VIII. évfolyam 2. szám
2002. április
/
RAKOSLIGET
VÁROSRÉSZÜNK LAPJA FELELÖS SZERKESZTÖ: DR. DOMBÓVÁRI CSABA S ZERKESZTÖSÉG:
1172 BUDAPEST HELTAI TÉR 8.
MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE
V árhatóan a nyár végére készülnek el az utak A Képvisel ő- testü l et februárban tárgyalta a polgári kor mányzat által biztosított 2,2 milliárd Ft állami támogatásból megvalósuló útépítési program 200 l. évi üteméről szóló beszá molót, amelynek keretében meg erősítette korábbi döntését a 2002-ben megép ítend ő utakról. Ennek megfel e lően az idén RákosIigeten és Régi-Akadémiatelepen a Lyka Károly, a Bartók Béla, a Heltai Gáspár, a K őtel ek, a Mátka, a Pásztó, a Kecel és a Vargha Gyula utca szilárd útburkolata készül el. Jelenleg a kiviteli tervek engedélyeztetése folyik, közben pedig már meghirdették a kivitelezésre a közbeszerzési eljárást. Figyelemmel a tavalyi rákoscsabai tapasztalatokra - ahol volt olyan utca, amely csupán 3,5 méter szélességben készült el -, jó hír, hogy RákosIigeten és Régi-Akadémiatelepen minde gyik utcát 5 méter szélesre tervezték. Az útépítéseket követő e n néhány helyen megváltozik maj d a forgal mi rend. Régi-Akadémiatelepen a Heltai Gáspár utca továbbra is alárendelt út marad mind a Liget sori, mind a Gyöngytyúk utcai kereszteződésben , csakúgy, mint a Kőtelek, a Mátka, a Pásztó és a Kecel utcák a Cinkotai úti kereszte ződésekben. Ugyanakkor a belső kere szteződések - végig a Heltai Gáspár, a Gátfutó és a Liszt Ferenc utcán - mind egyenrangúak, azaz ,jobbkezesek" lesznek. Erre első sorban a Liszt Ferenc és a Gátfutó utcákban közleked őknek kell maj d odafigyelniük, hiszen e két utcán a forgalom jelenleg elsőbb séget élvez a keresztirányú földutakról é rkezőkkel szemben. Rákosiigeten a Lyka Károly utca alárendelt út marad a Liget sori és a XVIII. utcai kereszteződés ekben , a kettő között viszont a már burkolt utakkal (VI. , VIII. , X., XII. és XIV . utcák) "jobbkezes" kereszteződések alakulnak ki. A Bartók Béla utca is egyenrangúvá válik a X. utcai és az Ároktő utcai (XIV. utca végén) kereszteződé sben. A megváltozott forgalmi rendre 6 hónapig mindenhol tábla fog figyelmeztetni . A csapadékvíz elvezetésére a Lyka Károly, a Bartók Béla valamint a Heltai Gáspár utcában végig egyoldali burkolt árok épül. A keresztutcákban a Liszt Ferenc és a Gátfutó utcák között a meglévő nyílt árkok tisztítását, míg a Gátfutó utca és a Cinkotai út között új burkolt árkok kiépítését tervezik. A vállalkozási szerződ éseket várhatóan májusban kötheti meg az Önkormányzat a kivitelezőkkel, s az utak - a tervek szerint - augusztusra készülnek el.
KIADÓ: DATU S BETÉT! TÁRSASÁG FELELÖS VEZETÖ: T AKÁCS L ÁSZLÓ NYOMTATÁS: DATUS BT NYOMD ÁJA
Rákosiigeten a FIDESZ vezet Az országgyűlési választások első fordulójában a XVII. kerületben is az MSZP végzett az első helyen. Rákosliget ugyanakkor - egyedül a kerület városrészei közül - kitar tott Koltai Ildikó illetve a FIDESZ-MDF szövetség mellett. Ha csak egyetlen szavazattal is, de mind Koltai Ildikó, mind a FIDESZ-MDF szövetség megőrizte elsőbbségét Rákos liget és Régi-Akadémiatelep négy szavazókörének összesített eredményei alapján. Emlékezetes, hogy négy évvel ezelőtt csakúgy, mint most - Koltai Ildikó már az első fordulóban is az első helyen végzett Rákosligeten. A XVII. kerületben Devánszkiné dr. Molnár Katalin, az MSZP jelöltje végzett az első helyen a szavazatok 45,30% ával, míg Koltai Ildikó a voksok 31,IO%-át kapta. A két nagy párt eredményei: MSZP: 45,59%, FIDESZ-MDF: 32,58%. Csakúgy, mint országszerte, a XVII. kerületben is rend kívü! szoros verseny várható a második fordulóban, amelyet az dönt majd el, hogy másodjára hányan mennek el szavazni, hogy a kiesett jelöltek támogatói kire adják voksukat~:I' s hogy a választópolgárok - még egyszer végiggondolva döntésük jelen tős égét - milyen jövőt szeretnének maguknak. Bár az első forduló nem hozott végeredményt, számítá saink szerint Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester asszony mindenképpen tagja lesz az új Országgyű l ésnek, miu tán a szocialisták fővárosi listáján a "befutó" 19. helyen szere pel. Az viszont, hogy kerületünket ki képviseli a következő négy évben, április 21-én dől el.
TISZTELT RÁKOSLIGETI POLGÁROK ! KÖSZÖNÖM ÖNÖKNEK azt a bizalmat, amellyel az ország gyű lési választásokon a polgári jövő programját támo gatták. Rákosiigeten az első forduló eredményei a polgári j övő és a szocialista jövő kiegyensúlyozott, szoros ver senyét mutatják, csakúgy, mint országszerte. A tét iS ugyanakkora, mint országszerte! Ezért kérem Önöket, jöjjenek el április 21-én is, s döntsenek arról, hogy Magyarország melyik utat válassza: a szocialista vagy a polgári jövőt!
KOLTAI ILDIKÓ
2002. ÁPRILIS
RÁKOSLIGET
Javaslat a Cinkotai út Gyöngytyúk utca kereszteződés forgalmának szabályozására Forgalomirányító jel zőlámpa elhelyezését és a 76-os busz megállójának áthelyezését kezdeményezi a Képvisel ő testület a Cinkotai út - Gyöngytyúk utca kereszteződé s for galmának szabályozása érdekében. A Gyöngytyúk utca a Diadal út - XVIII. utca - XVII. utca fDlytatásaként a hatvani vasútvonaltól északra eső terület egyik gyűjtőútja, amelyen igen jelentős a Rákoscsaba-Újtelepről és Rákosligetről a Cinkotai útra (és onnan tovább a Pesti út vagy a XVI. kerület felé) tartó gépjárműforgalom. A Győ n gytyúk utca és a Cinkotai út kereszteződéséb en "elsőbbségadás kötelező" tábla fogadja a Gyöngytyúk utcáról érkezőket, s csúcsidőn kívül is gyakori, hogy tucatnyi gépkocsi torlódik fel a kereszteződésben. A Gyöngytyúk utcáról a Cin kotai útra történő kikanyarodást - jobbra kisívben is - nagyon megnehezíti, hogy a kereszteződés közvetlen közelében rendszeresen autók parkolnak - megakadályozva így a kilátást a Cinkotai úton lentről, a vasút felől érkező forgalomra. A tehergépjármű v eknek - különösen a nyerges és pót kocsis teherautóknak - még nehezebb a kikanyarodás a Cin kotai útra, ami tovább rontja a kereszteződés áteresztő képességét, s tovább növeli a várakozó gépkocsisor hosszát. A 76-os buszjárat megállója a kereszteződés előtt alig 100 méterre van a Gyöngytyúk utcában. A megálló buszok miután buszöböl nincs - ugyancsak feltartják a forgalmat, akkor is, amikor a vasúti átjáró tilos jelzése folytán valamelyest pedig könnyebb lenne a jobbra kisívben történő kikanyarodás a Cinkotai útra. A Gyöngytyúk utcában feltorlódó gépkocsik káros hatásai (zaj, kipuffogógáz) közvetlenül érintik a kereszteződés környezetében élőket. A káros környezeti hatások mérséklése érdekében a Képviselő-testület - dr. Dombóvári Csaba elő terj esztését elfogadva - azzal a kéréssel fordult a Fővárosi Önkormányzathoz, hogy a Cinkotai út - Gyöngytyúk utca kereszteződéséb en helyezzen el forgalomirányító jelzőlámpát, amely megfelelően szabályozni tudja a különböző irányból érkezők áthaladását. Ezzel egyidőben pedig gondoskodjék a környező utcák teljes körű forgalomtechnikai szabályozásáról is, elsősorban annak érdekében, hogy a türelmetlen autósok a kereszteződés elkerülésére ne az idén aszfaltburkolattal ellátni tervezett szomszédos utcákat használják "menekülő" útvo nalként. A XVII. kerület kezdeményezte továbbá, hogy a Fővárosi Önkormányzat mint a Cinkotai út kezelője tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Gyöngytyúk utcából érkező gépkocsiknak a szabad kilátás a Cinkotai út mindkét irányába biztosított legyen, s egyidej űleg azzal a javaslattal élt, hogy a BKV a 76-os busz megállóját helyezze át a Cinkotai útra, s ott alakítson ki buszöblöt, hogya megálló buszok ne tartsák fel a forgaImat. A Fővárosi Önkormányzat válaszáról - csakúgy, mint a Ferihegyi úton javasolt sebességkorlátozás esetében - tájé koztatni fogjuk olvasóinkat.
Az
országgyűlési
első
választások fordulójának eredményei
Az országgyűlési választások április 7-én megtartott első fordulójában a XVII. kerületben indult 7 jelölt közül Deván szkiné dr. Molnár Katalin (MSZP) érte el a legjobb eredményt, aki az érvényes szavazatok 45,30%-át szerezte meg. Koltai Ildikóra (FIDESZ-MDF) az érvényesen szavazók 31,1O%-a adta voksát, míg a harmadik helyen dr. Kertai Aurél (Centrum Párt) végzett 7,94%-kal. Az SZDSZ jelöltje, dr. Péczely Terézia a szavazatok 7,08%-át, dr. Fenke Ferenc (MIÉP) 6,37%-át, Végh Ferenc (Munkáspárt) 1,67%-át, Len gyel Zsolt (FKGP) pedig 0,53%-át kapta. Április 21-én, a második fordulóban így Devánszkiné dr. Molnár Katalin (MSZP), Koltai Ildikó (FIDESZ-MDF) és dr. Kertai Aurél (Centrum Párt) indulhat a képviselői mandátumért. A pártok közül az MSZP a szavazatok 45,59 %-át, a FIDESZ-MDF szövetség 32,58%-át, az SZDSZ 7,08%-át, a Centrum Párt 6,78%-át, a MIÉP 5,90%-át, a Munkáspárt 1,75%-át, míg az FKGP 0,32%-át szerezte meg. A választási részvétel a XVII. kerületben 77, 17%-os volt, magasabb, mint az országos átlag (71,03%). A kerületen belül RákosIigeten a részvétel 81,88%-os volt (3908 választópolgár közül 3200 élt a szavazás lehetőségével, s közülük 31 80 szavazott érvényesen). E részvételi arány maga sabb mind az országos, mind a kerületi átlagnál. RákosIigeten a FIDESZ-MDF 37 ,58%-ot (1194 szavazat) kapott, míg az MSZP 37,55 %-ot (1193) ért el. A jelöltek közül Koltai Ildikóra (FIDESZ-MDF) a szavazók 36,57%-a (1163 szavazat), míg Devánszkiné dr. Molnár Katalinra 36,54%-a (1162) adta a voksát. A többi jelölt eredményei RákosIigeten: dr. Fenke Ferenc (MIÉP): 9,59%, dr. Kertai Aurél (Centrum Párt): 8,08%, dr. Péczely Terézia (SZDSZ): 7,36%, Végh Ferenc (Munkáspárt): 1,19%, Lengyel Zsolt (FKGP): 0,66%.
***** Az 1998. majUSl országgyűlési választások első fordu lójában RákosIigeten a részvételi arány 69,6% volt, a 3931 választópolgár közül 2736 ment el szavazni. Ez a második legjobb részvételi arány volt a XVII. kerületben (az első helyre 70%-kal Új-Akadémiatelep került), s messze jobb volt mind a budapesti, mind az országos átlagnál. Az első fordulóban országosan az MSZP végzett az első helyen. Így volt ez a XVII. kerületben is, kivéve Rákosiigetet, itt ugyanis a FIDESZ már az első fordulóban több szavazatot kapott (30,37%), mint az MSZP (26,13%). A választások második fordulójában a XVII. kerületben Koltai Ildikó (FIDESZ) 52,23%-kal győzött a szocialista dr. Hoffmann Attilával szemben, aki a szavazatok 47,77%-át szerezte meg. Rákosligeten ez az arány 60,64% - 39,36% volt a FIDESZ jelöltje javára. A választások után megalakult kormánykoalíció pártjai az első fordulóban együttesen a szavazatok 43,97%-át, míg az MSZP és az SZDSZ összesen 36,29%-át szerezték meg Rákos Iigeten. A MIÉP itt 11,88%-ot ért el, a fennmaradó 7,86%-ot pedig olyan pártok kapták, amelyek végül nem kerültek be a Parlamentbe.
2002. ÁPRILIS
Ön szerint jó megjelenésű a polgármester asszony? avagy politikai célzatú közvélemény-kutatás közpénzen Az MSZP saját politikai céljai szolgálatába állította az Önkormányzat költségvetéséből, azaz közpénzből finanszÍ rozott, a Szonda Ipsos által 2002 februárjában 4 millió Ft ért elvégzett közvélemény-kutatást. Az Önkormányzat jelenlegi vezetése által tervezett közvélemény-kutatás már korábban is heves vitákat váltott ki. A 2002. évi költségvetés koncepciójának tárgyalásakor több képviselő szóvá tette, hogy az Önkormányzat tevékenységének értékeléséről nem a Képviselő-testület mandátumának lej ár takor, a kővetkező őnkormányzati választások előtt fél évvel kell a kerületi polgárokat megkérdezni, hanem félidőben kellett volna, akkor, amikor még mód lett volna arra, hogy az érintettek a tapasztalatokon okulva a "második félidőben" javítsanak teljesítményükön. Erre azonban 2000-ben nem ke rült sor, így félő, hogy a mostani felmérésnek más célj ai (is) lehetnek - fogalmazta meg aggályát tőbb képviselő. Sajnos, igazuk lett. Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester asszony (MSZP) tavaly novemberben még azt válaszolta e felvetésekre, hogy a közvélemény-kutatók majd "azt mérik, hogy a lakosság mit gondol az eddigi fejlesz tésekről, a jelenlegi helyzetről, mit vár, mit szeretne." A Képviselő-testület ez év februári ülésén kézhez kapott kérdés sort áttekintve azonban abból más megrendelői szándékokra (is) lehet következtetni. Az Önkormányzat vezetésével előzetesen egyeztetett kérdőív 41 kérdést tartalmaz. Ezeknek csupán a fele (egészen pontosan 20 kérdés) foglalkozik azzal, amiről a polgármester asszony beszélt, nevezetesen, hogy a kerület polgárai mit gondolnak az eredményekről és a kudarcokról, hogyan értékelik az elmúlt négy évet, milyen elvárásaik vannak a jövőre nézve. A kérdések másik fele (21 kérdés) azonban egészen másról szól. Olyan témákat érintenek, amelyeknek semmi közük sincs az Önkormányzat elmúlt négy évének értékeléséhez, viszont az országgyűlési képviselői mandátumra és/vagy egy újabb négyéves polgármesteri megbízatásra pályázó polgármester asszony (és vele együtt csapata, a helyi MSZP) hasznos információkhoz juthat a válaszokból. Hiszen kinek lehet fontos például az, hogy megtudja, a kerületi polgároknak mennyire rokonszenves vagy éppen ellenszenves a polgármester (12. kérdés) vagy valamelyik alpolgármestere (16. kérdés) , vagy hogy milyen tulajdonsá gokkal kell rendelkeznie egy ideális polgármesternek (18. kérdés), és a jelenlegi mennyiben felel meg ezen elvárásoknak (19. kérdés). S azokra a kérdésekre adott válaszokból sem tudhatunk meg sokat az Önkormányzat megítéléséről, melyek az iránt érdeklődnek, hogy mennyire elégedett a megkérdezett polgár azzal, ahogyan az országban mennek a dolgok (3. kérdés) vagy hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, akkor elmenne-e szavazni (9. kérdés), s ha igen, melyik pártra szavazna (10. kérdés).
R ÁKOSLIGET Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester asszony a ért kritikákra azt a választ adta, hogy a Képv iselő testületnek módj a lesz maj d a válaszokat megvitatnia. Nos, érdekes momentuma lesz majd e napirendi pontnak, amikor a képviselők arról fognak vitát folytatni, hogy a polgármester asszony vajon kellően jó megjelenésű-e (19. kérdés, 3. pont), vagy éppen arról, hogy "a magánéletét, a szabadidejét i.s feláldozva dolgozik a kerületért vagy csak a kötelező teend ő it, a reprezentatív funkciókat látja el." (22. kérdés) S a Képviselő testületen belüli politikai erőviszonyokat. ismerve bizonyára arról is termékeny vita várható, hogy vajon az lenne-e a jobb, "ha a következő választások után is az MSZP-SZDSZ koalíció irányítaná a kerületet, vagy ha más ő sszetéte lű vezetése lenne a kerületnek." (4 1. kérdés) A Kép vi s e lő- te stül et februári ülésén dr. Hoffmann Attila frakc i óveze tő (MSZP) elismerte: az MSZP is megrendelt a Szonda Ipsostól egy közvélemény-kutatást. Ez persze már korábban gyanítható volt, hiszen az 1500 megkérdezett polgár közül többeknek, így a mintába belekerült egyik önkor mányzati kép viselőnek is, olyan kérdéseket is feltettek, amelyek nem szerepeltek az Önkormányzat közreműködésével őss zeállított kérd őíven - pl. ismeri-e, s mennyire elégedett X, Y vagy Z őnkormányzati képvi se l őv el , a főpo l g árme sterrel vagy a kerület országgyű l ési képvis el őj ével. A gond nem is ezzel van, hiszen minden pártnak szíve joga, hogy politikai céljai érdekében felmérést végezzen a kerület polgárai körében. Ám az már nem mindegy, hogy ezt hogyan teszi. A megkérdezett polgárok közül többen is jelezték, hogy az Önkormányzat illetve az MSZP által megfogalmazott kérdéseket úgy tették fel nekik egymást köve t ően, hogy számukra nem derült ki, hogy voltaképpen két párhuzamosan folyó felméréshez kérik a közreműkődésüket. Márpedig a megkérdezetteknek joguk (lett volna) tudni, hogy ki kíváncsi az ő véleményükre. Másrészt az MSZP-nek (érdekes módon, ki tudj a, miért?) alig fele annyiba került az általa megrendelt felmérés , mint amennyit egyébként kellett volna érte fizetnie. Az Önkormányzat 4 millió Ft-ot fizetett a Szonda . Ipsosnak a közvélemény-kutatásért, amelyet a cég 1500 fős mintán végzett el. Az MSZP-nek viszont az 500 fős mintán elvégzett felmérés - információnk szerint - csupán félmill ió forintjába került, miközben egy ilyen közvélemény-kutatás piaci ára legalább 1 millió Ft. kérdőívet
DR. DOMBÓVÁRI CSABA önkonnányzati képviselö
Az OTP Bank nemrég arról táj ékoztatott, hogy bővítik a rákoskeresztúri bankfiók nyújtotta szolgáltatások körét, így la kásépítő és lakásvásárló ügyfeleik részére ismételten lehető ség nyílik a hitelnyújtásra e fiókban. A XVII. kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat azzal a kéréssel fordult a Képvis e lő - testü lethez, hogy aFerihegyi út 47. szám alatti önkormányzati tulaj donú ingatlant, az egykori Vadásztanya ve ndégl ő t adja bérbe részükre "nagycsaládosok áruháza" céljára. Az e tárgyban született e l ő terjesztést j egyz ő Kiss Lajos alpolgármester a januári kép vi se lő- te stületi ülésen további egyeztetések végett - egyel ő re visszavonta indítványát.
2002. ÁPRILIS
RÁKOSLIGET
Megmarad a Heltai téri pálya
Olimpiai falu a szomszédban?
Mint arról korábban már beszámoltunk, a Képviselő-testü let az idei költségvetésben 8 millió Ft-ot hagyott jóvá a Heltai tér felújítására. Ugyanakkor a környéken heves tiltakozást vál tott ki, hogy a kerület jelenlegi vezetése részéről tavaly még a téren található futballpálya megszüntetésének gondolata is felmerült. A pálya megmentése érdekében rövid idő alatt több mint háromszáz aláírás gyűlt össze. Mint az aláírásgyűjtés kezdeményezöi megfogalmazták: "Ez a hely sok gyermek és felnőtt egyetlen sportolási helye, melyhez hagyományok is fűződnek . A hetvenes évek végén a budapesti kispályás labda rúgó-bajnokságon harmadik helyezést ért el a Heltai téri csa pat. Az akkori csapattagok még ma is rendszeresen itt játsza nak, és reméljük, hogy egy felnövekvő generáció folytatni tudja ezt a hagyományt. Sok fiatal, sőt még óvodás gyermekek is nagy örömmel és lelkesedéssel használja a pályát." Mindezen előzmények után 2002. február 20-ra a Bóbita Óvodába lakossági fórumra invitáltam az érintetteket - a téren lakókat valamint a futballpályát és a játszóteret használókat annak érdekében, hogy megismerhessük egymás véleményét a tér jövőjéről, s pontot tehessünk a futballpálya-ügy végére is. A fórumon több mint ötvenen vettek részt. A jelenlévők egy kivétellel - a futballpálya megtartása és felújítása mellett tették le voksukat. Emellett a legtöbb hozzászólás a játszótér sorsát és a kutyák térről történő kitiltásának kérdését érintette. A játszótér bekerítésével mindenki egyetértett, s azt is többen javasolták, hogy a kutyákat az egész térről ki kellene tiltani. A lakossági fórumon elhangzottaknak megfelelően a ter vezők március közepére elkészítették a tér felújítására vonat kozó terveket. A javaslat szerint a felújítás két ütemben, idén és jövőre valósulhat meg - az idén rendelkezésre álló 8 millió Ft mellé jövőre további 11,5 millió Ft-ra lesz szükség. Idén a labdarúgó pálya teljes felújítására, mellette az asztalitenisz asztalok és az ülőkék rendezésére, a játszótér körbekerítésére, a balesetveszélyes játékeszközök lebontására, a csúszda valamint a homokozó homokjának kicserélésére, 14 öreg, beteg fa kivá gására, s helyettük 15 facsemete elültetésére, több fa korona alakító metszésére, a pihenőpadok felújítására, az öntözőháló zat kiépítésére valamint két nyomógombos ivókút felszere lésére kerülhet sor. Jövőre a játszótérre új játékeszközök beépí tését, egy új lábteniszpálya kialakítását, további 15 fa kivágását és helyettük újak telepítését, valamint sétálóút kiépítését és több mint 1000 négyzetméter terület füvesítését tervezik. A terveket 2002. március 19-én újabb lakossági fórumon ismerhették meg az érdeklődők. Az ez évre tervezett munkák közül a futballpálya felújítását és a játszótér körbe kerítését május végéig, a többi munkát július végéig tervezik elvégezni.
A szomszédos XVI. kerületben megjelenő Helyi hírek magazin 2002. februári száma közelebbről meg nem nevezett helyről származó értesülései alapján arról ír, hogy a XVI. kerület a Budapest által elnyerni remélt 2012. évi nyári olimpiai játékok fontos helyszínéül szolgálhat majd. Mint a lap írja, "a szórványosan beépített vagy teljesen beépítetlen területek a Népstadiontól a Bökényföldi útig terjednek. A rendezvények központja a legkorszerübb technikával újjáépülő új stadion lehet, s innen indulhatnak majd a helyszínek a kerület irányába. Az olimpia megrendezéséhez közlekedési lehetőségre és létesítményekre van szükség. A közlekedés megoldása érdekében egy teljesen új útszakasz készülhet el, amely követi a kerületig futó új metrószakasz útját - a jelenlegi kettes metró leágazását, amely onnan indulna a mátyásfóldi repülőtér irányába, ahol a metró a föld alól kibújik . A végállomás a valahol a Bökényföldi út közelében lehetne." A lap szerint ugyancsak a XVI. kerületben épülhetne fel az olimpiai falu is, ami "azért is igen nagy jelentőségű, mert az ilyen létesítmények tervezésekor már figyelembe veszik az utóhasznosítás lehetőségét is. Nos, utóhasznosításként szóba jöhet, hogy az olimpiai falu épületeit egy új egyetemi-főiskolai központként hasznosítsák .. . "
DR. DOMBÓVÁRI CSABA
A Rákosligeti Polgári Kör részére az APEH 2000-ben nem utalta át az adófizetők által felajánlott mintegy 70 .000.- forin tot, mivel a Polgári Kör nem igazolta teljes körüen azt, hogy mint kedvezményezett jogosult lenne az összegre. A Polgári Kör a Fővárosi Bíróságon megtámadta az APEH elutasító ha tározatát, s a bíróság első fokon helyt adott kéreimének: az APEH-et új eljárás lefolytatására kötelezte. Az APEH azonban fellebbezéssel élt a döntés ellen. A Legfelsőbb Bíróság másod fokon elfogadta az APEH érvelését, s neki adott igazat, így a pénz az adóhivatalnál, illetve az államkasszában marad.
Rákosliget - Régi-Akadémiatelep önkormányzati képvisel'íje
A Képviselő-testület Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága ismét szemétszedő akcióra hívja fel a kerületi intézményeket, civil és gazdálkodó szervezeteket. Az akció időpontja: 2002. április 26-27. A bizottság a jelentkezőknek ez évben is ingyenesen biztosít zsákokat és kesztyűket, amelyek a Polgármesteri Hivatalban vehetők át április 22-25. között.
/
5 éves a Gesztenyés Ovo da A Gesztenyés Óvoda önállóvá válásának 5. évfordulóján szeretném megköszönni mindazok áldozatkész munkáját, akik segítettek abban, hogy óvodánk mind a gyermekek és szüleik, mind az itt dolgozók számára otthonosabbá vált. Az elmúlt évek alatt óvodánk megszépült, az elavult udvari vasjátékokat természetbarát fajátékokra cserél tük. Az épület helyiségeinek belső felújítása után sor kerülhetett a csoportszobák bútorainak - korcsoportnak megfelelő - teljes lecserélésére is. A sikeres pályázatok eredményeképpen min den csoportnak sikerült korszerü, jó minőségű, a gyermekek fej lődését jobban elősegítő játékokat vásárolnunk. Szeretnék köszönetet mondani óvodásaink szüleinek, a XVII. kerület Önkormányzatának és Képviselő-testületének valamint kollégáimnak, s mindazoknak, akik elősegítették óvodánk gyors fejlödését és eredményes munkáját.
HEGEDÜS BÉLÁNÉ óvodavezetö
2002. ÁPRILIS
RÁKOS LIGET
A Gózon Gyula KamaraszÍnház Akik bal kézzel fognak kezet. .. az ml kulturális műsorában Kovács István cserkészparancsnok A Rákosiigeten nemrég megnyílt Gózon Gyula Kamara színházat mutatta be a Magyar Televízió + l című kulturális műsora 2002. március 7-i adásában. Miközben a politika és a színházszeretö közönség a Nem zeti Színházra veti tekintetét, Budapest egyik kűlső kefÜle tében szépen csendben megnyílt a Gózon Gyula Kamara színház. Igaz, állandó társulat nélkűl, egyelőre legalább is, de óriási hittel, no meg ázzal, Lola Blauval, Eperjes Károllyal, Udvaro s Dorottyával, Venczel Verával és még sokan másokkal - vezette fel a riportot a műsorvezető. Fehér Ildikó, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára F. Baum - Nagy Árpád - G. Dénes György itt bemutatott Csodálatos Óz! című darabjával debűtált rendezőként. Mint elmondta, a főiskolán nem tanítják, hogyan kell gyerekeknek játszani, pedig van különbség! Ezért tudatosan választott fiatal színészeket, egykori növendékeit, ehhez a produkcióhoz, hogy alkalmat teremtsen nekik arra, hogy gyermekközönséggel találkozzanak. A szereplők közül Arany Tamás, Bakó Szabolcs, Kárász Eszter, Molnár Szilvia és Zámbori Soma állt a kamera elé a 2002. március 4-i előadást követően - mely előadás alkalmával a kétszáz fös nézőtéren a Bóbita, a Gesztenyés és a Micimackó óvoda óvodásai ültek. Ennek az épületnek különös varázsa van, amely egyetlen más színházat sem jellemez - fogalmazták meg egyöntetüen benyomásukat. Mivel ebben a színházban még nincs meg a teljes technikai háttér, így minden rajtunk múlik, nekünk kell megteremteni a színpadon a varázslatot, s ez nagy kihívás. Sok gyermeknek talán ez volt az első színházi élménye, s fantasztikus dolog, hogy ezt az élményt mi nyújthattuk nekik - tették hozzá büszkén. A varázslat át- meg átszövi a színházat. Nemrég itt még egy varroda állt, majd egy példaértékű magánkezdeményezés indult útnak. Egy kicsit a fővárosban, mégis kicsit vidéken, Budapesten, a XVII. kerületben, azaz Rákosligeten, Gózon Gyula egykori lakhelyén - e szavakkal mutatta be a riporter Szabó Ágnest, a színház producerét, aki elmondta: az épület méretéből adódóan ez egy kamaraszínház, s ez a repertoárt is meghatározza, amely jelenleg félig saját, félig befogadott produkciókból áll össze. Művészszínházat szeretnénk csinálni, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben egy-egy vígjátékot ne láthatna a közönség. Ez is ugyanolyan vállalkozás, mint bármi más. Semmi mást nem csinálok, mint egy vállalkozást próbálok működ tetni, amelynek "terméke": a színházi előadás - fogalmazott Szabó Ágnes. Adva van egy 215 fös nézőtér, egy 8x8 méteres színpad és egy nyolcvanezres lélekszámú kerület - azt kell játszanunk, annyi szereplővel és olyan jegyárakkal, hogy a nézőtér "eltartsa" a színpadot. Eperjes Károly, aki Paul Claudel Az angyali üdvözlet című darabjában több alkalommal is játszott már ebben a szín házban, jó kezdeményezésnek tartja, hogy itt, a város peremén is legyen egy színház, itt, ahol Gózon Gyula annak idején élt. Mint fogalmazott, az ember csak örül annak, ha újabb színházi lehetőség van valahol az országban, hiszen az emberek töretlenül szeretnek színházba járni.
75 éves A nemzeti ünnepélyek rendszeres, fegyelmezett résztvevői a cserkészek. A 264. sz. Hunyadi János Cserkészcsapat parancsnoka a 75 éves Kovács István. Meghívott a rákosligeti központjukba - "otthonukba." Örömmel fogadtam el invitá lását. A megadott CÍmhez közeledve kürtszót, énekhangot hallottam, és a távolból tábortűz fénye világított. A fi atal cserkészek kipirult arccal táplálták a tüzet. A parancsnok - vagy ahogyan minden gyermek szólította: Pista bá - a kisházukba vezetett. Bűszkén mutatta a falo n lév ő tablót, mely azt az összefogást tükrözte, amelynek kapcsán az épületük létrejött. 230 név van a tablón. A nevek v i se lő i önzetlenül, munkával és/vagy pénzzel segítették az építkezést 1992-ben. Szemben, a másik falon Táboraink, szomszédolásaink CÍmmel térkép található. Nagy átéléssel meséli Kovács István, hogy minden szomszédos országban voltak már táborozni. Ö maga Norvégián és Portugálián kívül egész Európát bejárta. Ennek ellenére a legfontosabbnak azt tartja, és azért munkálkodik, hogy kis cserkészei, akik jelenleg 42-en vannak, a saját hazájukat ismerjék meg alaposan. Ha nincs fog lalkozásuk, akkor - ahogyan ő nevezi - "portyázásra" küldi a cserkészeket, ami azt takarja, hogy városunk valamely közösen meghatározott nevezetességét megkeresik, történetét meg ismerik, s a következ ő foglalkozáson ismertetik a látottakat. A fogadtatás barátságos. Jubileumi emlékérmüket, jel vényüket, avatás alkalmából adandó könyvet kapok , negyed évenként megjelenő lapjuk l- l példányát, valamint saját képeslapjukat, melyen a hitvallásukról sokat eláruló jelmon datuk is szerepel: "Múltunkat becsüljük, bízzunk a jövőb en ! " Ezen tárgyak szemlélése közben öt terjedelmes naplój ukat adta kezembe. Ez az elmúlt 12 év krónikája - mondta. Benne foglaltatik csapatunk életének minden jel entős mozzanata. Utalás található benne az 1923-as megalakulásra, és az újjászervezéstől, 1989-től részletesen tükröződik a csapat "élete." Kovács István 1946-tól 1948-ig, illetve 1 989-től napjainkig a csapat parancsnoka. Történetüket, útj aikat, tábo rozásaikat színesen és érdekesen tartalmazzák a naplók. Hazai útjaik közt szerepel pl. Debrecen vagy Telkibánya, a határon túliak közül pl. Munkács és Szolyva. Képek láthatóak a Feszty körképnél vagy gróf Teleki sírjánál, illetve könnyedebb témák is szerepelnek, pl. akadályverseny vagy számháború képei. Az album lapozása közben folyamatosan köszönnek el a kis cserkészek a parancsnoktó!, bal kézzel fogva kezet. "Szívünk is a bal oldalunkon van, és ez a gesztus a szeretetet jelképezi nálunk" - kommentálja a parancsnok. Az utolsók között jött egy 6 év körüli gyermek, aki azt mondta Pista bá nak: "Ma volt a legjobb napom, mert szépen égett a tűz." A válasz: "Ennek örülök." A hely szelleme és a látottak arról tesznek tanúbizony ságot, hogy sok fiatalnak lehettek és lesznek még itt jó napjai. F ACHET GERGŐ (Megjelent az Itthon c. helyi lap 2002. márciusi számában.)
2002. ÁPRILIS
RÁKOSLIGET
A ligeti iskola rövid története I. A téma feldolgozásánál külön kell választani az iskolát mint intézményt, illetve az iskolát mint építményt, mert az elmúlt 100 évben e kettő nem mindig esett egybe. Továbbá figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a mai rákosligeti iskola a XX. század folyamán részben más oktatási intézmény, részben nem oktatási intézmény volt. Mindenekelőtt azonban essék néhány szó a település kelet kezéséről, kialakulásáról. 1895 őszén a Szociáldemokrata Párt (SZDP) a Népligetben nagygyűlést szervezett, melynek napi rendjén a lakásnyomor enyhítésének lehetősége szerepelt. Az Északi Főműhely dolgozói a Népszavából értesültek a gyűlés ről, melynek előadó szónoka Kürschner Jakab volt. A megje lentek közül sokan javasolták, hogy ne lakásokat, hanem kis kertes házakat építsenek. Előkészítő bizottságot alakítottak, memorandumot szerkesztettek, melyet Kürschner a fővárosh oz továbbított. Mind a főváros, mind az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elfogadta azt. A pesti Munkás Otthon körüli tevékenységgel a minisztérium lovag Fackh Károly mini sz tériumi tanácsost bízta meg. Vezetésével 1896. december 12-én az SZDP egyik Dob utcai párthelyiségében mintegy 60 taggal megalakult a Munkás Otthon Szövetkezet. Az alapító tagság elfogadta az előterjesztett alapszabály-tervezetet. A Szövet kezet igazgatóságát megbízták a megfelelő helyszín kiválasz tásával és az 1000 ház felépítéséhez szükséges 2 millió korona előteremtésével. Ugyanakkor a Népszava segítségével meg indult a szövetkezeti tagság toborzása is. A centrumtól egy kicsit távolabb, a hatvani vasútvonal mentén, a 10. számú őrház környékén találtak egy 155 kh terü letet, mely mezőgazdas ágilag értéktelen volt, közigazgatásilag R ákoskeresztúrhoz tartozott. Mivel a szövetkezeti tagság zöme vasutas volt, illetve a MÁV gyáraiban dolgozott, számukra a vasúti megközelíthetőség ideális volt. 1897. december 31-én Fuchs Ignác vállalkozótól 25 OOO koronáért vette meg a szövet kezet a 155 kh területet. 1899. május ll-én 354 tagja volt a szövetkezetnek, közöt tük 431 házhelyet sorsoltak ki. Végre beindult a munka, a Munkás Otthon telepet a Gferer-Schoch-Grossmann építési vállalkozás építette fel. 1899. szeptember 18-án megkezdőd hetett a boldog "honfoglalás". Az 1899. október 19-i névsor 236 személyt sorol fel mint háztulajdonost, egy november 25-i dokumentum pedig újabb 54 nevet tartalmaz. Az új lakók az l IV. utcákban vehették át kisorsolt otthonaikat.
Az állami elemi iskola születése Miután az új telep első lakói elfoglalták otthonaikat, az élet minden tekintetben megindult a településen. Az iskolai oktatás 1899 őszén a mai Gózon Gyula és XI. utca sarkán álló lakatlan házban indult meg (ez látható az iskolai körbélyegzőn). A Rákoskeresztúr és vidéke című új ság 1903. október l-jei számában olvashatunk ennek az időnek néhány fontos adatáról. Az 1899/1900. tanév végéig 160 gyermeket vettek fel az iskolába. A köve tkező tanévben a létszám 254 fő volt, az 1901/02. tanévben 294 gyerek j árt iskolába, az 1902/03. tanévben pedig 334 volt a beiratkozottak száma. A Munkás Otthon Szövetkezet két nagy telket ajándékozott a Kincs tárnak, ennek fejében állami iskola fel építésére számítottak.
1901-ben kijelölték a leendő iskola helyét a főtér (a mai tere) keleti oldalán a XII. és XIV. utca között. Az épít kezés azonnal megindult. Az építmény magasföldszintes egy emeletes volt, két oldalszárnnyal, főbejárata a térről nyílt. A földszinten baloldalt 3 tanterem, jobboldalt óvodarész és személyzeti lakás, az emeleten 4 tanterem, fizikaszertár, tan testületi szoba és igazgatói lakás létesült, a megfelelő mellék helyiségekkel együtt. A tantermekben amerikai mintájú fel hajtható ülésű vasvázas padokat helyeztek el, változtatható felületű falitáblával. A fűtést "Meidinger" vaskályhákkal oIdot ták meg, az alagsorban raktárak voltak. 1902 őszére készült el az új elemi iskola, amely máig betölti szerepét. A rákos ligeti elemi akkor a környék egyik legmodernebb iskolája volt. Első igazgatója Óberle János lett. A tanítás azonban csak az 1903/04. tanévben indult be az új iskolában, az év elején beiratkozottak száma 354 fő volt. Az ünnepélyes megnyitón Óberle a következőket mondta: "Ez megtisztelő alkalomból engedtessék meg, hogy mindenek előtt hálás köszönetemet fejezzem ki az iskolaszék bizottság, az újonnan kinevezett tantestület tagjai, valamint a magam részéről a m. kir. kincstár kulturális tevékenysége és nemes adományáért, mellyel már e telep indulásakor lehetővé vált az ifjúság pedagógiai nevelése. Örömmel vettük a modern berendezést, a szertárak gazdag felszerelését, a könyvtár bőséges állományát s végül a legkisebbek bábos felszerelését." Juhász Miklós, egykori rákosli geti lakos, aki 1913-1917 között járt ide elemibe, visszaemlékezésében megemlíti Gyen ge Rózsa helyettes tanítónőt, Glasz Józsefné óvónő t és Dob rovits (Dévény i) De zső kántortanító t. Egy másik vissza emlékező , Huzlicska Károly kéziratában leírta az 1902/03. tanév 4 . osztályos tanulóinak névsorát - lakcímmel, s minden gyermek édesapj ának nevével, foglalkozásával együtt. 1920-1 923 között gimnázium is működött az iskola falai között. Az 1920. augusztus 28-án kelt 110.533/1920 V.K.M. számú rendelet a budapesti X. kerületi állami fő gimnázium (ma: Szent László Gimnázium) párhuzamos osztályait mint 4 osztályos fiókintézetet Rákosligetre helyezte. A földszin ti helyiségeket vették erre a célra igénybe. Első igazgatója Kuz mics Ferenc lett, azonban Lugosról nem érkezett meg időben, így a minisztérium Frey Ferencet bízta meg az igazgatói teendők ellátásával. Az első évben 95 tanuló kapott bizo nyítványt. 1922-ben az állami elemi iskola gondnoksága akciót indított a tantermek visszaszerzésére. Mivel nem sikerült kompromisszumot kötni, a harmadik tanév végén megszűnt a kihelyezett gimnázium működése. Az iskola fennállása óta betölti - mai szóhasználattal élve az általános iskola szerepét. Az első és második világháború idején hadikórház is működött a pincében, sőt, az 1950-es években a polgári védelem kezelésében volt a pince. Időközben az óvoda működése megszűnt az iskola falai között. A háború után csak fiúiskolaként működött, bár volt néhány évfolyam, ahová lányok is jártak, mert nem volt elég hely a leány iskolában. 1960-tól az alsó- és középfokú oktatásban ország szerte általános lett a koedukált iskola. 1978 szeptemberében került sor a "fiú-" és "leányiskola" összevonására. Hősök
DR. DOMBÓVÁRI ANT AL hely történész
(A VIII. utcai iskola és a Liget sori épület történetét olvashatják.)
következő
számunkban
2002.
ÁPRILIS
Kibújik a szeg(fű) a zsákból Nehéz feladatot vállal magára az, aki olyasmiről mond véleményt, kritikát, amihez nem ért, vagy amiről nincs kellő információja. Márpedig Rajkai Tibor képviselő úr (MSZP) beleesett abba a hibába, hogy úgy kritizál és minősít, hogy abból egyértelműen kitűnik: nem ért ahhoz, amiről ír, ráadásul információi részben hiányosak, részben tévesek. Rajkai Tibor a Szegfűszeg 2002. februári számában "Elkezdtük a Hősők terei iskola bővítését" című írásában egyrészt azt állítja, hogy az Önkormányzat előző vezetése nem hajtotta végre határidőre a Képviselő-testületnek a Hősök terei iskola bővítéséről szóló 1996-ban hozott határozatát, másrészt pedig azt, hogy én - mint Rákosliget akkori és jelenlegi képvi selője - ezt az akkori vezetéstől nem kértem számon, a jelen legitől azonban igen, s ezért nem vagyok hiteles képviselő. Rajkai Tibor a korábbi választásokon - sem 1990-ben, sem 1994-ben - nem kapott elég szavazatot ahhoz, hogy képviselői mandátumot nyerjen, így 1990 és 1998 között nem vett részt a Képviselő-testület munkájában. Ettől persze még tájékozódhatott volna a korábban történtekről, de sajnos ezt sem tette meg. Pedig ha meg tette volna, s csak egy kicsit is megismerte volna az Önkormányzat 1994 és 1998 között folytatott oktatáspolitikáját, az azt megalapozó széles körű szakmai vitákat, egyeztetéseket és megállapodásokat valamint a négy év alatt elért eredményeket, nos, akkor bizonyára meg sem írta volna cikkét. De megírta. S hogyan? Kiindulópontja egy valótlan tényállítás, e "tényre" alapozza írását, s ez alapján fogalmaz meg megalapozatlan vádakat. No, de miről is van szó? A Képviselő-testület 1996 tavaszán fogadta el az Önkormányzat oktatási koncepcióját, amelyben - egyebek mellett - szerepelt az a célkitűzés is, hogy "a már megkezdett vagy tervbe vett fejlesztéseket, pl. a Szabadság sugárúti tornatermet, a zeneiskola központi épületét vagy a Kép utcai ebédlőt, vagy a Hősök teréhez tartozó épületek átcsoportosítását meg kell valósítani." Rajkai Tibor - ki tudja, mire alapozza állítását, acikkből ugyanis ez nem derül ki - azt állítja, hogy az Önkormány zatnak az említett feladatokat - köztük a Hősök terei iskola bővítését - az 1996-ban elfogadott koncepció szerint 1998-ra meg kellett volna valósítania, s ezen valótlan tényállításra alapozva veti a szememre, hogy én 1998 előtt nem tettem szóvá a döntés végrehajtásának elmaradását. Persze, ha Rajkai Tibor alaposan végigolvasta volna az oktatási koncepciót, akkor kiderült volna számára is, hogy abban nincs szó az általa említett határidőről. Nem is lehet, hiszen egy koncepció többnyire célokat fogalmaz meg, rövid-, közép- és hosszútávra szóló célokat, amelyek eléréséért a mindenkori lehetöségek szerint minden megtehető lépést meg kell tenni . S a FIDESZ által irányított kerületi oktatáspolitika 1996 és 1998 között meg is tett minden tőle telhetőt: a zeneiskola új, jóval nagyobb épületbe költözött, elkészült a Kép utcai iskola ebédlője is, s az MSZP többszöri gáncsvetése ellenére 1998 ban végre elkezdődhetett a Szabadság sugárúti iskola torna termének építése. (l999-ben, az átadáson hogy feszített az időközben megválasztott polgármester asszony, s csak kevesen tudtuk, valójában milyen szerepet is játszott ő ebben a tör ténetben!)
RÁKOS LIGET
Az oktatási koncepcióban s zereplő , fent említett négy feladat közül így hármat megvalósított az előző ciklus fideszes oktatási vezetése. Egy maradt, amelyet az MSZP-nek kellett volna tető alá hoznia: a Hősök terei iskola új épületszárnya. Ha Rajkai Tibor áttanulmányozta volna az 1990 és 1998 között eltelt nyolc év (két önkormányzati ciklus) történéseit, akkor azt is megtudhatta volna, hogy a fenti "sorrendben" miért a Hősök terei iskola került a negyedik helyre. Az oktatási koncepció 1996-ban rögzítette, hogy "cél a középiskolai férőhelyek számának növelése meglévő intéz mény átalakításáva l; egyik ilyen intézmény a Hősök terei isko lában kaphatna helyet új épületszárny vagy emelet-ráépí téssel." A Hősök terei iskola bővítésének illetve a Liget sori és a VIII. utcai épületek ki váltásának kérdését ugyanis az akkori oktatási vezetés össze kívánta kötni a kerületi középiskolai férőhe lyek számának növelésével, egy 6+6 osztályos képzési forma meghonosításával. E cél unk az akkor is Demszky Gábor vezette Fővárosi Önkormányzat ellenállásán bukott meg. Másrészt a Hő sök terei iskola tornaterme és négy új tanterme 1994 tavaszára készült el - az 1990 és 1994 közötti négy év legnagyobb önkormányzati beruházásaként, 1/5 rész állami támogatással, 4/5 rész saját forrással. Ezek után mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a köve tkező jelentős oktatási célú beruházás a Szabadság sugár úti tornaterem kell , hogy legyen, azért, hogy végre minden kerü leti általános iskolás gyennek megfelelő körülmények között tudjon tornázn i. Én magam is így vélekedtem, ezért döntöttem úgy, hogy addig nem kezdeményezem a Hősök terei beruházás elindítását, amíg a Szabadság sugárúti tornaterem (az utolsó hiányzó tornaterem a kerületben) el nem készül. Ez pedig éppen az MSZP képviselőinek hozzáállása miatt csúszott legalább egy évet! A tornaterem átadását követően pedig nem tettem egyebet, mint azt, hogy kezdeményeztem: az Önkor mányzat kezdjen hozzá a negyedik feladat megvalósításához. A lényegi kérdés félremagyarázása mellett Rajkai Tibor írása megannyi tárgyi tévedést is tartalmaz. Ezeket csak azért érdemes röviden megemlíteni, hogy kitűnjék, a képviselő úr mennyire nem ismeri a Hősök terei iskolabővítés ügyének sem az előzményei t, sem a jelenlegi állását. A képviselő úr állításával ellentétben a Képviselő-tes tület nem a 216/96 számú, hanem a 230/96 számú határozatával hagyta jóvá a kerület oktatási koncepcióját 1996-ban. Állításával szemben az iskola területére jelenleg nincs érvényes rendezési terv , így nem is lehet szó annak módosításáról, hanem csak új szabályozási terv készítéséről. Állításával szemben a Képviselő-tes tü let nem dolgozta át az e tárgyban benyújtott javaslatomat, hanem - a politikai konszenzus megteremtése érdekében - én döntöttem úgy, hogy elfogadom Kiss Lajos alpolgármester úr kiegé szítő indítványát. Rajkai Tibor írásának címe: "Elkezdtük a Hő s ök terei is kola bővíté sét". Ez enyhe túlzás. Fogalmazzunk inkább úgy, hogyarákosligeti polgárok, a H ősö k terei iskolába járó gyer mekek és szüleik valamint a józanul gondolkodó képvis elők rákényszerítették az Önkormányzat vezetését arra, hogy mandátumának lejártáig legalább az el őkészületeket tegye meg annak érdekében, hogy a követke z ő önkormányzati ciklusban most már valóban felépülhessen az iskola új épületszárnya. DR. DOMBÓVÁRI CSABA (Írásomat eljuttattam a Sze gfűsze g szerkesztöségébe, ám a lap legutóbbi, 2002. márciusi száma nem közölte.)
2002. ÁPRILIS
RÁKOS LIGET
Rákosligeti sajtótörténet III. A rákosligeti templomépítő bizottság közleménye 1904. január lO-én jelent meg a Rákoskeresztúr és vidéke cÍmű társadalmi és gazdasági közlönyben: "Nyilvános köszönet (...) gyűjtőÍveken eddigelé a következő adományok folytak be: oltár beszerzési alapra 216.08 kor, harmonium beszerzésre 157.10 kor, készpénzadományok együtt 2740 korona." Az 1904. június IS-én megjelent számban olvasható a következő hír: liA keresztúri honvédsÍrok. A rákos-keresztúri nyaralótelep szomszédságában lé v ő honvédsírokhoz Budavára bevételének évfordulója alkalmából a VIII. kerületi főgim názium ifj úsága dr. Kacsóh Pongrác tanár vezetésével testü letileg zarándokolt el s a sírra ének és szavalat közben koszo rút helyeztek. A fővárosi iskolák közül többen rendeznek ifjúsági kirándulást e honvédsírokhoz. " Az 1904. augusztus l-jei lapszám egyebek mellett arról számolt be, hogy "a helyiség kérdése sok fejtörést okozott már Rákosligeten, nagyobb összejövetelek alkalmával. Az egyetlen nagyobb helyiség, Führinger ve ndég lős terme ( ... ) most az izraelita hitközség czélj át szolgálj a. ( ... ) Mint hírlik azonban, egyszerre két nagyobb terem is fog épülni a telepen. Az egyiket a 'Polgári kör' építi fel Fackh-téri házában, a másikat Schischmann polgártársunk a VII. utczában lévő ve nd ég lőjével kapcsolatban." Az 1904. augusztus l5 -i számban olvasható egy örven detes kis hír: "A hozzánk érkezett körlevél szerint Kovács István polg. iskolai tanár úr telepünkön f.é. szeptember l-ével nyilvánossági joggal felruházott polg. iskolát állít fel, fiuk és leányok részére. A körlevél részleteire nem terjeszkedünk ki, amúgy is módjában lesz azt mindenkinek elolvasnia. Csak annyit tartunk szükségesnek ez alkalommal megjegyezni, hogy bár e terv ellen, tárgyi okoknál fogva, már elejétől fogva állást foglaltunk, most a létesülés küszöbén, ahhoz a legteljesebb szerencsét kívánjuk minden érdekeltnek." (Az iskola a viszontagságos indulás után 1948-ig működött a VIII . utca 2. alatt. - D. A. ) A Rákoskeresztúr és vidéke c. lap utolsó száma 1904. de cember 15-én jelent meg. A következő rákosligeti újság a Rákosliget volt, melynek első száma 1905. április !-jén jelent meg. A szerkesztőség és a kiadóhivatal RákosIigeten , a XV . utca 8. szám alatt volt, fő szerkesztője Tordai Vilmos. A lap a Várnai nyomdában készült a Régiposta utcában, s kéthetenként jelent meg. (A Rákosmenti Helytörténeti Gyűjteményben néhány töredékes példány van belőle, csupán a július l-jén megjelent 7. szám teljes. Miután az Országos Széchenyi Könyvtárban sem találtam egyetlen számot sem ebbő l az újságból, gondolom, jogosan tekinthetjük a Helytörténeti Gyűjteményben lévőt sajtótörténeti ritkaságnak. - D. A.) Az 1905. j úlius l -jei számban olvashatjuk: "A rákosligeti sport-klub építkezése már megkezdődött és a telepi lakosság esténként egész bucsujárást indit a XV utcai 'kavicsbánya' felé, hogy megbámulja a csudát: mint lesz egy ronda összeturkált és összeszemetelt gödörből egy szemnek, szívnek kellemes üdülőhe ly. Ugya 4 méter mélyen fekv ő tennisz ill. jégpályatér, mint a sport-épület is ez év augusztusában ünnepélyesen lesz átadva rendeltetésének." DR. DOMBÓVÁRI ANTAL hely történész
A CSEKOVSZKY ÁRPÁD MŰVELŐDÉSI
HÁz
PROGRAM AJÁNLATA
MŰVÉSZETI
SZALON
Ápri lis 17-én, szerdán 18 órakor: Emlékiállítás és ankét az 1960 és 1968 között működött Rákosligeti Művé szetbarátok Körének tevékenységéről és a kiá llító művészekről Május 28-án, kedden 18 órakor: A Bartók Bél a Zeneiskola és Művészeti Iskola képzőművészeti tagozatának kiállítása és drámatagozatának előadá s a MAJÁLIS Május 25-én, szombaton egész nap a XV. utcai sportpályán: kézműves fog lalkozások, a rákosligeti és rákoscsaba-újtelepi iskolák és óvodák bemutatói, gyermek táncház, bábszínház, vándorszínpad, rock koncert, utca bál MAGYAR TÁNCHÁZ KLUB fiataloknak és felnőtteknek a Kolompos együttessel minden második pénteken (április 26-án, május 10-én és 24-én) 19-23 óra között SZOMBAT ESTI TÁNCPARTY Április 20.: FUNNY FAMILY Május 4.: ATLANTISZ Május 18.: NEVADA PÉNTEK LIVE MUSIC CLUB Április Május Május Május
19.: 3.: 17.: 31 .:
208,3 ZENEKAR CRY FREE RÁKOSCSABAI GYEREKEK AKT
GYERMEK TÁNCHÁZ a Kolompos együttessel minden második szombaton (április 20-án, május 4-én és 18-án) 17-18 óra között ÚJDONSÁGOK íR SZTEPP-TÁNC - iskolás kortól hétfőn és pénteken dél után SUNRISE SZíNÉSZSTÚDIÓ - színjátszócsoport 10 éves kortól Bebesi Horváth Kata musicalszínésznő vezetésével KISGYERMEKES CSALÁDOK KLUBJA a gyermekvárás és a gyermeknevelés problémáinak megoldásában kínál segítséget minden második kedden
