Rálõttek, elásták, de mindent túlélt

Térségi Tükör

Közéleti információs havilap • Megjelenik minden hónap elsõ hetében • I. évfolyam 1. szám, 2007. március 8.

Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Szeged, Üllés, Zákányszék

Rálõttek, elásták, de mindent túlélt Mikorra lesz teljes a Mária-szoborcsoport?

A tartalomból: Polgármesterek a Térségi Tükörrõl Lapindító körkép

2. o.

Káosz és zavar az egészségügyben Csongrád megye harcol az ágyakért

4. o.

Közel 350 millió a kistérségnek Területfejlesztési források

6. o.

Megmentették az ügyeletet Ruzsán Összefogással tovább mûködhet

10. o.

2007 a megújulás éve Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdõ

11. o.

Sportpályák és milliók Pályafelújítások a homokon

12. o.

Tisztelt Olvasó! Ön most a Kistérségi Tükör első számát tartja a kezében. Ezentúl minden hónapban áttekintést adunk a megyéről, Szegedről, a Homokhátságról.

Hamar megszerették az alsóvárosiak a régi-új szoborcsoportot

Tavaly augusztusban, közel hatvan év eltelte után került vissza eredeti helyére, a szegedi Mátyás térre a hányatott sorsú Máriaszoborcsoport.

Szegeden is üzletet nyit a Mórakert Mórahalmi mintaboltja után Szegeden is üzletet nyit a Mórakert Szövetkezet. A cég nem titkolt célja a kiskereskedelmi hálózat kiépítése. folytatás a 3. oldalon

A munka azonban még nem fejeződött be. Hátravan a fonatos kőkorlát rekonstrukciója és a négy bőségszarus, lámpást tartó angyal visszahelyezése. Az 1947-ben lebontott szoborcsoport helyreállítására még 2003

őszén tett javaslatot Hüvös László önkormányzati képviselő. A restaurálási munkálatok kivitelezésére és a szobroknak az alsóvárosi templom előtti elhelyezésére három évre volt szükség. folytatás a 3. oldalon

Manapság egyre több történésről számol be a média, minden órában újabb és újabb szenzációról, botrányról hallhatunk. A rengeteg információ azonban gyakran nem segít a tisztánlátásban. Lapunk azt szeretné, hogy kistérségünk ügyeiről, a bennünket körülvevő környezetről Ön többet tudhasson meg. Egy tatár mondás szerint „lovat a fogáról, legényt a munkájáról” kell megítélni. A jó tatárok persze még folytathatnák a sort, hogy az élet különböző területein milyen szempontok szerint érdemes mérlegre tenni a teljesítményt, de az bizonyos, egy újságot stílusa, tartalma, mondanivalója határoz meg.

Lapunkról Ön és a többi olvasó fogja majd kiállítani a bizonyítványt. Mi egyelőre megfogalmazzuk, hogy mit szeretnénk közvetíteni, miként kívánjuk szolgálni a több tízezres olvasóközönséget. Az első szám megmutatja, hogy milyen irányba indulunk el. A 36 ezer példányban megjelenő Kistérségi Tükör tisztességes, értékőrző sajtótermék lesz, amelyben elismerjük a dolgos emberek és a tevékeny közösségek teljesítményét. Igyekszünk olyan témákat is felkarolni, melyekről más helyen nem lehet olvasni, hallani. Ha valamely ügy nem világos, utánajárunk, kérdezni fogunk. Albert Einstein mondta a tisztázandó kérdések kapcsán, „a legfontosabb: nem szabad abbahagyni a kérdezősködést.” Ígérjük, szerkesztőségünk fáradhatatlanul keresni fogja az Önöket érdeklő válaszokat. Medgyesi Konstantin

Hölgyolvasóink részére ingyenes fürdõbelépõ a 11. oldalon!

2

Fodor Imre – Forráskút Fontos lenne egy olyan orgánum, egy olyan média a kistérségben, amelyik objektíven tudná közvetíteni azokat az eseményeket, szándékokat, amelyek megjelennek a térségen belül. A lakosság bővebb, részletgazdagabb tájékoztatása szempontjából is nagy előrelépést jelentene, hiszen a helyi újságok terjedelme nem engedi, hogy minden egyes témát bővebben kifejtve, esetleg más településekkel összevetésben is körüljárjunk. Ráirányíthatná a figyelmet azokra a gondokra, amelyekkel mondjuk Pusztamérgesen vagy Öttömösön a statisztikai kistérség másik végében szembesülnek, ezáltal megtudhatnánk, kinek mi a problémája és lehet, hogy a gondokon közösen tudnánk segíteni.

Térségi Tükör

Polgármesterek a Térségi Tükörrõl Ingyenes periodikánkat a Kistérségben, a Kistérségnek indítottuk. A Homokhátság vidékén több település él együtt, amelyek egymástól sosem voltak elszigetelve, most mégis arra gondoltunk, hogy e nehéz időkben még erősebben össze kellene fognunk mindannyiunk közös érdekében. Lapindító számunkban megkértük az érintett települések polgármestereit, mondják el, mi a véleményük a kistérséggel foglakozó havonta megjelenő periodikáról, illetve milyen lehetőségeket látnak benne.

Örömteli dolog a számunkra is, hogy megjelenik egy ilyen, kistérségi információs lap, mert a legkisebb településen is van olyan program, amit érdemes megjelentetni. Egyrészt az embereket tájékoztatni kell a mi munkánkról is, másrészt tájékoztatni kell őket a szomszéd települések helyzetéről, az ott élők körülményeiről. Bízom benne, hogy ez a lap gazdára, tehát vevőre talál a lakosság körében.

ló tényezőként hathat, akár elégedettséget vagy büszkeséget adhat egyegy térségi megvalósítás. Tudnunk kell, hogy mi történik a környezetünkben, hiszen lehet, hogy hasonló problémákkal szembesülünk, lehet, hogy mások már találtak ugyanarra a gondra megoldást. Másoknak jó ötleteik vannak egy olyan területen, amelyen mi is fejleszthetnénk, vagy fordítva, nálunk vannak előrelépések. Tehát mindenképpen egy fontos fórum lehet a Térségi Tükör.

Magyar Anna – a Csongrád Megyei Közgyûlés elnöke: Örülök az új lap indulásának, amely megteremti a lehetőségét annak, hogy a homokháti településeken élők tudjanak egymásról, értesüljenek arról, hogy a szo mszédos községben, városban mi történik. Fontos számomra az összetartozás, a közös gondolkodás, amelynek fóruma lehet ez a kiadvány. Remek lehetőségnek tartom, hogy a megyei önkormányzat működéséről is beszámolnak e hasábokon, hiszen minden intézkedésünk a Csongrád megyeiek érdekében születik, és jó, hogy erről hitelesen értesülhetnek az itt élők. vagy éppen örömeit-sikereit, és az ilyen tapasztalatokból valamennyien tanulhatunk.

Petró Ferenc – Ásotthalom

Bata Ferenc – Öttömös

2007. március

Nagyon örülök ennek a kezdeményezésnek, sőt úgy gondolom, hogy már jó néhány évvel ezelőtt el kellett volna indítani ezt a lapot. Szerintem ugyanis itt a kistérségben nagyon egymásra vagyunk utalva. Az idő azt mutatja, hogy ma már magányos farkasként nem lehet boldogulni, nem lehet előre jutni, az összefogás viszont hatalmas erőt tud biztosítani. Együtt sokkal hatékonyabban lehet pályázni, pénzhez jutni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy egy ilyen kiadvány révén megismerhetjük a többi település gondjait-bajait,

gyakorlatilag nem volt a számukra kézzelfogható jele annak, hogy egy úgynevezett Homokháti Kistérségben élnek, egy ilyen kiadvány viszont sokat segíthetne abban, hogy átéljék, átérezzék ezt. Másik hozadéka egy ilyen lapnak, hogy az információk közvetlenül és az eddigieknél könynyebben juthatnak el az egyes településeinkhez.

Nagy Attila Gyula – Üllés A kistérségnek az a legfőbb szerepe, hogy mindenképpen egy egységes képet alkosson erről a vidékről. A támogatásokra is nagyobb eséllyel pályázhatnak a kistérségek, ami nyílván, minden itteni település számára rendkívül fontos. Ugyanakkor a statisztikai kistérség fogalma még nagyon új dolog, a lakosok nem is igazán tudják, miről van szó, még akkor sem, ha az elmúlt időszakban egyre nagyobb hírverést kapott. Eddig

Sánta Gizella – Ruzsa Ez mindannyiunk érdeke, hiszen a kistérség problémái minden itt élőt érintenek. Mindenképpen érdekelné az itt élőket a kistérség további településein élők sorsa is. Akár motivá-

Matuszka Antal István – Zákányszék M i n d e n fél ek é p p e n egy nagyon jó kezdeményezésnek tartom, bár mindegyik településnek van egy saját információs kisújságja, ami az aktuális kérdésekről tájékoztatja a lakosságot. A nagy, megyei lapokban nem sok tudósítás jelenhet meg egy településről, de ha térségi szinten gyűjtenek össze információkat és így juttatják vissza az itteni olvasókhoz, akkor ez egy rendkívül hasznos kezdeményezés lesz. A Kistérségi Iroda egyébként is sokat dolgozik a térségért, úgyhogy külön dicséretet érdemel, hogy felvállalja az új lap részbeni szerkesztését. Nagyon fontos, hogy az emberekhez időben és pontos információk jussanak el. Feltételezhető, a térség települései is sok mindent megtudhatnak egymásról általa, akár kulturális rendezvényekről, akár egyéb akciókról legyen szó. Utóbbiak ötletadó események is lehetnek, hiszen az is fontos, hogy tanuljunk egymástól.

Kispéter Géza – Domaszék Ha a homokháti települések valós problémái láthatóbbá válnak és érthetőbbek lesznek az itt élő emberek számára az új nyomtatott média révén, akkor nagyon jó kezdeményezésnek tartom. Bár egy kistérség vagyunk és általában közösek a gondjaink, vannak speciális, jellegzetesen helyi problémák. Mindemellett mások tapasztalataiból, előrelépési lehetőségeikből és kihasznált helyzeteikből tanulni lehet. Ha lenne egy olyan lap, amiben megjelennének a településeink megvalósításai, ötletei, elképzelései, eredményei, akkor fel tudnánk használni a közös tapasztalatokat.

lásból is jelentős segítség lehetne. Sokkal könnyebben együtt tudunk működni, ha ismerjük egymás elképzeléseit, ha van egy fóruma a gazdasági terveinknek. A támogatások, források megszerzésében a legfontosabb szempont, hogy hogyan tudnak együttgondolkodni a települések, hogy meg tudnak-e fogalmazni közös célokat és azt gondolom, hogy egy ilyen médium ebben is sokat segíthet. Ugyanakkor magát a kapcsolatépítést, a kapcsolat fenntartását segíthetné, hiszen havi rendszerességgel történne az információáramlás, hírek, esetleg helyszíni riportok formájában, ami a közös kistérségi céljainkat maximálisan szolgálná.

Dr. Papp Sándor – Pusztamérges

Borbásné Márki Márta – Röszke Örömmel nyugtázom, hogy az egész kistérségben, minden településen megjelenik egy olyan kiadvány, amelyik havi rendszerességgel különkülön megjelenítené a térség községeit. Fontosak lennének az aktualitások, rendezvények, fejlesztések, civil kezdeményezések megjelenítése úgy, hogy arról a térség más településének lakója is tudomást szerezhessen. A kulturális eseményekről, beharangozók révén a településhatárokon túl is tudomást szerezhetnénk egymás rendezvényeiről, így a térség lakói valóban azt érezhetnék, hogy összetartozunk. A közösségi rész erősítésén túl gazdasági megfonto-

3

Térségi Tükör

2007. március

Feltétlenül jó kezdeményezésnek tartom egy ilyen lap megjelentetését, hiszen ha már kistérségi összefogásról van szó és minden település részt venne a maga híreivel a lapban, akkor az olvasó tényleg első kézből juthatna hozzá a térség aktuális információihoz. A lap olvasói így egy átfogó képet kapnának a kistérség életéről, külön-külön a települések életéről, illetve a konkrét megvalósításokról. Mindezekről eddig, csak elszórtan a különböző médiumokban lehetett hallani, egységes, közös fórum erre még nem volt. Megígérhetem, hogy településünk rendszeresen jelen lesz aktuális információkkal a most induló új lapban. Lejegyezte: Pásztai András

Rálõttek, elásták, de mindent túlélt Mikorra lesz teljes a Mária-szoborcsoport? A szoborcsoportot körülvevő kőkorlát elkészítéséhez és az angyalok visszahelyezéséhez további támogatást remél a város. A teljes helyreállításhoz 25 millió forint szükséges. Pályázati forrásból 16 millió forint megszerzésére van remény, az önkormányzat 9 milliós önerőt biztosít a cél érdekében. Hogy mikor készültek a sokat látott és tapasztalt szobrok, nem egyértelmű, az azonban bizonyos, Szeged legrégebbi köztéri műalkotásairól van szó. Abban egyetértenek a kutatók, hogy a 18. század elején már állt az alsóvárosiak körében komoly tiszteletnek örvendő szoborcsoport, amelyhez a legkülönbözőbb történetek fűződnek. Az egyik ilyen szerint egy idegen kato-

na azzal a felkiáltással, miszerint: lássuk, a katolikusok istenasszonya képes-e magát megvédeni, rálőtt a szoborra. El is találta Szűz Mária alakját, a jobb kar letört – ezért nevezték akkoriban Csonka Szűznek – de a golyó visszapattant és halálra sebezte az istenkáromló férfit. A második világháborúban a kompozíciót bombatalálat érte, ezért restaurálási céllal 1947ben lebontották. 1950ben – abban az esztendőben, mikor a kommunista diktatúra hatóságai feloszlatták a szerzetesrendeket – néhány szegedi ferences barát mentési céllal a rendház istállójában 50-60 centi mélyre elásta a szoboregyüttest. Az atyák attól tartottak, ha nem rejtik el, megsemmisülhetnek a pótolhatatlan egyházi értékek. Az elkövetkezendő

évtizedekben az egykori istálló helyén állami szociális otthon létesült, a szobrok fölé vastag padlóburkolat került. Az ott gondozott idősek nem is sejtették, milyen szenzációs lelet fölött élik mindennapjaikat. A ferencesek a titkot egymás között őrizték, leírni nem lehetett, hiszen akkor minden kiderült volna. Négy évtized azonban nagy idő, a titkok tudói eközben meghaltak és nem osztották meg másokkal ismereteiket. Muzeológusok a ’80-as években már megkezdték az alkotások keresését, nem bukkantak azonban semmiféle nyomra. 1991-ben - miután az egyház visszakapta a Mátyás téri épületet – nyomdagépeknek ástak alapot, akkor a vak véletlennek köszönhetően kerültek felszínre a barokk szobrok. M.K.

Szegeden is üzletet nyit a Mórakert Kiskereskedelmi tevékenység-bővítés a szövetkezetnél A felújított Szent István téren kialakított pavilonokban talált helyet a cég legújabb boltjának. A március végén nyíló üzlet 38 négyzetméteren várja majd a szegedi vásárlókat. Nem csak a szövetkezet által forgalmazott kimért és csomagolt zöldség-gyümölcs féléket találják meg itt az érdeklődők, hanem savanyúságokat, szárazárukat és aszalt gyümölcsök teljes választékát is biztosítja a sokoldalú üzlet.

„Földtõl az asztalig”

A vásárlók eddig a hiper- és szupermarketekben, diszkont áruházakban találkozhattak a Mórakert Szövetkezet termékeivel. A csomagolt áruknál könnyű volt a megkülönböztetés, a kimért zöldség-gyümölcsnél viszont nem tudhatta a fogyasztó, mikor vá-

Áprilistól Szegeden is kaphatók a homokháti zöldségek

laszt magyar termelőtől, és mikor az importált áruból. A kiskereskedelmi hálózat kialakításával a vásárlók bizonyosak lehetnek abban, hogy ezekben az üzletekben a magyar termelők kiváló minőségű, a „földtől az asztalig” nyomon követhető termelési rendszerben előállított zöldséggyülömcseit találják. A Mórakert Szövetkezet tagjai, beszállítói mind arra törekednek, hogy megfeleljenek az EUREPGAP minőségügyi rendszer szigorú

követelményeinek, vegyszermentes, jó ízű és biztonságos termékekkel lássák el a fogyasztókat. A vásárlókkal való kommunikációt is megkönnyíti az üzlet megnyitása, hiszen az újonnan bevezetett termékekről kialakított vásárlói véleményt azonnal elmondhatják, és lehetőség nyílik a visszajelzésre, piackutatásra. A bolt nyitási és folyamatos akciókkal várja majd kedves leendő vásárlóit.

4 Szükséges a gyalogátkelőhely, mégis leszavazták a javaslatot A visszaállított Már i a - s z o b o rc s o p o r t védelme érdekében a Mátyás téri templom előtti területre korlátozták az autóval történő behajtást. Emiatt a tér keleti részén az út mindkét oldalán parkolnak a járművek. A templomot megközelíteni szándékozó gyalogosok pedig a forgalmas úton – zebra hiányában – a sűrűn parkoló gépkocsik között kénytelenek áthaladni. A témában Hüvös László önkormányzati képviselő Botka László polgármesterhez fordult, aki válaszlevelében kifejtette, valóban szükséges a gyalogátkelőhely kialakítása a Mátyás téren. A költségvetési vitában Hüvös László a gyalogátkelőhely létrehozása érdekében módosító indítványt tett, a közgyűlés kormánypárti többsége azonban leszavazta a javaslatot.

Térségi Tükör

2007. március

Bedugul a Bécsi körút?

Átalakulhatnak a szegedi közlekedési szokások

A Bécsi körúton a tervezett új híd nélkül is nagy már a forgalom

A tervezett fejlesztések, mint például az új klinikai tömb és a harmadik Tisza-híd léte, alapvetően alakíthatják át a szegedi közlekedési szokásokat. A szakemberek szerint már most el kell kezdeni a felkészülést a várható változásokra. Komoly átalakítás előtt áll Szegeden a Tisza fo-

lyó – Máglya sor - vasúti töltés – Indóház tér – Bánomkert sor – Semmelweis utca – Tisza Lajos körút által határolt terület. A Biopolisz program keretében az érintett részeken – uniós támogatás esetén – megépülhet például az ezerágyas új klinikai tömb, de a tervek szerint egy tudományos és kutatói központ is létrejöhet itt. Már önmagában az új klinikai

épület megváltoztathatja a városrész életét, és akkor még nem beszéltünk a Bécsi körút meghosszabbításaként létrejövő harmadik Tisza-híd teremtette új helyzetről. A szakemberek szerint a fejlesztések következtében jelentősen emelkedni fog az ide eljutni szándékozók száma; már most előre kell gondolkodni, hogy miként lehet majd kivédeni a változások kiváltotta negatív

hatásokat. Problémát jelent, hogy a szabályozási és közlekedési tervek elkészítéséhez a város nem rendelkezik naprakész adatokkal, a korábbi szakértői vélemények elavultak. Bizonyos, hogy az új klinikai épület és a harmadik híd léte alapvetően fogja felülírni az eddigi közlekedési szokásokat Alsóvároson és a Belváros csatlakozó utcáiban, de valószínűleg egész Szegeden. Gyimesi László önkormányzati képviselő lapunknak nyilatkozva aggodalmát fejezte ki, megítélése szerint a Bécsi körút forgalma elviselhetetlenné válhat, de bedugulhat a Szentháromság utca és a Boldogasszony sugárút is. A városatya úgy véli, a tervezéskor mindenképpen vizsgálni kell, hogyan kezelhető e szakaszokon a jelentős forgalomnövekedés. Az önkormányzati képviselő szerint a döntések előtt az érintett területen élők véleményét ki kell kérni, minél szélesebb körben szükséges a velük való konzultáció és minden határozatot a helyben lakók érdekeinek figyelembevételével kell meghozni. meko

Káosz és zavar az egészségügyben Csongrád megye harcol a kórházi ágyaiért A kórházi ágyszámleépítés egyik nagy vesztese Csongrád megye lehet. Több mint 600 ágyat vesz el Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Javaslata működésképtelenné, finanszírozhatatlanná teszi az egészségügyi rendszert. – Tovább folytatódik az egészségügyi rendszer szétverése. A kórházi ágyszámokról szóló miniszteri javaslat káoszt és zavart okozott az egészségügyben. Amit Molnár Lajos reformnak nevez, az semmi más, csak folyamatos leépítés, amivel veszélyezteti az ellátás biztonságát – jelentette ki Nógrádi Zoltán, aki a Csongrád Megyei Közgyűlést képviseli a

regionális egészségügyi tanácsban. Ebben a szervezetben a három délalföldi megye kórházfenntartói képviseltetik magukat, és – Csongrád megyei kezdeményezésre – úgy döntöttek, a miniszter javaslata alkalmatlan a tárgyalásra, ezért visszaküldték azt, és törvénymódosítást szorgalmaztak. Később a többi régió egészségügyi tanácsai is így határoztak, ez azonban nem gátolta meg Molnár Lajost abban, hogy újabb, a szakmai egyeztetést nélkülöző kórházi ágyszámlistát hirdessen ki. Ennek következtében országszerte mintegy 16 ezer ágy szűnik meg.

– Nem fogadhatjuk el a Csongrád megyeiek érdekében az ágyszámleépítést. Az egészségügyi rendszer szétveréséhez nem asszisztálhatunk – mondta Nógrádi Zoltán. – A jelenlegi helyzetet tovább rontani nem szabad, legalább ezt a szintet meg kell tartani. Az egészségügyben fejlesztésre és nem leépítésre van szükség. Molnár Lajos tevékenysége viszont nem ezt a cél szolgálja. Kapkodás, fejetlenség uralkodik az ágazatban, ami veszélyezteti az emberek életét – mondta a politikus. Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke életre hívott egy egészségügyi tanácsadó testületet, amelynek te-

Szegény is, beteg is a magyar egészségügy

kintélyes professzorok, házi- és szakorvosok, intézményvezetők a tagjai. A testület tanácsokat ad, hogy a megyei közgyűlés hatékonyan segíthessen a betegek és az egészségügyben dolgozók érdekeit megjeleníteni. – A Csongrád Megyei Közgyűlés pártpolitikasemlegesen védi kórházait, és nemcsak a saját intézményeit, hanem a megye többi kórházát, így a vásárhelyit és a

szegedit is – magyarázta az elnök, aki szerint igazságra és igazságosságra van szükség, hiszen az megengedhetetlen, hogy egy ilyen mértékű csonkolás előtt a miniszter nem egyeztet szakmai körökkel. Szerinte elfogadhatatlan, hogy osztályokat zárjanak be, hogy emberek a lakóhelyüktől távol kapják csak meg a szükséges ellátást. Péter Árpád

Térségi Tükör

2007. március

A magyar közoktatás az elkövetkező években reformok előtt áll A magyar közoktatás fejlesztésének egyik kulcspontja az iskolák közötti partneri viszonyok kiépítése, az egymástól való tanulás (benchmarking) „kultúrájának” elterjesztése, s ebben a kistérségi iskolaszövetségek szerepe meghatározó lehet. A homokháti kistérség iskolái NATRAFORGÓ PROGRAM néven 1997-ben dolgozták ki a kistérségi közoktatási együttműködés koncepcióját, melyben egy több színtéren zajló, közös fejlesztő munka alapelveit és feladatrendszerét határozták meg. 1998. június végén Mórahalmon megalakult, majd 2001. őszén civil szervezetként bejegyzésre került a Homokháti Iskolaszövetség. Mára 22 általános iskola csatlakozott a szövetséghez.

Jelentõs állami támogatások Az elmúlt időszak legnagyobb közös sikere az volt, hogy létrejött egy olyan hatékony szervezeti kultúra és menedzsmentkapacitás, mely alkalmassá teszi az iskolaszövetségi partnereket nagyobb volumenű fejlesztő programok kidolgozására és minőségi megvalósítására. Talán ennek is köszönhető, hogy 2000. ősze óta hét sikeres közoktatási Phare és HEFOP program révén nagyléptékű kistérségi fejlesztő tevékenységek megvalósításához kaptunk komoly támogatást. A Homokháti Iskolaszövetséget – eddigi munkásságának köszönhetően – jegyzik a közoktatásban. Meghívást kapott az Oktatási Minisztérium két szakmai bizottságában való részvételre, valamint egy országos kistérségi modellprogramban való közreműködésre (RK-

„HISZünk benne!” A Homokháti Iskolaszövetség (HISZ) iskoláinak kistérségi közoktatási együttmûködési programja

5 a közéleti szerepre, civil kurázsira nevelést, melynek keretében regionális tiniparlament (eddig egy kistérségi, kettő megyei és négy regionális tiniparlamentet szerveztünk), és megyei diákújságíró találkozó került megrendezésre (eddig négy megyei találkozót szerveztünk!).

Szakmai menedzsment

10 éve kistérségi pedagógiai szakmai mûhely a Móra Ferenc ÁMK

PSZ); tevékenységének bemutatására több ízben felkérték különböző szakmai rendezvényeken és konferenciákon (ÖTATE – Encs, 2001, Rétközi Iskolaszövetség – Ibrány, 2002, Kistérségi együttműködések – Pilisborosjenő, 2002, OKNT Nyíregyháza 2004, Kiskőrös 2006), valamint a Szegedi Tudományegyetem JGYTFK Közoktatás-vezetői Programjában (20012006).

Az Iskolaszövetség céljai A Homokháti Iskolaszövetség eredeti küldetése szerint kistérségi hatókörű közhasznú társadalmi szervezet, de az elmúlt időszakban komoly hatással volt szűkebb-tágabb szakmai környezetére (kistérségi együttműködések közötti kooperáció beindítása Csongrád megyében és a Dél-alföldi Régióban), s országosan is jelentős része volt a kistérségi együttműködési szemlélet elterjesztésében, meghonosításában (a MIASZÖSZ, Magyarországi IskolASZÖvetségek Szövetsége országos hálózati együttműködésének gesztora a Homokháti Iskolaszövetség!) A homokháti iskolaszövetség együttműködésének célja: jól szer-

vezett, költség-hatékony oktatási szolgáltatások, példaértékű komplex kistérségi közoktatási együttműködési modell kialakítása a homokháti kistérségben; a Homokháti Iskolaszövetség kistérségi közoktatási együttműködésében résztvevő iskolák pedagógiai, szakmai együttműködésének folyamatos továbbfejlesztése, bővítése; a kistérségben fellelhető humán erőforrás és infrastruktúra átgondolt közös hasznosítása; a homokháti kistérség közoktatási együttműködésében résztvevő iskolák horizontális szakmai kapcsolattartásának továbbfejlesztése; a hasonló területen szakmai fejlesztést kezdeményező intézmények és pedagógusok kölcsönös előnyökkel járó együttműködése; az egyes intézményekben fellelhető mintaértékű kezdeményezések jó gyakorlatának megtanulása egymástól; a tapasztalatok gyűjtése, terjesztése, kistérségi iskolák szakmai fejlesztése, hosszútávon gondolkodó, tudásfelhalmozásra koncentráló humánerőforrás-fejlesztés: horizontális tantárgyi kulcsmunkaközösségek, tantárgyakon átívelő szakmai klubok, szak-

mai rendezvények megvalósítása révén.

Tiniparlament és bûnmegelõzés

Céljaink közé tartozik még a halmozottan hátrányos helyzetű (elsősorban tanyán élő) gyerekek tanulni akarásának és tudásának, valamint további tanulmányaik eredményességéhez és későbbi boldogulásukhoz nélkülözhetetlen kulcskészségeik és képességeik fejlesztése a kistérségi tanulmányi, kulturális és sportversenyek, vetélkedők összehangolása révén. Hátránykompenzáló kistérségi gyerekprogramok szervezése: hátrányos helyzetű gyerekek karácsonyi ünnepsége, sajátos nevelési igényű gyerekek sportnapja, színházi beavatás, bűnmegelőzési programok.

Együttmûködési területek A pedagógusok számára szakmai programokat szervezünk a következő címekkel: Horizontális tantárgyi kulcsmunkaközösségek működtetése kistérségi szinten, Tantárgyakon átívelő szakmai klubok működtetése kistérségi szinten, valamint Szakmai rendezvények kistérségen innen és túl. Fontosnak tartjuk még

A kistérségi szakmai szolgáltatások fejlesztése és működtetése terén komplex kistérségi közoktatási menedzsment keretében szakmai és pénzügyi projektmenedzsmentet és kistérségi PR tevékenységet végzünk. Az Iskolaszövetségi portált mi működtetjük, amely 21. századi iskolaszövetségi belső és külső kommunikációt, kistérségi @datbankot, költséghatékony kistérségi e-módszertani tár létrehozását és elektronikus faliújságot foglal magában. Feladatunknak tartjuk még egy Kistérségi módszertani és segédkönyv-, videó-, CD

és hangtár közös hasznosítását is. HISZünk benne, hogy a Homokháti Iskolaszövetség közoktatási együttműködése, kapcsolatrendszere mára hatékony, jól szervezett oktatási szolgáltatások biztosítását jelenti az iskolaszövetséghez tartozó iskolák valamennyi iskolahasználója számára. HISZünk benne, hogy a Homokháti Iskolaszövetség iskoláinak sikeres kistérségi együttműködése hozzájárulhat a „kistérségi együttműködési szemlélet” Csongrád megyei, Dél-alföldi Régión belüli, valamint országos elterjedéséhez, meghonosodásához.

6

Térségi Tükör

2007. március

Közel 350 millió a Homokháti Kistérségnek Ha még emlékeznek arra a kiadványra, ami ősszel a Homokháti Kistérség elmúlt évtizedéről készült, abban egyszer már bemutattuk a megyei pályázható források felhasználásának alakulását és a megye térségei közötti megoszlását. Ott csak 2003-ig elemeztük az adatokat, olvasói visszajelzések alapján azonban úgy ítéltük meg, helyes, ha a 2004-2006-os éveket is górcső alá vesszük. Annyi mindenképpen kiderül az alább következő számokból, hogy kistérségünk a decentralizált állami források elnyerésében és felosztásában igyekszik a térség és az azt alkotó települések igényeit messzemenően figyelembe venni, s ez sikerül is neki. – A települések felzárkóztatását szolgáló területi kiegyenlítő forrásokra a megyénkben a hétből csak öt térség pályázhatott, a Szegedhez és a Hódmezővásárhelyhez tartozó települések nem jogosultak erre – mondta Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő. A területi kiegyenlítést szolgáló pénzek 2004-2006. évben történt pályázati felosztása a következőket mutatja. A Homokháti kistérség az elnyert források tekintetében a makói kistérség után a második helyen szerepel, azonban ha megvizsgáljuk a kistérség településszámát is, akkor Homokhátság 36,8 millió forint/kistérségi település, míg Makó 22,1 millió forint/kistérségi település forrást tudott megszerezni, s ez megyei szinten igen kiváló eredménynek tekinthető. Ha az egyes térségek lélekszámát is

Kistérségünk helyzete a területfejlesztési forások tükrében

összevetnénk, még kedvezőbb képet kapnánk. Feltehetjük, és fel is kell tennünk azt a kérdést, vajon a kistérségek vezető települései mennyire tudják a kistérségi közös érdekeket a sajátjukkal egyeztetni, illetve mennyire szolgálja a térségközpont fejlesztése a térség egészének fejlődését is? A 2004-2006 évben felhasznált területi kiegyenlítést szolgáló pályázati keret felhasználásának belső arányait vizsgálva azt láthatjuk, hogy az összes többi városhoz képest legkevesebb támogatási pénzt a homokháti térség székhelytelepülése, Mórahalom használta fel saját, települési céljaira. 2004ben a térség forrásainak 14%-át, 2005-ben már csak 9%-át, 2006-ban pedig 0%-át költötte el. Míg Kisteleken a térségi összes pénz közel felét használja fel a város, Makón valamivel több mint 50%-át, Csongrádon és Szentesen viszont már a felzárkóztató forrás több mint 70%-a a város fejlesztéseire fordítódik. 2006-ban külön támogatásként jelent meg az ország leghátrányosabb kistérségeire szóló fejlesztési forrás, melynek felhasználására Csongrád megyében csak két kistérség, a homokháti és

a kisteleki volt jogosult. Homokhát térsége közel 147 millió forintot nyert el, melyből Mórahalom csak 23 millió forinttal részesült. Kistelek térsége mintegy 117 millió forintot tudott megnyerni, ebből Kistelek céljai megvalósítása érdekében közel 44 millió forintot szerzett meg. Összességében megállapítható, hogy a mórahalmi székhelyű, ki-

lenc települést magában foglaló kistérség pályázati eredményessége, az elnyert források megyén belüli aránya – a területi kiegyenlítést szolgáló források felhasználása szempontjából – kiemelkedő. Az előző években elérhető pályázati rendszereket tekintve elmondhatjuk, hogy a kistelepülések érdekeit szolgáló, a számukra viszonylag köny-

Településközpontrehabilitációs tervek Pusztamérgesen Pusztamérges 1996ban Münchenben falufelújítási különdíjat kapott a település előző öt évben elért kimagasló eredményeiért. Ugyanebben az esztendőben a „Virágos Magyarországért” pályázaton a falu kategóriában megkapta az első helyet, majd egy évvel később a „Virágos Európáért” versenyben bronzérmet szerzett. 1999-ban Pusztamérges nyerte el a „Dél-Alföld Turizmusáért” díjat. Az olvasó joggal gondolhatja, ezt a teljesítményt csak egy valóban szép településképpel rendelkező falu érhette el és így felmerül a kérdés, miért lehet szükség településközpont rehabilitációra? A lakosság az önkormányzattal együttműködve valóban nagyon sokat tett azért, hogy az odalátogató elismerően nyilatkozzon a faluba ér-

kezvén, de az ingatlanok karbantartása, felújítása egy kistelepülés számára fokozattan megterhelő. A szükséges forrást pedig nem minden esetben pótolhatja a lakosság tenni akarása. A Művelődési Ház már első ránézésre is teljes rendbetételért kiált. A felújítás és bővítés tervezett költségei már ez az egy épület esetében is meghaladják a százmillió forintot! A belterületi utak állapota egy olyan településen, amely lakóinak jelentős része a falusi turizmusból él, szintén kiemelt jelentőséggel bír. Ezen a területen is beruházásokat tervez a településvezetés, és ehhez szintén sok pénzre van szükség.

Érdekérvényesítés Pusztamérges a Homokháti Kistérség második legkisebb települése, a második legkisebb költségvetéssel. A településközpont rehabilitáció csak külső segít-

nyebben megszerezhető, és felhasználható forrásokat a székhelytelepülés, Mórahalom jórészt vagy teljesen átengedte az együttműködő településeknek. A város a többi térségközponthoz mérten a kistelepülések felzárkóztatását célzó források töredékét használta csak fel saját projektjei megvalósítására. Ez a térségen belüli szolidaritás jelének is tekinthető Mórahalom részéről, hiszen e helyett inkább a gyakran hosszú évekig, sok millió forint árán előkészített komplex programokra koncentrál, és ezekbe bevonva a partnerséget vállaló településeket, szerez meg jelentős forrásokat. Fodor Csaba kistérségi irodavezető séggel valósulhat meg. A „szépítő kúrához” a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális forrásai biztosíthatják a szükséges pénzmagot - ha már egy virágos településről van szó. A következő években valóban jelentős mértékű uniós támogatás érkezik hazánkba, de tudni kell, nagyon sokan szeretnék azt igénybe venni, és az előzetes információk szerint ráadásul sokan település rehabilitációra. Ilyen esetben kap kiemelt szerepet a jó érdekérvényesítés! A homokháti polgármesterek támogatják az elképzelésnek ebben az évben történő megvalósulását, így a kistérségi társulás vezetője, Nógrádi Zoltán a térség felhatalmazásával fáradozik a szükséges finanszírozási források biztosításáért. A Kistérségi Iroda a fejlesztési célok megvalósítása érdekében létrehozta azt a munkacsoportját, mely jelenleg is dolgozik azon, hogy a pusztamérgesiek minél hamarabb egy megszépült településközpont képével csábíthassák a faluba a turistákat egy jó pohár pusztamérgesi borra. Dobó István projekt menedzser

A Homokháti Kistérség társadalom- és településpolitikájának fő célja, hogy a térség minden lakosa otthonának érezze a Homokhátságot, amely sokrétű szolgáltatásaival szükség esetén megfelelő segítséget akar és tud nyújtani polgárai számára. 2004. áprilisában állami ösztönzéssel létrejött a Homokháti Kistérség Többcélú Társulása, tagjai: Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék települések. A társulás felvállalta, hogy egyes önkormányzati feladatok ellátásához plusz forrásokat biztosít, segítséget nyújt eddig nem létező szolgáltatások elindításához, vagy a szűkös kapacitásokkal működő szolgáltatások fejlesztéséhez és finanszírozásához. Szociális területen már az első évben elindult a térségi támogató szolgálat, a közösségi ellátás valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

Fogyatékkal élõk segítése – A támogató szolgálat esetében két úgynevezett gesztor település, Ásotthalom és Bordány fogja össze a térségi szakmai munkát. A szolgálatok feladata a fogyatékos személyek önálló életvitelének megkönnyítése, a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint – önállóságának megőrzése mellett – a lakáson belüli speciális segítségnyújtás – mondta Nógrádi Zoltán. A fizikai, egészségügyi és mentális gondozás hozzájárul a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtéséhez, életminőségük javításához, személyi szükségleteik kielégítéséhez. A szolgáltatás valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személyre kiterjed: siketek, nagyothallók, vakok és gyengén látók, értelmi

7

Térségi Tükör

2007. március

A térség minden lakosa otthonának érezheti a Homokhátságot fogyatékosok, mozgásszervi fogyatékosok, autisták, halmozottan fogyatékosok. Az ellátottak száma a térségben összesen 88 fő.

Jelzések a tanyákról Közösségi ellátás Ásotthalom és Üllés települések gesztorságával működik. Ezen ellátási forma feladata a pszichiátriai és szenvedélybetegek lakókörnyezetében történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése érdekében való együttműködés. A szolgáltatás célja: az ellátást igénylő személy minél további megtartása az eddigi életterében. Segítség, illetve támogatás nyújtása az ellátott és szűkebb környezete részére. Ebben a speciális ellátási típusban a különböző szociális segítségnyújtáson túl (étkeztetés, segéllyel kapcsolatos ügyintézés) életviteli tanácsadás, az ellátottnak az egészségüggyel való kapcsolatának követése, és sok más szolgáltatás jelenik meg. A térségben összesen több mint 100 fő érintett ebben az ellátási formában A Homokháti Kistérség valamennyi települése nagy külterülettel, tanyavilággal, többnyire magányosan, izoláltan élő idősödő népességgel rendelkezik. A szociális szolgáltatások között ezért rendkívül nagy jelentőségű a jelzőrendszeres házi szociális gondozás kiépítése és működtetése. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás gesztor települése Mórahalom. A szolgálat feladata a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú vagy fogyatékos személyek felmerülő krízis helyzeteinek elhárítása. A szolgáltatáshoz speciális technikai eszközök felszerelésével illetve beüzeme-

A szülõk nyugodtan dolgozhatnak, szakeberek figyelnek a gyerekekre

lésével lehet hozzáférni. Az ellátott személy egy gombnyomással indított segélyhívása diszpécserközpontba fut be, innen pedig azonnal indul az ügyeletes a helyszínre segíteni. Jelenleg 141 darab jelzőkészülék működik a kistérségi finanszírozás keretében.

Tanyagondnoki rendszer A kistérség a pályázati forrásokat is igyekszik kihasználni annak érdekében, hogy a szociális szolgáltatások fejlődjenek, színesedjenek, és a felmerülő speciális problémákat egyre hatékonyabban lehessen helyben megoldani. Ilyen volt például az Európai Szociális Alap támogatásával 2004-ben indult program, melynek keretében 50 hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli térségi lakos kapott szakmát és talált munkát. Szociális és technikai segítséget, biztonságot nyújtanak a tanyavilágban nagyon nehéz körülmények közt élő, a településközpont segítő közegétől távol levő embereknek. A tanyafelelősökkel bővülő tanyagondnoki rendszer személyes és rendszeres kapcsolattartással és segítségnyújtással fordul a rászorulók felé. Jelenleg is fut még az a – Regionális Operatív Program segítségével finanszírozott – pályázati projekt,

amelynek keretében 14 térségi lakos kapott eddig szakmát és munkát is, sőt ennél többet: a munka világába rövidebb-hosszabb munkanélküli időszak után visszatérő embereknek szakmát adó képzést; a munkahelyi közösségbe való zökkenőmentes beilleszkedést, a munkahelyi és az otthoni kötelezettségek összeegyeztetésében segítő támogató szolgáltatásokat.

Gyermekfelügyelet A röviden Családi Napközi Projektnek nevezett program a kistérség hét településén: Mórahalmon, Öttömösön, Pusztamérgesen Röszkén, Szatymazon, Üllésen, valamint Zsombón valósul meg. A 14 résztvevő gyermekfelügyelői, illetve szociális gondozó-ápolói képzésen vett részt, majd pedig a hét településen – családi napköziben, a bölcsődékben, óvodákban, valamint az önkormányzatok szociális intézményeiben – jelenleg is gyermekfelügyelői és szociális gondozói feladatokat lát el.

Családsegítõ központ A kistérség döntéshozói fontosnak tartják a szociális területen végzett közös munka továbbfejlesztését, és új ellátási formák bevonását az együttműködés-

be. Ennek alapján a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok ellátását ez év elejétől a kistérség települései egy, a társulás által fenntartott új intézmény formájában működtetik. A társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Központjának feladata, hogy a családgondozók részvételével szociális, életvezetési és mentálhigiénés segítséget nyújtson, közreműködjön a szociális, gyermekjóléti ügyek vitelében, a családban jelentkező konfliktusok, működési zavarok és esetleges krízisek megoldásában. A társulási formában történő működtetés szakmai indokain túl az együttműködés mellett szólt az is, hogy ily módon magasabb állami támogatásban részesül az ellátórendszer, ami – ha hoszszú távon is fennmarad – az ellátás fenntartásán túl színvonalának növekedését is elősegítheti. A társulás a már kiépült szolgáltatások működőképességének megőrzése, bővítése, fejlesztése mellett az ésszerűség és költséghatékonyság szem előtt tartásával az ellátórendszer – kistérségi együttműködésen alapuló – bővítését tervezi a jövőben is. dr. Sáricz Brigitta projekt vezető

8

Térségi Tükör

2007. március

MÁRCIUS 15. 1848 történelmi elõzményei „A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a „Nemzeti-dal”-t. Mindkettőt kitörő lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövő „esküszünk”-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt. A szakadó eső dacára mintegy 10000 ember gyűlt össze a múzeum elé, onnan a városházához mentünk. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel. Rövid tanácskozás után a polgármester aláírta a 12 pontot. Óriási lelkesedés tört ki!... – Budára! Budára! Nyitassuk meg Táncsics börtönét! Ezek voltak a nép

Az 1848. március 15én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli.

leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenségi rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre. Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben.” (Részlet Petőfi Sándor naplójából)

Abban az időben a Magyar Királyságnak és az Osztrák Császárságnak közös uralkodója volt. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. A reformmozgalom erősödését azonban a Habsburg-hatalom nem tudta megakadályozni. 1847 nyarán megalakult az Ellenzéki Párt, ami-

nek elnöke gróf Batthyány Lajos lett. Programjukat, az Ellenzéki Nyilatkozatott, Deák Ferenc fogalmazta meg. Követelték a parlamentnek felelős magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény előtti egyenlőség bevezetését valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon. AZ Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programjá-

159 év múltán A márciusi ifjak szívében és lelkében egybeforrt a magyarság és európaiság. 1848 mindenek előtt a haladó, európai magyarok ünnepévé vált, akik nem akartak választani magyarság és európaiság, haza és haladás között. 1848 a Kárpát-medencében kereste a lehetőséget a megmaradásra, de nem a többi nemzet ellen, hanem velük együtt. Így válhatott 1848 az elnyomó rendszerek elleni örök szimbólummá, és nem csak a magyarság számára.

Fáraók és nõideálok jönnek a

felújított Móra Ferenc Múzeumba A Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Móra Ferenc Múzeum ebben az esztendőben is nagyszabású kiállításokkal várja az érdeklődőket. A tömegeket vonzó tárlatok sora a Chagall-kiállítással kezdődött és a Munkácsy-, illetve Dalí-tárlatokkal folytatódott. Most még zajlik a Móra Ferenc Múzeum főépületének közel 230 milliós átalakítása, de 2007 májusától már látható lesz a Kultúrpa-

vá vált. Tizenötödikén a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dalt. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. P. A.

A 20. században Európának ebben e kis népek lakta gyönyörű, de idegen hatalmaktól gyötört szegletében újra félni kellett a hatalmi erőszaktól és a történelem egyre csak ismételte önmagát. Hazug, cinikus, elnyomó és idegen ideológiák mentén a népet kiszipolyozták a saját hasznukat leső szélhámosok. 1989 után kezdtük elhinni: már nem kell félni a rendőri önkénytől. Közben hivatalosan is Európa része lettünk és egy új évszázad, évezred kezdődött el, a 20. század sötét korszakai végleg lezárultak. Vagy mégsem? kispé

lotában egy képzőművészeti nagykiállítás, mely világhírű alkotók műveit mutatja be a nőiség témában. A Szépművészeti Múzeummal együttműködésben létrejövő tárlat keretében többek között olyan világklasszisok adnak egymásnak randevút a múzeum felújított épületében, mint Rodin, Gauguin, Toulouse-Lautrec és Renoir. A felújítás után a múlt századok nőideálját bemutató tárlat lesz az első, ezzel a kiállítással nyitják meg az érdeklődők előtt a házat. A kiállítás rendezői úgy gondolják, az a leghelyesebb, ha az újjászületett múzeumban gyönyörű hölgyek és asszonyok várják a látogatókat. Az év második felében, szeptembertől egy nagyszabású, eddig Magyarországon nem látott, történeti-régészeti témájú kiállítás kerül megrendezésre. Az ókori Egyiptom mesés világát, a fáraók életét/halálát múmiák,

aranykincsek sokasága fogja bemutatni. Olyan sokrétű és jelentős mennyiségű a kiállítandó anyag, hogy várhatóan a múzeum egész első szintjét elfoglalja. Néhány hónapra Móra Ferenc és a szegediek Kultúrpalotája a fáraók birodalmának lesz a része. A fáraók Egyiptomát bemutató szenzációsnak ígérkező tárlat egész Magyarországon csakis a Móra Ferenc Múzeumban lesz látható. Az ősztől Szegeden megtekinthető kiállítás a bécsi múzeumból, a világ egyik legjelentősebb egyiptomi gyűjteményéből való. A szállításra rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kerül majd sor, melynek részletein az illetékesek már most dolgoznak. A kiállítás nagyságrendjét mutatja, hogy a tárlat biztosítására több mint 4 milliárd forintos kormánygarancia áll a közgyűjtemény rendelkezésére. Medgyesi Konstantin

9

Térségi Tükör

2007. március

A kistelepüléseket és a civil szervezeteket is támogatja a megyei közgyûlés A kormányzati megszorító intézkedések miatt minden korábbinál nehezebb helyzetben voltak a Csongrád Megyei Közgyűlés képviselői a 2007. évi költségvetés összeállításakor. A Gyurcsány-kormány megyeellenes politikájának következtében a bevételek megközelítően egymilliárd forinttal csökkentek, míg a lakosságot is sújtó közüzemi díjemelkedés, ÁFA- és inflációnövekedés miatt a kiadások jelentősen nőttek. Ebben a helyzetben sem mond le a Csongrád Megyei Közgyűlés arról, hogy az új, polgári

többség értékrendjének megfelelő célokat támogassa. Szigorú, fegyelmezett gazdálkodással sikerül megállítani a hiány növekedésének ütemét. – Amennyiben a kormányzati forráselvonás nem lenne ilyen drasztikus – mondja Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke -, egyensúlyközeli helyzetben lenne a költségvetés. A kormány által kézben tartott prés azonban szűkíti a lehetőségeinket. Ebben a helyzetben is megpróbáltunk olyan költségvetést alkotni, amely egyaránt biztosítja intézményeink működését, segíti a települések fejlődését és garantálja, hogy Csongrád megye nem adósodik el – foglalja össze az elnök, melyek

a legfontosabb céljai a február végén elfogadott költségvetési rendeletnek.

A megyei önkormányzat összesen 36 intézményt működtet, többek között kórházakat, iskolákat, szociális otthonokat és múzeumokat. A Homokháton az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakiskola és Kollégium valamint a mórahalmi Idősek Otthona tartozik ide. - A mi felelősségünk, hogy az intézményeink fejlődjenek, ellássák feladatukat, az itt élők egyre jobb színvonalon

vehessék igénybe a szolgáltatásokat – jelenti ki Magyar Anna, aki azt sem titkolja: az eddiginél takarékosabb, fegyelmezettebb gazdálkodásra lesz szükség annak érdekében, hogy a diákok, az idős és beteg emberek ne érezzék meg a kormányzat drasztikus intézkedéseinek hatását. Új elem a megyei költségvetésben, hogy a forráshiánnyal küszködő települések számára pályázati önerőt kiegészítő alapot hoztak létre. Azért, hogy képesek legyenek uniós forrásokra eséllyel pályázni. Sokszor ezt azért nem tehették meg, mert nem tudták a szükséges önerőt biztosítani. Ez a pénz hatékonyan megtérül, hiszen a pályázati összegekkel megsok-

szorozódva jut vissza a településekhez, amelyek így fejlődhetnek. A Gyurcsány-kormány politikai okokból bünteti a kistelepüléseket, ezért ezek ellehetetlenülnének segítség nélkül. A polgári többség programjában rögzítette, hogy a megye lakosságának sorsáért is felelősséget vállal, nemcsak az intézmények működtetéséért. Az alap létrehozása ezt a szándékot tükrözi. Ugyancsak újdonság, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb hangsúlyt fordítanak a megyei közgyűlés vezetői a civil szervezetek, a lakossági kezdeményezések felkarolására. Élő, valódi kapcsolatot akarnak kialakítani az itt élőkkel, próbálják segíteni őket a mindennapokban is. A Csongrád Megyei Közgyűlés 2007-ben – a tervek szerint – 17,4 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodik. P. Á.

Spárgatárház Öttömösön A Homokháti Kistérség legkisebb települése a mindösszesen 818 lakosú Öttömös. A népessége az utóbbi években egyre csak csökkent, melynek egyik fő oka a nagyon korlátozott számú munkalehetőség. Sok család vállalja mindazt az anyagi, és nem mellékesen lelki terhet, amely egy költözködéssel jár, azért, hogy jobb eséllyel kapjon munkát. Öttömösnek azonban van mire építenie! Egyrészt egy olyan jól működő kistérségi együttműködés területén fekszik, ahol a legkisebb településeket sem teherként kezelik, hanem mint értékre tekintenek, amelynek megtartása kiemelt cél, másrészt a település talaja ideális a spárgatermesztéshez. Ez a növény a családok nagy százaléka számára

biztosítja a megélhetést. A spárga lehet az a plusz Öttömösnek, ami ahhoz kell, hogy a település megkapaszkodjon a lejtőn. Öttömös elhelyezkedése ideálisnak mondható, ugyanis a főbb termőterületek középpontjában található, és közel van az 55-ös főút is. Ezt felismerve kezdeményezte a Homokháti Kistérségi Iroda egy logisztikai bázis, azaz a Spárgatárház megtervezését Öttömös területére, melyhez anyagi támogatást is nyújtott.

A Mórakert segítségével Már a tervek elkészítése is közel milliós tétel, így ez a kislélekszámú településnek önmagában nagy teher lett volna. A tervek szerint az 1000 négyzetméteres tárház megépítéséhez a Mórakert Szövetkezet nyújt jelentős szakmai és anyagi támogatást. Öttömös önállóan esélytelenül próbálna forrást szerezni

az esetleges uniós támogatás mellé. A gazdaságfejlesztő beruházások esetében ugyanis a támogatás mértéke maximum 50%, ami azt jelenti, hogy a pályázónak több tízmillió forint önerőt kellene biztosítania. (Öttömös teljes költségvetése alig fedezné a beruházás értékét) A tárház ideális feltételeket biztosítana a spárga tárolására, ami nagyon fontos a piacon való részvétel szempontjából. További fejlesztésekkel feldolgozó tevékenység is folytatható majd, ami újabb munkahelyeket jelenthet a környékbeli lakosok számára. Az összefogásban rejlő erő bizonyítéka lehet, ha Öttömösön a Kistérségi Társulás, a Mórakert Szövetkezet és az önkormányzat partnerségéből egy ilyen nagy projekt megvalósulása válhat valóra. Dobó István projekt menedzser

20 ezer adag ebéd MÓRAHALOM. A Gondozási Központ munkatársai 2006-ban közel 20 ezer adag ebédet osztottak ki a gondozottak részére. A klubtagok, valamint a külterületi és belterületi gondozottak egészségügyi állapotuknak megfelelően választhatnak a diétás és a normál ebéd között. Azok a nyugdíjasok, illetve szociális helyzetükből adódóan hátrányos helyzetűek, akik nem tudják otthon megoldani a meleg étkezést a Gondozási Központnál térítés ellenében igényelhetik a napi egyszeri meleg ételt, valamint a házi segítségnyújtást. A házi segítségnyújtás keretében a Gondozási Központ munkatársai etetést, fürdetést, takarítást és egyéb teendőket is ellátnak. Ezeket a költségeket normatív támogatásból, valamint a gondozottak által befizetett összegekből fedezik. Munkájukban nagy segítséget nyújtanak azok a jelzőkészülékek, amelyekkel sürgősen riasztani lehet a központot. Pályázati forrásból 2006ban közel duplájára növelték a jelzőkészülékek számát, így ma már 8 településen összesen 144 készülék vigyázza a gondozottakat. A tavalyi évben havonta átlagosan 130 főt láttak el.

10

Térségi Tükör

Megmentették az ügyeletet Ruzsáról indulhatnak a mentők Finanszírozási gondok miatt a megszűnés veszélye fenyegette a Ruzsai Központi Ügyeletet és a községben működő mentőszolgálatot. A Homokháti Kistérségben jelenleg Mórahalmon és Ruzsán van központi ügyelet. Az orvosi ellátáshoz szükséges támogatást az Országos Egészségügyi Pénztártól (OEP) minden település a lakosságszáma alapján kapja és ez a havi alig több mint kétmillió forintos összeg csupán egyetlen ügyelet fenntartására lenne elegendő a kistérségben. A térség két településén, Mórahalmon és Ruzsán működik központi ügyelet, illetve mentőállomás, így sikerül a leghatékonyabban lefedni,

s orvosi szolgáltatással ellátni a térség minden települését. A ruzsai ügyelet Öttömös, Pusztamérges, Üllés, Forráskút és Bordány Üllés felőli részét látja el. – A lakosságszámtól függő támogatás összege a Homokháti Kistérség esetében olyan alacsony, hogy elvileg csak egy ügyelet fenntartását tenné lehetővé, a terület nagysága miatt viszont így nem lehetne hatékonyan és időben ellátni a térség betegeit. A Homokhátság települései azonban összefogtak és a mórahalmi Kistérségi Iroda irányításával átcsoportosítják a beérkező összeget, majd részarányosan saját forrásból kiegészítik. Ennek köszönhetően sikerül fenntartani a ruzsai egészségügyi intézményt. – mondta Nógrádi Zoltán a térség

parlamenti képviselője. A Kistérségi Iroda kimutatása alapján 2007 január hónapjában 3 millió 148 ezer forint volt az ügyeleti díj. A kistérség két ügyeletén 12 orvos, 18 személyszállító (mentős), dolgozott. A fenti összeg az OEP 2 millió 373 ezer forintos támogatásából, illetve a kistérség települései által lakosságarányosan hozzáadott pénzekből tevődik össze. – Ebből az összegből fedezzük a mentőautók fenntartását, az orvosok, az autóvezetők fizetését, a villany-, illetve a telefonszámlát – tudtuk meg Szekeres Istvánnétól, a ruzsai önkormányzat pénzügyi csoportjának vezetőjétől. – A lakosság száma alapján az állam akkor is kifizetné a 2 millió 373 ezer forintos összeget, ha csak a mórahalmi ügye-

2007. március

let működne a kistérségben, és ebből az összegből egy ilyen intézményt már hatékonyan lehetne fenntartani, sőt továbbfejlesztésekben is lehetne gondolkodni – mondta Sánta Gizella, Ruzsa polgármestere. – A kistérség település-vezetői viszont arra gondoltak, szükség van a ruzsai ügyeletre is a jobb lefedettség érdekében és erre minden egyes település hajlandó áldozni is. A környező településekről pozitív visszajelzéseket kapunk, az ott élő emberek is érzik, így sokkal jobb az ellátás; hamarabb ér ki a mentő, mint amikor még nem volt nálunk központi ügyelet. Nógrádi Zoltán biztosított arról, hogy az idén még sikerül megoldani a támogatást. Reméljük, a későbbiekben is, hiszen bebizonyosodott, nagy szükség van rá – tette hozzá a polgármesterasszony. A történet hátteréhez hozzátartozik még, hogy a ruzsai önkormányzat is sokat áldozott azért, hogy az orvosi ügye-

letnek helyt adó épületet négyféle pályázati forrásból, mintegy 20 millió forintért sikerült felújítani. Az ügyelet fenntartására pedig még mindezen túlmenően jelentős összeget fordít az önkormányzat. – A mórahalmi Kistérségi Iroda munkáját csak dicséret illeti, hiszen nélkülük, nem tudnánk fenntartani az ügyeletet – mondta Szekeres Istvánné, a pénzügyi csoport vezetője. A kistérségi összefogás szép példája a Ruzsán működő egészségügyi intézmény. Az életmentő jelentőségű ügyeletek fenntartására a legjobb megoldás talán az államtól érkező szubvenció növelése lenne, amire most a kórházbezárások korában halvány esély sem mutatkozik. A másik pedig az összefogás, amivel eddig is sikerült fenntartani intézményeinket és bár most az egészségügyről volt szó, mindez a többi intézményünkre is vonatkozik. Pásztai András

Ünnepélyes keretek között adták át február 16-án az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő új épületszárnyát, ezáltal a fürdő fejlesztésének egy újabb, jelentős szakasza fejeződött be.

11

Térségi Tükör

2007. március

Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő

2007 a megújulás éve

A

nemrégiben négy csillagos minősítést kapott gyógyfürdő fejlődését évről-évre nyomon követhették a fürdő törzsvendégei. Tavaly nyáron adták át a magántőke bevonásával megvalósult nyári bejáratot, pár hete a földszinti szauna mellé csobbanó medencét és pihenőt építettek, most pedig a főépülehez kapcsolódóan készült el az a közel 650 négyzetméternyi épületrész, melyben két új medence is helyet kapott. A beruházásnak

tözőkabinokkal bővült a létesítmény, a gyerekek részére pedig a pancsoló mellett egy „játszóházat” is kiépítettek. A beruházás a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2006. évi te-

köszönhetően a szállodával, étteremmel összekötött komplexum fedett területe eléri a közel öt ezer négyzetmétert, a téli időszakban üzemelő medencék száma pedig hétre nőtt. Az új épületszárnyban kialakítottak egy fedett gyermekpancsolót és egy szabadtéri élménymedencét, amely télen is folyamatosan üzemel. A medencék mellett rengeteg pihenő-étkezőterülettel, öl-

rület és régiófejlesztési célelőirányzat decentralizált területfejlesztési programok támogatásának elnyerésével valósulhatott meg. A pályázat célja az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő**** által nyújtott egészségügyi ellátás feltételeinek javítása összekötő épület kialakításával és a volt egészségház felújításával. A tanács a benyújtott pályázatot 99 millió 100 ezer forint támo-

gatásban részesítette. Az új épületszárny tehát összekötő folyosóként is funkcionál majd, hiszen a pályázat kapcsán a korábban megüresedett egészségházat is felújítják és bevonják a fürdő gyógyászatába. A Szent Margit Egészségház átadása óta többé-kevésbé kihasználatlanul maradt a régi Egészségház földszintje. A háziorvosi és fogorvosi rendelők mind átköltöztek a térségi betegellátást biztosító Szent Margit Egészségházba, ezért az önkormányzat megvizsgálta a felszabadult helyiségek használhatóságát. A gyógyfürdőhöz kapcsolt régi egészségházban a Móra-Vitál Kht. által működtetett egészségügyi ellátás keretében

masszázs- és fizikoterápiás kezelés, reumatológiai szakrendelés, mágnes-, illetve rövidhullámkezelő, továbbá nappali kórház kap helyet. Az ünnepélyes átadáson beszédet mondott Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, megköszönve az intézmény alkalmazottainak áldozatos munkáját.

Az ünnepségen felszólalt dr. Ákoshegyi György a Magyar Fürdőszövetség elnöke, aki méltatta a mórahalmi gyógyfürdő progresszív fejlődését és hangsúlyozta a fürdőink fontosságát. Mint mondta a mennyiségi tényező nem elég, nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a szolgáltatások minőségi színvonalának emelésére. Az ünnepélyes átadásra érdemes volt ellátogatni, hiszen a 10 és 12 óra között érekező vendégek ingyenesen léphettek be a gyógyfürdőbe. A gyógyfürdő most már a családosok számára is ideális helyszín. A Családi Napközi beindításával a szülők biztonságban tudhatják csemetéiket is, amíg igénybe veszik a szükséges kezeléseket, vagy csak lazítani szeretnének egy-két órát. A nedves környezetben is használható játékokkal felszerelt játszóházban szakképzett gondozók figyelnek a gyerekekre. Berta Zsolt

12

Térségi Tükör

Sportpályák és milliók

2007. március

MÁRCIUS

Ünnep!

Tavaszelő-, kikelet-, böjtmás hava

Pályafelújítások a Homokhátságban A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása támogatást kapott a Belügyminisztérium által kiírt települési sportpálya-felújításokat célzó pályázaton. A támogatásból hét település – Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék – számára nyílt lehetőség arra, hogy megvalósítsa közösségi sportlétesítményének felújítását, mert sikerült forrásokat szerezni erre – tudtuk meg Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselőtől.. Az egyes települések a következő – a pályázatban előre meghatározott – célokra használták az elnyert összeget: Forráskúton labdafogó hálók és kültéri világító berendezések kerültek kihelyezésre. Az öttömösi sportpályához labdafogó-hálókat szereltek föl, és a pálya körül kerítést alakítottak ki, valamint cserepadokat helyeztek el. A sportpálya körül lévő korlátok kiépítése és festése, a meglévő kapuk és az öltöző mázolása, akadálymentesítés és a pálya füvesítése, körülötte fá-

sítás valósult még meg a támogatás segítségével. Zákányszéken a sportoláshoz kézilabda- és labdarúgó-kapu, a kapukhoz háló, cserepad került beszerzésre, valamint a játéktér körbekerítése volt a pályázat célja. Az üllési sportpálya a talajvíz megjelenése miatt jelentősen megrongálódott. Az önkormányzat elképzelései szerint ezért megvalósult a pálya belvízelvezetése. A salakos pálya felületének felújítása is a pályázat része volt. A települési sportolási lehetőségek bővítése végett beszerzése kerültek kézilabdakapuk és hálók, street-ball szett, röplabdaháló, tollaslabdaháló, távolugró teknő és dobbantó. Ruzsa község a támogatásból a teniszpálya felújítását új salakréteg terítésével valósította meg. Labdafogó-hálók kerültek kihelyezése, megtörtént az öltözőépület belső felújítása a belső ajtók cseréjével és vakolatjavítással. A pálya öntözőberendezésének fejlesztése megfelelő teljesítményű szivattyú beszerelésével és az áramvédelmi rendszer kiépítésével lett megvalósítva, és sor került kerítés létesítésére is.

Julius Caesar óta az évnek harmadik hónapja, azelőtt az első volt. Marsnak szentelték s róla nevezték el. Vele kezdődik a tavasz. Nálunk az 1848-i ifjúság tette emlékezetessé 15ik napját a híres 12 ponttal és a Talpra magyarral. A Nap a Kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi napéjegyenlőség is (20–22 között).

1848–2007 március 15. Részlet Petőfi Sándor naplójából

„A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el.” Pusztamérgesen a szabadtéri sportpálya teljes talajfelületének megújítása, füvesítése, tömörítése volt a pályázat elsődleges célja. A mórahalmi sportpálya talajszerkezetének javítása és füvesítése, valamint a labdafogó-, kapuháló és cserepadok beszerzése a pályázat révén valósult meg. A társulásunk által el-

készített pályázatra a minisztérium 70%-os támogatással 7.997.040 forintot nyújtott a pályázatban résztvevő települések sportpályáinak megújításához. Így a beruházások megvalósításához rendelkezésre álló összes forrás 11.424.342 forint volt. Kuklis Nikoletta vidékfejlesztési menedzser

március 15. A MAGYAR SAJTÓ NAPJA 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ünnepeljük. március 25. GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY NAPJA Jézus fogantatásának ünnepe. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. március 27. SZÍNHÁZI VILÁGNAP 1961 júniusában a Nemzeti Színházi Intézet bécsi közgyûlésén, negyven ország küldöttének határozata alapján tartjuk 1962 óta, annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt a Párizsban működõ Nemzetek Színházának évadnyitója.

Térségi Tükör Kiadó: Móranet Kht. Ügyvezető igazgató: Duka Félix Főszerkesztő: Medgyesi Konstantin Szerkesztők: Pásztai András, Fodor Csaba, Péter Árpád Kiadói telefon: (62) 281-219 Készült: Typo-alfa Nyomda Kft. 6725 Szeged, Rigó u. 29. (62) 311-641 Nyomdai előkészítés: Térség Invest Kft. 6782 Mórahalom, Röszkei út 1.

„Mi a nő nekünk? Az egész világ maga, a szüntelen változás, Az anya, akinek testén át e világba léptünk, az első és végtelen önfeláldozás. Ő őrzi első lépteink, törli le könnyeink, testéből etet, szeretetéből nevel, Mindig megbocsát, ha kell és soha nem enged el, ő a fény, a meleg és minden ami jó, Semmihez sem fogható és semmivel sem pótolható. Ahogy tudatunk lassan a világra nyílik, ő maga is átalakul, megváltozik. Előbb szépség, ideál, majd társunk a jóban és rosszban, kedvesség, szerelem. Mindez ő, egy személyben, lelkünk másik fele, aki értünk létezik és mi őérte. Köszöntöm hát őket, a nőket, kívánom nekik mindazt a szépet, amit érettünk ma és mindennap önként megtesznek.” (Szalay Pál)