Ingázók brosúrája Ratgeber für GrenzgängerInnen

Ingázók brosúrája Ratgeber für GrenzgängerInnen

Ingázók brosúrája Ratgeber für GrenzgängerInnen

A brosúrát az EURES-T Pannonia megbízásából az EURES-T Pannonia Munkacsoportja készítette. Ez a brosúra az Európai Unió támogatásával készült. A Munkacsoport tagjai: Horváth Csaba (MSZOSZ) Csizmár Péter (EURES-T Pannonia Program) Wilfinger Günther (AMS) Pusching Michael (AMS) dr. Kovács Bernadett (MSZOSZ) dr. Péter Nóra (MSZOSZ) Szabó-Varga Krisztina (MSZOSZ) Mizda Krisztina (NYDRMK) Murai Adrienn Katalin (NYDRMK) Nagy Anita (NYDRMK) Fordító: Aizenpreiszné Dr. Mátyás Gyöngyi Grafika és tipográfia: Nemes Anita Nyomda: Érdi Rózsa Nyomda Állapot: 2010. március Kérjük, vegye figyelembe: Ez a brosúra elsősorban az ingázók általános tájékoztatását szolgálja, ezért nem tárgyal kimerítően minden témába vágó rendelkezést. A gondos feldolgozás ellenére ez a füzet egy szükségszerűen rövidített elemzés, amelyért a jövőben bekövetkező további jogszabályi, illetve a járulékok és támogatások fizetésének területét érintő változások miatt felelősség nem vállalható, és amelyre igényt támasztani nem lehet! Amennyiben további kérdései, észrevételei lennének, kérjük, forduljon a függelékben megnevezett tájékoztatást nyújtó és tanácsadó szervekhez.

Der Ratgeber wurde im Auftrag der EURES-T Pannonia von der Arbeitsgruppe EURES-T Pannonia erstellt. Das Erscheinen des Ratgebers wurde von der Europäischen Union gefördert. Mitglieder: Horváth Csaba (MSZOSZ) Csizmár Péter (EURES-T Pannonia Program) Wilfinger Günther (AMS) Pusching Michael (AMS) dr. Kovács Bernadett (MSZOSZ) dr. Péter Nóra (MSZOSZ) Szabó-Varga Krisztina (MSZOSZ) Mizda Krisztina (NYDRMK) Murai Adrienn Katalin (NYDRMK) Nagy Anita (NYDRMK) Übersetzung: Dr. Gyöngyi Ulla Aizenpreisz-Matyas Grafik und Design: Nemes Anita Druck: Érdi Rózsa Nyomda Stand: März 2010 Hinweis: Dieser Ratgeber dient in erster Linie der allgemeinen Information der Grenzgänger, daher werden darin nicht alle Themen ins Detail gehend behandelt. Trotz der sorgfältigen Bearbeitung handelt es sich bei diesem Heft um eine notgedrungener Maßen verkürzte Analyse, für die wegen den zukünftigen weiteren Gesetzesänderung bzw. den Änderungen hinsichtlich der Zahlung der Nebenkosten und Förderungen KEINE HAFTUNG ÜBERNOMMEN WERDEN KANN, und an die anknüpfend keinerlei Ansprüche geltend gemacht werden können! Sofern Sie weitere Fragen oder Anmerkungen haben, bitten wir Sie sich an die im Anhang aufgelisteten Informations- und Beratungsorgane zu wenden.

Tartalom Inhalt Előszó  Eures-T Pannonia program  I. fejezet Magyar munkavállalók Ausztriában  1. Az élet Ausztriában  1.1 Közérdekű telefonszámok  1.2 Bankszámlanyitás  1.3 Lakáskeresés  1.4 Jogosítvány 

2. A kétoldalú – osztrák-magyar – foglalkoztatási egyezmények keretében kiadható engedélyek 

Vorwort  8 Eures-T Pannonia  12 Kapitel I 16 Ungarische ArbeitnehmerInnen in Österreich 16 16 1. Leben in Österreich  16 8 12

16 16 17 19

24 24

3.1 Foglalkoztatási engedély  3.2 Szakmunkás-engedély az új tagországok állampolgárai részére  25 3.3 Európai kiküldetési igazolás  26 3. Megbízási szerződés alapján dolgozók, egyéni vállalkozók  27

4. Alapinformációk a munkajog, a társadalombiztosítási jog és az adójog köréből  5. Munkajog 

16 16 17 19

2. Aufgrund bilateraler Beschäftigungsabkommen (Österreich-Ungarn) erteilbare 21 Genehmigungen  21

2.1 Gyakornoki munkavállalási engedély  21 2.2 Határmenti ingázói munkavállalási engedély 22

3. Munkaadókhoz kötődő engedélyek, vállalkozók 

1.1 Wichtige Rufnummern  1.2 Eröffnung eines Bankkontos  1.3 Wohnen  1.4 Führerschein 

2.1 Praktikantenzulassung  2.2 Grenzgängerbewilligung 

3. Bewilligungen, die an Arbeitgeber gebunden sind 

3.1 Beschäftigungsbewilligung  3.2 Fachkräftezulassung für Bürger der neuen EU-Mitgliedstaaten  3.3 Europäische Entsendebestätigung  3.4 Selbständige, Werkverträge 

4. Die wichtigsten arbeitsrechtlichen, sozialrechtlichen und 29 steuerrechtlichen Vorschriften 31 5. Arbeitsrecht 

5.1 A munkajogviszony létesítése, a munkaszerződés  31 5.2 Munkaidő, pihenőidő, szabadság  32 5.3 A munkaviszony megszüntetése, végkielégítés  35 6. Társadalombiztosítási jog  40 6. Családi pótlék  40 6.2 Anyavédelem, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási szabadság  42 6.3 Gyermekgondozási segély  44 6.4 Betegbiztosítás  48 6.5 Balesetbiztosítás  50 6.6 Munkanélküliség esetére szóló biztosítás  51 6.7 Nyugdíjbiztosítás  52 7. Adójog  56 8. Ha Ön Ausztriában…  59

21 22

24 24 25 26 27

29 31

5.1 Einrichten des Arbeitsverhältnisses, Arbeitsvertrag  31 5.2 Arbeitszeit, Ruhezeit, Urlaub  32 5.3 Auflösen des Arbeitsverhältnisses, Abfindung  35 6. Sozialrecht  40 6.1 Familienbeihilfe  40 6.2 Mutterschaftsbeihilfe, Wochengeld, Karenz  42 6.3 Kinderbetreuungsgeld  44 6.4 Krankenversicherung  48 6.5 Unfallversicherung  50 6.6 Arbeitslosenversicherung  51 6.7 Pensionsversicherung  52 7. Steuerrecht  56 8. Wenn Sie in Österreich…  59

Kapitel II II. fejezet Österreichische ArbeitnehmerInnen in Ungarn 62 Osztrák munkavállalók Magyarországon  62 1. Leben in Ungarn  62 1. Az élet Magyarországon  62 1.1 Wichtige Rufnummern  1.2 Bankgeschäfte  1.3 Wohnen  1.4 Führerschein  2. Arbeiten in Ungarn 

3. Die wichtigsten arbeitsrechtlichen, sozialrechtlichen und steuerrechtlichen Vorschriften  4. Arbeitsrecht 

4.1 Einrichten des Arbeitsverhältnisses, Arbeitsvertrag  4.2 Arbeitszeit, Ruhezeit, Urlaub 4.3 Auflösen des Arbeitsverhältnisses, Abfindung  5. Sozialrecht  5.1 Familienbeihilfe  5.2 Mutterschaftsbeihilfe, Wochengeld, Karenz  5.3 Kinderbetreuungsgeld „GYES” 5.4 Krankenversicherung  5.5 Pensionsversicherung  6. Steuerrecht  7. Wenn Sie in Ungarn…  Kontaktangaben

62 62 62 65 66

1.1 Közérdekű telefonszámok  1.2 Bankszámlanyitás  1.3 Lakáskeresés  1.4 Jogosítvány 

2. Munkavállalás Magyarországon  3. Alapinformációk a munkajog, a társadalombiztosítás és az adójog köréből  68 70 4. Munkajog  70 72 78 81 81

83 84 86 88

93 96 98

4.1 A munkaviszony létesítése, a munkaszerződés  4.2 Munkaidő, pihenőidő, szabadság  4.3 A munkaviszony megszűnése, végkielégítés  5. Társadalombiztosítási jog  5.1 Családi pótlék 5.2 Anyavédelem, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási szabadság  5.3 Gyermekgondozási segély  5.4 Betegbiztosítás  5.5 Nyugdíjbiztosítás  6. Adójog  7. Ha Ön Magyarországon…  Elérhetőségek 

62 62 62 65 66

68 70 70 72 78 81 81 83 84 86 88

93 96 98

Előszó Számos nemzeti határ húzódik és húzódott Európában és Európa körül. A határok évszázadok óta más-más törvényeket, szabályokat, szokásokat követő, azaz életüket különbözőképpen élő közösségek közötti választóvonalakat jelképeztek. Ez Ausztria – Magyarország esetében sem volt másképp. Az 1990-es évektől az Európai Unió egyre nagyobb figyelmet fordít a határon átnyúló együttműködések támogatására. Az elmúlt 20 évben, sikeres projektek eredményeként, tovább erősödött az együttgondolkodás és cselekvés, amely összességében hozzájárult az Európai Unió régióin belüli különbségek kiegyenlítődéséhez a határok mindkét oldalán. Az osztrák-magyar határ menti térségekben is jelentős fejlődés indult el, a széleskörű, szakmai és emberi összefogásnak köszönhetően.

Vorwort

Innerhalb Europas und rund herum verliefen und verlaufen bis heute zahlreiche Nationalgrenzen. Die Grenzen haben seit Jahrhunderten Trennlinien zwischen Gemeinschaften dargestellt, die von abweichenden Gesetzen, Regelungen und Gepflogenheiten gekennzeichnet waren, das heißt anders lebten. Dies galt auch für Österreich und Ungarn. Ab den 1990er Jahren richtet die Europäische Union ihr Augenmerk zunehmend auf die Förderung der grenzüberschreitenden Kooperationen. Im Laufe der letzten 20 Jahre haben sich das gemeinsame Denken und Handeln als Resultat von erfolgreichen Projekten weiter verstärkt, was auf beiden Seiten der Grenze einen Beitrag zum Ausgleich der regionalen Unterschiede innerhalb der EU geleistet hat. Auch im österreichischungarischen Grenzraum ist infolge des weitreichenden fachlichen und menschli2008. december 21-én megszűntek az Eu- chen Zusammenschlusses eine bedeutenrópai Unió tagállamai között a „piros vo- de Entwicklung angelaufen. nalas határok, lefűrészelték a sorompókat”, a határőröket a keleti végekre helyezték át. Am 21. Dezember 2008 sind die auf den Ezzel Magyarország belépett a schengeni Landkarten rot gekennzeichneten Staatsövezetbe, többé már nem kell bemutatni grenzen zwischen den Mitgliedstaaten der sem útlevelet, sem személyigazolványt, Europäischen Union beseitigt, die Grenzhogy valaki Szlovákiába, Szlovéniába vagy schranken „abgesägt“, die Grenzwächter Ausztriába menjen. an die östlichen Grenzen versetzt worden. A határok nélküli Európa ettől kezdve Damit wurde Ungarn Teil der SchengenAusztria és Magyarország között sem csu- Zone, d.h. es ist nicht mehr nötig einen pán eszmény, hanem naponta megélhető Reisepass oder Personalausweis vorzulevalóság, mely történelmi jelentőségű si- gen, wenn jemand in die Slowakei, nach kernek mondható. Ez a siker azonban nem Slowenien oder Österreich fahren möchte. teljes, a határok eltörlése csak jelképesnek mondható. A két ország közötti munkavállalás továbbra is nehézségekbe ütközik.

8

Ab diesem Zeitpunkt stellt das grenzenlose Europa auch zwischen Österreich und Ungarn nicht mehr nur ein Ideal dar, sondern die täglich erlebbare Wirklichkeit, die als Erfolg von historischer Bedeutung betrachtet werden kann. Dieser Erfolg ist aber nicht vollkommen, denn die Entfernung der Grenzen kann lediglich als symbolisch bezeichnet werden. Das Arbeiten über die Grenze ist auch weiterhin problematisch. Ein Beispiel: Der EU-Beitritt von Ungarn hat für ungarische BürgerInnen, die im Ausland arbeiten möchten, wesentliche Erleichterungen mit sich gebracht, die sofortige Öffnung erfolgte jedoch nicht in jedem Mitgliedsstaat. Dies gilt auch für Österreich, wo es auch weiterhin arbeitsmarktbezogene Übergangsregelungen für ungarische BürgerInnen gibt, die auch weiterhin eine Genehmigung zur Arbeitsausübung einholen müssen. Man kann ruhig sagen, dass das größte Hemmnis der Mobilität, des Daseins als Grenzgänger darin besteht, dass die an das Arbeiten anknüpfenden grundlegenden Meg kell jegyezni, ez csak néhány azon Informationen an diesen „symbolischen kérdések közül, ami minden munkaválla- Grenzen“ abbrechen. Die allgemeine Erlót foglalkoztat, mikor arra gondol, hogy fahrung zeugt davon, dass die ungaria határon túl vállal munkát. Ezekre a kér- schen ArbeitnehmerInnen in Österreich désekre pedig választ találni, sokszor nem oder österreichischen ArbeitnehmerInegyszerű feladat. Véleményem szerint a nen in Ungarn meistens mit folgenden szóban forgó brosúrának elsősorban ezt Fragen beschäftigt sind: Wie kann man ein Arbeitsverhältnis einrichten? Wo bin az információhiányt kell pótolnia. ich versichert? Wo muss ich Steuern zahlen? Was passiert, wenn ich meine Arbeit verliere, wo kann ich Arbeitslosenleistungen beziehen? Von welchem Staat werde ich Pension beziehen? Példának okáért: a 2004-es csatlakozás jelentős könnyebbséget jelentett a külföldön dolgozni kívánó magyar állampolgárok számára, de nem minden tagállamban került sor azonnali nyitásra. Így Ausztriában sem, ahol továbbra is fennállnak a magyar munkavállalókkal szembeni munkaerő-piaci korlátozások, a munkavállaláshoz továbbra is munkavállalási engedélyre van szükségük. Bátran kijelenthetjük, a mobilitás, az ingázás legnagyobb akadálya, hogy a munkavállalással kapcsolatos legalapvetőbb in­formációk megállnak-e „jelképes határokon”. Általános tapasztalat: ha a magyar munkavállaló Ausztriába, vagy az ausztriai munkavállaló Magyarországra megy dolgozni, legtöbbször a következő kérdések foglalkoztatják: Hogyan lehet munkaviszonyt létesíteni? Hol leszek biztosított? Hol kell adóznom? Mi lesz, ha munkanélküli leszek, hol vehetem igénybe a munkanélküli ellátást? Melyik országból kapok nyugdíjat? stb.

9

Az „Ingázók Brosúrája” –, az Ausztria- Magyarország közötti határon átnyúló Együttműködés – az EURES-T Pannonia Program keretében készült és elsősorban azoknak a határ menti ingázóknak szól, akik e tagállamok valamelyikében vállalnak munkát, azonban a másik tagállam lakosai, s oda hetente legalább egyszer visszatérnek. A brosúra fő rendeltetése, hogy segítsen eligazodni az ingázóknak egy másik, számukra idegen állam jogrendszerében. Mivel a két ország jogrendszere között nagy az eltérés, 2 fejezetbe gyűjtöttük össze azokat a legalapvetőbb munka-, szociális és adójogi rendelkezéseket; amelyet minden munkavállalónak ismernie kell. A vonatkozó fejezetek egymás utáni elolvasása segít Önnek abban, hogy felismerje a két ország jogrendszerében található legfontosabb eltéréseket. Bízom abban, hogy ez a brosúra sok ingázónak segítségére lesz, hogy informálódjanak jogaikról és motiválja őket, érvényesítsék követeléseiket!

Horváth Csaba MSZOSZ Képviseletvezető

10

Es ist anzumerken, dass dies nur einige der Fragen sind, mit denen alle ArbeitnehmerInnen beschäftigt sind, die sich überlegen im Nachbarland zu arbeiten. Diese Fragen sind zu beantworten, was oft gar nicht mal so einfach ist. Meiner Ansicht nach hat dieser Ratgeber primär diesen Informationsmangel zu beheben. Der ”Ratgeber für GrenzgängerInnen”wurde im Rahmen der grenzüberschreitenden Kooperation zwischen Österreich und Ungarn – im Rahmen des Programms EURES-T Pannonia erstellt und ist in erster Linie an GrenzgängerInnen gerichtet, die in einem dieser Mitgliedsstaaten einer Arbeit nachgehen, jedoch im anderen Staat leben, wohin sie mindestens einmal in der Woche zurückkehren. Der wichtigste Zweck dieses Ratgebers ist es den GrenzgängernInnen dabei zu helfen, sich im Rechtssystem eines anderen, für sie fremden Staates zurechtzufinden. Da zwischen den Rechtssystemen der beiden Staaten gravierende Unterschiede vorliegen, haben wir in Abschnitt 2 diejenigen grundlegenden Verfügungen aus den Bereichen Arbeitsrecht, Sozialrecht und Steuerrecht zusammengefasst, in denen sich alle ArbeitnehmerInnen auszukennen haben. Das nach einander folgende Durchlesen der einzelnen Abschnitte kann Ihnen dabei behilflich sein die wichtigsten Abweichungen zwischen den Rechtssystemen der beiden Staaten zu erkennen. Ich hoffe, dass dieser Ratgeber für viele GrenzgängerInnen eine Hilfe beim Erkunden ihrer Rechte darstellen und sie dazu motivieren wird ihre Forderungen geltend zu machen!

Eures-T Eures-T Pannonia Pannonia Az EURES 1993-ban jött létre, az Európai Bizottság, az Európai Gazdasági Térség (EU-tagállamok és Norvégia, Izland, Liechtenstein) országaiban működő állami foglalkoztatási szolgálatok és a munkaadói, illetve a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, és más érdeklődő partnerszervezetek közötti együttműködési hálózatként. Jelenleg földrajzilag egész Európa-szerte több mint 20 határokon átívelő EURES partnerség létezik, mintegy 13 ország közreműködésével. Az EURES szerepe a határon átívelő régiókat illetően rendkívül fontos azon határon túli ingázáshoz kapcsolódó problémák megoldásában és a velük kapcsolatos tájékoztatásban, amelyekkel a munkavállalók és munkaadók mindennapjaik során szembesülnek. EURES hálózat célja, hogy olyan szolgáltatást nyújtson, amely mind a munkavállalók, mind a munkáltatók, valamint minden olyan polgár számára hasznos, aki ki szeretné használni a személyek szabad áramlásának elve által nyújtott lehetőségeket. A Brüsszel által legfiatalabb tagként elismert EURES-T Pannonia partnerség Magyarországon Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket érinti, Ausztriában pedig Burgenland tartomány egészét (Eisenstadt, Mattersburg, Neusiedl, Oberpullendorf, Oberwart, Stegersbach és Jennersdorf munkaügyi körzetekkel), Alsó-Ausztria déli munkaügyi körzetei kö-

12

EURES ist als Kooperationsnetzwerk des Europarates, der im Europäischen Wirtschaftsraum (EU-Mitgliedstaaten zzgl. Nor­wegen, Island und Liechtenstein) tätigen staatlichen Beschäftigungsdienste, der Interessensvertretungen der Arbeitgeberund der Arbeitnehmerseite und anderen interessierten Partnerorganisationen 1993 entstanden. Es bestehen derzeit über 20 grenzübergreifende EURES-Partnerschaften, die sich geografisch auf ganz Europa verteilen und an denen mehr als 13 Länder beteiligt sind. EURES spielt hinsichtlich der grenzüberschreitenden Regionen eine außerordentlich wichtige Rolle bei der Lösung der an das Grenzgängerdasein anknüpfenden Probleme und der Lieferung von einschlägigen Informationen. Sinn und Zweck des EURES-Netzwerkes ist es Leistungen anzubieten, die sowohl für Arbeitnehmer als auch für Arbeitgeber und alle Bürger nützlich sind, die von den aus der Freizügigkeit der Personen resultierenden Möglichkeiten Gebrauch machen möchten. Die jüngste, von Brüssel als Mitglied anerkannte Partnerschaft EURES-T Pannonia betrifft in Ungarn die Komitate Győr-Moson-Sopron, Vas und Zala, ferner in Österreich das gesamte Burgenland (mit den AMS-Bezirken Eisenstadt, Mattersburg, Neusiedl, Oberpullendorf, Oberwart, Stegersbach und Jennersdorf),

zül Baden, Berndorf, Bruck a. d. Leitha, Mödling, Neunkirchen, Schwechat, Wiener Neustadt érintett, Stájerország munkaügyi körzetei közül pedig Feldbach, Fürstenfeld és Hartberg csatlakozott. A tagszervezetek száma megközelíti a harmincat, ami kifejezetten jó eredménynek számít és mutatja a tagok aktivitását, érdeklődését. A partnerség munkája közel 2 millió lakost, és az előzetes felmérések alapján több mint tízezer ingázót érint. Az EURES-T Pannonia megalakítása közel két évtizedes sikeres munkaerő-piaci együttműködés eredménye az osztrák és a magyar partnerek között. Az EURES-T Pannonia célja a határ menti területeken: >> speciális információkat szolgáltat a mun­kavállalók és a munkáltatók számára, melyek megkönnyítik a szomszédos országban történő munkavállalást, illetve a munkaerő toborzását, ezáltal segíti a munkavállalói mobilitás kialakulását; >> tanácsadást nyújt illetve információt szolgáltat a szomszédos országok életés munkakörülményeiről; >> hozzájárul az egységes alapokon nyugvó közös gazdasági térség és egységes munkaerő-piac kialakításához; >> létrehoz egy határon átnyúló kétnyelvű munkaerő-piaci adatbankot a hatékony információcsere érdekében;

wobei aus Niederösterreich-Süd die AMSBezirke Baden, Berndorf, Bruck a. d. Leitha, Mödling, Neunkirchen, Schwechat, Wiener Neustadt bzw. aus der Steiermark Feldbach, Fürstenfeld und Hartberg beigetreten sind. Die Anzahl der Mitgliedsorganisationen beträgt nahe zu 30, was als ausgesprochen gutes Ergebnis gilt, und auf die hohe Aktivität und das rege Interesse der Mitglieder hinweist. Die Tätigkeit der Partnerschaft erfasst an die zwei Millionen Einwohner und auf der Grundlage von vorläufigen Erhebungen mehr als 10 000 Grenzgänger. Die Gründung von EURES-T Pannonia ist das Ergebnis einer fast zwei Jahrzehnte andauernden erfolgreichen Zusammenarbeit auf dem Arbeitsmarkt zwischen österreichischen und ungarischen Partnern. EURES-T Pannonia hat sich für die Grenzregion folgende Ziele gesetzt: >> Bereitstellung von speziellen Informationen für Arbeitnehmer und Arbeitgeber, um diese bei der Suche nach Arbeit bzw. Arbeitskräften im Nachbarland zu unterstützen und die Mobilität der Arbeitnehmer zu fördern; >> Beratung und Bereitstellung von Informationen über die Lebens- und Arbeitsbedingungen in dem jeweiligen Nachbarland; >> Beitrag zur Schaffung eines auf einheitlichen Fundamenten basierenden

13

>> elősegíti a munkaerő-piaci kereslet és gemeinsamen Wirtschaftsraumes und kínálat harmonizációját; eines einheitlichen Arbeitsmarktes; >> hozzájárul a szak- és továbbképzési >> Errichtung einer zweisprachigen länderendszer átláthatóságához, közös torübergreifenden Arbeitsmarktdatenvábbfejlesztéséhez; bank, um den Austausch von Informa>> hídképző szervezetként párbeszédet tionen zu erleichtern; kezdeményez az ipari szereplők és a >> Förderung der Harmonisierung von Arszociális partnerek között; beitskräfteangebot und -nachfrage; >> a foglalkoztatás elősegítése érdeké- >> Beitrag zur besseren Überschaubarkeit ben felkarolja és támogatja a határrégider Berufs- und Weiterbildungssysók közös munkaerő-piaci projektjeit és teme sowie Beitrag zu deren weiterer kezdeményezéseit. Entwicklung; >> Förderung des Dialogs zwischen den Reméljük, hogy a kezében tartott inAkteuren der Industrie und den Soziformációs füzet segítségére lesz, és utat alpartnern; mutat mindkét ország jogi és munkaügyi >> Förderung und Unterstützung gemeinútvesztőjében. samer Arbeitsmarktprojekte und – initiativen in den Grenzregionen, um die Beschäftigung anzukurbeln. Wir hoffen, dass dieser Ratgeber Ihnen Hilfe leisten und im juristischen und arbeitsrechtlichen Labyrinth der beiden Staaten den Weg weisen kann.

Csizmár Péter koordinátor

14

1 Magyar munkavállalók Ausztriában 1. Az élet Ausztriában 1.1 Közérdekű telefonszámok

Tűzoltóság: 122 Rendőrség: 133 Mentők: 144 Orvosi ügyelet: 141 Egységes Európai segélyhívó szám: 112 Gyógyszertári ügyelet: www.apotheker.or.at Fogorvosi ügyelet: www.zahnaerztekammer.at Tanácsadás mérgezések esetére: 01/406 43 43 Szociálpszichiátriai ügyelet (0–24 h): 01/313 30 Gyermek segélyvonal: 147 Telefonos lelkisegély: 142 Segélyvonal bántalmazott nőknek – ingyenes hívószám (0–24 h): 0800/222 555 Tanácsadás férfiaknak: 01/603 28 28 Ügyeletek általában: www.regionalsuche.at/notdienste.html

1.2 Bankszámlanyitás

Lakossági folyószámla megnyitásához valamilyen fényképes igazolvány (útlevél, személyi igazolvány, jogosítvány) mindenképpen szükséges. További információval a különféle bankok és pénzintézetek szolgálnak. További információ: www.bankaustria.at/de/index.html (Bank Austria) www.sparkasse.at/erstebank/home (Erste Bank) www.raiffeisen.at (Raiffeisenbank-fiókok a kisebb városokban és községekben is találhatók) www.psk.at (PSK – Österreichische Postsparkasse-fiókok a kisebb városok és községek postahivatalaiban is találhatók) www.bawag.com (BAWAG – Bank für Arbeit und Wirtschaft) www.volksbank.at (Volksbank)

16

1.3 Lakáskeresés 1.3.1 Átmeneti szálláshely hotelekben és ifjúsági szállókon Hotelekre és panziókra vonatkozó információ: www.tiscover.at Ifjúsági szállókra vonatkozó információ: www.jungehotels.at/od/home www.jugendherberge.at 1.3.2 A lakhatással kapcsolatos fontos információk Ausztriában az új építésű lakások 41%-a családi ház vagy ikerház, 54% pedig többlakásos lakóházban található. A városokban és az iparilag fejlett régiókban sok bérlakás, szövetkezeti lakás és öröklakás található többemeletes épületekben. A vidéki térségekben a családi- és ikerházak dominálnak. A lakbér összege régiónként más és más. A lakással kapcsolatos átlagos ráfordítás (bérleti díj, öröklakásoknál törlesztés, valamint a rezsiköltség) átlagban Burgenlandban a legalacsonyabb (2008: 3,91 €/m²) és Salzburgban a legmagasabb (2008: 6,26 €/ m²). A négyzetméterenkénti bérleti díj több tényezőtől függ: ilyenek a közlekedési összeköttetések, az infrastruktúra, a lakókörnyezet, a lakás felszereltsége. A kisebb lakások bérleti díja egy négyzetméterre vetítve gyakran több mint a nagyobb lakásoké, és ehhez jön még a mellékköltség, a fűtés, a gáz és az áramdíj. A legtöbb főbérleti, önkormányzati és szövetkezeti lakásra vonatkozó bérleti díjat egész Ausztriában a bérleti jogról szóló törvény szabályozza. A családi házak alapvetően nem tartoznak e törvény hatálya alá, azonban a törvényes felmondási idők ezekre is vonatkoznak. Mielőtt bérleti vagy adásvételi szerződést kötünk, érdemes megfelelő tanácsadó szervezethez (bérlői egyesület, bérlővédelmi szövetség, fogyasztókat tájékoztató egyesület, munkavállalói kamara, stb.) fordulni annak érdekében, hogy a szerződés jogszerűségét ellenőrizni lehessen. Az itt felsorolt tanácsadó szervek bármilyen, bérleti joggal kapcsolatos ügyben segítséget nyújtanak. További információ: www.mietervereinigung.at (bérlői egyesület) www.web-design-consultant.at/msv/ (bérlővédelmi szövetség) www.konsument.at/konsument (fogyasztókat tájékoztató egyesület) www.arbeiterkammer.at (munkavállalói kamara) www.statistik.at/web_de/static/entgeltlich_bewohnte_ auptwohnsitzwohnungen_und_wohnungsaufwand_nach_bunde_023039.xls (lakásokkal kapcsolatos ráfordítások)

17

1.3.3 Tartós szállás keresése Fontos információforrások: Napilapok www.kurier.at www.krone.at derstandard.at www.diepresse.com – különösen a hétvégi számok Ingatlanokkal kapcsolatos folyóiratok www.bazar.at/?ren=i_bz web1.immobilien.net/Default.aspx www.immodirekt.at Ingatlanközvetítők www.ovi.at/de/verband/index.php www.wohnnet.at (építkezéssel kapcsolatos információ) 1.3.4 Önkormányzati lakáshoz jutás feltételei Az önkormányzati lakáshoz jutás tekintetében Ausztria különböző részein más és más a szabályozás. Vonatkozó információ az érintett önkormányzati hivataloknál (városokban magisztrátus) kérhető. Önkormányzati lakások fenntartói Városok internetes címei Bécs: www.wien.gv.at/index/wohnen.htm Graz: www.graz.at/cms/ziel/245643/DE/ Salzburg: www.salzburg.gv.at/themen/bw.htm Linz: portal.linz.gv.at/Serviceguide/viewChapter.html?chapterid=121387 Bregenz: www.bregenz.at/index.php?id=875 Eisenstadt: www.eisenstadt.at (Wohnungsbörse) Innsbruck: www.innsbruck.at Kärnten: portal.ktn.gv.at/plk_show_detail.aspx?pr_id=7136 St. Pölten: www.st-poelten.gv.at (Bürgerservice/Wohnen) 1.3.5 Szövetkezeti lakáshoz jutás feltételei A szövetkezeti lakások speciálisan támogatott – gyakran vételi opciót biztosító – bérlakások. A bérlő belép a szövetkezetbe, kifizeti egy ún. „szövetkezeti üzletrész“ ellenértékét, melynek összege a szövetkezeti lakás méretétől és korától függ. Ha szövetkezeti lakáshoz szeretnénk jutni, meg kell felelnünk bizonyos elvárásoknak. Ilyenek pl. az alsó korhatár, az osztrák vagy EGT állampolgárság, a konvenciós menekülti státusz, stb., valamint a jövedelmünk sem haladhat meg egy bizonyos határt. Az egyes tartományokban érvényes jövedelemhatárokat a lakásépítési támogatásról szóló vonatkozó törvények határozzák meg.

18

További információ: www.gbv.at (áttekintés az osztrák szövetkezetekről) www.mietervereinigung.at (bérlői egyesület) www.web-design-consultant.at/msv (bérlővédelmi szövetség) 1.3.6 Rádió és TV-készülék bejelentése Ausztriában a rádió- és televíziókészülékeket be kell jelenteni. További információ: www.orf-gis.at 1.3.7 Gáz és áram igénylése A következő honlapon megtalálható, hogy az Ön lakhelyén melyik energiaszolgáltató cég illetékes, valamint hogy melyik áramtarifa a legkedvezőbb: tarifkalk.e-control.at/tarifkalkulator/TKStart.do 1.3.8 Vezetékes és mobiltelefon igénylése Vezetékes telefon díjak és szolgáltatók: www.mobilfunkrechner.de/akwien/pdf/festnetz.pdf www1.arbeiterkammer.at/Festnetz (kedvező tarifák) Mobiltelefon díjak és a szolgáltatók: www.mobilfunkrechner.de/akwien/pdf/mobilfunknetz.pdf www1.arbeiterkammer.at/Festnetz (kedvező tarifák)

1.4 Jogosítvány

A másik uniós tagállamban vagy Svájcban kiállított jogosítvány Ausztriában is érvényes. Az állandó lakcím mindennemű változását be kell jelenteni az illetékes hatóságnál.



További információ: www.help.gv.at (jogosítvány, jogosítvány-kategóriák, stb.) www.arboe.at (ARBÖ – autóklub) www.oeamtc.at/fuehrerschein (ÖAMTC – autóklub)

1.4.1 Gépkocsi forgalmi engedélye Ausztriába való átköltözés esetén a külföldi rendszámú gépjárművel 1 hónapig szabad közlekedni. E határidőn belül a kocsira osztrák forgalmi engedélyt kell kiváltani. Ehhez az szükséges, hogy felelősségbiztosítást kössünk valamelyik biztosítótársaságnál, majd a kiválasztott biztosító forgalmi engedélyt kiadó kirendeltségén kapjuk meg a végleges forgalmit. Az itt következő honlapokon tájékozódhatunk arról, hogy milyen vizsgálatok és iratok szükségesek a végleges forgalmi engedély kiadásá-

19

hoz. Uniós forgalmi engedéllyel rendelkező járműveket Ausztriában 2007. 07. 01. óta már nem kell engedélyeztetni.

20

További információ: www.oeamtc.at/index.php?type=article&id=1098241&menu_active=0259 (személygépkocsik magánszemélyek általi importálása) www.help.gv.at/Content.Node/6/Seite.060000.html (személygépkocsik importálása magánszemély által) www.arboe.or.at (ARBÖ-autóklub) www.help.gv.at/Content.Node/6/Seite.060118.html (szgk. forgalomba helyezés)

2. A kétoldalú – osztrák-magyar – foglalkoztatási egyezmények keretében kiadható engedélyek 2.1 Gyakornoki munkavállalási engedély (Praktikantenzulassung)

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között létrejött munkavállalók cseréjéről szóló egyezmény [37/1998. (III.1.) Korm. rendelet] szabályozza, hogy minden, az Egyezmény feltételeinek megfelelő, magyar állampolgár szakmai és nyelvi továbbképzés céljából munkát vállalhasson Ausztriában.   Az Egyezmény lehetővé teszi, hogy a feltételeknek megfelelő magyar állampolgár szakmai és nyelvi továbbképzés céljából minimum 6 hónapra, maximum 50 hétre munkát vállalhasson Ausztriában. Az engedélyre irányuló kérelmet azok a magyar állampolgárok nyújthatják be az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lakóhelyük szerint illetékes szervénél, akik már betöltötték 18. életévüket és a benyújtás időpontjában még nem múltak el 35 évesek, büntetlen előéletűek, beszélik a német nyelvet – nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkeznek, vagy a kérelem benyújtásakor sikeresen vesznek részt német nyelvi meghallgatáson –, valamint szakképesítéssel vagy a betöltendő munkakörnek megfelelő 2–3 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és ezt igazolni tudják. Gyakornoki engedélyt csak a szakképesítésnek vagy a szakmai jártasságnak megfelelő munkakörre állít ki az Osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat (AMS), 2007. január elseje óta szobaasszonyi munkakörre is kérelmezhető, egyéb kisegítő jellegű munkakörök betöltésére azonban nem. A gyakornoki munkavállalási engedély kiadására csak érvényes munkaszerződés vagy foglalkoztatási ígérvény alapján kerülhet sor és csak egyszer adható ki, függetlenül attól, hogy a munkavállaló alkalmazásban állt-e a gyakornoki munkavállalási engedély teljes érvényességi ideje alatt. Az engedélyezési eljárás – a kérelem esetleges elutasítása esetén is – illetékköteles, amelyet az Osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat Regionális Kirendeltségének pénztáránál kell leróni a munkavállalónak a kiadott engedély, munkába állás előtt történő személyes átvételekor. Az illetékfizetési kötelezettség minden engedélytípus esetén fennáll, a munkáltatóhoz kötött engedélyek esetében az illetéket a munkáltató köteles leróni. Kérjük, gondosan őrizze meg az eredeti engedélyét, mert hiteles másolatot a munkavállaló kérésére kivételesen indokolt esetben csak egyszer ad ki a Munkaerőpiaci Szolgálat újabb illetékfizetés ellenében.   A kérelmet a kérelmező magyarországi lakóhely szerint illetékes Regionális Munkaügyi Központoknál és azok erre kijelölt Kirendeltségein és Szolgáltató Központban vagy a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál (1089 Budapest, Szeszgyár utca 4.) lehet benyújtani, kizárólag a tartalmilag és alakilag egyaránt kifogástalan, hiánytalan kérelem kerül elfogadásra és továbbításra a Munkaerőpiaci Szolgálathoz. A ké-

21

relem benyújtásának további feltételeiről a www.afsz.hu honlapon a Munkavállalás az államközi egyezmények címszó alatt tájékozódhat, ahonnan a kérelmezéshez szükséges nyomtatvány is letölthető.

 2.2 Határmenti ingázói munkavállalási engedély (Grenzgängerbewilligung)

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya 1997. március 26-án egyezményt kötött munkavállalók határmenti térségekben történő kölcsönös foglalkoztatásáról. A Magyar Köztársaság Kormánya az Egyezményt a 38/1998. (III. 1.) Kormányrendeletben hirdette ki (Magyar Közlöny, 1998/14. szám). Az egyezmény végrehajtásának koordinációs teendőivel az Egyezményben megnevezett szervek, osztrák részről a Munkaerőpiaci Szolgálat Burgenlandi Tartományi Központját (LGS Bgld.), magyar részről a Vas Megyei Munkaügyi Központot hatalmazták fel, melynek jogutódja 2007. január elsejétől a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Az Egyezmény értelmében határmenti térségek Ausztriában a következő járások: Bruck an der Leitha, Neusiedl am See, Eisenstadt (beleértve a saját státusszal rendelkező Eisenstadt és Rust városokat is), Mattersburg, Güssing, Oberpullendorf, Oberwart és Jennersdorf. Magyarországon Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék számítanak határmenti térségnek. Határmenti ingázók azok a munkavállalók, akik a két ország valamelyikének állampolgárai, állandó lakhelyük vagy legalább egy éve szokásos tartózkodási helyük a fenti határmenti térségek egyikében van, ahová – kivéve a változó foglalkoztatási helyek eseteit – naponta visszatérnek, és a másik ország határmenti térségében foglalkoztatják őket. A határmenti ingázói engedélyt a Burgenlandi Tartományi Munkaerőpiaci Szolgálat az osztrák munkáltató székhelye szerint illetékes Regionális Kirendeltsége adja ki, amennyiben: >> nincs rendelkezésre álló, megfelelő munkaerő az adott munkakör betöltésére az Ausztriában nyilvántartott álláskeresők körében, >> a munkáltató betartja a hatályos osztrák munka- és szociális jogi rendelkezéseket, >> a munkáltató biztosítja a munkavállaló számára az osztrák tartományi ágazati kollektív szerződésekben évente újonnan meghatározott, munkakörönként és besorolásonként eltérő minimálbért, >> a munkavállaló büntetlen előéletű, állandó lakhellyel vagy legalább egy éve szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik a határmenti térségben és rendelkezik az Egyezmény hatálya alá tartozó területen székhellyel rendelkező munkáltató foglalkoztatási ígérvényével, valamint szakképzettséget igénylő munkakört töltene be leendő osztrák munkáltatójánál, >> az Egyezményt kormányközi szinten koordináló osztrák-magyar ún. Vegyes Bizottság által évente meghatározott keretszám lehetőséget ad a Burgenlandi Munkaerőpiaci Szolgálatnak az engedély kiadására.

22

Azon magyar munkavállalóknak, akik ezen egyezmény keretében ingázói munkavállalási engedélyhez kívánnak jutni, kérelmet kell benyújtaniuk két példányban a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központban (Szombathely, Hollán Ernő u. 1., Telefon: 94/520-400), vagy a Győri Regionális Kirendeltségen és Szolgáltató Központban (9021 Győr, Városház tér 3., telefon: 96/529-910) vagy a Zalaegerszegi Regionális Kirendeltségen és Szolgáltató Központban (8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 42-44. telefon: 92/549-494). A kérelem benyújtásának további feltételeiről személyesen vagy telefonon a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központban vagy a www.nyugatrmk.hu honlapon tájékozódhat. Az ingázói engedély legfeljebb 6 hónapra adható ki. Az engedély meghos�szabbítására vonatkozó kérelmet az ingázónak az illetékes osztrák munkaügyi hivatalnál kell benyújtania. A kérelmet csak akkor engedélyezik, ha az eddigi munkáltató vagy az egyezmény feltételeinek megfelelő másik munkáltató az ingázót tovább kívánja foglalkoztatni. Az engedélyt egy alkalommal legfeljebb 6 hónappal lehet meghosszabbítani. A meghosszabbítást követően 1 év folyamatos munkaviszony után a munkavállaló jogosult az engedélymentességi igazolásra (EUFreizügigkeitsbestätigung), amelyet a Munkaerőpiaci Szolgálat állít ki, és amelynek birtokában a munkavállaló engedélymentesen vállalhat munkát Ausztriában a Magyarország uniós csatlakozásától számított átmeneti időszak végéig, várhatóan 2011-ig.

23

3. Munkaadókhoz kötődő engedélyek, vállalkozók 3.1 Foglalkoztatási engedély (Beschäftigungsbewilligung)

Külföldi munkavállalók csak a munkaügyi központ (Arbeitsmarktservice – AMS) által a Külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény alapján kiállított megfelelő engedély birtokában kezdhetnek dolgozni Ausztriában. Így például foglalkoztatási engedély, újonnan csatlakozott országok állampolgárainak szóló szakmunkás-engedély, határmenti ingázói és gyakornoki engedély, Európai kiküldetési igazolás ill. engedély, engedélymentességi igazolás és más egyéb engedélyek adhatók ki a külföldi munkavállalók számára. Foglalkoztatási engedély (melyet a köznyelvben gyakran munkavállalási engedélynek hívnak) csak megfelelő tartózkodási jogcímmel vagy a szabad letelepedés jogával (új uniós polgárok) rendelkező integrált külföldieknek adhatók ki, általánosságban 1 éves időtartamra. Ezen túlmenően határozott idejű foglalkoztatási engedély adható szezonális vagy kontingens-engedély www.ams.at/sfu/14186_1488.html formájában az idegenforgalomban vagy a mező- és erdőgazdaságban dolgozóknak, valamint a szüretkor segédkezőknek. Mindkét engedély feltétele többek között az Ausztriában érvényes bérés munkaügyi feltételek betartása, beleértve a társadalombiztosítási szabályokat, valamint a munkaerő-piaci helyzet ellenőrzése az érintett szakmacsoportban. Az engedély csak akkor adható ki, ha a munkaügyi központ (AMS) nem tud megfelelő belföldi vagy kedvezményezett külföldi munkaerőt (ellátásban részesülő igényjogosultat, integrált külföldit) közvetíteni az állásra.

3.1.1 Kontingensengedély A munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter egy adott gazdasági ágazatban, szakmacsoportban vagy régióban felmerülő átmeneti többletmunkaerő-igény fedezésére rendelettel engedélyezheti a külföldi munkaerő igénybe vételét. A kontingensengedély maximum 6 hónapra szólhat, azonban további hat hónapra meghosszabbítható, ha a rendelet ezt megengedi. Itt is érvényes azonban a „belföldiek előnyben“ elv, vagyis az AMS a törvény alapján köteles ellenőrizni, hogy a konkrét munkahelyre vonatkozólag a végzettsége vagy korábbi foglalkoztatása alapján lehet-e közvetíteni belföldi vagy Ausztriában már letelepedett külföldi munkavállalót. A kontingensengedély csak akkor adható ki, ha megállapítást nyert, hogy ilyen munkavállaló nem áll rendelkezésre. Ezen kívül a mezőgazdaságban van lehetőség foglalkoztatási engedély kiadására a szüreti segítőknek (Erntehelferbewilligung), amely maximum 6 hétig érvényes. A vonatkozó kérelmet törvényileg előírt  nyomtatványon kell benyújtani.

24

3.2 Szakmunkás-engedély az új tagországok állampolgárai részére (Fachkräftezulassung)

2008. 01. 01. óta rendelet van hatályban az új tagországokból származó szakmunká­ sok foglalkoztatásának engedélyezésére www.ams.at/sfu/14186_13758.html.

A szakmunkásokról szóló 2008. évi rendelet értelmében a folyó évben az új tagállamokból származó munkavállalóknak az alábbi szakmákban adható ki foglalkoztatási engedély: >> kőműves, stukkózó, ács, betonépítő, térburkolat-készítő, mélyépítő, burkoló, üveges, bádogos (épületek és levegőztető rendszerek), épületasztalos, bútorasztalos, fényező, kovács és díszműkovács, lakatos, géplakatos, mezőgazdasági és építőipari gépész/technikus, szerszámkészítő és forgácsoló, esztergályos és marós, víz-, gáz-, és fűtésszerelő, hegesztő, autószerelő, villanyszerelő, építőgép- és darukezelő, szervizmunkás, építésztechnikus >> (középfokú vagy magasabb végzettséggel) építésztechnikus, gépész/mérnök/ (középfokú vagy magasabb végzettséggel), magasfeszültségű technikus (középfokú vagy magasabb végzettséggel), fűtés technikus, eladó-technikus, adat technikus (középfokú vagy magasabb végzettséggel), szerviztechnikus (középfokú vagy magasabb végzettséggel), motorkocsi- vezető, reptéri munkás és diszpécser, járműgyártó, optikus, gumiszerelő, hentes, éttermi szakács. A szakmunkás-rendeletet később az alábbi szakmákkal bővítették ki: >> kőfaragó és szobrász, tetőszigetelő (ún. fekete szigetelések), padló- és padlózat (esztrich) burkoló, mezőgépgyártó, épület- és bútorasztalos, műanyag-feldolgozó, biztosítási képviselő és közvetítő, gépgyártás-technológus, elektrotechnikus, fűtéstechnikus, fejlesztő- és gyártástechnikus, projekt- és szerviztechnikus, anyagvizsgáló, kalkulátor, bérszámfejtő, valamint szigetelő, kávé- és egyéb élelmiszer gyártó. >> Az érintett munkavállalóknak szakmunkásvégzettséggel vagy megfelelő szakmai képzettséggel és esetleg kiegészítő végzettséggel (pl. hegesztőtanfolyam) kell rendelkezniük. Ennek igazolásaként lehetőleg a kérvénnyel együtt be kell nyújtani a szakmunkás és egyéb bizonyítványokat német fordításban. >> A foglalkoztatási engedély csak akkor adható ki, ha alkalmas belföldi munkavállaló nem áll rendelkezésre. Ezen kívül be kell tartani az érvényes bér- és munkaügyi előírásokat, továbbá a dolgozót be kell jelenteni a társadalombiztosítónál. Munkaerő-kölcsönzők foglalkoztatási engedélyt nem kaphatnak. A foglalkoztatási engedély iránti kérelmet a munkaadó nyújtja be az AMS munkavégzés helye szerinti regionális kirendeltségén. A kérelmet a törvényileg előírt nyomtatványon kell benyújtani.

25

3.3 Európai kiküldetési igazolás (EU-Entsendebestätigung)

Amennyiben egy unión kívüli ország vagy újonnan csatlakozott uniós tagország állampolgárát Ausztriába küldi munkavégzésre egy olyan vállalkozás, melynek székhelye valamelyik régi vagy új uniós tagországban található, úgy a munka megkezdését be kell jelenteni a Pénzügyminisztérium Központi Koordináció Szervénél (Zentrale Koordinationsstelle am Bundesministerium für Finanzen (ZKO) www.bmf.gv.at/service/formulare/steuern/detail.htm?FTYP=kia. A küldő cég és a kiküldött dolgozó között rendes és tartós munkaviszonynak kell fennállnia. A munkavégzésre az osztrák bérügyi- és munkafeltételek érvényesek. A bejelentést az AMS ellenőrzi és visszaigazolja (Európai kiküldetési igazolás) vagy a munkavégzést megtiltja, amennyiben a vonatkozó feltételek nem teljesülnek.

Kiküldetés az új uniós tagállamokból Amennyiben egy olyan cég, melynek székhelye valamely új uniós tagállamban található, új uniós tagállamok állampolgárait vagy harmadik országokból származó állampolgárokat átmenetileg munkavégzés céljára Ausztriába küld, úgy ehhez szintén szükséges az Európai kiküldetési igazolás. Az alábbiakban felsorolt ágazatokban való foglalkoztatáshoz azonban kiküldetési engedély www.ams.at/sfu/14186_1487.html (a vonatkozó időhatárok túllépése esetén pedig foglalkoztatási engedély – www.ams.at/sfu/14186_1489.html) szükséges. >> kertészeti szolgáltatások >> kőfaragás >> acél- és könnyűfémszerkezetek gyártása >> építőipar és rokon gazdasági ágazatok >> védő szolgálatok >> épületek, berendezési tárgyak és közlekedési eszközök tisztítása >> házi betegápolás >> szociális terület Az uniós kiküldetéseket be kell jelenteni a pénzügyminisztérium illegális foglalkoztatást ellenőrző központi koordinációs szervénél. ZKO (a keresőbe a „KIAB“ szót kell beírni) Kiküldetési engedély Amennyiben egy olyan külföldi munkaadó munkavállalóját küldik Ausztriába, egy osztrák megbízóhoz valamely szerződéses kötelezettség teljesítésére, akinek nincs székhelye Ausztriában, akkor a cégnek ún. kiküldetési engedélyt kell kérnie. Ilyen esetekben is ügyelni kell az osztrák bér- és munkaügyi előírások betartására. A kiküldetési engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha a projekt időtartama nem haladja meg a 6 hónapot, a foglalkoztatás pedig a 4 hónapot. Amennyiben ezeket az időtartamokat túllépik, úgy foglalkoztatási engedélyt kell beszerezni a kiküldött

26

munkavállalók számára. Az építőiparban dolgozók részére kiküldetési engedély nem adható. Ebben az ágazatban a munkavégzéshez foglalkoztatási engedélyre von szükség. A kiküldetési engedélyt az AMS azon regionális kirendeltségén kell kérvényezni, amelynek illetékességi területén a foglalkoztatásra sor kerül. A kérvényezéshez törvényileg előírt nyomtatványokat kell használni.

3.4 Megbízási szerződés alapján dolgozók, egyéni vállalkozók

Foglalkoztatásnak számít a munkaviszonyban, munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyban, képzési jogviszonyban, munkaerő-kölcsönzés illetve kiküldetés keretében végzett munka.

A munkaviszony elhatárolása a megbízási és a vállalkozási jogviszonytól Annak megítélése során, hogy valamely jogviszony munkaviszonynak számít-e vagy sem, kizárólag az arról a munkáról alkotott konkrét és pontos összkép számít, melyet valaki egy másik személy megbízásából, ellenérték fejében végez. Kérdés tehát, hogy az érintett személy a megbízójához képest gazdaságilag hasonló helyzetben van-e, mint a személyi függésben lévő munkavállalók általában. A munkavállalói helyzet tipikus jellemzői a következők: 1. a tevékenység végzésére nem a kötelezett cégében vagy telephelyén kerül sor, hanem a megbízó cégében; 2. a megbízó munkaeszközeinek használata; 3. a szolgáltatás személyes elvégzésére irányuló kötelezettség; 4. a kötelezettnek a tevékenység elvégzésére vonatkozó döntési szabadságának korlátozása (utasításhoz kötöttség); 5. beszámolási kötelezettség; 6. rendszeres munkavégzés és annak hosszabb időtartama; 7. a kötelezett tevékenységének szerződéses korlátozása más személyekre vonatkozóan (versenytilalom); 8. ellenérték fejében végzett munka, és 9. az a kérdés, hogy kinek az előnyére szolgál az elvégzett munka. Annak megítélése során, hogy munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyról van-e szó, nem szükséges valamennyi fenti kritérium teljesítése; ezeket összességükben ítélik meg számuk, mértékük és súlyuk szerint. Egyéni vállalkozók Annak megítélésekor, hogy valamely foglalkoztatás a Külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény rendelkezéseinek hatálya alá esik-e, a jogviszony valós gazdasági tartalma és nem formai megjelenése a mérvadó. Amennyiben a tevékenységet valódi vállalkozási szerződés keretében végzik, úgy abból kell kiindulni, hogy vállalkozói tevékenységről van szó. 27

Vállalkozói szerződés Vállalkozói szerződésről akkor beszélünk, ha valaki (= megbízott, vállalkozó) díjazás ellenében vállalja, hogy a megbízó számára bizonyos eredményt állít elő. A vállalkozó konkrétan meghatározott, szerződésben rögzített teljesítményt köteles nyújtani, amelyet önálló, saját felelősségre végzett tevékenység keretében ér el. A vállalkozó a munka elvégzésének helye, a munkaidő és a munka során tanúsított magatartás vonatkozásában utasításokhoz nem kötött. A vállalkozó (megbízott) általában saját munkaeszközeivel dolgozik és nincs beágyazva a megbízó cégébe. Joga van magát helyettesíttetni és segítőket (alvállalkozót) is bevonhat a munkavégzésbe. Amennyiben az eredmény létrejön, úgy a szerződéses jogviszony automatikusan véget ér, és a megállapodás szerinti díjazás kifizetendő; a jogviszony megszüntetéséhez nem szükséges külön nyilatkozat. Ezért a vállalkozási szerződés úgynevezett eredménykötelem. Ha a teljesítés nem megfelelően történik, pl. a létrehozott dolog hibás, akkor kártérítési igényt lehet érvényesíteni. A vállalkozó saját maga viseli megrendeléseinek gazdasági kockázatát. Elhatárolás a megbízási szerződés alapján végzett munkától Amennyiben a vállalkozó tevékenysége nem vezet a megállapodott eredményre, úgy nem nyílik meg az igény a megállapodás szerinti vállalkozói díjra. A szerződéses jogviszony az eredmény létrehozásával automatikusan megszűnik (eredménykötelem). A megbízási szerződés alapján dolgozó ezzel szemben munkaerejét személyesen bocsátja rendelkezésre határozott vagy határozatlan időre. A megbízási díj alapvetően akkor is jár, ha a munka nem vezet kézzel fogható eredményhez, vagy ha az nem felel meg a megbízó elképzeléseinek (gondossági kötelem). Vállalkozói szerződés esetén munkaviszony hiányában nincs törvényen alapuló igényjogosultság az olyan munkajogi igényekre mint a betegszabadság, a 13. és 14. havi bér, a végkielégítés, a kollektív szerződésből eredő igények, stb. Társadalombiztosítás A vállalkozó iparűzőként vagy ún. újfajta vállalkozóként (neue Selbständige) az Iparűzőkre vonatkozó társadalombiztosítási törvény alapján egészség- és nyugdíjbiztosításra kötelezett. Ezen kívül kötelező számára a balesetbiztosítás is.

28

Figyelem! Az ún. szabadúszók esetében igénybe vételük előtt feltétlenül tisztázni kell, hogy tevékenységük jogilag a vállalkozói vagy megbízási szerződésnek felel meg. Ennek függvényében ugyanis jogilag eltérően alakul a díjazás iránti igény, a társadalombiztosítás, a szavatosság, stb.

4. Alapinformációk a munkajog, a társadalombiztosítási jog és az adójog köréből A határmenti ingázók olyan munkavállalók, akik szakmájukat nem hazájukban (Magyarországon), hanem egy másik országban (Ausztriában) gyakorolják, azonban naponta vagy legalább hetente egyszer hazatérnek. A határmenti ingázók adójogi értelemben olyan munkavállalók, akiknek lakhelye valamely állam határtérségében található, miközben a másik állam határtérségében űzik nem vállalkozói tevékenységüket és munkanaponként visszatérnek állandó lakhelyükre. Azoknak a határmenti ingázóknak, akik naponta ingáznak Magyarország és Ausztria között, nem csak az osztrák és a magyar jogot, hanem a két- vagy többoldalú egyezményeket is figyelembe kell venniük. Ezek közül a legjelentősebbek az Európai Unió rendeletei, amelyek minden uniós tagállam számára kötelezőek. Ezeket az Unió valamennyi tagállamában közvetlenül kell alkalmazni, tehát ahhoz, hogy Ausztriában vagy Magyarországon alkalmazhassuk őket, nincs szükség külön törvényi szabályozásra. A fenti három jogterülettel összefüggésben különösen nagy jelentősége van két Európai uniós rendeletnek – az 1408/71 és az 574/72 számúnak – amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül, ha nap mint nap ingázunk. Ezek a szabályok a következő kérdéseket válaszolják meg: melyik ország munkajoga vonatkozik rám munkám során, hol vagyok biztosítva, hol kell adót fizetnem, stb. Az uniós rendeletekben két alapelv érvényesül, amelyek segítségével ezek a kérdések megválaszolhatók: 1. biztosítási elv = e szerint az elv szerint az az állam köteles elsődlegesen az ellátás nyújtására, amelyben dolgoznak (ami vonatkozik az egyéni vállalkozókra, munkanélküliekre és nyugdíjasokra is), tehát annak az országnak a jogszabályait kell alkalmazni, amelyben kereső tevékenységet folytatunk. 2. területi elv (lakóhely): ennek értelmében az az állam az illetékes elsődlegesen, ahol laknak (ez vonatkozik az egyéni vállalkozókra, munkanélküliekre és nyugdíjasokra is), vagyis azon állam joga érvényesül, ahol lakunk. Természetesen azt, hogy egy adott jogviszonyban melyiket alkalmazzuk, uniós jog határozza meg. A biztosítási elv a munkajog és az adójog körében jut érvényre, tehát a határmenti ingázók vonatkozásában: >> annak az államnak a munkajoga érvényes, ahol dolgoznak; >> annak az államnak a társadalombiztosítási rendszere érvényes, amelyben dolgoznak: a határmenti ingázó abban az országban fizeti a társadalombiztosítási járulékot, amelyben dolgozik;

29

>> annak az államnak az adójoga érvényes, amelyben dolgoznak: az osztrák jövedelmeik után Ausztriában a normál személyi jövedelemadó-kulcsok szerint adóznak. Magyarországon ezen jövedelmek után nem kell adót fizetni, de az összjövedelem megállapításánál figyelembe veszik azokat. A területi elv az alábbi esetekben érvényes: >> a családtámogatások folyósítására az az állam köteles, amelyben a család lakhelye található, kivéve, ha az egyik szülő Ausztriában dolgozik, a másik szülő a lakhely országban nem dolgozik (ún. háztartásbeli), ekkor ugyanis a foglalkoztatási ország elve jut érvényre: a juttatásokat elsődlegesen az az állam fizeti, amelyben dolgozunk. Ha a lakhely országban fizetett juttatások alacsonyabbak, mint a foglalkoztatási országban, úgy a különbözetet az év végét követően kérelemre kifizetik; >> a munkanélküli ellátások megállapításánál: a határmenti ingázók munkanélküliség esetén a lakhely szerinti országban kapnak munkanélküli ellátást; >> nyugdíj igénylésénél: a kérvényt azon állam illetékes nyugdíjbiztosítójánál kell benyújtani, melyben lakhellyel rendelkeznek. Az 1408/71-es EK rendelet helyébe 2010. május 1-től új szabályozás lép. 2009. szeptember 16-án ugyanis elfogadásra került a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására kiadott 987/2009-es EK rendelet. A végrehajtási rendelet megalkotásának célja, hogy olyan módon módosítsa az alaprendeletet, hogy az figyelembe vegye a tagállamokban lévő jogszabályi változtatásokat, különösen azon tagállamok esetében, amelyek 2004. április 29-e, vagyis az alaprendelet elfogadása után csatlakoztak az Unióhoz. A rendeletek legfontosabb célja a meglévő szabályozás korszerűsítése, egyszerűsítése és világosabbá tétele; annak biztosítása, hogy az Európai Unióban legálisan tartózkodó azon harmadik országbeli állampolgárok, akik határokon átnyúló helyzetben vannak, kihasználhassák a szociális biztonsági rendszerek korszerűsített és egyszerűsített koordinálásából származó előnyöket.

30

5. Munkajog A határmenti ingázókra annak az államnak a munkajoga vonatkozik, amelyben dolgoznak. Ön ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az osztrák állampolgárok. Ausztriában a munkajogi törvények mellett nagyon sok kollektív szerződés és üzemi megállapodás létezik. A kollektív szerződésben valamely ágazat munkaadói és munkavállalói érdekképviselete meghatározza a munkafeltételeket, mint amilyen a munkaidő, a felmondási idő, a szabadságigény, a bérezési feltételek és még sok minden más. Az osztrák munkajogot a kollektív szerződéses megállapodások nagy száma, valamint a szellemi és fizikai állományú dolgozók megkülönböztetése jellemzi.

5.1 A munkajogviszony létesítése, a munkaszerződés

A munkaszerződés A munkaszerződés formai kötöttség nélkül, szóban vagy írásban jöhet létre. A tanulószerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés tartalma Az írásbeli munkaszerződésnek a következőket kell tartalmaznia: >> a munkaadó neve és címe, >> a munkavállaló neve és címe, >> a munkavégzés helye, >> a munkakör, >> a munkavégzés kezdete, >> határozott idejű munkaviszonyoknál: a munkaviszony tartama, >> határozatlan idejű munkaszerződéseknél: a felmondási idő és hogy melyik napokra lehet felmondani, >> a heti és a napi munkaidő, a munkabér és az esetleges pótlékok összege, >> a bérfizetés módja és napja, >> a szabadság illetve az iskolaszünet időtartama, >> utalás a tarifaszerződésekre, üzemi és szolgálati megállapodásokra. Munkavállalói tájékoztató (Dienstzettel) Ha a munkaszerződést nem foglalják írásba, a munkaadó (más szóval munkáltató) köteles a munkavállaló részére a munkaviszony kezdete után haladéktalanul átadni egy írásbeli tájékoztatót, amely a szóbeli munkaszerződés legfontosabb elemeit írásos formában rögzíti.

31

A tájékoztató a következő adatokat tartalmazza: >> munkaadó neve és címe, >> munkavállaló neve és címe, >> munkaviszony kezdete, >> határozott idejű munkaszerződés esetén a munkaviszony vége, >> felmondási idő tartama és hogy milyen dátumra lehet felmondani, >> munkavégzés szokásos helye, szükség esetén változó munkahelyekre utalás, >> esetleges besorolás valamely általános sémába, >> munkakör, >> kezdeti munkabér (alapfizetés/alapbér és a munkabér egyéb elemei, pl. speciális juttatások), >> a bérfizetés napja, >> az éves szabadság időtartama, >> a teljes munkaidő, >> kollektív szerződés és üzemei megállapodás(ok), a cég azon helységének megadásával, ahol ezeket meg lehet tekinteni >> a munkavállalói előtakarékossági pénztár neve és címe. Írásos elszámolás (bérpapír) A munkaadó köteles a munkavállalónak írásban havi bérelszámolást átadni, amely tartalmazza legalább a bruttó jövedelmet, a jövedelemadó számítási alapot, és az erre eső bérmellékköltséget. Próbaidő A felek maximum 1 hónap próbaidőben állapodhatnak meg. A szakmunkástanulók próbaideje 3 hónap. Sok kollektív szerződés a munkaviszony kezdetén külön megállapodás nélkül, automatikusan előirányoz próbaidőt (pl. vendéglátóipari dolgozóknál 14 napot.) A próbaidő alatt a munkaviszonyt mindkét fél indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. A munkáltató azonban terhesség alatt a próbaidőben nem mondhat fel.

5.2 Munkaidő, pihenőidő, szabadság

Munkaidő A törvény szerint a teljes (normál) munkaidő napi 8 illetve heti 40 óra, ettől azonban bizonyos feltételek mellett el lehet térni. Így például a felek hétfőtől csütörtökig hosszabb napi munkaidőben is megállapodhatnak, hogy a munkavállaló péntek délután korábban hazamehessen. Az osztrák munkajog időközben rugalmasabb munkaidőt is megenged: a rugalmas munkaidőre vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik pl. a napi 10 órás rendes munkaidőt is. Sok gazdasági ágazatban a kollektív szerződés csökkenti a teljes munkaidőt kitevő órák számát (pl. kereskedelemben, fémiparban dolgozóknál: 38,5 óra).

32

Túlóra/túlmunka Túlmunka a napi vagy heti normál munkaidőt meghaladó munkavégzés. A túlmunkáért az alapbéren túl legalább 50% pótlékot kell fizetni. Sok kollektív szerződés bizonyos időszakokra nézve (pl. éjszaka, ünnepnap, vasárnap) magasabb pótlékot ír elő. Hetente maximum 10 óra túlmunka végezhető, miközben a napi munkaidő nem haladhatja meg a 10 órát. Bizonyos ágazatokban (pl. vendéglátóipar) a kollektív szerződés több túlórát tesz lehetővé. Munkaközi szünet Amennyiben a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, akkor a munkavállalónak legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani (amely nem számít a munkaidő részének). Ezt ki lehet adni két negyedórás vagy három 10 perces szünetként, ha ez érdeke a munkavállalónak vagy üzemi okokból szükséges. Napi pihenőidő A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra (fiatalkorúak esetén 12 óra), pihenőidőt kell biztosítani. Kollektív szerződés ezt az időtartamot 8 órára csökkentheti, amennyiben a következő 10 naptári nap során, másik pihenőidő meghosszabbítása által a különbség kiegyenlítésre kerül. Munkaszüneti napok Törvényes ünnepnapokon munkát nem kell végezni, munkabér viszont jár. A pihenőidőről szóló törvény a következő munkaszüneti napokat sorolja fel: január 1. (újév), január 6. (vízkereszt), húsvéthétfő, május 1. (állami ünnep), Krisztus mennybemenetele, pünkösdhétfő, Úr napja, augusztus 15. (Mária mennybemenetele), október 26. (nemzeti ünnep), november 1. (mindenszentek), december 8. (Mária fogantatása), december 25. (karácsony) és december 26. (Szent István napja). Az evangélikus egyház, az ős-katolikus és a metodista egyház tagjainak nagypéntek is ünnep. Amennyiben munkaszüneti napon kivételes rendelkezések miatt munkavégzésre kerül sor, úgy ezt külön díjazni kell. 13. havi bér A törvény nem írja elő 13. havi bér fizetését. Sok kollektív szerződés tartalmaz azonban rendelkezést a 13. havi („karácsonyi pénz”) és a 14. havi („szabadságpénz”) bér fizetésére. A munkaszerződés megkötésekor ügyeljünk erre! Betegszabadság Amennyiben a munkavállalót valamilyen betegség, baleset vagy kórházi kezelés akadályozza a munkavégzésben, akkor egy bizonyos időn keresztül fennmarad az igényjogosultsága a munkabérére. Betegszabadság esetén a munkaadó korlátozott időre tovább fizeti a munkabért. A munkajogi szabályok 2000. évi módosítása a be-

33

tegszabadság időtartamát a fizikai állományú dolgozók részére a szellemi dolgozók szintjére emelte, mely az alábbi: >> kevesebb, mint 5 év munkaviszony esetén: 6 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a munkabér fele jár >> a munkaviszony 6-15. évében: 8 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a fele jár >> a munkaviszony 16.-25. évében: 10 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a fele jár >> a munkaviszony 26. évétől számítva: 12 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a fele jár. Ezek az igényjogosultsági határidők betegség miatti munkaképtelenség esetén >> fizikai állományúaknál munkavégzési évenként (figyelem: nem naptári év) >> szellemi állományúaknál betegségenként merülnek ki. A munkavállaló ugyanarra a díjazásra jogosult, mintha dolgozna. Ha munkájának díjazása változó összegű, vagy munkateljesítményének terjedelme változó, valamint teljesítményalapú bérezés esetén az utolsó 13 hét átlagbérének megfelelő díjazásra jogosult. Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés Baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén >> a szellemi állományúaknak 8 hétig teljes munkabérre és 4 héten keresztül annak felére áll fenn az igényjogosultság, >> a fizikai állományúaknak a munkaviszony 15. évéig 8 hétig, a 16. évtől 10 hétig jár a teljes bér (munkabér 100%-a). Táppénz A betegbiztosító táppénzt fizet, miután a munkáltató által fizetett betegszabadság lejárt. Szintén fizet, ha a munkaadó már csak a bruttó bér 50%-át fizeti. A területi betegbiztosítók maximum 52 hétig (kivételes esetekben 78 hétig) fizetnek táppénzt, ha az igényjogosult a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőző 12 hónapban legalább 6 hónapig biztosítva volt. A táppénz összege – miután a betegszabadságot már kimerítettük, illetve a keresőképtelenség 4-42. napjáig – a bruttó jövedelem 50%-a. Ha betegszabadság fizetésére nem kerül sor, a táppénz a munkaképtelenség 4. napjától jár, s a 43. naptól fogva a havi bruttó jövedelem 60%-át teszi ki. Szabadság A szabadságigény >> kevesebb, mint 25 év munkaviszony esetén: 30 munkanap (öt hét), >> 25 év munkaviszony után: 36 munkanap (hat hét) munkaévenként.

34

A szabadságigény a munkaviszony első hat hónapjában arányosan keletkezik (2 nap havonta), a 7. hónaptól fogva pedig a teljes szabadságigény fennáll. A 2. szabadságévtől fogva a teljes igény már a szabadságév elején keletkezik. A szabadság időszakára átlagbér jár. A 14. havi bért a kollektív szerződés szabályozza. A szabadságigény a keletkezési év (szabadságév) végét követő 2 év után évül el. A szabadság kiadása A szabadság kiadásáról egyoldalúan sem a munkavállaló, sem a munkaadó nem határozhat. Ugyanez vonatkozik a szabadságnak a felmondási idő alatti igénybe vételére is. A szabadság pénzbeni megváltása A szabadságot a munkaviszony fennállása alatt pénzben megváltani nem lehet. Szabadság alatt fizetendő bér Alapját a munkavállaló által a szabadság megkezdését megelőző 13 hét során elért átlagjövedelme képezi. A bért a szabadság megkezdése előtt kell kifizetni. Fiatalkorúakra a Fiatalok munkavédelmi törvénye szerinti időpontok vonatkoznak.

5.3 A munkaviszony megszüntetése, végkielégítés

A munkaviszony megszüntetése A munkaviszonyt a következőképpen lehet megszüntetni: 1. felmondás, 2. munkaadói rendkívüli felmondás, 3. munkavállalói rendkívüli felmondás, 4. közös megegyezés. A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel Természetesen fennáll a lehetőség, hogy a munkaviszony a munkaadó és a munkavállaló közös megegyezése alapján szűnjön meg. A munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor, felmondási idő nélkül is meg lehet szüntetni. Ilyenkor a munkaviszony a felek által megállapított időpontban ér véget. Terhes munkavállalók esetén a közös megegyezéssel való megszüntetést írásba kell foglalni! Rendes felmondás Ausztriában a szellemi illetve a fizikai állományú dolgozókra eltérő törvények vonatkoznak, és ezért a kollektív szerződéseket is figyelembe véve eltérőek a felmondási idők. Fizikai dolgozók: A felmondási idő a vonatkozó kollektív szerződés szerint alakul. Amennyiben nincs kollektív szerződés, sem üzemi megállapodás vagy egyedi munkaszerződés, úgy a felmondási idő 2 hét.

35

Szellemi dolgozók: A felmondási időket az alábbi táblázat tartalmazza: a munkaviszony tartama 0–2 év 3–5 év 6–15 év 16–25 év 26 évtől mindegy

szellemi dolgozók felmondási ideje

mikorra lehet felmondani

munkáltatói felmondás esetén 6 hét 2 hónap eltérő szerződéses megállapodás 3 hónap hiányában a következő negyedév végére 4 hónap 5 hónap munkavállalói felmondás esetén 1 hónap a hónap végére

Figyelem! A kollektív szerződésben lehet olyan előírás, hogy a rendes felmondás csak írásban érvényes. Felmondási védelmek a) Általános felmondási védelem: A rendes felmondás bíróságon megtámadható, amennyiben valószínűsíthető, hogy az jogellenes indítékból történt (pl. mert a munkavállaló valamilyen igényét érvényesíteni kívánja, szakszervezeti vagy üzemi tanácsi tevékenységet végez, stb.). Ezt „jogellenes indítékú indítékfelmondásnak” (Motivkündigung) nevezik. A szociális szempontból jogszerűtlen rendes felmondás szintén megtámadható. A rendes felmondás szociális szempontból akkor jogszerűtlen, ha a felmondás valamely személyre nézve nagyobb szociális hátránnyal jár, mint másokra nézve. Ebben az esetben akkor támadható meg a rendes felmondás, ha >> a munkavállaló legalább 6 hónapig a cégben dolgozott >> a cégnek legalább 5 dolgozója van >> és az üzemi tanács nem járult hozzá kifejezetten a felmondáshoz. b) Speciális felmondási védelmek: Bizonyos munkavállalói csoportoknak, konkrétan a katonai vagy polgári szolgálatukat töltőknek, a terhes nőknek és GYES-en lévőknek (anyavédelmi törvény illetve az apai GYES-ről szóló törvény), a védett megváltozott munkaképességűeknek és az üzemi tanácstagoknak csak az illetékes hatóság (pl. fogyatékkal élőknek a Szövetségi Szociális Hivatal tartományi szervezete; terhesség esetén a bíróság) előzetes engedélyével lehet felmondani, mely a hozzájárulást csak a törvényben meghatározott esetekben adja meg.

36

A rendes felmondás megtámadása A rendes felmondás bizonyos körülmények között megtámadható. Fontos, hogy miután a felmondás írásban vagy szóban megtörtént, azonnal lépjen kapcsolatba az üzemi tanáccsal, a Munkavállalói Kamarával vagy a szakszervezettel, amelynek tagja. Ausztriában ugyanis csak nagyon rövid határidőn belül lehet megtámadni a munkaügyi bíróságon a felmondást. Amennyiben az Ön cégében van üzemi tanács, érdeklődje meg, hogy tájékoztatták-e a felmondásról, és hogy mit szóltak hozzá. Amennyiben az üzemi tanács valamely szociálisan tarthatatlan felmondást ellenzett, úgy maga is jogosult azt 1 héten belül megtámadni. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy Önnek egy további hete van arra, hogy a felmondás megtámadását írásban benyújtsa vagy szóban jegyzőkönyvbe mondja a munkaügyi bíróságon. Amennyiben az üzemi tanács nem foglalt állást és ha nem támadta meg a felmondást, avagy ha indítékos felmondásról van szó, akkor Önnek saját magának kell azonnal megragadnia a kezdeményezést, és a felmondást egy héten belül megtámadni. Amennyiben Ön olyan cégben dolgozik, ahol nincs üzemi tanács, akkor szintén egy héten belül kell benyújtani a keresetet a munkaügyi bíróságon. Ingyenes jogi tanácsadást a Munkavállalói Kamara valamint – amennyiben Ön tagja – a szakszervet biztosít. Kártérítés jogellenes felmondás esetén Amennyiben a felmondási időt nem tartják be vagy megalapozatlan munkáltatói rendkívüli felmondás történt, a munkavállaló kártérítésre jogosult annak a munkabérnek összegében, amely szabályszerű felmondás esetén járt volna neki. A kártérítési igény akkor is fennáll, ha a munkavállaló a munkaadó hibájából volt kénytelen rendkívüli felmondással felmondani. Rendkívüli felmondás Munkáltatói vagy munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a munkaviszony felmondási idő nélkül, azonnali hatállyal ér véget. A rendkívüli felmondás csak fontos okból lehetséges, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony további fenntartását. Végkielégítés Végkielégítés akkor jár dolgozónak, ha a munkaviszony a következő módon ér véget: >> munkáltatói rendes felmondás >> jogellenes vagy megalapozatlan rendkívüli felmondás >> jogszerű rendkívüli felmondás a dolgozó részéről >> a határozott idő lejárta >> munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel >> ha a munkavállaló mond fel öregségi nyugdíj igénybe vétele miatt, de csak abban az esetben, ha a munkaviszony legalább 10 évig fennállt

37

>> ha a munkavállaló mond fel munkaképesség-csökkenéshez kapcsolódó biztosítási eseményből eredő nyugdíj igénybe vétele miatt, >> ha a munkavállaló legkésőbb 3 hónappal az anyavédelmi törvény illetve az apák gyermekgondozási szabadságáról szóló törvény alapján igénybe vett gyermekgondozási szabadság lejárta előtt felmond, és a munkaviszony legalább 5 évig tartott. Ebben az esetben a végkielégítés a szokásos összeg fele, de maximum 3 havi munkabér (ellenőrizzük, hogy a kollektív szerződés nem tartalmaz-e ennél előnyösebb rendelkezéseket!). Az építőipari dolgozókra külön szabályok vonatkoznak: az Építőipari dolgozók szabadság- és végkielégítési törvénye.

Két különféle végkielégítési szabályozás létezik. A. Azokra a munkaviszonyokra, amelyek 2003-ban vagy ennél később jöttek létre, az új szabályozás vonatkozik: az új rendszer szerint a munkaadó a munkavállalók részére a munkaviszony 2. hónapjától fogva folyamatosan köteles a havi munkabér valamint a rendkívüli kifizetések 1,53%-át a munkavállalókért felelős betegbiztosítónak megfizetni, hogy onnan a cég előtakarékossági pénztárába utalják. A céges előtakarékossági pénztár kiválasztása üzemi megállapodás keretében történik; az olyan munkavállalók vonatkozásában, akiket nem képvisel üzemi tanács, legalább a munkavállalók 1/3-a 2 héten belül írásban kifogásolhatja a munkaadó által választani szándékozott előtakarékossági pénztárt; amennyiben a szakszervezet bevonása ellenére végül nem születik egyetértés a céges előtakarékossági pénztár kiválasztásáról, úgy a kérdést végül döntőbíróság dönti el. Az előtakarékossági pénztár minden munkavállaló részére egyedi tőkeszámlát vezet. A végkielégítés a befizetett hozzájárulásokból és a céges előtakarékossági pénztár befektetései révén elért nyereségből áll. A kifizetésre az igény érvényesítését követő 5 munkanapon belül kell sort keríteni. A munkavállalók munkaviszonyuk megszüntetése esetén többféle kéréssel élhetnek a céges előtakarékossági pénztár irányába a nekik járó végkielégítés vonatkozásában: Kérhetik >> a végkielégítés kifizetését >> a befektetés folytatását a céges előtakarékossági pénztárnál >> az új munkaadójuk üzemi előtakarékossági pénztárába való átutalást >> az átutalást egy biztosítóhoz valamely kiegészítő nyugdíjbiztosítás egyszeri befizetéseként, vagy egy olyan biztosítóhoz, amelynél munkavállaló már valamely kollektív céges biztosítás keretében biztosított. >> az átutalást egy nyugdíjbiztosítóba, amennyiben a munkaadók már megkapták az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot. A fenti választási jogot a foglalkoztatási jogviszony megszűntét követő 6 hónapon belül kell gyakorolni.

38

Kifizetésre legkorábban az első járulékfizetés vagy az utolsó munkaadói rendes felmondás, a határozott idő letelte, a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetése, jogellenes felmondás, jogszerű rendkívüli felmondás valamint bizonyos feltételek mellett gyermek születését követően történt végkielégítéskifizetés után 3 évvel kerülhet sor. A befizetett összegek és az azokból kigazdálkodott hozamok akkor sem vesznek el, ha a munkavállaló maga mond fel, jogellenesen mond fel rendkívüli felmondással vagy ha jogszerűen küldik el rendkívüli felmondással. A végkielégítési várományunkról akkor rendelkezhetünk majd, amint egy későbbi munkaviszonyunk nem jogellenesen ér véget. Ettől függetlenül a végkielégítéssel való rendelkezés lehetősége mindig fennáll, ha a munkaviszony a törvényes nyugdíjbiztosító előrehozott öregségi nyugdíj korhatára, a 62. életév elérése, vagy a saját jogú nyugdíj igénybe vétele után ér véget, vagy már előtte véget ért, vagy amennyiben a munkavállaló már legalább 5 éve nem áll végkielégítési járulék köteles munkaviszonyban. B. Az olyan munkaviszonyokra, amelyek már 2003 előtt fennálltak, a régi végkielégítési szabályok vonatkoznak. Ezek a munkavállalók vagy a munkaviszonyuk végéig a régi végkielégítési rendszerben maradhatnak, vagy 2003. 01. 01-től fogva egy megállapodás szerinti határnappal a munkaviszony további részére írásban megállapodást köthetnek az új rendszerbe való átlépésről; ennek során a végkielégítési váromány vagy „befagyasztásra” kerül, vagy pedig a munkaadó és a munkavállaló megállapodik, hogy az összeg egy céges előtakarékossági pénztárba kerül át, miközben az átvitt összegről (a jó erkölcsbe ütközés határáig) szabadon lehet megállapodni. A fenti esetekben a végkielégítést a munkaadónak kell megfizetni. Ha azonban a munkavállaló mond fel rendes felmondással, jogellenes rendkívüli felmondással vagy rendkívüli felmondással megalapozottan elküldik, akkor a végkielégítés iránti igény elveszik. A végkielégítés összege a munkaviszony hosszától függ: A munkaviszony tartama 3 év 5 év 10 év 15 év 20 év 25 év

Végkielégítés összege 2 havi bér 3 havi bér 4 havi bér 6 havi bér 9 havi bér 12 havi bér

A végkielégítés két fajtájára vonatkozó részletes szabályok az internetről a www. arbeiterkammer.at honlapról letölthetőek (Arbeit & Recht/Abfertigung menüpontok). 39

6. Társadalombiztosítási jog Ebben a fejezetben két nagy témával foglalkozunk: a családtámogatásokkal és a társadalombiztosítással. Az első részhez tartozik a családi pótlék, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási segély. A második részben kitérünk a betegbiztosításra, a balesetbiztosításra, a munkanélküliség esetére szóló biztosításra és a nyugdíjbiztosításra. Az 1408/71 és 574/72 uniós rendelet nagymértékben szabályozza e területeket. E körben általában a területi elv és a biztosítás elv mértékadó.

6.1 Családi pótlék (Familienbeihilfe)

Alapvetően két eset lehetséges: 1. Az egyik az, amikor a esetben család két különböző országban dolgoznak, vagyis egyikük mondjuk Ausztriában, a másikuk pedig Magyarországon, miközben a család lakhelye Magyarországon található. A területi elv alapján az az ország köteles a családi pótlék fizetésére, amelyben a gyermek állandó lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. Esetünkben a családi pótlékot Magyarországon kell igényelni. A családi pótlékot a gyermek lakhelye szerint illetékes Államkincstár folyósítja. A jogosultak azonban a különbözet kiutalását igényelhetik Ausztriában, ha a családi pótlék összege ott magasabb (Differenzzahlung). A különbözet megtérítése következtében a családi pótlék eléri az osztrák családi pótlék összegét, ugyanúgy, mintha a jogosultak kizárólag Ausztriában igényelnék azt. A különbözetet januárban kell igényelni az Ausztriában kereső tevékenységet folytató szülő munkahelye szerint illetékes adóhivatalnál, s azt egy összegben utalják ki. 2. Ha mindkét szülő Ausztriában dolgozik, vagy ha az egyik szülő Ausztriában dolgozik, a másik pedig a lakóhely szerinti országban nem dolgozik (háztartásbeli) és a család Magyarországon lakik, úgy a biztosítási elv érvényes: az ellátást elsődlegesen annak az államnak kell biztosítania, amelyben a jogosult kereső tevékenységet folytat. Ebben az esetben család Magyarországon nem jogosult a családi pótlékra, hanem azt Ausztriában kell igénybe vennie.

40

A feltételek a következők: Családi pótlékra Ausztriából az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy jogosult, >> aki Ausztriában kereső tevékenységet végez, >> az érintett gyermekkel közös háztartásban él, >> Magyarországon nem jogosult a családi pótlékra, mert a másik szülő Magyarországon nem dolgozik, vagy mert mindketten Ausztriában dolgoznak. A családi pótlék alapvetően kiskorúak után jár, de nagykorúak szülei is igénybe vehetik a gyermek 26 éves koráig, ha a gyermek képzésen vagy továbbképzésen vesz részt.

3–9 éves korig attól a hónaptól kezdődően, amelyben a gyermek a 3. életévét betölti

10–18 éves korig attól a hónaptól kezdődően, amelyben a gyermek a 10. életévét betölti

19–26 éves korig attól a hónaptól kezdődően, amelyben a gyermek a 19. életévét betölti

1. gyermek 2. gyermek 3. gyermek 4. gyermek

2 éves korig

A családi pótlék összege Ausztriában 2010. évben (Euro):

105.4 118.2 140.4 155.4

112.7 125.5 147.7 162.7

112.7 125.5 147.7 162.7

112.7 125.5 147.7 162.7

A családi pótlék minden további gyermek után 50 €-val növekszik. Súlyosan fogyatékos gyermek után a családi pótlék havi 138,30 €-val nő. A szülők a családi pótlék mellett gyermekenként havi 58,4 € családi adókedvezményt vehetnek igénybe. Ez az összeg csak 12 alkalommal kerül kifizetésre és határon átnyúló módon, a szociális egyezmények szabályai alapján biztosításra. Ennek során nem számít, hogy a szülők Ausztriában adókötelesek-e. A 2005. évi adóreform folyamán az egyedüli keresők és a gyermeküket egyedül nevelők számára a vonatkozó személyi jövedelemadó-kedvezménynél egy plusz gyermek-pótlékot vezettek be. Ezt az adókedvezményt azonban – akárcsak az egyedüli keresők és a gyermekü-

41

ket egyedül nevelők adókedvezményét – csak az Ausztriában korlátlanul adóköteles személyek vehetik igénybe. 13. havi családi pótlék 2008 novemberében a Parlament megszavazta, hogy minden év szeptemberében kerüljön kifizetésre egy 13. havi családi pótlék is. Ez azt jelenti, hogy a szeptemberre járó teljes családi pótlék – vagyis az alapösszegek és a kor alapján járó pótlék, beleértve a testvérek száma szerint növekvő juttatást és az emelt összegű családi pótlékot – duplán jár. Minden határmenti ingázó, aki szeptember elsején Ausztriában dolgozik, jogosult a 13. havi családi pótlékra. A családi pótlékkal együtt folyósításra kerülő gyermekek után járó adókedvezmény (58,40 €) azonban csak 12-szer jár egy évben. A 13. havi családi pótlék kiutalására a szeptemberi folyósítással együtt kerül sor. Igénylés A családi pótlékot a lakhely, illetve a munkahely szerint illetékes adóhivatalnál kell kérvényezni, és a folyósítás is innen történik. Folyósítás A folyósítás kéthavonta történik. További információ és nyomtatványok: https://finanzonline.bmf.gv.at

6.2 Anyavédelem, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási szabadság Felmondási védelem A leendő anyát speciális felmondási védelem illeti meg terhessége kezdetétől a szülés után 4 hónapig terjedő időre. Ez a védelem (különböző fokozatokban) a gyermekgondozási szabadság illetve részmunkaidős foglalkoztatás esetén is fennáll, az azok végét követő négy hétig. A munkaügyi vagy szociális bíróság beleegyezése nélkül történt rendes vagy rendkívüli felmondás érvénytelen, ha a munkaadó tudomással bírt a terhességről illetve a szülésről. A felmondás akkor is érvénytelen, ha a terhesség illetve a szülés tényéről a munkaadót a felmondás közlését – írásbeli felmondás esetén annak kézbesítését – követő 5 munkanapon belül tájékoztatják. Amennyiben a munkavállaló csak később szerez tudomást a terhességről, úgy a felmondás érvénytelenné válása érdekében köteles erről a munkaadót haladéktalanul tájékoztatni. Egészségvédelem, szülési szabadság (foglalkoztatási tilalom) A terhes nők és szoptató anyák különleges védelmet élveznek a munkahelyi veszélyekkel szemben. Bizonyos tevékenységek, mint a nehéz fizikai munka, a káros anyagokkal való érintkezés, a gyakori hajolgatás és emelés, stb. a terhesség és a szop-

42

tatás alatt nem végezhetők. A munkaadó köteles megfelelő lehetőséget biztosítani a munkaidő alatti pihenésre, illetve a gyermek szoptatására. A túlmunka tilos. A teljes foglalkoztatási tilalommal járó szülési szabadság a szülés várható időpontja előtt 8 héttel kezdődik, és a gyermek megszületését követően legkorábban 8 hét, koraszülésnél és ikerszülésnél valamint császármetszésnél 12 hét múlva ér véget. A szülési szabadság alatt a munkaadó nem fizet bért. Ön azonban a betegbiztosítótól terhességi-gyermekágyi segélyt kap, melynek összege az utolsó három naptári hónap átlagbérének felel meg. Gyermekgondozási szabadság anyák és apák részére (Karenz) A gyermekükkel közös háztartásban élő anyák és apák egyaránt jogosultak gyermekgondozási szabadságra a gyermek 2 éves koráig, azonban az anya és az apa ezt egyidejűleg nem veheti igénybe. A gyermekgondozási szabadság igénybe vételénél az anya és az apa két alkalommal cserélhetnek, azonban minden rész-időszaknak legalább 3 hónapot kell kitennie, és a szülők bejelentésének megfelelő időpontban, de legkésőbb a gyermek második születésnapján ér véget. Az anya és az apa egy hónapon keresztül egyidejűleg veheti igénybe a gyermekgondozási szabadságot. A gyermekgondozási szabadság időtartamából 3 hónap a gyermek 7. születésnapjáig elhalasztható. A gyermekgondozási szabadság alatt munkabér nem jár, azonban az illetékes betegbiztosítónál gyermekgondozási díj (Kinderbetreuungsgeld) igényelhető. Ennek folyósítása alatt bizonyos mértékű munkavégzésre lehetőség van (az ily módon maximálisan felvehető munkabér összege 2010 évben havi 366,33 €). A szülőknek gyermekgondozási szabadság igénybevételét a szülési szabadság alatt kell bejelenteni a munkaadónál (szülési szabadságra vonatkozó megállapodással). Terhességi-gyermekágyi segély (Wochengeld) A terhességi-gyermekágyi segélyt az illetékes betegbiztosító a szülési szabadság alatt (a szülés előtt 8 héttől a szülés után 8 hétig bezárólag) fizeti. A kérelmezőnek a szülési szabadság kezdetén betegbiztosítással kell rendelkeznie. Azok a nők, akik már a szülési szabadság kezdetét megelőzőn munkanélküliek lettek, bizonyos körülmények között szintén jogosultak terhességi-gyermekágyi segélyre. A TGYS összege a korábbi jövedelemtől függ. A társadalombiztosító által fizetett minden más pénzbeli juttatástól eltérően a TGYS összegének nincs maximuma. A TGYS összege a szülési szabadság kezdetét megelőző legutóbbi 3 naptári hónap átlagos napi nettó bérétől függ. Ehhez jön a rendkívüli kifizetések utáni pótlék, amely a kollektív szerződéstől vagy a munkaszerződéstől függ. Koraszülés, ikerszülés, vagy császármetszés esetén a terhességi-gyermekágyi segély iránti igény a szülést követő 12 hétre hosszabbodik. A vonatkozó kérelmet a szülési szabadság kezdetétől lehet benyújtani az illetékes betegbiztosító intézetnél. Ehhez a női munkavállalóknak a munkaviszonyról és a

43

bérről szóló igazolás (Arbeits- und Lohnbestätigung) valamint orvosi igazolás szükséges a szülési szabadság kezdetéről. A csekély mértékű foglalkoztatás alapján önkéntes saját biztosítást kötők napi 7,55 € TGYS-t kapnak.

6.3 Gyermekgondozási segély (Kinderbetreuungsgeld-KBG)

A gyermekgondozási segély igénybe vételének kötelező előfeltétele a családi pótlék folyósítása. E körben szintén két eset lehetséges: 1. Ha a szülők különböző államokban dolgoznak, tehát az egyik szülő Ausztriában, a másik pedig Magyarországon dolgozik, miközben a család lakhelye is itt található. A területi elv szerint a GYES fizetésére az az állam köteles, amelyben a gyermek lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. Ekkor a GYES-t Magyarországon kell igényelni. Amennyiben a magyar juttatás alacsonyabb összegű, mint az osztrák, úgy a különbözetet Ausztriában megigényelhetik. A különbözetet csak egy ízben kell igényelni az illetékes területi betegbiztosítónál. Az átutalásra a családi pótlék kifizetését követően kerül sor. 2. Ha a szülést megelőzően mindkét szülő Ausztriában dolgozik, vagy egyikük Ausztriában dolgozik, másikuk pedig Magyarországon nem dolgozik, miközben a család lakhelye Magyarországon található, úgy a foglalkoztatási ország elve jut érvényre: a juttatás fizetésére elsődlegesen az az állam köteles, amelyben a szülők, vagy az egyik szülő dolgozik. Ebben az esetben az érintetteknek Magyarországon nincs GYES-igényjogosultságuk, hanem Ausztriában kell azt igényelni.

Kérelmezés A gyermekgondozási díj iránti igényt a gyermek születése után kell bejelenteni az illetékes betegbiztosítónál (amelynél a biztosítás legutóbb fennállt), egyébként pedig a területi betegbiztosítónál. A KBG visszamenőleg maximum 6 hónapra igényelhető (ez alól kivétel nincs!). Amennyiben a KBG folyósítása során újabb gyermek születik (újabb gyermeket fogadnak örökbe, vesznek gondozásba), úgy az idősebb gyerekre vonatkozóan az igényjogosultság megszűnik (mindkét szülőre nézve). Az új gyermek után új kérvényt kell benyújtani. A KBG tehát mindig csak egy gyermek után vehető igénybe, ikerszülés esetén pedig a 2. és minden további gyermek után 50%-kal nő.

44

Feltételek: 1. Családi pótlékra illetve ahhoz hasonló külföldi ellátásra való igényjogosultság a gyermek vonatkozásában 2. Az igénylő a gyermekkel közös háztartásban lakik (közös a bejelentett állandó lakcímük) 3. A gyermekgondozási segély KBG teljes összegének folyósításához a leendő anyának a kiválasztott KBG-változattól függetlenül minden esetben részt kell vennie 5 terhesgondozáson (miközben a belső vizsgálatot is el kell végeztetni), majd a gyermeknek 5 gyermekorvosi vizsgálaton. Ha ez elmarad, úgy a 30+6 verziónál a gyermek 24 hónapos korától, a 20+4 változatnál 16 hónapos, a 15+3 változatnál 12 hónapos, a 12+2 változatnál 10 hónapos kortól a KBG már csak fele összegben kerül folyósításra, a jövedelemfüggő KBG pedig napi 16,5 €-val csökken. 4. A jövedelemhatár túllépése tilos: KBG folyósítása során naptári évenként maximum 16.200 € munkából származó jövedelemre tehetünk szert, a jövedelemfüggőnél pedig 5.800 €-ra. Amennyiben a KBG-re való igényjogosultság nem áll fenn a naptári év mind a 12 hónapjára, úgy a jövedelemszerzés határa arányosan csökken. A jövedelemhatár arra a szülőre vonatkozik, aki a KBG-t igénybe veszi. A pluszban kapott 13. és 14. havi munkabért nem kell a jövedelemhez hozzászámítani. A jövedelemfüggő KBG igénybevételéhez az általános feltételeken túlmenően a gyermek születését megelőző 6 hónapban folyamatosan, tényleges, Ausztriában társadalombiztosítási kötelezettség alá eső kereső tevékenységet kell folytatni. (Ennek összesen 14 napnyi megszakítása az igényjogosultságot nem érinti; fennálló munkaviszony esetén beszámítják a foglalkoztatási tilalom időszakát és a törvényes szülési szabadságot a gyermek max. 2 éves koráig). 5 KBG-változat: 2010. január 1. óta a gyermekgondozási segély öt fajtája közül választhatunk, ekkor vezették be ugyanis a jövedelemfüggő változatot, melynek célja az apák gyermekgondozási segély igénybevételének növelése. Az eddigi 3 változat 2 újjal egészült ki: >> 30+6 hónapos változat: 14,53 €/nap (kb. 436 €/hó), amely a gyermek 30. hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 36 hónapos korig meghosszabbodik. >> 20+4 hónapos változat: 20,80 €/nap (kb. 624 €/hó), amely a gyermek 20 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 24 hónapos korig meghosszabbodik. >> 15+3 hónapos változat: 26,60 €/nap (kb. 800 €/hó), amely a gyermek 15 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szü-

45

lő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 18 hónapos korig meghosszabbodik. >> 12+2 hónapos változat: 33 €/nap (kb. 1000 €/hó), amely a gyermek 12 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 14 hónapos korig meghosszabbodik. >> Jövedelemfüggő 12+2 hónapos változat: Az utolsó nettó jövedelem 80%-a, de max. 66 €/nap (kb. minimum 1.000, maximum 2.000 €/hó) amely a gyermek 12 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 14 hónapos korig meghosszabbodik. A kiválasztott változat nem módosítható, a döntés a másik szülőt is köti. Pótlék (Beihilfe) az átalánydíjas KBG-hez, mely 2010. 01. 01. után született gyerekek után vehető igénybe. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, átalánydíjas KBG-ben részesülő szülők napi 6,06 € pótlékot igényelhetnek a gyermekgondozási segélyhez. A pótlékot akkor folyósítják, ha fennáll a KBG iránti igény. A pótlékot az alábbi személyek igényelhetik: >> egyedülálló szülők, ha bemutatnak egy olyan okmányt, amelyből a másik szülő kiléte megállapítható, továbbá ha nyilatkoznak, hogy nem áll fenn partnerkapcsolat a másik szülővel vagy egy másik személlyel. A pótlékot igénybe vevő szülő munkajövedelme nem haladhatja meg a naptári évenkénti 5.800 €-t. >> párok, vagyis házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő anyák/apák. Ilyen esetben a pótlékot igénybe vevő szülő munkajövedelme nem haladhatja meg a naptári évenkénti 5.800 €-t, a másik szülőé pedig a 16.200 €-t. A jövedelemhatár(ok) túllépése esetén a betegbiztosító a jogosulatlanul felvett pótlékot visszaköveteli. Amennyiben a szülők hamis adatokat szolgáltatnak, vagy fontos tényeket elhallgatnak, (pl. nyilatkoznak, hogy a pótlékot egyedülállóként veszik igénybe, pedig partnerkapcsolatban élnek, vagy ilyet létesítenek), úgy nem csak a jogosulatlanul felvett pótlék teljes összegét követelik vissza, hanem ezen túlmenően 2.000 € szabálysértési bírság és büntető feljelentés is szóba jön. Bármely átalánydíjas KBG-változat mellett döntöttünk, a pótlék a vonatkozó kérelem benyújtásától maximum 12 hónapra folyósítható. Egyes esetekben előnyös lehet, ha a pótlékot csak a TGYS (Wochengeld) folyósításának lejárta után igényeljük (ennek oka a nyugvás). A lemondás, az igénybevétel megszakítása, vagy a pótlék folyósításának a nyugvása (ha a KBG teljes összegben nyugszik, akkor nyugszik a hitelsegély is), valamint ha a szülők váltakozva veszik igénybe a KBG-t nem hosszabbítja meg a pótlék folyósításának időtartamát.

46

47

20,8 EUR

26,6 EUR

15+3 átalánydíjas változat 33 EUR

12+2 átalánydíjas változat

max. a gyermek max. a gyermek max. a gyermek 15 max. a gyermek 12 max. a gyermek 12 30 hónapos koráig 20 hónapos koráig hónapos koráig hónapos koráig hónapos koráig

14,53 EUR

20+4 átalánydíjas változat

jövedelempótló rendszer 12+2 jövedelemfüggő KBG a jövedelem 80%-a, de max. 66 EUR

folyósítás maximális időtartama, ha mindkét szülő igénybe max. a gyermek max. a gyermek 18 max. a gyermek 14 max. a gyermek 14 max. a gyermek veszi az ellátást (hosszabbítás 36 hónapos koráig 24 hónapos koráig hónapos koráig hónapos koráig hónapos koráig annyi nappal, amennyit a másik szülő ténylegesen igénybe vett) folyósítás minimális 2 hónap 2 hónap 2 hónap 2 hónap 2 hónap időtartama szülőnként szükséges kereső tevékenység nem nem nem nem igen a szülés előtt? egyedi, de min. egyedi, de min. egyedi, de min. egyedi, de min. KBG mellett megszerezhető 16.200 EUR/nap- 16.200 EUR/nap- 16.200 EUR/nap- 16.200 EUR/nap5.800 EUR maximális munkajövedelem tári év tári év tári év tári év ikergyermekenként 7,27 EUR 10,4 EUR 13,3 EUR 16,5 EUR nem jár naponta járó kiegészítés max. 12 hónapig max. 12 hónapig max. 12 hónapig max. 12 hónapig pótlék jár, 6,06 EUR/nap nem jár jár, 6,06 EUR/nap jár, 6,06 EUR/nap jár, 6,06 EUR/nap

folyósítás maximális időtartama, ha csak egy szülő veszi igénybe az ellátást

Gyermekgondozási díj (KBG) összege naponta

30+6 átalánydíjas változat

átalánydíjas rendszer

Kiegészítés a KBG-hez (Zuschuss zum Kinderbetreuungsgeld), mely 2009. 12. 31. előtt született gyerekek után vehető igénybe Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező KBG-ben részesülők napi 6,06 € (kb. havi 181,80 €) összegű hitelt igényelhetnek amelyet a későbbiek során az adóhivatalnak vissza kell fizetni, ha bizonyos jövedelemhatárokat túllépnek. Igényjogosultak: >> egyedülálló szülők, ha bemutatnak egy olyan okmányt, amelyből a másik szülő kiléte megállapítható >> egyedülálló anyák, ha nem tudják megnevezni a gyermek apját, és saját maguk vállalnak kötelezettséget a kiegészítés visszafizetésére >> házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő anyák/apák, ha mindkét szülő aláír egy olyan nyilatkozatot, melyben kötelezik magukat a kiegészítés visszafizetésére. A 2. szülő figyelembe vett jövedelmének teljes összege naptári évenként nem haladhatja meg a 12.200 €/év összeget. A megengedett jövedelem összege naptári évenként 4.000 €-val nő minden személy után (beleértve a gyermeket is, aki után a KBG-t igénybe veszik, nem tekintve viszont az igénylőt), akinek az eltartásához a másik szülő jelentős mértékben hozzájárul. Az igénylés feltételei különösen egyedülállók számára javultak. Amennyiben a kiegészítés a fenti rendelkezések alapján került folyósításra, s az illetékes betegbiztosító azt nem követelte vissza, úgy azt a továbbiak folyamán az adóhivatalnak kell visszafizetni. A visszafizetés iránti igény azon év végén keletkezik, amelyben a visszafizetésére kötelezett szülő jövedelme az évi 14.000 €-t, illetve a szülők összjövedelme az évi 35.000 €-t meghaladja, ami legkorábban azon naptári év végét követően esedékes, amelyben a gyermek született, utoljára pedig a gyermek születési évét követő 7. év végén. A visszafizetési kötelezettség a kiegészítés teljes felvett összegére vonatkozik. További információ és nyomtatványok: www.bmgfj.gv.at

6.4 Betegbiztosítás

A korábban említett uniós szabályok alapján a határmenti ingázó alapvetően abban az országban biztosított, amelyben dolgozik. A munkanélküliek a lakhelyükön rendelkeznek betegbiztosítással, ha ott vesznek igénybe munkanélküliség esetére járó juttatásokat. A nyugdíjasok általában abban az országban rendelkeznek betegbiztosítással, amelyben laknak. Ezért csak rövid időre kiterjedő munkavégzés miatti tartózkodás esetén is szükséges a foglalkoztatási ország társadalombiztosítási rendszerébe való belépés.

48

Ausztriában a határmenti ingázók nem választhatnak, hanem a végzett tevékenységtől és az érintett régiótól függően egy bizonyos törvényileg előírt betegbiztosító illetékes rájuk nézve. Sok esetben ez a területi betegbiztosító (Gebietskrankenkasse – GKK). Osztrák betegbiztosítás Az osztrák betegbiztosítás betegség, betegség miatti munkaképtelenség, valamint anyaság esetén nyújt természetbeni és pénzügyi ellátásokat. A biztosító az orvosi, fogorvosi és terápiás kezelések, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, a fogpótlás egy részének, a kórházi tartózkodás, a szűrővizsgálatok, az orvosi rehabilitáció és az orvosi házi betegellátás költségeit viseli. A biztosító a vele szerződött orvosok költségeit teljes mértékben, a szabadon választott orvos költségeit a számla alapján a szerződéses tarifa 80%-a erejéig viseli. Betegbiztosítási kártya (E-card) Mindenki, aki Ausztriában a társadalombiztosítás keretében betegbiztosítással rendelkezik, vagy pl. hozzátartozóként betegség esetére biztosított, személyre szóló elektromos kártyát kap. A kártyán rögzítve van a név, a társadalombiztosítási szám és a kártyaszám. A kártya hátoldalán található az Európai Egészségbiztosítási Kártya. Az e-card szolgáltatásaiért 10 €-t kell fizetni, mely mindig az előző év november 15-én esedékes. A szolgáltatások igénybevétele a lakóhelyen A biztosítás alapja az érintett Ausztriában folytatott kereső tevékenysége, aminek alapján Ausztriában, de Magyarországon is igénybe veheti a betegbiztosító szolgáltatásait. Ha az Ausztriában biztosított személy lakhelyén szeretne orvoshoz menni vagy más egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, úgy először a foglalkoztatási ország betegbiztosítójához kell fordulni, és kérni az E 106-os nyomtatvány kitöltését. A nyomtatványra a lakhely szerinti állam betegbiztosítójának van szüksége. Az Ausztriában dolgozó munkavállaló a Magyarországon lakó családtagjait is biztosíthatja magával együtt (szintén az E-106-os nyomtatvány segítségével), ha nem rendelkeznek saját betegbiztosítással. Az együtt biztosított hozzátartozók azonban csak Magyarországon vehetik igénybe a betegbiztosító szolgáltatásait. Kiíratás az orvossal Amennyiben az Ausztriában dolgozó munkavállaló megbetegszik, magyarországi orvossal is kiírathatja magát. Ebben az esetben a magyarországi betegbiztosító állítja ki és küldi meg az osztrák betegbiztosítónak az E 115-ös nyomtatványt. Betegbiztosítási járulék Ausztriában a betegbiztosítási járulék körében egyelőre még megkülönböztetik a szellemi és a fizikai állományú dolgozókat és az egyéb csoportokat. A fizikai dol-

49

gozóknál a munkavállaló a bruttó havi bére 3,95%-át, a munkaadó pedig annak 3,7%-át fizeti be. A szellemi dolgozóknál a munkavállaló a havi bruttó bér 3,82%-át, a munkaadó pedig 3,83%-át fizeti. Amennyiben az Ön havi bruttó jövedelme meghaladja a 4.020 € (2009) összegű járadékalap-maximumot, akkor az ezen összeg fölötti jövedelemrészt a járulék számításánál figyelmen kívül hagyják. A betegbiztosítási járulékot a munkaadó vonja le és utalja át a betegbiztosítónak. Csekély mértékben foglalkoztatottak Havi 366,33 €-t (2010) el nem érő jövedelmekre betegbiztosítási járulékot nem kell fizetni. Bár a csekély mértékben foglalkoztatottak a munkaadó által balesetbiztosítottak, betegbiztosítással azonban nem rendelkeznek. Ezáltal táppénzigény sem áll fenn a betegbiztosítóval szemben. Lehetőség van viszont arra, hogy az érintett havi 51,69 €-ért (2010) saját maga kössön biztosítást. További információ és nyomtatványok: www.sozialversicherung.at

6.5 Balesetbiztosítás

Balesetbiztosítással a munkavállalók, az egyéni vállalkozók, a diákok és az egyetemi/főiskolai hallgatók rendelkeznek, valamint azok, akik életveszélyben lévő más személyeket mentenek, vagy ezt megkísérlik. A vasutasok, a közalkalmazottak és a gazdák kivételével mindenki az Általános Betegbiztosítási Intézet (Allgemeine Unfallversicherungsanstalt (AUVA) illetékességi körébe tartozik.

Munkabalesetek, útibalesetek és foglalkozási megbetegedések A balesetbiztosítás magában foglalja a munkabaleseteket, az útibaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket. A munkabaleset a szakmai tevékenységgel összefüggésben történik, az útibaleset a lakás és a munkahely között, menet közben. Foglalkozási megbetegedés olyan betegség, amelyet kizárólagosan vagy túlnyomó mértékben a foglalkozás gyakorlása során szenvednek el káros anyagok vagy bizonyos tevékenységek folytán. Minden államnak van hivatalos listája az elismert foglalkozási megbetegedésekről. Egyes esetekben olyan betegség is elismerhető ilyennek, amely nincs rajta a hivatalos listán, ha igazolható, hogy ezt a foglalkozás gyakorlása idézte elő. Mit kell tenni baleset esetén? A balesetet azonnal be kell jelenteni az illetékes betegbiztosítónál, illetve a szakmai szövetségnél vagy a munkaadónál. Az orvosi rendelőben illetve a kórházban való felvétel során történjen utalás arra, hogy a baleset munka közben, illetve munkába menet történt. Amennyiben valaki Ausztriában baleset- és betegbiztosítással rendelkezik, úgy a nem munkabalesetnek számító esetek elszámolása a betegbiztosítón keresztül történik.

50

A balesetbiztosító finanszírozza az alábbiakat: >> baleseti gyógykezelések a biztosító saját tulajdonában álló létesítményben, mint pl. az AUVA baleseti kórháza, rehabilitációs központjai és szanatóriumai, >> orvosi, foglalkozási és szociális rehabilitációs intézkedések, >> protézisek, ortopédiai és egyéb segédeszközök valamint a fogpótlás. A lakhelyen elszenvedett balesetek A lakhelyen elszenvedett balesetek orvosi kezeléshez általában a betegbiztosítás igazolását kérik a betegbiztosítási kártya vagy az E 106-os nyomtatvány segítségével. A balesetbiztosítás természetbeni juttatásaihoz szükséges E 123-as nyomtatványt általában csak a baleseti tényállás ellenőrzése után állítják ki, és küldik meg a lakhely szerinti államban a természetbeni juttatást fedező szervnek illetve a biztosítottnak. Balesetbiztosítási járulék A munkavállalók bruttó bérének 1,4%-át kitevő járulékot a munkaadó fizeti. A szakmunkástanulók és a 60 évnél idősebb dolgozók járulékfizetés nélkül is biztosítottak. Az illetékes biztosító munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések és azok következményeire, pl. rokkantságra, munkaképtelenségre, stb. nyújt fedezetet. A balesetbiztosító a munkabaleset bekövetkezte után a szolgáltatási katalógus alapján nyújtja a különféle szolgáltatásokat, különösképpen a gyógykezeléseket, az átmeneti járadékot, a protézisek helyreállítása vagy megújítása díját, a sérültek járadékát, a temetési segélyt, a hátramaradottak járadékát. További információ és nyomtatványok: www.auva.at

6.6 Munkanélküliség esetére szóló biztosítás

A határmenti ingázók alapvetően annak az országnak a munkanélküli biztosítójától kapják a munkanélküli segélyt, amelyben laknak, vagyis a magyarországi lakhellyel és osztrák munkahellyel rendelkező ingázókra a magyar munkaügyi központ előírásai vonatkoznak.

Mi a teendő, ha elveszítjük a munkánkat? Közvetlenül a foglalkoztatási jogviszony befejezését követően személyesen kell bejelentkezni munkanélküliként a magyarországi munkaügyi központba és kérvényezni a munkanélküli ellátást, ha azt szeretnénk, hogy a munkanélküliség első napjától odaítéljék nekünk. E-301-es igazolásra van szükség ahhoz, hogy az osztrák biztosítási időket Magyarországon figyelembe vegyék. A további feltételekről az alábbi honlapon tájékozódhat: www.afsz.hu. E 301-es igazolás Azok a munkanélküliek, akik a munkanélküliség előtt az Európai Gazdasági Térség valamely államában dolgoztak, jogosultak a munkanélküli segély kiszámítása során a korábbi munkaviszonyuk figyelembe vételét kérni. Az E 301-es nyomtatványon

51

kell feltüntetni a jogviszonyt és az átlagbért. A nyomtatványt a munkaadó székhelye szerinti munkaügyi központ állítja ki, ezért igen fontos, hogy a munkavállaló, miután egy másik államban dolgozott, a munkaviszony megszűnése után maga kezdeményezze e nyomtatvány kiadását. Az E 301-es nyomtatványt a munkanélküli ellátás igényléséhez mellékelni kell.

6.7 Nyugdíjbiztosítás

Ezzel a területtel 2 törvény foglalkozik:: 1. Az Általános Nyugdíjbiztosítási Törvény (APG) rendelkezései azokra vonatkoznak, akik 2005. 01. 01-én még nem töltötték be az 50. életévüket. 2. Az Általános Társadalombiztosítási Törvény (ASVG) rendelkezései azokra vonatkoznak, akik 2005. 01. 01-én már betöltötték az 50. életévüket. A legfontosabb eltérés az, hogy a „korridor”-nyugdíjat (vö. az „öregségi nyugdíjról szóló fejezettel) és a nehéz munkát végzők előrehozott nyugdíját azok is igénybe veszik, akik 1955. 01. 01. előtt születtek. Nyugdíj jár mindenkinek, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, igazolni tudja a szükséges szolgálati időt továbbá munkaviszonyát megszüntette. Amennyiben egy magyar állampolgár Ausztriában összesen nem több mint 12 hónap szolgálati időt szerez, úgy az osztrák hónapokat a magyar nyugdíj kiszámításánál veszik figyelembe, vagyis úgy tekintik, mintha azokat Magyarországon szerezte volna. Amennyiben viszont Ausztriában több mint 12 hónap szolgálati időt szerez, akkor saját résznyugdíj jár Ausztriából, amennyiben az osztrák és a magyar szolgálati idők összeszámításával a szükséges szolgálati időt elérte. A szolgálati idő (Wartezeit) az a minimális biztosítási időszak, amely a nyugdíjjogosultság keletkezéséhez szükséges. Ez többnyire 15 biztosítási évet jelent. Az osztrák résznyugdíj számítása kizárólag az osztrák jogszabályok alapján történik. A résznyugdíj csak a nyugdíjkorhatár elérését követően jár. Ezt azt jelenti, hogy az osztrák résznyugdíj a férfiaknál a 65., a nőknél pedig a 60. életév betöltésével jár.

Juttatások Ausztriában Az osztrák nyugdíjbiztosítás lefedi a saját nyugdíjat és a hátramaradottak nyugdíját, amely a következő lehet: >> öregségi nyugdíj, >> előrehozott öregségi nyugdíj és annak speciális esete (Korridorpension), >> nehéz munkát végzők korkedvezményes nyugdíja, >> rokkantsági/munkaképtelenségi nyugdíj, >> özvegyi nyugdíj, >> árvaellátás. Ezen kívül egészségmegőrzési és rehabilitációs intézkedéseket finanszíroznak.

52

Öregségi nyugdíj Feltételei: 1. A 65. (nőknél a 60.) életév betöltése. Az öregségi nyugdíjkorhatár a nők esetében 2024-től évenként fél évvel nő, míg 2033-ban eléri szintén a 65. életévet. 2. A szükséges szolgálati idő Az öregségi nyugdíjhoz legalább az alábbi szolgálati idők szükségesek: A szükséges szolgálati idő Régi rendszer (1955 előtt születettek) Új rendszer (1955 után születettek) 180 járulékfizetési hónap (15 év) vagy 180 biztosítási hónap (15 év), 300 biztosítási hónap (25 év) év ebből legalább 84 hónap (7 év) kereső 180 biztosítási hónap a tárgynap tevékenység alapján előtti elmúlt 30 évben Az öregségi nyugdíjra vonatkozó szolgálati idő akkor van meg, ha legalább 180 biztosítási hónapot tudunk felmutatni, mindegy, mikor szereztük azokat. Az általános szolgálati időhöz hozzá kell számítani a kötelező és az önkéntes járulékfizetést, a gyermekgondozási időket, az ellátáskiegyenlítés időszakait, ill. a csekély mértékű foglalkoztatás olyan időszakait, amikor a munkaadó járulékot fizetett, ill. bizonyos járulékfizetés nélküli időszakokat. Előrehozott nyugdíj hosszú biztosítási tartamnál Hosszú biztosítási idő esetén az öregségi nyugdíjba menetel legkorábbi időpontját fokozatosan megemelték (a nőknél 56,5 évről illetve a férfiaknál 61,5 évről). Azok számára, akik 1957 októberénél (nők), illetve 1952 októberénél (férfiak) később születtek, ez a fajta előrehozott nyugdíj már nem fog lehetőségként fennállni. Hosszú időn keresztül biztosítottakra vonatkozó szabályozás (Hacklerregelung) Azoknak a nőknek, akik 40 év, illetve azoknak a férfiaknak, akik 45 év szolgálati időt tudnak felmutatni, jelen állás szerint 2013-ig lesz lehetőségük arra, hogy korábban menjenek nyugdíjba. Az 1958. december 31. előtt született nők 55 évesen, az 1953. december 31. előtt született férfiak 60 évesen mehetnek el nyugdíjba anélkül, hogy a nyugdíj összege csökkenne. Nehéz munkát végzők előrehozott nyugdíja Azok a munkavállalók, akik legalább 45 szolgálati évet tudnak felmutatni, és az utolsó 20 évben legalább 10 éven keresztül nehéz fizikai munkát végeztek, 2007. január 1-től 60 éves kortól mehetnek nyugdíjba. 1955. január 1. után születetteknél évente 1,8% levonás történik előrehozott nyugdíjévenként.

53

Nehéz munkának a következő számít: >> több műszakos vagy váltott műszak éjszakai műszakkal, >> hideg vagy meleg hatása alatti munkavégzés, >> vegyi vagy fizikai hatások melletti munkavégzés, >> nehéz fizikai munka. Munkaképtelenségi- és rokkantnyugdíj Az egészségromlásból eredő csökkent munkaképességet fizikai állományúak esetén rokkantságnak (Invalidität), a szellemi állományúaknál munkaképtelenségnek nevezik (Berufsunfähigkeit). Rokkantnak illetve munkaképtelennek az számít, akinek munkaképessége egy hasonló képzettséggel rendelkező egészséges biztosítottal ös�szehasonlítva több mint felével csökkent. A betanított munkások akkor számítanak rokkantnak, ha már nem képesek egy tőlük elvárható munkával legalább annak az összegnek a felét megkeresni, amit egy egészséges munkavállaló érne el ugyanazzal a tevékenységgel. Aki betöltötte az 57. életévét, akkor számít rokkantnak illetve munkaképtelennek, ha nem képes azon tevékenységek elvégzésére, amelyeket az elmúlt 15 év során legalább 10 éven keresztül űzött. A rokkantsági illetve munkaképtelenségi nyugdíj kérelemre, a vonatkozó orvosi szakvélemény eredményétől függően maximum 2 évre kerül odaítélésre, miközben a hosszabbítás lehetősége fennáll. Ha nem várható az egészségi állapot javulása, akkor határozatlan időre is odaítélhető a nyugdíj, a reintegrációs intézkedések azonban mindig előnyt élveznek. Az »inkább rehabilitálni, mint nyugdíjazni« elv érvényesül. Elhalasztott nyugdíj Aki a törvényes nyugdíjkorhatáron túlmenően, legfeljebb a 68. életévéig dolgozik és nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, évente 4,2% jóváírást kap. Az ily módon gyűjtött, a nyugdíjalapot növelő összeg azonban a legmagasabb nyugdíjszámítási alap 91,76%át nem lépheti túl. A nyugdíj összege A nyugdíj összege többek között a biztosításban töltött hónapoktól és a nyugdíjba menetelkori életkortól függ. A biztosítási hónapok számától függően a számítási alap meghatározott százaléka jár a nyugdíjasnak. A „növelési összeg“– ez a számítási alapra biztosítási évenként járó százalékpontokat jelenti – jelenleg 1,78 százalékpont/év. Ha a rendes nyugdíjkorhatár (nőknél 60. életév, férfiaknál 65. életév) előtt megyünk nyugdíjba, úgy 12 havonta 4,2%-kal, de maximum 15%-kal csökken a nyugdíj. Özvegyi nyugdíj Az özvegyi nyugdíj a két házastárs jövedelmének egymáshoz való viszonya alapján azon nyugdíj 0 és 60% közé esik, amelyre az elhaltnak halála időpontjában igényjogosultsága lett volna. Ha a házasfelek ugyanannyit kerestek, úgy általában az el-

54

halt nyugdíjának 40%-a jár. Ha az elhalt házastárs többet keresett, akkor az összeg magasabb. Kedvezőség vizsgálata Amennyiben valaki egyedül az osztrák szolgálati időkkel is teljesíti az igényjogosultság feltételeit, úgy a nyugdíjösszeget, amely kizárólag ezen idők alapján adódik, összehasonlítják azzal a nyugdíjjal, amely a valamennyi biztosítási államban adódó részigények összeszámításából jön össze, majd a kedvezőbb változat kerül folyósításra. Kérvényezés A nyugdíjat legalább 4 hónappal a nyugdíjkorhatár elérése előtt kell kérvényezni a lakhely szerinti magán-nyugdíjbiztosítónál vagy az illetékes állami nyugdíjpénztárnál, illetve a lakhelyállamban illetékes biztosító intézettől. Ehhez elegendő egy informális levél. További információ és nyomtatványok: www.pensionsversicherung.at

55

7. Adójog Gyakran kérdezik tőlünk: „Hol kell adóznom, ha Ausztriában dolgozom, de Magyarországon lakom?“ Az adójogot a kettős adóztatás kizárására irányuló kétoldalú egyezmények szabályozzák. A Magyarország és Ausztria között a kettős adóztatás kizárása körében kötött egyezmény alapján leegyszerűsítve az mondhatjuk: Az adót abban az országban kell megfizetni, ahol dolgozunk. Vagyis Ausztriában. Jövedelmét Ausztriában a normál adókulcsok szerint adóztatják. Magyarországon ezen jövedelem után nem kell adózni, de az összjövedelem megállapítása során figyelembe veszik. Van azonban még egy jelentős különbség a két állam között: Amennyiben valaki Ausztriában munkavállalóként szerez jövedelmet, nem köteles adóbevallást benyújtani, ez ugyanis a munkaadó kötelessége. Ha azonban Magyarországon szerez ilyen jövedelmet, akkor a törvényes határidőn belül adóbevallást kell benyújtania. A határmenti ingázók adófizetési kötelezettsége Korlátlanul adóköteles mindenki, akinek Ausztriában van a lakhelye vagy a szokásos tartózkodási helye. Korlátozottan adóköteles mindenki, aki Ausztriában vagy Ausztriából jövedelmet szerez, de Ausztriában nem rendelkezik sem állandó lakcímmel, sem szokásos tartózkodási hellyel. Egy magyar határmenti ingázó, aki Ausztriában dolgozik, Ausztriában korlátozottan adóköteles. A korlátozottan adóköteles munkavállalók is élhetnek a saját adóbevallás készítésének lehetőségével, és ennek során a munkaviszonnyal kapcsolatos egyes ráfordításaikat és bizonyos belföldi kiadásaikat érvényesíthetik. A korlátozottan adóköteles személyek adóbevallásánál az adóalaphoz 8.000 €-t hozzá kell számítani, amely a folyamatos bérszámfejtés során nem jut érvényre. Ez azért van így, mert a lakóhely szerinti ország adómentes létminimumát kell figyelembe venni. Az Európai Unió ill. az Európai Gazdasági Térség olyan állampolgárai, akik bár nem rendelkeznek állandó lakcímmel Ausztriában, de jövedelmeik legnagyobb része innen ered (a jövedelem 90%-a származik Ausztriából, avagy a külföldi jövedelem nem haladja meg a 10.000 €-t) a munkavállalói adóbevallásra vonatkozó nyilatkozat körében választhatják a korlátlan adókötelezettséget. Ennek során a korlátlan adókötelezettség ellenére csak az osztrák jövedelmet adóztatják meg. A fenti 8.000 €-t azonban az adóbevallásnál nem kell hozzászámítani az adóalaphoz. Ezen kívül érvényesíteni lehet az érintettre vonatkozó adókedvezményeket (egyedüli kereső, gyermekét egyedül nevelő szülő, tartásdíj-fizetési adókedvezmény) valamint a rendkívüli terheket is.

56

A jövedelemadó számítása jövedelemhatárok euróban

legmagasabb jövedelemrészre eső adó

esetszám

11 000-ig 11 000–25 000 25 000–60 000 60 000-től

adómentes 36,500% 43,214% 50,000%

2 700 000 2 400 000 1 235 000 200 000

Adókedvezmények A munkavállalók személyi jövedelemadója körében az év végét követően az alábbiak érvényesíthetők: >> Határmenti ingázói adókedvezmény (=adójóváírás) évi 54 € kerül levonásra a fizetendő jövedelemadóból. Amennyiben az igényjogosultság fennáll, ez ahhoz vezethet, hogy csekély jövedelemnél akár 110 € negatív adó jön ki (vagyis az adóhivatal 110 €-t visszatérít). >> Közlekedési adókedvezmény a jövedelemhatároktól függetlenül 291 € vonható le a lakás és a munkahely közötti utazással kapcsolatos ráfordítások ellenében az adóból. Ez az összeg a határmenti ingázóknál az adóbevallás útján kerül figyelembe vételre. >> Nyugdíjasok adókedvezménye max. 400 €/év >> Egyedüli kereső és gyermekét egyedül nevelő szülők (alapösszeg 364 €), beleértve a gyermekek után járó pótlékot (akkor is, ha már érvényesítették a munkaadóval szemben) >> Gyermekek után járó adókedvezmény 58,40 €/hó/gyerek >> Tartásdíjhoz kapcsolódó adókedvezmény 29,20–58,40 €/hó/gyerek >> Többgyerekesek pótléka a 3. gyerektől: 36,40 €/hó Az ingázói átalány Azok a munkavállalók, akik több mint 20 km távolságban laknak a munkahelyüktől, ráfordításként ingázói átalányt is igénybe vehetnek. Létezik magasabb összegű és alacsonyabb ingázói átalány.

57

Az alacsonyabb összegű ingázói átalány akkor jár, ha az adott körülmények között elvárható valamely tömegközlekedési eszköz igénybe vétele. távolság 20 km-től 40 km-től 60 km-től

összeg/hó (2009) 52,50 € 103,50 € 154,75 €

éves összeg (2009) 630,00 € 1 242,00 € 1 857,00 €

A nagy ingázó átalány akkor jár, ha tömegközlekedési eszköz használata nem elvárható. távolság 2 km-től 20 km-től 40 km-től 60 km-től

összeg/hó (2009) 28,50 € 113,00 € 196,75 € 281,00 €

éves összeg (2009) 342,00 € 1 356,00 € 2 361,00 € 3 372,00 €

Egyedüli keresők adókedvezménye, gyermeküket egyedül nevelők adókedvezménye Egyedüli keresők adókedvezménye 364 €/év (alapösszeg, gyerekek nélkül). Amen�nyiben egy vagy több gyermek után legalább 7 hónapon keresztül családi pótlékot kapunk, úgy a gyerekpótlék többszintű: egy gyermeknél 494 €/év két gyermeknél 669 €/év három gyermeknél 889 €/év A gyermekek után járó adókedvezmény, amelyet a családi pótlékkal fizetnek ki, 58,40 €/gyermek/hó. Ez az adókedvezmény független a jövedelem nagyságától. A személyi jövedelemadó-bevallás beadási határideje A munkavállalói adóbevallás beadásának kérelmezésére öt év áll rendelkezésre. Amennyiben a jövedelemadó-köteles bevételek mellett más jövedelem is felmerült, úgy a jövedelemadó-bevallást (E1-es nyomtatvány) a következő év április 30-ig kell leadni (online-módon a következő év június 30-ig). Amennyiben a naptári évben legalább időnként egyidejűleg kettő vagy több, béradó hatálya alá eső jövedelemre tettünk szert, akkor munkavállalói adóbevallásra vonatkozó nyilatkozatot (L1-es nyomtatvány) kell leadni a következő év szeptember 30-ig. A nyomtatvány ingyenesen beszerezhető az adóhivatalban, valamint letölthető a www.bmf.gv.at honlap „Services“, Formulare pontjából

58

8. Ha Ön Ausztriában…



Munkahelyet keres

A munkahelykeresés során a legfontosabb információforrások a napilapok apróhirdetései, az online-állásbörzék, az állami és magán munkaközvetítők. Egész Európára vonatkozó állás- és képzési kínálatot valamint további hasznos információt az Európai Bizottság EURES-portálján keresztül az alábbi internet címen talál: www.Európa.eu.int/EURES. Amennyiben Ön magyar munkavállaló, de Ausztriában szeretne dolgozni, úgy legjobb felkeresni egy magyarországi EURES-tanácsadót, aki tud Önnek néhány munkahelyet ajánlani. Jelenleg Magyarországon a következő EURES-tanácsadók állnak rendelkezésre: Mizda Krisztina Állami Foglalkoztatási Szolgálat 9700 Szombathely, Hollán E. u. 1. Telefon: +36-94/520-420 Fax: +36-94/505-747 E-mail: [email protected]

Murai Adrienn Katalin Állami Foglalkoztatási Szolgálat 9700 Szombathely, Hunyadi J. u. 45. Telefon: +36 94 522-760 Fax: +36 94 522-770 E-mail: [email protected]

Nagy Anita Állami Foglalkoztatási Szolgálat 9021 Győr ,Városház tér 3. Telefon: +36 96529-910 Fax: +36 96319-399 E-mail: [email protected]

Radnótiné Sándor Ildikó Állami Foglalkoztatási Szolgálat 8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 42–44. Telefon: +36 92/ 549-480 Fax: +36 92/ 509-854 E-mail: [email protected]

Mészáros Mónika Állami Foglalkoztatási Szolgálat 9024 Győr ,Városház tér 3. Telefon: +36 96529-910 Fax: +36 96319-399 E-mail: [email protected]

Szabó-Varga Krisztina Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége 9600 Sárvár, Batthyány u. 42/E. Telefon: +36 30/512 7095 E-mail: [email protected]

Figyelem! Amennyiben személyes tanácsadást szeretne igénybe venni valamelyik állami munkaközvetítő szervnél vagy egy EURES-tanácsadónál, úgy előtte ajánlatos telefonon vagy e-mailen időpontot egyeztetni.

59



Érdekképviseletre szorul

Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (Österreichischer Gewerkschaftsbund) és a Munkavállalói Kamara (Kammer für Arbeiter und Angestellte – AK) együtt képviselik a munkavállalók szociális, gazdasági, szakmai és kulturális érdekeit Ausztriában. Információkat szolgáltatnak a munka világára és a fogyasztóvédelemre vonatkozólag, egyedi tanácsadást nyújtanak munkajogi kérdésekben és jogi képviseletet a munkaügyi és szociális ügyi bíróság előtt. Képzési rendezvényeket szerveznek, állást foglalnak törvénytervezetek kapcsán, valamint nemzeti és nemzetközi testületekben képviselik a munkavállalókat. A vezető tisztviselők kivételével minden munkavállaló kötelezően tagja a Munkavállalói Kamarának. A tagsági díj a bruttó fizetés 0,5%-a, de maximum havi 19,20 €. Ezt az összeget a munkaadó vonja le és fizeti be a társadalombiztosítási járulékokkal együtt. Tájékoztatást az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) és a Munkavállalói Kamara (AK) alábbi szervei nyújtanak:

ÖGB Landesorganisation Burgenland Elnök: Sylvia Gartner Wiener Straße 7, 7000 Eisenstadt Telefon: 02/682 770 Fax: 02/682 770 62 E-mail: [email protected] ÖGB Landesorganisation Niederösterreich Elnök: Josef Staudinger Windmühlgasse 28, 1060 Wien Telefon:01/586 21 54 Fax: 01/586 21 54 1566 E-mail: [email protected] ÖGB Landesorganisation Steiermark Elnök: Horst Schachner Karl-Morre-Straße 32, 8020 Graz Telefon:(03 16) 70 710 Fax: (03 16) 70 71 341 E-mail: [email protected]

60

AK Burgenland Wienerstraße 7, 7000 Eisenstadt Telefon: 02/682 740 0 Fax: 02/682 740 40 E-mail: [email protected] AK Niederösterreich Windmühlgasse 28, 1060 Wien Telefon: 01/58883 0 Fax: 01/58883 101777 E-mail: [email protected] AK Steiermark Hans-Resel-Gasse 8-14 , 8020 Graz Telefon: 05/7799 0 Fax: 05/7799 -2387 E-mail: [email protected]



Burgerlandban dolgozik és jogi tanácsra van szüksége

Az „IGR-Jövő a határtérségben“ projekt Eisenstadt, Neusiedl, Oberpullendorf, Oberwart és Güssing helységekben magyar nyelvű jogi tanácsadást működtet. A szakszervezeti tagok munkajogi, társadalombiztosítási, és adójogi, valamint a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseikkel fordulhatnak az IGR-irodákhoz személyesen, telefonon vagy írásban: IGR-Büro Eisenstadt Wiener Strasse 7, 7000 Eisenstadt ÖGB Bezirkssekretariat Neusiedl Obere Hauptstrasse 55, ÖGB Bezirkssekretariat Oberpullendorf Spitalstraße 25 7350 Oberpullendorf 7100 Neusiedl ÖGB Bezirkssekretariat Oberwart Lehárgasse 5, 7400 Oberwart ÖGB Bezirkssekretariat Güssing Hauptstrasse 59, 7540 Güssing További információ és a jogi tanácsadás időpontjai: www.igr.at 61

2 Österreichische ArbeitnehmerInnen in Ungarn 1. Leben in Ungarn 1.1 Wichtige Rufnummern Rettung: 104

Feuerwehr: 105 Polizei: 107 Notruf allgemein: 112 Auskunft: 197 Straßenzustände: 0036/1 336 2400 Pannendienst: 188 Telefonseelsorge: 0036/1 317 2555 Frauenhilfe: 0036/80 505 303 Ärztlicher, zahnärztlicher und Apothekennotdienst: www.ugyelet.hu Weitere nützliche Telefonnummern: www.kozuleti.comhun/hasznos.php?m=koztel

1.2 Bankgeschäfte

Die Eröffnung eines Bankkontos erfolgt im Normalfall kostenlos und bedarf lediglich eines Identifizierungsdokumentes (Personalausweis/Reisepass). Weitere Informationen sind den Homepages der diversen Banken zu entnehmen. www.otpbank.hu www.erstebank.hu www.raiffeisen.hu www.citibank.hu www.cib.hu

1.3 Wohnen 1.3.1 Übergangsunterkünfte: www.iranymagyarorszag.hukeres/magyarorszag/szallasok-p1/ www.hoteltelnet.hu www.szallasjegyzek.hu

62

1.3.2 Wohnen zur Untermiete: Der Mietvertrag kann mündlich, schriftlich oder mittels schlüssigen Handelns abgeschlossen werden, und befristet oder unbefristet sein. Es ist unbedingt empfehlenswert, den Mietvertrag schriftlich zu erfassen, sonst können in einem eventuellen späteren Gerichtsprozess Beweisprobleme auftreten. Aufgrund des Mietverhältnisses ist der Mieter berechtigt die Immobilie zu benutzen und deren Nutzen zu ziehen, wobei er aber auch Pflichten zu erfüllen hat, beispielsweise zu erdulden, dass der Vermieter die Benutzung kontrolliert, außerordentliche Renovierungsarbeiten durchführt, usw. Ferner hat der Mieter die im Laufe der ordnungsgemäßen Benutzung aufkommenden kleineren Reparaturen und Renovierungsarbeiten vorzunehmen. Während des Mietverhältnisses gehen auch die Wartung, die Renovierung und der Austausch von Fenstern und Türen sowie Verkleidungen zu Lasten des Mieters. Die an die Immobilie anknüpfenden öffentlichen Abgaben gehen zulasten des Vermieters, ebenso wie er sich auch um die Wartung der zentralen Einrichtungen und gemeinsam genutzten Räumlichkeiten zu kümmern hat. Bei der Unterzeichnung des Mietvertrages werden in Ungarn üblicherweise zwei Monatsmieten als Kaution festgelegt, das heißt man muss einen Betrag in Höhe von zwei Monatsmieten im Voraus zahlen. Ein Mietvertragsmuster finden Sie unter folgendem Link: www.magyarorszag.huallampolgar/dokumentumok/alberleti_szerzodes.rtf Weitere nützliche Links zur Suche von Mietwohnungen: alberlet.linkcenter.hu#vasmegyeialberletek alberlet.com www.kiado.ingatlan.com alberlet.lap.hu 1.3.3 Suche nach einer permanenten Unterkunft: Tageszeitungen: www.vasnepe.hu www.nol.hu www.nepszava.hu

Immobilienmakler: www.ingatlan.com www.ingatlanbazar.hu www.oc.hu

63

1.3.4 Unter welchen Voraussetzungen können Ausländer in Ungarn Immobilien erwerben? Ungarn musste sich nach dem EU-Beitritt an die Regeln zur Gewährung des freien Kapitalverkehrs anpassen und es waren – nebst gewissen Übergangsbestimmungen – harmonisierte Verfügungen einzuführen. Auch weiterhin gelten in Bezug auf Ausländer abweichende Regeln hinsichtlich des Kaufes von Ackerland sowie den Kauf von sonstigen Immobilien, es wird sogar unterschieden, ob es sich um den Bürger eines EU Staates handelt oder den Bürger eines Drittstaates. Beim Kauf von Ackerland differenziert das Gesetz weiter, es beziehen sich nämlich abweichende Regeln auf den Eigentumserwerb von Privatpersonen und Rechtspersonen sowie sonstigen Organisationen. EU-Bürger sowie in der Europäischen Union oder im EWR eingetragene Organisationen können Immobilien ohne Genehmigung, unter den gleichen Bedingungen wie Inländer erwerben – sofern es sich nicht um Ackerland handelt. Es stellt eine weitere Voraussetzung dar, dass die Immobilie als Erstwohnsitz erworben wird. Als Erstwohnsitz gilt eine Wohnung oder ein Wohnzwecken dienendes Gebäude (ein Gebäudeteil), wo der Eigentumserwerber sich permanent aufzuhalten wünscht. Als erster Wohnsitz kann auch ein, in der Innengemeinde für Wohnbauzwecke ausgebildetes Grundstück gelten. Zum Erwerb von Immobilien die als Zweitwohnsitz dienen ist eine Genehmigung einzuholen, ausgenommen, wenn der EU-Bürger sich seit mindestens vier Jahren permanent und rechtmäßig in Ungarn aufhält. Die Rechtmäßigkeit des Aufenthaltes und dessen Zeitraum ist mit Hilfe eines von der Fremdenpolizei ausgestellten Behördenzeugnisses nachzuweisen, das auch den Grundbuchunterlagen beizufügen ist. Als Zweitwohnsitz gilt übrigens jene Wohnung oder jenes, Wohnzwecken dienendes Gebäude (oder ein Gebäudeteil), bzw. in der Innengemeinde für Wohnbauzwecke ausgestaltetes Grundstück, das nicht als Erstwohnsitz gilt. 1.3.5 Anmelden von Radio und Fernsehen In Ungarn sind Radio- und Fernsehgeräte nicht meldepflichtig. Es können bei diversen Anbietern verschiedene Programmpakete bestellt werden. Weiter Informationen: tv.wyw.huKabel_TV_szolgaltatok/ www.upc.hu www.digi.tv 1.3.6 Anmelden von Gas und Strom Über die Anbieter und die diversen Tarife finden Sie weiterführende Informationen auf der Homepage des Ungarischen Energieamtes: www.eh.gov.hu

64

1.3.7 Mobil- und Festnetzanbieter In Ungarn existieren 3 Mobiltelefonnetze: www.pannon.hu www.vodafone.hu www.t-mobile.hu Zur Auswahl des günstigsten Angebotes von Festnetzanbietern steht ein Kalkulator zur Verfügung: www.telkopiac.hulakossagi/altalanos/telefon/otthon Auf der gleichen Homepage findet man auch viel nützliche Informationen über die Internetanbieter. Weitere Informationen: www.tantusz.nhh.hu

1.4 Führerschein

Die ungarischen Behörden akzeptieren Führerscheine eines jeden EU-Mitgliedsstaates, falls hierzu eine beglaubigte ungarische Übersetzung beigefügt ist, mit deren Hilfe der Inhalt der Lenkerberechtigung festgestellt werden kann. Sofern der ausländische Staatsbürger sich längerfristig in Ungarn aufhält, kann er seinen Führerschein nach einem Jahr permanenter Anwesenheit ohne eine Prüfung ablegen zu müssen auf ein ungarisches Dokument austauschen.

65

2. Arbeiten in Ungarn Ab dem 1.1.2009 dürfen EWR-Bürger und ihre Familienmitglieder (Ehepartner, von einem Ehepartner oder von beiden unterhaltene Nachfahren, oder Nachfahren unter 21, sowie durch den EU/EWR Bürger unterhaltene Vorfahren) in Ungarn ohne Genehmigung arbeiten.   EWR-Bürger: Bürger von Mitgliedsstaaten der Europäischen Union und von anderen Staaten, die Teilnehmer am Abkommen über den Europäischen Wirtschaftsraum sind, ferner die aufgrund von internationalen Verträgen zwischen der Europäischen Union und ihrer Mitgliedsstaaten sowie Nichtteilnehmern am Abkommen über den Europäischen Wirtschaftsraum hinsichtlich des Rechtes auf Freizügigkeit und Aufenthalt den Bürgern des Europäischen Wirtschaftsraumes gleichgestellt sind.   Anmeldung der Genehmigungsfreiheit Der Arbeitgeber hat bei dem je nach Ort der Beschäftigung zuständigen regionalen Arbeitsamt Personen anzumelden, die das Recht auf Freizügigkeit und freien Aufenthalt genießen, ferner die Beschäftigung von denjenigen Personen, deren Beschäftigung in Ungarn aufgrund der Durchführungsverordnung Nr. 8/1999 (XI.10.) SZCSM über die Genehmigung der Beschäftigung von Ausländern in Ungarn, des Gesetzes Nr. IV von 1991 über die Förderung der Beschäftigung und die Versorgung der Arbeitslosen keiner Bewilligung bedarf. Der Beginn der Beschäftigung ist spätestens am Tag des Arbeitsantrittes, bzw. die Beendigung der Beschäftigung am Folgetag anzumelden. Die Anmeldung hat in einer zur Identifizierung der betroffenen Person geeigneten Art und Weise Folgendes zu beinhalten: >> Anzahl >> Alter >> Schulabschluss/Qualifizierung >> Staatsangehörigkeit der betroffenen Arbeitnehmer, >> FEOR-Nummer ihrer Jobs, >> die Form der Beschäftigungsverhältnisse, >> im Falle von Angehörigen Hinweis auf diesen Rechtsstatus, >> statistisches Kennzeichen des Arbeitgebers, sowie der Hinweis darauf, ob >> das Beschäftigungsverhältnis eben entstanden ist oder beendet wurde.   Die Anmeldung wird vom Arbeitsamt rückbestätigt, die angemeldeten Angaben werden registriert. Der Arbeitgeber hat die Unterlagen über die Einrichtung und Beendigung des einschlägigen Rechtsverhältnisses nach dessen Beendigung 3 Jahre lang aufzubewahren, und diese im Laufe von Inspektionen vorzulegen. Die Erfüllung der Meldepflicht bzw. deren Nachweis stellt keine Voraussetzung des Einrichtens des Beschäftigungsverhältnisses bzw. des Arbeitsantrittes dar.

66

  Über Obiges hinausgehend sehen die Gesetze zahlreiche Fälle vor, in denen mit Hinsicht auf irgendwelche spezifischen Umstände keine Genehmigung notwendig ist. Ein derartiger Fall ist zum Beispiel, dass ein in Ungarn mit seinem Partner zusammen lebende Ehepartner eines ungarischen Staatsbürgers keine Arbeitsgenehmigung braucht.

67

3. Die wichtigsten arbeitsrechtlichen, sozialrechtlichen und steuerrechtlichen Vorschriften Grenzgänger sind Arbeitnehmer, die ihre Berufstätigkeit in einem anderen Land (Ungarn) als ihr Heimatland (Österreich) ausüben, jedoch mindestens einmal wöchentlich nach Österreich zurückkehren. Im steuerrechtlichen Sinn gelten als Grenzgänger Arbeitnehmer, die in Österreich einen Wohnsitz haben, in Ungarn arbeiten, jedoch täglich heimkehren. Die Grenzgänger, die jeden Tag zwischen Ungarn und Österreich pendeln, müssen nicht nur das österreichische und ungarische Recht, sondern auch die bilateralen/ multilateralen Vereinbarungen in Betracht ziehen. Die bedeutendsten sind die EUVerordnungen, die in jedem EU-Staat verbindlich sind. Die EU-Verordnungen werden in jedem Staat direkt angewendet, also für die Verwendung in Österreich oder in Ungarn braucht man keine gesetzliche Regelung. Im Zusammenhang mit diesen drei Rechtsgebieten gibt es zwei EU- Verordnungen – Nr. 1408/71 und Nr. 574/72 EWG) Nr. – die man nicht außer Acht lassen kann, wenn man jeden Tag pendelt. Diese Regeln beantworten die folgenden Fragen: welches Arbeitsrecht gilt, wo bin ich versichert; oder wo muss ich Steuern zahlen, usw. In den EU-Verordnungen gibt es zwei grundsätzliche Prinzipien, mit deren Hilfe man diese Fragen beantworten kann: >> Das Beschäftigungslandprinzip verpflichtet den Staat vorrangig zur Leistung, in dem Sie beschäftigt sind (gilt auch für Selbständige, Arbeitslose, Rentner), also gilt das Recht von dem Staat, wo Sie arbeiten. >> Nach dem Wohnlandprinzip ist der Staat für die Leistungen zuständig, in dem Sie wohnen (gilt auch für Selbständige, Arbeitslose, Rentner), also gilt das Recht von dem Staat, wo Sie wohnen. Natürlich hängt es von den EU-Verordnungen ab, in welchem Gebiet welches Prinzip verwendet wird. Das Beschäftigungsprinzip wird bei Arbeitsrecht und Steuerrecht geltend gemacht, also für die Grenzgänger: >> gilt das Arbeitsrecht des Staates, in dem sie arbeiten, >> gilt das Sozialversicherungssystem, in dem sie arbeiten: ein Grenzgänger ist in dem Land versichert, in dem er arbeitet, >> gilt das Steuerrecht des Staates, in dem sie arbeiten.

68

Das Wohnlandprinzip ist in den folgenden Fällen gültig: >> hinsichtlich von Familienleistungen: zur Zahlung der Familienleistungen ist derjenige Staat verpflichtet, in dem sich der Familienwohnsitz befindet, vorausgesetzt, dass beide Eltern arbeiten, >> bei der Feststellung von Arbeitslosengeld: Grenzgänger erhalten Arbeitslosengeld von der Arbeitslosenversicherung des Staates, in dem sie wohnen, >> bei dem Beantragen von Pension: den Antrag müssen Sie bei der Pensionsversicherungsanstalt bzw. beim zuständigen Versicherungsträger des Staates stellen, in dem Sie wohnen.

69

4. Arbeitsrecht Zur Gewährung dessen, dass alle, innerhalb des Gebietes eines Mitgliedsstaates beschäftigten Arbeitnehmer gleich behandelt werden, gilt hinsichtlich der Beschäftigung von Ausländern, dass: Die Gesetze des Staates anzuwenden sind, in dem die betroffene Person als Arbeitnehmer oder Einzelunternehmer einer Erwerbstätigkeit nachgeht. Die an das Arbeitsverhältnis anknüpfenden wichtigsten Fragen sind in Ungarn in der Staatsverfassung, im Arbeitsgesetzbuch (des Weiteren: AG), in den Kollektivverträgen (derzeit existieren 5 branchenbezogene Kollektivverträge) sowie in den Vereinbarungen der Parteien (z.B.: Arbeitsverträge) geregelt.

4.1 Einrichten des Arbeitsverhältnisses, Arbeitsvertrag

Der Arbeitsvertrag In Ungarn können Arbeitsverhältnisse ausschließlich schriftlich, mittels des vom Arbeitgeber und dem Arbeitnehmer abgeschlossenen Arbeitsvertrages eingerichtet werden. Um die schriftliche Abfassung des Arbeitsvertrages hat sich der Arbeitgeber zu kümmern. Sollte der Arbeitsvertrag aus welchem Grund auch immer nicht schriftlich abgefasst werden, so kann sich aus diesem Grund auf Ungültigkeit ausschließlich der Arbeitnehmer, und zwar binnen 30 Tagen ab dem Arbeitsantritt beziehen. Sofern diese Frist von 30 Tagen erfolglos verstrichen ist, sind auch mündliche Arbeitsverträge als gültig anzusehen.

Inhalt des Arbeitsvertrages Der obligatorische Inhalt der Arbeitsverträge sieht folgendermaßen aus: 1. Name/Bezeichnung der Vertragsparteien, 2. ihre aus der Sicht des Arbeitsverhältnisses wichtigen Angaben (beim Arbeitgeber z.B. der Sitz, im Falle einer Wirtschaftsgesellschaft das Registergericht, die Firmenbuchnummer und die Steuernummer, beim Arbeitnehmer der Wohnsitz, die Steuernummer oder die Sozialversicherungsnummer), 3. das Grundentgelt (Achtung! Der Grundlohn bzw. das Grundgehalt und das tatsächliche Entgelt sind nicht identisch! Letzteres kann über das Grundentgelt hinausgehend diverse Zulagen, Sonderzuwendungen und Boni beinhalten), 4. der Arbeitsbereich (also die Detaillierung der Aufgaben), 5. der Ort der Arbeitsausübung (Der Arbeitsort ist entweder fix oder variabel. Fix bedeutet einen bestimmten Arbeitsort, zum Beispiel einen bestimmten Standort des Arbeitgebers. Falls variabel, werden als Ort diverse potentielle Möglichkeiten angedeutet, zum Beispiel mehrere Standorte des Arbeitgebers. Wenn der Arbeitsvertrag mit variablem Arbeitsort unterzeichnet wird, kann der Arbeitnehmer ohne seine Zustimmung von einem Standort des Unternehmens zum anderen versetzt werden),

70

6. der Tag des Arbeitsantrittes bzw. Beginn des Arbeitsverhältnisses (Achtung! Falls der Tag des Arbeitsantrittes nicht ausgesprochen festgehalten wird, ist die Arbeit am Folgetag vom Abschluss des Arbeitsvertrages anzutreten!) 7. der Zeitraum des Arbeitsverhältnisses (Achtung! Der Arbeitsvertrag kann zeitlich befristet oder unbefristet sein. Falls der Vertrag keine dahingehende Regelung enthält, so gilt der Vertrag als unbefristet), 8. die eventuelle Probezeit (Zeitraum: 30 Tage, aber höchstens 3 Monate=90 Tage). Informierung Der Arbeitgeber hat den Arbeitnehmer bei Abschluss des Arbeitsvertrages mündlich, und binnen 30 Tagen auch schriftlich über Folgendes zu informieren: 1. die maßgebliche Arbeitszeitregelung, 2. die zusätzlichen Elemente des Arbeitsentgeltes (wie Lohnzuschläge oder Boni) 3. den Tag der Entrichtung des Entgelts (hat bis zum 10. Tag des Folgemonats zu erfolgen), 4. den Arbeitsantritt, 5. die an den Job anknüpfenden Qualifikationserfordernisse, 6. wie der Urlaubsanspruch ermittelt und der Urlaub festgelegt wird, 7. wie die Kündigungsfrist berechnet wird, 8. ob der Arbeitgeber einem Kollektivvertrag unterliegt, 9. über die Gewerkschaften, die beim Arbeitgeber vertreten sind, und ob es beim Arbeitgeber einen Betriebsrat gibt. Modifizierung des Arbeitsvertrages Der schriftlich abgeschlossene Arbeitsvertrag kann nur einvernehmlich und schriftlich modifiziert werden. Schriftliche Lohnabrechnung (Lohnzettel) Der Arbeitslohn ist monatlich nachträglich, in Einem zu verrechnen und auszuzahlen. Laut der allgemein geltenden Regel hat die Auszahlung bis zum 10. des Folgemonats zu erfolgen, worüber dem Arbeitnehmer eine detaillierte Abrechnung zu geben ist. Die Abrechnung muss es ermöglichen, dass der Arbeitnehmer die Richtigkeit der Berechnung, sowie den Rechtstitel und die Höhe der Abzüge kontrollieren kann (Kranken- und Pensionskassenbeitrag, Arbeitslosenversicherung, sonstige Nebenkosten, Abzüge wegen Lohnvorauszahlungen, usw.), ferner ist es zweckmäßig die Steuergrundlage, die Steuerbegünstigungen sowie den Steuertarif, der die Grundlage der Verrechnung darstellt, ebenfalls auszuweisen. Probezeit Eine Probezeit darf nur im Arbeitsvertrag (also nur in Schriftform), beim Einrichten des Arbeitsverhältnisses vereinbart werden, später nicht mehr. Die Probezeit dauert laut Gesetz 30 Tage. Der Kollektivvertrag oder die Parteien können auch eine kürzere oder längere Probezeit festlegen, diese darf jedoch drei Monate nicht

71

überschreiten. Es ist zu betonen, dass die Probezeit nur einmal vereinbart, und nicht verlängert werden kann. Das wichtigste Merkmal der Probezeit ist, dass das Arbeitsverhältnis während dieses Zeitraums von beiden Parteien fristlos gekündigt werden kann.

4.2 Arbeitszeit, Ruhezeit, Urlaub Normalarbeitszeit Die Normalarbeitszeit beträgt täglich 8 bzw. wöchentlich 40 Stunden. Davon abweichende längere oder kürzere Arbeitszeiten können im Arbeitsvertrag, bzw. im Kollektivvertrag festgelegt werden. Die Arbeitszeit kann aufgrund der täglichen Normalstunden auch in einem Durchrechnungszeitraum von höchstens 4 Monaten (16 Wochen) bestimmt werden. Dies bedeutet praktisch, dass innerhalb dieses Zeitraums – über 16 Wochen – die tägliche Normalarbeitszeit ungleichmäßig (mindestens 4 Stunden, höchstens 12 Stunden pro Tag) verteilt wird, doch innerhalb des Durchrechnungszeitraums dürfen die geleisteten Arbeitsstunden nicht mehr als das Produkt von 8 Stunden pro Tag und der gesetzlichen Arbeitstage ausmachen: 16 Wochen x 5 Tage x 8 Stunden = 640 Stunden. Mehrarbeit (Überstunden) Überstunden können vom Arbeitgeber nur in Ausnahmefällen angeordnet werden. Die Anordnung darf die körperliche Unversehrtheit bzw. die Gesundheit des Arbeitnehmers nicht gefährden, bzw. darf dies für ihn – mit Hinsicht auf seine persönlichen, familiären und sonstigen Umstände – nicht unzumutbar belastend sein. Je Kalenderjahr können höchstens 200 Stunden, bzw. falls im Kollektivvertrag vorgesehen, höchstens 300 Stunden Mehrarbeit angeordnet werden. Für am Ruhetag (in der Ruhezeit) geleistete Arbeit steht dem Arbeitnehmer über das normale Entgelt hinausgehend eine Lohnzulage von 100% zu, bzw. 50%, wenn ein Ersatzruhetag gewährt wird. Ruhepause Wenn die Tagesarbeitszeit mehr als 6 Stunden beträgt, ist die Arbeitszeit durch eine Ruhepause von mindestens 20 Minuten zu unterbrechen. Das Gleiche gilt für alle weiteren 3 Stunden Arbeit. Nach dem Gesetz gilt die Ruhepause von 20 Minuten nicht als Arbeitszeit, hiervon kann jedoch der Kollektivvertrag abweichen. Falls dem Arbeitnehmer während der Arbeitszeit mehrere Ruhepausen einzuräumen sind, darf deren Gesamtdauer eine Stunde nicht übersteigen.

72

Ruhezeit Zwischen der Beendigung der täglichen Arbeit und dem Beginn des nächsten Arbeitseinsatzes müssen mindestens 11 Stunden Ruhezeit liegen. Der Kollektivvertrag kann diesen Zeitraum bis auf 8 Stunden reduzieren, aber nur in folgenden Fällen: >> bei bereitschaftsähnlichen Arbeitsbereichen, >> bei durchgehendem Betrieb, bzw. >> Mehrschichtbetrieb, ferner >> bei Saisonarbeit. Ruhetage: Dem Arbeitnehmer stehen wöchentlich 2 Ruhetage zu. Ein Ruhetag ist >> ein Kalendertag von 0–24 Uhr, oder >> wenn der Arbeitgeber oder die betroffene Person in drei oder vier Schichten, oder in durchgehendem Betrieb arbeitet, so sind es die 24 Stunden vor dem nächsten Schichtbeginn. Ruhetage können bei Anwendung eines Durchrechnungszeitraums auch zusammengelegt werden, nach 6 Tagen Arbeit ist jedoch auch in diesem Fall 1 Ruhetag einzuräumen. Einteilung der Arbeitszeit Der Arbeitgeber hat die Arbeitszeiteinteilung mindestens 7 Tage früher und mindestens auf 1 Woche bezogen schriftlich, oder in der vor Ort üblichen Weise (z.B. Aushängung) mitzuteilen. Erfolgt dies bis zum vorgegebenen Termin nicht, so gilt die Arbeitszeiteinteilung des vorigen Zeitraumes. Feiertagsruhe Als Feiertage gelten: 1. Januar, 15. März, Ostermontag, 1. Mai, Pfingstsonntag, Pfingstmontag, 20. August, 23. Oktober, 1. November und 25–26. Dezember. An Feiertagen darf nur in durchgehend laufenden Betrieben, oder bei Arbeitnehmern bzw. in Arbeitsbereichen gearbeitet werden, die wegen ihrer Bestimmung auch an diesen Tagen aktiv sind. Lohnfortzahlung Für die ersten 15 Tage der Erwerbsunfähigkeit wegen Krankheit wird der Lohn dem Bezugsberechtigten fortgezahlt. Die Lohnfortzahlung steht dem Arbeitnehmer je Kalenderjahr 15 Tage lang zu. Beginnt das Arbeitsverhältnis während des Jahres, so steht ein aliquoter Teil der Lohnfortzahlung zu. Wird jemand in einem besagten Jahr mehrfach krank, wobei die 15 Tage jedoch nicht aufgebraucht werden, kann der restliche Teil nicht auf das Folgejahr übertragen werden.

73

Die Deckung der Lohnfortzahlung stellt nicht die Krankenkasse, sondern der Arbeitgeber zur Verfügung. Für den Zeitraum der Lohnfortzahlung werden 70% der regelmäßigen Bezüge gezahlt, wobei dieser Betrag auch steuer- und abgabenpflichtig ist. Die Lohnfortzahlung kann nur erfolgen, wenn der Arbeitnehmer vom Arzt krank geschrieben wird. Krankengeld Krankengeld steht denjenigen zu, die während ihrer Beitragszahlung (Arbeitsverhältnis) oder am ersten, zweiten oder dritten Tag nach Ende der Beitragszahlung erwerbsunfähig (krank) werden. Krankengeld steht einem ab dem Folgetag nach dem Erschöpfen der Lohnfortzahlung zu, und zwar >> für den Zeitraum der nachweislichen Erwerbsunfähigkeit, jedoch höchstens >> für ein Jahr (während des Fortbestands des beitragspflichtigen Rechtsverhältnisses), >> bei Erwerbsunfähigkeit die nach Beendigung der Beitragszahlung (des Arbeitsverhältnisses) beginnt, steht einem über 30 Tage hindurch sog. passives Krankengeld zu. Krankengeld steht uns für jeden Kalendertag zu, inklusive der freien Tage, der wöchentlichen Ruhetage und auch der Feiertage. Die Höhe des Krankengeldes beträgt >> bei einer ununterbrochenen zweijährigen Beitragszahlung 60% des täglichen Durchschnittslohnes, >> bei einem Beitragszahlungszeitraum von weniger als 2 Jahren 50%, >> wobei es auch einen täglichen Höchstbetrag gibt. Aufgrund dessen darf der auf einen Tag bezogene Krankengeldbetrag nicht ein Dreißigstel von 400% des am ersten Tag der Bezugsberechtigung geltenden Mindestlohnes überschreiten, d.h. es können höchstens 9 533 huf/Tag (monatliche 286 000 huf) als Krankengeld bezogen werden. Der höchste Tagesbetrag des sog. passiven Krankengeldes ist niedriger, dieser darf nämlich nicht ein Dreißigstel von 150% des Mindestlohnes – d.h. 3575 huf pro Tag – überschreiten. Arbeitsunfall – Unfallkrankengeld Einem Arbeitnehmer, der während seiner Beitragszahlung oder spätestens am 3. Tag nach deren Beendigung infolge eines Arbeitsunfalls erwerbsunfähig wird, steht Unfallkrankengeld zu. Die Höhe des Unfallkrankengeldes entspricht 100% des als Berechnungsgrundlage geltenden Einkommens. Das Unfallkrankengeld ist aufgrund des bei dem Arbeitgeber erzielten Einkommens zu berechnen, wo das Versicherungsverhältnis der betroffenen Person besteht. Unfallkrankengeld kann

74

für den Zeitraum der aus dem Unfall resultierenden Erwerbsunfähigkeit, jedoch höchstens für 1 Jahr bezogen werden. Der Zeitraum des Anspruches auf Unfallkrankengeld ist nicht davon abhängig, wie lange man vorher Beiträge gezahlt hat. (Es kann also vorkommen, dass jemand nach einem einzigen Tag Beitragszahlung 1 Jahr lang Anspruch auf Unfallkrankengeld hat, Voraussetzung ist ja lediglich, dass man Beitragszahler ist oder damit erst vor höchstens 3 Tagen aufgehört hat). Unfallkrankengeld kommt nur in Frage, wenn der Arbeitsunfall und die Erwerbsunfähigkeit in kausalem Zusammenhang stehen. Aus der Perspektive der Sozialversicherung gilt als Arbeitsunfall ein Unfall, >> den der Versicherte während seiner berufsmäßig ausgeübten Tätigkeit oder daran anknüpfend erleidet (Arbeitsunfall), bzw. >> auf dem Weg in die Arbeit oder aus der Arbeit in die Wohnung (die Unterkunft) (an die Arbeitsausübung anknüpfender Wegunfall), ferner >> gilt es ebenfalls als Arbeitsunfall, wenn der Versicherte eben gemeinnützige oder im Interesse der Gemeinschaft stehende Arbeiten ausübt, sowie >> zählen Unfälle dazu, die der Versicherte während seines Erscheinens bei Untersuchungen zwecks Feststellung der Arbeitsunfähigkeit oder Invalidität, ferner während der zur Beurteilung des Ausmaßes der Gesundheitsschädigung bzw. der Möglichkeit der Rehabilitation angeordneten bzw. zur Rückgewinnung der Erwerbsfähigkeit notwendigen sonstigen Untersuchungen oder Behandlungen erlitten hat. Bei der Feststellung eines Arbeitsunfall spielt es keine Rolle, ob der Unfall auf einen an die Funktion des Arbeitgebers anknüpfenden Grund oder einen außerhalb des Funktionsbereiches der Firma fallenden Grund, wie höhere Gewalt (z.B. Hochwasser, Brand, usw.) zurückzuführen ist. Ferner gilt als Arbeitsunfall ein Unfall, der durch die Unachtsamkeit, Verantwortungslosigkeit oder Fahrlässigkeit des Arbeitnehmers verursacht wurde, da in solchen Fällen der Arbeitgeber seine an die Bereiche Kontrolle und Arbeitsschutz anknüpfenden Aufgaben nicht entsprechend wahrgenommen hat. Außerdem gilt es naturgemäß als Arbeitsunfall, falls die Verletzung aus der Nichteinhaltung der Arbeitsschutzvorschriften resultierte. Zwecks Prüfung dessen, ob jemand zu Unfallleistungen berechtigt ist, kann die Krankenversicherung auch vor Ort eine Prüfung vornehmen, im Rahmen derer der Arbeitgeber die notwendigen Auskünfte zu erteilen hat. Falls der Unfall vom Verletzten vorsätzlich herbeigeführt wurde, wird keine Unfallversorgung gewährt. Wegunfälle Seit dem 1. 1. 2010 werden bei Arbeitsunfällen die Wegunfälle gesondert gehandhabt. Als Wegunfälle gelten Unfälle, die auf dem Weg in die Arbeit oder von dort zur Woh-

75

nung (Unterkunft) eintreten. Hierbei steht dem Betroffenen Unfallkrankengeld in Höhe von 90% zu. In solch einem Fall bedarf die Feststellung eines Arbeitsunfall einer weiteren Prüfung. Bei der Qualifizierung von Wegunfällen spielt die vergangene Zeit eine bedeutende Rolle, da eine Verletzung nur als Arbeitsunfall identifiziert werden kann, wenn im Laufe des Erleidens der Verletzung die Verbindung mit der Arbeit nicht nachhaltig unterbrochen wurde. Die Verbindung zur Arbeit gilt als permanent, falls wir auf dem Weg in die Arbeit bzw. nach Hause an das alltägliche Leben anknüpfende Handlungen durchführen (Einkaufen, Begleiten des Kindes in die Schule). Im Laufe der Qualifizierung des Unfalls ist es zu prüfen, ob die vom Unfall betroffene Person die kürzeste Route zu ihrem Wohnsitz nahm und ob die auf dem Heimweg gemachten Abstecher als gerechtfertigt angesehen werden können. Unfälle die wegen eines ungerechtfertigten Abstechers eintreten, können nicht als Arbeitsunfall betrachtet werden und daher können die Leistungen ausschließlich aufgrund der allgemeinen Regeln festgestellt werden. In den folgenden Fällen dürfen Verletzungen auch dann nicht als Arbeitsunfall angesehen werden, wenn diese aus Unfällen resultieren, die im Laufe von auf Arbeit gerichteten oder an die Arbeitsausübung anknüpfenden Aktivitäten eingetreten sind. Nicht als Arbeitsunfälle gelten Unfälle, >> wenn sie ausschließlich auf die Trunkenheit des Verletzten zurückzuführen sind, >> wenn sie eine Folge von Unfug am Arbeitsplatz sind, >> die im Rahmen von ohne Genehmigung durchgeführten Arbeiten eintreten, die nicht zu den Aufgaben am Arbeitsplatz gehören, >> Wegunfälle, falls man nicht die kürzeste Route nahm, bzw. der Unfall sich wegen der ungerechtfertigten Unterbrechung der Fahrt eingetreten ist. Betriebsunfälle sind in einem für Arbeits- oder Betriebsunfälle vorgesehenen Protokoll zu erfassen. Das Organ, das darüber entscheidet ob es sich um einen Arbeitsunfall handelt (die Zahlstelle für Versicherungsleistungen oder die je nach Sitz des Arbeitgebers zuständige regionale Krankenkasse) entscheidet im Rahmen eines Bescheides, und zwar auch in dem Fall, wenn der Unfall keine Erwerbsunfähigkeit herbeigeführt hat. An Unfälle anknüpfende Leistungen der Krankenversicherung können ausschließlich auf Basis dieses Bescheides in Anspruch genommen werden. Der Bescheid wird vom vorgehenden Organ an die versicherte Person, den behandelnden Arzt und den Arzt, der über die Erwerbsunfähigkeit entscheidet (Hausarzt) zugestellt. Sofern zur Wiederherstellung der Erwerbsfähigkeit ein Jahr nicht ausreicht, kann in der Folge die Zahlung des Unfallkrankengeldes aufgrund der Expertise des Nationalen Institutes für Rehabilitation und Soziale Gutachten um höchstens 1 Jahr verlängert werden.

76

Wird der Verletzte binnen 180 Tagen ab der ersten Inanspruchnahme des Unfallkrankengeldes infolge des gleichen Arbeitsunfall erneut erwerbsunfähig, so wird er erneut Anspruch auf Unfallkrankengeld haben. Es existiert eine günstige Regelung, denn in solchen Fällen kann die Höhe des Unfallkrankengeldes nicht unter dem vormals festgelegten Betrag liegen. Urlaub Den Arbeitnehmern steht jedes Jahr ein bestimmter Basisurlaub sowie ggf. Zusatzurlaub zu. Der Basisurlaub beträgt 20 Werktage, die mit dem Alter des Mitarbeiters (und nicht aufgrund der Länge des Arbeitsverhältnisses) zunehmen: 1. ab dem 25. Lebensjahr sind es 21 2. ab dem 28. Lebensjahr 22 3. ab dem 31. Lebensjahr 23 4. ab dem 33. Lebensjahr 24 5. ab dem 35. Lebensjahr 25 6. ab dem 37. Lebensjahr 26 7. ab dem 39. Lebensjahr 27 8. ab dem 41. Lebensjahr 28 9. ab dem 43. Lebensjahr 29 10. ab dem 45. Lebensjahr 30 Werktage. Der längere Urlaub steht einem ab dem Jahr das erste Mal zu, in dem das besagte Alter erreicht wird. Zusatzurlaub Der Zusatzurlaub steht dem Arbeitnehmer über den Basisurlaub hinausgehend zu, und kann über den ordentlichen Urlaub hinausgehend aufgrund des Gesetzes oder des Kollektivvertrages bzw. der einschlägigen Vereinbarung mit dem Arbeitgeber (Arbeitsvertrag) beansprucht werden. Zusatzurlaub steht folgenden Arbeitnehmern zu: >> Jugendliche (unter 18 Jahren): 5 Werktage pro Jahr >> dem Elternteil, der aufgrund der Entscheidung der Eltern in der Erziehung des Kindes die größere Rolle spielt, bzw. Alleinerziehern für Kinder unter 16 Jahren › bei einem Kind 2 Werktage, › bei zwei Kindern 4 Werktage, › bei mehr als 2 Kindern insgesamt 7 Werktage >> Blinde, bzw. >> Arbeitnehmer mit gesundheitsschädigenden Jobs: 5 Werktage pro Jahr.

77

Festlegung des Urlaubes Der Arbeitgeber hat – ausgenommen in den ersten drei Monaten des Arbeitsverhältnisses – ein Viertel des Basisurlaubs in dem vom Arbeitnehmer gewünschten Zeitpunkt festzulegen. Der Arbeitnehmer hat seinen diesbezüglichen Anspruch spätestens binnen 15 Tagen vor dem Urlaub anzumelden. Über die Festlegung der verbleibenden drei Viertel des Urlaubs entscheidet jedoch der Arbeitgeber, und zwar aufgrund der Abstimmung mit dem Arbeitnehmer bzw. des Anfang des Jahres zusammengestellten Urlaubsplans. Der Urlaub ist im Jahr der Fälligkeit zu konsumieren. In außerordentlichen Situationen besteht jedoch auch die Möglichkeit dazu, den Urlaub nicht im Jahr des Anfalls in Anspruch zu nehmen. Beim Vorliegen von besonders wichtigen Wirtschaftsinteressen bzw. sofern der Funktionsbereich des Arbeitgebers durch irgendeinen Grund direkt oder schwerwiegend betroffen ist, kann der Urlaub spätestens bis 31. März des Folgejahres, bzw. unter Bezugnahme auf eine einschlägige Verfügung im Kollektivvertrag bis 30. Juni des Folgejahres aufgeschoben werden. Achtung! Diese Möglichkeit bezieht sich nicht auf den gesamten Urlaub des Arbeitnehmers, es kann nämlich höchstens ein Viertel des Normalurlaubes später als im Jahr der Fälligkeit konsumiert werden. Die Ablöse des Urlaubes in Geld Die Ablöse des Urlaubes in Geld ist während dem aufrechten Arbeitsverhältnis rechtsunwirksam.

4.3 Auflösen des Arbeitsverhältnisses, Abfindung Beendigung des Arbeitsverhältnisses Auch hier gilt, dass von der Schriftform nicht abgesehen werden kann. Eine Abweichung von dieser Vorschrift ist unzulässig. Das Arbeitsverhältnis kann in folgenden Weisen beendet werden: 1. einvernehmlich, 2. mittels ordentlicher Kündigung, 3. mittels außerordentlicher Kündigung 4. fristlos während der Probezeit, 5. oder bei befristeten Arbeitsverhältnissen durch vorzeitige Beendigung durch den Arbeitgeber. Einvernehmliche Beendigung Mittels Einvernahme kann das Arbeitsverhältnis entweder fristlos oder auch zu einem späteren Termin beendet werden.

78

Außerordentliche Kündigung Das Arbeitsverhältnis kann sowohl durch den Arbeitgeber als auch durch den Arbeitnehmer mittels außerordentlicher Kündigung beendet werden, sofern die andere Partei >> gegen eine aus dem Arbeitsverhältnis resultierende wesentliche Verpflichtung >> vorsätzlich oder grob fahrlässig >> in bedeutendem Masse verstößt, oder >> ansonsten eine Verhaltensweise an den Tag legt, die das Aufrechterhalten des Arbeitsverhältnisses unmöglich macht. Ordentliche Kündigung Unbefristete Arbeitsverhältnisse können von beiden Parteien – dem Arbeitgeber oder auch dem Arbeitnehmer – mittels ordentlicher Kündigung beendet werden, wobei jedoch der Arbeitnehmer seine ordentliche Kündigung nicht zu begründen hat. Kündigungsverbote Das Arbeitsverhältnis kann während den folgenden Zeiträumen nicht durch Kündigung beendet werden: >> Krankheit, >> Krankenstand, >> Schwangerschaft, Mutterschutz, bzw. Karenz, sowie bis zum vollendeten 3. Lebensjahr des Kindes >> unbezahlter Urlaub oder Krankenstand zwecks Pflege des Kindes oder eines nahen Angehörigen >> Wehrdienst Die Kündigung des Arbeitgebers ist nur gesetzmäßig, falls die Kündigungszeit in folgenden Fällen zu einem späteren Zeitpunkt beginnt: >> überschreitet der Zeitraum der Krankheit bzw. des Krankenstandes (der oben aufgelisteten Kündigungsverbote) 15 Tage → kann die Kündigungsfrist erst nach weiteren 15 Tagen, >> überschreitet der Zeitraum der Krankheit bzw. des Krankenstandes (der oben Kündigungsverbote) mehr als 30 Tage → kann die Kündigungsfrist erst nach weiteren 30 Tagen beginnen. >> ist der Zeitraum der Krankheit bzw. der Krankenstand kürzer als 15 Tage, kann die Kündigungsfrist bereits am Tag des Arbeitsantritts beginnen! Sofern sich für den Arbeitnehmer binnen fünf Jahren der Anspruch auf Alterspension eröffnen wird, kann der Arbeitgeber sein Arbeitsverhältnis mittels ordentlicher Kündigung nur in besonders gerechtfertigten Fällen beenden. (Das hängt damit zusammen, dass seine Chancen auf dem Arbeitsmarkt, d.h. seine Möglichkeiten schlechter sind.) Diese Grundlage ist nur gegeben, wenn ein derart schwerwiegen-

79

der Grund vorliegt, dass das Aufrechterhalten des Arbeitsverhältnisses dem Arbeitgeber unzumutbar wäre oder eine unverhältnismäßig große Last darstellen würde. Kündigungsfrist Die Kündigungszeit beträgt mindestens 30 Tage, aber höchstens 1 Jahr. Die 30tägige Kündigungsfrist verlängert sich entsprechend der Länge des Arbeitsverhältnisses mit dem Arbeitgeber wie folgt >> nach 3 Jahren auf 35 Tage >> nach 5 Jahren auf 40 Tage >> nach 8 Jahren auf 50 Tage >> nach 10 Jahren auf 55 Tage >> nach 15 Jahren auf 60 Tage >> nach 18 Jahren auf 70 Tage >> nach 20 Jahren auf 90 Tage. Kündigt der Arbeitnehmer selber (mittels ordentlicher Kündigung), so hat er während der gesamten Kündigungsfrist zu arbeiten. Sofern jedoch der Arbeitgeber kündigt, hat er den Arbeitnehmer für die Hälfte der Kündigungsfrist von der Arbeit freizustellen. Für den Zeitraum der Kündigung steht dem Arbeitnehmer sein Durchschnittsentgelt zu. Abfindung Dem Arbeitnehmer steht Abfindung zu, wenn sein Arbeitsverhältnis durch: >> ordentliche Kündigung seitens des Arbeitgebers oder >> durch dessen Auflösung ohne Rechtsnachfolger endet, vorausgesetzt, dass er bereits seit mehr als 3 Jahren beim Arbeitgeber beschäftigt ist. Arbeitnehmern, die spätestens zum Zeitpunkt der Auflösung des Arbeitsverhältnisses als Pensionist gelten, steht jedoch keine Abfindung zu. Höhe der Abfindung: >> wenn das Arbeitsverhältnis seit mindestens drei Jahren besteht: 1 durchschnittliches Monatsentgelt >> nach fünf Jahren: 2 >> nach zehn Jahren: 3 >> nach fünfzehn Jahren: 4 >> nach zwanzig Jahren: 5 >> nach fünfundzwanzig Jahren: 6 durchschnittliche Monatsentgelte. Die Abfindung wird um 3 durchschnittliche Monatsentgelte erhöht, wenn das Arbeitsverhältnis des Arbeitnehmers mittels ordentlicher Kündigung oder wegen der Auflösung des Arbeitgebers ohne Rechtsnachfolger binnen 5 Jahren der Eröffnung des Anspruches auf Alterspension oder vorzeitige Alterspension beendet wird. 80

5. Sozialrecht Der soziale Schutz, das Sozialrecht umfasst alle Leistungen, die jemand in einem besagten Mitgliedsstaat – in diesem Abschnitt in Ungarn – auf Basis eines subjektiven Rechtes bzw. der Beitragszahlung in Anspruch nehmen kann. Die Leistungen können in zwei große Gruppen zugeteilt werden: einerseits gibt es die Familienleistungen, andererseits die Pensionsversicherung. An die Familienleistungen anknüpfend werden die in Ungarn geltenden Regeln hinsichtlich Familienbeihilfe, Mutterschaftsbeihilfe und Kinderbetreuungsgeld dargelegt, wobei an die zweite Gruppe anknüpfend auf die Voraussetzungen der Inanspruchnahme der Kranken- und Pensionsversicherungsleistungen in Ungarn eingegangen wird und auch der Bereich Arbeitslosengeld berührt wird. Die Frage, aus welchem Mitgliedsstaat jemand Leistungen bezieht, entscheidet nicht der Arbeitnehmer (es kann nicht frei entschieden werden aus welchem Mitgliedsstaat ich die Leistung gerne beziehen möchte). Die Behörden haben im Laufe der Entscheidung dieser Frage über die nationalen Rechtsnormen hinausgehend auch die Internationalen in Betracht zu ziehen, und zwar insbesondere die EU-Verordnung 1408/71, bzw. deren Umsetzungsverordnung 574/72 EG. Bei der Beurteilung der Leistungen kommen zwei Prinzipien zur Geltung: das Wohnlandprinzip bzw. das Versicherungsprinzip. Diese beiden Prinzipien kollidieren am öftesten in Verbindung mit Familienleistungen.

5.1 Familienbeihilfe (családi pótlék)

Es kann unter Inbetrachtnahme aller Umstände festgestellt werden, welches Prinzip im konkreten Fall Vorrang haben soll. Wenn österreichische Arbeitnehmer in Ungarn arbeiten, kann dies zweierlei Auswirkungen auf Familienleistungen haben: 1. Sofern die Eltern in abweichenden Staaten beschäftigt werden, das heißt der eine Elternteil arbeitet in Ungarn wobei der andere in Österreich arbeitet oder Einzelunternehmer ist; vorausgesetzt dass der Familienwohnsitz sich in Österreich befindet. Nach dem Wohnlandprinzip ist die Leistung von dem Staat zu erbringen, in dem sich der Wohnort des Kindes befindet. Dies ist in unserem Fall Österreich. 2. Ist ein Elternteil arbeitslos, wobei der andere in Ungarn beschäftigt wird oder selbständig tätig ist; bzw. der in Ungarn arbeitende Elternteil ist Alleinerzieher; und der Familienwohnsitz befindet sich in Österreich. Aufgrund des Versicherungsprinzips ist derjenige Staat zur Leistung der Familienbeihilfe verpflichtet, in dem der Arbeitnehmer einer Erwerbstätigkeit nachgeht oder selbstständig ist.

81



Dies ist in unserem Fall Ungarn. In Ungarn arbeitenden Arbeitnehmern oder Einzelunternehmern können all jene Familienleistungen (Familienbeihilfe, Kinderbetreuungsgeld, Kindererziehungsgeld) zugesprochen werden, auf die bezogen im Sinne der ungarischen Gesetze die Anspruchskriterien erfüllt werden. Da die Familienleistungen in Ungarn niedriger als in Österreich sind, ist es möglich, dass die Familie Anspruch auf Zahlung der Differenz zum anderen Mitgliedsstaat hat (Ausgleichszahlung).

Voraussetzungen der Beantragung von Familienbeihilfe in Ungarn: Die anspruchsberechtigte Person (im allgemeinen die Mutter, es kommt jedoch auch der Vater in Frage): >> hat ihren Wohnsitz oder Aufenthaltsort in Ungarn, >> lebt mit dem betroffenen Kind im gemeinsamen Haushalt, >> wobei das Kind – sofern es schon schulpflichtig ist – eine Grundschule, Hauptschule, höhere Schule, Berufsschule (des Weiteren zusammen: Institution des öffentlichen Unterrichts) besucht. Achtung! Bei Pendlern gilt anstelle der ersten Voraussetzung, dass der Berechtigte eine Erwerbstätigkeit in Ungarn auszuüben hat, um aus Ungarn Familienleistungen beziehen zu können. Bezugszeitraum Die Beihilfe wird ab der Geburt des Kindes bis zum Ende des Schuljahres (30.6.) gezahlt, in dem das Kind das 18. Lebensjahr vollendet. In Ausnahmefällen kann die Familienbeihilfe – sofern das mittlerweile mehr als 18 jährige Kind noch eine höhere Schule besucht – bis zum Ende des Schuljahres (30.6.) gezahlt werden, in dem es das 20. Lebensjahr vollendet. Betrag Die Höhe der Familienbeihilfe hängt von der Anzahl der Kinder und davon ab, ob der Elternteil der die Familienbeihilfe in Anspruch nimmt, das Kind im gemeinsamen Haushalt mit dem anderen Elternteil oder alleine erzieht. In letzterem Fall ist natürlich auch die Familienbeihilfe höher. Die Leistung ist auch höher, falls das Kind chronisch krank oder schwer behindert ist, aber nur bis zum Ende jenes Monats – bzw. längstens bis zum Alter von 18 Jahren – solange der Fortbestand der Krankheit bzw. der schweren Behinderung nachgewiesen wird.

82

höhe der familienbeihilfe pro monat Familien mit einem Kind Alleinerzieher mit einem Kind Familien mit zwei Kindern (je Kind) Alleinerzieher mit zwei Kindern (je Kind) Familien mit drei oder mehr Kindern (je Kind) Alleinerzieher mit drei oder mehr Kindern (je Kind)

2010 12 200 huf 13 700 huf 13 300 huf 14 800 huf 16 000 huf 17 000 huf

chronisch krankes bzw. schwer behindertes minderjähriges Kind

23 300 huf

Alleinerzieher von chronisch krankem bzw. schwer behindertem minderjährigem Kind

25 900 huf

chronisch kranke bzw. schwer behinderte volljährige Person

20 300 huf

in Institutionen untergebrachte Kinder, Personen die eigenberechtigt Leistungen beziehen

14 800 huf

Beantragung Der Antrag auf Familienbeihilfe ist in Schriftform zu stellen: >> bei der je nach Wohnsitz des Antragstellers zuständigen Regionaldirektion der Ungarischen Schatzkammer (Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága) oder >> sofern es am Arbeitsplatz des Antragstellers eine Zahlstelle für Familienleistungen gibt, beim Arbeitgeber. Weitere Informationen und Formulare: www.allamkincstar.gov.hu

5.2 Mutterschaftsbeihilfe, Wochengeld, Kinderbetreuungsgeld Mutterschaftsbeihilfe (anyasági támogatás) Bei der Mutterschaftsbeihilfe handelt es sich um eine einmalige Geldleistung, die zur Deckung der an die Geburt anknüpfenden Ausgaben gedacht ist. Bezugsberechtigt sind nach der Geburt diejenigen Frauen, die während ihrer Schwangerschaft mindestens viermal – im Falle von Frühgeburten mindestens einmal – an Vorsorgeuntersuchungen für Schwangere teilgenommen haben. Die Höhe der Mutterschaftsbeihilfe entspricht 225% des zum Zeitpunkt der Geburt des Kindes geltenden Mindestbetrags der Alterspension, derzeit also 64 125 huf, bei Mehrlingsgeburten 300%, d.h. 85 500 huf.

83

Wochengeld (terhességi-gyermekágyi segély – „TGYS”) Wochengeld steht denjenigen versicherten Frauen zu, die während der letzten 2 Jahre vor der Geburt mindestens 6 Monate lang Beitragszahler waren (Arbeitnehmer oder Selbständige). Das Wochengeld gilt für den Mutterschutz von 168 Tagen (=24 Wochen), den man schon 4 Wochen vor dem voraussichtlichen Geburtstermin in Anspruch nehmen kann. Die einschlägigen Regeln sind im Arbeitsgesetzbuch enthalten: „Schwangeren bzw. Wöchnerinnen steht ein Mutterschutz von 24 Wochen zu, der in einer Art und Weise zur Verfügung zu stellen ist, dass davon 28 Tage nach Möglichkeit vor den voraussichtlichen Entbindungstermin fallen”. Ansonsten gilt für die Festlegung des Mutterschutzes die (gegebenenfalls mündliche) Vereinbarung des Arbeitgebers und des Arbeitnehmers. Das Wochengeld entspricht 70% des Tages-Durchschnittslohns. Der Antrag auf Wochengeld ist während und auch nach der Beendigung der Beitragszahlung beim Arbeitgeber anzumelden. Falls der Arbeitgeber keine Zahlstelle für Versicherungsleistungen betreibt, so hat er den Anspruch an die je nach Sitz zuständige Krankenkasse weiterzuleiten. Einkommensabhängiges Kinderbetreuungsgeld („GYED”) ACHTUNG! GYED und GYES ist nicht identisch! Es handelt sich zwar in beiden Fällen um Kinderbetreuungsgeld, wobei jedoch zu GYES keine Beitragszahlung notwendig ist, es steht nämlich jedermann zu! Das einkommensabhängige Kinderbetreuungsgeld kann von einem beliebigen Elternteil beantragt werden, wenn man in den 2 Jahren vor der Geburt (im Falle des Vaters vor dem Antragsdatum) mindestens über 1 Jahr hindurch versichert gewesen ist, und im gemeinsamen Haushalt mit dem Kind lebt. Das Kinderbetreuungsgeld GYED steht einem frühestens am Folgetag des Wochengeldes, in der Länge der Versicherungszeit die während der letzten zwei Jahre erworben wurde, zu. Was die Höhe anbelangt, entspricht es 70% des täglichen Durchschnittslohnes, der Höchstbetrag ist jedoch 70% des Zweifachen des jeweiligen Mindestlohnes, also derzeit 102 900 huf, welcher Betrag monatlich im Nachhinein ausgezahlt wird. Der Antrag ist schriftlich, in zwei Ausfertigungen beim Arbeitgeber einzureichen. Sofern es beim Arbeitgeber keine Zahlstelle gibt, wird der Antrag binnen drei Werktagen an die zuständige Krankenkasse weitergeleitet.

5.3 Kinderbetreuungsgeld „GYES”

Ähnlich wie bei der Familienbeihilfe gibt es zwei typische Fälle in denen einem Antragsteller GYES zugesprochen wird: 1. Wenn die Eltern in zwei verschiedenen Staaten beschäftigt sind: also ist der eine Elternteil in Ungarn und der andere in Österreich beschäftigt oder als Selbständiger tätig, vorausgesetzt, der Familienwohnort befindet sich in Österreich.

84



Im Sinne des Wohnlandprinzips ist zur Leistung des Kinderbetreuungsgeldes jener Staat verpflichtet, in dem sich der Wohnsitz des Kindes befindet. Dies ist in unserem Fall Österreich.

2. Falls der eine Elternteil arbeitslos ist, und der andere in Ungarn arbeitet, oder Selbständig tätig ist; bzw. der in Ungarn beschäftigte Elternteil alleinerziehend ist, und der Wohnsitz der Familie sich in Österreich befindet. Im Sinne des Versicherungsprinzips ist der Staat zur Leistung von Kinderbetreuungsgeld verpflichtet, in dem der Arbeitnehmer einer Erwerbstätigkeit nachgeht oder als Selbständiger tätig ist. In unserem Fall ist dies Ungarn. Alle Familienleistungen (Familienbeihilfe, einkommensabhängiges und einkommensunabhängiges Kinderbetreuungsgeld, Kindererziehungsbeihilfe), hinsichtlich derer die Bezugsberechtigungskriterien im Sinne des ungarischen Gesetzes erfüllt werden, können in Ungarn tätigen Arbeitnehmern zugesprochen werden. Da jedoch die Höhe des Kinderbetreuungsgeldes in Ungarn niedriger ist als in Österreich, ist es möglich, dass die Familie Anspruch auf eine Kompensation bzw. Ausgleichszahlung zwischen der Leistung des Herkunftslandes und der ungarischen Leistung hat. Voraussetzungen der Beantragung des GYES in Ungarn: Einen Anspruch auf Kinderbetreuungsgeld haben die Eltern (auch minderjährige Eltern), Zieheltern, Vormunde, bzw. nach dem 1. Lebensjahr auch die Großeltern; vorausgesetzt, das Kind lebt in ihrem Haushalt. Eltern, die Kinderbetreuungsgeld beziehen, ist eine Erwerbstätigkeit >> bis zum 1. Lebensjahr des Kindes untersagt. >> nach dem 1. Lebensjahr des Kindes ist dies jedoch ohne zeitliche Einschränkung möglich. Zeitraum der Leistung: Das Kinderbetreuungsgeld kann : a) bis zur Vollendung des 2. Lebensjahres des Kindes, b) bei Mehrlingen bis zum Ende des Jahres, in dem die Kinder schulpflichtig werden (bis höchstens zum 10. Geburtstag), c) falls das Kind permanent krank bzw. schwer behindert ist, bis zum 10. Geburtstag bezogen werden. Während des Bezuges von GYES steht der betroffene Elternteil unter Kündigungsschutz.

85

Höhe: Der GYES-Betrag entspricht dem Mindestbetrag der Alterspension: 28 500 huf, bzw. macht bei Zwillingen 57000 huf aus. Antragstellen Der GYES-Antrag ist schriftlich einzureichen bei: >> der je nach Wohnsitz des Antragstellers zuständigen Regionaldirektion der Ungarischen Schatzkammer, oder >> wenn am Arbeitsplatz des Antragstellers eine Zahlstelle für Familienleistungen funktioniert, beim Arbeitgeber. Weitere Informationen und Formulare: www.allamkincstar.gov.hu

5.4 Krankenversicherung

Grundsätzlich gehört der Arbeitnehmer zum Versicherungssystem dessen Staates, in dem er arbeitet (lex loci laboris). Auf jemanden, der im Gebiet irgendeines Mitgliedsstaates beschäftigt wird, beziehen sich die Gesetze des Staates, wo diese Beschäftigung erfolgt, bzw. die Tätigkeit als Selbständiger ausgeübt wird.

Krankenversicherung für Ausländer Für Arbeitsverhältnisse von Ausländern, die zwecks Arbeitsausübung nach Ungarn kommen, gilt es als Hauptregel, dass Arbeitnehmer, die ein Arbeitsverhältnis mit einem inländischen Arbeitgeber haben, von Beginn an als versichert gelten, wobei die Beiträge vom Arbeitgeber gezahlt werden. Aufgrund dessen erwirbt der Arbeitnehmer das Recht auf alle Leistungen der Krankenversicherung. Darüber hinausgehend haben Ausländer die Möglichkeit, ihre Krankenversorgung mittels einer Vereinbarung mit der Krankenkasse zu gewährleisten, was die Zahlung eines im Voraus festgelegten Beitrages voraussetzt. Das Recht auf diese Leistungen kann auch den Kindern gewährt werden, die mit dem Ausländer leben. Volljährige Ausländer erwerben durch die Zahlung von 50% des am Tag des Abschlusses der Vereinbarung geltenden Mindestlohnes (derzeit 73 500 huf, also sind 36 750 huf zu zahlen), minderjährige bzw. in einer ungarischen Unterrichtseinrichtung im Tageskurs lernende Ausländer durch Zahlung von 30% des Mindestlohnes (derzeit 22 050 huf) das Recht auf Krankenversorgung. Der Begünstigte der Vereinbarung ist zur Inanspruchnahme der von der Sozialversicherung getragenen Krankenversorgung ab dem 1. Tag des auf den Abschluss der Vereinbarung folgenden sechsten Monats berechtigt, wobei er ab dem ersten Tag des Abschlusses der Vereinbarung bis zum sechsten Monat Notfallversorgung in Anspruch nehmen kann. Krankenversicherungsleistungen Im Rahmen der Krankenversicherung können dreierlei Leistungen in Anspruch genommen werden: Krankenversorgung (=Sachleistungen, wie z.B. Hausarzt, Zahnarzt),

86

Geldleistungen (Krankengeld, Wochengeld, Kinderbetreuungsgeld), Unfallleistungen (an Unfälle anknüpfende Krankenversorgung, Unfallkrankengeld, Unfallrente, Leistungen auf Kulanzbasis). Versicherte haben Anspruch auf alle Leistungen der Krankenversicherung, sie zahlen ja Beiträge, wobei nicht versicherte Personen (z.B. Pensionisten, Kinderbetreuungsgeldbezieher, usw.) aufgrund der gesellschaftlichen Solidarität nur Anspruch auf einzelne Leistungen erwerben können, da sie zwar keine Eigenbeträge zahlen, aber nicht ohne Krankenversorgung bleiben können. TAJ-Card Leistungen der Krankenkasse können mit der sog. TAJ-Nummer in Anspruch genommen werden. Die TAJ-Nummer wird von der Nationalen Krankenkasse (Országos Egészségpénztár) vergeben, es handelt sich dabei um eine Personen-ID für die sozialen sowie Pensions- und Krankenversicherungsevidenzen. Die TAJ-Nummer: >> wird von ungarischen Staatsbürgern, die in Ungarn einen ständigen Wohnsitz haben, mit einem Ausweis in Größe eine Bankkarte (in der Umgangssprache TAJ-Card genannt) nachgewiesen, auf der der Vor- und Nachname, das Geburtsdatum des Inhabers, die TAJ-Nummer sowie der Stempel des ausstellenden Organs, das Datum und die Unterschrift der ausstellenden Person drauf sind. >> Die TAJ-Nummer von Ausländern wird mit Hilfe eines Vordruckes mit dem Titel „Bestätigung über die Inanspruchnahme von Krankenversorgung – der monatlich zu verlängern ist – nachgewiesen, der von der Komitats-Krankenkasse ausgestellt wird. Wenn ein Ausländer ein Versicherungsverhältnis (z.B. Arbeitsverhältnis) in Ungarn einrichtet, beantragt für ihn sein Arbeitgeber bei der Krankenkasse die Erteilung einer TAJ-Nummer und die Ausstellung der Bestätigung. Die ausgestellte Bestätigung wird vom Beschäftigter an den ausländischen Versicherten übergeben, wobei auf dem Vordruck der Fortbestand des Rechtsverhältnisses das die Grundlage des Anspruchs darstellt, monatlich, am Ende des Monats vor dem aktuellen Monat – mit Stempel und Unterschrift – belegt und somit die Geltung verlängert wird. Am letzten Tag des Rechtsverhältnisses das das Versicherungsverhältnis begründet, wird die Bestätigung eingezogen und der Komitatskrankenkasse zugesandt. Sofern der Ausländer aufgrund einer einschlägigen Vereinbarung zur Krankenversorgung berechtigt ist, ist die Bestätigung am Ort der Einzahlung bzw. bei der Komitatskrankenkasse abstempeln zu lassen. Angehörige von Ausländern können ein Recht auf Krankenversorgung nur erwerben, wenn sie einen Wohnsitz in Ungarn besitzen. In diesem Falle haben sie die oben genannte Bestätigung bei ihrer je nach Wohnsitz zuständigen Krankenkasse

87

gemeinsam zu beantragen. Für unterhaltene Angehörige wird die Bestätigung von der Krankenkasse ausgestellt und gleichzeitig das erste Mal gültig gestempelt, wobei in weiterer Folge dies vom Beschäftiger vorgenommen wird. Die Bestätigung ist binnen drei Werktagen nach dem Erlöschen des Anspruches auf Krankenversorgung bei der Krankenkasse abzugeben. Krankenstand Wenn jemand, der in Ungarn einer Erwerbstätigkeit nachgeht, zu Hause in Österreich krank wird, so kann ihn ein österreichischer Arzt krankschreiben. In diesem Fall stellt die österreichische Krankenkasse das Formular E 115 aus, und lässt es der zuständigen Regionalen Krankenkasse (REP) zukommen.

5.5 Pensionsversicherung

Im Bereich der Pensionsversicherung ist im Jahr 2008 eine bedeutende Änderung eingetreten. Insgesamt können wir feststellen, dass das Pensionsniveau leicht gesunken ist, individuell kann es aber auch günstig ausgefallen sein. Es stellt eine positive Änderung dar, dass die Pensionen ab 2008 – anstelle von teilweiser Valorisierung – mittels voller Valorisierung zu berechnen sind. Es stellt jedoch eine Verschärfung dar, dass die vorzeitige Alterspension einem frühestens ab dem Folgetag nach der Beendigung des Rechtsverhältnisses zugesprochen werden kann (dies bezieht sich auf alle Arbeitsverhältnisse, nicht jedoch auf Unternehmer und Inhaber von Wirtschaftsgesellschaften). Das ungarische Pensionssystem gewährt Eigenpensionen und Angehörigenpensionen

Zu den Eigenpensionen gehören: >> die Alterspension (inklusive auch der vorzeitigen Pension, der vorzeitigen Pension in reduzierter Höhe und der Pension mit Altersbegünstigung) >> die Invalidenpension, >> die Unfallinvalidenpension, >> die Rehabilitationsrente. Wobei Angehörigenpensionen die folgenden sind: >> Witwen-/Witwerpension >> Waisenversorgung, >> Elternpension, sowie >> an Unfälle anknüpfende Angehörigenrente. Alterspension Bei der Alterspension handelt es sich um eine Eigenpension, die einem nach dem Erreichen eines bestimmten Alters (Pensionsalter), nach einer bestimmten Dienstzeit (Wartezeit) zusteht. Beide Berechtigungskriterien müssen gleichzeitig erfüllt werden.

88

Typen der auf Sozialversicherung basierenden Alterspension: >> volle Alterspension, >> Alters-Teilpension >> vorzeitige Alterspension >> vorzeitige Alterspension in reduzierter Höhe >> Alterspension mit Altersbegünstigung Die Höhe der Alterspension hängt von der anerkannten Dienstzeit und dem maßgeblichen monatlichen Durchschnittslohn ab. Die Alterspension darf aber ungeachtet dieser Kalkulation den jährlich festgelegten Mindestbetrag nicht unterschreiten, der im Jahr 2010 monatliche 28 500 huf ausmachte. Das Pensionsalter ist bei Frauen und Männern, die vor dem 1. 1. 1952 geboren worden einheitlich das vollendete 62. Lebensjahr. Das Pensionsalter wird ab dem 1.1.2010 Schritt für Schritt von 62 auf 65 Jahre gehoben, und zwar ist das Pensionsalter: >> beim Jahrgang 1952 der 183. Tag nach Vollendung des 62. Lebensjahres, >> beim Jahrgang 1953 das vollendete 63. Lebensjahr, >> beim Jahrgang 1954 der 183. Tag nach Vollendung des 63. Lebensjahres >> beim Jahrgang 1955 das vollendete 64. Lebensjahr, >> beim Jahrgang 1956 der 183. Tag nach Vollendung des 64. Lebensjahres >> beim Jahrgang 1957 das vollendete 65. Lebensjahr. Seit dem 1.1.2010 ist es auch eine Voraussetzung der Alterspension, sein beitragspflichtiges Beschäftigungsverhältnis einzustellen, d.h. der Antragsteller darf ab dem Tag, ab dem eine volle oder teilweise Alterspension festgestellt wird, weder in Ungarn noch in einem EU/EWR Mitgliedsstaat ein beitragspflichtiges Rechtsverhältnis aufrechterhalten. Anspruch auf Alterspension haben also diejenigen, die das für sie maßgebliche Pensionsalter vollendet, mindestens 20 Jahre Dienstzeit erworben haben und weder im In- noch im Ausland ein beitragspflichtiges Rechtsverhältnis haben. Vorzeitige Alterspension Einen Anspruch auf vorzeitige Alterspension haben diejenige, die bereits vor dem erreichen des Pensionsalters die vorgeschriebene Dienstzeit erworben haben. Eine Möglichkeit der Inanspruchnahme der vorzeitigen Alterspension haben Frauen der Jahrgänge 1952 und 1953, ferner die Männerjahrgänge 1949 und 1950. Berechtigt auf vorzeitige Alterspension sind: >> Frauen, ab dem vollendeten 59. Lebensjahr, >> Männer, ab dem vollendeten 60. Lebensjahr >> sofern sie mindestens 40 Jahre Dienstzeit haben. 89

Reduzierte vorzeitige Alterspension Ein Spezialfall der vorzeitigen Alterspension ist jene, bei der der Pensionsbetrag reduziert wird. Berechtigt ist die oben genannte Personengruppe in dem Fall, wenn sie mindestens 37 Jahre Dienstzeit erworben hat, und die auf den Anspruch auf vorzeitige Alterspension bezogenen sonstigen Voraussetzungen erfüllt. Es ist wichtig, dass sich die Höhe der bereits festlegten reduzierten vorgezogenen Alterspension nicht ändert, wenn der Pensionist das ansonsten maßgebliche Pensionsalter erreicht. Pension mit Altersbegünstigung Jene Personen, deren Arbeit den menschlichen Organismus in erhöhtem Maße beansprucht hat oder eine besondere Gesundheitsgefährdung darstellte (z.B. Einfluss von radioaktiven Stoffen), können vorzeitig in Pension gehen. Im Verhältnis zum normalen Pensionsalter stehen folgenden Personengruppen zwei Jahre Altersbegünstigung zu: >> Frauen, die mindestens 8 Jahre in einem Arbeitsbereich gearbeitet haben, der zur altersbegünstigten Pension berechtigt, sowie >> Männer, die mindestens 10 Jahre in einem Arbeitsbereich gearbeitet haben, der zur altersbegünstigten Pension, und >> Personen, die mindestens über 6 Jahre hindurch in einem Luftraum mit einem Druck über 100 kPa gearbeitet haben. Darüber hinausgehend verlängert sich die Altersbegünstigung in folgenden Fällen um je ein Jahr: >> bei Frauen nach weiteren je 4 Jahren in einschlägigen Arbeitsbereichen >> bei Männern nach weiteren je 5 Jahren in einschlägigen Arbeitsbereichen, sowie >> bei weiteren je 3 Jahren in einem Luftraum mir einem Druck über 100 kPa. Zu einer Altersbegünstigung berechtigt werden – bis zum 31.12.2010 – die Arbeitsbereiche (Arbeitsplätze) im Sinne der am 31.12.2006 geltenden Verfügungen. Ab dem 1.1.2011 wird über die Festlegung der Voraussetzungen der altersbegünstigten Pension ein eigenes Gesetz verfügen. Invalidenpension (ist gleich Berufsunfähigkeitspension) Der Anspruch auf Invalidenpension besteht in folgenden Fällen: >> Bei Gesundheitsbeeinträchtigungen von über 79% oder zwischen 50-79%, falls der Betroffene daran anknüpfend >> in seinem derzeitigen oder vor der Gesundheitsbeeinträchtigung eingenommenen Job, oder in einem anderen, seiner Ausbildung entsprechenden Job ohne Rehabilitation nicht tauglich ist, >> dessen Rehabilitation jedoch aufgrund der fachbehördlichen Stellungnahme des Gutachterinstitutes für Rehabilitation nicht empfohlen ist, und >> keine Erwerbstätigkeit ausübt, oder das Gehalt/Einkommen um 30% niedriger ist, als jenes in den 4 Kalendermonaten vor dem Eintritt der Gesundheitsbeein-

90

trächtigung (seit dem 1.7.2009 gilt die Regel, dass bei denjenigen Personen, deren Gesundheitsbeeinträchtigung vor der Dienstzeit entstanden ist, der Lohn/ das Gehalt der 4 Kalendermonate vor Anmeldung des Anspruchs in Betracht zu ziehen ist) und >> kein Krankengeld oder Unfallkrankengeld bezieht. Über das Ausmaß der Gesundheitsbeeinträchtigung und die Möglichkeit der Rehabilitation entscheidet das Nationale Institut für Rehabilitation und Soziale Gutachten (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, ORSZI). Es kommen drei Stufen der Invalidität in Frage: >> Stufe I – bei einer Gesundheitsbeeinträchtigung von über 79%, sofern man ein Pflegefall ist >> Stufe II – bei einer Gesundheitsbeeinträchtigung von über 79%, sofern man kein Pflegefall ist >> Stufe III – bei einer Gesundheitsbeeinträchtigung von 50–79%. Im Falle einer Erwerbstätigkeit erlischt der Anspruch auf Invalidenpension, sofern der monatliche Durchschnitt des Bruttoentgelts des Rentners über sechs aufeinander folgende Monate hindurch über dem Zweifachen der Invalidenpension bzw. über dem jeweils geltenden Mindestlohn liegt. Bei der Beurteilung des Anspruches sind seit dem 31.8.2009 auch die in EWR-Mitgliedstaaten (also auch in Österreich), bzw. den unter die Geltung von sozialpolitischen und Sozialsicherheitsabkommen fallenden Vertragsstaaten ausgeübte Erwerbstätigkeit und das dort erzielte Entgelt/ Einkommen in Betracht zu ziehen. Daran anknüpfend hat der Pensionist einer Meldepflicht nachzukommen. Wer die Anmeldung versäumt, kann zur Rückzahlung von eventuellen ungerechtfertigt Zahlungen verpflichtet werden. Der Anspruch auf Invalidenpension erlischt also nicht, falls die Erwerbstätigkeit über sechs aufeinander folgende Monate hindurch nicht ausgeübt wird. Die Höhe der Invalidenpension hängt einerseits vom Alter ab in dem die Invalidität eingetreten ist, ferner von der Dienstzeit und dem Schweregrad der Invalidität. Der Mindestbetrag der im Jahr 2008 festgestellten Invalidenpension beträgt im Januar: >> bei Invaliditätsstufe III 28 500 huf, >> bei Invaliditätsstufe II 29 800 huf, >> bei Invaliditätsstufe I 30 850 huf. Es wurde auch die Obergrenze der Invalidenpension gesetzlich verankert, diese darf nämlich nicht über dem monatlichen Durchschnittsentgelt liegen.

91

Höhe des Pensionsbeitrages Der Pensionskassenbeitrag beträgt 9,5% des Einkommens, wobei diejenigen, die gleichzeitig Mitglied einer privaten Pensionskasse sind, 1,5% zahlen. Seit dem 1. 1. 2006 haben alle Berufsanfänger, die ihr 35. Lebensjahr noch nicht vollendet haben, eine Mitgliedschaft in einer privaten Pensionskasse einzurichten, sofern sie noch kein anderes Rechtsverhältnis hatten. Arbeiten nebst Pensionsbezug Jeder Pensionist, dessen Pension mit Wirkung vom 1. 1. 2008 (oder später) festgestellt wurde, und der noch keine 62 Jahre alt ist, hat im Falle der Überschreitung des jährlichen Rahmenbetrages (das 12-fache des am ersten Tag des aktuellen Jahres gevltenden Mindestlohnes, d.h. im Jahr 2010 882 000 huf) seinen Pensionsbezug auszusetzen. Dadurch beabsichtigt der Gesetzgeber die Beschäftigung von Pensionisten, die das Pensionsalter (62 Jahre) noch nicht erreicht haben, einzuschränken (Pension oder Lohn/Gehalt). Hinsichtlich Älterer gilt diese Einschränkung nicht. Witwen-/Witwerpension: Eine Witwenpension steht dem Ehepartner, dem geschiedenen Ehepartner und dem Lebensgefährten zu, Letzterem jedoch nur, wenn sie bis zum Tod des Partners seit einem Jahr ohne Unterbrechung zusammengelebt und ein Kind bekommen haben, oder falls sie 10 Jahre ohne Unterbrechung zusammengelebt haben, vorausgesetzt, dass während des Zusammenlebens (oder gar eines Teils dessen) weder Witwenpension noch Unfallwitwenpension bezogen wurde. Die Höhe der Witwenpension ist davon abhängig, ob die Witwe auch eine Eigenpension (Alters- oder Invalidenpension usw.) bezieht: >> bezieht die Witwe keine Eigenpension, so beträgt die Witwenpension 60% >> bezieht die Witwe gleichzeitig auch eine Eigenpension, dann beträgt die Witwenpension 30% der Pension, die dem Verstorbenen im Zeitpunkt seines Todes unter dem Titel Alters- oder Invaliden-/Berufsunfähigkeitspension zugestanden wäre. Beantragen der Pension Den Pensionsantrag müssen auch Grenzgänger bei dem je nach Wohnsitz zuständigen Verwaltungsorgan der Regionalen Pensionsversicherung, also in Österreich einreichen. Weitere Informationen und Formulare: www.onyf.hu

92

6. Steuerrecht Ungarn hat hinsichtlich der Einkommens- und Vermögenssteuern, sowie im Interesse der Vermeidung der Doppelbesteuerung mit 61 Staaten Abkommen abgeschlossen. Hinsichtlich unseres Themas hat die gesetzeskräftige Verordnung Nr. 2 von 1976 über die Verkündung des in den Bereichen Einkommens- , Ertrags- und Vermögenssteuer in Wien am 25.2.1975 von der Volksrepublik Ungarn und der Republik Österreich unterzeichneten Abkommens die größte Bedeutung. Hinsichtlich der Steuerzahlung ist die Festlegung der Ansässigkeit am Wichtigsten. Die wichtigsten Ansässigkeitskriterien sind: 1. der ständige Wohnsitz 2. das Zentrum der Lebensinteressen 3. der gewöhnliche Aufenthaltsort 4. die Staatsbürgerschaft 5. ein Abstimmungsverfahren Hauptregel: die Steuern sind im Ansässigkeitsstaat zu zahlen Ausnahme: wenn jemand in einem anderen Staat arbeitet. Ungeachtet von Obigem können Entgelte, die eine im Ausland (Österreich) ansässige Person für ihre in Ungarn ausgeübte nicht selbständige Tätigkeit bezieht, nur in Österreich besteuert werden, wenn sich der Begünstigte im betroffenen Kalenderjahr nicht länger als 183 Tage im anderen Staat (in diesem Falle: Ungarn) aufhält, und das Entgelt von oder im Namen einer Person gezahlt wird, die keine Ansässigkeit im anderen Staat besitzt, und das Entgelt nicht von einem Standort oder einer festen Einrichtung im anderen Staat getragen wird. Damit die Privatperson das bezogene Entgelt in Österreich versteuert, wäre es notwendig, dass die oben genannten drei Kriterien gleichzeitig zutreffen. Privatpersonen sind – sofern sie Einkommen beziehen – zum Einreichen einer Steuererklärung verpflichtet. Ab dem Jahr 2007 gibt es zur Erklärung des im Vorjahr erzielten Einkommens 3 diverse Möglichkeiten: 1. Eigenerklärung bis zum 20. Mai des Folgejahres: das von der Steuerbehörde (APEH) zur Verfügung gestellte Formular >> wird ausgefüllt und per Post rückgesandt, oder >> es wird mit Hilfe des auf der APEH-Homepage befindlichen Programms ausgefüllt, und per Post eingesandt, oder >> es wird mit Hilfe des auf der APEH-Homepage befindliche Programms ausgefüllt, und auf elektronischem Wege eingesandt, wenn man sich vorher beim Kundenportal registriert hat.

93

2. Feststellung der Steuer durch den Arbeitgeber: >> Seit 2006 besteht erneut die Möglichkeit, dass die Steuer – aufgrund des Antrages vom Arbeitnehmer – durch den Arbeitgeber festgestellt wird. Achtung! Dies ist jedoch nicht obligatorisch für den Arbeitnehmer! Eine Feststellung der Steuer durch den Arbeitgeber kann beantragt werden, falls der Arbeitnehmer >> sein aus dem Arbeitsverhältnis stammendes Einkommen aus seinem aktuellen Arbeitsverhältnis bezogen hat, >> oder ausschließlich aus aufeinander folgenden Arbeitsverhältnissen bezogen hat, >> darüber hinausgehend nur Einkünfte aus Sozialversicherungsleistungen, Familienleistungen, Arbeitslosengeld bezogen hat, und die Bestätigungen über diese dem Arbeitgeber übergibt, >> keinen Gebrauch von der Möglichkeit der postenweisen Kostenabrechnung machen möchte. 3. Feststellung der Steuer durch die Steuerbehörde: Aufgrund einer einschlägigen Erklärung der Privatperson werden von der Steuerbehörde ihr Einkommen und die anfallende Steuer festgestellt. Privatpersonen sind zur Feststellung der Steuer durch die Steuerbehörde nur berechtigt, falls sie ausschließlich von Arbeitgebern, Zahlstellen oder Kommunen Einkommen bezogen haben (kann mehrfach erfolgt sein). Eine Privatperson hat eine Steuerklärung einzureichen, wenn sie >> im Steuerjahr als Unternehmer tätig war; >> im Steuerjahr als landwirtschaftlicher Urproduzent tätig gewesen ist, und die hieraus bezogenen Einkünfte den Steuerfreibetrag (600 000 huf) überschreiten, >> bei der Feststellung der auf irgendeinem, im Steuerjahr bezogenem Einkommen lastenden Steuervorauszahlung in der – der auszahlenden Stelle (dem Arbeitgeber) abgegebenen – Erklärung um den Abzug von Kosten angesucht haben, ausgenommen die ohne Beleg verrechenbaren Kosten, >> bei Privatzimmervermietung, falls man sich für die Pauschalsteuer entschieden hat, >> hinsichtlich des Steuerjahres im Sinne der auf die Pflicht zur Zahlung von Steuervorauszahlung bezogenen Regeln aufgrund von Kostendifferenz oder Steuervorauszahlungsdifferenz festgestellte Steuer zu zahlen hat; >> auf das Steuerjahr bezogen eine an die Sonderbegünstigung „langfristige Spende“ anknüpfende Rückzahlungsverpflichtung entstanden ist; >> wegen einer Wohnbaubegünstigung zur Zahlung der abgezogenen Steuer in erhöhtem Betrag verpflichtet ist ; >> wegen an Versicherungen anknüpfenden Begünstigungen zur Zahlung der abgezogenen Steuer in erhöhtem Betrag verpflichtet ist;

94

>> auf das Steuerjahr bezogen zur Erklärung und Zahlung des wegen der Begünstigung für die auf dem Einzelkonto für freiwillige wechselseitige Krankenkasse gebundenen Betrages abgezogene Steuer verpflichtet ist, bzw. falls >> am ersten Tag des Steuerjahres durch bevorzugten Beteiligungstausch erworbene Wertpapiere in Evidenz gehalten werden. Privatpersonen müssen keine Steuererklärung abgeben, wenn sie im Berichtsjahr überhaupt kein Einkommen erzielt haben. Außerdem ist keine Erklärung notwendig, falls: >> sich sich mittels einer einschlägigen Erklärung für die Feststellung der Steuer durch die Steuerbehörde oder den Arbeitgeber entschieden haben, >> steuerfreie Einkünfte erzielt haben, >> Pensionisten, die keine, über die Pension hinausgehend Einkünfte erzielt haben, >> Einkünfte beziehen, die lediglich die Bemessungsgrundlage erhöhen, aber an sich nicht zu versteuern sind, >> der Gesamtbetrag der aus dem Ausleihen von Wertpapieren, aus Dividenden, Kursgewinn bzw. aus einem Unternehmen entnommenen Einkünften 50 000 huf nicht überschreitet, und die auszahlende Stelle hiervon die Steuer aufgrund der Bestätigung in Abzug gebracht hat. >> ihre Immobilie bzw. ihr vermögenswertes Recht zwar veräußert, hierdurch aber kein Einkommen erzielt haben, >> unter anderem oder ausschließlich aus dem Verkauf von Fahrnissen Einkünfte erzielt haben und diese 200 000 huf nicht überschreiten; >> einen Gelegenheitsarbeiterpass besitzen und das im Laufe von Gelegenheitsarbeiten erzielte Einkommen 786 000 huf nicht erreicht hat, >> ausschließlich Einkünfte erworben hat, die im Sinne von internationalen Abkommen oder auf Gegenseitigkeit basierend in der Republik Ungarn nicht besteuert werden können, >> landwirtschaftliche Urproduzenten, deren aus dieser Tätigkeit stammende Einkünfte 600 000 huf nicht überschritten haben. Der Steuertarif hängt von der Höhe des Einkommens ab. >> 0–5 000 000 huf: 17%, >> über 5 000 000 huf: 850 000 huf zuzüglich 32% des über 5 000 000 huf hinausgehenden Teiles. Weitere Informationen: www.apeh.hu www.magyarorszag.huallampolgar/ugyek/adoilletekvam

95

7. Wenn Sie in Ungarn… Eine Stelle suchen

Konkrete Stellenangebote finden Sie in den lokalen und ungarnweiten Tagesblättern, in Jobbörsen im Internet, sowie bei privaten Arbeitsvermittlern. Über die europäischen Job- und Fortbildungsangebote finden Sie weitere nützliche Informationen im Internet auf dem EURES-Portal der Europäischen Union: www.europa.eu.int/eures. Wenn Sie derzeit in Österreich arbeiten aber aus irgendeinem Grund eine Stelle in Ungarn suchen, so kontaktieren Sie bitte mit Ihren an die Arbeit in Ungarn anknüpfenden Fragen unsere EURES-Berater, die Ihnen gerne zur Verfügung stehen. In Österreich können Sie sich an folgende EURES-Berater wenden:

Günther Wilfinger AMS – Arbeitsmarktservice Österreich (Austrian Employment Service) Permayerstrasse 10, A-7000 Eisenstadt Telefon: +43/02682-692-169 Fax: +43/02682-692-992 E-mail: [email protected]

Anita Ambrosch Niederösterreich A-1013 Wien, Hohenstaufengasse 2 Telefon: +43/1-53136-605 Fax: +43/1-53136-277 E-mail: [email protected]

Martina Vodrazka Niederösterreich A-1013 Wien, Hohenstaufengasse 2 Telefon: +43/1-53136-210 Fax: +43/1-53136 277 E-mail: [email protected]

Sabine Gassner Niederösterreich A-1013 Wien, Hohenstaufengasse 2 Telefon: +43/2272 62236 E-mail: [email protected]

Andrea Macher Steiermark A 8020 Graz, Keplerstraße 109 Telefon: +43/316-7080-607 907 Fax: +43/316-7080-607  790 E-mail: [email protected]

Ingrid Dimai Steiermark A-8020 Graz, Keplerstraße 109 Telefon: +43/316-7080-607 908 Fax: +43/316-7080-607  790 E-mail: [email protected]

Hermann Gössinger Steiermark Telefon: 0316/7081 DW 107 E-mail: [email protected]

96

Auf Interessensvertretung angewiesen sind:

Wenden Sie sich an den Nationalverband der Ungarischen Gewerkschaften (MSZOSZ). Die wichtigste Zielsetzung der MSZOSZ ist die Förderung und der Schutz der an das Arbeitsverhältnis anknüpfenden Interessen der Arbeitnehmer (primär ihrer eigenen Mitglieder), die umfassende Vertretung ihrer gesellschaftlichen, wirtschaftlichen, sozialen und kulturellen Interessen. An das Arbeitsverhältnis bzw. die Interessensvertretung anknüpfend liefern ihnen weitere Informationen die Regionalvertretungen West-Transdanubien der MSZOSZ:

MSZOSZ Nyugat-Dunántúli Regionális Képviselet (Regionalvertretung West-Transdanubien) 9700 Szombathely, Deák Ferenc 42. Telefon: 94/340-656 Fax: 94/312-455

MSZOSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Képviselete (Vertretung Komitat Győr-Moson-Sopron) 9023 Győr, Csaba utca 16. Telefon: 96/512-725 Fax: 96/317-698

MSZOSZ Zala Megyei Képviselete (Vertretung Komitat Zala) 8901 Zalaegerszeg, Jókai utca 9. Telefon: 92/599-103 Fax: 92/599-103

In Westungarn arbeiten und Rechtsberatung in Anspruch nehmen möchten:

können Sie sich mit arbeits- bzw. sozialrechtlichen Fragen persönlich, telefonisch oder schriftlich an folgende IGR-Büros wenden:

Regionales, Informations- und Koordinationsbüro, Standort Szombathely, Deák Ferenc utca 42. Regionales, Informations- und Koordinationsbüro, Standort Győr, Csaba utca 16. Regionales, Informations- und Koordinationsbüro, Standort Zalaegerszeg, Jókai utca 9. Kleinregionales Informations- und Beratungsbüro, Standort Nagykanizsa, Múzeum tér 6. Kleinregionales Informations- und Beratungsbüro, Standort Sopron, Deák tér 14. Kleinregionales Informations- und Beratungsbüro, Standort Sárvár, Batthyányi utca 42/E.

97

Elérhetőség Kontaktangaben Die österreichischen Partner der EURES-T Pannonia Az EURES-T Pannonia osztrák partnerei Arbeitsmarktservice Österreich Arbeitsmarktservice Burgenland Osztrák Munkaügyi Központ Munkaügyi Központ, Burgenland Treustraße 35-43, A-1200 Wien Permayerstrasse 10, A-7000 Eisenstadt Telefon: 01/33 178/309; Fax: 01/33 178/152 Telefon: 02682/692/132; Fax: 02682/692/139 www.ams.at www.ams.at/bgld/index.html

98

Arbeitsmarktsevice Niederösterreich Munkaügyi Központ, Alsó-Ausztria Hohenstaufengasse 2, A-1013 Wien Telefon: 01/53136/179; Fax: 01/53136/177 www.ams.at/noe/index.html

Arbeitsmarktsevice Steiermark Munkaügyi Központ, Stájerország Babenbergerstraße 33, A-8020 Graz Telefon: 0316/7081 – 104, Mobil: 0664/231 75 63; Fax: 0316/7081 – 190 www.ams.at/stmk/index.html

Wirtschaftskammer Niederösterreich Kereskedelmi és Iparkamara, Alsó-Ausztria Landsbergerstraße 1, A-3100 St. Pölten Telefon: +43 (0) 2742 851 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] www.wko.at/noe

Industriellenvereinigung Burgenland Gyáriparosok Szövetsége, Burgenland Marktstr. 3, A-7000 Eisenstadt Telefon: +43 664 322 9462 E-mail: [email protected] www.iv-burgenland.at

Wirtschaftskammer Burgenland Kereskedelmi és Iparkamara, Burgenland Robert-Graf-Platz 1 , A-7000 Eisenstadt Telefon: +43 (0)5 90 907 www.wko.at/bgld

ÖGB Wien Osztrák Szakszervezetek Szövetsége Laurenzerberg 2, A-1010 Wien Tel. 01/534 44; Fax 01/534 44/204 E-mail: [email protected]

ÖGB Burgenland Osztrák Szakszervezetek Szövetsége Burgenland Wiener Strasse 7, A-7000 Eisenstadt Telefon: 02/682 770; Fax: 02/682 770 62 E-mail: [email protected] www.oegb.at

ÖGB Niederösterreich Osztrák Szakszervezetek Szövetsége, Alsó-Ausztria Windmühlgasse 28, A-1060 Wien Telefon: 01/586 21 54; Fax: 01/586 21 54 1566 E-mail: [email protected] www.oegb.at

ÖGB Steiermark Osztrák Szakszervezetek Szövetsége, Steiermark Karl-Morre-Straße 32, A-8020 Graz Telefon: +43 316 70 71-0; Fax: +43 316 70 71-341 E-Mail:[email protected]. www.oegb.at

Arbeiterkammer Niederösterreich Munkavállalói Kamara, Alsó-Ausztria Kammer für Arbeiter und Angestellte Niederösterreich (AKNÖ) Windmühlgasse 28, A-1060 Wien Telefon: 05 7171; Arbeitsrecht: 05 7171 – 1717 Konsumentenberatung: 05 7171 – 1616 www.noe.arbeiterkammer.at

Arbeiterkammer Burgenland Munkavállalói Kamara, Burgenland Wiener Strasse 7, A-7000 Eisenstadt Tel. +43 (2682) 740 0 Arbeitsrecht: 02682/740-55 Sozialrecht: 02682/740-33 Insolvenzrecht: 02682/740-22 Lohnsteuerberatung: 02682/740-25 Konsumentenberatung: 02682/740-97 E-mail: [email protected] Telefon: 02682/740 Fax: 02682/740-40

99

Die ungarischen Partner der EURES-T Pannonia Az EURES-T Pannonia magyar partnerei Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Amt für Beschäftigung und Soziales 1476 Budapest, Pf. 75 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Telefon: +36-1-303-9300; Fax.: +36-1-210-4255 E-mail: [email protected] www.afsz.hu

100

Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Regionalarbeitsamt Westtransdanubien Szombathelyi Kirendeltség Aussenstelle Szombathely 9700 Szombathely, Hollán Ernő u. 1. Telefon: 94/514-570; Fax: 94/514-575 www.nyugatrmk.hu

Aussenstelle Győr 9021 Győr, Városház tér 3. Telefon: (96) 529-910 www.nyugatrmk.hu

Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) Landesverband der Allgemeinen Konsumgenossenschaften und Handelsgesellschaften 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11. Anschrift: 1476 Budapest, Pf. 370 Telefon: 06 1/455-5400; Fax:06 1/312-0642 E-mail: [email protected] www.afeosz.hu

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Landesverband der Unternehmen und Arbeitgeber 9700 Szombathely, Fő tér 36, 1/9–10. Telefon:  94/323-193 E-mail: [email protected] www.vosz.hu

Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) Verband der Dienstgeber des Agrarsektors 2030 Érd, Felső u. 101. www.agmunkaszov.com

Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetsége (KISOSZ) Landesverband der Gastgeber und Händler 9022 Győr, Liszt Ferenc utca 11. Tel/fax: 96/550-444 E-mail: [email protected] www.kisosz.hu

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Landesverband der Dienstgeber und Industriellen 8900 Zalaegerszeg Baros G. utca 20. Telefon: 92/550-832; Fax: 92/550-859 www.mgyosz.hu

Ipartestületek Országos Szövetsége Landesverband der Innungen Szombathelyi Ipartestület 9700 Szombathely, Thököly út 38. Telefon: 94/313-932, 94/312-342

Magyar Iparszövetség (OKISZ) Ungarische Industrievereinigung 9701 Szombathely Pf. 120. Telefon: 94/311-290 www.okiszinfo.hu

Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ) Landesverband der Stadtwerke und strategischen Dienstleister www.stratosz.hu

Mezőgazdasági Szövetkezők Független Szakszervezetek és Termelők Országos Szövetsége Landes- Demokratikus Ligája verband Demokratische Gewerkschaft der ungarischen Landwirte der unabhängigen Gewerkschaften 9700 Szombathely, Károly Róbert u. 12. 9700 Szombathely, Fő tér 36. Telefon: 94/517-628; Fax: 94/517-629 Tel:94/506-390; www.liganet.hu Fax: 94/506-370; 94/506-371 www.mosz.agrar.hu Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Verband der Ungarischen Gewerkschaften 9700 Szombathely, Deák Ferenc u. 42. Telefon: 94/314-491; Fax: 94/312-455 www.mszosz.hu

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Verband der Autonomen Gewerkschaften 1068 Budapest, Benczúr u 45, 4. Stock Telefon: (1) 413-1934; Telefax: (1) 461-2480 E-mail: [email protected]  www.autonomok.hu

Munkástanácsok Országos Szövetsége Landesverband der Arbeiterräte 9700 Szombathely, Király u. 17. Telefon: 94/522-980 www.munkastanacsok.hu

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Kooperationsforum der Gewerkschaften 9200 Győr, Városháza tér 1. www.szef.hu

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Gewerkschaftsbündnis der Intellektuellen 1066 Budapest, Jókai utca 2. www.eszt.hu

Koordinációs Iroda Koordinationsbüro 9400 Sopron, Szent György utca 16. Telefon: 99/505-585 Fax: 99/505-584 E-mail: [email protected] www.eures-pannonia.eu

www.eures-pannonia.eu www.eures.europa.eu 2010