Rába vizsgálat 2009 Az ökológiai állapot vizsgálata a Rába hossz-szelvénye mentén Makrozoobenton biológiai minőségi elem (BQE)

Rába vizsgálat 2009 - Makrozoobenton BQE Department für Wasser, Atmosphäre und Umwelt Institut für Hydrobiologie und Gewässermanagement

VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Non-profit Közhasznú Kft. VITUKI Environmental and Water Management Research Institute Non-profit Ltd., Budapest Division for Water Quality Protection

Rába vizsgálat 2009 Az ökológiai állapot vizsgálata a Rába hossz-szelvénye mentén Makrozoobenton biológiai minőségi elem (BQE) Megbízott: BOKU Universität für Bodenkultur Wien Department Wasser - Atmosphäre - Umwelt Institut für Hydrobiologie und Gewässermanagement Arbeitsgruppe Benthosökologie und Gewässerbewertung VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. VITUKI Environmental and Water Management Research Institute Non-profit Ltd., Budapest Division for Water Quality Protection Osztrák projektvezető: Ao. Univ. Prof. Dr. Otto Moog Magyar projektvezető: Dr. Csányi Béla Szerzők: Dr. Csányi Béla Dr. Wolfram Graf DI Anne Hartmann DI Thomas Huber Ao. Univ. Prof. Dr. Otto Moog DI Dr. Ilse Stubauer Közreműködők: Dr. Berthold Janecek DI Molnár Melinda Dr. Koponai János DI Kovács Krisztián DI Patrick Leitner Martin Seebacher Dr. Ferdinand Sporka DI Szalóky Zoltán DI Szekeres József Megbízó: Umweltbundesamt Wien Bécs, 2010. április

1

Rába vizsgálat 2009 - Makrozoobenton BQE

Tartalom 1. Bevezetés ......................................................................................................................... 4 2. Mintavételi terület .............................................................................................................. 5 3. Módszertan ....................................................................................................................... 7 3.1.

Èrtékelési eljárás az EU VKI alapján ....................................................................... 7

3.2.

Mintavétel ................................................................................................................. 8

3.2.1.

Multi-Habitat mintavétel (sampling) ................................................................... 8

3.2.2.

Van Veen markoló ........................................................................................... 10

3.2.3.

A minta előkészítése ....................................................................................... 11

3.3.

Taxonomiai határozás ............................................................................................ 12

3.3.1. 3.4.

Kiértékelés ....................................................................................................... 12

Részletes MZB- módszertan .................................................................................. 14

3.4.1.

Szaprobiológiai Modul ..................................................................................... 14

3.4.2.

Általános leromlást jelző Modul (General Degradation) .................................. 17

3.4.3.

Operacionális taxonlista (Operational Taxalist OTL) ....................................... 18

3.4.4.

A metrikák egyenként történő kiszámítása ...................................................... 19

3.5.

Mintavételi protokoll ............................................................................................... 23

3.6.

Ökomorfológiai értékelés ....................................................................................... 24

3.7.

A mintavételi hely leírása ....................................................................................... 26

3.7.1.

A Rába Mitterdorf-nál (A1) .............................................................................. 26

3.7.2.

A Rába Gleisdorfnál (A2)................................................................................. 28

3.7.3.

A Rába Takern I-nél (A3) ................................................................................ 30

3.7.4.

A Rába Gniebingnél (A4) ................................................................................ 32

3.7.5.

A Rába Ertlermühle alatt (A5).......................................................................... 34

3.7.6.

A Rába Gritsch-nél (A6) .................................................................................. 36

3.7.7.

A Rába Neumarktnál (A7) ............................................................................... 37

3.7.8.

A Rába Mogersdorfnál (A8) ............................................................................. 40

3.7.9.

A Lappincs az államhatáron (L) ....................................................................... 42

3.7.10.

A Rába Szentgotthárdnál (H1) ........................................................................ 44

3.7.11.

A Rába Csörötneknél (H2) .............................................................................. 46

3.7.12.

A Rába Körmendnél (H3) ................................................................................ 48

3.7.13.

A Rába Rumnál (H4) ....................................................................................... 50

3.7.14.

A Rába Sárvárnál (H5) .................................................................................... 52

3.7.15.

A Rába Ostffyasszonyfánál (H6) ..................................................................... 54

3.7.16.

A Rába Nick-nél (H7) ...................................................................................... 56

3.7.17.

A Rába Àrpásnál (H8) ..................................................................................... 58

3.7.18.

A Rába Győrnél (H9) ....................................................................................... 60 2


4. Eredmények .................................................................................................................... 62 4.1.

A mintavételi helyek fizikai eredményei ................................................................. 62

4.2.

Az ökomorphológiai kiértékelés eredményei ......................................................... 63

4.3.

Részletes makrogerinctelen vizsgálatok ................................................................ 64

4.3.1.

Szaprobitás Modul ........................................................................................... 65

4.3.2.

Általános leromlás Modul (Degradation) ......................................................... 66

5. Diszkusszió ..................................................................................................................... 67 6. Függelék ......................................................................................................................... 71 6.1.

Összesített taxonlista ............................................................................................. 71

7. Irodalom .......................................................................................................................... 86

3


1. Bevezetés A Rába Survey 2009 biológiai vizsgálatok célja a Rába Mittendorftól Győrig terjedő szakaszának az EU VízKeretirányelv (a továbbiakban VKI) előírásai szerint. történő ökológiai állapot-értékelése volt (2000/60/EG, Európai Bizottság). A jelentés tartalmazza a Makrogerinctelenek biológiai minőségi elemet (BQE). A módszertani kérdések alapelvei a Rába Survey 2009 biológiai munkaprogramjában szerepelnek, melynek szakmai részletei a 2. fejezetben kerültek közelebbről értelmezésre. A vizsgálati helyeket a Rába ausztriai szakaszán úgy választották ki, hogy lehetőség szerint mindenhol, hidromorfológiailag lehetőleg a legkevésbé befolyásolt helyen, víztestenként megfelelőképpen reprezentatív legyenek. Ilyen módon vált dokumentálhatóvá a szennyvízkibocsátók hatása a Rába ökológiai állapotára, más milliő alkotóelem befolyásolása nélkül.

4


2. Mintavételi terület A mintavételi terület magába foglalja a Rába hossz-szelvényt az ausztriai Mitterdorftól a magyar határig, és a magyar hossz-szelvényt a folyó Dunába történő torkollásáig. Továbbá mintavétel történt a Lappincson a Rába torkolata előtt is. A Strahler elv (1964) alapján a Rába Mittendorf területétől a Rabnitz torkolatáig Gleisdorfnál a 4-es természetes folyórendszámot kapta. Gleisdorftól a Lappincs torkolatáig röviddel Szentgotthárd után Magyarországon a Rába az 5-ös természetes folyórendszámmal jellemezhető (Wimmer & Moog 1994). Körmendtől a magyar állam területén a természetes folyórendszám emelkedik a Pinka torkolatával 7-re, ami az alsó vizsgálati területig, Győrig nem változik. Az ausztriai Rába együttes vízgyűjtő területe a Lappincs torkolatáig 1085 km². Magyarországon a Rába vízgyűjtő területe Győrig 5841 km²-re növekszik. Az EU Víz Keretirányelv (2000/60/EG) egy aktuális vízminőségi érték meghatározását írja elő a tényleges állapot és egy - lehetőleg természetes - referencia állapot összehasonlítása alapján. A referencia állapot meghatározása az „Aquatikus Biorégiók Ausztria“ (Moog et al. 2001b, Schmidt-Kloiber et al. 2002, Schmidt-kloiber 2002) alapelv szerint történik és egy további, területi alosztályt tesz lehetővé, a VKI által kiadott európai ökorégiók Illies (1978) által. Ennek következtében a vizsgálati terület az Aquatikus biorégióban a „Keleti alföld és Dombvidék” területén (bioterületi sorszám 13), valamint a „Magyar Kisalföld” területén található. A biológiai vízminőség referencia feltétel alapelve a VKI alapján ezen felül előírja a szaprobiológiai arculat meghatározását (alapelveit). A szaprobiológiai alapelv (Stubauer & Moog 2002, 2003), a továbbiakban, mint a biorégiókra vonatkozó tipologia-kritérium alkalmazandó. Ezáltal a biorégió és szaprobiológiai alapállapot kombinácója (vö. Ofenböck et al. 2009) mint folyóvíztípus alkalmazandó. A szaprobiológiai alapállapot megállapítása az adott biorégióhoz való tartozás, tengerszint feletti magassági osztály és vízgyűjtő-típus alapján történik (lásd szintén a 3.4.1.2 fejezetben). Ezen felül a nyári és téli értékek megkülönböztetendők néhány alföldi víz-típus esetben. Ebben az esetben nyári értékként a június 1. és szeptember 22. időtartamát kell alkazmazni. Mivel a mintavétel ideje (2009 07.15 és 2009 07.18) ebbe az időtartományba esik, a megítélt vízszelvényre a nyári érték (vagyis 2,0) alkalmazandó. Ausztria folyóvízeinek heterogenitása sok esetben egy további belső megkülönböztetést, azaz a folyóvíztipus alosztályokra való felosztását kisebb egységekre teszi szükségessé, amelyek vízgyűjtő terület, tengerszint feletti magassági osztály és halállomány összetevőkböl áll (vö. Ofenböck et al 2009). Ezen alapvetések alapján a Rába és a Lappincs, Mitterdorf és Csörötnek közötti szakasza a következö víztípushoz sorolható:

5


Biorégió 13 Keleti alföld és dombvidék, vízgyűjtő-típus 2 ill. 3, szaprobiológiai alapállapot 2,0. A Csörötnek és Győr közötti szakaszon az érvényes folyóvíztípus: Bioregió 13: Keleti alföld és dombvidék, szaprobiológiai alapállapot 2,0. Az 1. ábra a vizsgálati területet és a vizsgálati helyeket mutatja a Rábán és a Lappincson.

1. ábra: a Rába folyása a forrástól a Duna torkolatig 1. táblázat: vizsgálati helyek szaprobiológiai alapállapotban a Rába hossz-szelvénye mentén a mintavétel időpontjával és koordinátáival

2009.06.15

Szapr. alapáll. 2,0

15°37,046 K , 47°10,273 É

A2

2009.06.15

2,0

15°41,869’ K , 47°6,523’ É

Rába - Takern

A3

2009.06.15

2,0

15°45,113’ K , 47°3,646 É

Rába - Gniebing

A4

2009.06.15

2,0

15°51,086’ K , 46°57,513’ É

Rába - Ertlermühle

A5

2009.06.15

2,0

15°55,046’ K , 46°57,223’ É

Rába - Gritsch

A6

2009.06.15

2,0

16° 5,998’ K , 46°55,786’ É

Rába - Neumarkt

A7

2009.06.16

2,0

16° 9,248’ K , 46°55,808’ É

Rába - Mogersdorf

A8

2009.06.16

2,0

16° 9,248’ K , 46°55,808’ É

Lappincs - Minihof

L

2009.06.16

2,0

16°15,948’ K , 46°57,76’ É

Mintavételi hely

Nr.

Dátum

Rába – Mitterdorf

A1

Rába - Gleisdorf

Koordináták

6


2009.06.16

Szapr. alapáll. 2,0

16°16,188’ K , 46°57,247’ É

H2

2009.06.16

2,0

16°21,986’ K , 46°57,07’ É

Rába - Körmend

H3

2009.06.17

2,0

16°37,521’ K , 47°0,598’ É

Rába - Rum

H4

2009.06.17

2,0

16°50,812’ K , 47°7,549’ É

Rába - Sárvár

H5

2009.06.17

2,0

16°57,68’ K , 47°15,482’ É

Rába - Ostffyasszonyfa

H6

2009.06.17

2,0

17°0,776’ K , 47°20,944’ É

Rába - Nick

H7

2009.06.17

2,0

17°2,249’ K , 47°23,333’ É

Rába – Àrpás

H8

2009.06.17

2,0

17°2,249’ K , 47°23,333’ É

Rába - Győr

H9

2009.06.17

2,0

17°37,165’ K , 47°40,553’ É

Mintavételi hely

Nr.

Dátum

Rába - Szentgotthárd

H1

Rába - Csörötnek

Koordináták

3. Módszertan 3.1. Èrtékelési eljárás az EU VKI alapján Az Európai Víz Keretirányelv (VKI) 2002 decemberében emelkedett Ausztriában jogerőre. Ezáltal számos hozzáigazítás és újítás történt a fennálló jogrendszerben. A követelt módszertan befogadó jellege és a biológiai kiétékelés referencia feltétel alapelvének alkalmazása szükségessé tették a megfelelő módszer kifejlesztését. Az alapeljárás az ökológiai állapot megítéléséhez, a minőségi elem „Makrogerinctelenek“ által, egy modulokból álló értékelési rendszert vázol és alapvetően két módszerből áll, amely a részletes MZBmódszer és a Screening-módszer (Ofenböck et al. 2009). A részletes MZB-módszer, mint multimetrikus értékelési rendszer a biológiai indexek (Metrics) feltárásán alapul. A részletes módszertan az EU tagországaiban, mint interkalibrált módszer ismeretes és ezért ezt az eljárást követték ebben a tanulmányban. A Screening-módszer a gyors eljárásoknál egy megfelelő áttekintést ad az adott víztér ökológiai állapotáról. A módszertan-szakértők munkájának alapján egy átfogó kézikönyv került kidolgozásra, a különböző biológiai minőségi elemekre voatkozóan. Ez a kézikönyv a hivatalos munkaleírás a BMLFUW (Mezőgazdasági és Élelmezési Szekció, Osztrák Mező, -és Erdőgazdasági, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) által. A Makrogerincteleneken alapuló értékelés „A biológiai minőségi elemek iránymutatása, - A2 rovat Makrozoobenthos“ (Ofenböck et al. 2009) kézikönyvben áll a felhasználók rendelkezésére. Ennek a szabályzatnak megfelelően a Rábán a következő kiértékelési eljárást alkalmazták. • Helyszíni vizsgálatok és mintavétel a multi-habitat minatvételieljárás (MHS) alapján • Részletes MZB - módszertan

7


A mintavétel a Rábán 2009 június 15-18.-án történt az osztrák és magyar szakértő csoportok tagjai által. A szakértői csoportok résztvevőinek névjegyzéke Osztrák szakértői csoport: Otto Moog

Universität für Bodenkultur Wien, Department für Wasser, Atmosphäre, Umwelt, Institut f. Hydrobiologie und Gewässermanagement

Wolfram Graf


Thomas Huber


Patrick Leitner


Magyar szakértői csoport: Csányi Béla

VITUKI Környezetvédelmi és vízgazdálkodási Kutatóintézet Non-profit Kft., Budapest

Molnár Melinda


Szalóky Zoltán


Szekeres József


Kovács Krisztián

Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Győr

Koponai János

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatság, Szombathely

3.2. Mintavétel 3.2.1. Multi-Habitat mintavétel (sampling) A Makrogerinctelen– mintavétel szabványos eljárásmódja a BMLFUW munkaleírása alapján történt a Multi-Habitat-Sampling (MHS) alapelv szerint (Moog 2004). A Multi-Habitat-Sampling egy adott élőhely-típus előfordulási arányának megfelelő, makrogerinctelenekre irányuló mintavételre helyezi a hangsúlyt és magában foglalja az ásványi (szervetlen, mineralogén), valamint a szerves élőhely-típusokból (más szóval: Habitat, Choriotope) való reprezentativ gyűjtést. Ilyen módon az előforduló habitat-típusok eloszlását fel kell tárni az adott mintavételi helyen a bentikus gerinctelenek mintavétele során. A teljes minta 20 kvadrát mintából áll, amelyek a vizsgálati helyen belül arányosan azoknak az előforduló habitatoknak megfelelően oszlanak meg, amelyek legalább 5%-nyi 8


részarányba fordulnak elő a vízfolyás adott szakaszán. Az 5%-nál kevesebb területaránnyal rendelkező habitatokból nem kell mintát venni. Az MH-minták vétele 25 cm kerethosszúságú és 500 µm lyukbőségű szabványosított kézihálóval történik. A háló zsákjának 1, 25 m hosszúságúnak kell lennie, hogy a minta ne mosódjon ki a nagy folyási sebességnél. A mintavétel a gyűjtőháló keretének mérete által meghatározott négyzet (25x25 cm-es kvadrát) felületi részének felkavarásával és a felkavart anyagnak a hálóba (az ár ellenében) való begyűjtésével történik Ha a szubsztrátum szerkezete lehetővé teszi, akkor 15-20 cm mélységből kell a mintát venni. A nem síkszerűen struktúrált habitátok (pl. hulladékfa) öszegyűjtéséhez egy adekvát területarány felbecsülésére kerül sor. A 20 egyedi mintát műanyag edényben, formaldehiddel 4 %-os végkoncentrációra beállítva kell a laborba juttatni.

1. ábra: Szabványosított kéziháló

2. ábra: Mintavétel

A mintvétel a Rábán mindkét ország csoportja által szimultán történt. Az abszolút összehasonlíthatóság elérése érdekében minden habitat-típusból ugyanabban az időben végezték a mintavételt a két ország szakértői (lásd 3. ábra).

3. ábra: Szimultán mintavétel mindkét ország szakértői által

9


3.2.2. Van Veen markoló Magyarország legalsó mintvételi helyén (Győr) a nagy vízmélység miatt Van Veen markolóval történt a mintavétel (lásd 4. ábra). A Van Veen markoló (Van Veen 1933) az iszapmarkolók csoportjába tartozik. Az áramlásmentes vizek finomszemcséjű üledékéből törénő mennyiségi mintavételre szolgál és az iszapos és homokos mederre tervezték. A mintavételi felület 0,05 m². Ez egy viszonylag nagy mederfelület, amely a markolót kevésbé befolyásolhatóvá teszi a sodrással szemben, és a még nem teljesen lebomlott anyagok, mint az ágak vagy sűrű levélrétegek is mintázhatók vele. A készülék viszonylagosan nagy önsúlyú (ca. 5-8 kg), ezáltal az alámerítésnél, illetve a mederfenékre süllyesztésnél további súlyokra nincs szükség

4. ábra: Van Veen markoló

Mintavétel elött a Van Veen markolót helyes üzemi állapotba kell helyezni. Ennél a két támasztókart szét kell húzni és egy záróhorog segítségével fixálni. A szájadék stabil nyitvatartása érdekében a fémkötélnek állandó húzás alatt kell állnia, hogy a markoló ne tudjon becsukódni. A markoló vízbe való lemerítésénél, ill. a bemerülésénél figyelni kell az egyenletes merülési sebességre. Amint a markoló a medret érinti, és a hordalékot vájja, egy húzófeszültség csökken, majd megszűnik. Ezáltal kiold a záróhorog és a markoló be tud csukódni. Ha a merítőhuzal segítségével a markolót felfelé húzzák, a fémkötélen húzófeszültség alakul ki és a markoló becsukódik. Ezáltal az üledékminta a markoló belsejében marad. A minta mennyisége erősen függ a markoló behatolási mélységétől, amelyet egyrészt a markoló súlya, ill. a merülési sebessége befolyásol. Normális esetben a behatolási mélység 5 cm és 12 cm között van. A markoló kiemelése után a támasztókarok szétnyomódnak és a pofa kinyílik. Az üledékminta egy megfelelő edénybe kerül, hogy ezt követően a további feldolgozása történjen.

10


3.2.3. A minta előkészítése Egy három hetes fixáló idö után a minták frakcionált szűrése következik különböző lyukbőségű szűrőkön keresztül, amelynél a legkisebb lyukbőség 100 μm. A fa és a lombozat gondosan lemosandó. A Multi-Habitat minták különféle anyagokat tartalmazhatnak, ezáltal az organismusok a szubsztrátumtól való szétválasztása viszonylag drága. Idő-és költségkímélés céljából részmintavételre kerülhet sor a teljes MHS mintákból. A felhasználásra kerülő részminta elkülönítésére vonatkozó technikai leírását az AQEM/STAR protokoll szerint a Multi-Habitat-Sampling fejezetben rögzítették (AQEM Consortium 2002). A mintaanyag egy 500 μm-es hálóval ellátott fenekű téglalap alakú edénybe kerül, amelyben a mintát egyenletesen kell elosztani. A háló fenekén 30db 6x6 cmes cellát („grid”-et) jelöltek ki. Egy területre vonatkozó részminta legalább 5 cellából áll, amelyek mennyisége legalább 700 egyedet kell, hogy tartalmazzon. Abból a mintából, amely kb. 1000 egyedet tartalmaz, nem kell részmintát venni. Véletlenszerűen 5 (vagy több) úgy nevezett „Grid“ –et kell kiválasztani, a felette levő anyagot gondosan kiszúrni, egy kis lapáttal kivenni és egy fehér mintatartóba rakni. Az állatok 1 mm nagyságig szabad szemmel, a kisméretű organizmusok sztereomikroszóp segítségével kerülnek kiválasztásra. Az állatokat nagyság szerinti csoportba kell szétválogatni és az egyedszámot meghatározni. Végül az állatokat 70%-os etanollal kell konzerválni.

5. ábra: Almintához való felszerelés (AQEM Consortium 2002 képe)

6. ábra:Az alminta („Grid)“ kiszúrása (AQEM Consortium 2002 képe)

A biztonság kedvéért, hogy a fajok sokféleségét a rész-mintavétel ne befolyásolja hátrányosan, a részminta technika alkalmazásánál egy úgynevezett „Post-Sorting“ eljárást kell alkalmazni. Ennek soránél a teljes mintát olyan organizmusokra nézve kell átvizsgálni, amelyeket a már kiszúrt alminták (Grid-ek) nem tartalmaztak. Az Osztrák Rába-szakaszról származó minták közül 6-ból történt rész-mintavétel (Mitterdorf, Gleisdorf, Takern I, Gritsch, Neumarkt valamint Mogersdorf). A maradék három Osztrák minta, valamint az egész mintasorozat a magyar Rába-szakaszon teljeskörű szétválogatásra került. 11


Egy úgynevezett előválogatás („Pre-Picking“) lehetősége is fennáll a mintavételkor. Ennél az eljárásnál még a helyszínen akár 30 állat is kiválogatásra kerülhet. Az előzetes kiválogatás „Pre-Picking“a következő célokat szolgálja: 1. 2.

A Vörös listás fajok (nemesrák, nagy kagylók stb.) dokumentálása az élőhelyükről történő eltávolítás nélkül. Azon fajok dokumentálása és jó állapotban való megőrzése, amelyek a teljes mintában elveszíthetik releváns testrészeiket a szállítás közben keletkező sérülések következtében és emiatt nehezebben határozhatók.

A Rábán minden mintavételi helyen az előzetes kiválogatás került alkalmazásra. A „PrePicking“ a teljes minta része.

3.3. Taxonomiai határozás Az MZB-szervezetek meghatározása részletes módszer szerint történik, a mindenkori fejlődési fokozat és a taxonomiai lehetőségek szerint lehetőleg faj-szintig. A fontosabb rendszertani csoportokat specialisták határozták: Oligochaeta Dr. F. Sporka által; Gastropoda, Bivalvia, Hirudinea és Crustacea Dr. W. Graf által, DI P. Leitner és DI T. Huber; Ephemeroptera DI P. Leitner és DI T. Huber által; Plecoptera és Trichoptera Dr. W. Graf által; Coleoptera DI P. Leitner és DI T. Huber; Chironomidae, Simuliidae és Odonata Dr. B. Janecek által; Heteroptera DI T. Huber által. A határozásra kerülő anyag tárolása – rendszertani egységenként szétválogatva – 70 %-os etanollal konzerválva és szakszerüen üvegcsövekben vattadugóval ellátva történik. 3.3.1. Kiértékelés A szóban forgó adatelemzés a „Makrogerinctelenek” biológiai minőségi elemre vonatkozik. A vizsgált Rába szakasz ökológiai állapotának minősítése a multimetrikus indexek meghatározásán alapul a részletes MZB eljárás leírása szerint. A számítással történő kiértékelés a osztrák Környezetvédelmi Minisztérium megbízása alapán kidolgozott Ecoprof - Version 3.0“ program segítségével történt. A különféle szakmai szempontok (fachtermini) értelmezése a következő 2 - 6 táblázatokban található.

2. táblázat: Abiotikus Choriotopok " A folyóvizek szaprobiológiai vízminőségének meghatározása Irányelv " (BMLFUW 1999) alapján Rövidítés HYG

Szubsztrátum elnevezése Hygropetrikus élőhelyek

MGL

Megalithal

Verbális leírás Vékony vízfilm a köves szubsztrátum felett Nagy kövek, kiálló szikla

Àtmérő

> 40 cm

12


Rövidítés MAL

Szubsztrátum elnevezése Makrolithal (kövek)

MSL

Mesolithal (kövek)

MIL

AKL PSM PSP PEL ARG

Verbális leírás Durva, kb.fejnagyságú kövek maximum 40 cm átmérőig túlsúlyban változó méretű kövek, kavics és homok

Mikrolithal (durva kavics)

Akal (kavics) Psammal (homok) Psammopelal Pelal Argillal

Ököl-és tenyérnagyságú kövekváltozó méretű kavics és homokfrakcióval Durva kavics (galambtojás-és gyerekököl nagyság) közepes- és finom homok frakcióval Finom-és közepes méretű kavics Homok Homokos iszap Iszap Agyagfrakció

Àtmérő

20 -40 cm 6,3 - 20 cm

2 - 6,3 cm 0,2 - 2 cm 0,063 - 2 mm < 0,063 mm

3. táblázat: "A folyóvizek szaprobiológiai víminőségének megállapítása Irányelv” Biotikus Choriotope alapján" (BMLFUW 1999) Rövidítés PHY FIL MAK

Szubsztrátum elnevezése Phytal Fonalas algák Makrofiták

Verbális leírás

LEB XYL CPO FPO SPH

élö növényi részek Xylal CPOM FPOM szennyvízbaktériumok

SAP SON

Sapropel Egyéb

Bevonatalgák algaköteg, fonalalgák, algavatták alámerült (szubmerz) vizinövények, beleértve a mohákatés és a Characeae fajokat gyökércsomó, vízparti fűcsomó stb. holtfa, fatörzsek, ágak stb. durva partikulált szerves anyag, hulló lomb finom partikulált szerves anyag, detritusz szennyvízbaktériumok, gombák, (Sphaerotilus, Leptomitus), kénbaktériumok (Beggiatoa, Thiothrix) rothadó iszap fel nem soroltt szerves Habitátok

4. táblázat: A gerinctelen élőlény-együttes beosztása müködö táplálkozási típus alapján a Fauna Aquatica Austriaca (Moog (Ed.) 2002) szerint Táplálkozási típus Legelészők Levélaprítók Sejtfalók Fa fogyasztók Aprítók Detritusz fogyasztók Szűrők aktív szűrők passzív szűrők Ragadozók Paraziták Mindenevők

Rövidítés WEI MIN HOL ZKL DET AFIL PFIL RÄU PAR

Táplálkozási forrás epilithikus algák, biofilm, Detritusz endo- és epilithikus algák, élő növényi szövet, vizinövény-levelek algák- és vizinövénysejtek holtfa hulló lomb, növényi szövetek, CPOM szedimentált FPOM lebegő FPOM, CPOM, zsákmány vízfolyam aktívan létrehozva, lebegő FPOM, finomszemcsés lebegőanyag odasodródik a víz a sodrás segítségével megszűrve zsákmány gazda változatos

13


Egyéb táplálkozástípusok

SON

nem a fenti sémákba sorolható

5. táblázat. A gerinctelen élőlény-együttes felosztása (életközösségek) hossz-szelvény menti sáv alapján történő felosztása függvényébenFauna Aquatica Austriaca (Moog (Ed.) 2002) alapján Èletközösség Eukrenal Hypokrenal Epirhithral Metarhithral Hyporhithral Epipotamal Metapotamal Hypopotamal Litoral Profundal

Rövidítés EUK HYK ER MR HR EP MP HP LIT PRO

Vízvidék Forrásvidék Forrás alatti szakasz Felső pisztráng szintáj Alsó pisztráng szintáj Pér szintáj Márna szintáj Dévér szintáj Alsó folyami szakasz Parti zóna Mélységi zóna

6. táblázat: A cönózisok (életközösségek) besorolása a Fauna Aquatica Austriaca (Moog (Ed.) 2002) alapján, szaprobiológiai indikációs értékük szerint Èletközösség

Rövidítés

xenoszaprob zóna oligoszaprob zóna

x o

β-mezoszaprob zóna α-mezoszaprob zóna poliszaprob zóna

β α p

Èlettér minőségi állapota Tökéletesen tiszta folyóvizek nem- és jelentéktelenül terhelt folyóvizek Közepesen terhelt folyóvizek Erősen szennyezett folyóvizek Rendkívül erősen szennyezett folyóvizek

Minőségi osztályok 0 I II III IV

3.4. Részletes MZB- módszertan A multimetrikus értékelés módszertana három modulból áll: •

szaprobiológiai terhelés

•

általános terhelés és

•

savasodás

Az eredmény egy makrogerinctelenekre vonatkozó „ökológiai állapotosztályt“ (Benthic Ecological Status) fejez ki. 3.4.1. Szaprobiológiai Modul A szaprobiológiai terhelés kiértékelése egy saját modul a kiértékelési rendszeren belül, ahol a Szaprobitás-index segítségével Zelinka & Marvan (1961) (ÖNORM M 6232; irányelv a folyóvizek saprobiológikus vízminőségének meghatározására, Moog et al. 1999) szerint történik a szaprobiológiai alapállapothoz viszonyított mindenkori szaprób állapot 14


megállapítása (Stubauer & Moog 2002, 2003). Az alapállapot a folyók természetes szaprobiológiai alapterhelésének a tengerszint feletti magasság, vízgyűjtőterület stb. (lásd 7. táblázat) függvényében kerül megállapításra. A szaprobiológiai index eredménye figyelembevételével egy szaprobiológiai állapot-osztály határozható meg típus-specifikus osztályhatárok segítségével.

3.4.1.1.

Szaprobitás-index kiszámítása

A Szaprobitás-index Zelinka & Marvan (1961) után az ÖNORM M 6232-nek felel meg. A kiszámításhoz a mintában talált és a faj-szinten meghatározott taxonhoz a mindenkori szaprób-értéket és a hozzá tartozó súlypontot rendelik hozzá. Minden csoportosítás a Fauna Aquatica Austriaca (Moog [Ed.] 1995, 2002, ill. az adott érvényes változat) alapján történik. A Szaprobitás--index (SI), amely az adott élőlény-együttesre vonatkozik, a következő képlet alapján számítható ki.

n

∑ s ⋅ A ⋅G i

SI =

i

i

i =1 n

∑ A ⋅G i

i

i =1

SI Ai si Gi n

az élőlény-együttes Szaprobitás-indexe az i-edik taxon abundanciája az i-edik taxon szaprób-értéke az i-edik taxon indikátorsúlya taxonszám 3.4.1.2.

A szaprobiológiai alapállapot vizsgálata

A Szaprobitás-index kiszámítása mellett a szaprobiológiai kiértékeléshez az előterjesztett víztipus szaprobiológiai alapállapotának (Referencia-érték) rögzítése szükséges. Ez a biorégió hovatartozása, a tengerszint feletti magassági osztály és a vízgyűjtőméret -osztály alapján történik (lásd 7. táblázat).

15


7. táblázat: Szaprobiológiai alapállapot a biorégió, tengerszint feletti magasság és vízgyűjtőméretosztály függvényében (Stubauer & Moog (2003), változtatva)

3.4.1.3.

A szaprobiológiai alapállapot vizsgálata

Az eddigi merev kiértékelések egységes határértékeivel (ÖNORM M 6232) ellentétben,– amint azt a VKI előírta és a WRG rögzítette – a mostani kiértékelés a típus-specifikus referencia állapothoz viszonyít. A szaprobiológiai alapállapotból kiindulva, szaprobiológiai alapállapot-osztályokba a következő sematikus ábra alapján történik a felosztás.

•

nagyon jó állapot: ≤ alapállapot (vezetőkép)

•

jó állapot: az alapállapottól való eltérés maximum 25 %

•

közepes állapot: az alapállapottól való eltérés maximum 50 %

•

nem kielégítő (elégtelen) állapot: az alapállapottól való eltérés maximum 75 %

•

rossz állapot: az alapállapottol való eltérés > 75 %

Az ökológiai alapállapot-osztályba történő besorolás a mindenkori (típus-specifikusan rögzített) szaprobiológiai alapállapot határértékén alapszik. 8. táblázat: A Szaprobitás-index tartományának felosztása a szaprobiológiai állapot-osztályokra, a szaprobiológiai alapállapot függvényében (S alapáll.) Szaprobiológiai

Szaprobitás-index

16

Rába vizsgálat 2009 - Makrozoobenton BQE S alapáll. = 1,00

S alapáll. = 1,25

S alapáll. = 1,50

S alapáll. = 1,75

S alapáll. = 2,00

1

< 1,0

< 1,25

< 1,50

< 1,75

< 2,00

2

1,01 - 1,65

1,26 - 1,84

1,51 – 2,03

1,76 - 2,21

2,01 - 2,40

3

1,66 - 2,30

1,85 - 2,43

2,04 – 2,55

2,22 - 2,68

2,41 – 2,80

4

2,31 - 2,95

2,44 - 3,01

2,56 – 3,08

2, 69 - 3,14

2,81 - 3,2

5

> 2,95

> 3,01

> 3, 08

> 3,14

> 3,2

3.4.2. Általános leromlást jelző Modul (General Degradation) A Leromlási Modul a különböző stresszorok hatását tükrözi az eltérő víztípusok szerint (a hidromorfológiai helyzet romlása (degradation), duzzasztás, szennyvíz kibocsájtás, vízgyűjtő használat, növényvédő szerek, hormon-származékok, toxikus anyagok, finomszemcsés üledék kiülepedésének terhelése, stb.) néhány multimetrikus index, amelyek három alapvető problémakört vesznek figyelembe. • • •

Potamalizációs effektusok Rhithralizációs effektusok Toxikus terhelések

A multimetrikus értékelési rendszer a többféle biológiai jellemző (Metrika) együttes figyelembe vételét jelenti, amelyet az USA térségében már több mint egy évtizede számos helyen alkalmaznak (Rosenberg & Resh 1992, Davis & Simon 1995, Barbour et al. 1999, Karr & Chu 1999). Néhány európai országban a multimetrikus indexeket szintén felhasználják a vizek állapotának értékeléséhez (pl.Birk & Hering 2006). A kiértékeléshez különböző metrikákat alkalmaznak, amelyeket meghatároznak és ezáltal a fauna különböző aspektusait veszik figyelembe (pl.. Barbour et al. 1999, Karr & Chu 1999, Ofenböck et al. 2004, Hering et al. 2006). A kiértékelésnek a típus-pecifikus kiértékeléshez kell igazodnia és tükröznie kell a vizekre ható különböző stresszorok hatásait.

3.4.2.1.

Használt Indexek és Metrikák

A víztípus függvényének megfelelően különböző relevanciájú és jelentőségű multimetrikus indexeket alkalmaztak. A 9. táblázatban található, hogy a kérdéses víztípusra mely Index és Metrika alkalmazható.

17


9. tábláza. Az alkalmazandó Indexek áttekintése: jó helyek FH

FH

FH

Index 1

MMI1

MMI1

MMI1

Index 2

MMI2

MMI2

MMI2

Szapr. alapáll.

1,75

1,75

2

2

3

Leromlási index

112

119,5

56,5

RETI

0,55

0,53

0,55

68

64,5

56

EPT-Taxonok

24

24,5

17

Litoral

4,6

4,47

4,34

% Oligochaeta & Diptera taxonok

56,82

62

54,38

Diverzitás-index Margalef alapján

7,58

7,65

6,06

Index1 – Referencia érték

1

1

1

Index2 - Referencia érték

1

1

1

Hivatkozási alap

G

G

G

Biorégió

Vízgyűjtő méretosztály

Összes taxon

3.4.3. Operacionális taxonlista (Operational Taxalist OTL) Az ökológiai értékelő rendszer egy fontos minőségi tényezője az egységes gyűjtő-és válogató rendszer, de emellett fontos a makrogerinctelen minták taxonómiai határozásának pontossága is, amelyek alapján lehetővé válik a számítógépi feldolgozás. A taxonomiai határozás szintje függ: 1. Az egyedek fejlődési állapotától (fejlődési stádium, morphológiai sértetlenség); 2.

szakértők felkészültségétől és határozási gyakorlatától.

A EU Víz Keretirányelv értelmében a folyóvizek biológiai állapot-értékelésénél meg kell bizonyosodni arról, hogy a különböző Taxonlisták a valóban létező ökológiai különbségek miatt, és nem pedig a feltételezhetően jó rendszertani határozás alapján állnak elő. A hatátozás pontatlansága a morphológiai struktúrák félreismeréséből, az elavult vizsgálati módszerekből, a nehezen határozható juvenilis formák jelenlétéből, valamint általában különböző határozási szintekből és különböző feldolgozási fokozatok révén jön létre. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a határozási különbségek és az ebből fakadó kialakult hibák a különböző indexekre (pl.:Szaprobitás-index, Diverzitás-index, ASPT értékek), valamint a funkcionális metrikákra (pl. táplálkozási típusokra való felosztás) alig hatnak, de az olyan hibák, amelyek a taxonszámokra vonatkoznak, (összes taxon EPTtaxonok, stb.) túl nagy eltéréshez vezethetnek. Ezért a taxonomiai szakemberek (lényegében a FAA szerzői) véleménye és a minőségbiztosítási tapasztalatok alapján (programozás és minőségbiztosítási egység (QSE) működtetése Ausztria területén, biológiai vizsgálatok a Víminőség Felmérési Rendelet (WGEV)) egy operacionális taxonlistát alakítottak ki, amely használatával a taxonomiai és nomenklatorikus azonosításban mutatkozó különbségeket ki lehet szűrni. Ennek 18


segítségével az adatok jobban összehasonlíthatók és a meghatározási különbségek által adódó hibákat megfelelően alacsonyan lehet tartani. Az Operacionális Taxonlista alkalmazása kizárólag a taxonszámra vonatkozó Metrikák-ra korlátozodik. Àltalánosan abból indulunk ki, hogy a faj-szintű adat tartalmazza a legmagasabb rendű ökológiai információt (lásd Schmidt-Kloiber & Nijboer 2004). Ugyanakkor technikai okokból nem mindig érhető el az egységes faj-szintű határozás. Az adott számú egyed leszámolását megkövetelő módszer alkalmazásával az adatok öszehasonlíthatósága biztosítható, és ezzel az eredmények határozásbeli különbségei, illetve az emiatt való befolyásoltság a lehető legkissebb mértékűvé válik. Az adatok harmonizálása lényegében azt jelenti, hogy azonos, megbízhatóan meghatározható, taxonomikus szintre sorolják vissza a kérdéses állatot, s emiatt ezeknek a szervezeteknek az ugyanolyan pontossággal történő meghatározása biztosítható. Az úgynevezett Operacionális Taxonlista használatának az alapjait a Taxaliste Österreich (Ecoprof 2.8/3.0) tartalmazza. A taxonomiai alapkövetelményeket a „A folyóvizek szaprobiologiai vízminőségi irányelve” (Moog al. 1999) határozza meg. Minden taxon az Ausztriai Taxonlista - Taxaliste Österreich (Ecoprof 2.8/3.0) alapján az Operacionális Taxonlistában szerepel (FÜGGELÈK). Minden, a Taxonszámra vonatkozó metrika az Operacionális Taxonlista szerint számítható. 3.4.4. A metrikák egyenként történő kiszámítása

EPT Taxonok mennyisége Az Ephemeroptera, Trichoptera és Plecoptera taxonok mennyiségét az Operacionális Taxonlista alapján kell összeadni.

ÖsszesTaxon mennyisége Az Összes Taxon mennyiségét az Operacionális Taxonlista alapján kell összeadni .

Oligochaeta & Diptera-Taxonok százalékos aránya Az Oligochaeta & DipteraTaxonok relatív hányadát az összes taxon számához képest a következő összefüggés alapján számíthatjuk:

%OD = 100 −

Oligochaeta + Diptera Taxa nach OTL ⋅100 Anzahl aller Taxa nach OTL

RETI: Rhithron táplálkozás típusok-Indexe (Schweder 1992 alapján)

19


RETI = ahol EWEi l EZKL EFIL EDET

EWEI + E ZKL + E ZKL + E FIL + E DET

EWEI

az élőlény-együttes legelő taxonjainak száma az élőlény-együttes aprító taxonjainak száma az élőlény-együttes aktív és passzív szűrő taxonjainak száma az élőlény-együttes detritusfaló taxonjainak száma

A bentikus gerinctelen fajok táplálkozási csoportosítása a Fauna Aquatica Austriaca (Moog [Ed.] 1995, 2002) alapján történik. Litorális taxonok és az összes taxon (Litorális & Profundális hányada) A teljes élőlény-együttes litorális része a következő módon határozható meg: n

Rlit =

∑ lit i =1

⋅ Ai

n

∑A i =1

Rlit liti Ai n

i

i

teljes élőlény-együttes litorális része az i-edik taxon litorális valenciája az i-edik taxon abundanciája az összes taxon száma

Diverzitás-index Margalef szerint

D= T N

T −1 ln N taxonszám Összegyedszám

Általános leromlást jelző index (Degradációs-index) A leromlást jelző index, az élőhely stuktúrális deficitje miatt előálló fajveszteséget fejezi ki (Ofenböck et al. 2005). A taxonok előfordulásában tapasztalt numerikus különbségeket mutatja meg, amelyetket a különböző, környezeti leromlással kapcslatos hatások idéznek elő. Az index számításához a bentikus gerinctelen taxonokhoz egy olyan érték-sorozatot rendeltek, amely számszerűen kifejezi adott taxon elöfordulás gyakoriságát különböző mértékben befolyásolt mintavételi helyeken A skála +5-től -5 –ig tart. Nagyobb, pozitív értéket az a taxon kapott, amely leginkább a referenciahelyeken és a csekély mértékű leromlást mutató helyeken fordul elő, negatív értéket az a taxon kapott, amely inkább az 20


erősen befolyásolt, leginkább leromlott helyeken fordul elő (zavaró mutató). Lényegesebb előny nélküli taxon, amelyre csekély frekvenciája miatt sem lehet egyértelmű kijelentést tenni, nulla körüli értéket kap Ezt követően felülvizsgálták a pontrendszer alkalmazhatóságát és a stuktúra deficit indikációjára való érzékenységét, s Ausztria legfontosabb ökorégióira csekély módosításokkal alkalmazták a rendszert, mivel az organizmusok a különböző régiókban szintén különböző jelentőségűek lehetnek. Az osztályozott taxonok részletes felsorolása Ofenböck et al. 2009 A-2 mellékletében található. A leromlási-index az egyedi, érzékenység alapján besorolt fajok indikátorértékeinek egyszerű összeadásával történik, a következő képlet segítségével: n

DI = ∑ Di i =1

ahol DI Di n

a Leromlási-index az i-edik taxon klasszifikációs indikátor-értéke a taxonok mennyisége

Ha a degradáció index értéke < 0, nullára kell állítani

3.4.4.1. A metrikus értékek normalizálása és dimenzió nélküli pontszámokra történő átalakítása (Scores) Egy integrált index kidolgozásához a metrika szabványosítására van szükég, egy dimenzió nélküli pontszámmá való átalakítása révén. A multimetrikus index kiszámításához ezért először az egyes metrikák-értékeinek normalizálása történik 0 és 1 érték közé. Egy aktuális metrika-értéket egy típus specifikus vonatkoztatási értékkel kell összehasonlítani és ennek függvényében kell aztkifejezni. Ezek a vonatkoztatási értékek vagy az aktuális referencia-értékek („a legjobb érték“ egy típuson belül), vagy megfelelnek a referencia állapot alsó határának (azokon a területeken, ahol nem áll rendelkezésre elegendő számú adat . Az, hogy a referencia: a) tényleges referencia érték-e (R) vagy b) csupán a nagyon jó (kiváló) és a jó állapot (G) határára vonatkozik-e, 9. táblázat alapján megállapítható. Ha az érték az a) esetében1 felett található (tehát magasabb, mint a típus-specifikus referencia-érték), így ezt 1-nek kell tekinteni.. A b)-nél az értékek 1,25 felettiek (tehát értékek, melyek 25%-al nagyobbak, mint a jó és a kiváló állapot határa), ez az érték 1,25 legyen.

Sc = Sc M

M MB pontszám (Score) metrika 21


MB

metrika alapértéke

3.4.4.2.

Index kiszámítása

A multimetrikus index kiszámítása az egyedi pontszámok (standardizált metrika-értékek) átlagszámítása alapján történik. A kiszámolt index-értéket egy típus-specifikus referencia-értékhez kell hasonlítani. Az Indexreferencia-érték a referencia és a jó állapot közötti határt képezi. Minden index-értéket úgy kell átalakítani, hogy pontosan a referencia és a jó állapot közötti határon 0,8 értéket eredményezzen. Ez az átalakítás az indexérték 0,8-al való szorzása által történik. .Az eredményt két tizedesre kell felkerekíteni. n

MMI = MMI Sci n

∑ Sc i =1

n

i

⋅ 0,8

Multimetrikus Index i-edik index pontszám A Metrikák száma

3.4.4.3. Az MMI-értékek ökológiai állapot-osztályba való sorolása A megfelelő állapot-osztály megítélése a 10. táblázat alapján történik.

10. táblázat. Az ökológiai állapot-osztály meghatározása normalzált MMI-értékek alapján

3.4.4.4.

Ökológiai állapot-osztály

MMI-érték

nagyon jó állapot jó állapot közepes állapot elégtelen állapot rossz állapot

≥ ≥ ≥ ≥ <

0,8 0,6 < 0,8 0,4 < 0,6 0,2 < 0,4 0,2

Az ökológiai állapot-osztály meghatározása

A mintavételi helyek ökológiai állapotának teljes meghatározásához az összes modul értékeit felhaszálták. A mintavételi hely végleges ökológiai állapota a „worst case“ alapelv szerint a legrosszabb eredmény alapján kerül meghatározásra. (lásd 7. ábra). A téves értelmezések elkerülése végett a határérték közeli, egyedi modulok indexértékeire a következő kivételes szabály vonatkozik. Ha egy modul végbesorolásához csak egy modul lenne mérvadó, és ennél a modulnál az index értéke kevesebb, mint 0,02 indexponttal tér el a felette lévő osztály-határától, akkor a „worst case” alapelv nem használandó (lásd 8. táblázat). 22


Modul Saprobielle Belastung Saprobienindex (Zelinka & Marvan)

Modul Allgemeine Degradation MMI1 Metric 1 Metric 2 …

Multimetrischer Index

Ökologische Zustandsklasse

MMI2 Metric 1 Metric 2 …

„worst case“

Multimetrischer Index

Modul Versauerung Versauerungsindex

7 ábra. Az ökológiai állapot osztály-besorolása a Makrogerinctelen élőlény-együttes alapján

3.5. Mintavételi protokoll Valamennyi mintavételi helyen mindkét ország csoportja egy mintavételi protokollt vezetett, a BMLFUW előírása szerint. A következő paramétereket dokumentálták: •

A mintavételi hely általános adatai

•

Morfológiai adatok

•

Hidraulikus feltételek

•

Fizikai/kémiai adatok

•

Habitat-struktúra

•

Időjárás

•

Aktuális vízrajz (hidrológiai jellemzők)

•

A mintavételi hely állapota

•

Èrzékszervi (organoleptikus) adatok

•

Csökkentett feltételek

•

Aljnövényzet adatai

23


3.6. Ökomorfológiai értékelés A mintavételi helyek morphológiai viszonyainak a felvétele a folyóvizek hidromorfológiai állapot meghatározásával kapcsolatos kézikönyv (Mühlmann 2005) alapján történt, amely nemzetközi vízgazdálkodási állapotfelvétel esetében szintén alkalmazásra került. A Rába vizsgálati eredményeit a módszer szerzőjével, dipl.Helena Mühlmann mérnök asszonnyal megvitatták. A módszer két paraméter kötelező kiértékelését írja elő: •

Part-dinamika

•

Mederanyag-dinamika

A parti növényzet opimális kiértékeléséhez további négyet kell figyelembe venni: •

Folyó fejlettsége

•

Szubsztrátum összetétele

•

A meder struktúrája

•

Partmenti vegetáció helyzete

Minden paraméterhez egy 1-től (természetes) 5-ig (szélsőségesen távoli a természetestől) terjedő skálát rendeltek hozzá. A „partdinamika“ és „Mederanyag-dinamika” jellemzők kiértékelési módja a 9. táblázatban található

8 ábra: meghatározás: Gumpinger és Siligato Mühlmann szerint 2005

24


A part-dinamika és a mederanyag-dinamika rosszabbik osztálya a szakasz minőségi állapotosztályát határozza meg a vízgazdálkodási tervezésnél. A fennmaradó paraméterek további információkkal szolgálnak és a vizsgálandó szakasz részletes leírását teszik lehetővé. A RaabSurvey mintavételi helyein mind a hat paraméter kiértéklésére sor került. Ezen felül gondosan meghatározták az alapállapot- osztályt, amely a „partdinamika“ és a „mederanyagdinamika“ jellemzők közül a rosszabbik minőségének adódott („worst case” alapelv). A „Szubsztrátum-összetétel“ és „patakmeder struktúra“ középértékét tekintették mérvadónak, mert ezek a paraméterek közvetlen hatást gyakorolnak a Makrogerinctelen élőlényegyüttesre.

25

Raab Survey 2009 - BQE Makrozoobenthos

3.7. A mintavételi hely leírása 3.7.1. A Rába Mitterdorf-nál (A1) A Rábavölgy Mitterdorftól mintegy 2 km-nyire egy kb. 1 km széles alfölddé szélesedik, amelynek nyugati szélén folyik a Rába. Ezen a szakaszon mindkét oldali hullámtér által erősen szabályozott, és egy állandó, kb. 12 m-es mederszélesség a jellemző. Az alföld első három km-én hét, mindegyik 1,2 m magas mederduzzasztó egyenlíti ki a folyás rövidülést. A mintavételi hely közvetlenül a hídnál Mitterdorfban a két egymástól kb. 350 m-re fekvő kőzetrámpánál található. A part folyamatosan hullámtérrel rendelkezik, bokrokkal, egy-két fasorral benőve. A helyet ezenkivül egy 7 km-rel feljebb található árvízvédelmi erőmű is befolyásolja.

9. ábra: a Rába Mitterdorfnál –habitat-típusok becslése

10. ábra: a Rába Mitterdorfnál – párhuzamos szimultán mintavétel

Mintavételi hely Folyónév

Rába

Település

Mitterdorf

Mintavételi hely

Mitterdorf (1)

Koordináták

15°37,046 K , 47°10,273 É

Időpont

15.06.2009

Részletes víztest

1001040108

Mintavétel ideje (hour:minute)

09:00

Tengerszint feletti magasság [m]

398

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

4

Szaprobiológiai alapállapot

2,0

Vízgyűjtőnagysága [km²]

183,7

Belső megkülönböztetés

EZ - KL 2

Folyamkilométer

285,5

Közepes vízmélység [m]

0,25

Max. vízmélység [m]

0,40

Vízszélesség [m]

12

Morfológiai adatok

Bal part

Jobb part

Partszerkezet

beépített

Beépített

Partlejtés

közepesen meredek

közepesen meredek

Parti növényzet

fák / bokrok

fák / bokrok

26


Környezet Vízvédelmi eljárások

szántóföld

bevezetés felül

Ismeretlen

Igen

Tó a folyó-kontinuum felső részén

Nem

Sodrás kép

oldott

Vezetőképesség [µS]

392

Hidraulikus feltételek Közepes áramlási sebesség [m/s]

0,55

Max. folyási sebesség [m/s]

0,8

Fizikai adatok Hőmérséklet [°C]

14,4

Időjárás Időjárási helyzet a mintavétel előtt

változékony

Időjárási helyzet a mintavételnél

száraz

Fényviszonyok

felhős

Szél

könnyű szél

Felhőzet [%]

80

Lefolyási szituáció

MQ

vízvezetési tendencia

nem változó

Áradás/Apadás arány

Nem

Bezugspegel

A Rába Mitterdorfnál

Aktuális hidrológiai jellemzők

Organoleptikus jelentés csökkentett Bed. és aljnövényzet jelentés Ùszó- & lebegőanyagok

-

Nem ásványi. zavaros

-

Elszíneződés

-

Szag (víz)

-

Habzás

-

Durva szennyezések

-

Csökkent áramlás (lenitkus), redukált körülmények (<0,25 m/s)

-

Lotikus áramlás (0,25-0,75 m/s)

-

Lotikus áramlás (>0,75 m/s)

-

Szennyvízbaktériumok, szabadon látható szennyvízgombák

-

Jól látható kénbaktériumok

-

Jól látható csillós telepektelepek

-

Ökomorfológia


Part-dinamika

3

Makrolithal [%]

25

Mederanyag-dinamika

1

Mesolithal [%]

75

Folyófejlettség

3


2

Meder struktúra

2

Parti növényzet

2

27


3.7.2. A Rába Gleisdorfnál (A2) Gleisdorf határánál közvetlenül a híd előtt, a Wechsel országútnál található egy kb.250 m hosszú szakasz, amely hiányzó partvédelem miatt ökomorfológiai szempontból érdekes és szerkezetgazdag. A mintavételi hely ezen a területen található. Három km-rel feljebb található a Wollsdorfi bőrgyár bevezetése és négy km-el feljebb a Sankt Ruprecht falu szennyvíztisztítója.

11. ábra: a RábaGleisdorf felett

12. ábra: a RábaGleisdorf felett – Mintavétel


Rába

Település

Mitterdorf

Mintavételi hely

Gleisdorf (2)

Koordináták

15°41,869’ K , 47°6,523’ É

Időpont

15.06.2009

Részletes víztest

1001040108

Mintavétel ideje

11:00


349

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

4


2,0

Vízgyűjtő nagysága [km²]

321


EZ – KL 2

Folyamkilométer

275,7


0,25


0,70

Vízszélesség [m]

13

Morfológiai adatok

Bal part

Jobb part

Partszerkezet

beépített

beépített

Partlejtés

meredek

meredek

Parti növényzet

fák/bokrok

fák/bokrok

Környezet

szántóterület, beépített terület

bevezetés felül

ipari, kommunális

Vízvédelmi eljárások

igen


nem

28


Hidraulikus feltételek Közepes folyási sebesség [m/s]

0,5


0,8


17,1

Sodrás kép

heterogén


555


változékony


száraz

Fényviszonyok

felhős

Szél

enyhe szél

Felhőzet [%]

40


MQ

Vízvezetési tendencia

állandó


nem

Bezugspegel

St. Ruprecht an der Raab


Organoleptikus jelentés csökkentett Bed. és aljnövényzet jelentés -

Ùszó- & lebegőanyagok

Nem ásványi, zavaros

-

Elszíneződés

-

szag (víz)

-

Habzás

igen

Durva szennyeződés

-

Csökkent áramlás (lenitkus), redukált körülmények (<0,25 m/s) Lotikus áramlás (0,25-0,75 m/s) Lotikus áramlás (>0,75 m/s) Szennyvízbaktériumok, szabadon látható szennyvízgombák Jól látható kénbaktériumok Jól látható csillós telepek Ökomorfológia


Partdinamika

1

Makrolithal [%]

5

Mederanyag-dinamika

1

Mesolithal [%]

75

Folyófejlettség

3

Mikrolithal [%]

5


1

Psammal [%]

5

Meder struktúra

1

Xylal [%]

5

Parti növényzet

2

Gyökércsomó [%]

5

29


3.7.3. A Rába Takern I-nél (A3) A takerni 1-es erőmű hat méter magas gátja alatt hiányzik a partrögzítés több mint 100 m-en. Ez változó folyószélességet, heterogén sodrásképet és egy bizonyos struktúragazdagságot eredményez. A mintavételi hely a szakasz legalsó részén található a biztosított partszakasz átmenetében. Ezen szakasz felett torkollik a Steirerobst vállalat (5,5 km az ár ellen) és a gleisdorfi szennyvíztisztító (hét kilometerrel az ár ellen) bevezetése.

13. ábra: a Rába Takern I-nél – a háttérben a duzzasztógát a mintavételi hely felett

14. ábra: a Rába Takern I-nél –mintavétele


Rába

Település

St. Margarethen / Rába

Mintavételi hely

Takern I (3)

Koordináták

15°45,113’ K , 47°3,646 É

Időpont

15.06.2009

Részletes víztest

1001040098

Mintavétel ideje

13:00


326

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

5


2,0


478,5


EZ – KL 2

Folyamkilométer

267,1


0,25

Max. vizmélység [m]

0,70

Vízszélesség [m]

13 Bal part

Jobb part

Partszerkezet

beépített

beépített

Partlejtés

meredek

meredek

Parti növényzet

Fák/bokrok

Fák/bokrok

Környezet

szántóföld beépített terület

Bevezetés felül

ipari, kommunális


igen


nem

Sodrás kép

heterogén

Morfológiai adatok


0,5

30



0,8


18,4


485


változékony


száraz

Fényviszonyok

felhős

Szél

Könnyű szél

Felhőzet [%]

40


MQ


állandó


nem

Bezugspegel

St. Ruprecht an der Raab



-


-

Elszíneződés

-

szag (víz)

-

Habzás

igen

Durva szennyeződések

-

Csökkentett Bed. Lenitisch (<0,25 m/s) Csökkentett Bed. Lenitisch (<0,25 m/s) Csökkentett Bed. Lotisch (0,25-0,75 m/s) Csökkentett Bed. Lotisch (>0,75 m/s) Szennyvízbaktériumok, szabadon látható szennyvízgombák Jól látható kénbaktériumok Jól látható csillós telepek Ökomorfológia


Partdinamika

2

Makrolithal [%]

5

Mederanyag-dinamika

2

Mesolithal [%]

75

Folyófejlettség

3

Mikrolithal [%]

5


1

Psammal [%]

5

Meder struktúra

2

Xylal [%]

5

Parti növényzet

2

Gyökércsomó [%]

5

31


3.7.4. A Rába Gniebingnél (A4) Mint az elöző helynél és gyakorlatilag az egész osztrák vizsgálati területen, a Rába itt is az első 100-200 m-en egy nagy duzzasztó alatt, a partmegerősítés elhagyása miatt heterogén és ökológiailag érdekesebb. A duzzasztó esésmagassága Gniebing-nél 5m. A mintavételi hely kb. 100 m-re a folyón lefelé található. Az ár ellen kb 3 km-re egy csirkefarm es egy húsüzem található.

15. ábra: a Rába Gniebingnél – a híd a mintavételi hely felett

16. ábra: a Rába Gniebingnél – mintavétel


Rába

Település

Gniebing – Weißenbach

Mintavételi hely

Gniebing (4)

Koordináták

15°51,086’ K , 46°57,513’ É

Időpont

15.06.2009

Részletes víztest

1001040098

Mintavétel ideje

15:00


286

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

5


2,0


655,5


EZ – KL 2

Folyamkilométer

250,1


0,45


0,90

Vízszélesség [m]

13 Bal part

Jobb part

Partszerkezet

beépített

beépített

Partlejtés

meredek

meredek

Parti növényzet

Fák/bokrok

Fák/bokrok

Környezet

szántóföld

Bevezetés felül

ipari


igen


nem

Morfológiai adatok

Hidraulikus feltételek

32


Közepes folyási sebesség [m/s]

0,35


1,0


18,6

Sodrás kép

oldott


491


állandó


száraz

Fényviszonyok

felhős

Szél

Enyhe szél

Felhőzet [%]

25


MQ


állandó


nem

Bezugspegel

Takern II


Organoleptikus jelentés csökkentett Bed. és aljnövényzet jelentés -

Nem ásványi. Zavaros

igen

Elszíneződés

-

Szag (víz)

-

Habzás

-


-

Ùszó- & lebegőanyagok



Partdinamika

3

Megalithal [%]

5

Mederanyag-dinamika

2

Makrolithal [%]

15

Folyófejlettség

3

Mesolithal [%]

20


1

Mikrolithal [%]

35

Meder struktúra

2

Akal [%]

10

Parti növényzet

2

Psammal [%]

10

Parti fű [%]

5

33


3.7.5. A Rába Ertlermühle alatt (A5) A mintavételi hely, mint a két előző, amelyek egy nagy duzzasztó alatt taláthatóak, morfológiailag különösen érdekes és gazdagon struktúrált. Egy kicsi sziget alakult ki, amely hozzájárul az áramlás körülményének heterogenitásához. A Boxmark Feldbach vállalat bevezetése 9,5 km-re található a folyón felfelé.

17. ábra: a Rába Ertlermühle alatt – az ár ellenében

18. ábra: a Rába Ertlermühle alatt – az ár mentében


Rába

Település

Feldbach

Mintavételi hely

Ertlermühle (5)

Koordináták

15°55,046’ K , 46°57,223’ É

Időpont

15.06.2009

Részletes víztest

1001040098

Mintavétel ideje

16:30


274

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

5


2,0


691


EZ – KL 2

Folyamkilométer

244,4


0,4


1,1

Vízszélesség [m]

25

Morfológiai adatok

Bal part

Jobb part

Partszerkezet

beépített

beépített

Partlejtés

Kissé meredek

Kissé meredek

Parti növényzet

Fák/bokrok

Fák/bokrok

Környezet

szántóföld

Bevezetés felül

ipari

igen

Tó a folyókontinuumon felül

nem

Sodrás kép

Heterogén



0,3


1,1

34


Fizikai adatok Hőmérsékletr [°C]

20,8



651

változékony


száraz

Fényviszonyok

felhős

Szél

enyhe szél

Felhőzet [%]

100


MQ


állandó


nem

Bezugspegel

Feldbach



-


igen

Elszíneződés

-

Szag (víz)

-

Habzás

-


-



Partdinamika

1

Makrolithal [%]

5

Mederanyag-dinamika

2

Mesolithal [%]

25

Folyófejlettség

3

Mikrolithal [%]

55


1

Akal [%]

5

Meder struktúra

1

Gyökércsomó [%]

5

Parti növényzet

2

Parti fű [%]

5

35


3.7.6. A Rába Gritsch-nél (A6) A mintavételi hely közvetlenül a stájeri – burgenlandi határ után egy mederduzzasztás alatt található másfél m-es esési magassággal. Ez egy kicsi fennmaradt folyószakasza, a nagyon erősen szabályozott és majdnem mindenütt torlódott Rábának. Nyolc km-el a mintavételi hely felett található az AT&S Fehring vállalat bevezetése és a Fehring község szennyvíztelepe.

19. ábra: a Rába Gritschnél – az ár mentében

20. ábra: a Rába Gritschnél – mintavétel


Rába

Település

St. Martin / Rába

Mintavételi hely

Gritsch (6)

Koordináták

16° 5,998’ K , 46°55,786’ É

Időpont

15.06.2009

Részletes víztest

1001040102

Mintavétel ideje

18:00


245

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

5


2,0


905,2


EZ – KL 2

Folyamkilométer

225,8


0,4


0,95

Vízszélesség [m]

12

Morfológiai adatok

Bal part

Jobb part

Partszerkezet

beépített

beépített

Partlejtés

meredek

meredek

Parti növényzet

Fák/bokrok

Fák/bokrok

Környezet

Szántóföld

Bevezetés felül

ipari kommunális


igen


nem

36



0,35


1,4


19,5

Sodrás kép

oldott


529


változékony


száraz

Fényviszonyok

felhős

Szél

Könnyű szél

Felhőzet [%]

70


MQ


állandó


nem

Bezugspegel

Feldbach



-


igen

Elszíneződés

-

Szag (víz)

-

Habzás

igen


-

Csökkentett Bed. Lenitisch (<0,25 m/s) Csökkentett Bed. Lenitisch (<0,25 m/s) Csökkentett Bed. Lotisch (0,25-0,75 m/s) Csökkentett Bed. Lotisch (>0,75 m/s) Szennyvízbaktériumok, szabadon látható szennyvízgombák Jól látható kénbaktériumok Jól látható csillós telepek

Ökomorfológia


Partdinamika

3

Megalithal [%]

5

Mederanyag-dinamika

2

Mesolithal [%]

25

Folyófejlettség

4

Mikrolithal [%]

65


2

Fűzfaágak [%]

5

Meder struktúra

2

Parti növényzet

2

3.7.7. A Rába Neumarktnál (A7) Az erősen szabályozott szakasz végén a mintavételi hely egy mederrámpa alatt található két m feletti esési magassággal. Morfológiailag jellemző az erősen rögzített csúszómélység és a 37


másik oldalon egy jól megkülönböztetett becsapódási mélység. A mintavételi hely felett másfél km-re található a Boxmark Jennersdorf vállalat bevezetése.

21. ábra:a Rába Neumarktnál– az ár ellenében

22 ábra:a Rába Neumarktnál – mintavétel


Rába

Település

St. Martin / Rába

Mintavételi hely

Neumarkt (7)

Koordináták

16° 9,248’ K , 46°55,808’ É

Időpont

16.06.2009

Részletes víztest

1001040041

Mintavétel ideje

09:00


232

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

5


2,0


986,4


EZ – KL 2

Folyamkilométer

221,2


0,4


1,0

Vízszélesség [m]

14

Morfológiai adatok

Bal part

Jobb part

Partszerkezet

beépített

beépített

Partlejtés

meredek

meredek

Parti növényzet

Fák/bokrok

Fák/bokrok

Környezet

szántóföld

Bevezetés felül

ipari


igen


nem

Sodrás kép

oldott


550


0,3


0,9


19,7


változékony

38



száraz

Fényviszonyok

Felhős

Szél

enyhe szél

Felhőzet [%]

100


MQ


Állandó


nem

Bezugspegel

Feldbach



-


Igen

Elszíneződés

-

Szag (víz)

-

Habzás

-


-



Partdinamika

3

Megalithal [%]

5

Mederanyag-dinamika

2

Mesolithal [%]

5

Folyófejlettség

4

Mikrolithal [%]

70


2

Akal [%]

10

Meder struktúra

2

Psammal [%]

5

Parti növényzet

2

Parti fű [%]

5

Üledék, részben iszapos.

39


3.7.8. A Rába Mogersdorfnál (A8) A mintavételi hely egy nagyon szép szakaszon, egy meanderívben a magyar-osztrák határon található. 500 m-el a hely alatt a Rába végleg elhagyja az osztrák felségterületet. A morfológiai feltételek itt megközelítik a természetes állapotot.

23. ábra: a Rába Mogersdorfnál – az ár ellenében

24 ábra: a Rába Mogersdorfnál – mintavétel


Rába

Település

Mogersdorf

Mintavételi hely

Mogersdorf (8)

Koordináták

16° 9,248’ K, 46°55,808’ É

Időpont

16.06.2009

Részletes víztest

1002140000

Mintavétel ideje

11:00


222

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

5


2,0


1078,2


EZ – KL 3

Folyamkilométer

210,0


0,35


0,65

Vízszélesség [m]

12

Morfológiai adatok

Bal part

Jobb part

Partszerkezet

természetes

Természetes

Partlejtés

meredek

meredek

Parti növényzet

Fák/bokrok

Fák/bokrok

Környezet

szántóföld

Bevezetés felül

ismeretlen


nem


Nem

Sodrás kép

heterogén


0,4


0,9

Fizikai adatok

40


21,1

Hőmérséklet [°C]


570


változékony


száraz

Fényviszonyok

felhős

Szél

enyhe szél

Felhőzet [%]

80


MQ


állandó


nem

Bezugspegel

Neumarkt



-


igen

Elszíneződés

-

Szag (víz)

-

Habzás

-


-



Partdinamika

1

Mesolithal [%]

30

Mederanyag-dinamika

2

Mikrolithal [%]

45

Folyófejlettség

2

Psammal [%]

5


1

Xylal [%]

5

Meder struktúra

1

Gyökércsomók [%]

5

Parti növényzet

2

Fűzfaágak [%]

5

Parti fű [%]

5

41


3.7.9. A Lappincs az államhatáron (L) A mintavételi hely az országhatáron, kb. 700 m-re a Rába torkolata felett található. A folyómeder erősen szabályozott és mindkét parton hullámtérrel biztosított. Az egyik oldalon hiányzik a töltésen a faállomány. A kommunális szennyvíztisztító kb. 100-el feljebb torkollik a folyóba.

25. ábra: Lappincs – párhuzamos mintavétel

26. ábra: Lappincs – az ár ellenében


Lappincs

Település

Heiligenkreuz im Lafnitztal

Mintavételi hely

Àllamhatár (9)

Koordináták

16°15,948’ K , 46°57,76’ É

Időpont

16.06.2009

Részletes víztest

1001380003

Mintavétel ideje

13:00


218

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

6


2,0


1992


EZ – KL 3

Folyamkilométer

0,5


0,55


0,7

Vízszélesség [m]

25

Morfológiai adatok

Bal part

Jobb part

Partszerkezet

beépített

beépített

Partlejtés

meredek

meredek

Parti növényzet

Fák/bokrok

Ruderál

Környezet

szántóföld

Bevezetés felül

Kommunális


igen


Nem

Sodrás kép

oldott


0,5


0,7

42



19,3



236

változékony


száraz

Fényviszonyok

oldott

Szél

enyhe szél

Felhőzet [%]

80


MQ


állandó


nem

Bezugspegel

Eltendorf



-


igen

Elszíneződés

-

Szag (víz)

-

Habzás

igen


-



Partdinamika

4

Megalithal [%]

5

Mederanyag-dinamika

2

Mesolithal [%]

60

Folyófejlettség

4

Mikrolithal [%]

25


2

Psammal [%]

5

Meder struktúra

2

Xylal [%]

5

Parti növényzet

3

43


3.7.10. A Rába Szentgotthárdnál (H1) Szentgotthárdnál a város határán található egy nagy gát, energiatörő kamrával. Utána a Rába befolyik a város területére. A folyó szabályozott és kétoldalú hullámtérrel erősen szűkített. A meder feliszapolódott. A mintavételi hely az energiatörő kamra átmeneténél a gyors folyású szakaszon található. A mintavételi hely felett egy km-rel található a LUROTEX vállalat bevezetése.

27. ábra: a Rába Szentgotthárdnál – a háttérben a duzzasztógát a mintavételi hely felett

28. ábra: a Rába Szentgotthárdnál – mintavétel


Rába

Település

Szentgotthárd

Mintavételi hely

Szentgotthárd (10)

Koordináták

16°16,188’ K , 46°57,247’ É

Időpont

16.06.2009

Részletes víztest

Mintavétel ideje

16:00


218

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

5


2,0


1085


EZ – KL 3

Folyamkilométer

206,8


0,60


0,70

Vízszélesség [m]

10 Bal part

Jobb part

Partszerkezet

beépített

beépített

Partlejtés

meredek

meredek

Parti növényzet

fák / bokrok

fák / bokrok

Környezet

beépített terület

Bevezetés felül

ipari


igen


Nem

Morfológiai adatok

44



0,7


0,8


22,2

Sodrás kép

oldott


545


változékony


vihar

Fényviszonyok

felhős

Szél

enyhe szél

Felhőzet [%]

100


MQ


Gleichbleibend


nem

Bezugspegel

Neumarkt



-


igen

Elszíneződés

-

Szag (víz)

-

Habzás

-


-



Partdinamika

4

Makrolithal [%]

20

Mederanyag-dinamika

3

Mesolithal [%]

20

Folyófejlettség

4

Mikrolithal [%]

35


3

Psammal [%]

20

Meder struktúra

3

Fűzfaágak [%]

5

Parti növényzet

4

45


3.7.11. A Rába Csörötneknél (H2) A mintavételi hely Csörötneknél a Rába közúti hídjánál található. A Rába itt a helység területén szabályozott, a helység területén kívül viszont egy ligetövezetben kanyarog. A mintavételi helyen a csapódómélység meghatátozott, a csúszómélység határozatlan.

29. ábra: a Rába Csörötneknél –mintavételi hely és állapot a folyón lefelé

30. ábra: a Rába Csörötneknél – a híd a mintavételi helynél a jobb partról nézve


Raab

Település

Csörötnek 16°21,986’ K, 46°57,07’ É

Mintavételi hely

Csörötnek (11)

Koordináták

Időpont

16.06.2009

Részletes víztest

Mintavétel ideje

17:30


209

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

6


2,0


Kb. 3500


EZ – KL 3

Folyamkilométer

195,2


0,50


0,80

Vízszélesség [m]

30

Morfológiai adatok

Bal part

Jobb part

Partszerkezet

beépített

természetközeli

Partlejtés

meredek

sík

Parti növényzet

fák/bokrok

Ruderális

Környezet

szántóföld

Einleitung obebevezetés felül

ismeretlen


igen


Nem

Sodrás kép

oldott


0,25


0,4

46



19,4


349


wechselhaft


Szitáló eső

Fényviszonyok

felhős

Szél

enyhe szél

Felhőzet [%]

100


MQ


állandó


nem

Bezugspegel



-


igen

Elszíneződés

-

Szag (víz)

-

Habzás

-


-

Csökkentett Bed. Lenitisch (<0,25 m/s) Csökkentett Bed. Lenitisch (<0,25 m/s) Csökkentett Bed. Lotisch (0,25-0,75 m/s) Csökkentett Bed. Lotisch (>0,75 m/s) Szennyvízbaktériumok, szabadon látható szennyvízgombák Jól látható kénbaktériumok Jól látható csillós telepek

Ökomorfológia


Partdinamika

3

Mesolithal [%]

25

Mederanyag-dinamika

1

Mikrolithal [%]

45

Folyófejlettség

3

Psammal [%]

15


1

Xylal [%]

5

Meder struktúra

2

Fűzfaágak [%]

5

Parti növényzet

2

Parti fű [%]

5

47


3.7.12. A Rába Körmendnél (H3) Körmendnél a Pinka torkollik aRábába. Körmendtől 3 km-el lejjebb kezdődik egy szakasz, ahol a Rába kanyarogva egy ligeterdőben folyik. A mintavételi hely itt található. Ez a hely különösen vonzó egy kis holtág kialakulása által, amely hozzájárul az élőhely-struktúra gazdagságához. A kommunális szennyvíztisztító kb. 100 m-el feljebb torkollik a folyóba.

31. ábra: a Rába Körmendnél –Mintavételi hely és állapot a folyón felfelé

32. ábra: a Rába Körmendnél – mellékág


Rába

Település

Körmend 16°37,521’ K , 47°0,598’ É

Mintavételi hely

Körmend (12)

Koordináták

Időpont

17.06.2009

Részletes víztest

Mintavétel ideje

09:00


187

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

7


2,0


4688

Folyamkilométer

157,1


2,00

Belső megkülönböztetés Morfológiai adatok Közepes vízmélység [m]

0,80

Vízszélesség [m]

15 Bal part

Jobb part

Partszerkezet

természetközeli

beépített

Partlejtés

sík

meredek

Parti növényzet

fák/bokrok

fák/bokrok

Környezet

erdő

Bevezetés felül

Kommunális

igen


Nem

Sodrás kép

Heterogén



0,8


1,2

48



20,0


365


változékony


száraz

Fényviszonyok

napos

Szél

szélcsendes

Felhőzet [%]

0


MQ


állandó


nem

Bezugspegel



-


-

Elszíneződés

-

Szag (víz))

-

Habzás

-

durva szennyeződések

-

Csökkentett Bed. Lenitisch (<0,25 m/s) Csökkentett Bed. Lenitisch (<0,25 m/s) Csökkentett Bed. Lotisch (0,25-0,75 m/s) Csökkentett Bed. Lotisch (>0,75 m/s) Szennyvízbaktériumok, szabadon látható szennyvízgombák Jól látható kénbaktériumok Jól látható csillós teepek Ökomorfológia


Partdinamika

2

Mesolithal [%]

60

Mederanyag-dinamika

1

Mikrolithal [%]

15

Folyófejlettség

2

Pelal [%]

10


1

Xylal [%]

5

Meder struktúra

1

Gyökércsomók [%]

10

Parti növényzet

1

49


3.7.13. A Rába Rumnál (H4) A mintavétel helye a közúti híd felett egy 300 m hosszú mellékág torkolatánál található. A part alig burkolt és a mederanyag-dinamika a természetes feltételeknek felel meg. A folyó közepén egy kis sziget alakult ki.

33. ábra: a Rába Rumnál – mintavételi hely és a folyó lefelé

34. ábra: a Rába Rumnál – mintavételi hely és a folyó felfelé


Rába

Település

Rum 16°50,812’ K , 47°7,549’ É

Mintavételi hely

Rum (13)

Koordináták

Időpont

17.06.2009

Részletes víztest

Mintavétel ideje

11:30


167

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

7


2,0


5022

Folyamkilométer

113,7

Max. vímélység [m]

1,50


0,40

Vízszélesség [m]

32 Bal part

Jobb part

Partszerkezet

természetközeli

természetközeli

Partlejtés

mérsékelten meredek


Parti növényzet

fák/bokrok

fák/bokrok

Környezet

erdő, zöldterület

Bevezetés felül

ismeretlen


nem


Nem

Sodrás kép

Heterogén


0,6


1,0

50



20,3



385

változékony


száraz

Fényviszonyok

napos

Szél

szélcsendes

Felhőzet [%]

0


MQ


állandó


nein

Bezugspegel



-


-

Elszíneződés

-

Szag (víz)

-

Habzás

-


-



Partdinamika

2

Mesolithal [%]

35

Mederanyag-dinamika

1

Mikrolithal [%]

40

Folyófejlettség

2

Akal [%]

15


1

Psammal [%]

5

Meder struktúra

1

Xylal [%]

5

Parti növényzet

2

51


3.7.14. A Rába Sárvárnál (H5) A mintavételi hely Sárvár alatt a híd előtt található a Rábán. A part alig burkolt és a mederanyag-dinamika a természetes körülményeknek felel meg. Kiterjedt alacsony vízállási zónák és parttörések találhatók.

35. ábra:a Rába Sárvárnál – mintavételi hely

36. ábra:a Rába Sárvárnál – a háttérben a híd a mintavétel helye alatt


Rába

Település

Sárvár 16°57,68’ K , 47°15,482’ É

Mintavételi hely

Sárvár (14)

Koordináták

Időpont

17.06.2009

Részletes víztest

Mintavétel ideje

13:30


152

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

7


2,0


5273

Folyókilométer

89,0


1,80


0,50

Vízszélesség [m]

35 Bal part

Jobb part

Partszerkezet

beépített

természetközeli

Partlejtés


sík

Parti növényzet

fák/bokrok

ruderális

Környezet

erdő, zöldterület

Bevezetés felül

ismeretlen


igen


Nem

Sodrás kép

Heterogén


0,8


1,2

52



21,2



370

változékony


száraz

Fényviszonyok

napos

Szél

szélcsendes

Felhőzet [%]

0


MQ


állandó


nem

Bezugspegel



-


-

Elszíneződés

-

Szag (víz)

-

Habzás

-


-



Partdinamika

2

Mesolithal [%]

50

Mederanyag-dinamika

1

Mikrolithal [%]

40

Folyófejlettség

2

Pelal [%]

5


1

Xylal [%]

5

Meder struktúra

1

Parti növényzet

1

53


3.7.15. A Rába Ostffyasszonyfánál (H6) A Rába Ostffyasszonyfánál egy kb. 300 m széles ligeterdő-övbe folyik, amely két árvízvédelmi töltéssel határolt. Ezek a töltések végigkísérik a Rábát a Duna torkolatáig. A mintavételi hely a közúti hídnál található.

37. ábra: a Rába Ostffyasszonyfánál– mintavételi hely

38. ábra: a Rába Ostffyasszonyfánál – mintavételi hely és a híd


Rába

Település

Ostffyasszonyfa

Mintavételi hely

Ostffyasszonyfa (15)

Koordináták

17°0,776’ K , 47°20,944’ É

Időpont

17.06.2009

Részletes víztest

Mintavétel ideje

16:30


145

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

7


2,0


5390

Folyamkilométer

73,3


1,70


0,50

Vízszélesség [m]

30 Bal part

Jobb part

Partszerkezet

termézetközeli

beépített

Partlejtés

sík

meredek

Parti növényzet

fák/bokrok

fák/bokrok

Környezet

erdő

Bevezetés felül

ismeretlen


igen


nem

Sodrás kép

oldott


0,4


0,6

54



21



425

változékony


száraz

Fényviszonyok

napos

Szél

szélcsendes

Felhőzet [%]

0


MQ


állandó


nem

Bezugspegel



-


-

Elszíneződés

-

Szag (víz))

-

Habzás

-


-



Partdinamika

1

Mesolithal [%]

10

Mederanyag-dinamika

1

Mikrolithal [%]

80

Folyófejlettség

3

Pelal [%]

5


1

Xylal [%]

5

Meder struktúra

2

Parti növényzet

1

55


3.7.16. A Rába Nick-nél (H7) A mintavételi hely 500 m-el egy nagy gát alatt található a szabad folyószakaszon. A ligeterdő itt 450 m széles. A Rába itt valamivel keskenyebb és mélyebb, mint a lenti és fenti részeknél.

39. ábra: a Rába Nicknél – Mintavételi hely Nick-nél

40. ábra: a Rába Nick-nél –Mintavétel


Rába

Település

Nick

Mintavételi hely

Nick (16)

Koordináták

17°2,249’ K , 47°23,333’ É

Időpont

18.06.2009

Részletes víztest

Mintavétel ideje

10:00


139

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

7


2,0


5490

Folyamkilométer

67,9


1,90


1,00

Vízszélesség [m]

25 Bal part

Jobb part

Partszerkezet

természetközeli

természetközeli

Partlejtés

meredek


Parti növényzet

fák/bokrok

fák/bokrok

Környezet

erdő

Bevezetés felül

ismeretlen


igen


Nem

Sodrás kép

oldott


0,5


0,6

56


Fizikai adatok Hömérséklet [°C]

20,3

Időjárás Idöjárási helyzet a mintavétel elött

Vezetöképesség [µS]

405

változékony

Idöjárás a mintavételnél

száraz

Fényviszonyok

Napos

Szél

szélcsendes

Felhőzet [%]

0


MQ


nem változó


nem

Bezugspegel



-

nem ásványi. zavaros

Igen

Elszíneződés

-

szag (víz)

-

Habzás

-

durva szennyeződés

-



Partdinamika

2

Mesolithal [%]

15

Mederanyag-dinamika

2

Mikrolithal [%]

50

Folyófejlettség

3

Pelal [%]

15


1

Xylal [%]

20

Meder struktúra

2

Parti növényzet

1

57


3.7.17. A Rába Àrpásnál (H8) A mintavétel helye a Rába feletti hídnál található. A Rába itt teljes szélességben gázolható és az alföldi folyókra jellemző sodrás modellre mutat.

41. ábra: A Rába Àrpásnál– mintavételi hely

42. ábra: A Rába Àrpásnál – mintavétel


Rába

Település

Árpás 17°24,064’ K 47°30,727’ É

Mintavételi hely

Árpás (17)

Koordináták

Időpont

18.06.2009

Részletes víztest

Mintavétel ideje

13:00


127

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

7


2,0


5691

Folyamkilométer

29,1


0,80


0,50

Vízszélesség [m]

30 Bal part

Jobb part

Partszerkezet

természetközeli

beépített

Partlejtés

sekély

kissé meredek

Parti növényzet

fák/bokrok

ruderális

Környezet

erdő/zöldterület

Bevezetés felül

ismeretlen

igen


nem

Sodrás kép

oldott



0,5


0,7

58


Fizikai adatok Hőmérsékletr [°C]

21,0



425

változó


száraz

Fényviszonyok

napos

Szél

szélcsendes

Felhőzet [%]

0


MQ


állandó


nem

Bezugspegel



-


igen

Elszíneződés

-

Szag (víz)

-

Habzás

-


-



Partdinamika

2

Makrolithal [%]

5

Mederanyag-dinamika

1

Mikrolithal [%]

50

Folyófejlettség

3

Akal [%]

20


1

Psammal [%]

10

Meder struktúra

2

Xylal [%]

5

Parti növényzet

2

Fűzfaágak [%]

10

59


3.7.18. A Rába Győrnél (H9) A város szélén Győrtől az árvízvédőgátak közötti sáv 350m-ről mintegy 200m-re elkeskenyedik. A mintavétel helye 2 km-el a Duna torkolata előtt a város szélén található, ahol aktív szabadidős tevékenység, mint horgászat és evezés folyik.

43: A Rába Győrnél– mintavételi hely

44. ábra: A Rába Győrnél –horgászat közvetlenül a mintavételi hely alatt


Rába

Település

Győr 17°37,165’ K , 47°40,553’ É

Mintavételi hely

Győr (18)

Koordináták

Időpont

18.06.2009

Részletes víztest

Mintavétel ideje

17:00


118

MZB: biorégió

FH

Folyó rendszáma

7


2,0


5841

Folyamkilométer

2,0

Max. vímélység [m]

2,00


1,30

Vízszélesség [m]

35 Bal part

Jobb part

Partszerkezet

természetközeli

természetközeli

Partlejtés

meredek

meredek

Parti növényzet

fák/bokrok

fák/bokrok

Környezet

erdő

Bevezetés felül

ismeretlen


igen


nem

Sodrás kép

oldott


0,4


0,5

60



23,0



538

változó


száraz

Fényviszonyok

napos

Szél

szélcsendes

Felhőzet [%]

0


MQ


állandó


nem

Bezugspegel



-


igen

Elszíneződés

-

Szag (víz)

-

Habzás

-


-



Partdinamika

2

Psammal [%]

50

Mederanyag-dinamika

1

Pelal [%]

35

Folyófejlettség

3

Xylal [%]

15


1

Meder struktúra

2

Parti növényzet

1

61


4. Eredmények 4.1. A mintavételi helyek fizikai eredményei A vezetőképesség és a vízhőmérséklet minden mintavételi helyen meghatározásra került. 1. táblázat. Vezetőképesség (μS) és vízhőmérséklet (C°) a Rába mintavételi helyein Sz. Dátum

Mintavételi hely

Vezetőképesség (μS)

Vízhőmérséklet (°C)

2009.06.15 Mitterdorf

A1

392

14,4

2009.06.15 Gleisdorf

A2

555

17,1

2009.06.15 Takern I

A3

485

18,4

2009.06.15 Gniebing

A4

491

18,6

2009.06.15 Ertlermühle

A5

651

20,8

2009.06.15 Gritsch

A6

529

19,5

2009.06.16 Neumarkt

A7

550

19,7

2009.06.16 Mogersdorf

A8

570

21,1

2009.06.16 Szentgotthárd

H1

545

22,2

2009.06.16 Csörötnek

H2

349

19,4

2009.06.17 Körmend

H3

365

20

2009.06.17 Rum

H4

385

20,3

2009.06.17 Sárvár

H5

370

21,2

2009.06.17 Ostffyasszonyfa

H6

425

21,0

2009.06.18 Nick

H7

405

20,3

2009.06.18 Árpás

H8

425

21,0

2009.06.18 Győr

H9

538

23,0

L

236

19,2

2009.06.16 Lappincs

A Rába mentén mért vezetőképesség értékeket a 46. ábra tartalmazza. A legmagasabb értékek Ausztriában Ertlermühle és Mogersdorf állásnál voltak mérhetők. Magyarországon a vezetőképesség értékek Csörötnek mintavételi helyétől kisebbek, viszont Győrnél eléri az 538 μS-t. A vízhőmérséklet a Rába hossz-szelvénye mentén egyenletesen nő. Magyarország legalsó mintavételi helyén egy 23°C-os maximális értéket ér el.

62


Vezetöképesség (µS)

Vezetöképesség (µS) 700 600 500 400 300 200 100 0

45. ábra. Vezetőképesség értékek a Rába hossz-szelvénye mentén

4.2. Az ökomorphológiai kiértékelés eredményei A 12. táblázat az ökomorphológiai értékelés eredményeit ábrázolja a vizsgált Rába- és Lappincs szakaszon. Az értékelés a következő jellemzőkre vonatkozik: partdinamika, talajdinamika, folyamfejlődés, mederalzat összetétele(szubsztrát jellemző), struktúrák a folyómederben (struktúra jellemző) valamint a parti vegetáció. A minősítés a mutatók két csoportba sorolásán keresztül történik. Az egyik csoportba a két, vízgazdálkodási tervnél kötelezően használt mutató tartozik (lásd Fehler! Verweisquelle konnte nicht gefunden werden.), a „partdinamika“ és „talajdinamika“, amelyek értékei közül a rosszabbikat kell mértékadónak tekinteni („worst case“, vagy „one out-all out” módszer). A másik értékelési csoportba a „„mederalzat összetétel“, mint szubsztát-jellemző és „sstruktúrák a patakmederben“, mint struktúra-jellemző mutatók tartoznak, amelyeknek az átlagértékeit lehet kiszámolni. Ezen utóbbi kritériumok közvetlen hatást gyakorolnak a vízi bentikus gerinctelen együttes összetételére. A megadott értékek 1-5 között változhatnak, a legrosszabb állapotra az 5, míg a legjobbra az 1. érték utal. A „kötelező“ kritériumok kiértékelése alapján látható, hogy a Lappincs – Minihof és Rába – Szentgotthárd (H1) mintavételi helyeire a 4. számú állapotosztály vonatkozik. Ez mindenekelőtt a folyószakasz kiegyenesítése és az ez által hiányzó partdinamika miatt korlátozott. A 3 számú állapotosztály Mitterdorf (A1), Gniebing (A4), Gritsch (A6), Neumarkt (A7) és Csörötnek (H2) mintavételi helyekre vonatkoztatható. Ezen helyek viszonylag rosszabb eredményei szintén a korlátozott partdinamikára vezethetők vissza. A további mintavételi helyek a 1. ill. a 2. számú állapotosztályba tartoznak. A „szubsztrát összetétele“ és a „patakmederbeli struktúrák“ értékelése a szentgotthárdi (H1) (alapállapot 3) és neumarkti (A7) (alapállapot 2,5) mintavételi helyek kivételével általában jó, és nagyon jó eredményeket mutatnak. Az eredményt Neumarktnál az üledék erős eliszaposodása (lásd Fehler! Verweisquelle konnte nicht gefunden werden.) befolyásolja.

63


Partmenti vegetáció

1 1 2 2 2 2 2 2 2 3 1 1 1 1 1 2 1 1

3 3 3 3 3 4 4 2 4 4 3 2 2 2 3 3 3 3

2 1 1 1 1 2 3 1 2 3 1 1 1 1 1 1 1 1

2 1 2 2 1 2 2 1 2 3 2 1 2 1 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2 2 2 3 4 2 1 2 1 1 1 2 1

Substrátum és struktúra mutatók középértéke

Patakmeder struktúra

3 1 2 3 1 3 3 1 4 4 3 2 2 2 1 2 2 2

Dinamikai mutatók mértékadó (rosszabbik) értéke

Szubsztrát összetétel

Datum 2009.06.15 2009.06.15 2009.06.15 2009.06.15 2009.06.15 2009.06.15 2009.06.16 2009.06.16 2009.06.16 2009.06.16 2009.06.16 2009.06.17 2009.06.17 2009.06.17 2009.06.17 2009.06.17 2009.06.17 2009.06.17

Folyamfejlödés

Sz. A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 L H1 H2 H3 H4 H5 H6 H7 H8 H9

Mederfenék-dinamika

Mintavételi hely Rába - Mitterdorf Rába - Gleisdorf Rába - Takern Rába - Gniebing Rába - Ertlermühle Rába - Gritsch Rába - Neumarkt Rába - Mogersdorf Lappincs - Minihof Rába - Szentgotthárd Rába - Csörötnek Rába - Körmend Rába - Rum Rába - Sárvár Rába - Ostffyasszonyfa Rába - Nick Rába - Árpás Rába - Győr

Partdinamika

2. tábláza. Az ökomorphologiai kiértékelés eredményei

3 1 2 3 2 3 3 2 4 4 3 2 2 2 1 2 2 2

2,0 1,0 1,5 1,5 1,0 2,0 2,5 1,0 2,0 3,0 1,5 1,0 1,5 1,0 1,5 1,5 1,5 1,5

4.3. Részletes makrogerinctelen vizsgálatok A részletes makrogerinctelen vizsgálatok módszertana a Rába és a Lappincs összes mintavételi helyén a Megbízóval történt egyeztetés alapján került kivitelezésre. A makrogerinctelen adatok kiértékelése a következő kritériumok alapján történt: Multimetrikus Index 1 (MMI 1), Multimetrikus Index 2 (MMI 2), az ökológiai állapot igazolása multimetrikus Indexek (MMI-osztály) alapján, szaprobitás mutató (SI), az ennek alapján számolt ökológiai állapot (SI-osztály) saprobiell aspektusának igazolása és az ökológiai állapotosztály az összes Makrozoobenthos (ÖKZ-osztály) bázisára alapulóan.

64


4.3.1. Szaprobitás Modul Ha egy mintavételi helyen egy taxon dominanciája az összes taxaszám 30%-át meghaladta, akkor a szaprobiológia állapot meghatárzásánál az illető tax egyedszámának 10 alapú logaritmusát kellett venni, mert ilyen módon lehet megakadályozni, hogy az illető taxon saprobiológiai besorolása a többi taxon hasonló információját elfedje. Az egyedszám logaritmizálása Lafnitz Minihof (L), Mogersdorf (A8), Körmend (H3), Rum (H4), Sárvár (H5), Ostffyasszonyfa (H6), Nick (H7) és Árpás (H8) mintavételi helyek eredményeivel kapcsolatban történt. A szaprobitás index értéke a nyári hónapokban a Rába összes mintavételi helyén a 2,0 volt (1.Fehler! Verweisquelle konnte nicht gefunden werden.). Az osztrák Szaprobitás index értékek a Rába hossz-szelvénye irányában 1,89 és 2,54 között, míg a magyar adatok 1,88 2,47 között változnak, tehát nagyon jó az egyezés a két vizsgálatsorozat eredményei között. A szaprobitás mutató (Fehler! Verweisquelle konnte nicht gefunden werden. táblázat) alapján történő osztályokra osztás is hasonlóságot mutat az osztrák és a magyar adatok szerint, általában nagyon jó állapotot eredményez Mitterdorf (A1), Gleisdorf (A2) és Ertlermühle (A5) mintavételi helyén. Mivel Takern szelvényében az osztrák szaprobitás-érték alig haladja meg a kiváló-jó határértéket ezért a szelvény ökológiai állapota éppen hogy a másodosztályba esik. Ugyanekkor a magyar szaprobitás mutató Takernál a 2,0 értékkel még éppen a nagyon jó állapotot eredményezi. Az osztrák adatok szerint két mintavételi hely kivételével az összes többi hely jó szaprób állapotban van. A kivételt képző mintavételi helyek Neumarkt (A7) és Sárvár (H5) egy kissé magasabb szaprobitás érték miatt (2,54 Neumarkt, valamint 2,51 Sárvár) csak a közepes minősítést kapják. A magyar adatok alapján a torkolat előtti utolsó mintavételi hely Győr (H9) egy SI 2,47 értékkel a közepes állapotba sorolható. Az összes többi mintavételi hely a jó szaprób állapotot érte el. 3 közepes

2,8 2,4

jó

2,2 2

Nagyon jó

1,8 1,6

Mitterdorf (A1) Gleisdorf (A2) Takern (A3) Gniebing (A4) Ertlermühle (A5) Gritsch (A6) Neumarkt (A7) Mogersdorf (A8) Lafnitz ‐ Minihof … Szent Gotthart … Csörötnek (H2) Körmend (H3) Rum (H4) Sarvar (H5) Ostffyasszonyfa … Nick (H7) Arpas (H8) Györ (H9)

SI

2,6

SI ‐ A SI ‐ H

65


46 ábra. A Szaprobitás-index értékeinek változása (osztrák & magyar adatok) a Rába hosszszelvényben; a színessel jelölt vonalak a különféle osztályok felső határát mutatják

4.3.2. Általános leromlás Modul (Degradation) Az osztrák adatok alapján kiszámolt első multimetrikus Index (MMI 1) (vö. 47. ábra) a Rába osztrák szakaszán csak jelentéktelen különbségeket mutat és jó állapot jelez, majdnem mindvégig hasonló élőlény-együttesre utalva. Az MMI-osztály két kivétellel a magyar eredményekkel megegyezik. A takerni mintavételi hely (A3) az osztályán belül eltérő, azonban mindkét MMI 1 érték közel a 0,6 határértéken belül van. A takerni MMI 1 Index a magyar taxonlista alapján a 0,6 határértékhez szorosan közeli 0,59 értékkel a közepes minőségű (harmadosztályban) van, miközben az osztrák adatok MMI 1 értéke 0,63 (másodoszály). A mogersdorfi (A8) mintavételi helyen a két ország minősítésbeli különbsége nagyobb. Az osztrák értékelés eredménye 0,85, vagyis nagyon jó, első osztályú állapot. Erre a mintavételi helyre a magyar adatok 0,71 MMI 1 Index értékkel a csak jó állapotba való besorolást érték el..

1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0

Nagyon jó közepes

Mitterdorf (A1) Gleisdorf (A2) Takern (A3) Gniebing (A4) Ertlermühle (A5) Gritsch (A6) Neumarkt (A7) Mogersdorf (A8) Lafnitz ‐ Minihof (L) Szent Gotthart (H1) Csörötnek (H2) Körmend (H3) Rum (H4) Sarvar (H5) Ostffyasszonyfa … Nick (H7) Arpas (H8) Györ (H9)

MMI 1

A magyar állam területén az osztrák MMI 1 Index hat mintavételi helyen (Körmendtöl (H3) Àrpásig (H8) a nagyon jó állapotra mutat. Ezen eredmények a magyar kiértékelés szerint csak két mintavételi helynél azonosak:: Rum (H4) és Àrpás (H8); Körmend (H3) és Ostffyasszonyfa (H8) 0,79-es Index-értékkel éppen nem kerül bele a nagyon jó állapot osztályba. A fennmaradó mintavételi helyek mindkét ország kiértékelésénél 0,7 körüli Indexértékekkel a jó állapothoz sorolhatók.

MMI 1 ‐ A MMI 1 ‐ H

47 ábra. Az MMI 1 index alakulása (osztrák & magyar adatok) a Rába hossz-szelvénye mentén; a színesen jelölt vonalak a mindenkori felső osztály-határokat mutatják

A Rába teljes szakaszán az MMI 2-index osztály-besorolások osztrák kiértékelése (vö.49. ábra) nagyon hasonló az MMI 1-indexek osztály-besorolásaihoz. Két mintavételi helyen a 66


1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0

Nagyon jó jó közepes

Mitterdorf (A1) Gleisdorf (A2) Takern (A3) Gniebing (A4) Ertlermühle (A5) Gritsch (A6) Neumarkt (A7) Mogersdorf (A8) Lafnitz ‐ Minihof (L) Szent Gotthart (H1) Csörötnek (H2) Körmend (H3) Rum (H4) Sarvar (H5) Ostffyasszonyfa … Nick (H7) Arpas (H8) Györ (H9)

MMI 2

magyar MMI 2Indexek eltérő besorolást eredményeznek. A kiszámolt MMI 2 Index Neumarkt-i (A7) 0,51 értéke a mérsékelt állapotosztályba (MMI 1- osztály: jó) való tartozást eredményezi. A körmendi (H3) 0,84 érték (MMI 1: 0,79) a nagyon jó állapotosztályba sorolja a szelvényt.

MMI 2 ‐ A MMI 2 ‐ H

48 ábra. Az MMI 2-index alakulása (osztrák & magyar adatok) a Rába hossz-szelvénye mentén;. a színessel jelölt vonalak a mindenkori felső osztály-határokat mutatják

5. Diszkusszió A Rába vizsgálatok célja a folyó Mitterndorf és a Győr (a torkolat) közötti szakaszának ökológiai állapot-felmérése volt. Mivel a folyó határokon keresztül folyik és összeköti Ausztriát Magyarországgal, ezért osztrák és magyar folyó-ökológusok közös vizsgálatot végeztek. Ennek az eljárásmódnak a segítségével sikerült biztosítani a monitoring-folyamat teljes átláthatóságát a mintavétel megtervezésétől az eredmények megvitatásáig. A RábaBizottság

tagjainak

megegyezése

értelmében

ugyanazt

az

értékelő

módszertant

alkalmazták, amelyet az EU Víz Keretirányelv (European Water Framework Directive 2000/60/EG, European Commission) a bevezetésre kerülő monitoring filozófiájával kapcsolatban előír. Ez a Jelentés a vízi makrogerinctelenek nevű biológiai komponenscsoport (Makrozoobenton) eredményeit tartalmazza.

67


Az előzetes ausztriai vizsgálatok alapján ismeretes volt, hogy a folyó ökológiai állapotát többféle vízhasználat befolyásolja. A legfőbb tényezők (presseures) ebből a szempontból a tisztított szennyvizek, a vízi-erőművi energiatermelés, az árvízvédelem következményeként jelentkező

hidromorfológiai

állapot-romlás,

valamint

a

mezőgazdaság

intenzív

földhasználata. Speciális mintavételi programot terveztek, hiszen a közös Rába vizsgálat fő célja a bebocsájtott szennyvizek hatásának kimutatása volt. Emiatt tehát a mintavételi program

a

szennyvíz-bebocsájtásoknak

megfelelően,

nem

pedig

a

vízi-erőműi

energiatermelés, vagy az árvízvédelem jellegzetességei szerint alakult. A mintavételt az osztrák és a magyar szakértőkből álló csoport közösen, azonos időben végezte annak érdekében, hogy a tér- és időbeni heterogenitás ne befolyásolja hátrányosan az eredmények összehasonlíthatóságát. Mindkét szakértői csoport azonos felszerelést (AQEM gyűjtőhálót) használt és ugyanazon számú almintát (20 almin) vett ugyanakkora felületről (1,25 m2 helyszínenként). A mintavételi jegyzőkönyv kitöltése, valamint a részleges válogatás is együttesen valósult meg. A minták tartósítása eltért egymástól: Az osztrák szakértők formalint, a magyarok pedig etanolt használtak a tartósításhoz. A minták további feldolgozását (válogatás, számlálás, határozás) a két csoport külön végezte. Csupán néhány rendszertani csoport feldolgozását végezte ugyanazon szakértő: az árvaszúnyog-lárvák (Chironomidae) határozását Dr. Janecek (Bécs), a vízi kevés sertéjű férgek (Oligochaeta) azonosítását pedig Dr. Sporka (Pozsony) végezte annak érdekében, hogy azonos rendszertani határozási szintet lehessen elérni mindkét esetben. Az eredeti adatsort Microsoft Excel formátumban rögzítették, majd a BOKU ECOPROF 3.0 szoftverjével történt a további számolások sorozata. Az eredmények bemutatási sorrendje a számítógépi programcsomag szerint történt. Az eredmények megvitatását a két szakértői csoport közösen végezte. A Rába vizsgált szelvényeinek ökológiai állapotával kapcsolatos megállapítások két szempontrendszeren alapulnak: a szaprobiológiai jellemzőkön, valamint az általános leromlással kapcsolatos helyzeten, így mindkettőjük alapján együttesen lehet megállapítani az ökológiai állapot jellemzői. Általánosan megállapítható, hogy a Rába vizsgált mintavételi helyei jó ökológiai állapotban vannak. A vízi makrogerinctelen élőlény-együttes alapján csupán egy osztrák (Neumark), valamint két magyarországi hely (Sárvár és Győr) vannak közepes ökológiai állapotban. 13. táblázat. A részletes makrogerinctelen vizsgálatok eredményei (osztrák adatok) Mintavételi hely Raab - Mitterdorf Raab - Gleisdorf

Nr.

Dátum

SI

SI MMI 1 MMI 1 osztály oszály A1 2009.06.15. 1,89 1 0,65 2 A2 2009.06.15. 1,98 1 0,67 2

MMI 2 0,61 0,69

MMI 2oszály 2 2

Ökol. áll. 2 2

68


Mintavételi hely Raab - Takern Raab - Gniebing Raab - Ertlermühle Raab - Gritsch Raab - Neumarkt Raab - Mogersdorf Lafnitz - Minihof Raab - Szentgotthárd Raab - Csörötnek Raab - Körmend Raab - Rum Raab - Sárvár RaabOstffyasszonyfa Raab - Nick Raab - Árpás Raab - Győr

Nr.

Dátum

SI

A3 A4 A5 A6 A7 A8 L H1 H2 H3 H4 H5

2009.06.15. 2009.06.15. 2009.06.15. 2009.06.15. 2009.06.16. 2009.06.16. 2009.06.16. 2009.06.16. 2009.06.16. 2009.06.17. 2009.06.17. 2009.06.17.

2,04 2,36 1,89 2,19 2,54 2,09 2,2 2,24 2,25 2,29 2,33 2,51

H6 H7 H8 H9

2009.06.17. 2009.06.18. 2009.06.18. 2009.06.18.

2,13 2,27 2,22 2,38

SI MMI 1 MMI 1 osztály oszály 2 0,63 2 2 0,61 2 1 0,67 2 2 0,68 2 3 0,62 2 2 0,85 1 2 0,83 1 2 0,7 2 2 0,77 2 2 0,88 1 2 0,82 1 3 0,81 1 2 2 2 2

0,82 0,82 0,87 0,66

1 1 1 2

MMI 2 0,67 0,6 0,65 0,73 0,63 0,84 0,84 0,71 0,72 1 0,96 0,96

MMI 2oszály 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 1 1

Ökol. áll. 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 3

0,82 0,85 1 0,79

1 1 1 2

2 2 2 2

14. táblázat. A részletes makrogerinctelen vizsgálatok eredményei (magyar adatok) Mintavételi hely

Nr.

Dátum

SI

Rába - Mitterdorf

SI MMI 1 MMI 1- MMI 2 MMI 2osztály osztály osztály A1 2009.06.15. 1,92 1 0,66 2 0,65 2

Ökol. áll. 2

Rába - Gleisdorf

A2 2009.06.15. 1,92

1

0,66

2

0,64

2

2

Rába - Takern

A3 2009.06.15. 2

1

0,59*

3

0,62

2

2

Rába - Gniebing

A4 2009.06.15. 2,06

2

0,63

2

0,6

2

2

Rába - Ertlermühle

A5 2009.06.15. 1,88

1

0,65

2

0,6

2

2

Rába - Gritsch

A6 2009.06.15. 2,21

2

0,65

2

0,7

2

2

Rába - Neumarkt

A7 2009.06.16. 2,15

2

0,6

2

0,51

3

3

Rába - Mogersdorf

A8 2009.06.16. 2,17

2

0,71

2

0,61

2

2

Lapincs - Minihof

L

2009.06.16. 2,18

2

0,83

1

0,87

1

2

Rába - Szentgotthárd

H1 2009.06.16. 2,37

2

0,7

2

0,71

2

2

Rába - Csörötnek

H2 2009.06.16. 2,21

2

0,74

2

0,75

2

2

Rába - Körmend

H3 2009.06.17. 2,32

2

0,79*

2

0,84

1

2

Rába - Rum

H4 2009.06.17. 2,28

2

0,84

1

0,8

1

2

Rába - Sárvár

H5 2009.06.17. 2,27

2

0,68

2

0,73

2

2

Rába- Ostffyasszonyfa H6 2009.06.17. 2,13

2

0,79*

2

0,73

2

2

Rába - Nick

H7 2009.06.18. 2,31

2

0,72

2

0,76

2

2

Rába - Árpás

H8 2009.06.18. 2,23

2

0,86

1

0,98

1

2

Rába - Győr

H9 2009.06.18. 2,47

3

0,66

2

0,73

2

3

*… Ha az érték kevesebb mint 0,02 Indexponttal tér el a magasabb osztály határától, nem kell a legrosszabb mértékadó besorolási elvet alkalmazni (lásd: Leitfaden A2-MZB des BMLFUW, Ofenböck et al. 2009).

A Neumarkt-nál tapasztalt közepes állapotot könnyen meg lehet magyarázni a Rába itteni szakaszának hidromorfológiai degradáltságával (12. táblázat, eredmények). A folyószakasz 69


morfológiai szempontból leromlott, a köves mederalzatot iszaplerakódás borítja, amelyben jelentős egyedszámban élnek Oligochaeta taxonok. A gazdag féreg-populáció magyarázza a viszonylag nagyobb Szaprobitásd-index értéket, amely meghaladja a 2,4-et. Ebben az esetben a mintavételi hely közelében nem volt lehetőség zavartalan helyszín kiválasztására. Mindazonáltal az iszaplerakódás csak lokális jelentőségű, hiszen a közeli alvízi szelvényben Mogensdorfnál egész jó szaprobitás-index volt számolható (A: SI=2,09; H: SI=2,17). A két ország értékelésében eltérés van Sárvár esetében, mivel különböző S-indexeket állapítottak meg (A: SI=2,51, H: SI=2,27; lásd a 13. és a 14. táblázatot). A Magyar index kisebb értékét a mintájukban tömegesen jelenlévő, köves felülethez kötődő Potamanthus luteus kérészlárvák okozzák. Győr esetben az osztrák értékelés alapján jó ökológiai állapot áll fenn, míg a magyar szerint csupán közepes. Mindét ország multimetrikus index (MMI) alapján számított eredménye azonban jól összehasonlítható és közeli (13. és 14. táblázat), csak az S-indexek különböznek. A Magyar érték 2,47, ami alapján közepes állapot áll fenn, míg az osztrák érték (2,38) szerint jó, hiszen az osztály-határ 2,4. A viszonylag magas érték az Oligochaeta populációnak köszönhető. Az iszapos mederfenék jó élőhelyet biztosít a kevéssertéjű gyűrűférgek számára, hiszen itt már nagyon kicsi az áramlási sebesség a közeli dunai torkolat és a Mosoni-Duna visszaduzzasztó hatása miatt. A Rába Győrnél éri el a Dunát, a Kisalföld közepén, ahol tipikus síkvidéki vízfolyás jellemzői uralkodnak. Ezen utolsó mintavételi hely tipológiai besorolása emiatt eltérő lehetne a többi helyszín besorolásától, hiszen itt uralkodnak a leginkább állóvízi (stagnofil) körülmények.

70


6. Függelék 6.1. Összesített taxonlista Nemzetség/Faj/Author TURBELLARIA PLANARIIDAE Planaria torva (O.F. MÜLLER, 1774) NEMATODA [Cl:Nematoda] Nematoda Gen. sp. GASTROPODA BITHYNIIDAE Bithynia tentaculata (LINNAEUS, 1758) HYDROBIIDAE Lithoglyphus naticoides (C. PFEIFFER, 1828) Potamopyrgus antipodarum (GRAY, 1843) LYMNAEIDAE Lymnaea stagnalis (LINNAEUS, 1758) Radix auricularia (LINNAEUS, 1758) Radix ovata/peregra Radix peregra (O.F. MÜLLER, 1774) Stagnicola corvus (GMELIN, 1791) NERITIDAE Theodoxus danubialis ssp. Theodoxus sp. Theodoxus transversalis (C. PFEIFFER, 1828) PHYSIDAE Physella acuta (DRAPARNAUD, 1805) PLANORBIDAE Ancylus fluviatilis O.F. MÜLLER, 1774 Gyraulus albus (O.F. MÜLLER, 1774) Planorbarius corneus (LINNAEUS, 1758) VALVATIDAE Valvata piscinalis piscinalis (O.F. MÜLLER, 1774) VIVIPARIDAE 71


Viviparus acerosus (BOURGUIGNAT, 1862) BIVALVIA CORBICULIDAE Corbicula fluminea (O.F. MÜLLER, 1774) PISIDIIDAE Musculium lacustre (O.F. MÜLLER, 1774) Pisidiidae Gen. sp. Pisidium (Cingulipididium) pseudosphaerium (FAVRE, 1927) Pisidium (Euglesa) casertanum ssp. Pisidium (Euglesa) personatum (MALM, 1855) Pisidium (Henslowiana) henslowanum (SHEPPARD, 1823) Pisidium (Henslowiana) supinum (A. SCHMIDT, 1851) Pisidium (Odhneripisidium) moitessierianum (PALADILHE, 1866) Pisidium (Odhneripisidium) tenuilineatum (STELFOX, 1918) Pisidium (Pisidium) amnicum (O.F. MÜLLER, 1774) Pisidium (Pseudeupera) subtruncatum (MALM, 1855) Sphaerium corneum ssp. Sphaerium rivicola (LAMARCK, 1818) Sphaerium sp. UNIONIDAE Anodonta anatina (LINNAEUS, 1758) Anodonta cygnea (LINNAEUS, 1758) Anodontinae Gen. sp. Pseudanodonta complanata ssp. Sinanodonta woodiana (LEA, 1834) Unio crassus ssp. Unio pictorum ssp. Unio sp. Unio tumidus ssp. POLYCHAETA AMPHARETIDAE Hypania invalida (GRUBE, 1860) OLIGOCHAETA [Cl:Oligochaeta] Oligochaeta Gen. sp. ENCHYTRAEIDAE Enchytraeidae Gen. sp. 72


Fridericia sp. GLOSSOSCOLECIDAE Criodrilus lacuum HOFFMEISTER, 1845 HAPLOTAXIDAE Haplotaxis gordioides (HARTMANN, 1821) LUMBRICIDAE Eiseniella tetraedra (SAVIGNY, 1826) LUMBRICULIDAE Lumbriculus variegatus (MÜLLER, 1774) Rhynchelmis limosella HOFFMEISTER, 1843 Stylodrilus heringianus CLAPAREDE, 1862 Trichodrilus sp. NAIDIDAE Nais alpina SPERBER, 1948 Nais bretscheri MICHAELSEN, 1899 Nais elinguis MÜLLER, 1773 Nais pardalis PIGUET, 1906 Nais variabilis PIGUET, 1906 Vejdovskyella comata (VEJDOVSKY, 1883) PROPAPPIDAE Propappus volki MICHAELSEN, 1916 TUBIFICIDAE Aulodrilus japonicus YAMAGUCHI, 1953 Branchiura sowerbyi BEDDARD, 1892 Limnodrilus claparedeianus RATZEL, 1868 Limnodrilus hoffmeisteri CLAPAREDE, 1862 Limnodrilus sp. Limnodrilus udekemianus CLAPAREDE, 1862 Potamothrix hammoniensis (MICHAELSEN, 1901) Potamothrix moldaviensis (VEJDOVSKY & MRAZEK, 1902) Potamothrix sp. Psammoryctides barbatus (GRUBE, 1861) Psammoryctides moravicus (HRABE, 1934) Rhyacodrilus sp. Tubifex ignotus (STOLC, 1886) Tubifex tubifex (MÜLLER, 1774) Tubificidae Gen. sp. 73


HIRUDINEA ERPOBDELLIDAE Dina punctata JOHANSSON, 1927 Erpobdella octoculata (LINNAEUS, 1758) Erpobdella sp. Erpobdella vilnensis (LISKIEWICZS, 1925) Erpobdellidae Gen. sp. Trocheta cylindrica ÖRLEY, 1886 GLOSSIPHONIIDAE Glossiphonia complanata (LINNAEUS, 1758) Glossiphonia concolor (APATHY, 1888) Glossiphonia paludosa (CARENA, 1824) Glossiphoniidae Gen. sp. Helobdella stagnalis (LINNAEUS, 1761) HAEMOPIDAE Haemopis sanguisuga (LINNAEUS, 1758) PISCICOLIDAE Caspiobdella fadejewi (EPSHTEIN, 1961) Piscicola geometra (LINNAEUS, 1761) Piscicolidae Gen. sp. AMPHIPODA COROPHIIDAE Corophium curvispinum (SARS, 1895) GAMMARIDAE Gammarus fossarum KOCH, 1835 Gammarus roeselii GERVAIS, 1835 ISOPODA ASELLIDAE Asellus aquaticus (LINNAEUS, 1758) DECAPODA ASTACIDAE Astacidae Gen. sp. Astacus astacus (LINNAEUS, 1758) Astacus leptodactylus ESCHSCHOLTZ, 1823 Pacifastacus leniusculus (DANA, 1852) HYDRACHNIDIA [Ph:Hydrachnidia] 74


Hydrachnidia Gen. sp. EPHEMEROPTERA [Ord:Ephemeroptera] Ephemeroptera Gen. sp. BAETIDAE Baetis buceratus EATON, 1870 Baetis fuscatus (LINNAEUS, 1761) Baetis fuscatus/scambus Baetis lutheri MÜLLER-LIEBENAU, 1967 Baetis pentaphlebodes UJHELYI, 1966 Baetis rhodani PICTET, 1843-1845 Baetis scambus EATON, 1870 Baetis sp. Baetis vardarensis IKONOMOV, 1962 Baetis vernus CURTIS, 1834 Baetopus tenellus (ALBARDA, 1878) Centroptilum luteolum (MÜLLER, 1776) Centroptilum pulchrum EATON, 1885 Procloeon bifidum (BENGTSSON, 1912) CAENIDAE Brachycercus harisellus CURTIS, 1834 Cercobrachys minutus TSHERNOVA, 1952 Brachycercus sp. Caenis cf. luctuosa (BURMEISTER, 1839) Caenis luctuosa/macrura Caenis macrura STEPHENS, 1835 Caenis cf. pseudorivulorum KEFFERMÜLLER, 1960 Caenis sp. EPHEMERELLIDAE Ephemerella ignita (PODA, 1761) Ephemerella mesoleuca (BRAUER, 1857) EPHEMERIDAE Ephemera danica MÜLLER, 1764 HEPTAGENIIDAE Ecdyonurus aurantiacus (BURMEISTER, 1839) Ecdyonurus dispar (CURTIS, 1834) Ecdyonurus insignis (EATON, 1870) 75


Ecdyonurus sp. Ecdyonurus venosus (FABRICIUS, 1775) Electrogena affinis (EATON, 1883) Heptagenia coerulans ROSTOCK, 1877 Heptagenia flava ROSTOCK, 1877 Heptagenia longicauda (STEPHENS, 1836) Heptagenia sp. Heptagenia sulphurea (MÜLLER, 1776) Rhithrogena beskidensis ALBA-TERCEDOR & SOWA, 1987 Rhithrogena semicolorata-Gr. Rhithrogena sp. ISONYCHIIDAE Isonychia ignota (WALKER, 1853) LEPTOPHLEBIIDAE Habrophlebia lauta EATON, 1884 Habrophlebia sp. Leptophlebiidae Gen. sp. OLIGONEURIIDAE Oligoneuriella rhenana (IMHOFF, 1852) Oligoneuriella keffermuellerae SOWA, 1973 Oligoneuriella sp. POLYMITARCYIDAE Ephoron virgo (OLIVIER, 1791) POTAMANTHIDAE Potamanthus luteus (LINNAEUS, 1767) SIPHLONURIDAE Siphlonurus lacustris (EATON, 1870) ODONATA CALOPTERYGIDAE Calopteryx sp. Calopteryx splendens (HARRIS, 1782) Calopteryx virgo (LINNAEUS, 1758) COENAGRIONIDAE Coenagrion puella (LINNAEUS, 1758) Coenagrionidae Gen. sp. GOMPHIDAE Gomphidae Gen. sp. 76


Gomphus flavipes (CHARPENTIER, 1825) Gomphus sp. Gomphus vulgatissimus (LINNAEUS, 1758) Onychogomphus forcipatus (LINNAEUS, 1758) Ophiogomphus cecilia (GEOFFROY in FOURCROY, 1785) PLATYCNEMIDIDAE Platycnemis pennipes (PALLAS, 1771) PLECOPTERA LEUCTRIDAE Leuctra sp. NEMOURIDAE Amphinemura sp. PERLIDAE Agnetina elegantula (KLAPALEK, 1905) Dinocras cephalotes (CURTIS, 1827) Dinocras sp. Perla marginata (PANZER, 1799) Perla marginata/pallida PERLODIDAE Isoperla grammatica (PODA, 1761) Isoperla sp. HETEROPTERA APHELOCHEIRIDAE Aphelocheirus aestivalis aestivalis (FABRICIUS, 1803) CORIXIDAE Corixidae Gen. sp. Micronecta sp. Sigara striata (LINNAEUS, 1758) GERRIDAE Aquarius najas (DE GEER, 1773) Aquarius paludum (FABRICIUS, 1794) Gerridae Gen. sp. Gerris lacustris (LINNAEUS, 1758) Gerris sp. NEPIDAE Nepa cinerea ssp. MEGALOPTERA 77


SIALIDAE Sialis fuliginosa (PICTET, 1836) Sialis lutaria (LINNAEUS, 1758) PLANIPENNIA OSMYLIDAE Osmylus fulvicephalus (SCOPOLI, 1763) COLEOPTERA CHRYSOMELIDAE Chrysomelidae Gen. sp. DRYOPIDAE Pomatinus substriatus (MÜLLER, 1806) DYTISCIDAE Platambus maculatus (LINNAEUS, 1758) ELMIDAE Elmidae Gen. sp. Elmis aenea (MÜLLER, 1806) Elmis maugetii LATREILLE, 1798 Elmis obscura (MÜLLER, 1806) Elmis sp. Esolus parallelepipedus (MÜLLER, 1806) Limnius perrisi (DUFOUR, 1843) Limnius sp. Limnius volckmari (PANZER, 1793) Macronychus quadrituberculatus MÜLLER, 1806 Oulimnius tuberculatus (MÜLLER, 1806) Potamophilus acuminatus (FABRICIUS, 1792) GYRINIDAE Orectochilus villosus (MÜLLER, 1776) HELOPHORIDAE Helophorus sp. HYDRAENIDAE Hydraena riparia KUGELANN, 1794 Hydraena sp. TRICHOPTERA BRACHYCENTRIDAE Brachycentrus subnubilus CURTIS, 1834 GOERIDAE 78


Goera pilosa (FABRICIUS, 1775) Silo piceus (BRAUER, 1857) Silo sp. HYDROPSYCHIDAE Cheumatopsyche lepida (PICTET, 1834) Hydropsyche bulbifera McLACHLAN, 1878 Hydropsyche contubernalis McLACHLAN, 1865 Hydropsyche instabilis (CURTIS, 1834) Hydropsyche modesta NAVAS, 1925 Hydropsyche pellucidula (CURTIS, 1834) Hydropsyche saxonica McLACHLAN, 1884 Hydropsyche siltalai DÖHLER, 1963 Hydropsyche sp. HYDROPTILIDAE Hydroptila sp. LEPIDOSTOMATIDAE Lasiocephala basalis (KOLENATI, 1848) LEPTOCERIDAE Athripsodes albifrons (LINNAEUS, 1758) Athripsodes cinereus (CURTIS, 1834) Athripsodes sp. Ceraclea riparia (ALBARDA, 1874) Ceraclea sp. Mystacides azurea (LINNAEUS, 1761) Oecetis furva (RAMBUR, 1842) Oecetis notata (RAMBUR, 1842) Oecetis sp. Setodes punctatus (FABRICIUS, 1793) Setodes viridis (FOURCROY, 1785) LIMNEPHILIDAE Allogamus auricollis (PICTET, 1834) Anabolia furcata BRAUER, 1857 Chaetopteryx sp. Halesus digitatus (SCHRANK, 1781) Halesus sp. Halesus tesselatus (RAMBUR, 1842) Limnephilidae Gen. sp. 79


Potamophylax cf. luctuosus (PILLER & MITTERPACHER, 1783) Potamophylax rotundipennis (BRAUER, 1857) ODONTOCERIDAE Odontocerum albicorne (SCOPOLI, 1763) POLYCENTROPODIDAE Cyrnus trimaculatus (CURTIS, 1834) Neureclipsis bimaculata (LINNAEUS, 1758) Polycentropus flavomaculatus (PICTET, 1834) Polycentropus irroratus CURTIS, 1835 PSYCHOMYIIDAE Lype phaeopa (STEPHENS, 1936) Lype reducta (HAGEN, 1868) Psychomyia pusilla (FABRICIUS, 1781) RHYACOPHILIDAE Rhyacophila dorsalis (CURTIS, 1834) Rhyacophila sp. DIPTERA ATHERICIDAE Athericidae Gen. sp. Atherix ibis FABRICIUS, 1798 CERATOPOGONIDAE Ceratopogonidae Gen. sp. CHIRONOMIDAE Ablabesmyia sp. Ablabesmyia (Ablabesmyia) longistyla FITTKAU, 1962 Brillia bifida (KIEFFER, 1909) Brillia flavifrons JOHANNSEN, 1905 Cardiocladius fuscus KIEFFER, 1924 Cardiocladius sp. Chironomidae Gen. sp. Chironominae Gen. sp. Chironomini Gen. sp. Chironomus sp. Chironomus (Chironomus) acutiventris WÜLKER, RYSER & SCHOLL, 1983 Chironomus (Chironomus) bernensis KLÖTZLI, 1973 Chironomus (Chironomus) plumosus-Gr. Chironomus (Chironomus) sp. 80


Cladotanytarsus conversus (JOHANNSEN, 1932) Cladotanytarsus sp. Cladotanytarsus vanderwulpi (EDWARDS, 1929) Conchapelopia sp. Corynoneura cf. sp. Cricotopus sp. Cricotopus (Cricotopus) bicinctus (MEIGEN, 1818) Cricotopus (Cricotopus) similis GOETGHEBUER, 1921 Cricotopus (Cricotopus) tremulus (LINNAEUS, 1758) Cricotopus (Cricotopus) tremulus-Gr. Cricotopus (Cricotopus) triannulatus MACQUART, 1826 Cricotopus (Cricotopus) trifascia EDWARDS, 1929 Cricotopus (Cricotopus) cf. vierriensis GOETGHEBUER, 1935 Cricotopus (Isocladius) sylvestris-Gr. Cryptochironomus cf. defectus (KIEFFER, 1913) Cryptochironomus rostratus KIEFFER, 1921 Cryptochironomus sp. Cryptotendipes sp. Demicryptochironomus (Irmakia) cf. neglectus REISS, 1988 Diamesa cf. hamaticornis KIEFFER, 1909 Diamesa insignipes KIEFFER, 1908 Dicrotendipes nervosus (STAEGER, 1839) Eukiefferiella claripennis (LUNDBECK, 1898) Eukiefferiella clypeata (KIEFFER, 1923) Eukiefferiella coerulescens (KIEFFER, 1926) Eukiefferiella devonica (EDWARDS, 1929) Eukiefferiella devonica-Gr. Eukiefferiella devonica/ilkleyensis Eukiefferiella gracei (EDWARDS, 1929) Eukiefferiella ilkleyensis (EDWARDS, 1929) Eukiefferiella lobifera GOETGHEBUER, 1934 Eukiefferiella sp. Glyptotendipes cf. glaucus (MEIGEN, 1818) Glyptotendipes glaucus/pallens Harnischia sp. Hayesomyia tripunctata (GOETGHEBUER, 1922) Heterotrissocladius marcidus (WALKER, 1856) 81


Limnophyes sp. Micropsectra cf. atrofasciata (KIEFFER, 1911) Micropsectra atrofasciata-Agg. Micropsectra sp. Microtendipes britteni (EDWARDS, 1929) Microtendipes cf. confinis (MEIGEN, 1830) Microtendipes pedellus-Gr. Monodiamesa sp. Nanocladius rectinervis (KIEFFER, 1911) Nanocladius sp. Neozavrelia fuldensis FITTKAU, 1954 Odontomesa fulva (KIEFFER, 1919) Orthocladiinae Gen. sp. Orthocladiini COP Orthocladius (Euorthocladius) ashei SOPONIS, 1990 Orthocladius (Euorthocladius) frigidus (ZETTERSTEDT, 1838) Orthocladius (Euorthocladius) rivicola KIEFFER, 1921 Orthocladius (Euorthocladius) rivicola-Gr. Orthocladius (Euorthocladius) cf. thienemanni KIEFFER, 1906 Orthocladius (Orthocladius) obumbratus JOHANNSEN, 1905 Orthocladius (Orthocladius) rubicundus (MEIGEN, 1818) Orthocladius (Orthocladius) sp. Orthocladius (Symposiocladius) lignicola (KIEFFER, 1915) Parachironomus arcuatus-Gr. Parachironomus cf. frequens (JOHANNSEN, 1905) Paracladius conversus (WALKER, 1856) Paracladius sp. Paracladopelma camptolabis (KIEFFER, 1913) Paracladopelma mikiana (GOETGHEBUER, 1937) Paracladopelma sp. Paracricotopus niger (KIEFFER, 1913) Paralauterborniella nigrohalteralis (MALLOCH, 1915) Parametriocnemus stylatus (KIEFFER, 1924) Paratendipes albimanus-Gr. Paratrichocladius rufiventris (MEIGEN, 1830) Paratrissocladius excerptus (WALKER, 1856) Paratrissocladius sp. 82


Pentaneurini Gen. sp. Phaenopsectra sp. Polypedilum sp. Polypedilum (Polypedilum) albicorne (MEIGEN, 1938) Polypedilum (Polypedilum) laetum (MEIGEN, 1818) Polypedilum (Polypedilum) nubeculosum (MEIGEN, 1804) Polypedilum (Polypedilum) pedestre (MEIGEN, 1830) Polypedilum (Tripodura) acifer TOWNES, 1945 Polypedilum (Tripodura) aegyptium KIEFFER, 1925 Polypedilum (Tripodura) scalaenum-Gr. Polypedilum (Uresipedilum) convictum (WALKER, 1856) Polypedilum (Uresipedilum) cultellatum GOETGHEBUER, 1931 Potthastia gaedii (MEIGEN, 1838) Procladius sp. Procladius (Holotanypus) choreus (MEIGEN, 1804) Procladius (Holotanypus) sp. Prodiamesa olivacea (MEIGEN, 1818) Rheocricotopus (Psilocricotopus) chalybeatus (EDWARDS, 1929) Rheocricotopus (Rheocricotopus) fuscipes (KIEFFER, 1909) Rheopelopia sp. Rheotanytarsus curtistylus (GOETGHEBUER, 1921) Rheotanytarsus sp. Saetheria reissi JACKSON, 1977 Stempellina almi BRUNDIN, 1947 Stempellina subglabripennis (BRUNDIN, 1947) Stenochironomus (Stenochironomus) gibbus (FABRICIUS, 1794) Stictochironomus maculipennis (MEIGEN, 1818) Stictochironomus pictulus (MEIGEN, 1830) Stictochironomus sp. Synorthocladius semivirens (KIEFFER, 1909) Tanypodinae Gen. sp. Tanytarsini Gen. sp. Tanytarsus brundini/curticornis Tanytarsus ejuncidus (WALKER, 1856) Tanytarsus eminulus (WALKER, 1856) Tanytarsus sp. Telopelopia fascigera (VERNEAUX, 1970) 83


Thienemanniella sp. Thienemannimyia carnea Pu. (FABRICIUS, 1805) Thienemannimyia Gr., Gen. indet. Thienemannimyia sp. Tvetenia calvescens (EDWARDS, 1929) Tvetenia sp. Tvetenia verralli (EDWARDS, 1929) Tvetenia vitracies SAETHER, 1969 EMPIDIDAE Empididae Gen. sp. Wiedemannia sp. LIMONIIDAE Antocha sp. Hexatoma sp. Limoniidae Gen. sp. Molophilus sp. PEDICIIDAE Dicranota sp. PSYCHODIDAE Psychoda sp. SIMULIIDAE Simulium sp. Simulium (Boophthera) erythrocephalum (DE GEER, 1776) Simulium (Obuchovia) cf. auricoma MEIGEN, 1818 Simulium (Simulium) argenteostriatum STROBL, 1898 Simulium (Simulium) argyreatum MEIGEN, 1838 Simulium (Simulium) cf. intermedium ROUBAUD, 1906 Simulium (Simulium) monticola FRIEDRICHS, 1920 Simulium (Simulium) ornatum MEIGEN, 1818 Simulium (Simulium) ornatum-Gr. Simulium (Simulium) reptans (LINNAEUS, 1758) Simulium (Simulium) sp. Simulium (Simulium) trifasciatum CURTIS, 1839 Simulium (Simulium) variegatum MEIGEN, 1818 Simulium (Wilhelmia) balcanicum (ENDERLEIN, 1924) Simulium (Wilhelmia) equinum (LINNAEUS, 1758) Simulium (Wilhelmia) lineatum (MEIGEN, 1804) 84


Simulium (Wilhelmia) sp. TABANIDAE Tabanidae Gen. sp. TIPULIDAE Tipula sp. Tipulidae Gen. sp. BRYOZOA [Cl:Bryozoa] Bryozoa Gen. sp. Összes taxon száma 413 Összes taxon száma (kivéve "sp.") 292

85


7. Irodalom

AQEM (2002): The Development and Testing of an integrated Assessment System for the Quality

of

Streams

and

Rivers

throughout

Europe

using

Benthic

Macroinvertebrates; Förderung durch die Europäische Kommission; Contract No.: EVK1-CT 199-00027; Laufzeit 3/2000 – 2/2002. Barbour, M.T., Gerritsen, J., Snyder, B.D. & Stribling, J.B (1999): Rapid Bioassessment Protocols for Use in Streams and Wadeable Rivers: Periphyton, Benthic Macroinvertebrates and Fish. Second Edition. EPA/841-B-98-010. U.S. EPA, Office of Water, Washington, D.C Birk, S. & Hering, D. (2006): Direct comparison of assessment methods using benthic macroinvertebrates: a contribution to the EU Water Framework Directive intercalibration exercise. Hydrobiologia 566: 401-415. Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft (1999): Richtlinie zur Bestimmung der saprobiologischen Gewässergüte von Fließgewässern:1-144, Wien. Davis, W.S. & Simon, T.P. (Eds.) (1995): Biological assessment and Criteria: tools for water resource planning and decision making.- Lewis publishers, Boca Raton, Florida: 415pp. Europäische Kommission (2000): Richtlinie 2000/60/EG des Europäischen Parlaments und des Rates vom 23. Oktober 2000 zur Schaffung eines Ordnungsrahmens für Maßnahmen

der

Gemeinschaft

im

Bereich

der

Wasserpolitik.

European

Commission PE-CONS 3639/1/100 Rev 1, Luxemburg. Hering, D., Feld, C.K., Moog, O. & Ofenböck, T. (2006): Cook book for the development of a Multimetric Index for biological condition of aquatic ecosystems: experiences from the European AQEM and STAR projects and related initiatives. - Hydrobiologia 566: 311-324. Illies, J. (Ed.) (1978): Limnofauna Europaea. 2., überarbeitete und ergänzte Auflage, G. Fischer Verlag, Stuttgart, New York; Swets & Zeitlinger B.V., Amsterdam. 532 pp. Karr, J.R. & Chu, E.W. (1999): Restoring life in running waters: Better biological monitoring. Island Press, Washington, D.C.: 206pp. 86


Moog,

O.

(Hrsg.)

(1995):

Fauna

Aquatica

Austriaca

-

Lieferung

Mai

95.

Wasserwirtschaftskataster, BMLF, Wien Moog O., Chovanec A., Hinteregger H. & A. Römer (1999): Richtlinie für die saprobiologische

Gewässergütebeurteilung

von

Fließgewässern.-

Wasserwirtschaftskataster, Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Wien. Moog,

O.

(Ed.)

(2002):

Fauna

Aquatica

Austriaca.

Lieferung

2002.

Wasserwirtschaftskataster, Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Wien. Moog, O. (2004): Standardisierung der habitatanteilig gewichteten MakrozoobenthosAufsammlung

in

Fließgewässern

(Multi-Habitat-Sampling;

MHS).

Bundesministerium für Land und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft, 20 pp. Moog, O., Schmidt-Kloiber, A., Ofenböck, T. & Gerritsen, J. (2001 b): Aquatische Ökoregionen

und

geoökologischen

Bioregionen

Österreichs

Milieufaktoren

–

und

eine

Gliederung

nach

Makrozoobenthos-Zönosen.

Wasserwirtschaftskataster, Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft, Wien. Moog O., Schmidt-Kloiber A. & Vogl R. (2008): ECOPROF - Version 3.0. Software zur Bewertung des ökologischen Zustandes von Fließgewässern nach WRRL. Software im Auftrag des Bundesministeriums für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft (Lebensministerium). Homepage: www.ecoprof.at Mühlmann, H. (2005): Erhebung des hydromorphologischen Ist-Bestandes der Gewässer mit Einzugsgebieten zwischen 10 – 100 km²

„Screningmethode“. Institut für

Wassergüte. Bundesamt für Wasserwirtschaft. 46 pp. Ofenböck, T., Moog, O., Gerritsen, J. & Barbour, M. (2004): A stressor specific multimetric approach for monitoring running waters in Austria using benthic macroinvertebrates. Hydrobiologia, 516, 251-268. Ofenböck, T., Moog, O., Stubauer, I., Graf, W., Huber, T. & Leitner, P. (2005): Entwicklung eines flächendeckend anwendbaren Systems zur Beurteilung des ökologischen Zustandes auf Basis des Makrozoobenthos. Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaf, 90 pp.

87


Ofenböck, T., Moog, O., Hartmann, A. & Stubauer, I. (2009): Leitfaden zur Erhebung der Biologischen Qualitätselemente, Teil A2 – Makrozoobenthos. Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft. 211 pp. ÖNORM M 6232 (1997): Richtlinie für die ökologische Untersuchung und Bewertung von Fließgewässern - Fachnormenausschuß 140 Wassergüte und –aufbereitung:1-84. Rosenberg, D.M. & Resh V.H. (Eds.) (1992): Freshwater biomontoring and benthic invertebrates.- Chapman & Hall: 488pp. Schmidt-Kloiber, A. (2002): Deduktion der Fließgewässer-Bioregionen auf Basis multivariater Analysen der wirbellosen Bodenfauna.. Dissertation, Universität für Bodenkultur, 150 pp. Schmidt-Kloiber, A., Ofenböck, T., Moog, O. (2002): Aquatische Bioregionen – Beispiele zur räumlichen Gliederung der österreichischen Fließgewässerlandschaften auf Basis makrozoobenthischer Zönosen. - Deutsche Gesellschaft für Limnologie (DGL) – Tagungsbericht 2001 (Kiel): 145-150. Schmidt-Kloiber, A. & Nijboer, R. (2004): The effect of taxonomic resolution on the assessment of ecological water quality classes. Hydrobiologia, 516: 269-283. Schweder, H. (1992): Neue Indizes für die Bewertung des ökologischen Zustandes von Fließgewässern, abgeleitet aus der Makroinvertebraten - Ernährungstypologie. Limnologie aktuell Band 3. G. Fischer Verlag, Stuttgart: 353-377. Strahler, A.N. (1964): Quantitative geomorpholgy of drainage basins and channel networks.- Handbook of applied hydrology, section 4-II.- V.T. Chow (ed) MGrawHill, New York 39-76 Stubauer, I. & Moog, O. (2002): Verfahren zur Anpassung des Saprobiensystems an die Vorgaben der EU-Wasserrahmenrichtlinie in Österreich. Deutsche Gesellschaft für Limnologie - Tagungsbericht der Jahrestagung 2001 (Kiel). Stubauer,

I.

&

Moog,

O.

(2003):

Saprobielle

Grundzustände

österreichischer

Fließgewässer.- Wasserwirtschaftskataster, Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft, Wien) Veen Van, J. V. (1933) Onderzoek naar het zandtransport von rivieren. De Ingenieur, 48B.

88


Wimmer, R. & Moog, O. (1994): Flußordnungszahlen österreichischer Fließgewässer.. Umweltbundesamt, Monographien 51, 581 pp. Zelinka, M. & Marvan, P. (1961): Zur Präzisierung der biologischen Klassifikation der Reinheit fließender Gewässer.- Arch. Hydrobiol. 57: 389-407.

89

Rába vizsgálat 2009 Az ökológiai állapot vizsgálata a Rába hossz-szelvénye mentén Makrozoobenton biológiai minőségi elem (BQE)

Recommend Documents