Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola. Esztergár Lajos út 6. Szervezeti és Mőködési Szabályzata

Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Esztergár Lajos út 6. Szervezeti és Mőködési Szabályzata

A RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633 Pécs, Esztergár L. út 6.

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT, VALAMINT ANNAK MELLÉKLETEIT

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSE OKTATÁSI BIZOTTSÁGA ……………/ 2005.SZ. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYTA

Pécs, 2005. év ………………….hó ……….. nap

……………………………….

2

SZMSZ-2005 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések .................................................................................................. 5 1. A szervezeti és mőködési szabályzat célja, jogszabályi alapja .......................................... 5 2. A szervezeti és mőködési szabályzat személyi, területi hatálya és érvényességi ideje...... 5 II. Az intézmény általános jellemzıi ................................................................................... 6 Az intézmény neve, címe, típusa, szakfeladatai, képzési formái, jogosítványai ..................... 6 Az intézmény neve: ............................................................................................................... 6 Az intézmény alapítója és felügyeleti szerve: ........................................................................ 6 3. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre:.................................................................. 6 Az intézmény típusa: ............................................................................................................. 6 Maximálisan felvehetı létszám (férıhely): ............................................................................. 6 Az intézmény tevékenységei: ................................................................................................ 6 A feladat ellátását szolgáló vagyon:....................................................................................... 7 A vagyon feletti rendelkezési jog: .......................................................................................... 7 Az intézmény vezetıjének megbízása:.................................................................................. 7 10. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat...................................................... 7 11. Az intézmény képviseletére jogosultak: ........................................................................... 8 Az intézmény legfontosabb adatai:.................................................................................... 8 2. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre:.................................................................. 9 III. Az intézmény szervezeti rendje, irányítása......................................................................11 1. Az intézmény felelıs vezetıje ..........................................................................................11 2. Az intézmény vezetıjének feladatköre .............................................................................11 3. Az igazgató közvetlen munkatársai ..................................................................................13 4. Az intézmény dolgozói......................................................................................................14 5. Az intézmény szervezeti felépítése...................................................................................14 IV. Az intézmény mőködési rendjét meghatározó dokumentumok.................................16 1. A törvényes mőködés alapdokumentumai ........................................................................16 2. Az alapító okirat................................................................................................................16 3. A pedagógiai program ......................................................................................................16 4. Az éves munkaterv...........................................................................................................16 5. A további intézményi mőködést meghatározó dokumentumok .........................................17 6. Reklámtevékenység .........................................................................................................17 V. Az intézmény munkarendje ...........................................................................................18 1. A közalkalmazottak munkarendje .....................................................................................18 2. A pedagógusok munkarendje ...........................................................................................18 Rendkívüli munkavégzés......................................................................................................20 Az elrendelhetı túlmunka felsı határa:.................................................................................20 3. Az intézmény tanulóinak munkarendje .............................................................................20 4. A tanév helyi rendje..........................................................................................................21 5. A tanítási órák, foglalkozások, óraközi szünetek rendje, idıtartama .................................21 6. Az intézményben tartózkodás rendje................................................................................22 7. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje..................................22 8. Az intézmények helyiségeinek bérbeadási rendje ............................................................23 9. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ...................................................................23 10. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendık ............................................................24 11. Munkabiztonsági, balesetvédelmi, tőzvédelmi, bombariadó védelmi feladatok ...............26 12. A tanulók szociális támogatásának elvei.........................................................................26 13. A tankönyvellátás rendje.................................................................................................26 14. A térítési díj és tandíj fizetésének rendje ........................................................................27 15. A felnıttoktatás formái és rendje ....................................................................................28

3

VI. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésének rendje.................................................30 1. A belsı ellenırzés célja....................................................................................................30 2. A belsı ellenırzés alapelvei .............................................................................................30 3. Az ellenırzés szintjei ........................................................................................................30 4. Az ellenırzés formái .........................................................................................................30 5. Az ellenırzési program.....................................................................................................31 6. Az ellenırzés írásba foglalása..........................................................................................31 VII. Az intézmény nevelıtestülete és a szakmai munkaközösségek ..............................32 1. Az intézmény nevelıtestülete ...........................................................................................32 2. A nevelıtestület értekezletei.............................................................................................33 3. A nevelıtestület döntései, határozatai ..............................................................................33 4. A nevelıtestület által átruházott feladatkörök ...................................................................34 5. A szakmai munkaközösségek ..........................................................................................34 VIII. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje...............37 1. Az intézményi közösség ...................................................................................................37 2. Az alkalmazotti közösség .................................................................................................37 3. A szülıi közösség.............................................................................................................37 4. A diákönkormányzat .........................................................................................................38 5. Az osztályközösség és az osztályfınök ............................................................................39 6. A belsı kapcsolattartás általános formái és rendje ...........................................................40 7. A szülık tájékoztatásának formái .....................................................................................40 8. Az intézmény külsı kapcsolatai........................................................................................42 IX. A tanulók felvételének, tanulmányi elımenetelének, jutalmazásának, fegyelmezésének elvei és formái, hiányzásuk igazolása ................................................43 1. A tanulók felvétele ............................................................................................................43 2. A felvétel tanulmányi feltételei, a felvételi vizsga ..............................................................43 3. A tanulók jogai és kötelességei ........................................................................................43 4. A tanulók ellenırzése és értékelése .................................................................................43 5. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelességek..........................................................44 6. Mentesítés egyes tantárgyak tanulása és vizsgakötelezettsége alól.................................44 7. A testi nevelés és a gyógy-testnevelés rendje ..................................................................45 8. A tanulók jutalmazásának elvei ........................................................................................45 9. A jutalmazás formái..........................................................................................................45 10. Fegyelmi intézkedések ...................................................................................................46 11. Fegyelmi büntetések ......................................................................................................47 12. A kártérítési felelısség ...................................................................................................47 13. A tanulói hiányzás igazolása ..........................................................................................47 X. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje......................................49 Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................49 Szakköri foglalkozások .........................................................................................................49 Önképzı körök .....................................................................................................................49 Sportkörök............................................................................................................................49 Felzárkóztató foglalkozások .................................................................................................50 Versenyek és bajnokságok...................................................................................................50 Tanulmányi kirándulások......................................................................................................50 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok...........................................................................50 Egyéb programok, rendezvények szervezése ......................................................................51 Tanfolyamok.........................................................................................................................51 A könyvtár ............................................................................................................................51 XI. Az intézmény hagyományainak ápolása .....................................................................52 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai.......................................................................52 2. A hagyományápolás külsıségei .......................................................................................53 XII. Zárórendelkezések.......................................................................................................54 Z Á R A D É K......................................................................................................................55

4

SZMSZ-2005 I. Általános rendelkezések 1. A szervezeti és mőködési szabályzat célja, jogszabályi alapja
A szervezeti és mőködési szabályzat (továbbiakban SZMSZ) a magasabb jogszabályi elıírásoknak (kiemelten a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei, a Szakképzési törvény és végrehajtási rendeletei) megfelelıen meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi mőködés belsı rendjét, a belsı és külsı kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt mőködését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.
Az SZMSZ a magasabb szintő jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belsı szabályaihoz, alapdokumentumaihoz: • • •

•

Az intézmény tartalmi munkáját és mőködését meghatározó helyi szabályok (alapító okirat, pedagógiai program, házirend, egyéb belsı szabályzatok), Munkaügyi, munkajogi helyi szabályok (közalkalmazotti szabályzat, kollektív szerzıdés), Az intézmény egyes közösségeibıl szervezıdı testületek (szervezetek) mőködését meghatározó szabályok (közalkalmazotti tanács, szülıi közösség, diákönkormányzatok szervezeti és mőködési szabályzata), Az intézményi élet egyes területeire vonatkozó belsı szabályok (igazgatói utasítások).

2. A szervezeti és mőködési szabályzat személyi, területi hatálya és érvényességi ideje


Az SZMSZ és a mellékletét képezı egyéb belsı szabályzatok, igazgatói utasítások hatálya kiterjed az intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévı valamennyi alkalmazottjára, a közalkalmazotti jogviszonyban állókon kívül további jogviszonyban állókra, valamint a megbízási jogviszonyban (polgárjogi szerzıdéssel) foglalkoztatottakra is , Illetve az intézménnyel tanulói jogviszonyban állókra is.

Az SZMSZ területi hatálya kiterjed az iskolai élet – beleértve az intézménybe érkezéstıl az onnan való távozásig – különbözı helyszíneire, valamint az intézmény területén kívüli, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényekre is.
Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé,és a kihirdetést követı ötödik napon lép hatályba. Az SZMSZ nyilvános dokumentum, kihirdetése alatt azt az idıpontot kell érteni, amikor az intézmény oly módon helyezi el, hogy az érintettek szabadon megtekinthessék.
Eltérı rendelkezés hiányában határozatlan ideig érvényes.


5

SZMSZ-2005 II. Az intézmény általános jellemzıi 1. Az intézmény neve, címe, típusa, szakfeladatai, képzési formái, jogosítványai A fenntartó által kiadott 6-743-44/2003. számú alapító okirat alapján Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 37. § (5) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Tv. 88. § (3) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelıen az alábbi módosított alapító okiratot adja ki: 1. Az intézmény neve: Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Székhelye: 7633 Pécs, Esztergár Lajos út 6. Telephelyei: Az intézménynek telephelye nincs Tagozat: Felnıttoktatás Az intézmény OM azonosító száma: 027423 Szakágazati száma: 802210 Az intézmény törzsszáma: 478506000 2. Az intézmény alapítója és felügyeleti szerve: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlése 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. 3. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Önálló jogi személy, elıirányzatai felett részjogkörrel rendelkezı, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Iskolaszolgálata látja el, a felek megállapodása alapján. Címe: 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. 4. Az intézmény típusa: Szakközépiskola Évfolyamok száma: Szakközépiskola: 5 + 2 5. Maximálisan felvehetı létszám (férıhely): Szakközépiskolában: 570 Felnıttképzés: 200 6. Az intézmény tevékenységei: Alapvetı szakfeladata: 80121-4 Nappali rendszerő általános mőveltséget meglapozó iskolai oktatás 5 évfolyamos szakközépiskola Egy évfolyamon nyelvi elıkészítı

6

További szakfeladatai: 55137-1 Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét 75176-8 Intézményi vagyon mőködtetése 75192-2 Önkormányzatok elszámolásai 80221-1 Nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás (13., 14. évfolyamon technikusképzés) Akkreditált felsıfokú szakképzés 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 92403-6 Diáksport 80223-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolarendszerő felnıtt oktatás 2005. január 1-tıl érvényes szakfeladatok 802177

Nappali rendszerő szakközépiskolai nevelés, oktatás

További szakfeladatok: 751768 Intézményi vagyon mőködtetése 751922 Önkormányzatok elszámolásai 802241 Nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás (13., 14. évfolyam) 802263 Szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolarendszerő felnıttoktatás 803416 Felsıfokú szakképesítést nyújtó képzés (akkreditált felsıfokú szakképzés) 804028 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 924036 Diáksport

7. A feladat ellátását szolgáló vagyon: Az 580 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, valamint az intézmény leltára szerint nyilvántartott ingó vagyon. 8. A vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény a 7. pontban feltüntetett vagyon feletti rendelkezés jogát Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 29/2002. (05.10.) számú rendeletében írtak szerint gyakorolja. 9. Az intézmény vezetıjének megbízása: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvényben és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényben foglaltak szerint, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlése pályázat útján bízza meg. 10. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

7

11. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény mindenkori vezetıje, illetve akadályoztatása esetén az általa megbízott személy. Az alapító okirat módosítását Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlése 574/2003. (12.18) számú közgyőlési határozattal hagyta jóvá. Az intézmény legfontosabb adatai: Az intézmény számlaszáma: 11731001-15479226-11220006 Szakképzési hozzájáruláshoz elkülönített számlaszám: 11731001-154792261123 0005 A nem ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez befizetett 11731001-1547922611230005 Az intézmény adóhatósági azonosító száma 15479226-2-02 Az intézmény statisztikai számjele: 15479226-8022-322-02 A gazdálkodási részjogkör gyakorlásához különleges esetben (rehabilitációs hozzájárulás) használandó adószám : 16629510-1-02 Statisztikai számjel: 16629510-8022-322-02 Az intézmény az általános forgalmi adó alanyisága: Adóalanynak nem minısül, mivel a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott költségvetési intézmény. Oktatás szolgáltatása tekintetében tárgyi adómentes tevékenységet végez. Az iskola által használt bélyegzık:

Bélyegzı lenyomatok:

Hosszú bélyegzık: 1. Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola 7633 Pécs, Esztergár L. út 6.

2. Iskolaszolgálat Radnóti Miklós Közgazdasági SZ.K.I. 7621 Pécs, Bercsényi u. 3.

8

3. Az iskola körbélyegzıje: Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola 7633 Pécs, Esztergár L.u.6.

A bélyegzıket használók köre: A körbélyegzı egy példánya a kincstárnoknál, egy példánya a munkaügyi elıadónál és a pénztárosnál, egy példánya az igazgatónál, egy pedig az iskolatitkárságon található. A körbélyegzı lenyomata hivatalos iratokon csak a munkáltatói jogot gyakorló intézményvezetı aláírásával együtt érvényes. A körbélyegzı ettıl eltérı alkalmazásáról, valamint az arra feljogosító jogköröket belsı szabályzatban rögzítjük. 2. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Önálló jogi személy, elıirányzatai felett részjogkörrel rendelkezı, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Iskolaszolgálata látja el, a felek megállapodása alapján. . Az intézmény fenntartási és mőködési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elı. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökrıl..

9

Az Iskolaszolgálat, mint az önállóan gazdálkodó, az elıirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezı költségvetési szerv és a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola, mint részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv között „Együttmőködési Megállapodás” rögzíti a munkamegosztás és felelısségválasztás rendjét. Az együttmőködési megállapodás a gazdálkodásra tekintettel a következıket rögzíti:













a tervezés, a pénzkezelés, az elıirányzat-felhasználás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az analitikus nyilvántartás, az információáramlás, - szolgáltatás, a FEUVE, a mőködtetés, a tárgyi eszköz felújítás, a beruházás, a vagyonkezelés

tekintetében melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el. Intézményünk, mint részjogkörrel rendelkezı költségvetési szerv, a költségvetésben meghatározott elıirányzatokon kívül is felelıs az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére rendelkezésre tartott mőködési, felhalmozási célú elıirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mennyiségéért, mértékéért az elvárható takarékosság betartása mellett. Az intézmény alapfeladatára megbízási (polgárjogi) szerzıdés ill. vállalkozói szerzıdés megkötése, valamint számla ellenében történı oktatás szolgáltatás kifizetése csak kivételes esetekben lehetséges:
Az intézményben megfelelı végzettségő személy nem áll rendelkezésre
Jogszabály írja elı a külsı munkaerı igénybevételét (pl. érettségi elnök, szakmai vizsgabizottság tagjainak megbízása esetében).
Saját dolgozó esetében alapvetı feltétel, hogy a szolgáltatás, feladat elvégzése nem munkaköri kötelesség
Kiegészítı tevékenység, iskolarendszeren kívüli felnıttképzés esetében.

10

SZMSZ-2005 III. Az intézmény szervezeti rendje, irányítása 1. Az intézmény felelıs vezetıje
Az intézmény vezetıje a Pécsi Önkormányzat által pályázat útján megbízott igazgató. Az igazgató képviseli az intézményt. Az igazgató a felelıs - a KT 54. §-a alapján - az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, az ésszerő és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerzıdés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottaira átruházhatja.
Az igazgatót távollétében az alábbi jogkörök kivételével közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése helyettesíti: • • • •

minden az iskola életével összefüggı ügyben a nevelési igazgatóhelyettes, szakmai képzéssel összefüggı ügyekben a szakmai igazgatóhelyettes az osztályfınöki munkaközösség vezetıje. gazdasági ügyekben a kincstárnok

. 2. Az intézmény vezetıjének feladatköre (1) Az intézményvezetı kiemelt feladatai: − az intézmény képviselete; − a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása; − a nevelıtestület vezetése; − a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jog; − a nevelı és oktató munka irányítása és ellenırzése; − a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, végrehajtásuk szakszerő megszervezése és ellenırzése; − a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; − a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a Közalkalmazotti Tanáccsal, a diákönkormányzatokkal, illetve szülıi szervezetekkel (közösségekkel) való együttmőködés; − a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, megszervezése; − a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; − a tanuló- és gyermekbaleset megelızésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

11

(2) Az intézményvezetı át nem ruházható hatáskörei: − gyakorolja a munkáltatói jogokat, − dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerzıdés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, − egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében − felelıs: − a pedagógiai munkáért, − a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, − a nevelı és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, − a tanuló- és gyermekbaleset megelızéséért, − a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. − rendkívüli szünetet elrendelése, ha rendkívüli idıjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény mőködtetése nem biztosítható, − képviseli az intézményt, − együttmőködik − az érdekképviseleti szervekkel, − a Közalkalmazotti Tanáccsal, − a diákmozgalommal, − a szülık képviselıivel, − az intézményt támogató intézményekkel, és jogi személyekkel, − a gyermekjóléti szolgálattal, − a tanulók egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgálattal, − az intézmény mőködésében érintett minisztériumokkal, felsıoktatási intézményekkel, − a fenntartóval a jogszabályban rögzítettek szerint. (3) Az intézmény vezetıje (igazgatója) személyében felelıs: − a szakszerő és törvényes mőködésért, − az észszerő és takarékos gazdálkodásért, − a pedagógiai munkáért, − a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, − a nevelı- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, − a tanuló- és a gyermekbalesetek megelızéséért, − a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, .

12

3. Az igazgató közvetlen munkatársai
Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezetı beosztású dolgozók tartoznak: • • •

igazgatóhelyettesek, felnıtt tagozat vezetı kincstárnok

Az iskola felelıs vezetıje az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belsı szabályzatai által elıírtak szerint végzi.. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: - általános, nevelési igazgatóhelyettes - szakmai igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Megbízást az intézmény határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízás határozatlan idıre szól. A megbízást a munkáltató bármikor visszavonhatja. Amennyiben a közalkalmazott kéri, írásban kötelezı megindokolni. Az indoklásban a visszavonás okának világosan ki kell tőnnie. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelıssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz.

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelısséggel és beszámolási kötelezettséggel. b Az intézmény vezetısége (az igazgatói tanács) Az intézmény vezetıségének tagjai: • az igazgató • az igazgatóhelyettesek, • felnıtt tagozat vezetıje • a gyakorlati oktatásvezetı, • a diákmozgalmat segítı pedagógus, • a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, szabadidı-szervezı • a kincstárnok

13

Kibıvített iskolai vezetıség:  Az igazgató  Az igazgatóhelyettesek  Felnıtt tagozat vezetıje  A gyakorlati oktatásvezetı  A gyakorlati oktatásvezetı helyettes  A diákmozgalmat segítı pedagógus,  A gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs  A kincstárnok  A munkaközösség-vezetık Valamint érintettség esetén, ill. a megbeszélés témájától függıen, meghívást kap  A diákönkormányzat elnöke,  A közalkalmazotti tanács elnöke,  Az iskolai szülıi közösség elnöke,  A helyi pedagógus szakszervezet titkára. Az iskola vezetısége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére kiterjedı konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezı testület. Tagjai a belsı ellenırzési szabályzatban foglaltak szerint ellenırzési feladatokat is ellátnak. Üléseit az iskolai munkatervben meghatározott rendszerességgel tartja, minden megbeszélésrıl jegyzıkönyv készül. Az iskolavezetıség megbeszéléseit az igazgató készíti elı és vezeti, esetenként ezt a jogát átruházhatja.

4. Az intézmény dolgozói Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályi elıírások alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az z iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírások alapján végzik, melyet az iskola igazgatója készít el. . 5. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény belsı szervezeti egységeinek, vezetıi szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenımentesen láthassa el a követelményeknek megfelelıen. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos mőködtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az iskolánk vezetési sémája:

14

IGAZGATÓ

ISKOLATITKÁR

ADMINISZTRÁTOR

FELNİTTTAGOZAT VEZETİ

RENDSZERGAZDA

NEVELÉSI ÁLTALÁNOS IGAZGATÓ HELYETTES

IFJÚSÁGVÉDELMI FELELİS, SZABADIDİ SZERVEZİ

SZAKMAI IGAZGATÓ HELYETTES

GYAKORLAT VEZETİ

GYAKORLAT VEZETİ HELYETTES

DIÁKMOZGALMAT SEGÍTİ PEDAGÓGUS

KINCSTÁRNOK

MUNKAÜGYI ELİADÓ

PÉNZÜGYI ELİADÓ

GONDNOK, KARBANTARTÓ OPERÁTOROK

KÖNYVTÁROS HUMÁN MUNKAKÖZÖSSÉG IDEGENNYELVI MUNKAKÖZÖSSÉG

PORTÁSOK, KÉZBESÍTÓ KÖZGAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉG

INFORMATIKAI MUNKAKÖZÖSSÉG

OSZTÁLYFİNÖKI MUNKAKÖZÖSSÉG

REÁL MUNKAKÖZÖSSÉG

TESTNEVELİ TANÁROK

15

SZMSZ-2005 IV. Az intézmény mőködési rendjét meghatározó dokumentumok 1. A törvényes mőködés alapdokumentumai Az intézmény törvényes mőködését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: • • • • • • •

alapító okirat, pedagógiai program, éves munkaterv, jelen szervezeti és mőködési szabályzat és mellékletei, kollektív szerzıdés, közalkalmazotti szabályzat, igazgatói utasítások, rendelkezések.

2. Az alapító okirat A Kt. rendelkezik a közoktatási intézmények létesítésérıl, alapításáról. Az intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzıit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerő mőködését. 3. A pedagógiai program a/ Az intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelı-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. a KT 39. §-a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A KT. 44-51. §-a ad iránymutatást az intézmények pedagógiai programjáról. b/ Az intézmény pedagógiai programja meghatározza: • • •

az iskola nevelési programját, az iskola helyi tantervét, a szakmai programot,

c/ A pedagógiai programot a nevelıtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. Az éves munkaterv
Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok idıre beosztott cselekvési terve a felelısök megnevezésével.
Az intézmény éves munkatervét a vezetıség készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanév elején a nevelıtestület egyetértésével kerül sor.

16

5. A további intézményi mőködést meghatározó dokumentumok
A kollektív szerzıdés és a közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodások, amelyeket a jogszabályi elıírásoknak megfelelı szerzıdı felek képviselıi írnak alá.
Az igazgatói rendelkezések, utasítások az intézményi élet részterületeit szabályozzák.

6. Reklámtevékenység A iskolában a reklámtevékenység a közoktatási törvény szerint, kizárólag az igazgató engedélyével abban az esetben folyhat, ha a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

17

SZMSZ-2005 V. Az intézmény munkarendje 1. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény alapító okiratában illetıleg az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelıen heti 40 órás heti 5 napos munkarend szerint mőködik az iskola. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalók munkaideje heti 40 óra. A nevelési-oktatási intézmény vezetıje és helyettesei közül egyiküknek valamennyi munkanapon az intézményben kell tartózkodnia. Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan mőködése érdekében. A törvényes munkaidı és pihenı idı figyelembe vételével a kincstárnok tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, a szabadság kiadására. Munkaköri leírásaikat a kincstárnok készíti el és az igazgató hagyja jóvá. A munkaidı beosztás tanév közben módosítható, a változtatás kezdı idıpontját megelızıen egy héttel a változtatásról tájékoztatni kell az érintetteket. 2. A pedagógusok munkarendje
A pedagógusok jogait és kötelességeit a KT rögzíti, általános munkaköri leírása tartalmazza.
A KT szerint a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amely a kötelezı órákból, valamint a nevelı illetve a nevelı-oktató munkával vagy a tanulókkal, a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll.
A pedagógus a munkáltató rendelkezései szerint köteles ellátni a nevelésioktatási intézmény mőködésével összefüggı olyan feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmet. Ennek értelmében köteles részt venni a nevelıtestület munkájában, az iskolai kulturális- és sportéletének megszervezésében. Munkaköri feladatként el kell látnia a tanulók felügyeletét, a tanulóbalesetek megelızésével, a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggı feladatokat is.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet értelmében a pedagógus a kizárólag a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges idıtartamon túlmenıen, nem köteles az intézményben tartózkodni.
A pedagógusok felügyeleti és helyettesítési rendjét a felelıs igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének, foglalkozási rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátá-

18















sának, zavartalan mőködésének biztosítását, a pedagógiai és gazdaságossági szempontok érvényesítését kell figyelembe venni. A pedagógus köteles legalább 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása elıtt a munkahelyén (illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete elıtt annak helyén) megjelenni, a tanórákat az órarendben, az egyéb foglalkozásokat a foglalkozási rendben elıírtak szerinti idıben pontosan megkezdeni és megtartani. A pedagógus szorgalmi idıben csak betegszabadság, táppénz, hivatalos elfoglaltság, engedélyezett tanulmányok folytatása, továbbképzés, vizsgaelnöki vagy vizsgabizottsági feladatok ellátása miatt maradhat távol munkahelyétıl. A betegszabadság és táppénz /a tárgynapon a titkárságon telefonon lehetıség szerint 7óra 30 percig./ kivételével a távollétet elızetesen írásban be kell jelenteni, illetve engedélyezését elızetesen írásban kell kérni. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott munkanapon még a munkavégzés kezdete elıtt köteles jelenteni a titkárságon.. Szükség esetén a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal elıbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására illetve elcserélésére. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a hiányzó pedagógus helyettesítésérıl az igazgatóhelyettes gondoskodik . A helyettesítést úgy kell kiírni, hogy a helyettesítı pedagógus arra fel tudjon készülni. Ha a helyettesítı pedagógust legalább 1 nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása elıtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint elırehaladni. A pedagógusok számára - a kötelezı óraszámon felüli - a nevelı-oktató munkával összefüggı rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgatóhelyettesek, és a munkaközösség-vezetık javaslatainak meghallgatása után az igazgató adja.

A részmunkaidıben foglalkoztatott (fıállású) pedagógusok a foglalkoztatásuk arányában kötelesek a feladatoknak eleget tenni. Pedagógus beosztásúak heti kötelezı óraszáma: Intézmény igazgató 2 óra Igazgatóhelyettesek 4 óra Felnıtt tagozatvezetı 4 óra Gyakorlati oktatásvezetı 11 óra Gyakorlati oktatásvezetı helyettes 17 óra Könyvtárostanár 22 óra Elméleti tanár 20 óra Gyakorlati oktató 25 óra A fenntartó jóváhagyásával, engedélyével az elméletigényes gyakorlatokat oktatók kötelezı óraszáma az elméletigényes órák arányának megfelelıen csökkenteni kell. Munkaidı kedvezmények a közoktatási törvény értelmében: Jogcímek órakedvezmények (óra/hét) Osztályfınök 1 Munkaközösségvezetı 1 1 Diákönkormányzatot segítı pedagógus

19

Rendkívüli munkavégzés A közoktatási törvény módosítása következtében a pedagógusok esetében is összhang keletkezett a Munka Törvénykönyve idevonatkozó fejezetével a túlmunka tekintetében. Tehát pedagógus esetén is túlóráról, rendkívüli munkaidıben történı munkavégzésrıl akkor beszélhetünk, ha az a heti kötelezı 40 órán felül keletkezik. Rendkívüli munkaidıben történı munkavégzésnek minısül: - A munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó munka (túlmunkavégzés), - A pihenı-vagy munkaszüneti napon végzett munka, illetıleg - meghatározott helyen és ideig történı készenlét, ügyelet. A rendkívüli munkaidıben történı munkavégzést az intézmény vezetıje írásban rendelheti el, legalább 24 órával a munkakezdés elıtt. Biztonsági szempontból, elıre nem látható, nem tervezhetı okok miatt, az intézmény folyamatos üzemeltetésének érdekében az intézmény igazgatója, vagy az igazgató helyettesek túlmunkát rendelhetnek el szóban, illetve telefon útján. Az elrendelhetı túlmunka felsı határa: o Nem pedagógus munkakörök esetében: A munkavállaló napi munkaideje 8 óra, de a 12 órát nem haladhatja meg, heti munkaideje 40 óra, de a 48 órát nem haladhatja meg. A napi illetve a heti munkaidı mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés idıtartamát be kell számítani. o Pedagógus munkakörben a közoktatásról szóló törvény 1. sz. melléklet Harmadik rész II/17. pontjában meghatározottak szerint – a rendes munkaidın belül – az elrendelhetı többletóra a napi kettı (2), illetve heti hat (6) tanítási óránál nem lehet több. Ettıl eltérni csak a következı esetekben lehet: A munkakör nincs betöltve ill. a kiírt pályázat nem vezetett eredményre A betöltött munkakör feladatainak ellátása elıre nem tervezhetı okból váratlanul lehetetlenné vált. Pl.:baleset, betegség, egyéb ok.

3. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az iskolai házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belsı munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára is kötelezı. Az iskolai házirendet - az igazgató elıterjesztésére - a nevelıtestület fogadja el, a szülıi közösség és a diákönkormányzat egyetértésével a KT-ben meghatározottak figyelembevételével.

20

4. A tanév helyi rendje
A tanév kezdetét és végét minden évben az aktuális oktatási miniszteri rendelet szabályozza. A tanítási év szorgalmi ideje a KT alapján 180 tanítási napból áll. A szorgalmi idı csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi idıszakot vizsgák követik.
A tanév helyi rendjét, programjait a nevelıtestület határozza meg, és az éves munkatervben rögzíti. Ennek megfelelıen a tantestület az alábbiakról dönt: − − − −

a nevelıtestületi értekezletek idıpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és idıpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és idıpontját, a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-, alap-, érettségi-) rendjét szóbeli. OKJ, − a tanítási szünetek (ıszi, tavaszi, téli) idıpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, − a bemutató órák és foglalkozások rendjét, − a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.
Az intézményi rendezvényekre való megfelelı színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és rátermettséget figyelembe vevı terhelést adjon. Az intézményi szintő ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelezı, az alkalomhoz illı öltözetben.
Az intézményi vizsgarendet a munkatervben kell rögzíteni.
A tanév helyi rendjét, a házirendet és a baleset- és tőzvédelmi elıírásokat az osztályfınökök az elsı tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az elsı szülıi értekezleten pedig a szülıkkel. A házirendeket az épületben jól látható helyen ki kell függeszteni. A szabályzatokban bekövetkezett változásokat, módosításokat az osztályfınököknek egy héten belül ismertetniük kell a tanulókkal. 5. A tanítási órák, foglalkozások, óraközi szünetek rendje, idıtartama
Az iskolai oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévı heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben.
A tanítási órák idıtartama a nappali tagozaton 45 perc, a felnıttoktatási tagozaton 45 perc. Az elsı tanítási óra nappali tagozaton a szülıi közösség és az iskolai diákönkormányzat jóváhagyásával 7 óra 15 perckor, a felnıttoktatási tagozaton 14. 15 órakor is kezdıdhet. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.
A tanítási órák, foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak, minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelezı orvosi vizsgálatok, tüdıszőrések az igazgató által elıre engedélyezett idıpontban és módon történhetnek.
Az óraközi szünetek idıtartama nappali tagozaton 10 illetve 15 perc, a felnıttoktatási tagozaton a kihirdetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a tanu-

21

lók lehetıség szerint az udvaron, folyósokon töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünetek rendjét a pedagógusok, az ügyeletes tanulók és a hetesek ellenırzik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthetı. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás és gyakorlati órák esetén. 6. Az intézményben tartózkodás rendje
Szorgalmi idıben az iskola 6 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésıbb 21.00 óráig tart nyitva. Tanítási szünetekben az intézmény az ügyeleti rend szerint 9.00 órától 14.00 óráig tart nyitva. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. A szokásos rendtıl való eltérésre indokolt esetben az igazgató ad utasítást illetve engedélyt.
Szorgalmi idıben tanítási napokon az intézmény hivatalos munkaideje 7.30 – 15.30 óráig tart, ekkor az intézmény igazgatójának vagy egyik helyettesének az intézményben kell tartózkodnia. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli vagy halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, az esetleges elkerülhetetlen intézkedések megtételére a helyettesítési rendben leírtakat kell alkalmazni.
Az intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók - vagyonbiztonsági okok miatt - az intézménybe csak a portás tudtával léphetnek be. A belépı és távozó személyekrıl a portásnak belépıt-kilépıt kell kiállíttatni.
A tanulók tanítási idı alatt csak indokolt esetben hagyhatják el az iskola épületét, osztályfınöki, osztályfınök-helyettesi, igazgatóhelyettesi, igazgatói vagy szaktanári engedéllyel, amit a portán elhelyezett kilépı kitöltésével igazol.
Szorgalmi idıben a tanulók és az iskolai dolgozók hivatalos ügyeinek intézése naponta 8-10.50 óráig, illetve 13.30-15.oo óráig a titkárságon történik. A gazdasági irodában a kiírt rend szerint.
Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a fenntartó és az igazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése elıtt nyilvánosságra hozza. 7. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelıs: • • • • •


az intézményi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért, az intézmény rendjének, tisztaságának megırzéséért, az energia-felhasználással való takarékoskodásért, a tőz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, az SZMSZ-ben és a házirendekben megfogalmazott elıírások betartásáért.

A helyiségek és berendezésük használati rendje

Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási munkaidıben rendeltetésszerően használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási idın túlmenıen igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetıtıl írásban kell kérvényeznie a használat céljának és idıpontjának megjelölésével.

22

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási idıben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett idıben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett idıpontban is lehetnek a szaktanteremben.
A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban jól látható helyen külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelıse állítja össze, és az intézményvezetı hagyja jóvá. További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmaz Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit a helyiségleltár szerint kell megırizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelısének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény berendezését, gépét csak írásbeli engedéllyel, saját használat céljából lehet kivinni az iskolából. A kölcsönkérı alkalmazottnak a tárgy átvételérıl és az anyagi felelısségrıl elismervényt kell aláírnia. A kiviteli engedély az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidıt. . 8. Az intézmények helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény a KT 38. § (2) pontja alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) - a kincstárnok javaslatára és az érintett közösségek, fórumok véleményének kikérésével -, az önköltség-számítási szabályzatunk alapján az igazgató dönt. 9. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje •

Az intézmény biztosítja az egészségügyi alapellátás keretében mőködı iskolaegészségügyi szolgálat tárgyi és mőködési feltételeit. Az elsısorban preventív jellegő tevékenységet az adott tanévre szóló munkaterv szerint minden héten az iskolaorvos és a védını látja el. Az egészségügyi szolgálat tevékenysége magában foglalja a tanulók somatometriás és higiéniai-tisztasági szőrıvizsgálatát, a továbbtanulni szándékozók alkalmassági vizsgálatát, a tanulók körében végzett egészségnevelési feladatokat, továbbá az intézmény dolgozóinak alkalmassági vizsgálatát. • Az intézmény heti 2 alkalommal 4 órás rendelési idı alatt orvosi ellátást biztosít a tanulók és az alkalmazottak részére. Ugyancsak rendelési idıben védını fogadja a tanulókat egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: − a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szőrése, − a könnyített- és gyógy-testnevelés besorolásának elkészítése, − a gyermekek kötelezı védıoltásokban való részesítése, − tüdıszőrés megszervezése,

23

− fogászati kezelés, • A kötelezı orvosi vizsgálatokat, védıoltások idıpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehetı legkisebb mértékben zavarja. • Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni Az osztályfınökök feladata osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálatokon való megjelenésének megszervezése. . 10. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendık
Az intézmény életében rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény dolgozóinak és tanulóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minısül különösen: • • •




Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának vagy tanulójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetı rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására, köteles azt azonnal jelenteni az intézmény igazgatójának, illetve az intézkedésre jogosult felelıs vezetınek. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelıs vezetık: • • • •




a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, belvíz, hóakadály), a tőz, a robbantással történı fenyegetés.

igazgató, igazgatóhelyettesek, tőzvédelmi felelıs, baleset- és munkavédelmi felelıs.

A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell • • • • •

a fenntartót, tőz esetén a tőzoltóságot, robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget, személyi sérülés esetén a mentıket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelı rendvédelmi illetve katasztrófa-elhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja.
Rendkívüli esemény esetén a szükséges intézkedések megtételét, az épület kiürítését a tőz- illetve bombariadó terv elıírásai szerint kell végezni.
A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületbıl való kivezetéséért és a kijelölt helyen történı gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tőz- illetve bombariadó terv végrehajtásában közremőködı, tanórákat tartó, és a napi ügyeletet ellátó pedagógusok együttesen felelısek.
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következıkre:

24

• • • • •




Az igazgatónak illetve a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejőleg gondoskodnia kell az alábbiakról: • • • • •




az épületbıl minden tanulónak távoznia kell, ezért a kiürítésben közremőködı pedagógusoknak a tantermeken kívül tartózkodó tanulókra is ügyelnie kell; a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell; a kiürítés során liftet nem szabad használni; a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó pedagógus hagyja el utoljára; a tanulókat a tanterem elhagyása elıtt és a kijelölt várakozási helyen a megérkezéskor a pedagógusnak meg kell számolnia.

a kiürítési tervben szereplı kijáratok kinyitása, a közmővezetékek szükség szerinti elzárása, a vízszerzési helyek szabaddá tétele, az elsısegélynyújtás megszervezése, rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek fogadása.

Az épületbe érkezı rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv képviselıjét az igazgatónak (az intézkedésre jogosult felelıs vezetınek) vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: • • • • • •

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott események, a veszélyeztetett épület jellemzıi, helyszínrajza, az épületben található veszélyes anyagok, a közmővezetékek helyzete, az épületben tartózkodó személyek, az épület kiürítése.

A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv helyszínre érkezését követıen a további biztonsági intézkedéseket a rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetıjének (képviselıjének) útmutatása szerint kell megtenni. A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv vezetıjének (képviselıjének) utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani.
Ha a rendkívüli esemény megakadályozza a vidéki tanulók biztonságos hazautazását, az intézmény errıl a médiumokon keresztül tájékoztatja a szülıket, és megszervezi az itt maradt tanulók felügyeletét és ellátását.
A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat az intézmény igazgatója által kijelölt idıpontban be kell pótolni.

25

11. Munkabiztonsági, balesetvédelmi, tőzvédelmi, bombariadó védelmi feladatok
Az intézmény valamennyi dolgozójának és tanulójának ismernie kell és be kell tartania az intézmény munka- és balesetvédelmi szabályzatát, tőzvédelmi utasítását, bombariadó védelmi utasítását, a tőzriadó terv és a bombariadó terv rendelkezéseit.
Az intézmény valamennyi dolgozójának alapvetı feladatai, közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észlelik, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegyék.
Az osztályfınökök osztályfınöki órákon, a szaktanárok a tantárgy elsı tanítási óráján (foglalkozásán) ismertetik a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, a fennálló veszélyforrásokat, az elvárható és tilos magatartás-formákat.
Az intézmény munka- és balesetvédelmi felelıse az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenırzi.
A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következı intézkedéseket: •

a sérült tanulót esısegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kel hívnia, • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tıle telhetı módon meg kell szüntetnie, • a balesetet, sérülést azonnal jelentenie kell az igazgatónak.
Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az igazgatónak a munkaés balesetvédelmi felelıs bevonásával ki kell vizsgálnia, és a hasonló balesetek elkerülése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tennie és végre kell hajtatnia. 12. A tanulók szociális támogatásának elvei Az iskola igazgatója a szülıi közösséggel, az osztályfınöki munkaközösséggel és az ifjúságvédelmi felelıssel egyeztetve eseti jelleggel szociális támogatást adhat. 13. A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezésért az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesek a felelısek. Az iskola az éves munkatervében rögzíti annak a felelıs dolgozónak a nevét, akik az adott tanévben: Elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, Részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A magasabb jogszabályok elıírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjérıl – a szakmai munkaközösségek és a szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelıtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: A nevelıtestület döntése elıtt az iskola igazgatója – az osztályfınökök, valamint a gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs közremőködésével – felméri, hány tanuló

26

kíván iskolától tankönyvet kölcsönözni, valamint tájékoztatja a szülıket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülık a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylı lapon bejelenti. Az igénybejelentés idıpontjáról az igénybejelentési határidı elıtt legalább tizenöt nappal korábban köteles értesíteni írásban minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülıt, gondviselıt. A határidı jogvesztı, nem alkalmazható abban az esetben, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott idıpont eltelte után állt be. Az igénylılap benyújtásával együtt a gyermek-és ifjúságvédelmi felelısnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot, igazoló iratot. A felmérés eredményérıl az igazgató tájékoztatja a nevelıtestületet, az iskolai szülıi közösséget, a diákönkormányzatot és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, ill. az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelezı olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába kerül. A tartós tankönyv az iskolai könyvtárba, az ingyenes használatba adott tankönyvek külön nyilvántartás szerint kerül az iskola tulajdonába. A tankönyvet addig az idıpontig biztosítjuk a tanuló részére, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, ill. ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló ill. a kiskorú tanuló szülıje köteles a tankönyv elvesztésébıl, nem rendeltetésszerő használatából, származó értékcsökkenésbıl, megrongálódásból származó kárt megtéríteni az iskolának. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembevételével az iskola igazgatója határozza meg a közoktatásról szóló törvény 77§-a alapján.

14. A térítési díj és tandíj fizetésének rendje A tandíj- és térítési díj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. Térítési díjjal igénybe vehetı szolgáltatások: (mértéke a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada) 11.14. évolyamon a tanulószobai szolgáltatásért elsı évfolyamismétlés esetén, a folyó kiadások 15-25 %-a 11-14. évfolyamon az évfolyam második alakalommal történı ismétlése esetén a folyó kiadások 25-50 %-a. A tandíj fizetési kötelezettség: 11-14. évfolyamon a tanulmányok nem teljesítése miatti, harmadik és további alkalommal történı megismétlésekor, A tanulói jogviszony megszőnése után megkezdett érettségi ill. szakmai vizsgát -beleértve a javító-pótló vizsgát is- továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén, a második vagy további javítóvizsgáért. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi és szociális helyzettıl függıen a tandíj, térítési díj csökkentésérıl, részletfizetésérıl.

27

15. A felnıttoktatás formái és rendje Az esti tagozatos iskolarendszerő képzés konzultációs napjai minden hét hétfı, kedd, és szerda. A foglalkozások 14.15 órakor kezdıdnek. Az órák 45 percesek, 5 perces szünetekkel, a harmadik és a negyedik óra között 10 perces szünettel. A taniroda, a számítástechnika és a könyvvitel gyakorlatok - a géptermek használati rendjétıl függıen - a konzultációs napoktól eltérı napokon tömbösítve is tarthatók. A tanév beosztása A kötelezıen elıírt konzultációs foglalkozásokat szeptember 1-e és május 25-e között kell megtartani. A képesítı vizsgát tevı utolsó évfolyamoknál a kötelezı foglalkozásokat úgy kell befejezni, hogy kellı idı álljon a hallgatók rendelkezésére az írásbeli vizsgákra készülni. A szóbeli beszámolók beosztását a tagozatvezetı úgy köteles készíti el, hogy a szóbelik elıtt a dolgozatok kijavítására kellı idı álljon a szaktanárok rendelkezésére. A szóbeli beszámolók hetében konzultáció nem tartható. A képesítı vizsgák részletes beosztását a tanév rendjérıl szóló miniszteri rendelet és a tagozatvezetı javaslata alapján az igazgató határozza meg. A tanulói teljesítmények ellenırzése, értékelése: A teljesítmény ellenırzésének formái: -

házi dolgozatok,

-

beszámolók,

-

osztályozó vizsgák.

Osztályozó vizsgát a tanév folyamán valamennyi tárgyból kell tenni. Tételeit a szaktanárok állítják össze. Az írásbeli idıtartama legfeljebb 90 perc. Az írásbeli beszámoló dolgozatait a szaktanárok kötelesek a szóbeli osztályozók befejezéséig kijavítani és minısíteni, az értékelést közölni a tanulóval és a "Tanulmányi lapra", valamint a tanuló-nyilvántartásba beírni. A halasztott vagy megszakított osztályozó vizsga letételére a tanuló írásbeli kérelme alapján a tagozatvezetı ad engedélyt. Annak a tanulónak, aki beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az adott tantárgy(ak)ból osztályozó vizsga érdemjegye elégtelen. A vizsgázók osztályzatait a vizsgabizottság véglegesíti. Az a tanuló, aki a vizsgáról igazoltan távol maradt vagy megkezdett vizsgáját megszakította írásbeli kérelme alapján, a tagozatvezetı engedélyével augusztus hónapban teljes pótló vizsgát tehet, illetve a megkezdett vizsgáját befejezheti. Indokolatlan vizsgamegszakítás esetén legfeljebb két tantárgyból javítóvizsgát tehet. Ha a vizsgázó a megszakítás következtében kettınél több tantárgyból nem kap-

28

hatott osztályzatot, vagy a vizsgán nem jelent meg, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

29

SZMSZ-2005 VI. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésének rendje 1. A belsı ellenırzés célja A belsı ellenırzés legfontosabb feladata a minıségelvő munkavégzés, az intézményi minıségfejlesztési és minıségbiztosítási elvek megvalósítása. A belsı ellenırzésnek minden szinten biztosítania kell a vezetıi munka hatékonyságát, és valamennyi tevékenység során segítenie kell az intézmény életét és az intézményi nevelı-oktató munkát meghatározó külsı és belsı jogszabályok, szabályzatok, utasítások betartását és betartatását, a szabálytalanságok feltárását, a felelısség megállapítását. 2. A belsı ellenırzés alapelvei
Segítse az intézményi nevelı-oktató-képzı tevékenység eredményességét, az eredmények megerısítése illetve javítása érdekében alkalmazott jó pedagógiai módszerek elterjesztését, a tanítási-tanulási fegyelem javítását illetve megszilárdítását, a munka során hozott intézkedések hatékonyságának, helyességének kellı idıben történı feltárását, a munkavégzés során tapasztalt hiányok pótlását, hibák kijavítását.
Mozdítsa elı az erıforrásoknak, ezen belül a rendelkezésre álló taneszközöknek a nevelési-oktatási folyamatba történı hatékony beillesztését. 3. Az ellenırzés szintjei
Vezetıi ellenırzés (igazgató, igazgatóhelyettesek), amely a vezetık közötti munkaköri elhatárolást figyelembe véve kiterjed a nevelı-oktató-képzı munka egészére. A vezetıi irányító munka szerves része, a döntések elıkészítésének alapja.
Munkaközösség-vezetık szakmai segítı tevékenysége, amely elsısorban a munkaközösségi tagok óráinak látogatására és a munkaközösség munkájának szakmai irányítására terjed ki.
Osztályfınökök szakmai, pedagógiai és adminisztratív munkája, amely elsısorban a vezetése alatt álló osztály tanulmányi és közösségi tevékenységének irányítását és ellenırzését, az osztályban tanító pedagógusok munkájának összehangolását foglalja magában.
Önellenırzés. 4. Az ellenırzés formái
Tevékenységi folyamatba épített ellenırzés: • • • •

tanórák, gyakorlati foglakozások, tanórán kívüli foglakozások látogatása; tanulói munkák ellenırzése, vizsgálata; a pedagógusok adminisztrációs munkájának ellenırzése, vizsgálata; beszámoltatás vezetıi vagy tantestületi értekezleten.
Folyamatok, tevékenységek szabályozása.

30

Témaellenırzés: egy-egy tantárgyra, tantárgycsoportra, nevelési területre vonatkozó ellenırzés.
Célellenırzés: egy feladat végrehajtásának adott körben (területen) történı ellenırzése.
Utóellenırzés: egy korábbi ellenırzés alapján tett intézkedés végrehajtásának ellenırzése.


5. Az ellenırzési program
Az ellenırzési programot tanévenként a munkaterv tartalmazza.
Az ellenırzési program tartalmazza • • • •




az ellenırzés célját, jellegét; az ellenırzendı tantárgy(csoport), terület megnevezését; az ellenırzés feladatainak meghatározását; az ellenırzendı idıszakot.

Az igazgató szükség szerint a napi aktualitásoknak megfelelıen is elrendelhet ellenırzést.

6. Az ellenırzés írásba foglalása
Az ellenırzés (látogatás) megállapításait az ellenırzött kérésére írásban kell rögzíteni.
Az ellenırzés (látogatás) során észlelt komoly hibák, hiányosságok, szabálysértések írásos rögzítése kötelezı. Az ellenırzés részletes leírását a minıségirányítási program tartalmazza.

31

SZMSZ-2005 VII. Az intézmény nevelıtestülete és a szakmai munkaközösségek 1. Az intézmény nevelıtestülete
A nevelıtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület tagjai: • •

az intézmény pedagógus munkakört betöltı alkalmazottai, az intézmény kincstárnoka

A nevelıtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a gazdasági igazgatóhelyettes, valamint a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı felsıfokú végzettségő alkalmazott.


A nevelıtestület feladatai és jogai

A nevelıtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelıen a nevelıtestület véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintı ügyben. A nevelıtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat mőködésével kapcsolatban. A nevelıtestület döntési jogköre: − a pedagógiai program elfogadása, − az SZMSZ és a házirend elfogadása, − a tanév munkatervének jóváhagyása, − átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, − a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, − a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, − az intézményvezetıi programok szakmai véleményezése, − a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, − a diákönkormányzat mőködésének jóváhagyása, − saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. A nevelıtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelıtestület véleményét: − a tantárgyfelosztás elfogadása elıtt, − az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, − az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása elıtt. A nevelıtestület véleményét ki kell kérni: A nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. 32

A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek: − elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott idıre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, − egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a pedagógiai program, és a szervezeti és mőködési szabályzat elfogadását – átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles – a nevelıtestület által meghatározott idıközönként és módon – azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár.

. A nevelıtestület a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben, valamint a KT-ben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik. 2. A nevelıtestület értekezletei Nevelıtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgatónak, ha a nevelıtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülıi szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelıtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelıtestület dönt. A nevelıtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhetı részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelıtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselıjét meg kell hívni. A nevelıtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: − tanévnyitó értekezlet, − félévi és év végi értékelı értekezlet, − ıszi nevelési értekezlet − tavaszi nevelési értekezlet, Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelıtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetısége szükségesnek látja.

3. A nevelıtestület döntései, határozatai A nevelıtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelıtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlısége esetén az intézményvezetı szavazata dönt. A nevelıtestületi értekezletrıl tartalmi jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvet az intézményvezetı, a jegyzıkönyvvezetı és a nevelıtestület jelenlevı tagjai

33

közül két hitelesítı írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

4. A nevelıtestület által átruházott feladatkörök A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott idıre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles - a nevelıtestület által meghatározott idıközönként és módon - azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljárt.
A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat az átruházott feladatkörökkel rendelkezı közösségek esetén is alkalmazni kell.
A nevelıtestület az iskolai fegyelmi eljárások vezetésével hattagú bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság tagjai: az iskola nevelési igazgatóhelyettese, a diákmozgalmat segítı pedagógus, az ifjúságvédelmi felelıs, a nevelıtestület egy megbízott tagja és két diákönkormányzati képviselı. A fegyelmi eljárás elıkészítıje az osztályfınök, aki egyben a fegyelmi tárgyalás jegyzıkönyvét is vezeti, de nem tagja a bizottságnak.


5. A szakmai munkaközösségek
A KT szerint a szakmai munkaközösségek szakmai-módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelı-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez.
Az azonos mőveltségi területen tevékenykedı pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenırzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek mőködnek: Osztályfınöki munkaközösség, Humán szaktárgyi munkaközösség, Reál szaktárgyi munkaközösség, Idegen nyelv oktatási munkaközösség, Számítástechnikai oktatási munkaközösség, Közgazdasági szakmai oktatási munkaközösség, A munkaközösségek tagjaik közül 3 évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetıt választanak, akit az intézményvezetı bíz meg a feladatok ellátásával. A szakmai munkaközösségek feladatai: − fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, − javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai elıirányzatainak felhasználására, − szervezi a pedagógusok továbbképzését, − támogatja a pályakezdı pedagógusok munkáját, − összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, − felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét,

34

− összeállítja a vizsgák (felvételi-, érettségi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait, − kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket. − végzi a nevelıtestület által átruházott feladatokat. A tankönyvrendeléssel megbízott alkalmazott gondoskodik arról, hogy a használható tankönyvek és segédkönyvek jegyzéke a szakmai munkaközösségek és a pedagógusok rendelkezésére álljon. A szakmai munkaközösségek véleményezik az egyes pedagógusok által kiválasztott tankönyveket. A pedagógusok minden tanév elsı felének végéig írásban jelzik igényüket az általuk használni kívánt tankönyvekre vonatkozóan. A munkaközösség vezetıje képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetısége felé és a szakmai fórumokon. Állásfoglalásai, javaslatai elıtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetıi értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetık feladatai és jogai: − irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelıs a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, − elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, − ellenırzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti elırehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezetı felé, − összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, − beszámol a nevelıtestületnek a munkaközösség tevékenységérıl, − javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra.

.
A szakmai munkaközösség-vezetı jogai és feladatai: • • • • • •

képviseli a munkaközösséget, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelıs a munkaközösség szakmai munkájáért, összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munka-közösség éves programjának tervezetét, ellenırzi a tantárgyi tanmenetek elkészítését, módszertani és szaktárgyi értekezleteket, bemutató órákat, foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, javaslatot tesz o a tantárgyfelosztásra, o a munkaközösség tagjainak szakmai továbbképzésbe, átképzésbe való bevonására, o a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, o közalkalmazotti átsorolására, o minıségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítésére,

35

• • •

figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé, évenként összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységérıl az igazgató, illetve a nevelıtestület számára, állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása elıtt köteles meghallgatni a munka-közösség tagjait

36

SZMSZ-2005 VIII. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 1. Az intézményi közösség Az intézményi közösség az alkalmazotti, a szülıi és a tanulói közösségek összessége. 2. Az alkalmazotti közösség
Az intézmény alkalmazotti közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll.
Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, intézményen belüli érdekérvényesítési lehetıségeit a MT, a KJT, az ezekhez kapcsolódó rendeletek, továbbá az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerzıdése rögzíti. 3. A szülıi közösség
A KT alapján a szülık meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében szülıi közösség mőködik.
A szülıi közösség dönt saját szervezeti és mőködési rendjérıl, képviseletérıl (szülıi választmány).
Az osztályok szülıi közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik az elsı szülıi értekezleten megválasztják az osztály szülıi közösség képviselıit. Az osztályok szülıi közösségeinek tevékenységét az osztályfınökök segítik. A szülıi közösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZK-elnök vagy az osztályfınök közvetítésével juttatják el az intézmény vezetıségéhez.
Az intézményi Szülıi Közösség a szülıi képviselet legmagasabb szintő döntéshozó szerve. Legfontosabb feladata az intézményi nevelı-oktató munka segítése, az intézmény és a szülıi ház kapcsolatának rendszeressé tétele. A Szülıi Közösség tagjai: • • • •

•

megválasztják a szülıi közösség elnökét és más tisztségviselıit, az intézményi munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülıket a KT-ben megfogalmazott jogaik érvényesítésekor, véleményezi az intézmény pedagógiai programját, munkatervét, az iskolai házirendet, a szervezeti és mőködési szabályzat azon részeit, amelyek a szülıkkel illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülıkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A következı jogosítványokkal rendelkezik: Döntési joga van a saját mőködési rendjének és munkaprogramjának meghatározásánál, valamint tisztségviselıinek megválasztásánál. Egyetértési jog illeti meg: iskolai szervezeti és mőködési szabályzat azon részeivel, amelyek a szülıkkel ill. a tanulókkal kapcsolatosak, házirend elfogadása,

37

a Pedagógiai Program, elfogadásakor., a tankönyvrendelés elkészítésében.

Véleményezési joga van az iskola mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Szülıi Közösség SZMSZ-e a …. Mellékletben. A Szülıi Közösség elnöke közvetlenül az összekötı tanárral,az igazgatóval illetve a nevelési igazgatóhelyettessel tart kapcsolatot. 4. A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyőlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani. A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintı ügyekben. A diákönkormányzat – a nevelıtestület véleményének kikérésével – dönt: − saját mőködésérıl, − a diákönkormányzat mőködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, − hatáskörei gyakorlásáról, − egy tanítás nélküli munkanap programjáról, − az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és mőködtetésérıl, − a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztısége tanulói vezetıjének (felelıs szerkesztıjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelıtestület hagyja jóvá. A szervezeti és mőködési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértı, vagy ellentétes az iskola szervezeti és mőködési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képezı szabályzataival. A szervezeti és mőködési szabályzat jóváhagyásáról a nevelıtestületnek beterjesztést követı harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és mőködési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelıtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerő mőködését. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintı következı kérdésekben:

38

− jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; − a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; − az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A diákönkormányzat jogai Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a) a tanulók nagyobb közösségét érintı kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemzı, értékelı beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör mőködési rendjének megállapításához, e) a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálási elveinek meghatározásához, f) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, g) a könyvtár, a sportlétesítmények mőködési rendjének kialakításához, i) iskolai diákönkormányzat véleményét tanuló fegyelmi eljárás során be kell szerezni, j) diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat a tanulók nagyobb közösségének minısül.

5. Az osztályközösség és az osztályfınök
Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórákat az órarend szerint közösen vagy csoportokra bontva látogatják. Az osztályközösség, mint az iskola diákönkormányzatának legkisebb egysége • •




megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az ODB titkárát, küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetıségébe (IDB).

Az osztályközösség így önmaga diákképviseletérıl dönt. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezetı - az osztályfınök áll. Az osztályfınököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfınöki munkaközösség-vezetı javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfınök jogosult az osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására.

Az osztályfınök feladatai és hatásköre: • •

alaposan ismerje meg tanítványit, az intézmény pedagógiai programja szerint nevelje osztályának tanulóit, a személyiségfejlıdés tényezıit vegye figyelembe,

39

• • • • • •

•

•

•

• • •

mőködjön együtt az osztály diákbizottságával, segítse a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogassa óráikat, tartson aktív kapcsolatot az osztály szülıi közösségével, a tanítványaival foglalkozó kollégiumi nevelıtanárokkal, kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi elımenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, minısítse a tanulók magatartását és szorgalmát, tartson szülıi értekezleteket, szükség esetén családot látogasson, az ellenırzı könyv útján rendszeresen tájékoztassa a szülıket a tanulók magatartásáról, tanulmányi elımenetelérıl, lássa el az osztályával kapcsolatos ügyviteli, adminisztrációs feladatokat (pl. osztály-napló pontos vezetése, hiányzások igazolása, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, beszámoló jelentés a vezetıség részére), tájékoztassa rendszeresen tanulóit az iskola elıtt álló feladatokról, mozgósítson azok megoldására, mőködjön közre a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, vegyen részt az osztályfınöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észre-vételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével segítse elı a közösség tevékenységének eredményességét., saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tehet a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. A fegyelmi tárgyalások elıkészítése, a jegyzıkönyv vezetése.

6. A belsı kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különbözı közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus vezetık, a választott közösségi képviselık segítségével - az igazgató fogja össze. Ebben a tevékenységben az igazgatót alkalmanként az igazgató-helyettesek helyettesíthetik.
A kapcsolattartás rendszeres közvetlen formái a különbözı értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyőlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja. Az intézményi közösségek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét idıpontokat az intézmény és az egyes közösségek munkatervei tartalmazzák. A munkaterveket minden érdekelt számára hozzáférhetıvé kell tenni.
A kapcsolattartás közvetett formái az iskola vezetıségének írásos információi az intézmény internetes honlapja, hirdetı, AMON (tanulónyilvántartó-rendszer), belsı számítógépes hálózat.


7. A szülık tájékoztatásának formái Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülık csoportos tájékoztatásának módja a szülıi értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülıi értekezletek rendjét az adott nevelési év munkaterve határozza meg.

40

Az osztályok szülıi közössége számára az intézmény tanévenként kettı, a munkatervben rögzített idıpontú szülıi értekezletet tart az osztályfınök (csoportvezetı) vezetésével. A tanév eleji szülıi értekezleten a szülık értesülnek a tanév rendjérıl, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelı új pedagógusokat is. Rendkívüli szülıi értekezletet hívhat össze az intézményvezetı, az osztályfınök és a szülıi szervezet képviselıje a gyermekközösségben felmerülı problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a szülıi fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülık számára. Az intézmény tanévenként kettı, a munkatervben rögzített idıpontú szülıi fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentısen visszaesı tanuló szüleit az osztályfınök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselı a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban idıpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. Az intézmény vezetıje havonta egyszer igazgatói fogadóórát tart a szülık részére az éves munkatervben meghatározott idıpontokban. Az éves munkatervben meghatározott idıpontokban, tanévenként 2 alkalommal rendezi meg az iskola a szülık fórumát az iskola vezetıinek részvételével. Évente egyszer, a munkatervben meghatározott idıszakban nyílt hónapot rendez az iskola a szülık részére, amelynek keretében az érdeklıdı szülık a tanórákat látogathatják. A szülık írásbeli tájékoztatása Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenırzı) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi elımenetelérıl. Tájékoztatjuk a szülıket az intézményi élet kiemelkedı eseményeirıl és a szükséges aktuális információkról is. A szülık Interneten, az iskola Web oldalán (http://www.radnoti-pecs.sulinet.hu - Tanulmányi eredmények) a diák azonosítójának, és diákigazolványának helyes begépelése után is tájékozódhatnak a tanuló elımenetelérıl, mulasztásairól. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelı érdemjegyet és írásos bejegyzést a tanári mappán kívül a tanulónál lévı tájékoztató (ellenırzı) füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató (ellenırzı) füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás idıtartama alatt. A számítógépes tanuló-nyilvántartó rendszerbe az oda bejegyezhetı adatokat a megszületésüktıl számított 1 héten belül be kell írni. Az osztályfınök havonta ellenırzi a tájékoztató füzet (ellenırzı) érdemjegyeinek kitöltését, és pótolja hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfınök indokolt esetben írásban értesíti a szülıket a tanulók elımenetelérıl, magatartásáról és szorgalmáról. Minden, az intézmény mőködésére vonatkozó dokumentum megtekinthetı az intézmény könyvtárában a nyitvatartási idı alatt, illetve az intézmény vezetıjével egyeztetett idıpontban az iskola titkárságán.

41

8. Az intézmény külsı kapcsolatai
Rendszeres kapcsolatot tart fenn az intézmény a következı intézményekkel, vállalatokkal, egyesületekkel: • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • •

fenntartó, Oktatási Minisztérium, OKÉV, PM, Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja, helyi nevelési tanácsadó, Széchenyi 75 Alapítvány és Széchenyis Öregdiákok Alapítványa kuratóriuma, szakmai képzésben érdekelt pénzintézetek, biztosítók, intézmények, vállalatok, vállalkozások, Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara, Megyei Munkaügyi Központ, "Emberi erıforrások fejlesztése" világbanki programban részt vett közgazdasági szakközépiskolák,

az akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzésben részt vevı szakközépiskolák, és felsıoktatási intézmények, KÜLKESZ, megyei szakképzı intézmények, dél-magyarországi középfokú intézmények, Budapesti Gazdasági Fıiskola, Dunaújvárosi Fıiskola. Pannon- TISZK szakirányú felsıoktatási intézmények, külföldi testvériskolák, megyei általános iskolák, megyei médiumok, stb.


Az intézmény internetes honlapja minden érdeklıdı számára naprakészen biztosítja a legfontosabb információkhoz való jutás lehetıségét.

42

SZMSZ-2005 IX. A tanulók felvételének, tanulmányi elımenetelének, jutalmazásának, fegyelmezésének elvei és formái, hiányzásuk igazolása 1. A tanulók felvétele Az iskola tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételrıl és az átvételrıl az igazgató dönt. A KTrészletesen szabályozzák az iskolai tanulói jogviszony létrejöttét. 2. A felvétel tanulmányi feltételei, a felvételi vizsga
A KT szerint az iskola a tanulói jogviszony létesítését nappali tagozaton •

a kilencedik évfolyamra jelentkezı tanulók számára általános iskolai tanulmányi eredményüktıl és a felvételi vizsga feltételeinek teljesítésétıl, • az elsı szakképzési évfolyamra jelentkezı érettségizett tanulók számára középiskolai tanulmányi és érettségi vizsgaeredményüktıl teszi függıvé.
Az akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzésben a tanulói jogviszony létesítését az iskola a megkötött együttmőködési megállapodás alapján a jelentkezı tanulók középiskolai tanulmányi és érettségi vizsga, valamint felvételi vizsga eredményétıl teszi függıvé.
Az intézmény azon tanulói számára, akik középiskolai tanulmányaik befejezése után érettségi vizsgát tesznek, jelentkezésük esetén - tanulmányi eredményüket figyelembe véve - az intézmény a szakképzési évfolyam valamelyik szakára történı felvétellel biztosítja a továbbtanulást és a szakmaszerzés lehetıségét.
A felvételi követelményeket és a felvételi eljárást az intézmény felvételi szabályzatai tartalmazzák. A felvételi szabályzatokat, a felvételi keretszámokat és a felvételi vizsgák idıpontját az érintettek számára idıben nyilvánosságra kell hozni. 3. A tanulók jogai és kötelességei Az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló jogait és kötelességeit a KT szabályozza. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogviszonnyal valamint kollégiumi tagsági viszonnyal járó jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi intézményi munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat az iskolai házirend tartalmazza. 4. A tanulók ellenırzése és értékelése
A tanulók tudásának ellenırzése a középiskolai évfolyamokon •

A tanulók tudását, felkészültségét a tanítási órákon rendszeresen ellenırizni kell. Az ellenırzés, számonkérés csak a tantárgy tantervi követelményeinek törzsanyagra vonatkozó részére terjedhet ki.

43

•

•

•

A tanulóknak félévenként és tantárgyanként legalább a heti óraszámnak megfelelı számú osztályzattal kell rendelkezniük. A félévenkénti érdemjegyek számát a Pedagógiai Program szabályozza. A témazáró dolgozatírás idıpontját a szaktanár legkésıbb egy héttel a megíratás elıtt közli a tanulókkal. A tanuló kérheti, hogy egy napon legfeljebb egy témazáró dolgozat íratható, illetve a diákokkal egyeztetve max. 2. A dolgozatokat a szaktanárnak a megírás után 10 munkanapon belül ki kell javítania, le kell osztályoznia és a tanulókkal meg kell beszélnie. A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfınök az osztályfınöki munkaközösség által kialakított szempontok alapján félévente köteles értékelni.

5. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelességek Az intézményben lebonyolítandó országos érvényő vizsgák (alap-, érettségi-, és szakmai vizsgák) lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az egyes vizsga-típusok vizsgaszabályzatai határozzák meg.
A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét a KT és a helyi vizsgaszabályzatok tartalmazzák. A helyi vizsgák:


• • • • • • • •

felvételi vizsga, osztályozó vizsga, javító vizsga, különbözeti vizsga, osztályvizsga, beszámoló. érettségi vizsga szakmai vizsga

A helyi vizsgák idıpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgabizottságokat az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek jelölik ki. A bizottság elnöke felelıs a jegyzıkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét 48 órán belül az osztályfınök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató írja alá.
Az akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzésben a tanulók (hallgatók) vizsgáztatása a megkötött együttmőködési megállapodás alapján félévenként történik. A vizsgáztató tanáron kívül a vizsgákon részt vesznek a fıiskola képviselıi is. 6. Mentesítés egyes tantárgyak tanulása és vizsgakötelezettsége alól
Az igazgató a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülı írásbeli kérelmére mentesítést adhat egyes tantárgyak tanulása és vizsgakötelezettsége alól. Az érettségi és szakmai vizsga tantárgyai, tárgykörei, továbbá a szakmai tantárgyak óráinak látogatása és vizsgakötelezettsége alól felmentés nem adható.
A szülı kérésére, a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján, az igazgató dönt a szaktanár véleményének kikérésével, a részképességi problémával küzdı tanulónak adható felmentésekrıl.

44


Az országos tanulmányi versenyeken helyezést elért 11-12. osztályos tanulót írásbeli kérelmére - a szaktanár egyetértésével az igazgató mentesítheti az adott tantárgy tanulása alól. A tanuló a tanév végén jeles osztályzatot kap.

7. A testi nevelés és a gyógy-testnevelés rendje A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt. A tanulókat a testnevelés óra gyakorlati feladatainak elvégzése alól szakorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelı tanárnak átadni. Az szakorvos könnyített vagy gyógy-testnevelési foglalkozást is elıírhat. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelıen – nem kell végrehajtania. A szakorvos gyógy-testnevelési foglalkozásokra utalhat. A gyógy-testnevelési órákat szakképzett gyógy-testnevelı tanár vezeti, ahol az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat kell elvégezni. A gyógy-testnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelezı egészségvédı alapellátás a rászoruló tanulók részére.

8. A tanulók jutalmazásának elvei
Az intézmény dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki • • •

tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedıen végzi, kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az intézmény jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez.




Az intézmény ezen túlmenıen jutalmazza azt a tanulót, aki

• • •

eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervezı és irányító tevékenységet végez.




A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást, tanúsító közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

9. A jutalmazás formái Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve: − tanulmányi munkáját kiemelkedıen végzi, − kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, − eredményes kulturális tevékenységet folytat, − kimagasló sportteljesítményt ér el,

45

− jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, − egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet a tájékoztató füzetbe és a tanuló-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az írásos dicséretek formái: − szaktanári, nevelıi dicséret, − osztályfınöki dicséret, − igazgatói dicséret, − nevelıtestületi dicséret. − Radnóti oklevél, − Radnóti emlékérem. Az egész tanévben kiemelkedı teljesítményő tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az intézményi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói és általános nevelıtestületi dicséretét tanévzáró ünnepély nyilvánossága elıtt oklevéllel kell elismerni. A magatartás és szorgalom minısítésérıl az osztályban nevelı-oktató munkát végzı pedagógusok javaslata alapján a tanulók véleményének meghallgatása után az osztályfınök dönt.. A dicséretes tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek gyızteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítı tanulót könyv és tárgyjutalomban kell részesíteni 10. Fegyelmi intézkedések A házirendben foglaltak megsértése fegyelmezı, illetve fegyelmi intézkedést von maga után. A fegyelmezés fokozatai és formái: • figyelmeztetés négyszemközt, majd közösség elıtt (kisebb hanyagság, fegyelmezetlenség, hetesi, csoportfelelısi teendık elmulasztása, 3 indokolatlan késés az óráról), • írásbeli figyelmeztetés (két szóbeli figyelmeztetés után, megbízatások elhanyagolásáért, dohányzásért), • írásbeli intés (szaktanári vagy osztályfınöki), két írásbeli figyelmeztetés után, gondatlan kis értékő károkozásért, 2-9 igazolatlan óráért, dohányzás ismételt elıfordulásáért, • igazgatói intés (két írásbeli intés után, 10 igazolatlan óra mulasztásért) • fegyelmi tárgyalás (minimum 15 igazolatlan óra mulasztás esetén) A fegyelmi intézkedések fokozati és formái: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján indokolt írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesül. A döntéseket a fegyelmi bizottság hozza elsı fokon.

46

11. Fegyelmi büntetések A fegyelmi büntetés lehet: • megrovás • szigorú megrovás • meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása • áthelyezés másik osztályba vagy iskolába • a tanuló kártérítés megfizetésére való kötelezése • eltiltás a tanév folytatásáról (nem tanköteles korúak esetén) • kizárás az iskolából (nem tanköteles korúak esetén) Az elsıfokú határozat ellen eljárást megindító kérelmet nyújthat be az elsıfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához, aki azt 8 napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához, a fenntartóhoz.

12. A kártérítési felelısség Az intézménynek gondatlanságból vagy szándékosan bizonyítottan kárt okozó tanuló szülıjét az okozott kárról haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejőleg fel kell szólítani - a KT 77. §-ának megfelelıen - az okozott kár megtérítésére. Ha a felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülı illetve a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, a szülı illetve tanuló ellen pert kell indítani. 13. A tanulói hiányzás igazolása A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A szaktanár a naplójába, majd az AMON-ba bevezeti a késést. Az osztályfınök a mulasztásokra vonatkozó igazolási rend szerint eldönti, hogy igazolt vagy igazolatlan a késés. 3 igazolatlan késés után a fegyelmezı, illetve fegyelmi intézkedések lépnek életbe. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekrıl való távolmaradását szülıi, orvosi vagy sportegyesületi igazolással igazolni. A szülı tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat az ellenırzı könyvben. Az orvosi igazolás csak akkor elfogadható, ha a szülı aláírásával megerısíti. A 13-14. évfolyamon a diákok is bejelenthetik a hiányzásokat. A tanuló 8 munkanapon belül köteles hiányzását igazolni. A hiányzás elsı napján a szülı köteles jelezni az iskola portáján a távolmaradás okát. A szülı elıre tudott jelentıs családi esemény bekövetkezésekor írásban elızetesen gyermeke távolmaradását kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfınök, ezen túl az igazgató dönt, a tanuló tanulmányi elımenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfınök és a szaktanárok által megszabott határidıig. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni • ha a szülı a hiányzást az iskola portáján, a hiányzás napján bejelentette, 47

• ha 8 munkanapon belül orvosi, szülıi stb. igazolását a tanuló bemutatja, • ha az orvosi igazolást a szülı is láttamozta. A mulasztás csak akkor tekinthetı igazoltnak, ha a fenti három feltétel mindegyike teljesül. Igazolatlan mulasztások esetén az osztályfınök írásban tájékoztatja a szülıt (ezekben az esetekben az osztályfınök köteles a szülıvel rövid idı alatt megbeszélni a történteket, és megegyezni a továbbiakban elvégzendı feladatokról, hogy minél hatékonyabban akadályozzák meg a további igazolatlan mulasztásokat). A tanulónak egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása nem haladhatja meg a 250 órát. Az ennél többet mulasztott tanuló nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha egy tantárgyból a tanuló hiányzása meghaladja a tantárgy éves óraszámának 30%-át, a tantestület egyetértésével osztályozó vizsgát tehet az adott tantárgyból.

48

SZMSZ-2005 X. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Tanórán kívüli foglalkozások (1) Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklıdése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását − a tanulók közössége, − a szülıi szervezetek, − a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetıjénél. (2) A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 5-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklıdésüknek megfelelıen szeptember 10-ig választhatnak. A fakultációs, és más meghirdetett foglalkozásokra írásban kell jelentkezni az elızı tanév április 10-ig a tájékoztató füzetben a szülık aláírásával. (3) A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelezı. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. (4) A tanórán kívüli foglalkozások helyét és idıtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. Szakköri foglalkozások (1) A szakköröket a magasabb szintő képzés igényével a tanulók érdeklıdésétıl függıen, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezetı pedagógusokat az igazgató bízza meg. (2) A foglalkozások elıre meghatározott tematika alapján történnek. Errıl, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetıje felelıs a szakkör mőködéséért. (3) A szakköri aktivitás tükrözıdhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök mőködésének feltételeit elsıdlegesen az iskola költségvetése biztosítja. Önképzı körök Az iskola – mővelıdési, – mővészeti, – ismeretterjesztı, – képesség- és készségfejlesztı célokkal önképzı köröket szervez. (2) Az önképzıkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségő pedagógusok vagy külsı szakemberek végzik a intézményvezetı engedélyével és a mőködés feltételeinek intézményi támogatásával. Sportkörök (1) A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozásokra és edzések tartására van lehetıség.

49

(2) Az intézmény lehetıséget nyújt tanulóinak a különbözı sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. (4) Sportfoglalkozások tartása önköltséges áron, más formában is biztosítható, azzal a feltétellel, hogy nem veszélyezteti az iskolai sportfoglalkozások megtartását.

Felzárkóztató foglalkozások (1) Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetıséget az igazgató által megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. Versenyek és bajnokságok (1) Az intézmény támogatja és elısegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. (2) Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetéső versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelısek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését az igazgatóhelyettes irányítja. Tanulmányi kirándulások (1) Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fı célja – a pedagógiai program célkitőzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. (2) A kirándulások az iskola munkaterve alapján szervezhetık. Az osztálykirándulás részletes tervezetét írásban kell leadni az igazgatónak, engedélyezésérıl az iskola vezetése dönt. (3) A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfınöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: − a szülıkkel szülıi értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit, − költségkímélı megoldást kell választani, − a kirándulás várható költségeirıl a szülıket az ellenırzı útján kell tájékoztatni és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról, (4) A tanuló szociális helyzetétıl, tanulmányi eredményétıl függıen a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. Errıl az osztályfınök javaslatára az igazgató mérlegelési jogkörben dönt. (5) A kiránduláshoz osztályonként legalább 2 fı kísérı nevelıt vagy szülıt kell biztosítani. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelıen alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy: a) tanítási idı alatt, szorgalmi idıben a két tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. b) a kérelmet egyéni utazás esetén a szülı, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelıs csoport vezetıje az utazás elıtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be.

50

c) csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás idıpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevı tanulók számát, kísérı tanárok nevét, a várható költségeket. Egyéb programok, rendezvények szervezése (1) Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási idın kívül bármikor szervezhetık az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási idıben történı látogatásra az igazgató engedélye szükséges. (2) Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegő rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetıjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény idıtartama érinti a tanítási idıt. Tanfolyamok Igény esetén az iskola – önköltséges formában – tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklıdésének és a szaktanárok vállalásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülı írásban kérheti a tanfolyamvezetıtıl. A tanfolyamokon való részvételért félévenként elıre térítési díjat kell fizetni. A könyvtár (1) Az iskolai könyvtár célja annak lehetıvé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. (2) Az intézmény könyvtárára vonatkozó fıbb szabályokat az iskolai könyvtár mőködési szabályzata határozza meg.

51

SZMSZ-2005 XI. Az intézmény hagyományainak ápolása 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai
Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az intézmény jó hírnevének megırzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, idıpontokat, valamint felelısöket a nevelıtestület az éves munkatervben határozza meg.
Hagyományaink − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

tanévnyitó nemzeti ünnepeink akadályverseny/bográcsparty az iskola új tanulóinak fogadalmtétele diáknap iskolai karácsony szabadidıs hét szalagavató bál tehetségkutató versenyek tanulmányi pályázatok sportversenyek – Radnóti Kupa (területi verseny) Radnótisták bálja Radnóti-nap(ok) Radnóti emléktúra Iskolai évkönyv Szakmai napok Egészségügyi nap iskolaújság (RadoNet) iskolarádió színház- és hangverseny, mozilátogatás zöldnap közös szerenád ballagás tanévzáró DÖK tábor

Hagyományteremtı szándékkal egy Radnóti emléktermet szeretnénk létrehozni. 52

Az iskolai hagyományok ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az iskola jó hírnevének megırzése, öregbítése az iskola minden tagjának joga és kötelessége.

2. A hagyományápolás külsıségei a/ Iskolazászló b/ Az intézmény címere:

53

SZMSZ-2005 XII. Zárórendelkezések Jelen szervezeti és mőködési szabályzat módosítása csak a nevelıtestület elfogadásával, a jelzett közösségek, intézmények egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és mőködési szabályzat módosítását kezdeményezheti: A fenntartó Jogszabályváltozás, törvényi elıírás, A nevelıtestület, Az igazgató, A szülıi közösség vezetısége, A diákönkormányzat vezetése. Az intézmény eredményes és hatékony mőködéséhez szükséges további rendelkezéseket - mint például a belsı ellenırzés szabályozását, az irat- és pénzkezelést, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait - önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatok az intézményi SZMSZ-nek mellékletei. A mellékletben található szabályzatok - mint igazgatói utasítások, rendelkezések jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi elıírások, belsı intézményi megfontolások vagy az intézmény igazgatójának, mint felelıs vezetınek megítélése ezt szükségessé teszi. A szervezeti és mőködési szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: Házirend 2. sz. melléklet: Az iskolai diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzata 3. sz. melléklet: A szülıi közösség szervezeti és mőködési szabályzata 4. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár szervezeti és mőködési szabályzata 5. sz. melléklet A FEUVE 6. sz. melléklet: Iratkezelési szabályzat 7. sz. melléklet: Számviteli szabályzat 8. sz. melléklet: Pénzkezelési szabályzat 9. sz. melléklet: Bizonylati szabályzat Központi iktatásban 10. sz. melléklet: Leltározási szabályzat megtalálható szabályzatok 11. sz. melléklet: Selejtezési szabályzat 12. sz. melléklet: Munka- és balesetvédelmi utasítás 13. sz. melléklet: Tőzvédelmi utasítás, bombariadó védelmi utasítás 14. sz. melléklet: Minıségellenırzési Program 15. sz. melléklet Adatkezelési és továbbítási szabályzat

54

ZÁRADÉK 1. Az iskola szervezeti és mőködési szabályzatát, a nevelıtestülete a 2005. év szeptember 14. napján megtartott határozatképes értekezletén 95%-os igen szavazataránnyal elfogadta. Pécs, 2005. szeptember 14. ..................................................... jegyzıkönyv-hitelesítı

..................................................... igazgató

2. A közalkalmazotti tanács nevében nyilatkozom arról, hogy az iskola szervezeti és mőködési szabályzatát elfogadása elıtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. Pécs, 2005. szeptember 10. ..................................................... KT elnök 3. A szülıi szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy az iskola szervezeti és mőködési szabályzata elfogadása elıtt a tanulókra vonatkozó rendelkezéseihez a szülıi szervezet egyetértését adta. Pécs, 2005. szeptember 10. .....................................................

4. Az iskola diákönkormányzata képviseletében nyilatkozom arról, hogy az iskola szervezeti és mőködési szabályzata elfogadása elıtt tanulókra vonatkozó rendelkezéseihez a diákönkormányzat egyetértését adta. Pécs, 2005. szeptember 10. .....................................................

55