Ratgeber für Arbeitgeber. Munkaadók Brosúrája

Ratgeber für Arbeitgeber Munkaadók Brosúrája

1

Der Ratgeber für Arbeitgeber wurde im Auftrag des Ungarischen Beschäftigungsamtes vom Industriewissenschaftlichen Institut (http://www.iwi.ac.at) in Wien erstellt. Die in diesem Ratgeber enthaltenen Informationen stellen Grundinformationen für ungarische und österreichische Arbeitgeber bzw. Unternehmen dar (Stand: Mai 2011). Für weiterführende und detaillierte Auskünfte zu den einzelnen Themenbereichen ersuchen wir, die im Text eingefügten Stellen zu kontaktieren.

A munkaadók brosúráját a bécsi Ipartudományi Intézet (http://www.iwi.ac.at) állította össze a magyar Foglalkoztatási Hivatal megbízásából. Az ezen brosúrában található információk alapvető információként szolgálnak a magyar és osztrák munkaadók és vállalatok számára (2011. májusi állapot). Az egyes témákat érintő további, részletes felvilágosításért kérjük, hogy keresse fel a szövegben megadott elérhetőségeket.

Mitglieder des Arbeitsteams / A munkacsoport tagjai Kalivoda Eleonora Luptáčik Peter Ramharter Christina Wagner Johanna

Allgemeine Hinweise / Àltalànos információ Alle Angaben in diesem Ratgeber sind ohne Gewähr. Eine Haftung ist ausgeschlossen. Soweit personenbezogene Bezeichnungen nicht geschlechtsneutral formuliert sind, gilt die gewählte Form für beide Geschlechter.

A brosúrában közölt adatokért felelősséget nem vállalunk. Amennyiben a személyekre vonatkozó megnevezések megfogalmazása nem nemtől független, a választott forma mindkét nemre érvényesnek tekintendő.

2

Inhalt / Tartalom 1

Munkaerőpiac 2011. május 1. után ............................................. 7 1.1 1.2

Átmeneti rendelkezések megszűnése – kivételek................................. 7 Alkalmazandó munka- és szociális jog – általános EU-szabályok ............ 8 1.2.1 Alkalmazandó munkajog – általános rendelkezések.................. 8 1.2.2 Alkalmazandó szociális jog ................................................... 8 1.3 Társadalombiztosítási ellátási igények – általános szabályok ................10 1.3.1 Ellátások munkahelyi balesetek és foglalkozás gyakorlásából eredő betegségek esetén ................................10 1.3.2 Munkanélküli biztosítási alapból eredő ellátások (munkanélküli segély) ........................................................10 1.3.3 Nyugdíjbiztosításból eredő ellátások......................................11 1.4 Magyar munkavállalók Ausztriában...................................................11 1.5 Osztrák munkavállaló Magyarországon .............................................13 1.6 Ingázók........................................................................................13 1.7 Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása.............................15 1.8 Gyakornokok foglalkoztatása ...........................................................16 1.9 Munkavállalók kiküldetése...............................................................16 1.10 Bejelentési kötelezettségek kiküldetés esetén ....................................18 1.11 Munkavállalók kölcsönzése (lízing, időszakos munkavégzés) ................20 1.12 Bér és szociális juttatások leszorítása elleni védekezésről szóló törvény (LSDB-G) ..........................................................................24

2

Végzettségek elismertetése ...................................................... 26 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7

3

Szolgáltatások és árucsere az Európai Unión belül ................... 31 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 4.7

4

A végzettségek elismertetéséről általában .........................................26 Szabályozott szakmák Ausztriában és Magyarországon .......................26 Hatásköri előírások a végzettségek elismertetése területén Ausztriában és Magyarországon .......................................................27 Diplomák (bizonyítványok) hitelességének vizsgálata..........................29 Osztrák és magyar szakképesítést adó szakmák egyenértékűsége ........29 Egyéb képzettségek összehasonlíthatósága .......................................29 Osztrák és magyar szakképesítést adó szakmák egyenértékűsége ........30

A határon átnyúló szolgáltatás és székhely közötti különbség ...............31 A határon átnyúló szolgáltatás feltételei ............................................31 Bejelentési kötelezettség ................................................................32 Közösségen belüli áruszállítás – forgalmi adó .....................................32 Közösségen belüli beszerzés............................................................33 Számlázás ....................................................................................33 INTRASTAT-jelentés .......................................................................33 3.8 Kapcsolattartó szervek ..............................................................34

Adók és járulékok .................................................................... 35 4.1 4.2 4.3

Általános forgalmi adó ....................................................................35 Jövedelemadó ...............................................................................36 Társasági adó................................................................................37

3

4.4 4.5 4.6 4.8 4.9 5

Vállalatalapítás és iparűzés ..................................................... 41 5.1 5.2 5.3

6

Hálózatok & együttműködések.........................................................43 Szakkiállítások & Rendezvények.......................................................43

Ágazatokat átfogó információk ................................................ 46 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6

8

Vállalatalapítás és iparűzés Ausztriában ............................................41 Iparűzési tevékenység Magyarországon ............................................41 Kapcsolódó szervek........................................................................42

Ágazatspecifikus információk .................................................. 43 6.1 6.2

7

Kommunális adó............................................................................37 Béradó .........................................................................................38 A bér járulékos költségei.................................................................38 Társadalombiztosítási járulékok .......................................................39 Kapcsolattartó szervek ...................................................................40

ADÓTANÁCSADÓK ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓK – Német-magyar nyelvtudással ................................................................................46 ÜGYVÈDEK – Nèmet-magyar nyelvtudással .......................................52 TOLMÀCSOK – Nèmet-magyar nyelvtudással .....................................55 Gazdasági és regionális fejlesztés.....................................................61 Regionális gazdasági hálózatok és projektek ......................................62 Üzleti lehetőség és törvények az Európai Unióban...............................63

Iskola és gazdaság .................................................................. 64 8.1 8.2

Hátáron átnyúló együttműködés az iskolák és a cégek között...............64 Platformok és kezdeményezések......................................................64

1a Arbeitsmarkt 1. Mai 2011......................................................... 65 1.1a Ende der Übergangsbestimmungen – Ausnahmen ..............................65 1.2a Anzuwendendes Arbeits- und Sozialrecht – generelle EU-Regelungen ....66 1.3a Leistungsansprüche aus der Sozialversicherung – generelle Regelungen ..................................................................................68 1.3.1a Leistungen bei Arbeitsunfällen und Berufskrankheiten .............68 1.3.2a Leistungen aus der Arbeitslosenversicherung (Arbeitslosengeld) ..............................................................68 1.3.3a Leistungen aus der Pensionsversicherung ..............................69 1.4a Ungarische Arbeitnehmer in Österreich .............................................69 1.5a Österreichische Arbeitnehmer in Ungarn ...........................................71 1.6a Grenzgängern ...............................................................................71 1.7a Beschäftigung von Drittstaatenangehörigen .......................................73 1.8a Beschäftigung von Praktikanten .......................................................74 1.9a Entsendung von Arbeitnehmern .......................................................74 1.10a Meldepflichten bei einer Entsendung ...............................................76 1.11a Überlassung von Arbeitnehmern (Leasing, Zeitarbeit)........................78 1.12a Lohn- und Sozialdumping-Bekämpfungsgesetz .................................81 2a Anerkennung von Ausbildungsabschlüssen .............................. 83 2.1a Allgemeines zur Anerkennung von Ausbildungsabschlüssen..................83 4

2.2a Reglementierte Berufe in Österreich und in Ungarn.............................83 2.3a Zuständigkeit der Anerkennung von Ausbildungen in Österreich und in Ungarn .....................................................................................84 2.4a Überprüfung der Echtheit von Diplomen (Zeugnissen) .........................86 2.5a Gleichstellung von österreichischen und ungarischen Lehr/Ausbildungsberufen ......................................................................86 2.6a Vergleichbarkeit von sonstigen Qualifikationen ...................................86 2.7a Nützliche Kontaktstellen .................................................................87 3a Dienstleistungen und Warenverkehr innerhalb der EU ............. 88 3.1a Unterscheidung zwischen grenzüberschreitender Dienstleistung („über die Grenze arbeiten“) und Niederlassung .................................88 3.2a Voraussetzung für grenzüberschreitende Dienstleistungen ...................88 3.3a Einsicht in das Dienstleistungsregister ..............................................89 3.4a Innergemeinschaftliche Warenlieferungen – Umsatzsteuer...................90 3.5a Innergemeinschaftlicher Erwerb.......................................................90 3.6a Rechnungslegung ..........................................................................91 3.7a INTRASTRAT-Meldung ....................................................................91 3.8a Kontaktstellen ...............................................................................91 4a Steuern und Abgaben .............................................................. 92 4.1a 4.2a 4.3a 4.4a 4.5a 4.6a 4.7a 4.8a

Umsatzsteuer................................................................................92 Einkommenssteuer ........................................................................93 Körperschaftssteuer .......................................................................94 Kommunalsteuer ...........................................................................94 Lohnsteuer ...................................................................................95 Lohnnebensteuer ...........................................................................95 Sozialversicherungsbeiträge ............................................................96 Nützliche Kontaktstellen .................................................................97

5a Unternehmensgründung und Gewerbeausübung...................... 98 5.1a Unternehmensgründung und Gewerbeausübung in Österreich ..............98 5.2a Unternehmensgründung und Gewerbeausübung in Ungarn ..................98 5.3a Kontaktstellen ...............................................................................99 6a Branchenspezifische Informationen ........................................100 6.1a Netzwerke und Kooperationen ....................................................... 100 6.2a Fachmessen................................................................................ 100 7a Branchenübergreifende Informationen ...................................102 7.1a 7.2a 7.3a 7.4a 7.5a 7.6a

Deutsch-ungarischsprachige Steuerberater und Wirtschaftsprüfer ....... 102 Deutsch-ungarischsprachige Rechtsanwälte ..................................... 108 Deutsch-ungarischsprachige Dolmetscher........................................ 111 Wirtschaftsförderung und Regionalentwicklung................................. 117 Regionale Wirtschaftsnetzwerke und Projekte .................................. 118 Geschäftsmöglichkeiten und Gesetze in der EU ................................ 120

8a Schule und Wirtschaft.............................................................121

5

8.1a Grenzüberschreitende Kooperationen zwischen Schulen und Betrieben ................................................................................... 121 8.2a Plattformen und Initiativen............................................................ 121

6

Munkaerőpiac 2011. május 1. után

1 1.1

Átmeneti rendelkezések megszűnése – kivételek

2011. május elsejétől Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország. Észtország, Lettország és Litvánia állampolgárai teljes szabadságot élveznek az osztrák munkaerőpiacon. Ezen országok állampolgárai számára megszűnnek az eddig védett területekre vonatkozó korlátozások is. Nincs szükségük foglalkoztatási engedélyre az építőiparban (beleértve a rokon gazdasági ágakat), csarnoképítéshez, kertészeti szolgáltatásokhoz, házi betegápoláshoz, takarítási szolgáltatásokhoz, szociális szolgáltatásokhoz, őrző és védő szolgáltatásokhoz. Így ezen országok állampolgárai a belföldi munkavállalókkal egyenrangúak, ugyanez vonatkozik az ipari tanulókra is, mert őket is ugyanúgy kell kezelni, mint a belföldi ipari tanulókat.



Kivétel! Bulgária és Románia: Bulgária és Románia állampolgárai esetében az

átmeneti rendelkezések 2013 végéig hatályban maradnak. Ez azt jelenti, hogy egy osztrák munkáltatónak ezen két ország állampolgárainak foglalkoztatása esetében továbbra is a Munkaerőpiaci Szolgálatnál (AMS) kell foglalkoztatási engedélyt kérelmeznie. AMS Burgenland AMS Alsó-Ausztria AMS Stájerország Magyarországon csak azon államok állampolgáraival szemben léteztek átmeneti szabályozások, akik saját országaikban hoztak átmeneti szabályokat a magyar állampolgárokkal szemben. Többek között ezen szituáció állt fenn az osztrák állampolgárok vonatkozásában. A román és bolgár állapolgárokat illetően Magyarország viszonylag hamar és ágazatspecifikusan lépésről lépésre nyitja meg munkaerőpiacát. Azaz ezen két ország állampolgárai számára úgy mint korábban is a munkavállalási engedély megszerzése kötelező. Bizonyos szakmák esetén a munkavállalási engedély megadási viszont kétségtelenül a munkaerőpiaci helyzet megvizsgálása és a kisegítő munkaerővel kapcsolatos eljárás végrahajtása nélkül történik.Ezen szakmák listája a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honapján elérhető (csak magyar nyelven). A magyar munkaadónak a foglalkoztatás helyén illetékes munkaügyi hivatalnál kell megigényelnie ezen engedélyt. Továbbá a munkaadó köteles bejelenteni a munkavállalót a

7

magyar egészségbiztosítási pénztárba, illetve a nyugdíjpénztárba, valamint köteles megtéríteni a munkavállalók után fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulást. A Románia és Magyarország közötti gyakornoki egyezmény és a szezonális foglalkoztatással kapcsolatos megállapodás továbbra is a hagyományos engedélyformák használatát tartja fenn. A bolgár és román állampolgárok magyarországi tartózkodásával kapcsolatos jogi szabályozások A román és bolgár állampogároknak a Magyarországon történő tartózkodáshoz az első naptól számítva szükségük van egy tartózkodási engedélyre. Még a beutazás előtt kell ezt megigényelni a Magyarországért illetékes konzulátusnál. Az engedély Magyarországon történő megigénylésére olyan speziális esetben kerülhet sor, mint például orvosi kezelés. Az engedély kiadásáért a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) illetékes.

1.2

1.2.1

Alkalmazandó munka- és szociális jog – általános EU-szabályok Alkalmazandó munkajog – általános rendelkezések

Alapvetően az EU-tagországokban a munkáltatók és a munkavállalók olyan tevékenységnél, amelynek elégséges külföldi vonatkozása van, a foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazandó munkajogot maguk választhatják meg. Elégséges külföldi vonatkozás akkor adott, ha a munkavállaló szokásos munkavégzési helye más tagállamban van, mint a munkáltató székhelye vagy a munkavállaló különböző tagországokban végzi a tevékenységét. Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló nem köt ki joghatóságot, a foglalkoztatási jogviszony annak az államnak a munkajogának hatálya alá tartozik, amelyben a munkavállaló a tevékenységet ténylegesen folytatja. Joghatóságot a teljes munkaszerződés vagy csak egy részének vonatkozásában lehet kikötni. Kötő erejű rendelkezések mint pl. a kollektív szerződés szerinti minimálbér, munkavállalói védelem, a munkaidőre és a munkaközi pihenőidőre vonatkozó rendelkezések, valamint a felmondás elleni védelem minden esetben annak az országnak a hatálya alá tartoznak, amelyben a tevékenységet folytatják.

1.2.2

Alkalmazandó szociális jog

Az EU-n belül folytatott tevékenység esetén rendszerint az ún. területi elvet kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy alapvetően annak az államnak a nemzeti biztosítási jogát alkalmazzák, amelynek felségterületén a tevékenységet folytatják. Ez vonatkozik munkavállalókra és önfoglalkoztatottakra egyaránt. Ezen elv alól jelentős kivétel az ideiglenes külföldi bevetés, a kiküldetés. Kiküldetésről akkor beszélünk, ha egy munkavállaló csak átmenetileg dolgozik egy másik tagállamban.

8

Ebben az esetben annak a tagállamnak a társadalombiztosítási jogát alkalmazzák, amelyben a munkavállaló rendszerint dolgozik.



Gyakorlati útmutató: Az osztrák területi társadalombiztosítási pénztárak a vasúti

és bányászati biztosítótársasággal, valamint az osztrák társadalombiztosítási teherviselők szövetségével együttműködve kiadott egy terjedelmes gyakorlati útmutatót „Külföldi tevékenység: ki hol biztosított“ címmel. Részletes információt nyújt a nemzeti jogszabályok helyes alkalmazásához, a szabályszerű bejelentéshez és járulékfizetéshez. A gyakorlati útmutatót innen tudja letölteni: gyakorlati útmutató Ki hol biztosított? A munkavállalók betegbiztosítása vonatkozásában az EU-ban a következő alapszabályok érvényesülnek: Egyedi munkaviszony: Az az alapelv érvényesül, hogy a munkavállaló mindig ott biztosított, ahol dolgozik (kivétel kiküldetés). Lakóhely Munkaviszony Betegbiztosítás

x x x

Több munkaviszony: Alapvetően a munkavállalók ott biztosítottak, ahol laknak.

Lakóhely Munkaviszony 1 Munkaviszony 2 Betegbiztosítás

x x x x

Munkaviszony és önálló tevékenység: A betegbiztosítás megítélésénél annak az országnak a szabályai érvényesülnek, amelyben a munkaviszony fennáll.

Lakóhely Munkaviszony Önálló tevékenység Betegbiztosítás

x x x x

Családtagok biztosítása: Alapvetően a családtagok abban az országban vannak biztosítva, amelyben a család lakóhellyel rendelkezik.

Család lakóhelye Apa betegbiztosítása Családtagok betegbiztosítása

x x x

9



Kérdések-válaszok gyűjteménye az európai betegbiztosításról: az aktuális

rendelkezések egységes értelmezése érdekében az osztrák társadalombiztosítási teherviselők a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztériummal (BMASK) és az Osztrák Társadalombiztosítási Teherviselők Szövetségével szorosan együttműködve összeállította a kérdések-válaszok gyűjteményét, amely innen tölthető le: kérdésekválaszok gyűjteménye

1.3

Társadalombiztosítási ellátási igények – általános szabályok

Az ellátási igények esetében megkülönböztetjük a pénzbeli és a természetbeni ellátásokat. Pénzbeli ellátásokat (pl. betegség, terhesség esetén) alapvetően annak az államnak a joga szerint fizetik ki, amely a biztosításra nézve hatáskörrel rendelkezik. Természetbeni ellátásokat (pl. orvosi kezelés, gyógyszerek) azon állam rendelkezései szerint állapítják meg, amelyben ténylegesen igénybe veszik azokat.

1.3.1

Ellátáso k munkahelyi balesetek és fo glalkozás gyakorlásából eredő betegségek esetén

Minden természetbeni ellátásra vonatkozóan mint az orvosi kezelés és gyógyszerek, a lakóhely szerinti állam az illetékes. Ha egy munkavállaló ott nem biztosított, akkor a biztosítójától DA1 dokumentumot a baleset vagy a betegség részleteivel és abban az országban, ahol él vagy tartózkodik az illetékes biztosítási szervnek be kell mutatnia. Pénzbeli ellátások vonatkozásában munkahelyi baleset vagy foglalkozás gyakorlásából eredő betegségek esetén mindig az az ország rendelkezik hatáskörrel, amelyben a munkavállaló betegbiztosítással rendelkezik.

1.3.2

Munkanélküli biztosítási alapbó l eredő ellátáso k (munkanélküli segély)

A munkanélküli biztosítási alapból eredő ellátások esetében alapvetően az az állam rendelkezik hatáskörrel, amelyben a foglalkoztatás történt. A munkanélküli segély számításánál a más EU-tagállamokban (+ EGT és Svájc) megszerzett biztosítási időszakokat is figyelembe kell venni. Az ingázókra és szezonális munkásokra speciális rendelkezések vonatkoznak.



Szezonális munkások: Ha egy EU-polgár más-más tagállamban lakik és dolgozik

és kevesebb, mint heti egy alkalommal tér haza, két lehetősége van arra, hogy ellátást igényeljen a munkanélküli biztosítási alapból:

10

1. bejelentkezhet annak az országnak hatáskörrel rendelkező szervénél, ahol utoljára dolgozott és igényelhet ott ellátást munkanélküliség esetén ,vagy 2. visszatérhet a hazájába és kérelmezhet ellátást. 3. Arra is van lehetőség, hogy először abban az országban, ahol utoljára dolgozott, regisztráltassa magát álláskeresőként, majd visszatérjen a lakóhelyére és oda „exportáltassa“ az ellátásokat. Munkanélküliség esetén az ellátásokat minden esetben azon jövedelem alapján számítják ki, amelye az utolsó tevékenységéért kapott, abban az országban, ahol utoljára dolgozott.

1.3.3

Nyugdíjbizto sításból ered ő ellátáso k

A nyugdíjbiztosításból eredő igényeknél az EU-ban (az EGT területén és Svájcban is) alapvetően az a szabály érvényesül, hogy minden EU-s országbeli állampolgár, abból az országból, ahol legalább egy évig volt biztosítva, öregségi nyugdíjat kap, amennyiben az adott ország jogszabályi előírásai szerint már elérte a nyugdíjkorhatárt. Az érintett biztosítási aktáját minden országban a nyugdíjkorhatár eléréséig megőrzik. Ha pl. valaki három országban legalább egy-egy évet dolgozott, három különböző öregségi nyugdíjat kap. A nyugdíj összegét az egyes országokban gyűjtött társadalombiztosítási biztosítási időszakok időtartama alapján számolják ki. Az EU-polgár kap egy összefoglaló értesítést (dokumentum P1), áttekintést arról, hogy hogyan bírálták el minden egyes országban a kérelmét.

1.4

Magyar munkavállalók Ausztriában

Alkalmazandó munkajog Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló nem köt ki joghatóságot, a foglalkoztatási jogviszony az osztrák munkajog hatálya alá tartozik. Ha a magyar munkajog alkalmazását kötik ki, az osztrák munkajog kötelező erejű rendelkezései akkor is érvényesülnek. (pl. kollektív szerződésben meghatározott minimálbér, munkavállalói védelem, munkaidőre és munkaközi pihenőidőre vonatkozó rendelkezések, felmondás alóli védelem). Alkalmazandó szociális jog Magyar munkavállalók vonatkozásában minden esetben az osztrák társadalombiztosítási jogot alkalmazzák. Példa: Egy magyarországi székhellyel rendelkező munkáltató megegyezik egy Burgenlandban élő magyar munkavállalóval abban, hogy Bécs lesz a munkavégzés helye és abban is, hogy a magyar munkajogot alkalmazzák. Miután a munkavállaló kizárólag Ausztriában dolgozik, a magyar joghatóság választása ellenére az osztrák munkajog kötelező ereű rendelkezései vonatkoznak rá. Teljes egészében az osztrák társadalombiztosítási jog kerül alkalmazásra. vagy

11

Egy osztrák cég kizárólag magyarországi munkavégzésre magyar állampolgárt alkalmaz. Habár a munkavállaló Burgenlandban lakik és a cég székhelye Ausztriában található, ez a munkavállaló a magyar munka- és társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozik. vagy Egy magyar állampolgár kizárólag Ausztriában végez vállalkozói tevékenységet, lakóhelye Magyarországon található. Tevékenysége az osztrák társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozik.



Be- és kijelentési kötelezettség: A (külföldi) munkáltató köteles a munkavállalót

munkakezdés előtt a hatáskörrel rendelkező társadalombiztosítási teherviselőnek bejelenteni, minden keresetbeni változást is be kell jelentenie, valamint minden elmúlt év után vagy a munkaviszony megszűnésekor ki kell állítania egy (éves) fizetési jegyzéket. A társadalombiztosítási járulékok kiszámításának alapja a munkavállaló bére, a járulékfizetési kötelezettség a járulékalap maximumáig áll fenn, amelyet évente mindig újonnan határoznak meg. Amennyiben megszűnik a társadalombiztosítási jogviszony (pl. a foglalkoztatási jogviszony megszűntével), a munkavállalót a (külföldi) munkáltatónak ki kell jelentenie.

Elszámolás: A járulékok elszámolása az ún. önelszámolási eljárás alapján történik, ez azt jelenti, hogy rendszerint a munkáltató kiszámítja a járulékalapot, valamint a befizetendő járulékokat és a következő hónap 15-ig egy járulékigazolással közzéteszi. A társadalombiztosítási járulékok az adott naptári hónap utolsó napjával válnak esedékessé és külön felszólítás nélkül 15 napon belül kell a hatáskörrel rendelkező biztosítási szerv járulékszámlájára befizetni.



A munkavállaló vállalja át a bejelentést és a járulékfizetést: Egy EU-

végrehajtási rendelet értelmében van arra lehetőség, hogy a munkavállaló vállalja át a munkáltató kötelezettségeit. Végrehajtja az előírt bejelentést saját maga és teljes egészében fizeti a társadalombiztosítási járulékokat (munkáltatói és munkavállalói járulék) a hatáskörrel rendelkező társadalombiztosítási szervnek. Ebben az esetben a munkaszerződésben meghatározott keresetnél figyelembe kell venni a munkavállalói és munkáltatói járulékot.



Kapcsolat: Részletes információkat kaphat az Osztrák Társadalombiztosítási Teher-

viselők Szövetségétől valamint a hatáskörrel rendelkező társadalombiztosítási szervektől. A legfontosabb társadalombiztosítási szervek a következők:

Burgenlandi Területi Egészségbiztosítási Pénztár Stájer Területi Egészségbiztosítási Pénztár Alsó-Ausztria Területi Egészségbiztosítási Pénztár

12

Vállalkozói Egészségbiztosítási Pénztár -Burgenland (vállalkozók) Vállalkozói Egészségbiztosítási Pénztár - Stájerország (vállalkozók) Vállalkozói Egészségbiztosítási Pénztár – Alsó-Ausztria (vállalkozók) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Vállalkozói Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (vállalkozók)

1.5

Osztrák munkavállaló Magyarországon

Az osztrák állampolgárok magyarországi foglalkoztatása 2011. április 30-ig engedélyköteles volt. Ezen engedélykötelességet 2011. május 1-jével megszüntették, viszont a foglalkoztatás regisztrálása a magyar munkaerőpiaci adminisztrációnál, úgy mint korábban, továbbra is kötelező Magyarországon. Ezen regisztráció kivétel nélkül minden EU-állampolgár számára kötelező érvényű. A munkaadónak ehhez egy bejelenőlapot kell benyújtania a foglalkoztatás helyén illetékes munkaügyi hivatalnál. A nyomtatványt a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal honlapjáról lehet letölteni (csak magyarul). Jelentési kötelezettség (Be- és kijelentés) Három hónapnál nem hosszabb tartózkodás esetén a tartózkodás nem igényel semmilyen engedélyt, továbbá magánjellegű szállás igénybevételét sem kell bejelenteni. Abban az esetben, ha egy EU-állampolgár három hónapnál hosszabb ideig szeretne Magyarországon tartózkodni, akkor a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) jövőbeli lakhelyért illetékes regionális igazgatóságánál kell a tartózkodási szándékot bejelenteni. A regisztráció igazolásához egy adatlap kitöltése, a tartózkodás jogcím dokumentumokkal történő alátámasztása és az adminisztrációs szolgáltatás díjának befizetése szükséges.



A Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Győrben található. Ügyfélszolgálati iro-

dák ezenkívül vannak Zalaegerszegen és Szombathelyen is. Ezek elérhetőségét a BÁH weboldalán találja (a weboldal magyar, illetve részben német és angol nyelvű).

1.6

Ingázók

Az ingázók olyan külföldiek, akik ¬ lakóhellyel egy szomszédos országban rendelkeznek, ¬ ahová naponta vagy legalább egyszer hetente visszatérnek és

13

¬ szakmai tevékenységük végzése céljából közvetlenül ezzel az állammal határos

osztrák politikai járásban vagy Eisenstadt vagy Rust szabad városokban tartózkodnak. Alkalmazandó munkajog Egy ingázó alkalmazása esetén az alkalmazandó munkajog vonatkozásában joghatóság választása áll fenn. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló és a munkáltató választhatnak, hogy a megkötött munkaszerződés mely munkajog hatálya alá tartozzon. Ha a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a magyar munkajog kerüljön alkalmazásra, de a munkavégzés szokásos helye Ausztria, mégis az osztrák munkajog kötelező erejű rendelkezéseit kell alkalmazni. Alkalmazandó szociális jog Olyan magyar állampolgár esetében, akit Ausztriában ingázóként foglalkoztatnak, az osztrák társadalombiztosítási jogot kell alkalmazni. Ez munkavállalóként alkalmazottakra és vállalkozókra egyaránt vonatkozik. Betegség vagy baleset esetén az ingázó Magyarországon és Ausztriában egyaránt jogosult természetbeni ellátásokra, mindkét országban igénybe veheti az orvosokat és a kórházak szolgáltatásait. Vele együtt biztosított hozzátartozói Magyarországon jogosultak orvosi ellátásra. Egy magyar ingázó Ausztriában nyugdíjbiztosított. Nyugdíjba lépésekor az ingázónak kifizetik a neki járó nyugdíjat. A munkanélküli biztosításból származó igényt (munkanélküli segély) Magyarországon kell érvényesíteni és álláskeresési ellátás iránti kérelmet benyújtani. Az álláskeresési segély mértéke ahhoz a jövedelemhez igazodik, amelyben a munkavállaló osztrák foglalkoztatása során részesült. Példa: Egy rusti vállalkozás egy Magyarországon lakó, naponta Rustra, a munkahelyére ingázó magyar munkavállalót alkalmaz. A munkaviszony megszűnésével a munkavállaló jogosult a magyar munkaerőpiaci alapból ellátásra. vagy Egy mattersburgi kertészet egy Sopronban lakó magyar munkavállalót alkalmaz. Megállapodnak a magyar munkajog alkalmazásában. A kikötött magyar munkaog ellenére a munkavállalóra az osztrák munkajog, valamint az osztrák társadalombiztosítási jog kötelező erejű rendelkezései vonatkoznak.



Az ingázók foglalkoztatása esetén alkalmazandó szociális és munkajogi rendelkezé-

sekről részletesen tájékozódhat az alábbi kiadványból: Ratgeber für GrenzgängerInnen Ingázók brosúrája

14

1.7

Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása

A harmadik országbeli állampolgárok olyan személyek, akik nem EGT-tagország vagy Svájc állampolgárai. Az Ausztriába történő beutazáshoz és tartózkodáshoz engedélyre van szükségük, amely általában vízum formájában kérelmezendő. Vízum nélküli beutazás csak kétoldalú egyezmények alapján lehetséges, amelyek ezt lehetővé teszik. Az Ausztriában történő munkavégzéshez a harmadik országbeli állampolgároknak a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény (AuslBG) értelmében munkavállalási engedélyre van szükségük. Kivételt képeznek ez alól a szabály alól EGT-polgárok hozzátartozói (bejegyzett élettárs, házastárs, gyermekek és szülők), amennyiben a letelepedési és tartózkodási törvény (NAG) szerint letelepedésre jogosultak, vagy az EGT-polgár a megélhetésüket biztosítja. A 2011. május elsején a 8 EU-tagország (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia) állampolgáraira vonatkozó átmeneti rendelkezések megszűnése kapcsán megváltozott a harmadik országbeli családtagok foglalkoztatására vonatkozó törvényi szabályozás. Azonban csak abban az esetben nem vonatkoznak rájuk a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény előírásai, ha letelepedési engedéllyel rendelkeznek vagy az EGT-polgár biztosítja a megélhetésüket. Példa: Egy magyar állampolgárságú hölgy Ausztriában lakik és dolgozik. Az ő Ukrajnából származó férje szintén Ausztriában szeretne élni és dolgozni. Foglalkoztatása Ausztriában csak akkor lehetséges, ha Ausztriában letelepedési joggal rendelkezik, hacsak nem teljesíti piros-fehér-piros kártya megszerzéséhez szükséges előfeltételeket és szerzi meg így a foglalkoztatás jogát.

A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását illetően Magyarországon a munkavállalási engedélynek három fajtáját különböztetik meg. Ezentúl az érintett munkavállalóknak szükségük van tartózkodási engedélyre. A munkavállalási engedély három fajtája a következő: 1) Munkavállalási engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatával Egy harmadik országbeli állampolgár egy bizonyos tevékenység űzéséhez szükséges munkavállalási engedélyt csak abban az esetben kaphat meg, ha a tevékenység végzéséhez semmilyen más magyar vagy EGT állampolgár nem áll rendelkezésre. A foglalkoztatás megkezdését megelőzően a munkaadónak be kell jelentenie munkaerőigényét a munkaügyi hivatalnál (minimum 30, maximum 60 nappal a foglalkoztatás megkezdését megelőzően). 2) Mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély A folyamat ugyanaz, mint az első pontban. Egyedüli különbség, hogy ebben az esetben lehetőség van a folyamat meggyorsítására. A munkaadó már a munkaviszony kezdetét

15

megelőző 15 nappal jelentheti munkaerőigényét. Ezen munkavállalási engedély viszont nem meghosszabbítható. 3) Csoportos keretengedély Csoportos keretengedélyre olyan külföldi munkavállalók esetén van lehetőség, akiket Magyarországon terveznek foglalkoztatni. A munkavállalási engedélyhez szükséges kérelmet a munkavállalónak kell benyújtania azon munkaügyi központnál, amely a tervezett foglalkozatás illetékességi területén található. Az ehhez szükséges nyomtatványokat is ott lehet megkapni. Az egyes megyék mindenkori munkaügyi központjait itt éri el: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=munkaugyi_kozpontok



A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásával

kapcsolatosan részletes információkat kaphat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatná.

1.8

Gyakornokok foglalkoztatása

A gyakornoki egyezmény Ausztria és Magyarország között az átmeneti rendelkezések megszűnésével 2011.04.30-án megszünt. 2011. május elsejétől azokra, akik gyakorlatot szeretnének Ausztriában teljesíteni, az érvényben lévő általános rendelkezések vonatkoznak. Azoknak az osztrák állampolgároknak, akik Magyarországon szeretnének gyakorlatot teljesíteni, a magyar szabályokat kell betartani.

1.9

Munkavállalók kiküldetése

Mit értünk kiküldetésen? Kiküldetés akkor áll fenn, ha a munkavállalót a munkáltatója egy másk tagállamba küldi, hogy ott számára átmenetileg egy tevékenységet elvégezzen. A kiküldetés maximális időtartama A legutóbb elfogadott EU-rendelet szerint (VO 883/2004) a kiküldetés maximális időtartama 24 hónap. Ha nem merítik ki ezt az időkeretet egy másik személyt is kiküldhetnek ugyanannak a tevékenységnek az elvégzésére a kiküldetés hátralévő idejére. Egy 24 hónapnál tovább tartó kiküldetés kivételt képező engedély birtokában lehetséges, amelyet az osztrák Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztériumtól kell a munkáltatónak kérelmeznie. Példa: Ha egy vállalat először pl. két mélyépítő mérnököt küld ki 9 hónapra egy építkezésre, ezt követően 3 kőművest 12 hónapra, majd még két villanyszerelőt további három hónapra, az azonos munka hiányában nincs leváltásra lehetőség, ilyen esetben minden egyes munkavállalónál kiküldetésről beszélünk. Két összeszerelő asztalos egyenként 20 hónapos bevetése azonban nem jelent kiküldetést, ha ők két, előzőleg a munkáltató által kiküldött összeszerelő asztalost váltanak le,

16

akik már 24 hónapja azonos tevékenységet folytatottak a kiküldetés helye szerinti államban. Kiküldetés Ausztriába Az Ausztriába történő kiküldetés attól függ, hogy a vállalat, amely kiküld egy munkavállalót Ausztriába, egy EU-tagországban, Bulgáriában, Romániában vagy egy harmadik országbeli államban rendelkezik-e székhellyel. A döntés szempontjából meghatározó továbbá, hogy a kiküldött munkavállaló milyen állampolgárságú. A kiküldetés engedélymentesen vagy engedélykötelesen történhet. A következő háromféle engedélytípus lehetséges ebben az esetben: kiküldetési engedély (külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény 18.§), foglalkoztatási engedély (külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény 18.§) és EU-s kiküldetési igazolás (munkaszerződési jogi és igazodási törvény 7b § szerinti jelentés) Az eltérő körülmények miatt a kiküldetés következő formái valósulhatnak meg: EU- vagy EGT-tagállamban székhellyel rendelkező vállalat általi kiküldetés (kivéve Bulgária/Románia) ¬ EU-országbeli állampolgárok kiküldetéséhez (Bulgária és Románia kivételével)

nem szükséges engedély. Példa: Egy magyar vállalat szlovák állampolgárságú munkavállalót küld Ausztriába. A kiküldetéshez sem a szlovák állampolgárnak, sem a magyar vállalatnak, sem a szolgáltatásban részesülőnek Ausztriában nincs szüksége engedélyre. ¬ Bolgár, román vagy harmadik országbeli állampolgárok kiküldetése esetében EU-

kiküldetési igazolás szükséges. Előfeltétele a kiküldetés helye szerinti országban érvényes engedély a munkaerőpiaci hozzáféréshez. További harmadik országbelieknek érvényes tartózkodási jogcímre is szükségük van. Példa: Egy cseh vállalat kiküld egy ukrán állampolgárságú munkavállalót, aki Magyarország vonatkozásában munkavállalási engedéllyel rendelkezik, Ausztriába. A cseh vállalat EU-kiküldetési igazolásra van szüksége, az ukrán állampolgárságú munkavállalónak pedig még ezen kívül tartózkodási jogcímre. Bulgáriában vagy Romániában székhellyel rendelkező vállalat általi kiküldetés ¬ EU-tagországbeli állampolgárok kiküldetéséhez (Bulgária és Románia kivételével)

nem szükséges engedély Példa: Egy román vállalat kiküldi egy magyar állampolgárságú munkavállalóját Ausztriába. A magyar állampolgár kiküldetéséhez sem a román vállalatnak, sem az Ausztriában található szolgáltatásban részesülőnek nincs szüksége engedélyre. ¬ Bolgár, román vagy harmadik országbeli állampolgárok kiküldetéséhez kiküldetési

engedély vagy foglalkoztatási engedély szükséges a védett gazdasági szektorok, valamint kiküldetési engedély a nem védett szektorok vonatkozásában. A harma17

dik országbeli állampolgároknak ezen kívül tartózkodási engedélyre is szükségük van. Példa: Egy román vállalat örmény állampolgárságú munkavállalót küld ki Ausztriába takarítási munkák elvégzésére. A teljes projekt időtartama hét hónap. A takarítási szolgáltatás a nem liberalizált gazdasági területek közé tartozik, ezért foglalkoztatási engedélyre van szükség. Az örmény állampolgárságú munkavállalónak ezen kívül tartózkodási engedélyre van szüksége. Harmadik országban székhellyel rendelkező vállalat általi kiküldetést ¬ EU-országbeli állampolgárok (Bulgária és Románia kivételével) kiküldetéséhez

nincs szükség engedélyre. Példa: Egy orosz vállalat lengyel állampolgárságú munkavállalóját kiküldi Ausztriába. A kiküldetéshez sem a lengyel állampolgár munkavállalónak, sem az orosz vállalatnak, sem az Ausztriában lévő szolgáltatásban részesülőnek nincs szüksége engedélyre. ¬ A bolgár, román vagy harmadik országbeli állampolgárok kiküldetéséhez a mun-

kavégzés időtartamától függően kiküldetési vagy foglalkoztatási engedély szükséges. Nem tesznek különbséget a védett és nem védett gazdasági területek között. A harmadik országbel munkavállalóknak ezen kívül még tartózkodási engedélyre is szüksége van.

1.10

Bejelentési kötelezettségek kiküldetés esetén

A munkáltató igazolja a társadalombiztosítási jogviszonyt 2010. május elsejétől minden EU-tagországbeli állampolgár számára, akiknek a kereső tevékenysége több EU-s tagállamhoz is kapcsolódik, ki kell állítani az A1 –es nyomtatványt, amely felváltja az E-101-es nyomtatványt. Annak igazolására szolgál, hogy kiküldetés vagy több tagállamban folytatott tevékenység esetén mely állam nemzeti jogszabályai vonatkoznak az adott személyre. Az A1-es nyomtatvány kiállítására vonatkozó kérelmet a biztosítási jogviszony szempontjából illetékes egészségbiztosítási pénztárnál kell benyújtani- ott kap meg minden további információt.

A munkáltató bejelentési kötelezettsége a KIAB-nak Az a külföldi munkáltató, aki egy EU-tagállamból munkavállalókat küldött Ausztriába, köteles ¬ a kiküldetést legkésőbb a munkába állás előtt egy héttel die Entsendung spätes-

tens 1 Woche vor Arbeitsaufnahme bei der a Szövetségi Pénzügyminisztérium illegális foglalkoztatást ellenőrző koordinációs szervének (KIAB) (a kiküldetési formanyomtatványon) bejelenteni és ¬ a bejelentésről készült másolatot a kiküldött munkavállalónak átadni.

18



Ha a külföldi munkáltató nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, akkor azt a

munkavállalónak kell átvállalnia.

Munkáltató dokumentumok készenlétben tartására vonatkozó kötelezettsége Amennyiben az Ausztriába kiküldött munkavállaló vonatkozásában nem áll fenn társadalombiztosítási jogviszonyra vonatkozó kötelezettség, a munka-, illetve bevetési helyen belföldön a következő dokumentumokat kell készenlétben tartani: ¬ a munkavállaló társadalombiztosítási bejelentése és ¬ a Szövetségi Pénzügyminisztérium illegális foglalkoztatást ellenőrző koordinációs

szervénél (KIAB) tett bejelentés másolata. ¬ Amennyiben a kiküldött munkavállaló vonatkozásában a munkáltató származási

országában hatósági foglalkoztatási engedély szükséges, akkor a munkavégzés helyén ezt is készenlétben kell tartani.

A munkavállaló dokumentumok készenlétben tartására vonatkozó kötelezettsége Amennyiben a munkáltató nem adta át a kiküldött munkavállalónak a bejelentés másolatát, a munkavállaló köteles a szükséges dokumentumokat készenlétben tartani.



A törvényi szabályozás be nem tartásának büntetőjogi következményeit bei

Nichteinhaltung der gesetzlichen Regelungen sind im a bér és szociális juttatások leszorítása elleni védekezésről szóló törvény (LSDB-G) tartalmazza. Önfoglalkoztatottak esetében is fennáll a kiküldetés lehetősége, amelynek maximális időtartama 24 hónap lehet. Az önfoglalkoztatott személy azonban: ¬ a tervezett kiküldetés előtt „érdemi tevékenységet“ kellett, hogy folytasson hu-

zamosabb ideig, abban a tagállamban, ahol székhellyel rendelkezik, ¬ a származási országban fenn kell tartani a vállalkozását a kiküldetés ideje alatt is ¬ egy másik tagállamban hasonló tevékenységet kellett, hogy végezzen.

Példa: Egy magyarországi fodrászszalon tulajdonosa 18 hónapja dolgozik egy fodrásznál Ausztriában, továbbra is a magyar jogszabályok vonatkoznak rá, mivel nem tesznek különbséget az alkalmazotti és az önfoglalkoztatotti tevékenység között. Kiküldetés az építőiparban: az építőiparon belüli kiküldetéssel kapcsolatosan részletes információkat kaphat a Vállalkozások Szolgáltatói Portálján (USP) vagy pedig a Mun-

19

kaerő-piaci Szolgálat (AMS) azon regionális kirendeltségén, melynek körzetén belül a foglalkoztatásra sor kerül.

„Munkavégzés határon átnyúlóan“ Ez külföldi vállalat alkalmi iparszerű tevékenységét jelenti Ausztriában. Ez a vállalat nem rendelkezik székhellyel Ausztriában, a megbízások beszerzése és végrehajtása a külföldi vállalat származási országában történik. A „határon átnyúló munkavégzés“ esetében különbséget kell tenni aszerint, hogy a külföldi vállalkozó munkavállalókat alkalmaz-e a szolgáltatás nyújtásához, vagy egyedül végzi Ausztriában a tevékenységet.



Figyelem! Azt, hogy egy külföldi „vállalkozó“ ténylegesen önálló tevékenységet foly-

tat-e, a valós tényállás és nem formaságok (pl. egy szerződés) alapján kell megítélni. Az állítólagos önálló tevékenység esetében előfordulhat, hogy munkavállalóról és így engedélyköteles tevékenységről van szó. Szerelési kedvezmény Szerelési, javítási munkálatok vagy szállított gépek, berendezések üzembe helyezésére vonatkozó kiküldetés esetén nem áll fenn a jogosultság a kollektív szerződésben meghatározott minimálbérre, ennek előfeltétele, hogy a munkálatok nem tartanak tovább három hónapnál.



A szerelési kedvezmény nem vonatkozik építőipari munkákra.

1.11

Munkavállalók kölcsönzése (lízing, időszakos munkavégzés)

Munkaerőkölcsönzés akkor áll fenn, ha munkaerőt munkavégzésre harmadik személyeknek bocsátanak rendelkezésére.



A kiküldetés és a kölcsönzés közti különbség: Annak megítélésénél, hogy mun-

kaerőkölcsönzésről van-e szó a valós tényállás az irányadó. A munkaerőkölcsönzés ezen kívül – a kiküldetéssel ellentétben – a munkaerőkölcsönzésről szóló törvény szigorú szabályainak hatálya alá tartozik. (AÜG).

Alkalmazandó munkajog Egy EU-tagállamból Ausztriába történő munkaerőkölcsönzés esetén a kölcsönző és a munkavállaló megállapodhatnak abban, hogy annak az adott EU-tagországnak a nemzeti munkajogát alkalmazzák, amelyből a kölcsönzés történik. Így alkalmazható marad annak az államnak a munkajoga, amelyben a kölcsönző székhellyel rendelkezik. Ettől a rendel-

20

kezéstől függetlenül be kell tartani az osztrák munkajog alapvető szabályait pl. jogosultság megfelelő, helyben szokásos bérezésre, be kell tartani a munkaidőre és a munkavállaló műszaki védelmére vonatkozó szabályokat.

A külföldi kölcsönző kötelezettségei 1. A munkavállaló tájékoztatásának kötelezettsége A külföldi kölcsönző köteles a munkavállalót a foglalkoztatás előtt a kölcsönzésre vonatkozó legfontosabb tudnivalókról tájékoztatni: a foglalkoztató neve, a várható munkaidő, a munkabér, amelyet a kölcsönzés időtartamára kikötöttek és ezeket írásban kell igazolnia. 2. Bejelentési kötelezettség A külföldi kölcsönző köteles az engedélymentes kölcsönzést legkésőbb a munkába állás előtt egy héttel a Szövetségi Pénzügyminisztérium illegális foglalkoztatást ellenőrző koordinációs szervének (KIAB) bejelenteni. Kivételes esetekben (halaszthatatlan munkálatok, katasztrófák, rövid határidejű munkák) a bejelentést közvetlenül munkakezdés előtt kell megtenni.

A belföldi foglalkoztató kötelezettségei 1. Dokumentumok készenlétben tartása Kölcsönzött munkaerőt foglalkoztató belföldi foglalkoztatónak a következő dokumentumokat kell a munkavégzés helyén készenlétben tartani. ¬ a kölcsönző országában történt TB-bejelentés igazolása, ¬ a munkavállalónak átnyújtott írásos tájékoztatók, ¬ német nyelvű bérjegyzések, ¬ amennyiben tartózkodási és/vagy foglalkoztatási engedély szükséges, akkor eze-

ket is készenlétben kell tartani. 2. Feljegyzési kötelezettségek Az osztrák foglalkoztatónak, amennyiben az EGT-területéről Ausztriába kölcsönzött munkaerőt alkalmaz, feljegyzéseket kell vezetnie a munkavállalók nevéről, születési dátumáról, neméről, állampolgárságáról, a kölcsönzés kezdetéről és végéről. Ezen kívül a foglalkoztató évente köteles a hatáskörrel rendelkező iparűzési hatóságnak jelentést tenni a kölcsönzött munkaerő számáról és a foglalkoztatás időtartamáról. Ezen kívül a kölcsönzött munkaerőt köteles az alkalmazandó jogszabályokról, a várható munkaidőről és a munkavédelmi előírásokról tájékoztatni.

21

A belföldi foglalkoztató kockázatai A határon átnyúló munkaerőkölcsönzés számos kockázatot rejt a belföldi foglalkoztató számára: 1. Kezességvállalás A foglalkoztató kezesként felel a kölcsönzött munkaerő bérigényéért. Így a kölcsönzött munkaerő a foglalkoztatóval szemben bírósági úton érvényesítheti a bérigényét, ha a kölcsönző nem fizetett szabályszerűen. 2. Külföldiek illegális foglalkoztatása Az osztrák külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény szerint a foglalkoztató a kölcsönzött munkavállaló munkáltatójának minősül, mivel vele szemben utasítási joggal rendelkezik. Így a foglalkoztató külföldi munkavállalók hatósági engedély nélkül történő foglalkoztatása esetén külföldiek illegális foglalkoztatása miatt büntethető.



A foglalkoztatónak mindenképpen tanácsos külföldi munkaerő kölcsönzése esetén a

szükséges engedélyeket beszerezni. Mindig ellenőriznie kell, hogy a meglévő dokumentumok alapján a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása belföldön engedélyezett-e. 3. Társadalombiztosítás Kölcsönzött munkaerő társadalombiztosítási jogviszonya szempontjából mindig egy állam rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, azt a EG-VO 883/2004-es EGK-rendelet szabályozza, amelyet minden 2010. május 1. után létrejött munkaerőkölcsönzésre alkalmazni kell. Fő szabály szerint az az állam jár el, amelyikben a kölcsönző székhellyel rendelkezik. Annak igazolása, hogy a TB-jogviszony továbbra is fennáll a kiküldő államban, az EU-ban egységes A1-es nyomtatvánnyal történik. A külföldi kölcsönzőnek a TB-járulékokat a hazájában működő társadalombiztosítási teherviselőnek kell befizetni, amely kérelemre a külföldi kölcsönzőnek vagy a munkavállalónak kiállít erről egy igazolást.



Kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatójának mindenképpen be kell szereznie ezt az

igazolást. 4. Minimálbér A kölcsönző köteles a munkavállalónak a kölcsönzés idejére az Ausztriában végzett tevékenysége után járó minimálbért a fizetendő TB-járulékokkal együtt kifizetni. Ennek be nem tartása esetén érvényesülnek a bér- és szociális juttatások leszorítása elleni védekezésről szóló törvény (LSDB-G) előírásai.



A kölcsönzés csak írásbeli megállapodás alapján történhetne, ebben rögzíteni kellene

a kölcsönző és a foglalkoztató összes kötelezettségét és jogát. Ajánlatos kikötni az eljáró bíróságot és az alkalmazandó jogahtóságot is.

22

Harmadik országbeli állampolgárok kölcsönzése Harmadik országbeli állampolgárok, ¬ akik EU-tagországbeli állampolgárok (Bulgária és Románia kivételével)

házastársai, velük bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek vagy ¬ szüleik, házastársuk szülei és gyermekei (21 éves korig), akik a létfenntartását az

EU-tagországbeli állampolgár fedezi és akik ezen kívül saját jogú letelepedési engedéllyel rendelkeznek, nem tartoznak a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény hatálya alá és őket foglalkoztathatja egy Ausztriában székhellyel rendelkező kölcsönző. Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához akkor van szükség foglalkoztatásu engedélyre, ¬ ha a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény hatálya alatt állnak és ¬ az EGT területén székhellyel nem rendelkező kölcsönző foglalkoztatja őket.

Ha a külföldi munkáltató egy EU-tagállamban (Románia és Bulgária is lehet) rendelkezik székhellyel, harmadik országbeli állampolgárt kölcsönzés keretében osztrák cég csak akkor alkalmazhat, ha kapott erre a tevékenységre foglalkoztatási engedélyt.

Harmadik országbeli állampolgárok kölcsönzése Harmadik országbeli állampolgárok, ¬ akik EU-tagországbeli állampolgárok (Bulgária és Románia kivételével)

házastársai, velük bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek vagy ¬ szüleik, házastársuk szülei és gyermekei (21 éves korig), akik a létfenntartását az

EU-tagországbeli állampolgár fedezi és akik ezen kívül saját jogú letelepedési engedéllyel rendelkeznek, ¬ nem tartoznak a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény hatálya alá és őket

foglalkoztathatja egy Ausztriában székhellyel rendelkező kölcsönző. Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához akkor van szükség foglalkoztatásu engedélyre, ¬ ha a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény hatálya alatt állnak és ¬ az EGT területén székhellyel nem rendelkező kölcsönző foglalkoztatja őket.

Ha a külföldi munkáltató egy EU-tagállamban (Románia és Bulgária is lehet) rendelkezik székhellyel, harmadik országbeli állampolgárt kölcsönzés keretében osztrák cég csak akkor alkalmazhat, ha kapott erre a tevékenységre foglalkoztatási engedélyt.

23

1.12

Bér és szociális juttatások leszorítása elleni védekezésről szóló törvény (LSDB-G)

Háttér A 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országokat érintő teljes munkaerőpiac-nyitás kapcsán Ausztria bizonyos óvintézkedéseket tett a bér és a szociális juttatások leszorításának megelőzésére, ezeket törvényi szinten a bér- és szociális juttatások leszorítása elleni védekezésről szóló törvény (LSDB-G) szabályozza, amelyet 2011.03.31-én fogadott el az osztrák Országgyűlés és 2011.05.01-én lépett hatályba. A törvény alapján nem csak intézkedéseket kell végrehajtani a bér és a szociális juttatások leszorítása elleni védekezésként, hanem azonos munkaerőpiaci feltételeket kell teremteni a bel- és a külföldi munkavállalók számára. A törvény megszegése esetén kiszabandó magas összegű igazgatási bírságoknak ezen kívül a megelőző hatás is a célja. A bér és szociális juttatások leszorítása elleni védekezésről szóló törvény legfontosabb pontjai A törvény legfontosabb pontjai a következők: Ellenőrzés A járulékokat beszedő hatóságok szervei (KIAB) nem osztrák TB-jogszabályok alá tartozó munkavállalók esetében jogosultak a bérezést helyben ellenőrizni. A KIAB belépési, betekintési és kérdezési joggal rendelkezik. A helyben jelenlévő munkavállalóktól kérhet felvilágosítást minden mérvadó ügyben és betekinthet a szükséges iratokba. A vizsgálatok eredményeit továbbítják a bécsi TB-Igazgatóságnál működő Kompetenciaközpontba (LSDB), amely megvizsgálja, hogy legalábbb a munkavállalónak járó minimálbért megfizetik-e. Ha nem így történik, akkor az elmaradt járulékok felszámítása mellett az igazgatási hatóságnál feljelentést is tesznek. Dokumentumok német nyelven A munkáltató köteles kiküldetés és határon átnyúló munkaerőkölcsönzés esetén Ausztriába minden dokumentumot, amely a munkavállalónak osztrák jogszabályok szerint juttatandó munkabér megállapításához szükséges, a munkavégzés helyén készenlétben tartani, die tartozik pl. a munkaszerződés és a bérjegyzékek is. Büntetések és elévülés Az alacsony bérezést, az ellenőrzés akadályozását és a bérjegyzékek készenlétben nem tartását is igazgatási büntetésekkel szankcionálják. Ha az alacsony bérezés legfeljebb három munkavállalót érint, akkor a pénzbüntetés munkavállalónként 1 000 - 10 000 EUR, ismételt esetben 2 000-20 000 EUR. Ha több mint három munkavállaló érintett, a büntetés munkavállalónként 2 000 – 20 000 EUR, ismételt esetben 4 000 – 50 000 EUR. Az elévülési idő egy év. Szolgáltatás nyújtásának megtiltása Azoknál a munkáltatóknál, akiket többször is megbüntetnek alacsony bérezés miatt, fennáll az a veszély, hogy szolgáltatásuk nyújtását megtilthatják Ausztriában.

24

Biztosíték nyújtása: Ha megalapozott a gyanú a szabályszegés vonatkozásában és várható, hogy a büntetésvégrehajtás lehetetlenné válik vagy jelentősen megnehezül, a járási igazgatási hatóság a megbízót vagy kölcsönzés esetén a foglalkoztatót határozatban utasíthatja, hogy a még kifizetendő munkabér vagy a kölcsönzési díj egy részét biztosítékul adja.

25

2

Végzettségek elismertetése

2.1

A végzettségek elismertetéséről általában

Az EU belső piacának szabályozása lehetővé kell tegye az EU polgárai számára, hogy jórészt akadályok nélkül legyenek a munkavégzés terén az Európai Unión belül aktívak. A szakmai végzettségek elismertetéséről szóló irányelv biztosítja, hogy az egyik tagállamban megszerzett képesítéseket az EU egész területén elismerjék: A szakképesítés ès szakkèpzettsèg elismerésével kapcsolatos irányelvek A szakképesítés ès szakkèpzettsèg elismerésével kapcsolatos irányelvek A végzettségek elismerése jelenleg az Európai Unióban csak az úgynevezett szabályozott szakmák esetében szükséges. Ehhez az adott szakma vonatkozásában hatáskörrel rendelkező szervnél kérelmet kell benyújtani abban a tagállamban, ahol ezt a szakmát gyakorolni szeretné a munkavállaló. Egy ilyen jellegű kérelem háromféle eredményre vezethet: 1.) automatikus elismerés: Az orvosok, betegápolók/ápolónők, bábák, állatorvosok,fogorvosok, gyógyszerészek és építészek végzettségét az EU-n belül nagyjából harmonizálták, így az elismerésre nagyjából automatikusan sor kerül. Ettől függetlenül ezen szakmák gyakorlásához kérelmet kell benyújtani. 2.) nem automatikus elismerés: Az elismerő szerv ezen döntése vagy közvetlen munkaerőpiaci hozzáféréshez vezet vagy bizonyos feltételeknek meg kell felelni (pl. szakmai jártasság igazolása vagy alkalmassági vizsga letétele). 3.) elismerés megtagadása: amennyiben a származási ország szerinti végzettség és azon tagországbeli végzettség, ahol a szakmát gyakorolni szeretné túlságosan különböznek egymástól, a hatóság negatívan is dönthet. Ez ellen a döntés ellen megfelelő jogorvoslatot lehet igénybe venni.

2.2

Szabályozott szakmák Ausztriában és Magyarországon

Ausztriában és Magyarországon is számos szabályozott szakma létezik. Egy szabályozott szakma olyan szakma, amelyet törvény szabályoz és amelynek gyakorlásához egy igazolás (pl. diploma, bizonyítvány vagy akadémiai végzettség) megszerzése szükséges. Nincs szükség igazolásra, amennyiben nem szabályozott szakmáról van szó (pl. weboldaltervező, fitness-edző vagy fordító).

26

A „szabályozott“ vagy „nem „szabályozott“ közti különbségtétel fontos, hogy ha az a szándéka, hogy magyar munkatársat vagy magyar vállalatként osztrák munkatársat szeretne alkalmazni. Akkor is lehet jelentősége, ha a két ország valamelyikében vállalkozóként letelepszik vagy vállalatot szeretne alapítani. Döntő tehát, hogy a szakma abban az országban, ahol azt önfoglalkoztatottként vagy alkalmazottként gyakorolni kívánja, igazolható képzettségekhez van-e kötve, azaz szabályozott-e. Ha ez a helyzet, akkor az elismerést be kell szerezni ebből az országból. Ha egy nem szabályozott szakmáról van szó, akkor ugyanolyan feltételekkel lehet gyakorolni, mint amelyek a belföldiekre érvényesek, anélkül, hogy igazolásra lenne hozzá szükség. Példa: Egy burgenlandi pékség egy magyar péket szeretne alkalmazni. Miután olyan szakmáról van szó, amely Ausztriában és Magyarországon is szabályozott, elismerésre van szükség. Az elismerést a Gazdasági, Ifjúság- és Családügyi Szövetségi Minisztériumnál kell beszerezni. (I/9. osztály).

 Szabályozott szakmák/Tevékenységek az EU-ban: Ezen a honlapon megtalálja a szabályozott szakmák, illetve tevékenységek listáját az EU-tagországokban (+ EGT és Svájc). Az egyes szakmák/tevékenységek esetében minden esetben a hatáskörrel rendelkező nemzeti szervek és hatóságok is fel vannak tüntetve. http://ec.europa.eu/internal_market/qualifications/regprof/index.cfm?fuseaction=regProf .listCountry

 150 szakma összehasonlítása Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon: A Jobtour felület a határmenti gazdasági régió legfontosabb szakmáinak összehasonlítását nyújtja, az egyes szakmákhoz kapcsolódóan információval is szolgál képzési profilok, képzettségek és a szakma gyakorlásának nemzeti szabályozása terén. http://www.jobtour.eu/de/modul_ViewBerufList.html

2.3

Hatásköri előírások a végzettségek elismertetése területén Ausztriában és Magyarországon

Ausztriában és Magyarországon a megszerzett végzettségek, illetve képességek típusától függően különböző szervek rendelkeznek hatáskörrel az elismertetés vonatkozásában: Szabályozott szakmák Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium

http://www.oh.gov.hu/honositas_elismeres

Egészségügyi szakmák Szövetségi Egészségügyi Minisztérium

27

 Bizonyos, Magyarországon elsajátított, orvosinak nem minősülő egészségügyi szakmák esetében rövidített engedélyeztetési eljárást (egyablakos) folytatnak le. Nemzeti Erőforrás Minisztérium/Egészségügyért Felelős Államtitkárság

Orvosi szakmák Osztrák Orvosi Kamara Magyar Orvosi Kamara

Külföldi főiskolai diplomák A Szövetségi Gazdasági és Pénzügyminisztérium Nemzeti Akadémiai Elismerési és Információs Központja (NARIC) . Magyar Oktatási Hivatal (általános információk)



A külföldi akadémiai diplomák elismerése a mindenkori magyar főiskolák hatásköre,

amelyek azt a tudományos területet gondozzák, amelyhez a diplomát sorolják.

Külföldi szakmai végzettségek (szakképesítések) Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium



Elismertetés iránti kérelmet nem kell minden szakképesítés esetében benyújtani,

kivételt ez alól azok a szakképesítést adó vizsgák képeznek, amelyek Ausztriában és Magyarországon is egyenértékűek. Magyar Oktatási Hivatal

Külföldi iskolai végzettségek Szövetségi. Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium



A magyar érettségi bizonyítványok egy egyezmény révén az osztrákokkal egyenér-

tékűek.

Magyar Oktatási Hivatal

28

2.4

Diplomák (bizonyítványok) hitelességének vizsgálata

Az akadémiai dokumentumok elismeréséért illetékes Nemzeti Információs Központ (ENIC-NARIC Austria) felelősségi körébe tartozik az akadémiai tanulmányok lezárását és az elért rangot igazoló dokumetumok nemzetközi elismerésével (honosítás) kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolása. A külföldön megszerzett középiskolai tanulmányok befejezését tanusító bizonyítványok (érettségi) hitelességét vizsgáló szerv az Oktatási, Művelődési és Kulturális Szövetségi Minisztérium. A bizonyítványok és diplomák hitelességének vizsgálatával és azok elismerésével foglalkozó szerv az Oktakási Hivatal részeként működő Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK). A központ honlapja részben angolul is elérhető.

2.5

Osztrák és magyar szakképesítést adó szakmák egyenértékűsége

Jelenleg 33 osztrák, szakmát adó végzettség felel meg a magyar szakmunkásvizsgáknak, további 33 szakmáról jelenleg még tárgyalnak. Az egyenértékű, képzettséget adó szakmák listáját megtalálja az osztrák-magyar szakképzési egyezményben. Osztrák – Magyar Szakképzési Egyezmény (német verzió) Osztrák – Magyar Szakképzési Egyezmény (magyar verzió)

2.6

Egyéb képzettségek összehasonlíthatósága

Eddig sok munkáltató habozott magyar vagy más EU-tagországból származó munkavállalókat felvenni, mert a szabályozott szakmáktól eltekintve gyakran nem tudták megítélni az előterjesztett bizonyítványokat, végzettségeket. Ez várhatóan 2012-tól változni fog, mert akkor az Európai Unió szintjén kifejlesztett eszköz, az úgynevezett Európai Képzettségi Keret kerül bevezetésre. Ez egy olyan eszköz, amely a képzettségeket Európa-szerte érthetővé és összehasonlíthatóvá teszi. Az Európai Képzettségi Keret az általános és szakmai képzettség és végzettségek minden típusára vonatkozik, az iskolai és szakképzéstől a főiskolai szintű képzésig. Ezzel más EU-tagországokból származó végzettségeket hasonlíthat össze a saját képzési rendszere alapján, így külföldi jelöltjei képzettségeinek jobb besorolását érheti el. Az Európai Képzettségi Keret létrejöttekor felszólították a tagállamokat arra, hogy az Európai Képzettségi Keret alapján Nemzeti Végzettségi Keretet fejlesszenek ki. Ezek a Nemzeti Végzettségi Keretek röviddel a létrehozatal előtt állnak. Részletes információkhoz ennek kapcsán a nemzeti koordinációs szerveknél juthat.

29

http://www.oead.at/ueber_uns/organisation/nationalagentur_lebenslanges_lernen/nqr_k oordinierungsstelle/DE/ http://www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/orszagos-kepesitesi/magyarorszagekkr

2.7

Osztrák és magyar szakképesítést adó szakmák egyenértékűsége

EURES – az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja: ez a plattform támogatja az európai munkáltatókat abban, hogy munkavállalókat keressenek szabad álláshelyeik betöltésére, valamint hasznos információkkal szolgál az európai munkaerőpiac, különösen az EURES-T Pannónia határmenti társulás által meghatározott régió alakulásáról. Ezen a honlapon megtalálja az Ön EURES tanácsadóját Ausztriában (Burgenland, Alsó-Ausztria, Stájerország), valamint Magyarországon (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye). http://www.eures-pannonia.hu/index.php?fomenu=75&almenu=no&site=75 http://www.eures-pannonia.hu/index.php?lang=hu&site=75

30

3

Szolgáltatások és árucsere az Európai Unión belül

3.1

A határon átnyúló szolgáltatás és székhely közötti különbség

Határon átnyúló szolgáltatáson („határon át dolgozni“) szolgáltatások ideiglenes és alkalmi nyújtását értjük Ausztriában. Ezeket a szolgáltatásokat egyéni vállalkozók vagy olyan társaságok hajthatják végre, amelyeknek székhelye, illetve telephelye egy EU- vagy EGT-tagállamban van. Az egyéni vállalkozóknak ezen kívül EU- vagy EGT állampolgársággal kell rendelkezniük. Mivel a határon átnyúló szolgáltatás esetén a vállalkozások nem rendelkeznek Ausztriában telephellyel, ezért iparűzési engedélyre sincs szükség. Az Ausztria és Magyarország közötti határon átnyúló szolgáltatásokkal, illetve áruszállítással kapcsolatban információt itt talál. Továbbá szükség esetén a Bécsben található Magyar Nagykövetség Külgazdasági és Kereskedelmi Osztálya is felvilágosítással tud szolgálni: Magyar Köztársaság Nagykövetsége Külgazdasági és Kereskedelmi Osztály Schenkenstrasse 4/1 A -1010 Wien Tel: +43 (1) 537-80-471 e-mail: [email protected]

3.2

A határon átnyúló szolgáltatás feltételei

A határon átnyúló szolgáltatás fontos feltétele, hogy a megbízások megszerzése és azok végrehajtása abban az országban történik, ahol a vállalat székehelye található. A határon átnyúló szolgáltatás keretében a szolgáltatás lebonyolításához, nyújtásához szükséges infrastruktúra kiépítése (pl. építészeti iroda) azonban megengedett, ezzel szemben pl. állandó ügyfélforgalom esetében székhelyről lenne szó. Amennyiben egy határon átnyúló szolgáltatás szabályozott iparűzési tevékenység körébe sorolható, nyújtásához ún. képességigazolás szükséges. Ettől eltekintenek, ha ¬ a szolgáltatás már a székhely szerinti államban képességigazolást igényel vagy ¬ a szolgáltatást a megelőző tíz évben legalább két évig nyújtották.

31



A szabad iparűzési tevekénységhez (szabadon végezhető tevékenységek) képessé-

gigazolás nem szükséges!

A képességigazolást részben az iparűzésről szóló jogszabály , részben pedig az egyes szabályozott iparűzési tevékenységekhez kapcsolódó, ahhoz kiadott képességigazolásról szóló rendeletek szabályozzák. Egyes iparűzési tevékenységek iparűzési nyilvántartásba való bejegyzése előtt megvizsgálják a megbízhatóságot (pl. építőmester, ácsmester, elektrotechnika, gáz- és szanitertechnika, biztonsági szolgálati tevékenység, utazási irodák). Az Ausztriában szolgáltatást nyújtó magyar vállalkozásoktól megkívánt nyomtatványokat itt találja: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=kulkereskedelemtechnikai_tudnivalok&c=at

3.3

Bejelentési kötelezettség

Még akkor is, ha a határon átnyúló szolgáltatásokhoz nem szükséges iparűzési engedély, a szabályozott iparűzési tevékenység esetében azt be kell jelenteni a Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztériumnál. A bejelentést egy év elteltével, ha ez szükséges, meg kell újítani.



Nyomtatványok: A bejelentéshez szükséges formanyomtatványokat le lehet tölteni

a Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium honlapjáról: bejelentés, bejelentés megújítása Betekintés a szolgáltatási nyilvántartásba Azt, hogy mely külföldi vállalat mely iparűzési tevékenységre vonatkozóan rendelkezik határon átnyúló szolgáltatás nyújtására szolgáló érvényes bejelentéssel a szolgáltatási nyilvántartásból kérdezheti el. Ez a lekérdezés ingyenes.

3.4

Közösségen belüli áruszállítás – forgalmi adó

A közösségen belüli szállítások bizonyos feltételek mellett adómentesek. Ezek a feltételek a következők: ¬ a vállalkozó (vagy az árut tőle átvevő) a szállítás tárgyát a közösség más terüle-

teire szállítja vagy szállította; ¬ az átvevő olyan vállalkozó, aki az árut megszerzi a vállalkozása számára; ¬ a beszerzés az átvevőnél forgalmi adó köteles.

 Egy közösségen belüli szállítás onnan is azonosítható, hogy a szállító vállalkozás az adómentes közösségen belüli szállítást a számlán ilyenként tünteti fel és megadja a közösségi adószámát (UID-Ausztriában) (Közösségi adószám).

32



Közösségi adószám-igazolási eljárás: Azért, hogy a vállalkozó meggyőződhessen

üzleti partnere közösségi adószámának érvényességéről, az Európai Unióban bevezették az ún. igazolási eljárást. Azt, hogy ennek során hogyan kell eljárnia itt tudhatja meg: Szövetségi Pénzügyminisztérium Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közösségen belüli árumozgás Közösségen belüli adómentes szállításnak számít az áru mozgása is. Ezen azt értjük, hogy a vállalkozó árut saját célból egyik országból a másikba szállít, tehát „magának szállít“. Ez a közösségen belüli eljárás belföldön alapvetően adómentes, abban a tagállamban azonban, amelybe szállították, adóköteles. Kivételt képeznek ez alól olyan áruk, amelyek a másik tagállamban csak ideiglenes használatra szolgálnak (pl. gépek egy építkezésen).

3.5

Közösségen belüli beszerzés

A közösségen belüli szállítás ellenpontja a közösségen belüli beszerzés. Erről akkor beszélünk, ha az egyik tagállamban lévő vállalkozó (pl. Ausztria) árut szerez be vállalkozása számára egy másik tagállamban lévő vállalkozótól (pl. Magyarország). Az áru ebben az esetben Ausztriában adóköteles. Közösségen belüli beszerzésnek számít, ugyanúgy, mint a közösségen belüli szállításnál, a vállalati áruk mozgatása, szállítása egy másik tagállamból. Ebben az esetben is kivétel az ideiglenes használat.

3.6

Számlázás

A szokásos adatok mellett (a számlák folyamatos számozása, a szállítás időpontja, a számla kelte stb.) az adómentes közösségi szállítások vagy szolgáltatások esetében további szempontokat kell figyelembe venni, így a vállalkozónak a számlán kifejezetten utalni kell az adómentességére, valamint meg kell adnia saját és az átvevő, illetve a szolgáltatásban részesülő közösségi adószámát.

3.7

INTRASTAT-jelentés

A belső piac létrejöttével megszűntek az EU-n belül a vámellenőrzések, ezek helyett hozták létre az „INTRASTAT“ elnevezésű adatelemző rendszert, amely a közösségen belüli áruforgalom statisztikájának alapjául szolgál. Minden természetes és jogi személy köteles saját maga, amennyiben a közösségi áruk behozatala és kivitele az Európai Unión belül meghaladja (a 2010-es jelentési évtől kezdve) az 500 000 EUR-os határértéket, havi statisztikai jelentést leadni. (INTRASTATjelentés-Ausztria). Ez azt jelenti, hogy áruk minden küldőjének és címzettjének magának kell gondoskodnia arról, hogy ez a jelentés a STATISTIK AUSTRIA-nak megtörténjen.

33



A közösségi áruk olyan áruk, amelyeket az EU-ban állítanak elő vagy forgalmaznak vagy olyan áruk, amelyek nem EU-tagországból származnak, de már egy EU-tagállamban megvámolták. Az INTRASTAT-jelentés lebonyolításával kapcsolatban részletes információt kaphat a STATISTIK AUSTRIA-nál vagy a Központi Statisztikai Hivatalnál

4.7

3.8

Kapcsolattartó szervek

Szolgáltatás nyújtása az EU-ban — egységes kapcsolattartó szervek Azért, hogy könnyebbé váljon a szolgáltatás nyújtása határ átnyúlóan, a szolgáltatási irányelv végrehajtása kapcsán minden EU-tagállamban ún. egységes kapcsolattartó szerveket hoztak létre. Ezek a kapcsolattartó szervek bürokráciamentes információval látják el a cégeket az egyes nemzeti bejelentési és engedélyeztetési kötelezettségekről. Az egyes EU-tagállamokban lévő kapcsolattartó szervekről áttekintést itt talál: Az Ön regionális kapcsolattartóját itt találja: Burgenland, Alsó-Ausztria, Stájerország Az Ön regionális kapcsolattartóját itt találja: https://magyarorszag.hu/

34

4

Adók és járulékok

4.1

Általános forgalmi adó

Az adókulcs mértéke Az általános adókulcs 20%. A 10%-os mérsékelt adókulcs bizonyos szolgáltatások esetén érvényesül (személyszállítás, lakások bérbe adása, filmvetítések stb.) Az általános adókulcs 25 %. A TÁVHŐ-szolgáltatás, valamint szálláshelyek iparszerű bérbeadása esetén 18%-os, mérsékelt adókulcs érvényesül.

Hol keletkezik adófizetési kötelezettség? A 2010. január elsején hatályba lépett EU-s ÁFA-csomaggal, melynek angol elnevezése VAT Package, alapvetően megváltozott a 27 EU-tagországon belül a határon átnyúló szolgáltatások ÁFA-szempontjából történő kezelése. Újra szabályozták ezzel a teljesítés helyét, az adóelőleg visszatérítését és a tagállamok együttműködésére vonatkozó rendelkezéseket. A jövőben minden vállalkozói szolgáltatásnál, kivéve a tiszta áruszállítást, különbséget kell tenni aszerint, hogy a szolgáltatásban egy vállalkozó (B2B) vagy egy nem vállalkozó (B2C) részesül. A 2010-es ÁFA-csomaggal nem csak a teljesítés helyét szabályozzák újonnan, hanem megvalósul az ún. visszatérítési szankcionálási rendszer kibővítése (az adóteher áthárulása) és a bejelentési kötelezettség kiterjesztése határon átnyúló szolgáltatások esetén. A speciális szabályoktól eltekintve a következő általános klauzula érvényesül: Alapvetően egy szolgáltatás ott tartozik ÁFA hatálya alá, ahol nyújtják. Miután ez gyakran nehezen határozható meg, főszabály szerint két alapelv érvényesül: ¬ a címzett elve: Ha egy vállalkozó számára szolgáltatást nyújtanak, a szolgáltatás

ott ÁFA-köteles, ahol a szolgáltatás címzettjének székhelye található. ¬ a vállalkozás helyének elve: ha egy olyan személynek nyújtanak szolgáltatást, aki

nem vállalkozó, a szolgáltatás ott tartozik ÁFA-hatálya alá, ahol a szolgáltatás nyújtója székhellyel rendelkezik. Tárgyak szállítása (áruk) esetén az adóztatás helye a szállítás helyéhez igazodik. Ebben az esetben a szállított tárgyak, az áruk típusa és a szállítás módja is irányadó.

35

Részletes információkat kaphat adótanácsadójától, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól és érdekképviseletektől. A németül és magyarul beszélő adótanácsadók listáját itt találja. Az adóelőleg visszatérítése 2010. január elsejétőlaz adóelőleg visszatérítésének kérelmezése már nem abban a tagállamban történik, amelyben az adóelőleg keletkezett, hanem abban, amelyben a vállalkozó székhellyel rendelkezik. A székhely szerinti állam továbbítja a kérelmet a visszatérítésre illetékes tagállamba. Minden tagállam vonatkozásában külön kérelmet kell benyújtani, a kérelmezés már csak elektronikus formában történhet. Az osztrák vállalkozások számára az elektronikus kérelmezéshez a FinanzOnline - rendszer áll rendelkezésre. Ausztriában működő külföldi vállalkozások esetében csak azok az adóelőlegek téríthetőek vissza, illetve vonhatóak le, amelyek az osztrák 1994. évi ÁFA-törvény 22. §§ szerint adóelőlegként levonhatóak. Ausztria vonatkozásában Graz város Adóhivatala rendelkezik az adóelőleg visszatérítésére kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel.

4.2

Jövedelemadó

A jövedelem adó mértéke A jövedelemadó mértéke a folyamatosan emelkedő adókulcsokhoz igazodik. A 11.000 és 25.000 EUR közti jövedelemrészek esetében az adókulcs mértéke 36,5%, 25.000 és 60.000 EUR közötti jövedelemrészek esetén 43,2%, 60.000 EUR felett pedig 50%. 11.000 EUR-ig az éves jövedelem, amelybe beleszámítanak a különböző, adóból leírható összegek, adómentes. Minden jövedelem egységesen 16%-os adókulccsal adózik, ez a tőkejövedelmekre is vonatkozik (kamatok, részesedések, árfolyamnyereségek stb.) Az eddigi 10/20/25% os adókulcsokat tehát egységesen a 16%-os adókulcs váltja fel. Melyik országban kell jövedelemadót fizetni? Ausztria és Magyarország létrejött egy egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről. Ez az egyezmény magában foglalja a jövedelemadót is. Az ipari tevékenységből és az önfoglalkoztatásból származó jövedelem főszabály szerint abban az államban adóköteles, ahol a vállalat, illetve az önfoglalkoztatott székhellyel rendelkezik. Ezen alapelv alól van egy fontos kivétel, még pedig az az eset, ha a vállalat egy másik tagállamban üzemmel rendelkezik. Ebben az esetben az üzem által termelt nyereség a másik tagállamban adóköteles.



Üzem: Üzemnek számít minden olyan fix épület, intézmény, ahol egészen vagy részben a vállalat a tevékenységét folytatja (pl. kirendeltség, műhely, telephely). Olyan fix épületek, amelyeknek csupán kisegítő funkciójuk van, nem számítanak üzemnek (pl. raktárhelyiség vagy bemutatótermek).

36

Az alkalmazotti munkavégzésből származó jövedelem (bér, fizetés) főszabály szerint abban az államban jövedelemadó-köteles, amelyben a tevékenységet folytatták (tevékenység helye szerint illetékes állam).



Kivétel – Monteuer-klauzula! A munkavállaló bére, fizetése akkor adóköteles abban az államban, ahol a vállalat székhellyel rendelkezik, ha a vállalat a tevékenység helye szerinti államban nem rendelkezik üzemmel és a másik államban folytatott tevékenység időtartama az adott adóévben nem haladja meg a 183 napot.

4.3

Társasági adó

A társasági adó kulcsa Azok a válllalatok, amelyeket kft-ként vagy más jogi személyként alapítottak (pl. részvénytársaság, társulás, egyesület) a társasági adó hatálya alá tartoznak. A társasági adó kulcsa jelenleg egységesen az adóköteles jövedelem 25%-a, függetlenül annak nagyságától. A társasági adóhoz kapcsolódó részletes információhoz az osztrák Szövetségi Kormány vállalkozási szolgáltató részlegétől vagy a Szövetségi Pénzügyminisztériumtól juthat. Társasági adó fizetésére kötelezettek a magyar gazdasági társaságokról szóló törvény alapján alapított vállalatok (Kft, Rt,Kkt. és mások), szervezetek (pl. alapítványok, egyesületek) valamint külföldi adóalanyok, akik Magyarországon telephellyel rendelkeznek. A 2011-es adóévtől kezdve a társasági adó 10%, 500 millió Ft adóalapig, e felett 19%. (Megjegyzés.: 2013. január elsejétől az adókulcsot egységen 10%-ra csökkentik). A befizetendő adó összege különböző adókedvezményekkel csökkenthető. További információt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) kaphat. Megyei szintű információkért GyőrMoson-Sopron, Vas és Zala megye vonatkozásában kérjük, forduljon a NAV Nyugatdunántúli Regionális Adófőigazgatóságához. (A honlap magyar, német, angol és francia nyelven érhető el.).

4.4

Kommunális adó

A kommunális adó annak az önkormányzatnak fizetendő járulék, amelynél a vállalat üzeme található. Mértéke a járulékszámítási alap 3%-a. Több önkormányzathoz tartozó üzemeknél különleges szabályok érvényesülnek. A társasági adóhoz kapcsolódó részletes információhoz az osztrák Szövetségi Kormány vállalkozási szolgáltató részlegétől vagy a Szövetségi Pénzügyminisztériumtól juthat. (A honlap magyar, német, angol és francia nyelvű.) Az önkormányzatnak fizetendő adó foglalkoztatottként maximum 2000 Ft évente. Részletes információhoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál juthat. Megyei szintű információkért Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye vonatkozásában kérjük, forduljon a NAV

37

Nyugat-dunántúli Regionális Adófőigazgatóságához. (A honlap magyar, német, angol és francia nyelvű).

4.5

Béradó

A béradó a jövedelemadó egyik formája, amelyet a munkáltatónak kell fizetnie. A munkáltató felel a béradó helyes kiszámításáért. A béradó kiszámításánál számos adómentességet és adókedvezményt figyelembe kell venni. Részletes információt arról, hogy hogyan kell eljárni munkáltatóként a béradó kiszámításánál és mit kell figyelembe venni, a Szövetségi Pénzügyminisztériumnál juthat. A béradó adókulcsai Ausztriában a jövedelem összegéhez igazodnak és a béradó számítási alap (= bruttójövedelem, a TB-járulékok és az adómentes járulékok levonása után) 0-50%-áig terjednek. Magyarországon 2011. január elsejével bevezették az ún. proporcionális adót (flattax). A béradó adókulcsa így egységesen 16%. Az adó számítási alapja magában foglalja a bruttó bért és a munkáltató által fizetendő, a bért terhelő járulékos költségeket, amelynek mértéke 27%, így gyakorlatilag a bruttó bér 127%-ának felel meg. (ez az ún. „szuper-bruttó“). Részletes információhoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál juthat. Megyei szintű információkért Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye vonatkozásában kérjük, forduljon a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Főigazgatóságához. (A honlap magyar, német, angol és francia nyelvű).

4.6

A bér járulékos költségei

A bér járulékos költségeinek összetétele és mértéke A bér járulékos költségei jelenleg munkáltatói oldalról a bruttó jövedelem kb. 31%át teszik ki és a következő adókból és járulékokból állnak: ¬ munkáltatói TB-járulék (munkások: a bruttó bér 21,70%-a, alkalmazottak: a

bruttó bér 21,83%-a) ¬ kommunális adó (a bruttó jövedelem 3%-a) ¬ hozzájárulás a munkavállalói előgondoskodási pénztárhoz (a bruttó jövedelem 1,53%-a) ¬ munkáltatói hozzájárulás a családi terhek kiegyenlítését szolgáló alaphoz (a bruttó jövedelem 4,5%-a) ¬ a munkáltatói hozzájárulás pótléka (tartománytól függően 0,36% és 0,44% között)



A bér járulékos költségeinek önálló kiszámítása! A Szövetségi Pénzügyminisz-

térium honlapján a bér járulékos költségeinek kiszámításához az Ön rendelkezésére áll egy online számológép.

38

A bér járulékos költségei lásd: társadalombiztosítási járulékok

4.8

Társadalombiztosítási járulékok

A társadalombiztosítási járulékok összetétele és mértéke A társadalombiztosítás tartalmazza alapvetően a beteg-, baleset, nyugdíj és munkanélküliség esetére szóló biztosítást. Jelenleg (2011. január elsejei állapot) a társadalombiztosításhoz kapcsolódó munkáltatói és munkavállalói hozzájárulások mértéke a következő: társadalombiztosítás (összesen):

munkáltatói hozzájárulás munkás: 21,70% / alkalmazott 21,83% munkavállalói hozzájárulás munkás: 19,10% / alkalmazott: 18,97%

betegbiztosítás:

mt. hozzájárulás mv. hozzájárulás

munk. 3,70% / alk. 3,83% munk. 3,95% / alk. 3,82%

balesetbiztosítás:

mt. hozzájárulás mv. hozzájárulás

munk. 1,40% / alk. 1,40% munk. 1,40% / alk. 1,40%

nyugdíjbiztosítás:

mt. hozzájárulás mv. hozzájárulás

munk. 12,55% / alk. 12,55% munk. 10,25% / alk. 10,25%

munkanélküliségi biztosítás:

mt. hozzájárulás mv. hozzájárulás

munk. 3% / alk. 3% munk. 3% / alk. 3%

csőd esetén jövedelembiztosítási pótlék: mt. hozzájárulás munk. 0,55% / alk. 0,55% pótlék lakásépítés támogatásához: mt. hozzájárulás mv. hozzájárulás

munk. 0,50% / alk. 0,50% munk. 0,50% / alk. 0,50%

Az összes (fordulónap: 2011.01.01) társadalombiztosítási járulék aktuális mértékét megtudhatja a Társadalombiztosítási Teherviselők Szövetségétől.

Magyarországon a társadalombiztosítási rendszer lényegében egy állami egészségbiztosítási pénztárból és egy nyugdíjbiztosítási pénztárból áll. A bruttó bér, illetve a teljes adóköteles jövedelem vonatkozásában (néhány kivétellel) a következő járulékok fizetendőek 2011-ben: társadalombiztosítás (összesen):

mt. hozzájárulás mv. hozzájárulás

27% 17,5%

nyugdíjbiztosítás:

mt. hozzájárulás mv. hozzájárulás

24% 10%

39

egészségbiztosítási járulék:

mt. hozzájárulás mv. hozzájárulás

3% 7,5%

szakképzési hozzájárulás:

mt. hozzájárulás

1,5%

 Megjegyzés a nyugdíjbiztosításhoz: A munkáltatói hozzájárulásnak nincsen maximuma; a munkavállalói hozzájárulás maximuma 7.665.000 Ft (21.000 Ft/nap). Megjegyzés az egészségbiztosítási járulékhoz: a járulékok átrendezésével a járulék pontos elnevezése 2010 óta egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, amely tartalmazza a korábbi, Munkaerőpiaci Alapba befolyt járulékot. A járulékszámítási alap fogalma Magyarországon megszűnt. A minimális számítási alap a minimálbér, illetve a garantált bérminimum. 2011-ben a hivatalosan meghatározott minimálbér 78.000 Ft/hó. A képzett munkavállalók (a szakmunkások) esetében a garantált bérminimum 94.000 Ft. A vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó minimálbérhez kötődő járulékfizetési kötelezettség szintén megszűnt.

4.9

Kapcsolattartó szervek

Az Osztrák Gazdasági Kamara részletes tájékoztatást ad az adók és járulékok témakörében, ezen kívül ingyenes letölthető a honlapról egy nagyon informatív tájékoztató “Munkajogi, társadalombiztosítási jogi, külföldiek foglalkoztatásához kapcsolódó jogi, adó-, valamint közgazdasági jogi előírások” címmel. (A honlap német és részben angol nyelvű) Az Adók Európában adatbázis az egyes tagországokban érvényben lévő adónemek vonatkozásában nyújt részletes tájékoztatást a jogi háttérről, az adóalap kiszámításáról, a legfontosabb kivételekről és adómentességekről, az adókulcsokról, a gazdasági és statisztikai osztályozásokról és az adóbevételekről. (A honlap német, angol és francia nyelvű) Az EU Üzleti Szolgáltatások hálózata minden EU-t érintő ügyben kis- és középvállalatok kapcsolattartó partnere. Regionális kapcsolattartóját itt találja.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)) Magyarországon külföldi vállalatok rendelkezésére magyar, német, angol és francia nyelven bocsát információt. Az Osztrák Gazdasági Kamara Budapesti Külgazdasági Központja tájékoztatja Önt gazdasági és adóügyekben.

40

5

Vállalatalapítás és iparűzés

5.1

Vállalatalapítás és iparűzés Ausztriában

Meghatározott székhellyel (telephellyel vagy fiókteleppel) rendelkező cég alapításához Ausztriában iparűzési engedély szükséges. Az engedélyhez jutáshoz a következő feltételeknek kell teljesülnük: ¬ osztrák állampolgárság vagy EU/EGT-tagországból származó állampolgárság ¬ jogképesség (életkor: legalább 18 év) ¬ nem áll fenn kizáró ok (pl. gazdasági bűncselekmény, bírósági ítélet) ¬ a székhely megnevezése és minden esetben az üzemi berendezések működési

engedélye is

Ha olyan vállalatról, illetve iparűzési tevékenységről van szó, amely a szabályozott iparűzési tevékenységek körébe tartozik, akkor egy ún. képességigazolás is szükséges ezen kívül.

 Az iparűzési tevékenység, illetve egy vállalat bejelentése szóban, írásban, e-mailen és (ez ÚJ), Interneten keresztül is megtörténhet. Ehhez kapcsolódóan részletes információhoz juthat a vállalati szolgáltatási portálon.

5.2

Iparűzési tevékenység Magyarországon

Az iparűzès illetve vàllalatalapìtàs feltètei Magyarorszàgon megegyeznek az osztràk gyakorlattal. Ezen kötelező èrvènyű feltètelek közè tartoznak többek között: ¬ büntetlen előèlet a cègvezető esetèn, ¬ tevèkenysèg gyakorlàsa csak a 18. èletèv betöltèsèt követően ( kft. tàrsasàgi tag

esetèn), ¬ EGT/EU-s àllampolgàrsàg meglète, ¬ a minimàlis törzstőke nagysàga 500.000 HUF korlàtolt felelőssègű tàrsasàg ese-

tèn, ¬ regisztràlt szèkhely ès az üzemeltetèshez nèlkülözhetetlen cègnèv (működès megkezdèsekor).

 Ezen a weboldalon talàl nèmet nyelvű rèszletes informàciòkat a magyarorszàgi vàllalatalapìtàssal kapcsolatban. Az alàbbi tèmàkban informàlòdhat: ¬ a vàllalatalapìtàs elmèleti ismeretei, ¬ lehetsèges vàllalkozàsi formàk,

41

¬ cègalapìtàs, működtetès ès megszüntetès, ¬ munkajogi szabàlyozàsok, ¬ adòk ès illetèkek, ¬ egyèb jogi alapelvek, ¬ finanszìrozàsi ès beruhàzàsi lehetősègek.



A vàllalatalapìtàs egyes lèpèseivel kapcsolatos rèszleteket itt èrheti el (csak magyar nyelven).

5.3

Kapcsolódó szervek

2010. január elseje óta létezik az osztrák szövetségi kormány által alapított eletronikus vállalalati szolgáltatási portál (USP), amely egyelőre még kísérleti üzemben működik. A portál célja, hogy egy központi egyablakos ügyintézési rendszer működjön, amelyből lekérdezhetik a vállalatok a számukra fontos információkat és tájékoztatási kötelezettségeiknek gyorsan és hatékonyan eleget tudnak tenni.

Vállalatalapítóknak szóló további szolgáltatást az Osztrák Gazdasági Kamara nyújt A vezérfonal alapítóknak c. kiadvánnyal. Ez a vezérfonal tartalmazza azokat a legfontosabb információkat, amelyek az Ausztriában történő vállalatalapításhoz szükségesek (finanszírozás, támogatások, iparűzési és vállalalati befektetési jog, társadalombiztosítási és adózási témák, könyvelés, kalkuláció, támogatások stb., valamint címeket és kapcsolattartó személyek adatait.

2010. januàr 1-jètől kezdve az ipari, illetve vàllalkozàsi tevèkenysèg megkezdèsènek, megvàltoztatàsànak, valamint a vàllalkozàs megszüntetèsènek bejelentèse màr csak elektronikus ùton lehetsèges az Ügyfèlkapu portàlon keresztül. A szüksèges nyomtatvànyok letöltèse is erről a portàlròl lehetsèges. A következő kèt weboldalon szàmos informàciòt kaphat az iparűzès ès vàllalkozàs elektronikus bejelentèsènek rèszleteiről. Részletes tájékoztató a nyomtatványok kitöltésének és beküldésének folyamatáról Hatósági bizonyítvány iránti kérelem és kitöltési útmutató egyéni vállalkozók részére

Az elektronikus bejelentèsi kötelezettsèg èletbelèpèsètől kezdve a vàllalkozòi igazolvàny kiàllìtàsànak koràbbi formàja megszűnt.

42

6

Ágazatspecifikus információk

6.1 Hálózatok & együttműködések Európai vállalatok európai üzleti partnereket keresnek Az Enterprise Europe hálózatának Üzleti Együttműködési Adatbázisa üzleti kívánságok közzétételére szolgál. Ebben az adatbankban az európai vállalatok hálózatának közel 300 együttműködési ajánlata szerepel, amelyek egész Európában üzleti partnerek keresésére, összekapcsolására szolgálnak. (A honlap német nyelvű).

Összekapcsolódási Események (Együttműködési Börzék) Az Együttműködési Börzék kiválasztott ágazatok vállalatainak nemzetközi rendezvényei üzleti kapcsolatok kiépítéséhez. Az Enterprise Europe hálózat a vállalatok gondját viseli a kapcsolatfelvételtől a sikeres piaci feltérképezésig. Az aktuális rendezvények listáját itt találja. (A honlap német nyelvű).

Osztrák Gazdasági Portál Magyarországon – Advantageaustria Az Advantageaustria osztrák gazdasági portál Magyarországon. Ágazatspecifikus információkat és áttekintést nyújt az osztrák import- és exportrendelkezésekről. Támogatja továbbá a magyar vállalatokat osztrák üzleti partnerek keresésében és osztrák vállalatoknak lehetőséget nyújt arra, hogy bemutatkozhassanak Magyarországon. (A honlap magyar nyelvű).

6.2

Szakkiállítások & Rendezvények

2011.08.31 – 09.03.

Farmer Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és VI. HORTICO - Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Szakkiállítás, Debrecen www.farmerexpo.hu

2011.09.16-18.

Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Szakkiállítás, Budapest www.hortushungaricus.info.hu

43

2011.09.27 - 29.

ENERGOexpo (Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia, Debrecen www.energoexpo.hu

2011.10.11 - 14.

HOVENTA Nemzetközi Szálloda-, Vendéglátóipari és Gasztrotechnikai Szakkiállítás, Budapest http://www.hoventa.hu/

2011.10.12 - 13.

BusinessTravel Show, Budapest http://www.turizmus.com/bts/index/4000/10005

2011.10.19 – 23.

BNV (Budapesti Nemzetközi Vásár),Budapest http://www.bnv.hu/

2011.10.19 - 20.

CEP® Clean Energy & Passive House EXPO Nemzetközi Kiállítás és Konferencia az energiahatékony és intelligens épületekről, Budapest http://www.cep-expo.hu/

2011.10.26 - 27.

PERSONAL HUNGARY/ Professional Learning (Emberi erőforrás-menedzsment Szakkiállítás), Budapest http://www.personalhungary.com/

10.- 12.11.2011

Budapest AUTOMOBIL – AUTOTECHNIKA (Nemzetközi Járműipari Szakkiállítás) http://www.automobil.hungexpo.hu/

2011.05.24 - 25.

REAL VIENNA Ingatlan és Beruházási Kiállítás, a középpontban Közép- és Kelet-Európa http://www.realvienna.at/en/index.html

2011.09.15 - 17.

Futura Szórakoztatóelektronikai, Háztartástechnikai és Telekommunikációs Szakkiállítás, Salzburg http://www.futuramesse.at/

2011.09.27 - 29.

HORTI Vienna Kertészeti és Zöldségtermesztés-technológiai Szakkiállítás http://www.horti-vienna.at/hortivienna/home.html

44

2011.10.04 - 06. 2011.11.05-09.

SMART - Automation Austria Ipari Automatizálási Szakkiállítás, Linz http://www.smart-automation.at/ Mindent a vendégért - ősz – Nemzetközi Vendéglátó- és Szállodaipari Szakkiállítás, Salzburg http://www.gastmesse.at/

2011.11.10 - 12.

Interpädagogica Tananyagok, Berendezések, Kultúra és Sport Oktatási Szakkiállítása, Wien http://www.interpaedagogica.at/

2011.11.29 – 12.01.

HP DISCOVER 2011 Az Emberek, a Technológia és az Ötletek Hatalma, Bécs http://www.hp.com/go/discover

45

7 7.1

Ágazatokat átfogó információk ADÓTANÁCSADÓK ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓK – Német-magyar nyelvtudással

Burgenland, Niederösterreich, Steiermark und Wien Burgenland, Niederösterreich, Steiermark es Bécs BURGENLAND Dr. Georg DEMETER Kalvarienbergstraße 17 A-7100 Neusiedl am See  02167/88 70 [email protected] http://www.treuhand-union.com/demeter

Gneist Consulting Team Steuerberatung GmbH Werner-von-Siemens-Straße 1 A-7343 Neutal  02618/90 10-682 [email protected] http://www.gct-beratungszentrum.at

LBG Wirtschaftstreuhand- und Beratungsgesellschaft m.b.H. Franz-Liszt-Gasse 25-27 A-7100 Neusiedl am See  02167/24 95 http://www.lbg.at/685_DE-Unsere_Standorte_in_Oesterreich-Burgenland.htm

LBG Wirtschaftstreuhand- und Beratungsgesellschaft m.b.H. Schulgasse 17 A-7400 Oberwart  03352/334 15 http://www.lbg.at/685_DE-Unsere_Standorte_in_Oesterreich-Burgenland.htm

NIEDERÖSTERREICH Geyer & Geyer Steuerberatungs GmbH

46

Lichtensteinstraße 6 A-2130 Mistelbach  (++43) 02572 24 96 0 http://www.geyer.at

STEIERMARK KPMG Austria GmbH Wirtschaftsprüfungs- und Steuerberatungsgesellschaft Joanneumring 16 A-8010 Graz  (++43) 0316/82 74 74 http://www.kpmg.at/?id=290

WIEN (BÉCS) AS Steuerberatungs GmbH Marxergasse 25/AE4 A-1030 Wien  (++43) 01 718 47 11 [email protected] http://www.as-steuerberatung.at

BF Auditing Wirtschaftsprüfungs-GmbH Mariahilfer Straße 32 A-1070 Wien  (++43) 01/522 47 91 [email protected] http://www.bf-consulting.at

Böck & Kus Wirtschaftstreuhänder Steuerberatungsges.m.b.H. Lainzer Straße 53 A-1130 Wien  (++43) 01/877 26 41 [email protected] http://www.boeck-kus.at

BUCHDAT Wirtschaftstreuhand und Steuerberatungs Gesellschaft m.b.H. Stiegergasse 18 A-1150 Wien  (++43) 01/893 67 92 http://www.buchdat.at

47

CONSULTATIO HOLDING INTERNATIONAL Wirtschaftsprüfung GmbH Karl-Waldbrunner-Platz1 A-1210 Wien  (++43) 01/277 75 [email protected] http://www.consultatio.com

Deloitte Audit Wirtschaftsprüfungs GmbH Renngasse 1/Freyung A-1010 Wien  (++43) 01/537 00-0 [email protected] http://www.deloitte.at

Donau Wirtschaftsprüfungs- und Steuerberatungsgesellschaft m.b.H. Lehargasse 1 A-1060 Wien  (++43) 01/587 57 95 [email protected] http://www.donauwp.at

FAL-CON Steuerberatungsgesellschaft mbH Brucknerstraße 6/7a A-1040 Wien  (++43) 01/503 74 47 [email protected] http://www.fal-con.eu

Hammerschmied, Hohenegger & Partner Wirtschaftsprüfungs Ges.m.b.H. Am Heumarkt 13 A-1030 Wien  (++43) 01/717 63-0 [email protected] http://www.hhp.eu

Hübner & Hübner Wirtschaftsprüfung und Steuerberatung GmbH & Co KG Schönbrunner Straße 222-228/Stg.3/7.OG A-1120 Wien  (++43) 01/811 75-0 [email protected] http://www.huebner.at

48

IB Interbilanz Wirtschaftsprüfung und Steuerberatung Gesellschaft mbH Gußhausstraße 4 A-1040 Wien,  (++43) 01/505 43 13-0 [email protected] http://www.ib-grantthornton.com

Gneist Consulting Team Puchsbaumgasse 25-27 A-1100 Wien,  (++43) 01/600 7000 [email protected] http://www.gct-beratungszentrum.at

Moore Stephens Kroiss & Partner Wirtschaftsprüfung GmbH Plankengasse 4 1010 Wien  (++43) 01/513 41 20-18 [email protected] http://www.moorestephens-kroiss.at

LBG Österreich Wirtschaftsprüfung GmbH Boerhaavegasse 6 1030 Wien  (++43) 01/531 05-0 [email protected] http://www.lbg.at

MERKUR TREUHAND Steuerberatung GmbH St. Veit-Gasse 50 A-1130 Wien  (++43) 01/878 48-0 [email protected] http://www.merkurtreuhand.at

49

ADÓTANÁCSADÓK ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓK – Német-magyar nyelvtudással STEUERBERATER & WIRTSCHAFTSPRÜFER – Deutsch-ungarischsprachig Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala megye Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala

ADÓTANÁCSADÓK STE / STEUERBERATER Auf der Webseite des Verbands der Steuerberater (http://www.adokamara.hu/) können Sie über eine Suchfunktion Steuerberater nach Ort/Stadt abfragen. Angaben über Sprachkenntnisse sind nicht ausgewiesen. (Webseite nur in Ungarisch) Az Adótanácsadók Egyesületének honlapján (http://www.adokamara.hu/) egy keresőfunkció segítségével le tudja hívni az adótanácsadókat hely/város szerinti bontásban. A nyelvtudással kapcsolatos információk viszont nincsenek feltüntetve. (csak magyar nyelvű weboldal)

KÖNYVVIZSGÁLÓK / WIRTSCHAFTSPRÜFER Auf der Webseite der Kammer der Ungarischen Wirtschaftsprüfer können Wirtschaftsprüfer nach Komitat, Spezialfachkenntnissen und Sprachkenntnissen ebenfalls mittels Suchfunktion abgefragt werden. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara weboldalán ugyancsak egy keresőfunkció segítségével lehívhatja a könyvvizsgálókat megye és szakterület szerint, illetve annak alapján, hogy milyen nyelvtudással rendelkeznek.

VAS Wirtschaftsprüfer in Vas (Webseite in Ungarisch, Deutsch und Englisch) Könyvvizsgálók Vas megyében (magyar, német és angol nyelvű weboldal) http://www.mkvk.hu/suche/mitglieder?tagszam=&minosites=1&helyiszervezet=18&nev=&nyelv=896&lakhely=&statusz=5

GYÖR-MOSON-SOPRON Wirtschaftsprüfer in Győr-Moson-Sopron (Webseite in Ungarisch, Deutsch und Englisch) Könyvvizsgálók Győr-Moson-Sopron megyében (magyar, német és angol nyelvű weboldal) http://www.mkvk.hu/suche/mitglieder?tagszam=&minosites=1&helyiszervezet=8&nev=&nyelv=896&lakhely=&statusz=5

50

ZALA Wirtschaftsprüfer in Zala (Webseite in Ungarisch, Deutsch und Englisch) Könyvvizsgálók Zala megyében (magyar, német és angol nyelvű weboldal) http://www.mkvk.hu/suche/mitglieder?tagszam=&minosites=1&helyiszervezet=20&nev=&nyelv=896&lakhely=&statusz=5

51

7.2

ÜGYVÈDEK – Nèmet-magyar nyelvtudással

Burgenland, Niederösterreich, Steiermark und Wien Burgenland, Niederösterreich, Steiermark és Bécs BURGENLAND ---NIEDERÖSTERREICH Dr. Michael JÄGERNDORFER Hernsteinerstraße 17 A-2560 Berndorf  (++43) 02672/84228-0 [email protected] STEIERMARK Dr. Éva DOMJÁN Steinbergstraße 56 A-8052 Graz  (++43) 0316/68 94 20 [email protected] WIEN (BÉCS) Dr. Livia Daisy BIRTALAN, LL.M. Wickenburggasse 7/29 A-1080 Wien  (++43) 0664 263 0208 [email protected] Dr. Johann FONTANESI Graben 28/1/12 A-1010 Wien  (++43) 01/532 20 20 [email protected] http://www.fontanesi.eu Dr. Nikolaus GABOR Lugeck 7 A-1010 Wien  (++43) 01/513 79 79 [email protected] http://www.ngabor.at

52

Mag. Arpad GERED Wallnerstraße 3 A-1010 Wien  (++43) 01/535 16 30 [email protected] http://www.bma-law.com Mag. Eva HEGEDÜS-BROWN Tuchlauben 17 A-1014 Wien  (++43) 01/534 37 4018 [email protected] http://www.schoenherr.at Dr. Georg KAHLIG Siebensterngasse 42/3 A-1070 Wien  (++43) 01/523 47 91-0 [email protected] DDr. Gebhard KLÖTZL Leegasse 7/7 A-1140 Wien  (++43) 01/897 01 94 [email protected] http://www.kloetzl.net Mag. Dr. Levente KOVACS-ANDOR Rudolfsplatz 4 A-1010 Wien  (++43) 01/533 86 62 Mag. Charlotte POEFFEL Tivoligasse 63 A-1120 Wien  (++43) 01/997 15 76 [email protected] http://www.poeffel.at Dr. Anna SCHLOSSER-PETER Zelinkagasse 14/2 A-1010 Wien  (++43) 01/533 65 08 [email protected]

53

ÜGYVÈDEK – Nèmet-magyar nyelvtudással RECHTSANWÄLTE – Deutsch- ungarischsprachig Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala megye Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala VAS Dr. FEKETE Gabriella (polgári jog) HU-9700 Szombathely, Semmelweis u. 2.  (++94) 788-344 30/ 9059-054 [email protected] Dr. TÓTH László (büntetőjog) HU-9700 Szombathely, Kiskar u. 5.  (++94) 328-500 30/ 9377-072 [email protected] Dr. VERBOVSZKI Enikő (munkajog) HU-9700 Szombathely, Kőszegi u. 42. fsz. 1.  (++94) 320-427 30/ 9298-592 [email protected] GYÖR-MOSON-SOPRON Dr. CZEGLÉDY Attila (Dr. Czeglédy Ügyvédi Iroda) HU-9400 Sopron, Paprét 5. I.  (++94) 99/510-630 Mobil 20/951-3942 [email protected] Dr. GARTNER István HU-9021 Győr, Árpád u. 14. fszt.7.  (++94) 96/528-007 Mobil (++94) 20/364-3388 [email protected] Dr. PARÓCZI-KATONA Viktória (Havasi Ügyvédi Iroda) HU-9022 Győr, Kiss J. u. 7/A.  (++94) 96/526-906 Mobil (++94) 30/485-6086 [email protected] Dr. POSTA Attila HU-9021 Győr, Aradi vtk.u.13.  (++94) 96/519-735 Mobil (++94) 20/927-5845 [email protected]

54

Dr. RISINGER Dóra (Dr. RISINGER Ügyvédi Iroda) HU-9022 Győr, Kisfaludy u.44.II/2.  (++94) 96/310-595 Mobil (++94) 30/474-9525 [email protected] Dr. VASS Gellért (LASCSIK & VASS Ügyvédi Iroda) HU-9200 Mosonmagyaróvár, Régi Vámház tér 12.  (++94) 96/217-382 [email protected]

ZALA ---Deutsch-ungarischspachige Rechtsanwälte mit Sitz in Budapest finden Sie hier: A budapesti székhelyű német-magyar nyelvtudással rendelkező ügyvédeket itt találja: http://www.bpugyvedikamara.hu/wahlen_sie_sich_einen_rechtsanwalt/

7.3

TOLMÀCSOK – Nèmet-magyar nyelvtudással

Burgendland, Niederösterreich, Steiermark und Wien Burgendland, Niederösterreich, Steiermark és Bécs BURGENLAND Abraham LAJOS-ANDOR Siedlungsstraße 7 A-7531 Kemeten  (++43) 03352 / 20 101 [email protected] Ing. Edgar BARANYAI Ruster Straße 8 B A-7000 Eisenstadt  (++43) 02682/64205 Gabriella NEUBERGER Obere Gartengasse 16 A-7041 Wulkaprodersdorf  (++43) 02687 / 62 028 [email protected]

55

Dipl.-Ing. Dr. Johann PÖSCHL Hadigkasse 16 A-7423 Pinkafeld  (++43) 03357/46061 Dr. Blasius SOMOGYI Franz Stornogasse 9 A-7000 Eisenstadt  (++43) 0664/8312510 Mag. Zita SZELL Rosentalried 10 A-7000 Eisenstadt  (++43) 0664/1297790

NIEDERÖSTERREICH Eszter Judith RETHATI Buderfeldgasse 7 A-3252 St. Georgen am Steinfeld  (++43) 02742/312914

STEIERMARK Dr. Eva DOMJAN Steinbergstraße 56 A-8052 Graz  (++43) 0699/10 92 55 73 Mag. Georgette HAUZENBERGER Polzergasse 9 A-8010 Graz  (++43) 0316/ 32 14 97 [email protected] MMag. Tünde PRIMUS-KÖVENDI Raiffeisenstraße 54/4 A-8010 Graz  (++43) 0664/97 49 473 [email protected] Mag. Gabriella RONACHER Konsumweg 11 A-8020 Graz  (++43) 0316/91 30 84 [email protected]

56

Mag.phil Eva STURM Klöck – Weg 8 A-8074 Raaba  (++43) 0664 / 544 30 63 [email protected] Gabriela SZEBERENYI Algersdorferstraße 66 A-8020 Graz  (++43) 0316/99 27 89 Eva SZECSINE-CSEMEZ Am Arlandgrund 3/4/12 A-8045 Graz  (++43) 0316/67 81 69 [email protected]

WIEN (BÈCS) Mag.phil. Aniko ABSOLON Wehrgasse 22/11 A-1050 Wien  (++43) 01/586 89 48 [email protected] Mag.phil. Maria Anna ASZTALOS Gumpendorferstraße 115/1/5 A-1060 Wien  (++43) 01/596 86 94 Dr. Margit BOGYI-NAGY Franzensbrückenstraße 3/30 1020 Wien  (++43) 01/219 87 35 [email protected] Mag.phil György BUDA Feldgasse 21/9 A-1080 Wien  (++43) 01/40 32 042 [email protected] Mag.phil Agnes HARASZTI Gesaugasse 11/12 A-1030 Wien  (++43) 01/718 34 26 [email protected]

57

Mag.phil. Zsuzsanna HERBICH Auhofstraße 206 A-1130 Wien  (++43) 01/877 12 02 Mag.phil. Josef HOLLOS Walfischgasse 14/14 A-1020 Wien  (++43) 01/513 7120 [email protected] Mag.jur. Györgyi KERN Senefeldergasse 12 A-1100 Wien  (++43) 01/600 2126 [email protected] Erzsebet MAYER Kendegasse 2/9/23 A-1210 Wien  (++43) 01/3153 816 [email protected] Mag.phil Judit SCHUSTER-GYENGE Pokornygasse 5/6 A-1190 Wien  (++43) 01/368 5629 [email protected] Agnes SEISENBACHER Kainachgasse 35/36/2 A-1210 Wien  (++43) 01/290 2200 [email protected] Dr. Geza SIMONFAY Neustiftgasse 3/6 A-1070 Wien  (++43) 01/403 66 05 [email protected] Maria SIMONFAY Wasagasse 27/13 A-1090 Wien  (++43) 01/310 0819 [email protected]

58

Dr. Ludwig SZABO Berglergasse 15 A-1210 Wien  (++43) 01/270 77 33 Johann SZEGÖ Neulerchenfelderstraße 23/5/25 A-1160 Wien  (++43) 01/402 9310 [email protected] Hortenzia SZÖLLÖSI Pulkaugasse 24 A-1210 Wien  (++43) 01/292 20 31 [email protected]

DOLMETSCHER –Deutsch-ungarischsprachig TOLMÀCSOK – Nèmet-magyar nyelvtudással Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala megye Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala

VAS KAPPEL Karalin – Kős  (++43) 94/364424 Mobil (++43) 70/2445043 [email protected] http://www.mfte.hu/forditas_tolmacs/fordito/201/Kappel%20Katalin

GYÖR-MOSON-SOPRON REFLEX Fordítóiroda Kft. HU-9021 Győr, Arany J. u. 28-32. [email protected] http://www.reflex.hu http://www.reflex.hu/de

DÀVIDNÈ KERTÈSZ Àgnes  (++43) 0036/20-426-9446 [email protected] http://astera.uw.hu/

59

Weitere Kontaktstellen In Ungarn, v.a. in Budapest, gibt es eine Reihe von Übersetzungsbüros die, u.a. auch per Internet, Übersetzungsdienste durchführen. Sie erreichen sie über diese Webseite: http://www.ok.hu/linktar/szolgaltatasok/forditasi_szolgaltatasok/tolmacsolas/index.html (Webseite in Ungarisch) Weitere Adressen von Dolmetschern und Übersetzungsbüros erhalten Sie vom Verband der Ungarischen Übersetzer und Dolmetscher unter: http://www.mfte.hu/forditas_tolmacs/nyelvek/3/magyar-n%C3%A9met (Webseite in Ungarisch, Deutsch, Englisch und Französisch) Auf dieser Webseite http://www.fordit.hu/ können Sie Anfragen für Übersetzungen stellen. Für eine Anfrage müssen Sie folgende Kriterien eingeben: Sprache, Themenbereich, Umfang, Preisniveau und Termin. Für Ihre Übersetzung wird Ihnen per E-Mail ein Angebot übermittelt. (Webseite in Ungarisch)

További címek Magyarországon, főként Budapesten található számos fordítóiroda, melyek többek között interneten is nyújtanak fordítással kapcsolatos szolgáltatásokat. Ezen irodákat a következő weboldalon éri el: http://www.ok.hu/linktar/szolgaltatasok/forditasi_szolgaltatasok/tolmacsolas/index.html (magyar nyelvű weboldal) Egyéb tolmácsok és fordítóirodák elérhetőségét megtalálja a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületének honlapján: http://www.mfte.hu/forditas_tolmacs/nyelvek/3/magyar-n%C3%A9met (magyar, német, angol és francia nyelvű weboldal) Ezen a weboldalon: http://www.fordit.hu/ van lehetősége arra, hogy fordító tevékenység iránt érdeklődjön. Az információkéréshez a következő kritériumokat kell kitöltenie: nyelv, témameghatározás, terjedelem, árszínvonal és határidő. A fordításra e-mailen küldenek Önnek ajánlatot. (magyar nyelvű weboldal).

60

7.4

Gazdasági és regionális fejlesztés

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a nyugat-dunántúli régió fő eszköze a közös regionális fejlesztési célok megvalósításában. A régió Vas, Zala és Győr-MosonSopron megyékből áll. (A honlap magyar és részben agol nyelven érhető el.) Link: http://www.westpa.hu/cgi-bin/westpa/index.cgi

Pannon Novum Ezt a regionális innovációs ügynökséget a nyugat-dunántúli régió innovációs szereplőinek törekvése hívta életre. Feladata, hogy az innovációs folyamatokat harmonizálja, tudásátadást kezdeményezzen, innovációs szolgáltatásokat nyújtson, illetve integráljon és erősítse az innovációs hálózatokat. (A honlap magyar és részben angol nyelven érhető el.) Link: http://www.pannonnovum.hu/?view=kereses&mit=&x=5&y=10

Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH), egy olyan intézmény, amely magyarországi beruházások támogatására és a kereskedelem fejlesztésére fókuszál. Az ITDH általános információkat nyújt Magyarország gazdaságáról és vállalkozóknak nyújtott tanácsadási szolgáltatásokról. A beruházási és kereskedelemfejlesztési kht. feladatát 2011. január elseje óta már nem az ITDH tölti be, hanem egy új intézmény, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal. (A honlap magyar, német, angol, olasz és spanyol nyelven érhető el.) Link: http://www.itd.hu/Engine.aspx

Kereskedelmi és Iparkamarák A Kereskedelmi és Iparkamarák a régió minden fontos intézményével együttműködnek és a gazdaság szereplői számára szélés körű kínálattal állnak rendelkezésre, megyei szinten szerveződtek. Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (A honlap magyarul, részben német és angol nyelvű változatban érhető el.) Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (A honlap magyarul, részben német és angol nyelvű változatban érhető el.)

Osztrák Gazdasági Kamara A Gazdasági Kamara (WKO) minden iparszerűen Ausztriában tevékenykedő gazdasági szereplő törvényben szabályozott érdekképviseleti szerve (kivéve a szabad foglalkozásokat és a mezőgazdaságot, amelyek saját kamarákkal rendelkeznek.) A kamara kilenc

61

tartományi kamarára tagolódik, az Osztrák Gazdasági Kamara magát a gazdasági és politikai keretfeltételek egyik alakítójaként, valamint a vállalatok számára szolgáltatásokat nyújtó intézményként határozza meg. A tagság az Osztrák Gazdasági Kamaránál minden vállalat számára kötelező. (A honlap német nyelvű.) WKO WKO WKO WKO

– – – –

Ausztria Burgenland Alsó-Ausztria Stájerország

Gyáriparosok Szövetsége A Gyáriparosok Szövetsége (IV) az osztrák ipar érdekképviseleti szerve. A tagság, a kamarákkal ellentétben, önkéntes. A Gyáriparosok Szövetségének célja, hogy tagjai érdekeit Ausztriában és európai szinten képviselje. A szövetségi szervezet mellett minden tartományban van egy tartományi szervezet. (A honlap német és angol nyelvű; a kiadványok részben több európai nyelven érhetőek el.) IV IV IV IV

- Ausztria - Burgenland – Alsó-Ausztria - Stájerország

7.5

Regionális gazdasági hálózatok és projektek

Dél-burgenlandi Gazdasági Hálózat Ebben a határon átnyúló „REGIONETaktiv“ elnevezésű projektben Magyarország, Burgenland, Alsó-Ausztria és Stájerország 13 régiója működik együtt. A „REGIONETaktív“ a kisebb regionális gazdasági hálózatok felépítésére és fejlesztésére koncentrál, azért hogy újjá élessze a gazdasági dinamikát Ausztria és Magyarország határmenti térségében. (A honlap magyar és német nyelvű.) http://www.w-n-s.at/html/wnsb.html http://www.w-n-s.at/ung/html/wnsb.html

Creating the future – AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 A program célja, hogy a határon átnyúló gazdasági, szociális, kulturális és ökológiai kapcsolatokat az osztrák-magyar határmenti térségben intenzívebbé tegye és erősítse a a regionális versenyképességet. (A honlap magyar, német és angol nyelvű.) http://www.at-hu.net/at-hu/de/index.php http://www.at-hu.net/at-hu/hu/index.php

62

NETLAB_Munkaerőpiaci együttműködés a régióban Ezen együttműködés határon átnyúló munkaerőpiaci projekt. Célja a regionális szociális partnerek, munkaerőpiaci szereplők és munkaügyi szervezetek aktív, határon átnyúló és érdekeket árfogó hálózatának kiépítése az osztrák-magyar határmenti térségben. (A honlap magyar és német nyelvű.) http://www.netlab-online.eu/index.php?id_seite=6651&pagelang=de http://www.netlab-online.eu/index.php?id_seite=6651&pagelang=hu

Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia Az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia a határon átnyúló munkaerőpiaci együttműködéseket támogató projekt. Az információ és a know-how cseréjét, a közös projektek tervezését és végrehajtását, valamint a határon átnyúló munkaerőpiaci együttműködéseket szolgálja. (A honlap magyar és német nyelven érhető el.) http://expak-at.hu/expak/display/start

„Zukunft ImGrenzRaum – JÖVŐ a Határtérségben A JÖVŐ a Határtérségben az Osztrák Szakszervezeti Szövetség burgenlandi szervezetének (ÖGB Burgenland) és az MSZOSZ nyugat-dunántúli szervezetének határon átnyúló projektje. A projekt futamideje hét év (2008-2014). A projekt programjaival hozzájárul Burgenland és Nyugat-Magyarország munkaerőpiaca pozitív, integratív és surlódásmentes módon történő alakításához, valamint célirányos, hatékony fejlődéséhez. http://www.igr.at/1002,,,1.html http://www.igr.at/1002,,,1.html

7.6

Üzleti lehetőség és törvények az Európai Unióban

Üzleti lehetőségeket keres az EU-ban? Ez a honlap gyakorlati információkat és elektronikus hatósági szolgáltatásokat nyújt olyan vállalatoknak, amelyek egy másik tagállamban üzleti lehetőségeket keresnek. (A honlap az EU összes hivatalos nyelvén elérhető.) http://ec.europa.eu/youreurope/business/index_de.htm http://ec.europa.eu/youreurope/business/index_hu.htm

Minden, amit az Európai Unió törvényhozásáról tudni szeretne Ez a honlap az EU jogszabályainak legfontosabb aspektusait világítja meg, röviden, precízen, könnyen érthető és hamisítatlan módon. Az EU törvényhozásának kb. 3000 összefoglalóját találja meg itt, 32 témakörre felosztva. (A honlap magyar nyelven nem érhető el). http://europa.eu/legislation_summaries/index_de.htm 63

8

Iskola és gazdaság

8.1

Hátáron átnyúló együttműködés az iskolák és a cégek között

A határon átnyúló együttműködés a gazdasággal különböző iskolai szinteken és különböző iskolatípusokban történik. Legtöbb esetben egyes projektekről van szó, amelyek az iskola vagy az üzemek kezdeményezésére jönnek létre. Az egyes tevékenységeket jelenleg még nem fogják össze rendszerezetten és még nincsen róluk dokumentáció sem.

8.2

Platformok és kezdeményezések

Iskola és gazdaság Az Iskola & Gazdaság a Felső-Ausztriai Gazdasági Kamara, a Felső-Ausztriai Oktatási Tanács és a Felső-Ausztriai Közgazdasági Társaság együttműködése, amely tartományi és járási szinten szerveződött. Az együttműködés célja, hogy egyrészt erősítse az iskolai képzés gazdasági aspektusait és gyakorlatorientáltan készítse fel a fiatalokat a munka világára, másrészt a gazdaság számára is közelebb szeretnék hozni az iskola szándékait, problémáit. A Dunai Kamarák Szövetsége A Dunai Kamarák Szövetsége (Danube Chamber of Commerce Association) keretében 13 gazdasági kamara kapcsolódott össze Németországból, Magyarországról, Horvátországból, Romániából, Szerbiából és Ausztriából. A cél az, hogy a munkatársak magasabb szintű képzettsége révén javuljanak a kis- és középvállalatok piaci esélyei és a régió gazdasági potenciálját a jobb információ- és képzési transzferrel optimálisan ki lehessen használni. JÖVŐ:ipar JÖVŐ:ipar a stájer ipar (Stájerországi Gyáriparosok Szövetsége és a Stájerországi Gazdasági Kamara ipar részlege) egyik kezdeményezése. Céljai a felvilágosítás és az információnyújtás.

64

1a Arbeitsmarkt 1. Mai 2011 1.1a

Ende der Übergangsbestimmungen – Ausnahmen

Ab dem 1. Mai 2011 genießen die Bürger aus Ungarn, Slowenien, Slowakei, Tschechien, Polen, Estland, Lettland und Litauen volle Freizügigkeit am österreichischen Arbeitsmarkt. Für die Staatsbürger dieser Länder fallen somit auch die Zugangsbeschränkungen in den bisher geschützten Bereichen weg. Sie brauchen keine Beschäftigungsbewilligungen mehr für das Baugewerbe (einschließlich verwandter Wirtschaftszweige), im Hallenbau, für gärtnerische Dienstleistungen, in der Hauskrankenpflege, für Reinigungsdienste, soziale Dienste und für Wach- und Schutzdienste. Arbeitnehmer aus diesen Ländern sind somit inländischen Arbeitnehmern gleichgestellt. Das Gleiche gilt für Lehrlinge. Sie sind wie inländische Lehrlinge zu behandeln.



Ausnahme! Bulgarien und Rumänien: Für Staatsbürger aus Bulgarien und Rumä-

nien gelten die Übergangsregelungen bis Ende 2013. Das heißt, dass ein österreichischer Arbeitgeber für die Beschäftigung von Bürgern aus diesen beiden Ländern weiterhin beim Arbeitsmarktservice (AMS) eine Beschäftigungsbewilligung beantragen muss. AMS Burgenland AMS Niederösterreich AMS Steiermark

In Ungarn gab es Übergangsregelungen nur gegenüber Staatsbürgern jener Länder, die auch Übergangsbestimmungen gegenüber ungarischen Staatsbürgern in ihren Ländern hatten. Unter anderem war dies bei österreichischen Staatsbürgern der Fall. Im Falle von rumänischen und bulgarischen Staatsbürgern öffnet Ungarn den Arbeitsmarkt zeitlich und branchenspezifisch etappenweise. D.h., es besteht nach wie vor Bewilligungspflicht für die Staatsbürger dieser beiden Länder. Die Erteilung der Bewilligung erfolgt bei bestimmten Berufen allerdings ohne Überprüfung der Arbeitsmarktlage und ohne die Durchführung eines Ersatzkraftverfahrens. Die Liste dieser Berufe ist auf der Homepage des Ministeriums für Soziales und Arbeit (in Ungarisch) zugänglich. Die Bewilligung muss vom ungarischen Dienstgeber bei dem für den Beschäftigungsort zuständigen Arbeitsamt beantragt werden. Der Dienstgeber ist weiters verpflichtet, die Dienstnehmer bei der ungarischen Krankenkasse und der Pensionsversicherungskasse anzumelden und die Sozialversicherungsbeiträge zu entrichten.

65

Das Praktikantenabkommen und das Abkommen zur saisonellen Beschäftigung zwischen Rumänien und Ungarn bleiben neben den traditionellen Bewilligungsformen weiterhin aufrecht. Aufenthaltsrechtliche Regelungen für bulgarische und rumänische Staatsbürger in Ungarn Rumänische und bulgarische Staatsbürger brauchen für den Aufenthalt in Ungarn ab dem ersten Tag eine Aufenthaltsgenehmigung. Diese muss vor der Einreise beim für Ungarn zuständigen Konsulat beantragt werden oder unter speziellen Bedingungen z.B. im Falle einer medizinischen Behandlung, in Ungarn beantragt werden. Für die Erteilung ist das Amt für Einwanderung und Staatsbürgerschaft (BÁH) zuständig.

1.2a

Anzuwendendes Arbeits- und Sozialrecht – generelle EU-Regelungen

Arbeitsrecht Grundsätzlich können innerhalb der EU-Mitgliedsstaaten Arbeitgeber und Arbeitnehmer bei einer Tätigkeit mit ausreichendem Auslandsbezug das auf ein Beschäftigungsverhältnis anzuwendende Arbeitsrecht frei wählen. Ausreichender Auslandsbezug ist dann gegeben, wenn der gewöhnliche Arbeitsort des Arbeitnehmers in einem anderen Staat liegt als der Sitz des Arbeitgebers, oder der Arbeitnehmer in verschiedenen Staaten seine Tätigkeit verrichtet. Treffen Arbeitgeber und Arbeitnehmer keine Rechtswahl, unterliegt das Beschäftigungsverhältnis dem Arbeitsrecht jenes Staates, in dem der Arbeitnehmer die Tätigkeit tatsächlich ausübt. Eine Rechtswahl kann für den gesamten Arbeitsvertrag oder auch nur für einen Teil davon getroffen werden. Zwingende arbeitsrechtliche Bestimmungen wie z.B. kollektivvertragliches Mindestentgelt, Arbeitnehmerschutz, Arbeitszeit- und Arbeitsruhebestimmungen sowie Kündigungsschutz unterliegen in jedem Fall jenem Land, in dem die Tätigkeit ausgeübt wird.

Sozialrecht Bei einer Tätigkeit innerhalb der EU ist in der Regel das sogenannte Territorialitätsprinzip anzuwenden. Das heißt, dass grundsätzlich das nationale Versicherungsrecht jenes Staates zur Anwendung kommt, in dessen Hoheitsgebiet eine Tätigkeit ausgeübt wird. Dies gilt für Arbeitnehmer und für Selbständige. Eine zentrale Ausnahme von diesem Prinzip stellt der vorübergehender Auslandseinsatz, die Entsendung, dar. Von einer Entsendung spricht man dann, wenn ein Arbeitnehmer nur vorübergehend in einen anderen Mitgliedsstaat arbeitet. In diesem Fall findet das Sozialversicherungsrecht desjenigen Staates Anwendung, in dem der Arbeitnehmer normalerweise tätig ist.

66

 Praxisleitfaden: Von den österreichischen Gebietskrankenkassen wurde in Zusammenarbeit mit der Versicherungsanstalt für Eisenbahnen und Bergbau sowie dem Hauptverband der österreichischen Sozialversicherungsträger ein umfassender Praxisleitfaden mit dem Titel „Auslandstätigkeit: Wer ist wo versichert“ herausgegeben. Er bietet ausführliche Informationen für die richtige Anwendung nationaler Rechtsvorschriften und für die ordnungsgemäße Meldungserstattung und Beitragsabfuhr: Den Praxisleitfaden können Sie hier herunter laden: Praxisleitfaden

Wer ist wo versichert? In Bezug auf die Krankenversicherung von Arbeitnehmern in der EU gelten folgende Grundregeln: Einzelnes Arbeitsverhältnis: Es gilt der Grundsatz, dass ein Arbeitnehmer immer dort versichert ist, wo er arbeitet (Ausnahme Entsendung). Wohnsitz Arbeitsverhältnis Krankenversicherung

x x x

Mehrere Arbeitsverhältnisse: Grundsätzlich sind Arbeitnehmer immer dort versichert, wo sie wohnen. Wohnsitz Arbeitsverhältnis 1 Arbeitsverhältnis 2 Krankenversicherung

x x x x

Arbeitsverhältnis und selbstständige Tätigkeit: Für die Beurteilung der Krankenversicherung gelten die Regeln des Landes, in dem das Arbeitsverhältnis besteht.

Wohnsitz Arbeitsverhältnis Selbstständige Tätigkeit Krankenversicherung

x x x x

Versicherung von Familienangehörigen: Grundsätzlich sind die Familienangehörigen in dem Land versichert, in dem die Familie ihren Wohnsitz hat.

Wohnsitz der Familie Vater krankenversichert Krankenversicherung der Familienangehörigen

x x x

67



Fragen-Antworten-Katalog zur europäischen Krankenversicherung: Zwecks

einheitlicher Auslegung der aktuellen Bestimmungen haben die österreichischen Sozialversicherungsträger in enger Zusammenarbeit mit dem Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz (BMASK) und dem Hauptverband der österreichischen Sozialversicherungsträger einen Fragen-Antworten-Katalog erstellt. Sie können ihn hier herunter laden: Fragen-Antworten-Katalog

1.3a

Leistungsansprüche aus der Sozialversicherung – generelle Regelungen

Bei den Leistungsansprüchen ist zwischen Geld- und Sachleistungen zu unterscheiden. Geldleistungen (z.B. bei Krankheit, Schwangerschaft) werden grundsätzlich nach dem Recht jenes Staates ausbezahlt, der für die Versicherung zuständig ist. Sachleistungen (z.B. medizinische Behandlung, Medikamente) werden hingegen nach den Bestimmungen jenes Landes gewährt, in dem sie tatsächlich in Anspruch genommen werden.

1.3.1a

Leistungen bei Arbeitsunfällen und Berufskrankheiten

Für sämtliche Sachleistungen wie ärztliche Behandlung und Medikamente ist das Wohnsitzland zuständig. Wenn ein Arbeitnehmer dort nicht versichert ist, muss er von seinem Versicherungsträger das Dokument DA1 mit Einzelheiten zu dem Unfall oder der Krankheit einholen und dem zuständigen Versicherungsträger des Landes, in dem er lebt oder sich aufhält, vorlegen. Für Geldleistungen ist im Falle eines Arbeitsunfalls oder einer Berufskrankheit stets das Land zuständig, in dem ein Arbeitnehmer krankenversichert ist.

1.3.2a

Leistungen aus der Arbeitslosenversicherung (Arbeitslosengeld)

Für Leistungen aus der Arbeitslosenversicherung ist grundsätzlich der Staat zuständig, in dem die Beschäftigung stattgefunden hat. Bei der Berechnung des Arbeitslosengeldes sind Versicherungszeiten aus anderen EUMitgliedstaaten (+ EWR und Schweiz) zu berücksichtigen. Für Grenzgänger und Saisonarbeiter gelten spezielle Bestimmungen.



Saisonarbeiter: Wenn ein EU-Bürger in einem anderen EU-Land wohnt als er arbei-

tet, und weniger als einmal in der Woche dorthin zurückkehrt, hat er zwei Möglichkeiten Leistungen aus der Arbeitslosenversicherung zu beantragen:

68

1. Er kann sich entweder bei den zuständigen Stellen des Landes, in dem er zuletzt gearbeitet hat, anmelden und dort Leistungen im Falle von Arbeitslosigkeit beantragen, oder 2. Er kann in sein Heimatland zurückkehren und dort die Leistungen beantragen. 3. Es besteht auch die Möglichkeit, sich zuerst in dem Land, in dem er zuletzt gearbeitet hat, als arbeitsuchend zu melden, dann an seinen Wohnort zurückzukehren und die Leistungen dorthin zu „exportieren“. In jedem Fall werden die Leistungen bei Arbeitslosigkeit auf der Grundlage des Einkommens berechnet, das er für seine letzte Tätigkeit in dem Land erhalten hat, in dem er zuletzt gearbeitet hat.

1.3.3a

Leistungen aus der P ensio nsversicherung

Bei Ansprüchen aus der Pensionsversicherung gilt EU-weit (auch EWR und Schweiz) grundsätzlich die Regelung: Jeder EU-Staatsbürger erhält von jedem Land, in dem er mindestens ein Jahr lang versichert war, eine Alterspension, sofern das Pensionseintrittsalter nach den Rechtsvorschriften des betreffenden Landes erreicht wurde. Der betreffende Versicherungsakt wird in jedem Land bis zum Erreichen des Pensionsalters aufbewahrt. Wenn z.B. jemand in drei Ländern jeweils mindestens ein Jahr gearbeitet hat, so erhält er drei separate Alterspensionen. Die Höhe der Pension, wird nach der Dauer der in den einzelnen Ländern gesammelten Sozialversicherungszeiten berechnet. Der EU-Bürger erhält eine zusammenfassende Mitteilung (Dokument P1) mit einem Überblick darüber, wie in jedem einzelnen Land über Ihren Antrag entschieden wurde.

1.4a

Ungarische Arbeitnehmer in Österreich

Anzuwendendes Arbeitsrecht Treffen Arbeitgeber und Arbeitnehmer keine Rechtswahl, unterliegt das Beschäftigungsverhältnis dem österreichischen Arbeitsrecht. Wird ungarisches Arbeitsrecht vereinbart, so gelten für das Arbeitsverhältnis dennoch die zwingenden Bestimmungen des österreichischen Arbeitsrechtsrechts (z.B. kollektivvertragliches Mindestentgelt, Arbeitnehmerschutz, Arbeitszeit- und Arbeitsruhebestimmungen, Kündigungsschutz). Anzuwendendes Sozialrecht Für den ungarischen Arbeitnehmer kommt in jedem Fall österreichisches Sozialversicherungsrecht zur Anwendung. Beispiel: Ein Arbeitgeber mit Sitz in Ungarn vereinbart mit einem im Burgenland wohnhaften ungarischen Arbeitnehmer Wien als Arbeitsort. Es wird die Anwendung ungarischen Arbeitsrechts vereinbart. Da der Arbeitnehmer ausschließlich in Österreich tätig ist, unterliegt er, trotz ungarischer Rechtswahl, den zwingenden Bestimmungen des österreichischen Arbeitsrechts. Es kommt zur Gänze österreichisches Sozialversicherungsrecht zur Anwendung.

69

oder Ein österreichischer Betrieb nimmt einen ungarischen Arbeitnehmer ausschließlich für eine Tätigkeit in Ungarn auf. Obwohl der Arbeitnehmer im Burgenland wohnt und sich der Sitz des Unternehmens in Österreich befindet, unterliegt dieser Arbeitnehmer den ungarischen Arbeits- und Sozialversicherungsrecht. oder Ein ungarischer Staatsbürger geht ausschließlich in Österreich einer selbstständigen Erwerbstätigkeit nach. Sein Wohnort befindet sich in Ungarn. Seine Tätigkeit unterliegt dem österreichischen Sozialversicherungsrecht.



An- und Abmeldungspflicht: Der (ausländische) Arbeitgeber hat den Arbeit-

nehmer vor Arbeitsantritt bei dem zuständigen Versicherungsträger zur Sozialversicherung anzumelden. Diesem muss er auch jede Gehaltsänderung melden. Zusätzlich muss er nach jedem abgelaufenen Jahr oder bei Beendigung des Arbeitsverhältnisses einen (Jahres-)Lohnzettel ausstellen. Als Basis für die Ermittlung der Sozialversicherungsbeiträge gilt das Entgelt des Arbeitnehmers. Die Beitragspflicht besteht bis zur Höchstbeitragsgrundlage, die jährlich neu festgelegt wird. Endet die Sozialversicherung (z.B. durch Beendigung des Beschäftigungsverhältnisses), ist der Dienstnehmer vom (ausländischen) Arbeitgeber abzumelden.

Abrechnung: Die Beitragsabrechnung erfolgt nach dem Selbstabrechnungsverfahren. Das heißt, dass der Dienstgeber in der Regel die Beitragsgrundlagen sowie die zu entrichtenden Beiträge ermittelt und bis zum 15. des Folgemonats mit einem Beitragsnachweis bekannt gibt. Die Sozialversicherungsbeiträge sind am letzten Tag des jeweiligen Kalendermonats fällig und unaufgefordert binnen 15 Tagen auf das Beitragskonto des zuständigen Versicherungsträgers einzuzahlen.



Übernahme der Meldungen und Beitragszahlungen durch den Arbeitneh-

mer: Gemäß einer EU-Durchführungsverordnung besteht die Möglichkeit, dass ein Arbeitnehmer die Pflichten des Arbeitgebers übernimmt. Er erstattet somit die vorgeschriebenen Meldungen selbst und führt die Sozialversicherungsbeiträge zur Gänze (Arbeitnehmer- und Arbeitgeberbeitrag) an den zuständigen Versicherungsträger ab. In diesem Fall muss das Entgelt im Arbeitsvertrag den Arbeitnehmer- und den Arbeitgeberbeitrag berücksichtigen.



Kontaktdaten: Detailinformationen erhalten Sie vom Hauptverband der österreichi-

schen Sozialversicherungsträger sowie von den zuständigen Versicherungsträgern. Die wichtigsten Versicherungsträger sind: Burgenländische Gebietskrankenkasse Steiermärkische Gebietskrankenkasse

70

Niederösterreichische Gebietskrankenkasse Sozialversicherungsanstalt der gewerblichen Wirtschaft -Burgenland (Selbstständige) Sozialversicherungsanstalt der gewerblichen Wirtschaft – Steiermark (Selbstständige) Sozialversicherungsanstalt der gewerblichen Wirtschaft – Niederösterreich (Selbstständige) Pensionsversicherungsanstalt Pensionsversicherung der gewerblichen Wirtschaft (Selbstständige)

1.5a

Österreichische Arbeitnehmer in Ungarn

Die Beschäftigung von Österreichern in Ungarn war bis zum 30. April 2011 bewilligungspflichtig. Diese Bewilligungspflicht wurde mit dem 1. Mai 2011 aufgehoben, allerdings ist eine Registrierung einer Beschäftigung in Ungarn bei der ungarischen Arbeitsmarktverwaltung nach wie vor erforderlich. Diese Registrierung der Beschäftigung ist für alle EU-Bürger ausnahmslos verpflichtend. Der Arbeitgeber muss diese bei dem für den Beschäftigungsort zuständigen Arbeitsamt mittels Einreichung eines Anmeldeformulars vornehmen. Dieses Anmeldeformular kann von der Homepage des Nationalen Beschäftigungsdienstes (in Ungarisch) heruntergeladen werden. Meldepflicht (An- und Abmeldung) Falls die Aufenthaltsdauer nicht länger als 3 Monate beträgt, bedarf der Aufenthalt keinerlei Genehmigung, und die Inanspruchnahme einer privaten Unterkunft muss ebenfalls nicht angemeldet werden. Falls sich ein EU-Bürger länger als 3 Monate in Ungarn aufhalten möchte, muss der Aufenthalt bei dem für den zukünftigen Wohnort zuständigen Regionalen Direktorat des Amtes für Einwanderung und Staatsbürgerschaft (BÁH) angemeldet werden. Für die Registrierungsbestätigung muss ein Datenblatt ausgefüllt, der Rechtstitel des Aufenthaltes mit Dokumenten nachgewiesen und die Verwaltungsdienstleistungsgebühr entrichtet werden.



Das Für Westtransdanubien zuständige Regionale Direktorat befindet sich in Győr.

Kundendienstbüros gibt es darüber hinaus in Zalaegerszeg und Szombathely. Die Kontaktadressen finden Sie auf der Webseite der BÁH. (die Webseite ist in Ungarisch, teilweise in Deutsch und Englisch).

1.6a

Grenzgängern

Grenzgänger sind Ausländer, die ¬ ihren Wohnsitz in einem Nachbarland haben,

71

¬ in diesen täglich oder zumindest einmal wöchentlich zurückkehren und ¬ sich zur Ausübung ihrer beruflichen Tätigkeit in einem unmittelbar an diesen Staat

grenzenden politischen Bezirk in Österreich oder in den Freistädten Eisenstadt oder Rust aufhalten.

Anzuwendendes Arbeitsrecht Bei der Beschäftigung eines Grenzgängers besteht hinsichtlich des anzuwendenden Arbeitsrechts Rechtswahl. Das heißt, Arbeitgeber und Arbeitnehmer können wählen, welchem Arbeitsrecht der abgeschlossene Arbeitsvertrag unterliegen soll. Treffen die Vertragspartner die Vereinbarung, dass ungarisches Arbeitsrecht zur Anwendung kommen soll und ist aber der gewöhnliche Arbeitsort in Österreich, so finden dennoch die zwingenden Bestimmungen des österreichischen Arbeitsrechts Anwendung. Bei einem ungarischen Staatsbürger, der in Österreich als Grenzgänger beschäftigt ist, kommt österreichisches Sozialversicherungsrecht zur Anwendung. Das gilt sowohl für Arbeitnehmer als auch für Selbstständige. Im Krankheitsfall oder bei einem Unfall hat der Grenzgänger sowohl in Ungarn als auch in Österreich Anspruch auf Sachleistungen. Er kann Ärzte und Krankenhäuser in beiden Staaten in Anspruch nehmen. Mitversicherte Familienangehörige haben Anspruch auf ärztliche Versorgung in Ungarn. Ein ungarischer Grenzgänger ist in Österreich pensionsversichert. Bei Pensionsantritt wird dem Grenzgänger die entsprechende Pension ausbezahlt. Ansprüche aus der Arbeitslosenversicherung (Arbeitslosengeld) sind in Ungarn zu stellen. Die Höhe des Arbeitslosengeldes wird aufgrund des Entgelts bemessen, das der Arbeitnehmer während seiner Beschäftigung in Österreich erhalten hat. Beispiel: Ein Unternehmen in Rust beschäftigt einen ungarischen Arbeitnehmer, der in Ungarn wohnt und als Tagespendler jeden Tag zu seinem Arbeitsplatz in Rust anreist. Nach dem Ende des Dienstverhältnisses hat der Arbeitnehmer Anspruch auf eine Leistung aus der ungarischen Arbeitslosenversicherung. oder Eine Gärtnerei in Mattersburg beschäftigt einen in Sopron wohnhaften ungarischen Arbeitnehmer. Es wird die Anwendung ungarischen Arbeitsrechts vereinbart. Trotz des vereinbarten ungarischen Arbeitsrechts unterliegt der Arbeitnehmer den zwingenden Bestimmungen des österreichischen Arbeitsrechts sowie des österreichischen Sozialversicherungsrechts.



Ausführliche Informationen über die Anwendung arbeits- und sozialrechtlicher Be-

stimmungen in Bezug auf die Beschäftigung von Grenzgängern erhalten Sie in der Broschüre: Ratgeber für GrenzgängerInnen Ingázók brosúrája

72

1.7a

Beschäftigung von Drittstaatenangehörigen

Drittstaatsangehörige sind Personen, die nicht EWR- oder Schweizer Staatsbürger sind. Für die Einreise nach Österreich und den Aufenthalt brauchen Drittstaatenangehörige eine Bewilligung, die in der Regel in Form eines Visums zu beantragen ist. Die Einreise ohne Visum ist nur aufgrund von bilateralen Abkommen, die eine sichtvermerksfreie Einreise vorsehen, möglich. Um in Österreich auch arbeiten zu können, benötigen Drittstaatenangehörige eine Arbeitsbewilligungen gemäß dem Ausländerbeschäftigungsgesetz (AuslBG). Ausgenommen davon sind Angehörige (eingetragene Partner, Ehegatten, Kinder und Eltern) von EWRBürgern, sofern sie zur Niederlassung nach dem Niederlassungs- und Aufenthaltsgesetz (NAG) berechtigt sind oder ihnen der EWR-Bürger Unterhalt gewährt. Anlässlich der am 1.5.2011 beendeten Übergangsregelungen für die Staatsbürger der acht EU-Staaten (Ungarn, Tschechien, Slowakei, Slowenien, Polen, Estland, Lettland und Litauen) haben sich auch die gesetzlichen Regelungen für die Beschäftigung von drittstaatenangehörigen Familienangehörige geändert. Allerdings sind für sie die Regelungen des Ausländerbeschäftigungsgesetzes nur dann nicht zutreffend, wenn sie zur Niederlassung berechtigt sind oder wenn ihnen der EWR-Bürger Unterhalt gewährt. Beispiel: Eine ungarische Staatsbürgerin wohnt und arbeitet in Österreich. Ihr aus der Ukraine stammende Ehemann möchte ebenfalls in Österreich leben und arbeiten. Eine Beschäftigung ist für ihn erst dann möglich, wenn er in Österreich ein Recht auf Niederlassung hat. Es sei denn, er erfüllt die Kriterien für den Erwerb der Rot-Weiß-Rot-Karte und erwirbt dadurch das Recht zur Beschäftigung.

Bezüglich der Beschäftigung von Drittstaatsangehörigen gibt es in Ungarn drei verschiedene Formen der Bewilligungspflicht. Darüber hinaus brauchen die betroffenen Arbeitnehmer eine Aufenthaltsbewilligung. Die drei Formen der Beschäftigungsbewilligung sind: 1. Beschäftigungsbewilligung nach Prüfung der Arbeitsmarktsituation Ein Drittsaatenangehöriger kann eine Beschäftigungsbewilligung für eine Tätigkeit nur dann bekommen, wenn kein anderer ungarischer oder EWR-Bürger für diese Tätigkeit zur Verfügung steht. Vor Beginn der Beschäftigung muss der Arbeitgeber den Arbeitskräftebedarf beim Arbeitsamt melden (mindestens 30 und höchstens 60 Tage vor Beginn der Beschäftigung). 2. Saisonelle Beschäftigungsbewilligung in der Landwirtschaft Der Vorgang ist der gleiche wie bei Punkt 1. Das Verfahren wird allerdings in diesem Fall beschleunigt. Der Arbeitgeber kann den Arbeitskräftebedarf bereits 15 Tage vor Beginn der Beschäftigung melden. Diese Bewilligung ist nicht verlängerbar. 3. Gruppenrahmenbewilligung

73

Eine Gruppenrahmenbewilligung ist dann möglich, wenn es sich um eine Gruppe von ausländischen Arbeitnehmern handelt, die in Ungarn beschäftigt werden sollen. Der Antrag für eine Beschäftigungsbewilligung ist vom Arbeitnehmer bei dem Arbeitszentrum einzureichen, in dessen Sprengel die geplante Beschäftigung fällt. Die dafür notwendigen Formulare sind ebenfalls dort erhältlich. Die jeweiligen Arbeitszentren für die einzelnen Komitate erreichen sie hier: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=munkaugyi_kozpontok



Detailinformationen über die Beschäftigung von Drittstaatenangehörigen in

Ungarn erhalten Sie beim Nationalen Beschäftigungsdienst.

1.8a

Beschäftigung von Praktikanten

Das Praktikantenabkommen zwischen Österreich und Ungarn, wurde mit dem Auslaufen der Übergangsregelungen am 30.4.2011 aufgehoben. Seit dem 1.5.2011 gelten für Staatsbürger aus Ungarn, die in Österreich ein Praktikum absolvieren wollen, die allgemein gültigen Regelungen. Für österreichische Staatsbürger, die beabsichtigen in Ungarn ein Praktikum zu absolvieren, sind die ungarischen Bestimmungen einzuhalten.

1.9a

Entsendung von Arbeitnehmern

Was versteht man unter einer Entsendung? Eine Entsendung liegt dann vor, wenn ein Arbeitnehmer von seinem Betrieb in einen anderen Mitgliedstaat geschickt wird, um dort für ihn vorübergehend eine Tätigkeit zu verrichten. Maximale Dauer einer Entsendung Durch die zuletzt verabschiedete EU-Verordnung (VO 883/2004) beträgt der Entsendezeitraum höchstens 24 Monate. Wird dieser Zeitrahmen nicht vollständig ausgeschöpft, kann auch eine andere Person für die Verrichtung der gleichen Tätigkeit für die verbleibenden Entsendedauer entsendet werden. Eine Entsendung die länger als 24 Monate dauert ist lediglich im Rahmen einer Ausnahmegenehmigung möglich. Diese Genehmigung ist beim Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz vom Arbeitgeber zu beantragen. Beispiel: Entsendet ein Unternehmen zunächst z.B. zwei Tiefbauingenieure für 9 Monate auf eine Baustelle, anschließend drei Maurer für 12 Monate und anschließend noch zwei Elektriker für weitere drei Monate, liegt mangels identer Arbeit keine Ablöse, sondern bei jedem Arbeitnehmer eine Entsendung vor. Der Einsatz von zwei Montagetischlern für jeweils 20 Monate stellt hingegen keine Entsendung dar, wenn sie zwei vorher vom Dienstgeber entsandte Montagetischler ablösen, welche bereits 24 Monate mit identer Tätigkeit im Entsendestaat tätig waren.

74

Entsendung nach Österreich Bei einer Entsendung nach Österreich hängt es davon ab, ob das Unternehmen, das einen Arbeitnehmer nach Österreich entsendet, seinen Firmensitz in einem EU-Staat, in Bulgarien, Rumänien oder in einem Drittstaat hat. Weiters ist für eine Entsendung entscheidend, welche Staatsangehörigkeit der entsandte Arbeitnehmer hat. Letztendlich kann eine Entsendung bewilligungsfrei oder bewilligungspflichtig sein. Folgende drei Bewilligungsformen sind hierbei möglich: Entsendebewilligung (§ 18/1 AuslBG), Beschäftigungsbewilligung (§ 18 AuslBG) und EU-Entsendebestätigung (Meldung gem. §7b AVRAG). Aufgrund dieser unterschiedlichen Umstände kann es zu folgenden Formen der Entsendung kommen: Entsendung durch ein Unternehmen mit Firmensitz in einem EU- oder EWRStaat (außer Bulgarien/Rumänien) ¬ Für die Entsendung von EU-Bürgern (außer aus Bulgarien und Rumänien) ist keine

Bewilligung erforderlich Beispiel: Ein ungarisches Unternehmen entsendet einen Arbeitnehmer mit slowakischer Staatsbürgerschaft nach Österreich. Für die Entsendung eines slowakischen Staatsbürgers ist weder für das ungarische Unternehmen, noch für den Empfänger der Leistung in Österreich eine Genehmigung erforderlich. ¬ Für die Entsendung von Bürgern aus Bulgarien, Rumänien oder Drittstaaten ist ei-

ne EU-Entsendebestätigung erforderlich. Die Voraussetzung ist eine gültige Zulassung zum Arbeitsmarkt im Entsendeland. Weiters ist ein gültiger Aufenthaltstitel für Drittstaatenangehörige erforderlich. Beispiel: Ein tschechisches Unternehmen entsendet einen Arbeitnehmer mit ukrainischer Staatsbürgerschaft, der in Ungarn zum Arbeitsmarkt zugelassen ist, nach Österreich. Das tschechische Unternehmen benötigt eine EU-Entsendebestätigung. Der Arbeitnehmer mit ukrainischer Staatsbürgerschaft benötigt zusätzlich einen Aufenthaltstitel. Entsendung durch ein Unternehmen mit Firmensitz in Bulgarien oder Rumänien ¬ Für die Entsendung von EU-Bürgern (außer Bulgarien/Rumänien) ist keine Bewilli-

gung erforderlich Beispiel: Ein rumänisches Unternehmen entsendet einen Arbeitnehmer mit ungarischer Staatsbürgerschaft nach Österreich. Für die Entsendung des ungarischen Staatsbürgers ist weder für das rumänische Unternehmen, noch für den in Österreich befindlichen Empfänger der Leistung eine Bewilligung erforderlich. ¬ Für die Entsendung von Staatsbürgern aus Bulgarien, Rumänien oder Drittstaa-

tenangehörigen ist eine Entsendebewilligung bzw. Beschäftigungsbewilligung für geschützte Wirtschaftssektoren bzw. eine Entsendebestätigung für nicht geschütz75

te Sektoren erforderlich. Drittstaatenangehörige benötigen darüber hinaus eine Aufenthaltsgenehmigung. Beispiel: Ein rumänisches Unternehmen entsendet einen Arbeitnehmer mit armenischer Staatsbürgerschaft nach Österreich, um Reinigungsdienste durchzuführen. Die Dauer des Gesamtprojektes beträgt sieben Monate. Reinigungsdienste zählen zu den nicht liberalisierten Wirtschaftsbereichen, daher ist eine Beschäftigungsbewilligung erforderlich. Der Arbeitnehmer mit armenischer Staatsbürgerschaft benötigt darüber hinaus eine Aufenthaltsgenehmigung. Entsendung durch ein Unternehmen mit Firmensitz in einem Drittstaat ¬ Für die Entsendung von EU-Bürgern (außer aus Bulgarien und Rumänien) ist keine

Bewilligung erforderlich. Beispiel: Ein russisches Unternehmen entsendet einen Arbeitnehmer mit polnischer Staatsbürgerschaft nach Österreich. Für die Entsendung des polnischen Staatsbürgers ist weder für das russische Unternehmen, noch für den in Österreich befindlichen Empfänger der Leistung eine Bewilligung erforderlich. ¬ Für die Entsendung von Staatsbürgern aus Bulgarien, Rumänien oder Drittstaa-

tenangehörige ist je nach Dauer des Einsatzes eine Entsende- oder Beschäftigungsbewilligung erforderlich. Eine Unterscheidung in geschützte bzw. nicht geschützte Wirtschaftsbereiche wird nicht vorgenommen. Drittstaatenangehörige benötigen darüber hinaus eine Aufenthaltsgenehmigung.

1.10a Meldepflichten bei einer Entsendung Erbringung des Nachweises der Sozialversicherungspflicht durch den Arbeitgeber Ab dem 1.5.2010 ist für alle Staatsbürger der EU, die im Rahmen ihrer Erwerbstätigkeit Anknüpfungspunkte zu mehreren EU-Staaten aufweisen, das Formular A1 auszustellen (ersetzt das Formular E 101). Es dient als Bescheinigung, welche nationalen Rechtsvorschriften bei Entsendungen oder Tätigkeiten in mehreren Staaten auf eine Person anzuwenden sind. Anträge auf Ausstellung des Formulares A1 sind grundsätzlich bei dem für die Versicherung zuständigen Krankenversicherungsträger einzubringen. Sie erhalten dort auch alle weiteren Informationen. Meldepflichten des Arbeitgebers gegenüber der KIAB Der ausländische Arbeitgeber, der aus einem EU-Staat Arbeitnehmer nach Österreich entsendet, hat ¬ die Entsendung spätestens 1 Woche vor Arbeitsaufnahme bei der Zentralen Koor-

dinationsstelle des Bundesministeriums für Finanzen für die Kontrolle illegaler Beschäftigung (KIAB) zu melden (Formular Entsendung) und ¬ eine Abschrift der Meldung den entsandten Arbeitnehmern zu übergeben.

76



Unterlässt der ausländische Arbeitgeber die Meldung bei der KIAB, hat der Arbeit-

nehmer dies zu übernehmen.#

Pflicht des Arbeitgebers zur Bereithaltung von Unterlagen Sofern für den entsandten Arbeitnehmer in Österreich keine Sozialversicherungspflicht besteht, sind folgende Unterlagen am Arbeits- bzw. Einsatzort im Inland bereitzuhalten: ¬ die Anmeldung des Arbeitnehmers zur Sozialversicherung und ¬ eine Abschrift der gegenüber der Zentralen Koordinierungsstelle des Bundesminis-

teriums für Finanzen (KIAB) erstatteten Meldung. ¬ Sofern eine behördliche Beschäftigungsgenehmigung der entsandten Arbeitneh-

mer im Herkunftsland des Arbeitgebers erforderlich ist, ist auch diese am Arbeitsort bereitzuhalten.

Pflicht des Arbeitnehmers zur Bereithaltung von Unterlagen Sofern der Arbeitgeber dem entsandten Arbeitnehmer keine Abschrift der Meldung ausgehändigt hat, ist der Arbeitnehmer verpflichtet, die erforderlichen Unterlagen bereit zu halten.



Die Strafrechtlichen Konsequenzen bei Nichteinhaltung der gesetzlichen Regelun-

gen sind im Lohn- und Sozialdumping Bekämpfungsgesetzes (LSDB-G) geregelt.

Entsendung von Selbständigen Bei Selbstständigen besteht ebenfalls die Möglichkeit der Entsendung. Diese darf maximal 24 Monate dauern. Die selbstständig tätige Person muss allerdings: ¬ vor der geplanten Entsendung " eine nennenswerte Tätigkeit" in dem Mitglied-

staat, in dem sie ansässig ist, bereits einige Zeit ausgeübt haben, ¬ die unternehmerische Struktur im Herkunftsstaat auch während der Entsendung beibehalten und ¬ im anderen Mitgliedstaat eine ähnliche Tätigkeit ausüben. Beispiel: Ein Inhaber eines Frisiersalons in Ungarn arbeitet 18 Monate bei einem Friseur in Österreich. Er unterliegt weiterhin den ungarischen Rechtsvorschriften, da keine Differenzierung zwischen einer unselbständigen und einer selbstständigen Tätigkeit vorgenommen wird. Entsendungen in der Bauwirtschaft: Detailinformationen über die Entsendung in der Bauwirtschaft erhalten Sie beim Unternehmensserviceportal (USP) oder bei der Regional-

77

stelle des Arbeitsmarktservice (AMS), in deren Sprengel die Beschäftigung stattfinden soll.

„Herüberarbeiten über die Grenze“ Darunter versteht man gelegentliche gewerbliche Arbeiten durch ausländische Unternehmen in Österreich. Diese Unternehmen verfügen über keine Niederlassung in Österreich. Die Akquisition und die Bearbeitung des Auftrages erfolgt im Herkunftsland des ausländischen Unternehmens. Beim „Herüberarbeiten“ ist zu unterscheiden, ob der ausländische Unternehmer zur Erbringung seiner Leistungen Arbeitnehmer einsetzt, oder ob er seine Tätigkeit in Österreich alleine ausübt.



Achtung! Ob ein ausländischer „Unternehmer“ tatsächlich eine selbstständige Tätig-

keit ausübt, ist nach dem tatsächlichen Sachverhalt und nicht nach Formalitäten (z.B. einem Vertrag) zu bewerten. Bei einer vermeintlichen selbstständigen Tätigkeit kann es sich möglicherweise um einen Arbeitnehmer und somit um eine bewilligungspflichtige Tätigkeit handeln. Montageprivileg Bei Entsendungen für Montagearbeiten, Reparaturen oder der Inbetriebnahme von gelieferten Anlagen oder Maschinen besteht kein Anspruch auf das in Österreich dafür festgelegte kollektivvertragliche Mindestentgelt. Voraussetzung dafür ist, dass die Arbeiten nicht länger als drei Monate dauern.



Das Montageprivileg gilt nicht für Bauarbeiten.

1.11a Überlassung von Arbeitnehmern (Leasing, Zeitarbeit) Eine Arbeitskräfteüberlassung (auch Personalleasing, Leiharbeit oder Zeitarbeit genannt) liegt vor, wenn Arbeitskräfte zur Arbeitsleistung an Dritte zur Verfügung gestellt werden.



Unterschied zwischen Entsendung und Arbeitskräfteüberlassung: Für die Be-

urteilung ob eine Arbeitskräfteüberlassung vorliegt, ist der tatsächliche Sachverhalt maßgeblich. Die Arbeitskräfteüberlassung unterliegt darüber hinaus - im Gegensatz zur Entsendung - den strengeren Regelungen des Arbeitskräfteüberlassungsgesetzes (AÜG).

Anzuwendendes Arbeitsrecht Bei einer Arbeitskräfteüberlassung aus einem EU-Staat nach Österreich können der Überlasser und der Arbeitnehmer vereinbaren, dass das nationale Arbeitsrecht des jeweiligen EU-Staates, aus dem die Überlassung erfolgt, angewendet wird. Damit bleibt das Arbeitsrecht des Staates anwendbar, in dem der Überlasserbetrieb seinen Sitz hat. Unabhängig von dieser Vereinbarung sind die österreichischen arbeitsrechtlichen Mindeststandards,

78

z.B. der Anspruch auf ein angemessenes, ortsübliches Entgelt, die Grenzen der Arbeitszeit und der technische Arbeitnehmerschutz, einzuhalten.

Pflichten des ausländischen Überlassers 1. Informationspflicht gegenüber dem Arbeitnehmer Der ausländische Überlasser ist verpflichtet, dem Arbeitnehmer vor der Beschäftigung die für die Überlassung wesentlichen Informationen, d.h., den Namen des Beschäftigers, die voraussichtliche Arbeitszeit sowie das Entgelt, das für die Dauer der Überlassung vereinbart wurde, schriftlich zu bestätigen. 2. Meldepflicht Der ausländische Überlasser hat die bewilligungsfreie Überlassung spätestens eine Woche vor der Arbeitsaufnahme in Österreich der Zentralen Koordinationsstelle des Bundesministeriums für Finanzen für die Kontrolle illegaler Beschäftigung (KIAB) zu melden. In Ausnahmefällen (unaufschiebbare Arbeiten, Katastrophen, kurzfristig zu erledigende Aufträge) ist die Meldung unverzüglich vor Arbeitsaufnahme zu erstatten.

Pflichten des inländischen Beschäftigers 1. Bereithaltung von Unterlagen Der inländische Beschäftiger eines überlassenen Arbeitnehmers hat folgende Unterlagen am Einsatzort bereitzuhalten: ¬ die Anmeldung zur Sozialversicherung aus dem Land des Überlassers, ¬ die schriftlichen Informationen, die an den Arbeitnehmer ausgehändigt wurden, ¬ die Lohnunterlagen in deutscher Sprache, ¬ sofern eine Aufenthalts- und/oder Beschäftigungsgenehmigung erforderlich ist, ist

auch diese bereit zu halten 2. Aufzeichnungspflichten Der österreichische Beschäftiger hat, soweit er aus dem EWR nach Österreich überlassene Arbeitnehmer beschäftigt, Aufzeichnungen über deren Namen, Geburtsdaten, Geschlecht, Staatsbürgerschaft, Beginn und Ende der Überlassungen zu führen. Weiters ist der Beschäftiger verpflichtet, jährliche Meldungen an die zuständige Gewerbebehörde über die Anzahl und die Dauer der überlassenen Arbeitnehmer zu liefern. Darüber hinaus muss er den überlassenen Arbeitnehmer über die anzuwendenden Rechtsvorschriften, die voraussichtliche Arbeitszeit und die Arbeitnehmerschutzvorschriften informieren.

Risiken des inländischen Beschäftigers Die grenzüberschreitende Arbeitskräfteüberlassung ist mit einer Reihe von Risiken für den inländischen Beschäftiger verbunden: 1. Bürgenhaftung Der Beschäftiger haftet für die Entgeltansprüche der überlassenen Arbeitskraft als Bürge.

79

Damit kann die überlassene Arbeitskraft, wenn der Überlasser sie nicht rechtmäßig entlohnt hat, offene Ansprüche auch gegen den Beschäftiger gerichtlich geltend machen. Voraussetzung ist, dass der Überlasser gerichtlich oder außergerichtlich gemahnt wurde. 2. Illegale Ausländerbeschäftigung Im österreichischen Ausländerbeschäftigungsgesetz gilt der Beschäftiger, da er gegenüber dem überlassenen Arbeitnehmer weisungsbefugt ist, als dessen Arbeitgeber. Somit unterliegt der Beschäftiger im Falle der Beschäftigung von ausländischen Arbeitnehmern ohne Vorliegen einer behördlichen Genehmigung der Strafbarkeit wegen illegaler Ausländerbeschäftigung.



Dem Beschäftiger ist hinsichtlich der überlassenen ausländischen Arbeitnehmer an-

zuraten, sich die erforderlichen Genehmigungen vorlegen zu lassen. Er sollte immer überprüfen, ob aufgrund der vorgelegten Unterlagen die Beschäftigung der überlassenen Arbeitskraft im Inland zulässig ist. 3. Sozialversicherung Für die Sozialversicherung der überlassenen Arbeitnehmer ist immer nur ein Staat zuständig. Welcher Staat dies ist, regelt die EG-VO 883/2004, die auf alle Arbeitskräfteüberlassungen, die nach dem 1.5.2010 erfolgen, anzuwenden ist. In der Regel ist es der Staat, in dem der Überlasser seinen Firmensitz hat. Der Nachweis, dass die Sozialversicherungspflicht im Entsendestaat weiterhin besteht, erfolgt durch das EU-weit einheitliche Formular A1. Der ausländische Überlasser muss die Sozialversicherungsbeiträge an den Sozialversicherungsträger in seinem Heimatstaat abführen. Dieser stellt auf Antrag des ausländischen Überlassers oder des Arbeitnehmers eine Bescheinigung darüber aus.



Der Beschäftiger eines überlassenen Arbeitnehmers sollte diese Bescheinigung unbe-

dingt einholen. 4. Mindestentgelt Der Überlasser ist verpflichtet, dem Arbeitnehmer für die Zeit der Überlassung den in Österreich für seine Tätigkeit vorgesehenen Mindestlohn zuzüglich der zu bezahlenden Sozialversicherungsbeiträge zu bezahlen. Bei Nichteinhaltung gelten die Regelungen des Lohn- und Sozialdumping Bekämpfungsgesetzes (LSDB-G).



Die Überlassung sollte nur aufgrund einer schriftlichen Vereinbarung erfolgen. Darin

sollten sämtliche Rechte und Pflichten zwischen Überlasser und Beschäftiger festgehalten werden. Empfehlenswert ist auch eine Vereinbarung bezüglich des örtlich zuständigen Gerichtes und der anzuwendenden Rechtsordnung.

Überlassung von Drittstaatenangehörigen Drittstaatsangehörige, ¬ die mit einem EU-Staatsbürger (ausgenommen Bulgaren und Rumänen) verheira-

tet sind, mit einem solchen in einer eingetragenen Partnerschaft leben oder

80

¬ Eltern, Schwiegereltern und Kinder (bis 21 Jahre) sind und deren Unterhalt vom

EU-Staatsbürger übernommen wird und darüber hinaus über eine eigene Niederlassungsberechtigung verfügen ¬ sind vom Ausländerbeschäftigungsgesetz ausgenommen. Sie dürfen von einem in Österreich ansässigen Überlasser beschäftigt werden. Für die Beschäftigung von Drittstaatsangehörigen ist dann eine Beschäftigungsbewilligung erforderlich, ¬ Wenn sie dem Ausländerbeschäftigungsgesetz unterliegen und ¬ von einem ausländischen Überlasser ohne Firmensitz im EWR beschäftigt werden.

Hat der ausländische Arbeitgeber seinen Betriebssitz in einem EU-Mitgliedstaat (auch in Rumänien oder Bulgarien) darf der Drittstaatsangehörige im Rahmen der Arbeitskräfteüberlassung nur dann vom österreichischen Betrieb beschäftigt werden, wenn ihm dafür eine Beschäftigungsbewilligung erteilt wurde.

1.12a Lohn- und Sozialdumping-Bekämpfungsgesetz Hintergrund Mit der vollständigen Öffnung des österreichischen Arbeitsmarktes für die 2004 der EU beigetretenen Mitgliedsstaaten hat Österreich gewisse Vorkehrungen gegen Lohn- und Sozialdumping getroffen. Diese wurden im Lohn- und Sozialdumping Bekämpfungsgesetz (LSDB-G) gesetzlich verankert. Das Gesetz wurde vom österreichischen Nationalrat am 31.3.2011 beschlossen und trat mit 1.5.2011 in Kraft. Auf Basis dieses Gesetzes sollen nicht nur verstärkt Maßnahmen gegen die Bekämpfung von Lohn- und Sozialdumping gesetzt, sondern auch gleiche Arbeitsmarktbedingungen für in- und ausländische Arbeitnehmer geschaffen werden. Durch die Verhängung hoher Verwaltungsstrafen im Falle der Gesetzesmissachtung soll darüber hinaus eine präventive Wirkung erzielt werden. Zentrale Inhalte des Lohn- und Sozialdumping-Bekämpfungsgesetzes Die wesentlichen Eckpunkte des Gesetzes sind: Kontrolle Die Organe der Abgabenbehörden (KIAB) sind berechtigt, bei nicht den österreichischen Sozialversicherungsregelungen unterliegenden Arbeitnehmern, Kontrollen des Grundlohns (lt. Kollektivvertrag) vor Ort durchzuführen. Die KIAB hat Betretungs-, Einsichtsund Befragungsrechte. Sie kann von den vor Ort angetroffenen Arbeitnehmern Auskünfte über alle maßgebenden Angelegenheiten verlangen und in die zur Erhebung erforderlichen Unterlagen Einsicht nehmen. Die Ergebnisse der Ermittlungen werden dem bei der Wiener Gebietskrankenkasse eingerichteten Kompetenzzentrum LSDB übermittelt. Dieses überprüft, ob zumindest das Grundentgelt geleistet wird, das dem Arbeitnehmer zustehen würde. Ist das nicht der Fall, erfolgt neben der Beitragsnachverrechnung eine Anzeige an die Bezirksverwaltungsbehörde.

81

Unterlagen in deutscher Sprache Die Arbeitgeber sind verpflichtet, bei Entsendungen und grenzüberschreitender Überlassung nach Österreich alle notwendigen Unterlagen in deutscher Sprache am Arbeitsort bereitzuhalten, die zur Ermittlung des dem Arbeitnehmer nach österreichischen Rechtsvorschriften zustehenden Grundlohns erforderlich sind. Dazu gehören beispielsweise Arbeitsvertrag, Lohnzahlungsnachweise usw. Strafen und Verjährung Sowohl die Unterentlohnung, als auch die Vereitelung der Kontrolle oder das Nichtbereithalten von Lohnunterlagen werden durch Verwaltungsstrafen sanktioniert. Sind von der Unterentlohnung höchstens drei Arbeitnehmer betroffen, beträgt die Geldstrafe für jeden Arbeitnehmer 1 000 Euro bis 10 000 Euro, im Wiederholungsfall 2 000 Euro bis 20 000 Euro. Sind mehr als drei Arbeitnehmer/innen betroffen, für jede/n Arbeitnehmer/in 2 000 Euro bis 20 000 Euro, im Wiederholungsfall 4 000 Euro bis 50 000 Euro. Die Verjährungsfrist beträgt ein Jahr. Untersagung der Dienstleistung Arbeitgeber, die wiederholt wegen Unterentlohnung bestraft wurden, droht die Untersagung der Dienstleistung in Österreich. Sicherheitsleistung Liegt der begründete Verdacht einer Verwaltungsübertretung vor und ist davon auszugehen, dass die Strafverfolgung oder der Strafvollzug unmöglich oder wesentlich erschwert sein wird, kann die Bezirksverwaltungsbehörde dem Auftraggeber bzw. im Falle einer Überlassung dem Beschäftiger durch Bescheid auftragen, einen Teil des noch zu leistenden Werklohnes oder des Überlassungsentgeltes als Sicherheit zu erlegen.



Was ist ein Kollektivvertrag? In Österreich ist ein Kollektivvertrag (KV) eine Verein-

barung, die die Arbeitnehmerseite (Gewerkschaft) mit der Arbeitgeberseite (Wirtschaftskammer) jährlich für alle Arbeitnehmer einer bestimmten Branche aushandelt. Unter anderem sind in einem Kollektivvertrag auch die Mindestlöhne in einer Branche festgelegt. Diese Mindestlöhne sind rechtsgültig und somit verpflichtend für alle Arbeitnehmer einzuhalten. Detailinformationen zu den Kollektivverträgen in den einzelnen Branchen erhalten Sie beim Österreichischen Gewerkschaftsbund und der Wirtschaftskammer Österreich.

82

2a

Anerkennung von Ausbildungsabschlüssen

2.1a

Allgemeines zur Anerkennung von Ausbildungsabschlüssen

Die Regelungen des EU-Binnenmarktes sollen es den EU-Bürgern ermöglichen, weitgehend ungehindert innerhalb der Europäischen Union beruflich aktiv zu sein. Die Richtlinie über die Anerkennung von Berufsqualifikationen stellt sicher, dass die in einem Mitgliedsland erworbenen Qualifikationen EU-weit anerkannt werden: Richtlinie über die Anerkennung von Berufsqualifikationen Richtlinie über die Anerkennung von Berufsqualifikationen Derzeit ist eine Anerkennung von Ausbildungsabschlüssen nur bei reglementierten Berufen erforderlich. Dafür ist ein Ansuchen bei der für den jeweiligen Beruf zuständigen Stelle des Mitgliedslandes, in den man diesen Beruf ausüben will, zu stellen. Ein derartiges Ansuchen kann zu drei Ergebnissen führen: 1. Automatische Anerkennung: Die Ausbildung von Ärzten, Krankenschwestern/pfleger, Hebammen, Tierärzte, Zahnärzte, Apotheker und Architekten wurde innerhalb der EU weitgehend harmonisiert, sodass die Anerkennung praktisch automatisch erfolgt. Nichtsdestotrotz muss für die Ausübung dieser Berufe ein Ansuchen gestellt werden. 2. Nicht automatische Anerkennung: Diese Entscheidung der Anerkennungsstelle kann entweder zum direkten Zugang zum Arbeitsmarkt führen, oder es sind bestimmte Auflagen zu erfüllen (z.B. Nachweis von Berufserfahrung oder Ablegung einer Eignungsprüfung). 3. Ablehnung der Anerkennung: Sollten die Ausbildungen im Herkunftsland und in dem Mitgliedsland, in dem man diesen Beruf ausüben will zu unterschiedlich sein, so kann die Behörde auch negativ entscheiden. Gegen diese Entscheidung kann ein entsprechendes Rechtsmittel eingebracht werden.

2.2a

Reglementierte Berufe in Österreich und in Ungarn

Sowohl in Österreich als auch in Ungarn gibt es eine Reihe reglementierter Berufe. Ein reglementierter Beruf ist ein Beruf, der gesetzlich geregelt ist und für dessen Ausübung ein Nachweis (z.B. Diplom, Zeugnis oder akademischer Abschluss) zu erbringen ist. Ist kein Nachweis erforderlich, so handelt es sich um einen nicht reglementierten Beruf (z.B. Webdesigner, Fitnesstrainer oder Übersetzer).

83

Die Unterscheidung zwischen „reglementiert“ und „nicht reglementiert“ ist wichtig, wenn Sie beabsichtigen, einen Mitarbeiter aus Ungarn bzw. als ungarisches Unternehmen, einen Mitarbeiter aus Österreich einzustellen. Sie kann auch dann von Bedeutung sein, wenn sie sich in einem der beiden Länder als Selbstständiger niederlassen oder ein Unternehmen gründen wollen. Entscheidend ist also, ob der Beruf in dem Land, in dem Sie ihn selbstständig oder als Arbeitnehmer ausüben wollen, an nachweisbare Qualifikationen gebunden ist, also reglementiert ist. Ist dies der Fall, so muss eine Anerkennung aus diesem Land eingeholt werden. Handelt es sich um einen nicht reglementierten Beruf, so kann er zu den gleichen Bedingungen ausgeübt werden, wie sie für Inländer gelten. Ohne dass man dafür einen Nachweis erbringen muss. Beispiel: Eine Bäckerei im Burgenland will einen Bäcker aus Ungarn einstellen. Da es sich um einen Beruf handelt, der in Österreich und in Ungarn reglementiert ist, ist eine Anerkennung notwendig. Die Anerkennung ist beim Bundesministerium für Wirtschaft Jugend und Familie (Abt. I/9) einzuholen.

 Reglementierte Berufe/Tätigkeiten in der EU: Auf dieser Webseite finden Sie die reglementierten Berufe bzw. Tätigkeiten der EU-Mitgliedsländer (+ EWR und Schweiz). Bei den einzelnen Berufen/Tätigkeiten sind auch die jeweils zuständigen nationalen Kontaktstellen und Behörden angeführt. http://ec.europa.eu/internal_market/qualifications/regprof/index.cfm?fuseaction=regProf .listCountry

 Vergleich von 150 Berufen in Österreich, Slowakei, Tschechien und Ungarn: Die Plattform Jobtour bietet einen Vergleich der wichtigsten Berufe in der grenzüberschreitenden Wirtschaftsregion. Sie liefert zu den einzelnen Berufen auch Informationen hinsichtlich Qualifikationsprofile, Ausbildungen sowie nationale Regelungen über die Berufsausübung. http://www.jobtour.eu/de/modul_ViewBerufList.html

2.3a

Zuständigkeit der Anerkennung von Ausbildungen in Österreich und in Ungarn

In Österreich und in Ungarn sind je nach Art der erworbenen Ausbildungen bzw. Qualifikation unterschiedliche Stellen für die Anerkennung zuständig: Reglementierte Berufe Bundesministerium für Wirtschaft, Familie und Jugend Nationale Kontaktstelle

Gesundheitsberufe Bundesministerium für Gesundheit

84

 Für bestimmte nichtärztliche Gesundheitsberufe die in Ungarn erlernt wurden wird ein verkürztes Zulassungsverfahren (one-stop) durchgeführt.

Ministerium der Nationalen Ressourcen / Staatssekretariat für Gesundheitswesen

Arztberufe Österreichische Ärztekammer Ungarische Ärztekammer

Ausländische Hochschuldiplome Nationales Informationszentrum für akademische Anerkennung (NARIC) des Bundesministeriums für Wirtschaft und Finanzen. Ungarisches Bildungsamt (allgemeine Informationen)



Die Anerkennung von ausländischen akademischen Diplomen fällt in die Zuständig-

keit der jeweiligen ungarischen Hochschule, die den wissenschaftlichen Bereich anbietet, dem das Diplom zugeordnet wird. Ausländische Berufsausbildungen (Fachausbildungen) Bundesministerium für Wirtschaft, Familie und Jugend

 Ein Antrag auf Anerkennung muss nicht für alle Berufsausbildungen gestellt werden! Ausgenommen sind Lehrabschlussprüfungen, die in Österreich und Ungarn gleichgehalten werden Ungarisches Bildungsamt

Ausländische Schulabschlüsse Bundesministerium Unterricht, Kunst und Kultur

 Ungarische Reifezeugnisse sind durch ein Abkommen den österreichischen gleichgestellt. Ungarisches Bildungsamt

85

2.4a

Überprüfung der Echtheit von Diplomen (Zeugnissen)

Das Nationale Informationszentrum für akademische Anerkennung (ENIC-NARIC Austria) ist für Fragen zur internationalen Anerkennung (Nostrifizierung) von akademischen Abschlüssen und Titeln zuständig. Das Bundesministerium für Unterricht, Kunst und Kultur überprüft die Echtheit ausländischer (Reife-) Zeugnisse. Für die Überprüfung der Echtheit von Zeugnissen und Diplomen, sowie für die Anerkennung dieser ist das Ungarische Zentrum für Äquivalenz und Information des Bildungsamtes zuständig. Die Homepage des Zentrums ist teilweise auch in Englisch zugänglich.

2.5a

Gleichstellung von österreichischen und ungarischen Lehr-/Ausbildungsberufen

Derzeit werden 23 österreichische Lehrabschlussprüfungen mit ungarischen Facharbeiterprüfungen gleichgehalten. Über weitere 33 Berufe wird derzeit verhandelt. Eine Liste mit den gleichgehaltenen Ausbildungsberufen finden Sie im „Berufsbildungsabkommen Österreich – Ungarn“ (Version in Deutsch) „Berufsbildungsabkommen Österreich – Ungarn“(Version in Ungarisch)

2.6a

Vergleichbarkeit von sonstigen Qualifikationen

Vielen Unternehmen haben bisher häufig noch gezögert, einen Bewerber aus Ungarn oder aus einem anderen EU-Mitgliedsland einzustellen, da sie, abgesehen der reglementierten Berufe, oftmals die vorgelegten Zeugnisse und Qualifikationen nicht beurteilen konnten. Das soll sich ab 2012 ändern. Denn dann soll das auf EU-Ebene entwickelte Instrument, der sogenannte Europäische Qualifikationsrahmen (EQR), zum Einsatz kommen. Dabei handelt es sich um ein Instrument, das Qualifikationen europaweit verständlich und vergleichbar macht. Der EQR gilt für alle Arten allgemeiner und beruflicher Ausbildungen und Qualifikationen, von der Schul- und Berufsbildung bis zur Hochschulbildung. Sie können damit also Ausbildungsabschlüsse aus anderen EU-Ländern anhand des eigenen Ausbildungssystems vergleichen und so eine bessere Einstufung der Qualifikationen ihrer ausländischen Bewerber erlangen. Im Zuge der Entstehung des EQR wurden die Mitgliedsländer angehalten, auf Basis des EQR, Nationale Qualifikationsrahmen (NQR) zu entwickeln. Diese NQR stehen kurz vor ihrer Fertigstellung. Nähere Informationen dazu erhalten Sie bei den Nationalen Koordinationsstellen.

86

http://www.oead.at/ueber_uns/organisation/nationalagentur_lebenslanges_lernen/nqr_k oordinierungsstelle/DE/ http://www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/orszagos-kepesitesi/magyarorszagekkr

2.7a

Nützliche Kontaktstellen

EURES – das europäische Portal zur beruflichen Mobilität: Diese Plattform unterstützt europäische Arbeitgeber bei der Suche nach Arbeitnehmern zur Besetzung ihrer freien Stellen und bietet nützliche Informationen über Einstellungen auf dem europäischen Arbeitsmarkt und im Speziellen in der Eures-T Pannonia Region an. Auf dieser Webseite finden Sie Ihre EURES-Berater in Österreich (Burgenland, Niederösterreich, Steiermark) sowie in Ungarn (Györ-Moson-Sopron, Vas, Zala) http://www.eures-pannonia.hu/index.php?fomenu=75&almenu=no&site=75 http://www.eures-pannonia.hu/index.php?lang=hu&site=75

87

3a Dienstleistungen und Warenverkehr innerhalb der EU 3.1a

Unterscheidung zwischen grenzüberschreitender Dienstleistung („über die Grenze arbeiten“) und Niederlassung

Unter einer grenzüberschreitenden Dienstleistung („Herüberarbeiten über die Grenze“) ist das vorübergehende und gelegentliche Verrichten von Dienstleistungen in Österreich zu verstehen. Diese Dienstleistungen können von Einzelunternehmern oder Gesellschaften, die ihren Sitz bzw. ihre Niederlassung in einem EU- oder EWR-Staat haben durchgeführt werden. Einzelunternehmer müssen darüber hinaus über eine EU- oder EWR- Staatsbürgerschaft verfügen. Da die Unternehmen im Falle einer grenzüberschreitenden Dienstleistung über keine Niederlassung in Österreich verfügen, ist auch keine Gewerbeberechtigung erforderlich. Informationen über grenzüberschreitende Dienstleistungen oder Güterlieferungen zwischen Österreich und Ungarn erhalten sie hier. Auskünfte erteilt auch die Außenwirtschafts- und Handelsabteilung der ungarischen Botschaft in Wien unter folgender Adresse: Botschaft der Republik Ungarn Außenwirtschafts- u. Handelsabteilung Schenkenstrasse 4/1 A -1010 Wien Tel: +43 (1) 537-80-471 email: [email protected]

3.2a

Voraussetzung für grenzüberschreitende Dienstleistungen

Wesentliche Voraussetzung für eine grenzüberschreitende Dienstleistung ist, dass die Auftragsakquisition und die Auftragsbearbeitung in dem Land erfolgt, in dem der Sitz des Unternehmers ist. Die Einrichtung der für die Abwicklung einer Dienstleistung erforderlichen Infrastruktur (z.B. Baubüro) ist im Rahmen der grenzüberschreitenden Dienstleitung allerdings zulässig. Hingegen würde es sich z.B. im Falle einer ständigen Kundenbetreuung um eine Niederlassung handeln. Fällt die grenzüberschreitende Dienstleistung unter ein reglementiertes Gewerbe so ist dafür ein Befähigungsnachweis erforderlich. Dieser entfällt wenn,

88

¬ die Dienstleistung bereits im Niederlassungsmitgliedstaat einen Befähigungsnach-

weis erfordert oder ¬ die Dienstleistung mindestens zwei Jahre während der vorhergehenden zehn Jah-

re im Niederlassungsstaat ausgeübt wurde.



Für ein freies Gewerbe (freie Unternehmenstätigkeiten) ist kein Befähigungsnach-

weis erforderlich!

 Der Befähigungsnachweis ist zum Teil in der Gewerbeordnung und in den zu den einzelnen reglementierten Gewerben erlassenen Befähigungsnachweisverordnungen geregelt. Bei einigen Gewerben wird vor der Eintragung ins Gewerberegister die Zuverlässigkeit überprüft (z. B. Baumeister, Zimmermeister, Elektrotechnik, Gas- und Sanitärtechnik, Sicherheitsgewerbe, Reisebüros). Auch wenn für grenzüberschreitende Dienstleistungen keine Gewerbeberechtigung erforderlich ist, so muss im Falle eines reglementierten Gewerbes eine Anzeige erfolgen. Die Anzeige ist nach Ablauf eines Jahres, falls erforderlich, zu erneuern. Szabályozott foglalkozások esetén egy bejelentés még akkor is kötelező, ha a határon átnyúló szolgáltatások vonatkozásában az iparűzési jogosultság nem megkívánt. Egy év leteltét követően, szükség esetén, a bejelentés megújítható.

 Anzeigepflicht: Die für die Anzeige erforderlichen Formulare erhalten Sie beim Bundesministeriums für Wirtschaft, Familie und Jugend: Formular-Anzeige, Formular-Anzeige Erneuerung

 Bejelentési kötelezettség: A bejelentéshez szükséges nyomtatványokat a Szövetségi Gazdasági, Család és Ifjúsági Minisztériumnál kaphatja meg: Bejelentési nyomtatvány, A bejelentés megújításához szükséges nyomtatvány

Welche Voraussetzungen für ungarische Unternehmen gegeben sein müssen, um grenzüberschreitende Tätigkeiten durchführen zu können, erfahren sie unter http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_vallalkozas&id=135 A következő weboldalon találja meg, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni a magyar vállalatoknak, annak érdekében, hogy a határon átnyúló szolgáltatásokat végre tudják hajtani http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_vallalkozas&id=135. Erforderliche Formulare für Ungarische Unternehmen, die in Österreich Dienstleistungen erbringen erhalten Sie unter http://de.itdhungary.com/

3.3a

Einsicht in das Dienstleistungsregister

Ob und für welches Gewerbe ein ausländisches Unternehmen eine gültige Anzeige über die Erbringung grenzüberschreitender Dienstleistungen erstattet hat können Sie im Dienstleisterregister abfragen. Diese Abfrage ist kostenfrei!

89

3.4a

Innergemeinschaftliche Warenlieferungen – Umsatzsteuer

Innergemeinschaftliche Lieferungen sind unter bestimmten Voraussetzungen steuerfrei. Diese Voraussetzungen sind: ¬ dass der Unternehmer (oder sein Abnehmer) den Liefergegenstand in das übrige

Gemeinschaftsgebiet befördert oder versendet hat; ¬ dass der Abnehmer ein Unternehmer ist, der den Gegenstand für sein Unterneh-

men erwirbt; ¬ dass der Erwerb beim Abnehmer der Umsatzsteuer unterliegt.

 Eine innergemeinschaftliche Lieferung ist auch daran zu erkennen, dass der liefernde Unternehmer seine steuerfreie innergemeinschaftliche Lieferung in der Rechnung als solche bezeichnet und seine Umsatzsteuer-Identifikationsnummer (UID-Österreich) (UIDUngarn) angibt.

 UID-Bestätigungsverfahren: Damit sich Unternehmer von der Gültigkeit der UID eines EU-Geschäftspartners überzeugen können, wurde EU-weit das so genannte Bestätigungsverfahren eingeführt. Wie sie dabei vorgehen erfahren Sie hier: Bundesministerium für Finanzen Nationales Steuer- und Zollamt Innergemeinschaftliches Verbringen Als innergemeinschaftliche, steuerfreie Lieferung gilt auch das Verbringen eines Gegenstandes. Darunter ist zu verstehen, dass ein Unternehmer einen Gegenstand zu seiner eigenen Verfügung von einem EU-Staat in einen anderen befördert, also „an sich selbst liefert“. Dieser innergemeinschaftliche Vorgang ist im Inland grundsätzlich steuerfrei, in dem Mitgliedstaat, in den es befördert wurde, aber zu versteuern. Ausgenommen davon sind Gegenstände, die nur zur vorübergehenden Verwendung im anderen Mitgliedstaat dienen (z.B. Maschinen für eine Baustelle).

3.5a

Innergemeinschaftlicher Erwerb

Das Gegenstück zur innergemeinschaftlichen Lieferung ist der innergemeinschaftliche Erwerb. Das ist dann der Fall, wenn ein Unternehmer in einem Mitgliedstaat (z.B. Österreich) Waren von einem Unternehmer aus einem anderen Mitgliedstaat (z.B. Ungarn) für sein Unternehmen bezieht. Die Ware ist in diesem Fall in Österreich zu versteuern. Als innergemeinschaftlicher Erwerb gilt, so wie bei der innergemeinschaftlichen Lieferung, die Verbringung von Unternehmensgegenständen aus einem anderen Mitgliedstaat. Auch hier ist wiederum die vorübergehende Verwendung ausgenommen.

90

3.6a

Rechnungslegung

Neben den üblichen Angaben (fortlaufende Rechnungsnummer, Angabe des Lieferzeitpunktes, Datum der Rechnung etc.) gelten für Rechnungen über steuerfreie innergemeinschaftliche Lieferungen oder Dienstleistungen weitere Merkmale. So muss der Unternehmer in der Rechnung auf die Steuerfreiheit ausdrücklich hinweisen und die eigene UID als auch die des Abnehmers bzw. Leistungsempfängers angeben.

3.7a

INTRASTRAT-Meldung

Mit der Verwirklichung des Binnenmarktes wurden die Zollkontrollen innerhalb der EU abgeschafft. Als Ersatz dafür wurde das Datenerhebungssystem „INTRASTAT“ geschaffen, das als Grundlage für die Statistik des innergemeinschaftlichen Warenverkehrs dient. Jede natürliche und juristische Person muss, sobald die Ein- und Ausfuhr von Gemeinschaftswaren innerhalb der Europäischen Union den Schwellenwert von 500 000 Euro (seit dem Meldejahr 2010) überschreitet, eigenständig eine monatliche Statistikmeldung abgeben. Das heißt, jeder Empfänger bzw. Versender von Waren muss in Österreich selbst dafür Sorge tragen, dass diese Meldung an die STATISTIK AUSTRIA durchgeführt wird. Weitere Informationen dazu erhalten Sie unter: INTRASTAT-Meldung-Österreich.



Gemeinschaftswaren sind Waren, die in der EU hergestellt und vertrieben werden

oder Waren aus einem Nicht-EU-Staat, die bereits in einem anderen EU-Staat verzollt wurden. Detailinformationen zur Durchführung einer INTRASTAT-Meldung erhalten Sie bei der STATISTIK AUSTRIA oder beim Statistischen Zentralamt

3.8a

Kontaktstellen

Dienstleistungserbringung in der EU — einheitlicher Ansprechpartner Um die grenzüberschreitende Dienstleistungserbringung zu erleichtern, wurden im Zusammenhang mit der Umsetzung der Dienstleistungsrichtlinie sogenannte „einheitliche Ansprechpartner“ in allen EU-Mitgliedsländern geschaffen. Diese Ansprechpartner unterstützen Betriebe mit unbürokratischer Information über die jeweiligen nationalen Meldeund Bewilligungspflichten. Eine Übersicht über die einheitlichen Ansprechpartner in den einzelnen EU-Mitgliedsstaaten finden Sie hier http://ec.europa.eu/internal_market/eu-go/ Ihre regionalen Ansprechpartner finden Sie in: Burgenland, Niederösterreich, Steiermark Ihre regionalen Ansprechpartner erfahren Sie über das Portal Magyarország

91

4a Steuern und Abgaben 4.1a

Umsatzsteuer

Höhe der Steuersätze Der Normalsteuersatz beträgt 20%. Ein ermäßigter Steuersatz von 10% gilt für bestimmte Leistungen (Beförderung von Personen, Vermietung von Wohnraum, Filmvorführungen, usw.) Der Normalsteuersatz beträgt 25 %. Für die Fernwärmeversorgung sowie auf die gewerbliche Vermietung von Unterkünften wird ein ermäßigter Steuersatz von 18% eingehoben.

Wo wird besteuert? Mit dem am 1.1.2010 in Kraft getretenen EU-Mehrwertsteuerpaket, auch VAT Package genannt, wurde die umsatzsteuerliche Behandlung von grenzüberschreitenden Dienstleistungen innerhalb der 27 EU-Mitgliedstaaten grundlegend geändert. Die Bestimmungen zum Leistungsort, der Vorsteuervergütung und der Zusammenarbeit zwischen den Mitgliedstaaten wurden damit neu geregelt. Zukünftig ist bei allen Leistungen, die Unternehmer erbringen, ausgenommen reine Warenlieferungen, zu unterscheiden, ob die Leistung an einen Unternehmer (B2B) oder einen Nichtunternehmer (B2C) erbracht wird. Mit dem Mehrwertsteuerpaket 2010 kommt es nicht nur zu einer Neuregelung des Leistungsortes, sondern auch zu einer Erweiterung des so genannten Reverse-Charge-Systems (Übergang der Steuerschuld) und zu einer Ausdehnung der Meldepflicht bei grenzüberschreitenden Leistungen. Abgesehen spezieller Regelungen gilt folgende Generalklausel: Grundsätzlich unterliegt eine Leistung dort der Umsatzsteuer, wo sie erbracht wird. Da dies oftmals schwer nachvollziehbar ist, gelten zwei grundsätzliche Prinzipien: ¬ Empfängerprinzip: Wird für einen Unternehmer eine Dienstleistung erbracht

(B2B), ist die Leistung dort der Umsatzsteuer unterworfen, wo der Empfänger der Leistung ansässig ist. ¬ Unternehmerortprinzip: Wird für einen Nichtunternehmer eine Leistung erbracht,

ist die Leistung dort der Umsatzsteuer unterworfen, wo der Leistungserbringer seinen Sitz hat.

92

Bei der Lieferung von Gegenständen (Waren) richtet sich der Ort der Besteuerung nach dem Lieferort. Maßgeblich ist dabei sowohl die Art der gelieferten Gegenstände als auch die Form der Lieferort. Detailinformationen erhalten Sie von Ihrem Steuerberater sowie von den zuständigen Behörden und Interessenvertretungen. Erstattung der Vorsteuer Seit 01.01.2010 erfolgt die Antragstellung für die Erstattung der Vorsteuer nicht mehr in jenem Mitgliedsstaat, in dem die Vorsteuer angefallen ist, sondern in jenem, in dem der Unternehmer ansässig ist. Der Ansässigkeitsstaat leitet den Antrag an den Mitgliedstaat der Erstattung weiter. Für jeden Mitgliedstaat ist ein eigener Antrag zu stellen. Anträge können nur mehr in elektronischer Form eingebracht werden. Österreichischen Unternehmen steht für die elektronische Antragstellung FinanzOnline zur Verfügung. Für ausländische Unternehmen in Österreich sind nur jene Vorsteuern erstattungs- bzw. abzugsfähig, die nach dem österreichischen UStG 1994 (§§ 22) als Vorsteuern abgezogen werden können. Das Finanzamt Graz-Stadt ist österreichweit für die Durchführung der Vorsteuerrückerstattung zuständig.

4.2a

Einkommenssteuer

Höhe der Einkommenssteuersätze Der Einkommensteuertarif richtet sich nach den kontinuierlich steigenden Steuersätzen. Für Einkommensteile zwischen 11.000 und 25.000 EURO beträgt der Steuersatz 36,5%, zwischen 25.000 und 60.000 EURO 43,2%, und für Einkommensteile über 60.000 EURO 50%. Jährliche Einkommen bis 11.000 EURO zuzüglich diverser Absetzbeträge sind steuerfrei. Alle Einkünfte sind einheitlich mit einem Steuersatz von 16% zu versteuern. Das gilt auch für Kapitaleinkünfte (Zinsen, Dividenden, Kursgewinne, etc.). Die bisherigen Steuersätze von 10/20/25% wurden somit einheitlich durch 16% ersetzt. In welchem Land ist die Einkommenssteuer abzuführen? Zwischen Österreich und Ungarn gibt es ein Doppelbesteuerungsabkommen. Dieses Abkommen erfasst u.a. die Einkommenssteuer. Die Gewinne aus gewerblicher und selbstständiger Arbeit sind grundsätzlich in dem Staat zu versteueren, in dem das Unternehmen bzw. der Selbstständige seinen Sitz hat. Von diesem Grundsatz gibt es eine wichtige Ausnahme: Wenn das Unternehmen eine Betriebstätte in einem anderen Staat hat. In diesem Fall sind die Gewinne dieser Betriebsstätte im anderen Staat zu versteuern.

 Betriebsstätte: Als Betriebsstätte gilt eine fixe Einrichtung, in der die Tätigkeit des Unternehmers ganz oder teilweise ausgeübt wird (z.B. Geschäftsstelle, Werkstätte,

93

Zweigniederlassung). Fixe Einrichtungen, die bloße Hilfsfunktionen haben, sind keine Betriebsstätten (z.B. Auslieferungslager oder Schauräume). Einkünfte aus nicht selbstständiger Arbeit (Löhne, Gehälter) unterliegen grundsätzlich der Einkommens- bzw. Lohnsteuer jenes Landes, in dem die Tätigkeit ausgeübt wird (Tätigkeitsstaat).

 Ausnahme – Monteuerklausel! Der Lohn (Gehalt) eines Arbeitnehmers wird in dem Staat, in dem das Unternehmen ansässig ist, versteuert, wenn das Unternehmen im Tätigkeitsstaat keinen Betrieb hat und die Tätigkeit im anderern Staat nicht länger als 183 Tage im betreffenden Steuerjahres dauert.

4.3a

Körperschaftssteuer

Körperschaftssteuersätze Unternehmen, die als juristische Person gegründet wurden (z.B. AG, GmbH, Genossenschaft, Verein) unterliegen der Körperschaftssteuer. Die Körperschaftssteuer beträgt einheitlich 25% vom steuerpflichtigen Einkommen – unabhängig wie hoch dieses ist. Detailinformationen zur Körperschaftssteuer erhalten Sie beim Unternehmensservice der österreichischen Bundesregierung oder beim Bundesministerium für Finanzen. Körperschaftssteuerpflichtig sind die nach dem ungarischen Gesellschaftsgesetz gegründeten Unternehmen (GmbH (Kft), AG (RT), OHG (Kkt), u.a.), Organisationen (z.B. Stiftungen, Vereine) sowie ausländische Steuerpflichtige, die in Ungarn über eine Niederlassung verfügen. Ab dem Steuerjahr 2011 beträgt die Körperschaftssteuer 10% bis zu einer Bemessungsgrundlage iHv 500 Mio HUF, darüber hinaus 19%. (Anm.: Ab 1. Jänner 2013 soll der Steuersatz vereinheitlicht und auf 10% reduziert werden). Die zu entrichtende Steuer kann durch unterschiedliche Steuerermäßigungen gesenkt werden. Weitere Informationen erhalten sie beim Ungarischen Steuer- und Finanzprüfungsamt. Für Informationen in den Komitaten Györ-Moson-Sopron, Vas und Zala wenden Sie sich bitte an die Regionaldirektion Westtransdanubien. (Website in Ungarisch, Deutsch, Englisch und Französisch).

4.4a

Kommunalsteuer

Die Kommunalsteuer ist eine Abgabe an die Gemeinde, in der sich die Betriebsstätte eines Unternehmens befindet. Sie beträgt 3% der Bemessungsgrundlage. Bei Betriebsstätten in mehreren Gemeinden gibt es Sonderregelungen. Detailinformationen zur Körperschaftssteuer erhalten Sie beim Unternehmensservice der österreichischen Bundesregierung oder beim Bundesministerium für Finanzen. (Website in Ungarisch, Deutsch, Englisch und Französisch).

94

Die Gemeindesteuer beträgt maximal 2.000 HUF pro Beschäftigte und Jahr. Detailinformationen erhalten Sie beim Ungarischen Steuer- und Finanzprüfungsamt. Für Informationen in den Komitaten Györ-Moson-Sopron, Vas und Zala wenden Sie sich bitte an die Regionaldirektion Westtransdanubien. (Website in Ungarisch, Deutsch, Englisch und Französisch).

4.5a

Lohnsteuer

Die Lohnsteuer ist eine bestimmte Form der Einkommensteuer, die vom Arbeitgeber abzuführen ist. Der Arbeitgeber haftet für die richtige Berechnung der Lohnsteuer. Bei der Berechnung der Lohnsteuer sind eine Reihe von Steuerbefreiungen und Begünstigungen zu berücksichtigen. Detailinformationen darüber, wie Sie als Arbeitgeber bei der Berechnung der Lohnsteuer vorgehen müssen und was Sie zu berücksichtigen haben erhalten Sie beim Bundesministerium für Finanzen. Die Lohnsteuersätze richten sich in Österreich nach der Einkommenshöhe. Sie reichen von 0 % bis 50 % der Lohnsteuerbemessungsgrundlage (=Bruttobezug abzüglich Sozialversicherung und Lohnsteuerfreibeträge). In Ungarn wurde per 1.1.2011 die sog. “Flat-Tax” eingeführt. Der Lohnsteuersatz beträgt nunmehr einheitlich 16%. Die Steuerbemessungsgrundlage umfasst zuzüglich zu den Bruttogehältern die gesetzlichen Lohnnebenabgaben des Arbeitgebers in Höhe von 27%, somit ist sie praktisch 127% des Bruttogehalts (sog. “Super-Brutto”). Detailinformationen erhalten Sie beim Ungarischen Steuer- und Finanzprüfungsamt. Für Informationen in den Komitaten Györ-Moson-Sopron, Vas und Zala wenden Sie sich bitte an die Regionaldirektion Westtransdanubien. (Website in Ungarisch, Deutsch, Englisch und Französisch).

4.6a

Lohnnebensteuer

Zusammensetzung und Höhe der Lohnnebenkosten Die Lohnnebenkosten betragen derzeit für den Arbeitgeber ca. 31% vom Bruttobezug. Sie setzen sich aus folgenden Steuern und Abgaben zusammen: ¬ Dienstgeberanteil zur Sozialversicherung (Arbeiter: 21,70% vom Bruttolohn; An-

gestellte: 21,83% vom Bruttogehalt) ¬ Kommunalsteuer (3% vom Bruttobezug) ¬ Beitrag zur Mitarbeitervorsorgekasse (1,53% vom Bruttobezug) ¬ Dienstgeberbeitrag zum Familienlastenausgleichsfonds (4,5% vom Bruttobezug) ¬ Zuschlag zum Dienstgeberbeitrag (je nach Bundesland zwischen 0,36 und 0,44%)



Lohnnebenkosten selbst berechnen! Auf der Website des Bundesministeriums für

Finanzen steht Ihnen ein Onlinerechner für die Lohnnebenkostenberechnung zur Verfügung.

95

Lohnnebenkosten siehe Sozialversicherungsbeiträge im nachfolgenden Kapitel.

4.7a

Sozialversicherungsbeiträge

Zusammensetzung und Höhe der Sozialversicherungsbeiträge Die Sozialversicherung umfasst grundsätzlich die Kranken-, Unfall-, Pensions- und Arbeitslosenversicherung. Aktuell (Stand 1.01.2011) betragen die Arbeitgeber- und Arbeitnehmeranteile zur Sozialversicherung: Sozialversicherung (gesamt):

Arbeitgeberanteil Arb. Arbeitnehmeranteil Ang.

21,70% / 19,10% /

Krankenversicherung:

Arbeitgeberanteil Arb. Arbeitnehmeranteil Arb.

3,70% 3,95%

Unfallversicherung:

Arbeitgeberanteil Arb. Arbeitnehmeranteil Arb.

Pensionsversicherung:

Arbeitgeberanteil Arb. Arbeitnehmeranteil Arb.

Arbeitslosenversicherung:

Arbeitgeberanteil Arb. Arbeitnehmeranteil Arb.

3% 3%

/ /

Ang. Ang.

3% 3%

IESG-Zuschlag:

Arbeitgeberanteil

Arb.

0,55% /

Ang.

0,55%

Wohnbauförderungszuschlag:

Arbeitgeberanteil Arb. Arbeitnehmeranteil Arb.

0,50% / 0,50% /

Ang. Ang.

0,50% 0,50%

/ /

Ang. Ang.

21,83% 8,97%

Ang. Ang.

3,83% 3,82%

1,40% / 1,40% /

Ang. Ang.

1,40% 1,40%

12,55% / 10,25% /

Ang. Ang.

12,55% 10,25%

Sämtliche aktuellen (Stichtag: 1.01.2011) beitragsrechtlichen Werte in der Sozialversicherung erfahren Sie beim Hauptverband der Sozialversicherungsträger.

In Ungarn besteht das Sozialversicherungssystem im Wesentlichen aus einem staatlichen „Gesundheitsbeitrag“ und einer Pensionskasse. Für die Bruttogehälter bzw. für das gesamte steuerpflichtige Einkommen (mit wenigen Ausnahmen) sind 2011 folgenden Abgaben zu entrichten: Sozialversicherung (gesamt):

Arbeitgeberanteil Arbeitnehmeranteil

27% 17,5%

Pensionsversicherung:

Arbeitgeberanteil Arbeitnehmeranteil

24% 10%

„Gesundheitsbeitrag“:

Arbeitgeberanteil Arbeitnehmeranteil

3% 7,5%

Fachausbildungszuschuss:

Arbeitgeberanteil

1,5%

96

 Anmerkung zur Pensionsversicherung: Eine Höchstgrenze des Arbeitgeberbeitrags gibt es nicht; die Höchstgrenze des Arbeitnehmerbeitrags beträgt 7.665.000 HUF (21.000/HUF/Tag). Anmerkung zum Gesundheitsbeitrag: Durch einer Umschichtung der Abgaben lautet die genaue Bezeichnung für Gesundheitsbeitrag (seit 2010) „Abgabe für Gesundheitsversicherung und Arbeitskräftemarkt“. Diese beinhaltet nunmehr auch den früheren „Beitrag zum Arbeitslosenfond“. Der Begriff Beitragsbemessungsgrundlage wurde in Ungarn abgeschafft. Die Mindestgrundlage ist der Mindestlohn bzw. der garantierte Mindestlohn. Im Jahre 2011 beträgt der amtlich festgesetzte Mindestlohn 78.000 HUF/Monat. Für qualifizierte Arbeitnehmer (Facharbeiter) beträgt der garantierte Mindestlohn 94.000 HUF. Die Beitragspflicht für den Mindestlohn unternehmerischer Tätigkeit wurde ebenfalls abgeschafft.

4.8a

Nützliche Kontaktstellen

Die Wirtschaftskammer Österreich bietet ausführliche Informationen zu den Themen Steuern und Abgaben. Darüber hinaus können Sie auf dieser Seite die sehr informative Broschüre „Arbeits-, sozialversicherungs-, ausländerbeschäftigungs-, steuer- sowie wirtschaftsrechtliche Vorschriften“ kostenfrei herunter laden. (Website in Deutsch und teilweise in Englisch) Die Datenbank Taxes in Europe bietet zu den jeweiligen Steuern der Mitgliedsstaaten Details über die Rechtsgrundlage, die Bemessungsgrundlagen, die wichtigsten Ausnahmen und Steuerbefreiungen, die Steuersätze, die ökonomischen und statistischen Klassifizierungen sowie über die Steueraufkommen an. (Website in Deutsch, Englisch und Französisch) Das Netzwerk EU Business Services ist ein regionaler Ansprechpartner für kleinere und mittlere Unternehmen für alle EU-Angelegenheiten. Ihren regionalen Ansprechpartner finden Sie hier. Das Adó-és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal (Nationales Steuer- und Zollamt von Ungarn) stellt Informationen speziell für ausländische Unternehmen in Ungarisch, Deutsch, Englisch und Französisch zur Verfügung. Das AußenwirtschaftsCenter Budapest der Wirtschaftskammer Österreich informiert Sie in wirtschaftlichen und steuerlichen Angelegenheiten.

97

5a Unternehmensgründung und Gewerbeausübung 5.1a

Unternehmensgründung und Gewerbeausübung in Österreich

Die Gründung eines Unternehmens mit einem fixen Standort (Niederlassung oder Zweigniederlassung) in Österreich erfordert eine Gewerbeberechtigung. Um diese Berechtigung zu erlangen müssen folgende Voraussetzungen gegeben sein: ¬ Österreichische Staatsbürgerschaft oder EWR/EU Staatsangehörigkeit ¬ Eigenberechtigung (Alter mindestens 18 Jahre) ¬ Keine Ausschließungsgründe (z.B. Finanzstrafdelikte, gerichtliche Verurteilung) ¬ Bezeichnung des Standortes und allenfalls auch Betriebsanlagengenehmigung

Handelt es sich bei dem Unternehmen bzw. Gewerbe um ein reglementiertes Gewerbe, muss darüber hinaus ein Befähigungsnachweis erbracht werden.



Die Anmeldung eines Gewerbes bzw. eines Unternehmens kann mündlich, schriftlich, per email und (NEU!) über das Internet erfolgen. Alle Detailinformationen dazu erhalten sie über das Unternehmensserviceportal.

5.2a

Unternehmensgründung und Gewerbeausübung in Ungarn

Die Ausübung eines Gewerbes bzw. Gründung eines Unternehmens erfolgt unter den gleichen Voraussetzungen wie in Österreich. Unter anderen sind erforderlich: ¬ unbestraftes Vorleben des Geschäftsführers ¬ Mindestalter 18 Jahre (im Falle eines Gesellschafters einer GmbH) ¬ EWR/EU-Staatsangehörigkeit ¬ Mindestgrundkapital 500.000 HUF im Fall einer Gesellschaft mit beschränkter Haf-

tung ¬ Registrierter Standort und Name des Betriebs (bei Betriebseröffnung)



Detaillierte Informationen über die Unternehmensgründung in Ungarn in Deutsch erhalten Sie auf dieser Webseite. Sie können sich über die folgenden Inhalte informieren: ¬ theoretische Kenntnisse der Unternehmensgründung ¬ Mögliche Unternehmensformen ¬ Unternehmensgründung, -führung und -auflösung

98

¬ Arbeitsrechtliche Regelungen ¬ Steuern und Abgaben ¬ Sonstige rechtliche Grundlagen ¬ Finanzierungs- und Investitionsmöglichkeiten

 Details über die einzelnen Schritte der Unternehmensgründung in Österreich erfahren Sie hier. (Webseite nur in Ungarisch) 5.3a

Kontaktstellen

Seit 1. Jänner 2010 gibt es das von der österreichischen Bundesregierung gegründete elektronische Unternehmerserviceportal (USP). Derzeit befindet es sich noch im Pilotbetrieb. Ziel dieses Portals ist es, einen zentralen One-Stop-Shop einzurichten, in dem Unternehmen die für sie relevanten Informationen abfragen und ihre Informationsverpflichtungen rasch und effizient abwickeln können. Ein weiteres Serviceangebot für Unternehmensgründer bietet die Wirtschaftskammer Österreich mit dem Leitfaden für Gründerinnen und Gründer. Dieser Leitfaden beinhaltet die wichtigsten Informationen die man benötigt, um in Österreich ein Unternehmen zu gründen (Finanzierung, Förderungen, Gewerbe- und Betriebsanlagenrecht, Sozialversicherungs- und Steuerthemen, Buchhaltung, Kalkulation, Förderungen usw.) sowie Adressen und Ansprechpartner. Seit 01. Jänner 2010 erfolgt die Anmeldung eines Gewerbes bzw. eines Unternehmens, die Veränderung oder Auflösung eines Unternehmens nur elektronisch über das Portal Ügyfélkapu. Von diesem Portal können Sie auch die erforderlichen Formulare herunter laden. Auf den folgenden beiden Webseiten erhalten Sie sämtliche Informationen und Details über die elektronische Anmeldung ihres Gewerbes bzw. Unternehmens: Részletes tájékoztató a nyomtatványok kitöltésének és beküldésének folyamatáról Hatósági bizonyítvány iránti kérelem és kitöltési útmutató egyéni vállalkozók részére Mit der Inbetriebnahme der elektronischen Anmeldung wurde die frühere Form der Ausstellung eines Unternehmerausweises beendet

99

6a Branchenspezifische Informationen 6.1a

Netzwerke und Kooperationen

Europäische Unternehmen suchen europäische Geschäftspartner Die Business Cooperation Database des Enterprise Europe Netzwerkes dient der Publikation von Geschäftswünschen. In dieser Datenbank sind europaweit rund 300 Kooperationsangebote zur Geschäftspartnersuche miteinander vernetzt. (Website in Deutsch)

Matchmaking Events (Kooperationsbörsen) Kooperationsbörsen sind internationale Veranstaltungen für Unternehmen zur Anbahnung von Geschäftskontakten. Das Enterprise Europe Netzwerk betreut Sie von der Kontaktanbahnung bis zur erfolgreichen Markterschließung. Eine Liste mit aktuellen Veranstaltungen finden sie hier. (Website in Deutsch)

Österreichisches Wirtschaftsportal in Ungarn – Advantageaustria Advantageaustria ist ein österreichisches Wirtschaftsportal in Ungarn. Es liefert branchenspezifische Informationen und gibt einen Überblick über die österreichischen Import- und Exportbestimmungen. Weiters werden ungarische Unternehmen bei der Suche nach österreichischen Geschäftspartnern unterstützt und österreichischen Unternehmen die Möglichkeit gegeben, sich in Ungarn zu präsentieren. (Website in Ungarisch)

6.2a

Fachmessen

31.08 - 03.09.2011

Farmer Expo Internationale Fachausstellung der Landwirtschafts- und Lebensmittelindustrie und VI. HORTICO - Gartenbau-Fachausstellung für Gemüseund Obstproduktion, Debrecen www.farmerexpo.hu

16.- 18.09.2011

Hortus Hungaricus Internationale Fachmesse für Gartenbau, Budapest www.hortushungaricus.info.hu

100

27.- 29.09.2011

ENERGOexpo Internationale Fachausstellung und Konferenz für Energetik, Debrecen www.energoexpo.hu

11.- 14.10.2011

HOVENTA Internationale Fachausstellung für Handels- und Gastgewerbetechnik, Budapest http://www.hoventa.hu/

12.- 13.10.2011

BusinessTravel Show, Budapest http://www.turizmus.com/bts/index/4000/10005

19.- 23.10.2011

BNV Budapester Internationale Messe, Budapest http://www.bnv.hu/

19.- 20.10.2011

CEP® Clean Energy & Passive House EXPO Internationale Ausstellung und Konferenz über Energieeffizienz und intelligentes Bauen, Budapest http://www.cep-expo.hu/

26.- 27.10.2011

PERSONAL HUNGARY/ Professional Learning Fachausstellung für HR-Management, Budapest http://www.personalhungary.com/

10.- 12.11.2011

Budapest AUTOMOBIL – AUTOTECHNIKA Internationale Fachmesse für die Automobilindustrie http://www.automobil.hungexpo.hu/

24.- 25.05.2011

REAL VIENNA The Real Estate and Investment Fair focused on Central & Eastern Europe http://www.realvienna.at/en/index.html

15.- 17.09.2011

Futura Fachmesse für Unterhaltungselektronik, Haushaltstechnik und Telekommunikation, Salzburg http://www.futuramesse.at/

27.- 29.09.2011

HORTI Vienna Fachmesse für Garten- und Gemüsebautechnologie http://www.horti-vienna.at/horti-vienna/home.html

04.- 06.10.2011

SMART - Automation Austria Fachmesse für Industrielle Automation, Linz http://www.smart-automation.at/ Alles für den Gast-Herbst - Internationale Fachmesse für die gesamte Gastronomie und Hotellerie, Salzburg http://www.gastmesse.at/

05.- 09.11.2011

10.- 12.11.2011

Interpädagogica Bildungsfachmesse für Lehrmittel, Ausstattung, Kultur und Sport, Wien http://www.interpaedagogica.at/

29.11. - 01.12.2011

HP DISCOVER 2011 The Power of People, Technology and Ideas, Wien http://www.hp.com/go/discover

101

7a Branchenübergreifende Informationen 7.1a

Deutsch-ungarischsprachige Steuerberater und Wirtschaftsprüfer

STEUERBERATER & WIRTSCHAFTSPRÜFER – Deutsch-ungarischsprachig ADÓTANÁCSADÓK ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓK – Német-magyar nyelvtudással Burgenland, Niederösterreich, Steiermark und Wien Burgenland, Niederösterreich, Steiermark es Bécs BURGENLAND Dr. Georg DEMETER Kalvarienbergstraße 17 A-7100 Neusiedl am See  02167/88 70 [email protected] http://www.treuhand-union.com/demeter Gneist Consulting Team Steuerberatung GmbH Werner-von-Siemens-Straße 1 A-7343 Neutal  02618/90 10-682 [email protected] http://www.gct-beratungszentrum.at LBG Wirtschaftstreuhand- und Beratungsgesellschaft m.b.H. Franz-Liszt-Gasse 25-27 A-7100 Neusiedl am See  02167/24 95 http://www.lbg.at/685_DE-Unsere_Standorte_in_Oesterreich-Burgenland.htm LBG Wirtschaftstreuhand- und Beratungsgesellschaft m.b.H. Schulgasse 17 A-7400 Oberwart  03352/334 15 http://www.lbg.at/685_DE-Unsere_Standorte_in_Oesterreich-Burgenland.htm

102

NIEDERÖSTERREICH Geyer & Geyer Steuerberatungs GmbH Lichtensteinstraße 6 A-2130 Mistelbach  (++43) 02572 24 96 0 http://www.geyer.at

STEIERMARK KPMG Austria GmbH Wirtschaftsprüfungs- und Steuerberatungsgesellschaft Joanneumring 16 A-8010 Graz  (++43) 0316/82 74 74 http://www.kpmg.at/?id=290

WIEN (BÉCS) AS Steuerberatungs GmbH Marxergasse 25/AE4 A-1030 Wien  (++43) 01 718 47 11 [email protected] http://www.as-steuerberatung.at BF Auditing Wirtschaftsprüfungs-GmbH Mariahilfer Straße 32 A-1070 Wien  (++43) 01/522 47 91 [email protected] http://www.bf-consulting.at Böck & Kus Wirtschaftstreuhänder Steuerberatungsges.m.b.H. Lainzer Straße 53 A-1130 Wien  (++43) 01/877 26 41 [email protected] http://www.boeck-kus.at BUCHDAT Wirtschaftstreuhand und Steuerberatungs Gesellschaft m.b.H. Stiegergasse 18 A-1150 Wien  (++43) 01/893 67 92 http://www.buchdat.at

103

CONSULTATIO HOLDING INTERNATIONAL Wirtschaftsprüfung GmbH Karl-Waldbrunner-Platz1 A-1210 Wien  (++43) 01/277 75 [email protected] http://www.consultatio.com Deloitte Audit Wirtschaftsprüfungs GmbH Renngasse 1/Freyung A-1010 Wien  (++43) 01/537 00-0 [email protected] http://www.deloitte.at Donau Wirtschaftsprüfungs- und Steuerberatungsgesellschaft m.b.H. Lehargasse 1 A-1060 Wien  (++43) 01/587 57 95 [email protected] http://www.donauwp.at FAL-CON Steuerberatungsgesellschaft mbH Brucknerstraße 6/7a A-1040 Wien  (++43) 01/503 74 47 [email protected] http://www.fal-con.eu Hammerschmied, Hohenegger & Partner Wirtschaftsprüfungs Ges.m.b.H. Am Heumarkt 13 A-1030 Wien  (++43) 01/717 63-0 [email protected] http://www.hhp.eu Hübner & Hübner Wirtschaftsprüfung und Steuerberatung GmbH & Co KG Schönbrunner Straße 222-228/Stg.3/7.OG A-1120 Wien  (++43) 01/811 75-0 [email protected] http://www.huebner.at IB Interbilanz Wirtschaftsprüfung und Steuerberatung Gesellschaft mbH Gußhausstraße 4 A-1040 Wien,  (++43) 01/505 43 13-0 [email protected] http://www.ib-grantthornton.com

104

Gneist Consulting Team Puchsbaumgasse 25-27 A-1100 Wien,  (++43) 01/600 7000 [email protected] http://www.gct-beratungszentrum.at Moore Stephens Kroiss & Partner Wirtschaftsprüfung GmbH Plankengasse 4 1010 Wien  (++43) 01/513 41 20-18 [email protected] http://www.moorestephens-kroiss.at LBG Österreich Wirtschaftsprüfung GmbH Boerhaavegasse 6 1030 Wien  (++43) 01/531 05-0 [email protected] http://www.lbg.at MERKUR TREUHAND Steuerberatung GmbH St. Veit-Gasse 50 A-1130 Wien  (++43) 01/878 48-0 [email protected] http://www.merkurtreuhand.at

105

ADÓTANÁCSADÓK ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓK – Német-magyar nyelvtudással STEUERBERATER & WIRTSCHAFTSPRÜFER – Deutsch-ungarischsprachig Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala megye Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala

ADÓTANÁCSADÓK STE / STEUERBERATER Auf der Webseite des Verbands der Steuerberater (http://www.adokamara.hu/) können Sie über eine Suchfunktion Steuerberater nach Ort/Stadt abfragen. Angaben über Sprachkenntnisse sind nicht ausgewiesen. (Webseite nur in Ungarisch) Az Adótanácsadók Egyesületének honlapján (http://www.adokamara.hu/) egy keresőfunkció segítségével le tudja hívni az adótanácsadókat hely/város szerinti bontásban. A nyelvtudással kapcsolatos információk viszont nincsenek feltüntetve. (csak magyar nyelvű weboldal) KÖNYVVIZSGÁLÓK / WIRTSCHAFTSPRÜFER Auf der Webseite der Kammer der Ungarischen Wirtschaftsprüfer können Wirtschaftsprüfer nach Komitat, Spezialfachkenntnissen und Sprachkenntnissen ebenfalls mittels Suchfunktion abgefragt werden. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara weboldalán ugyancsak egy keresőfunkció segítségével lehívhatja a könyvvizsgálókat megye és szakterület szerint, illetve annak alapján, hogy milyen nyelvtudással rendelkeznek.

VAS Wirtschaftsprüfer in Vas (Webseite in Ungarisch, Deutsch und Englisch) Könyvvizsgálók Vas megyében (magyar, német és angol nyelvű weboldal) http://www.mkvk.hu/suche/mitglieder?tagszam=&minosites=1&helyiszervezet=18&nev=&nyelv=896&lakhely=&statusz=5

GYÖR-MOSON-SOPRON Wirtschaftsprüfer in Győr-Moson-Sopron (Webseite in Ungarisch, Deutsch und Englisch) Könyvvizsgálók Győr-Moson-Sopron megyében (magyar, német és angol nyelvű weboldal) http://www.mkvk.hu/suche/mitglieder?tagszam=&minosites=1&helyiszervezet=8&nev=&nyelv=896&lakhely=&statusz=5

106

ZALA Wirtschaftsprüfer in Zala (Webseite in Ungarisch, Deutsch und Englisch) Könyvvizsgálók Zala megyében (magyar, német és angol nyelvű weboldal) http://www.mkvk.hu/suche/mitglieder?tagszam=&minosites=1&helyiszervezet=20&nev=&nyelv=896&lakhely=&statusz=5

107

7.2a

Deutsch-ungarischsprachige Rechtsanwälte

RECHTSANWÄLTE – Deutsch-ungarischsprachig ÜGYVÈDEK – Nèmet-magyar nyelvtudással Burgenland, Niederösterreich, Steiermark und Wien Burgenland, Niederösterreich, Steiermark és Bécs BURGENLAND ---NIEDERÖSTERREICH Dr. Michael JÄGERNDORFER Hernsteinerstraße 17 A-2560 Berndorf  (++43) 02672/84228-0 [email protected] STEIERMARK Dr. Éva DOMJÁN Steinbergstraße 56 A-8052 Graz  (++43) 0316/68 94 20 [email protected] WIEN (BÉCS) Dr. Livia Daisy BIRTALAN, LL.M. Wickenburggasse 7/29 A-1080 Wien  (++43) 0664 263 0208 [email protected] Dr. Johann FONTANESI Graben 28/1/12 A-1010 Wien  (++43) 01/532 20 20 [email protected] http://www.fontanesi.eu Dr. Nikolaus GABOR Lugeck 7 A-1010 Wien  (++43) 01/513 79 79 [email protected] http://www.ngabor.at

108

Mag. Arpad GERED Wallnerstraße 3 A-1010 Wien  (++43) 01/535 16 30 [email protected] http://www.bma-law.com Mag. Eva HEGEDÜS-BROWN Tuchlauben 17 A-1014 Wien  (++43) 01/534 37 4018 [email protected] http://www.schoenherr.at Dr. Georg KAHLIG Siebensterngasse 42/3 A-1070 Wien  (++43) 01/523 47 91-0 [email protected] DDr. Gebhard KLÖTZL Leegasse 7/7 A-1140 Wien  (++43) 01/897 01 94 [email protected] http://www.kloetzl.net Mag. Dr. Levente KOVACS-ANDOR Rudolfsplatz 4 A-1010 Wien  (++43) 01/533 86 62 Mag. Charlotte POEFFEL Tivoligasse 63 A-1120 Wien  (++43) 01/997 15 76 [email protected] http://www.poeffel.at Dr. Anna SCHLOSSER-PETER Zelinkagasse 14/2 A-1010 Wien  (++43) 01/533 65 08 [email protected]

109

ÜGYVÈDEK – Nèmet-magyar nyelvtudással RECHTSANWÄLTE – Deutsch- ungarischsprachig Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala megye Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala VAS Dr. FEKETE Gabriella (polgári jog) HU-9700 Szombathely, Semmelweis u. 2.  (++94) 788-344 30/ 9059-054 [email protected] Dr. TÓTH László (büntetőjog) HU-9700 Szombathely, Kiskar u. 5.  (++94) 328-500 30/ 9377-072 [email protected] Dr. VERBOVSZKI Enikő (munkajog) HU-9700 Szombathely, Kőszegi u. 42. fsz. 1.  (++94) 320-427 30/ 9298-592 [email protected] GYÖR-MOSON-SOPRON Dr. CZEGLÉDY Attila (Dr. Czeglédy Ügyvédi Iroda) HU-9400 Sopron, Paprét 5. I.  (++94) 99/510-630 Mobil 20/951-3942 [email protected] Dr. GARTNER István HU-9021 Győr, Árpád u. 14. fszt.7.  (++94) 96/528-007 Mobil (++94) 20/364-3388 [email protected] Dr. PARÓCZI-KATONA Viktória (Havasi Ügyvédi Iroda) HU-9022 Győr, Kiss J. u. 7/A.  (++94) 96/526-906 Mobil (++94) 30/485-6086 [email protected] Dr. POSTA Attila HU-9021 Győr, Aradi vtk.u.13.  (++94) 96/519-735 Mobil (++94) 20/927-5845 [email protected]

110

Dr. RISINGER Dóra (Dr. RISINGER Ügyvédi Iroda) HU-9022 Győr, Kisfaludy u.44.II/2.  (++94) 96/310-595 Mobil (++94) 30/474-9525 [email protected] Dr. VASS Gellért (LASCSIK & VASS Ügyvédi Iroda) HU-9200 Mosonmagyaróvár, Régi Vámház tér 12.  (++94) 96/217-382 [email protected]

ZALA ---Deutsch-ungarischspachige Rechtsanwälte mit Sitz in Budapest finden Sie hier: A budapesti székhelyű német-magyar nyelvtudással rendelkező ügyvédeket itt találja: http://www.bpugyvedikamara.hu/wahlen_sie_sich_einen_rechtsanwalt/

7.3a

Deutsch-ungarischsprachige Dolmetscher

DOLMETSCHER –Deutsch-ungarischsprachig TOLMÀCSOK – Nèmet-magyar nyelvtudással Burgendland, Niederösterreich, Steiermark und Wien Burgendland, Niederösterreich, Steiermark és Bécs BURGENLAND Abraham LAJOS-ANDOR Siedlungsstraße 7 A-7531 Kemeten  (++43) 03352 / 20 101 [email protected] Ing. Edgar BARANYAI Ruster Straße 8 B A-7000 Eisenstadt  (++43) 02682/64205 Gabriella NEUBERGER Obere Gartengasse 16 A-7041 Wulkaprodersdorf  (++43) 02687 / 62 028 [email protected]

111

Dipl.-Ing. Dr. Johann PÖSCHL Hadigkasse 16 A-7423 Pinkafeld  (++43) 03357/46061 Dr. Blasius SOMOGYI Franz Stornogasse 9 A-7000 Eisenstadt  (++43) 0664/8312510 Mag. Zita SZELL Rosentalried 10 A-7000 Eisenstadt  (++43) 0664/1297790

NIEDERÖSTERREICH Eszter Judith RETHATI Buderfeldgasse 7 A-3252 St. Georgen am Steinfeld  (++43) 02742/312914

STEIERMARK Dr. Eva DOMJAN Steinbergstraße 56 A-8052 Graz  (++43) 0699/10 92 55 73 Mag. Georgette HAUZENBERGER Polzergasse 9 A-8010 Graz  (++43) 0316/ 32 14 97 [email protected] MMag. Tünde PRIMUS-KÖVENDI Raiffeisenstraße 54/4 A-8010 Graz  (++43) 0664/97 49 473 [email protected] Mag. Gabriella RONACHER Konsumweg 11 A-8020 Graz  (++43) 0316/91 30 84 [email protected]

112

Mag.phil Eva STURM Klöck – Weg 8 A-8074 Raaba  (++43) 0664 / 544 30 63 [email protected] Gabriela SZEBERENYI Algersdorferstraße 66 A-8020 Graz  (++43) 0316/99 27 89 Eva SZECSINE-CSEMEZ Am Arlandgrund 3/4/12 A-8045 Graz  (++43) 0316/67 81 69 [email protected]

WIEN (BÈCS) Mag.phil. Aniko ABSOLON Wehrgasse 22/11 A-1050 Wien  (++43) 01/586 89 48 [email protected] Mag.phil. Maria Anna ASZTALOS Gumpendorferstraße 115/1/5 A-1060 Wien  (++43) 01/596 86 94 Dr. Margit BOGYI-NAGY Franzensbrückenstraße 3/30 1020 Wien  (++43) 01/219 87 35 [email protected] Mag.phil György BUDA Feldgasse 21/9 A-1080 Wien  (++43) 01/40 32 042 [email protected] Mag.phil Agnes HARASZTI Gesaugasse 11/12 A-1030 Wien  (++43) 01/718 34 26 [email protected]

113

Mag.phil. Zsuzsanna HERBICH Auhofstraße 206 A-1130 Wien  (++43) 01/877 12 02 Mag.phil. Josef HOLLOS Walfischgasse 14/14 A-1020 Wien  (++43) 01/513 7120 [email protected] Mag.jur. Györgyi KERN Senefeldergasse 12 A-1100 Wien  (++43) 01/600 2126 [email protected] Erzsebet MAYER Kendegasse 2/9/23 A-1210 Wien Pokornygasse 5/6 A-1190 Wien  (++43) 01/368 5629 [email protected] Agnes SEISENBACHER Kainachgasse 35/36/2 A-1210 Wien  (++43) 01/290 2200 [email protected] Dr. Geza SIMONFAY Neustiftgasse 3/6 A-1070 Wien  (++43) 01/403 66 05 [email protected] Maria SIMONFAY Wasagasse 27/13 A-1090 Wien  (++43) 01/310 0819 [email protected] Dr. Ludwig SZABO Berglergasse 15 A-1210 Wien  (++43) 01/270 77 33

114

Johann SZEGÖ Neulerchenfelderstraße 23/5/25 A-1160 Wien  (++43) 01/402 9310 [email protected] Hortenzia SZÖLLÖSI Pulkaugasse 24 A-1210 Wien  (++43) 01/292 20 31 [email protected]

DOLMETSCHER –Deutsch-ungarischsprachig TOLMÀCSOK – Nèmet-magyar nyelvtudással Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala megye Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala

VAS KAPPEL Karalin – Kős  (++43) 94/364424 Mobil (++43) 70/2445043 [email protected] http://www.mfte.hu/forditas_tolmacs/fordito/201/Kappel%20Katalin

GYÖR-MOSON-SOPRON REFLEX Fordítóiroda Kft. HU-9021 Győr, Arany J. u. 28-32. [email protected] http://www.reflex.hu http://www.reflex.hu/de DÀVIDNÈ KERTÈSZ Àgnes  (++43) 0036/20-426-9446 [email protected] http://astera.uw.hu/

Weitere Kontaktstellen In Ungarn, v.a. in Budapest, gibt es eine Reihe von Übersetzungsbüros die, u.a. auch per Internet, Übersetzungsdienste durchführen. Sie erreichen sie über diese Webseite: http://www.ok.hu/linktar/szolgaltatasok/forditasi_szolgaltatasok/tolmacsolas/index.html (Webseite in Ungarisch) 115

Weitere Adressen von Dolmetschern und Übersetzungsbüros erhalten Sie vom Verband der Ungarischen Übersetzer und Dolmetscher unter: http://www.mfte.hu/forditas_tolmacs/nyelvek/3/magyar-n%C3%A9met (Webseite in Ungarisch, Deutsch, Englisch und Französisch) Auf dieser Webseite http://www.fordit.hu/ können Sie Anfragen für Übersetzungen stellen. Für eine Anfrage müssen Sie folgende Kriterien eingeben: Sprache, Themenbereich, Umfang, Preisniveau und Termin. Für Ihre Übersetzung wird Ihnen per E-Mail ein Angebot übermittelt. (Webseite in Ungarisch)

További címek Magyarországon, főként Budapesten található számos fordítóiroda, melyek többek között interneten is nyújtanak fordítással kapcsolatos szolgáltatásokat. Ezen irodákat a következő weboldalon éri el: http://www.ok.hu/linktar/szolgaltatasok/forditasi_szolgaltatasok/tolmacsolas/index.html (magyar nyelvű weboldal) Egyéb tolmácsok és fordítóirodák elérhetőségét megtalálja a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületének honlapján: http://www.mfte.hu/forditas_tolmacs/nyelvek/3/magyar-n%C3%A9met (magyar, német, angol és francia nyelvű weboldal) Ezen a weboldalon: http://www.fordit.hu/ van lehetősége arra, hogy fordító tevékenység iránt érdeklődjön. Az információkéréshez a következő kritériumokat kell kitöltenie: nyelv, témameghatározás, terjedelem, árszínvonal és határidő. A fordításra e-mailen küldenek Önnek ajánlatot. (magyar nyelvű weboldal).

116

7.4a

Wirtschaftsförderung und Regionalentwicklung

Westpannonische Regionalentwicklungsagentur Die westpannonische Regionalentwicklungsagentur ist das Hauptinstrument der westpannonischen Planungsregion für die Umsetzung von gemeinsamen Regionalentwicklungszielen. Die Region besteht aus den Komitaten Vas, Zala und Győr-Moson-Sopron. (Website in Ungarisch und teilweise Englisch) Link: http://www.westpa.hu/cgi-bin/westpa/index.cgi

Pannon Novum Diese regionale Innovationsagentur wurde auf Betreiben der Innovationsakteure der Region Westpannonien ins Leben gerufen. Ihre Aufgabe ist es, Innovationsprozesse zu harmonisieren, Wissenstransfer zu initiieren, Innovationsdienstleistungen anzubieten bzw. zu integrieren und Innovationsnetzwerke zu stärken. (Website in Ungarisch und teilweise Englisch) Link: http://www.pannonnovum.hu/?view=kereses&mit=&x=5&y=10

Ungarische Investitions- und Handelsförderungsagentur Die Investitions- und Handelsförderungsagentur (ITDH) ist eine Einrichtung, die sich auf die Förderung von Investments und die Entwicklung des Handels in Ungarn konzentriert. IDTH bietet allgemeine Informationen über die Wirtschaft Ungarns und über Beratungsleistungen für die Unternehmer an. Die Funktion der Investitions- und Handelsförderungsagentur wird seit dem 1.01.2011 nicht mehr von der ITDH ausgeführt, sondern von einer neuen Einrichtung, dem Nemzeti Külgazdasági Hivatal (Nationales Außenwirtschaftsamt), übernommen. (Website in Ungarisch, Deutsch, Englisch, Italienisch und Spanisch) Link: http://www.itd.hu/Engine.aspx

Industrie- und Handelskammern Die Industrie- und Handelskammern kooperieren mit allen wichtigen Institutionen der Region und bieten ein umfangreiches Angebot für Wirtschaftsakteure. Regional sind sie auf Komitatsebene organisiert. Industrie- und Handelskammer von Győr-Moson-Sopron (Website in Ungarisch, teilweise Deutsch und Englisch)

117

Industrie- und Handelskammer von Vas (Website in Ungarisch, teilweise Deutsch und Englisch)

Wirtschaftskammer Österreich Die Wirtschaftskammer (WKO) ist eine gesetzliche Interessensvertretung aller gewerblich tätigen Wirtschaftstreibenden in Österreich (mit Ausnahme der freien Berufe und der Landwirtschaft, die über eigene Kammern verfügen). Sie ist in neun Landeskammern gegliedert. Die WKO versteht sich als Mitgestalter der wirtschaftlichen und politischen Rahmenbedingungen und als Serviceeinrichtung für die Betriebe. Die Mitgliedschaft ist bei der WKO für alle Betriebe verpflichtend. (Website in Deutsch) WKO – Österreich WKO – Burgenland WKO – Niederösterreich WKO – Steiermark

Industriellenvereinigung Die Industriellenvereinigung (IV) ist eine Interessenvertretung der österreichischen Industrie. Die Mitgliedschaft besteht, im Gegensatz zu den Kammern, auf freiwilliger Basis. Ziel der IV ist es, die Interessen ihrer Mitglieder in Österreich und auf europäischer Ebene zu vertreten. Neben der Bundesorganisation besteht in jedem Bundesland eine Landesgruppe. (Website in Deutsch und Englisch; Publikationen teilweise in mehreren EU-Sprachen) IV IV IV IV

-

Österreich Burgenland Niederösterreich Steiermark

7.5a

Regionale Wirtschaftsnetzwerke und Projekte

Wirtschaft Netzwerk Südburgenland Dabei handelt es sich um das grenzüberschreitende Projekt „REGIONETaktiv“ in dem 13 Regionen aus Ungarn, Burgenland, Niederösterreich und der Steiermark zusammenarbeiten. „REGIONETaktív“ konzentriert sich auf den Aufbau und die Entwicklung kleinregionaler Wirtschaftsnetzwerke zur Belebung der wirtschaftlichen Dynamik im Grenzraum zwischen Österreich und Ungarn. (Website in Ungarisch und Deutsch) http://www.w-n-s.at/html/wnsb.html http://www.w-n-s.at/ung/html/wnsb.html

118

Creating the future – Programm zur grenzüberschreitenden Kooperation Österreich - Ungarn 2007-2013 Ziel dieses Programms ist es, die grenzüberschreitenden wirtschaftlichen, sozialen, kulturellen und ökologischen Kontakte im Grenzraum Österreich-Ungarn zu intensivieren und die regionale Wettbewerbsfähigkeit zu stärken. (Website in Ungarisch, Deutsch und Englisch) http://www.at-hu.net/at-hu/de/index.php http://www.at-hu.net/at-hu/hu/index.php

NETLAB_Partnerschaft für den Arbeitsmarkt in der Region Bei dieser Partnerschaft handelt es sich um ein grenzüberschreitendes Arbeitsmarktprojekt. Ziel ist der Aufbau eines aktiven grenzüberschreitenden und interessensübergreifenden Netzwerkes der regionalen Sozialpartner, der arbeitsmarktpolitischen Akteure und der Arbeitsmarktverwaltungen im österreichisch-ungarischen Grenzraum. (Website in Ungarisch und Deutsch) http://www.netlab-online.eu/index.php?id_seite=6651&pagelang=de http://www.netlab-online.eu/index.php?id_seite=6651&pagelang=hu

Österreichisch-Ungarische ExpertInnenakademie Die Österreichisch-Ungarische ExpertInnenakademie (EXPAK AT.HU) ist ein Projekt zur Förderung von grenzüberschreitenden Arbeitsmarktkooperationen. Es dient dem Austausch von Informationen und Know-how, der Konzeption und Durchführung von gemeinsamen Projekten sowie der grenzüberschreitenden arbeitsmarktpolitischen Zusammenarbeit. (Website in Ungarisch und Deutsch). http://expak-at.hu/expak/display/start

„Zukunft ImGrenzRaum – JÖVŐ a Határtérségben Zukunft ImGrenzRaum ist ein grenzüberschreitendes Projekt des ÖGB Burgenland und der MSZOSZ Westtransdanubien. Das Projekt hat eine Laufzeit von 7 Jahren (2008 bis 2014). Durch die Projektmaßnahmen soll ein Beitrag zur positiven, integrativen und reibungslosen Gestaltung, sowie zur zielgerichteten effizienten Entwicklung des Arbeitsmarktes in der Grenzregion Burgenland - Westungarn geleistet werden. http://www.igr.at/1002,,,1.html http://www.igr.at/1002,,,1.html

119

7.6a

Geschäftsmöglichkeiten und Gesetze in der EU

Suchen Sie nach Geschäftmöglichkeiten in der EU? Dieses Webportal liefert praktische Informationen und elektronische Behördendienste für Unternehmen, die nach Geschäftsmöglichkeiten in einem anderen Mitgliedstaat suchen. (Website in allen EU-Sprachen). http://ec.europa.eu/youreurope/business/index_de.htm http://ec.europa.eu/youreurope/business/index_hu.htm

Alles was Sie über die EU-Gesetzgebung wissen möchten Auf dieser Webseite werden die wichtigsten Aspekte der Rechtsvorschriften der EU knapp und präzise, leicht verständlich und unverfälscht wiedergegeben. Sie finden hier etwa 3 000 Zusammenfassungen der EU-Gesetzgebung, die in 32 Themenbereiche unterteilt sind. (Website nicht in Ungarisch vorhanden). http://europa.eu/legislation_summaries/index_de.htm

120

8a Schule und Wirtschaft 8.1a

Grenzüberschreitende Kooperationen zwischen Schulen und Betrieben

Grenzüberschreitende Kooperationen mit der Wirtschaft gibt es auf unterschiedlichen Schulstufen und bei unterschiedlichen Schultypen. Zumeist handelt es sich dabei um Einzelprojekte, die auf Initiative einer Schule oder eines Betriebes entstehen. Eine systematische Erfassung und Dokumentation dieser Einzelaktivitäten gibt es bis dato nicht.

8.2a

Plattformen und Initiativen

Schule & Wirtschaft Schule & Wirtschaft ist eine Kooperation zwischen der Wirtschaftskammer Oberösterreich, dem Landesschulrat für Oberösterreich und der Volkswirtschaftlichen Gesellschaft Oberösterreich. Sie ist auf Landes- und auf Bezirksebene organisiert. Diese Kooperation hat zum Ziel, wirtschaftliche Aspekte in der schulischen Ausbildung zu stärken und die jungen Menschen praxisgerecht auf das spätere Arbeitsleben vorzubereiten. Andererseits sollen aber auch der Wirtschaft die Anliegen und Probleme der Schule näher gebracht werden. Allianz der Donaukammern Mit der Allianz der Donaukammern (Danube Chamber of Commerce Association) haben sich 13 Wirtschaftskammern aus Deutschland, Ungarn, Kroatien, Rumänien, Serbien und Österreich zusammengeschlossen. Ziel ist es, durch höhere Qualifikationen der Mitarbeiter die Marktchancen von KMU zu stärken und das wirtschaftliche Potenzial der Region durch einen verbesserten Informations- und Bildungsaustausch optimal auszuschöpfen. ZUKUNFT:industrie ZUKUNFT:industrie ist ein Initiative der steirischen Industrie (Industriellenvereinigung Steiermark und Sparte Industrie der Wirtschaftskammer Steiermark). Ihre Ziele sind Aufklärung und Information.

121