KÜRTÖS
s Q t r W k XI. évfolyam 11. szám
Közéleti havilap
Bécsi döntések A bécsi döntések Magyarországnak a trianoni békeszerzõdés felülvizsgálatára irányuló politikájával összhangban született nemzetközi döntõbírósági döntések voltak 1938-ban és 1940-ben, melyek révén az ország a trianoni béke értelmében elvesztett területeinek egyes részeit visszakapta Csehszlovákiától illetve Romániától. A második világháborút lezáró béketárgyalások során a gyõztes hatalmak ezeket semmisnek nyilvánították. A magyar politika nem törõdött bele az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke rendelkezéseibe, ezért a két világháború között a magyar külpolitika legfõbb célkitûzése az elszakított területek visszaszerzése volt. A revíziós célok megvalósítására azután nyílt lehetõség, hogy a hitleri Németország elkezdte a versailles-i békeszerzõdés felülvizsgálatát - a Saarvidék népszavazás általi (több mint 90% szavazott a Németországhoz való visszatérésre) visszaszerzése (1935. január 13.), 1936-ban a Rajna-vidék remilitarizálása -, majd agresszív terjeszkedésbe fogott, kezdetben a többi nagyhatalom háborút kerülõ vagy halogató politikája miatt ellenállás nélkül - Ausztria bekebelezése (Anschluss, 1938. március 12.) és a
2 0 1 3 . november
Kö sz ö ne t a választóknak
A Magyar Közösség Pártja Nagykürtösi Járási Elnöksége nevében köszönetet mondok a párt tagjainak, szimpatizánsainak és mindenkinek, aki 2013. november 9-én részt vett a megyei önkormányzati választáson, és szavazataival Jámbor Lászlót, az MKP jelöltjét támogatta. Balík László, járási elnök
Ára 0,40 EUR 150,- Ft
Köszönöm a bizalmat
Ezúton mondok köszönetet a járás választópolgárainak, akik 2013. november 9-én részt vettek a megyei önkormányzati választásokon, és szavazataikkal engem támogattak. A tõlük kapott bizalom arra kötelez, hogy képességeim és lehetõségeim szerint minden tõlem telhetõt megtegyek településeik további fejlõdése érdekében. Jámbor László, az MKP megyei képviselõje
müncheni egyezmény (1938. szeptember 29.) alapján a Szudéta-vidék megszállása (1938. október 10.). Az így átalakult helyzet lényegében azt jelentette, hogy Franciaország és Nagy-Britannia feladta keleteurópai ambícióit. Mindkét bécsi döntést Németország és Olaszország (tengelyhatalmak) képviselõi hozták a bécsi Belvedere palotában. A békeidõben született elsõ bécsi döntést az európai nagyhatalmak (beleértve Nagy-Britanniát és Franciaországot) ekkor még nemzetközi jogi érvényûnek ismerték el, a II. világháború folyamán azonban megváltoztatták álláspontjukat. (Folytatás a 6. oldalon)
„Magyarnak születtem. Szeretem e földet / Büszke szegénységben, bús gyönyörrel én; / Más nemzet gyermeke gúnyos nyelvet ölthet, −/ Nincs hivatás, szentebb, e föld kerekén! / Boldogabb nép sarja kicsinyelve s z á n h a t , − / E z t a c s o d á s é r z é s t h o g y i s é r t e n é ! / Óh de honszerelmem gyűlöletre lázad, / Ha rút árulás tör idegen felé...“
Sajó Sándor
Közélet
2 Kürtös
2013. november
Megyei önkormányzati választások - 2013 - Nagykürtösi járás Az erõs képviselet közös ügy - hirdették az ország öt déli megyéjében a Magyar Közösség Pártja óriásplakátjai a november 9-re kiírt megyei önkormányzati választások jelszavát. Az erõs képviselet közös ügy a biztonságos közutakért, a minõségi oktatásért, az elérhetõ egészségügyért, az emberközpontú szociális szolgáltatásért, kultúránk megõrzéséért. Alapjában véve a MostHíd mozgósító óriásplakátjai is hasonló üzenetet továbbítottak a választók felé. Munkát szeretne? Jobb utakat szeretne? Mûködõ kórházakat szeretne? Jobb iskolákat szeretne? A kérdésekre minden esetben az volt a válasz, kérjük, jöjjön választani! Nos, a megyei önkormányzati választások részvételi arányát tekintve a választópolgárok országos viszonylatban többé-kevésbé hozták az elõzõ megyei választásokon mutatott „formájukat“, azaz nemigen nõtt, ellenkezõleg, némileg csökkent az érdeklõdés a polgárok részérõl a megyei választások iránt. Alig haladta meg az országos részvételi arány a húsz /20,05/ százalékot. Szûkebb pátriánkban, a Nagykürtösi járásban az elõzõ megyei voksolások arányához viszonyítva majdnem tíz százalékkal alacsonyabb /19 százalék/ volt a részvételi arány. A választásra jogosult 36 997 emberbõl 6 859 élt választási jogával a 85 szavazókörben. Függetlenül a választási részvételtõl, a járásunkban a 17 képviselõjelöltbõl három juthatott be a megyei parlamentbe, mégpedig akárcsak négy éve, elsõ helyen Dr. Trojèák Mirko /SMER-KDH/, aki második választási idõszakát kezdheti, ismét a második helyen végzett Dr. Kollár Ondrej /SMER-KDH/ /harmadik választási idõszak/, és mint az várható volt, újra az MKP-s Jámbor László /negyedik választási ciklus/ került a képzeletbeli dobogó harmadik fokára. Besztercebánya megye 11 megyeelnökjelöltje közül Vladimír Maòka /49,47 %/ és Marian Kotleba /21,30 %/ jutott be a november 23-án tartandó második fordulóba. Lássuk az alábbiakban járásunk képviselõjelöltjeinek helyezését: Választási sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
Név
Antolíková Darina Backo Dušan Baki Attila Bartos Miroslav Bartoš Peter Beòo Bohuslav Filip József Goda Pavol Hájevský Václav Hamerlik Richárd Hlivárová Anna Jámbor László Kollár Ondrej Lõrincz Mária Šiška Peter Trojèák Mirko Zauška Jaroslav
Életkor Foglalkozás
Lakhely
Politikai párt /koalíció/ Szav. száma
40 21 34 22 44 62 51 55 51 46 58 62 59 45 49 50 57
Lukanénye Nagykürtös Terbegec Nagykürtös Nagykürtös Malé Straciny Szécsénykovácsi Zsély Kiskürtös Ipolynyék Daèov Lom Apátújfalu Nagykürtös Ipolykér Nagykürtös Nagykürtös Bussa
SDKÚ /koalíció/ SNS Most/Híd SRK ¼S Naše Slovensko OKS SDKÚ/koalíció/ Slov. ¾udová strana Független Strana mod. Slovenska Agrárna strana vidieka MKP III. SMER-KDH II. Független SDKÚ/koalíció/ SMER-KDH I. SMER-KDH
állami alkalmaz. diák történész PT-elnök vállalkozó nyugdíjas polgármester erdész közlek. mérnök gépészmérnök elõadó Polgármester orvos projektmenedzser menedzser orvos nyugdíjas
M últidéz õ me gyei vál asztá so k Szlovákiában elsõ alkalommal 2001-ben tartottak megyei önkormányzati választásokat. Akkor a Nagykürtösi járásban 34 képviselõjelölt indult a megmérettetésen. A 29,62 százalékos részvételi arány azt jelentette, hogy 10 603 érvényes szavazat közül Jámbor László 3 540, Hamerlik Richárd 3 226 és Molnár Katalin 2 246 szavazattal bejutott a megyei önkormányzatba, mind a hárman az MKP színeiben. 2005-ben már csak 16 jelölt indult a választásokon, és a 6 550 érvényes szavazat /22,04 százalékos részvételi arány/ közül Jámbor László /MKP/ 2 479 karikával harmadikként jutott be Kollár Ondrej és Libiak Peter mögött. Négy évvel késõbb, 2009-ben az elõzõ megyei választásokhoz viszonyítva megnõtt a jelöltek száma /25/, és a polgárok érdeklõdése /27,02 %/ is a voksolás iránt, hiszen 9 982 érvényes szavazatot számoltak össze, s ebbõl Jámbor László 2 932 karikával Trojèák Mirko és Kollár Ondrej mögött ismét harmadikként lett befutó. /BGy/
1 672 509 1 562 130 201 224 871 340 623 561 179 1 973 2 114 872 583 3 352 872
Budapest 140 éve jött létre Száznegyven éve, 1873. november 17-én jött létre Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesülésével. Az 54 ezer lakosú Buda, a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi fõvárosok, valamint a Pest megyéhez tartozó, 16 ezer lakosú Ó-Buda mezõváros és a Margit-sziget Buda-Pest fõváros név alatti egy törvényhatósággá egyesítésérõl az 1872. évi XXXVI. törvénycikk rendelkezett. Az egy évig tartó folyamat az 1873. november 17-i díszközgyûléssel ért véget, megkezdte mûködését a Fõvárosi Tanács - Budapest Fõváros Közgyûlésének 1991. március 21-i döntése értelmében ez a fõváros ünnepnapja. Pest és Buda egyesítését elõször Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, õ javasolta a Budapest nevet is. A szabadságharc után az ostromállapot Pesten 1854-ben szûnt meg, a fellendülés gazdasági téren kezdõdött. Buda fejlõdése lassúbb volt, de itt voltak a kormányszervek, ezek adták a jobb parti városrész súlyát. Forrás: világháló
Közélet
2013. november
Kürtös 3
Településenkénti választási eredmények Az alábbi táblázatban a megyei választásokon a járás vegyeslakta településein a magyar nemzetiségû vagy magyarul is beszélõ képviselõjelöltekre leadott érvényes szavazatok számát adjuk közre. Település
Antolíková Darina
Apátújfalu Bátorfalu Bussa Csáb Csalár Dacsókeszi Felsõzellõ Galábocs Gyürki Haraszti Inám Ipolybalog Ipolyhídvég Ipolykeszi Ipolykér Ipolynagyfalu Ipolynyék Ipolyszécsényke Ipolyvarbó Kelenye Kóvár Kõkeszi Leszenye Lukanénye Nagycsalomja Nagykürtös Óvár Rárósmúlyad Sirak Szécsénykovácsi Szelény Szlovákgyarmat Terbegec Zsély
84 28 35 37 6 6 9 3 6 9 48 39 17 33 15 11 111 12 19 6 20 24 48 334 54 180 34 5 4 34 9 18 14 26
Baki Attila 78 7 24 65 16 23 3 14 12 12 65 130 79 30 54 25 189 25 26 36 47 63 45 82 69 58 80 7 16 5 44 10 32 15
Filip József 14 5 14 40 22 6 5 17 5 4 6 18 0 0 31 2 12 13 37 1 4 4 5 117 12 127 27 11 0 117 2 14 1 27
Hamerlik Richárd 15 0 15 9 3 1 1 0 3 3 18 40 19 6 7 12 159 16 8 13 11 19 7 20 17 43 2 5 2 4 2 3 5 7
Jámbor László
Aktívan kampányoltak
Lõrincz Mária
165 14 43 81 13 24 7 21 10 9 70 129 75 49 45 32 211 42 71 49 32 43 61 123 98 125 69 14 9 20 15 36 26 45
15 9 50 16 12 3 8 8 1 11 22 50 22 10 65 19 28 16 79 4 25 15 16 105 27 58 41 2 1 21 4 5 10 20
Járásunk túlnyomórészt magyarok lakta településein a politikai pártok megyei képviselõjelöltjei közül igazából csak a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd párt jelöltje, Jámbor László és Baki Attila idõt és fáradságot nem kímélve találkozott a polgárokkal. A választási kampány ideje alatt 21 településen, mégpedig Ipolyhídvégen, Ipolyszécsénykén, Kelenyén, Ipolybalogon, Ipolynyéken, Inámban, Nagycsalomján, Kóváron, Apátújfaluban, Lukanényén, Csábon, Dacsókesziben, Szlovákgyarmaton, Zsélyben, Ipolykérben, Ipolyvarbón, Szécsénykovácsiban, Csalárban, Óvárban, Galábocson és Bussán tartottak kampányrendezvényt. Nem rajtuk múlott, hogy a polgárok részérõl legtöbb helyen meglehetõsen gyér érdeklõdés nyilvánult meg az egyes rendezvények iránt. -ár
Bársonyos forradalom Mondhatnánk, a fenti címen élnek emlékezetünkben az 1989. november 17-ei és az azt követõ napok, hetek rendszerváltó eseményei. A lakosság túlnyomó többsége nagy reményeket fûzött a kibontakozó demokratikus társadalmi változásokhoz. Ma, 24 évvel a sokat ígérõ, történelminek nevezhetõ események után sokan csalódottak maradtak az új társadalmi berendezkedés „vívmányainak“ láttán, másképpen képzelték el a demokráciát, a társadalmi jólét megteremtésével kecsegtetõ, négyévenként egymást váltó kormányok mûködését, és a választók érdekeit felvállaló parlamenti képviselõk tevékenységét. De az ritkán jut eszünkbe, hogy olyan helyi, megyei vagy parlamenti képviselõket érdemlünk, amilyeneket választunk… Az alábbiakban csupán emlékeztetõül és csak dióhéjban összefoglaljuk az akkori események menetét. A bársonyos forradalom kifejezést annak az 1989. november 17-e és december 29-e között lezajlott folyamatnak a leírására használják, melynek során Csehszlovákiában a hatalmat Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) viszonylag békés keretek között átadta az emberjogi mozgalomnak. A kommunizmus lengyel, magyar és kelet-német bukása megindította a
tüntetéseket a csehszlovák rendszer ellen is Prágában és Brünnben (1989 augusztusától októberéig). Kezdetben ezeket elfojtották, de az állambiztonsági erõk egyre kevésbé tudtak fellépni a növekvõ számú tüntetõ ellen. 1989. november 18-án megalakították a Civil Fórumot. Ebbe bekerültek a Charta '77 mozgalom emberjogi vezetõi is. A Fórum célja az volt, hogy összefogja és megszervezze a különbözõ ellenzéki csoportokat, és hogy a kormánnyal tárgyalásokba kezdjen. November 27-re általános sztrájkot hirdettek, amely megmutatta, hogy a régi kormányzat mindenféle társadalmi támogató bázis nélkül maradt, és néhány nap múlva össze is omlott. November 29-én véget ért a kommunista párt politikai egyeduralma. December 10-én megalakult az új kormány, tagjai nagyrészt nem kommunisták voltak. Ezután az elmúlt két évtized legkitartóbb és legelismertebb kommunizmus-kritikusai is hivatalhoz jutottak: december 28-án Alexander Dubèek lett a parlament elnöke, Václav Havel pedig köztársasági elnök lett. 1990. június 8-9-én megtartották a választásokat is, melyek megerõsítették a bársonyos forradalom vezetõit. A világháló nyomán: -bgy-
Közélet
4 Kürtös
2013. november
A kisebbségi status quo a béka feneke alatt November 12-én ülésezett Pozsonyban a Szlovák Kormányhivatal mellett mûködõ Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottsága. A bizottság ülésérõl az ott elfogadott egyik határozat megszavazása után tilkakozásul kivonult a bizottság öt magyar tagja: Pék László, Öllõs László, Orosz Õrs, Géresi Róbert és Hrubík Béla. Ennyi a rövid sajtóhír, de nézzük meg részletesebben, vajon mi vezetett a bizottági tagok eme döntéséhez, és hogyan folytatódik ez a kutyakomédia, amit a Fico-kormány nemzetiségi politikájának csúfolnak. 2010-ben Iveta Radièová kormánya Rudolf Chmelt bízta meg a kisebbségekért felelõs miniszterelnök-helyettesi poszttal. Az alelnök különbözõ nemzetiségû szakemberekbõl álló kormányhivatalt hozott létre, és a ficói örökségként kezelt elvet, hogy minden kisebbség egyenlõ, és egy szavazati joggal rendelkezik a bizottságban, megszüntette. Helyette bevezette a demokratikus választásokon és nem a megbízáson vagy meghíváson alapuló kisebbségi tanácsot, melyben néhány nagyobb kisebbség, így a magyar 5, a ruszin 3, a roma 4 az ukrán 2 a cseh 2 szavazati joggal és képviselettel rendelkezett. A második Fico-kormány a kisebbségi tanácsot és a kisebbségekért felelõs miniszterelnöki posztot is megszüntette, és helyette kisebbségi kormánybiztost nevezett ki, melynek tanácsadó szerve a kisebbségi bizottság, mely egészen november12-ig még a 2010-ben elfogadott elvek alapján mûködött. Ezt a rendszert rúgta, rúgatta fel a bizottság legutolsó ülésén a kormányhivatal vezetõje Igor Federiè saját csicskása, Mária Jedlièková által, akit a megüresedett kormánybiztosi székbe ültetett A. Nagy László távozása után ideiglenes jelleggel. Mária Jedlièkováról nem sok mindent lehet tudni azon kívül, hogy szõke, magas, húszas éveinek közepén jár, orrpiercingje és bokatetkója van, amit láthatóan nem is titkol. Valószínûleg ez az, amit érdemes is tudni róla amellett, hogy egy bábu, mert a munkája látványosan nem érdekli, és ez az arcára van írva. Nos, a Federiè által irányított bábu természetesen mással végeztette el a piszkos munkát, amikor az ülés elején a szerb kisebbség képviselõjével, Stane Ribiè úrral vagy mivel elõterjesztette azt a határozatot, hogy a mai naptól legyen úgy, mint régen vót, vagyis minden kisebb-
ség, amint azt a hatalmas államunk alkotmánya is elõírja, mindenki egyenlõ mindenkivel, tehát minden kisebbség egy szavazati jog, és kuss! A bizottság meg nem nevezett alelnöke találja ki, aki akarja, hogy ki az - négyszemközt, még a szavazás elõtt elárulta az egyik magyar bizottsági tagnak, hogy gyalázatosnak tartja, ami itt készül, de õ is meg fogja szavazni, mert erre kényszerítik. (A kényszerítõ eszközöket - bitófa, guillotine, kötél általi vesszõfuttatás stb. - nem nevezte meg!). Mivel az anyagot, vagyis az elõterjesztést közvetlenül az ülés megkezdése elõtt osztották szét, a bizottság statútumával teljességgel ellentétesen, még arra is volt idejük, hogy megfigyeljék, két ruszin és egy roma kisebbségi bizottsági tag hiányzik, és így a többi kisebbség a hivatali végrehajtóval együtt többségben van, és így meg tudja szavazni ezt a gyalázatos javaslatot. A magyar kisebbség tagjai kifejtették érveiket a javaslattal szemben, de az pont annyit ért, mint a Tanú címû filmben az epizód, amikor Pelikán elvtársnak Virág elvtárs kiosztotta a felolvasandó tanúvallomását. Pelikán elvtárs elkezdte olvasni, de rájött, hogy ez az ítélet, és visszaadta azt Virág elvtársnak. A magyar kisebbség tagjai a határozat elfogadása után kivonultak a kormányhivatal üléstermébõl, és mindaddig nem vesznek részt a bizottság munkájában, amíg a kisebbségi status quo-t helyre nem állítja a kormány. Egyébként csak hab a tortán ebben az abszurdisztáni történetben, hogy a bizottság éppen ezen az ülésén hagyta jóvá az Európa Tanács felé azt a monitoringjelentést, melyben eldicsekszik, hogy mennyire demokratikus elvek alapján mûködik a kisebbségi tanács, ahol a kisebbségek a számarányuknak megfelelõ súllyal, létszámban és szavazati joggal vesznek részt a bizottság munkájában. Erre szokták mondani, hogy alaposan fenéken rúgták magukat. Fõ a szagértelem! A kérdés most már csak az, hogy ki fogja visszalapátolni a sarat a lóba. Csak remélni tudjuk, hogy ugyanazok kapják ezt a megtiszteltetõ munkát, akik ebben a piszkos játékban közremûködtek. Lehet ez mindjárt akár Stane Ribiè úr is, vagy szûkebb családja, hiszen megtudtuk, hogy valamilyen csoda folytán a lánya is éppen a kormányhivatalban dolgozik. Hogy micsoda véletlenek vannak? Palócz
Választási kórkép, avagy hogyan savaztunk! Egy választásnak vége. Megint. Úgy tûnik, a választói érdektelenség kiverte a biztosítékot a magányosan buldózerként robogó kormányzó pártnál, a Smernél is. Miért is? Mert rájöttek, hogy kár ennyi pénzt elfecsérelni a demokrácia végjátékaként, ha ugyanezt szavazás nélkül is el lehet tüntetni, mondjuk faliújságtendereken, vagy álcégek álprofitjának megvásárlásával. Ebben az esetben az általuk javasolt 3+1-es modell is annyit ér, mint halottnak a csók, hiszen teljesen mindegy, hogy a 20%-nyi szavazó három kerületben vagy nyolc kerületben megy el vagy éppen nem megy el szavazni. Persze sokan, akik még mindig elhitték, fõleg az önjelöltek közül, hogy ez valóban róluk szól, és õk fogják egyedül megváltani a világot, most csalódottak. Csalódottak, hogy az emberek nem hallgatnak a józan eszükre, nem tudják és nem értik, hogy õk, az önjelöltek tudják csak megváltoztatni a világot, és senki
más, és hogy rajtuk kívül szinte senki semmit nem fog csinálni úgysem a megyei parlamentekben, de hát ilyen a világ, és majd megtudják. A valóság azonban más. Fõleg, ha a választások kisebbségi szempontjait nézzük. Nos, a Nagykürtösi járásban kb. 26%-nyi magyar él. Ez természetes módon a három lehetséges helyre egy helyet irányoz elõ. Persze abnormális esetben lehet ez kettõ, három, mint ahogyan erre már volt is példa, de ezeknek a helyzeteknek a valószínûsége az elkövetkezõ években a lakosság, és ebbe beletartozik a magyar lakosság is, sürgõs elhalálozása és a születések számának csökkenése arányában szûnik meg. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor az elért eredmény, hogy a Magyar Koalíció Pártjának jelöltje, Jámbor László harmadik helyen bejutott a megyei közgyûlésbe, akár elégedettségre is adhatna okot. De itt is bennünk bujkál a kisördög, hogy mi lett volna ha...
a magyar szavazók többen mentek volna el szavazni? De nem mentek, és a „mi lett volna ha“ típusú mondatok a politikában nem léteznek. Csak realitás van. Realitás, hogy aki a saját közösségének megosztásával, megkerülésével, ignorálásával, vagy szlovák pártok színeiben tündökölve akar elõnyökhöz, pozíciókhoz jutni, az nem fog sikerrel járni sem most, sem a jövõben a magyar választók között. Ehhez nem elég körbebiciklizni a választás napján a falut, hogy láttassa magát a jelölt, ne adj' isten cigarettával a szájában ácsorogni a választási helyiségek elõtt, ahol az ember csak ácsorog, az esõ meg rácsorog! Ehhez ma már több kell! Nem elég szidni azt, ami van, jobban kell csinálni, nem egyszer, nem kétszer, hanem folyamatosan. Mondjuk egy életen keresztül! Palócz
2013. november
Közélet
Kürtös 5
PROJEKT HUSK /1001/1.1.2/0022 VADÁSZATI ÉS ERDÉSZTI KLASZTER A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS TÁMOGATÁSÁÉRT A Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség szervezésében október végén szakmai konferenciára került sor Bussán. A rendezvény célja a vadászat, a biomassza-feldolgozás, az ökoturisztika és erdei iskolai programok gazdasági hasznosításának bemutatása és a klaszter népszerûsítése volt. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program által támogatott projektrendezvényen részt vett Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége elsõ tanácsnoka Dr. Harmati Zsolt, aki nagyon pozitívan értékelte a kezdeményezést, és biztosított a támogatásáról. Pintér Zoltán a vezetõ partner, az Ipoly Erdõ Zrt. képviseltében elmondta, hogy a klaszternek közel 170 tagja van, de még nyitott a lehetõség a további tagok felvételére. A konferencia résztvevõi megismerkedtek az elkészült tanulmányokkal, amelyek konkrét lehetõségeket is felvázoltak. Ezen belül Ing. Milan Oravec Csc. tanulmányában rámutatott, hogy az biomassza-feldolgozás a célterületen akár 400 új munkahelyet is teremthet. A vadászati marketingtanulmány elsõsorban a határon átnyúló közös vadgazdálkodás, a vadkárok csökkentése és vadászati turizmus
fejlesztési lehetõségeire mutatott rá. A határtérség gazdag turisztikai potenciálja hatékony kihasználása érdekében elengedhetetlenül fontos a közös marketingtevékenység és az összehangolt fejlesztések. A zólyomi Nemzeti Erdészeti Központ munkatársai felvázolták azokat a megoldási javaslatokat, amelyek elõsegíthetik az idegenforgalom terén tevékenykedõk és ilyen irányú új vállalkozások eredményes mûködését. Terveink szerin a klasztertevékenységek támogatásával kedvezõbb vállalkozói környezet alakul ki az erdészet, a vadászat és az idegenforgalom területén. Fejlõdnek a határ menti kereskedelmi kapcsolatok és az információs környezet. Mi is a klaszter? Egymással bizonyos keretek és határok között, egymáshoz közeli földrajzi területen együttmûködni kész vállalkozások csoportja. A keretet a klaszter alapdokumentumai, a határt pedig a klasztertag együttmûködési szándéka határozza meg. Mire jó a klaszter? Ágazati, iparági versenyelõnyt jelenthet a sikeres hálózati kapcsolatok kialakítása. A kapacitások kedvezõbb kihasználását, az új ismeretek elterjedését, az információk áramlását, kedvezõbb piaci viszonyokat eredményezhet a sikeres klaszter. Mik a klaszter elõnyei? A klaszter alapú gazdasági fejlõdés
már évek óta a világgazdaság része, jelen van mind az Európai Unióban, mind azon kívül. A jelenleg ismert tervezési dokumentumok alapján az Unió következõ tervezési idõszakában elõnyben részesülnek a klaszterek, ezen belül pedig kiemelten az akkreditált - innovatív, közös fejlesztéseket megvalósító, munkahelyteremtõ - klaszterek tagjai. A klaszter tagjai gyors és releváns információkhoz juthatnak a gazdasági környezetrõl és a forráshoz jutás lehetõségeirõl, valamint egymás között is ki tudják cserélni a piaci információkat, például a szabad kapacitásaikról, anyagigényeikrõl. Ezekhez az elõnyökhöz történõ hozzáférést kívánja elõsegíteni a „Vadászati és Erdészeti Klaszter“ címû pályázati projekt. A projekt célja, mint minden fejlesztésnek, az életminõség javítása. Ennek eléréséhez szükséges a társadalmilag és gazdaságilag elmaradott Besztercebánya és Nyitra megye, a magyar oldalon pedig Nógrád és Pest megye mint határ menti területek gazdasági versenyképességének növelése, gazdasági együttmûködésük erõsítése, természeti értékeik megõrzése, melynek eszköze a fenntartható fejlõdés támogatása a vadászat, erdészet, biomasszagyártás és -felhasználás, ökoturisztikai szolgáltatás terén. A klasztertagság ingyenes. Taggá válhatnak nemcsak a vadászok és a vadásztársaságok, erdõtulajdonosok, fakitermeléssel, fafeldolgozással és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat (pl. fuvarozás, kereskedelem, mezõgazdaság stb.) biztosító vállalkozások, de sorainkba várjuk a vidéki turizmus terén tevékenykedõket, az oktatási intézményeket, non-profit szervezeteket és nem utolsó sorban azokat a magánszemélyeket is, akik a támogatott területeken kívánnak tevékenykedni, és fejleszteni szeretnék a határon átnyúló kapcsolataikat. A klaszter továbbra is nyitott az új tagok felvételét illetõen az egész célterületrõl. Az érdeklõdõknek bõvebb tájékoztatással az ügynökség nagykürtösi irodájában személyesen vagy a 047/4911797 telefonszámon, illetve az
[email protected] e-mai címen szolgálunk. További, a klaszterre vonatkozó információk a www.rrapoiplie.sk honlapon érhetõk el. Lõrincz Mária, igazgató Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség
6 Kürtös
2013. november
Közélet
MEGKÉRDEZTÜK MEGYEI KÉPVISELÕINKET A 2013. november 9-én tartott megyei választások eredményei alapján a Nagykürtösi járást ismét, csakúgy, mint négy évvel ezelõtt, Jámbor László /MKP/, Kollár Ondrej és Trojèák Mirko /mindkettõ Smer-KDH/ képviselik Besztercebánya megye 49-tagú önkormányzatában. - Mit tartanak legfontosabb feladatuknak az új választási idõszakban? - erre a kérdésre kerestük tõlük a választ.
Kollár Ondrej, orvos: - A megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó kompetenciák területén a testület szemszögébõl fontosnak tartom a határozatok hatékonnyá tételét és átláthatóságát, a kisebbségekkel való kölcsönös jó kapcsolatok megtartását, a radikális megoldások elkerülését, és befejezni a közlekedés, az oktatásügy és a szociális létesítmények területén elkezdett munkát, valamint hatással lenni az egészségügyre és az egészségbiztosítókra is. Továbbá fontosnak tartom, hogy változatlanul jó kapcsolat legyen a járásban megválasztott képviselõk között, kölcsönösen segítsük egymást, és nem utolsó sorban javítani a kommunikációt a megyei önkormányzat egyes bizottságaiban, képviselõklubjaiban és a hivatal dolgozóival.
Trojèák Mirko , orvos - Legfontosabb feladataim közé sorolom a járásunkban található szociális létesítmények jelenlegi minõségi és mennyiségi állapotának megõrzését, illetve anyagi-mûszaki ellátottságuk színvonalának javítását az EU-eszközök maximális kihasználásával. Hasonlóképpen EU-támogatások felhasználásával folytatni a közutak felújítását. A középiskolák végzõseinek a munkapiacon való jobb érvényesülése érdekében együttmûködni a vállalatokkal és magánvállalkozókkal. Lehetõségek függvényében támogatni járásunk fiataljainak sportaktivitásait. Járásunk képviselõivel összefogva kívánom támogatni kulturális és történelmi hagyományaink fejlesztését, a szellemi értékeket, és szlovákiai viszonylatban láttatni járásunk borászait és agrárvállalkozóit. Jámbor László , Apátújfalu polgármestere - Szeretnék az új választási idõszakban is a közlekedési bizottságban dolgozni, hogy még hatékonyabban lobbizhassak járásunk másod- és harmadosztályú közútjai folyamatos karbantartása és felújítása érdekében. Hasonlóképpen fontos feladatomnak tartom járásunk nemzetiségi kulturális rendezvényeinek hathatós támogatását. Szorgalmazni kívánom új Ipoly-hidak építését járásunk területén. Nem elõre mentegetõzésként vagy magyarázkodásként, de szükségesnek tartom elmondani, hogy nem lesz könnyû dolgom, dolgunk, hiszen a korábbi nyolc helyett immár csak öt magyar képviselõje - mind az öt az MKP színeiben - lesz az újonnan alakuló megyei önkormányzatnak, ennek ellenére remélem, hogy a második körben megválasztásra esélyes eddigi megyeelnökkel továbbra is jól együtt fogunk tudni mûködni. Összeállította:B.Gy.
Bécsi döntések Befejezés az elsõ oldalról
A Horthy Miklós által vezetett magyar küldöttség Hitler meghívására látogatott Berlinbe, ahol 1938. augusztus 20. és 26. között zajlottak az egyeztetések Horthy 1938. augusztus 20. és 26. között Imrédy, Kánya Kálmán és Rátz Jenõ honvédelmi miniszter kíséretében Hitler meghívására Berlinbe látogatott. A megbeszélésen Hitler szerette volna elérni, hogy Magyarország kezdeményezze Csehszlovákia megtámadását. Ez alapot teremthetett volna Hitler számára egész Csehország bekebelezéséhez. A magyar közremûködés áraként egész Szlovákiát és Kárpátalját (vagyis Csehszlovákia teljes trianoni szerzeményét) ajánlotta fel Horthynak. A magyar küldöttség a nemzetközi viszonyokat alkalmatlannak tatotta erre, s félt, hogy egy ilyen akció európai méretû konfliktust robbantana ki, amelyben Magyarországnak kellene vállalnia az agresszor szerepét. A szeptember 29-ei müncheni egyezmény záradékába olasz javaslatra belevették, hogy Csehszlovákiának Lengyelországgal és Magyarországgal fennálló területi vitáit is rendeznie kell. 1938. október 9. és 13. között került sor a magyar-cseh-szlovák tárgyalásokra Észak-Komáromban, ahol Magyarországot Kánya Kálmán külügy- és Teleki Pál oktatásügyi miniszter képviselte. Kölcsönös megállapodás híján a tárgyalások végeztével a két ország (1938. október 29-én) a müncheni egyezményt aláíró nagyhatalmak döntõbíráskodását kérte. Mivel Nagy-Britannia és Franciaország érdektelenségre hivatkozva kivonta magát a döntéshozatalból, a döntõbírók Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszterek voltak. Az elsõ bécsi döntés 75 éve, 1938. nov. 2-án született Magyarország és Csehszlovákia vitájában, és lényegében az etnikai revíziót valósította meg. Magyarország a trianoni békeszerzõdéssel elvett területeibõl visszakapott mintegy 12 ezer km2-t, az akkor már autonóm Szlovákia déli és Kárpátalja délnyugati sávját a magyar határ mentén, Érsekújvárral, Kassával, Ungvárral, Beregszásszal és Munkáccsal. Nem szerezte meg Magyarország az általa követelt Pozsonyt és Nyitrát. A Harmadik Birodalom része lett ugyanakkor a német többségû Pozsonyligetfalu és Dévény. Az átadott területen az 1941-es magyar népszámlálás 1 millió 62 ezer lakost talált, közülük 84%-a volt a magyarok aránya és mintegy 10% a szlovákoké. Az 1930-as - vitatott hitelességû - csehszlovák népszámlás szerint a magyarok aránya itt 57% volt, a két adat eltérését azonban nem csupán az adatfelvételek és az adatközlések módszertani különbsége magyarázza, mivel a határváltozást népességmozgás is követte. 85 ezer szlovák került át a magyar oldalra, és mintegy 67 ezer magyar maradt a szlovák oldalon. Emellett a Szlovákiánál maradt 89 000 fõnyi zsidó többsége is magyar anyanyelvûnek vallotta magát. Az elsõ bécsi döntést követõen a nagyhatalmak és a két kormány küldötteibõl álló határmegállapító bizottság véglegesítette az országhatárt, aminek következtében mintegy két tucat falu cserélt gazdát a döntõbíróság által megállapítottakhoz képest. A világháló nyomán összeállította: -bgy-
2013. november
Oktatás
Kürtös 7
Száz évvel ezelõtt nyitotta meg kapuit az ipolysági állami gimnázium Jeles évfordulót ünnepelt az ipolysági állami gimnázium 2013. október 25én. Pontosabban ez a nap jelentette azon rendezvénysorozat tetõpontját, amelynek keretében az iskola fennállásának századik évfordulójáról emlékeztek meg mai és régi diákok, jelenlegi és egykori tanárok, neves vendégek, jeles személyiségek, szülõk, meghívottak, akik valamennyien kapcsolódnak a gimnázium jelenéhez, ill. történelmének legutóbbi néhány évtizedéhez.
A rendezvények sora még az elmúlt tanévben vette kezdetét, amikor is a gimnázium tanulói számára tudománynapokat, mûvészeti elõadásokat és koncerteket, élménymûhelyeket szerveztek az iskola tanárai. Az idei tanév elsõ két hónapja pedig teljes egészében a megemlékezés jegyében zajlott. Kezdve szeptember 4-ével, amikor napra pontosan 100 éve, 1913. szeptember 4-én nyitotta meg az elsõ tanévet Barczán Endre igazgató az ipolysági vármegyeháza nagytermében az akkori 68 elsõs és 21 másodikos diák számára az Ipolysági Állami Fõgimnáziumban. S hogy a mai diákok minél többet megtudjanak iskolájuk történelmérõl, elõadást hallhattak az
iskola történetérõl, majd beszélgetéseken vehettek részt a volt diákokkal, akik közül sok híres, elismert személyiség került ki az évek során. Ezeknek a találkozóknak a résztvevõi ma a tudomány, az irodalmi élet, a politika, a mûvészet jeles képviselõi, a teljesség igénye nélkül említve Hunèík Péter pszichiáter, író, Varga Imre költõ, Csáky Pál politikus, író, Korpás Árpád újságíró, Forgács Miklós rendezõ vagy Molnár Imre történész, diplomata nevét. Az
október 25-i díszünnepségre a városháza színháztermében került sor, ahol a szlovák és a magyar gimnázium igazgatónõinek ünnepi beszédei után több neves vendég, meghívott is köszöntötte a jubiláló intézményt. Így a Lõwy János, a város polgármestere, Milan Belica, a Nyitra megyei önkormányzat elnöke, Igor Gallus, az oktatásügyi minisztérium közép- és nyelviskolákért felelõs osztályának igazgatója (aki egyben felolvasta Dušan Èaploviè oktatási miniszter üdvözlõ levelét is), Csáky Pál politikus, író, az iskola volt diákja és Ladislav Ballek író, aki a szlovák gimnáziumban érettségizett. Az ünnepség során adta át a minisztérium képviselõje az iskola igazgatójának, Petrezsél Zsuzsannának a névfelvételt igazoló okiratot, amely alapján az iskola felvette - pontosabban visszakapta - a Szondy György nevet, amelyet az intézmény a negyvenes években már viselt. A hivatalos részt a gimnázium tanulóinak mûsora foglalta keretbe. Az esemény rangját és fényét a
gimnázium Bartók Béla Ifjúsági Vegyes Karának fellépése - Béres Gábor karnagy vezetésével -, valamint az erre az alkalomra „összeállt“ diákszínjátszók mûsora is fokozta, akik N. Tóth Anikó irányításával egy alkalomra szóló összeállítást mutattak be nagy sikerrel Százas vagy? címmel. Az elõadás a diákéletet mutatta be egy tanév idõkeretébe sûrítve, s közben visszatekintve az ipolysági gimnázium történelmére - benne személyes élményekkel és a 20. század történelmét befolyásoló tényezõkkel is. Az ünnepélyt emléktábla-avatás követte a gimnázium épületében, majd a vendégek megtekinthették az iskolatörténeti kiállítást, amely fotódokumentumokból, tablókból, régi osztálykönyvekbõl, szalagavatói üdvözletekbõl, oklevelekbõl, serlegekbõl, valamint egyéb emléktárgyakból állt össze. Ezt fogadás követte az iskola éttermében. A jubileum kapcsán a gimnázium megjelentetett egy évkönyvet is Egy évszázad a történelem sodrásában… címmel. A szép kiállítású, az évfordulóhoz méltó kiadvány több száz oldalon keresz-
tül foglalja össze az iskola történetét érdekes tanári és tanulói visszaemlékezésekkel, fényképekkel, történelmi visszatekintéssel, a száz év alatt érettségizett diákok névsorával és egyéb érdekességekkel fûszerezve. A könyv összeállítója Tóth Tibor tanár úr volt, a szerkesztésében pedig rajta kívül N. Tóth Anikó és Korpás Árpád is részt vett. S hogy az évkönyv s vele együtt a gimnázium jó híre, sikerei minél több helyre eljusson, valamennyi vendég és az iskola jelenlegi tanulói is ajándékba kaptak belõle egyegy példányt. A rendezvénysorozat azonban még itt sem ért véget, hiszen másnap az ipolysági római katolikus templomban hálaadó szentmisére került sor, amelyet a gimnáziumban érettségizett, és a papi hivatást választott lelkiatyák celebráltak. Majd ezt követõen iskolatörténeti elõadás részesei lehettek az érdeklõdõk, a városházán pedig Kulka János, Kossuth-díjas színmûvész koncertjét élvezhették, aki szintén ipolysági kötõdésû, mivel édesapja ipolysági születésû, és itt is érettségizett a gimnáziumban.
Természetesen ez a nagyszabású rendezvénysorozat, a különféle programok, kiállítások, az évkönyv nem jöhetett volna létre, ha nincsenek támogatók, és nincs a gimnáziumban tettre kész, céltudatos, kitartó tanári kar, akik idõt, energiát, anyagiakat nem kímélve szervezték, rendezték a programokat, s akik biztosítékai annak, hogy a nagy múlttal rendelkezõ intézménynek helye és jövõje van itt, az Ipoly mentén. Németh Ágota
Kultúra
8 Kürtös
2013. november
Könyvbemutató
Cey-Bert Róbert Gyula: A pozsonyi csata
Október 22-én Pozsonyban volt az õsbemutatója annak a történelmi regénynek, melynek alaptémája a honfoglalás korának egyik legnagyobb fegyveres összecsapása, a 907-es évi pozsonyi csata. A második bemutatóra Budapesten került sor október 29-én, melyen jómagam is részt tudtam venni. A könyvbemutatón a szerzõn kívül többek közt részt vett dr. Bárdi László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Ázsia Központjának alapító igazgatója, dr. Csámpai Ottó, a Nagyszombati Egyetem docense, Püski István, a Püski Könyvesház felelõs kiadója, Kassai Lajos, a hunmagyar lovasíjászat újrateremtõje, lovasíjász világbajnok. Dr. Bárdi László szerint a mûvet az teszi igazán értékessé, hogy érdekfeszítõen mutatja be a pozsonyi csata eddig soha le nem írt, eltitkolt elõzményeit, és ugyanakkor napjaink magyarságához is szól az üzenete a nemzeti összefogás szükségességérõl. A magyarság fennmaradását biztosító pozsonyi gyõzelem a nemzeti összefogás diadala volt. A könyvbemutató nagy sikert aratott, közel száz ember vett rajta részt. A szerzõ keletkutató, a tervezett nagy ívû történelmi korkép a magyarság korai korszakának kiemelkedõ személyei köré csoportosítja mindazokat az ismereteket, amiket minden magyar iskolában kötelezõ olvasmányként kellene tudnia. A történelmi regényciklus, e szinte példátlan nemzeti trilógia Atilla korával indul, a honfoglaló Árpád legendás gyõzelmével folytatódik és az államalapító Szent István nagy ellenfelével egyben rokonával, Koppánynyal ér majd véget.
A könyv jellemzését illetõen Csámpai Ottó a könyv „Szívvel és lélekkel“ címû fejezetében így ír. (Kivonatok). „A 907ben lezajlott pozsonyi csata kimagasló helyet foglal el a magyar történelmi kalendáriumban. 895-tõl kezdve honalapító õseink fokozatosan megszállták a Kárpát-medence akkoriban lakható területeit. A törzsek végleges letelepedésével párhuzamosan Árpád gondosan kiépítette az ismert „gyepürendszeren“ alapuló, hézagmentes határvédelmi hálózatát, melyen belül megszervezte az új, Európában egyedülálló alapokon álló szilárd, de ekkor még fiatal államot. A 900-as évek elejére a nyugati civilizációt katonailag képviselõ Keleti Frank Birodalomnak rá kellett döbbennie, hogy a Kárpát-medencében újra egységes, erõs hatalom alakult ki. Féltékenyen figyelte ezt a céltudatos állami berendezkedést. A germánság jól látta, hogy a keleti-dél-
keleti elõterében micsoda fontossága van a Duna-Kárpát tájegységnek. Ha e térben egy újabb, jelentõs katonai erõt képviselõ nép ver gyökeret, mint ahogyan ezt Árpád népe tette a szeme elõtt, ez létében veszélyeztetheti, mert onnan nyugat felé nyitott kapu vezet a germánság életterébe. A hunok és avarok fojtogató évtizedeinek nem szabad megismétlõdnie - vélték a császárutód IV. (Gyermek) Lajos tanácsadói. S ebben a helyzetmegítélésben úgy a felsõ papság, mint a fõnemesség egyetértett. Tanácsadói egy megelõzõ háborút ajánlottak a királynak. Evégbõl egy hatalmas, 100 ezer fõs egyesített frank-bajor sereget toboroztak össze. A hadiparancs lényege ez volt: „Irtsátok ki a hungurokat!“ A magyar csapatok az ellenállást már messze nyugaton, Pozsony elõterében felvették. Árpád terve szerint minden áron meg kellett akadályozni, hogy a lényegében háromfelé tagolt ellenséges erõk egyesülten léphessenek fel a számszerûleg jóval gyengébb magyar hadsereggel szemben. (Árpád seregének száma 30-35 ezer fõ. BG) Ezért a csata elsõ napján, 907. július
3-án taplós nyilazással fölgyújtották a német hajókat, miközben legendás búváraik megfúrták és elsüllyesztették a legerõsebb német hajókat. A második mozzanatban Árpád minden erõvel rázúdult a gyengébbik, déli ellenséges oszlopra, azt körbezárta, és 4-én és 5-én teljesen felõrölte. Diadalittas harcosait ismert bõrtömlõs pontonjai segítségével éjszaka átúsztatta az északi partra, ahol irtózatos, élethalálharcban, kétnapos küzdelemben sikerült neki Luitpold seregét is megsemmisíteni. Árpád az ország határát a hun és avar határral egybeesõ Enns folyónál jelölte ki. A katasztrofális vereség után 123 évig, 1030-ig senki idegen nem merte a lábát a Magyar Nagyfejedelemség, illetve királyság földjére tenni. S mikor ezt Konrád császár 1030ban megkísérelte, István királyunk olyan súlyosan megverte, hogy nyugodtan bevonulhatott Bécsbe is, és véglegessé tette a Lajta-Fischa határt, amely 1920-ig fennmaradt. A pozsonyi csata, bár történelmi regény, hitelesen adja át a megtörtént eseményeket, egyben figyelmeztetés az ellenségnek, élve költõnk szavaival: Pozsony közelében az eset így történt, „Ez a mi otthonunk! - tanuld meg a törvényt, Itt ölel múltat az áldott álmú Kárpát, Itt vigyázza népét a hun-pártus Árpád!“
A könyv elolvasása után az ember lélekben megerõsödik. Az össznépi pesszimizmus helyett, amikor hajlunk arra, hogy vesztes csatákra, elbukott fegyveres küzdelmekre, elesett és kivégzett áldozatokra emlékezzünk, fontos minden külsõ és belsõ veszély ellenére érvényesült túlélést kihangsúlyozni, és az így nyert önismerettel erõsíteni önbecsülésünket és önrendelkezésünkbe vetett hitet.“ Balogh Gábor
2013. november
Oktatás
- Kultúra
Kürtös 9
Kirándultunk…
Krúdy Napok 2013
Október 18-án az Ipolyi Arnold Alapiskola tanulói a minden évben sorra kerülõ természetvédelmi napot nem az iskola falai között töltötték, hanem különféle tanulmányi kirándulások keretében gyûjtöttek tudást és tapasztalatot a természetrõl és a régió más jellegû értékeirõl, ill. érdekes tanulmányi út részesei lehettek egy katonai repülõtéren. A felsõ tagozat három osztálya Szliácsra utazott, ahol a reptéren több érdekes program várta õket: a területet védõ madarak bemutatója, kutyás bemutató, majd a MIG 29-es vadászgépek szerelõcsarnokába is bejutottak, ahol egy vadászpilóta osztotta meg velük tapasztalatait. Utolsó programpontként pedig egy tûzoltó-bemutatót nézhettek meg, és beülhettek a tûzoltókocsikba, felpróbálhatták öltözéküket, megnézhették felszerelésüket. Az 5. és 6. osztály elõször
Az idén is hagyományosan a Csemadok Szécsénykovácsi Alapszervezete és a község önkormányzata szervezésében emlékezhettünk Krúdy Gyulára, a Krúdy õsökre a lakosság, a meghívott vendégek, a Tormai Cécile Irodalmi és Történelmi Társulás és természetesen az Óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagjai segítségével. Az emlékünnepség szentmisével kezdõdött, melyet Zolcer György plébános atya mutatott be a Krúdy család megholtjaiért. A mise után a résztvevõk megkoszorúzták az író emlékére állított emléktáblát a falu közepén. A kis kultúrmûsort a szécsényi iskolások adták. A déli szünet után az emlékmûsor a kultúrházban folytatódott. Elõször Szeredy Krisztina énekmûvész magyar nótákat és operettdalokat adott elõ, énekeltette és táncoltatta meg a közönséget. A következõ mûsort a Tormay Cécile Társulás tagjai adták elõ, amely verses-zenés összeállításból állott. Õk elõször szerepeltek az emléknap mûsorán. Õk mûsorukkal elsõsorban hazaszeretetre, összefogásra és az azonosságtudat megõrzésére biztatják a közönséget. A délután csúcspontja az íróra való megemlékezés volt, születésének 135. évfordulója alkalmából. Ezt leghitelesebben és a legjobban a Krúdy Kör tagjai tudják közvetíteni, hiszen már harmincegyedik éve állnak fenn mint egyesület. A kör oszlopos tagjai már tizedik éve járnak Szécsénykovácsiba, és szoros kapcsolatot tartanak a helyiekkel. Az idén a következõ rangos vendégek képviselték a Kört: Király Lajos költõ, mûfordító, elnök, az MK lovagja, Kanizsa József író, költõ, titkár, az MK lovagja, Szénási Sándor István költõ, Tárkányi Imre költõ, író, valamint Fenyves Mária Annunziata író, költõ, grafikus. Mindnyájuknak már több kötete is megjelent, tehát termékeny, elismert irodalmárokról van szó. Az idén Király Lajosnak Az énekes madár (Tanmesék - nem csak felnõtteknek) és Kanizsa Józsefnek A HIT EREJE (Versek „A Hit éve“ jegyében) címmel jelent meg egy-egy kötete. Ezen kívül közösen egy válogatott anyagot adtak közre a Kör kiadásában antológia formájában „KRÚDYTÓL KRÚDYRÓL“ címmel. Az antológia válogatás Krúdy Gyula írásaiból, valamint írók, költõk és irodalomtörténészek vallomásai Krúdy Gyuláról. Az emlékdélután folyamán a kör tagjai ebbõl az antológiából idéztek írásokat, verseket. Az elõadáson belül még Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke is megemlékezett a kezdetekrõl, hogyan kezdõdött a Krúdykultusz Szécsénykovácsiban. Az antológiában is megjelent egy írása Krúdy Gyula és Szécsénykovácsi címmel. Az irodalmi emlékmûsorral teljes lett és lezárult a program.
Ipolykeszin megkoszorúzta Ipolyi Arnoldnak az emléktábláját, hisz épp azon a napon volt az iskola névadója születésének 190 évfordulója. Ezt követõen gyalogtúrát tettek a szomszédos Nagycsalomja régi templomához, az ún. pusztatemplomhoz. Utána megnézték a gyönyörûen felújított, ma is használatos katolikus templomot, és megtekintet-
ték a tájházat. Itt nagyon kellemes fogadtatásban volt részük, ugyanis a kinti kemencében lepényt és almáskalácsot sütöttek a túrázóknak a helyiek. A finom étkek és a szakszerû múzeumi tárlatvezetés után az udvarban található játékokat is kipróbálták a diákok. A legkisebbek, vagyis az alsó tagozat tanulói pedig a Nyírjesi Füvészkertet és Vadasparkot látogatták meg, ahol különleges növénygyûjteményt és érdekes állatokat láthattak, mint pl. kameruni juhot, ormányos macit, muflont, alpakát stb. Összességében elmondható, hogy mindenki jól érezte magát, s hogy élményekben gazdagon tért haza a tanulmányi kirándulásról. -ná-
Balogh G.
10 Kürtös
Közélet - Oktatás
2013. november
Barátunk a természet − az ősz ajándéka
Az õszi szünet elõtti napon nagy sürgés-forgás vette kezdetét az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskolában. A Bethlen Gábor Alap „2013 a kisiskolások éve“ c. pályázat keretén belül került megrendezésre a Barátunk a természet - az õsz ajándéka c. kézmûves-foglalkozás. A vidám gyereksereg már reggeltõl izgatottan várta, hogy hozzákezdhessen az érdekesebbnél érdekesebbnek ígérkezõ õszi termésekbõl készülõ figurák elkészítéséhez. Miután megérkeztek az óvári óvodások és kisiskolások is, hozzáláttak a munkához. A foglalkozást Koiš Szilvia vezette, aki rögtönzött kiállítást rendezett a gyerekeknek
saját munkáiból. A gyerekek nagy beleéléssel készítették el saját õszi figurájukat, miközben a tanító nénik és az óvó néni is nagy igyekezettel vetették bele magukat a munkába. A kézmûves-foglalkozást az elkészült figurák kiállítása zárta le, majd mindenki boldogan vitte haza a saját munkáját. A délután folyamán még egy program várta a diákokat. „Táncra lábam“ címmel táncházba vártuk a kicsiket ás nagyokat, melynek során ipolyvarbói csárdást tanultak a táncos lábú gyerekek a szécsényi Oláh házaspártól. Mindenki nagyon jól szórakozott, és az estre a koronát a régóta várt „ottalvós buli“ zárta le. Chudý Erzsébet
Egyházascsalomiától Nagycsalomjáig Az igény Nagycsalomja község monográfiájának kiadására könyv formájában több évvel ezelõtt megfogalmazódott. A kutatás már 2005-ben elkezdõdött az országos, megyei és egyházi levéltárban, melynek eredményeként 2012-ben elkészült a kézirat. A szerzõ, Csáky Károly felvidéki író, néprajzkutató, aki több, községünket is érintõ kiadás szerzõje (Szakrális emlékek nyomában, A százéves magyarok nagyasszonya templom stb.) Az elkészült kézirat címe Egyházascsalomiától Nagycsalomjáig - fejezetek, képek a falu múltjáról és jelenébõl. A monográfia hat fejezetének címei: I. Hont megyei falu a pusztatemplom körül s az Ipoly mellett II. Temetkezések, temetõk, jeles személyiségek sírjelei Nagycsalomján III. Jeles személyiségek, neves emberek kapcsolatai Nagycsalomjával (Balassák, Bethlen Gábor, Ráday Pál, Kálnay Nándor, Ipolyi Arnold, Steindl Imre) IV. Nagycsalomja neves szülöttei (Gáspár Imre, Fayl Frigyes, Horváthy Albert) V. A település további látnivalói (templomaink és történetek) VI. Kis falunéprajz A könyv, amely ez év novemberében kerül ki a nyomdából - a Bethlen Gábor Alap, a Csemadok, a község és magánszemélyek hathatós támogatásával igen tárgyszerûen dolgozza fel és bizonyítja Nagycsalomja helyét és kötõdését közeli és távolabbi régiókhoz, jeles személyiségekhez. A könyv hiánypótlás, amivel adósak voltunk elõdeinknek és az Ipoly mente elkövetkezõ generációinak is. Nagy Mihály
„Öleljük hát az öregséget szívünkre és szeressük: tele van gyönyörűséggel, ha élni tudunk vele.“ Október utolsó napsütéses szombat délutánján Galábocs község szépkorú tagjai összegyûltek, hogy egy vidám délutánt töltsenek el az idõsek világnapja alkalmából. Immár hagyománnyá vált, hogy évente egy alkalommal megünnepeljük községünk szépkorú lakosait, hogy kifejezzük hálánkat, tiszteletünket, megbecsülésünket és szeretetünket irántuk. A kultúrmûsorról Rózsás Viktória énekesnõ gondoskodott, aki közismert dalokkal szórakoztatta a nagyszerû közönséget, akik - az ismert melódiák hallatán - maguk is dalra fakadtak. Az összejövetelt megtisztelte jelenlétével a két megyei képviselõjelölt: Jámbor László és Baki Attila is. A mûsort követõen megvendégelésre került sor, majd levetítették a Galábocs községrõl készült kisfilmet, amely nagy örömet okozott a jelenlévõknek. Az „ifjúsági találkozó“ méltó lezárását ifj. Ádám János szavalata tette emlékezetessé, amely minden szépkorú szemébe könnyeket csalt. Az összejövetel végeztével mindannyian azzal a tudattal távoztunk, hogy: „Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal: tehát az ünneppel.“ CHE
2013. november
Közélet
Kürtös 11
A természetjárók paradicsoma Hivatalosan is átadták az Őrhegyi tanösvényt Ipolynyéken
Az, hogy egy falu mitõl válik ismertté és közkedveltté, az elsõsorban azoktól függ, akik eltervezik az adott település jövõjét. Nos, Ipolynyék az elmúlt években nem voltak híján sem a terveknek, sem a megvalósításnak, hiszen ha csak a 2011-ben átadott helyi tájházat említjük, már bõven akad látnivaló, és ehhez párosul most az immár október közepén hivatalosan is átadott Õrhegyi tanösvény. A tanösvény kiindulópontja a már említett Csemadoktájház, hogy az ideérkezõ turista megtekinthesse e páratlan gazdag történelmû és múltú település egykori hagyományait, viseletét, építészeti emlékeit és persze gazdasági, szõlészeti tárgyi kultúráját. A kezdõponton egy információs táblán elhelyezett térképen lehet megtekinteni a mintegy 3,5 órás, kényelmes tempóban megjárható útvonalat. A nyolc megállóból álló tanösvény bepillantást nyújt a megállókon elhelyezett információs táblákon a helyi szõlészetbe, növény- és állatvilágba, a helyben bányászott kõzetekbe, az ehetõ erdei gombákba és gyümölcsökbe, de hathatós ismeretekkel szolgál a település elsõ szálláshelyérõl, az Õrhegyrõl, valamint a Szent Ilona-kereszt egyházi vonatkozásairól. Az ösvény fehér-zöld turistajelzéssel van ellátva, de egy-egy pihenõhelyen irányjelzõ táblákkal is segítik az ideérkezõ turistákat. A már említett hivatalos átadón, melyre a 2007-2013-as Szlovák-Magyar Határon Átnyúló Program keretén belül került sor, megjelentek a programban részt vevõ magyarországi partnerek, Diósjenõ és Szente község képviselõi is, de jelen voltak Ipolynyék község önkormányzatának tagjai, valamint a természetjárás szerelmesei is. A helyi tájháznál megtartott köszöntõt követõen a mintegy ötven tagot számláló csapat birtokba vette a turistautat, és kicsik és nagyok együtt örültek annak a csodának, aminek részese lehet mindenki, aki vállalkozik az ösvény bejárására. Az egyes megállókon pihenõpadok és kényelmes kültéri asztalok fogadják a turistát, de készítettek a helyiek tábortûzrakásra vagy éppen szalonnasütésre alkalmas tûzhelyeket is. A jövõ tavaszig készülnek el a
kõbányánál, a kilátónál, valamint a Porga-tónál azok a játékelemek, mely a kisgyermekes családok számára kínálnak lehetõséget a szórakozásra. Kétségtelen, hogy a Szent Ilonakeresztnél lévõ megálló és az õrhegyi, háromemeletes, fából készült kilátó a legnagyobb látnivalója a tanösvénynek, mint ahogyan e két helyrõl a legpazarabb a kilátás is az Ipoly völgyére, valamint a Korponai-fennsíkra. A kilátó egy-egy szintjérõl el lehet jutni az itt található kisebb-nagyobb barlangokhoz, sárkánylyukakhoz, vagy az erdei padokra leülve csak simán élvezni lehet a kilátást, a tájat és a napsütést. Az úton továbbhaladva a hollókõi szikla és a Porga-tó, a nyugalomra vágyók paradicsoma, de a zsobráki szõlõk felé tovább sétálva érdekesség lehet, fõleg tavasszal, a bõvizû Fehér-kúti forrás is. Az ösvény a Szent Orbán-szobor elõtt elhaladva vezeti vissza a túrázókat a kiindulópontra a helyi tájházhoz, de lehetõség van a helyi gasztronómia és a bor kedvelõinek egy-egy borkóstolóra jegyet váltani valamelyik helyi pincénél vagy gazdánál. A program a jövõ évi zárásig még sok minden érdekességet tartogat számunkra, hiszen egy-egy túrára lehet digitális vagy valódi, élõ túravezetõt is bérelni, nem beszélve arról, hogy az egész tanösvényrõl egy háromnyelvû, színes képekkel ellátott túravezetõ füzet is készül, melyet mindenki magával vihet haza, hogy másoknak is megmutathassa, miért érdemes az ipolynyéki Õrhegyi tanösvényt végigjárni. A megnyitástól számítva már több százan, iskolák, tanulócsoportok, kiránduló társaságok, baráti körök, de messzirõl jött túrázók hada is megjárta az ösvényt, és mindenki le van nyûgözve attól a csodától, ami mellett mi, helyiek évtizedek óta elsétáltunk. Csak annyi kellett ehhez, hogy valaki merjen álmodni egy nagyot és szépet, megtervezze, megpályázza és kivitelezze. Csak ennyi? Nos, jöjjön, gyõzõdjön meg róla Ön is, és meglátja. Kis lépés a turistának, nagy lépés Ipolynyéknek! Palócz
12 Kürtös
Hitélet
Évi pár napos iskolánk Pár napja pár napra láng-fénynek palástját vetetted magadra, Láttunk távolból, jöttünk másföldrõl. Vettünk emlékül, égettünk hitünkbõl Kicsi fényt, mely a többivel megtoldva világos csóváját küldte a magasba. Te vagy az, nyugágyam, leendõ pihenõm, s távoli, vagy tán már közel-jövõm, hol sosem pihentem még, de fogok eleget, s hol láttam már pihenni öreget, gyermeket, és tudom, eljön az én idõm, mikor befogadsz engem is, szülõföldi, csendes kis temetõm. Néhány hete bizony fényárban úsztak temetõink. Talán nem volt mobilis a környéken, aki ne lépegetett volna e napokban a sírok között. Hívõhitetlen, messzirõl vagy közelrõl jött ember egyaránt legalább ilyenkor, egyszer egy évben megnézte, megvan-e a hely, hol az fekszik, akit még ismert egyszer. S talán világot is gyújtott, s ha hívõ, még egy imát is elmondott. De ma már csupán egy két helyen pislákol a mécses - a friss virág is ritka faj már. De nem múlhat, és nem is múlik el az a néhány perc, melyet a temetõben töltöttünk. Ugyanis a temetõ - mondják - iskola is. „Minden sírdomb egy-egy tanítói katedra, oktatói szószék, mert nem csak gyászolni, emlékezni járunk oda, hanem tanulni is.“ /Kovács Árpád/ Így egytõl egyig elmondhatjuk: az idén is legalább egyszer voltam iskolában. És mit tanultunk? Idõsebb fejjel talán már tudjuk: a legjobb tanító nem csupán a szavával, de a tetteivel is tanít. Emlékszem gimnáziumi osztályfõnökömre. Csodálatosan megtanított mindarra, amit a tankönyvek elõírtak. De tanítása nem fejezõdött be a könyveknél. Látta rajtunk, hogy még gyermekek vagyunk. És tudta, a gyermeknek nem elég a szó: példa is kell. S õ példa volt. Nem csak szóban, de tettben is: becsületben, tiszteletben és lelkesedésben. Alázatban, kitartásban és õszinteségben. Imában, önfeláldozásban és kézfogásban. Õ tanította meg nekünk, hogyan kell kezet fogni egymással: szemezve és határozottsággal. Hogy tekintetembõl meglásd: rád figyelek; hogy érintésembõl megérezd: itt vagyok neked. A temetõ is valahogy így tanít. Szólni nem szól, inkább mutat. A meghaltak, mikor ott állunk felettük, mintha odanyújtanák a kezüket, s erõs határozottsággal mintha a szemünkbe néznének. Mit érzünk kézszorításukból? Mit látunk szemükben? Egykori hitoktató atyám tanított meg nekünk egy rövid, de annál sokatmondóbb sírfeliratot: Fui qui es. Eris qui sum. - Voltam, aki vagy. Leszel, aki vagyok. Talán éppen ezt tanítja a temetõ. Mind, aki ott fekszik élõ volt. S mind, aki most ott jár, halott lesz. De a halottak nem kísértetek, ezért nem kísértenek. De tanítanak s nevelnek: nézz rám, s érezd meg, mivé leszel. Ugye, hogy a temetõ iskola is? A tanárok sokat panaszkodnak, hogy az iskolában a diákok nem figyelnek - nem akarnak tanulni. De mi figyeltünke? Megtanultunk-e valamit ebben az évi pár napos iskolában? Nem ment ki azon a bizonyos másik fülünkön minden? Legyünk jó diákok, legalább évente egyszer. S tanuljuk meg, az itt eltöltött idõ rövid. De e röviden múlik az a másik hosszú. Kész a helyem, ott a nevem. De ott feküdni? Nagy félelem. Pedig ott fogok, hisz porból vagyok. S porrá lettek mind a nagyok. Megtanultam, s nem felejtem: lelkem akkor nem pihen el. De hozzád száll fel, élõk Ura, boldogító, szent Istenem. Zolcer György
2013. november
„A hit az élet ereje“ A hit éve 2013. november 24-ig, azaz Krisztus Király ünnepéig tart. Ezzel befejezõdik egy kegyelmi idõszak, mely során mindenkinek személyesen kell(enne) megválaszolnia, hogy valójában miben is hisz, és mily módon. A hit megerõsödésének, letisztulásának kegyelmi ideje ez, melyet komolyan kell(ett) vennünk! A hit évéhez számos egyházközösség különbözõ ünnep és rendezvény által kapcsolódott az elmúlt esztendõben. A hitvallás igazságai elmélyítésének fontos állomásai voltak ezek. Számos elõadás hangzott el ebben a témában, a prédikációk is nagyobb mértékben foglalkoztak a hit fontosságával, több imacsoport imádkozott a hit megerõsödéséért, és sokak eljutottak a hitbeli meggyõzõdés magasabb fokára. Valóban, a kegyelmek gazdag kiáradásának ideje volt ez. De nem csak intellektuális szinten jutottunk elõbbre a hit terén, hitéletünk elmélyülése is fontos szerepet kapott. Jeruzsálemi szent Cirill püspök az egyik hitmagyarázatában tanítja, hogy a Szentlélek által kegyelmi ajándékként nyert hit nemcsak abban áll, hogy hitigazsággal kapcsolatos, hanem abban is, hogy emberfeletti erõt is ad. Akiben megvan ez a hit, és azt mondja ennek a hegynek: Menj innét oda; akkor az odamegy (Mt 17, 20). Amikor valaki a hite sugallatára ezt kimondja, és valóban hiszi is, hogy ez megtörténik, és nem kételkedik szívében, akkor megkapja ezt az ajándékot. A hit ajándékának megtapasztalása gyökeres változásokat eredményez az ember életében, a hívõ ember számára többé nincsenek lehetetlenek. A hit évében számos ember ilyen óriási fegyverre tett szert - megkapta a hit ajándékát. Amint Szent Pál is figyelmeztet, hitünk törékeny cserépedény. Nagyképûség lenne azt állítani, hogy a hit kegyelmének elnyerése által már felhatalmazást kapunk a semmittevésre. A hit cselekedetek nélkül halott! Ha a hitem valóban szilárd alapokon áll, és az állhatatosság jellemzi, akkor a hétköznapi kereszthordozás nem teher többé, hanem lehetõség. Babits Mihály Örökkék ég a felhõk mögött címû versében így vall a hit ajándékáról: „S ha néha elfáradok, s az állatot és anyagot irigylem: ez nem hitem megtörése, csak erõmé, mely nem semmi, de nem minden. Derék erõ, s majd megnyugszik egyszer, de nem fogy el. Hiszem... Nyugodt kinccsé lesz és örök haszonná.“ A hit tehát, mely egykoron „örök haszon“ lesz számunkra, egyfajta életerõ, mely napi szinten meghív a továbbhaladásra. Tolsztoj errõl így vall: „A hit az élet ereje, az ember, ha egyszer él, akkor valamiben hisz. Ha nem hinné, hogy valamiért élnie kell, akkor nem élne.“ Ez legyen számunkra a hit éve legfõbb üzenete! Balga Zoltán, ipolyviski plébános
2013. november
* 160 éve, 1853. november 5én halt meg Garay János költõ, író, újságíró, az MTA tagja. (*1812). * 95 éve, 1918. november 5én született Mándy Stefánia költõ, mûfordító, mûvészettörténész. (†2001) * 85 éve, 1928. november 7én halt meg Tóth Árpád költõ, mûfordító, újságíró. (*1886) * 45 éve, 1968. november 7én 71 éves korában meghalt Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas filozófus, eszszéista, író. (*1897) * 35 éve, 1978. november 9én halt meg Mécs László (eredeti neve: Martoncsik József) magyar premontrei szerzetes, költõ, lapszerkesztõ. (*1895) * 60 éve, 1953. november 13án hunyt el Németh Andor magyar író, kritikus, szerkesztõ. (*1891) * 145 éve, 1868. november 13-án született Ipolyságon Sajó Sándor költõ, tanár, drámaíró, az MTA levelezõ tagja. (†1933) * 5 éve 2008. november 16án halt meg Gyurkovics Tibor költõ, író. (*1931) * 240 éve 1773. november 17-én született Csokonai Vitéz Mihály költõ. (†1805) * 130 éve 1883. november 26-án született Szekszárdon Babits Mihály költõ, író, irodalomtörténész, mûfordító, a Nyugat elsõ nemzedékének tagja (†1941) * 85 éve, 1928. november 27én született Kamondy László (eredeti neve: Tóth László) József Attila-díjas (1965) író, drámaíró. (†1972)
Évfordulónaptár
Kürtös 13
Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben született. Apja Csokonai József, egy református lelkész fia, Gyõrbõl költözött át Debrecenbe. Borbély és seborvos volt, nagy vagyonra tett szert, de korán maghalt, és az özvegynek 2 fiával együtt el kellett hagynia az otthonukat. Az édesanya kosztos diákok tartásával tudta csak biztosítani megélhetésüket. Csokonai 1780-tól a debreceni kollégium tanulója, 1788-ban a fõiskolai tanfolyamra iratkozott be, majd teológushallgató lett. 1790 körül diáktársaival önképzõkört szervezett, megtanult olaszul, latinul, franciául, németül, görögül, ismerkedett az angollal, héberrel és perzsával. Tanárai a gimnáziumi poétaosztály vezetésével bízták meg.1792-tõl Kazinczyval levelezett, s ezekben az években írta Az estve és a Konstancinápoly c. verseit. 1795-ben kizárták a kollégiumból. Ekkor Sárospatakra ment jogot tanulni, de ott sem bírta sokáig, 1796-ban abbahagyta tanulmányait. 1796 õszén Pozsonyban egyszemélyes hetilapot indított Diétai Magyar Múzsa címmel. Komáromban megismerkedett Vajda Juliannával (Lillával) egy jómódú kereskedõ lányával, akihez szerelmes verseit írta. Lillát azonban szülei egy gazdag kereskedõhöz adták hozzá. Ez a csalódás tudatosította benne a társadalmi számûzöttségét, reményeinek végleges összeomlását. Komárom után néhány évig a csurgói gimnáziumban lett helyettes tanár. 1800-ban hazatért Debrecenbe. Az 1802. július 11-i hatalmas debreceni tûzvész elvitte a házuk nagy részét, öröklött betegsége, tüdõbaja is egyre súlyosbodott, kedélyállapota végleg elkomorult. 1805. január 28-án Debrecenben meghalt. Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentõsebb költõjeként tartják számon. Tanárai a jövõ tudósaként emlegették, „poeta doctusnak“ és „poeta natusnak“ is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyûgözõ tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetõen egyaránt.
Sajó Sándor Heringer Sándorként született 1868. november 13-án Ipolyságon. (Családi nevét 1894-ben változtatta Sajóra) Az elemi iskolát Ipolyságon, középiskolai tanulmányait a selmecbányai evangélikus líceumban végezte. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán folytatta, magyar-latin szakon. 1891-tõl a nyitrai polgári és középkereskedelmi iskolában, 1893-tól az újverbászi gimnáziumban tanított, egy ideig a Verbász és Vidéke c. lapot is szerkesztette. 1897-tõl - az általa nagyra becsült Apponyi Albert városában - Jászberényben tanított, majd 1903-ban eredményes tanári munkássága és költõi sikerei elismeréseképpen Budapestre helyezték át az akkori III. kerület gimnáziumába, Óbudára. 1917-tõl 1930-ig a kõbányai Szent László Gimnázium igazgatója volt. Õ volt az Országos Középiskolai Tanáregyesület fõtitkára és a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének elnöke is. 1917-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak. 1930-ban vonult nyugalomba. 1932-ben, Sajó akadémiai levelezõ taggá választásakor Négyessy László a következõket mondta: „Akadémiánk mindig válogatós volt költõkkel szemben. A választással ebben az esetben is hangsúlyozta azt, hogy Téged kiemelkedõ egyéniségnek ismer el a magyar költészet terén. Köteteidnek sorában igazi eredeti lírai tehetség szólalt meg. Magyar lelked a mûvészet varázsával szólalt meg nemcsak szorosan vett hazafias költészetedben, fájdalmasan idõszerû irredenta dalaidban, továbbá ünnepi ódáidban, hanem tisztén személyi élményekbõl fakadó költeményeidben is. … Mi költészetedben a mûvészi értékeket helyeztük mindenek fölé, a tartalom és forma bensõ összhangját, a költészet zománcát, a nyelv muzsikáját. Te megmutattad azt, hogy a nyelv erõszakolása nélkül, keresett szimbolizmus nélkül is lehet a költõi szónak új színt adni.“ Szerk.
14 Kürtös
Fizetett hirdetés
2013. november
2013. november
Szabadidõ
Meggyógyul a rákból, ha megérti az okát Nem olyan régen kezembe akadt egy cikk, amely egy kutatásról szólt a rákos betegekkel kapcsolatban. Gondoltam, megosztom másokkal is. Egy onkológiai klinika vezetõ orvosa elvesztette 19 éves fiát, majd nem sokkal késõbb a feleségét is. Mindezen szörnyû eseményeket tetézte a felfedezése, miszerint heredaganata lett. Orvosként a betegek sorában találta magát, kezelnie kellett volna saját magát is a rák ellen a hagyományos módszerekkel, melyek sikertelensége szembetûnõ volt. Bár úgy tûnik, ijesztõ, de az alábbi módszer segítette az orvost legyõzni a rákot. Mivel soha semmi súlyos betegsége nem volt, arra gondolt, fia tragédiájával lehet összefüggésben a betegsége. Ez arra ösztönözte, hogy betegei családi életét kezdje el vizsgálni. Mindegyik betege a daganatos elváltozás elõtt egy súlyos traumán esett át. Minden szerv kivetülése megtalálható az agyban, épen ezért úgy döntött, megvizsgálja
betegei tomográfiáját, és összehasonlította a rákot megelõzõ állapotukkal. Minden rákos megbetegedésnek megvolt az adott területe az agyban, mely nem mûködött többé jól. Vagyis mindegyik rák vagy súlyos betegség egy bizonyos konfliktushoz vagy emocionális sokkhoz vezethetõ vissza, mely elõször az egyént mentálisan betegíti meg, ilyenkor agyi elváltozások alakulnak ki, majd szervi manifesztációi lesznek. Tehát az érzelmi sokk különbözõ típusai az agy különbözõ területein okoznak elváltozásokat. Az a zóna, amelyen megjelennek ezek a körkörös elváltozások, meghatározzák a szervet, melyet érinteni fognak. Minél hosszabb ideig fennáll a konfliktus, annál súlyosabb elváltozást okoz a szerv szintjén. Például: A mellrákot, mely manapság nõk körében gyakori, az anya-gyerek típusú, illetve partnerkonfliktussal hozzák összefüggésbe. Ez a fajta konfliktus mindig az agy tejtermelésért felelõs részén okoz elváltozást.
Kürtös 15 Az anya-gyerek konfliktus létrejön, ha az anya túl sokat aggodalmaskodik gyereke iránt, nem fogadja el gyereke partnerét stb. Ez idõ alatt a tejtermelõ sejtek kezdenek el burjánzani tumort hozva létre. A konfliktus egyidejû rendezésével a szervekben változás figyelhetõ meg, leáll a sejtburjánzás, elkezdõdnek a specifikus javulási folyamatok. Ez egyfajta öngyógyító folyamat. Az onkológus professzor ezzel arra akart rámutatni, hogy akiknél rákos vagy egyéb súlyos betegséget diagnosztizáltak, szálljanak magukba, gondolkodjanak el azon, milyen trauma, konfliktus érte õket, és ha ezt rendezni tudják, nagyobb az esély a gyógyulásra. Egy egészséges ember, aki jóltáplált, rendszeresen pihen, sokat mozog, könnyebben tud szembenézni az adott konfliktussal, hamarább fel tudja dolgozni az õt ért traumát. Ezáltal kiküszöböli a testét ért súlyos betegségeket. Folyt. köv. Molnár Judit
Kerti munkák A novemberi hónap bõven hagy tennivalót a kertészkedõk számára, igaz, az ilyenkor elvégzett munkának tavasszal lesz meg a gyümölcse, kevesebb tennivaló vár ránk a kora tavaszi idõszakban. Ez a hónap nedves és hideg, nem szabad elcsüggednünk, talán nyílik még egy pár õszirózsa és liliom, talán lesz még néhány díszcserje és bogyó az ágakon, amik felvidítják a zord napokat. Ebben a hónapban értékeljük a legjobban az örökzöld növényeket, amelyeket ültettünk. Az idõjárás még nem túl zord, van idõnk bemenni az õsz színeiben pompázó kertünkbe. A metszés az egyik leghasznosabb õszi kerti munka A hónap vége felé metsszük meg a lombhullató fákat és cserjéket, beleértve ebbe a gyümölcsfákat és bokrokat is. Gondoskodjunk mulcsról a megmetszett fák és cserjék köré. A fás dugványokat, amiket tavaly õsszel vágtunk, most ki lehet ültetni az állandó helyükre. Hagyományosan ebben a hónapban kell elültetni a fákat és a cserjéket is. Amikor cserjéket ültetünk, karózzuk és öntözzük meg õket, majd tegyünk egy réteg mulcsot a tövükhöz. Még mindig nem késõ eltenni a tavaszi gumós virágokat rakjunk liliomot és tulipánt a következõ évre. Ha szeretjük a rózsákat, akkor most van itt az ideje, hogy szabadgyökeres rózsákat vásároljunk. Sokkal olcsóbbak, mint az elültetettek, és jobban megtelepszenek a meleg õszi talajban. A hónap elején szedjük ki és osszuk szét a fûszerû évelõket, ahogy az idõ és a talaj állapota engedi. Ne hagyjuk, hogy a levelek felgyûljenek a pázsiton. A légmozgás és a napfény hiánya elõsegíti a moha képzõdését. Szedjük ki a gumós begóniákat, mielõtt a fagy megcsípné õket. Szárítsuk meg és tároljuk sötét hideg helyen. Õsszel elkezdhetjük betakarítani a zellert, de igazából tavaszig folyamatosan áshatjuk õket a földbõl. Osszuk szét a rebarbaragyökereket. November elején pedig a fokhagymát is kiültethetjük. Itt az ideje a póréhagyma begyûjtésének, mielõtt még megfagyna a föld. Ha tettünk el zöldségeket vagy gyümölcsöket, figyeljünk rájuk, hogy ne rothadjanak meg, illetve, hogy ne fertõzzék meg egymást. Kezdjük el begyûjteni az olyan zöldségeket, amelyeket egész nyáron át neveltünk, például a paszternákot és a kelbimbót. Fedjük le a komposztládákat, hogy a sok esõ ne mossa ki a tápanyagokat, és hogy bomláskor a keletkezõ hõ bent maradjon. Ez egy egyszerû feladat, elég négy karót a földbe szúrni, és köréjük drót-hálót húzni. Gyûjtsük ide a lehullott leveleket, majd egy évig hagyjuk õket állni. A kupac az idõ folyamán egyharmadára zsugorodik, így mindig töltsük újra friss levelekkel a komposztládát. Ha van olyan vákuumos lombporszívónk, ami nemcsak összegyûjti,
hanem fel is aprítja a leveleket, az még jobb, mivel a levelek sokkal gyorsabban rothadnak majd. Itt az ideje elültetni a fokhagymát. A hideg tulajdonképpen jót tesz nekik, elõsegíti a késõbbi növekedésüket. A fokhagyma nem szereti a nedvességet, ezért ha a talaj tömött, és tartja a vizet, fúrjunk egy ásónyéllel lyukat a földbe. A lyuk aljára tegyünk 2 cm-nyi vastag homokréteget, majd helyezzük a fokhagymagerezdet a homokrétegre, és fedjük be komposzttal. Ezzel távol tartjuk a fölösleges vizet, és megelõzzük a rothadást. -ber-
Programajánló - Köszöntõk
16 Kürtös
Cibula Dominika
Penke Lívia
és nagypapája,
Ipolykeszin 2013. november 7-én ünnepelte 10. születésnapját. E szép ünnep alkalmából szívbõl gratulál, sok szerencsét, jó egészséget, jó tanulmányi eredményeket és Isten áldásában gazdag hosszú boldog életet kíván: anyuci, apuci, testvéred, Patrik barátnõjével, Noémival.
Villám Gyula Ipolykeszin november 18-án ünneplik születésnapjukat! Ez alkalomból kíván nekik egészséget, boldogságot szeretõ családjuk!
Ipolybalogon
Varga Dávid Nándor november 15-én ünnepli 1. születésnapját. E szép ünnep alkalmából jó egészséget, vidám gyermekkort és boldog életet kíván neki családja. A jókívánságokhoz csatlakoznak Ipolykeszirõl Lilluska, Rebeka, Domcsi, Erko és Aliz sok-sok puszit küld neki!
Házasságuk 60. évfordulóját ünnepelték 2013. nov. 8-án Ipolyszécsénykén
Jámbor István és felesége, Margit. Ebbõl az alkalomból kívánnak nagyon sok boldogságot, erõt, egészséget, megértést, szeretett fiaitok: Árpi és Pityu feleségükkel, Magdival és Erzsivel, az unokák, Árpi, Ervin és nejük, Viki és Berni, Dávid és a dédunoka, Glória. A jókívánságokhoz még csatlakoznak a szemerédi rokonok is. Ady Endre: Őrizem a szemed Már vénülõ kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülõ szememmel Õrizem a szemedet. Világok pusztulásán Õsi vad, kit rettenet Ûz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled.
Már vénülõ kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülõ szememmel Õrizem a szemedet. Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S õrizem a szemedet.
2013. november A CSEMADOK IPOLYNYÉKI ALAPSZERVEZETE szeretettel várja kedves látogatóit EZÜSTVASÁRNAP (december 15-én) a TÁJHÁZNÁL megrendezésre kerülõ KARÁCSONYI VÁSÁRRA.
Kultúrmûsor, kirakodóvásár, kézmûvesek, karácsonyi ízek és ünnepi hangulat egész délután!
Sok szeretettel, Isten áldásával köszöntjük drága édesanyánkat BALÍK MARGITOT Ipolybalogon 80. születésnapja alkalmából. Erõt, egészséget és hosszú boldog életet kívánnak szeretõ gyermekei, menye, veje, unokái és dédunokája.
Õrizzük emlékét, kit nagyon szerettünk két éve annak, hogy nem lehet közöttünk. Fájó szívvel emlékezünk lányunkra, Julikára Bussáról Akik ismerték és szerették, mondjanak el érte egy imát ezen a szomorú évfordulón. Szülei, fia és lánya
E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatta. Realizované s finanènou podporou Úradu vlády SR - program Kultúra národnostných menšín 2013. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
