REFORMÁTUS HÍRADÓ
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
A Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye Gyülekezeti Lapja
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
II. évfolyam 15. szám. Május 2005 . Gáspár Etele Tamás
Az igazi erõ és hatalom „Az Úrnak beszéde ez Zorobábelhez, mondván: Nem erõvel, sem nem hatalommal, hanem az én lelkemmel! Azt mondja a Seregeknek Ura." Zak. 4, 6b.
- folytatás a 2. oldalon -
3. oldal
Anyák napja Parajdon
4. oldal
Lelkész voltam Dél-E Erdélyben 5. oldal
Udvarhelyszék reformációja 6. oldal
Gyermekoldal
7. oldal
Jubileum Székelyudvarhelyen 8. oldal rrrrrrrrrrrrrrrrrrr
„Te vagy, Uram, elborult lelkünk megvilágosítója; Te szövöd meg bensõnk ünnepi ruháját; kezed nyomán derül verõfény sötét éjszakáinkra. Add nekem, Uram, magadat, s vezess vissza engem magadhoz; mert íme, szeretlek s ha ez kevés, gerjessz hatalmasabb szeretetre. Nincs nekem mértékem; nem tudom, mennyivel szeresselek erõsebben, hogy életem folyása egyenesen kebled felé igazodjék s azután meghúzódjék annak rejtekében.” Augusztinusz imádsága a Szent Lélek Istenhez
rrrrrrrrrrrr
Zakariás próféta látomása az idézett igeszakasz. A babiloni fogságból visszatért zsidóság hosszabb szünet után folytatni akarta a lerombolt templom újjáépítését. Zorobábel, akihez a látomásban Isten szól, a perzsa hatalom által kinevezett helytartó. A próféta õt bátorítja azért, hogy a megkezdett templomépítést befejezze. Az Ige üzenete minden korra érvényes, nemcsak az adott ószövetségi korszak embere felé hangzik, de a ma embere felé is, felénk. Biztatás elõször Zorobábelnek azért, hogy abban a bizonytalan történelmi állapotban, amelyben az akkori perzsa birodalom részeként a júdeai tartomány élt, a szabadító Istenbe vetett hittel és bizalommal tudja mégis végezni a rábízott, és sokszor a hatalmat zavaró szent feladatot: Isten házának építését. És hogy mindazok az akadályok, amelyek a terv megvalósulását gátolják, nem emberi erõ és hatalom hatására tûnnek el, mert az Isten Lelke az, aki hathatóan cselekszik a népe érdekében eme szent ügy sikeréért. „Nem erõvel, sem nem hatalommal ...” Biztatás az Ige üzenete számunkra is, akik olyan világban élünk, ahol minden a fizikai erõrõl és a világi hatalomról szól. Ahol az a sikeres, az jut elõbbre, aki minél nagyobb erõvel és hatalommal tudja érvényesíteni saját érdekét.
Bibliaolvasó kalauz
rrrrrr
2 - Református Híradó -
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
rrrrr
Csiha Kálmán
Gáspár Etele Tamás
Péter éneke
Az igazi erõ és hatalom Családjaink, kisebb és nagyobb közösségeink, közéletünk és magyar népünk békességét az erõfitogtatás, a hatalom kizárólagos gyakorlásának igénye rontja meg és teszi tönkre. Az erõsek korszakát éljük, amelyben az erõbõl mindenki hatalmat akar magának kovácsolni! „Hanem az én lelkemmel! Ezt mondja a Seregeknek Ura.” Igazi pünkösdi örömhír ez számunkra, a Lélek ünnepét megülõ keresztyének számára. Milyen boldogító és bátorító tudat az, hogy létezik egy másfajta életszemlélet, amely azon a másfajta erõn alapszik, amely az igazi erõ és hatalom ebben a világban, amely az Isten Lelkének ereje. A keresztyén ember erõssége éppen ezért nem a világi hatalomban rejlik, hiszen a mi erõsségünk az Úrban van! Ezzel az erõvel, a Lélek erejével tudunk megállni ebben az istennélkülivé lett világban, hogy mint Isten Lelke által vezérelt lelki emberek hirdessük a Seregek Urának dicsõségét, aki úgy szeretett bennünket, hogy az Õ egyszülött Fiát adta érettünk. Ámen
rrrrr
És rámnézett ott. Bús szemében Égett a mély, mély fájdalom. Körül sötét volt. Sûrû éjben Alig álltam a lábamon. rrrrr
rrrrr
rrrrr
Az udvaron kihunyt a máglya S elhallgatott a szolga-had. ... Csak szemét láttam. Vérbuggyos lángja Reám pergett a fák alatt.
Pár perce tán ... és jaj, de rég volt! Kezem azóta csupa vérfolt, Szívem sajog nem szûnve lenn,
Mert ott belül, jaj, mélyre ás A letagadott szent vallomás S azóta sírok szüntelen... – megjelent a Református Naptár 1956. számában –
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
„Jéézus próbakõ. Nagy, csillogó teher, amitt elvisz az ember, vagy nem visz el.“ Gyurkovics Tibor: Próba rrrrrrrrrrrr
„Egy Lélek által mi mind dnyájjan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsid dók, akár görögök, akár szolgák, akár szabad dok és mind dnyájjan egy Lélekkel itattattunk meg!“
rrrrrr
1Korintus 12,13
- Református Híradó - 3 rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
A Magyar Református Egyház hitvalló irata, a
Második Helvét Hitvallás (1566) XI./c fejezet Jézus Krisztus igaz Isten és ember, a világ egyetlen üdvözítõje
rrrrrrrrrrrrrrrrr
Bibliaolvasó Kalauz Júniusra 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Dán 5,13-30 Dán 6,1-19 Dán 6,20-29 Dán 7 Dán 8 Dán 9,1-19 Dán 9,20-27 Dán 10 Dán 11,1-20 Dán 11,21-45 Dán 12 Ám 1 Ám 2 Ám 3 Ám 4 Ám 5 Ám 6 Ám 7 Ám 8 Ám 9 Énekek 1 Énekek 2 Énekek 3 Énekek 4 Énekek 5 Énekek 6 Énekek 7 Énekek 8 Zsolt 73,1-12 Zsolt 73,13-28
ApCsel 8,14-25 ApCsel 8,26-40 ApCsel 9,1-9 ApCsel 9,10-30 ApCsel 9,31-43 ApCsel 10,1-16 ApCsel 10,17-23a ApCsel 10,23b-48 ApCsel 11,1-18 ApCsel 11,19-30 ApCsel 12,1-19 ApCsel 12,20-25 ApCsel 13,1-12 ApCsel 13,13-41 ApCsel 13,42-21 ApCsel 14,1-20 ApCsel 14,21-28 ApCsel 15,1-21 ApCsel 15,22-41 ApCsel 16,1-10 ApCsel 16,11-24 ApCsel 16,25-40 ApCsel 17,1-9 ApCsel 17,10-21 ApCsel 17,22-34 ApCsel 18,1-17 ApCsel 18,18-28 ApCsel 19,1-22 ApCsel 19,23-40 ApCsel 20,1-16
rrrrrrrrrrrr
Krisztus valóságos mennybemenetele. Hisszük, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus ugyanabban az õ testében ment fel feljebb minden látható egeknél, magába a legfelsõ égbe, azaz Isten és a boldog lelkek lakóhelyére, az Atya Isten jobbjára. Ámbár ez az Isten dicsõségében és királyi felségében való egyenlõ részesedést jelenti, mindamellett bizonyos helyet is értünk rajta, amelyrõl az Úr az evangéliumban szólva ezt mondja: Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. De Péter apostol is az mondja: Krisztust az égnek kell magába fogadnia mind az idõkig, míglen újjá teremtetnek mindenek. Ugyanõ azonban a mennyekbõl vissza fog jönni ítéletre akkor, amikor legjobban elhatalmasodik a világon a bûn és az Antikrisztus, megrontván az igaz vallást, elárasztott már mindent babonasággal és istentelenséggel és az egyházat vérrel és tûzzel kegyetlenül pusztította. Vissza fog jönni pedig a Krisztus, hogy megszabadítsa az övéit és megsemmisítse az õ megjelenésének feltûnésével az Antikrisztust és megítéljen eleveneket és holtakat. Mert feltámadnak a halottak és akik azon a napon (mely egy teremtmény elõtt sem ismeretes) még életben lesznek, egy szempillantás alatt eltávoznak és a hívek mindnyájan együtt Krisztus elé ragadtatnak az egekbe, hogy onnan vele bemenjenek a boldog hajlékokba örök életre. A hitetlenek pedig és az istentelenek leszállnak az ördögökkel a pokolba, hogy örökké égjenek és gyötrelmeiktõl soha meg ne szabaduljanak. Elítéljük tehát mindazokat, akik tagadják a test valóságos feltámadását vagy akik Jeruzsálemi Jánossal, aki ellen írt Jeromos, helytelenül vélekednek a megdicsõült testekrõl. Elítéljük azokat, akik úgy vélekedtek, hogy mind az ördögöknek, mind pedig minden istentelennek valamikor üdvözülniük kell és büntetésüknek vége lesz. Mert világosan megmondotta az Úr: Az õ férgük meg nem hal, és tüzük el nem aluszik. Elítéljük továbbá azokat a zsidós ábrándokat, hogy az ítélet napja elõtt aranykor lesz a földön és a kegyesek, miután istentelen ellenségeik megkötöztettek, elfoglalják a világ országait. Mert az evangéliumi igazság és az apostoli tanítás egészen mást állít. Krisztus halálának és feltámadásának gyümölcsei. Továbbá szenvedésével és halálával, sõt mindazzal, amit testben való megjelenésétõl fogva cselekedett és szenvedett a mi Urunk, minden hivõvel megbékítette a mennyei Atyát, engesztelést szerzett a bûnért, lefegyverezte a halált, megtörte a kárhozat és a pokol hatalmát, és a halottak közül való feltámadásával visszahozta és helyreállította az életet és a halhatatlanságot. Mert Õ a mi igazságunk, életünk és feltámadásunk, egyszóval minden hivõ számára a teljesség és tökéletesség, az üdvösség és mindenre
elégséges gazdagság. Azt mondja ugyanis Pál apostol: Tetszett az Atyának, hogy Õbenne lakozzék az egész teljesség. És: Õbenne vagytok beteljesedve. Jézus Krisztus a világ egyetlen Megváltója és igaz és várt Messiása. Mert tanítjuk és hisszük, hogy ez a Jézus Krisztus, a mi Urunk, az emberi nemzetségnek, sõt az egész világnak egyetlen és örök Megváltója, akiben hit által üdvösséget nyertek mindazok, akik a törvény elõtt, a törvény alatt és az evangélium alatt üdvözültek és akik még a világ végéig üdvözülni fognak. Hisszük azért, hogy az Úr Jézus Krisztus kegyelme által tartatunk meg, mint a mi atyáink is. Ezért teljes nyomatékkal valljuk és hirdetjük, hogy Jézus Krisztus a világ egyetlen megváltója és üdvözítõje, királya és fõpapja, az igaz és várt Messiás, vagyis az a szent és áldott valaki, akit a törvény minden jelképe és a próféták jövendölései elõre ábrázoltak és megígértek s akit Isten nekünk megadott és elküldött úgy, hogy senki mást nem kell várnunk többé.
rrrrrr
4 - Református Híradó -
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
László Sára
Anyák napja Parajdon
rrrrrrrrrrrr
Igazi szívélyes meleg hangulatban ünnepeltük az anyák napját Parajdon. Ennek igazi melegsége még a délelõtti Istentiszteleten megkezdõdött, amikor is az igehirdetés során hallhattunk e nap igazi jelentõségérõl Ézsaiás 49,14-15 alapján. Érezhettük, hogy nem hagyott el bennünket az Úr, mint ahogyan sok anya elhagyja, vagy nem vállalja gyermekét, vagy fordítva: sok gyermek megtagadja édesanyját. Istentisztelet végén, gyülekezetünk legkisebbjei, mintegy „hívogatásként” a délutáni ünnepségre, kis versikéket, énekeket adtak elõ; a templomból való kijövetelkor pedig, minden anya és nagymama egy könyvjelzõnek is használható Meghívót kapott, rajta ezzel a verssel: „Május elsõ vasárnapján Vidám szóval jöttünk Hogy itt minden édesanyát Örömmel köszöntsünk Kívánunk az Úr Jézustól Sok-sok boldog évet Gyermekeik szeretetét Áldást, békességet!” Erre a kedves meghívásra válaszolva, a délutáni mûsorra, sok-sok édesanya és nagymama gyûlt öszsze. Ezen ünnepi alkalom adott lehetõséget arra is, hogy emlékezzünk, nagy költõnk, József Attila 100. születésnapjára. Az ünnepség rövid igemagyarázat után, a költõ életrajzának ismertetése következett. Mindeközben a gyermekek szebbnél szebb verseket szavaltak, a költõ édesanyjához való ragaszkodásáról, elvesztésekor érzett fájdalmáról. Ezután altató dalocskák, esti- és reggeli imádságok következtek, és természetesen sok szép kedves énekszám amelyek mind az édesanyákról, az édesanyákhoz szóltak. Elõadásuk mindannyiuk szemébe könnyeket csalt. Kettõs értelme volt e napnak: megismerhettük (még azok is akik majdnem semmit nem tudtak róla) József Attila rövid, szenvedésekkel teli életét, munkásságát, ragaszkodását és szeretetét édesanyjához; másrészt pedig, láthattuk gyermekeink kedves arcát, ahogyan szeretettel tolmácsolták szüleik felé kicsi szívük õszinte áhítatát. Ugyanakkor édesanyákat, akik könnyes szemmel, átölelve gyermekeiket vették át a kicsiny kezeikben szorongatott virágcsokrokat.
rrrrrr
Kérjük Istent, hogy gazdag áldása legyen e napnak gyülekezetünkben, annak családaiban, hogy szívükben csak a szeretet kapjon helyet gyermekeink és embertársaink iránt. Végezetül, Isten áldását kérjük azokra akik e rendkívüli – Istennek bizonyára tetszõ – alkalmat megszervezték, lelkipásztorunkra és énekvezérünkre, akik áldottá és hasznossá teszik ezen alkalmakat minden gyülekezeti tag számára. rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
József Attila
Isten Láttam Uram, a hegyeidet s olyan kicsike vagyok én. Szeretnék nagy lenni, hozzád hasonló, hogy küszöbödre ülhessek, Uram. Odatenném a szívemet, de apró szívem hogy tetszene néked? Roppant hegyeid dobogásában elvész az õ gyönge dadogáza, mért nem tudom hát sokkal szebben, mint a hegyek és mint a füvek, s ágyam alatt hál meg a bánat: szívükben szép zöld tüzek égnek, hogy az elfáradt bogarak mind hazatalálnak ha esteledik, s te nyitott tenyérrel, térdig csobogó nyugalomban ott állsz az útjuk végén – meg nem zavarlak, én Uram, elnézel kis virágaink fölött.
- Református Híradó - 5
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
id. Hegyi István
Lelkész voltam Dél-E Erdélyben (I)
tott meggyõzõdésem is az volt, hogy a világháború közepette meghúzott határ csak ideiglenes lehet; de ha hosszú idõre szólna is, nekem maradnom kell akkor is, míg az atyafiak itt élnek bármilyek körülmények között is! A nehézségek viszont megvoltak és folyton szaporodtak. A fiatalok, ha katonai behívót kaptak, azonnal átszöktek félelmükben a határon. A határ közelsége miatt az „Új-kertbe“, a szokásos szórakozási helyükre nem volt szabad kimenniük. Így a faluba maradva, vasárnap délután családostól résztvettünk az utcán folytatott „kotya“ nevû játékban. Majd a vecsernyei harangszóra együtt elmentünk az istentiszteletre és így kezdett ez az alkalom népesebbé válni. Az élet külsõ körülményei, a háborús állapotok miatti nehézségek mind nyomasztóbbá váltak testileg–lelkileg. A gyülekezetünkbõl több mint 200 életerõs személy távozott. Az itthoniak pedig hordozták a nagyobb munka terhét. Megteltek szorongással és aggodalommal az elmentek élete miatt s nagy erõpróbának és sokféle zaklatásnak voltak kitéve. Éppen ezért a gyülekezeti munkában fokozottabb megerõsítõ szolgálatra kellett törekedni. A gyermekek között közvetlen és elmélyült szolgálatra volt szükség. Ebben Imre Lajos írásai nyújtottak sok segítséget. Az igehirdetésben – úgy gondoltam, hogy nagyon el kell mélyülnünk és le kell egyszerûsödnünk abból a célból, hogy a hirdetett Ige „lelki kenyérré“ váljon, válhasson a gyülekezet számára. Gond volt az is, hogy az igehirdetésben kapjon nagyobb hangsúlyt a vigasztaló szó , az „örömhír“, és így jussanak nagyobb erõhöz az elgyötört testû–lelkû emberek, az elcsüggedt felnõttek is. Szükségünk volt minderre nekünk is, mert „erõnk felett való úton“ kellett járnunk, családunnkal együtt nekünk is.
rrrrrrrrrrrr
Készülõben volt a nagy vihar kitörése Európában, amikor 1938-ban szülõfalum gyülekezete meghívott lelkipásztorának. Ott azonnal megismerhettem kicsiben a nyugtalanító életkérdéseket. A színtiszta református magyar faluban két magyarul nem tudó, különben jámbor, regáti (Mizil-i) tanítója volt iskolánknak. Nemrég szentelték fel az új ortodox templomot s kineveztek egy vasgárdista ortodox lelkészt is. Nemsokára a lelkészi hivatal értesítést kapott egy fenyegetésekkel áttérített gyülekezeti tagunknak az egyházunkból való kitérésérõl. Két-három hét múlva azonban, közjegyzõ elõtt tett nyilatkozatában visszatért a református hitre. Közben a lelkipásztor lakásán és templomunkban házkutatást tartottak. Az erõszakosság és az irántunk való türelmetlenség fenyegetõ jeleit mind sûrûbben éreztük falunkban is. Szívszorongató nyugtalanságok között éltünk. Figyeltük az l940. év augusztus havában folyó TurnuSeverin-i román–magyar tárgyalást. A Közép-Európai népek megbékélési kilátásait osztottuk. A tárgyalásokon azonban nem történt megegyezés, amint ismeretes. A román kormány ugyan felajánlotta öt erdélyi vármegye átadását (Szilágy, Szatmár, Bihar, Arad, Temes megyérõl volt szó). A magyar kormány azonban az ajánlatot nem tartotta elfogadhatónak. Így került sor az 1940. év õszén hozott „bécsi döntésre” amely Erdélyt két részre osztotta: Észak-Erdélyre és Dél-Erdélyre. Ez utóbbi határán belül, annak közelében voltak: Brassó, Segesvár, Dicsõszentmárton, Nagyenyed, Torda – nagyobb városok a környezõ falvaikkal együtt. Ahol szolgáltam, Petek falu is 100–200 méterre esett a meghúzott új határtól délre. Személyes életünkben, ugyancsak népünk és gyülekezeteink életében is ez az új helyzet sok gonddal, küzdelemmel, sebbel és feladattal járt. De a gondviselés és a reménység jelei, „gyertya-fényei” sem hiányoztak. Amikor a Dél-Erdélyi határ kijelölésének híre köztudott lett, azt kérdezték az Észak-Erdélybe átmenõk – inkább értelmiségiek, de az itthon maradók közül is sokan – hát nem megyünk el mi is? Azt kellett erre csendesen mondanom, hogy a pásztor nem hagyhatja el a rábízott nyájat. Különben a nemhangozta-
rrrrrr
6 - Református Híradó -
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
Ballai Zoltán
Udvarhelyszék reformációja
rrrrrrrrrrrr
Udvarhelyszék északkeleti részéhez hasonló küzdelem folyt a XVII. század elsõ évtizedeiben a nyugati részen is, itt a református és unitárius hívek állottak egymással szemben. Az elsõ rendezés Bethlen Gábor idejére esik. 1618-ban visszaadatta, a reformátusoknak Rugonfalva és Betfalva megyéje templomát, amit 10 évvel azelõtt egyes rugonfalvi jómódú emberek foglaltak el „dávidista avagy zombatos“ papot vívén oda. A vidék központi helye Székelykeresztúr ahol az egyházi harc ugyanolyan eredményre vezetett, mint Székelyudvarhelyt. A község fõtemploma a “maior pars“-é, az unitáriusoké lett, a református hívek számára pedig sok huzakodás és torzsalkodás után 1630–1642 között felépítettek egy második templomot. Székelykeresztúron a reformátusok és az unitáriusok között az egyházi vagyon megosztására létrejött 1642. évi megegyezés mutatja, hogy milyen aprólékos gonddal ment végbe mindenütt az egyezség. Az egyház két harangja közül a nagyobbik az unitáriusoké lett, a kisebbik azonban túl kicsi volt ahhoz, hogy azzal a reformátusok megelégedhessenek. A fejedelmi, biztosok ezért úgy rendelkeztek, hogy a kisebbik harang felhasználásával a református egyház számára egy olyan nagyságú harangot kell öntetni, amilyen az unitáriusoké. Arra az esetre, ha az új harang kisebb vagy nagyobb lesz a réginél, a két egyház ígéretet tett, hogy kölcsönösen kártalanítják egymást. Az unitárius-református egyházközségek egyházi helyzetének rendezése I. Rákóczi György idején ment végbe. Ennek során az erõs református fejedelem a törvényadta összes lehetõségek felhasználásával mindent megtett e vidéken, a református érdekek védelmezésére. Legbuzgóbb támogatója e munkában Bethlen János, a késõbbi kancellár volt. Magából Székelykeresztúrból is fennmaradt egy új, 1646. évi rendezés dokumentuma, amely az öreg templomot, a hozzátartozó toronnyal, pap- s A Rugonfalvi református
rrrrrr
templom díszes ablaka
A Székelykeresztúri Református Egyházközség temploma
mesterházzal a reformátusoknak juttatta, nincs azonban tudomásunk arról, hogy ezt a rendezést a valóságban is végrehajtották volna. Olyan jelentõs egyházközségek reformációja, mint Székelyudvarhely, Agyagfalva, Nagygalambfalva, Székelykeresztúr, kihatott a környezõ falvakra is. Az Udvarhely közelében fennálló felsõboldogfalvi református anyaegyházközségrõl már 1606-ban említés van, de bizonyára jóval elõbb alakult, hiszen fennmaradt iratok szerint 13. századi templomának fenntartásához leányegyházközségei – Árvátfalva és Bikafalva – is hozzájárultak. A katolikus papot állítólag vízbefojtó Bikafalva a jelek szerint korán a reformációhoz csatlakozott, de ennek dacára csak 1793ban lett önálló. Hodgya korai reformációját sejteti egy úrvacsorai ezüst pohár, melynek felirata: „1586 Szabó István”. Hodgya mégis Farcád leányegyházközsége maradt 1790-es évekig. Derzs már 1583-ban szerepel mint anyaegyházközség. Kecseten már 1599-ben református iskolamester van István Deák személyében; a két Sófalván és Parajdon a reformáció már az 1570-es években megszilárdult. Érdekes adat, hogy 1584-ben Possevino jezsuita szerzetes Gyergyóban, Csíkban és a Kászonokban mindössze 22 plébánost talált, ezek közül is csak 4 tartotta meg a nõtlenségi fogadalmat, a többi „botrányos” életet élt. – következõ két lapszámunkban a Csíkszeredai Református Egyházközség történetét ismertetjük –
-Református Híradó - 7
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
pouytwbvcxzuytsawlomnb
„Hasonlatos a mennyeknek országa...“ Jézus Krisztus Urunk különbözõ példázatokat mondott az Isten országáról. Ha jól töltöd ki a sorokat, a megjelõlt négyzetsorban még egy példázat szereplõit ismerheted meg! 1. Isten országa olyan, mint a ... (Máté 13,33) 2. Aki a példázatokat mondja 3. Akirõl a Máté 13 elsõ példázata szól 4. A szolgákra bízott pénz neve (Máté 25,15) 5. Isten országa olyan mint a királyi... (Máté 22) 6. Ez történik a jó földbe vetett igemaggal! (Máté 13,23) 7. Isten országa olyan mint a... (Máté 13,31) 8. Amit a kereskedõ keres (Máté 13,45) 9. Amit a gazda ellensége vet (Máté 13,25) 10. Az ilyen halat kidobják a halászok (Máté 13,48) 11. A Máté 25 elsõ példázatának címe 12. Aki elkapkodja az igemagokat (Máté 13,19) 13. Isten országa olyan, mint az ... (Máté 13,44)
x
1
p
2 3 4 5 6
c
7
9
o
10 11 12
13
w
rrrrrrrrrrrr
8
rrrrrr
8 - Református Híradó -
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
- Gyülekezeti Hírek, információk - Közérdekû hírek, információk - Gyülekezeti Hírek, információk - Közérdekû hírek, infor-
Az istentiszteletet ünnepi mûsor követi, az alábbi rend szerint:
Jubileumi ünnepség Székelyudvarhelyen
– Köszöntõ beszédek: – Incze Zoltán, a gyülekezet gondnoka; – Varga Pál, a németországi Dietenheimi Testvérgyülekezet lelkipásztora; – Kádár István Csongor, a budapesti Soroksár testvérgyülekezet lelkipásztora; – Varró Sándor, a Nagyszebeni Református testvérgyülekezet lelkipásztora; – Berde András lelkipásztor, svájci támogató.
A Székelyudvarhely III. Református Egyházközség 2005. május 29-één, vasárnap, a dél elõtt 10,00 órakor kezdõdõ ünnepi istentisztelet alkalmával rendezi meg temploma építésének 10 évfordulóját. Az ünnepi istentisztelet alkalmával igét hirdet Ft. dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöke; az eltelt 10 esztendõ eseményeirõl beszámolót tart Berde László, a gyülekezet lelkipásztora.
– Szavalnak: Incze Ilona, ny. lelkipásztor; Nagy Imecs Zsuzsánna; Ferencz Viola;Feleki Ibolya – gyülekezeti tagok. – Bethlen Gábor Dalárda ünnepi mûsora: – Vulpius Melchior: Dicsõség néked Istenünk; – Heinrich Schütz: Nézd néped árva voltát; – Schubert: Szent az Isten; – Mendelssohn Bartholdi: Ki dolgát mind az Úrra hagyja; – Johann Staeden: Zengjen az Úrnak hálaszó. Az istentisztelet után ünnepi szeretetvendégségre kerül sor. A hálaadó ünnepi istentiszteletre és ünnepségre minden gyülekezeti tagot szeretettel várnak az ünnepség rendezõi.
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
Református Híradó A S ZÉKELYUDVARHELYI R EFORMÁTUS E GYHÁZMEGYE rrrrrrrrrrrr rrrrrr
HA V ONTA
MEGJELENÕ GYÜLEKEZETI L APJA
Kiadja a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye Fõszerkesztõ: Ballai Zoltán hodgyai lelkipásztor Tördelte: Ballai Zoltán Nyomta a székelyudvarhelyi Demaco Nyomda 3000 példányban Elérhetõségeink: 537101 Hodgya, Fõ út 43 / tel.: 0744-826763 drótposta:
[email protected] Megjelenésre szánt írásokat a fenti címekre várunk!
„E VIILÁGO ON NYO OMO ORÚSÁGO OTO OK LÉSZE EN ; DE BÍZZATO OK : ÉN N ME EGGYÕ ÕZTE EM A VIILÁGO OT !“ János 16,33
