ERGONÓMIA 5.6
Raktári dolgozók és az ergonómia Tárgyszavak: raktár; emelés; hajlás; hátizomsérülés; ergonómia.
Egy raktárban, ahol a rendelkezésre álló hely korlátozott volt, a dolgozók úgy próbálták megoldani a problémát, hogy magasabbra halmozták a rakományt, és így helyet takarítottak meg. Szakértő tanácsára a cég elrendelte, hogy a rakomány maximális magassága nem mehet 6 láb (kb. 1,8 m) fölé. A raktárakban leggyakoribb a hátsérülés, valamint a hajlással és emeléssel kapcsolatos sérülések, és rögtön utána az elcsúszás és az esés következik. A kártérítések gyakorisága és költsége tönkre teheti a raktár működését. A raktárak haszna olyan kicsi, hogy a kártérítések elvihetik az egész hasznot. Anyagok tonnáit kell megmozgatni a profitért. A hátizomsérülések okozta egészségi és anyagi károkat szembeállítva a műszaki ellenőrzéssel, a folyamat megváltoztatásával és a helyes képzéssel, az utóbbi csekély árnak tűnik. Az emberi tényező Ergonómus szakemberek szerint az áruk manuális kezelése a vállat, hátat, térdet, csuklót, nyakat és a bokát veszélyeztetheti. Az eljárás botláshoz, az árú elejtéséhez vezethet. Elcsúszás, esés és botlás is előfordulhat. Néhány évvel ezelőtt tanulmány készült az OSHA számára, amely szerint a sebesült raktári dolgozók 65%-a kézzel emelt, vitte vagy kezelte az árut, amikor megsérült. Az Ace Hardware cégnél 250 dolgozó emel, mozdít és tol mintegy 62 000 terméket. A sérülések 40–45%-a hátizomsérülés. Balesetek következtében a magániparban országos szinten a 100 munkásra jutó elveszett munkanapok száma 3. Ugyanez a szám a raktárakra vonatkozóan 5,1. A műszaki ellenőrzés kifizetődik Az Aurora Packing cégnél az ergonómia része a biztonsági folyamatoknak. A vállalat több százezer dollárt költött a műszaki ellenőrzésre. A beruházás kifizetődő volt a cégnek.
Konvejorokat és emelőlapokat állítottak be számos munkahelyen, így a dolgozóknak nem kell emelni a dobozokat és nem kell hajolni, hogy a padlóra helyezzék azokat. Hidraulikus emelőket és mechanikus emelőcsigákat állítottak be, és a termelősorokat átalakították, hogy az emelést és hajlást több helyen kiküszöböljék. Az intézkedések következtében a kiesett munkanapok száma harmada iparágénak. A műszaki ellenőrzés hatékony a dolgozók kockázatának csökkentésében, a folyamatok változtatása pedig megszünteti vagy csökkenti a sérüléseket. A folyamat javítása A termékek mozgatásakor fennáll a sérülés veszélye. Ha csökken annak száma, hogy a dolgozó a terméket megérinti, valószínűleg csökken a sebesülések száma is. Az ideális az lenne, ha csak akkor érintenék a terméket, mikor megérkezik, és ha távozik. Az olyan cégnél, ahol a terméket többször kézbe veszik mielőtt elszállítják, a termék árát növeli a dolgozók sebesülésének kockázata, és az árú többszöri ide-oda mozgatása. Az Ace Hardware cég megvizsgálta a beszállítás módját. Az anyag dobozokban és konténerekben érkezett. A kirakodásnál mindenegyes dobozt meg kellett fogni. Erre a munkahelyre nehéz volt embert szerződtetni és megtartani az embereket. Az Ace ezért megkérte a beszállítókat, hogy helyezzék az árut rakodócsúszdára vagy rakodólapra, így a legtöbb esetben emelővillával ki lehet rakodni a teherautóból. Az intézkedéssel nemcsak a sérülések száma csökkent, hanem a kirakodás időtartama is, néhány óráról 20 percre. Egy szállító vállalatnál a dolgozóknak nehéz termékeket kellett a rakodólapról levenni a szűk folyosóban, és nem fértek hozzá a hátul lévő termékekhez. Egy dolgozót kijelöltek, hogy fordítsa el 180 fokkal a rakodólapot, amikor az egyik fele már kiürült. A költség minimális volt, mivel az ott dolgozók közül bíztak meg egyet a feladattal. A munkabiztonsági elemzések rámutatnak a problémákra Az International Truck and Engine Corporation 11 elosztó szervezeténél munkabiztonsági elemzéseket (JSA) végeztek az alkalmazottak, felügyelők, biztonsági ellenőrök és biztonsági bizottsági tagok, valamint kockázatbecslést valamennyi munkahelyre. Megvizsgálták a feladatokat és azonosították az egyes munkákhoz kapcsolódó veszélyeket. Céljuk a munka javítása és biztonságossá tétele volt. Ha pl. a feladat egy rakodólap kiürítése, a kockázatot a padlóig való hajlás, a termék leemelése a rakodólapról, és a termék polcra helyezése közben
az állás és a kicsavart testtartást jelenti. A hátsérüléseket meg lehetett előzni a JSA részéről tett javaslattal, emelőlapok alkalmazásával. A cég egy másik üzemében azt találták, hogy a tengelyházakat, amelyek egyenként kb.16–18 kg-ot nyomnak, a padlón tárolják. Az ezeket a darabokat mozgató dolgozóknak meg kellett birkózniuk vele, és a megfelelő helyre juttatni a rakodócsúszdát a rakodáshoz. A cég a probléma megelőzésére konzolos polcokat szerzett be, és így a dolgozók emelőtargoncával el tudják végezni a munkát. A JSA-t havonta felülvizsgálják, és az ebből adódó változások révén a cég kb. 70%-kal csökkentette a sérülések gyakoriságát és 60%-kal a kiesett időt 1998 novembere óta. A műszaki ellenőrzés és munkafolyamatok megváltoztatása nem olcsó. Egy emelőlap kb. 3000–5000 USD-be kerül, de a beruházás megtérül, ha figyelembe vesszük egy hátsérülés közvetlen és közvetett költségeit. Párbeszéd az alkalmazottakkal Az ergonómiai program sikerének záloga, hogy a vezetés megkérdezi az alkalmazottakat arról, hogy mit akarnak és mire van szükségük a biztonságosabb és hatékonyabb munkavégzéshez. A nézetek egyeztetéséhez párbeszédre van szükség, aminek fontos része a képzés. A dolgozók jó kondíciója Az Aurora vállalatnál minden műszak testmozgásprogrammal kezdődik. Megfelelő szakemberek vizsgálták a munkahelyi feladatokat, és alakították ki a bemelegítő gyakorlatokat. A program a következőkből áll: ujjak nyújtása, vállak körben forgatása, törzsfordítás mindkét oldalra, a hát- és lábizmok nyújtása, és az izmok általános bemelegítése. A program munkaidő alatt zajlik, része a munkának és fizetnek érte. Az új alkalmazottak a biztonsági képzés mellett ergonómiai és testmechanikai ismereteket is nyernek. Foglalkozás-egészségügyi orvosok és fizikoterápiás szakemberek emelési követelményeket dolgoztak ki a munkához és a dolgozók képzéséhez. Havi vagy negyedévi biztonsági összejöveteleken adnak információt a test mechanikájáról, az emelésről és a nyújtózkodásról. A dolgozók ajánlatára a Dallas-i üzem fizikoterápiás szakembert és ergonómust hívott meg a havi összejövetelekre az ergonómiai kérdések megvitatására. A szakemberek véleménye szerint az ergonómiai program számára hasznos, ha egy foglalkozás-egészségügyi gondozó vagy klinika szoros kapcsolatot tart fenn az üzemmel. Az orvos vagy a gondozó nemcsak az ergonómiai képzés kialakításában segíthet, hanem olyan program kialakításában is, amelynek révén a sérült dolgozó a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabban térhet vissza a munkába.
Az International Truck and Engine cégnél a dolgozót alkalmazása előtt megvizsgálják, hogy alkalmas-e emeléssel járó munka végzésére. Ugyanolyan feladatokat és emelendő terheket kap, mint az üzemben. Sok esetben kiderül, hogy a feladat meghaladja a jelentkező erejét. Az Ace Hardware cégnél képzést vezettek be minden műszak előtt, hogy megmutassák az áruk helyes kezelését. Az új dolgozók biztonsági képzése nem csoportos, hanem egyéni. Ekkor megtanítják, hogyan kell a polcokon raktározni, helyes hajlási, megfogási és emelési technikával. Pl. ahelyett, hogy egy nehéz vízmelegítő kartonját megragadnák, és levennék a polcról, megmutatják nekik, hogyan kell a kartont megfogni és a szállítóeszközre leereszteni. A hátizomsérülések kellemetlenek és költségesek. Jó munkaerő szerződtetéséhez jó és biztonságos munkára van szükség. A raktári ergonómia fontos eleme az ilyen munkahelyi környezet megteremtésének. Stratégiák a raktári ergonómia javítására A stratégiák némelyike komoly beruházást igényel, mások viszont olcsók, sőt ingyenesek. Néhány ötlet: A termék tárolása (rakodólapok) A rakodólap-beállító szerkezet (rakodólap-szintező) a termékeket állandó magasságban tartja a munkálatok közben. A rakodólap-szintezőt úgy kell beállítani, hogy a termék kb. 92 cm magasságról elérhető legyen. A termék tárolása (állványok) A nagyobb, gyakrabban mozgatott termékeket olyan zónában kell elhelyezni, amelynek egyik része egy magas dolgozó kezének magasságában van (92 cm), másik része pedig egy alacsonyabb dolgozó vállmagasságában (120 cm). A dolgozókat arra kell kiképezni, hogy inkább guggoljanak le, mintsem derékban meghajoljanak. Az állványok mélységének korlátozása egyetlen dobozra vagy rakodólapra csökkenti a nyújtózást, hajlongást az állványon belül. Anyagkezelő készülék Szabályozható magasságú kocsik és raklapemelő szerkezetek lehetővé teszik az áruk emelését vagy süllyesztését szükség szerint. Ha az árut a dolgozó keze ügyében helyezik el, csökken a karkinyújtás vagy a derékban meghajlás lehetősége. A fogantyúk a földtől 89–112 cm-re legyenek, kb.3,8 cm átmérővel, nehogy erővel kelljen működtetni.
Emelő segédeszközök Az alkatrészek mozgatására darukart vagy a fejmagasság fölött elhelyezett emelőgépeket lehet alkalmazni, különösen a ki- és beszállító helyiségekben, ahol az anyagokat állandóan kezelik. A padozat felszíne Biztosítani kell a padozat tisztaságát, és a szemetet és egyéb szükségtelen anyagot el kell távolítani róla. A munkahely tervezése Elegendő munkafelületet kell biztosítani, hogy a dolgozók ne kényszerüljenek a padlóról dolgozni. A változtatható magasságú munkafelületek lehetővé teszik a dolgozók számára, hogy a darabokat meghajlás vagy nyújtózkodás nélkül elérjék, a dolgozó magasságától és a termék alakjától/magasságától függetlenül. A rögzített magasságú munkaasztalok könyökmagasságúak legyenek. Munkagyakorlat A raktári tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy minimális legyen a termék kezelése. A dolgozókat ki kell képezni a helyes testtartásra és az eszközök, pl. az emelő segédberendezések használatára. Lábápolás A dolgozókat ki kell oktatni a helyes lábápolásról, és a talpbetétes lábbeli előnyeiről, és meg kell tanítani őket a láb- és hátizom helyes nyújtási technikáira. Ha lehet, használjanak lökéscsillapító szőnyeget és ha szükséges, hordozható zsámolyt. (Szobor Albertné) Smith, S.: Lightening the load: warehouse workers and ergonomics. = Occupational Hazards, 63. k. 9. sz. p. 2001. 81–88. Gates, E.: Manual handling. = Occupational Safety and Health, 30. k. 9. sz. 2000. p. 13–16. Fredriksson, K.; Bildt, C. stb.: The impact on musculoskeletal disorders of changing physical and psychosocial work environment conditions in the automobil industry. = Internatioanl Journal of Industrial Ergonomics, 28. k. 1. sz. 2001. júl. p. 31–45.
HÍR A rendszeres autóvezetés káros hatása Egy fizikoterápiás szakértői bizottság vizsgálatának eredményei alapján azok a gépkocsivezetők, akik naponta több, mint négy órát töltenek autóvezetéssel, gyakrabban szenvednek derékfájdalomtól, mint azok, akik két óránál kevesebbet vezetnek. A kutatócsoport a vizsgálat legfontosabb célkitűzésének tekintette, hogy felhívja a vállalatok figyelmét a gépkocsivezetéssel járó gyakori, rejtett költségekre, amelyek részben a fájdalommal összefüggő munkahelyi hiányzásokból származnak. A vizsgálati eredmények alapján összeállított szórólapon különféle tanácsokat soroltak fel mind a vállalatok, mind az egyének számára arra vonatkozóan, hogyan segíthetik a fájdalom elkerülését, csökkentését. Új autó vásárlása során pl. fontos szempont, hogy a kiválasztott autó minél több változtatható (állítható) jellemzővel rendelkezzen, hogy az utazás során mindenki kényelmesen helyezkedhessen el. Figyelmet kell fordítani a megfelelő testtartásra, kényelmes vezetési pozíciókat kell kialakítani. Ajánlatos a vezetést rendszeres pihenőkkel megszakítani, hisz bármilyen kényelmes testtartás is kényelmetlenség érzést (fájdalmat) kelthet, ha túl hosszú ideig tart. (The RoSPA Occupational Safety & Health Journal, 32. k. 2. sz. 2002 p.12)
