Rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja
Rákóczifalva, 2015. március 31.
1
Alapdokumentum Rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai al apdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1.
Megnevezései 1.1.
2.
Feladat ellátási helyei 2.1.
3.
Rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Hivatalos neve:
Székhelye:
5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 1.
Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1.
Alapító szerv neve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
3.2.
Alapítói jogkör gyakorlója:
emberi erőforrások minisztere
3.3.
Alapító székhelye:
1054 Budapest, Akadémia utca 3.
3.4.
Fenntartó neve:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
3.5.
Fenntartó székhelye:
1051 Budapest, Nádor utca 32.
4.
Típusa:
összetett iskola
5.
OM azonosító:
035945
6.
Köznevelési és egyéb alapfeladata: 6.1.
5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 1. 6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1.
nappali rendszerű iskolai oktatás
6.1.1.2.
alsó tagozat, felső tagozat
6.1.1.3.
sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)
- tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) - egyéb pszichés fejlődési zavar ● dyslexia ● dysgraphia ● dyscalculia ● iskolai képességek kevert zavara ● kevert specifikus fejlődési zavar ● tanulási zavar veszélyeztetett ● aktivitás és figyelem zavara - gyermekkori autizmus - beszédfogyatékosság ● expresszív beszédzavar és dadogás ● beszédészlelés és beszédmegértés zavara ● artikuláció jellegzetes zavara
2
6.1.2. alapfokú művészetoktatás 6.1.2.1.
táncművészeti ág (kifutó tanszakok: néptánc tanszak) (új tanszakok: néptánc tanszak)
6.1.2.2.
táncművészeti ág: 12 évfolyam
6.1.3. iskola maximális létszáma: 405 fő 6.1.4. intézményegységenkénti maximális létszám: alapfokú művészeti iskola: 320 fő 6.1.5. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7.
A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1.
8.
5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 1. 7.1.1. Helyrajzi száma:
611
7.1.2. Hasznos alapterülete:
bruttó 2099,34 nm
7.1.3. Intézmény jogköre:
ingyenes használati jog
7.1.4. KLIK jogköre:
ingyenes használati jog
7.1.5. Működtető neve:
Rákóczifalva Város Önkormányzata
7.1.6. Működtető székhelye:
5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 2.
Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
3
A pedagógiai program szerkezete: 1.
BEVEZETŐ
6
1.1.
Adatok
6
1.2.
Az intézmény bemutatása
7
2.
ISKOLÁNK CÉLRENDSZERE
8
2.1.
Az általános iskola célja
8
2.2.
A néptánc tanszak célja
9
3.
NEVELÉSI PROGRAM
9
3.1.
Az általános és alapfokú művészeti iskola nevelő-oktató munkájának pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 9
3.2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
11
3.3
Kiemelt fejlesztési irányok
12
3.4.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
12
3.5.
A tanulás tanítása
15
3.6.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
17
3.7.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
18
3.8.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
21
3.9.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek
23
3.10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
25
3.11. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei
26
4.
AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE
27
4.1.
A képzés szakaszai, képzési idő, a képzés jellemzői
27
4.2.
Az iskola munkarendje
28
4.2.1. 1-2. osztály Egész napos oktatás
28
4.2.2. 3-8. osztály 4.3.
28
Tanulói jogviszony, átjárhatóság
29
4.3.1. Belépés az iskola induló évfolyamára
29
4.3.2. Belépés az iskola felsőbb évfolyamaira
30
4
4.3.3. Továbbhaladás, magasabb évfolyamra lépés
30
4.3.4. Kilépés, a tanulói jogviszony megszüntetése
31
5.
AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
32
5.1.
A tanulói teljesítmények értékelése intézményünkben
32
5.2.
Értékelés az alapfokú művészeti iskola néptánc tanszakán
35
5.3.
A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei
36
5.4.
A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei
38
5.5.
Jutalmazási és elmarasztalási rendszerünk
40
5.6.
Vizsgarendszer
41
6.
AZ ISKOLA ÉLET- és MUNKARENDJE
43
6.1.
Az iskolai nevelés és oktatás tevékenységi rendszere
43
6.1.1. Tanítási órán alkalmazott módszerek és szervezeti formák
43
6.1.2. Tanítási órán kívüli tevékenységek
43
Hagyományaink
47
6.2.1. Tanulmányi versenyek
47
6.2.2. Ünnepeink, megemlékezéseink
47
6.2.3. Rendezvényeink
47
6.2.4. A település többi intézményéhez, szervezetéhez kötődő tevékenység
47
6.2.5. Értékelési hagyomány
47
7.
HELYI TANTERV
48
7.1.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
6.2.
kiválasztásának alapelvei az általános és az alapfokú művészeti iskolában
48
8.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA
49
9.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI
50
5
Mottó: „Mindenki a maga módján látja a világot, a maga módján éli meg nehézségeit és a sikereit. Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.” (Paulo Coelho)
1. BEVEZETŐ
1.l. Adatok: Név:
Rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Az iskola székhelye:
Rákóczifalva Szabadság tér 1.
Címe:
Rákóczifalva Szabadság tér 1. 5085 tel/fax:56/441-017 e-mail cím:
[email protected]
Fenntartó:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Működtető:
Rákóczifalva Város Önkormányzata
Tanulócsoportok:
1- 8. évfolyam Általános Iskola 1-12. évfolyam Alapfokú Művészeti Iskola 6
1.2. Az intézmény bemutatása A Rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rákóczifalva egyetlen iskolájaként több mint 100 éves múltra tekint vissza. Összetett intézményként 8 évfolyamos általános és 12 évfolyamos alapfokú művészeti iskolából áll. Tantestületünk tagjai jól képzett, nagy tudású, magasfokú szakmai intelligenciával és nagy empátiával rendelkező pedagógusok. Célul tűztük ki a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését, a kompetencia alapú oktatást. Kiemelten kezeljük a felzárkóztatást és tehetséggondozást. Lényeges területe nevelőoktató munkánknak a környezeti nevelés és a fenntarthatóság. Fontosnak tartjuk a lakóhely, a nemzet történetének, népi hagyományainak, táncainak megismertetését, a haza iránti szeretet felébresztését, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttlétének gyakoroltatását, melynek egyik színtere alapfokú művészeti iskolánk. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, változatos témájú szakkörök, versenyek, vetélkedők, sportrendezvények, hagyományőrző projektek, tanulmányi kirándulások, iskolai könyvtár programjai keretében biztosítják a tanulóink számára a szabadidő tartalmas, értékes eltöltését. Törekszünk a test, a lélek és a szellem harmonikus fejlesztésére. Azért dolgozunk, hogy gyermekeink tudjanak beilleszkedni a felnőttek világába, és váljanak boldog, sikeres emberekké, birtokában legyenek annak a nyitottságnak és igényességnek, ami alkalmassá teszi őket az élethosszig tartó tanulásra, az egyetemes emberi értékeket becsülő szemléletre. Nagy
hangsúlyt
fektetünk
kapcsolataink
kiépítésére,
ápolására,
fenntartására.
Együttműködünk a helyi önkormányzattal, intézményekkel, civil szervezetekkel, a környező települések iskoláival. Intézményünk nevelő-oktató munkáját a Rákóczi Diákjai Alapítvány, alapfokú művészeti iskolánkét pedig a Rákóczi Néptáncegyüttes Közhasznú Egyesület segíti.
7
2. ISKOLÁNK CÉLRENDSZERE 2.1. Az általános iskola célja Az általános és alapfokú művészeti iskola funkcióit a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény határozza meg. Cél és feladatrendszerét a NAT és kerettanterv alapján készült helyi tanterv szabályozza. Településünkön egyetlen iskola működik. Célunk, hogy a város tanköteles korú gyermekei
ide
nyerjenek
beiskolázást,
és
sikeresen
teljesítsék
tanulmányi
kötelezettségeiket. Iskolánkban gyermekközpontú, általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. Kiemelt figyelmet fordítunk az alapkészségek folyamatos fejlesztésére, a kommunikációs képesség, a problémamegoldó gondolkodás és az önálló ismeretszerzés fejlesztésére. tehetségazonosításra, tehetséggondozásra környezettudatos nevelésre Lényeges a tanulói képességek, készségek különbözőségének minél korábbi felismerése, s az ennek megfelelően alkalmazott differenciált eljárások segítségével az egyéni fejlesztés. Fontosnak tartjuk a reális önismeretre nevelést, az önművelést és tanulóink viselkedéskultúrájának formálását, a tanulói csoportok közösségfejlesztését. Célunk: nevelőtestületünk pedagógiai kultúrájának folyamatos emelése. Pedagógiai szemléletmódunkat
a
személyközpontúság
jellemezze.
Ez
hangvételében
a
személyességet, kapcsolati formában a közvetlenséget, tanári beállítódásban a segítő szerep erősödését jelentse. Pedagógusaink pszichológiai és pedagógiai továbbképzéseken rendszeresen vegyenek részt. Erősödjön a szakmai munkaközösségek önállósága és tantárgygondozó szerepe. Ösztönözzük gyermekeinket, hogy felelős magatartással közelítsenek lakóhelyünk természeti adottságai, települési sajátosságai, múltja, szokásai, hagyományai felé.
8
2.2. A néptánc tanszak célja: Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészséget alapozza meg, elősegíti a szakmai orientációt, valamint a szakirányú továbbtanulásra történő felkészülést. Fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában, a művészet értő befogadásában. Néptáncoktatásunk
célrendszerének
középpontjában
áll
a
tanulók
technikai
felkészültségének megalapozása, amely során alkalmassá válnak a különböző táncok újraalkotására, szabad és kötött formákban történő megjelenítésére. Előtérben áll a helyi táncanyag, tánchagyomány tanítása, amely végigkíséri az egész oktatási folyamatot. A tananyag elrendezése elősegíti, hogy a különböző képességű tanulók a képzési szintek végére
azonos
kompetenciákkal.
módon A
rendelkezzenek
néptánc
oktatása
az
elvárt
során
ismeretekkel,
kulturális
értékeket
képességekkel, közvetítünk.
Művészetoktatásunk a képességek fejlesztésének színtere. Lehetővé tesszük mindenki számára – beleértve a kisebbségeket valamint a hátrányos helyzetű gyermekeket is – az önkifejezés és azonosulás esztétikai útjának elérését, segítve ezzel a személyes kreativitás kibontakozását és az egyéniség fejlődését. 3.
NEVELÉSI PROGRAM
3.1. Az általános és alapfokú művészeti iskola nevelő-oktató munkájának pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. Hiszünk a
nevelés
lehetőségében,
munkánk
fontosságában, tisztában vagyunk
felelősségünkkel. 2. Igyekszünk korszerűen és helyesen értelmezni az iskola szerepét a gyermek személyiségének fejlődésében. Tudjuk, hogy a személyiség formálásában az otthoni hatás a döntő, és hogy nem kis mértékben befolyásolják azt a társadalomban lejátszódó történések és jelenségek is. Ugyanakkor tény, hogy az iskola a tanulóifjúság életének második legfontosabb színtere, ezért az ott ért hatások mindenképpen módosítják személyiségük fejlődését. Kiszűrjük és közvetítjük azokat a tartós és kívánatos, nemzeti, európai és összemberi értékeket és tendenciákat, amelyek segíthetnek abban, hogy gyermekeink maguk és környezetük számára hasznos, azaz humanista szemléletű, művelt, kreatív, testileg, lelkileg egészséges személyiséggé fejlődjenek. 3. Nevelőtestületünk a pedagógiai folyamat egészében érvényesíti a NAT-ban is képviselt értékeket, így: 9
humanizmus értékeit: az élet tiszteletét, az emberi méltóság tiszteletét, a természettel való összhang, a tudás, az alkotás megbecsülését; a demokrácia értékeit: az egyén és a közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartó magatartást; az általános műveltségen alapuló, más népek hagyományait, kultúráját és szokásait ismerő és tiszteletben tartó, egészséges nemzeti öntudatot; valamint azokat az általános és alapvető erkölcsi normákat, érzelmi, akarati és viszonyulásbeli jellemvonásokat befogadó beállítódást, melyek nélkül a testileg-lelkileg egészséges, harmonikus személyiség elképzelhetetlen. Fenti értékeket közvetítjük alapfokú művészeti iskolánkban is. Mindezek az értékek jelen vannak tehát iskolánk tantervében: követelmény- és értékelőrendszerében, tananyagában, valamint a tanulók számára biztosított tevékenységi formákban. 4. Iskolánk fő célja tehát a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás, alapfeladata az értékközvetítés és a képességfejlesztés, melyek fő eszköze az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátíttatása, gyakoroltatása és az élményt nyújtó tevékenykedtetés, az ökoiskolai háttér támogatásával. 5. Iskolánk fő jellemzője a demokratikus légkör, a változatos tevékenységi formák lehetősége minden tanuló számára a tanórán kívül is, valamint a folyamatos tehetséggondozás. Ezeket a jellemző vonásokat töretlenül fenntartjuk, hiszen tudjuk, hogy a konkrét nevelés /a tervszerű ráhatás / eszközén kívül céljaink eléréshez feltétlenül szükséges az állandó példamutatás, és az egységes szokásrend nevelő ereje is. Célként megjelölt személyiségfejlesztést tartjuk szem előtt a tehetséggondozás értelmezésében is. Lehetőségeinkhez mérten minél többféle tevékenységre biztosítunk lehetőséget a gyerekek számára, hogy adottságaik felszínre kerülhessenek, képességgé fejlődhessenek, egyéni irányultságaik differenciálódhassanak, ezzel is segítve a majdani pályaorientációt. 6. Céljaink eléréséhez legfontosabb partnernek tekintjük a gyerekeket, a szülőket, a családot, és a tágabb társadalmi környezetet. Messzemenően figyelembe vesszük igényeiket, és azokat - iskolánk jó hagyományait megőrizve, az anyagi lehetőségeinkhez mérten, a tanulók életkori sajátosságainak szem előtt tartásával, valamint a hosszabb távú elvárásokhoz igazodva - igyekszünk kielégíteni. 7. Alapvető célnak tekintjük a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést. Előnyben részesítjük a tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárásokat. 10
8.
Művészeti iskolánk célja néphagyományunk megismertetése, tovább éltetése és újraalkotása, kulturális örökségünk megbecsülése.
9.
Intézményünkben a néptánc iránt érdeklődő tanulóink számára biztosítjuk készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását.
10. A hangsúlyt a követelmények teljesítésével történő képesség – és személyiségfejlesztésre helyezzük.
3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk olyan személyiségek fejlesztése, akik érdeklődők, nyitottak a világ dolgaira, képesek problémáikat önállóan megoldani, kötelességeiket teljesítik, képesek egymással együttműködni, tisztességesen versenyezni, vannak ambícióik, elsajátítják a szociális értékrendet, segítőkészek, társadalomtudatuk, éntudatuk egészséges, ismerik népünk kultúráját, hagyományait. Nevelési feladataink általános és a művészeti iskolánkban: 1. Felfedezési vágy erősítése. 2. Játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése. 3. A tanulói kötelességtudat, munkafegyelem kialakítása, fenntartása. 4. A tanulói ambíció fejlesztése. 5. Globális szociális értékrend elsajátítása. 6. Szociális kommunikáció, együttműködés, demokratikus versengés kialakítása, fejlesztése. 7. Segítőkészség fejlesztése. 8. Együttműködési képesség fejlesztése. 9. Reális önismeret kialakítása. 10. Az önpusztító, hátrányos komponensek kialakulásának megelőzése, az előnyös komponensek gyarapítása. 11. Az alapfokú művészeti oktatás–neveléssel a teljes emberré válás elősegítése 12. Az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhang megteremtése 13. A közösségformálás, a szociokulturális hátrányok csökkentése, a kulcskompetenciák fejlesztése, és a tehetséggondozás elősegítése. 11
14. Egészséges, jó mozgású, jó tartású tanulók nevelése, akik értik és szeretik a táncművészetet. 15. Népi kultúra, népélet jelenségeinek, értékeinek megbecsülése, múlt és jelen értékeinek befogadása.
3.3
Kiemelt fejlesztési irányok Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség-képesség területek az alábbiak: olvasáskészség íráskészség elemi számolási készség gondolkodási képesség (induktív gondolkodás, deduktív gondolkodás, rendszerező képesség, problémamegoldás, következtetés) személyiségfejlesztés hatékony tanulás módszerei szövegértés, szövegalkotás képessége matematikai, logikai képesség zene informatika környezettudatosság
3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk pedagógiai programja teret ad a sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának. Fejlesztjük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét. A tevékeny közösség nevelőerejének óriási jelentősége van az egyén fejlődése szempontjából, ezért egyik legfontosabb célunk a közösségformálás: a) ösztönözni a tanulók önfejlesztő magatartásformáit, b) fejleszteni a beilleszkedés és a közös tevékenység iránti igényt. A gyermekekben alakuljon ki az egymással és a felnőttekkel való kapcsolattartás szükséglete. A "team-modell" szélesebb körű alkalmazásával, a diákság körében kialakított bizottsági munkaformák előtérbe helyezésével az egyszemélyi megbízatási rendszer fokozott háttérbe szorítása történjen meg. Közösségfejlesztési feladatainkat az alábbi területeken határozzuk meg:
12
1./ Egész napos oktatás, nevelés, napközi otthon, tanulószoba 2./ Osztályközösségek 3./ Néptánc tanszak csoportjai 4./ Diákönkormányzat 5./ Szabadidős foglalkozások 1./ Egész napos oktatás, nevelés Az iskolában folyó egész napos oktatás, nevelésen olyan intézményes nevelési formát értünk, amelyben a tanulók minden nap körülbelül nyolc órát töltenek az iskolában, az iskola pedig arra törekszik, hogy a különböző tevékenységi formákban az oktatást és a nevelést egységes folyamattá alakítsa.
Szervezeti forma: Minden osztálynak több tanítója van, akik tanítják a tantárgyakat és vezetik a szabadidős tevékenységeket is a délelőtti és délutáni időszakban egyenletesen elosztva. Az egész napos oktatás, nevelésben a tanítási órán kapott házi feladatot az önálló foglalkozás idejében oldja meg a tanuló. Az önálló foglalkozáson a pedagógus a felkészülés és a feladatkészítés egész folyamatát figyelemmel kíséri. Itt lehetőség van olyan gyakorló feladatok elvégzésére is, amelyeket a hagyományos formában a szülők segítségével oldanak meg. (pl. hangos olvasás, verstanulás) Szabadidő: Az egész napos oktatás, nevelésben szabadidőnek általában azt az időt tekinthetjük, amelyet órarendileg meghatározott időben, de nem kötelező tevékenységi formával töltenek el a tanulók. Alapvető törekvés az legyen, hogy mindenki azzal foglalkozzon, amihez éppen kedve van. Amikor csak lehet, ezt az időt töltsék a szabad levegőn a gyerekek.
A pedagógus sajátos feladatai az egész napos oktatás, nevelésben: a gyermekek sokoldalú megismerése közösségi nevelés - egyéni bánásmód a hátrányos helyzetű tanulók nevelése 13
a tanítás és tanulás egységes folyamattá alakítása a szabadidő pedagógiai irányítása a pedagógusok egymás közötti kapcsolata a család és az iskola kapcsolata 2./ Osztályközösségek A pedagógus és a diák együttműködése azon múlik, hogy az osztályfőnök /szaktanár / hogyan tudja a tanulót motiválni önnön nevelésében, felkelteni önművelési igényét. Váljék tudatossá, hogy a tanulási folyamat egy életre szól. /Legyen tudásvágy, és ne kényszer! / Az osztályközösség hagyományteremtése és ápolása, a hagyományrendszer működtetése szép, maradandó élményt nyújtson az adott közegben. közös munkaakciók osztályszépítés hulladékgyűjtés osztályok közötti tanulmányi, ill. sportversenyek pályázatok osztálykirándulások táborozás 3./ A néptánc tanszak csoportjai A kapcsolódó műveltségágak elsajátítása által éljék át a közös munka örömét, becsüljék meg egymás munkáját, tudjanak empátiával közeledni egymáshoz. A közösségfejlesztés színterei: a tanítási órák, fellépések, szabadidős rendezvények, szakmai táborok. 4./ Diákönkormányzat Közösségfejlesztési feladataink megoldásának igen nagy színtere. Tevékenysége egyik eszközeként célunk, hogy szervezze az iskola tanulóinak közösségi életét. a) Működése: Iskolánkban a DÖK két funkciót tölt be: A tanulók szabadidejének szervezése a tanulók legfontosabb érdekképviseleti és érdekérvényesítési szervezete
14
Véleményezési, javaslattételi jog szempontjából a diáktanács minősül a tanulók nagyobb közösségének. b) Felépítése: -
tagjai:
az iskola 3-8. évfolyamos tanulói, akiket az osztályközösségek delegálnak./ osztályonként 3 fő / Az 1-2. osztályos tagok megfigyelő szerepet töltenek be.
-
vezetőség: évenként választják a vezetőségi tagokat: /szeptember 30-ig/ elnök, alsó, ill. felső tagozatos helyettes
c) Munkarend: Havonta egyszer, illetve szükség szerint ülésezik.
d) Munkaterv: Minden tanév szeptemberében készítik el a munkatervet, amely a közösségfejlesztési szempontokat figyelembe véve a tanulók kisebb, nagyobb csoportjainak nyújt tevékenységi lehetőséget. A konkrét programokat, feladatokat a mindenkori munkaterv tartalmazza. 5./ Szabadidős foglalkozások Célunk az önfegyelem, versenyekre való felkészülés, együttmozgás, egészséges versenyszellem fejlesztése. Csapatjátékok, csapatsportok vagy páros versenyek szervezésével a kölcsönös segítőkészség és karitativitás kapjon nagyobb hangsúlyt. Iskolánkban fokozni kell a társadalmilag értékes, de egyénileg is eredményes konstruktív magatartásformák kialakítását. Az intellektuális és manuális jellegű alkotótevékenységek tanulmányi versenyek, pályázatok / kapcsán az értékóvó, értékteremtő magatartás tudatosabb gyakorlására kerüljön sor. 3.5. A tanulás tanítása Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.
15
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. A teljesítményképes konvertálható tudás kialakítása a mai kor követelménye. A tanulási-tanítási tevékenységek általános céljai: A tanulási motívumok fejlesztése: A tanulási tevékenységet szándékos, céltudatos tevékenységgé kell alakítani. A tantárgyi kötődés erősítésével a pályaválasztás segítése a tanulás értékének tudatosítása, önművelési igény fejlesztése. Értelmi képességek fejlesztése: Megismerési képesség fejlesztése: megfigyelések írásbeli lejegyzésének képessége: jegyzetelés, vázlatírás. Értelmezési képességek fejlesztése törvények, szabályszerűségek megismerésével. Indoklási, bizonyítási képesség fejlesztése. Kommunikációs képesség fejlesztése: Szövegértéssel, szövegalkotással szóban és írásban egyaránt. Gondolkodási képesség terén az elvont gondolkodásmód továbbfejlesztése, a problémamegoldó képesség kiemelt fejlesztése. Informatikai képesség fejlesztése: A könyvtár és az Internet eszközszintű használata. A számítógép működtetésének, kezelésének elsajátítása. Idegen nyelvi képesség terén a beszédértés és a beszélgetési képesség fejlesztése. Környezettudatos magatartás fejlesztése Feladatunk: Korszerű, tudományos alapokon nyugvó, világnézetileg semleges, továbbépíthető, mobilizálható ismeretanyagot közvetíteni. A jártasságok, készségek, képességek elmélyítése, megszilárdítása a gyakorlati tevékenységek során. Eszközünk a tanítási-tanulási tevékenység során elsősorban a tanulókra szabott differenciált
fejlesztés,
törekedve arra,
hogy minden irányú tevékenységet
szemléletesség, a cselekedtetés és önálló munkáltatás hasson át. 16
a
Tanítjuk: az egyéni tanuláshoz szükséges technikákat tanórákon, egész napos iskolában az önálló tanulás keretében a segédeszközök használatát az önálló szövegfeldolgozás technikáját az írásbeli-szóbeli beszámolás technikáját. Alkalmazandó tanulási technikák: bemutatás, szemléltetés, kommunikáció ellenőrzési értékelési szempontok közös megbeszélése beszélgetés (önkifejezés, önértékelés, szóbeli felelet, kiselőadás, szóbeli beszámoló) viták szövegmagyarázat és reprodukció önálló kutatómunka egyéni és csoportos kísérletek, megfigyelések vázlatírás, jegyzetelés, feleletterv információgyűjtés, önálló rendszerezés adatok elemzése, analízis-szintézis kreatív ismétlés többféleképpen (rendezni, csoportosítani, egyszerűsíteni, strukturálni, osztályozni, kategorizálni, hierarchiát megállapítani) grafikai ábrák, sémák, gondolattérkép segítségével rögzítés, bevésés 3.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek E program megvalósításának elsődleges színtere a tanítási óra. A tehetséggondozás, a képességek kibontakoztatása szorosan összefügg minden olyan pedagógiai tevékenységünkkel, amely hozzájárul a gyermek továbbtanulásra való felkészítéséhez. Olyan iskolai légkört, igazgatási, pedagógiai tevékenységet alakítunk ki, amely minden tanuló részére biztosítja azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy képességeit, tehetségét kibontakoztathassa. Az alábbi lehetőségeket biztosítja az iskola: képességek szerinti csoportbontás
17
konzultáció tanulási problémákról, illetve bármely, a tanulót vagy csoportjaikat foglalkoztató kérdésekről: felkészítés versenyekre, beleértve tanulmányi versenyeket, néptánc fesztiválokat is pályaválasztási tanácsadás a könyvtár használata a nem kötelező tanórán kívül tanulható tárgyak tanulása néptánc tanszakon is iskolai sportkör szakkörök tanulmányi osztálykirándulás az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata Néptánc tanszakon: képességfejlesztő, tehetséggondozó órák tehetséges tanulók felkészítése szólótáncversenyre felkészítés szakirányú továbbtanulásra kérésre előrehozott vizsga szervezése 3.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Célunk: a gyermek problémáit minél korábban felismerni, minél hatékonyabban kezelni, megelőzve súlyosabbá válásukat. Nagy hangsúlyt kell helyeznünk a megelőző tevékenységre. A feladatellátás feltételei: A gyermekvédelmi feladatok ellátása minden pedagógus kötelező feladata. Feladataink rendszere: 1. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése 2. A veszélyeztetettség felismerése 3. Segítségnyújtás 4. Jelzési kötelezettség 5. Együttműködési kötelezettség a gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel
Általános prevenciós feladataink
18
Olyan környezet és iskolai légkör kialakítása, amelyben tanulóink jól érzik magukat, fontosnak érzik magukat. Szülők, tanulók, kollégák tájékoztatása a gyermekek jogairól, a gyermek jóléte érdekében működő szervezetekről, azok elérhetőségéről. (A szülői értekezletek, osztályfőnöki órák, hirdetések témája lehet.) Szakemberek bevonásával az egészséges életmód kialakulását segítő ill. az önsors rontó karrier megelőzését szolgáló programok szervezése a tanulók és szüleik körében pl. Rákóczi Ifjúsági és Sportnap, vetélkedők. Folyamatos, konzultációs, segélykérési lehetőség biztosítása diákok, szülők számára pl. a gyermekvédelmi feladatok koordinálásával megbízott pedagógus fogadóóráin, napközbeni elérhetőségével. A tanulók tájékoztató füzetébe rögzítésre kerül a tanév elején a gyermekvédelmi feladatok koordinálásával megbízott pedagógus neve, fogadóórájának ideje. Belső
továbbképzéseken,
szakmai
értekezleteken
felkészíteni
a
pedagóguskollégákat az egyes veszélyeztető tényezők és "korai tünetek" felismerésére. Programokat kell biztosítanunk tanulóink számára szabadidejük hasznos eltöltéséhez.
A
délutáni
foglalkozások,
szakkörök,
osztályprogramok,
könyvtárlátogatás stb. szervezésével alternatívát adhatunk valamennyi diákunk számára a pozitív élményszerzéshez. Szociális ellátások számbavétele. A szülők tájékoztatása szülői értekezleteken, egyéni tanácsadás során az ellátási formákról. A gyermekek magatartásának hirtelen megváltozása a hátrányos tendenciák megjelenésének időben való jelzése, a hiányzások figyelemmel kísérése - főként az igazolatlan hiányzások jelzése valamennyi pedagógus, főként az osztályfőnök feladata. A tanulók egyéni képességeinek, személyiségének megismerése birtokában aktívan segíteni kell a tanulóink pályaorientációját, a szülők informálását. Karitatív tevékenység.
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos feladataink
19
A hátrányos helyzetű tanulók felmérése tanév elején az osztályfőnök közreműködésével.
Nyilvántartás
vezetése.
Egyeztetés
a
Gyermekjóléti
Szolgálattal. A gyermek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, adott esetben javaslattétel a változtatásra pl.: külső szakember bevonása, fejlesztő foglalkozáson való részvétel. Tanácsadás, egyéni segítségnyújtás, beszélgetés a gyermekkel, a család tagjaival, szükség szerint az iskolapszichológussal együttműködve. Családlátogatás, segélyek, anyagi támogatáshoz való hozzájutás segítése. Az iskolában 16 óráig való benntartózkodás és/vagy menza biztosítása a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében kiemelten fontos. Tapasztalatcsere,
információ
a
Gyermekjóléti
Szolgálat
munkatársaival,
családgondozójával a gyermekről. Mentálhigiénés és/vagy bűnmegelőzési programok szervezése szakemberek bevonásával. A DÖK munkájában, rendezvényein való aktív részvételük segítése. A hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az alapfokú művészeti iskolában is, a néptáncoktatók kapcsolattartása a gyermekvédelmi feladatok koordinálásával megbízott pedagógussal és a szülővel. A gyermekvédelmi munkával összefüggő egyéb feladatok Minden pedagógus feladata: pedagógiai - pszichológiai ismeretének bővítése önképzéssel a gyermeki jogok alapos ismerete a hatályos jogszabályok, törvények megismerése a DÖK-kel való kapcsolattartás, segítségnyújtás dokumentáció vezetése együttműködés a gyermekvédelemben részt vevő intézményekkel új pedagógiai módszerek gyűjtése, közzé tétele a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatírás. javaslattétel figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését karitatív tevékenység 3.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 20
Célunk a lassúbb fejlődésű, tanulási vagy magatartási nehézségekkel, tanulási és viselkedési zavarokkal, illetőleg értelmi és mentális hátránnyal, fogyatékossággal küzdő tanulóink kiszűrése és fejlesztése. A felzárkóztatás a hiányos alapismeretek pótlása mellett, a különböző képességek, készségek fejlesztése, rehabilitációja és a szocializációs folyamat megsegítésére is irányul. Fontos a megfelelő tanulási technikák elsajátíttatása. A tanulók kiválasztásában az osztályfőnök, a szaktanárok, valamint a gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus összehangolt munkája szükséges. Az osztályfőnök és a szaktanár kiemelt feladata, hogy a félévi és év végi osztályozó értekezlet előtt a bukásra álló tanulók és a képességeik alapján elvárható teljesítmény alatt teljesítők szüleit tájékoztatja. A felzárkóztatást segítő program megvalósítását a tanórákon kívül különböző területen végezzük: 1.
Rehabilitációs és fejlesztő foglalkozások
2.
Korrepetálás
3.
Napközi otthonos, tanulószobai foglalkozások
4.
Egyéb, a speciális fejlesztés területei
Intézményünk a sajátos nevelési igényű gyermekeket, a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulókat látja el (2012.09.01-től az Nkt. 47.§ (3) alapján az új kategória: egyéb pszichés fejlődési zavar, de 2015.09.01-ig az aktuális szakértői véleménnyel rendelkező tanulóknál a régi megfogalmazás használandó, folyamatos felülvizsgálati kifutással módosul).
Intézményünk felvállalja a 2011. évi CXC. számú Nemzeti Köznevelési Törvény 4. § 25. értelmében sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását differenciált tanulásszervezés, tanulásirányítás mellett. Foglalkoztatásuk az Irányelvekben meghatározottak alapján történik. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 139.§ (1) értelmében a sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési terv készül, melynek eredményeit legalább egy alkalommal írásban rögzíteni kell.
21
Az első osztályosok DIFER szűrését tanév elején és tanév végén végzi el a gyógypedagógus. A törvényben meghatározott vizsgálatok mellett, prevenciós jelleggel a teljes első évfolyam vizsgálata megtörténik. A gyengébb teljesítményt nyújtó gyermekek fejlődését fokozott figyelemmel kísérik a tanítók. Másodiktól nyolcadik évfolyamig az osztályban tanítók jelzése alapján egyéni vizsgálatok, szükség esetén felterjesztések történnek. Rehabilitációs foglalkozáson a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény Szakértői Bizottsága alapján BNO kóddal ellátott diagnózissal rendelkező sajátos nevelési igényű tanulóknak kell részt venniük. Fejlesztő foglalkozáson a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szolnoki Tagintézménye által beilleszkedési, tanulási, magatartási, nehézséggel diagnosztizált gyermekeknek kell részt venniük. A rehabilitációs foglalkozáson részt vevő gyermekek csoportbeosztása és óraszámának megállapítása a Nemzeti Köznevelési Törvény 6. sz melléklete alapján történik, melyet a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 138.§ (2) bekezdés részleteiben szabályoz. A sajátos nevelési igényű tanuló osztályozás alóli mentesítését a szakvélemény határozza meg, melyről az intézményvezető határozatban értesíti a szülőt. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók szakértői véleményben meghatározott teljes, vagy részleges tantárgyi mentességéről a szülő nyilatkozhat. Eldöntheti, él-e a mentesség lehetőségével, vagy nem. A szülő írásos kérelemmel fordul az intézményvezetőhöz, aki ebben az esetben ennek engedélyezéséről készült határozatban értesíti a szülőt. A foglalkozások tanórán kívül zajlanak. A foglalkozások felépítése minden esetben figyelembe veszi a gyermek egyéni képességeit, ehhez igazodnak a változatos munkaformák. Minden rehabilitációs és fejlesztő foglalkozáson részt vevő tanuló számára egyéni fejlesztési terv készül. Ezt minden tanév 12. hetéig kell elkészíteni a bemeneti mérés alapján. Tanév közben a tervezet folyamatosan módosítható a gyermek által diktált haladási ütem fényében. Egy-egy szakasz lezárásaként szintmérő írása történik, mely meghatározza a további lépéseket. A tanév zárásaként kimeneti mérés történik, mely alapján jellemzés készül a gyermekről az eredményei alapján. Ezen jellemzést a sajátos 22
nevelési igényű tanulók dokumentációjához csatolni szükséges, a BTMN-es gyermekek esetében, belső használatra készül. A hátránykompenzációs programunk fontos eleme, hogy a fejlesztők személye hosszú távon azonos legyen. A megszokottság a segítő nevelő személyében és az állandó környezet által biztosított biztonságérzet igen jelentős szerepet játszik a foglalkozások eredményességében Az adott pedagógustól elvárandó követelmény, hogy elfogadja a fejlesztés alapelveit, gyermekszerető, szakma iránt elkötelezett, továbbképzéseken megszerzett korszerű szaktudás birtokában legyen, közvetlen, toleráns, türelmes, elfogadó személyiségjegyekkel rendelkezzen. 2. A korrepetálás Azoknak a tanulóknak a felzárkózását, akik tartós hiányzás vagy egyéb okok miatt a tantervi
tananyag
elsajátításában
jelentős
lemaradást
mutatnak,
korrepetálás
szervezésével segítjük. Az 1-2. évfolyamon az egész napos iskola keretein belül a tanító szükség esetén az iskolai munkarend ideje alatt tart korrepetálást a lemaradó tanulóknak. A magasabb évfolyamokon kis csoportokat szervezve a szaktanár, az általa kijelölt időpontban korrepetálást tarthat. 3. Egyéb, a speciális fejlesztés területei: logopédiai foglalkozás nevelési tanácsadás gyógytestnevelés az orvosi szűrővizsgálatok alapján I. és II. kategóriába sorolt tanulók számára szervezzük
3.9.
A
beilleszkedési,
magatartási
nehézségekkel
összefüggő
pedagógiai
tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségek kialakulásának enyhítését a tanulási és viselkedési zavarok korai felismerését és diagnosztizálását iskolánkban az alábbi pedagógiai tevékenységek szolgálják: 1. Kapcsolatok fenntartása intézményekkel 2. Tevékenységeink az iskolán belül 1. Kapcsolatok fenntartása intézményekkel 23
1. Óvoda Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szolnoki Tagintézménye, Tanulási képességet vizsgáló bizottság 2. Nevelési Tanácsadó 3. Pedagógiai Intézet 4. Gyermekjóléti szolgálat 2. Tevékenységeink az iskolán belül -
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése /differenciált óravezetés, kooperatív módszerek alkalmazása főleg csoportmunkában /
-
korrepetálások
-
egész napos iskola
-
tanulószoba
-
szakköri foglalkozások
-
közösségfejlesztő programok
-
tolerancia, önismeret fejlesztése az osztályfőnöki órák témáiban
-
drogmegelőzési program
-
a
nevelők
és
tanulók
személyes
kapcsolata
/a
pedagógus
modellközvetítő szerepe, sikerélmény biztosítása, tanácsadás/ -
családlátogatás új tanulócsoport esetén
-
szükség szerinti családlátogatás
-
gyermekkel, szülővel való folyamatos kapcsolattartás
-
szeretetteljes bánásmód, odafigyelés az iskolai élet minden területén
-
– beszélgetés /szülők és gyermekek/
-
szükség szerinti esetmegbeszélés osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok/
-
pozitív diszkrimináció az általános iskola évfolyamain és az alapfokú művészetoktatásban:
Számonkérés esetén a szakvéleménnyel rendelkező tanulók minden számukra szükséges segítséget megkaphatnak a szakértői és szakvéleményekben foglaltak alapján: a tananyag mennyiségben és minőségben való csökkentése az egyéni képességekhez igazodva
24
az írásbeli és szóbeli feladatok megoldásához több idő biztosítása, kevesebb feladat adása segédeszközök biztosítása tanulási és számonkérő helyzetben egyaránt a tanuló választhat, hogy szóban, vagy írásban kíván számot adni tudásáról kérésükre a szaktanár felolvassa a feladatot külön feladat- és tételsort kapnak Az együttnevelés módozatai közül intézményünkben a funkcionális integrációt valósítjuk meg, az inkluzív pedagógiát részesítjük előnyben. 3.10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrány társadalmi hátrányos helyzetet takar. Ezek lehetnek: anyagi problémák, kulturális ingerszegény környezet, beilleszkedési magatartási zavarok, túl alacsony, vagy túl magas becsvágyszint, hibás önértékelés. Az ilyen problémákkal küszködő tanulókat, és gondjaik jellegét, a velük foglalkozó pedagógusnak van lehetősége felderíteni és azok megoldására szakszerű segítséget és útmutatást adni. Problémásabb eseteknél az a területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálat rendelkezésére álló változatos problémamegoldó stratégiával történő megsegítését kell igényelni. Az egészséges társadalom legkisebb egysége a család, és a gyermek nevelésének is a család a színtere. Így tehát a társadalom feladata, hogy a családokat olyan helyzetbe hozza, hogy az elláthassa ezt a feladatát, valamint szükség esetén segíteni abban, hogy a családon belül kialakuljon az igény a megfelelő családon belüli elrendeződésre, a kommunikáció, és megfelelő életvitel kialakítására. Az iskola pályázatok és a Rákóczi Diákjai Alapítvány útján igyekszik segíteni a hátrányos helyzetű tanulókat. Az anyagi jellegű probléma esetén az iskola jelzéssel él az illetékes szerv felé. Különös figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal történő foglalkozásra tanórákon kívül is. A gyermekek napközben ellátásába bevonjuk őket. Az Útravaló ösztöndíj programban való részvételüket kiemelten fontosnak tartjuk. Alapfokú művészeti iskolában a hátrányos helyzetű tanuló: - nem fizet térítési díjat - további – a fenntartó által meghatározott - kedvezményt kap a kitűnő tanulmányi eredménnyel rendelkező tanuló.
25
Az iskola - funkciójánál fogva - a nevelő-oktató tevékenységével, szabadidős programok biztosításával, a szülőkkel való szoros és folyamatos kapcsolattartással és más intézményekkel közös együttműködés révén tehet a probléma megoldásáért. Nevelő-oktató tevékenység A tanulási problémákkal küzdő gyerekek esetében, a kiscsoportos foglalkozások, az egyéni bánásmód elvének alkalmazása, a feltárt problémák tapintatos kezelése vezethet eredményre. Adott esetben, szakember vezette fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás lehet a megoldás. Nagyban hozzájárulnak az egészséges személyiség kialakulásához az értelmes, tartalmas szabadidő programok, művészeti és egyéb szakkörök, a sportolás, a hobbi tevékenységek. Természetesen érdeklődés és önkéntesség alapján, és nagyon lényeges, hogy ezek állandó és folyamatos programot jelentsenek a gyerekeknek. Az egész napos iskolai tanítási rend nem pótolja az otthont, a családot, de hasznos elfoglaltságok megteremtésével hiányokat pótol. Az iskola és a szülők kapcsolatában, mivel a pedagógus a gyermek érzelmi fejlődése szempontjából a megfelelő nevelési módszer kialakításában jártas szakember, így minden esetben ő a kapcsolatok irányítója, melyben figyelembe veszi a szülők igényeit, elképzeléseit, az iskola pedagógiai programját. 3.11. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái eddig is jelen voltak az iskolai nevelő-oktató munkában. Az évente legalább 2 alkalommal szervezett szülői értekezletek, a családlátogatások, a fogadóórák, az SZMK-választmányi ülések, pályaválasztási szülői értekezletek, a személyes beszélgetések mind-mind a szülők és a pedagógusok együttműködésének formái. Iskolánk már a NAT bevezetésekor is partnerként tekintett a szülőkre. Erre alapozva készült pedagógiai programunk. A tanulók 16 óráig történő foglalkoztatása szükségessé teszi – létszámtól függően – több tanulószobai csoport működtetését.
A szociális
hátrányok enyhítését
szolgáló
tevékenységeink a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése, a családlátogatások. A szülők bevonásával, illetve segítségével történnek ünnepeink, megemlékezéseink. 26
A rendezvényeink: a nyílt tanítási napok évente, a 2 alkalommal szervezett hulladékgyűjtés, Rákóczi Gála, mikulásünnepségek, farsang, félévi néptánc vizsgák, év végi néptáncgála, osztálykirándulások, táborozások. A szülői értekezleteken az aktuális feladatok megbeszélésén túl legyen egy-egy nevelési területet érintő téma. /Pl. az átmenet problémái óvoda-iskola, alsó-felső tagozat között. A fegyelmezett személyiség jellemzői; az iskolai értékelés rendszere, az egyes korosztályok pszichológiai problémái. / Szintén szülői, helyi igény hatására indítottuk 2003-tól a művészetoktatás keretében néptánc tanszakot. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők ne csak gyermekeiken keresztül kapjanak információkat nevelő munkánkról, ezért a foglalkozások előtt és után, valamint előre egyeztetett más időpontokban is készségesen állunk a szülők rendelkezésére, hogy tájékoztatást adjunk gyermekük előrehaladásáról, fellépéseinkről, programjainkról. Az alapfokú művészeti iskolában is folyamatos a kapcsolattartás a szülőkkel. Színterei: szülői értekezletek, megbeszélések, fellépések, utaztatás, nyílt órák, félévi vizsga, néptáncgála, nyári táborok. A szülők, diákok és pedagógusok együttműködését kívánja fejleszteni a három partner körében, reprezentatív mintán végzett partneri igény és elégedettségmérés, valamint ezek összegzése és értékelése, a fejlesztési irányok meghatározása.
4.
AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE
4.1. A képzés szakaszai, képzési idő, a képzés jellemzői Intézményünk általános iskola és alapfokú művészeti iskolaként működik. Az általános iskola feladatát alsó és felső tagozaton nyolc évfolyamon végzi. Az évfolyamok számozása 1-8-ig arab számokkal zajlik. A nevelés-oktatás osztálykeretben zajlik. A képzés szakaszai: alsó tagozat 1 - 4. évfolyam felső tagozat 5 - 8. évfolyam alapfokú művészeti iskola: képzési idő 12 év, 12 évfolyam, 6-22 éves kor Az oktatás csoportos formában zajlik előre meghatározott tematika szerint előképző,alap-és továbbképző csoportokban. Nappali rendszerű iskolai oktatásunk részei: 1. kötelező tanóra 27
2. választható foglalkozások, tevékenységi formák/, kötelezően választandó és szabadon választandó tanítási óra 4.2. Az iskola munkarendje 4.2.1. 1-2. osztály Egész napos oktatás 4.2.2. 3-8. osztály A tanítás rendjét az érvényes EMMI rendelet alapján szervezzük. Tanítási nap munkarendje: 0. óra 715-755-ig 800-tól 45 perces tanítási órák ciklusos órarend szerint 15 perces szünetekkel a hosszabb ebédidő biztosítása érdekében a 7. óra 1415 –kor kezdődik A tanítás befejezése utáni időszak: 3-4. évfolyam napközi otthonos foglalkozás 1200-1600 óráig illetve felső tagozat 1300-1600 óráig, A tanulók 16 óráig történő benntartózkodása után szülői igény alapján 17 óráig ügyeletet biztosítunk. Tanítás nélküli munkanapokon, tantestületi értekezlet, önképzés napján, tanítási szünetek idején a tanulók számára igény esetén - 10 fő felett - ügyeletet szervezünk. tanulószoba diákétkeztetés szakkörök, énekkar versenyek szervezése pályázati munkák támogatása a könyvtár és a számítástechnika terem teljes körű kihasználása iskolai diáksport versenyekre való felkészülés egyéni vagy kiscsoportos konzultációk szükség szerint
Az alapfokú művészetoktatás munkarendje:
28
Az általános iskolai órarenddel összhangban kell megoldani, hiszen az általános iskola első három évfolyamának népi játék és népi ének, népzenei alapismeretek, néptánc órái a délelőtti és délutáni órarendbe vannak beépítve, 4. évfolyamtól (alapfok 3.) 14 órától kezdődnek az órák. A néptánc oktatás iskolai rendszere miatt ezen órák beosztása prioritást élveznek az iskolában működő egyéb szakkörökkel szemben. 4.3. Tanulói jogviszony, átjárhatóság Tanulói jogviszony az általános iskolában és az alapfokú művészeti iskolában is felvétel vagy átvétel útján keletkezik, amely jelentkezéssel történik, s róla az iskola igazgatója dönt. A jogviszony a beíratás napján jön létre. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja határozza meg azokat a kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az évfolyamok és iskolák közti átjárhatóság biztosítására szükség esetén különbözeti vizsgát szervezünk. Amennyiben a tanuló teljesíti az adott évfolyamra bocsátás követelményeit, úgy abba az évfolyamba átvehető. 4.3.1. Belépés az iskola induló évfolyamára. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek tanköteles korú legyen. Az iskolába jelentkezéskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját a szülő személyi igazolványát a gyermek törvényes képviselőjéről szóló hivatalos okirat a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét, ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta / szükség esetén a szakértői bizottság véleményét Amennyiben a szülő nem igényli gyermeke számára 3. évfolyamtól a 16 óráig tartó foglalkoztatást, úgy kérelmét, indokokkal alátámasztva az intézményvezetőhöz kell benyújtania. A szülőnek el kell fogadnia az iskola pedagógiai programját. Az alapfokú művészeti iskola néptánc tanszakára való beiratkozás feltételei 1-3. évfolyamon megegyeznek az általános iskolába való beiratkozás feltételeivel. Ha a gyermek több művészeti iskola tanulója, a szülő írásban nyilatkozik arról, melyik művészeti iskolában kívánja térítési díj ellenében igénybe venni a művészetoktatást. 4.3.2. Belépés az iskola felsőbb évfolyamaira 29
A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját a gyermek törvényes képviselőjéről szóló hivatalos okirat az elvégzett évfolyamokat igazoló bizonyítványt az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot
Az
iskola
beiratkozási
körzetén
kívül
lakó
tanulók
felvételéről
az
iskola
intézményvezetője dönt, figyelembe véve a szülő kérését, a tanuló előző tanulmányi eredményét, magatartási és szorgalom érdemjegyét, az adott évfolyamra járó tanulók létszámát. Ha a körzeten kívül lakó tanuló tanév végi osztályzatainak átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az intézményvezető-helyettes, véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt. Az osztályba sorolást meghatározza az idegen nyelv tanításának módja. Az intézményvezető döntéséről a szülőt értesíteni kell. Ismerje meg a gyermek és a szülő iskolánk pedagógiai programját annak érdekében, hogy el tudják dönteni, elfogadhatónak érzik-e, összhangban áll-e saját értékrendjükkel a mi iskolai koncepciónk. Indokolt esetben ugyanazon az évfolyamon belül a tanuló átlépését másik osztályba az intézményvezető engedélyezheti.
4.3.3. Továbbhaladás, magasabb évfolyamra lépés A továbbhaladásról a szaktanár javaslatára a tantestület az osztályozó értekezleten dönt. Elmarasztaló értékelés esetén az egyetlen javítási lehetőség az augusztusi javítóvizsga. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola intézményvezetője felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, magántanuló. A tanuló osztályozó vizsgát tehet, ha: egy tanítási évben egyes tantárgyból az óraszám 30% hiányozta, egy tanítási évben 250 óránál többet mulaszt és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető évet ismétel-, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 30
Ha az osztályozó vizsgát a magántanulói státusz vagy a 250 órás hiányzás miatt kell tenni a tanulónak akkor az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1. évfolyam
magyar nyelv és irodalom, matematika
2-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika történelem természetismeret, idegen nyelv 7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv Az alapfokú művészeti iskolában a továbbhaladás feltételeit a helyi tanterv határozza meg. 4.3.4. Kilépés, a tanulói jogviszony megszüntetése Az iskolai tanulmányok befejezése előtt a szülő kérésére a másik iskola befogadó nyilatkozata alapján az átvétel napján. Fegyelmi eljárás után, amennyiben az írásbeli fegyelmi határozat "áthelyezés másik iskolába" fegyelmi büntetést állapít meg, akkor a befogadó iskoláról az igazgató gondoskodik. A tanulói jogviszony az átvétel napján szűnik meg. Ha a fegyelmi eljárás után az írásbeli fegyelmi határozat „kizárás az iskolából” fegyelmi büntetést állapít meg, akkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a szülői kezdeményezésre a más iskolába történő elhelyezés tizenöt napon belül nem történik meg a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. /Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 58.§. (5) bekezdés/ Tankötelezettség megszűnése esetén a szülői bejelentés tudomásul vételének napján. 31
Iskolai tanulmányok befejezése után az utolsó évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján. Az alapfokú művészeti iskolában megszűnik a tanuló jogviszonya, ha a szülő írásban bejelenti, hogy kimarad a tanuló a tanuló nem tesz eleget tanulmányi, vagy vizsgakötelezettségeinek illetve tanulmányait befejezte 5. AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 5.1. A tanulói teljesítmények értékelése intézményünkben A tanulók egyéni teljesítményét személyre szólóan jeggyel osztályozzuk, az öt fokozatú osztályozási skálát használva. Ebben az esetben alkalomszerűen írásbeli, vagy szóbeli /verbális / ellenőrzésről van szó. Az írásbeli vagy verbális megoldás választása a mindenkori ismeretanyag jellegéből, az illető szaktanár választási lehetőségéből és a tanuló legfontosabb személyiségjegyei alapján kristályosodik ki. A tanulási folyamat befejezésekor, témazárások idején, év végi mérések idején úgynevezett szummatív formációt alkalmazunk. Egy-egy téma zárásakor a tanulói teljesítményt érdemjeggyel, év végén az ötfokozatú osztályozási skálát alkalmazva osztályzatot adunk. Az értékelés verbálisan és írásban fogalmazódik meg. Az
értékelés
célja
tanulóink
teljesítményének,
tudásának
minősítése,
ezáltal
személyiségfejlődésük elősegítése, az esetleges lemaradás feltárása és kompenzálása, a tehetség felismerése, kibontakoztatása, a pályaorientáció elősegítése. Visszajelzés ez tanulóinknak, pedagógusainknak, és információ a szülőnek. Az értékelésnél figyelembe kell vennünk tanulóink minden megnyilvánulását. Tanórai, tanórán kívüli aktivitását, szóbeli és írásbeli feleleteit, felmérések, tesztek eredményeit, versenyen való szereplésüket, egyéni feladatvállalásaikat. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
Az 1. évfolyamon, valamint a 2. évfolyam első félévében minden tantárgy
esetében szövegesen értékelünk az alábbiak szerint: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul 32
Félévkor a naplóba és a tájékoztató füzetbe, tanév végén a naplóba be kell vezetni tantárgyanként megjelölve a négyfokú minősítés valamelyikét. Tanév végén a hivatalosan engedélyezett bizonyítvány pótlapon és törzslapon történik az értékelés. A választható órákon való részvétel „részt vett” megjelöléssel történik a dokumentumainkban. A szöveges értékelés alapelvei
minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontú legyen, vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, jellemezze a gyermek személyiségének fokozott figyelembe vétele, alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet, tárgyszerű, rendszeres és folyamatos legyen, közérthető legyen mind a tanuló, mind a szülő számára.
Célja:
belső motiváció fenntartása a gyermek önismeretének pozitív alapozása, fejlesztése, a tanuló önmagához mért fejlődésének nyomon követése, a külső, tekintélynövelő eszközök részbeni vagy teljes elhagyásával az oldott tanulási légkör megteremtése.
A szöveges értékelés típusai, funkciói: Diagnosztikus értékelés: korrekciós funkció, amely fontos információt ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez Formatív értékelés: fejlesztő funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak Szummatív értékelés: megerősítés, visszacsatolás, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információt. Rendszeressége: szóbeli értékelés folyamatos, magatartás és szorgalom értékelés havonta, tantárgyi értékelés – felmérők íratása után azonnali visszajelzés Félévi értékelés: értékelő lapon aláhúzással Tanév végi értékelés: bizonyítványban, gépi, szöveges értékelés
Az ellenőrzés formái: Megfigyelés (kötött, kötetlen) Szóbeli feleltetés beszámoló 33
kiselőadás Írásbeli dolgozat feladatlap tesztlapok témazáró Magatartás – szorgalom Értékelése havonta történik, példás, jó, változó, rossz, hanyag kifejezésekkel. A tanév végi bizonyítványban ugyanezek a kategóriák szerepelnek. Tantárgyanként minden szempontnál a tanulóra legjellemzőbb megfigyeléseket aláhúzással jelöljük. Szöveges értékelés az általános iskola 1. évfolyamán és a 2. évfolyam félévének végén a 3. számú függelékben leírt szempontok szerint történik. Szöveges értékelés az alapfokú művészeti iskola előképző évfolyamán a 4. számú függelékben rögzítettek alapján érvényesítjük.
A 2. osztály második félévétől a tanulók munkáját év közben érdemjegyekkel,
a félév és tanév végén osztályzattal minősítjük. Havonta legalább egy érdemjeggyel értékeljük a diák teljesítményét. Az érdemjegy szóbeli vagy írásbeli számonkérés eredménye lehet. Minden tantárgyból - jellegétől függően - igyekszünk rászoktatni tanulóinkat a szóbeli feleletre, hogy legyenek képesek összefüggő gondolatsorok, okokozati összefüggések és lexikális ismeretanyag önálló megfogalmazására. Írásbeli és szóbeli számonkérésünket, értékelésünket tartalmában a tantárgyi követelményekhez igazítjuk Az egyenletes terhelést figyelembe véve, egy napon maximum 2 témazáró dolgozatot íratunk. Az értékelés után megbeszéljük a típushibákat. A szülő számára fogadóórán, vagy előzetesen egyeztetett időpontban biztosítjuk a dolgozatokba való betekintést. A félévi és tanév végi felmérés a munkatervben rögzítettek alapján történik.
Értékelési határok megállapítása: alapfogalmak, alapműveletek, az adott tantárgyhoz kapcsolódó minimum szintű, a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretek mérésénél az alábbi százalékhatárok alkalmazandóak alsó és felső tagozaton egyaránt: 34
Teljesítmény
Érdemjegy
0-60%
elégtelen
/1/
61-71%
elégséges
/2/
72-81%
közepes
/3/
82-92%
jó
/4/
93-100 %
jeles
/5/
témazáró, optimum szintű dolgozatok esetében az alábbi százalékhatárok alkalmazandóak alsó és felső tagozaton egyaránt: Teljesítmény
Érdemjegy
0-32%
elégtelen
/1/
33-52%
elégséges
/2/
53-74%
közepes
/3/
75-89%
jó
/4/
90-100 %
jeles
/5/
Dicséretes jeles osztályzatot év végén az a tanuló kaphat, aki kiemelkedően teljesített a tanév során. 5.2. Értékelés az alapfokú művészeti iskola néptánc tanszakán Az értékelés szóban és írásban történik. Az előképzőben szöveggel, értékelő lapon: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul A szöveges minősítést a térítési díj/tandíj összegének megállapításához az alábbiak szerint érvényesítjük: kiválóan teljesített (5), jól teljesített (4), megfelelően teljesített (3, 2), felzárkóztatásra szorul (1) Az alapfokon, illetve a továbbképzőben számokkal kifejezett ötfokozatú érdemjeggyel értékelünk. Az ellenőrzés és értékelés az oktatás minden fokán: folyamatos: egész évben figyelemmel kísérjük a tanulók munkáját, és e folyamatot formatív funkciójú értékeléssel zárjuk. 35
időszakos: előre kijelölt és közölt feladatok alapján, amely kiterjed: a gyakorlati anyagra a tánchoz kapcsolódó néprajzi, népzenei háttérismeretre Értékelésünk összegző, lezáró funkciójú, mivel egy-egy nagyobb tanegység végén a tananyag elsajátítatásának mértékét állapítjuk meg. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók optimumszintre épülő írásbeli témazáró dolgozatainak, feladatlapjainak, értékelésekor az elért teljesítmény /pontszám / érdemjegyekre történő átváltása a következő arányok alapján történik: Teljesítmény
Érdemjegy
0-32%
elégtelen
/1/
33-52%
elégséges
/2/
53-74%
közepes
/3/
75-89%
jó
/4/
90-100 %
jeles
/5/
5.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei A tanulók magatartásának értékelése a tanulók, a nevelők és a szülők által elfogadott minősítési rendszer szerint történik. Egységes és objektív követelményrendszer tanulóink számára, melyet az általános iskolában és az alapfokú művészeti iskolában is alkalmazunk. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1 évfolyamon és a 2. évfolyam félévénél szöveges értékelést alkalmazunk. példás
/5/
jó
/4/
változó
/3/
rossz/
/2/
A 2. évfolyam második félévétől a 8. évfolyam év végéig a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 36
Az iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: példás /5/ az a tanuló, aki a - házirendet betartja - tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik - kötelességtudó, feladatát teljesíti - tisztelettudó - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik - az osztály és az iskola közösségi életében aktívan részt vesz - óvja és védi az iskola felszerelését, környezetét - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője, vagy megrovása jó /4/ az a tanuló, aki - a házirendet betartja - tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik - nincs írásbeli intője, vagy megrovása változó /3/ az a tanuló, aki - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be - a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik - igazolatlanul mulasztott - osztályfőnöki intője van
rossz /2/ az a tanuló, aki - a házirend előírásait sorozatosan megsérti 37
- magatartása fegyelmezetlen, rendetlen - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza - több alkalommal igazolatlanul mulasztott - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokú büntetése van A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte, /vagy megsértése / szükséges.
5.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Tanulóink szorgalmának értékelése a tanulók, a nevelők, és a szülők által elfogadott minősítési rendszer szerint történik. Egységes és objektív követelményrendszer tanulóink számára, melyet az általános iskolában és az alapfokú művészeti iskolában is alkalmazunk. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a 2. évfolyam II. félévétől 8. évfolyam végéig érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk. példás
/5/
jó
/4/
változó
/3/
hanyag
/2/
A tanuló szorgalmát az 1. évfolyamon és a 2. évfolyamon félévkor az osztályfőnök szövegesen minősíti, és azt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2. évfolyam II. félévétől a 8. évfolyamig a tanulók szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
38
Az iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: példás /5/ az a tanuló, aki -
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt
-
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi
-
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi
-
munkavégzése pontos, megbízható
-
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz
-
taneszközei tiszták, rendezettek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza
jó
/4/ az a tanuló, aki -
képességeinek megfelelő viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt
-
rendszeresen megbízhatóan dolgozik
-
a tanórákon többnyire aktív
-
többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti
-
taneszközei tiszták, rendesek
változó /3/ az a tanuló, akinek -
tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől
-
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti
-
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik
-
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja
-
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik
hanyag /2/ az a tanuló, aki -
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében
-
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg
-
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen
-
feladatait folyamatosan nem végzi el
-
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek 39
a tanuláshoz nyújtott nevelői, vagy tanulói segítséget nem fogadja el,
-
annak ellenszegül félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen
-
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte /vagy megsértése / szükséges. 5.5. Jutalmazási és elmarasztalási rendszerünk Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartás tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzá járul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az általános iskolai és az alapfokú művészeti iskolai jutalmazás formái: a)
b)
Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -
szaktanári dicséret
-
osztályfőnöki dicséret
-
intézményvezetői dicséret
-
nevelőtestületi dicséret
Az egész évben példamutató magatartást és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -
szaktárgyi teljesítményért
-
példamutató magatartásért
-
kiemelkedő szorgalomért
-
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.
c)
Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. 40
d)
Végzős diákjaink közül helyi minősítési rendszer alapján "Rákóczi Diákja" címet ítélünk oda egy tanulónak.
e)
Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és/vagy könyvjutalmat kaphatnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.
f)
Az
iskolán
kívüli
versenyeken,
vetélkedőkön,
illetve
előadásokon,
bemutatókon eredményesen szereplő tanulók intézményvezetői dicséretben részesülnek. g)
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és a szülő tudomására kell hozni.
h)
Jutalmazni lehet azt a gyereket, aki a képességei alapján a nála elvárhatónál jobban teljesít.
Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
-
a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy
-
igazolatlanul mulaszt, vagy
-
bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben kell részesíteni.
Az iskolai büntetések formái: -
szaktanári figyelmeztetés
-
osztályfőnöki figyelmeztetés
-
osztályfőnöki intés
-
osztályfőnöki megrovás
-
intézményvezetői figyelmeztetés
-
intézményvezetői intés
-
intézményvezetői megrovás
-
nevelőtestületi figyelmeztetés
-
nevelőtestületi intés
-
nevelőtestületi megrovás
-
fegyelmi büntetés: 41
Vétkes és súlyos kötelességszegés esetén fegyelmi eljárás alapján, indokkal ellátott írásbeli határozattal. A fegyelmi büntetés fokozatait és a fegyelmi jogkör gyakorlóját a hatályos és vonatkozó jogszabályok írják elő. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. 5.6. Vizsgarendszer Iskolánkban a 8. osztályos tanulók szummatív vizsgát tesznek tanév végén a következő tantárgyakból: Kötelező vizsgatárgyak: - magyar nyelv és irodalom - matematika Választható tantárgyak: lehetőségek és igények alapján Integráltan oktatott tanulásban akadályozott tanuló, figyelembe véve a rá vonatkozó, eltérő követelményrendszert, mentesítést kap a szummatív vizsga alól. A szakértői és szakvéleménnyel rendelkező tanulók esetében a vizsgákra is vonatkozik a pozitív diszkrimináció alkalmazása, egyénenként a rá vonatkozó lehetőségek alapján. Alapfokú művészeti iskolánk minden évben művészeti alapvizsgát szervez az alapfok 6. évfolyamon, művészeti záróvizsgát a továbbképző 10. évfolyamon végző tanulók számára. Az alapvizsga a továbbhaladás feltétele a továbbképző évfolyamaiba. A záróvizsga választható, ezért abban az esetben kerül megszervezésre, ha jelentkezik rá tanuló.
Vizsga tantárgyak Művészeti alapvizsga
Művészeti záróvizsga
Néptánc
Néptánc
Folklórismeret
Tánctörténet/folklórismeret
A vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókat a művészeti vizsgaszabályzat tartalmazza, melyet tanévenként szükség szerinti módosítással adunk ki.
6.
AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE 42
6.1. Az iskolai nevelés és oktatás tevékenységi rendszere 6.1.1. Tanítási órán alkalmazott módszerek és szervezeti formák Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez. E cél elérését a kötelező tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik elő: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az írásbeli házi feladatok a tananyag gyakorlását, elmélyítését szolgálják egyik óráról a másikra. Tanári magyarázattal előkészített házi feladatot adunk. Mindennapos testnevelés bevezetése 2012. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben. heti 3+2 testnevelés óra szervezése az érintett osztályokban, amelyből a +2 óra kiváltható –
szülői
kérésre,
sporttevékenységet
az
intézményvezető
folytató
igazolt,
engedélyezése egyesületi
után tagsággal,
versenyszerűen néptánccal,
gyógytestneveléssel. 6.1.2. Tanítási órán kívüli tevékenységek Óvoda- iskola átmenet problémáinak segítése Az óvodából iskolába kerülő gyerekek esetében az átmenet problémáit az alábbi tevékenységekkel segítjük: A leendő 1. osztályban tanító nevelők hospitálnak az óvodában. "Iskola-kóstolgató" programot szervezünk az iskolába készülő gyerekeknek. A foglalkozások lehetőséget teremtenek a gyerekek képességeinek, készségeinek szakszerű megfigyelésére. Alkalom nyílik arra, hogy a leendő tanító kapcsolatot teremtsen a kisgyermekkel, a szülőkkel fogadóórán találkoznak nevelőink. A szülők számára olyan előadásokat szervezünk, melyek megismertetik velük az intézményben folyó nevelő-oktató munka folyamatát, az iskola sajátosságait. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló 43
diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Egész napos oktatás, nevelés, napközi otthon, tanulószoba Intézményünkben 1-2. osztályban egész napos oktatás, nevelés, 3-4. osztályban napközi otthonos foglalkozásokat szervezünk. A délutáni időszakban az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben munkanapokon ügyeletet szervezünk (8-16 óráig), ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Diákétkeztetés Tanulóink számára, igény szerint, napi háromszori étkezés lehetőségét biztosítjuk. Az Önkormányzat által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az a tanuló, aki az alapszabályt elfogadja. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését
a különféle
sportágakban az
iskolai és
iskolán kívüli
sportversenyekre. Úszásoktatás Intézményünk helyi tantervében
foglaltaknak megfelelően
a 3.
évfolyamon
úszásoktatás folyik, 5. évfolyamos tanulóink pedig úszásórákon vesznek részt. Szakkörök
44
A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle /szaktárgyi, sport, művészeti stb./ versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen megrendeznek. Emellett természetesen az iskolán kívüli versenyeken való részvételt a tehetséges tanulók számára biztosítják. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve egyes szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. Az osztálykirándulást az osztályfőnökök szabadon szervezik, a tanév kezdetétől szeptember végéig, február 1-2. hetében és május közepétől a tanév végéig, melynek időpontját minimum egy héttel korábban bejelentik a helyettesítések megszervezése érdekében. Az osztályfőnöki munkatervben szerepeltetni kell a várható időpontot. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szerveznek. /pl. túrák, kirándulások, táborok, színház és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb./
Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség nyílik arra, hogy az iskola létesítményeit illetve eszközeit /pl. sportlétesítmények, számítógép stb./ a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használhassák. Alapfokú művészeti iskola tanulói térítési, vagy tandíj ellenében csoportosan használhatják az intézmény létesítményeit, eszközeit, a fellépő ruhákat. 45
Erkölcstan, hit- és erkölcstan oktatás: Hit- és vallásoktatás Az 1. évfolyamos valamint felmenő rendszerben magasabb évfolyamok tanulói beiratkozásakor, illetve átiratkozásakor az intézményvezető az egyházi jogi személytől kapott tájékoztatás alapján lehetőséget biztosít a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházak számára, hogy az érintett diákok hit- és erkölcstan oktatásban részesüljenek. Az erkölcstan tantárgy helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben szervezzük meg iskolánkban. . az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek a hit és erkölcstan oktatásban még nem részesülő tanulóknak. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Tanórán kívüli tevékenységek az alapfokú művészeti iskolában: - fellépések - szabadidős tevékenységek - szaktáborok
6.2. Hagyományaink Összetartozásunk szimbólumaként a 2014/2015. tanévtől sulinyakkendőt használnak tanulóink. 6.2.1. Tanulmányi versenyek 1-8. osztályig helyi, megyei, regionális, országos és levelező versenyeken való részvétel lehetőségeinkhez mérten. Néptánc tanszak: részvétel néptáncfesztiválokon, szakmai versenyeken. 6.2.2. Ünnepeink, megemlékezéseink 46
Az EMMI rendeletben meghatározottak /3§ (2) c pontja/ és az iskolai hagyományok alapján. A tanulói részvételt és a felkészülést az éves munkaterv szabályozza.
6.2.3. Rendezvényeink Nyílt tanítási nap Iskolakóstolgató Népszokásokhoz és Jeles napokhoz kapcsolódó projektek (Szüreti projekt, Egészségnevelési projekt, Mikulás, Karácsony, Farsang, Gergelyjárás, Nemzeti ünnepeink, Anyák napja, Húsvéti projekt, Víz világnapja, Föld napja) Hulladékgyűjtés /évi két alkalommal/ Rákóczi Gála vagy Alapítványi bál Néptáncgála (év végén) Drámagála Ifjúsági és Sportnap, Revans Kupa
6.2.4. A település többi intézményéhez, szervezetéhez kötődő tevékenység A településen és a különböző civil szervezetek által szervezett rendezvényeken igények és lehetőségeink szerint részt veszünk. 6.2.5. Értékelési hagyomány Minden évben egy nyolcadik osztályos tanuló nyerheti el a "Rákóczi diákja" címet a tanulók és a nevelők javaslata alapján. A díjat a ballagáson veheti át a nyertes. Ugyancsak ekkor köszönjük meg a nyolcadik osztályok szülői munkaközösségének a segítő munkáját. Alapfokú művészeti iskolánkban tanév végén az „Év néptáncosa” címet adományozzuk az arra érdemes tanulónak, a néptáncpedagógusok javaslata alapján. Az átadás időpontja a ballagás.
7. HELYI TANTERV Az általános iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és az óraszámait a függelék tartalmazza. A tantárgyak és a tantárgyakra jutó óraszámok meghatározása Nemzeti Alaptanterv által előírt műveltségi terültek és az ezekhez javasolt időbeli 47
arányok, valamint a kerettantervek előírásainak figyelembevételével történt. Részletes helyi tantervek a mellékletben. A néptánc tanszakon a 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló előírások érvényesek. Részletes helyi tanterv a mellékletben.
7.1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának alapelvei az általános és az alapfokú művészeti iskolában -
tantervi célok, követelmények
-
a tananyag tartalma, szerkezete
-
a tanulók életkori sajátosságai
-
az adott osztály értelmi színvonala, az adott tantárgyhoz való viszonyulása
-
a szülők, a tanulók igényei a továbbtanulást illetően
-
az adott tantárgy tanításában a tanulási információk átadásának legjellemzőbb módszerei, /szóbeli módszerek, írásbeli módszerek stb./
-
az adott tantárgy tanításában leggyakrabban alkalmazott munkaformák
-
a tantárgyat gondozó szaktanár szakma iránti elkötelezettsége
-
iskolánk tárgyi feltételeinek jellemzői
A tankönyv kiválasztás, rendelés szabályai -
A tankönyveket a munkaközösségek választják ki a hatályos tankönyvtörvény alapján minden évfolyam és minden tanulócsoport számára szakmai indokok alapján.
8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola első ízben 2015. szeptember 1-jétől szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 48
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: A nevelők munkaközösségei minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását; A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: az iskola intézményvezetője a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők munkaközössége tehet javaslatot. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskolai pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában;az iskola könyvtárában; az iskola intézményvezetőnél; a Városi Könyvtárban;
9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI 1. Egészségfejlesztési és környezeti nevelési program 2. Általános iskola helyi tanterve 3. Alapfokú művészeti iskola helyi tanterve 4. Szöveges értékelés 1. évfolyamon és 2. évfolyamon félévkor 5. Vizsgaszabályzat 6. Házirend 7. Osztályfőnök feladatai
49
50
51
52
1.sz függelék
Tantárgyi rendszer és óraszám 1-8. évfolyamon heti bontásban Évfolyamok Műveltségterület
Tantárgyak
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
8
8
7
7
5
5
3,5
3,5
Élő idegen nyelv
Angol/német nyelv
0
0
1
3
3,5
3,5
3
3
Matematika
Matematika
5
5
5
4
4
4
3,5
3,5
Történelem
0
0
0
0
2
2
2,5
2,5
Erkölcstan/ Hit- és erkölcstan
1
1
1
0
1
1
1
0
Természetismeret
0
0
0
0
2,5
2,5
0
0
Környezetismeret
1
1
1
1,5
0
0
0
0
Fizika
0
0
0
0
0
0
1,5
1,5
Biológia
0
0
0
0
0
0
1,5
1,5
Kémia
0
0
0
0
0
0
1,5
1,5
Földrajz
0
0
0
0
0
0
1,5
1,5
Ének-zene
2
2
2
1,5
1
1
1
1
Rajz
2
2
2
1,5
1
1
1
1
Hon- és népismeret
0
0
0
0
1
0
0
0
Informatika
0
0
0
0
0
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0,5
0,5
3*+2
3*+2
3*+2
5
5
5
5
5
0
0
0
0
1
1
0,5
0,5
Ember és társadalom
Ember a természetben
Földünkkörnyezetünk
Művészetek
Informatika
Életvitel és gyakorlati Technika és életvitel ismeretek Testnevelés és sport
Testnevelés
Osztályfőnöki
Osztályfőnöki
Kötelező óraszám
2014/2015.
23
23
20
22,5
28
28
27,5
25
Kötelező óraszám
2015/2016.
23+2
23+2
23+2
24,5
28
28
28,5
27,5
*A heti plusz kettő órát néptánc foglalkozás keretében biztosítjuk.
53
2. sz. függelék A TANTÁRGYI HETI ÓRASZÁMOK 2013. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL Tantárgyak
1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
8
8
7
7
5
5
4
5
Idegen nyelv
0
0
1
3
3,5
3,5
3
3
Matematika
5
5
5
4,5
4
4
4
4
Erkölcstan/hit- és erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1,5
0
0
0
0
Történelem
0
0
0
0
2
2
2
2
Természetismeret
0
0
0
0
2,5
2,5
0
0
Fizika
0
0
0
0
0
0
2
1,5
Kémia
0
0
0
0
0
0
1,5
2
Biológia-egészségtan
0
0
0
0
0
0
2
1,5
Földrajz
0
0
0
0
0
0
1,5
2
Ének-zene
2
2
2
2
1
1
1
1
Hon- és népismeret
0
0
0
0
1
0
0
0
Rajz
2
2
2
2
1
1
1
1
54
Informatika
0
0
0
0
0
1
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
0
Testnevelés
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
0
0
0
0
1
1
1
1
A rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
28
28
31
31
2013. szept.
2014. szept.
2015. szept.
Bevezetésre kerül:
2013. szeptember 1-jétől az 1. évfolyamon kerül bevezetésre
55
3. sz. függelék
NÉPTÁNC TANSZAK ÓRAFELOSZTÁSA
A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 Tantárgyak Főtárgy: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Folklórismeret (3–6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban: Folklórismeret Tánctörténet Választható tantárgyak: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Népzenei alapismeretek (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Táncjelírás–olvasás (9–10. továbbképző évfolyamon)
56
Óraterv
Évfolyamok Tantárgy
Főtárgy
Előképző
Alapfok
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
2
2
3-4
3-4
3
3
3
3
3-4 3-4
3
3
1
1
1
1
1
1
Kötelező tárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra
Továbbképző
1
1
1
1
2
2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2 1-2
1-2
1-2
2-4
2-4
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6 4-6
4-6
4-6
A táblázat összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az adott tanévben tanítandó tantárgyak körét és óraszámát évfolyamonkénti bontásban az éves tantárgyfelosztás tartalmazza. A választható tantárgyakról beiratkozáskor a szülő (tanuló) írásban nyilatkozik. A választható tantárgyak közül minden tanévben azokat kínáljuk, melyekre a fenntartó által engedélyezett óratömeg lehetőséget ad és a humánerőforrás rendelkezésre áll.
A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam). Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti.
57
Alacsony létszám esetén kettő, három- esetleg négy egymást követő évfolyam összevonásra kerül. Ebben az esetben az összevont osztály legmagasabb évfolyamának tananyagát tanítjuk mindent tantárgyból. Az összevont osztály alacsonyabb évfolyamra járó tanulói az órai ismétlések során sajátítják el az összevonás miatt kieső ismereteket. Az összevont osztály tanmenetében ez minden évben részletesen megjelenik.
A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. Beiratkozáskor erről a szülő nyilatkozik. A tanítási órák időtartama: 45 perc
58
4. sz. függelék Szöveges értékelés az 1. évfolyam II. félévében és a 2. évfolyam I. félévében 1. évfolyam első félév Magatartás ………………………. 1.
Társas kapcsolatai
barátkozó udvarias alkalmazkodó nehezen barátkozó zárkózott, magányos elutasító vezéregyéniség konfliktuskerülő konfliktusmegoldó
2.
Magatartása, viselkedése
fegyelmezett illemtudó fegyelme változó türelmetlen néha zavarja társait gyakran zavarja társait
3.
Beilleszkedése, viszonya környezetéhez
szívesen jár iskolába betartja a házirendet többször kell figyelmeztetni a házirend betartására nevelőire hallgat nevelőire sokszor nem figyel sok barátja van kevés barátja van szorongó
4.
Figyelme
hosszan tartó életkorának megfelelő megosztott rövid ideig tartó gyakran elkalandozik szétszórt
Szorgalom ………………………. 1.
Tanuláshoz való viszonya, aktivitása
kimagaslóan jó érdeklődő életkorának megfelelő változó felszólításra dolgozik nem mutat érdeklődést
2.
Munkatempója
gyors
3.
Munkáinak minősége
pontos
4.
Felszerelése
hiánytalan néha – többször hiányos ceruzái: általában rendben – gyakran hiányosak – hegyezetlenek egyedül pakol még segítséggel pakol
átlagos
kicsit lassú nagyon lassú kapkodó változó
keveset hibázik sokat hibázik füzete: tiszta - kicsit maszatos - rendezetlen
Magyar irodalom ………………………. 1.
Általános tájékozottsága
széles körű saját és családja adatait jól ismeri átlagos hiányos, ami bizonytalanságot okoz nála
2.
Beszédkészsége
kimagaslóan jó korának megfelelő rövid mondatokat használ kérdésekre szavakkal válaszol
3.
Szókincse
gazdag választékos életkorának megfelelő kicsit hiányos nagyon hiányos fejlesztésre szorul
4.
Hangok felismerése
hibátlan, biztos
5.
Emlékezete
kiemelkedően jó életkor szerinti rövid távú vers, mondóka tanulásával fejleszthető
6.
Hangok ejtése
tiszta, szabályos néhány hang ejtése hibás: …………………………………………… sok hang ejtése hibás logopédiai képzést igényel
7.
Szavak hangokra bontása
önálló, gyors, hibátlan önálló, keveset hibázik kis segítséggel végzi segítséggel is sokat hibázik
8.
Hangösszevonása
könnyed 2 hangot könnyen von össze 2 hangot nehezen von össze 3 hang összevonása: hibátlan csak segítséggel tudja még nem képes rá
9.
Betűfelismerése
hibátlan, biztos
kicsit bizonytalan
kicsit bizonytalan
59
sokat hibázik
sokat téveszt
nem ismeri fel
több gyakorlást igényel
10.
Betű-összeolvasása
gyors, hibátlan gyors, 1-2 hibával végzi jó ütemű, hibátlan kicsit lassú, hibátlan lassú, sok hibával végzi
11.
Szavak szótagokra bontása
érzi, önállóan végzi még nem mindig érzi
Magyar nyelv ………………………. Írás 1.
Íráshasználata
szívesen ír még nem lelkes írásórákon
2.
Kézhasználata
jobbkezes
3.
Betűelemek alakítása
szabályos, könnyed, gyönyörű megfelelő, tetszetős
4.
Betűelemek kapcsolása
szabályos
5.
Írása diktálás után
hibátlan, tempós megfelelő ütemű, hibátlan kicsit lassú, hibátlan kevés hibával ír sok hibával ír nagyon lassú – lemarad
6.
Füzetének, írásának külleme
szép, rendezett megfelelő változó minőségű nem képes még vonalrendszerben írni elkapkodott, rendetlen
balkezes kétkezes szabályostól eltérő nehézkes
néhány szabálytalan: …………………………………..
sok szabálytalan
Matematika ………………………. 1.
Számfogalma
kialakult …………. – ig kicsit bizonytalan …………. felett nagyon bizonytalan …………. felett fejlesztésre szorul
2.
Mennyiség, művelet megjelenítése eszközzel
biztos, pontos önállóan végzi kevés hibával végzi sok hibával végzi kevés – sok segítséggel végzi
3.
A kisebb, nagyobb, egyenlő jel használata
biztos időnként előfordul hiba gyakran előfordul hiba több gyakorlást igényel
4.
A számszomszédokat
meg tudja állapítani
5.
Mennyiségek csoportosítása adott szempont alapján
hibátlan néha hibázik sokszor hibázik
6.
Számok sorba rendezése
hibátlan, gyorsa hibátlan, megfelelő tempóban végzi hibátlan, kicsit lassú hibás, lassú még nem tudja sorba rendezni
segítséggel tudja megállapítani
Környezetismeret - természetismeret ………………………. 1.
Ismeretei, megfigyelései környezetéről
gazdag, sokféle
2.
Tapasztalatai a természetről
pontos
3.
A természet, környezet értékeihez való viszonya
óvja, figyel rá időnként nem figyel rá nem érdekli
életkorának megfelelő
életkorának megfelelő
60
kicsit kevés
pontatlan
nagyon kevés
Ének-zene ………………………. 1.
Az énekhez való viszonya
szívesen énekel: egyedül – társakkal biztatásra énekel nem szeret énekelni körjátékban szívesen vesz részt
2.
Ritmikai készsége
kiváló megfelelő
3.
Éneklése
életkoránál fejlettebb életkorának megfelelő kicsit gyengébb az elvárhatónál
4.
Dal mozgással való kísérése
biztos kicsit bizonytalan szívesen mozog biztatásra vesz részt mozgásos tevékenységben
kicsit bizonytalan hangszeren játszik: igen - nem
Rajz és vizuális kultúra ………………………. 1.
Az alkotáshoz való viszonya
szívesen tevékenykedik csak biztatásra dolgozik ha teheti, nem vesz részt alkotásban sok unszolásra kapcsolódik be a munkába
2.
Vizuális kifejezése
vannak egyéni ötletei
3.
Eszközhasználata
jó megfelelő gyenge: _______________________________________________
4.
Fantáziája
gazdag, változatos átlagos
5.
Megfigyelései
pontosak átlagosak
életkorának megfelelő
változatos technikával fejleszthető
egyszerű, szegényes
felületesek
Technika és életvitel ………………………. 1.
Kézügyessége
kiemelkedő jó megfelelő fejletlen
2.
Anyagismerete
biztos hiányos
3.
Eszközhasználata
jó megfelelő gyenge
4.
Az elkészített munkadarabja
szép,tetszetős
bizonytalan
jó pontatlan
Testnevelés és sport ………………………. 1.
Testi fejlődése, mozgása
nagy teherbírású mozgásigénye nagy fáradékony erőtlen sok mozgást javaslok
2.
Részvétele a játékokban
aktív, betartja a szabályokat, fegyelmezett nehezen vonható be a közös játékba
3.
Mozgása
harmonikus, fejlett
4.
Egyensúlyérzéke
biztos
fejlesztésre szorul
kicsit bizonytalan
61
aktív, türelmetlen passzív
5.
Labdás játékokban
ügyes
átlagos labdakezelése kicsit bizonytalan
6.
Gyakorlatok elsajátítása
könnyen, segítség nélkül történik segítséggel történik
………………………. nyelv 1.
órai munka
órákon érdeklődő, szívesen vesz részt a játékos gyakorlatokban a nyelv iránti érdeklődése alakulóban van
2.
A nevelő utasításainak megértése
az utasításokat maradéktalanul megérti és követi az utasításokat megérti, és kis segítséggel követi az utasításokat csak többszöri segítséggel érti meg
3.
Szókincs
a tanult szavak jelentését ismeri a tanult szavak értelmezésében bizonytalan a tanult szavakat nehezen ismeri fel
4.
Beszéd
a kérdéseket megérti; rövid, önálló választ ad a kérdéseket kis segítséggel érti és válaszolja meg a kérdéseket nehezen érti és válaszolja meg
További észrevételek, javaslatok …………………………………………………………………………………………………................. ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... …………………………………………………………………………………………………................. ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... …………………………………………………………………………………………………................. ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... …………………………………………………………………………………………………................. ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... …………………………………………………………………………………………………................. ..................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................
62
Összesített értékelés Kiválóan teljesített (tárgyakból): ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………….… .…………………………………………………………………………………………………………… Jól teljesített (tárgyakból): ……………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………….… ……………………………………………………………………………………………………………. Megfelelően teljesített (tárgyakból): …………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………….… ……………………………………………………………………………………………………………. Felzárkóztatásra szorul (tárgyakból): …………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………….… …………………………………………………………………………………………………………….
Kelt: …………………., …….. év ………… hó ………. nap
……………………………………...
P. H.
tanító/osztályfőnök
1. évfolyam év vége Magatartás ………………………. 1.
Magatartása
fegyelmezett udvarias segítőkész türelmes alkalmazkodó néha forog, beszélget, zavarja társait sokszor zavarja társait türelmetlen
2.
Az iskolai házirendet
mindig betartja néha megszegi
3.
Felnőttekhez való viszonya
mindig illemtudó, udvarias néha illetlenül viselkedik
4.
Társakhoz való viszonya
odafigyel, udvarias együttműködő közömbös gyakran kerül velük konfliktusba durva
Szorgalom ……………………….
63
gyakran megszegi
durva
1.
Szorgalma
rendszeresen gyakorol
nem gyakorol eleget
gyakorol, de nem megfelelően
2.
Feladatvégzése
feladatait: mindig elvégzi – néha elfelejti – gyakran elfelejti gyakran készít plusz feladatokat
3.
Figyelme
kitartó érdeklődő életkorának megfelelő megosztott rövid ideig tartó gyakran elkalandozó
4.
Aktivitása
kimagaslóan jó életkorának megfelelő változó gyakran kell biztatni nehezen motiválható
5.
Önállósága
önállóan dolgozik segítséggel dolgozik
Magyar irodalom ………………………. 1.
Beszéd tisztasága
tiszta, érthető néhány hang: ………………………… képzése bizonytalan sok hangképzési hibája van beszéde korrekciót igényel
2.
Szókincse
gazdag, választékos
3.
Beszédkészsége
kimagaslóan jó korának megfelelő rövid mondatokat használ
4.
Szerepjátékra
önként vállalkozik kis biztatással vonható be nagyon nehezen vonható be
5.
Versmondása
kifejező
6.
Viszonya az olvasáshoz
szívesen olvas
7.
Hangos olvasása
szóképes
8.
Olvasása
gyors, kifejező folyamatos, hibátlan gyors, 1-2 hibás jó ütemű, hibátlan kicsit lassú, hibátlan lassú, sok hibával akadozó újrakezdő
9.
Hangerő
megfelelő halk
10.
Olvasásának hibái
betűkihagyás betűcsere: ………………………… ékezet elhagyása betűtévesztés más szó olvasása szóvégek elhagyása
11.
A szótaghatárokat
érzi nem mindig érzi nem érzékeli
12.
A mondathatárokat
betartja néha betartja
13.
Szövegértése
megérti, önállóan megfogalmazza az olvasottakat kérdések segítségével mondja el még nem tudja elmondani, mit olvasott
14.
Lényegkiemelése
kiváló megfelelő
15.
Kérdések megfogalmazása
önállóan képes rá
korának megfelelő szókincse szegényes nehezen fejezi ki magát kérdésekre válaszol
életkorának megfelelő monoton, egyhangú nem szívesen mond verset tanórán kívül még nem érdeklődik könyvek iránt még nem olvas szívesen
szótagoló betűzgető még nem tud összeolvasni
még nem figyel rá
segítséggel képes rá még nem képes rá segítséggel képes rá még nem tud kérdéseket megfogalmazni
Magyar nyelv ………………………. 64
1.
Írása – íráshasználata
szívesen ír vonalvezetése és írása biztos vonalvezetése és írása bizonytalan füzete tiszta, rendezett füzetvezetése rendetlen
2.
Betűk kikapcsolása
szabályos
3.
Az írás üteme
túl gyors, kapkodó lendületes, jó kicsit lassú nagyon lassú
4.
Betűk, szavak másolása nyomtatottról írottra
hibátlan
kevés hibával írja sok hibával írja
5.
Másolás írottról írottra
hibátlan
kevés hibával írja sok hibával írja
6.
Írása diktálás után
hibátlan néha hibázik sokszor hibázik
7.
Emlékezetből írása
hibátlan
néhány szabálytalan: _______________________ sok szabálytalan
1-2 hibát vét
sok hibával ír
Matematika ………………………. 1.
Matematikai feladatokat
szívesen végez
órákon aktív, figyelmes
órákon nem mindig aktív nem figyel
2.
Számfogalma 0-20-ig
biztos
3.
Összeadása
biztos, hibátlan néha hibás gyakran hibás kis segítséggel végzi
4.
Kivonása
biztos, pontos néha hibás gyakran hibás kis segítséggel végzi
5.
A kisebb, nagyobb, egyenlő jel használata
biztos, hibátlan időnkét hibás sokszor hibás gyakorlást igényel
6.
Pótlása
hibátlan
7.
Számok bontása
gyors, hibátlan gyors, hibás lassú, hibátlan lassú, hibás eszközzel tudja
8.
Számok sorba rendezése
hibátlan, gyors hibátlan, kicsit lassú hibás, lassú még nem tudja
9.
Számok írása
szép megfelelő
10.
Szöveges feladat megoldása
önálló, hibátlan
11.
Logikai gondolkodása
kimagasló átlagos gyenge
kicsit bizonytalan még nem alakult ki, csak …….. –ig 20 felett biztos
kevés hibával végzi
sok segítséggel végzi sok segítséggel végzi
sok hibával végzi
szabálytalan: …………………………. kis segítséggel oldja meg, hibátlanul hibás még nem tudja megoldani
Környezetismeret - természetismeret ……………………….
65
1.
A természet iránt
érdeklődő fel lehet kelteni érdeklődését
ritkán mutat érdeklődést
2.
Az évszakok jellemzőit
ismeri részben ismeri
3.
A tanult növényekről ismeretei
pontosak hiányosak
4.
A megismert állatokról
sok mindent tud keveset tud
5.
Az emberi test részeit, az egészséges életmód, a táplálkozás jellemzőit
ismeri részben ismeri
6.
A természet, környezet értékeihez való viszonya
óvja, figyel rá időnként nem figyel rá nem érdekli
Ének-zene ………………………. 1.
Az énekhez való viszonya
szívesen énekel: egyedül – társakkal
2.
Ritmusérzéke
kiváló megfelelő
3.
A tanult dalokat, zenei ismereteket
tudja
biztatásra énekel
körjátékban szívesen vesz részt
kicsit bizonytalan
ismeretei kicsit hiányosak
ismeretei nagyon hiányosak
Rajz és vizuális kultúra ………………………. 1.
Az alkotáshoz való viszonya
szívesen tevékenykedik csak biztatásra dolgozik ha teheti, nem vesz részt alkotásban sok unszolásra kapcsolódik be a munkába
2.
Vizuális kifejezése
vannak egyéni ötletei
3.
Eszközhasználata
jó megfelelő
4.
Fantáziája
gazdag, változatos átlagos
5.
Megfigyelései
pontosak átlagosak felületesek
életkorának megfelelő
változatos technikával fejlesztendő
gyenge: ______________________________________________ egyszerű, szegényes
Technika és életvitel ………………………. 1.
Kézügyessége
kiemelkedő jó megfelelő fejletlen
2.
Anyagismerete
biztos hiányos
3.
Az elkészített munkadarabja
szép, tetszetős
jó pontatlan
Testnevelés és sport ………………………. 66
1.
Testi fejlődése, mozgása
nagy teherbírású mozgásigénye nagy fáradékony erőtlen sok mozgást javaslok
2.
Részvétele a játékokban
aktív, betartja a szabályokat, fegyelmezett nehezen vonható be a közös játékba
3.
Mozgása
harmonikus, fejlett
4.
Egyensúlyérzéke
biztos
kicsit bizonytalan
5.
Labdás játékokban
ügyes
átlagos labdakezelése kicsit bizonytalan
6.
Gyakorlatok elsajátítása
könnyen, segítség nélkül történik segítséggel történik
aktív, türelmetlen passzív
fejlesztésre szorul
………………………. nyelv 1.
Órai munka
órákon érdeklődő, szívesen vesz részt a játékos gyakorlatokban a nyelv iránti érdeklődése alakulóban van
2.
A nevelő utasításainak megértése
az utasításokat maradéktalanul megérti és követi az utasításokat megérti, és kis segítséggel követi az utasításokat csak többszöri segítséggel érti meg
3.
Szókincs
a tanult szavak jelentését ismeri a tanult szavak értelmezésében bizonytalan a tanult szavakat nehezen ismeri fel
4.
Beszéd
a kérdéseket megérti; rövid, önálló választ ad a kérdéseket kis segítséggel érti és válaszolja meg a kérdéseket nehezen érti és válaszolja meg
2. évfolyam első félév Magatartás ………………………. 1.
Társas kapcsolata
példás jó közömbös
visszahúzódó visszautasító
2.
Felnőttekhez való viszonya
példás, udvarias jó változó gyakran illetlen
3.
Tanórai figyelme
példás, követendő jó
4.
Órai aktivitása
órán aktív, sokat jelentkezik általában figyel, jelentkezik figyel, de nem jelentkezik nem figyel
5.
Tanórán kívüli figyelme
példamutató jó változó felháborodást vált ki, erkölcsi normái hibásak
6.
Beszédstílusa, magatartási szokásai
követendő jó néha udvariatlan bántó, időnként csúnyán beszél
változó rendbontó
67
Szorgalom ………………………. 1.
Szorgalma
példás jó néha elfelejti kötelességét megfelelő több alkalommal megfeledkezik feladatáról hanyag, sokszor nem készíti el feladatait
2.
Munkatempója
nagyon gyors jó kicsit lassú nagyon lassú
3.
Órai munkája
szorgalmas átlagos nem szorgalmas
Magyar irodalom ………………………. Olvasás 1.
A szóbeli közléseket
gyorsan és pontosan megérti, szívesen vesz részt közös beszélgetésekben csak többszöri ismétlés után érti meg nehezen érti meg, nem mindig követi a beszélgetést
2.
Kiejtése
tiszta, beszéde jól érthető javításra szorul a …. hang(ok) ejtésében fejlesztésre szorul
3.
Szókincse
gazdag, választékosan beszél szorul
4.
Szóbeli kifejezőképessége kiváló az életkorának megfelelő nehézkes, akadozva mondja el gondolatait egy adott témáról
5.
Hangos olvasáskor
kevés hibával vagy hibátlanul olvas 3-4 olvasástechnikai hibánál többet nem ejt közben gyakran követ el olvasástechnikai hibát, leggyakoribb hibája: újrakezdés/mást olvas/betűtévesztés/betűcsere
6.
Olvasási tempója
az élőbeszédéhez közelítő lassú igen lassú
7.
A mondatok kifejező hangsúlyozására és hanglejtésére
figyel
8.
Az olvasottak tartalmát
pontosan idézi fel
Szövegértése
kiváló, az elolvasott szöveghez kapcsolódó feladatokat önállóan megoldja bizonytalan, az elolvasott szöveghez kapcsolódó feladatok közül csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani fejlesztésre szorul, az olvasott szöveghez kapcsolódó feladatokat csak segítséggel tudja megoldani
9.
bizonytalan, logopédiai
életkorának megfelelő egyelőre hiányos, bővítésre, pontosításra
törekszik még nem tud figyelni többé-kevésbé pontosan idézi fel
csak nagyon pontatlanul tudja felidézni
Magyar nyelv Nyelvtan, írás ………………………. 1.
Betűalakítása, betűkapcsolása
szabályos, szép időnként eltér a szabályostól gyakran szabálytalan, de írása még olvasható olyan mértékben eltér a szabályostól, hogy írása már nehezen olvasható
2.
Írástempója
lendületes megfelelő
3.
Füzetvezetése
igényes, rendezett egyre rendezettebb rendezetlen
4.
Másoláskor
nem vét írástechnikai hibát kevés hibát ejt
kicsit lassú nagyon lassú
68
sok hibát ejt
5.
A tanult helyesírási szabályokat
hibátlanul alkalmazza megfelelően alkalmazza, kevés hibát ejt még bizonytalanul alkalmazza, gyakran követ el helyesírási hibát, leggyakoribb hibái: egyszerű szavak elválasztása/ j hang jelölése a begyakorolt szókészletben / időtartam jelölése nem alkalmazza, egyéni fejlesztésre van szüksége a helyesírása javulásához
Matematika ………………………. 1.
Számfogalma 100-ig
kialakult, biztos
bizonytalan még kialakulatlan
2.
Szóbeli számolási készsége
jó megfelelő gyenge
3.
Számsorozat szabályait
felismeri
4.
Alapműveletek - Összeadás 100-as számkörben - Kivonás 100-as számkörben
segítséggel tudja nem látja az összefüggést, szabályosságot
hibátlan
kevés hibával dolgozik eszköz segítségével dolgozik sok hibával számol
hibátlan
kevés hibával dolgozik eszköz segítségével dolgozik sok hibával számol
5.
Szöveges feladatok megoldása
önállóan oldja meg kis segítséggel tudja megoldani sok segítséggel tudja megoldani nem képes megoldani
6.
Nyitott mondatokat
önállóan meg tud oldani kevés segítséggel tudja megoldani
7.
Mérés: A hosszúság, a tömeg, az űrtartalom mértékegységeit
ismeri, tudja alkalmazni, átváltani segítséggel tudja alkalmazni nem ismeri, nem alkalmazza ismeri, tudja alkalmazni, átváltani segítséggel tudja alkalmazni nem ismeri, nem alkalmazza ismeri, tudja alkalmazni, átváltani segítséggel tudja alkalmazni nem ismeri, nem alkalmazza
8.
Gondolkodása
logikus mechanikus irányított
még nem tudja megoldani
Környezetismeret - természetismeret ………………………. 1.
Megfigyeléseket
rendszeresen végez rendszertelenül végez
nem végez megfigyelést
2.
A tanult jelenségeket
felismeri, csoportosítani tudja a megadott szempont szerint nem ismeri fel
3.
Az évszakok jellemzőit
ismeri, meg tudja fogalmazni ismeretei hiányosak, segítséggel jellemzi nem ismeri
4.
A napirendet, napszakot
hibátlanul felsorolja, megfogalmazza megfogalmazni
5.
Az emberi test ápolását, az egészséges életmódot
ismeri, felsorolja
6.
A tanult növények jellemzőit
önállóan tudja
7.
A tanult állatok kicsinyeit, táplálékát, élőhelyeit
el tudja mondani hiányosan tudja még nem tudja
segítséggel nevezi meg nem ismeri, nem tudja
ismeretei néhol hiányosak, hibásak nem tudja megfogalmazni
segítséggel sorolja fel
69
hiányosan ismeri
Ének – zene ………………………. 1.
A tanult hangjegyeket
le tudja jegyezni vonalrendszerbe
segítségre szorul nem tudja elhelyezni
2.
Ritmusértékeket
felismeri, le tudja jegyezni lejegyezni
3.
Kottaképről a ritmust
meg tudja szólaltatni (tapsolni) segítséggel tudja megszólaltatni még nem tudja megszólaltatni
4.
A hangjegyeket kézjelről
ismeri nem biztos az ismerete sokat nem ismer fel
5.
Dalokat
ismeri, énekli ismeri, nem énekli hiányosak
6.
Ritmuskíséretet
tud adni a dalokhoz
7.
A népi és dalokhoz tartozó játékokból
sokat ismer néhányat ismer nagyon keveset ismer
8.
Éneklése
szívesen énekel: egyedül – társaival nem szívesen énekel
felismeri, segítséggel jegyezi le nem ismeri fel, nem tudja
ismeri, de csak társasággal énekli
kis hibával tudja
szövegismeretei
sok hibával tudja
Rajz és vizuális kultúra ………………………. 1.
Rajzoláshoz való viszonya
szívesen, önálló kezdeményezésre
2.
Ábrázolása
kiváló megfigyelő, ügyes
3.
Színhasználata
izgalmas, szokatlan, egyéni jól használja a színeket kevés színnel dolgozik komor színeket használ
4.
Rajzeszközök és rajztechnikák használata
változatos, sokféle
csak közös munkavégzéskor nem szívesen rajzol
megfelelő bizonytalan
néhányat használ nagyon keveset használ
Technika és életvitel ………………………. 1.
A takarékos anyaghasználatot
ismeri, betartja ismeri, nem tartja be
2.
Eszközhasználat
biztonságosan, helyesen használja
3.
Képlékeny anyagokkal
rendkívül jól dolgozik megfelelően dolgozik még gyengén dolgozik
4.
Papírral
rendkívül jól dolgozik megfelelően dolgozik még gyengén dolgozik
5.
Fonallal
rendkívül jól dolgozik megfelelően dolgozik még gyengén dolgozik
6.
Textillel
rendkívül jól dolgozik megfelelően dolgozik még gyengén dolgozik
7.
Az anyagok tulajdonságait
jól ismeri megfelelően ismeri nagyon kevés az ismetere
70
figyelmeztetni kell
bizonytalan a használata helytelenül használja
8.
Kreativitása
kimagasló, egyéni
jó megfelelő
9.
Munkájában
önálló, precíz, kitartó néha segítségre szorul felületes
10.
Munkadarabjai
tiszták, pontosak, tetszetősek
11.
Barkácsol, tevékenykedik
szívesen, saját kezdeményezésre nevelői kezdeményezésre sohasem
kicsit pontatlanok maszatosak, rendetlenek
Testnevelés és sport ………………………. 1.
Mozgása
harmonikus rendezett
fejlesztésre szorul
2.
A feladatokat
pontosan végzi
pontatlanul végzi
3.
A járás-, futásgyakorlatokat
pontosan végzi
kis hibával végzi gyakran hibásan hajtja végre
4.
Labdás játékokban
ügyes
5.
Tenni akarása a közösségért
kimagasló, együttműködő megfelelő közömbös
6.
A szabályokat
példamutatóan betartja néha megfeledkezik a szabályokról szabályokról
néha hibázik még ügyetlen önző sokszor megfeledkezik a
………………………. nyelv 1.
A nevelő utasításainak megértése
az utasításokat maradéktalanul megérti és követi az utasításokat megérti és kis segítséggel követi az utasításokat csak többszöri segítséggel érti meg az utasításokat nem érti
2.
Beszéd
3-4 mondatos kapcsolatteremtésre képes 1-2 mondatos kapcsolatteremtésre kis segítséggel képes kérdésekre csak tanári segítséggel képes válaszolni nem képes önálló válaszadásra
3.
Írás (a gyakran használt szavakat)
önállóan, hibátlanul másolja kevés hibával másol sok hibával, állandó segítséggel másol
4.
Olvasás, szövegértés
a mondatokat önállóan olvassa és érti meg a mondatokat kis segítséggel olvassa és érti meg többszöri segítséggel olvas, az értelmezésben bizonytalan nem képed olvasásra és az olvasottak megértésére
5.
Órai aktivitás
aktív általában aktív közömbös
71
többszöri segítséggel, kevés hibával másol
nehezen motiválható
További észrevételek, javaslatok …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… Összesített értékelés Kiválóan teljesített (tárgyakból): ………………………………………………………………………………... ……………………………………………………………………………………………………………………. Jól teljesített (tárgyakból): ………………………………………………………………………………............. ……………………………………………………………………………………………………………………. Megfelelően teljesített (tárgyakból): ...................................................................................................................... …………………………………………………………………………………………………………………… Felzárkóztatásra szorul (tárgyakból): .................................................................................................................... …………………………………………………………………………………………………………………….
Kelt: ……………………, ………… év ……………… hó ……. nap P. H.
72
…..……………………………. tanító / osztályfőnök
5. sz. függelék Félévi értékelőlap
Rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néptánc tanszak Előképző 1. évfolyamán tanulók részére
A tanuló neve: ………………………………………………. Csoportja: ………………
Értékelés: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul
Szorgalom:
példás
jó
változó
rossz
hanyag
Egyéb szöveges minősítés: Részvétele az órán: mindig aktív, fegyelmezett, magatartása változó Az utasításokat: megérti, Mozgása: rendezett,
pontosan végre tudja hajtani, hibázik, nem érti meg
ritmusos,
A közös játékban: aktívan részt vesz,
kicsit rendezetlen
nehézkes
néha figyelmeztetni kell,
nem vesz részt
PH.
Kelt: Rákóczifalva,
…………………………………… néptáncoktató
73
Félévi értékelőlap
Rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néptánc tanszak Előképző 2. évfolyamán tanulók részére
A tanuló neve: ………………………………………………. Csoportja: ………………
Értékelés: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul
Szorgalom:
példás
jó
változó
rossz
hanyag
Egyéb szöveges minősítés: Részvétele az órán: mindig aktív, fegyelmezett, magatartása változó Az utasításokat: megérti, Mozgása: rendezett,
pontosan végre tudja hajtani, hibázik, nem érti meg
ritmusos,
A közös játékban: aktívan részt vesz,
kicsit rendezetlen
nehézkes
néha figyelmeztetni kell,
nem vesz részt
PH.
Kelt: Rákóczifalva,
…………………………………… néptáncoktató
74
Év végi értékelőlap
Rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néptánc tanszak Előképző 1. évfolyamán tanulók részére
A tanuló neve: ………………………………………………. Csoportja: ………………
Értékelés: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul
Szorgalom:
példás
jó
változó
rossz
hanyag
Egyéb szöveges minősítés: Részvétele az órán: mindig aktív, fegyelmezett, magatartása változó Az utasításokat: megérti, Mozgása: rendezett,
pontosan végre tudja hajtani, hibázik, nem érti meg
ritmusos,
A közös játékban: aktívan részt vesz,
kicsit rendezetlen
nehézkes
néha figyelmeztetni kell,
nem vesz részt
Rákóczifalva, PH. …………………………… intézményvezető
……………………………….. néptáncoktató
75
Év végi értékelőlap
Rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néptánc tanszak Előképző 2. évfolyamán tanulók részére
A tanuló neve: ………………………………………………. Csoportja: ………………
Értékelés: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul
Szorgalom:
példás
jó
változó
rossz
hanyag
Egyéb szöveges minősítés: Részvétele az órán: mindig aktív, fegyelmezett, magatartása változó Az utasításokat: megérti, Mozgása: rendezett,
pontosan végre tudja hajtani, hibázik, nem érti meg
ritmusos,
A közös játékban: aktívan részt vesz,
kicsit rendezetlen
nehézkes
néha figyelmeztetni kell,
nem vesz részt
Rákóczifalva,
PH. …………………………… intézményvezető
……………………………….. néptáncoktató 76
