10 Köszönjük partnereinknek a bizalmat és együttmuködést, mellyel az elmúlt 20 évben megtiszteltek bennünket

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION

1994

2014

Alapítva: 1908 FOUNDed: 1908

Köszönjük partnereinknek a ˝ bizalmat és együttmuködést, mellyel az elmúlt 20 évben megtiszteltek bennünket…

A MEE 61. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás, 1. rész Nemzetközi trendek a villamosenergia-iparban Elektromágneses tranziensek a villamos energia-hálózaton A közvilágítás hatása a járművezetés biztonságára MEE Jogszabályfigyelő 2014/4 Érintésvédelmi Munkabizottság ülése, 2014. 10. 01. Brazilia és India: élenjárók a villamos energetikában is? India 2. rész Modulo, a magyar fejlesztésű elektromos buszcsalád

…és reméljük, hogy az új néven és új arculattal, a megszokott minoséggel és megbízhatósággal ˝ állhatunk régi és új megrendeloink szolgálatára. ˝

107. évfolyam

2 0 1 4 /10

www.mee.hu

Profilunk

Nagykereskedelem Tervezés Villamos elosztó szerelés Gépek gyártása és felújítása Tipizált fogyasztásmérő szekrények

GYULAI Irányítástechnikai Kft. 4030 Debrecen, Álmos utca 5-7. Tel: + 36 52 470-500 Fax: + 36 52 470-510 E-mail: [email protected]

elektrotechika_iscon_2014.indd 1

2014.09.25. 10:38:32

Felelős kiadó: Haddad Richárd Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória Témafelelősök: Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Energetika, atomenergia: Hárfás Zsolt, Energetikai informatika: Woynarovich András Energetikai hírek: Dr. Bencze János Lapszemle: dr. Kiss László Iván Oktatás: Dr. Szandtner Károly Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Lieli György Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-42 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

magyarország kft. · Ga Gyulai irányítástechnikai kft. · obo bettermann kft. · wago hungária kft. ·

Tartalomjegyzék 2014/10

CONTENTS 10/2014

Haddad Richárd: Beköszöntő ............................... 4

Richárd Haddad: Greetings

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

A MEE 61. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás, 1. rész......................................................... 5

MEE 61st Plenary Meeting, Conference and Exhibition, Part 1.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Állásfoglalása ................................................................ 7

Standpoint of the Hungarian Electrotechnical Association

ENERGETIKA

ENERGETIC

Varga Ferdinánd: Nemzetközi trendek a villamosenergia-iparban ....................................... 8

Ferdinánd Varga: International trends in the electricity industry

Dr. Bán Gábor – Prikler László: Dr. Gábor Bán – László Prikler: Elektromágneses tranziensek Electromagnetic transients in power transmission a villamosenergia-hálózaton . ................................. 11 and distribution systems VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTING TECHNICS

Erbeszkorn Lajos: A közvilágítás hatása Lajos Erbeszkorn: The effect of street-lighting a járművezetés biztonságára .................................. 16 on the safety of driving SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL REGULATIONS

Arató Csaba: Csaba Arató: MEE Jogszabályfigyelő 2014/4 ............................... 19 MEE rule observer 2014/4 BIZTONSÁGTECHNIKA

SAFETY OF ELECTRICITY

Dr. Novothny Ferenc – Kádár Aba – Arató Csaba: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése, 2014. 10. 01. .................................................................. 22

Dr. Ferenc Novothny – Aba Kádár – Csaba Arató: Meeting of the Committee on Protection against Electric Shock held on 01. 10. 2014.

HÍREK

NEWS

Kimpián Aladár: Brazilia és India: élenjárók Aladár Kimpián: Are Brazil and India leading a villamos energetikában is? India 2. rész ......... 26 countries also in the energetics? India Part 2. Tóth Éva: Modulo, a magyar fejlesztésű Éva Tóth: Modulo the electric bus family elektromos buszcsalád . ............................................ 31 developed in the Hungary Mayer György: György Mayer: Újabb sikeres MVM Energia Futam ....................... 21 New successful MVM Energy race Kiss Árpád: Árpád Kiss: Átadták a Magyar Termék Nagydíjakat . ......... 32 Hungarian Product Great Prizes were awarded Napelemgyár épül Csornán ................................ 33

New solar panel factory in Csorna

Fizikai Nobel-díj a kék LED felfedezéséért ..... 33

Physics Nobel Prize for the discovery of the blue LED

Japán visszatérne az atomenergiához ............ 33

Japan would return to Nuclear Power

Dési Albert: Lopják, de megéri-e? ....................... 34 Albert Dési: It is stolen but is it worth while ? FELADVÁNY .................................................... 15 PUZZLE

Kedves Olvasók! A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 61. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás nagy sikerrel zárult. Ezzel az örömteli hírrel, kezdem az Elektrotechnika folyóirat október havi szám előszavát. Köszönetet szeretnék mondani az iroda dolgozóinak, akik kemény munkával hozzájárultak a sikeres rendezvényhez, valamint azoknak a kollégáknak, akik a vándorgyűlés szervező bizottságában a szekció ülések témáinak kialakításában közreműködtek. Itt szeretnék köszönetet mondani azoknak is, akik a levezető elnöki feladatok vállalták, és levezényelték az üléseket. A nagy hagyományokkal rendelkező esemény az egyesületünk legnagyobb központi szakmai találkozója. Idén a több mint 700 résztvevő 80-nál is több színvonalas előadás közül válogathatott, és 400 m2-es területen tekintethette meg a kiállítók standjait, kapcsolatokat keresve, cserélve és ápolva. A három napon hallható előadásokból, az elektrotechnika és energetika központi kérdéseiről szóltak az előadók. A vándorgyűlés zárónapján MEE egy állásfoglalást fogalmazott meg, amelynek főüzenete, hogy az energia piacon történt változások követéséhez az Egyesület szakmai segítséget ajánl. Történelmi pillanatban vagyunk, az energia hatékonyság, az elosztóhálózatok megújítása tekintetében. Ennek nemzeti szinten összehangolt cselekvése segíthet a szűkös erőforrások optimális felhasználásában. Ezt a dokumentumot a Magyar Elektrotechnikai Egyesület saját honlapján, Facebookos oldalán elérhetővé tette az érdeklődök számára, és természetesen itt az Elektrotechnikában is közzé tesszük. Az Egyesület új stratégiájának egyik kulcs eleme és célja, hogy mindazt a tudást, ami felhalmozódott azt ne csak „bent” tartsa, hanem adja ki magából, hisz így teljesíti az egyik legfontosabb feladatát, amiért az Egyesületet életre hívták 114 évvel ezelőtt. A média kapcsolatokon keresztül, több lapban és felületen tudtuk ezt az üzenetet eljuttatni.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Az előadások is rámutattak, hogy az erősen urbanizálódott nemzetünk számára elengedhetetlen a villamosenergia a mindennapokban. Ellenben az átlagember kevésbé figyel az energia import hányad növekedésére, a megújuló energia részarány alakulására, az elosztó hálózat elöregedésére. Ezeket a kérdéseket kell eljutatnunk a hétköznapi emberekhez, mert ha ma nem is, de a holnapban jelenthet gondot. Megoldásuk csak közösen képzelhető el, a piac szereplői egyenként erre nem képesek. Minden Vándorgyűlésnek van tanulsága, de persze mindegyiknek más. A 61. Vándorgyűlés mind szakmailag, mind szervezésileg egy értékes eseménynek mondható. Értékes az érdeklődök, és a résztvevők számára. Tudatosan kell hallatnunk a hangunkat, hogy az energetikai kérdésekben Egyesületünk visszakaphassa a megérdemelt tekintélyét a társadalomban. A következő Vándorgyűlés Konferenciájának ezen gondolatok mentén indulunk el, amit az ABB főtámogatásával rendezünk meg 2015. szeptemberében. Remélem a 62. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás hasonlóan nagysikerű lesz.

Haddad Richárd Magyar Elektrotechnikai Egyesület Főtitkára

Egyesületi élet A MEE 61. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás I. Kiállítás és plenáris ülés

Plenáris ülés előadói

Egy sikeres vándorgyűlés zárása után szinte azonnal elkezdődik a következőre való felkészülés. Mindig komoly kihívást jelent egy sikeres konferenciát követően a következőhöz a központi témakört megtalálni, majd azt tartalommal megtölteni. Nem volt ez másképpen a 61. Vándorgyűlésre való felkészülésnél sem. „Energetika és integráció: kutatási, piaci folyamatok az energiatermeléstől a felhasználásig.” címben fogalmazódott meg a Vándorgyűlés központi témaköre. E téma köré szervezett több mint 80 előadás közül válogathattak a résztvevők a plenáris ülésen és a szekciók ülésein. A rendezvény mottója: „Igények és lehetőségek új egyensúlya”. Ezúttal az E.ON Csoport volt a rendezvény főtámogatója. Az idei rendezvényre több mint 700 résztvevő regisztrált, és a kiállítói terület meghaladta a 400 m2 -t.

2014 szeptember 10-én, az első nap reggelén a hivatalos program a kiállítás megnyitójával kezdődött 08:30-kor. Dr. Hartmann Bálint, a Kommunikációs és Marketing Bizottság elnöke és Rubint Dezső, a debreceni szervezet elnöke köszöntötte a kiállítókat. A kiállítás megnyitása után a Vándorgyűlés plenáris ülését Béres József, az egyesület elnöke indította útjára, majd Debrecen alpolgármestere, Papp László mondta el köszöntő beszédét, amelyben a várossal kapcsolatos terveket, fejlesztéseket ismertette. Mondataiban hasonló gondolatok fogalmazódtak meg, mint amelyek a vándorgyűlés fókuszában is álltak. A köszöntőket követően díjátadásokra került sor. „A Magyar Elektrotechnika Egyesületért” díjat az elnökség az egyesület szakmai és anyagi támogatásáért idén a WAGO Hungária Kft.-nek ítélte oda. A díjat a MEE elnöke és főtitkára adta át Szilágy Istvánnak, a WAGO cég ügyvezetőjének, aki nagy örömmel köszönte meg az elismerést és a kitüntetést.

Rubint Dezső és dr. Hartmann Bálint

Kiállítás megnyitó A MEE 61. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás nagyszabású rendezvényéhez a debreceni Kölcsey Központ biztosította az ideális helyszínt 2014. szeptember 10-12. között.

5

A Diplomaterv és Szakdolgozat Pályázatot a MEE Elektrotechnikai Alapítványa idén is meghirdette. A díjazottak munkáját Eperjesi László, a Protecta Kft. ügyvezető igazgatója méltatta. A díjakat Béres József MEE-elnök és Haddad Richárd főtitkár adták át. A pályázatra 27 értékes, innovatív pályamunka érkezett, melyek közül a nyertesek a Bírálóbizottság döntése alapján a következők: Szakdolgozat IV.díj: Szuhamella Roland (Óbudai Egyetem) – „Nagyfeszültségű megszakítók diagnosztikai vizsgálata”. Szakdolgozat III.díj: Lipták Szilárd (BME) – „A DigSilent Power Factory programcsomag megismerése és egy all-in-one villamosenergia-rendszer modell készítése.” Szakdolgozat II.díj: Szalai Milán (BME) - „Kórház energetikai auditálása.”

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 1 0

Szakdolgozat I.díj: Sólyom Tamás (Óbudai Egyetem) – „Összetett épületfelügyeleti monitoring rendszer kiépítése heterogén technikai környezetben.” Diplomaterv II.díj: Papp Szabolcs (BME) – „Kis- és középfeszültségű elosztó hálózatra csatlakozó napelemes rendszerek optimális telepítésének vizsgálata” Diplomaterv I.díj: Hackel Kristóf (BME) – „Elosztott energiatermelők hálózati integrálásának támogatása: kiserőművek hálózati és szigetüzemi körülmények közötti vizsgálatára alkalmas hardver/szoftver környezet létrehozása.” Kiemelt pályamunka díjat nyert: Sánta Kata (BME) – „Szélerőművek földrajzi elhelyezkedésének hatása a termelési gradiens nagyságára.” A nyertesek rövid összefoglaló előadása a konferencia második napján a szekcióülések keretében hangzott el. A Hobbim az Elektrotechnika pályázat negyedik alkalommal került meghirdetésre, amely idén is töretlen népszerűségnek örvendett. A feladatkiírás szerint tanuló/hallgató, valamint fiatal munkavállaló kategóriában hirdettünk eredményt az alábbiak szerint: Tanuló/hallgató kategóriában I. helyezést ért el: Rigó Attila és Tamás László „Hidrogénhajtású jármű” pályázatukkal. Munkavállaló kategóriában I. helyezést ért el: Oszlánczi Sándor „Diódalézeres gravírozó linuxcnc alapokon” című munkája. A vándorgyűlés keretein belül a pályázók számára biztosítottuk a kiállítási lehetőséget, így alkalmat teremtve arra, hogy szélesebb körben hívják fel a figyelmet magukra és a pályaműveikre. Oszlánczi Sándor diódalézeres gravírozóját az érdeklődőknek lehetősége volt működés közben megtekinteni. Rigó Attila és Tamási László hidrogénhajtású járműve méretei miatt sajnos a helyszínen csak prezentáció formájában volt látható, így is nagy érdeklődésre számot tartva.

Diákok a Gyulai Kft. standját "ostromolják" A pályázatok nyertesei lehetőséget kapnak pályázataik cikként való megjelentetésére az Elektrotechnika című folyóiratunk következő számaiban. A délelőtti program a plenáris ülés érdemi munkájával folytatódott. Haddad Richárd, a MEE főtitkára vette át az moderátor szerepét. Az első előadó dr. Nyikos Attila, nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes, Magyar Energetikai és KözműSzabályozási Hivatal. Az előadásának címe: „A MEKH új szervezeti felépítése és működése. Energiahatékonyság direktíva.” Az előadást nagy érdeklődést kísérte. A hallgatóság megismerhette a MEKH feladatait 1994-es magalakulásától napjainkig. A Hivatal fő feladata a minőség, megfizethetőség az ellátásbiztonság garantálása, melynek egyik eszköze az energiahatékonyság növelése. Cél: erősebb felügyelet a közszolgáltatás területén.


Ezt követően „Új kihívások előtt a MAVIR” című előadást kísérte figyelemmel a közönség, amelynek előadója Tihanyi Zoltán vezérigazgató-helyettes, MAVIR ZRt. A MAVIR egyik kihívása az EU-s projektek keretében a környezettudatos beruházások megvalósítása a magyar átviteli hálózaton. A szervezett villamosenergia-piac és az ún. szabályozási tartalékok piacának optimalizálása, a háTihanyi Zoltán előadása lózatfejlesztés és a villamosenergia-piacok összekapcsolása, valamint 2014. október 1-től az OTC platform indítása a CEEGEX-en, ismertetése volt előadásának fő témái. Új gondolatokat fogalmazott meg Varga Ferdinánd, ügyvezető igazgató, a The Boston Consulting Group Budapesti Irodától a „Nemzetközi trendek a villamosenergia-iparban” című előadásában. Összefoglalta a legfontosabb nemzetközi villamosenergia-ipari trendeket és hatásukat a hálózatüzemeltető társaságokra. Az előadásról szóló cikk lapunk 8. oldalától olvasható. A délelőtti program második részének előadásai sem voltak kevésbé érdekesek, mint az első részben elhangzottak. „Igények és lehetőségek új egyensúlya” - Mező Csaba, hálózati igazgató, E.ON Hungária Zrt. Nyolc globális megatrend alakítja világunkat, fogalmazott az előadó, amely új gazdasági és politikai hatalmi viszonyokat teremtett. Magyarországon megatrendek jelentek meg. Intézkedési javaslatok születnek. Az energiaszolgáltatás természeténél fogva egyensúlyra törekszik, kisebb megingások lehetnek, de ha tartósan fennáll a probléma, akkor széteshet a rendszer. „Energiatudatos fogyasztó”- Hans-Günter Hogg, igazgatósági tag, az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport képviseletében. Az energiatudatosság mindannyiunk felelőssége és egyben kötelessége. A politikai keretfeltételek Magyarországon nem nyújtanak ösztönzést az energiatudatos fogyasztók számára. A magyarországi fogyasztók részére nagy lehetőségeket rejtenek az innovatív háztartási energetikai megoldások. Az ELMŰ-ÉMÁSZ a lehetőségek széles skálájával támogatja az energiatudatos fogyasztókat, „Hogyan javíthatjuk az áramszolgáltatás hatékonyságát a jelenlegi gazdasági környezetben” című előadásában Eric Mansuy vezérigazgató-helyettes, EDF DÉMÁSZ Zrt. osztotta meg a cég stratégiáját. Eredményeik jelentősek. A szolgáltató az elmúlt 11 évben negyedére csökkentette az áramkimaradások átlagos idejét. Az ügyfél-elégedettség az EDF területén kiemelkedően magas. Fontos az új helyzethez való alkalmazkodás és az új lehetőségek kihasználása. A plenáris ülés záró előadását, dr. Ing. Magyar Péter EB member /IEEE IAS, tartotta „Energiapolitikai furcsaságok” címmel. Előadása izgalmas összefoglalás volt a geopolitikai problémákról és az energiahisztériai okokról. Végül a smart gridről, mint a jövő együttműködő energiarendszerének szerepéről adott képet az előadó. Az elhangzott előadásokból válogatva cikkeket is leközlünk az Elektrotechnikában. Jelen lapszámban Varga Ferdinánd írását olvashatják el. E rendkívül gazdag délelőtti programot a délutáni szekcióülések követték, amelyekről szintén a következő lapszámokban számolunk be.

6

Egyesületi élet

A vándorgyűlés végén egy Állásfoglalás is megfogalmazásra került, amelyet Tisztelt Olvasóink is megismerhetnek itt.

Az első nap gazdag eseményét este a hagyományos baráti találkozó zárta. Tóth Éva, Szeli Viktória

MEE 61. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás

ÁLLÁSFOGLALÁS

Szükséges a Nemzeti Energiastratégia felülvizsgálata Debrecen, 2014. szeptember 10-12. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 61. Vándorgyűlésének fókuszába a villamos energia rendszerben lévő igények és lehetőségek új egyensúlyi helyzetének megteremtése került. A szakmai rendezvény több mint 700 résztvevője és az iparág közel 100 neves szereplőjének előadásai rámutattak, hogy az új EU direktívák, az EU 20-20-20 célkitűzéseiből Magyarországra háruló kötelezettségek teljesítése, a megújuló energiatermelők rendszerbe való integrálása, a villamos energia rendszerben lévő import arányának nagymértékű növekedése, az ellátásbiztonság és fenntarthatóság sürgető kérdései miatt a MEE javasolja a Nemzeti Energiastratégia felülvizsgálatát. Az előadások rámutattak, hogy aki energiatudatos, az más erőforrásokkal is tudatosabban bánik. A legolcsóbb energia, az el nem fogyasztott energia. A energiahatékonyság növelésénél arra a primer energia felhasználásra kell koncentrálni, amelynél a legkisebb ráfordítással lehet a legnagyobb hatékonyságot elérni, a szolgáltatásbiztonság fenntartása mellett. A hazai energia felhasználás összetételében jelenleg a fűtés-hűtés részaránya több mint 50 %, ennek korszerűsítése elsődleges, de ez akár a jelenlegi villamos energia felhasználási szint növekedésével is járhat. (pl. Hőszivattyúk elterjedése) Energiahatékonysági témákban mind kormányzati, mind társadalmi szinten sok egyedi kezdeményezés fut egymástól elszigetelten, időnként hasonló célokkal. Ezért az Egyesület a futó és új kezdeményezések nemzeti szintű összehangolását javasolja. Az előadások kiemelten foglalkoztak az elosztó hálózatok korszerűsítési igényeivel, a hálózatokat érintő égető kérdésekkel. A közép- és kisfeszültségű hálózat elemei nagy tömegben a 60-70-es években épültek, így hamarosan élettartamuk végére érnek. A MEE javaslata, hogy a meglévő hálózati struktúra felújítása vagy újjáépítése helyett, használjuk ki most a történelmi lehetőséget, hogy egy újragondolt energiastratégia megvalósítását támogatva, már az új trendekhez és igényekhez igazított hálózat váltsa ki fokozatosan, az elöregedő és cserére szoruló hálózat elemeket. Ez az összehangolt fejlesztés biztosítaná az okos hálózatok tudatos kiépítését. A szereplők külön-külön nem tudják hatékonyan megvalósítani ezt a fejlesztést, ehhez kell egy nagyon egyértelmű és jól megfogalmazott energiastratégia és az annak megvalósítását segítő szabályozási rendszer. Mindezek együttesen tudják fenntartható módon biztosítani a megfizethető villamos energiaszolgáltatást. Az Egyesület kiemelten fontosnak tartja, hogy a fogyasztók és a társadalom irányába egy összehangolt és tudatos kommunikáció történjen az energiahatékonyság és energiatudatosság növelése érdekében.. Ennek megvalósításában kiemelten fontosnak tartjuk, hogy .ez az általános iskoláktól kezdve épüljön be az oktatásba is, A MEE javasolja, hogy a fogyasztók korszerű véleménynyilvánítási, kommunikációs lehetőségei épüljenek be a villamosenergia-ipar szereplőinek működésébe és ezt mind a szolgáltatók, mind a szabályozási környezet tudatosan támogassa. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület elkötelezett abban, hogy kiterjedt szakmai tudásbázisára támaszkodva segítse a döntéshozókat a villamosenergia-ipar új egyensúlyi helyzetének kialakításában, az energiastratégia újragondolásában, a társadalom energiatudatosságának növelésében, a műszakilag, gazdaságilag és stratégiailag jól megalapozott döntések mielőbbi meghozatalában. Debrecen, 2014. szeptember 12.

Béres József MEE Elnök

7


Haddad Richárd MEE Főtitkár

Energetika Varga Ferdinánd

Nemzetközi trendek a villamosenergia-iparban Cikkünk összefoglalja a legfontosabb nemzetközi villamosenergia-ipari trendeket és hatásukat a hálózatüzemeltető társaságokra. Kitérünk a piaci, kereslet-kínálati trendekre, mint pl. a növekvő decentralizált termelés; a technológiai trendekre, amelyek új szereplők megjelenésével járnak, és a szabályozási és üzleti környezet változására. Megvizsgáljuk, hogyan reagálnak erre rövid távon a társaságok, illetve milyen hosszabb távú szabályozási megoldások körvonalazódnak. This article summarizes the key international trends in the electricity industry and their impact on network companies. We describe the supply-demand trends, like e.g. the decentral generation; the technology trends that open the door for new players; and the changes in the regulatory and business environment. We assess how the network companies react to these trends in short term and what long term regulatory solutions are on the agenda.

A nemzetközi villamosenergia-ipar jelentős változáson megy át. Olyan folyamatok körvonalazódnak, amelyek alapjában változtathatják meg az évtizedek óta kialakult gyakorlatot. A villamosenergia-ipar értékláncán a viszonylag dinamikusan változó kereskedelem, illetve a tüzelőanyagok piacától jobban függő termelés mellett idáig a hálózatüzemeltetés számított a stabil pontnak, ahol a folyamatos technikai fejlődés mellett az alapvető szerepek és folyamatok érintetlenek maradtak. Mostanra azonban a változás elérte ezt a területet is, és a hálózatüzemeltető társaságoknak is újra kell gondolniuk a stratégiájukat. Négy fő nemzetközi trendet látunk, amelyek leginkább befolyásolják a villamosenergia-hálózatokat: 1. A piaci, keresleti és kínálati oldali változások, a megújuló és decentralizált megoldások terjedése módosítják a fogyasztás, a hálózati terhelés eloszlását; komplexebb, nagyobb beruházási igényt jelentő megoldásokra kényszerítik a társaságokat. 2. Az új technológiai megoldások miatt a hálózati cégek klasszikus szerepe átalakulóban van, új szereplők jelennek meg. 3. Az üzleti és szabályozási környezet kiszámíthatatlanabbá válik, kevesebb forrás áll rendelkezésre. 4. Mindezek következtében a társaságok működésében is alapvető változások történnek, a hatékonyság növelése, a stratégia újragondolása általános gyakorlat. A fenti folyamatok – különböző mértékben – az egész világon megjelennek, a hálózati cégek mindenhol szembesülnek ezekkel. Az mindenki számára világos, hogy a trendek következtében az iparági szabályozás és valószínűleg az iparág szerkezete is átalakul, az viszont még nem egyértelmű, milyen irányban történik meg a változás. Egyelőre koherens, hosszú távú válasz az iparág stratégiai kihívásaira még nem létezik sehol. A következőkben részletesebben is kifejtjük az egyes piaci, technológiai trendek hatását a 1. ábra


villamosenergia-hálózatot üzemeltető társaságokra, illetve felvázolunk néhány olyan elemet, amely az iparág jövőbeli új modelljének része lehet.

1. Piaci trendek A három fő folyamat, amely a villamosenergia-piac keresletikínálati egyensúlyát, illetve az energiaáramlást befolyásolja a következő: – Csökkenő, stagnáló villamosenergia-fogyasztás – Növekvő arányú decentralizált termelés – Egyre inkább megtérülő, támogatott megújulóenergiatermelés Csökkenő, stagnáló villamosenergia-fogyasztás Európában az elmúlt években a villamosenergia-fogyasztás az eleve alacsony előrejelzéseket is alulmúlta. A gazdasági visszaesés és a növekvő felhasználási hatékonyság miatt a fogyasztás éves változása tipikusan 1% alatti, sokszor negatív. Középtávon nem látszik az a hatás, ami jelentősen emelné a fogyasztási szintet a fejlett országokban, így a fogyasztás stagnálása miatt a hálózatüzemeltetők bevételei sem növekednek. Növekvő arányú decentralizált termelés A decentralizált kiserőművek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az új kapacitásokból. Az Amerikai Egyesült Államokban pl. az utóbbi 5 évben az új, beépített kapacitások több, mint egyharmada decentralizált erőmű (jellemzően naperőmű, ill. gázmotor). Európában, kis túlzással, nem épül már új erőmű, csak decentralizált. A hálózaton ez több és komplexebb új bekapcsolást, a terhelés eloszlásának megváltozását jelenti, ami új hálózati beruházásokat igényel. Egyre jobban megtérülő és támogatott megújulóenergia-termelés A megújuló technológiák költségeinek csökkenése, a gyakran bőkezű állami támogatások, a villamos energia árának emelkedése egyre inkább a megújuló források felé tereli az új termelő kapacitások építőit. A megújulók tipikusan volatilisabb termelése miatti technikai, rendszerkiegyenlítési problémák mellett ez gazdasági kockázatot is jelent a hálózatüzemeltető társaságok számára. Számos országban az átviteli és elosztói engedélyesek részt vesznek a megújuló támogatások szétosztásában, a megújuló kassza kezelésében, ami potenciális finanszírozási kockázatot okoz számukra. Az egyszerre fogyasztó és termelő

8

Energetika

Az okos hálózat kiépülése, a hálózati adatok nagyobb mértékű rendelkezésre állása Az okos hálózat lehetővé teszi, hogy az egykor legfeljebb csak a hálózatüzemeltetők számára rendelkezése álló adatokat egyéb szereplők – pl. távközlési vagy IT-cégek – is kezelhessék, felhasználhassák. Ez a hálózatüzemeltetők információs monopóliumát szünteti meg, és lehetővé teszi új üzleti modellek és új piaci szereplők megjelenését. A mérés és adatkommunikáció, illetve az adatok elemzése több országban is kikerülni látszik a hálózatüzemeltetők feladatai közül.

2. ábra (angol kifejezéssel „prosumer") ügyfelek megjelenése pedig – a szabályozás függvényében – egy ördögi kört indíthat el (ld. 1. ábra) Az ilyen fogyasztók terjedésével a hálózatból vételezett energia lecsökken (akár a bruttó igény 10%-ra, ld. 2. ábra). A hálózati tarifának ezért emelkednie kell, hogy a kisebb volumen fedezze a hálózatüzemeltetés jellemzően volumentől független fix költségeit. A magasabb tarifa miatt a megújuló termelés még inkább megéri, és így még több „prosumer" lép be a rendszerbe. Ez az önerősítő folyamat addig tart, amíg technikai vagy gazdasági korlátok nem akadályozzák meg az új „prosumerek" belépését.

2. Technológiai trendek A megjelenő új technológiák a hálózatüzemeltetői szerep változását okozzák: – Az okos hálózat kiépülése, a hálózati adatok nagyobb mértékű rendelkezésre állása, – A fogyasztói oldali szabályozás ("demand response") előretörése, – Az okos mérés gyakran erőltetett kiépítése.

A fogyasztói oldali szabályozás („demand response") előretörése A menedzselt fogyasztás számos távközlési és IT-cég számára nyit meg új piaci lehetőséget. Az energia fogyasztásának okos telefonnal vagy számítógéppel való irányítása sokkal inkább illik az ilyen cégek profiljába, míg a hálózatüzemeltetőknek potenciális negatív következményekkel (alacsonyabb, kiszámíthatatlanabb fogyasztás) kell számolniuk. A fogyasztók bevonása a hálózati terhelés kiegyenlítésébe új képességeket és eszközöket igényel az üzemeltetők oldalán, amelyek kiépítése időt, pénzt és vezetői elkötelezettséget igényel. Az okos mérés gyakran erőltetett kiépítése Az okos mérés teljes kiépítése a világ több régiójában stratégiai cél, annak ellenére, hogy az elemzések egybehangzóan azt mutatják (pl. egy közép-európai ország esetében a 3. ábrán), hogy kisfogyasztók esetében a társadalmi haszon nem haladja meg a költségeket. A villamosenergia-elosztó társaságok számára az egyenleg még rosszabb: az okos mérés teljes kiépítése jelentős, kérdéses megtérülésű beruházást jelent.

3. Üzleti, szabályozói környezet változása A villamosenergia-ipari szabályozás és az üzleti környezet országonként, régiónként eltérő, de néhány általános trend megfigyelhető: – A tarifaszabályozás jellemzően szigorodik. – A hálózatüzemeltetéssel szembeni szolgáltatásminőségi elvárások fokozódnak. – A villamosenergia-ipar értékteremtő képessége romlik. A tarifaszabályozás jellemzően szigorodik Világszerte megfigyelhető, hogy a szabályozók a hálózatüzemeltetés költségeinek nagyobb kontrolljára, az elismert nyereség szintjének csökkentésére törekednek (ld. pl. 4. ábra). Az Európai Bizottság pl. a növekvő hálózati tarifákat jelölte meg az európai ipar versenyképességét rontó magas villamosenergia-árak egyik fő okaként. A tarifák csökkenése szükségszerűen maga után vonja a hálózatüzemeltető társaságok rendelkezésére álló beruházási források csökkenését is.

3. ábra

9


4. Működési változások A piaci, technológiai, szabályozási trendek hatásaként a villamosenergia-ipari társaságok többsége jelentős működési változásokat eszközölt. Ezek fő elemei a következők: – A működési hatékonyság növelése, költségcsökkentés: Szinte az összes európai energiacég jelentős költséghatékonysági programot indított, összességében több milliárd eurós tervezett megtakarítással. – A stratégia újragondolása: Az átalakuló üzleti környezet, az egyes tevékenységek megtérülésének tartós változása, új szereplők megjelenése arra készteti az energiacégeket, hogy újrafogalmazzák stratégiájukat. Ennek eleme lehet a szabályozott európai piacokon való jelenlét csökkentése (pl. E.ON), a megújuló, decentralizált termelésbe való erőteljes belépés (pl. RWE), a pénzügyi egyensúly elérése eszközértékesítéssel (pl. ENEL) vagy ezek keveréke (legtöbb cég).

3. ábra

6. Kilátások

3. ábra A hálózatüzemeltetéssel szembeni szolgáltatásminőségi elvárások fokozódnak Miközben a tarifák jellemzően csökkennek, a szabályozás tipikusan egyre nagyobb elvárásokat támaszt a hálózat megfelelő rendelkezésre állásával, a fogyasztók kiszolgálási színvonalával kapcsolatban. Mindez természetesen pénzbe kerül: új beruházásokat és/vagy magasabb működési költséget igényel. A villamosenergia-ipar értékteremtő képessége romlik Az eddig felsorolt trendekkel szoros összefüggésben a villamosenergia-ipari társaságok értékteremtő képessége erősen lecsökkent. A nagy európai energiacégek részvényei 20-50%-kal a 2008-as szint alatt vannak, míg a releváns tőzsdeindexek ennél jóval kisebb mértékben estek (ld. 5. ábra). Az alacsonyabb részvényindex a tartósan kisebb nyereségtermelő képesség és a bizonytalan jövőbeli kilátások eredője, és következményeképpen a beruházások tulajdonosi finanszírozási képességének jelentős csökkenése látható.


A felsorolt trendek alapvetően és tartósan alakítják át a villamosenergia-ipart. Az inkumbens társaságok számára első látásra feloldhatatlan kihívásokat okoznak: egyszerre kell új beruházásokkal és új tevékenységekkel reagálni a változásokra, és eközben a csökkenő forrásokkal és megtérüléssel szembenézni. Rövid távon a cégek belső reakciói, a költségcsökkentés, a tevékenységi kör átalakítása a megfelelő válasz ezekre a kihívásokra, de közép és hosszabb távon ezek nem elegendőek. Mindenképpen fel kell készülni a hálózatüzemeltetés szabályozásának átalakulására. A tarifák csökkentése és a szükséges beruházások ösztönzése automatikusan a szabályozó nagyobb kontrollját vonja maga után. Ennek megvalósítása nem feltétlenül egységes. Az Egyesült Királyságban az Ofgem pl. a beruházások szigorúbb előzetes és utólagos elemzését vezeti be, konkrét teljesítménymutatókat köt hozzájuk, és azok nemteljesülését automatikusan bünteti. Más európai országokban (pl. Dániában vagy Magyarországon) a nonprofit, erős költségkontroll alatt álló, állami tulajdonú társaságok kialakítása az irány. Hosszabb távon a hálózatüzemeltető társaságok szerepe is átalakulhat. Elképzelhető olyan modell is, ahol a nagyobb új beruházásokat projekttársaságok valósítják meg, a DSO-k és TSO-k feladata az üzemeltetésre szorítkozik csak. A jövőbeli modell még nem látszik tisztán, de egy dolog biztos: az jelentősen különbözni fog a megszokottól.

Varga Ferdinánd Partner és ügyvezető igazgató The Boston Consulting Group Budapest iroda [email protected]

10

Energetika Az elektrotechnika tudományterületei A MEE Szakmai és Tudományos Bizottság cikksorozata Dr. Bán Gábor, Prikler László

Elektromágneses tranziensek a villamosenergia-hálózaton A szerzők áttekintik a hálózati tranziensek szimulációjának módszereit. Tárgyalják az elosztó és az átviteli hálózat túlfeszültségvédelmének időszerű kihívásait. A cikk néhány módszert ismertet a tranziensek befolyásolására vezérelt megszakító működtetéssel. Authors review the simulation methods of power system transients. Relevant challenges in overvoltage protection are discussed concerning distribution and transmission systems. The paper presents several ways to influence transient processes by means of controlled switching.

1. BEVEZETÉS A villamosenergia-hálózaton a gyors változások időben csillapodó tranziens folyamatokat keltenek. Az energiarendszer tranzienseinek fontos csoportját képezik az elektromágneses tranziensek, amelyek a forgógépek mechanikai hatásával nem számolnak, energiatárolóként csupán a hálózat kapacitásait és induktivitásait veszik tekintetbe. Az elektromágneses tranziensek ugyanis gyors lefolyásúak, időtartamuk alatt a forgó tömegek forgási sebességében történt változás általában elhanyagolható. A „hálózati elektromágneses tranziensek” fogalom alatt olyan átmeneti folyamatokat értenek, amelyek hosszú vezetékeket is tartalmazó rendszerben zajlanak le. 1.1 Alapfogalmak, a hullámterjedés főbb törvényei, A tranziens folyamatok ismerete akkor vált fontossá, amikor a villamos energia iránti igény világszerte elterjedt, és ezért a tranziensek okozta üzemzavarok komoly gazdasági következményekkel jártak. Az elektrotechnikának ezen területe már az 1920-as években felkeltette Gábor Dénesnek, a későbbi Nobel-díjas villamosmérnöknek az érdeklődését, aki a berlini egyetemen szerzett mérnöki diplomát és doktori értekezéshez keresett kutatási témát. Egy későbbi levelében így írt témaválasztásáról: „A villamos tranziensek nagy problémát okoztak a magasfeszültségű hálózatokban; amikor ezek regisztrálásának módszerei után kutattam, akkor találkoztam a Braun csővel és én voltam az egyike az elsőknek, akik ezt nagy írósebességű oszcillográffá alakították, belső fényképezéssel. Én voltam az első, aki tranziens-fényképet készített.” Gábor Dénes a doktori diplomát 1927-ben szerezte meg. A villamosenergia-rendszer tranzienseinek megismerése terén némileg késett a fellendülés. Ennek oka a hálózati tranziensek azon fontos sajátossága, hogy a hálózat pontszerűnek tekintett komponenseken: induktivitásokon, kapacitásokon és ellenállásokon kívül végtelen finoman elosztott paraméterű elemeket (vezetékeket) is tartalmaz. A vezetékeken a töltés-, feszültség-, illetve áramváltozás hullámszerűen terjed, a vándorhullámok a vezetékek diszkontinuitási pontjain visszavert, valamint áthatoló, elemi hullámokat generálnak.

11

A hullámok terjedési sebessége a fénysebesség nagyságrendjébe esik. A tranziens áram és feszültség az elemi hullámok szuperpozíciója eredményeként alakul ki. Lévén a vezetékek hossza – és így befutási ideje is – véges, a tranziens folyamat lecsengéséig a reflexiókból, illetve áthatolásokból számos elemi hullám keletkezik, amelyek többször végigfutnak a vezetékeken. A hálózati tranziensek lefolyásának ez a módja a jelenség elemzését – különösen összetettebb hálózatok esetén – igen bonyolulttá és munkaigényessé teszi. 1.2 A tranziens folyamatok vizsgálati módszerei A hálózati tranziensek vizsgálatának könnyítésére már a kezdeti időszakban születtek számítási, illetve grafikus módszerek. A Bewley-féle rácshálózat lényegében út–idő függvények összessége, amely vasúti menetdiagramhoz hasonló, szemléletesen tükrözi a tranzienst létrehozó elemi hullámok futását. Bergeron módszere gépiesebb és univerzálisabban használható. Azon hátrányát, hogy használójának a fizikai érzékét kevésbé fejleszti, mint a Bewley-eljárás, ellensúlyozza az a körülmény, hogy a tranziens folyamat jellegét már a számítás kezdeti fázisában kapott rész-eredményekből meg lehet állapítani. Az alállomási készülékek túlfeszültség-védelmének ellenőrzésére sok kutatóhely végzett hálózati kísérleteket, általában kisfeszültségű táplálással. A tranziensek megismerésének ezen módja azonban erősen korlátozott lehetőséget nyújtott, ugyanakkor igényes méréstechnikai eszközök alkalmazását kívánta meg. Célravezetőbb kutatási eszköznek bizonyultak az ötvenes években kifejlesztett fizikai modellek (univerzális elnevezésük TNA – transient network analyser), amelyek flexibilitása a félvezető alkatrészek gyors fejlődése következtében nagymértékben növelhető volt. Az első európai TNA-t a milánói CESI hozta létre, nem sokkal később a magyar VEIKI az 1960-as években, majd a BME a hetvenes évek folyamán. Az első hazai vizsgálatok az akkor kiépülő 400 kV-os hálózat tervezésének alátámasztását célozták. A BME TNA tervezése idején merült fel a Vinnyica– Albertirsa 750 kV-os összeköttetés gondolata, ezért a TNA-nak

1. ábra A 750 kV-os összeköttetés TNA modellje


azon elemei születtek meg elsőként, amelyek a 750 kV-os szint speciális folyamatait befolyásolták. Így a TNA már a 750 kV-os tervek készítésének kezdeti fázisában is jól használható eszköznek bizonyult. A 750 kV-os vezeték üzembe helyezését megelőző mérések és kísérletek valamint a TNA-val végzett elemzések eredményeinek összevetése módot adott a távvezetékmodell hitelesítésére. A hálózati tranziens folyamatok vizsgálatához az első digitális számítógépi programot az 1960-as évek végén Dr. Scott Meyer és Dr. Hermann Dommel irányításával az USA egyik vezető áramszolgáltatójánál a BPA-nél alkották meg EMTP – Electromagnetic Transients Program néven. A mai modern tranziens szimulációs programok (EMTP-ATP, PSCAD-EMTDC, EMTP-RV) gyökerei ebből a közös tőből eredeztethetők. A kutatási fejlesztési feladatokban való felhasználás mellett az oktatási célú alkalmazásoknak nagy lökést adott a korszerű grafikus felhasználói felület megjelenése. Közülük az egyik legnépszerűbb az ATPDraw program (www.atpdraw.net), ennek fejlesztésében hazai kutatók is részt vállaltak. A szakterületet mozgalmas nemzetközi tudományos közélet jellemzi, az európai felhasználóik csatlakozhatnak a European EMTP Users Grouphoz (www.eeug.org), az új vizsgálati – mérési - modellezési eredmények bemutatására a kétévente megrendezésre kerülő International Conference on Power System Transients (www.ipstconf.org/) nyújt színvonalas fórumot. A soron következő konferenciát a Zágrábi Egyetem rendezi. (ipst2015.com/media/IPST-2015-CallForPapers.pdf ).

2. Túlfeszültség-védelem A hálózati tranziensek jelentőségét kezdetben egyedül a túlfeszültségek korlátozásában látták. A későbbiekben szisztematikus elemzések tisztázták a hálózati környezetnek, az alállomási készülékek jellemzőinek befolyását a túlfeszültségek nagyságára. Példa erre a nagyfeszültségű hálózatokon fontos szerepet játszó egyfázisú visszakapcsolási tranziens feszültség csúcsértéke, ami befolyásolja a visszakapcsolás sikerességét. A túlfeszültség nagysága függ a bekapcsoláskor a kontaktusok között fennálló feszültség-pillanatértéktől, a vonali megszakító visszagyújtásra való hajlamától, a vezeték hosszától, a zárlat fajtájától, attól, hogy a vezetéken kapacitív, vagy induktív feszültségváltók vannak-e, stb. Ezeknek a tapasztalat által is igazolt tendenciáknak az ismeretében születtek meg a megelőző túlfeszültség-védelem eszközei és szabályai. A szigetelések túlfeszültségekkel szembeni, közvetlen védelméről a túlfeszültség-védelmi készülékek gondoskodnak. A legrégibb ilyen eszköz a szikraköz. Az egyszerű szikraköz átütő feszültsége azonban nagy szórást mutat és működése a meredek levágott hullám miatt veszélyezteti a tekercselt berendezések menetszigetelését. Igényesebb eszköz volt a SiC túlfeszültség-levezető, amely megakadályozta a védelmi szintjét meghaladó túlfeszültség kialakulását a hálózat üzemének megzavarása nélkül. Ezt a feladatot kis szórású szikraközből és azzal sorba kapcsolt, erősen nemlineáris ellenállásból képezett sönttel lehetett megoldani. A villám okozta túlfeszültségek árama jóval nagyobb, mint a kapcsolási túlfeszültségeké, így a munkaellenállás optimális jelleggörbéje is eltérő a két esetben. Kezdetben ezért a konvencionális levezetőket csakis a légköri túlfeszültségek elleni védelemre szánták, működési feszültségüket olyan magasra állították be, hogy kapcsolási túlfeszültségek ne váltsanak ki levezető működést. A hálózati feszültségszintek növekedésével azonban elkerülhetetlenné vált a kapcsolási túlfeszültségek elleni védelem is.


Ennek az igénynek a kielégítését szolgálta az aktív szikraközös túlfeszültség-levezető konstrukció, amelynek szikraközrendszere számos speciális szikraközmodult tartalmaz. Ezek az ívet kifúvó tekercsből és mágnesből komponált egységek az ívet 50-100-szoros hosszúságúra nyújtják és hűtik, a nagy ívellenállás elősegíti az ív kialvását. A hazai 400 kV- os hálózaton a túlfeszültségek korlátozására ilyen aktív szikraközös levezetőket építettek be. Hasonló célú készülékek az Oroszországban kifejlesztett és alkalmazott kombinált túlfeszültség-levezetők. Ezek három egységből állnak: az alapegység szikraköz- és munkaellenállás-elemeket tartalmaz, a szelepegység csupán munkaellenállást, az ezzel parallel kapcsolt szikraközegység pedig csak szikraközrendszert. Nagy áramú, de kis energiájú légköri túlfeszültség működteti a szikraközrendszert: ilyenkor az alapegység kis munkaellenállására korlátozódik a levezető munkaellenállás készlete. A légköri túlfeszültség kis energiatartalma miatt a szikraközökben az oltás sikeres. A nagy energiájú, de kis áramú kapcsolási túlfeszültség hatására a szikraköz-rendszer nem működik, ekkor minden munkaellenállás részt vesz az oltásban. A kisebb levezetési áram miatt a maradék feszültség megfelelő mértékű. Az Albertirsa 750 kV-os alállomás szigeteléseit részben ilyen konstrukciójú, kombinált túlfeszültség-levezetők védik. A fémoxid túlfeszültség-korlátozók munkaellenállása keramikus anyagból, túlnyomó részben ZnO-ból készül. A ZnO szemcséket oxidréteg veszi körül, amelynek ellenállása erősen nemlineáris, maguk a ZnO szemcsék lineáris ellenállásúak. A ZnO szemcsék és az oxidréteg kondenzátorokat képeznek, amelyekben az oxidréteg a dielektrikum. Ez a réteg nagyobb feszültségen vezetővé válik, így a kondenzátort söntöli. Kis feszültségen (pl. a hálózat névleges üzemi feszültségén) csupán kis kapacitív áram folyik át a fémoxid levezetőn, a feszültség növekedésével ohmos áram is megjelenik, a légköri, illetve kapcsolási túlfeszültségek szintjén az ohmos áram dominál. A túlfeszültség-korlátozó u=f(i) jelleggörbéje a tárcsák hőmérsékletének növekedésével a nagyobb áramok irányában eltolódik. Ha tehát a környezeti hőmérséklet tartósan és jelentősen megnő, akkor egy idő után a tárcsák munkapontja átugrik egy másik, nagyobb áramú görbére. Amennyiben ez a tendencia hosszabb időn át fennáll, a tárcsákon átfolyó áram állandó feszültségen is növekedhet. Ez a folyamat a tárcsák termikus instabilitására vezet, a folyamat előrehaladásával a túlfeszültség-korlátozó lineáris ellenállássá válik és tönkremegy. A ZnO korlátozó főbb előnyei: egyszerű konstrukció, a túlfeszültség- levezetőhöz képest alacsonyabb védelmi szint. Kifejlesztettek mind szikraközt, mind pedig ZnO munkaellenállást is tartalmazó levezető típusokat is. Ezek részben az igen nagy feszültségű rendszeren, részben pedig a középfeszültségű kábelhálózaton kerülnek alkalmazásra.

3. Tranziensek a középfeszültségű elosztó hálózaton A középfeszültségű hálózat viszonylag alacsonyan haladó fázisvezetőinek zárlatait túlnyomó részben környezeti, valamint atmoszférikus hatások okozzák. Újabb villámvédelmi számítások kimutatták, hogy a vezeték mentén elhelyezkedő objektumok jelentős árnyékoló hatást fejtenek ki közvetlen villámcsapásokkal szemben. Városok belső területein az épületek általában lényegesen magasabbak, mint a fázisvezetők közepes haladási magassága, ezeknek árnyékoló hatása is erőteljes. A magas objektumok árnyékoló hatása kétirányú: gyakorlatilag kiküszöbölik ugyan a vezetéket érő villámcsapásokat, azonban növelik a közeli villámcsapások által a

12

Energetika

készülékeknek a száma, tehát a vezetékek helyigénye, valamint létesítési költsége jelentősen csökkenthető. Fontos körülmény, hogy az indukált túlfeszültségek csúcsértéke a szigetelők lökő hullámú átívelő feszültségének nagyságrendjébe esik. Következésképpen a vezeték szigetelési szilárdságának némi megnövelésével a zárlatok várható száma jelentősen csökkenthető. A szigetelés növelése történhet nagyobb szigetelő alkalmazásával, vagy szigetelt kereszttartóval, burkolt vezeték esetén speciális ívvédelmi megoldással (2. és 3. ábra). A középfeszültségű távvezetékek zárlati számának csökkentését célozza a szigetelt vezetőket tartalmazó konstrukció, aminek különböző változatait sok országban sikerrel alkalmazzák. Először egyrétegű szigetelésű áramvezetőkkel létesültek burkolt vezetékek, később a villamos teret javító és a mechanikai sérülések ellen is védelmet nyújtó további rétegekkel. Igényesebb megoldás az univerzális kábel, amely légkábelként, földkábelként és 3. ábra Burkolt vezeték ívvédelme működés folyami kábelként egyaránt felközben

vezetékben indukált túlfeszültségek számát. A fentiekből következően a középfeszültségű távvezetékek túlfeszültségvédelmét elsősorban az indukált túlfeszültségek természetére, paramétereire célszerű alapozni. A közeli villámcsapásnál a vezetékben a túlfeszültséget a villámcsatornában, mint hullámvezetőben kialakult főkisülés indukálja. Az indukált feszültség akkor legnagyobb, amikor di/dt maximális, vagyis a villámáram-hullám meredek homlokán. Következésképpen a szabadvezetékben indukált feszültséghullám rövid, talpideje μs nagyságrendű.

2. ábra Burkolt vezeték sérülése zárlati ív hatására

4. ábra Kombinált, közép- és nagyfeszültségű rendszereket is tartalmazó távvezetékek oszlopképei és szimulációja az EMTP program segítségével A vezetékben indukált feszültség lényegesen kisebb, mint az a feszültség, ami közvetlen villámcsapás esetében igénybe veszi a szigetelőket. Az indukált feszültség annál nagyobb, minél kisebb a villám becsapási pontja és a távvezeték közötti távolság. Az indukált túlfeszültség nagysága a vezeték föld feletti magasságával nő, ami természetes, mivel az indukciós hatás szempontjából szerepet játszó, a vezeték és földvisszavezetés által képzett hurok annál nagyobb, minél magasabban halad a vezeték. A fázisvezetők vízszintes elrendezése esetén gyakorlatilag azonos nagyságú indukált feszültség ébred mindegyik fázisvezetőben. A szabadvezeték feszültségviszonyait nemcsak a mágneses tér, hanem a villamos tér is befolyásolja. A kapacitív csatolás következtében a fázisvezetők egymást némiképpen árnyékolják: amennyiben valamely földelt sodrony viszonylag szorosan csatolt a fázisvezetőkkel, akkor utóbbiakon az indukált túlfeszültség mintegy 40%-kal kisebb. Ezek a hatások kihasználhatók a túlfeszültség-védelem egyszerűsítésére. Ha valamely fázisvezető némileg magasabban halad a többinél, akkor ebben a fázisvezetőben ébred a legnagyobb indukált feszültség. Ha a szigetelő ebben a fázisban átível, a vezető potenciálja zérusra csökken és a kapacitív csatolás következtében a másik két fázisban nem következik be átívelés. Amennyiben tehát túlfeszültség-levezetőkkel védekezünk az indukált túlfeszültségekkel szemben, akkor ezeknek a

13

használható. A burkolt vezetékfajtáknak az eltérő szerkezet miatt optimális felhasználási területe, létesítési költsége különböző. Fontos kihívás a hazai szakemberek számára a különböző konstrukciókat sokoldalúan összehasonlítani és meghatározni az esetleges hazai alkalmazás területeit. Az összehasonlítás fontosabb szempontjai: létesítési költség, a környezet karbantartási költségeinek csökkenése, a várható élettartam, üzemi költségek, a biztonsági sáv szükséges szélessége, ív- és túlfeszültség-védelem hatásossága.

4. 120, 220 és 400 kV-os feszültségszint A nagyfeszültségű hálózatok kapcsolási tranziensei témakörének egy speciális területe a tekercselt berendezések (alaphálózati, erőművi nagytranszformátorok, sönt és tercier fojtók) be- és kikapcsolása során fellépő elektromágneses tranziensek vizsgálata, befolyásolása. A magyar alaphálózat bővítésével, rekonstrukciójával kapcsolatosan számos érdekes műszaki feladat megoldása vált szükségessé. Ilyen volt például az alaphálózati nagytranszformátorok vasmagos tercier söntfojtóit kapcsoló megszakítók rekonstrukciójához szükséges visszaszökő feszültség jellemzők meghatározása, a vasmagos fojtókat az új állomásokban felváltó légmagos fojtók üzemviszonyait kedvezőbbé tevő kondenzátorok és ellenállások optimális kiválasztását segítő szimulációs és kísérleti tevékenység.


A kisveszteségű transzformátorok alkalmazásához kapcsolódó új kihívás a bekapcsolási áramlökés amplitúdójának és időtartamának megnövekedése, ami a transzformátor differenciálvédelem működését zavarhatja. Ez a probléma több hazai, gyorsindítású gázturbinás erőműben is fellépett. A túláram-korlátozás eredményes módszerének bizonyult a megszakítók vezérelt működtetése. Az optimális vezérlési időzítés meghatározása újszerű, a transzformátorvasmag nemlinearitását is leképező szimulációt igényelt. Az optimális pillanatban történő bekapcsolást biztosító elektronikát alkalmazzák a hazai erőművekben.

5. 750 kV-os feszültségszint A hálózati tranziensek befolyásolásával kapcsolatos problémák sokoldalúságát jól jellemzi a magyar szakemberek részvétele a 750 kV-os alállomás rekonstrukciójában. A hazai 750 kV-os átvitel tranziens állapotainak tervezésénél csupán korlátozott mértékben lehetett felhasználni a nyugati, fejlettebb rendszerekben létesült, hasonló feszültségszintű összeköttetéseknél alkalmazott megoldásokat és tapasztalatokat. Ennek egyik oka az volt, hogy az észak- és dél amerikai átviteli hálózatokon söntfojtók és a vezeték kapcsolására a túlfeszültségeket mérsékelő ellenállásos megszakítókat alkalmaztak, az albertirsai alállomásban viszont konvencionális légnyomásos megszakítók kerültek beépítésre. Nálunk a bekapcsolás, valamint üzemzavari automatikus visszakapcsolás a megengedhetőnél nagyobb túlfeszültségeket keltett. A korszerűtlen megszakítók igen gyakori karbantartást igényeltek, a söntfojtók kikapcsolásakor nagy túlfeszültségek léptek fel, ennek tulajdoníthatóan több esetben meghibásodott valamelyik söntfojtó.

került a söntfojtómegszakítók olyan vezérlése, amely biztosította a megszakítók visszagyújtásmentes kikapcsolási műveletét. Ezen fejlesztésben természetesen nagy szerepe volt az új megszakítók precíz működésének. Fenti változtatások hatásának betudhatóan további söntfojtómeghibásodások Albertirsán nem fordultak elő. 5.1 Egyfázisú visszakapcsoló automatika Az egyfázisú visszakapcsoló automatika megvalósíthatósága rendszerösszekötő vezetékek megkívánt megbízhatóságának fontos feltétele. A visszakapcsolás sikerességét veszélyezteti a fázisvezetők kapacitív csatolásából eredő szekunder áram, amely a zárlat helyén a zárlatos fázisvezető kikapcsolása után is fenntartja egy darabig a zárlati ívet. Az ERŐTERV számításai, valamint a BME szimulációs vizsgálatai egyaránt kimutatták, hogy a 750 kV-os átviteli vezetéken a szekunder ív kialvásának várható időtartama megközelíti a tervezett holtidőt. Ezt a megállapítást alátámasztották a vezeték üzembe helyezése előtt, illetve később végzett kísérletek. Amerikai publikációkban közölt tapasztalatok alapján úgy találtuk, hogy a szekunder áram csökkentésére – ami a szekunder ívidő rövidítését is jelenti – optimális eszköz a söntfojtókészletek csillagpontja és a föld közé iktatott csillagponti tekercsek albertirsai beépítése. Szimulációs vizsgálatokkal megállapítottuk a csillagponti fojtók szükséges paramétereit és meghatároztuk kedvező hatásuk várható mértékét, megterveztük ezen tekercsek túlfeszültség-védelmét. A vezetékre kapcsolt söntfojtókészletek száma az üzemviszonyoknak megfelelően változik, ezért a csillagponti tekercsek hatásossága nem lehet mindig optimális. Emellett sztochasztikus hatások (főleg a szélviszonyok) is befolyásolják a szekunder ív időtartamát. A bizonytalan tényezők hatásának jelentős csökkentését

5. ábra A 750 kV-os nemzetközi összeköttetés EMTP modellje A generáltervező által megtervezett alállomási automatika megkövetelte a meddőszabályozás és a túlfeszültség-védelem kooperációját, ez bonyolult és nem kellően eredményes megoldásokra vezetett. A rekonstrukció során az albertirsai légnyomásos megszakítókat SF6 oltóközegű megszakítókra cserélték ki. Szimulációs vizsgálataink kimutatták, hogy az albertirsai konfiguráció paraméterei mellett a söntfojtók bekapcsolásának gyorsítását szolgáló elrendezés nem működőképes, amit a szikraközök megtekintése is igazolt. A rekonstrukció keretében megterveztünk egy speciális 750 kV-os fémoxid túlfeszültség-korlátozót, amivel az albertirsai sémát kiegészítve szükségtelenné vált a söntfojtók üzemzavari bekapcsolása, megszűnt a meddőszabályozás és a túlfeszültség-védelem kényszerű kapcsolata. Megvalósításra


elősegítette az a felismerés, hogy a szekunder ív lefolyását lényegében a szekunder ív termikus és a vezeték elektromágneses tranzienseinek kölcsönhatása szabja meg. Ezek a tranziensek tartalmaznak determinisztikus jellegű szakaszokat. Ebből kiindulva sikerült kimutatni az íves zárlatos fázisvezető végpontjainak feszültségében olyan speciális jeleket, amelyek csupán az ív végleges kialvását közvetlenül megelőző időintervallumban jönnek létre. Így lehetővé vált egy olyan automatika kifejlesztése, amely a szekunder ív végleges kialvásának pillanatát nagy biztonsággal detektálja. Erre alapozva terveztük meg az adaptív visszakapcsolás műveletét, ami lehetővé teszi, hogy minden íves zárlat alkalmával az aktuális szekunder ívidőnek megfelelő, minimális holtidő valósuljon meg.

14

Energetika

5.2 Háromfázisú gyors visszakapcsolás Söntkompenzált távvezetéken a háromfázisú gyors visszakapcsolás eredményezi a legnagyobb kapcsolási túlfeszültséget, a rövid holtidejű háromfázisú visszakapcsolás emiatt sok esetben nem hatásos, nem engedélyezhető. A nagy túlfeszültségeket az okozza, hogy a vezeték háromfázisú kikapcsolását követően a fázisvezetők kapacitásában tárolt töltés a söntfojtó-tekercseken keresztül csillapodó lengés formájában sül ki. A kisülés pozitív és zérus sorrendben eltérő frekvenciájú lengéssel jár, tehát a nyitott megszakítón fellépő feszültség – a gyűjtősín feszültségét is számításba véve - három eltérő frekvenciájú lengés eredője: olyan modulált lengés, aminek minimum zónái az egyes fázisvezetőkben eltérő időpontokban jelennek meg. Szimulációs vizsgálatokkal kimutattuk, hogy a csillagponti fojtótekercsek induktivitásának megfelelő megválasztásával a modulált feszültséglengések minimum zónája azonos időre hozható, valamint azt, hogy az Albertirsán beépített csillagponti tekercsek induktivitása megfelel a fenti feltételnek. Ha tehát a csillagponti tekercsek állandóan bekapcsolt állapotban vannak, akkor az optimális időzónában kialakuló, közös minimumban való visszakapcsolással a tranziens feszültség csúcsértéke minimalizálható, a rövid holtidejű visszakapcsolás engedélyezhető. A fentiekben felsorolt néhány eredmény mellett természetesen több, röviden nem leírható, bonyolult tranziens problémát is meg kellett oldani. Példaképpen megemlítjük a nem teljes fázisú üzemállapotban (pólusberagadás esetén) kialakuló tranziensek mérsékelését. Végül sokoldalú elemzéssel kimutattuk, hogy a 750 kV-os vezeték két végén levő alállomásban létesített, különböző filozófián alapuló és részben különböző készülékekkel megvalósított túlfeszültség-védelem megfelelően képes kooperálni.

6. KÖVETKEZTETÉSEK A hálózati tranziens folyamatok törvényszerűségeivel, befolyásolhatóságával, szimulációjával kapcsolatos kutató és fejlesztő tevékenység fontos szerepet játszott az átviteli hálózat problémáinak megoldásában. Ezen szakterület hazai fejlesztése fontos igényeket elégített ki: növelte a 400 és 750 kV-os hálózat megbízhatóságát, javította és egyszerűsítette a nagy értékű berendezések szigeteléseinek védelmét. Az 1978-ban Európában elsőként megvalósult 750 kV-os távvezeték megoldásai iránt nagy nemzetközi szintű érdeklődés mutatkozott. A rekonstrukció filozófiájának és eredményességének nemzetközi fórumokon való publikálása növelte a magyar energetika tekintélyét. A tranziensek megismerése segít az elosztó hálózat új konstrukcióinak helyes alkalmazásában, a szigetelés-koordináció, túlfeszültség-védelem és a védelmi automatikák fejlesztése, alkalmazása terén. Kívánatos, hogy a tranziensek kutatása, kezelése iránti érdeklődés hazánkban továbbra is fennmaradjon, ez szükséges feltétele a villamosenergia-szolgáltatás folyamatosságával, az energia minőségével kapcsolatos társadalmi elvárások kielégítésének. Nem mondható, hogy Magyarországon a szóban forgó szakterületen az európai színvonalhoz képest lemaradás lenne tapasztalható. A tranziens szakterület színvonalas művelésének feltételei hazánkban túlnyomó részben adottak. A hálózati tranzienseket a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán önálló tárgyként oktatják, e tárgykörben végzett munkája alapján több hazai és külföldi szakember nyert PhD-fokozatot. Az iparágat segíti a digitális védelmi automatikákat fejlesztő vállalat, jól felszerelt nagyteljesítményű és nagyfeszültségű nagylaboratórium. A szakterületen dolgozó szakemberek közül többen aktívan közreműködnek a CIGRE valamint az IEEE tekintélyes nemzetközi szervezetek bizottságaiban. Fontos feladatnak tartjuk a tranziensek szimu-

15

lációs programjának fejlesztésében valamint az esetleges hálózati kísérletek megtervezésében, regisztrálásában és értékelésében való hazai kutatói részvételt, mert ez elengedhetetlen a számítási eredmények megbízhatóságának biztosításához.

Dr. Bán Gábor BME Villamos Energetika Tanszék MEE-tag [email protected]

Prikler László BME Villamos Energetika Tanszék MEE-tag [email protected]

F eladv á n y ok j á t é kos

szakmaismeret

9. Rejtvény Egy 200 méteres oszlopközben mennyire nő meg a vezető belógása, ha megcsúszik a szorítóban és 50 cm-rel hosszabb lesz,?

MEGOLDÁS C) A belógás körülbelül kétszeresére növekedik. A vezeték belógása nagymértékben változik a hosszúságának függvényében. Ezt jól mutatja, hogy a hőtágulás miatt a vezetők nyáron sokkal mélyebbre sül�lyednek, mint kemény téli időben. A feladványhoz hasonló adatokkal készült számpélda található Verebélÿ L.: Villamos erőátvitel, című könyvének III. kötetében, a 23./B fejezetben, amely szerint 50 cm-rel meghosszabbodó vezető belógása 288 cm-ről 584 cm-re, tehát csaknem pontosan kétszeresére növekedik. Erre a feladványra csak egy jó megfejtés érkezett! Brenner Kálmán Balatonalmádi, [[email protected]] 10. Rejtvény

Szerkesztőség

Mi a célja a háromfázisú motorok indításakor használt csillag/háromszög átkapcsolásának? A) A motor fordulatszámát 1:2 arányban megváltoztatja. B) Csökkenti a motor bekapcsolásakor fellépő áramlökést. C) Induláskor megnöveli a motor nyomatékát

Beküldési határidő: 2014. november 4. az [email protected] email címre

IDÉN IS TALÁLKOZUNK! www.wago.hu


Világítástechnika Erbeszkorn Lajos

A közvilágítás hatása a járművezetés biztonságára Az éjszakai vezetéskor a baleset valószínűségét lehet csökkenteni megfelelő világítással, ha ismerjük a szemagy rendszer működését és tulajdonságait különösen a perifériális látás területén. A célszerű megvilágítás eltér a jelenlegitől, de új konstrukciójú LED-es lámpatestekkel a feladat megoldható. Suitable lightings for driving by night may reduce the probability of accidents knowing how the eye-brain system works, what its properties are especially at the peripherical perception. Best street lighting differs from that used nowadays. New construction of LED luminaires can solve the problem.

1. Bevezetés A szemünk működése bonyolult. Az éleslátás területén a színérzékelő csapok, a periférián a pálcikák dominálnak. Az agy neuronjai át tudnak szerveződni, de a retina felépítése, a szemünkben lejátszódó kémiai folyamatok évmilliók során alakultak ki. Az előző cikkem [1] írását egy monokulárral történő megfigyelésem indította el. Azóta egy binokulárral történő észleléskor a periférikus látásra vonatkozó érdekes működést tapasztaltam. Ez eredményezte, hogy utána néztem a szemünk elé táruló látvány agyi feldolgozásának. Az agykutatás fejlődése jelenleg is gyors.

1. ábra A bal szem vízszintes, középső metszetén a csapok és a pálcikák sűrűségének eloszlása A 2. ábra vázlatosan szemlélteti az idegek elrendeződését. A szemekből kilépő idegkötegek részben kereszteződnek, részben a saját oldali vizuális cortexbe csatlakoznak. Mindkét szemből a bal oldali térfélből érkező információt továbbító idegek a jobb oldali agyfélbe csatlakoznak és fordítva. A továbbiakból feltételezhető, hogy a két szem közel azonos látótér részletéhez tartozó neuronok egymás közelében helyezkednek el. A 2. ábra jobboldali része mutatja az egymást átfedő jobb és bal szem látóterét is. A sztereo látóteret a szemek és az orr egyedi tulajdonságai határolják.

2. Vizuális érzékelésünkről Egy-két tényt kiemelek a szemünk működésével kapcsolatban. A biológiailag felépített optikai rendszerünk érzékelője és előzetes információfeldolgozója a retina, amely különböző rétegekből áll [2]. Középen, a sárga folt területén a három különböző, a színes látást jelentő pigmentekkel rendelkező csapok találhatók (1. ábra). Az arányuk az egyes emberek retinájában erőteljesen eltér. (Ezért jelentős a méréstechnikai összehasonlíthatóság számára az átlagember szemérzékenységét jellemző láthatósági függvény: V(λ).) A kék érzékenységű tritos csapok 2-10%-ot tesznek ki, a zöld érzékenységű deuteros, valamint a vörös érzékenységű protos csapok a maradék százalékon osztoznak általában 1:1-től 1:2 arányig. Ennek ellenére az épszínlátók láthatósági függvénye gyakorlatilag azonos. A csapok eloszlásáról a fovea területén a [2] internetcím 33. oldala, és a [3] cikk közöl színes ábrákat. Szemenként összességében 6-8 millió csap, 100-130 millió pálcika található. A fovea, a látógödör területén csak csapok találhatók, kb. 34 ezer [4]. Itt a retina vékonyabb, mivel a csapok közvetlenül a ganglion sejtekhez kötődnek, azaz minden egyes érzékelő információja közvetlenül a ganglion sejteken keresztül az agyba jut. A retina többi részén, a középponttól eltávolodva a horizontális sejtrétegek egyre több érzékelőt kapcsolnak egybe és redukálják az agy felé továbbítandó információt [5]. A kilépő idegek területén nincs érzékelés (vakfolt). A vakfolton a szemből kilépő neuronok száma már csak 1-1,2 millió [5].


2. ábra A szemek adott látóteréhez tartozó idegek helyzete és csatlakozása az agy hátsó csúcsain elhelyezkedő vizuális cortexhez, valamint az átfedéses látóterek a vakfoltokkal A vizuális cortexet a hozzáértők a neuronok kapcsolódása alapján különböző részekre osztják fel V1-től V6-ig [5]. Mindegyiknek más a szerepe. A szemből jövő neuronok a V1-be csatlakoznak. Ez az elsődleges agyi feldolgozás helye. A V1-nek több mint a fele az éleslátás területéhez kötődik [6] (2°-os térszög, nagyjából az arc elé kinyújtott kar hüvelykujj körmének térszöge), míg a maradék, gyakorlatilag teljes látótér információ feldolgozását a V1 kisebbik része végzi!

16

Világítástechnika

3. Az éjszakai járművezetés látványa és az észlelés

képe kissé mozgott főleg függőleges irányban. A kialakult utókép jól érzékeltette a bóklászás útvonalát. A döbbenetes viszont az volt, hogy a többi – jelentősen kisebb fényességű csillag (1/50 … 1/2500) – egységes háttérképet mutatva, egymáshoz képest változatlan pozícióban ugrált – viszonylag kisebb mértékben – a látómezőben 4x-5x másodpercenként. A szem-agy együttes tehát takarékosan, valamilyen „beépített” algoritmus szerint kezelte az optikailag rosszabb felbontású retinarészeken a periférikus észlelést. Ez persze sötétre adaptált szemmel történt, az útvilágítás körülményei között ennél mindig sokkal nagyobb a fénysűrűség, így a várható agyi képfeldolgozás is gyorsabb (bár erre vonatkozó adataink nincsenek).

5. Hogyan álcázza az agy a vizuális érzékelés hiányosságait? Először vegyük szemügyre a 4. ábrát, hogy bárki tapasztalhassa: mi a valóság és mi a tudatáig eljutó, a szem-agy rendszer feldolgozása utáni információ.

3. ábra Éjszakai, esőáztatott utcarészlet autós szemszögből, 10°-os hálóra a szem alapvető jellemzőit rávetítve A fénykép kedvezőtlen körülmények között készült. Napjainkban használt útvilágítási programok száraz útburkolatra terveznek, csak nagyon kevés segítséget találunk a nedves (vagy havas) útburkolatra való tervezés számára. Az alábbiakban néhány gondolatot szeretnék ezzel kapcsolatban is kifejteni, részét képezte ez már az egyik előadásomnak [7]. Az ábra jól érzékelteti, hogy egy viszonylag egyenletesen megvilágított úttest (ideális esetben) a kis vízszintes tükörfelületek következtében bizony éppen a megvilágító eszközökkel kápráztatja a vezetőt. A piros körrel behatárolt terület az éleslátás területe, ha a vezető merően maga elé néz. Míg a fényképezőgép a teljes felületen azonos felbontást biztosít, addig a szem-agy együttes főleg erre a területre koncentrál. A közel 10°-os körök a pálcikák maximális érzékenységű helyeit jelzik. A kétoldalt elhelyezkedő ellipszisek a vakfoltok helyei, bal oldalt a bal, jobb oldalt a jobb szemhez tartozó térszög. Ezeken a területeken ténylegesen nincs észlelés, de ha a másik szemnek szabad rálátása van erre a térszögre, akkor ott az általa mono módon észleltek kerülnek az ember tudatába. Érdemes végiggondolni, hogy mi van akkor, ha valakinek mélyen ülő szemei vannak, előreugró orrnyerge és ráadásul vastagkeretes szemüveget hord, amely takarja a jobb szem látómezejében a bal szem vakfoltját. Ilyenkor az agy a vakfolt környezetéből, valamilyen algoritmus szerint, interpolált képet (lásd a későbbiekben) közvetít az ember tudatába ezen a helyen, aminek lehet, hogy semmi köze sincs a valósághoz. Hasonlóképpen, mi van akkor, amikor a vezető felemeli a tekintetét a közlekedési figyelmeztető táblára (nyíl mutatja). Hova is kerül ilyenkor a bal szem vakfoltja? Lehetséges, hogy ez is közrejátszik a bal oldalról jövő emberek halálos baleseteiben? [8] Ha a középső terelőszigetre figyel az ezen az útszakaszon eddig nem járt vezető, akkor mennyi időre teszi használhatatlanná a keletkező utókép az észlelését? Hol is van a féktávolság határa, amit figyelni kell?

4. Egy véletlenül észlelt jelenség Az elmúlt év augusztusában, amikor a Vega – az északi félteke egyik legfényesebb csillaga – a sötétedés után nagyjából az ember feje felett van, állvány nélkül körülnéztem az égbolton egy 10x50-es binokulárral. A látómezőben a Vega

17

4. ábra A vakfolt helyére az agy által beszerkesztett, interpolált kiegészítés megtapasztalására A saját készítésű 4. ábra vakfoltja élénksárga színezésű. A vakfolt meghatározására egy viszonylag sötét képernyőn egy kis fehér foltot mozgattam a kurzormozgató billentyűkkel egy kis „Power Basic” programmal. A bal szememet becsuktam, a jobb szememmel mereven figyeltem a képernyőre a bal oldali kereszt által meghatározott pontra, a ponthoz tartozó merőlegesen a képernyőtől 50 cm-es távolságra. A fehér folt eltűnése jelentette, hogy a vakfolt területére került. Az így meghatározott és sárgára színezett vakfoltot függőleges mintázattal vettem körül. Ha bal szemünket letakarjuk és jobb szemünket a kereszt felett a felületre merőlegesen kb. arasznyi távolságra mozgatjuk (8 cm-es képszélességhez kb. 18 cm-es szemtávolság tartozik), egy adott távolságon az agy a környezeti minta alapján bead a tudatunkba egy teljesen más információt: eltűnik a sárga folt és úgy érzékeljük, mintha a háttér mintázata a vakfolton is folyamatos lenne. Az agyunk nem akar idegesíteni bennünket! Változatlan fejtartással, szemállással, a bal szem kitakarásával a sárga folt azonnal megjelenik, lefedésével viszont rögtön az interpolált mintázat kerül a helyére. Természetesen ez csak akkor látható, ha mereven a kijelölt helyre tekintünk, amint kissé elmozdul a nézési irányunk, ezt a jelenséget már nem észleljük. A 2. ábra alapján, a bal és jobb szemhez tartozó bal, illetve jobb oldali látóterekhez tartozó idegpályák egymás mellé kerülhetnek az agy hátsó kérgének két oldalán. A sztereolátás


tényét most figyelmen kívül hagyva első közelítésben elektromos kapuáramkörökkel (egy kimenet, két bemenet) modellezhető neuronok oldják meg a fenti átkapcsolásos feladatot. Mondjuk az „A” bemeneteken a másik oldali szem által érzékelt információk vannak, ha ez nem működik, akkor a „B” bemenetek a környező agyrész információiból képezett interpolált információt kapcsolják a vakfolt helyére. Az agyi interpolációnak már évtizedek óta bő irodalma van. Egyet emelek ki közülük az irodalomjegyzékben [9]. Az agyi működés feltérképezése állatkísérletek, sérült emberek segítségével történt a régmúltban. Ma már jelentősen fejlettebb eszközök is a rendelkezésre állnak. A vizuális információt feldolgozó agyi algoritmusok meghatározására ügyes, mérhető vizuális kísérleteket végeznek [10], amellyel eldönthetik, hogy a különböző hipotézisek közül melyik fedi jobban a valóságot.

is mutatja, hogy még egy azonos megvilágítású hely (fehér pont) sem kelt elegendő ingert a vakfolton kívüli rossz felbontású periférián. Az erőteljes kontraszt jelentősen rontja a valós észlelést. Nem az utakat megvilágító lámpatesteket kell észlelnünk, hanem a periférián történteket. Erőteljes fénysűrűség-változások váltják ki a szemgolyó önkéntelen mozgását az adott irányba. Az agyi felépítés jellegzetességeihez igazodni kell. Például: a függőleges vonalak okozzák a legerőteljesebb tüzelést (500 imp/s) a neuronokban [3], a vízszintesek nem annyira. Ugyancsak a nagyobb energiájú, kék észleletű fotonok jelentősen hatékonyabbak inger kiváltásában a periférián [7]. Nappal is vannak – nyilván figyelmetlenségből elkövetett – halálos balesetek még a zebrán is. Éjszakai időszakban viszont egyöntetű a védekezés: „nem láttam”. De ebből nem szabad arra a következtetésre jutni, hogy éjszaka is közel nappali fényt kell teremteni a közutakon. Viszont a modern járművek fényszóróinak a biztonság érdekében be kell tudni világítani a 130 km/h sebességhez tartozó fékutat is, minimum! A szem-agy együttes működéséhez igazodó, jól átgondolt közúti világítás LED-fényforrásokra alapozott új tervezésű lámpatestekkel már most megvalósítható és szerintem a tömeges elterjedésük előtt meg is kell valósítani, hogy a jövőt rossz konstrukciók már ne befolyásolhassák. Nem szabad lebecsülni a mérnöki tömegtermelés hatását. Egy megépített konténerszállító vagy tankhajó közel 30 évre előre megszab egy irányvonalat a szállításban.

5. ábra Háromtónusú kísérleti mintázat észlelésünk ellenőrzésére Az 5. ábra egy átvett ábra [5]. Két különböző kísérletre is alkalmas. Az egyik szemünkkel nézzünk mereven egy tetszőleges szélső fehér pontot. Továbbra is nézve a pontot közelítsük meg a papírt a szemünkkel. Tapasztalni fogjuk, hogy a periférikus látóterünkben a fehér pontok beolvadnak egy sötétszürke környezetbe. A szemünk felbontása itt már nem az igazi! A jelenség az ábra megvilágításától függ, kisebb megvilágítási értéknél kisebb körön belül észleljük a fehér pontokat. Eltávolodva, szemünket szabadon mozgatva viszont próbáljuk meg megszámolni a nemlétező, de negatív utóképként, az erőteljes kontraszt hatására jelentkező fekete pontokat. Erőteljesebb ábra megvilágításnál a fekete pontok hosszabb ideig maradnak meg a tudatunkban, viszont szemhéjaink résnyire zárásával, azaz a retinára eső fénymennyiség csökkentésével a jelenség teljesen megszüntethető! Pedig itt a papíron a kontraszt maximális értéke csak 100. Milyen hatások, zavaró utóképek vannak a valóságban, amikor a kontraszt maximális értéke a közvetlenül látható lámpatestek és azok vízfelületen tükröződő képei miatt nagyságrendekkel túllépik az előző értéket.

Irodalomjegyzék [1] Erbeszkorn Lajos: Világítástechnika a szemhez igazítva, Elektrotechnika, 2012/07-08, 18-21. oldal [2] Prof. Dr.-Ing. E. Dörsam: Praktische Farbmessung, Vorlesung im SS 2011, TU Darmstadt, http://www.idd.tu-darmstadt.de/media/fachgebiet_idd/ studium_und_lehre/vorlesungen_4/praktische_farbmessung/ss2011_2/ prfm_02_wahrnehmung_030511.pdf [3] Wenzel Klára: Optikai illúziók a látás kutatásban, Világítástechnikai évkönyv 2006 – 2007, 27-33. oldal [4] Radnót Magda: A szemészet alapvonalai, Medicina Könyvkiadó, 1978, 155. oldal [5] Dr. Tobias Breiner: Die Sehkaskade 2., Visualisierung WS 2006/2007, Johann Wolfgang Goethe Universität Frankfurt am Main [6] David H. Hubel: Auge und Gehirn, Neurobiologie des Sehens, Heidelberg, Spektrum der Wiss., 1989. [7] Erbeszkorn Lajos: A szem periférikus észlelési küszöbének a vizsgálata LED fényforrásokkal tekintettel az éjszakai járművezetésre, MEE VTT IV. LED konferencia 2013. február 5-6. [8] Radványiné Novotny Olga: A közvilágítás minősége és a közlekedési balesetek kölcsönhatása, Világítástechnikai évkönyv 2002 - 2003, 86-89. oldal [9] Frank H. Durgin, Srimant P. Tripaty, Dennis M. Levi: On the filling in of the visual blind spot: some rules of thumb, Perception (1995) 24, 827-840 [10] Michael E. Rudd: Edge integration in achromatic color perception and the lightness-darkness asymmetry, Journal of Vision (2013) 13(14):18, 1-30.

Köszönetet nyilvánítok Némethné Dr. Vidovszky Ágnesnek észrevételeiért és Dr. Schanda János professzor úrnak kiegészítéseiért.

6. Következtetések Nem árt, ha ismerjük szem-agy működésünk hiányosságait. De nem ártana, ha a közvilágítási szabványok kidolgozói is haladnának a korral és az utóbbi évtizedben egyértelműen igazolt szem-agy egység alapvető tulajdonságait figyelembe vennék a szabványok kidolgozásakor. Felettébb hasznos, ha a közút megvilágításánál tekintettel vagyunk az átlagos emberi szem képességeire, és a fényeket az utak szélére, a járdák felé irányítjuk. Az 5. ábra tapasztalata

Erbeszkorn Lajos okl. villamosmérnök (műszer, finommechanika-optika) okl. szakmérnök (nukleáris elektronika) MEE-VTT-tag [email protected]

Lektor: Némethné dr. Vidovszky Ágnes


18

Szakmai előírások Arató Csaba

MEE JOGSZABÁLYFIGYELŐ – 2014/4

Közérdeklődésre számító jogszabályok A következőkben tájékoztatást adunk a Magyar Közlöny 2014. évi II. és III. negyedévi számaiban eddig közzétett, a villamos műszaki szakembereket is érintő, illetve érdekelhető néhány jogszabályról. •110/2014. (IV. 1.) Korm. rendelet egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról Magyar Közlöny 2014. évi 49. szám, 2014. április 1. A rendelet 2014. április 1-jén lépett hatályba. A rendelet három korábbi energetikai tárgyú rendeletet módosít: 1.) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendeletet, 2.) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletet és a 3.) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendeletet. A VET végrehajtási utasításáról szóló rendelet több kisebb módosításon kívül új alcímmel egészült ki: „Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvétele és megfizetése alóli mentesség: 3. § Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvétele és megfizetése alóli mentesség céljából a villamosenergia-kereskedő által az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére biztosítandó többletszolgáltatásokat a (végrehajtási utasításról szóló rendelet) 26. számú melléklete tartalmazza.” A melléklet – többek között – a következő rendelkezések újraszabályozását tartalmazza: határozatlan időre köthető szerződés lehetőségének biztosítása, ügyfélszolgálatok működtetése, árváltozások közzététele, a számlán szereplő új árakról való tájékoztatás, elszámolási és számlakifogásra vonatkozó szabályok alkalmazása. Minden tételhez, illetve eljáráshoz megadja a jogszabályi hivatkozást (jogforrást) is. • 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések mestervizsga követelményeiről szóló 8/2013. (III. 6.) NGM rendelet módosításáról Magyar Közlöny 2014. évi 52. szám, 2014. április 8. A rendelet a kihirdetését követő 15. napon, azaz 2014. április 23-án lépett hatályba, ugyanakkor hatályát vesztette az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet mellékletében szereplő az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó jegyzék 28 szakmára vonatkozó előírása. A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések mestervizsga követelményeiről szóló 8/2013. (III. 6.) NGM rendelet 1. mellékletében foglalt táblázata 22 új sorral (16–37) egészül ki. Az új sorok tartalmazzák az „elektromos gép- és készülékszerelő” (19/18. sor) és az „elektronikai műszerész” (20/19. sor) szakmákat is. A módosító rendelet 2. melléklete részletesen tartalmazza e két szakmára vonatkozó előírásokat és követelményeket: a mestervizsgára jelentkezés

19

feltételeit, az adott szakma munkaterületét, a mestercímhez kapcsolódó tevékenységeket, a részletes szakmai követelményeket. Ez utóbbiban szerepelnek a szorosan vett villamos szakismereteken kívül pedagógiai és vállalkozási, informatikai, munkaszervezési ismeretek is. Ezután a mestervizsgáztatási követelményeket ismerteti: a mestervizsgára bocsátás feltételeit, a gyakorlati, írásbeli és szóbeli vizsgatevékenységet, a mestervizsga értékelését és a mestervizsga egyes részei alóli felmentés feltételeit. Végül megadja az egyes szakmák képzési feladatainak teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimális listáját. •28/2014. (IV. 30.) NFM rendelet az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló 44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet módosításáról Magyar Közlöny 2014. évi 61. szám, 2014. április 30. A rendelet kihirdetését követő 15. napon, azaz 2014. május 15-én lépett hatályba. A módosító rendelet az atomerőmű normatív és biztonsági energiahordozó-készlet mennyiségét írja elő. •146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról Magyar Közlöny 2014. évi 63. szám, 2014. május 5. A rendelet a kihirdetését követő 31. napon, azaz 2014. június 5-én lépett hatályba. Ugyanakkor hatályát vesztette a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet, valamint a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja és a 10. § (1) bekezdés c) pontja. A rendeletet alkalmazni kell az építményekben és azon kívül állandó jelleggel létesített minden felvonóra, mozgólépcsőre és mozgójárdára, valamint az ezek létesítésével, áthelyezésével, használatba- vételével, üzemeltetésével, üzembe helyezésével, karbantartásával, átalakításával, elbontásával, ellenőrzésével, felülvizsgálatával összefüggő tevékenységekre, továbbá az e tevékenységeket végzőkre. Nem kell alkalmazni e rendeletet a bányaműveléshez szükséges, a robbanásveszélyes térben működő, továbbá a gyártási (technológiai) sorba beépített berendezések esetében. E rendelet rendelkezéseit néhány speciális esetben, pl. vasutak, repülőterek, tömegközlekedési mozgólépcsők, a nukleáris létesítményben lévő felvonók vagy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetében a rájuk vonatkozó jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A rendelet az értelmező rendelkezések után a felvonókkal, mozgólépcsőkkel és mozgójárdákkal kapcsolatban a következő témakörökben intézkedik: a berendezés létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezése; a berendezések műszaki-biztonsági felügyelete; a berendezések nyilvántartása; a berendezések ellenőrzése; az ellenőri tevékenység gyakorlásának feltételei; a nyilvántartott ellenőrző szervezet; a berendezésekkel kapcsolatos kötelezettségek és a berendezések üzemeltetése; a berendezések gépkönyve; a berendezésekkel kapcsolatos engedélyezéséért és a nyilvántartásba vételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak; a Hatóság által kiszabható bírság és a berendezések műszakibiztonsági követelményei. • E rendelethez kapcsolódik a Kormány 1287/2014. (V. 5.) Korm. határozata a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokról


Magyar Közlöny 2014. évi 63. szám, 2014. május 5. E határozatában a kormány átszervezi e berendezések piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatósági szervezetét: e feladatok ellátását a jövőben a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal fogja végezni, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Felvonó és Mozgólépcső Felügyelete helyett. • 30/2014. (VI. 27.) NFM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról Magyar Közlöny 2014. évi 87. szám, 2014. június 27. A rendelet – néhány kivétellel – 2014. június 30-án lépett hatályba. • 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról Magyar Közlöny 2014. évi 87. szám, 2014. június 27. A rendelet – a 2.§ kivételével – 2014. június 30-án lépett hatályba. A 2. § 2015. március 2-án fog hatályba lépni. • 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről Magyar Közlöny 2014. évi 88. szám, 2014. június 30. A rendelet a kihirdetése napján, 2014. június 30-án 23 órakor lépett hatályba. Ugyanakkor hatályát vesztette a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója telepítéséhez és tervezéséhez szükséges földtani és bányászati követelményekről szóló 33/2013. (VI. 21.) NFM rendelet. A rendelet hatálya a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító radioaktívhulladéktárolóra, azok biztonság szempontjából fontos rendszereire és rendszerelemeire, a tároló létesítménnyel kapcsolatos tevékenységekre és az e tevékenységet végzőkre terjed ki. A rendelet két melléklete tartalmazza a tároló létesítmények irányítási rendszereire, illetve tervezésére, létesítésére, üzemeltetésére, lezárására és intézményes ellenőrzésére vonatkozó biztonsági szabályzatokat • 1358/2014. (VI. 30.) Korm. határozat a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól Magyar Közlöny 2014. évi 89. szám, 2014. június 30. A határozat a közzétételét követő napon, 2014. július 1-jén lépett hatályba. A Kormány – 2014. július 1. napjától – dr. Aszódi Attilát a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztossá nevezte ki. Feladata: Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti megállapodás értemében kötendő, a Paksi Atomerőmű fenntartandó és új blokkjaival kapcsolatos összes tevékenység szakmai irányítása és koordinációja. • 2014. évi XXIV. törvény az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről Magyar Közlöny 2014. évi 91. szám, 2014. július 3. A megállapodás értelmében az Oroszországi Föderáció Kormánya, tíz milliárd euró összegű állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja tervezésé-


hez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. A hitelt Magyarország 2014–2025 között használja fel. A megállapodás rögzíti a hitel keretében felvett kölcsön egyenlegének visszafizetési eljárását és módját, a kölcsön egyenlege után fizetendő kamatokat, a késedelemi kamatot, az előtörlesztés, illetve módosítás lehetőségét, a vitarendezést és a hatálybalépési eljárást. Külön szerződés határozza meg az eszközbeszerzések, munkálatok és szolgáltatások mennyiségét, teljesítési határidejét és árát. A szerződés finanszírozása a megállapodás alapján történik, azt követően, hogy azt a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium és az orosz Pénzügyminisztérium jóváhagyta. • 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről Magyar Közlöny 2014. évi 89. szám, 2014. június 30. A rendelet – néhány kivétellel – 2014. július 1-jén lépett hatályba. Ugyanakkor hatályát vesztette a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet és az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet 1. §-a és 1. melléklete; valamint az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet. A rendelet hatálya kiterjed a nyomtatvány felhasználásával kibocsátott nyugtára és számlára, a számlázó programmal előállított számlára, és a számítógéppel előállított nyugtára. E rendelet hatálya annyiban terjed ki a pénztárgéppel és taxaméterrel kibocsátott számlára és nyugtára, amennyiben e rendelet erről kifejezetten rendelkezik. • 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelete az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről Magyar Közlöny 2014. évi 108. szám, 2014. augusztus 1. A rendelet – néhány kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon, 2014. augusztus 9-én lépett hatályba. Ugyanakkor hatályát vesztette az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya kiterjed a következőkben felsorolt elektromos és elektronikus berendezésekre, ezek visszavételére, valamint a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezések átvételére, gyűjtésére, szállítására, hasznosítására és ártalmatlanítására. Ezek: háztartási nagygépek; háztartási kisgépek; információs (IT) és távközlési berendezések; szórakoztató elektronikai cikkek és fotovoltaikus panelek; világítótestek; elektromos és elektronikus szerszámok (kivéve nagyméretű, rögzített ipari szerszámokat); játékok, szabadidős és sportfelszerelések; ellenőrző és vezérlőeszközök és adagoló automaták; orvostechnikai eszközök (kivéve a beültetett és a fertőzött termékeket). Nem terjed ki e rendelet hatálya az olyan elektromos, elektronikus berendezésre, amely Magyarország alapvető biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatos, továbbá a fegyverekre, a lőszerekre, a hadianyagokra, ide nem értve a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékekben használt elektromos, elektronikus berendezést, ezeken kívül az olyan elektromos, elektronikus berendezésre, amely kifejezetten egy más jellegű, e rendelet hatálya alá nem tartozó berendezés Polgári Törvénykönyv szerinti alkotórészeként lett tervezve és beszerelve, és amely csak az adott elektromos, elektronikus berendezés részeként töltheti be funkcióját, valamint az izzólámpára.

20

Szakmai előírások

A rendelet az értelmező rendelkezések után az elektromos és elektronikus berendezések hulladékgazdálkodásával kapcsolatban a következő témakörökben intézkedik: a gyártó vis�szavételi, átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettsége; a gyártó tájékoztatási kötelezettsége; a gyártó kötelezettségeinek átruházása; a gyártó által viselt költségek; a gyártó biztosítékadási kötelezettsége; a gyártók és a közvetítő szervezetek nyilvántartásba vétele; a gyártó, az átvállaló és a közvetítő szervezet nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége; a meghatalmazott képviselő; a forgalmazó kötelezettségei; az újrahasználatra vonatkozó szabályok; a gyűjtésre, a szállításra és a kezelésre vonatkozó szabályok; a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok; a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok; tájékoztatás a tagállamok részére és jelentés az Európai Bizottság felé és igazgatási együttműködés és információcsere. A rendelet mellékletei további fontos előírásokat és információkat tartalmaznak a következők szerint: az elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriák és a részüket képező egyes berendezések nem teljes listája (vámtarifaszám alapján); a gyűjtési és a hasznosítási arány mértéke; az újrahasználattal kapcsolatos minimumkövetelmények; az elkülönített gyűjtést igénylő, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés jelölése; a vagyoni biztosíték mértéke és számításának módja; adatlapok a gyártó nyilvántartásba vételi kötelezettségéhez és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez; az átvállaló és a közvetítő szervezet adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges adatlapok és a szállításra vonatkozó minimumkövetelmények. • 5/2014. (VIII. 16.) MEKH rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjakról és alkalmazásuk szabályairól szóló 4/2013. (X. 16.) MEKH rendelet módosításáról

újabb sikeres

mvm Energia futam Nagy érdeklődés mellett rendezték meg szeptember 20-án az Európai Mobilitási Hét és az autómentes naphoz kapcsolódóan az immár negyedik MVM Energia Futamot Budapesten, a Széchenyi téren. A rendezvényen – melyet Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnökvezérigazgatója nyitott meg - minden eddiginél több, hét kategóriában több mint 60 jármű, köztük öt egyetem és főiskola tíz csapata indult. Sikeres, regionálisan is meghatározó, integrált nemzeti energetikai társaságcsoportként az MVM aktívan hozzájárul a nemzetgazdaság növekedéséhez. A fenntarthatósághoz azonban a gazdaság fejlődésének támogatásán kívül két másik, ezzel egyenrangú pillérre is szükség van: a környezet védelmére és a társadalmi célok megvalósítására. A három pillér közötti hosszú távú egyensúly megteremtése az ország érdeke. Az MVM ezért is tekinti erkölcsi kötelességének, hogy piaci súlyához mérten részt vállaljon az össztársadalmi ügyek támogatásában, így a lakosság környezettudatosságának növelésében is – mondta a verseny megnyitóján Baji Csaba. Az immár nemzetközivé vált IV. MVM Energia Futamon napelemes autók, különleges prototípusok, átalakított szériaautók, elektromos versenyautók és motorok versenyeznek Budapest szívében. A magyar versenyzők mellett idén feltűntek az európai országok versenyzői is. A hírességek Famous Futamán többek között Kozmann György világbajnok,

21

Magyar Közlöny 2014. évi 112. szám, 2014. augusztus 16. A rendelet 2014. szeptember 1-jén lépett hatályba. A rendelet melléklete tartalmazza az elosztó hálózatra közvetlenül vagy közvetve csatlakozó, az elosztó hálózatból vételező rendszerhasználó, vagy az elosztó hálózatról történő kiszállítás esetén az elosztó részére megfizetendő módosított elosztási díjelemeket. • 37/2014. (VIII. 26.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet módosításáról Magyar Közlöny 2014. évi 115. szám, 2014. augusztus 26. A rendelet 2014. szeptember 1-jén lépett hatályba. A rendelet melléklete tartalmazza az egyetemes szolgáltatók (EDF DÉMÁSZ; E.ON; ELMŰ és ÉMÁSZ) által alkalmazandó lakossági és nem lakossági felhasználók által fizetendő árszabások módosított legmagasabb egyetemes szolgáltatási árait (Ft/kWh-ban meghatározva). *** Jelen ismertetésünk a figyelemfelkeltést szolgálja, az ismertetett témakörökben közvetlenül érintett szakembereknek ajánlott a bemutatott jogszabályok alapos megismerése és az azokban foglalt előírások betartása.

Arató Csaba okl. villamos üzemmérnök, MEE-tag [email protected]

olimpiai bronzérmes kenus, Drávucz Rita világ- és Európabajnok vízilabdázó, Lepe a Balkan Fanatik frontembere-a teljesség igénye nélkül - mérte össze erejét a környezetbarát meghajtású járművek versenyében. A résztvevőknek azonban nem volt elég a gyorsaság, a kimondottan erre az alkalomra kiépített 800 méteres pályán a sikeres szerepléshez a megbízhatóságból, a kreativitásból és az innovatív megoldások alkalmazásából is ki kellett tűnniük. A rendezvényen idén először díjazták a legszebb és a legkreatívabb járművet is. Az MVM Energia Futamot 2011-ben hívta életre a cégcsoport, akkor az európai fővárosok közül elsőként az Andrássy úton rendeztek alternatív hajtású járművekkel versenyt. A hatalmas érdeklődésre tekintettel azt követően már a Lánchíd pesti hídfőjénél rendezték meg a futamokat. A programok része volt a Paksi Atomerőmű és az MVM Paks II. Jövőnk Energiája Interaktív kamion bemutatója is. A „hivatásos” versenyzők és hírességek mellett a látogatók és a sajtó képviselői is kipróbálhatták, hogy milyen érzés megújuló energiaforrással hajtott járművel, köztük szériaautóval végigmenni a versenypályán. A rendezvényt a nap végén koncert zárta. Kép és szöveg: Mayer György


Biztonságtechnika Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2014. október 01. Az Érintésvédelmi Munkabizottság 272. ülésén dr. Novothny Ferenc vezetésével egy, a Villanyszerelők Lapjában megjelent cikkel foglalkozott, majd az egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így többek között válaszolt egy szabadtéri szekrényben felszerelt csatlakozóaljzatok kiegészítő védelmével, rendőrségi épület biztonságtechnikai besorolásával, az EBFtevékenységhez szükséges képesítéssel, gyengeáramú végzettségű munkatársak erősáramú berendezésekben történő munkavégzésével, egy mezőgazdasági telepen belül a PEN-vezető alkalmazásával, átszerelt lámpatestek CE-jelölésével, és egy gyógyászati készülék vizsgálati kötelezettségével kapcsolatos kérdésekre.

1.) A VILLANYSZERELŐK LAPJA (VL) című elektromosipari és épületvillamossági szaklapban Rátai Attila villamosmérnök „Navigálás a változó előírások tengerében” címmel cikksorozatot tett közzé. A lap 2014. évi szeptemberi számában Evickélés a jogszabályok örvényeiben címmel folytatta a sorozatot. Áttanulmányozva a cikket megállapítható, hogy a szerző köztisztviselőhöz méltatlan stílusban, bulvárlapi hangvétellel írja a cikkeit. A cikksorozat a rendelkezések egyes szövegrészeit kivágva, lehetőleg köztük lévő látszólagos ellentéteket kiemelve közli, s a műszaki logika kimutatása helyett még jobban összezavarja a jogszabályok és szabványok világában járatlan olvasót. A szeptemberi számban megjelent cikk tele volt tévedésekkel, szakmai hibákkal, hamis állításokkal. A MEE Érintésvédelmi Munkabizottsága úgy véli, nem engedhető meg, hogy az erősáramú szakemberek által széles körben olvasott szakmai lapban ilyen félrevezető, szakmai hibákkal teli írások jelenjenek meg! Ezért felkéri a MEE elnökségét, hogy a szakmai kifogásaink részletes ismertetésével levélben tájékoztassa észrevételeinkről a VL főszerkesztőjét és a szakmai szervezeteket: MKEH-t, EMOSZ-t, MMK-t és a BKIK-t. Az észrevételeinket pedig javasolja közzétenni az Elektrotechnika és az Elektro Installateur című szakmai lapokban is. 2.) PÓCSI P. ZOLTÁN (MVM OVIT Zrt.) kérdése: Szükséges-e kiegészítő védelemmel, áram-védőkapcsolóval ellátni egy nagyfeszültségű alállomás szabadtéri elosztószekrényében elhelyezett egyfázisú dugaszolóaljzatot és/ vagy fénycsöves világítótesttel egybeépített egyfázisú dugaszolóaljzatot? A dugaszolóaljzatokhoz csak a szekrény ajtajának nyitott állapotában lehet hozzá férni.


VÁLASZ: Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány erre az esetre vonatkozó szakasza így szól: „411.3.3. Kiegészítő védelem A váltakozó áramú rendszerekben a 415.1. szakasz szerinti áram-védőkapcsoló (RCD) alkalmazásával kiegészítő védelmet kell biztosítani: - szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú mobil fogyasztókészülékek esetében.” Miután a szekrények szabadtéren állnak – kinyitásuk után munkavégzéshez a dugaszolóaljzatokba igen nagy valószínűséggel mobil fogyasztókészülékeket fognak csatlakoztatni – tehát egyértelműen követelmény az áram-védőkapcsoló alkalmazása! (Megjegyezzük, hogy az idézett szabványsorozat nem vonatkozik közcélú elosztó hálózatokra, de alkalmazása javasolt, egyébként az alállomási segédüzemi elosztó szekrény nem tekinthető a közcélú elosztó hálózat részének!) 3.) STURM JÓZSEF (Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság) arról érdeklődött, hogy a rendőrségi igazgatási és irodaépületek a KLÉSZ hatálya alá tartoznak-e, ugyanis az érintésvédelmi felülvizsgálatok idejét és költségét e szerint kell tervezniük. VÁLASZ: A jelenlegi jogi szabályozás alapján annak eldöntése, hogy egy létesítmény a 8/1981 (XII.27.) IpM rendelet (KLÉSZ) hatálya alá tartozó kommunális létesítménynek vagy a 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet értelemben munkahelynek minősülnek-e, nem villamos, hanem általános munkavédelmi kérdés. Egy rendőrkapitányság épülete mindenképpen mind a két jogszabály alá tartozik. Először azt kell tisztáznunk: mi a munkahely, illetve, hogy a kérdezett létesítmények a KLÉSZ hatálya alá tartoznak-e? A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87.§ 5. pontja szerint munkahely minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Ezt kiegészítve: a munkahelyen a munkavállalók állandóan jelen vannak, vagy gyakran (pl. naponta, napszakonként) tartós ideig munkát végeznek. A KLÉSZ) 2.§ (2) b) bekezdésében a kommunális épületek között szerepelnek az igazgatási és irodaépületek is, tehát ezek a KLÉSZ hatálya alá tartoznak. A 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet annak érdekében, hogy a mindkét rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések ellenőrzési gyakoriságára a két rendelkezés ne mondjon egymásnak ellent, az 5/A.§ (3) c) bekezdése kimondja, hogy a KLÉSZ alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken csak 6 évente kell szerelői ellenőrzést végezni. Ugyanakkor viszont a KLÉSZ 26.§ (4) bekezdése azt is előírja, hogy a KLÉSZ alá tartozó épületek munkahelyeket ellátó villamos berendezéseinek felülvizsgálatáról (mind a módszerről, mind a gyakoriságról) egyedileg a vállalati Munkavédelmi Szabályzatban kell intézkedni. (Logikus ez a rendelkezés, hiszen – kivételesen – egy rendőrkapitányság épületében akár robbanásveszélyes laboratórium is elképzelhető.) A rendelet kiadása óta a vállalati Munkavédelmi Szabályzatok készítésének kötelezettsége megszűnt, helyette kockázatelemzés készítése kötelező. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54.§ (2)…(5) bekezdései írják elő a munkahelyek kötelező munkavédelmi kockázatelemzését. Ebben az üzemelés biztonsági szempontjait vizsgálva a villamos jellegű veszélyeket is

22

elemezni kell, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, speciális üzemi körülményeket (pl. durva környezeti igénybevételek stb.). A kockázatelemzés alapján az adott létesítmény, cég, gazdasági társaság vagy esetünkben a rendőrség felelős munkavédelmi szakemberének kell eldöntenie — azaz az üzemeltető, illetve a tulajdonos felelőssége —, hogy a vizsgált létesítményt, illetve annak egyes részei munkahelynek tekintendők-e. Ha az adott létesítmény egésze vagy bizonyos részei nem minősülnek munkahelynek, akkor ezeknél az érintésvédelmi ellenőrzésre a KLÉSZ előírásain nincs túlmenő követelmény, azaz elegendő a 6 évenkénti szerelői ellenőrzés. Ha azonban munkahelynek minősül az adott létesítmény vagy annak egyes részei, akkor ezek esetében be kell tartani a 14/2004 (IV.19.) FMM rendelet 5/A. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjainak előírásait is. Ezért tehát mindig egyedileg kell meghatározni a besorolást az adott létesítményre vagy annak egyes részeire (pl. konyha, mosoda, hőközpont, vagy fogda stb.) vonatkozóan és ennek alapján azt, hogy milyen gyakorisággal, milyen módon kell az érintésvédelmi ellenőrzéseket elvégezni. Műszakilag a szabványossági felülvizsgálatok előírása akkor indokolt, ha az adott munkahelyen számolni kell az ott lévő olvadóbiztosítók szakszerűtlen cseréjével, a védővezetők sérülésével vagy a rögzített fogyasztóberendezések áthelyezésével. A kockázatelemzés villamos szempontjai mérlegelésénél általában enyhébb kockázatúnak minősítik azokat a helyeket, ahol csak „háztartási és hasonló” szerkezeteket (tehát amelyeket bárki – villamos biztonsági képzettség és oktatottság nélkül – kezelhet) s nagyobb kockázatúnak azokat, ahol olyan villamos szerkezeteket is hasznának, amelyek kezeléséhez biztonsági oktatásra is szükség van. A KLÉSZ hatálya alá tartozó létesítmények munkahelynek nem minősülő részeiben időszakos érintésvédelmi szabványossági ellenőrzésre tehát nincs szükség. Az időszakos szerelői ellenőrzés azonban csak akkor elegendő, ha ennek megkezdésekor rendelkezésre áll egy korábbi (esetleg az üzembe helyezéskori) szabványossági felülvizsgálat minősítő irata! 4.) CSORDÁS JÓZSEF - SZALAI LÁSZLÓ A bemutatott dokumentumokkal a kolléga évek óta végez EBF-tevékenységet. Most egy munkánál a tűzoltók robbanásbiztos berendezés kezelői papírokat is kértek tőle a tevékenység végzéséhez. Kérdése: Jogos-e a tűzoltók kérése? És ha igen, pontosan mi az előírás EBF és RB kapcsolódási vonatkozásban? VÁLASZ: A jelenleg hatályos OTSZ [28/2011.(IX.6.) BM r.] 213. §-a írja elő az erősáramú berendezések szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálatát, majd a 215.§ írja elő a vizsgálatot végző személyekről a következőket: „215. § (1) A vizsgálatok vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezhet, aki jogszabályban meghatározott erősáramú berendezések időszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkezik. (2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó (továbbiakban: robbanásveszélyes) helyiségek és szabadterek villamos berendezéseinek vizsgálatához a vizsgálatot végző személy az (1) bekezdésben meghatározottakon felül a sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezéskezelő vagy robbanásbiztos berendezés kezelő szakképesítéssel is rendelkezzen.

23

(3) A robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek villamos berendezéseinek felülvizsgálatát két, vagy több személy együttesen is végezheti, ha együttesen rendelkeznek a meghatározott szakképesítéssel.” Ehhez jött 2013. év elején: a 45/2011.(XII.7.) BM rendelet módosítása, amely megköveteli az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végző szakemberektől is a tűzvédelmi szakvizsga letételét! Jelenleg tehát az EBFfelülvizsgálatokat végző személyeknek az előbbi hatályos jogszabályokban megkövetelt feltételeket kell teljesíteni! Szakmailag és műszakilag is indokoltnak tartjuk az RBkezelői képesítés megszerzését annak, aki ilyen berendezéseket vizsgál. Ennek hiányában csak szemrevételezés jellegű vizsgálatokat ajánlott végeznie, amely nem elégséges az adott berendezés elbíráláshoz! Megoldást jelenthet a 215.§ (3) bekezdése: a felülvizsgálatot két, vagy több személy együttesen is végezheti, ha együttesen rendelkeznek a meghatározott szakképesítéssel. Az 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet 3.§ (1) és (2) bekezdése alapján az új szabályozások nem érintik a korábban megszerzett szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét. Ennek értelmében a korábbi kiadású oklevelek – ha nincs rajtuk lejárati határidő és nem változott a munkavállaló munkaköre – változatlanul elfogadhatók, illetve érvényesnek tekinthetők. A felsoroltakon kívül azonban szükséges lehet további kötelező képesítésekre is, mint pl. az említett: „Tűzvédelmi szakvizsgára”, a „Robbanásbiztos berendezés kezelője” vagy a villámvédelem esetében a „Norma szerinti villámvédelmi felülvizsgáló” szakképesítésre, amelyeket későbbi jogszabályok írtak elő. 5.) TOMPACH LÓRÁNT gyengeáramú szakképzettségű munkatársakat szeretne egy kiegészítő tanfolyam segítségével „jogszabályszerűen is” alkalmassá tenni arra, hogy bizonyos gyengeáramú jellegű alkatrészeket erős áramú készülékekbe – annak megbontása után – beszerelhessenek, részben feszültség közeli állapotban. VÁLASZ: Az MSZ 1585:2012 szabvány a 4.2. Személyzet c. fejezetben pontosan rendelkezik arról, hogy milyen szakmai végzettséggel, képesítéssel és kioktatással milyen erősáramú munka végezhető. A rendelkezésünkre bocsátott videó szerinti munkákhoz erősáramú képesítés kell, ez tanfolyammal, kioktatással nem helyettesíthető. 6.) CSERMELY SZABOLCS kérdése: Adott egy több épületből álló mezőgazdasági telep, amelynek saját transzformátora van, áramszolgáltatói csatlakozási ponttal. Innen 4 vezetős rendszerrel mennek el a meglévő épületekhez, és az épületek főelosztójánál alakítják ki az 5 vezetős rendszert. Most egy új épületet építenek és a legközelebbi épület főelosztójából lenne a megtáplálás 4 vezetős kábellel. Az MSZ HD 60364-7-705:2007 szabvány szerint az áramszolgáltatói csatlakozási ponttól nem használható a PEN-vezető. Mivel a telep 2007 előtt létesült akkor még ez az előírás nem volt. A telepen az épületekig TN-C rendszerek vannak. Az új létesítményhez csatlakozhatok-e 4 vezetővel, majd az épület főelosztójában választanám szét a PE-t és az N-T? Vagy a méréstől az új épületnek külön 5 vezetős rendszert kellene kiépíteni? VÁLASZ: Az MSZ HD 60364-7-705:2007 szabvány 705.411.4.3 szakaszában nem az van leírva hogy „az áramszolgáltatói csatla-


kozási ponttól nem használható a PEN-vezető”! Hanem: „a berendezés táppontjától elmenően külön nulla és védővezető alkalmazására van szükség”. (A szakasz dőlt betűs magyarázatában szerepel ugyan az áramszolgáltatói csatlakozás, de az nem a szabvány hivatalos szövege, hanem általános esetre vonatkozó, elsősorban a keresztmetszetre utaló magyarázó példa.) Az új épület berendezésének táppontja pedig annak csatlakozó- és főelosztó szekrénye, tehát nyugodtan odahozható a PEN-vezető, ha a vezető keresztmetszete 10 mm2-nél nagyobb, ugyanúgy ahogy a régebbi épületeknél is történt, ez nem változott meg! Tehát a telepen fönntartható az épületekig TN-C rendszer! Megjegyezzük, hogy a szabványok magyarázatai nem részei a szabványoknak, hanem a szabványok elvi megfogalmazású követelményeit igyekeznek az általános gyakorlatban szokásos esetekre pontosítani. Itt az elvi kérdés, mit tekintünk a „berendezés táppontjának”? Az általános esetekben egy mezőgazdasági telep (ha több épületből áll is, de összefüggő területen áll) egyetlen 400 V-os csatlakozást kap az áramszolgáltatótól. Eben az – általános – esetben a berendezés táppontja az áramszolgáltató csatlakozási pontja, azaz az áramszolgáltató hálózata négyvezetős rendszerrel, PEN-vezetővel. A fogyasztó tulajdonában és kezelésében lévő teljes hálózat ötvezetős (különálló N- és PE-vezetővel). Az adott eset azonban nem ilyen: itt a csatlakozás a nagyfeszültségű (középfeszültségű) oldalon van. A lényeg itt is az egységes, áttekinthető kialakítás. Ha a jelenlegi hálózat úgy van kialakítva, hogy minden épület külön, négyvezetős kábellel csatlakozik a telep tulajdonában és kezelésében lévő transzformátorállomáshoz, akkor a legcélszerűbb lenne az új épület táplálását is így megoldani. Nem szabványellenes az a megoldás sem, hogy az új épületet egy meglévő épület főelosztójától látják el négyvezetős kábellel, de ez nagyon zavarja az egységességet és áttekinthetőséget (van egy épület-főelosztó, amelynek minden leágazása ötvezetős, ennek az egy leágazásnak kivételével). Ezt majd minden felülvizsgálatnál magyarázni kell, s tíz év múlva az akkori üzemeltetők sem fogják érteni. 7.) MULIK ZSOLT (F. F. Ingatlan kezelő Kft.) kérdése: Irodaházuk belső udvarán a járdába süllyesztett lámpatesteket a közelmúltban átszerelték. A lámpatestekben lévő fényforrásokat (12 V, spot, 50 W) saját karbantartó villanyszerelőikkel (230 V, GU10-es foglalattal) LED-es fényforrásokra cseréltették. Szükséges-e az így átalakított lámpatesteken a CE-jel alkalmazása? Ha igen, ki jogosult azt odahelyezni, és milyen vizsgálatok szükségesek ehhez? VÁLASZ: A CE-jelölés alkalmazásának célja az, hogy egy gyártmány felhasználója biztos lehessen abban, hogy a gyártmány biztonsági szempontból kielégíti az annak adattábláján feltüntetett műszaki jelölésekhez az európai szabványokban rögzített biztonsági követelményeket, így az adott gyártmányt – a műszaki jelölések figyelembevételével – bárhol alkalmazhatja. Az egyetlen adott helyre alkalmazható gyártmányoknál ez műszakilag nem szükséges, e gyártmányok kialakításánál elegendő az adott hely műszaki követelményeit kielégíteni. Jogilag a villamos gyártmányok CE-jelölését a 79/1997 (XII.31.) IKIM rendelet szabályozza, amelynek 5.§ (1) bekezdése kimondja: „Villamossági terméket a forgalomba hozatal előtt el kell látni a CE-jelöléssel.” Való igaz, hogy a rendelet


2.§, e) pontjának első bekezdése szerint forgalomba hozatalnak tekintendő a saját felhasználásra történő gyártás is, de ugyanezen pont negyedik bekezdése szerint „nem számít forgalomba hozatalnak,… ha a terméket a magyar követelmények teljesítésére alakítják át... és a terméket másnak nem engedik át.” A rendeletben az „átalakítás” szó csak itt fordul elő, s bár ez a szöveg nem teljesen az adott esetre vonatkozik – azonban az eset hasonló – erre hivatkozva a jelölés véleményünk szerint elhagyható. Ha a CE-jelölést – erre való kötelezettség nélkül – mégis alkalmazni kívánnák, az idézett rendelet szerinti megfelelőségi értékelést kellene elvégezni, megfelelőségi nyilatkozatot kiállítani, és ehhez az adott vizsgálatra akkreditált laboratórium vizsgálatai is szükségesek lennének. (Ez a lámpatestekre vonatkozó MSZ EN 60598 szabvány alapján külön mintadarabokon teljes típus vizsgálatot jelentene!) Az elmondottak alapján tehát nem kell CEjelölést alkalmazni az említett lámpákon! 8.) ZEMLÉNYI PÉTER (C.S.E.V. Medical Systems Hungary Ltd.) kérdése: Egy orvosi műszergyártó cég daganatos sejtek roncsolására alkalmas ún. „lineáris gyorsítókat” gyárt, amelyeket 400 V-ról táplálnak, de a készüléknek van olyan része is, ahol 25 kV is előfordul. A kérdés az, hogy e készülékek üzembe helyezéséhez elegendő-e a termékre vonatkozó ISO 60601 szabvány szerinti vizsgálatokon alapuló CE-jel és megfelelőségi tanúsítvány, vagy az MSZ 172-4 szabvány szerinti érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat és az ehhez tartozó Minősítő Irat is szükséges? VÁLASZ: Amennyiben ez a lineáris gyorsító egy kisfeszültségű hálózatra csatlakozó olyan gyártmány, amelynek belsejében nagyfeszültséget is alkalmaznak, elegendő a CE megfelelőségi igazolás. Ez esetben a gyártónak kell megoldani a gyártmány hibátlan érintésvédelmét a rávonatkozó termékszabványok szerint. Mint termékre, a gyártó igazolásai, tanúsítványai kellenek hozzá az orvostechnikai eszközökre vonatkozó 93/42/EGK direktíva (MDD), illetve ennek megfelelő hazai szabályozása, a 4/2009.(III.17.) EüM r. szerint. Amennyiben egy nagyfeszültséget előállító transzformátorról függetlenül látnak el egy nagyfeszültségű fogyasztót, akkor annak meg kell felelnie a nagyfeszültségű kis zárlati áramú berendezésekre vonatkozó MSZ 172-4:1978 szabvány előírásainak! 9.) SZABADOS LÁSZLÓ (Pécs) az ELEKTROTECHNIKA c. lap 2011. évi májusi számában olvasta az Érintésvédelmi Munkabizottság 254. ülésén elhangzottakról készült jegyzőkönyvet. A kérdése az, hogy a cikkben leírt, a társasház érintésvédelmi felülvizsgálatára vonatkozó állásfoglalás (a benne felsorolt kritériumok fennállása esetén) a mai napon érvényben lévőnek tekinthető-e? VÁLASZ: A cikkben foglaltak most, 2014-ben is érvényesek. Mindezektől függetlenül azért azt tanácsoljuk, hogy ajánlatos lenne egy mindenre (a lakásokra is) kiterjedő szabványossági felülvizsgálatot végezni. Persze ez nem kötelező, csak egy ajánlás, ugyanis az elmúlt 40 év alatt sok minden változott a szabványtól kezdve a ház egyes részeinek, lakások stb. állaga, esetleges belső kisebb alakítgatások következtében. A tulajdonosok így tiszta képet kapnának a házuk villamos hálózatának állapotáról.

24

10.) NAGY IMRE az ELEKTROTECHNIKA c. lap 2014. évi 07-08 számában, olvasta az Érintésvédelmi Munkabizottság 271. ülésén elhangzottakról készült jegyzőkönyvet. A 25. oldalon közölt válasszal kapcsolatban kérdezte: Új villamos hálózat létesítése esetén, ha van villamos terv, akkor a kivitelezőnek más átadási, illetve nyilatkozási kötelezettsége van-e az építtető felé, mintha nincs terv? VÁLASZ: Véleményünk szerint félreértette az Érintésvédelmi Munkabizottság ülésének emlékeztetője alapján a lapban megjelent közlést. Ott csupán egy adott esetben a felelősség megoszlásáról volt szó. Alapelv, hogy mindenki a saját munkájáért felelős. A tervező az általa készített tervért, a kivitelező a kivitelezésért. Az áramszolgáltató nem felel a fogyasztásmérő utáni villamos berendezésért, csupán azért, hogy annak biztonságosságáról vannak-e megbízható nyilatkozatok. Az adott esetben egy lakóépület korábban már bekapcsolt fogyasztói berendezésének visszakapcsolásáról volt szó. Jogilag ezt új létesítménynek tekintik, a gyakorlatban azonban a korábbi berendezésről a tervek legtöbbször már nem állnak rendelkezésre, ilyen esetben tehát a tervezői és kivitelezői nyilatkozat helyett egy szabályos szabványossági felülvizsgálat keretében lehet a meglévő részek biztonságos kiviteléről meggyőződni, s erről felelős nyilatkozatot adni. Ha azonban a korábban meglévő berendezés már annak idején tervek szerint készült (és esetleg ezek a tervek most is megvannak), és azt szabályszerűen (akkor elvégzett szabványossági felülvizsgálat vagy kis változtatás esetén szerelői ellenőrzés után) üzembe vették, most – a háromnegyed éves szünet után – elegendő lehet a mérőhely mostani kialakításával kapcsolatos bekötés szerelési ellenőrzése is. A félreértés egyértelmű eloszlatására, ha egy ténylegesen új berendezés bekapcsolására kerül sor, új villamos hálózat létesítése esetén, ha van villamos terv, ha nincs: munkahely esetén a módosított 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet 5/A. § (1) és (2) bekezdése, kommunális berendezés esetében a 8/1881.(XII.24) IpM rendelet (KLÉSZ) 22. §-a értelmében az első ellenőrzés keretében minden esetben – erre szakképesítéssel rendelkező személynek – kell érintésvédelmi szabványossági vizsgálatot végezni. (A szabványossági ellenőrzésnek mindig része, első lépése a szerelői ellenőrzés.) A szabványossági ellenőrzést végző személy lehet a kivitelező munkatársa is vagy idegen vállalkozó. A villamos kivitelező szerelőjének, ha nincs ilyen irányú szakképesítése, akkor a saját munkáját ellenőriznie kell legalább érintésvédelmi szerelői ellenőrzéssel. Pl. a védővezetők folyamatosságát, az ÁVK-k működését „Test”-gombbal, szemrevételezések stb. Megjegyezzük, hogy az első ellenőrzésben nemcsak az érintésvédelem ellenőrzéséről van szó, hanem az MSZ HD 60364-6:2007 szabvány 61. fejezetében felsorolt ellenőrzések mindegyikéről, ezenkívül a helyi adottságoknak megfelelő működési próbákról is. Ezeket elvégezhetik kivitelezést végző szerelők is vagy pl. nagyobb cégek esetében a kivitelező ellenőrző részlege is. Természetesen sok változat lehetséges a munka nagyságától vagy a kivitelező cég adottságától stb. függően. Megjegyezzük, hogy az építőipari kivitelezés szabályairól a többször módosított 191/2009. (IX. 15.) Korm. r. intézkedik. Ezen belül a rendelet szabályozza a nyilatkozat és dokumentáció szolgáltatás rendjét is. 11.) MORVAI LÁSZLÓ az internetről: www.vibite.hu honlapról letölthető villamos biztonsági jegyzőkönyv

25

mintákkal kapcsolatban tett észrevételeket, azok pontosítását és szakszerűbbé tételét, majd a minták szerzőjével történő egyeztetést javasolta. VÁLASZ: Egyes hivatalos iratokra, formanyomtatványokra léteznek jogszabályokban rögzített kötelező alkalmazású formák (pl. a közüzemi számlák esetében). A villamos biztonsági ellenőrzésekről és felülvizsgálatokról készítendő dokumentációkra nincs ilyen kötelező formula, csak ajánlott változatok vannak. Ilyenek pl. a MEE tanfolyami jegyzeteiben közzétett formák, az interneten található formák, de létezik pl. a vizsgáló műszerhez kapcsolódó teljesen elektronikus jegyzőkönyvforma változat is. Mikor jó egy jegyzőkönyvforma? Akkor, ha a jegyzőkönyv a saját rendeltetésének megfelel, azaz: tartalmazza mindazon lényeges adatott és információt – egyszerűen, érthetően, azonosíthatóan, követhetően, ellenőrizhetően –, amelyekre a jegyzőkönyv címzettjének szüksége van. A jegyzőkönyv alapján a vizsgálatot rekonstruálni lehessen, ne legyenek benne felesleges adatok, így ne sugalljon többletkövetelményeket és többletmunkát. Ne legyenek benne hosszú szabványleírások és magyarázatok. A különböző méréseket külön jegyzőkönyvbe célszerű foglalni, pl. a táplálás önműködő lekapcsolásáról szóló jegyzőkönyv ne tartalmazzon kábelszigetelésre, kettős vagy megerősített szigetelésre, villamos elválasztásra, törpefeszültségre vagy másra vonatkozó mérési adatokat. Az itt leírtak, valamint a hatósági elvárások figyelembevételével mindig a felelős felülvizsgáló feladata és felelőssége a lehetséges változatok közül az adott feladathoz az optimális forma kiválasztása és használata! 12.) SZIKORA FERENC Egy belvárosi társasházban felújították a méretlen fővezetéket. Ennek során a 4 vezetékes hálózatot az előírások szerinti kialakításban 5 vezetékes rendszerre (műanyag szigetelésű, megszakítás nélküli rézvezetőjű, védőcsőbe húzott) cserélték. Pénz hiányában a lakások fogyasztásmérőihez megmaradtak a 2, illetve 4 vezetékes – az eredeti létesítéskor kialakított – bekötések. Vagyis a lakásokhoz csatlakozó PEN-vezetőket, az újonnan behúzott N-vezetőkhöz volt kénytelen csatlakoztatni a kivitelező. Az a kérdés, mi a teendő ilyen esetben! VÁLASZ: Természetesen az ideális eset az MSZ HD 60364 sorozat vonatkozó szabványai (–1, –4-41 és különösen az –5-54 szabvány 543.4. szakasza) szerinti teljes 5, illetve 3 vezetékes rendszer kialakítása lenne. Amennyiben a rekonstrukció vagy bővítés a fogyasztói elosztóhálózat kis részét (max. 20%) érinti, elegendő a létesítéskori előírások teljesítése, azaz jelen esetben a 4 vezetékes rendszer fenntartása. Az ÉV. Munkabizottság a következő ülését 2014. december 3-án du. 14.00 órakor tartja. Az emlékeztetőt összeállította:

Arató Csaba

Kádár Aba, lektor


Dr. Novotny Ferenc ÉVÉ Mubi vezető

Hírek Energetikai hírek a világból Kimpián Aladár

Brazília és India: élenjárók a villamos energetikában is? India – 2. rész

India egyre több gázturbinás erőművet létesít. Azonban a széntüzelés több mint 50%-os arányát csökkenteni csak az atomerőművek és a megújulók (szél, nap) lesznek képesek. A cikksorozat 2. része az energiamixnek ezekkel a részeivel, valamint a nagy- és igen nagy feszültségű átviteli hálózattal foglalkozik.

20. ábra A Siemens SGT5-8000H típusú 375 MW-os gázturbinája a 13 fokozatú kompresszor felől nézve [18] A hőhasznosító gőzturbina teljesítménye 195 MW, ezzel ∑P = 570 MW.

India atomenergetikája [19]

India constructs more and more gas turbine power plants. However only the nuclear power plants and the renewables will be able to decrease the more than 50% ratio of the coal firing. The 2. part of the series of articles deals with these components of the energy mix and furthermore with the high and ultra high voltage transmission network.

Földgáztüzelésű erőművek [17] A 18 900 MW gáztüzelésű kapacitás 80%-a többnyire kombinált ciklusú gázturbinás erőmű, szállítói főleg a nagy világcégek (Siemens, Areva, General Electric).

21. ábra Atomerőművek: üzemelő (piros kör): 6 db (∑EBT = 4780 MWe); épülő (sárga kör): 1 db; tervezett (zöld kör): 9 db. Reaktorok: üzemelő: 20 db; építés alatt: 8 db, 4 erőműben. A sárga oszlopdiagram a gazdasági évenkénti atomerőművi villamosenergia-termelést mutatja (pl. 2010/11-ben kb. 25 TWh) [20]

19. ábra A régi és az új technológia együttélése: jobb oldalt a háttérben egy régi, 30% hatásfokú, konvencionális, toronykazános hőerőmű, az előtérben a Siemens 61%-os hatásfokú, egytengelyű gáz- és hőhasznosító gőzturbinája [17] A 375 MW-os, 675 °C kiömlési hőmérsékletű gázturbina indítási ideje hideg állapotból 40 min, terhelésváltoztatási sebessége üzemmeleg állapotban 35 MW/min, tömege 440 t.


Az atomenergetikáért felelős szervezet a delhi központi kormány alá tartozó Nuclear Power Corporation of India Ltd (NPCIL). A terv: 2020-ra 14 600 MWe, 2050-re az akkori termelés 25%-a legyen atomerőművi. Nagy ütemben fejlesztik a gyors szaporító reaktorokat (FBR – fast breeder reactor; 2020-ban 2×500 MWe üzembe helyezése a cél) és a tórium ciklusú reaktorokat [19]. A 22. ábrán a Tamil Nadu állambeli Kudankulam atomerőmű üzembe helyezés előtt álló 2 db orosz szállítású 1000 MW-os blokkja látható. Nemzetközi és indiai zöld aktivisták meg akarták akadályozni az indítást, bár független szakértők szerint ez a világ egyik legbiztonságosabb erőműve; még zónaolvadás esetére is van védelme: core catcher (zónafogó, olvadékcsapda), mely kompozit (ún. „áldozat”) anyaggal van töltve. Ez megállítja a láncreakciót [20, 21].

26

22. ábra A befejezés előtt álló Kudankulam atomerőmű [20] A rohamosan fejlődő India egyik drasztikus ellentmondása: – Helyi lakosok és szervezett aktivisták akadályozzák a fűtőelemek beszállítását a Kudankulam atomerőmű majdnem kész blokkjaihoz (23. ábra); – 600 millió ember áram nélkül maradása a termelő kapacitás elégtelensége és a hálózatok gyengesége következtében. A tiltakozások ellenére az 1. blokknál 2013. július közepén beindították a láncreakciót [21].

25. ábra Az ugyancsak a Krishna folyóra telepített 1×110 + 7×100,8 = 816 MW-os Nagarjuna Sagar Dam; a 100,8 MW-os gépek szivattyús üzemre is alkalmasak [23]

26. ábra Felső-alsó tározós vízerőmű, amelyhez nem szükséges nagy vízhozamú folyó [23]

23. ábra A Kudankulam atomerőmű indítása ellen tiltakozók [20]

Vízerőművek [22]

27. ábra Kifejlesztés alatt álló árapály-turbógenerátor [23]

24. ábra A félsziget közepén Ny-ról K felé folyó Krishnán épült Srisailam erőmű. A bal parti részen 6 db 150 MW-os turbina/szivat�tyú, a jobb partin 7 db 110 MW-os turbina van beépítve. A gát 145 m magas [23] A 39 339 MW-os kapacitás zömét a közepes, néhányszor száz MW-os erőművek teszik ki. Közülük számos alkalmas szivat�tyús üzemre is.

27

A monszun időtartama és intenzitása erősen befolyásolja a termelt villamos energia mennyiségét. Ha késik, szinte biztos, hogy korlátozni kell. India közép- és hosszú távon több tízezer MW szél- és naperőmű-kapacitást tervez létesíteni. Az ezekhez szükséges tároló-kiegyenlítő teljesítmény (ma) legkönnyebben szivattyús-tározós vízerőművekkel hozható létre. Felső-alsó tározós vízerőműveket építenek Indiában (is), ahol megvannak a természetföldrajzi adottságok (szűk völgy, kellő szintkülönbség), és még csak bővizű folyó sem szükséges hozzá; ha egyszer feltöltötték a felső tározót, elegendő a párolgási veszteséget pótolni. A 26. ábrán látható műben 4 db 157 MW-os turbina/szivat�tyú és 4 db 170 MVA-es aszinkron generátor/frekvenciaváltós motor van beépítve, így a szivattyúzási teljesítmény könnyen szabályozható. A megújuló energiaforrások növekvő hasznosításának jegyében előbb-utóbb sor kerül az árapály energiájának kihasználására is – a 27. ábrán látható vagy hasonló gépekkel.


Szélenergia-hasznosítás [24] Az ország szélpotenciálja ~400 GW. 2013. 01. 31-én a szél-EBT 18,5 GW volt. Cél: 2020-ra 89, 2030-ra 191 GW, amihez 16,5 milliárd USD/év beruházást terveznek.

és megbízhatatlan hálózat helyett magának fejlesztett szélből áramot. Az ötlet bevált. Mára 28 országban 13 000 embere van, ebből 9000 Indiában, éves árbevétele 4,2 milliárd USD. A jövő (?): Hexagonális, úszó, de lehorgonyzott tengeri szélfarm, a hatszög csúcsaiban vízszintes tengelyű, 120 m magas, 6,5 MW-os (összesen 39 MW) turbinákkal, a sugarakon és az éleken 30 db függőleges tengelyű, 50 m magas, 500 kWos (összesen 15 MW) géppel, kapcsoló-, irányítástechnikai és szervizépülettel, helikopterplatformmal. A 23 000 t össztömegű szerkezet merülési mélysége 18 m, és még 25 m magas hullámok esetén is üzemképes. A megtermelt villamos energiát tengerfenékre fektetett HVDC-kábelen továbbítják a tengeri vagy a szárazföldi csomópontba [26].

Napenergia-hasznosítás [27]

28. ábra Indiai gyártmányú szélturbina [25]

29. ábra Szélturbina 60 m-es lapátjainak speciális szállítása [25]

32. ábra India éves átlagos besugárzási térképe [27] 30. ábra A földön előszerelt rotor beemelése. A hátsó kis daru úgy fogja és viszi a középső lapátot, mint a menyasszonyi ruha uszályát a hordozó gyerekek [25]

A 32. ábrán látható India éves átlagos besugárzási térképe a 2005-2010-es években. A színskála a sötétkék <1250-től a sötétnarancs 2150> kWh/m2év értékig terjed. A zöld kör közepén van a 33. ábrán bemutatott Charanka fotovoltaikus naperőműpark. A 33. ábrán: a nyugat-indiai Gudzsarat államban épülő, 2000 ha területű, jelenleg 690,4 MW-os Charanka fotovoltaikus naperőműpark műholdképe és a kiterjedését érzékeltető földközeli légi fényképe. Az egymásnak megfelelő, jól felismerhető részeket piros ellipszisek jelzik. A fotovoltaikus naperőművek által termelt villamos energia árát indiai szakértők a létesítést követő 12. évben 0,29 USD (~63 Ft)/kWh-ra, a 13-25. évben 0,1 USD (~22 Ft)/kWh-ra teszik.

India átviteli hálózata [29] 31. ábra Hexagonális, 54 MW-os tengeri szélfarm [25] A szélenergia-hasznosítás vezető indiai cége a Suzlon. 1995ben alapították 20 fővel, eredetileg textilgyár volt, és a drága


Az ország – és benne a villamosenergia-szektor – irányítási struktúrája túlnyomórészt a 28 szövetségi állam irányítási szerkezetére épült, a függetlenség 1947. 08. 15-i kikiáltása előtt és után, azaz nem volt egy központi villamos energetikai szervezet.

28

Hírek

37. ábra Indiai tervezésű és gyártású 1200/400 kV-os transzformátor és 1200 kV-os váltakozó áramú kísérleti kapcsolóberendezés a binai alállomáson [30]

33. ábra A 2000 ha területű Charanka fotovoltaikus naperőműpark [28]

34. ábra Napelemtáblák tisztítása a rájuk rakódott portól [28]

38. ábra A Siemens indiai, aurangabadi gyárában kifejlesztett 1200 kV-os, SF6 oltóközegű, 50 kA zárlati, 5000 A névleges áramú megszakító [30]

35. ábra Mezőgazdasági öntözőcsatornát befedő, kettős hasznú napelemrendszer, mely km-enként 1 MW-ot termel, és évente 10 000 m3 öntözővíz elpárolgását akadályozza meg [28]

39. ábra A keleti Assam államban tervezett nagy vízerőművektől az Agra környéki fogyasztói súlypontba 6000 MW-ot szállító, 2000 km-es, ± 800 kV-os HVDC-összeköttetés [30]

36. ábra Egyrendszerű 750 kV-os távvezeték „macskafejes” oszlopsora négyes kötegű fázisvezetővel és négyes feszítő-szigetelőlánccal [30]

29

A függetlenné válás után a központi kormányzat a szövetségi államokban létrehozta a State Electricity Boardokat az ott lévő erőművek és hálózatok üzemeltetésére és fejlesztésére. Ezek a Boardok azonban – sok okból – nem tudtak megbirkózni a feladattal. 1980 körülre a helyzet oly mértékben romlott, hogy alapvető irányítási reformot kellett végrehajtani. A központi kormány országos hatáskörű szervezeteket hozott létre: a hőerőművekért felelős NTPC-t (National


40. ábra Ahová még önteni kell a pénzt: korszerűsítésre váró városi elosztó hálózat [32]

De a feszültségnövelési versenyfutás nem áll le. A Times of India napilap 2013. október 13-i száma közölte a hírt: a 4 milliárd USD vagyonú, 90 országban 25 000 embert foglalkoztató Avantha Group konglomerátum ékköve, India legnagyobb átviteli és elosztó hálózati berendezéseket gyártó vállalata, a Ganz Villamossági Művek utódát is tulajdonló Crompton Graves Ltd Maharastra szövetségi államban 1600 kV ultra nagyfeszültségű kutatóközpontot hoz létre az óriási léptékű indiai hálózatfejlesztés támogatására [31]. Nagy ütemben építik a több ezer km-es HVDC összeköttetéseket is [30]: A Biswanath Chariali-Alipurduar-Agra lesz az első többvégű (multiterminális) séma ilyen nagyfeszültségű egyenáramon, amelyhez szükség lesz a nemrégiben kifejlesztett extra nagy feszültségű egyenáramú megszakítóra.

Köszönetnyilvánítás A szerző köszönettel tartozik Szabó Benjáminnak és néhai Kerényi A. Ödönnek, akik kezdeményezték, hogy az ETE Szenior Energetikusok Klubja keretében Kína és Brazília villamos energetikája után India villamos energetikájáról is hangozzék el előadás; ez képezi alapját a jelen cikknek.

41. ábra És ami határtalan: az indiai emberek találékonysága és ügyessége – ha nincs kosaras kocsi… [32] Thermal Power Corporation-t) és a vízerőművekért felelős NHPC-t (National Hydro Power Corporation-t), majd 1989. 10. 23-án az átviteli hálózatért felelős NPTCL-t (National Power Transmission Corporation Limited-et). Három év üzem után, 1992. 10. 23-án az NPTCL-t PGCILre (Power Grid Corporation of India Limited-re) változtatták. Feladata az átviteli hálózat tulajdonlása, tervezése, létesítése, üzemeltetése, karbantartása. Az 5 régió (É-i, ÉK-i, K-i, D-i, Ny-i) rendszerirányítói fölé 2009ben szervezték meg a Power System Operation Corporation Ltd-t (a POSOCO-t), melynek feladata az ország (nem az egyes régiók vagy államok) átviteli hálózatának optimális és megbízható üzemeltetése. A Power Grid átviteli hálózati vagyona 2013. 01. 31-én: – 98 367 km rendszerhosszúságú 765 (750), 400, 220 és 132 kV-os, valamint ± 500 kV-os HVDC-távvezeték, – 160 db alállomás, 157 158 MVA transzformátor-teljesítménnyel. Az ország méreténél és az átviendő teljesítmény nagyságánál fogva alapvető szerepet szánnak a 750 kV-os váltakozó áramú hurkolt hálózatnak. De nem álltak meg 750 kV-nál. A Madhya Pradesh állambeli Bina városban a Power Grid nagy- és ultranagy feszültségű kutató-fejlesztő laboratóriumot és zárlati próbaállomást létesített, ahol többek között nagyhőmérsékletű, kis belógású sodronnyal, FAM-mal, hosszú AC távvezeték soros kompenzálásával foglalkoznak, és itt építik a világ első 1200 kV-os AC távvezetékét, transzformátorát és kapcsolóberendezését [30]. Érdekes megoldású a nyolcas kötegvezető távolságtartója, amely árnyékoló gyűrűvel fogja körül az elemi szálakat. A feszítő szigetelőlánc 2×70 db egysapkás porcelánszigetelőből áll [30].


Irodalomjegyzék 1. en.wikipedia.org/wiki/India 2. www.google.com/imghp Mount Everest 3. www.google.com/imghp Taj Mahal 4. www.google.com/imghp The Sepoy Mutiny 5. www.google.com/imghp Mahatma Gandhi 6. www.google.com/imghp Indira Gandhi 7. www.google.com/imghp Rajiv Gandhi assassination 8. en.wikipedia.org/wiki/Electricity_sector_in_India 9. en.wikipedia.org/wiki/July_2012_India_blackout 10. www.google.com/imghp 30-31_July_2012_India_blackout 11. www.indexmundi.com/india/electricity_production.html Electricity production by year chart 12. en.wikipedia.org/wiki/Coal_mining_in_India 13. www.google.com/imghp Coal mining in India 14. www.google.com/imghp Neyveli lignite power plant 15. www.google.com/imghp Takraf India 16. en.wikipedia.org/wiki/Mundra_Thermal_Power_Station 17. www.google.com/imghp India gas fired power plants 18. www.google.com/imghp Siemens SGT5-8000H gas turbine 19. en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_power_in_India 20. www.google.com/imghp Nuclear power in India 21. Hárfás Zsolt: Céltudatos jövőkép az orosz atomenergetikában. Elektrotechnika, 2013/07-08. p. 23. 22. en.wikipedia.org/wiki/Hydroelectric_power_in_India 23. www.google.com/imghp Hydroelectric power in India 24. en.wikipedia.org/wiki/Wind_energy_in_India 25. www.google.com/imghp Wind energy in India 26. www.google.com/imghp Hexagonal off-shore wind farm 27. en.wikipedia.org/wiki/Solar_power_in_India 28. www.google.com/imghp Solar power in India 29. World Energy Council Indian Member Committee: Transmission and Distribution in India 30. www.google.com/imghp UHV transmission in India 31. New 1600 kV ultra high voltage research centre at Ambad MIDC. Times of India, 2013. október 13. 32. www.google.com/imghp Electricity in India

Kimpián Aladár okl. villamosmérnök, OVIT ZRt. MEE-tag [email protected]

30

Hírek

Modulo, a magyar elektromos buszcsalád Egy nagy értékű innováció immár hegymenetben

Az evopro csoport innovációs sikerről már olvashattak az Elektrotechnika 2014. májusi, majd a júniusi számaiban, amikor beszámoltunk az elektromos busz első hivatalos bemutatójáról a budai Várban. Május 27-30. között a Hungexpo Vásárközpontban az Ipar Napjain a MEE szakmai napok program keretében előadást hallhattak a buszcsalád fejlesztéséről, valamint a látogatók meg is tekinthették az elektromos hajtású Modulot. A Jedlik Ányos Programban meghirdetett elektromos autózás, az elektromos hajtású Modulo busz forgalomba helyezésével széles társadalmi rétegek számára vált elérhetővé. E program keretében hívta meg Glattfelder Béla államtitkár szeptember 8-án a sajtó képviselőit, hogy elsőként tapasztalhassák meg a környezetbarát elektromos busszal való utazás élményét, az evopro Bus Kft. Modulo márkanéven gyártott Medio Electric típusával. A forgalomba helyezéssel a járműcsalád egy újabb nagy lépést tett meg az előtte álló úton. A városi ember számára a zaj-és szennyeződésmentes közlekedést, a gazdaság számára új munkahelyeket, míg a magyar társadalom számára új hungarikumot teremt meg. A kisszériás gyártásnak köszönhetően jövő év végéig 25 db Modulo kerülhet a magyar utakra. 2014. szeptember 18. ismét egy mérföldkő a cég életében, mivel ezen a napon került sor a Modulo busz hibrid hajtású prototípusának bemutatására, valamint a Budapest Márka-díj átadására. Ezen esemény alkalmával dr. Szentes TaGlattfelder Béla államtitkár, más főpolgármester-heWahl István értékesítési vezető lyettes a „Budapest Márés Mészáros Csaba elnök-tulajdonos ka” elismerő címet adta át Mészáros Csabának, az evopro csoport elnök-tulajdonosának és Bodnár Balázsnak, az evopro Holding Zrt. vezérigazgatójának, mint kiemelkedően teljesítő, nemzetközi szinten is elismert budapesti vállalkozásnak. A díjat a Fővárosi Közgyűlés határozatának értelmében az Modulo elektromos busz evopro csoportnak innovációs projektjeiért, kimagasló mérnöki tevékenységéért, a környezetbarát városi közlekedési rendszerek fejlesztéséért, különös tekintettel a Magyar Termék Díjas vasúti diagnosztika rendszerre (Elektrotechnika Különdíjat adtunk), valamint a kompozit szerkezetű elektromos és hibrid hajtású buszcsaládra ítélték oda. Az ünnepélyes esemény második felében a résztvevők megtekinthették és a kipróbálhatták az evopro által fejlesztett elektromos és hibrid hajtású Modulo buszcsalád két prototípusát. A Modulo buszcsalád műszaki jellemzői: A számos innovációs fejlesztése közül kulcsfontosságú az innovatív kompozit, önhordó szerkezetű, moduláris felépítésű,

Dr. Szentes Tamás, Dr. Péceli Gábor, Mészáros Csaba, Bodnár Balázs és Dr. Palkovics László variálható (elektromos, hibrid, CNG) hajtásláncú városi busz fejlesztése és gyártása. Modulo elektromos: Három méretben készül az összes utas/ ülőhelyek száma szerint: 6,5 m-es, 45/20fő; 8 m-es, 65/22fő; 9,5m-es, 85/28fő. Normál 3 fázisú 32 A-es hálózatról 4,5 óra alatt teljesen feltölthető, ami nem igényel külön töltő infrastruktúrát, mert a töltő a buszba van beszerelve. Akkumulátoros energiatárolása min. 120-200 km, de 150-200 km-es hatótávra bővíthető a 8 és 9,5 m-es verziónál. Összsúlya 5,5 t, amely 2-4 t-val kevesebb, mint versenytársai.

Modulo elektromos diesel segédüzemmel Modulo elektromos diesel segédüzemmel: 3 fázisú, 32 A-es hálózatról 1,5 óra alatt teljesen feltölthető, nem igényel külön töltő infrastruktúrát, mert a töltő a buszba van szerelve. Hatótávolsága t isztán elektromos hajtással 30-50 km, de a beépített dízel generátor segítségével 300-500 km lehet. Ez a busz semmiben nem különbözik az elektromos kiviteltől, csak kevesebb akkumulátor van benne, és persze egy dízel motor, amely egy generátoron keresztül tölti az akkumulátorokat. A későbbiekben a dízel generátor bármikor kivehető és helyére akkumulátor vagy más (pl. hidrogén) energiatároló helyezhető be.(„E-BUS READY”). „Egy buszfejlesztés óriási tőkét, türelmet és időt igényel. Főleg, ha nem a jól megszokott kitaposott termékpalettán próbálkozik valaki. Az evopro busza ma már mozgásban van, sikeres 11 állomásos országjáró körútja után (Érd-Paks-Szekszárd-Bonyhád-MohácsPécs-Kaposvár-Hévíz-Balatonfüred-Veszprém-Székesfehérvár)Két napot pécsi menetrendszerinti járatként közlekedett. Sikeresvolt azért, mert a Pécs környéki hegyes vidéken 127 km-t tettek meg, tömött helyi járatként. A közúton egy feltöltéssel sikerült 180 km megtenni. Az utasok körében nagy népszerűségnek örvendett, szerették ezt az új buszt. Élményszámba ment, amikor a pécsi Filharmonikusok ad hoc koncertkörútra indultak a busszal Pécsen.”válaszolta kérdésemre Mészáros Csaba, amikor az országjáró körút tapasztalatáról kérdeztem. Most, októberben Moszkvába utazott a Modulo Electric az Open Innovation Forum kiállításra. Kíváncsian várjuk a busz moszkvai fogadtatását. Sok sikert kívánunk hozzá! Tóth Éva Képek a szerző felvételei és sajtófotó

31


Kiss Árpád

Átadták a Magyar Termék Nagydíjakat

Szeptember harmadikán ismét a Parlament impozáns felsőházi termében adták át 66 magyar cég termékének az idén tizenhetedik alkalommal kiírt Magyar Termék Nagydíj pályázat minősítést, amely most is a minőséget, az innovációt, a munkahelyteremtést, és az exportorientációt helyezte a középpontba. Ezt emelte ki Kövér László az Országgyűlés elnöke is köszöntőjében a minőségi szemlélet fontosságát hangsúlyozva, amelynek terjesztéséhez a Magyar Termék Nagydíj pályázat azzal járul hozzá, hogy a legjobbakat díjazza, és mutatja, hogy a gazdaságban a minőséget kiemelten fontosnak tartó vállalkozások egyre többen Széman György az ünnepély levezetője vannak.

delemre egyre többet fordítanak a világban. Példaként említette, hogy 2011-ben 486 milliárd dollárt fordítottak márkaépítésre. 2008. és 2013. között a 100 legismertebb márka védjegy 19-24 százalékkal tudta növelni piaci értéket. Kiss Károlyné, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivő igazgatója a kiíró tanács nevében elmondta, hogy a védjegyek odaítélése biztosítja a pozitív megkülönböztetést, szimbolizálja a magyar gazdaság talpra állását. Majd ismertette, hogy a szakértői zsűri több mint 100 pályázatot bírált el, a kiírókhoz csatlakozott Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség révén pedig a szellemi tulajdon védelme kiemelten jelent meg az értékelésben. A 18 pályázati főcsoportban díjazottak 34 százaléka budapesti, 66 százaléka megyei telephelyű. Széman György az Industorg-Védjegyiroda Minőségügyi Kft. ügyvezető igazgatója, az átadási ceremónia narrátora, az elmondottakhoz hozzáfűzte, hogy a 66 nagydíjon kívül a pályázatot kiírók tanácsa nyolc nívódíjat ítélt oda, és tíz szervezet adományozott különdíjat az általuk arra érdemesnek talált nagydíjasoknak.

Tóth Péterné átadja az Elektrotechnika Különdíjat dr. Szepessy Zsoltnak Az idei nagydíjasok között négy elektrotechnikai termék, illetve informatikai szoftvert fejlesztő cég is díjat kapott. Az evopro Innovation Kft., Controll-X Medical Kft. Mediagnost Kft., Legrand Magyarország Villamossági Rendszerek Zrt., Philips IPSC Tamási Kft. vehette át a Magyar Termék Nagydíj oklevelet és trófeát.

Mengyi Roland alelnök és dr. Szepessy Zsolt a nagydíjjal Magyar Termék Nagydíj Pályázat Sajtókövete Nívódíjat kapott az MTVA és az MTI alkotói közössége. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke elmondta, hogy a kormány és a vállalkozások az elmúlt években sokat tettek, az innovatív, versenyképes termékek a bel- és külpiaci megjelenéséért. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a márkaépítésre, a termékvé-

A négy pályázó közül az evopro Innovation Kft. vasúti diagnosztikai rendszer mint leginnovatívabb megoldás kapta az Elektrotechnika szaklap elismeréseként az idei különdíját. A díjat igazoló oklevelet Tóth Péterné főszerkesztő asszony adta át dr. Szepessy Zsolt ügyvezetőnek. Kiss Árpád Képek a szerző felvételei


32

Hírek

Napelemgyár épül Csornán Szeptember 20-án Csorna határában lerakták a mintegy 15 milliárd forintos beruházással épülő napelemgyár alapkövét. Áder János köztársasági elnök, a város szülötte, díszpolgára az eseményen kiemelte: az üzemben évente annyi napelem készülhet, amennyi 300 ezer ember éves energiaigényét fedezheti.A köztársasági elnök nagy jelentőséget tulajdonítva a beruházásnakkiemelte, hogy a megújuló energiaforrásoknak, így a napenergiának is kiemelkedő szerepe van azon károk enyhítésében, amelyeket az emberi tevékenység okozott a Földön.„Ezt a versenyt gyermekeink, unokáink érdekében meg kell nyernünk, és ez a beruházás ebben is segít minket” – mondta az államfő. Úgy fogalmazott: „mindaz, ami itt épül, közös siker lesz globális egymásra utaltságunkban, és ugyanakkor magyar büszkeség is”. Megemlítette, hogy miközben az elmúlt két évtizedben a világ széndioxid kibocsátása 30 százalékkal nőtt, Magyarországé az elmúlt negyedszázad során ugyanekkora mértékben csökkent. Ezeken túl a csornai üzem olyan egyedi technológiával

Fizikai Nobel-díj a kék LED felfedezéséért A kék LED felfedezéséért hárman kapták megosztva a fizikai Nobel-díjat. A kékfény-kibocsátó dióda (kék LED) felfedezéséért három kutató, a japán AkaszakiIszamu, honfitársa, AmanoHirosi és a japán-amerikai NakamuraSudzsi kapta az idei fizikai Nobeldíjat – jelentették be október 7-én a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. A bizottság indoklása szerint a három tudós 20 évvel ezelőtt felfedezett egy energiatakarékos és környezetbarát fényforrást, amellyel teljesen új módon nyerhető fehér fény. A fejlesztés alapjaiban alakította át a világítási technológiát. A vörös- és a zöldfény-kibocsátó diódák már sokkal korábban léteztek.A díjazottak forradalmi újításainak köszönhetően pedig megszülettek a kékfény-kibocsátó diódák és lehetővé vált a három monokromatikus fényforrás (a vörös, a zöld és a kék) segítségével fehér fényt előállítani. A ragyogó fehér fényt kibocsátó LED-es lámpák a leghos�szabb élettartamú és a leginkább energiatakarékos fényforrások. Mivel a világ villamosenergia-felhasználásának

Japán visszatérne az atomenergiához A japán kormány megkezdte a hazai közvélemény puhítását azért, hogy az ország ismét használhassa az atomenergiát, több mint három évvel a fukushimai atomerőmű földrengés és szökőár okozta katasztrófája után. "Igen kockázatos lenne lemondani az atomenergiáról. Fukushima óta az ásványi üzemanyagok importja 3600 milliárd jenre (15 milliárd euró), azaz naponta 10 milliárd jenre nőtt" mondta egy tévévitában az új japán gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszter, ObucsiJuko. "Egyesek azt mondják, jól megvagyunk atomerőművek nélkül. A valóságban azonban régi hőerőműveket nyüvünk kapacitásuk végső határáig rettenetes költséggel, és ez nem biztonságos" - tette hozzá. A fukushimai katasztrófa után leállították a japán atomerőműveket. Addig ezek adták a japán energia-

33

gyártja majd a napelemeket, amelyet jelenleg csak Japánban alkalmaznak. Haidegger Ákos, a csornai beruházást végrehajtó EcoSolifer Kft. ügyvezető igazgatója az eseményen elmondta: az új gyárban vékonyréteg-napelemeket fognak előállítani, amelyeknek a hatásfoka 30 százalékkal nagyobb, mint a jelenleg forgalomban lévőké.A megújulóenergia-szektor leggyorsabban fejlődő része a napelemgyártás, az új üzem pedig olyan munkahelyeket hoz létre, amelyek jelentős hozzáadott értéket teremtenek majd, és egyes területeken kizárólag magyarországi alapanyagokat használnak – emelte ki. A két ütemben 14,5 milliárd forintos beruházással megvalósuló gyár termelésének zömét exportálják majd, elsősorban európai, középázsiai és dél-amerikai piacokra. A kormány egymilliárd forinttal támogatja a csornai napelemgyár megépülését. A Győr-Moson-Sopron megyei településen várhatóan 2015 második felében kezdődik meg a termelés. A csaknem 15 milliárd forint összértékű beruházással 212 új munkahely jön lére, amelyhez kapcsolódnak a környék beszállítói, akik így tovább növelhetik dolgozóik létszámát. Forrás: Figyelő

negyedét világításra fordítják, a LED-es lámpák elterjedése segít megóvni a Föld erőforrásait, nem beszélve arról, hogy míg egy fehérfény-kibocsátó dióda élettartama eléri a 100 ezer órát, a lumineszcens fényforrások 10 ezer órán át működnek, az izzólámpák élettartama pedig mindössze ezer óra. A kékfény-kibocsátó diódák feltalálása 1,5 milliárd ember életkörülményeit javította a világ olyan térségeiben, ahol villamosenergia-hálózati lefedettség híján kis teljesítményű helyi napkollektorokkal is működtethetők az energiatakarékos LED-es lámpák. AkaszakiIszamunagojaiMeidzso Egyetem tanára. A LEDtechnológiát az 1960-as évek óta kutatja. 2009-ben megkapta a rangos Kiotó-díjat. AmanoHirosi. 1982-ben kezdett AkaszakiIszamu mellett dolgozni. NakamuraSudzsiA kék LED mellett számos más fejlesztésben vett részt, több mint száz szabadalom fűződik a nevéhez.1999-től a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i intézményének tanára, amerikai állampolgár lett. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (272 millió forintnak megfelelő összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik. felhasználás egyharmadát. Jelenleg Japán az energiaszükségletének csak a 6 százalékát termeli. Ezért – gyakorlatilag az atomenergia elhagyása miatt – az áram 20 százalékkal drágult aháztartások számára, és 30 százalékkal a vállalatok számára - érvelt a miniszter, hozzátéve, hogy az atomerőműveket megfelelő, új biztonsági szabványok alapján kellene majd újraindítani.ObucsiJuko egy korábbi japán miniszterelnök leánya. Megfigyelők szerint miniszteri kinevezésével a mostani japán kormányfő nemcsak a női kormánytagok számát akarta növelni, hanem arra is figyelt, hogy a negyvenéves családanya - két gyermek anyja - másoknál bizonyára jobban tudja meggyőzni honfitársait az atomenergia előnyeiről. Az új biztonsági szabványok alapján két reaktor nemrég működési engedélyt kapott Japán délnyugati részén, a szendaji atomerőműben. Az engedély kiadását széleskörű társadalmi vita előzte meg, de reaktorokat még nem indították újra. Forrás:Figyelő


Lopják, de megéri-e? Talán az árak emelkedésével, talán a szükségesség miatt vagy csak „divatból”, de manapság igen elszaporodtak a jogtalan áramvételezések mind a lakosság, mind a kis- és középvállalkozások körében. Valószínűleg a még mindig 40 forint közelében lévő bruttó kWh/Ft díj, vagy a 400 wattos „OMEGA” porszívó helyett a ma már 1800–2000 wattos porszívók, de az 1500 wattos hajszárítók, a vasalók, stb. elterjedése, vagy a „csakazértis” miatt, de az áramlopások, s az ezek miatti rendőrségi és bírósági ügyek száma napjainkban igen megnőtt. (Megjegyzés: Bár ma már sok lakásban is energiatakarékosságra hivatkozva kisteljesítményű izzókat (fénycsöveket) alkalmaznak, vagy a TV-t cserélik ki 60-80 Wattosra, de „copfos” tinilányaink vagy fiaink a heti többszörös hajmosás után jó egy órát tartó hajszárítással (1500 W-tal!) az egész havi „megtakarításunkat” elhasználják, de az „okos” szupervasalóink, porszívóink alkalmazásával sem takarékoskodhatunk a havi villanyszámla javára.) Magyarországon még tömegével használhatók a volt GANZ, a Schlumberger, stb. forgótárcsás villamos fogyasztásmérők. Ezek „barkács” manipulálása, a méretlen és a mért csatlakozópontok megbontása, a mérőtárcsa takarófedelének kissé bonyolultabb zárolásával (ólomzár helyett műanyagpecsét (zár) alkalmazása), igaz, kissé megnehezítette, lecsökkentette az ilyen irányú lopáskísérleteket, de a leleményesség itt sem ismert határokat, ma már a mérőket kívülről, mechanikai megbontás nélkül lehet ún. „pluszossá” tenni. A klasszikus mérőóra belsejében (szerkezetében) található egy igen erős és speciális, állandó mágnes, amelyben forog a mérőtárcsa, s ez az erős (állandó) mágnes tartja a mérőművet a szabvány szerint 1%-os (speciális esetben) a 2%-os méréshibahatárban. Ezt a speciális porvas mágnest a világban csak néhány helyen gyártják, és ezt építik be Amerikától Ausztráliáig, Kamcsatkától Afrikáig a forgótárcsás villamos fogyasztásmérőkbe. Ez a mágnes a pontos mágneses erejét több évtizedig képes megőrizni, ezért lehet, hogy a jelenleg érvényes rendelet alapján az egy- és háromfázisú fogyasztásmérőkre előírt 15 éves érvényességi idő utáni hitelességnél a mérőműveket ismételten lehet használni a következő ciklusban is. De, abban az esetben, ha ezen mérőművek mellé vagy csak a közelébe igen erős, ún. neudímium (Nd) – (neudímium, bór, vas) - mágnest helyeznek el (ez nem a hagyományos „tűfelszedő” patkómágnes!) akkor, ennek a külső mágnes hatására a tárcsa forgása lelassul, azaz a lassabb fordulat miatt a mérőmű kevesebb elfogyasztott villamos energiát regisztrál. Ezt valószínűleg nem a lakó, a bérlő, a cégtulajdonos csinálja, hanem a neki ajánlott „ismerős”, az általa megbízott „szakember” végzi el. Igaz az is, hogy amíg ez az igen erős mágnes ott van, addig kevesebbet mutat a mérőmű, az idegenkezű befolyásolás sikerrel jár. A baj akkor kezdődik, amikor ezt a külső mágnest eltávolítják, talán az áramszolgáltató közelgő óraleolvasása vagy a várható óraellenőrzés veszélye miatt. Ilyen esetben a mérőműbe gyárilag beépített mágnes ereje, ha csak néhány tizeddel is, de tartósan lecsökken, aminek az az eredménye, hogy a tárcsát már nem tudja az 1%-os hibahatáron belül tartani, azaz forgása felgyorsul és ebben az esetben a ténylegesen elfogyasztott villamos energia mennyiségének többszörösét is mutathatja.


Általában ez tűnik fel a „turpis” fogyasztónak, ezt észrevételezi az áramszolgáltató felé, aki a mérőt műszeresen a helyszínen vagy a laboratóriumában beméri, esetleg máshol bevizsgáltatja, s ekkor derül ki a „turpisság”, vagyis a jogtalan áramvételezés ténye, tehát így a tulajdonos jelenti fel önmagát. Ezt az ún. „pluszos” mérést villamos laboratóriumban, speciális mérőműszerekkel pontosan ki lehet mutatni (ábra), azaz az 1-2%-os, a szabványban megadott méréseltérés ezekben az esetekben 20-30%, sőt 110%-os is lehet. (Igazságügyi szakértői gyakorlatomban már többször mértem 250%-nál nagyobb eltérést is.)

Erősen „pluszos” villamos fogyasztásmérő ellenőrző méréseredménye Pluszos méréseredmény csak ilyen típusú mágnessel történő külső befolyásolással lehet előidézni. Az ÓBUDA Egyetemen végzett ez irányú kísérletsorozat (közvetett vagy közvetlen villámcsapás, hálózati zárlat létrejötte) bebizonyította, hogy ilyen méréseltérés nem következhet be (közvetlen villámcsapás vagy közeli hálózati zárlat esetén a mérőmű tönkremegy, elpusztul), csak külső mágneses befolyásolás hatására. Meg kell említeni azt is, hogy ún. negatív mérés a mérőmű kopása, túlzott elhasználódása vagy mechanikai meghibásodása miatt jöhet létre. Ezek az ún. klasszikus villamos fogyasztásmérők lassan az áramszolgáltatóknál „kikopnak”, sok helyen elektronikus, impulzusadó, modernebb mérőfejet, sőt újabb típusoknál a beépített áramváltós megoldást Háromfázisú impulzusadós fogyaszalkalmaznak (fénykép). tásmérővel egybeépített áramváltók, Nem szeretnék senkit melyek fém árnyékoló burkolatainak a bűn útjára csábítani, de eltávolításával is befolyásolható a ezen mérőfejek és mérőmérési eredmény egységek külső és belső idegenkezű befolyásolására is már kialakultak a technológiák, de erről ma még nem beszélhetek, nem adhatok tippeket, ez maradjon az ez irányú feljelentések kivizsgálására kirendelt villamos igazságügyi szakértők titka. Dési Albert arany fokozatú igazságügyi szakérő MEE-tag

34

XXX. KANDÓ KONFERENCIA 2014 „Kandó a tudomány hajóján” 2014. november 20.

Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Budapest, VIII. Tavaszmező utca 17, 14-18. A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola 1969. március 4-én kezdte meg felsőoktatási tevékenységét, amelynek a Tavaszmező u. 15-17. sz. épületegyüttes adott helyet. Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar és jogelődje idén ünnepli megalakításának 45. évfordulóját. A Kandó immár harminc éve minden évben megrendezi a Kandó Konferenciát, amelyen a Kar oktatói, külföldi és magyar egyetemek előadói, valamint a Kar tehetséges diákjai mutathatják be tudományos eredményeiket. A XXX. Kandó Konferencia több szempontból is kiemelkedő jelentőségű, hiszen az intézmény és a konferencia jubileumi évfordulója mellett névadónk, Kandó Kálmán születésének 145. évfordulóját is ünnepeljük. Ennek fényében az idei konferencia nem csak a műszaki tudományos eredmények bemutatását, hanem az intézmény történetére való visszatekintést és a névadó életútjának méltatását is célul tűzte ki. Az előző konferenciákhoz képest az idei konferencia témakörei is jelentősen kibővültek, ezzel jelezve, hogy a villamosmérnöki tudományok diszciplínái korunkban egyre több műszaki tudományos területtel fonódnak össze. A konferencia témakörei: • • • • • • • • • • • •

Alkalmazott informatika Anyagtudományok, minőségbiztosítás Automatizálás, Biztonságtechnika Világítástechnika Elektrotechnika, elektronikai gyártás és tesztelés Infokommunikációs technikák, médiatechnológia Villamos energetika, megújuló energiaforrások Méréstechnika, szenzortechnika Mikroelektronika, nanotechnológia Pedagógia (műszaki felsőoktatás) Ipari együttműködések, programok az oktatásban, kutatásban • A Kandó 45 éve a felsőoktatásban • 145 éve született Kandó Kálmán Médiatámogató:

További információk a konferencia honlapján találhatók:

www.kvk.uni-obuda.hu/konf2014

2014-2015 OrszágOs rendezvénysOrOzat

Országos rendezvénysorozat 2014-15-ben is Téma: Épületek villamos berendezéseinek biztonsága II., Üzemeltetés Az InfoShow szakmai felügyeletét a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége látja el. Az előadásokat bemutatásuk előtt egy szakmai zsűri véleményezi, melynek tagjai: Dr. Fodor István, Horogh Gyula, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc, Dr. Szedenik Norbert. A tavalyi témához kapcsolódva, amikor a létesítés legfontosabb kérdéseivel foglalkoztunk, idén a biztonságos üzemeltetés érdekében adunk naprakész információkat, praktikus tanácsokat.

A hallgatóság részvétele előzetes online regisztráció esetén díjtalan. További részletek, regisztráció: www.infoshow.hu Az egyes helyszíneken hasonló tematika alapján bonyolítjuk a rendezvényt. Az előadások közti szünetekben önköltséges büfé ellátást biztosítunk.

Tervezett Program* 9.00-tól 16.00-ig

előadás címe

előadó

Cég

Bemutatkozás

MEE helyi vezető

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása az OKF szemszögéből

Az OKF előadója

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Energiamenedzsment – energiatakarékosság korszerűen

Szilágyi István

WAGO Hungária Kft.

Ipari akkumulátorok üzemeltetése, karbantartása és eseti javítása avagy minden, ami az akkumulátorok biztonságos üzemeltetéséhez szükséges és elégséges

Fülöp Zoltán

Enersys Hungária Kft.

Kávészünet Legfeljebb 630A névleges áramú egyrekeszes berendezés melegedés igazolása számítással, MSZ EN 61439 szerint.

Pásztohy Tamás, Luczek András

Hensel Hungária Villamossági Kft.

Időszakos érintésvédelmi felülvizsgálat szakszerűen, hatékonyan, korszerűen

Oláh Csaba

C+D Automatika Kft.

Villamos és elektronikus rendszerek túlfeszültségvédelme építményekben

Kruppa Attila

OBO Bettermann Kft.

Ebédszünet Bemutatkozás

Mucsi Gyula

Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége (EMOSZ)

Követelmények a túlfeszültség-védelmi készülékek kivitelezésében és felülvizsgálatában - az előtétbiztosító kiválasztásának és villámvédelmi felülvizsgálatának szabályai

Dr. Kovács Károly

DEHN+SÖHNE GmbH.+Co. KG

Biztonság és megbízhatóság – digitális áramvédő kapcsolók

Fehér Tamás

Eaton Industries Kft.

Biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos hatósági elvárások

Veres Zsolt/ Kontyos Ferenc/ Radics Tibor/ Rátai Attila/ Dobos Levente

A kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága

Előadásokhoz kapcsolódó kiállítás megtekintése, tombola eredményhirdetés *A változtatás jogát fenntartjuk

Helyszínek: 2014. október 28. szeged 2014. november 11. Pécs

2014. november 20. gyula 2014. december 4. Budapest 2015. február 3. Miskolc

2015. február 19. győr 2015. március 10. debrecen

10 Köszönjük partnereinknek a bizalmat és együttmuködést, mellyel az elmúlt 20 évben megtiszteltek bennünket

Recommend Documents