RAABE ORSZÁGOS TANÉVNYITÓ KONFERENCIA Gilicze Zoltán

RAABE ORSZÁGOS TANÉVNYITÓ KONFERENCIA 2013.08.22. Gilicze Zoltán

Témakörök 2

       

Tények Kezdődik a tanév Óvodákat érintő változások Iskolákat érintő változások Tanév rendje Vizsgák rendje Induló képességek mérése Köznevelési törvény változásai

Témakörök 3

        

Jogszabályi változások nyomában Dokumentumok kötelező felülvizsgálata Évfordulók Vezetőválasztások Nyári karbantartások, fejlesztések összegzése Tantárgyfelosztások bekérése Októberi statisztika előkészítése Pályázatok A köznevelést érintő hatályos jogszabályok

4

Tények

Nyár végi parlamenti ülés 





Még augusztusban, 20-a után módosítják a köznevelési törvényt, mert sürgősen meg kell teremteni a pedagógusbérekkel kapcsolatos változások jogszabályi hátterét. Ehhez a parlament döntése még hiányzik. „A korábban elfogadott törvény szerint az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak csak volna béremelést. A kormány viszont úgy döntött, hogy kiterjesztik a jogosultak körét, viszont kisebb lesz a béremelés mértéke.” Hoffmann Rózsa Ha a parlament elfogadja a módosítást, akkor a pedagógiai szakszolgálatokban és intézetekben, gyermekvédelmi intézményekben pedagógusi munkát végzők is kapnak béremelést.

Csökkenő pedagógus létszám

Tankönyv 





Szeptember elsejétől felmenő rendszerben az általános iskolában elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelésoktatásban és a gyógypedagógiai nevelésoktatásban az állam térítésmentesen biztosítja a tanulók számára a tankönyveket. Magyarországon így a gyermekek több mint fele ingyen kapja meg a tankönyveket. Emellett továbbra is térítésmentesen kapnak tankönyveket a nagycsaládosok és a rászorulók.

Tankönyv 



Az Emberi Erőforrások Minisztériuma június 28-án felszólította a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-t, hogy 2013. július 31-ről augusztus 15-re módosítsa a könyvek árának kiegyenlítéséhez megküldött csekkek befizetési határidejét. A döntésről az iskolák is tájékoztatást kaptak. A kormány a köznevelés megújításának részeként – a szülők és gyermekeik, valamint a pedagógusok érdekében – átalakította a tankönyvellátás rendszerét is. Ennek célja az egységesen magas színvonal biztosítása, a tankönyvellátás átláthatósága és biztonsága.

9 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7.

Tankönyvcsomag átlagárak évfolyam: 0 Ft/ 6500Ft/6482Ft

évfolyam: 7400Ft/7430Ft évfolyam: 7196Ft/7100Ft évfolyam: 6400Ft/6431Ft A tanulók szüleit évfolyam: 6500Ft/6550Ft tájékoztatni kell az adott osztályban évfolyam:7300Ft/7285Ft használt Tk. évfolyam:11.100Ft/11.110F t

8.

hogy a tankönyvkiadók a tavaly kihirdetett árkorlátot - amely nem változott - átlépjék.

évfolyam: 10.800Ft/10.840Ft

A tankönyvek legmagasabb árát szabályozó miniszteri rendelet ugyanis nem engedi meg,

össztömegéről. Az 1-4. évfolyam heti órarend kialakítása,úgy hogy naponta ne legyen több, mint 3 kg. Szülői

2013/2014. tanévi tankönyvellátás 



A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 14. §-a - a tankönyvtörvény módosításával - létrehozta és a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezette a tankönyvellátás új rendszerét. A tankönyvtörvény módosított 4. § (5) bekezdése alapján a „tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül lát el.”




A változtatás célja egyrészt az, hogy a tankönyvellátás egységesítésével kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és megrendelése, másrészt az, hogy a tankönyvbeszerzés átláthatósága növekedjen, továbbá csökkenjenek a szülők, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással járó kiadások. Az új szabályozás 2012. október 1-jén lépett hatályba, ezért a 2013/2014-es tanév tankönyveinek megrendelése 2013-tól már az új szabályok szerint történt.






A 2013/2014-es tanévre vonatkozóan a tankönyvek megrendelése a TAR rendszeren keresztül történt. A tankönyvtörvény módosított 8. § (13) bekezdése határozott arról, hogy az iskoláknak 2013. január utolsó munkanapjáig kellett megkötniük a Könyvtárellátóval az új tankönyvellátási szerződést. Így a 2013/2014-es tanévtől kezdve az országos tankönyvellátást már az erre a feladatra kijelölt Könyvtárellátó köteles biztosítani az iskolák


Összegezve: a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása a jövőben is az iskola feladata és felelőssége maradt. A Könyvtárellátó által beszerzett és az iskolákhoz leszállított tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadása;  a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlása  a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolítása;  az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzése. 

50/2013. (VII.15.) EMMI rendelet 

 

Megjelent az 50/2013. (VII.15.) EMMI rendelet a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól. Igénylési határidő: 2013. augusztus 15. 1100fős település

Országos tanulmányi versenyek meghirdetése a 2013/2014. tanévre 







A tanulmányi versenyfelhívások letölthetők a www.kormany.hu/Dokumentumok/Pályázatok oldalról. I. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi versenyek – Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny II. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett és anyagilag támogatott tanulmányi versenyek – Nemzetiségi Országos Általános Iskolai Tanulmányi Versenyek, Országos szervezésű művészeti tanulmányi versenyek III. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által anyagilag támogatott tanulmányi versenyek – Sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányi versenyei, A Kazinczy-díj Alapítvány–Péchy Blanka emlékére alapítvány által meghirdetésre kerülő versenyek

204/2013. (VI. 14.) Korm. Rend. 204/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról A mozgásában korlátozott személyen kívül igazolványra az a működési engedéllyel rendelkező intézmény jogosult, amely  a) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott óvoda, alap- vagy középfokú oktatási intézmény, ha működési engedélye, alapító okirata, főtevékenysége szerint a 2. § d) pontjában meghatározott személyek oktatását-nevelését végzi; továbbá  b) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott pedagógiai szakszolgálati intézmény, ha alapító okirata, főtevékenysége szerint a 2. § d) pontjában meghatározott személyeket lát el, vagy ezen pedagógiai szakszolgálati feladatellátás helyszíneként szolgáló intézmény, mindkét esetben akkor, ha a gyermekek szállításáról maga gondoskodik;  c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott, a 2. § d) pontjában meghatározott személyt ellátó intézmény;  Az intézmény az általa üzemben tartott, bérelt vagy lízingelt, a mozgásában korlátozott személyek szállítására használt járművek számának megfelelő számú igazolványra jogosult (a továbbiakban: intézményi igazolvány).  Az intézményi igazolvány a meghatározott közlekedési kedvezményekre kizárólag akkor jogosít, ha a járművet mozgásában korlátozott személy szállítása érdekében használják.  Az intézményi igazolvány tartalmi és formai követelményeit a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.  Ez a rendelet 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.

50/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet 



A nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól Az e rendelet szerinti költségvetési támogatásokat Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 35. §-ában meghatározott, nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó nem állami intézményfenntartók vehetik igénybe.










Nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához igényelhető kiegészítő támogatás Nemzetiségi nyelv és irodalom, a nemzetiségi népismeret, valamint a nemzetiségi nyelvű közismereti tankönyvek beszerzésének térítése Nemzetiségi nevelést, oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások támogatása Költségvetési támogatás igénylése és folyósítása Elszámolás










A költségvetési támogatás igénylésének feltétele, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatást biztosító óvodában, iskolában a nemzetiségi nevelésoktatásban részt vevő gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya legalább kilencven százalék legyen. Több oktatási forma esetén, az 1100 fő lakosságszám feletti településen csak a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelés-oktatásban részt vevő tanulók arányában igényelhető a működési támogatás. A működési támogatás a nemzetiségi nevelést biztosító óvodára tekintettel csak akkor igényelhető, ha az óvodai nevelés teljes időtartamában minden nemzetiségi program szerint működő csoportban biztosítva van a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 3. melléklet 21. pontjában vagy a 99. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő főállású óvodapedagógus alkalmazása. A működési támogatás a nemzetiségi nevelés-oktatást biztosító többcélú intézményre, intézményi társulásra és intézményegységre (tagintézményre, feladatellátási helyre) tekintettel is igényelhető. A működési támogatás gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehető igénybe.






A támogatási kérelmet legkésőbb 2013. augusztus 15-ig lehetett benyújtani. A nem állami intézményfenntartó által 2013. szeptember 1-jei fordulónappal átvett köznevelési intézmények fenntartói a 2013. szeptember-december hónapokra szóló működési támogatási igényüket nyújthatják be. 2013. szeptember 1-ig

54/2013. (VII. 26.) EMMI rendelet Az emberi erőforrások miniszterének rendelete az oktatási esélyegyenlőséget szolgáló támogatásokról  A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 35. § (1) bekezdése szerinti köznevelési feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokra jogosult. 

A fenntartó a 2012/2013. nevelési év, tanév 2013. január 1-jétől 2013. augusztus 31-éig tartó időszakára képesség kibontakoztató, integrációs felkészítés, óvodai fejlesztő program szervezésének támogatására és az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben




A kiegészítő támogatást és a kiegészítő illetményt az a fenntartó igényelheti a 2012/2013-as nevelési év, tanév feladatainak ellátására, aki a 2012. évben a 2012/2013. nevelési év, tanév 2012. szeptember 1jétől 2012. december 31-ig terjedő időszakra támogatásban részesült. A támogatás akkor igényelhető, ha a fenntartott intézmény a támogatási időszakban a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 171–173. §-ában meghatározott követelményeknek megfelelő, az oktatásért felelős miniszter által kiadott integrációs pedagógiai program szerinti képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítést, illetve óvodai fejlesztő program szerinti

54/2013. (VII. 26.) EMMI rendelet A kiegészítő támogatás az oktatásért felelős miniszter által kiadott óvodai, iskolai integrációs pedagógiai programban meghatározott tevékenységekre, feladatok ellátására, illetve az ott meghatározott célok megvalósítására használható fel. 





A kiegészítő támogatás nem fordítható olyan tevékenység finanszírozására, amelynek pénzügyi fedezetét a kiegészítő illetmény biztosítja. A kiegészítő támogatás összege képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés és óvodai fejlesztő program esetén legfeljebb 20 000 Ft/fő. A kiegészítő illetmény összege 

   





általános iskolai pedagógus esetén, ha a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az 5%-ot eléri vagy meghaladja, de legfeljebb 20%, tanulónként legfeljebb 9000 forint, a 20%-ot meghaladja, de legfeljebb 40%, tanulónként legfeljebb 12 500 forint, a 40%-ot meghaladja, de legfeljebb 60%, tanulónként legfeljebb 15 000 forint, vagy a 60%-ot meghaladja, tanulónként legfeljebb 19 000 forint, óvodapedagógusok esetén, ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a 15%-ot eléri vagy meghaladja, de legfeljebb 50%, gyermekenként legfeljebb 12 500 forint, vagy az 50%-ot meghaladja, gyermekenként legfeljebb 15 000 forint.

54/2013. (VII. 26.) EMMI rendelet A kiegészítő illetmény összegét  általános iskola esetében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 30%-át meg nem haladó mértékű, integrációs pedagógiai programba bevont hátrányos helyzetű tanulók,  óvoda esetén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 15%-át meg nem haladó mértékű, óvodai integrációs pedagógiai programba bevont hátrányos helyzetű gyermekek 2012. október havi statisztikai létszámadatai alapján, a programban résztvevők létszámának megfelelően kell meghatározni. A százalékos arány kiszámításánál törtszám esetén a százalékos érték egész számra történő felfelé kerekítésével kell az arányokat megállapítani. A támogatás igénylésének lebonyolításában az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő vesz részt.  Az adatlapok kinyomtatott példányát a lebonyolítónak 2013. augusztus 15-ig kellett postai úton megküldeni.  A támogatásra jogosult fenntartó adatait nyomtatott és elektronikus formában a lebonyolító az összesítő jelentés benyújtásával 2013. szeptember 2-áig küldi meg a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter részére, aki intézkedik a támogatás folyósításáról.  A támogatás megállapított összegéről a lebonyolító tájékoztatja a fenntartót.






A kiegészítő illetmény pedagógusoknak történő kifizetéséről a fenntartó gondoskodik. A fenntartó az általa fenntartott egyes intézmények között nem csoportosíthatja át a kiegészítő támogatást és a kiegészítő illetményt. A fenntartó és az általa fenntartott intézmény a lebonyolítóval a támogatás vonatkozásában 2013. szeptember 20-áig támogatási szerződést köt.

188/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet 

A Kormány 188/2013. (VI. 7.) rendelete az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

Változó környezet 







A KSH adatai szerint az általános iskolások száma tavaly 750 ezer volt, ebből 98 ezer kisiskolás kezdte meg az első osztályt. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma 52 ezer, ebből gyógypedagógiai oktatásban mintegy 19 ezren részesülnek. A múlt évben 567 ezren, két százalékkal kevesebben vettek részt a középiskolai nappali képzésben, mint egy évvel korábban. Az elmúlt hat évben a szakiskolai képzésben részt vevők aránya ismételten növekedni kezdett.

Változó környezet 





Az óvodások száma 2008-tól emelkedik, 2011ben 341 ezer óvodás gyermek volt. Észak-Magyarországon alacsonyabb azok aránya, akik három vagy több évig voltak óvodások. Az óvodai férőhelykínálatot jelentősen meghaladják az igények Budapesten és Pest megyében.

Hiányzások 

Magyar Államkincstár előző évi adatai alapján az iskoláztatási támogatás felfüggesztése 7085 gyereket, míg a szüneteltetése 6279 gyereket érintett a mulasztott órák törvényben meghatározott túllépése miatt.

30

Óvodákat érintő változások

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 









Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) Emmi rendelet 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. 32/2012.(X.8.) Emmi rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet ONAP

32

Kiemelt figyelmet igényel

Adatnyilvántartás    

 

 

a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok felvételivel kapcsolatos adatok, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok, gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a gyermek oktatási azonosító száma.

Óvodapedagógusi munkakör Óvodai nevelésben pedagógus munkakörben óvodapedagógus végzettségű, szakképzettségű szakember foglalkoztatható. Óvodai nevelés keretében gyermekekkel való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás pedagógus munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Eltérést az Nktv. 99.§ (6) b. pont enged.  Nem alkalmazható óvodapedagógusi munkakörben az az óvodapedagógusi álláshely betöltésére jelentkező pályázó: 



Aki az óvodapedagógusi végzettséghez, szakképzettséghez szükséges diplomáját nyelvvizsga teljesítésének hiányában nem szerezte meg. Aki az óvodapedagógusi végzettség, szakképzettség megszerzéséhez szükséges felsőfokú tanulmányainak utolsó éves hallgatója.

Pedagógus továbbképzés 



Nktv. 62. § (2) Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nktv. 97. § (16) Az a pedagógus, aki e törvény hatálybalépésekor az 52.életévét betöltötte, pedagógus-továbbképzésben történő részvételre nem kötelezhető.

NEVELŐMUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK FINANSZÍROZOTT LÉTSZÁMA  







Hatályba lépés: 2013. szeptember 1. Óvodapszichológus: 1- 500 fő gyermek között 0.5 fő – Kötelező!!! Pedagógiai asszisztens: 3 óvodai csoportonként 1 fő A nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma Óvodai csoportonként 1 fő dajka alkalmazása Óvodai csoportonként napi két óra átfedési idő biztosításával, két fő óvodapedagógus alkalmazása 20’

Óraszám 

 



2013. szeptember 1-jétől változik az óvodavezető, illetve az óvodavezető-helyettes kötelező foglalkozások száma. Óvodapedagógusi feladatok ellátására szolgál Nem keverendő az Alapprogramban megjelenő gyermekek figyelemkoncentrációjának fejlődését szolgáló időtartammal. Az Nktv. 5. melléklet alatt szabályozott kötött munkaidő rendelkezései követendőek.

Közoktatási törvény -A vezetők kötelező óraszáma 

Óvodavezető 4



vagy több csoportos óvodában, gyakorló óvodában 6  1-3 csoportos gyakorló óvodában 21  1-3 csoportos óvodában 27 Óvodavezető-helyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi  4 vagy több csoportos óvodában, gyakorló óvodában 24  1-3 csoportos gyakorló óvodában 23  1-3 csoportos óvodában 30

Köznevelési törvény - A vezetők kötelező foglalkozások száma Gyerme klétszá m

50 fő alatt

50-199 fő között

200-449 fő között

450 fő fölött

Heti óraszá m

12 óra

10 óra !

8 óra !

6 óra

Köznevelési törvény - A vezető helyettesek kötelező foglalkozások száma Gyerme klétszá m

50 fő alatt

50-199 fő között

200-449 fő között

450 fő fölött

Heti óraszá m

26 óra

24 óra

22 óra

20 óra

Óvodapedagógusok kötelező foglalkozások száma Heti 100%

Heti 80%

Heti 20%

40 óra

32 óra

8 óra

Teljes munkaidő

„Kötött munkaidő”

 Eseti helyettesítések  Az óvodai nevelés előkészítésével összefüggő feladatvégzés

Órakeret – 61 óra 





A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét , valamint a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeret az állam finanszírozza. A foglalkozási időkeret vezetésének kötelezettsége hatályát vesztette. Nktv. 8. § (3)

Tanügyigazgatás - óvoda 

Az óvodapedagógusok, nevelő – oktató munkát közvetlenül segítők, aki közreműködnek a gyermek felügyeletének ellátásában titoktartási kötelezettség terheli:  Gyermekkel

és családjával kapcsolatos minden olyan tény, adat, információ, amelyről a gyermekkel, a szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.  A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, hacsak sértené/ veszélyeztetné a gyermek testi, erkölcsi, értelmi fejlődését. – nincs szabályozva, óvodavezetői döntés


A gyermek testi, lelki egészségfejlesztésével kapcsolatos feladatok- 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet: az óvoda által működtetett teljes körű egészségfejlesztés eredményeképpen az óvodában végzett tevékenységet, a HPP-t, a szervezeti működést, a gyermek/szülő részvételét az intézmény életében úgy kell kialakítani, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.  Kiemelt figyelem: mindennapos mozgás, egészséges táplálkozás…  128§(2):


A gyermek testi, lelki egészségfejlesztésével kapcsolatos feladatok- 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet:  Az

intézmény feladatait

 Koordinált  Nyomon

követhető

 Mérhető  Értékelhető

 Az

módon tervezze meg.

óvodai SZMSZ-ben védő, óvó előírások meghatározása, amelyek betartása elengedhetelen a gyermekek számára.

Óvodai lelki egészségfejlesztés 131.§  

Szeptember 1-jétől újelőírások: Cél:  Elősegítse

a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést  Támogassa a gyermekek esetében a környezethez való alkalmazkodást  Felkészítsen és megoldást kínáljon a környezeti ártalmas hatásokkal szemben…  Ha a pedagógus a gyermek bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott csoport nevelésében közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez feltárva a lehetséges okokat - pszichológus bevonása

Óvodai lelki egészségfejlesztés 131.§



Amennyiben az érintett gyermekek vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jelegűek, az intézményvezető értesíti az óvodapszichológust – ahol a fenntartó alkalmazza – meghatározva azt az időpontot, amikor a gyermek köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni.

Óvodapszichológus 132.§ 





A gyermekek személyiség fejlesztése, lelki egészségvédelme, a nevelő munka hatékonyságának segítése. Közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító intézkedésekben Kezeli a gyermekeknek az óvodával összefüggő személyközi kapcsolati kommunikációs és esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteit

Óvodapszichológus 132.§ 

Megszervezi a

pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat az 5. életévet betöltötteknél  a mentálhigiénés preventív feladatokat az óvodában egyén, a csoport és az intézményi szervezet szintjén  a krízistanácsadást  a szakszolgálati munkatársakkal való együttműködés, ellátás kereteit

Óvodában igénybe vehető szolgáltatások elve 



Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának alapelveire, kereteire épülő óvodai pedagógiai program tevékenységeihez kapcsolódó valamennyi gyermek számára ingyenesen elérhető alapfeladat, és az ellátást kiegészítő szolgáltatás (pl. a testi neveléshez kapcsolódó vízhez szoktatás, logopédiai ellátás) Egyéb szolgáltatás, - amely nem a pedagógiai program finanszírozott óvodai alapfeladat ellátáshoz kapcsolódik, nem tartozik ezek közé.

Csoportnapló 





A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 91. § (h) pontjában feltüntetett „a gyermekek egyéni lapjai” az óvodai csoportnapló kötelező tartalmi eleme = gyermek személyiségfejlődését nyomon követő dokumentum Új szabály: szeptember 1-jétől 93.§/A; a gyermek személyiségfejlődését nyomon követő dokumentum külön dokumentum A gyermekek személyiségfejlődését nyomon követő adminisztráció  

csoportnapló mellékleteként. (Az adatvédelmi szabályok és a titoktartási kötelezettségre előírt szabályok érvényesítésével) csoportnapló szerves részeként. (Az adatvédelmi szabályok és a titoktartási kötelezettségre előírt szabályok érvényesítésével

SNI gyermekek fejlesztési terve 





20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 139. § (1) és (2) (1) A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. (2) A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja a

Óvodai csoportszervezés szabályai 



Nktv. 47. § (7) 2013. szeptember 1-jétől

Enyhe értelmi fogyatékos – 2fő  Beszédfogyatékos gyermek – 2 fő  Pszichés fejlődési zavarral küzdő – 2fő  Mozgásszervi zavarral küzdő – 3fő  Érzékszervi zavarral küzdő – 3fő  Középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek – 3 fő  Autizmus spektrum – 3fő  Halmozottan fogyatékos – 3 fő Ha nevelésük integráltan történik. 

Gyermek fejlődésének figyelemmel kísérési szabályai   



Nyilvántartási kötelezettség – Nktv. 41.§(4) Tájékoztatási és szabályozási kötelezettség Iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése érdekében tett óvodai kezdeményezés – 20/2012. EMMI 63.§(2), Nktv 72.§(4) Szülői nyilatkozat, szülő kötelezése: az óvodai tájékoztatás szükség esetén térjen ki a szülői kötelességekből eredő következményekre is.

Gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése 



Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvodavezető beszerzi a szülő nyilatkozatát, amely tartalmazza, hogy nem ért egyet az óvoda gyermekével kapcsolatos döntésével( pl. meg kell jelenjen szakértői bizottság előtt) Ezt követően az óvoda nem jogosult a szülővel szemben közvetlenül eljárni, de értesítenie kell a megyei/ fővárosi kormányhivatalt.

Gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése 

Az óvodának legalább félévente a gyermek  Értelmi  Beszéd  Hallás  Látás  Mozgásfejlődésben

elért eredményét kell

rögzítenie. Rögzíteni szükséges a fejlődést szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. Ezt a gyermek fejlődését nyomon követő

Jogorvoslati kérelem 

A szülő az óvoda döntése,intézkedése, intézkedésének elmulasztása ellen – 15 napon belül – a gyermek érdekében kétféle eljárást indíthat:  Jogszabálysértés

– minden esetben a fenntartó

hoz döntést  Érdeksérelem – fenntartó (felvétel, kizárás) / óvodaszék vagy a nevelőtestület tagjaiból álló 3 tagú bizottság hoz döntést.

Óvodapedagógus feladata - Nktv 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása,óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.

Óvodapedagógus feladata - Nktv 62. § (1) 







nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,








egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,






 

 

részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel

Alapprogram 



363/2012.(XII.17.) Korm. Rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba Meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.  A már átdolgozott pedagógia program alapján kezdődik a nevelési év  Az új előírás szerint adott óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel.  A napirendnek igazodnia kell a különböző tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, a helyi szokásokhoz, igényekhez.  SNI gyermekek fejlesztése gyógypedagógus közreműködését igényli. 

Országos pedagógiai – szakmai ellenőrzés   



Nktv. 87.§. 20/2012.(VIII.31.) EMMI –rendelet XV. Fejezet Az Oktatási Hivatal az illetékes kormányhivatal közreműködésével az óvodákban folyamatosan pedagógiai- szakmai ellenőrzést szervez amely intézményenként ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat. Az ellenőrzés fenntartótól függetlenül kiterjedd minden köznevelési intézményre.

Országos pedagógiai – szakmai ellenőrzés 

Óvodavezető minden év augusztus 15-ig köteles megküldeni az illetékes kormányhivatalnak:  Az

óvodában alkalmazott pedagógusok névsorát  Oktatási azonosító számát A kormányhivatal minden év május 31-ig megyei ellenőrzési tervet készít a következő nevelési évre, amelyhez kikéri a fenntartó véleményét is.  Augusztus 31-ig az ellenőrzési tervet korrigálja.  A kormányhivatal 15 nappal az ellenőrzés időpontja előtt az óvodavezetőtől elektronikusan bekéri az alkalmazott pedagógusok beosztását.


Fajtái:  Pedagógus

ellenőrzése  Intézményvezető ellenőrzése  Intézmény- ellenőrzése








A szakértő az ellenőrzés előtt legalább 2 nappal felveszi a kapcsolatot az intézményvezetővel. A szakértő intézmény-ellenőrzés előtt legalább 2 héttel korábban felveszi a kapcsolatot az intézményvezetővel. Az ellenőrzést követően megtörténik a szakértők értékelése is 3 napon belül ( pedagógus + óvodavezető) Az értékelőlapokat 5 napon belül fel kell tölteni a pedagógusminősítési informatikai rendszerbe.






Az intézményi értékelést összegző szakértői dokumentum alapján az óvodavezető 5 ÉVRE SZÓLÓ INTÉZKEDÉSI TERVET készít, kijelölve a pedagógiai- szakmai munka fejlesztésének feladatait. Az intézkedési tervet 30 napon belül jóvá kell hagyni. Meg kell küldeni a fenntartónak is.

Új költségvetés

2013. évi C. törvény 



A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek az óvodák működőképességének megőrzése és a gyermekek védelmében szükséges módosításáról A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. §-a következő (5) bekezdéssel egészült ki: 

„A gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévet betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti abban az esetben, ha a családi napköziben a szolgáltatást nyújtó személy rendelkezik a 3. mellékletben az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előirt szakképzettséggel, és munkája során figyelembe veszi az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket.”

70

Iskolákat érintő változások

Keresztelő 





A jogszabályi előírások miatt módosult az iskolák neve, és egy szervezeten belül nem lehet több azonos nevű intézmény. Az intézményeket csak a tanév végén értesítették arról, hogy január óta más a nevük. A névváltoztatásról szóló hivatalos értesítés június 3-án jelent, március 29-i keltezéssel, január elsejei hatállyal.

Keresztelő 







A pecséteket már lecseréltették az év végén, hogy a bizonyítványokba már az új kerüljön." A homlokzaton lévő tábla cseréje folyamatban van. A névhasználatnak a nevelési-oktatási intézmények működéséről és névhasználatáról szóló, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott rendeletnek is meg kell felelnie. Ezért több esetben a feladatellátási helyet jelölő település nevével egészült ki a korábbi intézménynév, vagy az ellátott feladatokat kifejező változtatást kellett megtenni.

Keresztelő 





A névmódosítások a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt az átadás-átvételi törvény rendelkezési szerint. Amennyiben nem az egyedi azonosításra szolgáló módosításra, hanem névváltoztatásra került sor, úgy megilleti a véleményezés joga a törvény adta lehetőségek szerinti helyi közösségeket. A működtető önkormányzatok bármikor kezdeményezhetnek névváltoztatást az erre vonatkozó jogszabálynak megfelelően.

Nemzeti Pedagógus Kar 





Az Országgyűlés döntése alapján szeptember 1-jétől minden, állami, önkormányzati köznevelési intézményben pedagógusmunkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott a Nemzeti Pedagógus Kar tagja lesz. A kar tagja az a pedagógus, aki a meghatározott köznevelési intézményben pedagógusmunkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott. Minden érintett dolgozó automatikusan a kar






A kar által megalkotandó Pedagógus Etikai Kódex betartása minden tag számára kötelező lesz. A testület a törvényben, az alapszabályban és az etikai kódexben foglaltak szerint tagjával szemben etikai eljárást folytathat A karnak minden megyében és a fővárosban is lesz területi szerve, ezek látják majd a különböző feladatokat. A testület véleményezheti a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályokat, állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet.


2014. április 30-ig a kar országos küldöttgyűlése alakuló ülést tart, amelynek összehívásáról az oktatásért felelős miniszter gondoskodik.

16h – ig az iskolában 





A köznevelési törvény előírja, hogy az általános iskolákban a foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy azok legalább délután négy óráig tartsanak – a részvétel pedig kötelező, méghozzá az összes általános iskolai évfolyamon. Az iskolaigazgató a szülők kérésére felmentést adhat, de csak akkor, ha az adott intézmény nem egész napos iskolaként működik. Az egész napos iskola bevezetése nem

Pontosan??? 









Ősztől hány igazgatóhelyettest és pedagógiai asszisztenst alkalmazhatnak, az iskolák? A köznevelési törvény erre vonatkozó részét hatályon kívül helyezték. Az intézmények többsége már – a hatályon kívül helyezett rendelkezés alapján – korábban keresett munkatársakat, sokan munkaszerződést is kötöttek, most azonban nem ismert hány alkalmazott bérét finanszírozza majd a fenntartó. A korábban hatályos szabályozás szerint az iskolákban 100 gyermekenként 1 pedagógiai asszisztenst jelölt meg, de a köznevelési államtitkárság szerint azonban a készülő kormányrendelet ennél kevesebb asszisztensi helyet finanszíroz majd. Ez csak a kormányrendelet megjelenésekor lesz nyilvános.






A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. (2) A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 2017. augusztus 31-én hatályát veszti


Meghatározza a: a

fejlesztési területeket, nevelési célokat, a Nat feladatait és értékeit,  az iskolai nevelés-oktatás egyes sajátos tartalmi, pedagógiai feladataira, valamint az iskola és más nevelési-oktatási intézmények közötti, az érintett tanulók fejlesztését támogató pedagógiai tevékenységek egymásra épülésére vonatkozó elveket,  a kulcskompetenciákat,  az iskolai nevelés-oktatás Nat-ban meghatározott szakaszaiban a egyes műveltségi területek százalékos arányát, a műveltségi területek

A Nemzeti alaptanterv és műveltségi területeinek felépítése









Az iskolai nevelés-oktatás egységes pedagógiai folyamat, amelyben a Nat műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. Alsó tagozat 1-2. évfolyam: a tartalmi szabályozás lehetővé teszi, ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését. Alsó tagozat 3-4. évfolyam: erőteljesebbé – a negyedik évfolyam végére már meghatározóvá – válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-








Felső tagozat 5-6. évfolyam: a nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Felső tagozat 7-8. évfolyam: a nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Középiskola: a nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák.






Szakiskola: a nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését a Nat szakiskolai feladatokra vonatkozó fejlesztési feladatainak teljesítésével, az egyedi foglalkozást igénylő egyedi szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszerekkel. Köznevelési hídprogramok: a tanuló részére szervezett nevelés-oktatás során az alapműveltség elsajátítása, elmélyítése folyik, amely a valós élethelyzetekhez és a személyes élményekhez kapcsolódó tanulás, továbbá a tanulóhoz igazodó egyéni pedagógiai gyakorlat és a tanulóra szabott egyéni fejlődési terv és az ahhoz igazodó értékelés alapján történik. Ennek során megjelennek a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz, szakképzés előkésztéséhez szükséges kompetenciák.






A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több 1-3. évfolyam: 6 tanítási óránál,  4-8 évfolyam: 7 tanítási óránál,  9-12. évfolyam: 8 tanítási óránál. 



Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető.




  



 

A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első – negyedik évfolyamon legfeljebb 2, b) az ötödik – hatodik évfolyamon legfeljebb 3, c) a hetedik – tizenharmadik évfolyamon legfeljebb 4, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, da) az első – nyolcadik évfolyamon legfeljebb 4, db) a kilencedik – tizenharmadik évfolyamon legfeljebb 5 tanítási órával haladhatja meg.




A tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni  







az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,

a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető.


A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és mûveltségi tartalmak érvényesülését a tartalmi szabályozás következõ szintjét jelentõ, a pedagógiai munka szakaszainak sajátosságaihoz igazodóan készült kerettantervek biztosítják.

Kerettantervek 





51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről – mellékletek: 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról 4/2013. (I. 11.) számú EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 











1. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára 2. melléklet Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára 3. melléklet Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára 4. melléklet Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára 5. melléklet Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 6. melléklet Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára Javítva a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 7 melléklete szerint

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 

7. melléklet A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek  

 



Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve Kerettanterv az Arany János Tehetséggondozó Programja 9. évfolyamának tantárgyai és a 9–12. évfolyam önismeret és tanulásmódszertan/kommunikáció tantárgyak oktatásához Kerettanterv az Arany János Kollégiumi Programjának 9. előkészítő évfolyama számára Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskola neveléséhezoktatásához Matematika speciális tagozat kerettanterve Javítva a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 7 melléklete szerint

23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet 

 

1. melléklet [8. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettanterv a szakiskolák számára 2. melléklet [9. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] A Köznevelési Hídprogramok kerettantervei  











9.1. – Híd I. program kerettanterve 9.2. – Híd II. program kerettanterve

3. melléklet [10. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei 4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára 5. melléklet [12. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettantervek a felnőttoktatás számára 6. melléklet [7. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek(vitorlázás, lovaglás) 7. melléklet [6. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 8. melléklet [7. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez]

Újabb részekkel egészül ki a kerettantervi rendelet Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2013. augusztus 08. Elérhetőek a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szól 51/2012. (XII. 21.)  EMMI rendelet tervezett módosításához kapcsolódó újabb felnőttoktatási, szakiskolai és  nemzetiségi kerettantervek. A társadalmi egyeztetés augusztus 14-ig tart.  A kerettantervek tervezetei a következő linken érhetőek el: 

http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/index.html

Az új rendeletmódosításhoz kapcsolódó kerettantervek listája:  Kerettanterv a készségfejlesztő speciális szakiskolák számára  Kerettanterv a szakiskolások középiskolája számára  Kerettanterv a szakiskolák 9-12. évfolyama számára (javítás)  A román nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei román nyelven (kiegészítés – korábban ki nem adott fordításokkal)  A szerb nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei szerb nyelven (kiegészítés – korábban ki nem  adott fordításokkal)  Kerettanterv a felnőttoktatás 9-12. évfolyama számára (javítás)

Lovaglás 



Szeptembertől nemzeti lovas program a testnevelésórákon. Az egész napos iskolában és a mindennapos testnevelésórán, az általános iskola 3, 4, és 5 évfolyamán felmenő rendszerben lesz lovaglásóra 180 általános iskolában.  







nemzeti öntudat, a környezettudatos és egészséges életmód kialakítása

Elméleti oktatás: tenyésztési, származási, etológiai, anatómiai, élettani, tartási, takarmányozási, gondozási és ápolási ismeretek A lovaglást mint tantárgyat azoknál az iskoláknál vezetik be, amelyek jelentkeztek, és ahol a helyi lovasszolgáltató is regisztrált. Az ország minden megyéjében lesz olyan iskola, ahol oktatni fogják a nemzeti lovaskultúra tantárgyat.

4/2013. (I. 11.) számú EMMI rendelet 4/2013. (I. 11.) számú EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról:  2. melléklet Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi oktatáshoz  3. melléklet Kerettanterv a két tanítási nyelvű középiskolai célnyelvi oktatáshoz  4. melléklet Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai, középiskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához

1490/2013. (VII. 29.) Korm. határozat A Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2013–2014. évi cselekvési programjáról  A 3079/2008. Korm. határozat végrehajtására a Kormány a Nemzeti Tehetség Programban meghatározott célkitűzések végrehajtása érdekében a 2013–2014. évekre kiemelt fejlesztési területeiként jelöli meg a kétéves kormányzati cselekvési program        

a tehetségsegítő hagyományok őrzését és gazdagítását, az egyenlő hozzáférés biztosítását a tehetségsegítés területén, az értékalapú társadalmi mobilitás elősegítését, a tehetséges fiatalok közösségformálásának és társadalmi felelősségének növelését, a tehetségsegítő személyek és szervezetek megbecsülését, a tehetségtudatos és tehetségbarát társadalom kialakulásának elősegítését, a hazai és határon túli magyar tehetségfejlesztő közösségek nemzeti együttműködésének segítését, valamint a magyar tehetségsegítő eredményeknek az Európai Unió tagállamaival és más államokkal való megismertetését

Ez a határozat a közzétételt követő napon lépett hatályba.

Útravaló Ösztöndíjprogram 







Az Út a középiskolába alprogramba 7-8. évfolyamos általános iskolások jelentkezhetnek, a legjobb tanulók havi 14 ezer Ft –t nyerhetnek. Az Út az érettségihez alprogramba érettségit adó képzésben tanulók pályázhatnak. Havi 8 15 ezer Ft-t nyerhetnek. Az Út a szakmához alprogramban szakiskolások vehetnek részt, ösztöndíjuk havi 13 ezer Ft lehet. A pályázatokat augusztus 30-ig lehet benyújtani.

Változások 07.30-tól 

229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Módosítja: 297/2013. (VII. 29.) Korm. r. Hatályos: 2013. 08. 01.



110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A rendelet 9. § (1) bekezdés a) pontja és mellékletének egyes szövegrésze a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 77. §-a szerinti szöveggel lép hatályba.

Változások 07.30-tól 





50/2012. (V. 25.) VM rendelet az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról Módosítja: 65/2013. (VII. 29.) VM r. Hatályos: 2013. 07. 30. 141/2012. (XII. 27.) VM rendelet a 2013. évi óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról Módosítja: 65/2013. (VII. 29.) VM r. Hatályos: 2013. 07. 30. 362/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet az oktatási igazolványokról Módosítja: 299/2013. (VII. 29.) Korm. r. Hatályos: 2013. 07. 30.

Változások 07.30-tól 

328/2011. (XII. 29.) Korm. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról Módosítja: 297/2013. (VII. 29.) Korm. r. Hatályos: 2013. 08. 01.

Iskolakezdési támogatás 2013. 





 

Iskolakezdési támogatást béren kívüli juttatásként az a munkavállaló kaphat, akinek a gyermeke, illetve a vele egy háztartásban élő házastársának a gyermeke családi pótlékra jogosult. A közös gyermek után mindkét szülő kaphat támogatást, akár ugyanattól a munkáltatótól is. Ha több munkahellyel rendelkezik a dolgozó, mindegyiktől megkaphatja a juttatást, az sem számít, ha részmunkaidőben dolgozik. Papíralapú vagy elektronikus utalvány formájában. Összege diákonként legfeljebb a minimálbér 30 százaléka, 29 400 Ft lehet, amelyet egy vagy több részletben is kifizethet a munkáltató, amit tankönyvre, taneszközre és ruházatra lehet fordítani. Az utalvánnyal ugyanakkor csak azokban az üzletekben fizethettek, amelyek szerződést kötöttek a kibocsátóval. A tankönyvcsekk befizetési határideje augusztus 15. Az utalványokat december 31-ig lehet felhasználni.

Tankönyv 



 



Közel 600 ezer diák kap ingyen tankönyvet, az első évfolyamosoknak és a rászorulók. Az idén bevezetett tankönyvreform egyik legfontosabb célja, hogy néhány éven belül minden általános iskolás diák ingyenesen jusson hozzá a tankönyvekhez. Ez a következő években felmenő rendszerben valósul meg. Az állam így 90 ezer családnak nyújt jelentős segítséget. A fennmaradó mintegy 500 ezer diák készpénzzel, átutalással, illetve a munkáltatótól igényelhető iskolakezdési utalvánnyal is fizethet. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. terjesztési jutalékából a működési költségek után fennmaradó összeget az iskolák kapják meg könyvtáraik fejlesztésére.

Alapítványi intézmények támogatásai 



Szeptember 1-jéig dolgozza ki és nyújtja be a kormánynak az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt a javaslatát, amely módosítaná a nem állami köznevelési intézmények finanszírozását. A támogatás két elemből áll majd:  







bértámogatásból minden nem állami, nem önkormányzati fenntartó számára, illetve az egyházak és az országos, valamint az iskolai oktatás esetén a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetén a bértámogatáson felül működtetési támogatásból.

A bértámogatás a jelenlegi normatív finanszírozást váltja ki, a működtetési támogatás pedig az egyházak és a nemzetiségi önkormányzatok kiegészítő támogatását. A finanszírozás struktúrájában történő váltás a pedagógusok új foglalkoztatási rendjének bevezetéséhez kapcsolódik, figyelembe véve a pedagógus életpálya bevezetésével járó többlettámogatási szükségletet is. A bértámogatás kiterjed a pedagógusok és a nevelő, oktató munkát segítők bérére és járulékaira az állami, illetve önkormányzati intézményekben foglalkoztatott létszám és átlagbér figyelembe vételével számított, intézménytípusonként differenciálva.

43/ 2013. EMMI rendelet 



Egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló rendelet A 2013. évi költségvetési törvény rendelkezései alapján 2013-ban is tovább él az az évek óta létező támogatási lehetőség, amely 6 különböző jogcímet ölel fel.  

   

SNI tanulók tankönyvtámogatása Szakiskolai felzárkózó oktatás támogatása Szakközépiskola 11-12. évf. iskolai gyakorlat támogatása Nem magyar állampolgár tanköteles tanulók oktatásának támogatása Rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló tanulók oktatásának támogatása BTM gyermekek oktatásával kapcsolatos feladatok támogatása

43/ 2013. EMMI rendelet 







Változás a korábbi évekhez képest: idén csak a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók igényelhetik ezt a költségvetési támogatást, az állami, önkormányzati, valamint a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények támogatására nem ad felhatalmazást a költségvetési törvény. Ok, a köznevelési és az önkormányzati feladatellátás rendszerében és finanszírozásában bekövetkezett változások. A lebonyolítást a tavalyi évhez hasonlóan a Magyar Államkincstár fővárosi és megyei igazgatóságai végzik. A támogatási kérelmeket a Magyar Államkincstár – fenntartó székhelye szerint – területileg illetékes Igazgatóságához kell benyújtani egy eredeti példányban, postai úton.

Iskolai lelki egészségfejlesztés 131.§  

Szeptember 1-jétől újelőírások: Cél:  Elősegítse

a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést  Támogassa a gyermekek esetében a környezethez való alkalmazkodást  Felkészítsen és megoldást kínáljon a környezeti ártalmas hatásokkal szemben…  Ha a pedagógus a gyermek bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott csoport nevelésében közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez feltárva a lehetséges okokat - pszichológus bevonása

Iskolai lelki egészségfejlesztés 131.§



Amennyiben az érintett gyermekek vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jelegűek, az intézményvezető értesíti az óvodapszichológust – ahol a fenntartó alkalmazza – meghatározva azt az időpontot, amikor a gyermek köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni.

Iskolapszichológus 132.§ 





A gyermekek személyiség fejlesztése, lelki egészségvédelme, a nevelő munka hatékonyságának segítése. Közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító intézkedésekben Kezeli a gyermekeknek az óvodával összefüggő személyközi kapcsolati kommunikációs és esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteit

59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet 





59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról Hatályos: 2013. 08. 10., 2013. 08. 31. Hatályon kívül helyezi a 46/2001. (XII. 22.) OM rendeletet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

Mindennapos testnevelés 







Szeptember 1-jétől hat évfolyamon lesz kötelező 1-2., az 5-6. és a 9-10. évfolyamosoknak lesz minden nap testnevelésórájuk, A felmenő rendszer következtében a 2015/2016-os tanévben már az összes évfolyamnak heti öt testnevelésórája lesz. Kapacitáshiány

Erkölcstan vagy hittan ? 







A 2013/14-es tanévtől az általános iskolákban a diákok erkölcstant vagy hit- és erkölcstant is tanulnak. Az új tantárgyat az első és ötödik osztályban, felmenő rendszerben vezetik be, valamint a hat évfolyamos gimnáziumok hetedikes évfolyamán. Az eddigi adatok szerint a szülők többsége a hittan mellett döntött: a diákok 52 % egyházi szervezésű órákra jár majd hetente egyszer, 48 % erkölcstant tanul szeptembertől. A következő tanévre vonatkozó változtatási szándékot május 20-ig írásban kell jelezni az iskolaigazgatónak.

Cafetéria 







„Szeptembertől nem fognak cafeteriát kapni a pedagógusok, talán a jövő évtől igen.” "A 2014. évi költségvetési tárgyalásokat követően tudunk bővebb információt adni arról, hogy részesülnek-e majd cafeteriában, azaz béren kívüli juttatásban a pedagógusok. Köznevelési Államtitkárság A törvény szerint a köztisztviselőknek jár a béren kívüli juttatás, míg a közalkalmazott pedagógusoknak csak adható. A cafeteriát a kollektív szerződésnek kellene tartalmaznia, ami még nem készült el.

112

Formálódó jövőkép

Kormány felhatalmazást kapott A Kormány felhatalmazást kapott a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 94. § (4) bekezdés g) pontja alapján arra, hogy meghatározza:       



a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket, a minősítő vizsgát és a minősítési eljárást lefolytató bizottság működését, a szakmai kritériumokra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a minősítő vizsga és a minősítési eljárások során adható minősítések feltételeit, a minősítésekhez kapcsolódó fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt, az Nktv. 8. mellékletben meghatározott keretek között az illetménypótlék és a kereset-kiegészítés, a jutalom megállapításának részletes szabályait, a megismételt minősítő vizsga és minősítési eljárások költségét,

Kormány felhatalmazást kapott   

   



a nevelési-oktatási intézményekben elrendelhető rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok körét, az eseti helyettesítésnek minősülő helyettesítést, az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályait, az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait.

A felhatalmazás szükségessé tette a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló Korm. rendelet kiadását, amely felváltja a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.

Formálódó jövőkép 







A Kormány 2013. június 29-ei ülésén döntött arról, hogy a pedagógusok új előmeneteli és illetményrendszere (amelynek keretszabályait az Nktv. 64-65. §-a határozza meg) a nevelési-oktatási intézményben (óvoda, iskola, kollégium) pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakon kívül már 2013. szeptember 1-jétől kiterjed: a) a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben, b) a pedagógiai-szakmai szolgáltatatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, továbbá c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra is.

Csökkentett mértékű béremelés 



A Kormány 2013. július 8-ai ülésén arról döntött, hogy 2013. szeptember 1-jén csak egy csökkentett mértékű, a 2011-ben kihirdetett Nktvben meghatározott béremelés 60 %-ának megfelelő béremelés valósul meg, míg a maradék 40 %-nyi emelést 2017. szeptember 1jéig, évi 10 %-os mértékben kapják meg az érintettek. Az Nktv. Módosítása szükséges!

Pedagógusok előmeneteli rendszere 





Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64.-65. § A törvény „kerettörvény”, a részletes szabályozásról a 2012. második félévében kiadásra kerülő kormányrendelet szól majd, a Nktv. 94. § (4) g) pontjának felhatalmazása alapján. A Nktv. 95. § (3) értelmében a pedagógus előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1jén lép hatályba.

Életpálya alapkövek 

Illetményalap



Jutalom



Kereset kiegészítés



Pótlékok



Alkotói szabadság



Nyugdíj előtti munkaidő csökkentés lehetősége

Életpálya alapkövek 



Nktv. 64. § (5) A pedagógusok a pedagógus-munkakörben eltöltött időszak szerint 3 évenként magasabb fizetési kategóriába (már nem fokozat) lép. Ezzel a hároméves várakozási idő újra kezdődik. A rendszer bevezetését követően a pótlékokkal járó, egyes „többletfeladatok” (osztályfőnökség, mentori munka stb.) ellátásának már feltétele lesz a 7. tanévben, a minősítés és a megfelelő fokozat megléte.

Életpálya alapkövek illetményalap 

A fokozatokhoz tartozó garantált illetményt, az illetményalap százalékában a Nktv. 65. § (1) 7. melléklete állapítja meg.

65. § (2) Főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 180%

 Nktv.

65. § (2)Egyetemi végzettség esetén a mindenkori minimálbér 200%

 Nktv.

Konkrétan

Jutalom 

Jutalom éves összege Nktv. 65. § (4) 

Intézményvezető esetében nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének 15 %át,



Beosztott esetében nem haladhatja meg a közalkalmazott éves illetményének 15 %-át.

Kereset-kiegészítés 

Kereset-kiegészítés Nktv. 65. § (5)  Az

intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az intézményvezető keresetkiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének 10 %-át.

Munkaidő csökkentés nyugdíj előtt 





Nktv. 65. § (7) Munkaidő csökkentés nyugdíj előtt

Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csak a munkaidőcsökkentés arányának ötven százalékával csökken. A kedvezményt azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-

A pedagógus előmeneteli rendszer részletszabályai 





A jelenleg hatályos heti kötelező óraszám fogalmát a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő veszi át, amely a teljes munkaidő 55-65 %-a. 40 órás heti munkaidő esetén heti 22-26 óra (a jelenlegi „főszabály szerinti” 22 órával szemben, amely azonban pedagógus-munkakörönként változó). A fix óraszám helyett egy "tól-ig" határokat meghatározó intervallum jelenik meg.




Ezzel együtt 2013 szeptemberétől megszűnik az ún. „többlettanításért járó óradíj” fogalma, amely a jelenlegi, évtizedek óta hatályos rendszerben a heti kötelező óraszám felett megtartott minden egyes óráért jár. Ugyancsak megszűnik, illetve csökken az eddig kifizetett pótlékok meghatározott köre.






Augusztus 31-ig a pedagógus csak és kizárólag a heti kötelező óraszámát töltötte a köznevelési intézményben tanítással, a munkaidő e feletti részével pedig maga rendelkezett. Az új szabályozás alapján a pedagógus saját felhasználási körébe tartozó munkaideje a heti teljes munkaidő 20 %-a (heti 8 óra) lesz. Az új rendelet 15. §-a részletesen szabályozza, hogy a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében milyen típusú tevékenységek rendelhetőek el.






Kötött munkaidő: a heti teljes munkaidő nyolcvan százaléka (32 óra). Ezt az időt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal köteles tölteni a pedagógus. Bizonyos esetekben a kötött munkaidőnek (32 óra) a nevelés-oktatással lekötött munkaidőn (22-26 óra) kívül fennmaradó részében is elrendelhető külön díjazás nélkül tanítás a pedagógus számára, ún. eseti helyettesítés címén. Az eseti helyettesítés körében elrendelhető tanítás feltételeit az új rendelet határozza meg úgy, hogy annak mértéke tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra napi kettő, heti hat óra lehet.

Pedagógusok munkaidejének beosztása   











foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, eseti helyettesítés,

Pedagógusok munkaidejének beosztása          

 



 

a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, munkaközösség-vezetés, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, hangszerkarbantartás megszervezése, különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása tanulmányi kirándulás, kollégiumban tanulók éjszakai felügyeletének megszervezése

Pedagógusok munkaidejének beosztása Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás:  szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,  sportkör, tömegsport foglalkozás,  egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,  egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,  napközi,  tanulószoba,

Pedagógusok munkaidejének beosztása     



tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diákönkormányzati-foglalkozás, felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság…

Pedagógusok munkaidejének beosztása 



A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladat ellátásával bízzák meg. Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet és a munkavégzést havonta igazolja.

134

MINŐSÍTÉS

A minősítő vizsga és a minősítési eljárás 



A minősítő vizsga és egy minősítés a pályája során minden pedagógus számára kötelező, kivéve a rendszer bevezetésekor 10 évvel a nyugdíj előtt állókat. A további minősítéseket, amelyek a Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatba kerüléshez szükségesek, a pedagógusok maguk kezdeményezhetik az Nktv.-ben előírt feltételek teljesülése esetén. A rendszer 2013-as indulását követően, a kísérleti szakaszban, azaz gyorsított eljárásban minősítettek esetében az első minősítés eredménye csak ideiglenes, azt öt éven belül meg

A minősítő vizsga és a minősítési eljárás 





A minősítés a pedagógus előmeneteli rendszer lényegi új eleme. A gyakornokok első minősítésekor minősítő vizsgáról, a többi esetben minősítési eljárásról van szó. Kötelező érvénnyel a minősítő vizsgán (a gyakornoki évek után) és további hat-kilenc év után esedékes minősítésen kell átesnie a pedagógusoknak, csak így léphet majd a Pedagógus II. kategóriába.

A minősítő vizsga és a minősítési eljárás módszerei 





A minősítést a kormányhivatal szervezi 2013 őszétől kezdődően, és egy bizottság végzi, melynek tagja az intézményvezető és két megfelelően felkészített külső szakértő. A minősítők figyelembe veszik a pedagógusról az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) keretében készült értékelést, a két rendszer ezen a ponton kapcsolódik egymáshoz. A minősítő vizsga és minősítési eljárás során használt kérdőívek, értékelőlapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok egységesek és nyilvánosak, amelyeket az Oktatási Hivatal dolgoz ki, és a miniszter hagy jóvá.


A minősítő vizsga és a minősítési eljárás módszerei: a pedagógus portfóliójának előzetes vizsgálata;  a pedagógus által tartott foglalkozás látogatása, értékelése;  a pedagógiai-szakmai ellenőrzés jegyzőkönyvének, tapasztalatainak megismerése;  az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó elemeinek megismerése;  portfólióvédés. 




A 2013/2014-es tanév során a minősítő vizsgákat és minősítési eljárásokat az Oktatási Hivatal szervezi, amelynek költségeit európai uniós projektből (TÁMOP 3.1.5. számú kiemelt projekt) finanszírozza. A minősítő vizsgákat és a minősítési eljárásokat 2015. január 1-jétől a kormányhivatalok szervezik az Oktatási Hivatal szakmai irányítása mellett. Az első minősítő vizsga és a kötelező minősítési eljárások ingyenesek a pedagógusok számára, a megismételt és nem kötelező minősítési eljárások azonban nem.

Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) 



A pedagógus előmeneteli rendszerhez kapcsolódik az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés – tanfelügyelet, amelynek alapvető célja az, hogy a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka ellenőrzése és értékelése révén az egyes pedagógusok, a vezetők és az intézmények számára megjelölje a szakmai fejlődés irányát. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részletszabályairól a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezik, ezért jelen rendeletben nem szükséges további szabályozása.

Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) 







A minősítő bizottságokban csak megfelelően felkészített, az Oktatási Hivatal által alapított 60 órás továbbképzésen megfelelt szakértők vehetnek részt. A mesterpedagógus fokozatot elért gyakorló pedagógusok munkaköri kötelezettségként, külön díjazás nélkül – költségtérítés mellett – látják el feladatukat. A minősítő bizottságok nem pedagógusként dolgozó tagjai munkájukért díjazásban részesülnek, amely azonban többletkiadást nem jelent a költségvetés számára, mert fedezi a pedagógusok által befizetett eljárási díj, amelyet a nem kötelező minősítési eljárásokért és megismételt minősítő vizsgákért és minősítési eljárásokért fizetnek. 2015. december 31-éig átmenetileg Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógusok is részt vehetnek a a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában.

Költségvetési hatások 5060% ? 

2013. évben az életpálya-modell bevezetésével járó többletkiadás: Nktv.-ben szereplő bértábla 2013. szeptemberi teljes körű bevezetése esetén 62 000 000 000 Ft,  a béremelés 60 % megvalósulása esetén 37 147 274 318 Ft.  a béremelés 2014. évben januártól szeptemberig 60 %, 2014 szeptemberétől 2015. januárig 70 % megvalósulása esetén 172 181 961 762 Ft.  az

Minősítés 







A pedagógus minősítések 2013 szeptemberétől elkezdődnek. 2013. szeptember 1. és 2013. december 31. közötti időszakban Pedagógus II. fokozatba még csak ideiglenesen, 5 évre lehet bekerülni egyszerűsített minősítési eljárás keretében. Mesterpedagógus fokozatot 2013-ban az oktatásért felelős miniszter által közzétett, az Oktatási Hivatal és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közreműködésével megvalósított pályázati felhívás alapján lehet elérni. A 2013as évben lefolytatott minősítési eljáráson sikeresen megfelelt pedagógusok a köznevelési törvény alapján a következő év első napján, tehát 2014. január 1-jén kerülnek magasabb fokozatba. 2014. január 1-jétől legfeljebb 20 000 fő kerül a Pedagógus II. fokozatba és legfeljebb2 000 fő kerül a Mesterpedagógus

Illetményalap – Nktv. 

Az Nktv. 65.§(2) bekezdése szerint az illetményalap  főiskolai

végzettség esetén a minimálbér

180%-a,  egyetemi végzettség esetén a minimálbér 200%-a, 2013- ban a minimálbér 98.000 Ft.

Bérek 2003-2012. között

Pedagógus –életpálya bérek

Pedagógus –életpálya bérek 







A 100%-os bevezetés esetében az F kategóriások alapbére 71%-kal, a 60%-os bevezetésnél 43%-kal növekszik. A G kategóriások alapbére 100%-os bevezetésnél 62%-kal, 60%-os bevezetésnél pedig 38%-kal növekszik. A 100%-os bevezetés esetében a H kategóriások alapbére 64%-kal, a 60%-os bevezetésnél 39%-kal növekszik. Az I kategóriások alapbére 100%-os bevezetésnél 47%-kal, 60%-os bevezetésnél pedig 28%-kal növekszik.

Példák 



Főiskolai végzettségű, 12 éve tanító általános iskolai tanár br. 150 ezer Ft fizetése br. 200 ezer Ft lesz, 2017-re pedig 247 ezer Ft. Egyetemi végzettségű középiskolában 21 éve oktató tanár br. 190 ezer Ft fizetése br. 250 ezer Ft lesz, 2017-re br. 300 ezer Ft.

Közalkalmazotti bértábla

Életpálya – főiskolai, egyetemi végzettséggel

PSZ 

A köznevelési törvény alapján a tíz éve a pályán dolgozó, főiskolát végzett tanárok bruttó 131 ezer forint helyett 238 ezer forintot kereshetnének szeptembertől, a kormány viszont úgy döntött, hogy 2013-ban a béremelés hatvan százalékát kapják meg, ami a példában szereplő esetben nettó 43 ezer forintos emelést jelent. /Inforádió/

PSZ 



 

Az emeléssel párhuzamosan az új munkaszervezés forma is életbe lép, ami a túlóra fogalmát nem ismeri, és számos pótlék is megszűnt. Így sok pedagógus már nem jár olyan jól az emeléssel. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adatai szerint a tanárok 60 százaléka túlórázott. Heti 4 túlóra (16*3000Ft=br.48eFt / net. 35eFt) Addig fizessék ki a túlórákat, amíg a tanárok nem kapják meg a teljes béremelést, mert így nettó 8000Ft lenne csak az emelés!

Átlátszó Oktatás 



A pedagógus I. fokozatban a kezdőfizetés az idén 185, illetve 203 ezer forintra emelkedhet, egy harminc éve pályán lévő tanár pedig bruttó 263, illetve 288 ezer forintra számíthat. A tervezet megerősíti, hogy a köznevelési törvényben előírt béremelés 60 százalékát kapják meg a pedagógusok most ősszel, ezután pedig 2017-ig minden szeptemberben fokozatosan emelik a fizetéseket. Balog Zoltán szerint ez az idén 34, utána évente átlagosan 10 százalék pluszt jelent.

Életpálya 

Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatba lépés kötelező.  



A többi fokozat elérése már nem kötelező  





Pedagógus I. : megfelelt a gyakornoki idő lezárását jelentő minősítő vizsgán Pedagógus II. : minősítési eljárás szükséges, amelyet legkorábban a fokozatba kerülést követő hatodik tanév során lehet lefolytatni.

a szakvizsgával tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok számára nyújtanak újabb előrelépési lehetőséget.

Mesterpedagógus fokozat: pedagógus 14 éves pedagógusi munkaviszony, megszerzése Kutatótanár :tudományos fokozat, pedagógiai gyakorlat, rendszeresen

szakvizsga, legalább második minősítés legalább 14 éves publikáció, második

Növekvő pótlékok  intézményvezetői

pótlék főiskolai végzettség esetében az illetményalap 40-80%-a: 70.560Ft (minimálbér 72%) – 141.120Ft (minimálbér 144%)  intézményvezetői pótlék egyetemi végzettség esetében az illetményalap 40-80%-a: 78.400Ft (minimálbér 80%) – 156.800Ft (minimálbér 160%)  intézményvezető-helyettesi pótlék főiskolai végzettség esetében az illetményalap 20-40%-a: 35.280Ft (minimálbér 36%) – 70.560Ft (minimálbér 72%)  intézményvezető-helyettesi pótlék egyetemi végzettség esetében az illetményalap 20-40%-a: 39.200Ft (minimálbér 40%) – 78.400Ft (minimálbér 80%)

Növekvő pótlékok    





Több szakot tanító pedagógusoknak: 5-10% Hiányszakon tanító pedagógusoknak: 5-10% Kollégiumi csoportvezetőknek: 10-30% Nemzetiségi nevelésben résztvevő pedagógusoknak: 10% Gyógypedagógiai tevékenységet végző pedagógusoknak: 5-10% Nehéz körülmények között tanító pedagógusoknak: 10-30%

Órakedvezmények változása a 2013/2014-es tanévben 

2013. augusztus 31-én hatályukat vesztik a még hatályban lévő közoktatási törvényi előírások. Ennek eredményeképpen a 2013/2014-es tanévben megszűnnek:  osztályfőnökök,  munkaközösség-vezetők,  közalkalmazotti

tanács tagok,  szakszervezeti tisztségviselők órakedvezményei

Megszűnő órakedvezmények, növekvő pótlékok - Nktv. 8.melléklet 

Megszűnik az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők órakedvezménye, de nő a két terület pótléka (Nktv. 8.sz. melléklet):   



osztályfőnöki pótlék főiskolai végzettség esetében az illetményalap 10-30%-a: 17.600Ft (minimálbér 18%) – 52.920Ft (minimálbér 54%) osztályfőnöki pótlék egyetemi végzettség esetében az illetményalap 10-30%-a: 19.600Ft (minimálbér 18%) – 58.800Ft (minimálbér 54%) munkaközösség-vezetői pótlék főiskolai végzettség esetében az illetményalap 5-10%-a: 8.820Ft (minimálbér 9%) – 17.640Ft (minimálbér 30%) munkaközösség-vezetői pótlék egyetemi végzettség esetében az illetményalap 5-10%-a: 9.800Ft (minimálbér 9%) – 19.600Ft (minimálbér 30%)

A pótlékok összege a fenntartó döntésétől függ.

Nem biztosított az órakedvezménye a közalkalmazotti tanács tagjainak 



Nktv. 62.§ (5) bekezdése alapján 2013. szeptember 1jétől minden intézményi munkavállaló heti 32 órában az intézmény igazgatója által kijelölt feladatokat köteles ellátni A munkáltató már nem köteles a heti 32 órás időkeretből kiadni az órakedvezményeket, de megteheti! 

2013. augusztus 31-ig a közalkalmazotti tanács elnöke számára a munkáltató heti 6 óra kedvezményt (15%),



2013. augusztus 31-ig a közalkalmazotti tanács tagjai számára heti 4 óra kedvezményt (10%) biztosított.

Nem biztosított az órakedvezménye a szakszervezeti képviselőknek 

Nktv. 62.§ (5) bekezdése alapján 2013. szeptember 1-jétől minden intézményi munkavállaló heti 32 órában az intézmény igazgatója által kijelölt feladatokat köteles ellátni. 

2013. augusztus 31-ig a szakszervezeti képviselőknek naptári évenként igénybe vehető órakedvezménye két szakszervezeti tag után havi egy óra volt, melyet a pedagógusok heti kötelező óraszámának csökkentésével kellett kiadni.



2013. szeptember 1-jétől a szakszervezeti képviselők számára munkaidő-kedvezmény jár, de már nem a korábbi órakedvezmény formájában. Az igénybevételi szándékot legalább 5 nappal előbb be kell majd jelenteni

Megoldás 

A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni, oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.

Órakedvezmény nélkül 

Nem jár(t) órakedvezmény: a diákönkormányzatot irányító pedagógusoknak  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógusoknak 

Kötelező pótlékok

Kötelező pótlékok

PSZ levél - 07.18. 







„Ez a béremelés a pedagógustársadalom legalább felének semmilyen, vagy csak kis mértékű keresetnövekedést fog jelenteni. Ennek oka, hogy az új rendszerben számos pótlék megszűnik (nemzetiségi, számítástechnikai, idegennyelv-tudási stb.), illetve, hogy az eddigi kötelező órán túli többlet-tanítás, foglalkozás ellátásáért a pedagógusok eddig díjazásban részesültek, ezentúl nem fognak. A bevezetésre kerülő új munkaszervezési forma rendkívüli feszültségeket fog okozni az intézményeken belül, mert a többletfeladatokat ellátók keresete azonos lesz azokéval, akik csupán az alapvető kötelezettségeiket teljesítik. A fentiekre tekintettel elengedhetetlen, hogya 2013/2014-es tanévben átmeneti jelleggel a többletfeladatot ellátók ellentételezésben részesüljenek, és ez a készülő kormányrendeletben rögzítésre kerüljön. Ennek számunkra elfogadható formájaként javasoljuk az ún. átalány-óradíjat 2000 Ftlóra összegben. Kezdeményezzük a készülő rendelet ily módon történő

PSZ levél - 07.18. 



„Kezdeményezzük, hogya pedagógusszakvizsgával rendelkező pedagógusok a megállapodásban foglaltak szerint 2013. szeptember 1-jétől a Pedagógus II. fokozatba kerüljenek besorolásra. Ez a javaslatunk indokolt, hiszen az érintettek többlettudása kerül ily módon elismerésre. Kezdeményezzük, hogya Kormány az "életpályamodellt" terjessze ki a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra, amennyiben pedagógusvégzettséggel rendelkeznek. E körbe tartoznak a gyermek-és ifjúságvédelmi felügyelők, a gyógypedagógiai asszisztensek, a szabadidőszervezők és a pszichopedagógusok, továbbá a

Életpálya köre      

Óvodapedagógusok Tanítók Tanárok Pedagógiai szakmai dolgozók Pedagógiai szakszolgálatokban dolgozók Középfokú és felsőfokú végzettségűek

Életpálya és minősítések 







A legalább két éve aktív pedagógusok Pedagógus I. fokozat szakmai gyakorlatnak megfelelő kategóriájába kerülnek. A rendszer 2013. szeptember 1-jei bevezetésekor legalább 8 éve pályán lévők első sikeres minősítésüket követően a Pedagógus II. fokozatba kerülnek. 14 éves pedagógusi tapasztalattal, pedagógusszakvizsgával, illetve tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok minősítésüket követően azonnal Mesterpedagógusi, vagy Kutatótanári fokozat kategóriájába kerülhetnek, átugorva ezzel a Pedagógus II. fokozatot. Első minősítés megszerzése minden pedagógus számára kötelező. Kivéve akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév végéig elérik a nyugdíjkorhatárt. Számukra a minősítés választható lehetőség, amennyiben nem

A minősítési eljárás folyamata 









A minősítő vizsgát a kormányhivatal szervezi, a központi továbbképzést elvégzett szakemberekből álló három tagú bizottság keretében A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógusnak a kormányhivatalnál kell jelentkeznie. A minősítési eljárás során a bizottság a pedagógusok teljes körű tevékenységét értékeli előre meghatározott és nyilvános protokollok alapján. Az értékelésbe bekerül a pedagógusok önértékelése is. A pedagógus a minősítő vizsga kedvezőtlen

A minősítési eljárás folyamata 

A bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált köznevelési szakértő. A bizottságnak tagjai: 



Gyakornokminősítő vizsga: a pedagógusképző felsőoktatási intézmény felkészített oktatója és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője, A vizsga során a gyakornok arról is számot ad, hogy gyakornokként mit tanult meg a szakmáról, hogyan fejlesztette szakmai gyakorlati ismereteit. Minősítési eljárás: a Pedagógus Kamara felkészített szakértője vagy egy másik, az értékelt pedagógus munkáltatójával azonos feladatot ellátó köznevelési intézmény pedagógusa, a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője. A pedagógus előző minősítés óta végzett teljes körű tevékenységét értékeli a Bizottság.

Alkotói szabadság 



Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén egyéves alkotói szabadságra pályázhatnak. Az alkotói szabadságot 10 évente, legfeljebb 3 alkalommal lehet igénybe venni.

Portfólió szerepe a minősítéskor



„A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, fejlődése, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt magának a pedagógusnak a reflexiói, értelmezése alapján.” (Kotschy Beáta) A portfólió alkalmazása már több évszázada ismert a különböző mesterségek, szakmák

A) Szakmai életpályája bemutatása 

A portfólió tartalmazza az alany rövid szakmai önéletrajzát  tanulmányok

(iskolák, képzés, továbbképzések)  munkahelyek, munkahelyi körülmények  szakmai tevékenységek (oktatási-nevelési tevékenységek, fejlesztő-kutató tevékenység stb.)  szakmai közéleti tevékenységek  közéleti tevékenységek  publikációk, fejlesztési dokumentumok

További tartalom    

B) A szakmai munka dokumentumai C) Reflexiók, önértékelés D) Külső értékelések E) A szakmai fejlődés útja A

minősítésre elkészített „értékelési portfólió” kötelező része egy rövid, néhány oldalas összefoglalás a pedagógus szakmai fejlődésének útjáról, a fejlődését segítő és gátló tényekről, folyamatokról, a pedagógus jövőbeli terveiről.

I. 50%/100% 



A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése A portfólióvédés értékelése

II. 20%/100% 



Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése

III. 30%/100% 





Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai Az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés összegző értékelése

Csoportok, osztályok minimális, maximális létszáma - 2013. szeptember 1. 



Nktv. 25. § (7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja, továbbá szakképző iskolában akkor is, ha a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási évben történő megszűnése miatt az érintett osztály, csoport létszáma a minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel - a tanulóra háruló aránytalan teher nélkül - nem alakítható ki a minimális létszámot elérő létszámú osztály, csoport.

Csoport és osztálylétszámok Csoport és osztálylétszámok Minimális létszám

Átlaglétszám

Maximális létszám

20%-kal emelt

Óvodai csoport

13

20

25

30

Általános iskola 1-4. évfolyam Általános iskola 5-8. évfolyam Középiskolai évfolyamok Alapfokú művészeti iskola zeneművészeti ág Alapfokú művészeti iskola egyéb művészeti ág 6. - 8. évfolyamos gimnáziumok Híd-program évfolyamai

14

23

27

32

14

23

27

32

26

28

34

40

6

8

15

18

8

10

20

24

26

28

34

40

8

9

10

12

A nevelési idő és a tanítási idő felosztása 







Az intézményvezető adott év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyásával közzéteszi a tantárgyakról szóló tájékoztatót, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A középiskolákban az intézményvezető tájékoztatást ad az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni és a jogkövetkezményről tájékoztatni kell a szülőt. Fontos: A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható - Szülőt írásban kell értesíteni!

Változó tankönyvellátás

Szülői befizetés 

Problémák július  augusztus 15  évkezdés 

Iskolakezdési támogatás 



Idén már nem lehet elszámolni a tankönyvszámlát, mert csak utalványban lehet igénybe venni a munkáltatói juttatást. A 2013. január 1-jétől érvényes törvénymódosítás átírta az iskolakezdési támogatás szabályozását.

Iskolakezdési támogatás 





Már nem lehet utólag, számlák alapján iskolakezdési támogatást igényelni: a munkáltatók csak papíralapú vagy elektronikus utalvány formájában biztosíthatják ezt a juttatást a szülőknek, ők azonban csak azokban az üzletekben fizethetnek vele, amelyek szerződést kötöttek az utalvány kibocsátójával . Iskolakezdési támogatást annak a szülőknek adhat a munkáltató, akinek a gyermeke, illetve a vele egy háztartásban élő házastársának a gyermeke családi pótlékra jogosult. A közös gyermek után mindkét szülő kaphat támogatást, akár ugyanattól a munkáltatótól is. Ha több munkahellyel rendelkezik a dolgozó, akár mindegyiktől megkaphatja a juttatást, az sem számít, ha részmunkaidőben dolgozik. A támogatás összege diákonként maximum a minimálbér 30 százaléka, vagyis 29 400 forint lehet, amelyet egy vagy több részletben is adhat a munkáltató. Az utalványokat a tanévkezdés előtti 60. naptól december 31-ig lehet elkölteni.

185

A 2013/2014-es tanév rendje

Tanév rendje 

3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet a 2012/2013. tanév rendjéről



Első tanítási nap: 2013. szeptember 2.







Idén szeptember 2-án, hétfőn kezdődik a tanítás, a tanév 180 napos lesz, a nappali tagozatos középiskolákban és szakiskolákban 179 tanítási napot kell megtartani. Első évfolyamos diákok felmérése: 2013. október 11-ig Október 11-ig az általános iskolák felmérik, hány olyan elsős diákot oktatnak, akinél - az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján - az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell támogatni. Őszi érettségi időszak írásbeli vizsgái: 2013. október 11-től 25ig Őszi érettségi időszak szóbeli vizsgái: 2013. november 6-tól 29ig

Tanév rendje 









Őszi szünet: 2013. október 28-tól október 31-ig Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 25., péntek, a szünet utáni első tanítási nap november 4., hétfő. Téli szünet: 2013. december 23-tól 2014. január 3-ig A téli szünet előtti utolsó tanítási nap december 21., szombat, a szünet utáni első tanítási nap 2014. január 6., hétfő. Az első félév vége: 2014. január 17. Az első félév január 17-ig tart, az iskolák január 24-ig értesítik a diákokat és a szülőket az első félévi tanulmányi eredményről. Tavaszi szünet: 2014. április 17-től április 22-ig A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap április 16., szerda, a szünet utáni első tanítási nap április 23., szerda. Utolsó tanítási nap az 12. évfolyamon: 2014. április 30. Az érettségizők utoljára április 30-án mennek iskolába. A Belügyminisztérium által fenntartott szakközépiskolákban 2014. május 23., a Honvédelmi Minisztérium szakképző iskoláiban pedig 2014. május 30. az utolsó tanítási nap.

Tanév rendje 



 







 

Fizikai állapot felmérése: 2014. április 2. és május 27. között A 2012/2013-as tanévhez hasonlóan a 2013/2014-es tanévben is felmérik a diákok fizikai állapotát és edzettségét, a vizsgálatot 2014. április 2. és május 27. között szervezik meg az iskolák. Országos kompetenciamérés: 2014. május 28. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon 2014. május 28-án tartják az éves kompetenciamérést. Nyelvi felmérés a két tanítási nyelvű általános iskolákban: 2014. június 4. A hatodikos és a nyolcadikos diákok idegen nyelvi femérőjét 2014. június 4-én szervezik az iskolák. Tavaszi érettségi időszak, írásbeli vizsgák: 2014. május 5től 26-i Szóbeli érettségi vizsgák: 2014. június 5-től 27-ig Utolsó tanítási nap: 2014. június 13.

189



2013. évi munkaszüneti napok 28/2012. (IX. 4.) NGM rendelet a 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről  

 

 

2013. augusztus 24., szombat munkanap 2013. augusztus 19., hétfő pihenőnap 2013. december 7., szombat munkanap 2013. december 24., kedd pihenőnap 2013. december 21., szombat munkanap (utolsó tanítási nap az iskolákban) 2013. december 27., péntek pihenőnap

Ügyelet!

190

A 2013/2014-es vizsgák rendje

Vizsgák rendje 2013/2014. 

Őszi érettségi időszak írásbeli vizsgái: 2013. október 11-től 25-ig

Emelt szintű írásbeli érettségi

Középszintű írásbeli érettségi

Időpont

Nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv


október 11., 8:00

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv

október 14., 8:00

Egészségügyi alapismeretek, elektronikai alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan és elméleti gazdaságtan), kereskedelmi és marketing alapismeretek, közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika és közlekedés-üzemvitel), mezőgazdasági alapismeretek, oktatási alapismeretek, vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek

Rajz és vizuális kultúra, szakmai előkészítő tárgyak

október 14., 14:00

Vizsgák rendje 2013/2014. Emelt szintű írásbeli érettségi


Időpont

Matematika

Matematika

október 15., 8:00

Földrajz

Földrajz

október 15., 14:00

Történelem

Történelem

október 16., 8:00

Latin nyelv

Latin nyelv, héber nyelv

október 16., 14:00

Angol nyelv

Angol nyelv

október 17., 8:00

Filozófia

október 17., 14:00

Informatika

Informatika

október 18., 8:00

Orosz nyelv, román nyelv, beás nyelv, lovári nyelv, horvát nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv, újgörög nyelv, bolgár nyelv, lengyel nyelv, ukrán nyelv

Orosz nyelv, egyéb nyelvek

október 18., 14:00

Német nyelv

Német nyelv

október 21., 8:00

Belügyi rendészeti ismeretek

Mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma, belügyi rendészeti ismeretek

október 21., 14:00

Olasz nyelv

Olasz nyelv

október 22., 8:00



Időpont

Kémia, gazdasági ismeretek, katonai alapismeretek

Kémia, egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak

október 22., 14:00

Spanyol nyelv

Spanyol nyelv

október 24., 8:00

Biológia, társadalomismeret

Biológia

október 24., 14:00

Francia nyelv

Francia nyelv

október 25., 8:00

Fizika

Fizika, művészeti tárgyak, ének-zene

október 25., 14:00


Őszi érettségi időszak szóbeli vizsgái: 2013. november 6-tól 29-ig

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga

Középszintű szóbeli érettségi vizsga

Időpont

szóbeli vizsgák

-

november 6-12.

-

szóbeli vizsgák

november 21-29.


Tavaszi érettségi időszak, írásbeli vizsgák: 2014. május 5-től 26-ig

 Tavaszi érettségi időszak, írásbeli vizsgák: 2013. május 3-tól 27-ig Emelt szintű írásbeli érettségi Középszintű írásbeli érettségi Időpont



május 12., 8:00

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv

május 5., 8:00

Matematika

Matematika

május 6., 8:00

Történelem

Történelem

május 7., 8:00

Angol nyelv

Angol nyelv

május 8., 8:00

Német nyelv

Német nyelv

május 9., 8:00

Informatika emelt szinten: május 13., 8:00

Informatika középszinten: május 16., 8:00

Latin nyelv

Latin nyelv, héber nyelv

május 13., 14:00



Időpont

Biológia

Biológia

május 14., 8:00

Társadalomismeret

-

május 14., 14:00

Kémia

Kémia

május 15., 8:00

Földrajz

Földrajz

május 15., 14:00

Fizika

Fizika

május 19., 8:00

-

Rajz és vizuális kultúra

május 19., 14:00

Spanyol nyelv

Spanyol nyelv

május 23., 8:00

Belügyi rendészeti ismeretek

Művészettörténet, ének-zene, belügyi rendészeti ismeretek

május 16., 14:00

Francia nyelv

Francia nyelv

május 21., 8:00

-

Filozófia

május 21., 14:00



Időpont

Egészségügyi alapismeretek, elektronikai alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, környezetvédelmivízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan és elméleti gazdaságtan), kereskedelmi és marketing alapismeretek, közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika és közlekedés-üzemvitel), mezőgazdasági alapismeretek, oktatási alapismeretek, vendéglátásidegenforgalom alapismeretek

Szakmai előkészítő tárgyak

május 20., 8:00

Olasz nyelv

Olasz nyelv

május 22., 8:00

-

Mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma

május 22., 14:00

Orosz nyelv, román nyelv, beás nyelv, lovári nyelv, horvát nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv, újgörög nyelv, bolgár nyelv, lengyel nyelv, ukrán nyelv, szlovén nyelv

Orosz nyelv, egyéb nyelvek

május 26., 8:00

Gazdasági alapismeretek, katonai


Szóbeli érettségi vizsgák: 2014. június 5-től 27-ig

Emelt szintű szóbeli érettségi

Középszintű szóbeli érettségi

Időpont

szóbeli vizsgák

-

június 5-13.

-

szóbeli vizsgák

június 16-27.

47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet Rendkívüli tanítási szünet 



(4) A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. §-ában meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2014/2015. tanítási évben történő feldolgozásáról.

47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet a 2013/2014. tanév rendjéről 

(5) A tanítási év lezárását követően az iskola amennyiben az iskola fenntartója azzal egyetért és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja - a tanulói részére pedagógiai célú foglalkozásokat szervezhet, amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemében kezdeményezheti.


3. § (1) Az alapfokú művészeti iskolákban és a felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját - a tanítási év első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg.




A tanítási év első féléve 2014. január 17-ig tart. Az iskolák 2014. január 24-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított öt munkanapon belül kell megküldeni.


(4) Az első és a második félév (a tanítási év utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az iskolaszéknek, az intézményi tanácsnak és a fenntartónak.






A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)-(3) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják. (6) Az (1)-(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának szükség esetén - gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat. (7) Az egyéb jogszabály által országosan egységesen elrendelt munkanap áthelyezést - a köznevelésről szóló törvény 30. § (1) bekezdése értelmében - a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell.

Hídprogramok 



5. A középfokú iskolai és a Köznevelési Hídprogramba történő felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2012/2013. tanévben 7. § A középfokú iskolai és a Köznevelési Hídprogramba történő felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a 3. melléklet tartalmazza.

Tanulmányi versenyek 





8. § (1) A 2. melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: EMMI) hirdet meg az iskolák részére, továbbá amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat. (2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. (3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre, továbbá diákolimpiára történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat

Országos mérés, értékelés, hatósági ellenőrzés elrendelése 



(3) A kompetenciaméréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2013. november 22-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. (4) A Hivatal 2015. február 27-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, továbbá azokat honlapján nyilvánosságra hozza. A Hivatal az országos elemzést megküldi az EMMInek, amely azt 2015. április 30-ig a kormányzati honlapon nyilvánosságra hozza.

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata 

(6) A köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése alapján a 2013/2014. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a nevelési-oktatási intézményeknek 2014. április 2. és május 27. között kell megszervezniük a korábbi években rendelkezésükre bocsátott, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján.

Hatósági ellenőrzés 



2014. január 2. és április 1. között szakmai ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni a magántanulóvá nyilvánítással kapcsolatos eljárást a tanügyi nyilvántartásokra és egyéb dokumentumokra alapozva az általános és a középiskolákban. Az ellenőrzést a Hivatal folytatja le. Az ellenőrzésről készített jelentést 2014. december 31-ig kell megküldeni az oktatásért felelős miniszter részére. 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

210

Köznevelést érintő hatályos jogszabályok

Új jogszabályok 

Korm. rendelet,  52/2013.

(II. 25.) Korm. rendelet a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról,  16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,

Új jogszabályok  15/2013.

(II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről,  5/2013. (I. 18.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézményekről,  4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról,










43/2013. (VI. 24.) EMMI rendelet Egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól 1358/2013. (VI. 24.) Korm. határozat A TÁMOP-3.3.12-12-2013-0001 azonosító számú (az „Ifjúság.hu a sikeres nemzedékért – Átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztés a köznevelésben tanuló diákok esélyegyenlőségének növelése érdekében” című) projekt akciótervi nevesítéséről és támogatásának jóváhagyásáról 65/2013. (VI. 26.) OGY határozat A diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem, jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról 66/2013. (VI. 26.) OGY határozat A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről 67/2013. (VI. 26.) OGY határozat A recski munkatáborban a kommunista diktatúra erőszakszervezetei által elkövetett rémtetteknek a felnövekvő generációk számára történő hiteles bemutatásáról










44/2013. (VI. 26.) EMMI rendelet A Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjról 13. oldal 239/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet A nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet módosításáról 1396/2013. (VII. 2.) Korm. határozat A Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ létrehozásáról 1409/2013. (VII. 2.) Korm. határozat A TÁMOP 2.2.1-12/12012-0001 azonosító számú („A szakképzés és felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése’’ című) kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről és támogatásának jóváhagyásáról 46/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program támogatásának igénylése, döntési rendszere, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése részletes szabályairól












47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet A 2013/2014. tanév rendjéről 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról külön küldött dokumentum A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Alapító Okirata (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) külön küldött dokumentum 2013. évi CXXIX. törvény Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról 54/2013. (VII. 26.) EMMI rendelet az oktatási esélyegyenlőséget szolgáló támogatásokról Hatályos: 2013. 07. 27.

216

Pályázatok

Pályázatok 



 







Pályázat a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatására A pályázható támogatás forrása A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész 2013. évi decentralizált beruházási pályázat pályázható kerete 5.367.110.000,- forint. A pályázható összeg vissza nem térítendő támogatás. A pályázható támogatás összege Szakképzési hozzájárulásra kötelezettek – Maximális összeg: 15 000 000 Ft A pályázat benyújtásának helye: Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1439 Budapest, Pf. 630. A pályázat benyújtásának határideje: 2013.

Pályázatok 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő nyílt pályázatot hirdet az ÚtravalóMACIKA Ösztöndíjprogram esélyteremtő Út a szakmához alprogramjában való részvételre. 

 



A felhívás kódja: UTR-US-13

A PÁLYÁZATON IGÉNYELHETŐ TÁMOGATÁS: Az esélyteremtő alprogramok keretében - a mentor 7.000 Ft/tanuló/ hó ösztöndíjban a tanuló mentori támogatásban és előző év végi tanulmányi átlaga alapján ösztöndíjban részesül A TÁMOGATÁSI IDŐSZAK:  

  

Az esélyteremtő alprogramok keretében a jelen pályázati forduló során elnyerhető támogatás a 2013. szeptember 1-től a 2014. június 3 A pályázat benyújtásának határideje: elektronikus úton 2013. szeptember 19. 24:00 óra; postai úton (postabélyegző dátuma) 2013. szeptember 20., 24:00 óra

Pályázatok 



Út a középiskolába 2013 -2014. meghosszabbított határidő! Az esélyteremtő alprogramok keretében: a

tanuló ösztöndíjban és – nem pénzügyi – mentori támogatásban  a mentor 7.000 Ft/tanuló/ hó ösztöndíjban részesül. 



Az alprogram keretében a tanuló előző év végi tanulmányi átlaga alapján részesül ösztöndíjban. A pályázat benyújtásának határideje: 2013. augusztus 30. 24:00 óra

Pályázatok 





Út az érettségihez 2013-2014 meghosszabbított határidő ! Az esélyteremtő alprogramok keretében a tanuló ösztöndíjban és – nem pénzügyi – mentori támogatásban a mentor 7.000 Ft/tanuló/ hó ösztöndíjban részesül. A pályázat benyújtásának határideje: 2013. augusztus 30. 24:00 óra

Pályázatok 



„Köz- és felsőoktatásban működő kollégiumok tehetséggondozása és kollégiumi művelődés támogatása” Balassi Intézet Pályázók köre magyarországi köz- és felsőoktatási kollégiumok, szakkollégiumok, illetve ezeket fenntartó intézmények  határon túli magyar tannyelvű köz- és felsőoktatási kollégiumok, szakkollégiumok, illetve ezeket fenntartó intézmények 



A pályázatok benyújtásának határideje : 2013. szeptember 30. 24.00 óra

Pályázatok 



Zenei jellegű művelődési rendezvények támogatása A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal megbízásából a Balassi Intézet nyílt pályázatot hirdet a „Zenei jellegű művelődési rendezvények támogatása” tárgyában, két témakörben. Az amatőr kórusmozgalom tevékenységének támogatása  Amatőr kórusok kiemelkedő jelentőségű nemzetközi fesztiválokon, versenyeken való részvételének támogatása. 



Az elnyerhető támogatás összege minimum

Pályázatok 





Kollégiumok tehetséggondozása és művelődési támogatása A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal megbízásából a Balassi Intézet nyílt pályázatot hirdet a „Köz- és felsőoktatásban működő kollégiumok tehetséggondozása és kollégiumi művelődés támogatása” tárgyában. A pályázatok benyújtásának határideje: 2013. szeptember 30. 24.00 óra

Pályázatok 





1. 5 milliárd forintos pályázat az iskolák hazai és nemzetközi kapcsolatépítésére Az Új Széchényi Terv keretein belül közel 5 milliárd forint támogatásra pályázhatnak hazai és külföldi testvériskolai kapcsolatok kialakításának céljából azok az intézmények, amelyekben hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat oktatnak. A pályázatok benyújtása: 2013. augusztus 8.tól 2013. szeptember 8-ig lehetséges.

Pályázatok 





Amerika Nap megrendezése Meghosszabbították a magyarországi középiskolai intézmények részére meghirdetett felhívást az Amerika Nap megrendezésére.

A pályázatok beadási határideje: 2013. szeptember 15. vasárnap 16.00.

Pályázatok  





Szimba pályázat - Generali Biztosító A pályázat célja intézmények támogatása a gyermekek betegségmegelőzése, egészségmegőrzése érdekében végzett tevékenységében. Az érvényes pályázatok közül 100 db nyertes 150 000 Ft támogatást kap a projekt megvalósítására. Pályázók köre Intézmények: bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák (valamint tanintézményeik) nyújthatják be pályázataikat A pályázat benyújtása: 2013. szeptember 16.

Pályázatok 



  



Ökoiskola és Örökös Ökoiskola Cím elnyerésére Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet NYÍLT PÁLYÁZATOT HIRDET nevelési-oktatási intézmények számára Ökoiskola és Örökös Ökoiskola cím elnyerésére A pályázat beadási határideje folyamatos. Az értékelés az év során két ütemben történik: 1. ütem 2013. április 3. 24.00 óra (a postabélyegző kelte, az elektronikus beküldés határideje) beküldött pályázatok értékelése 2. ütem 2013. szeptember 16. 24.00 óra (a postabélyegző kelte, az elektronikus beküldés határideje) beküldött pályázatok értékelése

Országos tanulmányi versenyek meghirdetése a 2013/2014. tanévre 





I. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi versenyek – Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny II. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett és anyagilag támogatott tanulmányi versenyek – Nemzetiségi Országos Általános Iskolai Tanulmányi Versenyek, Országos szervezésű művészeti tanulmányi versenyek III. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által anyagilag támogatott tanulmányi versenyek – Sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányi versenyei, A Kazinczy-díj Alapítvány–Péchy Blanka emlékére alapítvány által meghirdetésre

Köszönöm a figyelmet! Gilicze Zoltán [email protected]

RAABE ORSZÁGOS TANÉVNYITÓ KONFERENCIA Gilicze Zoltán

Recommend Documents