NAPKÖZI OTTHON EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK Gilicze Zoltán 2012. október 17.
1
Az új köznevelési törvény hatásai Napközis nevelést érintő várható változások Egész napos iskolák Kölcsönös informálás, tájékoztatás
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
2
Emelkedő pedagógusi óraszám
Államosítás
Egész napos iskolák
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
Késleltetett finanszírozási rendszer
Visszaszerződési lehetőségek megszűnése 3
2011. évi CXC. törvény. A nemzeti köznevelésről
Egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
4
Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
5
Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
6
Műveltségi területenként határozza meg a nevelő-oktató munka közös értékeit, kötelező céljait, a közműveltség ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit. Tartalmazza a speciális tantervi követelményeknek az alapelveit amelyek a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelésre-oktatásra és az SNI tanulókra vonatkoznak.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
7
A KIK határozza meg. Aki a zenészt fizeti …
Az iskola a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti óraszáma különbözetét választható tanórai foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartásához, iskolai sportkör foglalkozásokhoz, és osztálybontáshoz veheti igénybe. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
8
A pedagógus kötelező óraszámán felül kötelező órarendi óra megtartásának kötelezettsége kizárólag a tantárgyfelosztásból adódó maradvány többletfeladat arányos elosztásából keletkezhet. A kötelező óraszámokon felül az intézményvezető felelőssége a pedagógusokat munkaidejük 80%-ának fennmaradó része terhére arányosan beosztani valamennyi további kötelezően ellátandó, az oktatásneveléssel kapcsolatos feladatra, a nem állandó helyettesítésre, a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások megtartására, felügyeletre, és valamennyi, az intézmény helyi dokumentumai által rögzített tevékenységre. E beosztás a tantárgyfelosztással párhuzamosan készül.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
9
Az arányos feladatelosztás tervezésekor az intézményvezető figyelembe veszi a tanított szakok számából és az azokból adódó szakmai többletfeladatokból, a tanított csoportok számából és létszámából adódó terhelést. A nevelő tevékenységgel összefüggő kötelező terheket, így kiemelten az osztályfőnök, a diákönkormányzatot segítő tanár, munkaközösség-vezető meghatározott időkerethez nem köthető kötelező feladatait. 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
10
A KIK intézményi szinten a jóváhagyott pedagóguslétszámot a tervezett intézményi órakeret és a pedagógusok kötelezően megtartandó órarendi óráinak hányadosából állapítja meg. Tört szám esetén a korrekció alapja, hogy egy-egy intézményben legfeljebb tizenegy gyermek jusson egy-egy pedagógusra, ami általános kontrollaránynak is tekinthető. A KIK az így megállapított létszám alapján gondoskodik a finanszírozásról, illetve az egyes pedagógusok bérének folyósításáról.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
11
Az önkormányzatok feladata: biztosítani a
működéshez szükséges forrásokat, a karbantartás, közüzem költségeit, és mindennapos pedagógiai munkához szükséges tárgyi körülményeket. Május 31.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
12
Az intézményt működtetők biztosítják az intézménynek a működéshez szükséges épület-fenntartási, karbantartási,
beruházási, eszközbeszerzési támogatásokat.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
13
További bér-jellegű juttatások csak az állami költségvetéstől független önkormányzati és alapítványi forrásból finanszírozhatók.
20% befizetés régen Esélyegyenlőség kérdése
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
14
Az országos szakmai ellenőrzés a törvény egyik legfontosabb új eleme
A szakértői csoport egy hónappal a tényleges intézménylátogatás előtt, bekéri az intézmény pedagógiai programját, az adott tanévre érvényes tantárgyfelosztást és órarendet.
A helyszínen vizsgálja az SzMSz-t és a házirendet, így a működés fő dokumentumain keresztül véleményt tud formálni az iskola egészének pedagógiai arculatáról. 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
15
A vizsgálat magában az intézményben 2-4 teljes napig tart. A helyszíni vizsgálat kitér a még nem vizsgált, egyéb dokumentumokra is. A szakértők naponta legalább öt-öt tanítási órát, illetve foglalkozást látogatnak meg, ez az intézmény méretétől függően összesen harminchatvan egységnyi óralátogatást jelent A látogatott órák és pedagógusok kiválasztása alapvetően véletlenszerű, de az igazgató javaslatot tehet bizonyos órák meglátogatására.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
16
Pedagógusok munkájának és az intézmény pedagógiai tevékenységének külső, egységes kritériumok szerint Kiterjed minden oktatási azonosítóval rendelkező köznevelési intézményre Módszere
óra- és foglalkozáslátogatás, megfigyelés, interjú, pedagógiai dokumentumok vizsgálata.
Az ellenőrzést a megyei kormányhivatal szervezi és koordinálja Az intézményellenőrzést legalább három kijelölt szakértő végzi.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
17
A szakértői csoport intézkedésre nem jogosult, megállapításait, javaslatát jegyzőkönyvben rögzíti. A szakmai ellenőrzésnek jogkövetkezménye az intézményre vonatkozóan nincs, de az általa kiadott szakvélemény a pedagógus minősítés kötelezően figyelembe veendő eleme. Az ellenőrzési rendszer a zene- és művészeti iskolák szakmai ellenőrzésében felváltja a minősítő testület munkáját. Kormányrendelet fogja szabályozni.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
18
Az intézmény-ellenőrzésben csak a megyei kormányhivatalok által felkért, erre a feladatra képzett és regisztrált szakértők vehetnek részt. A vizsgálat a működés fő dokumentumain keresztül az iskola egészének pedagógiai hitelességét értékeli, azt, hogy összhangban vannak-e egymással a különböző dokumentumok értékrend, szabályok, jogok, kötelességek, fegyelmi kérdések tekintetében. A szakértői vizsgálat azt állapítja meg, hogy az intézmény hogyan végzi a kerettantervben rögzített pedagógiai feladatokat, és megfelel-e a saját dokumentumaiban megfogalmazott vállalásainak. Az ellenőrzés finanszírozása állami költségvetésből történik.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
19
A pedagógus-életpálya kétéves gyakornoki időszakból és három kivételes esetben négy - további szakaszból áll: pedagógus I., pedagógus II., pedagógus III. (mesterpedagógusi) és kutató tanár fokozatból.
Pedagógus I. fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő "minősítő vizsgán", míg a pedagógus II. fokozathoz minősítés szükséges. A pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozat elérésének feltétele a pedagógus-szakvizsga megszerzése, 14 éves pedagógus-munkakörben - vagy bizonyos a jogszabály által ezzel egyenértékűnek tekintett munkakörben - szerzett szakmai gyakorlat, valamint a második minősítés megszerzése, míg kutató tanár az lehet, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, publikál, vagy tanterv- illetve tankönyvfejlesztő munkában vesz részt, és megszerezte a második minősítést. 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
20
A minősítő eljárás életpálya-szakaszonként első alkalommal a pedagógus számára ingyenes, a további minősítések költségeit maga a pedagógus fizeti. A különböző fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a háromévenkénti béremelés is. Az előmeneteli rendszer bevezetésekor a pedagógusok illetménye nem lehet kevesebb, mint az azt megelőző illetményük.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
21
A már pályán lévő pedagógusok első minősítése a 2013 szeptembere és a 2017/2018-as tanév vége között megtörténne, az ezen időszak alatt vagy később belépők minősítése folyamatos. A legalább 8 éve pályán lévők sikeres minősítésüket követően a pedagógus II. fokozatba kerülnek majd. A legalább 14 éves pedagógusi tapasztalattal, pedagógus-szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok minősítésüket követően a pedagógus III. (mesterpedagógusi), illetve a kutató tanári fokozatba kerülhetnek.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
22
A minősítést megszerző pedagógus a következő fokozatba és a pályán töltött évek számának megfelelő kategóriába kerül. A minősítési rendszer a 2012/2013-as tanév második félévében kezdi meg - kísérleti jelleggel - a működését. Magasabb fokozatba mindig a minősítést követő tanév január 1-jén lép a pedagógus, tehát a magasabb fokozatba való átlépés első lehetséges dátuma 2014. január 1. 2015. szeptember 1-től a bértábla fizetési tételei növekednek.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
23
2011.11.07. Gilicze Zoltán
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
24
Az egész napos iskola a hátrányok leküzdésének, az esélyegyenlőség növelésének egyik eszköze. Fontos eszköz, amely egyben kifejezi az iskolai szocializációs és civilizációs feladatainak fontosságát is. A „jó” iskolákban a rosszabb társadalmi státuszú gyerekek eredményei is jobbak. Más országok oktatási rendszereire egyre inkább jellemzőbbé válnak az egész napos oktatás különböző formái.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
25
A minőségi tanórai és szabadidős tartalmakkal működő egész napos iskola vajon alkalmas-e az oktatás és nevelés hatékonyabbá tételére; illetve mennyire segíti elő az esélyegyenlőség vagy méltányos oktatás megvalósulását azon keresztül, hogy minden gyerek hozzáférhet olyan szolgáltatásokhoz, amelyek egy része egyébként piacon működő, pénzért megvásárolható szolgáltatás lenne.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
26
A napközibe járó, illetve a tanulószobát igénybevevő gyerekekről, e szolgáltatások tartalmáról, minőségéről szinte semmilyen adat, elemzés nem található. A közoktatás fejlesztési elképzeléseiben és a jelenleg is folyó programokban csak elvétve jelennek meg az iskolák ilyen jellegű tevékenységei.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
27
Két dimenziója: méltányosság, befogadás.
A méltányos pedagógia feladata a kirekesztés, az intolerancia és a szegregáció megszüntetése. Ugyanakkor adaptív, befogadó, kellően differenciál és individualizál a nevelés és oktatás tartalmában, stratégiáiban, módszereiben, munkaformáiban és az értékelés terén. A tanulók nevelési szükségleteit, a velük való bánásmódot – emberi jogon alapuló – természetes feladatnak tekinti, legyen a gyermek szociálisan, kulturálisan, etnikailag különböző, illetve sérült, tanulási vagy magatartási problémával küzdő. 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
28
Csökkennek az egyenlőtlenségek, erősödik a sokféleség, és nő a szociális kohézió.
Olyan nevelői felkészültség, és olyan tárgyidologi feltételek szükségesek, amelyek tartalmas foglalkozásokat, pihenést, feszültségoldást, sportolási lehetőséget biztosítanak, és jól szolgálják a különböző hátrányok csökkentését.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
29
Az 1993. évi Közoktatási Törvény alapján az egész napos iskola: napközi otthon, iskolaotthon tanulószoba
Tehát a jelenleg működő formák mindegyike ebbe a fogalomba tartozik. Más országokban folyó ilyen jellegű reformok és fejlesztések alapján az egész napos iskola ennél tágabb,többféle szervezeti és tartalmi megoldás jöhet számításba ennek az oktatási formának megvalósításakor. 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
30
Olyan közösségi tér, amelyben az iskolán kívüli szervezetekkel, ellátásokkal is együttműködve egész nap és szinte egész évben az oktatás hagyományos keretei mellett több, elsősorban a gyerekeket, de szülőket is célzó szolgáltatás is helyet kap. A program célja
az oktatási eredmények javítása, a társadalmi integráció segítése. 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
31
Nagy-Britannia – kiterjesztett iskola A brit egész napos „kiterjesztett iskola” az iskolák és a helyi közösség közötti termékeny kapcsolatra épül, ami délután is nyitva áll a közösség számára, így nemcsak tanulási, de közösségi tevékenység is zajlik benne mindenki számára. A kiterjesztett iskola ötlete annak a felfogásnak a része, miszerint az iskola váljék a közösség szívévé, lelkévé, a közösség központi helyévé. „Minden gyermek számít” program kapcsán Angliában olyan iskolákat építenek, ahol az összes közösségi szolgáltatás megtalálható: az iskola, az orvosi rendelő, a fogorvosi rendelő, a jóléti szolgáltatások irodái, a rendőrkapitányság, a könyvtár stb. Így amikor egy új iskola épül, akkor a közösség szíve épül, egy hely, amelyet mindenki használhat.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
32
tanulás segítése, szabadidős foglalkozások sport, zene, kézműves és egyéb klubokat, önkéntes, üzleti és vállalkozási tevékenységeke) az általános és középiskolások számára; reggel 8-tól este 6-ig nyitva kell tartaniuk; segítséget kell nyújtani a szülőknek - „szülők iskolája” elérhetővé kell tenni a célzott és speciális szolgáltatásokat, pl. logopédiai ellátás, 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
33
a közösség számára is hozzáférést kell biztosítania a különböző szolgáltatásokhoz: felnőttképzés, IKT, sportlétesítmények, stb. a szolgáltatásokat a diákok, a szülők és a közösség igényei szerint kell kialakítani; ·nemcsak az iskola vagy a tanárok, hanem külsős szolgáltatók és szakemberekkel is megszervezhetőek az iskola programjai.
2003-ban központi fejlesztési program bevezetés: 2000-es német “PISA-sokk” és a női munkavállalás megváltozott rendje. A cél az, hogy összhangban a szülők és tanulók igényeivel, az egész napos iskolarendszer egész Németországban elérhető legyen. 4 milliárd eurót fordított idáig az egész napos iskola kiépítésére és meglévők támogatására. Ebből az összegből a fenntartók több tanárt alkalmazhatnak, de a foglalkozások szervezésével akár külső vállalkozókat is megbízhatnak.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
35
Az egész napos iskoláztatás magába foglalja az iskolák rendes időn túli nyitva tartását, melyben oktatási és szabadidős tevékenységeket szerveznek a gyerekeknek, miután a hagyományos tanórai oktatás véget ért. Az egész éves iskola pedig minden diák számára nyitva áll a szünetekben is, illetve a hagyományos iskolai év rendje is változhat azzal, hogy kiiktatják a hosszú nyári szünidőt és rövidebb szünetekkel, egyenletesebben osztják el az tanulási időszakokat.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
36
A tanárok körülbelül 4 hetet töltenek el az iskolaév elején a tavalyi év ismétlésével, mivel a tanulók jóformán elfelejtik, amit az előző évben tanultak. Mivel az iskolák többsége 8-tól 15-ig tart nyitva az év 9 hónapjában, a dolgozó szülőknek gyerekfelügyeletet kell szervezniük délutánra és a szünetekre. A családok közel felében nem szerveznek a gyerekek számára délutáni különórákat, míg az állami iskolák 40%-ban kínálnak csak délutáni, tanórán kívüli foglalkozásokat. A fiatalkorú bűnözés „csúcsideje” iskolai napokon 2 és 4 óra közé tehető délután.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
37
Finnországban az egységes, egész napos, komprehenzív alapon működő általános iskola kilenc éves képzést nyújt 7-től 16 éves korig. Az általános iskola mindenkinek ugyanolyan tanulási lehetőségeket kínál, ami által a szociális különbözőségek és a kirekesztés kiküszöbölhető. A komprehenzív iskola átfogja egy adott lakókörzet valamennyi iskoláskorú gyerekét a közoktatás teljes időtartamában. Egyetlen szervezet, amely azonban belül erősen differenciált: alkalmazkodni igyekszik az eltérő érdeklődésekhez, teljesítőképességekhez, tanulási ütemekhez. Több iskolatípus feladatait vállalja magára, amelyek amúgy a tagolt iskolarendszerekben egymástól elkülönülten léteznek.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
38
Már évek óta működik az a rendszer, hogy az általános- és középiskolásoknak délutánonként is vannak óráik, a két tanítási időszakot délben egy hosszabb ebédszünet választja szét.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
39
Az ország nagy részén délelőtt kilenctől egyig, majd délután háromtól ötig vagy hatig tart a tanítás – aki teheti, a kétórás ebédszünetben hazamegy, sok diák azonban az iskolában étkezik.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
40
Heves indulatokat váltott az akkori oktatási miniszter kijelentése, miszerint elképzelhetőnek tartaná, hogy az osztrák intézményekben is reggel kilenctől délután ötig tartson a tanítás.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
41
Mindig is egész naposak voltak, három óra délelőtt, 3 óra délután, közötte kétórás ebédszünettel, amikor a gyerekek hazamehetnek ebédelni, vagy az iskolában ebédelnek. 2008-ig szerdán nem, szombaton viszont jártak a gyerekek iskolába. 2008-tól négynaposra csökkent a francia kisiskolásoknak a tanítási hét. A szombati tanórák eltörlésének ellenére is - 864 órával - a francia iskolákban az európai átlagnál magasabb maradt az éves óraszám. A felszabaduló tanórákban az iskolák a gyengébb tanulóknak kötelező korrepetálást szerveznek hétköznap.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
42
Az iskolák ugyanakkor szombaton nincsenek zárva: a tanárok önkéntes részvételével kulturális és sportfoglalkozásokat biztosítanak azoknak a gyerekeknek, akikre szüleik nem tudnak vigyázni. A napközit az önkormányzatoknak kell megszervezniük. A gimnáziumi tanulók öt óráig tanórákon és más foglalkozásokon vesznek részt.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
43
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
44
Szakmai műhelyek működése a gyakorlatban
Sikerre ítélve – művészeti gyermekfesztiválok szervezésének lehetőségei
Miként erősíthető a napköziben dolgozó nevelők szakmai presztízse? Az összefogás szükségessége 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
2
45
Olyan sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés, melynek három területen jelentkező kritériumpillére van: testi fejlettség
közösségi érzés, magatartás és tevékenység környező valóság megismerése és
környezethez 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
fűződő kapcsolat. 46
A gondozás, a nevelés, az oktatás összeolvadó tevékenységek, együtt biztosítják a megvalósulást.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
47
A napközis nevelői munka akkor éri el a célját, ha a gyermekek az iskolai életet a felsőbb szinteken is minél zökkenő mentesebben szokják meg, és a követelményeknek személyiségük zavara nélkül képesek eleget tenni.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
48
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
49
Kognitív (értelmi) fejlesztés Ismeret, megértés, alkalmazás, analízis, szintézis, értékelés. Érzelmi-akarati fejlesztés Odafigyelés, reagálás, értékelés, organizáció, értékrendet tükröző viselkedés A pszichomotorikus képességek fejlesztési szintjei Utánzás, manipulálás, artikuláció automatizáció.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
50
Szakmai viták tárgya : kell- nem kell Integráltan – hagyományosan - sehogy Oktatásfejlesztési, oktatáspolitikai váltás Fejlesztési programok sokaságának hiánya Kompetencia alapú programcsomagok Meghatározó-e a FEJLESZTÉSI FOLYAMAT?! Van-e értékelése?
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
51
Tudásalapú innováció felértékelődése Versenyképesség – USA és Dél - Korea Szociális minőségek (tantárgyakon túli fejlesztések: szociokulturális ismertek, készségek) Foglalkoztatáspolitikai és oktatáspolitikai törekvések találkozása
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
52
Adekvát változások az iskolai oktatással kapcsolatban: Szakképzés változása: felkészítés a minőségi munkavégzésre Dinamizmus, globalitás: ▪ a szükséges tudás nem ismeretes ▪ az eredményes személyiség előrejelzése nehézséggel teli A komplex készségekkel kapcsolatos kognitív pszichológia előtérbe kerül. 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
53
Tanulás: Konstruktivizmus: Az előzetes tudás szerepe a környezettel kapcsolatos interakcióban fejlődik. Oktatás: A bölcsőben bölcsek sírnak Tanulás irányítása, támogatása A konstruálás feltételeinek megteremtése a fontos 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
54
Szakértelem Konkrét ismeretek, készségek, képességek együttese. Hosszú folyamatban alakul ki. Gazdagítható. Szakterületi logikai szerveződés jellemzi. Azonnal felhasználható, de nem széles körben. Tartalomfüggő, szűk területek között transzferálható.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
55
A kultúra határozza meg a tudást. A tágabb kultúra a meghatározó, a társadalmilag értékes tudás. Az iskola területén túl is hasznos tudás. Gyarapítható. Egyéni variációk. Közepes mértékben tartalomfüggő. Többnyire deklaratív.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
56
Nyitottság jellemzi: egy-egy területen előre nem látható cselekvések sorát képes végrehajtani. Legfontosabb kompetenciája: a tanulásra, a tanulás megtanulására és folyamatos fenntartására való képesség. Az egész életen át tartó tanulás és a kompetencia középpontba kerülése Autonómia, felelősség, elkötelezettség Cselekvő helyzetbe hozza magát. 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
57
Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói komp. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
58
Tényfeltárás Pedagógiai értékelés Fejlesztési tényezők keresése Irányított összegzés Pedagógiai tájékoztatás Napközis programcsomag készítése
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
59
Helyzetfeltárás Elemzés Értékelés Fejlesztés
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
60
Tényfeltárás Pedagógiai értékelés Fejlesztési tényezők keresése Irányított összegzés Pedagógiai tájékoztatás Napközis programcsomag készítése
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
61
Alapelv
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
62
A tanórán kívüli nevelőoktató munka területén jelentkező nevelési területeket, azok céljait és feladatait. A pedagógiai tevékenység alapjait a napköziben.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
63
A vizuális önkifelezés gyakorlati lehetőségeit a napközis foglalkozásokon, az esztétikum fogalmát. Az innovatív szabadidő tervezés és szervezés kérdéseit.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
64
65
Az önálló tanulás Szabadidő – szervezés Társas kapcsolatok Egészséges életmódra nevelés Környezeti nevelés Kompetencia fejlesztés Gilicze Zoltán
A differenciálás fontosságát, alkalmazási lehetőségeit.
2012. október 17.
A vizuális önkifelezés gyakorlati lehetőségeit a napközis foglalkozásokon, az esztétikum fogalmát. Az innovatív szabadidő tervezés és szervezés kérdéseit.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
66
A pedagógiai értékeléssel kapcsolatos ismereteinket. Az együttműködési területeinket a partnereinkkel. A napközis minőségpolitikát.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
67
A/ Nem becsülik meg a
napközis nevelőket Nincs speciális képzés Nincs programfejlesztés Forráskivonás
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
68
B/ Nem egyértelmű / nincs értékelés. Nem megfelelő a belső kommunikáció. Fásultság 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
69
A/ Nevelőtestületi elszigeteltség, hierarchia. A partnerek nem pozitívan ítélik meg a napközis nevelőket. Rendszeresen nem készül el a H.F., „legeltetés”… 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
70
B/ Nincs minőségi ellenőrzés. Hazaviszik a gyerekek egy részét a napközibőlprogramhiány. Kimarad a gondozás a nevelőmunka folyamatából. Elszigetelt törekvésekelszigetelődés. 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
71
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
A/ Felkészült szakemberek Módszerek sokszínűsége. Iskolai megítéltséget befolyásoló szerep. Szabadidős tevékenységek gazdag lehetősége. 72
2012. október 17.
B/ Harmonikus tanítói – tanulói kapcsolatok. Tudatos gondozási tevékenységek mellérendelése a nevelési – oktatási tevékenységnek, évfolyami követelmények szerint. Kompetencia alapú napközis programcsomag kidolgozása
Gilicze Zoltán
73
2012. október 17.
A/ Jobb társadalmi és iskolai megítéltség. Egyenrangú elfogadottság a partnerek részéről. Törésmentes óvodai – iskolai átmenet. Sok gyermeket vonzó programok.
Gilicze Zoltán
74
B/ Színes iskolaprogram,
amely gyerekeket vonz. Biztos alapok egy magasabb szinten végzett munkához. Erős jövőkép Újabb 110 év 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
75
76
Gilicze Zoltán
2012. október 17.
Az oktatásfejlesztési gondolkodást és gyakorlatot nagymértékben módosító eszköz az indikátorok és benchmarkok használata. A Phare program, és a 2004 után a strukturális alapok oktatásfejlesztést szolgáló részek azoknak az új forrásoknak a jelenléte, amelyek az egyeztetett célok megvalósítását szolgálják.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
77
2004-2006 közötti fejlesztési program A humán erőforrások fejlesztését szolgáló operatív program, amelynek a megvalósítására több, mint 500 millió euró (kb. 130-140 milliárd forint) közösségi támogatást biztosítottak. E megállapodás ennek az operatív programnak az alapvető irányait is rögzítette.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
78
Humán Erőforrás Fejlesztési Programra szánt összeget olyan programokra (intézkedésekre) fordíthatta az ország, amelyek az alábbi 4 prioritás valamelyikéhez kapcsolódtak: (1) az aktív munkaerőpiaci politikák támogatása, (2) a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a
munkaerőpiacra történő belépés segítésével, (3) az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség előmozdítása, (4) az oktatáshoz, a szociális szolgáltatásokhoz és az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
79
A prioritásokban megjelentek a közvetlenül a közoktatás fejlesztését célzó programok.
Több, mint 25 milliárd forint 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
80
A közoktatási rendszer rendelkezésére álló erőforrások pazarló felhasználása Az ezzel együtt járó rossz költséghatékonyság Az adminisztratív kapacitások gyengesége.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
81
„
A tanítás-tanulás megtervezését, megszervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere.”
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
82
Közoktatási törvény Napközis Nevelés
Országos
Alapprogramja Kompetencia Alapú Napközis Programcsomag
Szakértett Napközis Nevelési Programok 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
Helyi Nevelési Program
Sajátos nevelési igényű gyermekek napközis nevelésének irányelve
Nemzeti, etnikai kisebbség napközis nevelésének irányelve 83
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
137/1996. (VIII. 28.) Kormány Rendelet az Óvodai nevelés
országos alapprogramjának kiadásáról 1. § A Kormány a közoktatásról szóló - módosított 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján e rendelet mellékleteként kiadja az Óvodai nevelés országos alapprogramját. 2. § Ez a rendelet 1996. szeptember 1. napján lép hatályba.
SNI irányelve
A 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet 1. számú melléklete
„fogyatékkal élők” 2/2005.(III.1.) OM rendelet A Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelését végző a nevelési programját az ÓNAP és e 2012. október 17. óvoda Gilicze Zoltán
84
Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés irányelve 32/1997.(XI.5.)MKM rendelet tartalmazza az a nemzeti etnikai kisebbségi óvodai nevelést A kisebbségi óvodai nevelést biztosító óvoda az 1. számú melléklet alapján dolgozza ki a programot és fogadtatja el
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
85
Epochális rendszerű nevelési program
Komplex-prevenciós nevelési program
Montessori Óvodai nevelési Program
Lépésről – lépésre Óvodai nevelési program Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel
Tevékenységközpontú Óvodai nevelési Program
Freinet Óvodai Nevelési Program Néphagyományőrző óvodai program
Waldorf Óvodai nevelési Program
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
Játék – mozgás – kommunikáció Program
Óvodai nevelés játékkal, mesével
86
2003. Közoktatási törvény módosítása Programok felülvizsgálata
•Sokszínű •Egyedi •Innovatív
2010. szeptember Pl. Új ÓNAP bevezetése SZEMLÉLETVÁLTÁS!!!!!
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
87
Színes családoknak szóló programok Bemutató foglalkozások szervezése Szupervízó Motivált pedagógusok Óvoda – iskola átmenet Egyéni önképzési programok
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
88
Erős kerületi és megyei programok SWOT A minőségbiztosítás bevezetése speciálisan a napköziben A napközi értékelési rendjének bevezetése ( házirend, teljesítményértékelés, tanulók értékelése) Helyi programok SDCA-ba építése
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
89
Gilicze Zoltán: A kerületi napközis műhelymunka folyamatterve Felelősök, munkában résztvevő k
Feladat
Módszerek
Eszközök, techni kai Feltételek
Határidő
A teljesítés kritériuma
Dokumentáció
Ellenőrzési pont/ ellenőrzé st végzi/
1. A napközi éves nevelési és oktatási céljának és területeinek meghatározása. A műhelymunkát végző, reprezentáló csoportok kialakítása.
Szaktanácsadó Műhelyvezetők
Előadás Fórum jellegű megbeszélé s
Munkaterv, filcek, másola tok
szeptember
Pontosan megfogalma zott értékelési cél, és területek. Végleges folyamatter v.
Írásos dokument um az elhangzott akról Folyamatterv A csoport összetétel e és névsora
Szaktanácsadó Műhelyvezetők
2. Kerületi bemutató foglalkozások szervezése, Módszerek (BON)
Szakmai igazgató Szaktanác sadó Műhelyvezetők
Bemutató, majd Értékelő jellegű megbeszélé s
Írásvetítő, Projektor videokamera
október
Adekvát, szakmailag korrekt ismeretek, módszerek.
Írásos dokument um a foglalkozá sokról és az elhangzott akról
Szaktanácsadó Műhelyvezetők
3. Foglalkozások szervezése az óvodapedagógus ok számára Módszerek, eljárások, szabályozások az 1. évfolyamos napközis nevelők bemutatója
Szaktanácsadó Műhelyvezetők Kollégák
Előadás Fórum jellegű megbeszélé s Brain storming Bemutató Előadó: Iskolaigazgató Bemutatót tartó kolléga
Írásvetítő Csomagoló papír, filcek projektor
november
Adekvát, szakmailag korrekt ismeretek, módszerek. .
Írásos dokument um az elhangzott akról .
Szaktanácsadó Műhelyvezetők Előadó
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
90
Gilicze Zoltán: A kerületi napközis műhelymunka folyamatterve 4. Új kézműves technika módszereinek, eszközeinek a bemutatása. Eszközök, kézműves munkák készítése. 5. A szabadidő szervezése a napköziben 1. 6. Az életvezetési ismeretek módszereinek, eszközeinek, lehetőségeinek a bemutatása. Könyvbemutatás. Interaktív program. Foglalkozások tervezése, tervek készítése 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
91
Gilicze Zoltán: A kerületi napközis műhelymunka folyamatterve 7. Foglalkozás szervezése az óvodások számára. Módszerek, eljárások, szabályozások az 1. évfolyamos napközis nevelők számára 8. Új kézműves technika módszereinek, eszközeinek a bemutatása. Eszközök, kézműves munkák készítése
9. Kiállítás szervezése 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
92
Gilicze Zoltán: A kerületi napközis műhelymunka folyamatterve 11. Vezetői intézkedések, célok meghatározása, strukturálása a dolgozói kör bevonásával. 12. Intézkedések tervének előkészítése a következő tanévi munkatervhez, PP esetleges korrekciójának előkészítése.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
93
Kerületi – megyei szintű kiállítások, gyermekművészeti fesztiválok Országos konferencia 2 évenként Napközis óraszámok csökkentése Délelőtt = délután Napközis programcsomag kidolgozása, bevezetése
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
94
Minőség Hatékonyság Esélyegyenlőség
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
95
Óvoda - napközi otthon átmenet Inkluzív pedagógia Játék , munka, tanulás Érzelmi, erkölcsi nevelés Szociális – életviteli és környezeti kompetencia Életpálya – építési kompetencia Értékelés
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
96
1. Programfejlesztés a napközi otthoni nevelés kompetenciaterületen 2. Általános szakmai koncepció 3. Óvoda-iskola , alsó – felső tagozat átmenete. Pedagógiai koncepció 4. Átmenetek: Az óvoda-iskola átmenet problémakörök a programfejlesztés tükrében 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
97
5.Integráció 6.A sajátos nevelési igényű gyermekek 7. A romák integrációja 8. A migrációs populáció integrációja 9. Kapcsolattartás a szülőkkel az inkluzív pedagógia jegyében 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
98
10. Az inkluzív pedagógia a napközis nevelő munkájában, az de. tanító és a napközis nevelő együttműködése 11. Továbbképzés az inkluzív nevelés területén. A továbblépés lehetőségei a fővárosi iskolákban 12. Értékelési-mérési rendszer 13. A gyermek fejlődésének nyomon követése
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
99
Bővült a többcélú intézmények köre:
Eddigi lehetőség: bölcsőde, óvoda, iskola, könyvtár, gyermekvédelem lehetett együtt
Lehetőség:
egységes iskola-kollégium napközi több iskola tanulói részére vagy a
kollégiumban családi napközik felerősödése alapfokú művészetoktatás az egységes iskolában 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
100
Az eredmények összevetése a tanulók jellemzőivel. A tanítási- tanulási folyamat szakmai értékelése: a/ napközis műhely b/ egyes pedagógus
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
101
A műhely pedagógiai tevékenységének a jellemzői: Munkamorál Munkafegyelem „Mi-tudat” Hagyományok
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
102
Légkör Szabadidő közös eltöltése Információáramlás A rendelkezésre álló felszereltség és eszközök kihasználtsága EREDMÉNYESSÉG
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
103
Az egyes pedagógus pedagógiai tevékenységének a jellemzői: Szakmai felkészültség Általános műveltség Különleges képességek Tehetség- elismertség
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
104
Teherbírás- terhelhetőség: erőtéranalízis Közérzet-elégedettség Tanár-diák viszony A rendelkezésre álló felszereltség kihasználása és az eszközök használata EREDMÉNYESSÉG
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
105
Az önálló tanulás esetében: Van-e, létezik-e? Miről szól? Kap-e a gyermek visszajelzést a fejlődéséről a foglalkozásokon, negyedévente, stb.?
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
106
Visszakapcsol-e a pedagógus az előkésztésben kiemelt szempontokhoz? Kizárólag a pedagógus ellenőriz? Megtervezi-e az ellenőrzést? /Kit, kiket?/ Ellenőriznek-e a gyerekek? –spontán kiválasztva, felelősök, előbb elkészülők, stb
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
107
A fentiek alapján az
intézmények napközis műhelyei készítsék el az ellenőrzéssel és az értékeléssel kapcsolatos intézményi helyzetelemzésüket ! 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
108
Az iskola ellenőrzési, értékelési szokásrendszere, általános, rövid bevezető.
Az ellenőrzés gyakorlata a tanórán kívüli tevékenységek esetében, kiemelten az önálló tanulásnál.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
109
A tanulási képességek, készségek és az ellenőrzés kapcsolata. Az értékelés területei, gyakorlati megvalósítása, kiemelten az önálló tanulás időszakában. Az értékelés célja az egyes területeken. Milyen viszonyítási alapokra épül az értékelés?
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
110
Iskolaértékelés: - tanulói szint - csoport szint - iskolai szint (a napközis nevelők szemszögéből
A napközis műhely értékelése: - a műhelyvezető szerint - intézményvezetés szerint
Jövőkép az ellenőrzés és az értékelés területén. 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
111
Az elkészült dokumentum kiemelten a szakmai célkitűzéseket veti össze a tényleges működés eredményeivel.
2012. október 17.
Gilicze Zoltán
112
Gilicze Zoltán
[email protected] 2012. október 17.
Gilicze Zoltán
113
