett szemléleti eszközöknek, hibás felfogás s a tanitók indolentiája miatt, ma is hólt tanulás, a szavak értelem nélküli felhalmozása jellemzi az iskolát. Innen az életre vonatkozva aránylag kevés siker, innen a gondolkodási restség: önállástalanság, innen van az is, hogy a gyermekek oly korán megunják az iskolát. Ki nem tapasztalta, hogy a gyermek testileg örökös mozgásban van, feltéve hogy egészséges, de folytonos s mozgást kedvel annak lelke is. El kell ezt hát erejéhez mérten foglalni, de ugy hogy az ismeret szerzésében ne legyen üres szemlélő, hanem cselekvő, gondolkodó fél, hogy önerejét mielőbb érezze s önérzete munkára kényszeritse, öntevékenységre szoktassa, mely alapja a figyelemnek, mely nélkül a tanulás nem képzelhető. A szemlélet elve átvonul az egész elemi tanitáson: sőt minthogy az mindenkor az ismeret bizonyosságát feltételezi; a tanitás magasabb fokain is, valahányszor csak lehetséges mindenkor igénybe veendő. Mert például a természeti törvények számtani megbizonyitása elvontan meggyőzhet bárkit, de azért a kisérleti megbizonyitás nem felesleges, sőt közvetlenebbűl meggyőző, s mondhatnám szükséges is, mert igy látható csak, hogy a bizonyitási kiindulás nem pusztán felvétel, hanem tényleges alappal bir. – És ki is kétkedhetnék azon, hogy a tárgyak geneticus megmutatása a legmeggyőzőbb. – „Felsőbb iskoláinkban is rosz következése van annak, ha az abstractiók kedvéért a szemléletek mellőztetnek: Mert az lehetetlen általában, hogy egy ember bármely téren igaz, világos, tartós és gyümölcsöző ismeretekre jusson, ha ő saját kifogása által concret tárgyakról, kellő mennyiségben üde, helyes és pontos képzeteket nem nyer.” A szemléleti tanitás nemcsak legtermészetesb, és igy okszerübb, hanem a tanitóban több müveltséget, mindenek felett alapos lélek- és nyelvtani képzettséget, tiszta lelkiismeretességet, kitartó munkásságot igényel, egyszersmind több sikert igér mint a hólt tanulás, a puszta emlézés, s minthogy önmunkásságra szoktat önállósága, gondolkozási önállásra nevel, a szolgai utánmondást mint lealacsonyitást megveti. Igy lesz az ember sokat beszélő helyett sokat cselekvővé. Ha Horácz elmondotta hogy „forma dat esse rei” s elve jórészt igazolva van a költészet s általában a müvészet terén: az elemi tanitás körül is bátran elmondható, hogy az alak maga a tanitás. Népnevelőben nem keresünk fellengő tudományt, csak azt kivánjuk, hogy szükséges ismeretei biztosan rendezettek legyenek, a dolog felől határozott itéletet alkosson nézeteiben elbizakodás nélkül tanusitson önállóságot, s ismerje ama titkot, miképen kell valamely tudományt növendékei felfogásához, képzettségi fokához mérten előadni. Ezt aztán tanulni
nem lehet, erre sok gondolkodás; észlelés által juthat a tanitó. Innen a módszernek egyéni jelleme s azért mondják, hogy a módszer maga a tanitó. – Világos a mondottakból, hogy a jó tanitónak nem pusztán mesteremberi, hanem müvészi feladata van s valamint a szabályok tudása által nagy müvésszé senki sem lehet, igy kitűnő tanitóvá sem lesz arra valóság nélkül. Az iskola nem pusztán tanitó, hanem nevelőintézet is lévén, az értelem képzése mellett az ember egyéb képességei sem hanyagolandók el, sőt mind a kedély mind az akarat kellő figyelemben részesítendők. A kedély érzelmeinek eme nagy tengere most csendes, majd viharos, derült vagy borus, vidám vagy szomoru, a szerént amint lelkünk hangulatai állandóan inkább szomoruak vagy vidámak. E hangulatuk pedig a velünk született vérmérsékleten kivül az egésségnek, erőnek érzetéből, kedvező körülményeink önkéntelen behatásaiból származnak, ennélfogva a nyugodt, vidám kedélyü embert rendesen bóldognak nevezzük. Valósággal a jó kedély kedves érzelmeink állandóságából származott bóldog lelki állapot. „A kedélynek magában és magára nézve sem értelmi sem erkölcsi becse nincs, mond Dittes, az csak bóldogságunkkal áll egyenes összeköttetésben. A kedély korán kezdődik a gyermeknél. Mielőtt sejtené a külvilágot, hatást gyakorol reá, érzi jól vagy roszullétét, s mihelyt eszmélni kezd a kedves és kedvtelen érzéseket tudomásul veszi, érzelmekké szövi, melyekből kedélye alakul. Minél több ponton érintkezik az ember a külvilággal, annál többféle módon és fokban érzi ennek behatásait, a kedély is ily arányban indul fejlődésnek, s érzi bóldogságát vagy bóldogtalanságát. Nagyon természetes, hogy azt óhajtjuk, ettől rettegünk; vágyódunk oda, hol öröm várakozik reánk s kerüljük a helyet, mely gyötrelmeinket juttatja eszünkbe. Ezen lélektani igazság azon kötelezettséget szabja elénk, hogy a gyermeksereg kedély világát komoly figyelem tárgyává tegyük s bánás módunk kedvelt helylyé tegye az iskolákat. Már a philanthropisták felismerték a nevelés ezen kötelességét s azt kivánták, hogy a tanulás játszva történjék. Azonban a játék és munka nem illenek egész össze s félő, hogy a gyermek az eszközt t. i. játékot felcseréli magával a czéllal. Minden esetre kivánatos, hogy az iskola légköre derült hangulata vidám legyen, hogy ez által oly jól találja ott magát a gyermek, mint valami bóldog családi körben „A vidámság, mondja Jean Patti – a menny, mely alatt mérget kivéve minden tenyész, tehát a munkakedv s a jó eredmény egyik főbiztositéka, az éber figyelem is.” – A nyomort ugyan, mely korán lenyomja a gyermeki lelket, sem hatalom, sem igéret, sem a legjobb nevelő bánásmódja nem üzheti el, de a növendék rendes viszonyai között, a kedély élénkitésére sokat tehet az iskola. – Ugyanis okszerű testi nevelés által, – melyhez tartozik a kellő időben és módon alkalmazott mozgás és nyugvás, a rendszeres testgyakorlás – az egésséget s erőt, mint a kedves érzelmek s igy a jó kedély forrását növelhetjük, fejleszthetjük. A munkának okos felosztása, a tananyagok tetszős élénk modorban tárgyalása, az igazságos és gyöngéd bánásmód, atyai gondos szeretet kiválóan vonzók a gyermeki lélekre, sőt örömmel töltik el ezt. Azért a figyelmes és próbált szem, csak egy pillantást vet az iskola kis seregére s a felé lövelő vidám tekintetekből azonnal felismeri, hogy ott szelid bánásmód uralkodik. Ellenben a munka tulhalmozása, a rideg s talán durva bánásmód, az oktalan szigor, a méltatlan büntetés vagy mellőzés félénkséget, levertséget, bizalmatlanságot s elkeseredést szül s a munkától elidegeniti a gyermeki lelket. Ide vonatkozólag oly szépen mondja Jean Paul. „Egy szomoru embert eltürhetek, de szomoru gyermeket nem, mert az bármily posványba sülyedjen alá: szemeit vagy az ész, vagy a reménység országába felemelheti; de a kis gyermeket a jellemek fekete méreg cseppjei elborítják és elnyomják.” – A nemes Zwingli szerént pedig „az emberi kedély egy kerthez hasonló, melyet ápolás nélkül gaz borit el. Azért az ifjukortól kezdve kell azt ápolni és művelni. A hol ez történik, ott egy becses kincs nyeretik; a hol a kedélyt nem képezik, sem a szem, sem a nyelv, sem a kéz nem lesz kimüvelve s az ember rendezetlen lény marad. – Miképen is lehetne egy kertből, mely gazzal van telve, jó gyümölcsöket várni? S ez az oka, hogy az árvák és fattyuk legtöbbnyire rosszakká lesznek, mert hiányzanak szüleik akik
képezzék és neveljék.” Az iskolai nevelés a jó és nemes szülék vagy a házi nevelés hiányait nem pótolhatja, de enyhitheti, valamint a jó házi nevelésnek a kedély képzési tekintetben is segitségére jöhet. De ne feledjük, hogy akinek szivében sötét bánat ül s akit inség üldöz, az vidám, derült kedélyü nem lehet, s szomoru arczával környezetetét meg nem vidámithatja, sőt inkább ugy van az, hogy valamint örülünk az örülőkkel, ugy sirunk a sirókkal. Azért a bánatos lelkü, az életgondok által levert tanitótól nem lehet várni, hogy arczán öröm mosolyogjon s szemében a megelégedés tüze ragyogjon, nem lehet várni, hogy társalgása kedélyes, modora kedélyt képező legyen. Ha igaz ez, akkor a nevelésnek áll érdekében, hogy a tanítók sorsa javittassék, helyzetük anyagilag és erkölcsileg emeltessék. Emlitsem-e hogy a tágas, világos és tiszta tantermeknek az egészségre és kedélyre egyiránt mily jótékony befolyásuk van. A népiskolának tantárgyakkal tulterheltsége miatt a legkomolyabban gondolkozók is féltik a gyermeki elmét a korai tulterheltetéstől, minek szomoru következménye a lelkierők elbágyadása s az iskolai tanulás megunása, holott a népiskola legfőbb czélja tanitás tekintetében, az észtehetségek fejlesztése, élénkitése s gondolkozásra szoktatása. Ezért kell oda törekedni, hogy a szellem a magába fogadott tartalom felett öntudatosan uralkodjék, hogy az összhangzatosan képzett erők alkalmasok legyenek a megujitott munkásságra s a vidám gyermek mindig szives akaratot vigyen a tanulás elé. A kedély és akarat nyilatkozatukban különbözők ugyan, mert annál a lélek saját benső állapotok tudomásul vételén kivül a külről jövő behatásokat fogadja magába, az akarat által ellenben a külvilágra hat, – de forrásukra nézve közel rokonok egymással, mindkettő érzelmeinkből fakadván. A jó és kedves tárgy kedélyünket élénk mozgalomba hozza, örömet szül bennünk, akaratunk pedig azt birni, a jót valósitani törekszik …. Innen a kettőt sokan összezavarják, vagy a kedélyt oly általános értelemben veszik, hogy az mint fensőbb az akaratot magában foglalja. „A kedély minden elméleti és gyakorlati tevékenységeknek forrása, de viszont azoknak tengere is, amelybe azok ömlenek, hanem az magába véve sem elméleti sem gyakorlati, habár meghatározott esetekben majd az egyikhez majd a másikhoz közelebb állhat is.” (Encyclopaedie der Erziehung stb. Schmid). – Rüegg szerént pedig minél tökélyesb a kedély, annál gazdagabb forrása tartozik lenni a gondolatoknak és cselekedeteknek; megforditva minden tevékenység, legyen bár az elméleti vagy gyakorlati, a kedélyre hat vissza és annak életét gazdagabban fejti ki.” – E meghatározást vévén alapul önként következik, hogy a kedély és akarat kölcsönösen hatnak egymásra, következik az is, hogy a nemes kedély éltetője, táplálója az erkölcsi jónak, és szépnek sőt az igaznak is s e mozzanat csak emeli a kedély fontosságát s igazolja annak az erkölcsiségre nézve nagy hatását. Az akarat képzése, tehát az erkölcsi nevelés, mely szoros értelemben vett nevelésnek nevezhető, általánosan elismert feladata az iskolának, mely annál nehezebb minél különbözőbbek a növendékek koruk, házi neveltetésük, hajlamuk stb. tekintetében. Itt nem elég bizonyos feltevésekből kiindulni, hanem a növendékek egyénisége; s különleges viszonyai is mindenkor számitásba veendők. A nehézséget még csak növeli az, hogy a tanitó hatását a növendékekre annyi más nevelőeszköz: a tanuló társak, rosz példák, szülék cselédek stb. ellensulyozzák. De a mily nehéz, ép oly fontos az erkölcsi nevelés, sőt fontosabb minden másnál. Legyen azonban bármily nehéz meg kell küzdeni az akadályokkal, s ezektől visszariadni nem szabad. – Azonban a nehézségek leküzdésére nagyon sok függ a tanitó modorától jellemétől, bánásmódjától s külsejétől is. Ha ő vonzó egyéniség, akkor intései engedelmes szivbe hullanak, tanácsai örömmel hallgattatnak és teljesittetnek is. A kit szeretünk azt uralkodni is engedjük magunkon: azért a nevelő első törekvése legyen, növendékei szeretetét nyerni meg. Minthogy pedig a gyermek nevelése a jó szoktatáson alapul, a tanitó eljárása legyen következetes, példaadása képző, oktatása és viselete ne álljanak ellenmondásban egymással. Egyszóval megismerjük azt, hogy a tanitó beszédében s tetteiben nyilvánuló szeretet, igazság, hüség, önuralkodás, nyájagyság, a gyengeségek iránti
türelem, vallásosság, munkásság, külviseletében az illem és tisztaság stb. stb. mind befolyással vannak a leendő ember lelkülete s jelleme képzésére, ki a nagyokat oly örömest s ösztönszerüleg utánozza, – akkor okvetlenül azon meggyőződésre kell jönnünk, hogy ha a nemzet tömegét erkölcsileg emelni akarjuk, emeljük, növeljük először azokat, akik a nemzet millióinak nevelését veszik kezeikbe. – De a gyermek nem marad folyvást a szokás rabja, hanem erői növekvésével bizonyos foku szabadságot is követel s küzd a nevelő akarata ellen. S e szabadságra törekvést okosan irányozni s nem el nyomni kötelesség A szigoru s feltétlen engedelmesség követelése bizonyos korban már nagyon veszélyes lehet, mert vagy elöli az önállóságra törekvést s bábbá aljasitja a leendő állampolgárt, vagy daczot, makacsságot fejt ki benne, mely miatt sokszor szörnyeteggé aljasodik az ember, ki bölcsen nevelve a legszilárdabb s kitartóbb jellem leendett. Dittes azt mondja, hogy az emberi cselekvésnek 3 fejlődési fokozata van: kényszer, kötelesség, szabadság.” De vajjon meddig tart az egyik, s holkezdődik a másik minden gyermeknél külön külön, mikép nevelendő a gyermek, hogy erkölcsileg szabad legyen ez már nem mesterség. hanem müvészet. Csak álljon e nevelő magasabban mint növendéke, nem csak testileg és szellemileg. hanem mindenek előtt erkölcsileg. A gyermeknek szilárd meggyőződésének kell lenni arra nézve, hogy a nevelő akaratja a legjobb és legbölcsebb. Csak ez esetben lesz a gyermek engedelmessége az engedelmesség iskolája az erkölcsi törvény iránt, átmenetel a kiskoruságból az erkölcsi szabadságra, mig a külső erőszak és tekintély fitogtatása zsarnoksággá fajul, mely az alárendelteket makacsokká teszi, elkeseriti, erkölcsteleniti.” – (Dittes.) ________ Bár már is hosszura nyult értekezésem, mindazáltal bátorságot veszek magamnak két oly tantárgy tanitásának fontosságát felemliteni, amelyek eddigelé népiskoláinkban csak igen kevés méltánylást találtak, – u. m. a zene és rajz. Ha a kedély alanyiságunk legsajátosabb oldala, sőt mondhatni alanyiságunk maga, akkor a zene a legalanyibb müvészet. Nem tárgyakat másol vagy szellemit ez, hanem szivállapotot rajzol, érzelmeket fest s innen van rendkivüli uralma épen a sziven, a kedélyen. Büvös álomba merit, s azért feledjük mellette az élet gondját, baját; jelenünk megédesül, jövőnk megszebbül varázs hangjainál. Mikép egykor Orpheus lantja meglágyitá a köveket s meginditá a vadállatokat, ugy a bájló zene ma is meglágyitja a kemény szíveket, s megnemesíti a durva kebelt. A zene hatalmát ismerte a görög világ s még az égi eredetü költészetet sem tartotta elég szépnek magában véve, ezért az örök szép dalokat is lanttal kisérte. A zene legtermészetesebb s mondhatni legbájlóbb faja az ének, mely a legnemesb érzelmeknek s legfenségesb gondolatoknak érthető hangokban ad kifejezést. Legtermészetesebb zene az ének, mert hangszerét magunkban birjuk, s hányszor van, hogy öröm vagy fájdalomteljés érzelmeinknek önként is hangot adunk. Legfenségesebb zene az ének már azért is, mert a legfenségesebb lény imádásának, dicsőitésének legméltóbb, legmeghatóbb eszköze az. Innen a példabeszéd is: qui bene canit, bis orat. – De fel kell a zenét karolni a népnevelés érdekében is, a nép kedélyvilága megnemesitéseért, a társadalmi erényekért, a hon szerelem s vallásosság ébresztésére, élénkitésére. „Egy müvészet által sem ismeri meg a gyermek, mondja Hans Georg Nägeli, társasági viszonyát tanulótársaihoz oly jótékony módon, mint az ének által. Mint egyén korán ismeri ő meg ez uton a maga érzékszellemi tetterejét s müvészeti képességét, más gyermekekkel való harmonicus összemüködés által megtanulja ismerni emberi erejét, megtanulja korán magas rendeltetését sejteni.” A népnek zenei s különösen az énekben való müveltsége sehol sem oly általános mint Schweitzban, hol a nép fiai majdnem kivétel nélkül jártasok a hangjegyek ismeretében. Mily
megragadó látványt nyujtott ez év tavaszán Zürich városában, a, hires ,,Jonhalle”-ban mintegy 400 énekes egybesereglése Hans Georg Nägelinek a schweitzi népzene nagymesterének emlékünnepe. Megragadó volt a látvány nemcsak az éneklők sokasága, avagy az ének nagyszerüségeért, hanem azért is, mert a milliomos gazdag urak, a tudós tanárok, a szorgalnas iparos s az egyszerü paraszt fiu együtt egy sorban álltak s énekeltek. Eszerént, a zene még a democrátiának is terjesztője. S ki előtt ne maradna örökre emlékezetes a schweitzi ref. nép összhangzatos szép éneke a templomokban, a ki hallotta! S honnan van mindez? Onnan, mert férfi és nő már gyermek korában a hangjegyek ismeretébe bevezettetik s ily alapon tanulja az éneklést. Tanügyünk előhaladásával nekünk is be kell hoznunk iskoláinkba a hangjegyek ismerését, hogy az éneklés öntudatosan fejlesztethessék, mely egyszersmind egyik eszköze a müveltségnek s a kedély nemesitésének; de nekünk reformált magyaroknak különös figyelemre kelt méltatni az éneket cultusunk, istentiszteletünk szempontjából is. Minél egyszerübb ez, annál inkább szükséges, hogy minden alkotó eleme szabatos, szép és szivet emelő legyen. De fájdalom, e tekintetben nálunk mennyi a kivánni való, sokszor leverőleg boszantó hiány! A ref. egyház érdeke, maga a vallás szentsége követeli a zene teljes erőből felkarolását, müvelését Azért felekezeti tanitóképezdénkben általános emberi és egyházi érdekből is kiváló figyelem tárgya tartozik lenni a zene: nem szabad hát azt alárendelt viszonyra, kegyelem morzsára szoritani. Az alaposan képzett néptanitók által elterjedne s a nemzet közkincsévé lenne a zenei müveltség, egyházunk cultusa pedig hozzá méltó egyszerü kellemet nyerne. De mikor lesz ez? Bár „a müveszet a maga sajátlagos értelmében nevelési eszköznek nem tekinthető, mivel általában a müvészet nem eszköz egy másik czélra, hanem önczél, az életnek egy magassági pontja,” mindazáltal a népnevelésnél csakis mint eszközről, mint a nevelés hatványozójáról lehet arról szó, minthogy a népiskolának feladata nem önállóan zenei, hanem általános képzés az életre. Igy eszközül vétetik fel a rajz is a népiskola tantárgyai közzé, melynek általános elterjedését szivből óhajtom. A rajz ugyanis kellemesen elfoglal, az izlést nemesiti, előkészit a képzőmüvészetekre is: a festészetre, szobrászatra, épitészetre, ebben áll egyetemes s magasabb rendü fontossága; de a rajz nélkülözhetlen eszköze némely magasabb iparágaknak is, s igy szolgál a mindennapi életnek is. A leendő néptanitónak már e szempontoknál fogva is alaposan kell értenie a rajzot, mely a müvelt népek példájára iskoláinkban általában, meghonositandó. A leendő tanitóra nézve azonban a rajz alapos értése s az abban való jártasság tanitási szempontból is mulhatlanul szükséges. A tanitó ugyanis az ő rajzképességével ott áll a szemléleti tanitás szolgálatában s annak sikere sok részben rajzképességétől feltételeztetik. Ha csak az elmondottakat, veszem is figyelem, ugy tetszik nekem, hogy a tanitói tiszt jól betöltése nem oly könnyü feladat, mint a felületes gondolkodók üres gőgje véli, sőt igy tekintve azt, igaznak látszik dr. Dittesnek eme véleménye: „a néptanitónak nehéz és fontos hivatása betöltésére szüksége van ép testre világos és ismeretdus szellemre, tiszta és szilárd jellemre, Istenben vetett állhatatos bizalomra, vidám kedélyre, s a szép, jó és igaz iránti nemes lelkesedésre. Ő neki szakszerénti nevelőnek, hivatásbók népképzőnek s a haladás emelőjének kell lennie. A nép felemelkedése és nemesbülése lényegesen függ a tanitói osztály emelkedésétől és nemesbülésétől.” És ha most azt kérdené tőlem valaki, hogy ezek felsorolásában mi volt czélom, azt felelném, hogv jelezni kivántam a szempontot, melyből én a népnevelés, ügyét felfogom, ezáltal jelezni kivántam azt, hogy mily irányban kivánok hatni a tanitóképezde növendékeire. Eszmékért azonban nem tévesztem szemelől a rideg valóságot s jól tudom, hogy aminek meg kell lenni, az nem léphet egyszerre a valósulás stádiumába. De hogy a mit a jelzett irányban én tehetek, azt, ha élek és Isten segit, megtenni igérem és igyekszem. Azoknak pedig, akik a
mi helyzetünket s a czélt elfogultan nézve azt mondják nekem: „magna petis Phaëton” szabad legyen azt felelnem; hogy a mi másutt tervszerü eljárás, kitartó munka és áldozat készség által lehető volt, az nálunk sem elérhetetlen s nem emberfeletti, sőt szabad legyen azt felelnem, hogy a népnevelést csak ugy emelhetjük, ha a mainál magasabb szempontból tekintjük s törekvésünket arra irányozzuk. Még nem akarok e helyről távozni, mielőtt pár szót intéznék azokhoz, kikhez hivatali viszonyom szorosabban füz. Főtiszteletü egyházkerületi előljáróság és különösen főtiszteletü Püspök ur! Midőn a legközelebb mult év augusztus havában tartott egyházkerületi közgyülés nagyra becsült bizalma által reám ruházott tanítóképezdei igazgató tanárságot elfogadtam, akkor nekem cserében szülőföldemet kellett elhagynom. És én a cserét megtettem, mert buzgó vágy élt bennem magyar nemzetem s különösen a tősgyökeres magyar reformált nép müvelésére minél többet tehetni, s ugy vóltam meggyőződve, hogy e hely, melyet elfoglalandó vagyok, e vágyam kielégitésére a legtöbb alkalmat nyujtandja nekem. Érzem azonban a felelősség sulyját is, melyet uj hivatalom elfogadásával önként vállaltam magamra, mely bizonyára nem csekély. De én nem félek a munkától, engem nem rettentenek el még a netaláni akadályok sem. A munkakedv s kötelesség érzet élénk bennem s hiszem, hogy becsületes munkám és törekvésem után a siker, ha várat is magára, de nem marad el. Jól tudom, hogy mint az egyházkerület tisztviselőjének fensőbbjeim iránt engedelmeskednem kötelesség. Nem lesz ez nekem teher, mert én az akarat szabadságával igyekezem eleget tenni minden reám néző feladatoknak. Az engedelmesség csak annak teher, aki a kötelesség tudatára fel nem emelkedett. A kötelesség élénk érzetében az én igám könnyü és az én igám gyönyörüséges leend. A kötelesség érzetét fokozza bennem a tudat is, hogy év e főiskola iránt, melynek egykor tanitványa valék, sok hálával tartozom. – A főtiszteletü egyházkerület s különösen a főtiszteletü püspök ur előlegesen bizalmukkal ajándékoztak meg engem. Kérem méltóztassanak engem azzal továbbra is megajándékozni, melyet bírni mindvégig kedves óhajtásom, a zálogul adott nagybecsü bizalmat megköszönve, magamat a főtiszteletü egyházkerületi előljáróságnak s különösen főtiszteletü püspök urnak kegyeibe ajánlom. Nagytiszteletü s tekintetes helyi egyháztanács! A debreczeni főiskola két erős oszlopon nyugovó épület. – Egyik oszlop a főtiszteletü egyházkerület, a másik a nagytiszteletü debreczeni egyház. Mert mondhatni egyenlő áldozatokkal tartják azt fen, azért egyenlő jogot gyakorolnak a tanárok választásában. Igy hát minden tanár mintegy két részre oszlik kötelezettségével, a két főtulajdonosnak érdekeit szolgálja. Az én helyzetem pedig még kivételes is, felügyelőjök lévén azon népiskoláknak, melyek a helybeli szülék sok százra menő gyermekeinek adnak oktatást és nevelést. Tudom mily becsesek a gyermekek a szüléknek és előljáróknak, tudom, hogy ennélfogva a legközvetlenebbül érintkezem a helyi közönséggel. Igérem, hogy nemcsak kötelességszerüleg, de szeretettel is őrködöm a kedves gyermekek érdekei körül, igérem, hogy minden reám néző kötelességeket hiven teljesitek s nagyrabecsült bizalmukat mindenkor megérdemelhessem. Nagytiszteletü s tekintetes tanárkar! Midőn uj tisztemet elfoglalandó vagyok, nem érzem magamat idegenül, mert a tanári diszes koszoruban többen vannak, kiket egykor tanáraimul birni szerencsés valék, vannak, kikkel éveken át együtt futám a tanulói pályát s kikhez ma is a legédesb barátság szálai kötnek, vannak, kik eddig is bizalmukkal tiszteltek meg engem s talán nincs senki, akire nézve személyem kellemetlen vólna. Azért azt hiszem, bizalommal és reménynyel kérhetem,
méltóztassanak engem tisztelt soraikba fogadni, barátságukra méltatni. Kérem, hogy gazdag tanulmányukkal s bölcs tapasztalataikkal támogassanak engem, jóságuk, szivnemességük által könnyitsék meg uj pályámat, melyre léptem. Én tisztelettel és szeretettel illeszkedem soraikba s azon leszek, hogy az egyetértés, s a közösczélra törekvés által erőm s képességem szerént épitsem a nemzeti s felekezeti müveltség templomát, igyekezem, hogy ne legyek méltatlan soraikba számláltatni. Magamat még egyszer tisztelt barátságukba ajánlom. Érdemes tanuló ifjuság! Leendő tanitványaim! A pályát, melyre önök leptek, én igen fontosnak tekintem. Szerény az, mert nem csalogat gazdagsággal s csillogó fénynyel, de a nemzeti életre s az egyház érdekeire nézve nagy horderelü az. S ez adjon önöknek kedvet s lelkesitse annak buzgó megfutására. Különben is a müvelt körvélemény élénk figyelemmel fordul a népnevelés felé s annak derék bajnokait mind jobban és jobban méltatja. Előre hát kedvvel a pályán, s hogy egykor méltóan betölthessék azt, övezzék fel magokat a tanuláshoz szorgalommal és munkakedvvel. Részemről igérem, hogy teljes jóakaratot viszek önök közzé, de nem tarthatom vissza a nyilatkozatot, hogy a jóakarat és szigor nálam együtt járnak s hogy előttem az egy esek boldogulása mellett a főczél maga az intézet érdeke, a nevelés szent ügye leend. Mélyen tisztelt hallgatóság! köszönöm a hoszas hallgatást s magamat mindenkorra ajánlom. Joó István, tanitóképezdei igazgatótanár. ________ Üdvözölve légy általam immár székedet ünnepélyesen elfoglalt tudós tanár – üdvözölve légy általam, a téged közakarattal választott egyházkerület s ezen anyaegyház előljárósága nevében – üdvözölve, áldás szerencse kivánattal légy fogadva uj hivatalodnak küszöbén! Te egy más hivatalt, a lelkészi hivatalt, melynek teendőiben már évek folyama alatt begyakoroltad magadat, egy gyülekezetet, mely szeretettel, ragaszkodással környékezett téged – hagyál el, hogy főiskolánknak, s ebben a neveléstannak, mely ma minden mivelt államban oly igen felkaroltatott, oly nagy horderejünek tartatik, felajánlhasd szolgálatodat. Fogadd érte köszönetünket, de egyszersmind halld és tekintsd uj pályád látszó nehézségei közt biztatóul azon nyilatkozatunkat, miszerint azon elhatározásoddal, hogy eljőjj hozzánk, elfogadd a tanáriszékre lett meghivást, biztos jelzálogát adtak annak, hogy a nevelésügy iránt, kiváló hajlamot., szeretetet, tehetséget és képzettséget birsz magadban – s mi annál nagyobb bizalommal, annál szebb reményekkel tesszük le kezeidbe annak vezetését – annál erősbb hittel ültetünk tanitóképezdénk igazgató tanári székibe. Hisszük, mert ismerünk, hogy benned a tehetség, akarat, ügybuzgóság nem hiányzik, csak azért könyörgünk hát, midőn támogatásunkat néked mi is felajánljuk, hogy Isten, kinél van minden jó adomány, ki az erőtlenekben elvégzi a maga erejét – adjon neked erőt, kegyelmet, áldást tanári hivatalod szép sikerrel leendő folytatására, tartsa meg egészségedet, tartsa meg hosszu ideig életedet, hogy sok évek folyamán át lehess dicsekedésünk – lehess vezérök a gondjaidra bizandó képezdei növendékeknek, kik viszont majd innen szét menvén, legyenek hü és hasznos munkások a vidéki iskolákban, az Isten anyaszentegyházának veteményes kertjeiben! S hogy ez igy legyen, hogy az ő munkálkodása annál dusabb sikert eredményezzen – hozzátok fordulok képezdei növendékek, kik őt mind ez iskolai étben, mind majd későbben hallgatandjátok – kérvén és intvén – atyailag intvén titeket, hogy egész odaadással seregeljetek tanszéke körül, mind elméleti tanitásait, mind gyakorlati utmutatásait véssétek
mélyen szivetökbe – a szorgalom, fegyelem, tiszta erkölcs legyen a hármas fényű tüzoszlop, mely nehéz pályátokon az igéret földére vezéreljen, mert csak ennek szövétnekével vezethetitek ti is majd – mint leendő tanitók – a gondjaitokra bizandó gyermekeket. – Nekéz, sanyaru és hálátlan, de egyszersmind szép és nagy horderejü a hivatás, melyre szánjátok magatokat; de ez vigasztaljon, bátoritson, s jutalmazzon, ha a világ kellőleg nem jutalmazhat, hogy az emberiség jövője lesz kezetekbe letéve. És minthogy a tisztelt tanár ur hivatalához a gyakorló, és ez idő szerinti főtanoda helyiségében szállásoló elemi iskolákra való felügyelés is leszen kötve – titeket is kérlek ezen iskolák tanitói, hogy az ő tanácsait, utmutatásait egész odaadással kövessétek, ő légyen központja, egyirányban vezérlő szelleme törekvéstöknek, hogy ezen iskolák mind tanitási, mind nevelési tekintetben legyenek valóságos minta iskolák! Tisztelt tanári kar! midőn ez ünnepély fájó emlékezetet ujit meg elvesztett tanártársatok, barátotok irányába – fogadjátok tiszttársi, testvéri szeretettel és bizalommal az ő helyébe lépett uj tanártársatokat. – Nem oly egy ugyan már – mint vala egykor a tanári kar – hanem szakok szerint el van különözve – de azért egy léleknek kell azt összetartani. – Szakok szerint, szakszerinti igazgatók vezérlése nyomán müködtök az igaz – de egy a czél: a közmivelődés, melyre egyenként s együttesen törekesztek, különösen a neveléstan nimbuszát egy tanszéknek sem szabad nélkülözni; mert nem elég csak tanitói, hanem nevelni is kell az ifjakat a tanároknak, mint a szülék helyetteseinek. – Isten kegyelme és szent lelke legyen veletek, – az ő áldása légyen rajtatok! Mélyen tisztelt városi és egyházi előljáróság, s ez anyaegyháznak, városnak egész közönsége! a ti büszkeségtök legközelebbről e főiskola, a ti érdeketök is ebben a tanszékek szaporodása – de egyszersmind a ti áldozatkészségtöknek eredménye nagy részben e főtanodának mind ujra épülése, mind szellemi emelkedése. – Fogadjátok köszönetemet eddigi áldozattételeitekért – halljátok meg – vegyétek szivetekre kérésemet ujabbak hozataláért. Az épités munkája belehet végezve – de a szellemi emelkedés nem érhet véget soha. – Sok a mit tettetek, – több amit tennetek kell, kivált e válságos időben, a tudományos intézetekre, nézve oly sok igényeket támasztó mai korszakban! Reménynyel, bizalommal tekintünk rátok óh ne hagyjatok bennünket megszégyenülni, ne hagyjátok, hogy miután uj diszbe öltözött e főtanoda –élő kövek tekintetében homályba boruljon, alább sülyedjen ez. És most könyörgésemet emelem Istenhez – hogy áldja és oltalmazza meg – a királyért és királynéért s az egész uralkodó házért – e városért, ennek külső belső előljáróiért, ennek pártfogóiért, tanáraiért, tanuló ifjuságáért – könyörgésemet emelem minden iskoláért s az egész keresztyén anyaszentegyházért; könyörgésemet a mi szeretett hazánkért, hogy legyen ez valahára nagy, bóldog, virágzó és szabad az államok sorában és álljon mind az időknek végéig!! Révész Bálint, püspök. ________ NAGYTISZTELETÜ FÉRFIU! tudós tanára és igazgatója e főiskolában elhelyezett protestáns tanitóképezdének!! Nekem jutott a kitüntetés, hogy téged fontos és a nemzeti műveltség és jólét emelésére, felvirágoztatására nézve oly nagy horderejü pályád első küszöbén, mint teljesen szervezett tanitóképezdénk tanárát, igazgatóját, benső örömmel üdvözöljelek, s tanártársaim
nevében és megbizásából testületünk kebelébe testvéri karokkal fogadjalak. Midőn te előbbi szép, sőt vallásos érdekeinket tekintve, legtiszteletesebb pályádat elhagyva, melyen – bár hasonlólag a tanitás terén, de szükebb körre szoritva – mozogtál; a kezdet nehézségeit immár legyőzve, hiveid szeretetétől környezetten, biztositottabb jövőre kilátással; midőn mondom, előbbi dicső és magasztos pályádat elhagyva, a tulajdonképeni értelemben vett tanitói szerény, fáradalmas, mert ujabb nemü és folytonos tanulmányozásokat igénylő, virágai közt töviseket is rejtő, de feladatában és végczéljában nagy horderejü és nemes pályára átléptél: e te készséges elhatározásodban mindenesetre önzetlen gondolkodásmód, odaadással párosult ügyszeretet s legbensőbb elhivatottságod kétségtelen jelei mutatkoznak. Nagy a várakozás, mely hivatalos müködésedhez minden óldalról csatlakozik. – Népiskoláinknak értelmes, igazi protestáns érzelmü, hazaszeretettől lángoló, s ezt gyenge növendékeik szivébe is átültetni törekvő, munkás és jellemes tanitókat képezni, ez által a nép alsó rétegeiben a tudatlanságot, hitetlenséget, vallástalanságot, erkölcstelenséget és babonát erős kezekkel irtani, helyökbe tudományt, felvilágosodottságot, vallásos érzelmeket és jó erkölcsöket ültetni, szóval eddig is nem egészen elhanyagolt népiskolai rendszerünkbe uj, pezsgő életet vinni be, s a mi ennek elválhatlan, természetes következménye, protestáns egyházunk és magyar hazánk szellemi és anyagi jóllétének első alapjait megvetni: ennyi és nem kevesebb az, mit tőled s veled együtt munkáló derék tiszttársaidtól az egyházkerület s szélesebb, körben a haza méltó joggal megvár, megkövetel. És mi reményljük, bizton hiszszük, hogy a szent ügy, a népnevelés szent ügye, nálad a legjobb kezekbe van letéve. Légy tehát általam a tanárkarok nevében üdvözölve tudós férfiu! kinek tanári pályára léptedhez egy uj korszak eszméje csatlakozik, melynek lehető megvalósitása a te és derék társaid magasztos feladata leend. Adjon isten, a minden jók kiapadhatlan kutfeje, neked erőt, egészséget és lankadatlan kitartást minden e czélra vezető üdvös törekvéseidben. Főtiszteletü egyházkerület! s valahányszor főiskolánk ügyéről van szó, mindig együtt emlitendő helybeli városi és egyházi nagy tekintetű előljáróság! különösen ti, főiskolánk nagy bölcsességü kormányzói: főtiszteletű püspök ur! – s kinek jelenlétét őszinte sajnálattal nélkülözzük, méltóságos főgondnok ur! Nagy események, nagy alkotások fognak beszélni az utókornak főiskolánk történelmében a ti tetteitekről, a nagy müvekről, nagy eszmékről, melyek az 1873-ik évben nyerték teljes megvalósittatásukat. Ha vólt valaha főiskolánk történelmében nevezetes forduláspont, melyben a mult idők hagyományos intézményeinek roskatag alkotmánya ledöntetvén, helyébe a jelen kivánalmainak megfelelő, a jövőben nagy eredményeket biztositó üdvös ujitások hozattak be, vagy legalább ilyeneknek alapjai lettek letéve: ugy bizonyára a jelen 1873-ik év korszakot alkotónak tekinthetik főiskolánk történelmében. Ezen uj korszak jelzői közt első helyen kell emlitenem azt, hogy a főiskolai uj épület, melynek alapkövei három évvel ezelőtt nem kevés aggodalmak között tétettek le – Istené légyen a dicsőség! legnagyobb részben egyházkerületünk községei és egyházai – melyek között Debreczen városi és egyházi közönsége, mindig hálás kitüntetéssel emlitendő, – és egyesek áldozatkészsége és buzgó adakozása nyomán ez évben elérte teljes bevégeztetését, s a közhasználatnak immár átadva van. Itt büszkélkedik ime a nagyszerü és diszes épület, melyet ti a vallásnak és tudománynak, s átalában a közmüvelődésnek emeltetek. De hogy az uj épületben uj szellem lakozzék, arra is kiterjesztettétek gondoskodástokat. A legközelebb, csak a napokban tartott egyházkerületi közgyűlésen ugyanis, aképen rendeztétek a tanitásügyét, hogy a felsőbb, ugynevezett akadémi tanfolyamukban a tanszabadság nagy eszméje, mely elvileg már régebben kimondva volt, teljes megvalósulást nyert, s a heti kikérdezések helyett, melyek a tanuló szabad önképzési munkásságát sokképen lenyügözve tartották, időnkénti, nagyrészben féléves colloquiumok hozattak be s állapittattak meg, mely korszerü intézkedéstől a tanárok és tanulók buzgó törekvései mellett, a legüdvösebb eredményeket helyezzük kilátásba. – Ezzel kapcsolatban a gymnasium aképen rendeztetett be, hogy a
közelebbi időkben főiskolánkban létezett hat osztályu gymnasium és az ennek felibe emelt két éves bölcsészeti tanfolyam szerves egészszé, nyolcz osztályu gymnasiummá alakittatott át, ezen eljárást követelvén abban mind a tantárgyak összhangzó beosztása. és azoknak a növendékek felfogó erejéhez mért okszerü közlési módja, mind a még kevésbbé érett növendékek feletti fegyelem egyöntetü és czélszerü kezelése; a mint hogy a gymnasium ekénti berendezésére a müvelt külföldön már régóta, hazánkban pedig 1850-től fogva a legczélirányosabbnak van elismerve. Nem lehet itt hallgatással mellőznöm egy hat vagy esetleg nyolcz osztálya reáltanodának főiskolánk épületében történt elhelyezését sem, melynek négy alsó osztálya már a közelebbi napokban megnyilik, s bár Debreczen város lelkes közönsége által alapitva és fentartva, az egyházkerület felügyelősége és igazgatása keretén kívül esik is, – de másrészről tagadni nem lehet, hogy ezen intézet is, e mi nagyvészben protestáns vallásu nagy városunkban, ennek tulnyomólag protestáns lakosságu nagy vidékén, a magyarság közepette, magyar és protestáns testvéreink és hitfeleink érdekeit fogja legközelebbről szolgálni. Hátra van még, hogy arról szóljak, mi e mostani ünnepélyünkkel közelebbi kapcsolatban áll, – tanitóképezdénkről – milyet, bár eddig is birtunk főiskolánkban, de az igazat megvallva, sok tekintetben hijányost, csak töredékesen, mintegy a felesleges erőkből szükségszerüleg összetákolva. Hogy ez is a kor kivánalmának és protestáns érdekeinknek megfelelőleg rendeztetett be, a ti érdemetek, s kétségkivül ezen év vivmányai közé tartozik. Csak most mondhatjuk el igazán, hogy önálló, kellően fölszerelt s a legjobb tanerőkkel ellátott tanitóképezdét ölelhet kebelére főiskolánk. Mindezen nagy müvek, intézkedések és eszmék a ti bölcs belátástok, akadályoktól vissza nem rettenő, hanem azokat bátor lélekkel leküzdő kitartástok nyomán, ez év folyamában jöttek létre és valósittattak meg igazán. Kiséljen érte benneteket a jelen- és utókor méltán megérdemlett elismerése és hálája. Óriási csalódás volna azonban részünkről, ha most már azt hinnők, hogy mindezekkel e protestáns anyaiskola nagy jövője megalapitásában minden megtéve van, s csak ölbe tett kezekkel kell várnunk a nagy eredményeket. Sőt inkább érezzük és kimondani sem tartózkodunk, hogy főiskolánk attól, mivé a vett alapokon magát kinőnie kell, még nagyon távol van s jövőben még mindig nehéz megpróbáltatásoknak nézünk elibe. Hátra van még főiskolánkban egy bölcsészeti tanfolyam felállitása, mely nélkül erős protestáns főiskolát és erős protestantismust gondolni alig lehet, és meglevő jogakadémiánknak a jelenkor kivánalmainak megfelelő berendezése, mely hasonlólag helyi és protestáns érdekeinknek lenne nagy szolgálatot teendő. De megnyugtató ránk nézve a gondolat, hogy, mint tudjuk, titeket is, egyházkerületünk és városunk kormánya vezérférfiait, mindkét intézet létrehozatala, illetőleg berendezése nagy eszméje komolyan foglalkodtat. Hogy e nagy eszméket létesithessétek, s főiskolánk fölvirágoztatására sokáig müködhessetek, adjon isten nektek, adjon e főiskola minden jóltevőinek állandó erőt és egészséget, adjon hoszszu életet. Tanuló nemes ifjuság! szülék s haza reményei! Ime bemutatom nektek ezennel e főiskola tanitóképezdéje legujabban megválasztott s jelenben hivatalba beállitott tanárát és igazgatóját. Viseltessetek iránta mindnyájan azon tisztelettel, melyet minden tanárai iránt minden növendékeitől megkiván e főiskola s melyet müvelt lelkü tanulók átalában, tanár, mint tudomány embere iránt, – ha szinte nem is azon szakban müködik az, melynek ők tagjai, – érezni szoktak érezni tartoznak. Közelebbről ti, tanitóképezdei növendékek! az által tanusitsátok derék tanártok és igazgatótok iránti ragaszkodásotokat és tiszteleteteket, hogy mind mint tanulók az ő jónak bizonyult tanitási és nevelési elveit elsajátitni törekesztek, mind mint gyakorlati tanitók az ő által megjelölt helyes ösvényen jártok mindenha. Hozzátok kivánok még e helyről azon viszonynál fogva, mely köztünk létezik, néhány szót intézni, felsőbb akademi ifjuság! A tanszabadság, melyet a főtiszteletű egyházkerület főiskolánkban, mint saját tanintézetében megállapitott; csak hivatásukat jól felfogott, érett gondolkodásu tanulókra nézve lehet igazán hasznos és gyümölcsöző. Ezen rendszer azon nézeten alapul, hogy érettebb koru tanulóknál föltételezni kell már annyi belátást, annyi
önmunkássági ösztönt és annyi nemes becsérzetet, hogy örökös gyámkodás nélkül, magukra hagyva is beoszthatják, saját jól felfogott érdekeikhez képest, tantárgyaikat, örökös zaklatások nélkül is a maguk szellemi kiképzésére tudják forditani idejüket örökös, járszalagolás nélkül is meg tudják találni a helyes utat erkölcsi viseletüket illetőleg. Ezen rendszer mellett tehát a felelősség terhe nagyobb mérvben nehezedik a tanuló vállaira, mint a réginél. A ki idejét hasztalanul elfecsérli, tudományos kiképeztetését könnyelmüen elhanyagolja, az oly ifju keservesen fog majd bünhödni a számadás idejekor és az életben, melynek jelszava: munka s képesség. Nagyon természetes, hogy ily átalakitás mellett, az iskolai törvényeknek és fegyelmi eljárásának is lényeges változásokon kellett keresztül menni. A régi gyermekes, sokszor tán lealázó kényszersystema helyett, magatokviseletét illetőleg csaknem minden saját belátástokra s nemes becsérzettökre van hagyva, s csak, hol ezek hatálytalanoknak mutatkoznak, lép fel az iskolai hatóság utbaigazitólag, tehát nem annyira megtorlólag, mint inkább oly módon, hogy egész eljárása csak saját tetteiteknek vagy mulasztásaitoknak leend természetes és kimaradhatlan következménye. Ezen rendszer üdvős vólta tehát ezen három kelléktől föltételeztetik: eszes belátás, önmunkásság és nemes becsérzet. Föl tehát ifju barátim! vértezzétek fel magatokat az uj rendszer e három kellékével, mutassátok meg a hazának, melynek szemei minden oldalról rátok vannak függesztve, mutassátok meg, hogy ti méltó szabad polgárai vagytok ez uj korszakba átlépő főiskolának, mutassátok meg, hogy ti méltó reményei vagytok az egyháznak és a hazának. Adjon isten nektek tehetséget, erőt és segedelmet nemes törekvéseitekben. Végül, hálás köszönetet szavazva mindazon mélyen tisztelt vendégeinknek, kik e diszes főiskolai ünnepélyt becses jelenlétükkel megtisztelni szivesek voltak: – hozzád emelem könyörgő szavamat mindenség ura, nagy isten! hozzád kitől száll alá minden jó és tökéletes ajándék. Tartsd meg óh isten és áldd meg e mi főiskolánkat, fejleszszed és vidd ebben mind nagyobb tökélyre a tudományt, jóizlést és tiszta erkölcsöket, tartsd és őrizd meg ennek jóltevőit, pártfogóit, előljáróit, tanárait, tartsd és őrizd meg az egész tanuló ifjuságot, – és mivel minden bölcseség a te félelmedből indul ki, virágoztasd ebben az igaz vallásosságot. Tartsd és áldd meg óh isten e mi sokat szenvedett, közelebb ez évben is sulyos csapásokkal látogatott édes hazánkat, nemzetünket – áldd meg e nemes várost, ennek kicsinyeit és nagyjait, hogy legyen ez továbbra is e mi tudományos intézetünknek édes anyja és leghűbb pártfogója mind az időknek végeiglen. Thót Ferencz, akad. igazgatótanár. ________
I. A reformátusok debreczeni főiskolája alkatrészei. A) Akadémia, mely áll: 1. Hittani tanfolyamból 4 évvel. 2. Jogi tanfolyamból 3 évvel. B) Nyolcz osztályu teljes gymnasium. C) Tanitóképezde 3 évi tanfolyammal és egy 4 osztályu gyakorló elemi iskolával. D) Elemi iskola 4 osztálylyal, mindenik két-két párhuzamos osztályra szakasztva.
II. A főiskola kormányzása. A debreczeni főiskolát a tiszántuli egyházkerület kormányozza.
1. Szellemi tekintetben a tanügyi bizottság által, melynek elnökei: Révész Bálint püspök és gróf Dégenfeld Imre egyházkerületi főgondnok; tagjai: Pápay Imre és Nyiry Péter esperestek, Nagy István n.-váradi lelkész, Tisza Kálmán, gróf Lónyay Menyhért, Fráter Imre és Móricz Pál segédgondnokok, a debreczeni ref. egyház rendes lelkészei, főgondnoka és küldöttei, az akadémi, gymnasiumi és tanitóképezdei rendes tanárok. 2. Anyagi tekintetben a gazdasági választmány által, melynek elnöke: Kovács Lajos, ki, mint a debreczeni ref. egyház főgondnoka, egyszersmind a főiskola helyi gondnoka is; tagjai: Komlóssy Imre, Fráter Imre, Miklóssy Mózes és Armós Bálint az egyházkerület részéről; K. Tóth Mihály, Laky Lajos a debreczeni ref. egyház részéről; az akadémi, gymnasiumi és tanitóképezdei igazgatótanárok a kollégium részéről; főiskolai levéltárnok Buzás Pál, ügyvéd K. Tóth Antal, pénztárnok Varga Lajos, pénztári ellenőr Nagy András, számvevő Gelenczei Pál, jegyzője Tüdős János.
III. Az akadémia. 1. Tantárgyak és azok hallgatásának sorrende. Az 1873-iki október hó elsőnapjain tartott egyházkerületi közgyülés a tanszabadságot az akadémiában életbeléptetvén, ennek folytán a felsőbb (hittani és jogi) tanulók már ez évben szabadon választhatták tantárgyaikat, azon megszoritással, hogy szakpályájukra tartozó tudományokból hetenként legalább 16 órát hallgatni tartoztak, csak igy számittatván be a félév a törvényes akadémiai időbe. Hogy mégis a tanulók az általuk hallgatandó tudományok természetes és okszerü egymás utáni következésére nézve magukat némileg tájékozhassák, e végett mind a hittani, mind a jogi tanárok készitettek azok számára bizonyos utasitásokat, melyekhez nagyrészben alkalmazkodtak is a tanulók. a) A hittanszaki tanulók részére készített utasitás. Első év. 1-ső félév.
2-ik félév.
1. Rendszeres bölcsészet hetenként 4 óra. 2. Átalános nevelés- és tanitástan het. 3 óra. 3. Hébernyelv elemei het. 6 óra 4. Héber régiségtan het. 2 óra 5. Angolnyelv het. 3 óra.
1. Észjogtan het. 3 óra. 2. Bölcsészeti erkölcstan h. 1 ó. 3. Módszertan s népiskolai szervezet het. 3 óra 4. Ó-szövetségbe bevezetés het. 3 óra. 5. Uj-szövetségbe bevezetés het. 3. óra. 6. Ó-szövetség magyarázat het. 3 óra. 7. Angolnyelv. het. 3 óra.
Második év. 1-ső félév.
2-ik. félév.
1. Ó-kori bölcsészet története het. 4 órán. 1. Uj-kori bölcsészet története het. 4 óra. 2. Theol. encyclopaedia h 3 ó. 2. Egyetemes ker. egyháztörténelem h. 5 óra. 3. Ó-szövetségi történelem h. 3 ó. 3. Ó-szövetség magyarázat h. 3 ó. 4. Egyetemes ker. egyháztörténelem het. 6 4. Uj-szövetség magyarázat hetenként 3 óra. óra. 5. Apologétika het. 3 óra.
5. Ó-szövetség magyarázat het. 2 óra. 6. Uj-szövetség magyarázat hetenként 2 óra. Harmadik év. 1-ső félév.
2-ik félév.
1 Ó-szövetség magyarázata hetenként 2 óra. 2. Uj-szövetség magyarázat hetenként 2 óra. 3. Ker. hittan vagy esetleg Symbolika h. 6 óra. 4. Egyház szónoklattan és szónoki gyakorlatok h. 6 ó.
1. Uj-szövetség magyarázat hetenk. 3 óra. 2 Ker. hittan vagy esetleg Symbolika h. 6 óra. 3. Gyakorlati bibliai magyarázat. Lelkipásztori gond és katechetika h. 4 ó. 4. Egyházjogtan h. 6 óra.
Negyedik év. 1-ső félév.
2-ik félév.
1. Jézus élete h. 4 ó. 2. Hitnézetek története h. 3 ó. 3. Ker. hittan v. esetleg Symolika h. 6 ó. 4. Ker. erkölcstan h. 4 ó.
1 . Magyar prot. egyháztörténelem het. 4 óra. 2. Hitnézetek története h. 4. ó. 3. Ker. hittan v. esetleg Symb. het. 6 óra. 4. Ker. erkölcstan h. 4 ó. 5. Egyházszertartástan és gyakorlati bibliai magyarázat hetenként 2 óra.
Jegyzet. A ker. hittan kétévenként váltakozván a Symbolikával az idén a Symb., tavaly a ker. hittan adatott elő. b) A jogtanulókat illető utasitás. Első év 1-ső félév.
2-ik félév.
1. Jog- és államtudományok körisméje h. 4 ó. 2. Római jog h. 6 óra 3. Rendszeres bölcsészet h. 4 ó. 4. Magyar állam- és alkotmány történelem h. 4 ó.
1. Egyházjogtan h. 6 ó. 2. Magyar köz- és igazgatásijog het. 6 óra. 3. Magyarállam- és alkotmánytörténelem folytatva h. 4 ó. 4. Észjogtan het. 3 óra. 5. Bölcsészeti erkölcstan h. 1 ó.
Második év. 1-ső félév.
2-ik félév.
1. Alkotmányi igazgatási és rendészeti 1. Magyar polg. jog folytatása, bányajog és politika h. 6 ó. büntetőjog h 8 ó. 2. Magyar polg. jog és jogtörténet het. 10 ó. 2. Nemzetgazdászat h. 6 ó. 3. Ó-kori bölcsészet története het. 4 óra. 3. Ujkori bölcsészet története het. 4 ó.
Harmadik év. 1-ső félév.
2-ik félév.
1. Magyar kereskedelmi és váltó jog het. 4 1. Pénzügyi politika és pénzügyisme h. 5 óra. óra. 2. Magyaroszág és Ausztria statistikája h. 6 2. Osztrák polg. jog h. 6 óra. óra. 3. Egyetemei egyháztörténelem het. 6 óra. 3. Törvénykezési eljárás h. 2 ó. 4. Törvényszéki orvostan h. 2 ó. 5. Magyar prot. egyháztörténelem het. 3 óra. 2. Tanárok és tantárgyaik. Akadémiai igazgatótanár Thót Ferencz. 1. Balogh Ferencz, hittanszaki tanár, tanitott első félévb. a) ker. egyháztörténelmet a hit- és joghallgatóknak h. 6 óra. b) Hitnézetek történelmét a hittanhallgatóknak h. 3 ó. c) Ószövetségi történelmet a hittanh. h. 3 ó. Második félévb. a) Ker. egyháztörténelmet a hittanh. 6 óra. b) Magyar prot egyháztörténelmet a hit- és jogh. h. 3 óra. 2. Búzás Pál, jogtanár, tanitott első félévben. a) Alkotmányi és igazgatási politikát és rendészetet, jogh. h. 6 ó. b) Magyar keresk. és váltójogot a jogh. h. 4 óra. Második félévb. a) Nemzetgazdászatot, h. 6 óra. b) Pénzügytant és pénzügy-ismét h. 5 ó. a jogh. 3. Kallós Lajos, jogtanár, tanitotta az első félévb. a) Magyar polg. jogot és jogtörténetet kivonatban a jog- és hittanh. h. 3 óra, ugyanazon tudományokat egész terjedelemben a jogh. h. 7 ó. Második félévb. a) Magyar polg. jog és jogtörténetet kivonatosan a hit- és jogh. h. 3 ó. b) Ugyanazokat kiterjedten a jogh. h. 3 ó. c) Törvénykezési eljárás és törvényszéki irály h. 2 ó. d) Magyar és osztrák büntetőj. és bányajog h. 2 óra jogh. Kiss András, tanár, első félévb. jog- és államtudományok körisméjét h. 4 ó. Második félévb. Magyar közjogot és igazgatási jogot h. 6 ó. a jogh. 5. Kovács Fercncz jogtanár első félévb. a) Rómaijogot h. 6 ó. b) Osztrák polg. jogot h. 6 ó., ,jogh. Második félévb. a) Egyházjogtant hit- és jogh. h. 6 ó. b) Magyarállam és Ausztria statistikáját h. 6. ó., jogh. c) Telekkönyvi rendtartást h. 2 ó., jogh. 6. Menyhárt János, hittanár, első félévb. a) Hébernyelv elemeit h. 6 ó. b) Héber régiségtant, h. 2 ó. c) Ó-szövetség magyarázatát, h 2 ó. d) Uj-szövetség magyarázatát, h. 2 ó., hittanh. Második félévb. a) Ó-szövetségbe bevezetés h. 3 ó. b) Uj-szövetségbe bevezetés h. 3 ó. c) Ó-szövetség magyarázat h. 3 óra. d) Uj-szövetség magyarázat h. 3 ó., hittanh. 7. Nagy Elek, tanár, első félévb, Magyarállam és alkotmány történelem h. 4 óra. Második félévb. ugyan azt, hetenként 3 óra, jogh. 8. P. Nagy Sándor, uj nyelvek tanára, első félévb. a) Franczia nyelvet h. 2 ó., hit- és jogh b) Angol nyelvet h 2 óra, ugyanazoknak. Második félévb folytatása a franczia és angol nyelv tanitásnak. 9. Osterlamm Ernő, tanár, első félévb. Neveléstant h. 3 óra. Második félévben. Tanitás és módszertan h. 3 ó. a hittanhallgatóknak. 10. D r. Török József, vegytan tanára, második félévb. törvényszéki orvostant h. 2 ó. a jogh.
11. Tóth Ferencz, bölcsészet tanára, első félévb. a) Rendszeres bölcsészetet h. 4 ó. b) Ó-kori bölcsészet történelmét h. 4 ó. hit- és jogh. Második félévb. a) Észjogtant h. 3 ó. b) Bölcsészeti erkölcstan alapvonalai h. 1 ó. c) Uj-kori bölcsészet történelmét h. 4 óra, hit- és jogh. 12 . Tóth Mihály, hittanár, első félévb. a) Egyházszónoklattant, és szónoklatokban gyakorolja a hittanhallgatókat h. 6 ó. b) Keresztyén erkölcstata átalános részét h. 4 ó. hitth. Második félévb. a) Biblia magyarázatot, lelkészi gondot, katechetikát és gyakorlati szónoklattant h. 4 ó. b) Ker. erkölcstan különös részét h. 4 ó. hitth. 13. Tóth Sámuel, hittanár, első félévb. a) Symbolikát h. 6 ó. b) Theologiai encyclopaediát h 3 ó. c) Jézus életét h 2 óra hittanhallgatóknak. E szerint az akadémiában (a hittani és jogtani szakban) müködött 13 rendes tanár, kik közül 9 rendes akadémitanár (4 hittanszaki, 3 jogtanszaki. 1 bölcsészettanár, 1 vegytanár, ki az idén a vegytant a gymnasium VIII-ik osztályában tanította, jövőben pedig, mint szabad választásu tantárgyat az akadémiában adandja elő), – 4 pedig gymnasiumi rendes tanár. 3. Tanulók. Jegyzet: tp=tápintézeti tag, bl=bentlakó, hökt=hittanszaki önképző-egylet tagja, mökt=magyar irodalmi önképző-egylet tagja, én=énekkar tagja, oe=olvasó egylet tagja, tó=tűzoltóegylet tagja. A) A hittanszaki osztályban. Pályavégzettek. 1 Pápai Pál szenior 2-ik félévb. eltáv. bl. hökt. Oláh Imre Contrascriba 2-ik félévb, elt. bl. hökt. mökt. Ozsvát Ferencz esküdt felügyelő és köztanitó bl. oe. Mózes András 2-ik félévb. szénior bl. oe. 5 Rózsa Sándor 2, félévb. Contrascr. és köztanitó bl. oe. mökt. Vadon Miklós 2-ik félévb. eltávozott. Szathmáry Károly. Győry Elek esk. felügy. hökt. oe. Domby Vincze esk. félügy., köztanitó, tűzoltók eln. oe. 10 Tóth Lajos „ „ bl. oe. hökt. Nagy Imre „ „ bl. oe. Bészler Imre „ „ oe. hökt. Debreczeni László esk. „ bl. oe. Zöld József „ „ bl. hökt. oe. 15 Molnár Gyula 2-ik félévb. eltáv. Szabó Menyhért „ „ „ Dobos László „ „ „ Peti János „ „ „ IV. éves hittanhallgatók osztályrendben. Elekes Ferencz oe. hökt. 20 Bethlendi Endre hökt. Orosz István hökt. mökt. Molnár János 2-ik félévb. eltáv. tp. bl. oe. tó.
Méhész Lajos 2-ik félévb. elt. oe. tó én. Szabó László tp. bl. oe. hökt. tó. 25 Erdős Károly oe. hökt. mökt. tó. én. Tukacs Lajos tp. bl. oe. Ladányi Gyula tp. Szücs József tó. én. Beregszászi Albert tp. bl. oe. mökt. tó. 30 Nagy Sándor 2. félévb. elt. tp. bl. oe. hökt. mökt. tó. én. Bódi Zsigmond tp, oe. Szűcs János 2-ik félévb. elt. hökt. tó. Vekerdi N. Gyula tp. bl. oe. hökt. Kun Béla tp. bl. oe hökt. mökt. én. 35 Kis Péter bl. Ludman Pál tp. bl. oe. tó. én. Láda Sándor tp. bl. oe. hökt. mökt. tó. Kósa Aladár tp. bl. oe. Pánczél József 2-ik félévb. elt. oe. én. 40 Gacsal János tp bl. oe. tó. Nyikos Sándor 2-ik félévb. elt. tp. bl. oe. tó. én. Beör János hökt. Pinczés János oe. tó. én. III-ad éves hittanhallgatók. Nagy József tp. bl. oe. hökt. tó. én. 45 Csák János 2-ik félévb. beteg. oe. hökt. mökt. Juhász Ferencz tp. bl. Oláh Sándor tp. bl. oe. Kovács Ferencz tp. bl. oe. Domby Lajos tp bl. oe. hökt. tó. én. 50 Papp Antal tp. bl. oe. hökt. tó. Eszenyi Sándor tp. Kádár Antal oe. hökt. tó. én. Kertész István tp. bl. oe. hökt. mökt. Kémeri Ödön tp. bl. oe. tó. 55 Mátéka József oe. hökt. Rácz Lajos oe. hökt. tó. én. Kósa Ede tp. bl. oe. mökt. Vadai Sándor tp. bl. oe. tó. Gyöngyösy István tp. bl. oe. tó. én. 60 Kiss Lajos oe. tó. Percze János tó én. Hajdu Ignácz tp. bl. oe. tó. Kiss Pál tp. bl. oe. hökt. tó. én. Sipos János bl. oe. hökt. tó II-od éves hittanhallgatók. 65 Séllei Péter tp. bl. oe. hökt. mökt. Madarász Lajos tp. bl. oe.
Ambruzs Péter oe. hökt. mökt. tó. Szele György oe. tó. én. Markusovszky Sámuel oe. hökt. mökt. 70 Faragó Bálint tp. bl. oe. hökt. Hajdu Zsigmond tp. hökt. Nagy János tp. bl. mökt. tó. György Ferencz tp. Szentgyörgyi Zsigmond tp. bl. hökt. 75 Olasz Márton tp. bl. oe. Bernát Lajos tp. oe. mökt. tó. én. Szabó István to. Kovács Bertalan tp. bl. oe. hökt. Márk Károly bl. oe. hökt. tó. én. 80 Sós Albert bt. oe. tó. én. Kalmár Viktor tp. bl. tó. én. Bányai Lajos tp. bl. oe. tó. én. Fülöp András 2 ik félévb. elt. hökt. I-ső éves hittanhallgatók. Szathmáry Sándor tp. bl. oe. hökt. tó. 85 Szondy Géza oe. hökt. Szombathy János oe. hökt. mökt. tó. én. Kolumbán Áron tp. bl. oe. Ungvári Gyula tp. bl. oe. Boros Mihály tp. bl. oe. mökt. tó. én. 90 Székely Ferencz tp. bl. oe. hökt. tó. Péntek Ferencz tp. bl. oe. hökt. mökt. en. Gacsályi Pál tp. bl. oe. hökt. tó. Darabanth Gusztáv bl. oe. hökt. tó. én. Marjai Péter bl. hökt. mökt. tó. én. 95 Bagdi János tp. bl. oe. mökt. tó. Szabó István Kiss János tp. bl. oe. Róka András tp. bl. oe. tó. én. Molnár Mihály bl. oe. tó. 100 Szendy János oe. hökt. Balog József 2-ik f. évben élt. Medgyesi Lajos tó. Szabó Lajos tp. bl. oe. hökt. mökt. 105 Bagoly Albert M. oe hökt. mökt. B) A jogi tanfolyamban. III-ad éves joghallgatók jótéteményes osztályrendben. Gecsey Bálint tp. bl. mökt. Böszörményi Károly ae. mökt. Nagy Károly tp. bl. Simon Viktor a 2-dik félévben lett rendes tanuló.
5 Kolozsvári Elek tp. bl. oe. tó. Szücs Sándor tp. bl. oe. Nem jótéteményesek, betürendben. Dusóczky István Kenéz Béla Nádler Árpád 10 Scheibner János oe. Szakál Pál II-od éves joghallgatók jótéteményesek. Sinka Ferencz tp. bl. tó. én. Varga Gyula tp. bl. oe. Hetey Ignácz bl. oe. 15 Kájzler Sándor oe. Lugossy Dezső tp. bl. oe. Varga János tp. bl. oe. Nagy Károly tp. bl. oe. Diószegi György tp. bl. oe. 20 Kántor László oe. Sóvágó Gábor önkéntes Bagdi Imre önkéntes Dapsi Zsigmond 2-dik félévb elt. Nem jótéteményesek betürendben. Bacsó Péter 25 Baranyi Zoltán 2-dik félévben meghalt. Barcsai Kálmán Czebányi Kornél oe. Csapó István Hajdu Gyula 30 Kemmerling János Mészáros Kálmán önkéntes Nagy Sándor 1-ső félévben eltávozott Olasz József 1-ső félévben eltávozott Szilágyi Imre 35 Ujfalussy István Szabó Pál I-ső éves joghallgatók jótéteményesek Csató Zsigmond tp. oe. Molnár Albert tp. bl. oe. mökt. Kovács József Nagy Károly 40 Kocsár Gábor tp. bl. oe. tó. Nagy Dezső tp. bl.
Piski Imre oe. Ethey Sándor tp. bl. oe. Kovács Lajos tp. bl. oe 45 Bogdány Gábor tp. bl. oe. tó. Eőri Lajos tp. bl. oe. én. Mándy Gyula tp. bl. oe. Kassay István 2-ik félévb elt. tp. Balogh János 2-ik félévben elt. 50 Szabó István Nem jótéteményesek betürendben. 50 Dalmi László Kovács Gyula Kovács Sámuel a 2-ik f. évb. lett rendes tanuló Ledig Albert oe. 55 Márkus Orbán oe. Marosi Péter oe. Morvay Tihamér Nagy Ödön oe. Pápay Imre mökt. 60 Pápay Károly Rácz Lajos oe. Szathmáry Jenő oe. Szubotics János Szunyoghy Sándor oe. 65 Zoltán István Várady Antal Vidovics László Vincze Miklós Ujonnan jött 1-ső éves hittanh. 10, 2-od éves jogh. 3, 1-ső éves jogh. 18. Év elején az ekademia tanulók száma a hittanvégzetekkel együtt 170. Ebből tisztán hittanszaki tanulu vólt 102, jogi tanuló 68. Első félévben vizsgát tett 21 jogi magán tanuló. Év végén hittanszaki tanuló a végzetekkel együtt 87; jogi tanuló 61 összese 148. Második félév végén vizsgát tett 23 jogi magám tanuló. A hittanhallgatók mind ref. vallásuak és magyarok, a (nyilv. és magán) joghallgatók közt van 5 r. kath. 2 görög kath. 4 ág. hitv. 1 unitarius, 3 mózes vallásu. Egyébiránt a joghallgatók is egy szerb kivételével mind magyarok. 4. Pályamüvek jutalmazása. 1. Hatvani alapitványra az egyháztörténelem köréből kitüzött ezen kérdésre: „Vita Petri Melii descriptá, enumerentur merita eius in ecclesiam reformatorum in Hungaria stabilitam comparata, unacum historia succincta controversiae cum antitrinitarius sui temporis summo cum animi ardore sustentae” beküldetett latin nyelven irt 3 pályamű, melyek közül a „όιγάρ ϰαλῶς διαϰονησαντες” jeligével ellátott itéltetett legjobbnak s szerzőjének Bethlendi Endre 4 év. hittanhallgatónak a pályadij 42 frt. kiadatott. A másik két mü szerzői Nagy József 3 év. hitth. és Orosz István 4 év. hittanh. dicsérettel emlittettek fel. 2. A Keresztesi Deák egyik alapitványra a természettudományok köréből következő pályakérdés volt kitűzve: „Összegyüjtendők és leirandók a Debreczen vidékén tenyésző egyenes röpüek (orthoptera), melyek a közéletben sáska, szöcskő, kabócza stb. nevekkel
szoktak jelöltetni. Jutalma 84. a. e. ft. Mivel egy mü sem küldetett be a kérdésre tehát az alapitó végrendelete értelmében a f. 1874. évi pályázatra ujra kitüzetett e kérdés. 3. A Keresztesi Deák másik alapitványra a jogtan köréből, e kérdés tűzetett ki: „Előadatván, a különböző nemzetek törvényeiben eleitőlfogva alkalmazott öröklési rendszerek, azok alapokai és vezérelvei: határoztassanak meg azon fő- és vezérelvek, melyek Magyarországra nézve az ősiség teljes eltörlése elveszerint, egy okszerü öröklési rendszer alkotásában követendők. Jutalma 84 a. e. frt. E kérdésre sem érkezvén pályamü ujra kitűzetett e kérdés is az 1874. évre 4. A Váradi Szabó alapitványból kitűzött neveléstani kérdésre: „Kell-é és mikor a nevelésnek a büntetés és jutalmazás eszközeit használni és minémüek lehetnek a büntetések és jutalmazások, hogy a szivre és akaratra állandóan hatván a nevelés czélját előmozditsák. Jutalma 50 frt. egyetlen és pedig a birálók összhangzó itélete nyomán jutalomra nem méltó mü érkezvén be, a Váradi Szabó pályadij ez évben nem adatott ki. 5. A Péczely alapitványra a következő homiletikai kérdés tüzetett ki: „Mik nem lehetnek tagadólag, és mik nem lehetnek állitólag az egyházi beszéd tárgyai; végre eldöntendő ha valyon, ami az elméletben vita tárgya, lehet-e azt a gyakorlatban szószékre vinni, anélkül hogy a beszéd épületes vólta miatta ne szenvedjen.” Az e kérdésre beküldött két pályamü birálók egyező nézete szerint egyenlő becsünek találtatván, azok szerzői Elekes Ferencz 4. év. hitth. és Vekerdi N. Gyula 4 é. hitth. közt a 35 frtnyi pályadij egyenlő arányban megosztatott. 6. A Péczely-féle latin és görög irodalmi versenydijra pályázott, nevezetesen görögből magyarra forditott Nagy József 3 é. hitth s versenyzők hiányában a jutalom 26 frt. 25 kr. neki adatott; a latin fogalmazásra pályázott kettő nev. Bethlendy Endre 4 hitth. és Sélley Péter 2 hitth.s mivel egyik munkája is a másiké felett valami kitűnő előnynyel nembirt, a 26 frt 50 kr. verseny dij a kettő között egyenlően megosztatott. 7. A debreczeni polgári cassino által alapitott és kezelt Kazinczy alapitványból kitüzött 1-ső pályakérdésre „készitessék alföldi népisme tanulmány, tekintettel különösen Debreczen és környéke népszokásai, mulatságai, társasjátékai, énekei, dalaira stb” pályamü nem küldetett be, a másodikra, mely egy vallásos dicsének (hymnus) készitését tüzte ki beküldetett ugyan két, mü, de jutalomra méltónak egyik sem találtatott. 5. Ösztöndijak. 1. Beregi alapitványra 35 frt. a Beregi esperestség által Vekerdi N. Gyula neveztetett ki. 2. Beőr Lászó alapitványból 30 frtot kapott Győry Ferencz VIII. oszt gymn. tanuló. 3. Erdélyi Mihály alapitványból nyertek 10–10 frtot; Szabó László 4 év. hitth. Pávay Gábor budapesti orvosnövendék. 4. Gáti alapitványból Székely Antal VIII. oszt. gymn. tan. 42 frtot. 5. Kun Szent–Miklosi, Boda–Szabó alapitványból Hajdu Ignácz 3 hitth. 31 frt 50 kr. 6. Márton–Keresztessy alapitványból Kósa Ede 3 hitth. 35 forintot. 7. Németh Iván alapitv, Nagy József 3 hitth. 40 frtot. 8. Pásztor–Szentessy alapitv. Elekes Ferencz 4 hitth. Orosz István 4 hitth. Szűcs József 4 hitth. Kádár Antal 3 hitth. Szele György 2 hitth. Kovács József 1 jogh. fejenként félévre 17 frt 50 kr. Második félévre még nem adatott ki. 9. Péczely 6-dik alapitv. Juhász Ferencz 3 hitth. Oláh Sándor 3 hitth. Madarász Lajos 2 hitth. Markusovszky Sámuel 2 hittth Csató Zsigmond 1 jogh. Szabó Elek VIII. oszt. gymn. fejenként 35 frt. 10. Szalai Török alapitv. Bethlendi Endre 4 hitth. 25 frt. 11. Sáróy–Szabó 2-dik alapitv. 12-en nyertek fejenként 16 frtot u. m. Böszörményi Károly 3 jogh. Simon Viktor 3 j. Sinka Ferencz 2 j. Varga Gyula 2 j. Kajzler Sándor 2 j.
Hetey Ignácz 2 j. Nagy Károly 1 j. és Nagy Dezső 1 j. Továbbá Sélley Péter 2 hitth. Hajdu Zsigmond 2 hitth. Faragó Bálint 2 hitth. és Szathmáry Sándor 1 hitth. 12. Sáróy-Szabó 4-dik alapitv. Gecscy Bálint 2 j. 20 fit. Vincze Miklos 1 j. 16 frt. és Nagy Károly 3 j. 14 frtot. 13. Szarka-Sulyok alapitv. Ladányi Gyula 4 hitth. Dombi Lajos 3 hitth. egyenként 25 frt. 14. Szokolai alapitványból Szombathy János 1 hitth. 15 frt. 15. Szondy Kenessey alapity. Ambruzs Péter 2 hitth Szondy Géza 1 hitth. Molnár Albert 1 j. egyenként félévre 25 frt; második félévre még nincs kiadva. 16. Töltéssy alapitv. Scheibner János 3 jogh. 35 frt. 17. Józsa János féle alapitv. Boross Mihály 1 hitth. Pápay Imre 1 j. egyenként 30 frt. 18. Ercsey Klára és Kendeffy alapitványból 50 ft értékig vásárolt jutalom könyveket nyertek: 1. Tukacs Lajos 4 hitth. „Kálvin élete” 2. Beregszászi Albert 4 hitth. „Tompa M. egyházi beszédek 2 köt.” 3. Kun Béla 4 hitth „Dévai B. Mátyás élete R. J-i-től. 4. Kovács Ferencz 3 hitth. „Révész Imre Únnepi és közöns. egyházi beszédek.” 5. Papp Antal 3 hitth „Bibliai szövegtár Bakóczitól.” 6. Elekes Ferencz 4 hitth „Monumenta evangelicorum historica 3 köt. Fabótól.” 7. Bethlendy Endre 4 hitth. „Vallás- erkölcsi és társadalmi élet Szeremley Samutól.” 8. Orosz István 4 hitth. „Beythe István életrajza Fabótól.” 9. Szabó László 4 hitth. Révész Imre temetési beszédek.” 10. Erdős Károly 4 hitth. „Magyar költők élete 2 köt. 11. Szakál Pál 3 j „Ladányi alkotmány története 2 köt” 12. Kenéz Béla 3 j. „Csengery történetirók és a történet irás.” 13. Hajdu Gyula 2 j. „Rocher nemzetgazdászata.” 14. Ujfalusi István 2 j. „Keresztessy Krónika.” 15. Bogdány Gábor 1 j. „Istvánffy Magyarország története.” 16. Kovács Lajos 1 j. Benkő József élete és munkái.” 19. A Nagy József-féle alapitványt 500 frt Nagy Pál legujabban választott tanár kapta. 20. A Szikszay–Gál legügyesebb elemi tanitó számára alapitott buzgalmi dij 50 frt ezen adatok sajtó alá rendezésekor még nem volt oda itélve. E szerint a lefolyt isk. évben felsőbb tanulóknak kiadatott 1650 frt. 50 kr. ösztöndij. 6. Tanulósági egyletek. A) Hittanszaki önképző egyletek. Ezen – tisztán hallgatókból álló – társulat 5-dik alakító gyűlés az 1873-dik év okt. 21én tartá meg. Tisztviselő voltak: Győri Elek esk. felügyelő; alelnök s pénztárnok Elekes Ferencz 4ed; főjegyző Orosz István 4-ed; aljegyző s titkár Csák János 3-ad éves hittanhallgató; s minden theologiai osztályból egy–egy választmányi tag. Tagok száma év elején 48, év végén 43. Egész éven át 37 gyűlést tartott, melyek közül 1 alakító, 2 disz, 14 köz, 9 gyakorlati, 3 vita, 7 választmányi s 1 zárülés volt. – A tagok müködése állott: részint eredeti, részint forditoti értekezések (eredeti értekezés olvastatott 5ször, forditott 10-szer; ez utóbbi közt Tertulian „de carne Christi” czimü munkájából 4-szer) oratoriumi birálatok olvasásában, vitagyakorlatokban; imák és egyházi beszéd részletek felmondásában s ezekre ott helyben tett bírálati megjegyzésekben. A diszüléseken Balogh Ferencz felügyelő tanár tartott felolvasásokat; első alkalommal – éves megnyitó beszédét a „független morálról;” a másodikon „a nagy hitébredésről Edinburgban s hatásáról.” Ezen kivül jelen vólt emlitett felügyelő tanár mind az alakitó, mind a zárülésen. A társulat – 50 példányban kőnyomatolt – közlönye ez évben Elekes Ferencz szerkesztése alatt 8 számban jelent meg.
A társulat pénztárában – leszámitva 55 frt. 11 kr. kiadást – van 120 forint 88 kr készpénz. A kitűzött pályakérdésre: „adassék elő a magy. prot. egyházat érdeklő békekötősek fontossága, tekintettel ugy a multra mint a jelenre. Jutalma 30 frt” – beérkezett egy pályamü – „forgassátok a történelem lapjait jeligével, nyertes Vekerdi Gyula 4 hitth. B) A magyar irodalmi önképző-egylet. A „magyar irodalmi” önképző-egylet, szépirodalmi szavalati szakosztályaival, ez évben 17-dik évét élte. Elnök az első félévben Oláh Imre főiskolai contrascriba, ennek visszalépte után a II-dik félévben Rózsa Sándor főiskolai contrascriba. Tagok száma 55. Mindkét szakosztály hetenként egyszer-egyszer tartott ülést. Müködése a szépirodalmi szakosztálynál – felolvasásokban s beadott müvek birálatában, – a szavalati szakosztálynál szavalatokban s ezekre tett birálatokban állott. Meg ünneplé a társulat 1873-dik évi nov. 17kén Csokonay születésének százados évfordulati napját a főiskolai énekkar közremüködése mellett Ez ünnelyélynek emlékbeszéd, szavallatok s dics költemény, melynek jutalmazott szerzője Erdős Károly 4-ed éves hittanhalgató, – valának főtárgyai. Ezenkivül tartott a társulat két disz ülést verseny szavalatokkal, melyeken Torma Károly VIII-ad oszt. tanuló, Erdős Károly 4-ed éves hittanhallgató Kun Béla 4-ed éves hittanhallgató s Tömöri József 8-ad oszt. tanuló tüntek főleg ki. A felügyelő tanár Balogh Ferencz ur több izben vett részt a társulat üléseiben, a zárülésen, melyen főt. superintendens ur is jelen vólt, – buzdító beszédet tartott az ifjuságnak. – A rendes évi pályázaton Csák János 3-ad éves hittanhallgató drámai költeményével, Kósa Ede 3-ad éves hittanhallgató szatyrájával, – a kissebb körü pályázatokon Kósa Ede elegiájával s románczaival, Erdős Károly 4-ed éves hittanhallgató s Boros Mihály 1-ső éves hittanhallgató népdalaikkal lőnek nyertesek. Az egylet irott lapja a „Heti Közlöny” megjelent ez évben 24 számban, szépirodalmi tartalommal s apróbb közleményekkel.1) Az egyleti alaptőke a gőzmalmi, – Kovács Gyula – Koszoru album – Tisza Kálmán – Zsutai s jogász alapitványokból tömegesitve 1151 forintot tesz. Kamatai pályadijakul tüzettek ki: ezen kiviül van még egy százévig növő tőkéje 5 frt. alapittatott 1864. Jun. 1-én. C) Olvasó egylet. Az olvasó egyletet a felsőbb tanuló ifjuság tartja fen. Felügyelő tanár Balog Ferencz. Elnök a szénior, alelnöke a contrascriba. Ügyeit a közgyülés és az egyleti tagok által osztályonként választott képviselőkből álló választmány intézi. – Tagja lehet minden felsőbb tanuló 2 frt 20 krajczár dijfizetés mellett. Ez évben 215 tagja vólt. A könyvtár áll 1250-et haladó müből, több mint 2500 kötetben. Az idén csak 30 forint fordittatott könyvtára gyarapitására, mivel a könyvtári helyiség felszerelésére 400 frtot haladó rendkivüli kiadásai vóltak. Járat majdnem minden nevezetesebb magyar lapot és folyóiratot számszerint 28-at, egy németet is. Alapitó tag a Kisfaludi-társulatnál. D) Főiskolai énekkar. A főiskolai énekkar ez évben Tóth Mihály tanár felügyelete – Tóth Lajos esküdt felügyelő vezetése mellett 63 taggal szorgalmasan müködött. E társulat az iskolai év folyamában 3 emlékünnepélyt tartott: 1. Vajdai Nagy Lajos emlékére november hó 18-án, mely alkalommal az énekkar részére hagyományozott 500 frt évi 6-os kamatja Nagy Sándor, Rácz Lajos, Nyikos Sándor, Erdős Károly és Ladányi Gyula tagok közt egyenlő mérvben osztatott ki. – 2. Tököli Sebők emlékére január hó 26-kán, a mikor a hagyományozott 1000
ezüst, frt kamatjának felerészében fejenként 10 ezüst frt jutalomban Bernáth Lajos, Bányai Lajos és Méhész Lajos részesültek, ugyanezen ünnepély alkalmával az énekkar pénztárából 5 – 5 frt adatott jutalmul Szücs József és Kádár Antal tagoknak. 3. Nagy József emlékére marczius 5-én rendeztetett ünnepély nagy szamu városi közönség jelenlétében, a mikor 2000 frt kamatjából a hagyományozó végrendelete értelmében egy arra érdemesnek ítélt énekkartag Pánczél József 33 frt 331/3 krral jutalmaztatott, a nevezett összeg kamatjának 2/3 része pedig az énekkar összes tagjai között érdemfokozat szerint osztatott ki. Ez ünnepélyeken kivül gyakorolta magát az énekkar a templomi összhangzatos éneklésben hetesként az imatermi isteni tisztelet alkalmával, éspedig a szokott lyturgiai énekeken kivül ujonnan készült dicsénekeket is adva elő; müködött továbbá helybeli temetések alkalmával 9 izben. Az iskolai év második felében alakult egy 16 tagból álló zenetársulat is, mely müködése gyümölcsét a tanuló ifjuság jelenlétében az év végén mutatta be; a kezdetlegesség nehézségeivel megküzdve, kitartás és egyező akarat mellett ez egylet feljogosit azon reményre, hogy jövőben már nemcsak az ifjuságot, de a városi közönséget is részesitheti előadásainak élvezetében. E) Tűzoltó társulat. Tóth Sámuel tanár felügyelete s Domby Vincze esküdt felügyelő és köztanitó elnöklete alatt ez évben 82 taggal müködött. Az egylet azonkivül, hogy az előfordult 4 tüzesetnél a segélynyujtásban, mint mindig, ugy most is egész odaadással müködött, a tornászat által is fejtette erejét, hetenként tartott testgyakorlatok által. Tart fen kölcsönpénztárt 470 a. e. frt tőkével, és évenként rendez a nagyerdőn nyári tánczmulatságot. Jelentékenyebb mozgalmul felemlithetni a társulat diszes lobogója elkészülését, mely a városi közönség lelkes adakozása folytán 380 a. é. frtba került. Fenmaradt 80 a. é. frt, mely jótékony czélra nev. a létesitendő betegsegélyző egylet alapjára fordittatott. F) A tornaegylet. A torna-egylet, mely 1867-ben oly czélból alakult, hogy a felsőbb tanulóknak és városbelieknek is alkalom adassék magukat társasan a tornázásban gyakorolni, nem bir ugyan még saját tornacsarnokkal, hanem a főiskola jól felszerelt téli és nyári helyiségét használja e czélra, annyival inkább, mert a tagok nagyobb száma tanuló ifjuságból áll. Elnöke az egyletnek Varga Lajos főiskolai pénztárnok, alelnöke Somogyi Pál tanitóképezdészi tanár, jegyzője Nagy Elek tanár, pénztárnok Meyer Emil, müvezetője Örvényi Vilmos (egyszersmind tornatanár a főiskolában 1850 óta). Az egylet fentartja magát az alapitó, pártoló, müködő tagok és a minden évben mutatványokkal tartott torna-ünnepélyből befolyt összegekből. A müködő tagok száma évenként 100–120. Az egylet pénzalapja jelenleg 5800 frt. A torna-egylet költséges vivodát is tart fen saját költségéből a tanuló ifjuság számára. A torna egyleti müködő tagok évi dija 3 frt 50 kr., a vivoda dija szinte 3 frt 50 kr. egész évre. 12 szegény felsőbb tanuló dij nélkül vétetik fel az egyletbe, az elötornászok, szinte felsőbb tanulók, dijmentesek. Az alapitó tagok egyszermindenkorra 25 frtot a pártoló tagok egy-egy évre 3 frtot fizetnek. Az egyletnek van 120 alapitó és 45 pártoló tagja. G) Jogászsegélyző-egylet. A „debreczeni jogászsegélyző-egylet” ez iskolai évben Kovács Ferencz tanár ur felügyelete s Szakál Pál egyl. elnök s a 10 tagból álló választmány vezetése alatt müködött. Az egylet vagyonát képezi az alaptőke és a könyvtár.
a) Az alaptőke az év elején volt 2953 frt 24 kr., ez iskolai év folytán gyarapodott 568 frt 9 krral s igy most tesz 3521 frt 33 krt, mely a takarékpénztárban helyeztetett el. – Az emlitett s tőkéhez csatolt 568 frt 9 krron felüli bevételek kiadásokra forditattak s az egyleti pénztár kiadási rovatában következő czimek alatt találhatók, 6 egyleti tag segélyzése, 125 frt, könyvekre, 9 frt 20 kr., egyleti apró kiadások 11 frt, összesen 145 frt 20 kr. b) Az egyleti könyvtár, mely részint vásárlás, részint a pártoló tagok kegyes ajándékozásai által jött létre, áll: 54 szám alatt 59 legnagyobb részt kézi-könyvül használt jogi s államtudományi müből 82 darabban. 7. Segélyezések. 1. Tápintézet. Tápintézeti ellátásban (déli étkezés: naponként leves, hus, főzelék, ezenfelül hetenként kétszer tészta vagy sült, és másod naponként 2 és fél fontos kenyér) részesült 126 tanuló. Ezek közt dijmentes volt 8 hitth., jogh, 7 gymn. tanuló és 20 tanitóképezdész. 3 frt 50 kr. havi pótdij mellett 32 hitth., 10 jogh., 24 gymn. tan. és 20 tképezdész. Csak kenyeret kapott első félévben 20 tképezdész. Felszolgálásért részesült a tápintézet jótéteményében rendesen 32 alsóbb osztályu gymn. szegény tanuló dijmentesen. 2. Lakás. Bentlakási jótéteményt élvezett az uj épület 49 szobájában 298 tanuló összesen. Ezek közül 68 hitth., 20 jogh, 68 VII-ik és VIII-ik osztr. gymn. tanuló, 60 tanitóképezdész és 82 szolgatanuló. A bentlakók fűtéssel dijtalanul láttatnak el s butorhasználási dijul a felsőbb tanulók 6 o. é. frtot fizetnek. 3. Ünnepi jótétemény. Ünnepkövetségbe bocsáttatott karácsonykor 175 tanuló; ezek közt 95 hitth, 23 jogh., 44 gymn. tanuló és 13 tképezdész; – husvétkor 170 tanuló, ezek közt 88 hitth., 26 jogh., 45 gymn. tan. és 11 tképezdész; – pünköstkor 172 tanuló, ezek közt 82 hitth, 28 jogh., 59 gymn. tan. és 3 tképezdész. Az ünnepkövetek a magoknak adott segélyezésen kivül átveszik még karácsonykor és pünköstkor a szenior, husvétkor a főiskola részére gyült segélypénzt is, ezenkivül mindhárom ünnep alkalmával a szolgatanulók számára gyült kegyadományt is, mely öszszegeket könyvecskéjökbe beiratván, azokkal számolni tartoznak. A jelenévi husvétkor gyült a főiskola javára 156 frt 52 kr. A három ünnepen a szolgatanulók részére összesen 388 frt 22 krt; mely összeg minden ünnep után akép osztatott ki, hogy mintegy egy negyedrész a szolgák pénztárába beadatván, három negyedrész a szolgatanulók közt ugy osztatott ki, hogy a kitünők 3, a jelesek 2, az elegendő osztályzatnak egy részt kaptak. 4. Őszi segélygyüjtés a) Vidéki supplikátzióba bocsáttatott 20 hitth s hozott a főiskola részére 391 frt 15 krt. b) Debreczenben magában az 1873-ik év november hóban megejtett segélygyüjtés alkalmával begyült: a) készpénz 568 frt 22 krt.; b) termesztmény 23 köböl 2 és fél véka gabona, 7 és fél véka árpa, 86 véka csüstengeri, 1316 kötés tengeri, 1 és fél véka burgonya, 1/5 rész véka paszulyt. 5. A főiskolai kórház részére, mely dr. Török József felügyelete alatt áll, három ünnep alkalmával a követségekból haza jött tanulóktól begyült 65 frt 64 kr. 6. Thalabér Lajosné, sz. Polgáry Julia asszony ő maga Budapestről, a karácsonyi ünnepek alkalmával küldött az igazgatósághoz néhai atyja emlékére, ki Debreczenben tanult, 25 a. é. frtot, szegény, de jó érkölcsü és igyekezetü tanulók közt kiosztás végett. Ez összegből 14 frt négy szegény sorsu akadémi tanuló egy havi tápintézeti pótdija (3 frt 50 kr.) kifizetésére fordittatott, 11 frt pedig a gymn. igazgatóság rendelkezésére bocsáttatott szegény szolgagyermekek közötti kiosztás végett A kabai egyház küldött a tápintézet részére 6 frtot, a szolgatanulók részére 2 frtot. Szentes városa küldött az őszi supplikátzió fejébe 5 frtot. 7. A Csanak- és Farkas-féle 1500 a. é frtot tevő zenedei alapitványokra zene- és énekben oktatás végett a tanárkar vesz fel érdemes, szegény sorsu tanulókat. Ezenkivül a
zenedei igazgatóság is néhány szegénysorsu tanulót dijmentesen részeltet zenedei oktatásban a tanárkar ajánlatára. 8. Vasuti fél dijelengedésben részesült a magy. északkeleti vaspálya igazgatóság részéről: karácsonykor és husvétkor 72 akad. és 169 gymn. tanuló. A pünkösti szünnapokat megelőzőleg arról értesitette a magyar északkeleti vasut központi igazgatósága az iskolai igazgatóságot, hogy jövőben csak a nagy szünidő alkalmával és csak a valódi szegény tanulóknak, kik mint ilyenek az iskolai igazgatóságok által legalább három héttel az elutazási idő előtt együttesen a vasuti központi igazgatóságnak fölterjesztetnek adatik haza és vissza utazásra dijelengedés. Ily módon jelenleg két akad. tanuló és 12 tképeszdész részesült olcsóbb haza és viszszautazás kedvezményébe. 8. A felsőbb tanuló ifjuság tanulási és erkölcsi állapota. A tanulási eredmény az akadémi nyilvános hallgatókat illetőleg az első félévi zárvizsgák után következőleg alakult: kitünő volt 36, jeles 42, elegendő 53, nemelegendő 9; szigorlatot nem tett 10. Ez utóbbiak javitó és pótvizsgára előállván, három kivételével, mindnyájan javitottak. E tekintetben is bebizonyitotta életrevalóságát az uj rendszer-, a tanszabadság- főiskolánkban. – Midőn ugyanis a mult 1872/3. iskolai év első fele végén 163 hit- és jogtani vizsgatevő vagy vizsgát tenni kellő közt 26 tanuló volt, kik vagy nem, vagy nemelegendőleg szigorlatoztak, akkor a jelenévben 150 közt csak 19 nem vagy nemelegendőleg szigorlatozott tanuló találtatott. A második félévi zárvizsgák alkalmával 136 hitt és jogt. vizsgatevő közt kitünő 33, jeles 40, elegendő 54, szigorlatot nem tett 9, nemelegendő osztályzatu 3; és igy a nem, vagy nemelegendőleg szigorlatozottak száma csak 12. Ezeknél is az ok nagyobbára huzamosb betegeskedésükben keresendő s reményleni lehet, hogy ha a tanulóifjuság az ujrendszerbe – a tanszabadságba – magát beélte s annak jó oldalait eszélyesen maga hasznára tudja forditani, még kedvezőbb leend e tekintetben az arány. Erkölcsi tekintetben az ifjuság viselete komoly megrovás alá nem esett; durvaság, müveletlenség, kicsapongás esetei nem fordultak elő. Altörvényszék egész éven keresztül 7szer tartatott jelentéktelen ügyekben; becsületszéki tárgyalás, egyet kivéve, szintén nem nagy fontossága ügyekben 5-ször volt. A becsületszék egy 3-ad éves hittanhallgatóra nézve – már csaknem az isk. év végén, a szigorlatok tartama alatt, végleges elutasitást – a szigorlatok letehetésével, indítványozott mely inditványt a feltörvényszék egy évi elutasitásra módositva elfogadott és végrehajtott.
IV. Gymnasium. A) Igazgatótanár Szegedi Sándor. B) Rendes tanárok. 1. Békési Gyula, mint osztály tanár tanított az I. osztályban vallástant, latin és magyar nyelvet, földrajzot és történelmet hetenként 17 órán. 2. Félegyházi Béniámin, mint osztálytanár tanitott a II. dik osztályban vallástant, latinés magyarnyelvet, földrajzot és magyarnyelvet het. 17 órán. 3. Gelenczei Pál, ki a mult évben tanári hivataláról leköszönt, ez évben a külföldön tanulmányozó Nagy Pál választatott tanár helyett a főiskola iránti kegyeletből tanitott a VIII. osztályban természettant, het. 5 órán. 4. Kis András, mint osztálytanár tanitott a VI. osztályban magyar-, latin- és görögnyelvet het. 13 órán.
5. Kovács János, a természetrajzi gyüjtemény őre, a főiskolai gyümölcsös- és füvészkert felügyelője, tanitott az V. VI. osztályban vallástant és természetrajzot; az I. II. osztályban szám- és tértant; továbbá Nagy Pál helyett ideiglenesen a III. IV. osztályban mérés természettant. 6. Lengyel Zsigmond, akadémiai tanár, tanitott a VII. VIII. osztályban latin- és görög nyelvet het. 12 órán. 7. Márk Pál, mint osztálytanár tanitott a III. osztályban vallástant, magyar, latin és német nyelvet, földrajzot és történelmet het. 18 órán. 8. Nagy Elek, tanitott a VI. VII. VIII. osztályban történelmet és földrajzot het. 11 órán. 9. P. Nagy Sándor, uj nyelvek tanára, tanitott franczia nyelvet a VI. osztályban het. 3 órán, angol és franczia nyelvet, mint nem kötelezett tantárgyat het. 7 órán. 10. Oszterlamm Ernő tanitott az V– VIII. osztályban német nyelvet s bölcseleti előtant het. 13 órán. 11. Szegedi Sándor, mint osztálytanár tanitott az V. osztályban magyar, latin és görög nyelvet, földrajzot és történelmet hetenként 17 órán. 12. Török József, akadémiai tanár, tanitott a VII. VIII. osztályban föld- és élettant, s vegytant het. 8 órán. 13. Tóth József tanitott mértant (mathesis) az V.–VIII. osztályban, het. 13 órán. 14. Tüdős János, mint osztálytanár tanitott a IV. osztályban vallástant, magyar, latin, német nyelvet földrajzot és történelmet, het. 18 órán. C) Helyettes tanárok. 1. Somogyi Pál, tanitóképezdei rendes tanár, tanitott vallástant a VIII. osztályban het. 2 órán. 2. Szél György segédlelkész tanitott vallástant a VII. osztályban, het. 2 órán. 3. Pápai Pál, végzett senior, tanitott magyar irodalomtörténetet a VII. VIII. osztályban, het. 5 órán. D) Mellék tanárok. 1. Krisztiáni Alajos tanitott rajzolást a III.–V. osztályban het. 6 órán. 2. Nagy Károly, tanitott éneklést az I–IV. osztályban, hetenként 6 órán. 3. Nagy Sándor, tanitott gyorsirást a IV. osztályban, hetenként 2 órán. 4. Örvényi Vilmos, tanitott szépirást az I. II. osztályban, het. 4 órán; testgyakorlatot az I–III. osztályban, het. 6 órán. E) Tanrend. Első osztály. Rendes tantárgyak. 1. Vallástan, het. 2 órán, az ó-szövetség története. 2. Magyarnyelv, het. 3 órán. Az egész alaktan, értelmes olvasási, helyesírási és fogalmazási gyakorlatok. 3. Latinnyelv, het. 8 órán. Az egész alaktan, a szabálytalanságok mellőzésével, forditási gyakorlatul a kézikönyv illető czikkei, otthoni dolgozatul magyarból latinra forditások. 4. Földrajz, het. 2 órán. Mathematikai, physicai s általános ó-kori földrajz.
5. Történelem, het. 2 órán. Életrajzok az ó-kori történelemből elbeszélés után. 6. Mértan, het. 3 órán. a) A számtanból a közönséges törtek s az ezekkel való négy alapmüvelet, röviditések, a közös és legnagyobb közös osztók. b) A mértani nézlettanból avonalak, szegletek, háromszögek. Mellék tantárgyak. 1. Éneklés, h. 1 órán. 2. Szépirás, het. 2 órán. 3. Testgyakorlat, het. 2 órán. Második osztály. Rendes tantárgyak. 1. Vallástan, het. 2 órán, az uj-szövetség története. 2. Magyarnyelv, het. 3 órán. Az alaktan ismétlése mellett az egyszerü, egyes és összetett mondatok általános ismertetése, értelmes olvasási és könnyebb fogalmazási gyakorlatok. 3. Latinnyelv, het. 8 órán. Az egész alaktan, főügyelettel a szabálytalanságokra. Forditási gyakorlatok a kézi-könyv gyakorlati részéből s Langiis colloquiumaiból, kisérve mondattani szabályokkal és mondatok kitételével. 4. Földrajz, het. 2 órán. A mathematicai és physicai földrajz ismétlése mellett az öt földrész uj polgári földrajza általánosságban. 5. Történelem, het. 2 órán. Életrajzok az ujkori történelemből. 6. Mértan, het. 3 órán. a) A számtanból a tizedes törtek s ezekkel való négy alapmüvelet, a közönséges törteknek tizedes törtekké változtatása, az egyszerü kamatnak, jövedelemnek, nyereségnek, veszteségnek, százaléknak, agionak tizedes törtekkel való kiszámítása, a töke, kamat és százalék közül akár melyik ismeretlennek a két ismeretes által való kikeresése. b) A tértani nézlettanból a négy- s több szögök ismertetése s területeik kiszámitása. Mellék tantárgyak. 1. Éneklés, het. 1 órán. 2. Szépirás, het. 2 órán. 3. Testgyakorlat, het. 2 órán. Harmadik osztály. Rendes tantárgyak. 1. Vallástan, het. 2 órán. Egyetemes keresztyén egyháztörténelem az reformatióig. 2. Magyarnyelv, het. 3 órán. Szó- és mondatkötés, szóegyeztetés, nevek és igék vonzata, fő- és mellékmondatok nemei, szórend, az egyes mondatok összehuzása, fokozatai, rendje, mondatsorozatok. Értelmes olvasási gyakorlatok egybekötve az olvasottak rögtöni felmondásával s mondattani fejtegetésével. Leirások, elbeszélések s elmélkedések irásából álló fogalmazási gyakorlatok. 3. Latinnyelv, het. 6 órán. A szókötésből a szóegyeztetés és szóvonzat szabályai az igék vonzatáig, magvar mondatok latinra forditása élőszóval és irásban; Cornelius Neposból
10 hadvezér életrajzának s Phaedrus 1-ső könyvéből 16 mesének forditása, Cornéliusból a nevezetesebb fejezetek és mesék könyv nélkül megtanulásával. 4. Német nyelv, het. 3 órán. Az alaktan az igeragozásig bezárólag, alkalmazásul a kézi-könyvből 60 magyar és német gyakorlat forditása. 5. Földrajz, het. 2 órán. Magyarország és az osztrák örökös tartományok földrajza. 6. Történelem, het. 2 órán. A magyar nemzet történelme a Hunyadiak koráig. 7. Mértan, het. 2 órán. 1-ső félév: az általános számtanból a négy alapmüvelet 2-dik félév: a) a második hatvány és gyök kiszámitása, az egyenszerek ismert összetettebb alkalmazásai; b) az egyszerü görbe vonal vagy kör elemeinek ismerete, kerülete és területe kiszámitása. 8.Természettan. het. 2 órán. 1-ső félév: a testek általános tulajdonai, a részecserők hatásai, 2-ik félév: a hő, a testek egyensulya s mozgása. Mellék tantárgyak. 1. Éneklés, het. 1 órán. 2. Rajzolás, het. 2 órán. 3. Testgyakorlat, h. 2 órán. Negyedik osztály. Rendes tantárgyak. 1 . Vallástan, het. 2 órán. Az egyetemes keresztyén egyháztörténelem a reformátió korától fogva bevégezve; a magyarhoni reformátió története. 2. Magyarnyelv, het. 3 órán. Szabálytalan és szabályos mondatcsoportozatok, körmondatok, irás- és indulatjelek; az irási előadás alapnemei, az irásmód főfajai, az irály kellékei, szóképek (tropus), alakzatok (figura); a verstan elemei; irály gyakorlatul leirás, elbeszélés, elmélkedés; felolvasás, szavalás. 3. Latinnyelv, het. 7 órán. A nevek, igék szókötése, mondatkötés, a verstan elemei. Caesar galliai hadjárata I. és II. könyvének és Phaedrus II., III, IV. és V-ik könyve mind azon meséinek, melyeket a III-dik osztályban nem tanultak, forditása, mondattani elemezése és a mesék nagyobb része könyv nélkül megtanulása; magyarból latinra forditás irásban hetenként egyszer. 4. Németnyelv, het. 3 órán A nyelvtan folytatása, az uj és régi hajtogatásu igék alkalmazásul a kézikönyv ehhez tartozó 72 gyakorlata forditása és illetőleg könyv nélkül megtanulása. 5. Történelem és földrajz, het. 3 órán. Magyarország történelme a Hunyadiak korától 1848-ig. Ázsia és Áfrika általános polgári földrajza. 6. Mértan, het. 2 órán. 1-ső félév: a harmadik hatvány és gyök kiszámitása, egyismeretlenü egyenleti példák 2-ik félév: a) egyismeretlenü egyenleti példák; b) a tértani testek ismerete és köbszámitása. 7. Természettan, het. 2 órán. 1-ső félév: a: testek egyensulya s mozgása. 2-ik félév: a hang, világosság, sugárzó hő. Mellék tantárgyak 1. Éneklés, het. 1 órán. 2. Rajzolás, het. 2 órán. 3. Gyorsirás, het. 2 órán.
Ötödik osztály. Rendes tantárgyak. 1. Vallástan, het. 2 órán. A heidelbergi káté 1-ső és 2-ik része élőszóval előadott magyarázattal kisérve. 2. Magyarnyelv, het. 3 órán. Az irásmünemek, főkép a költészetiek ismertetése, jelesebb irók müveinek olvasása és fejtegetése, fogalmazási gyakorlatok kötött és kötetlen beszédben, szavalás. 3. Latinnyelv, het. 5 órán. Ovidius különböző müveiből válogatott részek – mintegy 1400 vers forditása, némely részek könyv nélkül megtanulása; latin prosodia; Livius válogatott részei – 42 fejezet forditása. Nyelvtani és irálygyakorlatok. 4. Görögnyelv, het. 5 órán. A nyelv elemei: nevek, névmások, az ω és μί végzetü rendes igék, 70 görög és magyar gyakorlat forditásával Schenkl olvasó könyvéből. 5. Németnyelv, het. 2 órán. Kisebb és könnyebb művek forditása és könyv nélkül is megtanulása nyelvtani elemezése, különös tekintettel a szóképzésre és mondattanra. 6. Történelem és földrajz, het. 3 órán. Az ó-világ történetéből az ázsiai és áfrikai népek és a görögök története földrajzzal, műveltség történettel, rövid görög mythologiával. 7. Mértan, het. 3 órán Bevezetés a mértanba, az általános számtanból (algebra) a négy alapmüvelet, a számok oszthatóságának törvényei s a közönséges, tizedes és láncz törtek tana. 8. Természetrajz, het. 3 órán. Ásványtan és közettan. Általános és különös növénytan, ez utóbbi a debreczeni magyar füvész könyv, Hazslinszky Felső-Magyarország viránya, Gönczi Pest vármegye viránya használata mellett; vasárnapokon, szerda és szombat délután a vidékre tett gyakori kirándulásokkal. Mellék tantárgyak. 1. Éneklés, het. 1 órán. 2. Rajzolás, het. 2 órán Hatodik osztály. Rendes tantárgyak. 1. Vallástan, het. 2 órán. A heidelbergi káté 3-dik része élőszóval előadott magyarázattal kisérve s a különböző keresztyén felekezetek hitágazatai. 2. Magyarnyelv, het. 3 órán. A nagyobb irásmüvek, különösen a szónoki beszéd ismertetése, kötött és kötetlen beszédben fogalmazás, szavalás. 3. Latinnyelv, het. 6 órán. Olvastattak Cicero M. Marcellus és Ligarius melletti beszéde. Horátius odái közül válogatva 15, Virgilius Aeneiséből az 1-ső könyv némi kihagyásokkal. Irályképzés elméletileg és gyakorlatilag. 4. Görögnyelv, het. 5 órán. A nyelvtan ismétlése és Schenkl olvasó könyvéből 70–100 gyakorlat. Aesóp néhány meséje s több elbeszélés, ugyszinte Xenophon Anabasisából az 1-ső könyv 12. 4. 7. 9. fejezeteinek forditása. 5. Németnyelv, hét. 2 órán. A német remek irókból válogatott prózai és költői müvek forditása, nyelvtani fejtegetéssel és részben könyv nélkül megtanulással, nyelvtani s irály gyakorlatok. 6. Történelem és földrajz, het. 2 órán. A rómaiak története a város épitésétől a nyugoti római birodalom elpusztulásáig földrajzzal egybekötve.
7. Mértan, het. 3 órán. a) Az általános számtanból a szerek és egyenszerek tudománya, az ezen alapuló hármas, kamat- és lánczszabály, hatványok s gyökök tudománya. b) A tértanból a három, négy és sokszögekről, ezek egyezőségéről és hasonlóságáról s tantételeikről. 8. Természetrajz, het. 3 órán, állattan. Mellék tantárgyak. 1. Éneklés, hét. 1 órán. 2. Franczianyelv, het. 3 órán, Hetedik osztály. Rendes tantárgyak. 1. Vallástan, het. 2 órán. A ref. egyház szertartásainak ismertetése; egyházi statistika. 2. Magyar nyelv, het. 3 órán. A magyar irodalom történetéből az ó-, közép- és uj-kor 1711-ig; fogalmazási gyakorlatok. 3. Latinnyelv, hét. 3 órán. a) Virgilius Aeneis-éböl a II-dik és VI-dik könyv forditása némi kihagyásokkal, a szebb helyek könyvnélkül tanulása. b) Sallustius Catilina-jából 17, Jugurtha-jából 14 fejezet forditása; latin irálygyakorlatok. 4. Görög nyelv, het 3 óra. a) Herodotos I. és III-dik könyvéből 40 fejezet; b) Homeros Illias a I-ső könyvéből 338 vers fordittatott, nyelvtani ismétlésekkel. 5. Németnyelv, het. 2 órán. Remekirókból válogatott olvasmányok forditása s magyarázása; német irálygyakorlatok. 6. Történelem és földrajz, het. 4 órán. A középkor története az illető országok földrajzával. 7. Mértan (mathesis) het. 5 órán. a) Általános számtan: láncztörtek, szorszámok, egyenletek, sorzatok tudománya. b) Tértan: lap-, háromszög- és testmértan. 8. Természettudomány, het. 4 órán. Élettan (physiologia); földtan (geologia). Nyolczadik osztály. 1. Vallástan, het 2 órán. Magyar prot. egyháztörténelem és egyházjog. 2. Magyarnyelv, het. 2 órán. A magyar irodalom története uj és legujabb kor 1711-től maig; fogalmazási gyakorlatok. 3. Latinnyelv, het. 3 órán. a) Horatius ódaiból 21, satiráiból 2, leveleiből 2, a Pisokhoz irt levélből (ars poëtica) 207 vers forditása, s a szebb helyek könyvnélkül is tanulása. b) Tacitus évkönyveiből 30 fejezet forditása; latin irálygyakorlatok. 4. Görögnyelv, het. 3 óra. a) Homoros llias-sából és Odyssea-jából válogatott részek mintegy 1400 vers. b) Demosthenes olynthusi első beszéde. c) Plato Kriton-jából 12 fejezet forditása. 5. Némenyelv, het. 2 órán. Remekirókból válogatott olvasmányok forditása s magyarázása; német irálygyakorlatok. 6. Történelem és földrajz. Újkor története Amerika fölfedezésétől 1815-ig. 7. Mértan (mathesis). a) Általános számtan: határozatlan egyenletek, egybevetéstan. b) Tértan: gömbi háromszögmértan és elemző tértan. 8. Természettan, het. 5 órán. Hangtan, hőtan, fénytan, delejesség és villanyosság. 9. Vegytan, het. 4 órán. A fémdékek és fémek. 10. Bölcseleti előtan, het. 3 órán. Lélek- és gondolkodástan.
F) A gymnasiumi tanulók létszáma 1873/4. iskolai év I-ső felében.
G) A gymnasiumi tanulók létszáma az 1873/4. iskolai év II-dik felében.
H) Segély- és ösztöndij alapok, adományok. a) Segélyezési alapitványok. 1. Andaházi Szilágyi intézet. Alapitotta néhai b e. Andaházi Szilágyi Mihály 10 szegény sorsu nemes származásu, jó erkölcsü s tanulási előmenetelű, I–VI gymnasiumi osztálybeli tanuló számára, kik az alapitó által hagyományozott házban, minden szükségessel ellátva egy felsőbb tanuló ifju nevelői gondja alatt vannak Révész Bálint püspök, Zagyva Imre debreczeni lelkesz, Gőnyei Károly intézeti gondnok felügyelése mellett. A felvételt ezen
intézetbe az egyházkerületi közgyülés gyakorolja. A jelen évben felvoltak véve: Benkó Imre, Bakos Imre VI-dik; Budaházy Miklós Kazai Kálmán V-dik, Dobozy Kálmán IV-dik, Vitéz Ignácz, Vég József, Fónagy Kálmán III-dik, Tömöri István II-dik oszt gymnasiumi és egy reál isk. tanuló. 2. Fráter Gedeon alapitvány. Alapitotta néhai b. e. Frater Gedeon egy Fráter családbeli tanuló tanitási és nevelési költségei fedezésére. A tanárkar és gazdasági választmány vélemény alapján az egyházkerületi közgyülés által erre felvett ifjunak nevelésére fordittatik évenként 600 o. e. forint. Ez évben Fráter Barnabás gymn. IV. oszt. tanuló élvezte. 3. A városi zenedében a Farkas Ferencz és Csanak József alapitványból 8-an, az alapitók szivességéből is többen nyertek ingyen tanitást a tanárkar ajánlatára. b) Ösztöndij alapitványok. 1. Adorján alapitvány. Büd-szent-mihályi születésü gymn. tanulónak adatik évenként 8 frt. Ez évben Kalmár József V. osztály tanuló élvezte. 2. Andor alapitvány, egy VI-dik osztályt végzett szegény sorsu szorgalmas tanuló számára rendeltetett tisztességes öltözet szerzésére. Ez évben Nagy Antal VI-dik oszt. tanulónak adatott 15 forint. 3. Borsi alapitvány; az ösztöndij 42 frt; fel vesz rá a n.-károlyi ref. egyház: ez évben Gyüre László VI. oszt. tanulónak adatott. 4. Bőr László alapitvány. Győry Ferencz VIII-dik oszt. tanulónak, mint a vegytanban legkitünőbbnek adatott 30 frt. 5. Cseh–Szombathy Alapitvány. Germány Lajos gym. VII-dik oszt. tanuló mint az alapitó rokona kapott 89 frt. 50 krt. 6. Ferenczy-Máriássy alapitvány; ösztöndij 30; az alapitó által kinevezett rá Barna Zsigmond V-dik oszt. tanuló. 7. Hajdu Imre alapitványa; a turkevü ref. egyház által kineveztetett rá Herczeg József VII-dik oszt. túrkevü születésü tanuló; ösztöndij 200 frt. 8. Kálmánchelyi alapitványra az alapitó levél értelmében képesitett tanuló ez évben nem vólt. 9. Klobusiczky-Pallay alapítvány. A debreczeni ref. egyháztanács által a tanárkar által ajánlottak közül az 1873/4 tanév első feléről felvétettek erre 26 frttal személyenként: Kovács András VII-dik, Onody Sándor, Fülkei Ödön VI-dik, D. Nagy József V-dik, Fazekas Gábor, Bruckner Ernő IV-dik, Szücs László I-ső oszt. gymnasiumi, Takács György, Komády József második elemi oszt. tanulók és Tarcsai Imre, mint rokon és állandóan kiskoru. 10. Kollner-Jäger alapitvány; az első félév végen felvétetett erre 10–10 frttal Nagy Antal VI-dik és Lakatos Dániel V-dik oszt. tanuló. 11. Komlóssy Dániel alapítvány, egy V-dik oszt. költői hajlamu tanuló számára; erre Tóth Emil neveztetett ki 5 frt. 12. Kovács Sándor alapitvány, egy gőzmalmi részvény évi osztaléka ez évben 20 frt. Győri Józsefnek, mint a latin nyelvben legjobb készültségű VI-dik osztályt végzett tanulónak adatott. 13. Nagy-szalontai egyházmegyei alapitvány. Az egyházmegye által kineveztetett Kajcsa Lajos IV-dik és Tóth András I-ső oszt. együtt 50 frt. 14. Pallay alapítvány. A debreczeni ref. egyháztanács által az 1873/4 tanév első feléről felvétettek 20–20 frttal. Derecskei János, Dicsőfi József, Müller Ferencz, Szabó József V-dik Győri István, Nagy László III-dik oszt. gymnasiumi, Matéka János, Szentgyörgyi Kálmán IVdik Vásárhelyi Sándor, Gyarmati József III-dik elemi oszt. tanulók. 15. Sárói-Szabó második alapitványból Zöld Mihály, Csoma Sándor VIII-dik, Varga Lajos VII-dik oszt. tanulónak adatott 16–16 frt.
16. Szártóri alapitvány. Vásárhelyi Jenő V-dik oszt. tanulónak, mint rokonnak adatott 50 frt. 17. Szoboszlai Pap István alapitvány. A debreczeni ref. egyház tanács által felvétettek az 1873/4 első félévről 10–10 frttal. Eszenyi József és Bonyhai Janos IV-ik és I-ső elemi oszt. tanulók. 18. Szombati–Veresmarty nagyobb alapitvány. A tanárikar és az egyházi főgondnok által felvétettek az 1873/4. első feléről. Zs. Nagy József, Kis Károly V-dik, Szénási József IIdik, Bátori István I-ső oszt. gymnasiumi, – Bőr János, Vad András 4-dik, Pap Károly, Patai József, Barta Lajos, Fazekas Márton 3-dik, Bot József, Fazekas András 2-dik elemi oszt. tanulók Az ösztöndij egész évre összesen 300 frt. 19. Szombaty–Veresmarty kissebb alapitvány. A tanárkar által felvétettek az egész évre: Győry József VI-dik és Csengeri Károly II-dik oszt. gymasiumi tanulók 25–25 frttal. 20. Szondi-Kenessey alapítvány: a) Ösztöndijul 12 tanulónak adatik fejenként 50–50 frt. Az alapitványi gondnok által felvétettek. Fábián Sándor, Erdős József; Sass Elemér, Szondy György VII-dik Medgyaszai Gyula IV-dik, Kovács János, Sebestyén Béla II-dik, Szücs Endre, Csőreg Gyula I-ső oszt gymnasiumi tanulók, a többi hely akademiai tanulókkal töltetett be. b) szegény szolga tanulók szükségletei fedezésére rendelt részéből 50 frtból egy egy darab ruhát kaptak: Erős Lajos, Pataki Lajos VI-dik, Bakó István, Lakatos Dániel, Ferenczi József V-dik, Bonyhai Kálmán, Kajcsa Lajos IV-dik, Sulyok István, Halka István III-dik, Szücs László I-ső oszt. gymnasiumi tanulók. 21. Szűcs György alapitvány. A tanárkar Sulyok István III. oszt. tanulót nevezte ki erre; ösztöndij 10 frt. 22. Tóth Pápai alapitványra a tanárkar vette fel Erős Lajos IV-dik oszt. tanulót 10 frttal. 23. Töltési alapitvány. Müller János VI-dik, Szombat János II-dik oszt. gymn. és Sebestyén Sándor tanító-képezdi tanulónak – mint dunántuli születésüeknek adatott összesen 70 frt. 24. Józsa János alapitványra fejenként 30–30 frttal a tanárkar által felvétettek: Jónás Imre, Sőrés János Simonyi Elek VIII-dik és Szabó lenre V-dik oszt. gymnasiumi tanulók, a többi hely akademiai tanulókkal töltetett be. 25. Vámos-Pércsi egyház alapitványára az illető egyház senkit sem nevezett ki. 26. Váradi–Aszalay alapitvány. A debreczeni ref. egyháztanács a tanárkar által ajánlottak közől az 1873/4 tanév első felére felvette erre: Szanka Dezső VI-dik, Király Ferenc V-dik, Kovács Gábor, Oláh József IV-dik, Nagy István, Karaszon József, Kolbenhaier Kálmán II-dik, Zong János I-ső oszt. gymnasiumi és Péntek Ferencz, Horváth József tanitóképezdei tanulókat fejenként 20–25–30–35 frttal. 27. A Kendeffy és Ercsei Klára alapitványból jutalom könyvekre fordittatott 52 frt 73 kr, s mindenik osztályban a nyolc első közt következő könyvek osztattak ki: az I-ső osztályban 3 darab Imre S. Magyar Mondattan, 3 db Zsilinszki Életrajza, 2 db Kis Nemzeti Muzeum. – A II-dik osztályban 1 db debr. Latin-magyar szótár, 1. Phaedrus, 1 Cornelius, 1 Egyháztörténet, 3 Kis Nemzeti Muzeum, 1 Kisfaludy Regék. – A III-dik osztályban, 1 Ladányi Magyar orsz története. 2 Szász K. Ver szavalás, 2 Caesar, 3 Kis Nemzeti Muzeum. – A IV-dik osztályban: 2 Magyar dalnok, 1 Kisfaludi Regék, 1 Csokonai Munkái, 2 Ovidius, 2 Livius. – Az V-dik osztályban: 1 Toldy Magyar Chrestomathia, 3 Cicero, 1 Erdélyi J. Kisebb prózái, 1 Vörösmarty kisebb költeményei, 1 Petőfi ujabb költeményei, 1 Horatius. – A VI-dik osztályban: 2 Toldy irod. olvasó könyv, 3 Ladányi középkor története, 3 Herodotos – A VIIdik osztályban : 1 Zsilinszki széptan 1 Szana T. Csokonay életrajza, 2 Demosthenes, 2 Homeri Odyssea, 1 Nemzeti lant, 1 Ladányi ujj kor tört. – A VIII-dik osztályban: 1 Csokonai
válogatott munkái, 1 Tóth K. Huszon öt év után, Petőfi ujabb költeményei, 1 Göthe Faust, Szász K. kisebb müforditásai, 1 Csengeri Történetirók. c) Adományok. 1. A debreczeni „István” gőzmalom-társulat évi kegyeletes szokás szerint 60 frt 43 krt. küldött az igazgatósághoz gymnasiumi szegény sorsu tanulók segélyezésére. 2. A debreczeni takarékpénztár ugyanazon czélra ez évben is küldött 33 frt 74 krt. – A fentebbi két összeg 30 tanuló közt osztatott ki 2–3–4 frtjával. 3. Talabér Lajosné szül Polgári Julia urhölgy boldogult atyjának Polgári József egykori debreczeni tanulónak emlékére szegény tanulók közti kiosztás végett küldött 25 frtot, melyből 3 gymnasiumi tanulók közt 11 forint osztatott ki ; a többi felsőbb tanulóknak adatott. J) Érettségi vizsgálat. Érettségi vizsgálatra (irásbeli vólt jul. 21–22, szóbeli jul. 27–29) bocsáttatott a helybeli VIII-dik oszt. növendékei közöl 65, magántanuló 3, összesen 69; ezek közül 8 kitünően, 16 jelesül, 43 eléggé, 2 nem eléggé, érettnek találtatott. Érettségi vizsgálatra nem bocsáttatott 6, előre visszalépett 2. – Hittani pályára szándékozott 16, jogira 28, gazdászatira 5, müegyetemire 2, orvosira 6, bizonytalan volt 12. K) Tanulói egyletek a gymnasiumban. 1. Önképző kör. Az V. és VI. osztály növendékei közül 60. alakitottak egyletet melynek tagjai szavalásban és fogalmazásban gyakorolták magokat az illető tanár felügyelete alatt. A két izben rendezett pályázat alkalmával könyv jutalmat nyertek: müvekért Bakos Imre, Benkó Imre, Kis Károly VI-dik, Tóth Emil, Séllei Árpád V-dik oszt. tanulók; szavalásért: Szabó Gábor Dusóczki Ferencz, Biró Károly, Bakos Imre, Benkó Imre VI-dik, Barna Zsigmond, Kazai Kálmán, Király Ferencz, Budaházy Miklós V-dik oszt. tanulók. A VII. és VIII. oszt. nővendékei közül sokan a felsőbb tanulók magyar-irodalmi önképző társulatában vettek részt. 2. Ének egyletet alakított 28 V-dik oszt. tanuló, kik Mácsai Sándor tanuló vezetése s az énektanár felügyelete alatt az összhangzatos éneklésban igen szép sikerrel gyakorolták magukat. L) A gymnasiumi tanulók névsora és általános osztályzata az iskolai év második felében. (Jegyek jelentése: k=kitünő; j=jeles; e=elegendő; n. e=nem elegendő.) I-ső osztály. Albert László j. Bátori István e. Balázs Ferencz n. e Balog István e. 5 Baranyi Dezső e. Barta Lajos e. Béder Peter e. Bencze Péter e. Bereczki István e.
Kocsis János eltávozott Kopányi András e. Kovács István e. 50 Kovács László e. Kulcsár Géza e. Lakatos József j. Lamos István e. Lőrinczi László e. 55 Maklári József n.e.
10 Bihari Sándor e. Bihari László e. Budaházi István e. Csáki János k. Csiki József eltávozott 15 Csillag Kálmán j Csöreg Gyula j. Czinczár Dániel e. Czine György e. Dávid Gyula 20 Debreczeni Károly j. Dicsőfi Béla k. Dusa József e. Erdei Ferencz e. Erdei Imre k. 25 Fekete Béla e. Filep Péter j. Gellért Ignácz j. Gotlieb Gyula e. Gotlieb Móricz n.e. 30 Hajdu Károly e. Harcsa Gyula n.e. Hegedűs József e. Hegyi Sándor e. Kalászi Kálmán e. 35 Kasiar Vincze e. Kajári Ferencz j. Keszthely Zoltán n e. Keresztesi András j. Király József j. 40 Kis Géza j. Kis Lajos e. Kis Sámnei e. Kis Sándor n.e. Kis Zsigmond n.e. 45 Kis József e. Kocsis Mihály eltávozott
Matkó Beniamin e. Maskovics Farkas e. Mészáros László e. Molnár András e. 60 Nagy Gábor n.e. Nagy Károly e. Nagy Mihály n.e. Nagy József e. Nikházi Ágost n.e. 65 Oláh József e. Orosz Sándor e. Pap Gyula e. Pap József n.e. Pataki Sándor e. 70 Sarkadi József eltávozott Sas Béla e. Sloszarik Gyula j. Szathmári István e. Szondi György e. 75 Szücs Endre k. Szücs László k. Szücs Lajos e. Tamási Sándor e. Tegdes Károly 80 Torda Géza e. Tóbi István e. Tóth András e. Tüdős János k. Udvarhelyi Géza e. 85 Ujfalusi Géza e. Zong János k. Jakab Lajos Juhász József n.e. Juszku Kálmán n.e. 90 Vásárhelyi Zsigmond j. Vértesi Kálmán n.e. Vetési Győző e. Vitárius Sándor n.e. II-dik osztály.
Balog Jenő n. e. Bereczki József e. Breitbart Albert e. Csaba Jenő n.e. 5 Csák József k. Csengeri Károly j. Fábri Gusztáv n.e. Farkas Géza n.e. Fehér Imre e.
Medgyaszai Miklós e. 35 Medgyesi László e. Mile Károly e. Nagy István k. Nánási Gábor e. Nemes Árpád e. 40 Németi Károly k. Oláh Gyula j. Orosz Lajos k.
10 Fényes Dezső j. Fráter Imre k. Grünfeld Eduárd j. Harsányi István eltávozott Hajdu Ambrus e. 15 Hetei Imre e. Hoff Herman e. Kalmár Ferencz j. Karasszon József k. Kereszturi József e. 20 Kéki Imre e. Kis Antal e. Kis György n.e. Kolbenhayer Kálmán k. Kovács János k. 25 Kovács József e. Kulcsár Márton e. Krámez Gyula e. Kohut Izidor e. Liszkai István k. 30 Madár János j. Magos Ferencz c. Magos Gedeon n.e. Makai János j.
Pálfi János e. Pinczés Imre n.e. 45 Poszert Emil j. Pauszpertl Károly j. Sebestyén Béla j. Somogyi Imre e. Szabó Ferencz e. 50 Szabó Miklós e. Szénási József e. Szikszai Albert e. Szombat János j. Tóth Gyula j. 55 Tóth Gyula e. Tóth Sándor k. Tóth Gusztáv k. Tóth János e Tömöri István e. 60 Ujvári István n.e. Ujvári Sándor e. Zakariás Gyula j. Juhász János j. Varga László e, 65 Vorgang Henrik j. Weltman Izrael e. Wilhelm Nándor n e. III-dik osztály.
Aranyi Gyula n.e. Balog Lajos e. Barta Ferencz k. Barta István eltávozott 5 Bittó József e. Borbély Imre j. Breuer Sámuel e. Budaházi Kálmán Csánki Gyula e. 10 Czeglédi József e. Csellei Dezső e. Dicsőfi Sándor k. Dömsödi Ferencz e. Farkas Béla e. 15 Ferenczy Elek k. Fényes Károly e. Fónagy Kálmán e. Forgács Béla j. Geiger Ignácz n.e. 20 Győri István k. Halka István j. Horváth András e.
Leitner András e. Lustig Ignácz j. Magos György j. 40 Márton Sándor j. Medgyes Ferencz k. Megyeri Pál j. Muraközi László j. Nagy László j. 45 Nagy József k. Révész Kálmán k. Révész Mihály e. Sarkadi Gyula e. Sajó Sándor n.e. 50 Sipos Bálint e. Somosi György e. Sulyok István k. Schwarz Móricz e. Szabó Ferencz j. 55 Szabó István e. Szabó Sándor k. Szabó Sándor e. Szabó József e.
Kalmár Ignácz e. Kazinczi Lajos e. 25 Kis András e. Kis Ernő j. Kohn Adolf e. Koricsánszki Sándor e. Kozma Imre e. 30 Kovács Gyula e. Kovács Imre j. Kurovszki Ferencz j Klug Antal e. László József n.e. 35 Lovász István eltávozott Lescinszki László eltávozott
Szemere Lajos e. 60 Székely Gyula e. Szilágyi Lajos eltávozott. Szücs Sámuel eltávozott. Takács Ferencz e. Tóth Gyula e. 65 Tóth József k. Tüdös Kálmán k. Udvarhelyi Károly j. Ujlaki Ferencz k. Jámbor Árpád j. 70 Vecsei Zoltán j. Vég József j. Veres Gyula n.e. Vitéz Ignácz j. IV-dik osztály
Adler Hugó e. Antal Imre e. Bánhidi Árpád e. Bátori Elek n.e 5 Bencze Pál e. Berger Vilmos j. Bonyhai Kálmán k. Bruckner Ernő j. Csapó Ferencz j. 10 Csákány Ágoston eltávoz. Demjén Zoltán j. Dobozi Kálmán j. Erdődy Bertalan e. Fazekas Gábor j. 15 Fazekas Mihály e. Frater Barnabás j. Gálocsi Dezső e. Gottlieb Ignácz e. Gutman Ármin e. 20 Guttemberg Adolf e. Glück József j. Gyarmati Lajos j. Hanke Leo e. Hatvani Károly e. 25 Hajdu József e. Hetei Miklós e Imre Gábor j. Katz Jakab e. Kajcsa Lajos j. 30 Kardos János e Katona Béla j. Kenézi Gyula e.
Király István e. 35 Kis István n.e. Kozma Zsigmond e. Köpeczi Miklós eltávozott. Kovács Gábor k. Kulcsár Imre e. 40 Magos Elek e. Matolcsi Imre e. Megyaszai Gyula e. Mester József c. Mezei József n.e, 45 Nagy Béla j. Nagy Károly e. Oláh Endre j. Oláh József j. Oláh Miklós k. 50 Orosz András e. Ötvös Gyula e. Ötvös Károly e. Rab Zoltán e. Rosenberg Ede n.e. 55 Rosenberg Jenő e Szabó Zsigmond e. Szallár Dezső e. Simon István e. Tóth Lajos e. 60 Tőkés Vincze e. Tunyogi István n.e. Jámbor Lajos e. gr. Vay Dezső k. Varga Gyula e. 65 Varga Sándor e.
Király Gyula e.
Varga Péter e. Vedres István e. V-dik osztály.
Bakacs Sándor n.e. Bakó István j. Balogh Károly n.e. Barna Zsigmond k. 5 Bereczki József e. Biró János e. Bozóki János n.e. Budaházi Miklós j. Csaba Adorján e. 10 Csapó Géza e. Csécsi László j. Czeglédi Mihály e. Czirjék Ferencz n.e. Csókási Sándor e. 15 Csukás István n.e. Darvai Béla e. Derecskei János k. Dicsőfi József k. Erdős Ignácz e. 20 Falk Ottó e. Ferenci József j. Fiók Károly k. Fráter Tamás n.e. Fürst Ödön j. 25 Frühmond Imre e. Göltl Béla e. Halka Mihály e. Hanke Ádám n.e. Harsányi Sándor j. 30 Hetei Béla meghalt Kaiser Ferencz e. Kalas István e. Kalmár József j. Kazai Kálmán j. 35 Király Ferencz j. Kiss Károly e. Kiss Bertalan j. Kolbenheier László j. Komoróczi Sándor e.
40 Kovács György e. Kovács Lajos n.e. Lakatos Dániel k. Láng Ödön e. Lobmayer Imre e. 45 Lövenberg Sándor n.e. Magyarosi Géza e. Marhás János e. Mácsai Sándor k. Müller Ferencz j. 50 Nagy Ferencz n.e. D. Nagy József k. Zs. Nagy József j. Nemeshegyi Béla e. Oláh Imre k. 55 Ónodi István e. Rátonyi Péter j. Séllei Árpád j. Sütő Antal e. B. Szabó Attila e. 60 Szabó Ferencz e. Szabó Gyula j. Szabó Imre j. Szabó Sándor e. Szabó József j. 65 Székely Ignácz e. Szilágyi János e. Szlávik Leo e. Takács Bálint é. Tömösvári József e. 70 Tyll Gusztáv e. Tóth Emil k. Tőkés Gábor n.e. Ujfalusi Ferencz eltávozott Jávori Nándor e. 75 Vásárhelyi Jenő e. Vecsei Imre k. Vértesi Mór j. Vógel Mór j. VI-dik osztály.
Bakos Imre k. Balog Gyula e. Benkó Imre k.
30 Mandel Ignácz k. Margitai Tihamér e. Matólcsi Ferencz e.
Betlendi Sándor e. 5 Biró Károly e. Bölöni Bálint j. Czukrász Gyula k. Domokos Imre n.e. Dusóczki Ferencz k. 10 Erős Lajos j. Fráter Gyula e. Fuchs Ignácz e. Fülkei Ödön j. Garbaisz Ferencz e. 15 Gutman Mór e. Győri József k. Gyüre László e. Hanzéli Márton j. Hatvani Pál e. 20 Horváth Károly e. Imre József e. Kállai Ferencz e. Király Gyula j. Kiss Károly e. 25 Kisded János j. Konti Gyula e. Kovács József e. Lindenfeld Áron j. Lovász Sándor e.
Medyaszai Dezső e. Mészáros Dániel n.e. 35 Müller János j. Nagy Antal k. Ónodi Sándor k. Pap Jozsef e. Pataki Lajos j. 40 Pelsőczi Sándor n. e. Pusztai Lajos e. Rosenzweig Salamon e. Sárai Bertalan j. Sári Lajos e. 45 Sepsi Dezső j. Soltész Károly e. Szabó Ferencz n. e. Szabó Gábor e. Szabó Károly e. 50 Szabó Lajos e. Szanka Dezső k. Szántai Géza e. Tóth Károly e. Tóth Lajos j. 55 Jakab István e. Weinberger Emil e. Vekerdi Pál e. Vida Károly k. Wiegandt Árpád k. VII-dik osztály.
Antoni Kálmán e. Asztay József j. Balog Károly n.e. Barcsai István k. 5 Barta László e. Bayler István e. Berger Lajos j. Bökényi László e. Botos Ferencz e. 10 Broda Gyula j. Budaházi Zoltán k. Csató Gábor eltávozott. Csávás Lajos j. Czenger János k. 15 Doma Gyula e. Erdős József k. Fábián Sándor k. Fekete Imre e Fekete József e. 20 Fischbein Károly e.
Kovács András j. Kovács József e. Kovács Péter n.e. 45 Kramer Vilmos eltávozott. Magyarosi Ferencz e. Márton Sándor e. Megyeri Mihály eltávozott. Ménes Péter e. 50 Molnár Albert e. Nagy András e. Nagy Elek szigorl. nem tett. Nánási Imre n.e. Oláh Károly k. 55 Poroszlai Gyula j. Rayla Mihály e. Rozgonyi Viktor k. Sághi Gusztáv e. Sass Elemér k. 60 Silberstein Kálmán e. Simon István szig. nem tett.
Fried Miklós e. Füredi Gábor e. Füzeséri Béla e. Germani Lajos e. 25 Gyenge Imre n.e. Györősi Mór e. Halmágyi Oszkár k. Herczeg József n.e. Herglocz György e. 30 Janó István e. Jobbágy Sámuel n.e. Kállai Elek j. Karap Miklós e. Kerekes József e. 35 Kerékgyártó Mihály e. Király Antal e. Kocsár Sándor e. Kölyüs Albert e. Kondorosi Demeter k. 40 Koós Kálmán n.e. Kosaras Imre n.e.
Simon Miklós e. Sipos József n.e. Somogyi Zoltán j. 65 Szabó Ferencz k. Szabó Gyula e. Szabó István e. Szabó Lajos e. Szaplonczai Manó j. 70 Szoboszlai Sándor e. Szokolai Béla szig. nem tett. Szondi György j Szügyi Dániel j. Tisza István k. 75 Tóth István k. Tóth Péter e. Tóth Vincze e. Ungvári Gyula n.e. Zolnai István e. 80 Zolnai Viktor n.e. Varga Lajos k. Vay Béla eltávozott. Vincze Ödön k. VIII-dik osztály.
Ács József e. Almási Lajos e. b. Bányai László e. k. Bányai László k. 5 Bányai Sándor e. Baranyi Miklós e. Bentsik József k. Bignio Albert e. Bodnár Lajos eltávozott. 10 Bögös Lajos e. Csabai László n.e. Csák Máté j. Csobán József j. Csoma Sándor j. 15 Dobsa Geiza e. Erdődi Miklós e. Fényes Gyula e. Fráter Geiza e. Futó József e. 20 Gál Bertalan e. Geiger József e. Győri Ferencz k. Győri Imre j. Hanke Lajos e. 25 Hézser Gyula n.e.
Lovassi Kálmán e. Mátéfi Ferencz e. 40 Magyarosi Béla j. Molitoris Geiza e. Nagy Dániel e. Nagy Lajos e. d. Nagy Lajos k. 45 d. Nagy Sándor e. Oláh Gyula j. Papp György e. Pinkóczi Zsigmond e. Ragályí László j. 50 Séllei Imre j. Simonffy Gábor e. Simonyi Elek j. Sipos Sándor n.e. Sőrés János j. 55 Surányi Lajos e. Schönpflug Richárd e. Stark János k. Szabó Antal j. Szabó Elek k. 60 Szabó Miklós n.e. Székely Antal j. Torma Károly e.
Kerekes Ferencz e. Kis Bertalan j. d. Kis Lajos k. Kis Lajos e. 30 Kocsor Mihály n.e. Koda Sándor k. Kovács Gábor e. Kovács István e. k. Kovács István e. 35 Kovács Kálmán e. Körner Adolf e. Körrei Béla e.
Tóth Lajos k. Tóth Ödön e. 65 Tömöri József k. Tömösközi József n.e. Váradi László e. Varga László e. Vécsei István k. 70 Veszprémi Zoltán j. Zöld Mihály k. Jenei Lajos e. Jónás Imre k. 74 Juhász Antal e.
V. Tanitóképezde. A) Igazgató: Joó István. B) Tanárok 1. Joó István igazgatótanár, az I. II. III. évi tanfolyamban tanított: lélektant, gondolkodástant, nevelés és oktatástant s nevelés történelmet hetenként 12 órán: a III. évi tanfolyamban magyar történelmet és alkotmánytant, hetenként 2 órán. 2. Kovács Lajos, rendes tanár, tanított az I. II. III. évi tanfolyamban: bibliai földrajzot, bibliai történeteket, bibliai ismertetést, heidelbergi kátét, a hely, hitvallás ismertetését, egyetemes és magyar protestáns egyháztörténelmet s egyház szónoklati gyakorlatokban vezette a növendékeket, hetenként 6 órán; az I. II. III. évi tanfolyamban, szám- és mértant, het. 9 órán; az I. II. évi tanfolyamban világtörténelmét, hét. 4 órán. 3. Somogyi Pál, rendes tanár, tanitott az I. II. III. évi tanfolyamban: magyar nyelvtant, irálytant és irodalom történetet het. 8 órán; az I. II. évi tanfolyamban: az 5 világrész vázlatos, Magyarország részletes földrajzát s a mértani földrajzot, het. 4 órán; az I. II. III. évi tanfolyamban természetrajzit és természettant, het. 6 órán. 4. Ps. Nagy Sándor, tanár, tanított az I. II. III. évi tanfolyamban német nyelvet, het. 6 órán. 5. Örvényi Vilmos, tanár, tanított az I. II. III. évi tanfolyamban szép és ütenyirást, het. 5 órán; tornászatot az I. II.III. évi tanfolyamban, het. 5 órán. 6. Krisztiáni Alajos, tanár, szabadkézi és mértani rajzot tanitott az I. II. III. tanfolyamban, het. 6 órán. 7. Sz. Nagy Károly, tanár. az I. II, III. évi tanfolyamban: éneket és zenét, het. 10 órán. 8. Dr. Schwarzer Viktor, országos felső gazd. tanintézet tanára, a III. évi tanfolyam, az 1-ső félévben vegytant, hetenként 2 órán. 9. Deininger Imre, orsz. f. gazd. tanint. tanára a II. tanf. a 2-ik félévben tanitott növénytermelést, het. 2 órán. 10. Békessi László, orsz. f. gazd. tanint. tanára a III-ik tanf., a 2-ik félévben tanitott méhészetet és selymészetet, hetenként 2 órán. 11. Dr. Tóthfalusi Miklós, az orsz. f. gazd. tanint. főkertésze a II. tanf. a 2-ik félévben gyümölcsfa tenyésztést tanitott. Jegyzet. Az országos felső gazdasági tanintézet tanárai előadásaikat részint t f. gazdasági tanintézet rendes tantermeiben, részint a külső gazdasági telepen tartották.
C) Tantárgyak. Az első évi tanfolyamban. 1. Vallástan. Bibliai földrajz, biblia történetek. Hetenként 2 órán. 2. Neveléstani tantárgyak. Embertani ismeretek, lélektan, a módszertanból a beszéd és értelem gyakorlatok, irva olvasás, nyelvtan és fogalmazás módszertana. Hetenként 1 órán. 3. Magyarnyelv. Olvasás gyakorlása, alak és mondattan, adott s kifejtett példányok után emlékezetből, majd önálló fogalmazás. Het. 3 órán. 4. Németnyelv. Olvasás, helyesirás, alaktan, mondatalkotás szabályai. Het. 2 órán. 5. Földrajz. Magyarország részletes, Európa vázlatos földrajza. Het. 2 órán. 6.Történelem. Ó- és középkor történelme a keresztes háborukig. Het. 2 órán. 7. Számtan. Az egész számok alapmüveletei számitási röviditésekkel, a számok oszthatósága, közönséges és tizedes törtek müveletei, pénz és mértékek, viszonyok és arányok isméje, egyszerü és összetett hármas szabály, kamatszámitás. Het. 3 órán. 8. Természetrajz. Állattan. Het. 2 órán. 9. Művészeti tantárgyak. Szép és ütenyirás. Hetenk. 2 órán. – Ének és zene. Het. 4 órán. Rajz. Het. 2 órán. 10. Tornászat. Het. 2 órán. A második évi tanfolyamban. 1. Vallástan. Biblia ismertetés, heidelbergi káté, a helv. hitv. ismertetése Het. 2 órán. 2. Neveléstan. a) Testi nevelés. b) Szellemi nevelés s különösen az általános oktatástan és népiskola általános módszertana. Het. 2 órán. c) Különös módszertan: számtanitás, földrajz, történelem, természetrajz módszertana. Het. 2 órán. 3. Magyarnyelv. Az alaktan és mondattan ismétlése s bevégzése; elbeszélések, leirások, elmélkedések fogalmazása, kötött s kötetlen alakban irt mintadarabok szavalása. Het. 3 órán. 4. Németnyelv. Szórend, mondatképzés, forditási gyakorlatok. Het. 2 órán. 5. Földrajz. Ázsia, Áfrika, Amerika, Ausztrália rövid áttekintése, a megtanult rész lerajzolása, és mértani földrajz. Hetenként 2 órán. 6. Történelem. Egyetemes történelemből a keresztes háboruktól kezdve a közép és ujkor történetének rövid vázlata. Hetenként 2 órán. 7. Számtan. Társaság és vegyitési szabály, lánczszámitás, hatványozás, gyökvonás, szám és mértani sorok, logarithmusok ismerete és használási módja. Biztositó intézetek, takarékpénztárak ismertetése. Évjáradékok, kamatos kamatok számitási módja. Hetenként 3 órán. 8. Természetrajz. Ásványtan a téli hónapokban, növénytan a tavaszi és nyári hónapokban Het. 2 órán. 9. Gazdászati tantárgyak. Növénytermelés, kertészet. Hetenként 3 órán. – A gazdászati tantárgyak az országos felső gazd. tanintézetben adatnak elő. 10. Müvészeti tantárgyak. Ének és zene. Hetenk. 4 órán. Szép és ütenyirás, het 2 órán. Rajz. Het. 2 órán. A második évfolyambeli növendékek hetenként kétszer a gyakorló iskolában kettesével, részint csak szemlélői voltak a tanitásnak, részint tanitottak a tanitó felügyelete alatt.
A harmadik évi tanfolyamban. 1. Vallástan. Egyetemes és magyar protestáns egyháztörténelem. Egyházszónoklati gyakorlatok. Het. 2 órán. 2. Neveléstan. a) A szellemi neveléstan folytatva és bevégezve, illetőleg a kedélyi és aesthetikai, erkölcsi és vallásos nevelés. Het. 2 órán. b) Különös módszertanból a számitás és vallás tanitás módszertana c) Nevelés történelemből a korszakot alkotó paedagogok ismertetése. Het. 2 órán. 3. Magyarnyelv. Magyar irodalmi történet, remek olvasmányok szavalása, kötött, s kötetlen irás fajok ismertetése, fogalmazás elvont feladatokról s különféle ügyiratok szerkesztése. Hetenként 2 órán. 4. Németnyelv. Szórend, mondatkötés szabályai, forditási gyakorlatok. Het. 2 órán. 5. Történelem. Magyarország történelme és alkotmánya. Het. 2 órán. 6. Természettan. A testek általános tulajdonai. Az erőmütanból a nyugvás és mozgás tana; a rezgések tanából a hang, hő, fény, delejesség, villanyosság legfőbb tüneményei. Het. 2 órán. 7. Mértan. Sik és testmértan, Het. 3 órán. 8. Vegytan. 1-ső félévben het. 2 órán. 9. Gazdászati tantárgyak. Selymészet és méhészet a 2-ik félévben, hetenként 2 órán. A vegytan és a gazdászati tantárgyak az országos felső gazdasági tanintézetben adattak elő. 10. Müvészeti tantárgyak. Ének, zene, hetenként 2 órán Szép és ütenyirás. Het. 1 órán. Rajz. Het. 2 órán. Tornászat, het. 1 órán. A harmadik évfolyambeli növendékek, het. kettesével a gyakorló iskolában a tanitó felügyelete alatt tanitottak. A művészeti tantárgyak módszertanát az illető szaktanárok adták elő. D) A növendékek létszáma. A növendékek mindnyájan ref. vallásuak.
Az eltávozottak rovatában láthatók többnyire vagy tanitóságra bocsáttattak ki, vagy nevelőkül mentek, s csak kevesen távoztak el czél nélkül. Felvétel és segélyezések. 1. A tanítóképezdébe csak olyan éptestü növendékek vétetnek fel, kik 15-ik évöket betöltötték, a gymnasium vagy reáliskola négy osztálya bevégzéséről jó bizonyitványt mutatnak, vagy az azokban tanittatni szokott tantárgyakból kielégitő vizsgálatot adnak; szorgalom, erkölcs tekintetében kifogástalanok. A felvétel csak az iskolai év elején (8 első nap) történik: – Korát mindenki keresztlevéllel tartozik igazolni. 2. A növendékek a mennyire lehetséges s a mennyire megérdemlik a főiskola épületében lakást nyernek, 20 ingyenesen. 20 pótdij fizetés mellett a tápintézetbe felvétetik, nehányan kenyérrel láttatnak el s azon ösztöndijakban is részesülhetnek, melyekben mint gymnasiumi tanulók is részesültek volna. – Ez évben ösztöndijban 3 növendék részesült. Tanitóképezdei önképzőkör. A debreczeni főiskolában levő tanitóképezde önképzőköre alakult az 1871/2 -ik iskolai évben; czélja: módszertani kérdésekről, fegyelmi eljárásról, általában a képezdei tanfolyamban szerzett s a tanitói foglalkozás körében nélkülözhetlen ismeretekről irt munkák, ezek birálása, egyes feladott kérdések feletti szabad eszmecsere s szavalatok által önképzésre alkalmat adni. – E czél elérésére hetenként kétszer tart ülést. Tagja lehet minden képezdei tanuló, rendesen van 35. Jövedelme áll a tagok által fizetett dijak és büntetés pénzekből. – A kör a saját költségén állit ki egy lapot „Haladjunk” czimmel, mely hetenként egyszer jelenik meg. Egybeköttetésben van vele egy könyvtár, mely a jelen 1873/4 -diki iskolai évben alapittatott. Ez tulajdonképen az összes tk. ifjuságé, azonban az alapitók és fentartók az önképzőkör tagjai. Jelenleg van benne 127 db könyv, melyek nagyobb részét neveléstani és módszertani munkák képezik. Elnöke vólt ez évben Simon Károly II-od éves, alelnöke Tóth Mihály II-od éves, jegyzője Végh József II-od éves, könyvtárnoka Vincze József II-od éves, aljegyzője Gyapai István I-ső éves, pénztárnoka Csiszár Sámuel I-ső éves képezdei növendék. A tanitókepezdei növendékek névsora osztályzat szerint. 1. A III-dik évi tanfolyamban. Sáfár László Nagy István †† Tönkő Imre † Borbély Gábor †† 5 Engi Ferencz Fehér Sándor †† Váradi Lajos Kiss Lajos †† Karcsa György ††
10 Tóth Lajos †† Kónya Károly †† Széll István †† Szőke Vincze †† Andorkó Márton † 15 Füzesi András † Molnár Sándor † Nagy János † Nagy Sándor † Török Győző †
2. A II-dik évi tanfolyamban. Vincze József Simon Károly Délczeg Sándor Szőke János 5 Végh József †† Tóth Mihály Szentpéteri István †† Török Mihály Bertalan József 10 Tar László Kovács Béla Ábrányi Lajos Hannó Lajos Balogh Lajos †† 15 Báthori Bálint Mészáros Sándor
Földesi Mihály †† Domokos Lajos Tóth Imre †† 20 Kopányi György Nagy Bálint Mikó Márton Nagy Gábor Hadas Sándor †† 25 File István †† Molnár Zsigmond †† Debreczeni József † Laczák Márton † Nagy Imre † 30 Ungvári Gábor † Varga Sándor † 3. Az I-ső évi tanfolyamban.
Vig Imre Horváth József Káposztás Imre Péntek Ferenc 5 Csiszár Sámuel Öjjüs Lajos Szikszai Imre Sebestyén Sándor Ács Elek 10 Kurucz Imre †† Sziráki Béla †† Lévai János †† Andorkó István †† Gyapai István 15 Győri Barna Bor Imre
Török László Kőrösi János Polonkai Imre 20 Miklovicz Lajos †† Gulyás Bálint †† Király Miklós †† Kovács Ernő †† Aranyi Lázár 25 Elek János †† Gavallér József †† Balla József † Fekete Károly Freyler Károly † 30 Kis Ferencz † Pető József † Szathmári Péter†
Jegyzet. Azok akiknek nevők után egy kereszt van még az első félévi vizsga előtt, azok pedig akiknek nevök után két kereszt van a második félévi vizsga előtt eltávoztak.
VI. Elemi népiskolák. Felügyelő tanár: Joó István képezdei igazgató A) A tanilóképezde gyakorló iskolája Tanitó: Kállay István. Tantárgyak.
Az első osztályban: 1) Vallástanitás: a) Vallásos érzelmet ébresztő válogatott ószövetségi elbeszélések. b) Imák, erkölcsi- és énekversek. 2. Nyelvtanitás: a) Beszéd értelemgyakorlat, szemléleti alapon. b) Irva olvasás. 3. Számtanitás: 1–30 számkör a négy alapmüvelet szerint 4. Éneklés. A második osztályban: 1) Vallástanitás: a) Vallásos érzelmet fejlesztő ujszövetségi elbeszélések. b) Imák, erkölcsi- és énekversek 2. Nyelvtanitás: a) Beszéd- értelemgyakorlat, ennek alapján. b) Földrajzi előfogalmak, növény- és ásványtani ismerettel. c) A megbeszélt tananyag lehető irásbeli feldolgozása. d) Értelmező olvasás, irás üteny- és példány szerint. e) Egyszerü mondattatok, nevek, igék ismertetése. 3. Számtanitás: 1– 200 számkörben, szóval és irva a négy müvelet. 4. Éneklés. 5. Rajzolás: egyenes vonalakból álló idomok. A harmadik osztályban. 1. Vallástanitás a) Az ószövetségi nép vallás- erkölcsi életéről határozott képet alkotó szent történetek. b) Imák, tizparancs, zsoltár- és dicséretversek. 2. Nyelvtanitás: a) Anyanyelvtan: a mondatok és beszédrészek, névragozás. b) Értelmes olvasás. c) Az olvasmány után fogalmazása. d) Irás üteny szerint, példányról és előmondva. 3. Számtanitás: 1–1000 számkör szóbeli, magasabb számkör irásbeli dolgozatra. 4. Olvasási és fogalmazási anyagul: a) Földrajz, Általános vonásokban Magyarország. b) Történelem: Hazai történelmünkből a jelesebb férfiak életrajza, röviden, a mohácsi vészig. c) Természetrajz: Állat- és növénytan. 5. Éneklés: Egyházi énekek körén belül eső hangsorok, hangjegyek ismertetése. Egyházi és hazafias énekek. 6. Rajz: Egyenes és hajlott vonalokból álló idomok. 7. Testgyakorlat.
A negyedik osztályban. 1. Vallás tanitás: a) A keresztyén egyház keletkezését terjedését feltüntető uj szövetségi szent történetek. b) Imák: apostoli hitforma, tizparancs. c) Zsoltár és dicséretversek. 2. Nyelvtanitás: a) Összevont és összetett mondatok. Igeragozás. b) Fogalmazási gyakorlatok. c) Értelmes és hangsulyozott olvasás. d) Szépivás, üteny- és példányok szerint. 3. Számtanitás: a) Egészekkel határozatlan számkör Közönséges és tizedes tört. b) Mértani előismeret. 4. Olvasási és fogalmazási anyagul: a) Földrajz: Az osztrák magyar birodalom s az öt földrész. b) Történelem: Hazai történelmünk főbb szereplőinek rövid életrajza. A közmüvelődésre ható világtörténelmi nevezetesebb események. c) Természetrajz: Növény és Ásványtan. 5. Énektanitás: Hangjegyismeret. Egyházi és honfi dallamok. 6. Rajz és testgyakorlat. A gyakorló iskola szerelvényei s taneszközei. Az 1873. Október 2– s következő napjain tartott egyházkerületi közgyülés és által felállitott képezdei gyakorló iskola, következő határozattal szereltetett föl. 1. 21 darab iskolai pad, tinta- és potzótartóval 3–3 növendékre. 2. Egy mosdó szekrény, törlőkkel és szivacscsal. 3. A tanterem falán körül alkalmazott fogas 53 öntöt vas akasztóval. 4. Egy lábon álló- s két fekete fali tábla. 5. Egy fiókokkal ellátott tanitószék. 6. A tanteremből közvetlen nyiló iskolai szertár butorzatául: egy asztal, hat szék, egy üveges szekrény, egy köpláda. Taneszközök. 1. Alaktan, 16 fa- alakból álló gyüjteménynyel. 2. Egy tellurium, lunariummal. 3. Egy réz délkörrel s delejtűvel ellátott nagy földgömb. 4. A föld ötrésze fali abrosza. 5. Bopp K. természettani nyolcz fali táblája. 6. Az osztrák- s magyar birodalom domboru térképe. 7. A magyar korona országai fali abrosza. 8. Európa fali abrosza. 9. Schubert természetrajzi ábrái négy kötetben. 10. Irás- és nyomtatásbeli mozogható betük. 11. Terménygyüjtemény tiz üvegben.
B) A főiskolában levő elemi népiskolák. 1. Tanitók. Négy párhuzamos osztályu népiskolában müködött nyolcz tanitó. a) Osváth Ferencz, Debreczeni László a IV-dik. b) Rózsa Sándor, Tóth Lajos a III-dik. c) Nagy Imre, Dombi Vincze a II-dik. d) Bészler Imre, Zöld József az I-ső osztályban. 2. Tantárgyak. Az első elemi osztályban. 1. Vallástan: kiválogatott ujszövetségi történetek, imák, zsoltár-, énekversek. 2. Beszéd- értelemgyakorlatok. 3. Irva olvasás, üteny szerinti iratás. 4. Növénytan elemei a beszéd- értelemgyakorlatokban. 5. Számtan, főből irásban 30-ig, a számvetés négy alapneme. 6. Éneklés, egyházi s néhány világi ének. A második elemi osztályban. 1. Vallástan: Ujszövetségi történetek. Imák, Zsoltár énekversek 2. Beszéd- értelemgyakorlatok. 3. Folyékony értelmes olvasás, vonatkozással a nyelvtani elemekre. 4. Irás: másolás, előmondás után s maguktól. 5. Földrajz, általános vázlatban Magyarország földrajza. 6. Növénytani elemek, beszéd- értelemgyakorlatokban. 7. Számtan: főből és irásban 100-ig, a számitás négy alapneme. 8. Éneklés: egyházi s néhány világi ének. A harmadik elemi osztályban. 1. Vallástan Hittan, imák, zsoltár- énekversek. 2. Anyanyelvtan: röviditett mondatok, ragozás, értelmes olvasás, helyesirási gyakorlatok. 3. Magyarország, Horvát- Tótország, végvidékek; Európa általánosb képe. 4. Történelem: Magyar történetek, a habsburgi királyok alatt. 5. Természetrajz: állattan, osztályozás, madarak emlősök; növénytan, némely nemek. 6. Számtan: különös tekintettel az irásban, a négy alapmüvelet. 7. Szépirás s éneklés. A negyedik elemi osztályban 1. Vallástan: Egyháztörténelem, imák, zsoltár- énekversek. 2. Anyanyelvtan mondatok mondattani s nyelvtani vizsgálása, összetett mondatok, azok irásban gyakorlása egyszerü fogalmazás, értelmes olvasás. 3. Földrajz: Ázsia, Afrika Amerika, Ausztrália földrajza. Égtani földrajz. 4. Történet: Magyar történetek.
5. Természettan. 6. Számtan: Négy alapszámitás egész- és törtekkel. 7. Szépirás s éneklés. C) A tanulók létszáma a második félévben.
VII. Ajándékozások. A debreczeni főiskola könyvtára javára kegyadományképen az 1873/4 -dik iskolai évben.
a
következő
müvek
jöttek
be
I. Nyomtatványokban. 1. A tiszántuli főtiszteletü ref. püspöki hivataltól: a) Emléklapok B. Vay Miklós félszázados egyházi hivataloskodásának örömünnepe alkalmából. Szerk. Szinyei Gerzson. Sárospatak 1873. b) A tiszántuli reform. Egyházkerület 1874. Januári és áprilisi közgyüléseinek jegyzőkönyve 2–2 példány. 2. Sz. kir. Pest városa statisticai hivatalától: a) Kőrösi József: Pest városi statisticai évkönyv 1-sö folyam. Pest, 1873. b) Sz. kir. Pest városától: Pest városi jövedelmi adótanulmányok, irta Kőrösi József 1873. 3. Sz. kir. Debreczen város nyomdája részéről: a) A tiszántuli ref. Egyházkerület. Debreczenben 1873. april 19–23. tartott közgyülésének jegyzőkönyve. S ugyanaz október 1–6-ról. 1874. január 10–12-ről s april 18– 22-ről. b) Az alsó-szabolcs-hajdukerületi Egyházmegye közgyülésének jegyzőkönyve 1873. april 26-ról és november 19-ről, s 1872. szept. 11-kéről. c) A tiszántuli ref. egyházkerület statisticai állapotának kimutatása 1873-ról Debreczen 1874. d) Betürendes tárgymutató a tiszántuli ref. Egyházkerület közgyülési jegyzőkönyvéhez az 1867-dik évi ápriltól 1872-dik évi aprilig: e) Jegyzőkönyve az alsó szabolcsi Tiszaszabályozó Társulat 1873. május 29-kén és október 15–16-kán, mint szintén 1874. april 22-kén Debreczenben tartott közgyülésének.
f) A keresztyén Egyház története helv. hitv. népiskolák használatára 4-dik kiadás. Debreczen 1873: g) Gulyás Lajos: A megfeszitett Krisztus, beköszönő beszéd. Debreczen 1873. h) Magyar prot. egyházi és iskolai Figyelmező szerk. Révész Imre IV-dik évfolyam 5–7 11– 12 füzet; 1872-ről III-dik évf. 10 – 1 2 füz. 1872-ről; V-dik évf. 1–6 füzet 1874-ről. i) Az alsó szabolcsi népbank alapszabályai. Egy füzet. k) A debreczeni m. kir. gazdasági felsőbb tanintézet és az ehez csatolt földmives iskola értesitvénye 1872/3-dik tanévre. Egy füzet. l) A debreczeni iparegyesületi takarék és hitelintézet alapszabályai. Debreczen 1873. m) A debreczeni timártársulat alapszabályai Debr. 1873. n) A fazekas-, szücs ipartársulatok alapszabályai Debreczenben 1874-ről. o) Jegyzéke a debr. felsőbb gazdasági tanintézet mezőgazdasági és erdőszeti füvészkertjében termelt növényeknek. Debreczen 1873. p) Herbstblätter von unterem Ister und von Bosporus. Debreczen 1872. q) Rövid mértani természeti és polgári földrajz 3-dik kiadás B. P. Debreczen 1873. r) P. Nagy Sándor: a franczia nyelv levél szerinti önoktatása 17-dik 23–25, 26 levél; II-dik rész 27, 28-dik levél. Ugyanaz: Az angol nyelv levél szerinti önoktatása 29– 30 levél. s) Fülep István beköszöntő egyházi beszéd. Debreczen 1872. sz) Szemák István: Elméleti s gyakorlati német nyelvtan 1-ső évfolyam. 2-dik kiadás. Debreczen 1872. t) Tormay Béla: Gazdasági lótenyésztés. Debreczen 1872. u) Cseh Ferencz: Az ember szellemi élete Debreczen 1873. x) Ladányi Gedeon: A magyar alkotmány története iskolai kézikönyvül 3-dik kiadás. Debreczen 1873. y) 1868-dik évi XXI dik törvényczikk. z) Elnöki jelentés a debr. kereskedelmi testület 1872. deczember 8-kán tartott közgyülésében. j) Több apróbb nyomtatvány u. m. : a debr. által. polg. temetkezési társulat könyvecskéje. a debr. kertészeti-egylet faiskolájának névsora 1873–4 a debr. polgári Kasinó könyveinek névsora 1873. v) A heves-nagykunsági ref. Egyházmegye 1872. jul. 10. 11-kén tartott közgyülésének jegyzőkönyve. aa) A debreczeni ref. egyházmegye 1872 október 3-kán 1873. jun. 26-kán és 1874. april 22-kén tartott közgyülésének jegyzőkönyve. bb) Nyiri Péter: Vezérkönyv a magyar nyer tanitásában elemi iskolai tanitók számára, 2-dik füzet. 3-dik folyam. Debreczen 1873. cc) Emlény N.-Várad müpártoló közönségének. Debreczen 1873. dd) Tormay Béla: A falusi lótenyésztő 1873. Debr. ee) Margitai Dezső: Kalandor, beszély. Debr. 1874, ff) Balkányi Szabó Lajos: Magyar ősmesék III-ik kötet. Debreczen 1874. gg) Természettan népiskolák használatára B. P. Debreczen 1874. hh) Schwarzer Viktor Tanulmány a magyarborokról. Debreczen 1873. ii) A magyarországi prot. gymnasiumok államjogi viszonyai, irta Révész Imre. Debreczen 1873. kk) Küldöttségi jelentés a középtanodai oktatásról. Debreczen 1873. ll) Iskolai törvények a debreczeni főtanodában felsőbb tanulók számára. 1873 Debreczen.
mm) Belrendtartási szabályzat. a debr. ref. gymnasiamban 1873. nn) Hajduböszörmény városa közgyülési házszabályzata. Debreczen 1874. oo) Nagy-károlyi 48-as kör és Novák Gusztáv elnök, röpirat, mint függelék. Debreczen 1874. pp) A nagy-károlyi önsegélyző népbank története és Novák Gusztáv ur. Debreczen 1874. qq) Kovács Lajos: Bibliai történetek elemi iskola növendékeinek; I ószövetségi rész. Debreczen (Csáthy) 1874. rr) Tóth Ferencz. Bölcsészet történelme II-dik kötet. Középkor. Debrecen 1874. ss) Balogh Ferencz: Ker. Egyháztörténelem II-dik korszak 2-dik füzet. Debreczen 1874. (Csáthy) szsz) A debreczeni ref. főiskolai Tanárkar véleménye a felsőbb oktatásról, tekintettel a megjelent miniszteri javaslatra, sat a főt, tiszántuli Egyházkerület közgyüléséhez intézve. Debreczen 1874. tt) A debreczeni ref. egyháztanács belrendezési szabályai. Debreczen 1874. uu) Debreczen sz. kir. város polgármesterének évi jelentése 1373-dik évről. Debreczen 1874. xx) Imre Sándor: Rövid magyar nyelvtan középiskolai alsóbb osztályok számára. yy) Alapszabályai a H.-Böszörményi gőzmalom-részvénytársulatnak. zz) Rendszabályok az egyesült épitészeti társulattól a tanonczok részére. Debreczen 1874. jj) Alapszabályai a debreczeni vadásztársulatnak. Debreczen 1874. vv) Névjegyzéke a debreczeni polgári kör olvasó könyveinek. Debreczen 1874. 4. A vasmegyei régészeti egylettől; az egylet évi jelentése 1873. szerk. Lipp Vilmos Szombathely. 5. Méltóságos gróf Dégenfeld Imre egyh. ker. főgondnok urtól: a) Soltári sveteho Dávida králya a proroka sztoi pedesátz v Debretzinye (Margitai Ján.) 1752 (tót S’óltár.) b) Francisci Mariae caesaris Eugenius, seu Mariae virginis per Eugenium trophaea. Neapoli 1724. 6. Tiszt. Hegedüs Ferencz k. jenői lelkész urtól: Gróf Bethlen Gábor erdélyi Fejedelemtől kiadott régi oklevél: egy példány. 7. Szász Domokos. A vallásos eszmék története 1–2 füzet. Kolozsvártt 1873. (a szerző urtól). 8. Mészáros Gyula bőlcsésztől: Négy darab könyv. 9. Az országos statistikai hivataltól: Hivatalos statistikai közlemények IV-dik folyam 4-dik és 5-dik füzet és VII-dik évf. 2-dik füzet 1874. 10. Nagytiszteletü Révész Imre hittudor s lelkész urtól: a) A magyarországi ref. egyház számára egyházi főhatóságul felállitatni szándékolt Konventről Debreczen 1873. b) A magyarországi prot. gymnasiumok államjogi viszonyai, emlékirat. Debreczen 1873. c) Magyar prot. egyházi és iskolai figyelmező 1874, 1–7 füzet. 11. Heckenast Gusztáv pesti könyvkereskedő urtól: a) Zierer Géza 30 tábla az I. gymnas. szabadkézi rajzhoz. b) Szvorényi József. Magyar irodalmi szemelvények 2-dik kiadás 1-ső rész. c) Köpesdi Sándor: A görög irodalom története gymnas felsőbb osztályok számára. d) Czerni Béla. A német irálytan vezérfonala a középtanodák számára 1-ső rész. e) Ballagi Károly. Német olvasó könyv, közép- és reáliskolák számára. 12. Csáthy Károly könyvárus urtól: Schwarzer Viktor tanulmány a magyar borokról.
13. A magyar főrendi ház nagymélt. Elnökségétől: a) Az 1872-dik évi szept, 1-re Hirdetett országgyülés főrendi Házának jegyzőkönyve I. kötet. Naplója I. köt. 11–31 iv; II köt. 1–4 iv. b) irományai I. köt. 21–51 ív; II. köt. c) Naplója II-dik köt. – Jegyzőkönyve II. füz. 20–26 ivig. 1874-ről. d) Irományai III-dik kötet 1874-ről. 14. A magyar tudomáuyos Akadémiától: a) Almanach 1873. b) Értesitő VI. 9–17 és VII. 1–7 szám. c) Értekezések a nyelv és széptudományok köréből: II. 12. III. 1–7 szám. d) Értekezések a történettudo. köréből; II 2–9 szám. e) Értekezések a philosophiai tud. köréből II. 3 szám. f) Értekezések a társadalmi tud. köréből II. 6–7 szám. g) Értekezések a mathematikai tud. köréből II. 2 szám. h) Értekezések a természet tud. köréből III. 4–14 és IV. 1–2 szám. i) Közlemények nyelvtudomány köréből X. 2 fiizet. k) Közlemények archaeologiai tud. köréből IX. 1. l) Közlemények mathematicai tud. köréből VI. m) Évkönyvei XIII. 9–10; XIV. 1 db. n) Monumenta Hung. scriptor. XXIV s pótfüzet a VIII-dik füzethez. o) Török magyarhoni történeti emlékek VIII-dik kötet. p) Archivum Rákózianum I. oszt. I kötet. q) Magyarország hártyagombái. r) Magyarország helyrajzi törtértete II-dik kötet Rupp Jakabtól. s) A füvészet alapvonalai Soltész Jánostól. sz) A helyes magyarság elvei Ponori Thewrewk Emiltől. t) A hazai és külföldi iskolázás a XVI-dik században. Frank Vilmostól. u) Régi Pest. Rómer Flóristól. x) Monumenta archaeolog. II-ik köt. 1-ső rész. 15. Tekintetes Tardy Sándor urtól: 65 darab értékes régi oklevél. 16. T. Gyárfás István urtól: Jász-Kunok története 2-dik kötet. 17. Özvegy Kovács Istvánné szül. Petus Juliánna asszonytól: a) Egyházi könyvtár a magyar ref. vallásu nép számára, kiadja a tiszálituli ref. Egyházkerület, szerkeszti Révész Bálint I-ső évfolyam 1– 4 füzet. 1859-ről. b) Szent biblia, ford. Károli Gáspár, Basileában (Hof.I.) 1764. c) Szentirás értelmére vezérlő magyar Lexicon Bod Pétertől Győr 1746. d) Keresztyén Katechismus. Basileában (Imhof Rud.) 1760. e) Szent Dávidnac ’soltári, az francziai nótáknac és verseknec módgyokra magyar versekre fordittattak Szenczi Molnár Albert által, Oppenhemiumban (Galler Hieronym). 1612. f) (Fehér György) Lehet-é van-é egyedül üdvözitő ekklézsia? ha lehet és van, hol van, és mellyik az? E kérdésekre adott feleletre egy róni. katholikusnak felelete. 1822. g) Derham Viliam. Physico-theologia, azaz, az Isten lételének és tulajdonságinak a teremtés munkáiból való megmutatása. Magyarra forditotta Segesvári István. Bécs (Trattner) 1793. h) Diószegi Sámuel. Erkölcsi tanitások prédikácziókban 1– 2 darab. Debreczen 1808. i) Sander Henrik után: Istennek jósága és bölcsesége a természetben. 2-ik kiadás. Posonban (Wéber Simon) 1798. k) Zakariásnak, a pápa titkos deákjának Rómából kelt levelei. 1786. l) Sándor István. Sokféle 8 darab. Győr (Streibig) 1796–1806. Három kötetben.
m) Ladvocat historiai dictionáriuma. Komárom és Pozsony 1795–1808. Hét kötet. n) Budai Ésaiás. Közönséges és Magyarország históriája. Debreczen 1800–1812. Négy kötet. o) Budai Ésaiás. Régi tudósvilág históriája. Debreczen 1802. p) Budai Ferencz. Magyarország polgári históriájára való Lexicon I. és III. darab. N.-Várad 1804–5. q) Magyar Sunád vagy Első Béla király névtelen iródeákja. Debreczen 1799. r) Az emberi nemzetnek történetei I-ső kiadás. Buda 1810. s) Vályi András: Magyarországnak leirása III-dik kötet. Buda 1799. t) Vadnay József. A plánták országa II-dik rész. Sáros-Patak 1811. 18. Tiszt. Tabajdi Lajos, b.-böszörményi lelkész urtól, egy huszlevelü fakéregre ismeretlen jegyekkel irt könyv. Egy drb. 19. Varga Mihály, helybeli polgártól: Régi magyar nyelvemlékek. Első kötet. Buda 1838. 20. Nagyságos Herglotz Antal urtól: a) Korabinsky: Geographisch historisches Lexicon von Ungarn. Pressburg 1786. b) Hübners Conversations-Lexicon. Regenspurg 1737. 21. T. Gassner Károly, debr. kereskedő urtól. A Derekas család nemes levele. 22. Tekintetes Fáter Béla urtól: Nyolcz darab oklevél a 17-ik századból. 23. Szegedi Sándor gymnasiumi tanár s ideigl. könyvtár igazgató urtól: Névjegyzéke a m. kir. vallás- és közoktatási miniszteriumnak az 1873. évi bécsi tanügyi gyüjteményes kiállitásról. 24. Nagyságos Zsoldos Ignácz ur: Seneca munkái. Pest. 1873. 25. A nagyméltóságu m. kir. miniszteriumtól: a) A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miszt. névtára 1874. b) Pozsonymegye helyrajzi és statistikai leirása, irta: Czilchert Károly. Budapest 1873. c) Navigazione Austro-Ungarica all Estero Nel 1871. d) Navigazione in Trieste nel 1872. d) Morgó Tivadar: összehasonlitó boncztani készitmények a bécsi világkiállitáson bemutatva. 26. A magyar királyi Budapesti Egyetemtől. a) Tanrend 1872/3 -ik tanév nyári – és 1873/4 -ik tanév téli szakára. b) Almanach 1872/3 -ra. c) Ujjáalakitása 93-ik évfordulójának ünnepe 1873. d) Beszédek a budapesti kir. tudom. Egyetem 1873/4 -iki rectoa-és tanácsának beiktatásakor. Budapest 1873. 27. Az angol kormánytól: a) Results of astronomical-observations made at the Royal Observatory in the Year 1857. Cape Town 1872. b) Astronomical and magnetical and meteorological Observations in the Year 1871. London 1873. 28. Tekintetes Tamássy Károly urtól: a) Jahrbücher der k. k. Central-Anstalt für Meteorologie und Erdmagnetismus von C. Jelinek und Ford. Osnaghi, VIII. Band Jahrgang 1871. Wien 1873. b) Természettudományi Közlöny, havi folyóirat, szerkeszti Szily Kálmán és Petrovics Gyula. Budapest (Khór és Wein) 47-55 füzet. V–VI kötet. 1873-4-ről. 29. Thót Ferencz, debr. akadémiai igazgató urtól: Bölcsészet történelme tanlók, egyszersmind müvelt olvasók használatára, II-ik köt. Középkor. Debreczen 1874.
30. Tiszt. Rácz Károly ref. lelkész urtól: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674ben. Sárospatak 1874. 31. Kiss István, patóházi harangozótól: Egy régi nyomatu magyar biblia czimlap nélkül. (Uj-szövetség előtt: Oppenhemiumban 1612.) 32. Hantho Lajos. Olvasókönyv, a hazai történelmet tárgyazó összes tankönyvekhez. Temesvár 1874. 33. Nagys. Imre Sándor, kolozsvári egyetemi Tanár urtól: A magyarnyelvujitás óta divatba jött idegen és hibás szólások birálata, tekintettel az ujitás helyes módjaira. Budapest 1873. 34. A Tiszán inneni ev. ref. Egyházkerülettől: 1873. szept. 16., 17-én és 1874. május 5–7. Miskolczon tartott közgyülése jegyzőkönyve. 35. A kolozsvári m. kir. egyetemtől: a) A tudományegyetem tanrendje 1873/4 nyári szakára. b) Acta regiae Scient. Univers. Claudiupolitanae anni 1873–4. Három beszéd. Kolosvártt 1873. 36. Nagytiszteletű Nyiri Péter, esperes urtól: Jegyzőkönyve a debreczeni ref. egyházmegyének 1872. okt. 3-kán, – 1873. jun. 26-án és 1874. ápril 11 -én Derecskén tartott gyüléseinek. Három darab. 37. Arányi Béla: Általános számtan és Algebra, gymnasiumok és reáltanodák felsőbb osztályai számára stb. (a szerző ur ajándékából) Budapest 1874. 38. Nagys. Pulszky Ferencz ur, a magyar nemzeti muzeum igazgatóságától: A nemzeti muzeum képcsarnokának ismertető lajstroma a festészek életrajzával, szerkeszté Ligeti Antal. Budán 1870. 39. A tömösvári mélt. Hadparancsnokságtól: Janski Ludwig: Ueber die TruppenSchulen des k. k. Heeres zur Herausbildung des Officiers-Nachwuchses. Wien 1874. 40. Sayous Edouard: Histoire des Hongrois et de leur Litterature politique de 1790 a 1815. Paris 1872. (szerző ur ajándékából). 41. Békéssy Gyula főiskolai gymn. tanár urtól: A métermérték ismertetése iskolai és magánhasználatra. Debreczen 1874. 42. Aigner Lajos, pesti könyvárustól: a) Mauritz R. Közönséges számtan I. II. Budapest 1874. b) Névy József és László. Gyakorlati irálytan I. II. Budapest 1874. 43. Kovács János, III. gymn. oszt. tanulótól: a) Owen Joan. Epigrammata. Amstelodami 1662. b) Bona Joan. Manuductio ad coclum. Coloniae 1666. 44. Mile Károly, II-ik gymn. oszt. tanulótól: Sallustius Crispus. Amstelodami 1641. 45. A Franklin társulattól: a) Lutter Nándor: A métermérték ismertetése és az uj mértékekkel való számolási mód. Budapest 1874. b) Graf Jakab. Németnyelvtan, közép-, reál-, polgári iskolák képezdék stb számára I-ső folyam. Budapest. I874. c) Schwiedland Frigyes: Franczia nyelvtan iskolák és magántanulók számára. I-ső folyam. Budapest 1874. d) Rajcsányi János: Magyarország története világtörténelmi főbb eseményekkel, reáltanodák és algymnasiumok számára. Budapest 1874. 46. Zilahy Sámuel, pesti könyvkiadó urtól: a) Domokos Jenő: Természettan, a középtanodák alsó osztályai számára. Budapest 1874. b) Pap János: Az ásványok természetarajza, a középtanodák felső osztályainak használatára. Budapest 1874.
47. Dicsőfi József, ref. lelkész és s.-könyvtárnoktól: a) Der Russiseh-türkische Krieg in Európa und Asien. Wien 1854. Két térképpel. b) Die Resultate des ersten Kriegsjahres (türkisch-russischen) und ein Blick in die nächste Zukunft. Wien 1854. c) Die innere Mission unter den Geistlichen. Vortrag von Kapff. Elberfeld 1851. d) Az erdélyi ref. Anyaszentegyház névkönyve 1860-ra. Kolozsvárt (főtanoda) 1859. c) Bodola Sámuel. Egyházi beszédek az erdélyi reformátusok közzsinatján 1863. Kolosvártt 1863. f) Czelder Márton: Elszórt csontok, missioi prédikáczio, kiadja Szász Domokos. Kolosvártt 1863. g) Nagy Péter. Emlékbeszéd gróf Széchenyi István végtisztességére. Kolosvártt 1860. h) Nagy Péter. Egyházi emlékbeszéd gróf Teleki László tiszteletére. Kolosvártt 1861. i) Egyházi beszédek a Kálvin halála emlékére erdélyi közzsinaton. 1864. k) Egyházi beszédek az alsó-siménfalvi unitárius templom és orgona felszentelésekor. Kolozsvártt 1865. 1) Debreczeni naptár 1844-ik szökőesztendőre. m) Alföldi képes naptár 1869-ik évről. n) Trattner és Károlyi Nemzeti kalendárioma 1867. évre. o) Protestáns képes naptár 1858 és 1864-ik évre. p) Balpárti naptár 1870-ik évre. II. Régi pénzek- s érmekben. 1. Ganz Fridr. Ignácz urtól (N. Bereg) egy darab régi ezüst kis pénz. 2. Márk Imre csengeri kereskedő urtól: két db. kis ezüst pénz. 3. Tekintetes Konthy Lajos urtól (Debreczen): száz darab régi vegyes pénz. 4. T. Szilágyi Sámuelnő szül. Mészáros Eszter asszonytól (Debreczen) tizenhat darab régi ezüst pénz. 5. Molnár Bálint főiskolai gazda urtól: két darab (egy nagyobb s egy kisebb) régi ezüst pénz. 6. Ifju özvegy Rácz Györgyné asszonytól néhai férje gyüjteményéből száztizenegy darab ezüst- és százkét darab rézpénz, együtt 113 darab. 7. Szalay János h.-nánási kereskedő urtól: huszonkilencz darab ezüst pénz. 8. Egy névtelentől: három darab ezüst pénz. 9. Furman Lajos urtól: tizenhét darab ezüst pénz. 10. Bodnár Sámuel polgártól: hét darab ezüst pénz. 11. Tiszt. Csigi Ferencz kir, daróczi lelkész urtól 1 darab ezüst pénz. 12. Néh. Tek. Funtek János ur hagyatékából: két darab ezüst pénz. 13. Szabó Lajos tanulótól: öt darab ezüst pénz. 14. Nagyságos Herglócz Antal urtól: harminczhárorn darab vegyes pénz. 15. Molnár János főisk pedellustól: egy darab 1670-diki ezüst pénz. 16. Nagyságos Kollner Illésné asszonytól: harminczöt darab régi ezüst pénz és hetvenöt darab részpénz: együtt 110 darab. 17. Több főiskolai tanulótól: nyolcz darab régi pénz. 18. Papp József debreczeni polgártól: egy darab 1679-dik ezüst pénz. 19. Kiss István (Patóháza) egy lengyel régi ezüst pénz. 20. Lichtman Sámuel urtól (Bereg) egy 17-dik századi lengyel ezüst pénz.
21. Tekintetes Kovács János főisk. tanár ur utján: egy érem 1849-ből Kossuth Lajos arczképével és egy póltura 1703-ból. 22. Nagyságos Kubinyi Ferencz urtól: két darab érem (Pest-megye pártfogása mellett általános kiállitás) 1873/4 -dik évről.
VIII. Könyvtárak, gyüjtemények 1. A főiskolai anyakönyvtár rendezése a főszakosztályok szerint ez évben befejeztetett, az egész 24,648 müvet és 43,320 kötetet foglal magába. 2. Felsőbb tanulók olvasó-egyleti könyvtára, áll mintegy 2,300 darab tudományos és szépirodalmi tartalmu könyvből; lásd fentebb. 3. Gymnasiumi ifjusági könyvtár mintegy 800 kötettel. 4. A természettudományi szertár ez évben nem szaporodott. 5. Természetrajzi muzeum. A mult évben alakult egy muzeum egylet, mely a főtiszteletü egyházkerületi közgyülésnek azon ajánlatot tette, hogy a főiskolai muzeumot kész átvenni leltár mellett ugy, hogy a főiskola tulajdona marad de annak kezeléséről és fentartásáról az egylet fog gondoskodni; az egyesülés azonban még nem jött létre s a gyarapodás is részben a főiskola, részben az egylet részére történvén, félreértés elkerülése végett erről csak a jövő évben teszünk jelentést. – Az őszi szünidő alatt az egész gyüjtemény nagyobb és diszesebb termekbe fog átszállittatni.
IX. Zárjelentés. 1. Az 1874/5 -dik tanévben igazgató tanárok lesznek: az akadémiában Buzás Pál, a gymnasiumban Kovács János, a tanitóképezdében Joó István, egyszersmind az elemi tanodák felügyelője. 2. Az 1874/5 -dik tanév kezdete október 9. Beirás, felvételi és magánvizsgálatok október 1–8. Pót- és javitó vizsgálatok okt. 7-én tartatnak a gymnasiumban. Az akadémiát illetőleg ugyanezek, hirlapok utján fognak közzetétetni.
________
TARTALOM. BESZÉDEK ............................................................................................................................... 2 I. A reformátusok debreczeni főiskolája alkatrészei. ............................................................... 17 II. A főiskola kormányzása. ..................................................................................................... 17 III. Az akadémia. ...................................................................................................................... 18 1. Tantárgyak és azok hallgatásának sorrende. ..................................................................... 18 2. Tanárok és tantárgyaik...................................................................................................... 20 3. Tanulók. ............................................................................................................................ 21 A) A hittanszaki osztályban. ............................................................................................. 21 B) A jogi tanfolyamban. ................................................................................................... 23 4. Pályamüvek jutalmazása................................................................................................... 25 5. Ösztöndijak. ...................................................................................................................... 26 6. Tanulósági egyletek. ......................................................................................................... 27 7. Segélyezések. .................................................................................................................... 30 8. A felsőbb tanuló ifjuság tanulási és erkölcsi állapota....................................................... 31 IV. Gymnasium. ....................................................................................................................... 31 V. Tanitóképezde. .................................................................................................................... 47 VI. Elemi népiskolák. ............................................................................................................... 51 VII. Ajándékozások. ................................................................................................................. 55 VIII. Könyvtárak, gyüjtemények ............................................................................................. 62 IX. Zárjelentés. ......................................................................................................................... 62
________
1
Szerkesztő volt Szombathy János 1-ső éves hittanhallgató
