PÖTTÖMKE ÓVODA FÜZESABONY

PÖTTÖMKE ÓVODA FÜZESABONY

JÁTÉKOSAN – TEVÉKENYEN

című Pedagógiai Programja Felülvizsgálva: 2017. november

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ Törvények, Rendeletek……………………………………………………….

5. oldal

I. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI……………………………

6. oldal 8. oldal 8. oldal 8. oldal

I. 1. Az Óvoda rövid története……………………………………………… I. 2. Az Óvoda személyi feltétele…………………………………………… I. 3. Az Óvoda tárgyi feltétele……………………………………………….

II. AZ ÓVODA ÁTFOGÓ, GLOBÁLIS NEVELÉSI TERVE….

9. oldal II. 1. Gyermekkép………………………………………………………….. 9. oldal II. 2. Óvodakép…………………………………………………………….. 9. oldal II. 3. Az óvoda nevelési céljai, feladatai………………………………….... 10. oldal II.4. Az óvoda nevelési céljai feladatai……………………………………. 10. oldal II.5. Az érzelmi nevelés feladata…………………………………………… 11. oldal II.6 A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata…… 13. oldal

III. A TEVÉKENYSÉGEN ALAPULÓ NEVELÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE……………………………………………. 14. oldal III. III. III. III.

l. A csoportok szokásrendszerének kialakítása………………………….. 2. A gyermek gondozásával kapcsolatos feladatok……………………... 3. Az egészséges életmódra nevelés feltételei és feladatai……………… 4. A környezettudatos magatartás kialakítása……………………………

14. oldal 14. oldal 15. oldal 16. oldal

IV. ÉRTELMI NEVELÉS CÉLJA, FELADATA………………... 17. oldal

V. ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI……………………. 17. oldal V. 1. Játék…………………………………………………………………… 18. oldal V. 2. A munka……………………………………………………………….. 21. oldal V. 3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás, értelmi fejlesztés, nevelés .. 23. oldal

VI. A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI………………….......... 26. oldal VI. 1. Anyanyelvi nevelés…………………………………………………….. 26. oldal VI. 2. Vers, mese, dramatikus játék…………………………………………... 28. oldal VI. 3. Rajzolás, mintázás, kézimunka………………………………………... 32. oldal VI. 4. Külső világ megismerése……………………………………………… 35. oldal VI. 5. Óvodánk kiemelt referenciaterülete, egyben „Jó gyakorlata”…………. 40. oldal 2

VI.6. Ének – zene, énekes játék, gyermektánc……………………………….. 42. oldal VI.7. Ünnepek, ünnepélyek…………………………………………………… 45. oldal VI. 8. Óvodánk másik kiemelt referenciaterülete, egyben „Jó gyakorlata”…… 46. oldal VI.9. Mozgás, mozgásos játékok……………………………………………… 48. oldal

VII. A SZÜLŐK ÁLTAL IGÉNYELT, NEM KÖTELEZŐ EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK …………………………………………… 50. oldal

VIII. AZ ÓVODA ÉS KÖRNYEZETÉNEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE……… 50. oldal

IX. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND…………………………………… 52. oldal

X.

AZ ÓVODA ELLENŐRZŐ-ÉRTÉKELŐ TEVÉKENYSÉGE………… 52. oldal

X.1. Az óvodai csoportok és a gyermekek ellenőrzése és értékelése…………

52. oldal

X.2. A Pedagógiai Program értékelése………………………………………… 53. oldal

XI.

GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN……………………………… 53. oldal

XII. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN………………………………………………………… 56. oldal XIII. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK... 58. oldal XIV.LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK……………………………………………

59. oldal

MELLÉKLETEK………………………………………………………………… 60. oldal

IDÉZETEK JEGYZÉKE……………………………………………………….. 68. oldal

FELHASZNÁLT IRODALOM………………………………………………… 69. oldal 3

„Gyermekekkel

foglalkozni,

az

minden

bizonnyal

a

leghálásabb munka, mi a földön osztályrészünkül jutott, de saját tökéletesítésünket is ez mozdítja előre.”

1

/Brunszvik Teréz emlékirata/

4

BEVEZETŐ TÖRVÉNYEK, RENDELETEK A helyi óvodai nevelési program készítésénél, a felülvizsgálatánál az alábbi jogszabályokat kell figyelembe venni és alkalmazni:

 2011. CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről  2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. törvény módosításáról  229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  363/2012.

(XII.17.)

Korm.

rendelet

az

Óvodai

nevelés

országos

alapprogramjáról  1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról  2012. évi I. Törvény a munka törvénykönyvéről  2012. évi LXXXVI. Törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és a törvény módosításokról

5

I. Az óvoda jellemző adatai Az intézmény neve: Füzesabonyi Pöttömke Óvoda és Bölcsőde Az intézmény fenntartója: Füzesabony-Dormánd Köznevelési Intézményfenntartó Mikrotársulás Az intézmény címe: 3390. Füzesabony, Rákóczi út 14. /Tel./Fax.: 36/341-023./ Alapító okirat:

58/2013.(V.30.), módosítása: 4-I/2015.(VI.30.).

Alapító szervek: Füzesabony-Dormánd Köznevelési Intézményfenntartó Mikrotársulás Felügyeleti szervek: Füzesabony-Dormánd Köznevelési Intézményfenntartó Mikrotársulás Jogállása:

Önálló jogi személy

Az intézmény fenntartója és működtetője: Füzesabony-Dormánd Köznevelési Intézményfenntartó Mikrotársulás Alaptevékenysége: Szakágazat Szakfeladat

Száma 851011 851012

Szakfeladat Szakfeladat Szakfeladat

562912 855937 889101

Tevékenység megnevezése Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása. Enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermek ellátása Óvodai intézményi étkeztetés Mns. Egyéb felnőttoktatás Bölcsődei ellátás Az egészségügyi és szociális alapellátás részeként a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével.

Gazdálkodási formája: Önállóan működő és gazdálkodó Létrehozásáról rendelkező jogszabály: Füzesabony Város Önkormányzatának 58/2013. (V.30.) Képviselő-testületi határozata Dormánd Község Önkormányzatának 29/2013. (V.30.) Képviselő-testületi határozata alapján. Módosítva: 4-I/2015.(VI.30.). 6

A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolása: Szakágazat Szakfeladat

Száma 091120

Szakfeladat Szakfeladat Szakfeladat Szakfeladat Szakfeladat

095020 096010 104030 091110 091140

Tevékenység megnevezése Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének elszámolásának szakmai feladatai Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés Óvodai intézményi étkeztetés Gyermekek napközbeni ellátása Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai

Az intézmény működési köre: Füzesabony-Dormánd Köznevelési Intézményfenntartó Mikrotársulás Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 128 fő

A program módosítás benyújtója: Bodnárné Kiss Karolina Intézményvezető

7

I.1. Az óvoda rövid története Füzesabony főutcáján elhelyezkedő 1945-46-ban épülő óvoda két csoporttal indult. Az igényeknek megfelelően, azóta több átalakítással, korszerűsítéssel működik. 1982-ben 8 csoport, mintegy 190 fő befogadására új épületszárnnyal gazdagodott. 1994-ben vezetékes gázra kötötték rá az egész épületet, amely nagyban hozzájárult a korszerűsítéshez. 1996-97beli átszervezés következtében a bölcsődét az óvoda épületében helyezték el és egyben csökkentették az óvodai csoportok számát. 2013-ban a gázfűtést újból korszerűsítették geotermikus fűtésre, valamint 2015-ben fotovoltaikus napelemes rendszert építettek ki. Jelenleg 2 bölcsődei és 6 óvodai csoport működik az épületben. Az óvodai férőhelyek száma 140, a bölcsődei férőhelyek száma 28.

I.2. Az óvoda személyi feltételei Az óvodai dolgozók létszáma: Óvodapedagógus: Ebből intézményvezető:

18 fő 13 fő 1 fő

A nevelő – oktató munkát segítők: Pedagógiai asszisztens: 2 fő Szakképzett dajka: 6 fő Óvodatitkár: 1 fő A nevelőtestület tagjai kreatív pedagógusok, akik jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek. Munkájukat felelősség, kötelességérzet, emberszeretet, pedagógiai tapintat hatja át. Szakmai felkészültségüket önképzéssel, tanfolyamok rendszerben az elméleti felkészüléssel gazdagítják.

elvégzésével,

munkaközösségi

A nevelőtestületből 3 óvodapedagógus rendelkezik szakvizsgával: 2 fejlesztő pedagógia egy fő gyermek és ifjúságvédelem szakterületen és Közoktatás - vezetői szakon. 1 kolléganő elvégezte az alapozó terapeuta képzést.

I.3. Az óvoda tárgyi feltételei Óvodánk épületét, udvarát, berendezését, kertjét úgy igyekeztünk kialakítani, hogy a gyermekek számára biztonságos, fejlődést elősegítő; a dolgozók számára pedig megfelelő munkakörnyezet legyen. A telek területe, amelyen óvodánk elhelyezkedik: 8035m2, maga az óvoda épülete 5362 m2, az udvaré pedig 2673 m2. E számadatok tükrében látható, hogy óvodánk a nagyobb intézmények közé tartozik. Az eredeti épület 1945 – 46-ban épült, de ez az épületszárny ma már bölcsőde. Az óvoda épületének nagy része 2017-ben felújítás alatt esett át, nyílászáró csere, tetőszerkezet csere történt és külső szigetelést is kapott. Az óvoda drótfonatos kerítéssel van körülvéve, aminek szükségessé vált a cseréje korszerűsítése. Az épület összkomfortos, geotermikus fűtéssel, közműves hálózati víz és szennyvízelvezetéssel van ellátva. A 6 csoportos óvodánk férőhely száma: 140 fő. A csoportszobák alapterülete 54 m2. Az intézmény tárgyi feltételei bontásban az 1. számú mellékletben találhatók. 8

II. Az óvoda átfogó, globális nevelési terve II.1.Gyermekkép Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk. Az óvodának, mint nevelő intézménynek figyelembe kell venni, hogy a gyermek fejlődő személyiség. A gyermek fejlődését meghatározzák az öröklött tulajdonságok és a környezeti hatások. Minden gyermek külön - külön egy személyiség, akinek fejlesztésében egyénre szabott módszereket alkalmazunk. A gyermekek vágyaikat, szükségleteiket különböző tevékenységi formában igyekeznek levezetni. Mi ehhez teremtjük meg a személyi és tárgyi feltételeket. Minél kisebb egy gyermek, annál több szeretetre, biztonságra, melegségre van szüksége az egészséges fejlődéshez. Ezért a biztonságos, befogadó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, valamennyiünk legfőbb feladata. Törekszünk a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységekre is, valamint igyekszünk fokozott figyelmet fordítani a tehetséges gyermekek fejlesztésére. Gyermekeinket kreatív, önálló gondolkodású, kommunikációra képes, aktív emberekké szeretnénk nevelni. Korukhoz és képességeikhez mérten önállóan eligazodnak a környezetükben, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek, szeretik, óvják és védik a természetet., testi lelki harmóniában vannak önmagukkal és környezetükkel. II.2.Óvodakép Intézményünk fő feladata az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően az óvó - védő, szociális, nevelő - személyiség fejlesztő feladatok ellátása. A programunknak megfelelően nevelőtestületünk olyan módszert választott feladataink megvalósításához, ami az adottságainkra, szokásainkra, körülményeinkre, eddigi szokásrendszerünkre, értékeinkre épül. A tevékenységekre koncentrálva fogalmazzuk meg feladatainkat, így a tevékenységeken keresztül neveljük gyermekeinket kreatív, önálló gondolkodású, kommunikációra képes aktív emberekké szeme előtt tartva egyéni képességeiket. A családi nevelést kiegészítve elősegítjük a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Ezzel segítjük a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki, és szociális érettség kialakulását. Alapelvünk a szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemgazdag óvoda megteremtése, ami a gyermeki magatartásnak, önállóságnak, az egészséges öntudat kibontakozásának és az önmegvalósulásnak lehetőséget ad. Minden gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető leginkább. A gyermeknek éreznie kell, hogy tisztelet veszi körül, fontos nekünk, figyelünk rá és számíthat segítségünkre. Fontosnak tartjuk, hogy szeressék és védjék a gyermekeink a természetet, az őket körülvevő élőlényeket, legyenek fogékonyak a természet szépsége iránt és tegyenek is érte. Célunk a környezeti értékeink felfedezése, a környezettudatos szemlélet kialakítása. Hagyományaink ápolásával lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek megismerjék szülőföldünk hagyományát, szokásait, értékeit.

9

II.3. Az óvoda nevelési céljai, feladatai:              

A gyermek nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlesztése. Boldog, kiegyensúlyozott, környezetével és önmagával harmóniában élő személyiségek kialakítása sokszínű tevékenységgel, különös tekintettel a szabad játékra, a játékba integrált ismeretátadásra. Célunk, alapelvünk, hogy a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet megbecsülés övezze, ami segíti a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vétele. Az egészséges életmód, a testápolás, az egészség megőrzés szokásainak kialakítása, az egészséges és biztonságos környezet biztosítása. A gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása. Szükség esetén prevenciós és korrekciós feladatok ellátása, a másság elfogadása. A gyermek szociális érzékenységének és éntudatának, önérvényesítő törekvéseinek segítése. Változatos tevékenységek biztosítása a tapasztalatszerzésben. Speciális helyzetű, speciális törődést igénylő gyermekek felkarolása, együtt nevelése a közösségen belül. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szociális hátrányainak enyhítése, együtt nevelése a közösségen belül. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása. A migráns, nemzetiségi családok gyermekeinek befogadása az intézménybe.

A nevelési célok és feladatok az egész óvodára nézve azonosak. A csoportok arculatát a gyermekek, és az óvodapedagógusok személyisége alakítja. Az óvoda nevelő intézmény, a családi nevelés kiegészítője, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Óvodánk nevelési alapelvei  Tiszteljük, elfogadjuk, szeretjük és megbecsüljük a gyermeki személyiséget.  Mindenkor és minden helyzetben figyelembe vesszük a gyermekek érdekeit.  Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét.  Az általunk alkalmazott pedagógiai módszereket a gyermekek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek, képességeinek, kompetenciáinak kibontakoztatását.  Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására.  A játékot a tevékenységek sorában alaptevékenységnek tekintjük. A szabad játékot tekintjük a leghatékonyabb eszköznek a gyermek testi, lelki, értelmi fejlődésének elősegítésében.  A gyermeki személyiség maximális tiszteletben tartása mellett fontos szempont a differenciált fejlesztés, egyéni foglalkoztatás. Nagy figyelmet fordítunk a lassabban fejlődő, lemaradó, hátrányos helyzetű, beilleszkedési,- magatartási, - és tanulási 10

    

 

zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére, esélyegyenlőségük biztosítására. Speciális szakemberek bevonása, és velük együttműködve történő fejlesztés megvalósítása. A gyógypedagógus és a logopédus fejlesztő munkájának ismeretében történő céltudatos nevelő-oktató munka. Az óvoda és a család együttműködését nevelőmunkánk alappillérének tekintjük, melyben a pedagógus nevelői, mintaadói magatartásával igyekszik hatni a családi nevelésre, épít a családok nevelési értékeire, azt megtartva, továbbfejlesztve. Az nemzetiséghez tartozó gyermekek számára biztosítjuk az önazonosságuk megőrzéséhez, hagyományaik ápolásához szükséges feltételeket. Intézményünkben a migráns családok gyermekei a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellet vehetik igénybe az óvodai nevelést. Biztosítjuk számukra önazonosságuk megőrzését, hagyományaik ápolását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Törekszünk óvodánk kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére. Az óvodánkban komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, de a gyakorlatban egységet alkotnak. A nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság kíváncsiság ébrentartása, kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása.

Környezettudatos magatartás elősegítése  Sok kirándulás, élményszerző séták, megfigyelések végzése a természetben,  A nevelés – oktatás témaköreit a természeti környezet tárgyai, jelenségei képezik. Pl. évszakok köré történő csoportosítás – a nevelés minden területén.  Föld napján pl. parkosítás, virágültetés – ezek folyamatos gondozása – növényekhez, állatokhoz fűződő pozitív viszonyulás – személyes példamutatás.  Vetélkedőkön részvétel.  Szelektív hulladékgyűjtés – hulladékok újrahasznosítása.

II.5. Az érzelmi nevelés feladata Célja: A érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Az óvodapedagógus feladatai:  Az óvodapedagógus adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával, hiszen a szülő jelenléte biztonságot ad az új környezet elfogadásához és a szülőt is megnyugtatja.  A gyermek – óvónő, a gyermek – dajka, a gyermek – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása.  Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése és társas kapcsolatok létrehozása érdekében.  Az óvoda egyszerre segíti a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, és teret enged önkifejező, önérvényesítő, énérvényesítő törekvéseinek. 11

    

       

Az óvoda lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveli. Az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésén túl a szokás és normarendszer megalapozására törekszünk. A gyermekeket megismertetjük szűkebb, tágabb környezetükkel, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A modellértékűséget az óvoda más dolgozóira is vonatkoztatjuk. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelési igényű, hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek esetében speciális fejlesztéssel az egyéni szükségleteknek megfelelő pedagógiai eljárások alkalmazásával, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével az esélyegyenlőséget biztosítjuk. Esélyt teremtünk a migráns gyermekek számára. A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzékének fejlesztése. Az élménybefogadás képességének fejlesztése. Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése. Az ösztönös és érzelmek irányításának fejlesztése. Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése, tolerancia. Az erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése, figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, kooperációs, jellemtudó viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabálykövetés. Társas kapcsolatok, egymás közötti bizalom kiépítése, óvónő-gyermek, gyermekgyermek közötti biztonságérzet keltése, a csoportban való tartózkodás során. Alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadás.

A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül. Megismerte a csoportban, óvodában dolgozó felnőtteket, gyermekeket, bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: Legyen önálló a gyermek, a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás következő területein:  Kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás.  Véleménynyilvánításban, döntésekben, választásokban, vállalt feladatok elvégzésében.  Viselkedjen tisztelettudóan.  Ismerje és értse az óvónő metakommunikatív jelzéseit.  Törekedjen az igazmondásra, a megkezdett munkák befejezésére.  Legyen képes a belátásra, vegye észre a környezet rendjét, megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket.  Tudjon együttműködni a közös cél érdekében, örüljön a csoport közös sikerének.  Szeretik, és koruknak megfelelően védik a természetet, megbecsülik és tiszteletben tartják az élővilágot, szívesen ápolják a növényzetet, gondoskodnak az állatokról. Társas kapcsolatok terén:  Ajánlja fel segítségét gyermek társainak, felnőtteknek, ha ennek szükségét látja.  Szívesen tevékenykedjen a csoport érdekében, érdeklődjön a társai és a felnőttek iránt.  Legyen képes az egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni.  Elfogadják a „különbözőséget”.  Igyekezzen – a szituációtól függően – elfogadni az alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzeteket. 12

A fejlesztési eredmények érdekében fontos a közös élmények átélése, tapasztalatok szerzése, a felnőttek pozitív minta adása, a csoportban zajló mechanizmusok, egyéni reakciók megfigyelése. Szükség esetén a külső segítségadás az aktuális tevékenységek során.

II.6. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata A tevékenység célja:  A gyermekek gondozása, egészségének védelme, testi szükségletük, mozgásigényük, edzettségük kielégítése.  A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése.  Az egészséges táplálkozás, életmód megalapozása, higiénés szokások kialakítása.  Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós, testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve.  Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének segítése.  A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása.  Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása. A tevékenység szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. Mivel a gyermek, tevékenykedő lény, személyisége komplex tevékenységek, cselekvések segítségével fejleszthető a leghatékonyabban. Cselekedhessen a gyermek saját szükségleteinek megfelelően, vagyis legyen a gyermeki tevékenység valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenység megszervezésében: Biztosítsa minél változatosabb, több fajta tevékenységet egy időben történő gyakorlásához megfelelő feltételeket. /idő, hely, eszközök, ötletek/ A gyermeki tevékenység szervezésekor vegye figyelembe, hogy a 3-7 éves gyermeket a tevékenységi vágy jellemzi, bármilyen mozgás, változás felkelti a figyelmét, és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy, kíváncsiság életkori sajátossága, de tevékenységi formái gyakran változnak, rövid ideig tartanak és nincsenek mindig összhangban a kitűzött céllal. Fontos, hogy a tevékenységek megszervezésében, támaszkodjon az óvodapedagógus a gyermekek tapasztalataira, aktuális élményvilágára, meglévő képességeire. Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb, komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportba, biztosítsa a képességeik kibontakozását, fejlesztését. A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást. Minden gyermek képességét önmagához viszonyítva igyekezzen fejleszteni. A nevelés, a tudatos fejlesztés feltételeinek biztosítása Az óvodai nevelés a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik, befolyásolja a társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoportok életkora, összetétele, a szülők igényei. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek is nagyban befolyásolják. 13

III. A tevékenységen alapuló nevelés feltételeinek megteremtése Ebben a fejezetben összefoglaljuk az óvodapedagógusok feladatait az alábbi csoportosításban: 1. A csoportok szokás rendszerének kialakítása 2. A gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatok 3. Az egészséges életmódra nevelés feltételei és feladatai 4. Környezettudatos magatartás kialakítása

III.1. A csoportok szokásrendszerének kialakítása

A szokás kialakítás módja: utánzás – ismétlés –gyakorlás- tudatosabbá váló cselekvés. Ezek a kialakított szokás rendszerek az óvoda egyes területén jól alkalmazhatók például:  a napirend,  a társas, közösségi együttélés,  az egészséges életmód,  a tevékenységek megvalósítását elősegítő szokások esetében. A kialakított szokás rendszerek minősége alapvetően befolyásolja a csoport nyugalmát, derűs légkörét és erre építhető fel a harmonikus, kiegyensúlyozott, tevékenységgel teli óvodai élet. Az óvodával való ismerkedés, beszoktatás minősége kihat a későbbi óvodai életükre. Nagyon sok türelmet, gyöngédséget és időt igényel az új gyermekek beszoktatása. Augusztus utolsó hetében módot adunk a szülőknek és a gyermekeknek, hogy közösen eltölthessenek egy napot intézményünkben, közösen ismerkedhessenek az új környezettel, a leendő óvónénikkel, dajka nénivel, majd este szülői értekezlet keretében megismerkedhetnek az elkövetkezendő napok teendőivel, feltehetik kérdéseiket, megismerhetik az óvoda nevelési programját, házirendjét, szokásrendszerét. Az, hogy a beszoktatás meddig tartson mindig a szülővel közösen döntik el az óvodapedagógusok A bizalom kiépítése a szülők irányában is igen fontos.

III.2. A gyermek gondozásával kapcsolatos feladatok A tevékenység célja:  A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, jó közérzetük biztosítása.  A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása.  A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése.  Az óvónő és gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megteremtése.  Tapintat, elfogadás a gyermekekkel szemben. A gondozási feladatok végzése az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt feladata. Az óvodai környezet esztétikus, harmonikus és célszerű kialakítása, a veszélyforrások minimálisra csökkentése, az óvodai napirend helye kialakítása a gondozási feladatok végzését könnyíti meg. Célunk, hogy fokozatosan megtanulja minden gyermek önállóan ellátni magát. Ehhez nyújtanak segítséget a felnőttek, vegyes csoportban a nagyobb gyermekek és ezt az együttműködést célszerű kialakítani az azonos korú gyermekek csoportjában is. 14

Az egyéni bánásmód, az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevétele a gondozás esetében is érvényesül.

III.3. Az egészséges életmódra nevelés feltételei és feladatai A tevékenység célja:  A gyermekek egészségének védelme, mozgásigényük kielégítése, edzettségének biztosítása.  A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése.  Az egészséges táplálkozás, életmód megalapozása, higiénés szokások kialakítása.  Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós, testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve.  Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének segítése. Az egészséges életmód magába foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minél többet legyenek szabad levegőn. A napfény, a levegő, a víz, az eső – hó is edzi, erősíti őket. Az udvarunkon játékeszközök, tornaeszközök, homokozók lehetővé teszik a gyermekek sokoldalú mozgásigényének kielégítését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak az óvoda épületének és udvarának célszerű hasznosítását jelenti, hanem gyakori sétákat, kirándulásokat a szabad természetben. Az óvoda udvarán lévő veteményes és virágoskert a csoportszobában az élősarok ugyancsak alkalmas a mindennapi komoly mozgást igénylő tevékenységre. A szokásrendszer alakításával el kell érni, hogy a tevékenységhez szükséges eszközök bármikor a gyermekek rendelkezésére álljanak és a tevékenységet magát ne korlátozzuk vagy szabályozzuk be. Az egészséges életmód szokásinak kialakításában fontos szerepet kap a helyes táplálkozás szokásainak kialakítása, az étkezés körülményeinek, esztétikumának biztosítása. Az egészséges életmód szokásainak kialakításához hozzátartozik az étkezések hangulatának, esztétikumának biztosítása is /a tiszta, vasalt asztalterítő, az esztétikus evőeszköz, étkező edények, szalvéták… stb./. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: Legyen önálló a gyermek  A tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában,  a WC használatakor,  a fogápolásban, ö  öltözködésben legyen képes megválasztani a helyes sorrendet,  önkiszolgáláskor, a kimerített étel mennyiségének megítélésében,  az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruhák kiválasztásában. Megfelelően használja  az evőeszközöket /kés, villa, kanál/  a játék és egyéb eszközöket,  az óvoda és az épület egyéb helyiségeit,  a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket /lábtörlő, takarító eszközök/. 15

    

Tudjon: cipőt fűzni és kötni, gombolni, teríteni, hajtogatni /szalvéta, takaró, ruházat/ ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni, természetes ülő testtartással asztal mellett ülni.

Ismerje:  a kulturális étkezés szokásait /csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára.  /A zsebkendő használat módját,  a ruházatának tisztántartási lehetőségeit,  a rendetlenség megszüntetésének módját. Segítsen:  a környezet tisztántartására, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben,  a kisebbeknek a különböző önellátására irányuló tevékenységekben. A fejlesztési eredmények érdekében kívánatos az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel.

III.4. A környezettudatos magatartás kialakítása A tevékenység célja:  Olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, a környezethez való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához nélkülözhetetlenek. A tevékenység feladata: - Segítse a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejlessze értelmi képességeit. - A gyermek környezetéből szerzett ismereteit használja fel a játékában, élje át, folyamatosan gyakorolja, más tevékenységeiben is alkalmazza. - A megismerés szélesítse ki a személyiségfejlesztés környezeti feltételeit, tudatosan fejlesztő eljárásaival, módszereivel az óvodán kívüli nevelést kiegészítse, az esetlegesen előforduló hátrányokat kompenzálja. A tevékenység várható eredménye: - A környezettudatos nevelés a környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul, s a megfelelő érzelmi viszonyulás kialakításának eredményeként a legnagyobb fokú tiszteletre nevel, mind a társadalmi, mind a természeti környezettel szemben. - Szemléletváltás a gyerekek, az óvoda dolgozói és a szülők körében. - A gyerekek megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát, miközben tapasztalatot szereznek a munkavégzésről elemi fokon.

16

IV. Értelmi fejlesztés, nevelés célja, feladata              

Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul meg. Nevelésünk során a gyerekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítjuk a változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről. Feladatunk a kognitív képességek fejlesztése Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése. Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása. A környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése. Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés. Kommunikációs képességek alakítása, fejlesztése /beszédprodukció, beszédértés, nyelvi képességek/. Egyéni különbségek – adottságok, hajlam, rátermettség, képesség felfedezése. „Én-kép” fejlesztése, testséma kialakulásának segítése. Önálló gondolkodásra való nevelés, döntési képesség fejlesztése. Vizuális percepció /formaérzékletek, forma észlelések/ fejlesztése. Taktilis - kinesztéziás /mozgásérzeti/ szféra mobilizálása. Figyelemkoncentrációs tevékenység biztosítása.

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:  Törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére.  Próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban.  Rendelkezzék probléma felismerő és megoldó képességekkel.  Tudja figyelmét rövid ideig ugyan arra összpontosítani.  Segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységeit.  Vegyen részt különböző tevékenységekben, ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is.  Törekedjen az önértékelésre.

V. Óvodai élet tevékenységformái szabad játék verselés, mesélés ének, zene, énekes játék, gyermektánc rajzolás, mintázás, kézi munka mozgás külsővilág tevékeny megismerése munka jellegű tevékenységek tevékenységekben megvalósuló tanulás Kötetlen szervezeti formában, a játék adta lehetőségek alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével, folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi formában. A fejlesztés tartalmi eszközei:  Anyanyelvi nevelés /beszédjavítás, logopédia/.  Irodalmi nevelés.  Rajzolás, mintázás, kézimunka nevelés a művészeti tevékenységek tükrében. 17

   

Külső világ megismerése: - környezet tevékeny megismerése. -matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc, ünnepek, ünnepélyek „népi játékok és tánc az óvodában, zeneóvoda! Mozgás, mozgásos játékok. Az óvoda speciális szolgáltatásai.

V.1. Játék A tevékenység célja: a szabad játék elsődlegességének biztosítása, a játék eszköz jellegének professzionalizálása, a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet.  A tevékenység lényegéhez tartozó játékos beállítódás és játékdominancia figyelembe vétele.  Játékosságot úgy kezeljük, mint a gyermek alaptermészetét, amely a tevékenységek elkülönítésével óvodáskor végére fokozatosan átalakul.  Játékosság feltételeinek biztosítása.  Óvodáskorban a tanulás valódi színhelye csak a játék lehet.  A játék a gyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie.  A játékhoz megfelelő időre, helyre és eszközre van szükség. Az óvodapedagógus feladatai:  Játékhoz szükséges feltételek biztosítása: hely, idő, eszköz.  A gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és kezdeményezett játékban.  Játék fajták, játékeszközök gazdagítása.  A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban. Mi tükröződhet egy kisgyermek játékában?  Belső feszültségek, konfliktusok, érzelmek, indulatok /félelem, harag, bizonytalanság, tehetetlenség-érzés, féltékenység stb./  Külső hatások, amelyeket befogadott, de nem tudott önmagában feldolgozni, megérteni /haláleset, kórházi kezelés, mennydörgés, vihar, sötétség. TV-ben látott agresszió stb./  Vágyak, amelyek a valóságban nem valósulhatnak meg, élmények, amelyeknek megélése csak ebben a minta-világban lehetséges. Erőteljes differenciálódás figyelhető meg a gyermekek játékszokásai és játéklehetőségei között. Tapasztalható a játékra fordított idő rohamos csökkenése. A fent említett változásokból az óvodára hárul egy sor új feladat. Számolni kell az óvodába érkező gyermekek igen eltérő élményanyagával, játszási szokásával. A játék fajtái Gyakorlójáték: A gyakorlójáték leginkább 3-4 éves korban jellemző, de 5-7 éves korban a konstrukciós vagy a szerepjáték részmozzanataként is felfedezhető 18

A gyakorló játék fajtái: - manipulációs, - mozgásos, - verbális. Manipulációs gyakorlójáték: A gyermekek a tárgyakat nyomogatják, forgatják, rakosgatják egymásra, sorba, egymás mellé, autót húzogatnak, tépnek, firkálnak, gyurmát gyúrnak stb. Mindezen tevékenység közben, megismerkedik az őt körülvevő világgal, annak tárgyaival. Mozgásos gyakorlójáték: Mozgás közben megismerkedik saját testével, testi képességeivel és a gyakori ismételgetéssel bizonyos mozgásokat is begyakorol; bújás, mászás, ugrás. Megismerkedik továbbá a testrészeivel, az adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetekkel: alatt, mellett, stb. A 3-4 éves gyermekeknél a nagymozgások fejlesztése a cél. Verbális gyakorlójáték: A verbális gyakorlójáték ritmusérzéküket fejleszti, és nagy jelentősége lehet a beszédgátlások megelőzésében. Az a kisgyermek, akit a felnőtt érdeklődve hallgat, vagy buzdít további halandzsa kitalálására, később is bátrabban fog megnyilatkozni. Építő – konstruáló játék: A gyermekek különböző játékszerekből összeraknak, létrehoznak valamit. Sokszor a manipulációs játék folytatása.. Ez a 3-4 évesekre jellemző. A konstrukciós játék következő fokozata, amikor már meghatározott céllal építenek a gyermekek, de még csak a konstruálás menete érdekli őket, nem pedig az eredménye. Végül már előre megfontolt céllal és tervvel. 5-7 évesek jellemzője. A jól kiválasztott eszközök biztosításával tudjuk játék közben tudatosan fejleszteni a gyermekek képességeit. Építés közben a gyermek átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása, megtapasztalja az összerakás – szétszedés, egy-egy elem kirakása közben a rész – egész viszonyát, megtanul tervezni. Építés közben matematikai ismereteket is szerez szimmetrikus alakzatok építésével, megismerkedik a téri kiterjedésekkel, a nagyobb várat lehet építeni, a kevesebből kisebbet, stb. Nagyon jól fejlődik finom-motoros mozgásuk, szem - kéz koordinációjuk a kicsi elemek egymásba, egymáshoz illesztésével. Szituációs szerepjáték: A szerepjáték gyakran a gyakorlójátékból alakul ki, mivel ilyenkor a kisebbek a szerepnek még csak egy mozzanatát gyakorolják, ismételgetik. Sok esetben viszont a konstrukciós játék újabb fázisa. A szerepjáték lényeges sajátossága az utánzás. a gyermekek a szerepjátszásban egy mintát követnek. A szerepjáték nagyon fontos a gyermek személyiségfejlődésében. Felnőtt mintáról tanulják meg az erkölcsi értékeket. Gyakorolják az együttműködést, az alá – fölérendeltségi viszonyokat. Fejlődik képzeletük, szervezőkészségük, társaik érzelmeinek megértése. A szabályok fejlesztik szabálytudatukat, akaratukat. Szerepjáték közben a már megtanult ismereteket gyakorolják, és újakat tanulnak egymástól. A gyermekek játék közben kommunikálnak egymással, verbális fejlesztésre is sok lehetőség adódik. A szerepjáték aktivitásra is nevelhet, mikor passzívabb gyermeket vonnak be játékukba. A szerepjáték jó alkalom az illemszabályok tanulására is, mivel játék közben gyakorolhatják a köszönést, a kérem, köszönöm és egyéb illedelmességi formákat. A szerepjáték fejlődése: a 3-4 évesek eleinte egyedül játszanak a legszívesebben, később egymás mellett, de egymástól függetlenül, majd egymással laza kapcsolatban. A 4-5 éveseknél kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye, kötődnek a szerepekhez. Képesek egyszerűbb játékok megszervezésére. A szerepjáték magasabb foka a több gyermek együttesen szervezett játéka. Ez már az 5-7 évesekre jellemző. Mind mindegyik játékfajtánál, a szerepjátéknál is biztosítani kell a legmegfelelőbb feltételeket, az eszközöket és a helyet, időt.

19

Szabályjáték: A szabályjáték lényege a szabály betartása, a szabályhoz való igazodás igénye. A játék, szabályra épül, spontaneitása a szabály önkéntes vállalásában érvényesül. A szabályok nem mindig merevek, néha a játék folyamatában is változhatnak. A szabályjátéknak pedagógiai funkciója, lényeges személyiségformáló értéke van: növeli az akaraterőt, az önfegyelmet, a csapatjátékban a társas kapcsolatok megerősítését. Néha a gyermekek maguk alkotják meg a játék szabályát. A szabályjáték fajtái: - mozgásos szabályjáték, - értelemfejlesztő szabályjáték. Mozgásos szabályjáték: Lehetnek fogócskák, bújócskák, labdajátékok, körjátékok stb. Fontos, hogy minél több ilyen játékkal ismertessük meg a gyermeket, hogy bármikor maguk is kezdeményezhessék. Szabályjáték közben a gyermekek megtanulják indulataik fékezését, a siker és a kudarc élményét, helyes magatartásformákat sajátítanak el: türelem kitartás, akaraterő. A csapatjátékban fejlődik közösségi érzésük, feladattudatuk. Fejlődik: - Térbeli tájékozódásuk - a nagymozgásuk, -finommotorikájuk, -szem-kéz koordinációjuk Értelemfejlesztő szabályjáték: Ugyanazokat a szocializációs képességeket fejlesztik, mint a mozgásos szabályjátékok, de kiegészülnek azzal, hogy fejlődik logikus gondolkodásuk és sok matematikai ismeretre tesznek szert. A 3-4 éveseket olyan szabályjátékokkal ismertessük meg, amelyek mozgásigényüket kielégítik és a szabályok egyszerűek. 4-5 éves korban már olyan játékokat ismerjenek meg, amelyekben nemcsak egyéni kívánságaikat tartják szem előtt, hanem közösen küzdhetnek a szabályok betartásával a győzelemért. 5-7 évesekkel már a nagyobb ügyességet, több gondolkodást igénylő, bonyolultabb szabályjátékokat ismertessünk meg. Figyelmeztessék egymást a szabályok betartására és alakuljon ki az egészséges versenyszellem. Barkácsolás: Játékeszközök konstruálása, egyszerűbb ajándéktárgy vagy dekoráció készítése, sérült játékok javítása. A barkácsolás mindig a játék igényéből alakul ki és fontos, hogy ne legyen öncélú, tehát az elkészített eszközökkel játszhassanak. A barkácsolásnál sokféle eszközre van szükség, ezért fontos a folyamatos gyűjtőmunka nemcsak az óvodapedagógus, hanem a gyermekek részéről is. Az eszközök elhelyezése nagyon lényeges. Olyan helyre tegyük, hogy a gyermekek bármikor hozzáférhessenek. A barkácsolás nagyon változatos tevékenységet biztosít számukra: vágás, tépés, hajtogatás, varrás, szövés, fonás, szögelés. Közben sok ismeretet szereznek az anyagok tulajdonságairól, megmunkálhatóságáról. A barkácsolásnál segítsünk, de mindig csak annyit, amennyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a gyermekek dolgozhassanak. 3-4 éves korban a gyermekek bevonásával készítsünk egyszerű, kiegészítő játékeszközöket. A játékok javítását a gyermekek előtt végezzük. 4-5 éves korban már a gyermekek is segítsenek a játékok javításában, készítsenek ők is 20

segítséggel játékhoz kiegészítő eszközöket. 5-7 éves korban már maguk kezdeményezzék a barkácsolást. Az így elkészült eszközöket használják is játék, dramatizálás során. Bábozás, dramatizálás: A gyermekek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze, ezáltal feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai élményeit. Feladatunk tehát, hogy az esztétikai élményeken és tevékenységeken keresztül kialakítsuk az esztétikai fogékonyságot. Mindezt minden játékfajta közben megtehetjük, hiszen az esztétikus környezet, az esztétikus játékeszközök kelti fel igazán a gyermekek érdeklődését. Játék a szabadban: A mozgás és a játék a kisgyermek alapvető tevékenysége. Ez a két tevékenység szorosan összekapcsolódik. Az udvari játék során még több lehetőség nyílik a mozgásos játékok fejlesztésére. A mozgásos tevékenység során megismert és megkedvelt játékokat szívesen játsszák tovább az udvaron. A már-már feledésbe merülő népi játékokkal is megismertethetjük a gyermekeket pl. ugrókötelezés, karikajátékok, ugróiskola, labdajátékok. A homokozóban a gyakorlójáték, a konstrukciós játék, a szerepjáték, a barkácsolás és szabályjáték egyformán kialakulhat. A különböző mászókák, kötélből, fából is jó lehetőséget adnak a mozgás, egyensúlyérzék, téri tájékozódás fejlesztésére. Fontos az elhasználódott játékok /csoportszobában, udvaron folyamatos, lehetőség szerinti cseréje! A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  Játékukban dominánsan jelentkezzék a szituációs játék,  több napon keresztül azonos játéktémában legyenek képesek együttesen részt venni,  ismert meséket többször dramatizáljanak, bábozzanak,  bonyolult építményeket legyenek képesek kreálni,  élvezzék a játékokat és legyenek képesek a normák betartására,  társas viselkedésükben jelenjenek meg az óvoda által preferált viselkedési szabályok.

V.2. A munka A tevékenység célja: Tapasztalat szerzés, képességek, készségek, közösségi kapcsolatok, kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság, kötelességteljesítés kialakítása. Az óvodapedagógus feladatai: A tudatos szervezés, a gyermekekkel való példamutató együttműködés és a folyamatos pozitív értékelés. Az óvodás gyermekek életében, a különböző tevékenységi formák között jelentős helyet foglal el a munka. A munkát a gyermek életében elsősorban személyiségfejlesztő hatása teszi jelentőssé, ezért válhatott az óvodai nevelés eszközrendszerének részévé. A játék és munka hasonlósága olyan sajátosság, amely megkönnyíti a munkára nevelés feladatainak megvalósítását. A két tevékenység közötti hasonlóság mellett természetesen különbségek is vannak. Ez mindenekelőtt a cél jellegében mutatkozik meg. A munka célja objektív, a gyerek kívülről kapja, szükségességét a környezet határozza meg. /sétához fel kell öltözni, önkiszolgálás, ebédhez teríteni kell, naposság/. 21

A gyerekek számára a munka végzése felelősséget is jelent, el nem végzése felelősségre vonást von maga után. /Ha játék közben nem kap minden baba kanalat vagy egy kanállal eteti meg mindet, nem nagy baj, de ha ebédnél egy gyermeknek nincs kanala, nem tud ebédelni/. A gyermek figyelme nemcsak a tevékenységre, hanem annak következményére is ráirányul. A munkavégzés a játéknál sokkal rendezettebb ismereteket és kialakultabb készségeket feltételez. Az eszközök alapvető rendeltetését ismernie kell, hogy mit lehet velük csinálni. Kapcsolata más tevékenységekkel: Az életszerű helyzetekben az aktuális tevékenység közben megnyílnak, beszédessé válnak a gyermekek. A kötetlen, derűs légkör beszédre motiváló, fokozza a beszédkedvet, fejleszti a kifejezőkészséget. A közvetlen tapasztalások során szókincsük is gazdagodik, a fogalmak valódi tartalmat kapnak. Fejleszti: - A társas kapcsolatokat - empátiát - kooperációs és kommunikációs készséget - önállóságot - téri tájékozódást - udvariassági szokásaikat - manuális készség - motorikus finommozgások Minden gyereknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képességei szerint végezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. Arra törekszünk, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermeknek, és teljes önállósággal végezhesse azokat. Az óvodai munkára nevelés tartalma: A naposság a napos munkája a csoport számára fontos, nélkülözhetetlen munkát jelent. Ezért a gyermekek előtt világossá válik a munka célja és a feladatvégzés szükségessége is. Az alkalmi megbízatások: rendje időről-időre ismétlődik, a szükségleteknek megfelelően. A kerti munka: Célja, hogy a gyermekek megismerjék a kerti növények fejlődését, életét, az ezeket befolyásoló tényezőket, a növénygondozás legegyszerűbb, alapvető folyamatait /vetés, palántázás, gyomlálás, locsolás/. A munkavégzés nem időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység, ami beépül az óvodai mindennapokba. Az óvodáskor végére elérendő követelmények: A különböző munkafajták közös vonása, hogy tényleges munkavégzést, tevékenykedtetést jelentenek. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek megvalósítani. Az önkiszolgálásnak óvodáskor kezdetétől igen nagy a jelentősége. A magukkal kapcsolatos minden teendőt a lehető legkorábbi időtől kezdve próbálják meg önállóan elvégezni. Hagyjuk, hogy a gyermekek koruktól függetlenül akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor kedvük van hozzá, amikor képesek rá. Az önkiszolgálás magában foglalja a testápolást, az öltözködést, az étkezést, s környezetük rendben tartását. Iskolába lépésük előtt a gyerekek képesek lesznek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére. Az önkiszolgálást teljes önállósággal, természetes teendőként látják el. Önállóan tevékenykednek, észreveszik elvégezhető feladataikat, és segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnőtteknek. Segítenek a fektetők rakásában, a csoportszoba átrendezésében stb. 22

A testápolást jellemzi, hogy önállóan mosakodnak, törülköznek. Figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges. Körömkefével tisztítják a körmüket. Ruhájuk ujját fel- és letűrik, begombolják, kikapcsolják. Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják. Használják a zsebkendőjüket, helyesen fújják az orrukat. Tüsszentéskor, köhögéskor a zsebkendőt a szájuk elő tartják. Használják a fésűt, hajukat rendben tartják. Használják a WC-t, az eü. papírt. Vigyáznak a mosdó rendjére. A tisztálkodási eszközöket a helyükre teszik. Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Helyesen használják az evőeszközöket /kanalat, kést, villát/. Igénylik az asztal esztétikus rendjét. Öltözködésük is önállóan történik. Megfelelő sorrendben vetkőznek, illetve öltöznek. Holmijukat, ágyneműjüket hajtogatva teszik helyre. Ruhaneműjükkel gondosan bánnak, cipőfűzőjüket megkötik. Az időjárási viszonyoknak megfelelően öltözködnek. Csizmájukat, cipőjüket szükség esetén letisztítják. A környezet rendben tartása is természetes, magától értetődő tevékenység számukra. Az ajtókat csendben nyitják, csukják. Az eszközökkel óvatosan bánnak. Észreveszik, ha valami hiányzik vagy rendetlen, a rendetlenséget megszüntetik. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. A munka során fontos, hogy a gyerekek meg tanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja, felelősséggel jár. Tél végén ágakat gyűjtenek, hajtatnak, magvakat csiráztatnak. Folyamatosan átrendezik a természetsarkot. Részt vesznek a növények gondozásában, megállapítják az elvégzendő műveletek sorrendjét, indokolják azok elvégzésének szükségességét vagy feleslegességét. Az óvónő irányítása és felügyelete mellett bekapcsolódnak az állatok /díszhalak, rövid időre befogott rovarok/ gondozásába, madáretetés. Tavasszal részt vesznek az ágyások kialakításában, gereblyézéssel előkészítik a földet. Tisztítják az utakat. Elvetik a magvakat. Szükség szerint öntöznek, gyomlálnak, kapálnak. Megfigyelik a változásokat, azok figyelembevételével gondozzák a növényeket. A virágoskertben segítenek a palántázásban. Az udvaron bekapcsolódnak a fű gondozásába, a szemét, a levágott fű összeszedésébe.

V. 3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás, értelmi fejlesztés, nevelés Az óvodai ismeretszerzés természetes közege a játék. A játék során fejlődik érzékelésük, észlelésük, emlékezetük, figyelmük, képzeletük, gondolkodásuk. Szerzett tapasztalataikat a játékban újra alkotják. A tevékenység célja:  Az alap – kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése.  Az értelmi képességek, kompetenciák fejlesztése a gyermekekből kiindulva differenciáltan, saját fejlődési ütemükhöz igazodva, így képessé tesszük őket az élethosszig tartó tanulásra.  Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai:  A szükséges feltételek biztosítása.  A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban, és a játékba integrált tanulás során. 23

             

Változatos, a gyermekek cselekvő aktivitására épülő, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. Folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. Folyamatos megfigyelés útján tiszta képet alkotunk a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekszünk a képességek fejlesztésére. A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekekkel egyénre szabott fejlesztési terv alapján dolgozunk. Minden gyermek képességét önmagához – a saját lehetőségeihez – viszonyítva fejlesztjük. A gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését kielégítjük. Lehetőségeket teremtünk olyan szituációkra, ahol a gyermekek megismerhetik a felfedezés, kutatás örömeit. A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységeket biztosítunk. A gyermekek önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladattudatát fejlesztjük. Olyan tapasztalatok szervezéséhez nyújtunk segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességüket is megismerhetik. Személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását. Játékba integrált cselekvéses gondolkodási formák lehetőségét teremtjük meg. Önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozás. Játékban történő, érzelmekre alapozott utánzásos tanulás spontán ismeretszerzés tapasztalatok útján.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:  Utánzásos, minta- és modellkövetéses, magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása).  Spontán játékos tapasztalatszerzés.  Cselekvéses tanulás.  A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.  Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.  Gyakorlati problémamegoldás és feladatmegoldás. Az óvodapedagógusok a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív, egyéni fejlesztő értékeléssel segítik a gyerekek személyiségének kibontakozását. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.  Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához.  A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érhetik el csak a fentiekben leírt fejlettségi szintet. A gyermeket úgy készítjük fel legjobban az óvodából az iskolába való átmenetre , ha korához illő játékain művelheti nap mint nap a gondolkodását, ügyességét, kiélheti mozgásvágyát. Így 6-7 éves korra megjelenik egy érettebb szemlélet, amely tudomásul veszi és elfogadja a realitást, amelynek következtében a gyermek igyekszik a valóságos helyzethez illően viselkedni. Az iskoláskort elérve a számára előnyös dolgokat utánozza, az egyre pontosabb mintakövetésre, a célvezérelt tanulásra, a felnőtt világnak való megfelelésre törekszik. 24

Az értelmi fejlesztés, a tanulás tervezése: Hetirend: A hetirend a napirendhez hasonlóan folyamatosságot, rendszerességet, a nyugalmat segíti elő csoportjainkban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével óvodásaink napi életének megszervezéséhez. A napirend: A tevékenységek komplex jellegűek. A játékba integrált tanulásnak nincs kötött ideje a napirendben. Mivel az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja nem határozza meg a tevékenységi formákról a tanulás megszervezését, ezért miénk a pedagógiai szabadság adta felelősség és lehetőség ennek megtervezésénél, megszervezésénél. A tanulást az óvodánk, csoportunk életrendjéhez alkalmazkodva a gyermekeink fejlődési szempontjait érvényesítve tervezzük, szervezzük, bonyolítjuk. Minden spontán tanulási lehetőséget kihasználunk. A tanulás szervezése: Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkoztatási forma. Kötetlenségként éli meg a gyermek, de mi tudatosan és tervszerűen biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. A játékba integrált tanulás alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és összetételű csoporttal tevékenykedünk egyszerre. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére törekedjenek. Próbálják kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban. Rendelkezzenek problémafelismerő és megoldó képességekkel. Tudják figyelmüket rövid ideig ugyanarra összpontosítani. Vegyenek részt a különböző tevékenységekben. Segítséggel javítsák saját tévedéseiket, ellenőrizzék saját tevékenységeiket. Ismereteiket tudják alkalmazni a gyakorlatban is. Tudjanak önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéleteket alkotni megismert modellek alapján. Alakuljon feladattudatuk. Ismerjék saját értékeiket, törekedjenek önértékelésre. Legyenek önállóak a begyakorolt feladatok megoldásában. Végezzenek önálló megfigyeléseket, ismerjék fel a jelenségeket változásukban is. Fedezzenek fel konkrét összefüggéseget, ok-okozati viszonyokat. Törekedjenek többféle megoldás keresésére. Szándékos figyelmük tartalma 10-15 percet érjen el. Legyenek képesek gondolataikat érthetően szavakba, mondatokba foglalni. Munkatempójuk, feladattartásuk életkoruknak megfelelő. A kompetencia alapú óvodai nevelés elvei: Óvodánk nevelőtestülete önképzéssel folyamatosan ismerkedik a kompetencia alapú óvodai programcsomaggal. Az elméleti irányelvek jól illeszthetők a helyi Pedagógiai Programunkhoz, a mindennapi nevelőmunkánkban a Pedagógiai Programunk szerint a gyermekek szabad játékára építünk, a játékba integrált ismeretátadás a tanulás alapja. A tématerv javaslatokat lehetőség szerint alkalmazzuk. A pedagógiai innováció alatt az óvodapedagógus hagyományain, értékein a szakmai, elméleti alapokon nyugvó, de a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó, a kidolgozatlan

25

területeket felvállaló fejlesztési irányvonalakat megjelölő tervszerű, tudatos, célirányos tevékenységet értjük, amelynek specifikus eszköze a pedagógiai fejlesztés. A pedagógiai fejlesztés feladata olyan felkínált, választható tevékenységi körök, szervezeti keretek, differenciálási eljárások és munkaformák, amelyek a pedagógiai fejlesztés célját szolgálják. A pedagógiai fejlesztés alanyai a gyermekek. A gyermekek képességszintjei egyéni-sajátos fejlődési mintázatot mutatnak. Az egyes szintek értelmezései: I. szint: sajátos nevelési igényű gyermekek. II. szint: standard gyermekek. III. szint: tehetséges kreatív gyermekek.

VI. A fejlesztés tartalmi eszközei VI.1.Anyanyelvi nevelés A tevékenység célja:  A gyermekek tanulják meg helyesen és szépen beszélni a magyar nyelvet, bővüljön szókincsük, alakuljon ki az érthető, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű szabatos beszéd.  Az anyanyelvi nevelést valamennyi tevékenységi forma keretében valósítjuk meg.  A gyermeket körülvevő beszélő környezet szabályközvetítése a természetes beszéd, kommunikációs kedv fenntartásának, ösztönzésének és a gyermeki kérdések támogatásának kiemelésére törekvés.  A migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén. Anyanyelvünk egy sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenység közben, a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyának fejlődése során sajátít el. Ezzel kommunikál az óvodai közösségben is, fontos eszköze a szociális kapcsolatok kialakulásának. Fontos, hogy az óvodában és a családban egyaránt példaértékű és választékos legyen a nyelvés szóhasználat. Az egyszerű, világos, a gyermek életkorának megfelelő megfogalmazás közérthetően közvetítse a gyermek számára az iránta támasztott követelményeket, elvárásokat. Az anyanyelvi nevelés feladatainak megtervezésekor az alábbiakat vegyük figyelembe:  Új fogalmakat, azok képzeteit alakítsuk ki.  Változatos szövegkörnyezetbe illesszük az egyes kifejezéseket a könnyebb megértés érdekében.  Kérdéseink változatos formájúak, válaszra serkentőek legyenek.  Utasításaink világosak, pontosak, félreérthetetlenek legyenek.  Minden alkalmat ragadjunk meg az egyes tevékenységek során a gyermek szóbeli aktivizálására.  Elevenítsük fel a gyermek korábbi tapasztalatait, gazdagítsuk a témákat az egyéni élménybeszámolókkal.  Az anyanyelvi játékokat illesszük az egyes tevékenységek témáihoz.  Beszédhibák, akadályozott beszédfejlődés esetén logopédus szakemberhez kell irányítani a gyermeket, az egyéni fejlesztés lehetőségét biztosítani kell. 26

A fejlesztés tartalma az egyes tevékenységeken belül: a., Játék és tanulási tevékenység A játékban kialakult társas kapcsolatok természetes módon és körülmények között fejlesztik a beszédet. Lehetőséget ad a párbeszédek kialakulására, a csoportos beszélgetésbe való bekapcsolódásra. Igen kiemelkedő eredményeket lehet elérni bábbal, mellyel a hallgatag gyermek is megszólal. Mivel a báb beszél a gyerek helyett, szorongásai, félelmei feloldódnak, beszéde folyamatosabbá és gátlástalanabbá válik. A párbeszédek oldottabbak és észrevétlenül nyújthatunk ismereteket és kaphatunk információkat a gyermek egyes személyiségjegyeiről. A bábjátékkal fejlődik érzelmi kifejezőképessége, gyakorolja az elbeszélő és párbeszédes beszédformákat, felismeri, hogyan lehet bánni a hangjával, hangerővel, hangmagassággal, hangszínnel. A dramatizálás, ismert történet eljátszása is népszerű a gyermekek körében, az önálló szövegkitalálást és adott téma megfogalmazását segíti, hisz a cselekmény adott, de az egyes szavak, mondatok logikus megfogalmazása a gyermek feladata, melyben természetesen a mese vagy történet ismerete, valamint az óvónő is segít. Közvetlen beszédfejlesztő hatása van az anyanyelvi játékoknak. A tevékenységek komplex rendszerében állandóan beszélünk a gyermekhez, vagy indirekt módon beszéltetjük őt. A cselekedtetés közbeni szóbeli irányítás vagy saját munkájának elmondatása segíti a tevékenység és kifejezés közti kapcsolat erősítését. A mesélés – verselés az anyanyelvi nevelés legfontosabb területe. A Rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységben a nyelvi, képi, formai ábrázolás gyakori együtt alkalmazásával felismertethetjük a gyerekkel, hogy valamely élményt, eseményt, érzést többféle úton is ki lehet fejezni. A ének-zene, énekes játék, gyermektánc nevelés a hangképzés, a tiszta ejtés, a hangsúly, a hangerő, a hanglejtés dallama, a szabályos lüktetésű ritmus, a tempó és tempóváltás gyakoroltatásával az élő beszéd érzelmeket tükröző, jelentést hordozó elemeit gazdagítják. A mondókák elősegíthetik a ritmikus szövegben ismétlődő beszédhangok pontos észlelését, tiszta képzését, a jó beszédritmus érzékelését, alkalmazását. A gyermek természeti környezetének a család, az óvoda személyi kapcsolatainak, tárgyainak, azok tulajdonságainak megismerése gazdag anyaggal járul hozzá az anyanyelvi neveléshez. A külső világ tevékeny megismerése révén a beszéd és a gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik. A feladatok, műveletek során a konkrét tapasztalatokból nyert képzetek elősegítik a nehéz viszonyfogalmak, a melléknév fokozás és a névutós szerkezetek felfogását és alkalmazását. A térbeli tapasztalatok gyűjtésében, a mozgások irányának, a tárgyak helyének megjelölése szolgálja az anyanyelvi nevelést. A mozgásos tevékenységek során a gyerekek gyakorlatot szereznek abban, hogy szóbeli leírás alapján hajtsanak végre bizonyos mozdulatokat, mozgássorokat, vagyis szóbeli utasítás nyomán cselekedjenek, hangolják össze mozgásaikat. Mindez a beszéd cselekvést szabályozó szerepét biztosítja. b., Társas, közösségi tevékenység A gyerekcsoport sokféle együttes tevékenységén alapuló bizalomteljes, nyugodt légkörben megnyilvánul a gyermek kapcsolatteremtési vágya, megnyilatkozási szándéka, fogékonysága, érdeklődése társai iránt, alkalmazkodási képessége. Váljék természetes szokásukká a köszönés, a napszaknak és a köszöntött személynek megfelelő tiszteletteljes és udvarias formában. c., Munkatevékenység Az óvodában a munka egyik legfontosabb eleme az összehangolt, közös cselekvés. Ez szükségessé teszi a gyerekek folyamatos, szóbeli kapcsolatát a társakkal és óvónővel. A 27

szabályok, az eszközhasználat és az eljárás módjának közlése, az utasítás megértése segíti a beszédfejlődést, bővíti a nyelvhasználat területeit b., Szabadidős tevékenység Feltétlenül szükséges, hogy a szabadon választott tevékenységek során beszélgessünk a gyerekekkel, ezzel is odafordulásunkat, érdeklődésünket fejezzük ki. Késztessük a gyerekeket szükségleteiknek, kívánságaiknak szóbeli kifejezésére. A változatos, sokrétű tevékenységek felkínálásával döntéshelyzetbe hozzuk a gyermeket, ahol megfogalmazhatja ötleteit, óhajait, elégedettségét, változtatási szándékát. A fejlesztés során elérendő szint óvodáskor végére: Mindezek alapján egyértelmű számunkra, hogy az anyanyelvi nevelés az óvoda egész napirendjét és tevékenységrendszerét átható folyamatos és tervszerű folyamat, melynek eredményeként szeretnénk elérni azt, hogy az óvodából kikerülő gyermekek helyesen és szépen beszéljék a magyar nyelvet. Próbáljanak logikusan, összefüggően beszélni számukra kedves témáról, eseményről. Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni a felnőtt és társaik elbeszélését. Saját kérdéseiket, válaszaikat ezekhez igazítsák.

VI. 2. Vers, mese, dramatikus játék A tevékenység célja: A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, a mágikussággal, csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Az óvodapedagógus feladatai: - a felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása - a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel - a mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok feltételeinek biztosítása. A beszéd a legtökéletesebb kifejezőeszközünk. Kapcsolatot kell teremteni a cselekvés és a nyelvi kifejezések között. Ezért helyez az óvoda nagy hangsúlyt az irodalmi nevelésre, mely szoros kapcsolatban van a zenével, mozgással. Ehhez már 3-4 éves korban természetes módon kapcsolódnak az óvodáskorú gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfajok: mese, vers, bábozás. .A verselés, mesélés élményt nyújt a kisgyermek számára. Az élmény érzéki benyomásából támad, és érzelmi állapotokat hoz létre. Irodalmi nevelésről akkor beszélünk, ha a gyermek szereti és várja a mesével – verssel való találkozást. Kezdetben a gyermek egyértelmű befogadó, az óvónő az előadó. A fejlődés során már résztvevője, előadója is lehet. A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segít a világban eligazodni. A népi eredetű mesének erkölcsi tartalma van. Belső indulati élményeket közvetít. A népi ihletésű mondókák, mesék, kiszámolók, nemcsak a gyermek szókincsét gazdagítja, de „ízes” magyar szófordulatokkal hagyományőrző munkánkat is segítik. A tanmesék gondolkodásra késztetik a gyermekeket, alapvető összefüggések megértéshez nyújtanak segítséget, ok-okozati összefüggést tárnak fel. Szükséges az is, hogy a gyermek kézbe vegyék a könyvet, amelyekben kedvenc meséit, verseit találja. Így hamarosan szívesen beszélnek majd a könyvben lévő képekről, vagy ennek alapján mondják el a mesét, használva saját szókincsüket. A kisgyermeknek ahhoz, hogy az irodalmi élményt megkapja, szüksége van az óvónő közvetítésére. Az irodalmi neveléssel az a célunk, hogy a gyermekek szabatosabban fejezzék ki magukat, gondolataikat, képesek legyenek elmondani, amit átéltek vagy tapasztaltak, szókincsük alkalmas legyen élményeik közlésére. Az óvodában fontos a beszélőkedv ösztönzése és a jó példa. Fontos ezért a mese, vers anyagának kiválasztása. Ügyelni kell arra, hogy megfelelő 28

arányban ismerjenek meg népmesét, népi csúfolódásokat, modern alkotásokat. A szöveges ismeretek mellett nagy szerepe van a bábozásnak és a dramatizálásnak. Nagyon sok gyermek küzd gátlásokkal, amit jól oldhatunk a bábokkal. Különösen dadogó gyermeknél van eredménye a bábokkal történő foglalkoztatásnak. A gyermek azonosul a bábbal, úgy érzi, a báb beszél helyette. A báb mozgatása eltereli saját magáról a figyelmet, így felszabadultan, bátran beszél. Ilyenkor megnyílik, érzelmeit kinyilvánítja, félelmei feloldódnak. A bábozás a gyermek világának legkifejezőbb eszköze. Ezáltal feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai, szociális élményeit. A bábozás formái: - óvodapedagógus játéka - gyermek játéka - közös bábkészítő tevékenység /technikák megismerése/ A dramatizálás azon kívül, hogy az önálló saját szavaikkal történő elbeszélést formálja, növeli az önbizalmukat. Megerősíti a gyermekeket ügyességükben, sokat segít a kifejező előadásmód, mimika fejlesztésében. A gyermek fejlettségének bizonyos fokán, már mellőzhető a sok eszköz, mint figyelemfelkeltés. Önként igénylik a mesét. Az eszköz mellőzése a fantáziájuk működését serkenti, hiszen nekik kell kitalálni a szöveghez illő képet, a mese helyszínét, a szereplők külsejét. Ez nem is olyan egyszerű feladat a meglévő szavak ismerete nélkül. Az irodalmi nevelés, a nap bármely szakaszában alkalmazható. Kapcsolható eseményekhez, spontán esetekhez, napi beszélgetésekhez. Ehhez minden eszköz adott: bábok, képek, filmek, természetes anyagok. Az óvónő bővítheti a mese keretet a napi életből vett történetekkel. Az irodalom szerepe a napi tevékenységek során: Az óvodai nevelés komplex egész folyamat, így az irodalom nevelés is átszövi az egész napi munkánkat, sokrétűen felhasználható a különböző fejlesztésekben. A mindennapi tevékenységek közben ismertetjük meg a gyerekekkel, hogyan kell bánni az eszközökkel, különböző tárgyakkal. Mire valók a ruhaneműk, mikor, melyiket használjuk. Táplálkozás közben az ételekkel, ízekkel, gondozási feladatoknál a testrészekkel ismerkednek meg. Séták során a természettel, évszakokkal, időjárással kerülnek kapcsolatba, képet kapnak a körülöttük lévő világról. Megtanulják a tárgyak, növények nevét, mit mire használunk, milyen tulajdonságai vannak. Mindezekben felhasználhatjuk segítségül az irodalmat. Gondozás: mosdatók, öltöztetők, arc-simogatók, ujj-kiolvasók. Külső világ tevékeny megismerése: évszakok, hónap, év, nap, növényekről, állatokról, közlekedésről szóló versikék, mondókák. Matematikai tartalmú tapasztalatok: kiszámolók, pároztatók. Mozgás: névutók használata, testsémák, testrészeket megnevező mondókák. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka: rajzoltatók. A nap bármely szakaszában alkalmazhatók a nyelvi játékok, nyelvtörők. Az ünnepekhez kapcsolhatók a vásározók, csúfolódók, köszöntők. Alkalmas még a finommotorika, nagymozgások, oldaliság fejlesztésére. A mozgással kísért mondókák segítik a ritmus, ütem gyakorlását, térbeli viszonyok, irányok megismerését. Ezek közben gyarapodik szókincse, beszédkészsége, beszéd értése. Megtanulja a helyes megszólításokat, magatartási formákat. Ráébred a beszéd fontosságára, tudatosan igyekszik a szép, kulturált beszéd elsajátítására. A báb szerepe a fejlesztésben:  segíti a beilleszkedést  problémákat oldhat meg  lehetőséget nyújt az önmegvalósításra 29

  

társas kapcsolatokat alakítja /közös bábozás/ kommunikációs készséget fejleszt mozgásfejlesztést segíti, testséma, térpercepció

Dramatizálás szerepe a fejlesztésben:  érzelmileg hat a gyerekre  párbeszédre serkent  emlékezet, kreativitás fejlesztése  mimika használata, önismeret, önértékelés fejlődése  alkalmazkodás másokhoz Irodalmi nevelés területei:  népi mondókák  mozgással kísért mondókák  bábozás  dramatizálás Az irodalmi nevelés főleg irodalmi élményt nyújt, de beépíthető bármilyen képesség fejlesztésébe. Az irodalmi nevelés gyakorlati szervezésénél az alábbiak szerint járjunk el: A kezdeményezés helye lehet állandó meghitt sarok vagy rész a csoportszobában, kísérheti állandó közös „ceremónia” /eszközök elővétele, egy mondóka, varázslat, utazás, gyertyagyújtás, stb./. A gyerekek elhelyezése olyan legyen, hogy jól láthassanak bennünket, az esetleges eszközöket. A gyermekcsoport és az irodalmi anyag ismeretében mi döntsük el, hogy a csoport milyen arányú részvételét tartjuk a legcélravezetőbbnek. A csoport teljes részvétele pl. bábműsor vagy filmvetítés során indokolt, mesehallgatáskor is kívánatos. Ugyancsak az egész csoport hallgatja, amikor altatás előtt verselünk, mesélünk. A mozgással kísérhető gyermekversnek nem árt a játékzaj. Képeskönyvet nézegetni, képekről beszélgetni, dramatizálási kellékeket készíteni kis csoportokban jó. A gyerekek bábozása, meserészletek megjelenítése maga is játék, tehát kiscsoportos spontán együttlétet kíván. A mondóka, vers és mesemondás során a hangsúly a szöveget mondó, a gyermekekkel játszó felnőtt kapcsolatteremtő beszédén, cselekvésein van. Mágnesek síkfigurák és síkbábok már mozgékonyak, így ismétléskor már a gyerekek is eljátszhatják a cselekményt vagy szabadidőben is játszhatnak a figurákkal, esetleg ők maguk is találhatnak ki részleteket a meséhez. Ugyanez mondható el, sőt a mozgás és mozgatás még nagyobb szabadságát adják az ujj- és kesztyűbábok. A térbeli elhelyezkedés fokozza a mozgásélményt, a látványt. A báb érzelmileg közel áll a gyermekhez, megszólítja őt, empatikus képességét fejleszti. Az eszköztárat gazdagítják a jelzésértékű díszletek, fejdíszek, jelmezek, melyekkel az ismert mesét dramatizálhatják a gyermekek. Az anyagválogatást meghatározza a gyermekek életkora, érdeklődése és az egyéni ízlésünk, tapasztalatunk. A 3-4 éves korosztály az ölbeli ringatók, mondókák iránt fogékony, melyet az óvónő egyénileg játszik a gyerekkel. Ez a pozitív érzelmi kapcsolat kialakításában is lényeges segítséget nyújt. Az ütemes ringatás, lovagoltatás, höcögtetés, a kiolvasók, mozgásélményt is nyújtanak a gyermeknek. Versek közül a ritmusos, rövid, csattanós versek javasolhatók, melyek könnyen tanulhatók, közérthetőek. Jól alkalmazhatók a felelgetős mese-mondókák, valamint az állathangutánzó mondókák, melyek nyelvezete egyszerű. 30

Mesék közül ajánlható az első időkben a halmozó és láncmesék, valamint az állatokról szóló, egy szálon futó cselekményű egyszerű mesék, valamint kitalált történetek. Összességében 8-10 mondóka és vers megismerése és majd ugyanennyi csak meghallgatásra javasolt, és 10-12 mesével ismertessük meg őket. Alapozzuk meg a könyvhöz való pozitív viszonyukat. Szívesen lapozgassák, nézegessék, épségét óvják, becsüljék meg. A 4-5 éves korú gyermekeket már a 2-3 versszakos, játékos, állatokról, gyermekekről szóló, ünnepekhez, évszakokhoz, környezetükhöz kapcsolódó versek érdeklik. Legyen ezek gyakorlása játékos, esetlegesen mozdulatokkal kísért. Kapjanak helyet a vidám, komikus versek is. Az év során összesen kb. 7-8 ilyen verset sajátítanak el, illetve ezek mellett még 3-4 kiolvasót, ütemes mondókát is. A mesék cselekménye bonyolultabb lehet: egy-két központi cselekményszálra épülhet. Meríthetünk a magyar népmesekincsből, és a nemzetközi gyerekirodalomból. A mesékben szerepelhetnek állatok, egzotikus vidéken élő állatok is. Egyszerű elbeszéléseket, reális történeteket is mondhatunk, melyek témája a gyermek előtt ismert: hozzájuk közel álló természeti-társadalmi jelentések irodalmi feldolgozása. Az év során 12-14 ilyen új mesét ismertessünk meg velük, többszöri ismétléssel. Az ismert meséket már legyenek képesek felismerni, tudják folytatni. Az 5-6-7 évesek versanyagához a magyar és külföldi költők igényes, hosszabb lélegzetű gyermekverseiből válogathatunk. A versek témaköre kiszélesedhet, de a gyermekkor ismeretanyagára, élményvilágára támaszkodjék. Hassa át a verseket a zeneiség, a ritmikusság, az érzelmi telitettség, a költői képek kifejezőereje, hangulata. Válasszunk több verses mesét, melyet igen könnyen tanulnak, s szívesen hallgatnak a gyerekek. Év végéig 14-15 verset ismertessünk meg, s ezek mellett még 5-6 kiszámoló, párválasztó, felelgető, csúfolódó, csapatokban is hangoztatható tréfás mondókát. A mesék fő gerincét a magyar népmesekincsből és gyermekirodalomból válasszuk, ezt egészítsük ki a nemzetközi gyermekirodalomból választott igényes mesékkel. A mese szereplőinek köre bővüljön a fantasztikus meselakokkal. Mesélhetünk folytatásokban is meseregényekből részleteket, ez az emlékezet, felidézés fejlesztésére kiváló alkalmat teremt. Az év során 15-20 mesét ismertessünk meg a gyerekekkel. Ezeket már el is bábozhatják, dramatizálhatják. A fejlesztés során elérendő szint óvodáskor végére: célunk:- a könyvet, irodalmat, mesét, verset szerető, értő gyermekek nevelése, - Érezzék meg a versek zeneiségét, hangulatát, - Éljék át a mese szereplőinek örömét, bánatát, félelmét és azok feloldását. - Segítse elő a szép magyar beszéd fejlesztését, a helyes kiejtést, ismerkedjenek meg népies szófordulatokkal, kifejezésekkel. - Tudjanak bátran, önállóan kiállni és egyéni sajátosságaiknak megfelelően előadni valamit. - Fejlődjön ki a pontos szövegmegértés. - Legyenek képesek ismert meséket eljátszani, dramatizálni, elbábozni. - Legyenek képesek megkezdett mesét befejezni vagy képről önállóan mesélni. - Tudják emlékezetből felidézni az ismert mesék lényeges cselekményfordulatait. - Folyamatos kapcsolatot tartsanak a könyvekkel, majdan később olvasókká váljanak, hogy még több értéket közvetítsen számukra. Az irodalmi nevelés során szükséges eszközeink:  Igényes szép meséskönyvek, verseskönyvek, megfelelő számban illusztrációkkal.  A meglévő bábkészletek, s azok folyamatos megújítása, karbantartása.  Ujjbábok, terménybábok, síkbábok folyamatos készítése. 31

és

ízléses

 

Változatos anyaggyűjtés a természetből és a mindennapi életből, melyek alkalmasak a megszemélyesítésre. Dramatizáláshoz fejdíszek, kiegészítők, egyszerű díszletek, melyek szükségesek a történetek érthető megjelenítéséhez.

VI.3. Rajzolás, mintázás, kézi munka A tevékenység célja: - A gyermek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése - A gyermek tér-, forma-, szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Az óvodapedagógusok feladatai: - A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. - A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. - Az alkotó-alakító tevékenység differenciált fejlesztése. Az esztétikus környezet nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermekeket megismertesse a világ, a környezet szépségeivel A művészeti tevékenység feladata a kreativitás, az alkotó gondolkodás, cselekvés kialakítása. Ennek kialakulását szolgálják az óvodában a nyugodt légkör, a szabad tér, nagy mozgáslehetőség, a megfelelő tárgyi és személyi feltételek. Lehetőséget kell adni a gyermekeknek, hogy érzéseiket, gondolataikat ki tudják fejezni manuális tevékenységeikben. Sohasem szabad sémákat adni, a gyermek maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit. A művészeti tevékenység az óvodában az esztétikai nevelés fontos építőköve. Feladatunk a valóság szépségeinek felismertetése környezet megfigyeltetésével és a művészet eszközeivel. A szép iránti fogékonyság felébresztése, a szép élvezetének és a kifejezés képességének megalapozása, a gyermek érzelemvilágának gazdagítása. Ennek mi az alapjait rakjuk le az óvodában. A közösen átélt élmények alapján a rácsodálkozás, a felfedezés lehetőségével késztessük a gyermeket a formai, színbeli tulajdonság megfigyelésére. Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak, így óriási lehetőségünk van a gyermeki személyiség formálásában, olyan ember formálásában, aki igényli az esztétikumot, azt befogadja, szépet hoz létre és a környezet esztétikus alakítására is képes. Feladatunk, hogy mindehhez biztosítsuk a megfelelő helyszíneket az óvodában. Fontos, hogy a gyermek környezete esztétikus, nyugalmat árasztó legyen. Biztosítanunk kell tehát a helyszíneket: - csoportszobát - az udvart - a természetet - az épített környezetet (múzeum, műterem, színház, műhelyek) A csoportszobában legyen olyan hely, ahol a gyermek nem szervezett tevékenységek során is tevékenykedhet. Asztal, polc, ahol elhelyezzük a nem balesetveszélyes anyagokat, eszközöket. Ilyenek a zsírkréták, papírok, ceruzák, gyurma, dobozok, textilek, filctollak, ollók stb. Szervezett tevékenységeknél változatossá kell tennünk a helyszínt. Nem kell mindig az asztalon dolgozni, lehet a földön, táblán, szőnyegen. Az elkészült munkáknak megfelelő helyet kell biztosítani a csoportszobában. Munkáikat jól láthassák a szülők is, ezért a faliújságon tegyük láthatóvá. Láthassák a gyermekek is, fontos hogy egymás munkáját is megnézhessék. 32

Az udvar szintén esztétikus és jól elrendezett legyen. Lehetőséget kell adni az aszfaltrajznak, a várépítésének. Lehet az udvaron is tevékenységeket szervezni, a feltételeket meg kell teremteni (asztal, tábla, padok, székek stb.) A természetben szervezett kirándulás lehet a terméskellék gyűjtése. Lehetőségeink szerint vigyük el a gyermekeket színházba, múzeumba, műterembe, kiállításra. (helytörténeti múzeum, helyi festők műhelyei). A helyszín mellett nagyon fontos, hogy biztosítsuk a megfelelő tárgyi feltételeket is. Mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag, eszköz, amivel fantáziájának megfelelően dolgozhat. Gyűjtsünk olyan tárgyakat a csoportban, amelyeken egyszerű díszítő elemeket fedezünk fel. Ehhez legalkalmasabb a népi kerámiák, szőttesek, faragott munkák. Legyen a csoportban egy olyan sarok, ahol ezeket gyűjtjük és díszíti a környezetet is. Személyi feltételeken elsősorban az óvodapedagógust, a pedagógiai asszisztenst és a dajka nénit értjük. Legyenek igényesek környezetükre és önmagukkal szemben. A tervezésnél figyelembe kell vennünk a gyermekek fejlettségi szintjét. Maga a tevékenység, - s ennek az öröme a fontos, nem a mű, hanem az eredmény. Ezen tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel az egyén fejlettségekhez és képességekhez igazodva segítik a képi, plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény - és fantáziavilág gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. A gyermekeket nem lehet egy szintre hozni. A tevékenységek lehetnek mikro csoportos vagy egyéni kivitelezésűek. A tervezésnél figyelembe kell venni: - az életkort és képességet, - a fejlesztés célját, feladatát, témát, technikát és módszert. Két dimenzióban dolgozunk síkban és térben. A célok, feladatok, témák, technikák, 3-7 éves korig fejlettségtől, kortól függően magasabb szintűek. 3-7 éves korig a fejlettségtől függően a feladatok magasabb követelményeket állítanak a gyermekek elé. A fejlesztés tartalmának megvalósítása 5 fő területen történik:  firkálás,  ábrázolás,  kézművesség,  díszítés,  építés. A fejlesztés során elérendő szint óvodáskor végére: Síkban CÉLOK Megfigyelő és koncentráló képesség fejlesztése Formaérzék fejlesztése és megszilárdítása

Arányérzék fejlesztése

FELADATOK Figyelem összpontosítás, majd a megfigyelt feldolgozása

tulajdonságok

Azonosságok, különbözőségek felismerése, alkalmazása. Egy-egy tulajdonság alaposabb tanulmányozása (szerkezeti, részletek, tömeg, méret, mozgás szín, karakterjegyek, alakzatok szimmetriájának érzékelése) Mozgás-formaváltozásnak megragadása, leképezése, szimmetria, ritmikusság, aszimmetrikus alakzatok leképezése Kisebb-nagyobb, alacsonyabb – magasabb, rövid – hosszú, vékony – vastag Különböző alakzatok egymáshoz viszonyítása méret-tömeg szerint. 33

Lényegesebb részek észrevétele és leképezése. Egy alakzaton belül a részek arányainak észrevétele leképezése Téri tájékozódó Jobbra-balra, középen, függőlegesen-vízszintesen képesség fejlesztése Képelemek téri rendezése, mozgás jelzése.Képelemek felhasználása. Téri kifejezések megfogalmazása. Előtér, középháttér szerinti képelemek rendezése (közel-távol, lent-fent) Színérzék fejlesztése Szín és tárgy szín és hangulat, szín és érzelem összekapcsolása, színek meghatározása, tónuskülönbségek, színek, formák összefüggése. Formákhoz, hangulathoz illő színek. Képzeletfejlesztés, Belső képek, képzetek kialakítása. fantázia fejlesztés Emlékképek felidézésével elképzelt alakok, jelenetek, helyszínek alkotása. Közvetlen megfigyelés alapján formák meglátása. Ritmusérzék fejlesztése Forma, nagyság, szín szerinti ritmusképzés, bonyolultabb ritmusképletek készítése 2, majd 3 szempontot használjanak fel (szín, forma, nagyság, forgatás) Képi, logikai Képelemek elemi rendezése. komponáló képesség Képelemek rendezése a cselekmény, ill. a köztük lévő viszonyok fejlesztése kifejezésével. A felület és a ritmus összhangjának megteremtésével. Technikai képesség Eszköz-anyaghasználat, alaptechnikák használata jártasság szintjén, fejlesztése új technikáknál a tájékozódás szintjén való tevékenység. Alaptechnikák jártasság szintjéhez közeli, kevert technikák jó színvonalú, egyéb technikai ismerkedési szintű alkalmazása. Mozgáskoordináció Tevékenységek folyamán alakul ki a helyes eszközhasználat, helyes (látás és mozgás) a kéz testtartás, célszerű, gazdaságos eszközhasználat, anyagkezelés. izmainak erősítése Megfigyelő és Megadott szempontok szerint. koncentráló képesség Figyelemösszpontosítás megadott és önállóan választott szempont fejlesztése szerint, majd megjelenítése téri formában. Formaérzék fejlesztése Azonosságok, különbözőségek, alapformák (gömb, henger, lapított testek) díszítő elem összevetése. Szabályos és szabálytalan formák felismerése, készítése, gömbölyű, szögletes és szabálytalan alakzatok készítése. Az egyes alakzatokra jellemző vonások, részekből való komponálás tökéletesítése (bemélyedő, negatív, kiemelkedő pozitív forma) Arányérzék Nagyság- tömegrelációk (lapos-gömbölyű, szögletes, hengeres, sovány, kövér, tömzsi, nyurga. Nagyságviszonyok érzékelése, felismerése (becslés-mérés). Nagyság és tömegviszonyok. Arány és funkció közötti kapcsolat. Nagyságviszonyok valóságnak megfelelő megjelenítése egy alakzaton belül, több alakzat közötti arány-nagyság tömegviszonyának megállapítása. Téri tájékozódó Relációk a térben, téri helyzetek megtapasztalása. Tárgyak képesség fejlesztése elemeinek, téri helyzetének felfedezése, alkalmazása. A valóság térelemeinek megjelenítése, többnézetű formák mintázásának megpróbálása. Téri irányok és műveletek közötti összefüggés alapján tömbből való alakítás. A tervezett forma megmunkálása az anyag tulajdonságainak alapján. Anyagforgatás, eszközök kezelése, eredmények beépítése a munkába. Talajon szétterjedő építmények készítése (vízszintes, ferde, jobbra, balra, oldalra, egymás mögé, 34

elé. Téri képi emlékezet, Valóságos térformák felidézése, képzetek elemi alkalmazása. képzelet, belső látás és Tárgyak és eszközök készítése egyszerű építmények elképzelése, képzettársítási megépítése. Mesterséges térformák felidézése, alkalmazása. képesség fejlesztése Összetettebb tárgyak, eszközök tervezése, díszítése képlékeny anyagokból makettek készítése. Tárgyak, eszközök tervezése. Téri - képi-logikai Alapformák összeillesztése, fejlesztése térformák egymáshoz komponáló képesség rendelése. Tömeg, súly, alakzat, egyensúlyi helyzet tapasztalása. Alapformák felismerhető alakzattá történő rendezése. Formák célnak és anyagnak megfelelő alakítása, építmények összeállítása a funkció figyelembevételével.

Esztétikai érzékenység Esztétikai fogalmakkal való ismerkedés. Az esztétikai tartalmak fejlesztése felismerése az elkészült munkában, szóbeli kifejezésük. Esztétikai fogalmak helyes használata és esztétikai tartalmak szerinti tervezés.

VI.4. A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység célja: - A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti-emberi – tárgyi világ értékei iránt. - A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér – és síkbeli szemléletének alakítása. - Környezetünk értékeinek felfedezése a mindennapi tevékenységek során. - A környezeti kultúra létrejöttét kell kialakítani, a környezeti kultúra életmód, gondolkodás, viselkedésmód, védelem, fejlesztés, mértéktartó felhasználás, szemléletváltás. -

A környezetvédelem és a természetvédelem napjaink egyik leggyakrabban előforduló témája. Egyre többen döbbenek rá, hogy a természet adta kincsekkel az emberiség súlyosan visszaélt. Az emberiség régebben szinte még együtt lélegzett környezetével, a legfontosabb törvényszerűségeket a természetből merítette. Tudása nem elvont tények, hanem gyakorlati tapasztalatok formájában őrződött meg. A következő generációk jövője, léte függ attól, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel, viselkedés kultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak természeti és társadalmi környezetükhöz.

- A környezeti nevelő munkánkban törekednünk kell arra, hogy kialakuljon a megfelelő értékrend, a környezettudatos életvitel. - A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. A gyermeki jellemzők a rácsodálkozás, az erős tevékenységi vágy, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, a személyes kipróbálási vágy, az állandó tettre kész 35

cselekvőkészség, mind tapasztalatszerzésnek.

kedves

formája

a

tevékenységeken

keresztül

történő

- A különböző természeti (óvoda, kert, rét, erdő, folyópart, stb.) és társadalmi, környezeti (múzeum, könyvtár, vadaspark, állatkert stb.) helyszínek élőlényeiről, tárgyairól, jelenségeiről ugyanis pozitív vagy negatív tapasztalatok birtokába jut az óvodás. Ez komplex, kötetlen tevékenység, ami szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre kell építenünk. - A környezeti nevelés egyik lényeges jellemzője a gyermeket körülvevő világ felfedezési, megismerési lehetőségének biztosítása. Ez vonatkozik a módszerek, helyszínek, megközelítési módok, szervezeti keretek sokoldalúságára. A tevékenység feladatai:  Fejlesztjük érzékeléseiket, észlelésüket, megfigyelőkészségüket, emlékezetüket, képzeletüket  Formáljuk gondolkodásukat, beszédüket  Alakítjuk a kulturált magatartás szokásait  Fejlesztjük a természeti, társadalmi környezet iránti esztétikai fogékonyságukat, érzelmi viszonyukat. Mindezekkel hozzájárulunk a személyiség sokoldalú fejlődéséhez.  Olyan viselkedésformák kialakítása, gyakorlása, melynek segítségével elsajátíthatják az élő természet megfigyelésének módját  Olyan ökológiai szemléletmód kialakítása, amely lehetővé teszi: „ A természetben mindenre szükség van „ elfogadását.  Együttműködési készség, beleélő, beleérző képesség fejlesztése. A környezeti nevelésben alkalmazott módszereink között megtalálhatók a hagyományos pedagógiaiak: a beszélgetés, szemléltetés, magyarázat. Helyet kapnak a természettudományos ismeretszerzések is: megfigyelés, leírás, vizsgálódás – kísérlet, mérés, összehasonlítás. Megfigyeléssel: A gyermekek megfigyelő és gondolkodási készségeiket fejlesztjük. Az élettelen tárgyak, egyszerű természeti jelenségek, időjárási elemek, élőlények stb. érzékszervekkel felismerhető tulajdonságairól, folyamatosan többféle helyszínen, lehetőleg játékos tevékenység közben, különböző „töltésű” megközelítésben szereznek tapasztalatot. Leírás: módszereivel, vagyis a megfigyeltek rajzos ábrázolásának, illetve szóbeli megfogalmazásával is kapunk visszajelzést a gyerekek megfigyelőképességének, beszédfejlettségének szintjéről, s hozzájárulunk a kommunikációs készségük fejlődéséhez. Kísérlet: a szabadban nehezen megfigyelhető néhány jelenségről csoportszobai körülmények között vizsgálódással juttatjuk őket tapasztalatokhoz. (pld. csiráztatás, hajtatás) Mérés: főként a matematikai nevelésre jellemző, de gyakorlásának helyszínei az óvoda kert, az ott élő fák virágok. Ez is jelzi a környezeti nevelés és a matematikai nevelés szoros kapcsolatát, a komplex óvodai tevékenységek létjogosultságát. A környező világ megismerésének helyszínei: Csoportszoba, óvoda kert, vadaspark, múzeumok, könyvtárak, arborétum, s közvetlen környezetünk. Csoportszoba, természetsarok, amely alkalmas a folyamatos vagy alkalomszerű megfigyelésre. Akvárium alkalmas ökológiai gondolkodásuk megalapozására. Esztétikai élményforrás. A természetsarokban jelen vannak még az éppen megfigyelt természeti 36

jelenségeket ábrázoló vagy azokról szóló ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok, verses-mesés kötetek, s az általunk összegyűjtött anyagok, termések. Óvoda-kert: itt találkoznak az élő – élettelen természettel. A közvetlen tapasztalatok, a folyamatosság fokozza az érdeklődést. Erősíti az óvó – védő, odafigyelő magatartást. Lehetőséged ad az emberi beavatkozások megfigyelésére. A növény és állatfaj ismereteiket gyarapítja. A kertészkedés fejleszti a gyermekek együttműködési képességét, önállóságra, önbecsülésre, teljesítésre készteti őket. Vadasparkok, arborétumok: a kimagasló jelentőségű természetvédelmi szerep mellet ellátnak környezeti nevelési, tudományos kutatási s ismeretszerző feladatokat is. Lehetőség van magatartásformák gyakorlására is. Meg tudnak figyelni ökológiai összefüggéseket, törvényszerűségeket. Múzeumok, könyvtár: társadalmi környezet részei, szobai helyszín. A kiállítási tárgyak, szemléltető eszközök. Tapasztalatot szereznek a tárgyak nagyságáról, formájáról. Működéséről. A múzeumi séta alkalmas a társadalmi környezetben való viselkedési módok gyakorlására, az emberi kapcsolatok változatos formáinak megismerésére. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Társadalmi környezet: Ismerjék, bátran mondják nevüket, szüleik nevét, foglalkozását, legyen munkájukról elképzelésük, ismerjék lakásuk címét. Tudják, családjukba kik tartoznak.  Ismerjék az óvoda dolgozóit, az óvoda helyiségeiben, udvaron igazodjanak el.  Ismerjék az óvoda székhelyén lévő intézmény rendeltetését, helyét, pld. posta, iskola, orvosi rendelő, rendőrség stb.  Ismerjék és nevezzék meg környezetük sötét és világos színeit, tárgyak, jelenségek közötti néhány feltűnő összefüggést.  Készség szintjén ismerjék a közlekedés tanult szabályait, tudják csoportosítani.  A testrészeket, az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják. Igényesek legyenek testük tisztántartására.  Ismerik a helyes viselkedési szokásokat, szabályokat kirándulások, múzeumi látogatások során.  Tudják a természeti jeles ünnepek jelentőségét, a legfontosabb néphagyományőrző ünnepek jelentését. Természeti környezet:  Tudják felsorolni az évszakokat, legjellegzetesebb sajátosságait.  Felismerik a napszakot, a reggelt, estét.  Ismerik a növény fogalmának tartalmát, tudják a fa, bokor, virág, fű, zöldségfélék nevét. A növények magból fejlődnek, ápolást igényelnek. Tudják, hogy a gyümölcsök hol teremnek és fogyasztás előtt meg kell mosni őket. Legyenek tisztában azzal, hogy az időjárás és a növények fejlődése között összefüggés van. Ismerjék a legfontosabb növényápolási munkákat és végezzék azokat, elsősorban a kertben.  Az általuk ismert állatokat csoportosítják a szerint, hol élnek. A házi szárnyasokat külső jegyeik, hasznosságuk alapján összehasonlítják a többi madárral.  Észreveszik a megfigyelt természeti jelenségekben néhány egyszerű összefüggést. 37

Sokat adhatunk az óvodás gyerekeknek és sokat is kell adnunk. Ki kell tárnunk előtte a szépséges világot, hadd csodálkozzék rajta. A külső világ megismerési folyamatában és a természet közelségéből fakadó élmények – eljuttatják a gyermeket a természettel való együttélés harmóniájához. Az óvodapedagógus feladatai: - A tevékenységek szervezeti formáinak differenciált megteremtése. - A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat – és ismeretszerzés során. - Környezetünk értékeinek felfedezése. - Környezettudatos magatartásra nevelés. A matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése, nem választható el a környezet megismerésétől, és lehetőséget teremt a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Az óvodai életben a matematikai tartalom mindent átfog, áthat, és állandóan jelen van. A tevékenység célja: hogy megteremtsük annak lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek képességeik, alakuljon ki bennük pozitív viszony a későbbi matematikához, hogy közben, többször megélhetik, átérezhetik a felfedezés, a rátalálás, a felismerés, a tudás örömét. Az óvodás gyermekek matematikai tapasztalatszerzése A tevékenységközpontú pedagógia nagy jelentőséget tulajdonít az aktivitásnak, az együttműködésnek és a tevékenységekben elérhető eredményeknek. Az óvodában az életkori sajátosságok miatt a matematikai tapasztalatszerzés több formája valósul meg: a, Utánzásos – minta – modellkövető: Az óvodás gyermekre a cselekvéses, látványos elemek hatnak leginkább, a verbális megnyilvánulások önmagukban kevésbé késztetnek utánzásra, viszont egységben egymás hatását erősítik. b, Spontán játékos tapasztalatszerzés: A spontán játékos tapasztalatszerzés hatása maradandó, de az összefüggő ismeret megszerzéséhez nem elegendő. A gyermek játéka gazdag lehetőséget kínál a matematikai tények, összefüggések felismeréséhez. Ezeket a spontán helyzeteket nem célszerű befolyásolni, hiszen itt a gyermek érdeklődését maga a játék köti le. Ezekre a megfigyelésekre építjük a tevékenységeinket. c, Óvodapedagógus által irányított megfigyelés: Környezetben tett séták, kirándulások, valamint komplexitás más tevékenységekkel (ének, mintázás, kézimunka, testnevelés stb.) d, Gyakorlati probléma – és feladatmegoldás: Az „aha” élmény átélése, a próbálkozva felfedező tanulással rögzíti a felismeréseket, benyomásokat a gyermek. Fontos a szabad tér a próbálkozásokhoz, a kevés tiltás. e, A gyermeki kérdésekre adott magyarázatok: A gyermek kérdezési kedvét nagyban befolyásolják ismeretei. Ezért a hiányos tapasztalatok pótlása, a meglévők gazdagítása, az emlékezet fejlesztése kedvezően hat a kérdezési kedv kibontakoztatására. A gyermekek már az óvodába kerülés előtt a családban (bölcsődében) felfigyelnek a dolgok minőségi, mennyiségi összetevőire. Az óvodai nevelésnek építenie kell ezekre a korai tapasztalatokra is. 38

A matematikai tapasztalatok szerzése során a fejlesztés lehetőségei: - Különbségek, azonosságok észlelése (látás, hallás, tapintás alapján) felismerése - testek és síkmértani formák megkülönböztetése (háromirányú és kétirányú kiterjedés) - téri tájékozódás (lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul) - számosság, relációk (több, kevesebb, ugyanannyi) - analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése, összehasonlítás, megkülönböztetés, általánosítás, konkretizálás - tárgyak jellemzése tulajdonságaik felsorolásával (elvonatkoztatás) - csoportosítás minőségi, mennyiségi tulajdonság szerint - csoportosítás minőségi, mennyiségi összefüggések felismerése - ok-okozati, időrendi sorrend eldöntése képek sorba rakásával - osztályba sorolás (pld. kutya, macska-állat) - becslés, párosítás, bontás - mértékek (terület, térfogat) vonalak megfigyelése (egyenes, ferde, nyitott, zárt) - térbeli tájékozódás (nagymozgás térben, tükörben, testrészek mozgatása párhuzamosan, ellentétesen stb.) Társas, közösségi tevékenység: - Naposi munka. - Matematikai észlelés, megfigyelő képesség fejlesztése (párosítás, hozzárendelés, hiányok felismerése). - Memória, emlékezet fejlesztése. - Családi ünnepek. - Születésnap – várakozás, készülődés, az évek számának gyakorlása, gyertyák száma, az ajándék nagysága stb. - Hagyományápolás. - Olyan tevékenységközpontú élményhez juttatja a gyermeket, amely jelentős szerepet tölt be a matematikai identitás szempontjából pld. szövés, fonás, mozgásos, dalos játékok, kiolvasók, rigmusok, lakodalom, disznótor eljátszása, számolása, a nagyság, hosszúság tudatos észlelése ösztönzi a gyermeket. Munkatevékenység: - Öltözködés - Megfelelő cipőhúzás, észre veszi, ha fordítva húzta fel, észleli, ha a ruhanemű nagy vagy kicsi. Hiányzó elemeket fedez fel (leszakadt gomb, félregombolás). A kialakított sorrendet igyekszik követni öltözéskor, vetkőzéskor. Egymás ruhaneműinek, cipőinek próbálgatás (kicsi-nagy). Étkezés: - A kapott, szedett étel sok vagy kevés, a kenyérszelet kisebb – nagyobb. - Számba veszi az evőeszközöket, az asztalánál ülő társait, a hiányzókat. Ki mennyit evett vagy semmit nem evett? Teríték leszedésekor az összetartozó edényeket együvé rakja.

Tisztálkodás: - A fogmosó poharak eltérő térfogata. Hosszú ruhaujj feltűrése. Tudja, hogy rövid vagy hosszú a haja. A szappan mérete. A letépett WC papír hosszúsága. Észreveszik, ha elfogyott vagy hiányzik valami. Szabadidős tevékenység: - Négyes funkció: lazítás, szórakozás, fejlődés, kapcsolatok bővítése 39

-

Szabadidőben a gyermek kipróbálhatja választási lehetőségeit, megmérheti önmagát, felmérheti a közösségben elfoglalt helyzetét. Szabadidőben mindig biztosítsuk a matematikai játékok feltételeit (pld. társasjátékok), játszanak szabályjátékokat, találós kérdéseket, barkochba játékot.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Vegyék észre a minőségi eltéréseket (kisebb-nagyobb, hosszabb-rövidebb, alacsonyabb – magasabb, könnyebb – nehezebb, szélesebb – keskenyebb)  Észleljék a mennyiségi eltéréseket (sok, kevés, több, kevesebb, semmi, valamennyivel több), relációk verbális megfogalmazása.  Számlálás, csoportosítás, bontás, párosítás,  Testek és síkmértani formák megkülönböztetése (3-2 kiterjedésűek) kör, háromszög, négyszög, gömb, kocka  Becslés, összemérés:  Ismerjék az egyenes, ferde, görbe, nyitott, zárt vonalat  Térbeli tájékozottság, saját testének ismerete a térben, testrészek feletti uralom (emeld fel a jobb kezed)  Az óvodáskor végére alakuljon ki a mozgáskoordináció (kéz, láb, szem-kéz), a finommotorika (tépés, vágás), a szándékos figyelem, a figyelem összpontosítás 5-15 percig, megosztása 2-3 dolog között, figyelemátvitel egyik dologról a másikra.  Analizáló, szintetizáló képesség, általánosítás, konkretizálás képességének kialakulása.  Ok-okozati összefüggések meglátása, verbális megfogalmazás.  Feladattudat, feladattartás, a befejezésre törekvés.  Megfelelő munkatempó, önfegyelmezés, önellenőrzés, képességének kialakulása  Alkalmazkodó képesség, döntés képesség, problémahelyzetek megoldására törekvés Szoros a kapcsolat a matematikai nevelés és a nevelés többi területe között. Kiemelkedik a környezet megismerésére neveléssel való erős kötődés, amely segíti a gyermek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozását, értelmi, érzelmi fejlődését.

VI.5. Óvodánk kiemelt referencia területe, egyben a jó gyakorlata: A „Jó gyakorlat” címe „Add a kezed és kinyitjuk a világot” külső világ tevékeny megismerése

A „Jó gyakorlat” célja  Környezetünk értékeinek felfedezése a mindennapi tevékenységek folyamán  A környezeti kultúra létrejöttét kell kialakítani már óvodás korban – a környezeti kultúra ugyanis életmód, gondolkodás, viselkedésmód, védelem, fejlesztés, mértéktartó felhasználás, szemléletváltás.  Tágabb cél: a környezetet tisztelő emberré nevelés, azaz a természeti, az épített, társas – társadalmi környezet érdekében szükséges ismeretek és tudás, magatartás minták, értékek és életviteli szokások elsajátítása, megtartása.  Nyitottság, befogadóképesség megalapozása a környezettudatos szemlélet kialakításához.  A közvetlen élményszerzések segítik a környező világ jellemzőinek felfedezését, megszeretését és megóvását. 40

 A közvetlen megfigyelések, tevékenységek fejlesztik a gyermekek értelmi, érzelmi, testi képességeit. A célcsoport bemutatása (korosztály, speciális célcsoport)  A vegyes életkorú gyermekcsoportokban (3-6 éves gyermekek) eredményesen alkalmazható: befogadóvá tenni a természet szeretetére, megóvására, környezettudatos életre.  Mindezen túl a szülők szemléletformálása: szülők tevékeny részvételével, együttműködésével programjaink megvalósítása. A „Jó gyakorlat” megvalósításának alapvető feltételei    

Az óvodapedagógusi kompetenciák, attitűdök. Innovatív, ökológiai szemléletmód. Együttműködési készség fokozása. Továbbképzéseken szerzett ismeretek, meglévő tárgyi eszközök tudatos alkalmazása a „Jó gyakorlat” működtetéséhez.

A „Jó gyakorlat” szakmai, pedagógiai jellemzői A „Jó gyakorlat” működésének leírása:  A „Jó gyakorlat” alkalmazásával élményszerű ismeretszerzés.  Szemléletváltozás szükségességének elfogadtatása a nevelőtestület, szülők, nagyszülők körében.  Nyitottság az új dolgok iránt, folyamatos ismeretbővítés.  Ahol hangsúlyos részt kap a nevelési programban és a szakmai – munkaközösségi munkában a környezet szeretetére, megóvására, megismerésére való törekvés.  Ahol elkötelezett, környezettudatos pedagógus neveli a gyermeket, mert az együtt cselekvés, a példamutatás, hangsúlyos szerepet kap a rendezvények során.  A „Jó gyakorlatunk” bemutatja a helyi civil szervezetekkel való hatékony együttműködést, a külső támogatói közösségek bevonásának lehetőségeit.

Az újszerűség rövid bemutatása „A Föld ki tudja elégíteni mindenki szükségletét, de nem tudja kielégíteni mindenki kapzsiságát.” (E. Fromm)  Tudatosan úgy élni, hogy fenntartható legyen ez az élet – világ.  A kisgyermek elsősorban a mesét szereti és a játékot, s ha ez így van, akkor a környezeti nevelés is elsősorban mese és játék kell, hogy legyen.  Újszerű a közvetítő pedagógusi attitűd, melyet a természet szeretete, tisztelete vezérel.  Újszerű a közvetítő módszertan, mely a körülöttünk lévő világ közvetlen megismerésére épül.

41

A „Jó gyakorlat” és a referenciaterület kapcsolata  A környezeti nevelés egyik lényeges jellemzője a gyermeket körülvevő világ felfedezése, megismerési lehetőségének biztosítása. Ez vonatkozik a módszerek, helyszínek, megközelítési módok, szervezeti keretek sokoldalúságára.  A világ megismerhető:  analitikus, holisztikus módon  értelmi, érzelmi töltéssel  természeti környezetben óvodán belül és kívül  „Jó gyakorlatunk” a kulcskompetenciákat kiemelten fejleszti.  A szociális kompetenciákat kiemelten fejlesztő programunk, egy-egy kirándulás, olyan élethelyzetet teremt, melyben a kisgyermek ráérez arra, hogy segíteni kell a kisebbeknek, a gyengébbeknek. Kiváló közösségformáló lehetőségek a közösen szerzett élmények, melyeket a mindennapok folyamán áthagyományoznak a játékba a gyermekek.  A közvetlen tapasztalatszerzések közvetlenül kapcsolódnak a logikus gondolkodás fejlesztéséhez, az ok-okozati összefüggések megláttatásához.  A természetben rejlő lehetőségek tárháza széles színtere lehet azoknak a tevékenységformáknak, melyeket korábban csak a csoportszobában kezdeményeztünk pl.: körjátékok, versenyjátékok, mesélés, festés, rajzolás. A „Jó gyakorlat” eredményeinek bemutatása  A „Jó gyakorlat” eredményességét igazolják a pedagógusok, gyermekek, szülők közös, aktív részvételét a kiemelt programjainkban.  A kiemelt programok ünnepnappá váltak a gyermekek és felnőttek számára.  Új hagyományt teremtettünk:  A környezettudatos nevelés eredményei:  Szelektív hulladékgyűjtés  Papírgyűjtés  Gyűjtőakciókban részvétel (kupakgyűjtés, „tapossa laposra”)  Madárbarát óvoda  Egészségnap szervezése  A programokban a gyermekek, szülők aktív részvétele, ezáltal szemléletváltás.

VI.6. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc A tevékenység célja:  A közös éneklés, a közös énekes játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága.  A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Az óvodapedagógus feladatai:  A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő kiválasztása  A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.  A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal.  Néphagyományok megismertetése. 42

A zenei nevelést már születéstől kell kezdeni. A zene hatása olyan emberformáló erő, mely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását. A gyermek általános fejlődésére a zenei nevelés hatást gyakorol, mert a zenei nevelésnek sajátos formáló ereje van. Minden népzenei nevelésének a saját néphagyományokból kell kiindulnia. A szülői ház, bölcsőde, óvoda feladata, hogy a gyermekeket korán, tervszerű módon fejlessze és fogékonnyá tegye a zene, az ének iránt. A gyermek a zene hatására érzelmileg kiegyensúlyozottá válik. Huzamosabb ideig tartó ének, dal, játék pozitív érzelmi hatású, feloldja a belső feszültséget. A dal különböző (szomorú, vidám, tréfás, meghatott) érzelmeket kelt, ami által a gyermek érzelemvilága színesebbé, változatosabbá és elmélyültebbé válik. Gyermekjátékaink mozgásanyaga magában hordozza a játszó közösség kialakulásának minden egyes fokozatát. Az óvodába lépő kisgyermek és az óvónő közvetlen kapcsolatát a „felnőttek játékai ölbeli gyermekekkel” típusú tapsoltató, sétáltató, hintáztató, lovagoltató, táncoltató, altató játékai alakítják. Így rájönnek, hogy amikor dalt vagy mondókát hallanak, az játszási lehetőséget jelent. A kellemes hatások ismétlése során kialakul spontán érdeklődésük a közös játékra, egyszemélyes vagy páros játékokra készíti elő a gyermekeket. A páros, csoportos és szerepváltó játékokban megnyilatkozik és továbbfejlődik a gyermekek egymás iránti vonzalma, barátsága. A játékszabályok betartása önállóságra, kitartásra nevel. A sokféle vonulás, tánclépés, éneklés a szövegmondás akkor lesz esztétikus, ha a gyermekek megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni. Az énekes játékokban a ritmusképző és hallásfejlesztő játékok alatt sok lehetőség adódik az egyéni szereplésre, kezdeményezésre. Barátságok szövődnek az énekes játék párválasztásai közben és a csoportban kialakul a tisztán, biztosan éneklő, jól szervező gyermek iránti tisztelet. A játékhelyzetekben énekléskor az egyén és a csoport viszonya új értelmet kap. A zenei képességek és készségek fejlesztését egy sereg ritmusjáték és hallásfejlesztő játék egészíti ki, melyek felhasználhatók a beszédhibák megelőzése és javítása érdekében is. A zenei nevelés hatására a gyermek értelmi képességei is fejlődnek. A feladatok sikeres megoldása elősegíti a zenei anyanyelv megalapozását, a gyermek biztonságérzetének növekedését, gátlásaik feloldását, önként vállalt fegyelmük, közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakulását. Megmutatkozik a zenei nevelés hatása testtartásukban, esztétikus, rendezett mozgásukban is. Szorosan kapcsolódik az irodalmi – matematikai – környezeti nevelés, vizuális és testneveléssel, az anyanyelvi neveléssel pedig alapvető és átfogó kapcsolata van. A néphagyomány és a művészeti értékű gyermekdalok, a meghallgatott élőzene felébresztik a gyermekek zenei érdeklődését, alapot adnak a zenei műveltség továbbfejlesztéséhez. Az érdeklődő fogékonyság kapcsolódik a természet és társadalmi környezet minden formájához, annak megfigyeléséhez. A zenei élmény serkenti a gyermek képi és irodalmi alkotások iránti kíváncsiságát, alkotókedvét, miközben fejlődik zenei emlékezetük, képzeletük, s esztétikusan formálódik mozgásuk. A népi gyermekjátékok a gyermekeket új játékhelyzetekben is logikus következtetésekre és alkalmazkodásra késztetik. A gyermek cselekvését befolyásolja és motiválja az ének-zene keltette érzelem. Az örömet újra át akarja élni, az élmény cselekvésre 43

serkenti. A gyermek énekelget, maga szervez játékot, társát énekelni hívja, játékot javasol az óvónőnek. A jó légkörben az óvónő és a gyermek kapcsolata lehetőséget ad a zenei érdeklődés és aktivitás kibontakozására. Ének-zene feladata:  Ismerjék meg a zenei anyanyelvünket a 3-7 éves gyermekek.  Érdeklődjenek a zenei hangok, dallamok iránt.  Tudjanak tisztán énekelni, pentaton jellegű, dúr, hexakord dallamokat.  Ismerjék meg a népi szokásokat.  Tudjanak ritmusosan, esztétikusan mozogni.  Fejlődjön artikulációs készségük.  Érezzék meg a különböző hangerőt, hangsúlyokat, hangszíneket. Kiinduló helyzet: Az óvodában figyelembe kell venni, hogy a családból, bölcsődéből érkező gyermekek zenei élményei, képességei különbözőek. A családból érkezők egy-két mondókát, míg a bölcsődéből érkezők több mondókát, énekes játékot is ismerhetnek. A gyermekek érdeklődőek, fogékonyak, (bár különböző készséggel rendelkeznek) a beszoktatás ideje alatt szívesen vesznek részt az ölbeli énekes játékokban. Ezzel biztosítjuk a gyermekeknek a zenéhez való első kapcsolatát, a gyermek óvodapedagógus közti jó zenei kapcsolat kialakulását. A tevékenység szervezése: A kézségek fejlesztését kötetlen formában szervezzük meg, a játéktevékenység során fejlesztjük a gyermekek egyéni, egyenletes ritmusérzékét. Az érdeklődés függvényében vesszük a dinamika, a hangmagasság külön érzékeltetését, tánclépések elsajátítását. 4-7 éveseknek az énekes játékokat tevékenységbe ágyazva alkalmazzuk. A fejlődés várható jellemzői:  Önállóan képesek kezdeményezni énekes – mozgásos játékokat.  Nagy figyelemmel hallgatják a zenehallgatásra szánt dalokat, énekeket, hangszeres játékokat.  Tisztán, jó artikulációval, hangulatosan tudnak énekelni.  Képesek 10 óvodás dalt és 6 mondókát előadni.  Ismerjék az egyenletes lüktetést, tudjanak ütemesen járni, esztétikusan mozogni.  Tudjanak halkan – hangosan, gyorsan, - lassan énekelni, dallamot bujtatni.  Ismerjék fel a jellegzetes dallamot, a kezdő vagy sajátos belső, illetve záró motívumról.  Tudjanak ritmust tapsolni, ütőhangszereket önállóan, változatosan, éneklés kísérésére használni.  Ismerjék az egyszerű tánclépéseket és tudják őket alkalmazni.  Tudják megkülönböztetni a zenei hangot a zörejtől. Feltételrendszer: A fejlesztéshez biztosítottak az eszközök, elsősorban a ritmusérzék fejlesztését szolgálják. Népi játékokhoz számtalan kellék áll a gyermekek rendelkezésére. A nevelőtestületben az óvodapedagógusok többsége hangszeren játszik (furulya, hegedű, zongora). Felhasznált zenei anyagnál alapelv, hogy értékes zenei anyagot állítsunk össze, melyben nem kap szerepet a szórakoztató zene. (ettől csak a farsangi ünnepen térünk el)

44

Az anyagokat Forrai Katalin: Ének az óvodában könyvéből válogatjuk. Máshonnét történő válogatás csak az előírt szempontok alapján történhet:    

Dallamnehézség Ritmusnehézség Alkalomszerűség Óvodásoknak megfelelő szöveg

VI.7. Ünnepek, ünnepélyek Cél: olyan aktív, kreatív gyermekek nevelése, akik a hagyományok ápolására, kultúránk megismerésére fogékonyak. Feladat:  Ismerjék meg ünnepeinket, hagyományainkat  Érdeklődjenek és aktívan vegyenek részt az ünnepek, ünnepélyek előkészítésében, melyben az ötletmegvalósulás során, az értékteremtés közösségalakító tevékenységét alapozzuk meg.  Fejlődjön az esztétikai és közösségi érzésük a közös előkészületekben, kooperációs és kommunikációs készségük.  Érezzék meg az ünneplés örömét.  Óvodánk egyéni arculatának megteremtése, bemutatása a széles nyilvánosság számára, a helyi viszonyok és helyi lehetőségek figyelembevételével. Óvodánk ünnepei és megemlékezései: a, Az óvodai élet hagyományos ünnepei, megemlékezései: Nyilvános ünnepeink - Az Anyák napja, - Gyermeknap, csoportok bemutatkozása, nagyok búcsúztatása. Felnőtt gyermek közös ünnepe óvodán belül - Mikulás Felnőtt ünnep - Pedagógusnap Megemlékezések - A gyermek név és születésnapja - Nőnap b, Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnep: - Farsang - Karácsonyi készülődés – Advent - Luca-nap - Húsvéti előkészületek c., Nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink: - Október 23. - Március 15. - Május 1. d., Időszakos ünnepünk, mely adott alkalomhoz kapcsolódik - Szeptember 1 nagycsoportosok búcsúztatása, átkísérése az iskolai tanévnyitóra e.,Temészet ünnepei, megemlékezései: 45

-

Állatok világnapja okt. 4. Víz világnapja március 22. Föld napja április 22. Madarak,fák napja május 10.

Az ünnepek, ünnepélyek, az ember életében mindig kiemelkedő helyet foglaltak el, óvodánkban igen lényeges. Az óvodai ünnepek kulcsfontosságúak a nevelőmunkánkban. Tudjuk, hogy mennyire fontossá vált manapság az óvodák külső menedzselése és ennek megvalósítását mennyire hatásosan képesek az óvodai ünnepek elősegíteni. Az ünnep nyilvánossága miatt az egyik legjobb lehetőséget nyújtja az óvodában a sajátos, egyéni arculat megteremtésére és megmutatására. Az ünnep arra is alkalmas, hogy a szélesebb nyilvánosság számára is megmutatkozzon az óvoda nevelőközössége. Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget kínál a nevelésnek. A hétköznapokhoz képest az ünnep mozgalmasságot, változatosságot jelent, az élet menete szinte megszakad és az ünnep napja a maga pompájával, fényével új szint varázsol a gyermekek életébe. Sokszor az ünneplés lényege nem is maga az ünnep, hanem az a sok-sok előkészület, ami rengeteg tevékenységre, ötletek kidolgozására, önálló elképzelések megvalósítására ad lehetőséget. Az aktív és önálló gyermekek nevelésének egyik igen sajátos eszköze a jól előkészített és szépen megformált ünneplés. Az előkészület a csoporton belüli közösségi érzések alakítására igen kitűnő alkalmat teremt, és tág teret nyújt a gyermekek közötti együttműködésnek, a kooperációnak, a kommunikációnak. Az ünneplést befolyásoló tényezők: a, Az idő b, A hely c. A körülmények d, Eszközök e, A szereplés f, A felnőtt és a gyermek aktív együttműködése az ünnepek alkalmával Az óvoda másik jó gyakorlata:

VI.8. Óvodánk másik kiemelt referenciaterülete egyben „ Jó gyakorlata” A „Jó gyakorlat” címe Hagyományápolás – Luca-napi vásár „Jó gyakorlat” célja  A magyar népi játékkincs egy-egy számunkra értékes és helyi hagyományokhoz igazodó változatának megismertetése.  Népzene, néptánc megszerettetése.  A népi kultúra megismertetése és áthagyományozása.  Jeles ünnepek során helyi közösségek, összetartozás érzésének kialakítása és folyamatos fenntartása.  Egyéni ötletek megvalósítása, kreativitás és fantázia fejlesztése.  Közös ünnepi készülődés során a partnerekkel való együttműködés erősítése, kiemelten a civil szervezetek bevonása. 46

A célcsoport bemutatása (korosztály, speciális célcsoport)  Az óvodai évek alatt, bármilyen összetételű óvodai csoporttal tervezhető programok.  A családdal való mindennapi kapcsolattartáson túli programok színesebbé, gazdagabbá teszik a családdal való együttműködést.  A „Jó gyakorlat” működtetése csupán a pedagógusi elhivatottság, kreativitás és felkészültség függvénye. A „Jó gyakorlat” megvalósításának alapvető feltételei  Az óvodapedagógusi kompetenciák és attitűdök megléte.  Az értékek megőrzése mellett innovatív szemléletmód, gazdag, kreatív vezető, módszertani kultúra, játékos kedv.  Előny a néptánc, népi játékok képzettség.  A családok részéről együttműködési készség, nyitottság, játékosság.  Az intézmény meglévő tárgyi eszközeiből való tudatos válogatás megfelelő a „Jó gyakorlat” működtetéséhez.

A „Jó gyakorlat” szakmai, pedagógiai jellemzői A „Jó gyakorlat” működésének leírása:  Olyan kiemelt óvodai rendezvények szervezése, amelyek:  Ahol kiemelt szerepet kap az érzelmi esztétikai nevelés.  Ahol kreatív pedagógusok magas színvonalon fejlesztik a gyermek vizuális tevékenységeit.  Ahol a szülők aktívan részt vesznek az óvoda rendezvényein, ahol részt vállalnak a feladatok végrehajtásában, a civil szervezet aktív részvételével. Az újszerűség rövid bemutatása  Újszerű szervezeti keret és célmeghatározás, mivel közvetve a továbbfejlesztést támogatja.  Komplexen összefogja a néphagyományt, a szeretet ünnepére való készülődéssel.  Az itt szerzett élmények során a gyerekek nyitottá válnak a népi hagyományok, kultúra felé. A „Jó gyakorlat” és a referenciaterület kapcsolata  Nagymértékben hozzájárul az esztétikum, a szépérzék fejlődéséhez, mások elképzeléseinek elfogadásához (tolerancia), egymás munkájának megbecsüléséhez, valamint közösségépítő szerepe kiemelkedő.  A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív képességek fejlesztése kiemelt szerepet kap, „Jó gyakorlatunk” megvalósításában.  A gyermekek egyéni éréséhez alkalmazkodó pedagógusi attitűd hatására a hagyományok átörökítése révén kulcskompetenciák fejlesztése.  Erkölcsi normák és tulajdonságok alakítása. 47

VI.9. Mozgás, mozgásos játékok A tevékenység célja:  A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában.  A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. Az óvodapedagógusok feladatai:  A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségleteinek differenciált kielégítése érdekében.  Mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi – mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Lehetőséget biztosít a gyermek mozgástapasztalatainak rendszeres bővítésére, fejleszti cselekvő - és feladatmegoldó képességüket, erősíti a szép mozgás iránti vonzalmukat. Fejleszti testi képességeiket, az ügyesség sokféle formáját – a testi erőt, gyorsaságot és állóképességet, az örömmel végzett gyakorlatok kialakulását. Megkedvelik a szabad levegőn történő testmozgást A testnevelés hatására a gyermekekben fontos személyiségjegyek – tulajdonságok alakulnak ki és erősödnek meg. A közösségi élet alakulásához is fontos tulajdonságokat fejleszt pld. egymás segítése, együttműködés. A mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítjuk a spontán mozgáslehetőséget, természetesen az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás. A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk. A mozgás megszerettetése, mozgásigény kielégítése az óvodai mozgás fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakorlásával érhetünk el. A természet erőivel – napfény – a víz, - levegőn történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért a mozgást a szabadban célszerű tartanunk. Objektív feltételek:  Megfelelő hely biztosítása.  Az udvaron egyaránt található füves és salakos pálya, ahol változatos játékokat játszhatnak a gyermekek.  A kispályán különféle labdajátékokra van lehetőség. A füves sík és dombos terület mellett feltétlenül szükséges lenne egy aszfaltozott terület, ahol felfestett vonalak megkönnyítenék a futó és váltóversenyek, babzsák vagy kislabda hajítás szervezését. Az udvaron található domb alkalmat nyújt a téli szánkózásra, jó időben gurulhatnak, mászhatnak, csúszkálhatnak stb. Külön állványon felfüggesztett kötelek lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy szabadidőben is másszanak.  A különböző alakú, nagyságú mászókák alkalmasak mászásra, függésre.  A felsorolt eszközökön kívül fák, bokrok, virágok, homokozók stb. felhasználhatók a testnevelések alkalmával. Az ugró-homokgödör nyújt lehetőséget távol – és magasugráshoz.  Az udvar adta lehetőségek minél sokoldalúbb kihasználása nemcsak nyáron, jó idő esetén, hanem télen is a testnevelés hatékonyságát növeli.

48

 Kiemelt figyelmet fordítva a baleseti források kiiktatására – a kényelmes, szellős ruházatra. Télen, a levegőn lét, a hó kihasználása – hógolyózás, szánkózás, stb. helyettesíti a testnevelést.  Fontos az óvodapedagógus ötletessége, számtalan eszközkombinációt hozhat létre, amivel helyettesítheti az esetleges nehezen, drágán beszerezhető torna - illetve kéziszereket. A szülők bevonásával sokféle kéziszer készíthető. Pld. különböző méretű, súlyú zsákok, műanyag flakonok, bóják versenyjátékokhoz. Szubjektív feltételek:  Az óvodapedagógus személyisége,  A mozgáshoz, testneveléshez való pozitív viszonya.  Az óvodapedagógus mintaszerű gyakorlat végzése A gyermek és az óvodapedagógus együttes mozgása nagyon lényeges, az óvodapedagógus minden megnyilvánulása tükröződik a gyermek mozgásában.  Nyugodt, derűs légkör biztosítása.  Életkorának, képességeinek megfelelő testgyakorlatok. A mozgásnak két szervezeti kerete van: - Mindennapos együttmozgás - Szervezett tevékenység A mindennapi együttmozgás: A mindennapi együttmozgás során játékos mozgásformák alkalmazásával megmozgatjuk a gyermekek egyes testrészeit. Fontos hogy ez az együttmozgás örömet okozzon számukra. A mindennapos együttmozgás időtartama fokozatosan 5-10 perc. 3-4 éves gyermekeknél kezdetben 4-5 perc jó hangulatú, nyugodt, játékos légkörű foglalkozás biztosítja a mozgás megszerettetését. Később a csoport fejlettségi szintjének, a mozgáshoz való viszonyának ismeretében szervezzük meg a mindennapos együttmozgás idejét. A mindennapos együttmozgás időpontját tevékenységhez igazodva az óvodapedagógus tetszőlegesen választhatja meg. Óvodáskor végére elérendő fejlettségi szint: Már nagycsoportos korra megnövekszik teljesítőképességünk, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik.  Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek.  Cselekvőképességük legyen gyors, mozgásban legyenek kitartóak.  Tudjanak térben, időben tájékozódni.  Egyéni, csoportos, sor, váltóversenyek alatt tartsák be a szabályokat.  Értsék meg az egyszerűbb vezényszavakat.  Állórajtból kiindulva, 20-30 m-t tudjanak futni.  Egyensúlyozzanak padmerevítő gerendán.  Tudjanak célba hajítani, labdát vezetni.  Tudjanak magasat, távolt ugrani, 4-5 lépés nekifutásra.

49

VII. A szülők által igényelt, nem kötelező egyéb szolgáltatások Az óvoda elsősorban a szülők kérésére egyéb szolgáltatásokat (Angol, Zumba, Hittan, Zeneóvoda) is szervez az óvodai nevelési időn túl. A délelőtt folyamán külön fejlesztéseket a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Füzesabonyi Tagintézményének szakemberei végzik a logopédia és a fejlesztőpedagógia területein.

VIII. Az óvoda és környezetének együttműködése Az óvoda környezetét tekintve külön kell szólni a gyermek szűkebb és tágabb környezetéről ahhoz, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, ismernie kell az őt körülvevő közvetlen környezetet. Az óvodába kerülő gyermekek először a csoportszobával, kiszolgáló helyiséggel ismerkednek meg és fokozatosan tágítják azt a teret, ahol mozoghatnak. Az udvar teljes nyitottsága a nagyobb gyermekek számára nyújt biztonságos mozgásteret. A környezettel való közvetlen kapcsolat fejlesztése magában foglalja valamennyi óvodai tevékenységet. A szűkebb környezetben való biztonságos eligazodást fokozatosan követi a táguló világ megismerése. Egyre nagyobb térben adunk lehetőséget a mozgásra, a megismerő tevékenység határai bővülnek. Az óvoda közelében zajló sétáktól elindulva a környék kirándulóhelyeit felkeresve, az adott település létesítményeit látogatva egyre bővülnek a gyermek környezetével kapcsolatos ismeretei. Az óvoda nevelőmunkáját a helyi környezet egyre intenzívebb formában befolyásolja és ez a tendencia a jövőben fokozódni látszik. Éppen ezért szükséges szólni az óvoda külső kapcsolatairól az alábbi csoportosításban:  az óvoda és a család  az óvoda és az Oktatási Hivatal  az óvoda és a fenntartó  az óvoda és a bölcsőde  az óvoda és az iskola  az óvoda és a védőnő  az óvoda és a fogászat  az óvoda és a szemészet  az óvoda és az ÁNTSZ  az óvoda és a Gyermekjóléti Szolgálat  az óvoda és a Heves Megyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatala  az óvoda és az Idősek Otthona  az óvoda és a különböző közművelődési intézmények kapcsolata és együttműködési lehetőségei  civil szervezetek (alapítvány, Kertbarát Kör, Kisbocs Baba- Mama Egyesület) Valamennyi esetben a folyamatos és rendszeres kapcsolattartáson van a hangsúly. Óvodánk mindig kezdeményezőként lép fel, hiszen a kapcsolattartást a gyermek harmonikus fejlődése érdekében szükséges megvalósítani. Szükség szerint segíti szakmai munkánkat a POK, kapcsolatot tartunk fenn a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Füzesabonyi Tagintézményével. Szükség szerint az egri Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságával. 50

Az óvoda és a család:  Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermekek fejlődését. A család és az óvoda összhangja a nevelésben a gyermek személyiségfejlődésének szempontjából rendkívül fontos, továbbá az is, hogy az együttnevelést egyenrangú félként éljék meg.  Az óvodapedagógusnak és a szülők jó kapcsolata.  A nevelési elképzelések összhangjának kialakítása.  Őszinte, nyílt kommunikációt., diszkréció. Együttműködés formái: napi beszélgetések, munkadélutánok, közös rendezvények, közös kirándulások, az SZMK-val való kapcsolattartás. A folyamatos napi kapcsolat feltételezi az óvoda nyitottságát- ahol a szülőknek lehetőségük van a napi óvodai életbe való betekintésre, bekapcsolódásra. Önkéntes alapon hosszabbrövidebb ideig nyugodtan részt vehetnek az érdeklődő szülők az óvoda mindennapi életében. Az óvoda és a fenntartó:  A kapcsolattartás elsősorban az intézményvezető feladata.  Az óvodapedagógusok közreműködése is lényeges eleme a kapcsolattartásnak.  A fenntartói igényeknek való megfelelés.  Az óvoda részvétele a helyi közösség, a környezet építésében, a közös rendezvényeken. Az óvoda és a bölcsőde: Az óvoda és a bölcsőde együttműködése klasszikus hagyományokra épül. Mivel azonos épületben vagyunk a bölcsődével, a gyermekek ismernek bennünket, bár a környezet új, a megszokása és az átmenet számukra nem okoz gondot. A kisgyermeknevelők és az óvodapedagógusok között igen szoros, jó kapcsolat alakult ki. Mindkét intézmény gyermekközpontú nevelést folytat, így ez is megkönnyíti az egyik intézményből a másikba való átmenetet. Az óvoda és az iskola:  Az óvoda- iskola kapcsolatában mindkét fél részéről a kölcsönösség tapasztalható.  Az óvodapedagógus és a tanító együttműködésében a kölcsönös tiszteletadás, a közös érdeklődés, a gyermek iránt érzett felelős gondolkodás meghatározó.  Az óvoda-iskola kapcsolata beépül az éves tervbe, aminek alapján kölcsönösen látogatjuk egymást, ápoljuk a hagyománnyá vált szokásokat Pl. az évnyitó napján 8. osztályos gyermekek jönnek el az óvodába és kísérik át az iskolába a gyermeket, ahol megkapják az iskola jelvényét. Az óvoda és a különböző közművelődési intézmények kapcsolata: Mindezt úgy építhetjük be az óvodai életbe, hogy a nevelés és természetesen a gyermekek szempontjai legyenek az elsődlegesek. Arra törekszünk, hogy a programok színvonala és minősége legyen meghatározó. Az óvoda és a védőnő, az óvoda és a fogászat, az óvoda és a szemészet, az óvoda és az ÁNTSZ kapcsolata:

51

Fontosnak tartjuk az óvoda-egészségügyi intézmények jó kapcsolatát, akik egy-egy alkalommal nemcsak elvégzik a kötelező egészségügyi vizsgálatokat, de segítségünkre lehetnek az egészséges életmódra nevelés megvalósításában.

Civil szervezetek Közös rendezvények, tevékenységek szervezése.

IX. Szervezeti és működési rend Szervezeti felépítés: Az óvoda nyitva tartása a szülők és a fenntartók igényei alapján szerveződik. A teljes napi nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógus látja el a nevelőmunkát. A pontos beosztás a munkatervben található meg.

X. Az óvoda ellenőrző-értékelő tevékenysége X.1. Az óvodai csoportok és gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése Az óvodai csoportok kialakításánál mindig figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, jogait és nem utolsó sorban a szülők kívánságait. A felmenő rendszert figyelembe véve, valamint a beiratkozó gyermekek életkorát vegyes csoportokat alakítunk ki. Az ellenőrzés módjának megválasztása mindig egyénenként differenciált. Attól függő, kinél, mikor, mit, miért elemzünk. Az empirikus vizsgálatok: Megfigyelések, elemzések, értékelések segítik az ellenőrzöttet és az ellenőrzőt az elért eredmények pontos megítélésében, a gyermek-felnőtt vonatkozásban egyaránt. A kölcsönös nyitottság, empátia, tolerancia, az értékelés tudomásulvételét, elfogadását erősítik. Ez lesz alapja a munka minőségét javító, belülről motivált teljesítményigény kialakításának. A gyermekek fejlődésének értékelése: A gyermek fejlődésének követése egész évben folyamatosan a megfigyelés területein motoros, szenzoros, verbális, szociális fejlődésében. A tevékenységek különböző jellemzőiben: beilleszkedésben, kapcsolatteremtésben, szabályokban – instrukciókban, megismerési folyamatokban, érzelmi állapotokban, akarati jellemzőkben, etikai értékrendek kialakulásában, viselkedésben, magatartásban, tevékenységek képességfejlesztő – magatartásformáló színvonalában, minőségében. Az értékelésnek két általános elterjedt módja:  mérés,/Diferrel/  megfigyelés. A gyermekek fejlődésének értékelésére a nevelőtestülettel közös elveket dolgoztunk ki, ennek alapján az egy csoportban dolgozó 2 óvodapedagógus rögzíti a pedagógiai információkat. 52

Megfigyelések – az óvodában leghatékonyabban alkalmazható módszerek egyike. A célzott megfigyelések rendszerét minden csoportban az ott dolgozó óvodapedagógusok dolgozzák ki és rögzítik tapasztalataikat.

X. 2. A Pedagógiai Program értékelése A program 5 évre készült. Értékelése az első nevelési év végén majd 3-4 évenként, valamint törvényi módosítások esetén. Értékelésével választ kaphatunk a program gyakorlatban történő beválására, az összegyűjtött tapasztalatok alapján. A program célját és a megvalósulás szintjét összevetve elemezzük és értékeljük a tapasztalatokat. Vizsgálandó a helyi program teljesítéséhez:  A program hatása a gyermekek fejlődésére, megjelennek-e a fejlesztő hatások, megfigyelhető-e a gyermekek viselkedésében a változás  Milyen eredményeket hozott a szocializáció terén a megismerésben, kommunikációban, mennyire biztosított a tapasztalatszerzés játékos lehetősége.  Fokozta-e a nevelőtestület munkakedvét, pedagógiai kultúráját?  Mit mutatnak a szülők visszajelzései? Mikor szükséges a program felülvizsgálata, módosítása?  Törvényi módosítás esetén  Évente  Ha a program nem érte el a célját.  Ha a fenntartó kéri a vizsgálatot.  Ha a NAT-ot módosítják és ez az óvodai nevelést is érinti. A helyi program értékelését az intézményvezető irányításával a nevelőtestület végzi.

XI. Gyermekvédelem az óvodában Az óvodai gyermekvédelmi tevékenység, szervezeti, és tartalmi fejlesztését a társadalmi szükséglet tette indokolttá. Az óvoda pedagógiai ismereteivel sokat tehet a családokért, gyermekekért. A gyermek- és ifjúságvédelem sokrétű tevékenység. Felöleli mindazokat a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális és jogi feladatokat, amelyek a gyermekek nevelését, gondozását, erkölcsi, és anyagi érdekvédelmét biztosítják. A gyermekvédelem fontos alapelve a nevelési tényezők összehangolása, a gyermek eredményes nevelése, a fejlődő személyiség, veszélyeztetettség megelőzése érdekében. Halmozottan hátrányosak azok a fiatalok, gyermekek, akiknek nevelése, oktatása, testi, érzelmi, erkölcsi fejlődése, nincs megfelelően biztosítva. Veszélyeztető olyan magatartás, mulasztás következtében kialakult állapot, amely a testi, az érzelmi, és erkölcsi fejlődést gátolja. A veszélyeztetettség kategóriái:  Anyagilag veszélyeztetett  Egészségügyileg veszélyeztetett  Személyiségében veszélyeztetett  Családi körülményei miatt veszélyeztetett

53

Hátrányos helyzetű az a gyermek, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, feltéve, hogy a szülő a gyermek után rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult, továbbá az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek. Hátrányos helyezet kategóriái:  Anyagilag hátrányosak  Egészségügyileg hátrányosak  Személyiségében hátrányosak  Családi körülményeik miatt hátrányosak,/ környezeti hátrányosság/. Családban élő gyermekek közül egyre többen válnak hátrányos helyzetűvé, valamint egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek száma is. Az óvodai gyermekvédelem fontos szerepet tölt be a probléma megelőzés területén, mivel a gyermekek napjuk legnagyobb részét itt töltik. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek könnyen észrevehetők, mert a pedagógusok szoros kapcsolatban vannak velük. A káros hatások megelőzésére pedagógiai módszerek alkalmazása válik szükségessé, ha pedig ez nem segít, a gyermekjóléti szolgálat felé jelzéssel kell élni, a probléma eredményesebb megoldása érdekében. A hatékonyság fokának emelése, csak a családok aktív részvételével, és a segítő intézmények bevonásával valósulhat meg. Az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról rögzíti a jelzőrendszer tagjait, kötelező együttműködésüket, feladataikat a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében. A jelzőrendszer működtetése, összehangolása, kiépítése törvény szerint a Gyermekjóléti Szolgálat feladata. Intézményünknek is jelzési kötelezettsége van a Gyermekjóléti Szolgálat felé, vagy indokolt esetben hatósági eljárás kezdeményezésére is lehetősége van. Az óvodán kívüli együttműködésre a szakemberek kompetenciáját meghaladó esetekben kerül sor. Az észlelő, és jelzőrendszer tagjai a következők:  egészségügyi szolgáltatást nyújtók (gyermekorvosok, védőnők),  személyes gondoskodást nyújtók (családsegítő szolgálat, családsegítő központ),  köznevelési intézmények,  Gyermekjóléti Szolgálat,  rendőrség,  ügyészség,  bíróság,  társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. A felsorolt intézmények, és azok dolgozói, kötelesek jelzéssel élni, bármilyen felmerülő veszélyeztetettség esetén a gyermekjóléti szolgálat felé, valamint kötelesek együttműködni, a veszélyeztetettség megelőzése, és megszüntetése érdekében. Az 1997. évi XXXI. törvény fő célja, a gyermekek esélyegyenlőségét növelő ellátó rendszer hatékony működtetése, a családok támogatása, szükség esetén az átmenetileg helyettesítő ellátások egymásra épülése. Fő feladat a családdal való együttműködés, a gyermek családi környezetben való nevelésének elősegítése.

54

Az óvodánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős illetve az intézményvezető feladatai a következők:  Az óvodába járó veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása, kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal jelzés, ha a veszélyeztetettség pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg.  Esetmegbeszélés  Kapcsolattartás a családdal, szülőkkel.  Tájékoztatás a szociális szolgáltatások elérhetőségéről, szolgáltatások közvetítése.  Információk nyújtása a különböző szociális ellátásokról.  Anyagi veszélyeztetettség esetén a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál.  A gyermekvédelmi alapellátás keretébe tartozó intézkedés kezdeményezése, pl. a gyermek átmeneti gondozása a szülő beleegyezésével.  Kapcsolattartás az óvoda pedagógusaival, gyermekvédelmi munkájuk segítése.  Tanácsadás.  Családlátogatás, családi környezet feltérképezése.  Speciális szükségletű gyermekek számára szolgáltatások szervezése.  Kapcsolattartás más intézményekkel, jól látható helyen közzétenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát.  A tankötelezettség betartatása, amennyiben az nem sikerül, jelzés az illetékes hatóságoknak.

Inklúzió, integráció Cél: A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben váljon természetessé a gyermekek között a személyiségük különbözősége. Óvodánk pedagógiai légkörét, az itt dolgozók szemléletét áthatja az inkluzív (befogadó) pedagógia elveivel való azonosulás, a fokozott differenciálásra törekvés, hiszen minden gyermek más. Az inklúzió emberközpontú megközelítés, amely ugyanakkora hangsúlyt fektet az érzelmi élet fejlesztésére, a szocializációra, mint a kognitív eredményekre. Elengedhetetlen feltétele a vezetői és testületi elkötelezettség és a szülőkkel, szakemberekkel való együttműködés. Az integráció során a szakfejlesztés biztosítása elengedhetetlen. A szegregáció, az integráció, az inklúzió nem egymást kizáró, sokkal inkább egymást feltételező, átható fogalmak, folyamatok, módszerek és szemléletek.

Feladatunk a csoportban: Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.

55

XII. A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása intézményünkben: Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése, differenciált fejlesztése: A hátrányos helyzetből származó lemaradások sikeresen ellensúlyozhatóak, érzékeny pedagógiai módszerekkel és szemlélettel. Céljaink, feladataink:  Integrációt elősegítő csoportalakítás  A gyermek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása  Kommunikációs nevelés  Érzelmi nevelés, szocializáció  Egészséges életmódra nevelés  Korszerű óvodapedagógiai módszerek  Iskolaérettség élősegítését támogató pedagógiai módszerek  Szülőkkel személyes kapcsolat kialakítása, beszélgetések  A gyermekek fejlődéséről tájékoztatás  Egyéni bánásmód elvének biztosítása  Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása  A migráns gyerekek a magyar gyerekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése: Sajátos nevelési igényű gyermek Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:  az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,  Gyermekközösségbe csak olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akiket a többiekkel együtt tudunk nevelni /Alapító Okiratnak megfelelően/. Céljaink, feladataink:  A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése.  Harmonikus nyugodt óvodai környezet biztosítása  Egyéni fejlődési ütemének figyelembevétele  Az ONAP-ban megfogalmazott irányelvek alapján a gyermekek életminőségének javítása, beilleszkedésének elősegítése.  Megfelelő képzettségű szakember biztosítása /Gyógypedagógus /  A fejlesztési feladatokat integráltan, a megfelelő szakember útmutatása alapján csoporton belül az óvodapedagógusok végzik  Az óvodapedagógusoknak olyan környezetet kell biztosítani, ahol nincs hátrányos megkülönböztetés 56

A fejlesztés területei:  Kognitív funkciók fejlesztése  Mozgásfejlesztés  Kézügyesség, finommotorika fejlesztése  Kommunikációs, metakommunikációs készség fejlesztése  Szociális kompetenciák fejlesztése Az integrálás alapján várható eredmények:  Szívesen jöjjenek a közösségbe  Az adott óvodai csoport közösségében megtalálják a helyüket  Speciális foglalkozásokon való örömteli részvétel  Kimutatható fejlődés Beilleszkedési, tanulási, magatartási /BTMN/ nehézséggel küzdő gyermekek nevelése: Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló az:  aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Nevelésüket a Köznevelési Törvény alapján meghatározottak szerint végezzük. A Füzesabonyi Pedagógiai Szakszolgálat által megállapított és szakvéleménnyel dokumentált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdenek. Céljaink, feladataink:  Az ONAP-ban megfogalmazott lehetőségek alapján, az egyéni fejlesztés biztosítása mellett az integrált nevelés során a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítése.  Jártasságok, készségek kialakítása megerősítése.  A gyengébben fejlett, részképességek megerősítése.  A motiváció növelése. Kiemelkedő képességű gyermekekkel való egyéni foglalkozás Céljaink, feladataink:  A tehetséges gyermek felismerése, továbbfejlesztése.  A fejlődés feltételeinek biztosítása (eszköz, anyag, hely, idő),  Támogatás a tevékenységekhez.  Intellektusuk és kreativitásuk ösztönzése.  A tehetség felismerése: Intellektuális képességekben (szókincs, emlékezet, gondolkodás, kreativitás) Speciális képességekben (zenei, ábrázoló, matematikai, pszicho motoros, szociális) 57

Viselkedés jegyekben (intenzív érdeklődés, erős akarat, energikusság, érzékenység)  A szülő segítése gyermeke nevelésében.

XIII. A program megvalósításához szükséges eszközök A programunk megvalósításához többnyire rendelkezünk a szükséges eszközökkel. A játékokat is, a berendezési tárgyakat is az elhasználódástól függően vásároljuk, anyagi lehetőségeink függvényében és a Pöttömke Alapítvány segítségével. A kötelező eszköznorma és a hiányosságok a 1. számú mellékletben találhatók.

58

XIV. Legitimációs záradék

Egyetértését nyilvánította a szülői munkaközösség: …………………………………………………………………………………… dátum SZMK elnök

Elfogadta az óvoda nevelőtestülete: ……………………………………………………………………………………. dátum nevelőtestület (jegyzőkönyvvezető)

Jóváhagyta Füzesabony Város Képviselőtestülete: ……………………………………………………………………………………. dátum önkormányzat

59

MELLÉKLETEK

60

1. sz. melléklet I. HELYISÉGEK

1. 2.

4.

A Eszközök, felszerelések csoportszoba

B

C Mennyiségi mutató 6 csoport

tornaszoba, sportszertárral logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba játszóudvar

1

8. 11. 12.

intézményvezetői iroda óvodatitkári iroda nevelőtestületi szoba, könyvtárszoba

1 1 1

13. 16. 17.

általános szertár/raktár gyermeköltöző gyermekmosdó, WC helyiség

18.

felnőtt öltöző

19.

felnőtt mosdó, zuhanyzó

20.

felnőtt WC

21.

mosó, szárító helyiség

1

22.

vasaló helyiség

1

5. 6. 7.

Megjegyzés A csoportszoba alapterülete nem kevesebb, mint 2 m2/fő

1

Külön kialakítva

1 1

Külön kialakítva Az óvoda kizárólagos használatában

A könyvtárszoba a nevelőtestületi szobával együtt van kialakítva. Szakkönyvek találhatók itt a pedagógusok felkészüléséhez.

1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 5 csoportban felújításra szorul, mivel a mai kor (WC – 3 db) elvárásainak nem felel meg. 1 Korszerűsítésre, felújításra szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg. 1 Korszerűsítésre, felújításra szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg. 1 + 3 gyermekmosdóban került kialakításra.

61

Korszerűsítésre, felújításra szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg. Korszerűsítésre, felújításra

szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg. 26. 27. 31. 33.

melegítő konyha tálaló-mosogató karbantartó műhely ételhulladék tároló

1 1 1 0

Szükséges lenne a kialakítása.

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

B

1. 2.

A 1. Csoportszoba óvodai fektető

3. 4.

gyermekszék gyermekasztal

5.

fényvédő függöny

6.

szőnyeg

7.

játéktartó szekrény vagy polc

8.

könyvespolc

gyermekenként 1 gyermeklétszám figyelembevételével ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben gyermekcsoportonként 2, sajátos nevelési igényű gyermek esetén további 1 gyermekcsoportonként 1

9. 10.

élősarok állvány textiltároló és foglalkozási eszköztároló szekrény szeméttartó 2. Tornaszoba tornapad tornaszőnyeg bordásfal mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet

12. 13. 14. 15. 16. 17.

C gyermekenként 1

gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1

gyermekcsoportonként 3 6 4 12 10

62

Korszerűsítésre, felújításra szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg.

Korszerűsítésre, felújításra szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg.

Korszerűsítésre, felújításra szorul, mivel a mai kor elvárásainak nem felel meg.

18.

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

19.

3. Logopédiai 1 foglalkoztató Egyéni fejlesztő szoba 1 a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök tükör (az asztal 1-1 szélességében)

20. 20.

21. 22. 23. 24. 25.

26. 32. 33. 35. 36.

37.

38. 40. 41. 43. 44. 45. 46. 47. 48.

2

Asztal Szék Szőnyeg játéktartó szekrény vagy könyvek tárolására is alkalmas polc 5. Játszóudvar kerti asztal kerti pad udvari homokozó Takaróháló

1-1 10 1-1 1-1

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök 6. Intézményvezetői iroda nevelői asztal, székekkel Telefon Könyvszekrény Nyomtató Iratszekrény számítógép, internet hozzáféréssel számítógépasztal és szék óvodatitkári iroda

8

Ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel; a pedagógiai programban foglaltak szerint.

A pedagógiai programban foglaltak szerint.

2 4 2 2

Vásárlása homokozónként megfelelő méretben szükséges.

pedagógus létszámnak megfelelően 1 3 1 1 2 1-1

63

51. 52.

Iratszekrény Telefon-fax

53.

57.

számítógépasztal és szék számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal Fénymásoló és nyomtató 8. Nevelőtestületi szoba Szék

58.

könyvtári dokumentum

59. 65. 66.

Könyvszekrény 9. Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló, fogas Öltözőpad

54.

55. 55.

67. 68. 69. 70. 71.

10. Gyermekmosdó, WC helyiség Törülközőtartó Falitükör fali polc (fogmosó tartó)

1 1

Közös vonallal működtethető. 1-1

1

1-1

pedagóguslétszám szerint 1 Az óvoda-pedagógusok felkészüléséhez. 2 gyermeklétszám figyelembevételével gyermeklétszám figyelembevételével

gyermeklétszám figyelembevételével mosdókagylónként 1 gyermeklétszám figyelembevételével

öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló

Hiányzik, pótlásra szorul.

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK

1.

A egyéni tisztálkodó szerek

2.

tisztálkodó felszerelések

3. 4.

Fésűtartó Törülköző

5.

Abrosz

B gyermeklétszám szerint 1 mosdókagylónként 1 csoportonként 1 felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3 asztalonként 3 64

C Fogmosó felszerelés, fésűszükséges. ruhakefe, körömkefe, szappantartó- szükséges Szükséges Folyamatos pótlása szükséges Folyamatos - cseréje

6.

Takaró

gyermekenként 1

7.

ágyneműhuzat, lepedő

gyermeklétszám szerint 3-3

szükséges Folyamatos - cseréje szükséges Folyamatos - cseréje szükséges

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

1. 2. 3. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

A szennyes ruha tároló mosott ruha tároló Mosógép Vasaló Vasalóállvány Szárítóállvány Takarítóeszközök kerti munkaeszközök, szerszámok Hűtőgép Porszívó

B 0 1 1 1 0 2 csoportonként megfelelő csoportonként megfelelő 1 1

C szükséges ha a mosás helyben történik szükséges lenne

V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK

1. 2.

3.

4.

A B C 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz fajtánként) különféle játékformák gyermekcsoportonk csoportszobai és udvari (mozgásos játékok, gyakorló, ént a gyermekek eszközök külön-külön szimbolikus, szerepjátékok, 30%-ának építő-konstruáló játékok, megfelelő szabályjátékok, dramatizálás, mennyiségben bábozás, barkácsolás) eszközei Mozgás, mozgáskultúrát, a gyermeklétszám csoportszobai és udvari mozgásfejlődést segítő, figyelembevételével eszközök külön-külön mozgásigényt kielégítő eszközök Ének, zene, énekes játékok, gyermekcsoportonk az óvoda pedagógiai ént a gyermektánc eszközei programja szerint gyermeklétszám figyelembevételével 65

5.

Verselés, mesélés, az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

6.

értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök Rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységet fejlesztő, eszközök

7.

8.

9.

10. 11. 12. 13. 14. 15.

17.

gyermekcsoportonk ént a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonk ént a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

az óvoda pedagógiai programja szerint

gyermekcsoportonk ént a gyermeklétszám figyelembevételével Külső világ tevékeny gyermekcsoportonk megismerése, a környezet ént a megismerését elősegítő gyermeklétszám eszközök, anyagok figyelembevételével munka jellegű gyermekcsoportonk ént a gyermekek tevékenységek eszközei 30%-ának megfelelő mennyiségben 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök Televízió 1 magnetofon/CD csoportonként 1 lejátszó/hangfalak diavetítő vagy projektor 3-1 Vetítővászon 2 hangszer (pedagógusoknak, csoportonként 1 gyerekeknek) készlet

az óvoda pedagógiai programja szerint

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő óvodában; az óvoda pedagógiai programja szerint

gyermekcsoportonk ént a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

az óvoda pedagógiai programja szerint

az óvoda pedagógiai programja szerint

az óvoda pedagógiai programja szerint

az óvoda pedagógiai programja szerint

VI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI A Sajátos Nevelési Igényű beszédfogyatékos, hallásfogyatékos, Autizmus Spektrum zavarral küzdő gyermek ellátását gyógypedagógus és szurdopedagógus megbízási és vállalkozói szerződéssel látja el. A fejlesztéshez szükséges, a gyermekek nevelésének további speciális eszközeit ők biztosítják. 66

VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

2. 3. 4.

5.

6.

A Elsősegélyláda gyógyszerszekrény (zárható) amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha tűzoltó készülék

B C csoportonként 1 1 külön jogszabályban meghatározottak szerint

külön jogszabályban meghatározottak szerint

az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

67

IDÉZETEK JEGYZÉKE 1. Brunszvik Teréz emlékiratai: Fél évszázad életemből /1846-1855/83.

Felhasznált irodalom

Az óvodai nevelés országos alapprogramja: Semic Interprint Kiadó Az óvodai nevelés programja; Tankönyvkiadó 1982, 1989. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelés program FABULA Dr. Gáspár László: Neveléselmélet; OKKER Kiadó 1998. Dr. Gáspár László: A társadalmi gyakorlat szükségletei és az általános nevelés tartalma; Akadémia Kiadó 1977. Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan; Medicina Kiadó 1997. Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek a pszichológus szemével; Tankönyvkiadó 1989. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia; Tankönyvkiadó Kovács György – Bakos Éva: Játék az óvodában; Debrecen 1995. Bíró Endre: A gyermek Jogairól; A szerző kiadása 1993. Fehér Ferencné: Környezetvédelem és nevelési feladataink Pedagógiai Szemle Havas Péter: Személyiség – környezeti attitűdök – környezeti nevelés Iskolakultúra 1993. 2. szám Ábrahám Kálmán: Környezetünk jövője Kossuth Kiadó 1986. Viktor András: Környezeti nevelés rendszere; Iskolakultúra 1993/24. k. Lehetőségek, ötletek, módszerek: Tanulmányok a környezetvédelmi nevelés köréből OPI OKTH 1983. Villányi Györgyné: Játéka matematika? Matematikai játékok gyűjteménye óvodapedagógusoknak Tárogató Kiadó Bt. 1993. Lénárt Ferenc: Képességek fejlesztése a tanítási órán Tankönyvkiadó Budapest, 1987. Devecsery D.- Zádor A.: Kis magyar művészettörténet Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat Budapest 1980. Haranghy J.: A rajzolás iskolája Kurucz Gábor Bp. 1997. Móra Ferenc: Mondák és mesék; Ciceró Kiadó 1998. 69

„Jó játék a …..” sorozat kötetei: Móra Ferenc Könyvkiadó Bp. „Szorgos kezek – kis mesterek” sorozat Passage Kiadó 1996. Az óvodai testnevelési foglalkozások módszertana Bodnár Zsuzsanna: A mozgásaktivitás fokozása a különböző szervezési foglalkozásokon Lépésben a változásokkal Hajdúböszörmény 1994. Dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában FER-CO Kft. Vác 1994. Forrai Katalin: Ének az Óvodában Zeneműkiadó 1994. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában; Zenemű Kiadó 1982. Óvodai Nevelés számai Semic Interprint Kiadó Tanulmányok az óvodai munkára nevelés köréből; Tankönyvkiadó Bp.

70

Füzesabonyi Pöttömke Óvoda és Bölcsőde Dormándi Gyermekkert Tagóvodájának Pedagógiai Programja

A nevelési program bevezetésre került 2004. szeptember 1.-én. Felülvizsgálatra és átdolgozásra került 2008-ban. Felülvizsgálatra és átdolgozásra került 2010-ben. Felülvizsgálatra és átdolgozásra került 2013-ban.

71

1. ÓVODA BEMUTATÁSA Földrajzi, gazdasági, társadalmi helyzete Dormánd község a hevesi síkon, Füzesabonytól déli irányban 3 km-re, a Tiszától 20 km-re fekvő település. Községünk mezőgazdasági település, a helyben foglalkoztatást zömmel a mezőgazdaság adja. A községben jelentősebb ipari termelőüzem nincs, helybeli foglalkoztatás a különböző szolgáltató egységekben, valamint az önkormányzat intézményeiben van. Az eljáró dolgozók főleg Füzesabony és Eger városokban találnak munkalehetőséget. A munkanélküliség számottevő a községben. Dormánd kis lélekszámú település rendezett utcákkal és közterületekkel. A község út és közműellátottsága jó, a szennyvízhálózat kiépítése a közeljövő fontos feladata. A község intézményi ellátottsága jó, az alapellátás minden területen biztosított. A kis lélekszám miatt az intézmények száma és nagysága nem fog változni. A település mezőgazdasági jellege, földrajzi helyzete és a lakosság korösszetétele, szociális helyzete következtében 5-6 éven belül a társadalmi, gazdasági életben jelentősebb változás a településen nem várható. A lakosságszám évek óta stagnál. A természetes fogyás, valamint az el-és bevándorlás kiegyenlítődik, viszont növekvő a cigány kisebbség részaránya, illetve a szociálisan rászoruló lakos létszám. Az óvodában a cigány kisebbséghez tartozók aránya 70%, ami az éves születésekből következően emelkedő tendenciát mutat. Óvodánk szolgáltató intézmény, melynek célkitűzéseit a szolgáltatást igénybevevők érdekeinek és szükségleteinek megfelelően kell kialakítani. Arra törekszünk, hogy intézményünk megítélése pozitív legyen, ennek érdekében az óvónők és a dajkák tehetnek munkájuk során. Nyitottak vagyunk, folyamatosan figyelemmel kísérjük a helyi igényeket, s ezeknek eleget teszünk, amennyiben az elvárások megfelelnek a gyermekek életkorának, s nem okozhatnak lelki sérülést.

Az óvoda épülete Óvodánk épülete két szárnyból áll. Mindkét szárnyban 1-1 csoportszobával. A két csoportszobának egy öltözője van, ami egyben folyosó is. Mindkét csoportszobához 1-1 mosdó tartozik. Nevelői szoba, a vezetőnek külön irodája nincs. A fejlesztő foglalkozásokhoz sincs külön helyiségünk. Intézményünk tálalókonyhával rendelkezik, mely az általános iskola napköziseit, menzásait a vendégétkezőket, szociális étkezőket is kiszolgálja. Nyílászáróink cseréjét, korszerűsítését 2003-ban sikerült megoldani. A tisztasági festés a konyhában és a mosdókban minden évben megtörténik. A csoportszobák és öltözők festése 2009 nyarán megtörtént. Az épülethez tartozik egy udvar is, ahol füves és betonozott részen is mozoghatnak a gyermekek. Az óvoda udvara területileg minden gyermek számára megfelelő játszóteret biztosít. Az udvaron lévő fémből készült játékainkat fajátékokra cseréltük. A gyermekek kedvelt helye a homokozó és a csúszda. Azonban az udvar játékeszközökkel való felszerelése még pótlásra vár. Az elkövetkezőkben szükség lenne az udvaron rögzített munkaasztalok és lócák elhelyezésére.

72

Óvodánk szociográfiai képe A dormándi lakosság összetétele, anyagi és társadalmi helyzete eltérő. Egyre több a szülők között a munkanélküli, a segélyt igénylők száma. A munkanélküli szülők gyermekeinek térítési díj- kedvezményt, vagy ingyenes étkezést biztosítunk. A településen sok cigány etnikai származású család él. Közülük 3-4 család nagyon hátrányos helyzetben. Egyre kevesebb a jól élő családok száma. Gyermekeink különféle szociális háttérrel érkeznek, az évek során nőtt a gyermekvédelmi esetek száma, a gyermekvédelmi munka jelentősége. A társadalmi élet változásainak következtében egyre több a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, részképesség-lemaradással érkező és az egészségügyi szokások hiányával érkező kisgyermek.

Az óvodánk értékei Óvodánk alapvető értéke, hogy a tőlünk kikerülő gyermekeink megállják helyüket az iskolában. Értékesnek tartjuk óvodánk azon tevékenységeit és azok eredményeit melyek egy része a falu és az óvoda hagyományait közvetíti. Értékként tartjuk számon óvodánk pedagógusainak, meghatározó egyéniségeinek munkáját, vállalkozó szellemét, akik a kor lehetőségei között elősegítették és ma is elősegítik falunk és az óvoda hagyományainak megteremtését, kultúrájának megőrzését, ápolását, ügyeinek előremozdítását, valamint intézményünk jó kapcsolatait.

Az óvodapedagógus modell szerepe Személyiségünk, öltözködésünk, beszédünk, viselkedésünk modell a gyermek számára, ezért mindig mérlegelnünk kell, hogy a gyermekre milyen hatással van az általunk közvetített minta. Nyugodtsággal, kedvességgel, rugalmassággal tudjuk a gyermekeket a nagyfokú együttműködésre késztetni. Az óvodapedagógus személye minta a nevelésben, akinek a személyisége meghatározó a gyermek számára. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermeknek. Értékfelfogása erősen hat a gyermekekre, ezért nem mindegy, hogy milyen értékeket közvetítünk, s azokat milyen tudatosan képviseljük. Alkalmazzuk a tapintatos meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekeit védjük. Minden óvodapedagógus képes énekével, mesemondásával, bábozásával, alkotásaival esztétikai élményhez juttatni a gyermekeket. Fejlesztésükhöz egyéni módszereket alkalmazunk, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. Óvónőink attitűdje, stílusa  természetes viselkedésével, biztonságot, védelmet jelent a gyermekek számára modellértékű, befogadó attitűdjével, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyerekek számára  óvónői stílusa a segítőkészséget helyezi előtérbe  nyitott, kreatív, érzékeny a jelenségeket komplex attitűddel közelíti meg  gazdag, sokszínű, árnyalt érzelmi élete az érzelmi megnyilvánulások hitelessége fokozott hangsúlyt, figyelmet kap  a nevelés szempontjából barátságos, megértő, elfogadó (de nem mindent elfogadó) és együtt érző attitűdöt képvisel  felismeri a gyermekekben az erőt, lehetőséget, értéket, tehetséget 73



elhivatott a programmal szemben, hisz az egészséges életmód, a sok mozgás, a környezeti nevelés hatékonyságában és a játék erejében

Az óvónő és a dajka együttműködése A gyermekek ellátásában szakképzett dajkák segédkeznek. A nevelőmunkába a dajkák is szorosan bekapcsolódnak, ezért gondoskodunk arról, hogy megismerjék nevelési elképzeléseinket, és ennek megfelelően segítsék munkánkat. Bevonjuk a dajkákat az erkölcsi és szociális képességek fejlesztésébe és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. A dajkák teljes partnereink az óvoda szépítésében, higiéniájának megteremtésében. Hangsúlyozzuk valamennyi munkatárs (gyógypedagógus, logopédus) folyamatos együttműködését, összehangolt munkáját az inkluzív (befogadó) nevelés kialakítása érdekében. Dajkáink attitüdje, stílusa  segítse az óvoda működését, járuljon hozzá az óvodai nevelés eredményességéhez  a gyerek-dajka kapcsolatot a pozitív attitűd jellemezze.  szakképesítéssel rendelkezzen  legyen gyermekszerető, szorgalmas, mindig segítőkész, derűs, kedves, mosolygós  lágyan, puhán, az óvónőkkel összhangban tegye a dolgát, a különbözőségek tiszteletével, elfogadásával 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Minden gyermek egyedi személyiség, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, akinek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Fejlődését az öröklés, genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerű környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvodás gyermekeknek életkoronként és egyénenként eltérő vágyai, igényei, szükségletei vannak. Ezek egy része biológiai, más részük pszichikus. A gyermekek vágyaikat, szükségleteiket különböző tevékenységi formákban igyekeznek levezetni. Mi ehhez teremtjük meg a személyi és tárgyi feltételeket. Minél kisebb egy gyermek, annál több szeretetre, biztonságra, melegségre van szüksége az egészséges fejlődéshez. Ezért a biztonságos, gyermekközpontú, befogadó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, valamennyiünk legfőbb feladata, melyben minden gyermek számára biztosítjuk az egyformán magas színvonalú nevelést, s a meglévő hátrányok csökkentését, mely során semmiféle előítélet kibontakozásának nem adunk helyet. Óvodai nevelésünk a gyermekek érdekeit helyezi mindenek fölé, ennek megfelelően a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik, befogadó, és biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés esélyét. Feladatunk az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti

74

a családi nevelést. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Élményekben gazdag, nyugodt, rácsodálkozni tudó, természetes kíváncsiságtól vezérelt, motivált, meséhez, vershez, zenéhez és alkotó felfedező tevékenységekhez kötődő gyermekekké szeretnénk nevelni a ránk bízott csemetéket, akik szeretettel és befogadóan fordulnak társaikhoz és a felnőttekhez. Korukhoz és képességeikhez mérten önállóan eligazodnak a környezetükben, és jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek.

Óvodakép Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, mely a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. A családi nevelést kiegészítve elősegítjük a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Ezzel segítjük a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki, és szociális érettség kialakulását. Erősítjük azokat a személyiségjegyeket, amelyek megkönnyítik az iskolai közösségbe történő beilleszkedést. Intézményünk óvó- védő, szociális és nevelő-személyiségfejlesztő funkciója akkor érvényesül hatékonyan, ha a környezeti feltételek erre alkalmasak. Folyamatosan fejlesztjük külső, belső tárgyi környezetünket, hogy óvodánk a gyermeki személyiség szabad kibontakozásának színterévé váljon. Óvodánk fő alapelvei:      





Tiszteljük, elfogadjuk, szeretjük és megbecsüljük a gyermeki személyiséget. Mindenkor és minden helyzetben figyelembe vesszük a gyermekek érdekeit. Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel, biztosítva minden gyermek számára egyéni készségeinek és képességeinek fejlődését. Az általunk alkalmazott pedagógiai módszereket a gyermekek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására. A játékot a tevékenységek sorában elsődleges, kiemelt, semmi mással nem helyettesíthető alaptevékenységnek tekintjük. A szabad játékot tekintjük a leghatékonyabb eszköznek a gyermek testi, lelki, értelmi fejlődésének elősegítésében. Játék közben életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően gyarapodnak a tapasztalataik, ismereteik, megtanulják az emberi együttélés alapvető szabályait, normáit. A gyermekek életkorának és fejlettségének megfelelő játéktevékenység, tapasztalatszerzés biztosításával segítjük elő az életkorukhoz és egyéni képességeikhez igazodó műveltségtartalmak közvetítését, a gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozását. Valamennyi óvodásunk számára biztosítjuk a saját, egyéni fejlődési ütemének megfelelő fejlesztését, tehetségének felfedezését, kibontakozását, változatos tevékenységeket kínálva.

75



  

 

A gyermeki személyiség maximális tiszteletben tartása mellett fontos szempont a differenciált fejlesztés, egyéni foglalkoztatás. Nagy figyelmet fordítunk a lassabban fejlődő, lemaradó, hátrányos helyzetű, beilleszkedési,- magatartási,- és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére, esélyegyenlőségük biztosítására. Az óvoda és a család együttműködését nevelőmunkánk alappillérének tekintjük, melyben a pedagógus nevelői, mintaadói magatartásával igyekszik hatni a családi nevelésre, épít a családok nevelési érétkeire, azt megtartva, továbbfejlesztve. Az nemzetiséghez tartozó gyermekek számára biztosítjuk az önazonosságuk megőrzéséhez, hagyományaik ápolásához szükséges feltételeket, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Intézményünkben a migráns családok gyermekei a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést. Biztosítjuk számukra önazonosságuk megőrzését, hagyományaik ápolását, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Törekszünk óvodánk kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére. Nevelőtestületünk az értékek, a hagyományok, a helybeli szokások megőrzése mellett, nyitott az újra, képes a megújulásra, a változtatásra.

Óvodánk nevelési gyakorlatát az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján alakítottuk ki, a külső világ tevékeny megismerése jegyében. Emellett fontosnak tartjuk az egészséges életmód kialakítását, a megfelelő mozgás biztosítását. A gyermekek harmonikus fejlődése érdekében kiemelt szerepet tulajdonítunk az egészséges életmódra nevelésnek. Az egészséges, kiegyensúlyozott, kíváncsi, a világot felfedezni vágyó tevékeny gyermek szereti és óvja a természetet, elfogadja, és tiszteletben tartja környezetének értékeit. Óvodánkban családias, meghitt környezetben ésszerű szabályok biztosítják a gyerekek számára a kreatív önkifejezés, a szabad játék és a tapasztalatokon alapuló megismerő tevékenység feltételeit. A játékot tekintjük a leghatékonyabb eszköznek a gyermek testi, lelki, értelmi fejlődésének elősegítésében. Játék közben életkorának és egyéni képességeinek megfelelően gyarapodnak a gyerek tapasztalatai, ismeretei, megtanulja az emberi együttélés alapvető szabályait, normáit.

Küldetésünk Óvodánk dolgozói elkötelezettek a Pedagógiai Programunkban megfogalmazott célok, feladatok megvalósítása és a minőségi munka iránt. Testületünk tudásával, akaratával, gondoskodásával a nevelőmunka minden területén biztosítja a gyermeki személyiség tiszteletét, elfogadását, szeretetét, megbecsülését. Alapvető szándékunk a derűs, elfogadó, szeretetteljes és családias légkör kialakítása, amely szükséges ahhoz, hogy a szülők nyugodtan bízhassák ránk napközben gyermekeiket. Legfőbb törekvésünk, hogy a ránk bízott kisgyermek az óvodában töltött idő alatt nyugodtan, kiegyensúlyozottan éljen. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülő nyomon követhesse gyermeke óvodai fejlődését, megfigyelhessen, kérdezhessen, javasolhasson, a nevelés közreműködője legyen. Óvodásainknak változatos tevékenységet és a játékon alapuló, a játékba beágyazott megismerést kínáljuk, biztosítva számukra az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő fejlesztést. A folyamatos intézményi fejlesztés és a környező társadalom kihívásainak eleget téve arra törekszünk, hogy partnereinkkel széleskörű, jól működő kapcsolatot építsünk ki, figyelembe

76

véve és mérlegelve igényeiket, elvárásaikat. Testületünkre jellemző szakmai igényesség feltétele az eredményes, megújulásra kész nevelői magatartásnak, munkának. Értékeinket megőrizve, a fejlődőképesség igényét szem előtt tartva, együttműködő szülői háttérrel, kiegyensúlyozott gyerekeket nevelve szeretnénk a jövőben is gyakorolni hivatásunkat.

3. JÖVŐKÉPÜNK Szeretnénk jó csapatmunka szellemben innovatív módon, azonos elveket vallva és gyakorolva a gyermekek képességfejlesztését olyan szintre juttatni, ami alapját képezi a zökkenőmentes iskolakezdésnek. Szeretnénk, ha óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet; biztonságot adó béke szigete lenne, ahol a gyermekek napjuk nagy részét örömmel, boldogan önfeledt játékkal tölthetnék, kreatív, jókedvű, szakmailag kiváló, mindig megújulni kész óvónők irányításával. Közszolgáltatásként gyakorolt tevékenységünkkel biztosítani szeretnénk, hogy hosszú távon közvetlen és közvetett partnereink elismerését kivívjuk. 4. AZ ÓVODA FUNKCIÓI Óvó- védő funkció Cél: - minden gyermek testi, lelki, szellemi védelme, ápolása, erősítése, fejlesztése és ezek harmóniájának megteremtése, - a gyermekek biztonságos, higiénés környezetben való környezettudatos nevelése. Ennek érdekében feladat: • Gyermekvédelmi törvény alkalmazása, a gyermek jogainak érvényesítése. • Korai prevenció. • Együttműködés a védőnővel, a gyermekjóléti szolgálattal, egyéb szakemberekkel. Szociális funkció Cél: - a családban és a társadalomban jelentkező hiányosságok kompenzálása, a családok pozitív befolyásolása, - minden gyermek találja meg helyét az óvodai közösségben. Ennek érdekében feladat: • Gondozási feladatok ellátása. • Egészséges életmód szokásainak alakítása. • Természetbeni és pénzbeli támogatás javaslata a gyermek és a családok szükségleteinek megfelelően. • Családlátogatások szervezése. • Pedagógiai, gyógypedagógiai, stb. tanácsadáson való részvétel elősegítése. Nevelő- személyiség fejlesztő funkció Cél:  Mindazon képességek kibontakoztatása, mely közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéséhez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. 77

 Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Ennek érdekében feladat: • Az eltérő kultúra befogadása, érzelmi és értelmi képességek megalapozása. • Együttélés, nyitottság, a valós életre orientálás elsajátítása, tolerancia. • Identitás tudat alapjainak lerakása. • A társadalmi érintkezés normáinak kialakítása, kommunikáció. • Esélyegyenlőség lehetősége az iskolai tanulás megkezdéséhez. 5. NEVELÉSI CÉLJAINK, FELADATAINK „A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelés célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.” A Kormány 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról.

Az óvodai nevelés célja  Az óvodai nevelés célja, hogy az óvodás gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a sajátos nevelést igénylő gyermekek ellátását is).  Minden gyermeket érzelmi biztonságban egészséges körülmények között, önmagukhoz képest fejleszteni, a sikeres iskolakezdés érdekében.  Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló kompetenciák fejlesztése a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.  A természeti és társadalmi környezetet alaposan és sokoldalúan ismerő gyermekek nevelése, akik pozitív érzelmi kapcsolatban állnak a környezettel.  Lehetőséget nyújtunk a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységre, különös tekintettel a játékra.  Egészséges, szellemileg érett, érdeklődő, fogékony, nagy tudásvágyú, gazdag ismeretanyaggal rendelkező, kiegyensúlyozott személyiségű gyermekek nevelése.  Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével az egészséges életmód és életszemlélet megalapozása, a családokkal együttműködve, önbizalommal teli, a világban eligazodó, boldog gyermekek nevelése.  A gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása.  A gyermekekben rejlő lehetőségek kibontakozásának maximális elősegítése.  A migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése.  A gyermekek nyugalomban, örömmel töltsék el óvodai éveiket és tapasztalatokban gazdag, alkalmazkodni tudó, szabályok betartására képes, kreatív, egymásra odafigyelni tudó gyermekek kerüljenek tőlünk az iskolába.  A gyermek, személyisége teljes kibontakoztatásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése, az iskolába való lassú átmenet biztosítása.  Biztosítani a szeretetteljes inkluzív, bizalommal teli, a gyermek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelést a pozitív szocializációs folyamat kialakulását.

78

 A gyermekek egyéni differenciált fejlesztése, az SNI gyermekek szocializációja, a HH és HHH gyermekek felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű gyermekekkel való egyéni foglalkozás.  A különbözőségekkel szembeni tolerancia és segítő szándék belsővé tétele.  A speciális nevelési szükségletekhez, életkori sajátosságokhoz igazodó segítség adása annak érdekében, hogy az SNI gyermekek és átlagos képességű gyermekekhez minél jobban közelítő személyiséggé váljanak.  Közvetlen és közvetett partnereinkkel előremutató, jó kapcsolat kialakítása.

Nevelőmunkánk feladatai  Nevelési programunk fő törekvése, hogy a tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten felkészítsünk a zökkenőmenetes iskolakezdésre, az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre.  Érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, a gyerekek testi, lelki, értelmi szükségleteinek kielégítése.  Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, a személyiség szabad kibontakozásában, a gyermeket körülvevő személyi- és tárgyi környezet szerepe meghatározó, ezért ezekre fokozott hangsúlyt fektetünk.  Nevelésfilozófiánk a gyermeki személyiség szeretete, megbecsülése és tisztelete.  Az óvodások megfelelő nyugalmat, biztonságot, és szakmai stabilitást igényelnek. Minden tevékenységet ennek rendelünk alá, így feladatunk a nyugalom légkörének megteremtése.  Kreatív tevékenységek során alapkészségeik, kézügyességük, megfigyelőképességük, figyelmük, esztétikai ízlésük fejlesztése.  A program tartalmi kidolgozásánál a külső világ tevékeny megismerésére alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat.  A nevelés legfőbb területének a játékot tekintjük.  A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított differenciált fejlesztéssel.  Megteremteni azt az inkluzív miliőt, melyben minden a gyermek biztonságban, felszabadultan tevékenykedhet, egészségesen fejlődhet.  A szabad játék folyamatosságának biztosítása a folyamatos életszervezéshez, és tevékenységekhez szükséges eszközök, körülmények megteremtése – napirend rugalmassága.  Élményszerzés lehetőségével segítjük elő a minél sokrétűbb és komplexebb tevékenységformák kialakulását.  Meghatározni, hogy milyen szervezeti keretben tudjuk biztosítani az ismeretnyújtást, a készség, képességfejlesztést.  A gyermek szükségleteinek megfelelő egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés átfogó tervezése, gyermekek megismerése, fejlesztése.  Személyi feltételek biztosítása.  A gyermekvédelmi munka hatékonyságának növelése. Pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolat erősítése.  Szülői és más partneri igények, elvárások ésszerű megvalósítása.  Óvoda – iskola átmenet zavartalan biztosítása. 79

 Az intézmény jogszerű, törvényes, gazdaságos működtetése.  Figyelembe venni a szülők, gyermekek szociális, társadalmi helyzetét, a környezeti elvárásokat. Elősegítjük, hogy gyermekeink: - egészségesek, edzettek, alkalmazkodó-képesek legyenek, - mozgásuk összerendezetté váljon, - ismerjék fel alapvető testi szükségleteiket, - járuljanak hozzá annak kielégítéséhez - sajátítsák el a megfelelő egészségügyi szokásokat, - szívesen tartózkodjanak, tevékenykedjenek a szabadban. Biztosítjuk: - hogy az óvodába lépés első pillanatától a gyermeket kedvező - érzelmi hatások érjék, - hogy az emberi kapcsolatokat pozitív érzelmi töltés jellemezze, - hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, - a lehetőséget a gyermek „én-érvényesítő” törekvéseire, - a közös élményekre épülő közös tevékenységeket, - a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, a hátrányos helyzetű, - illetve a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermek - fejlődéséhez szükséges speciális fejlesztést. Segítjük: - a szociális érzékenységük fejlődését és az „én-tudatuk” alakulását, - a különböző erkölcsi tulajdonságaik (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, egymás iránti figyelem), akarati tulajdonságaik (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését, - hogy tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából viselkedésünk modellértékű. 6. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE Az óvodai nevelés feladatai szerteágazó, egymásra épülő, egymással összefüggő, komplexen érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. Az óvodai nevelés keretei:  egészséges életmód alakítása,  érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés  anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés Az óvodai élet tevékenységformái:  játék  verselés, mesélés  ének, zene, énekes játék, gyermektánc  rajzolás, mintázás, kézimunka  mozgás, mozgásos játékok, testnevelés

80

 külső világ tevékeny megismerése  munka jellegű tevékenységek  tevékenységekben megvalósuló tanulás 7. A NEVELÉS KERETEI

Az egészséges életmód alakítása-egészségfejlesztési program Az egészséges életmódra nevelés elvei    

az egészséges testi, szellemi, lelki fejlődés támogatásának elve helyes életmód alakításának elve biztonságos környezet alakításának elve rendszeresség elve

Az egészséges életmódra nevelés célja  egészséges életvitel igényének alakítása  az egészség gondozásához szükséges készségek alapozása, melyek elősegítik a gyermek növekedését, fejlődését, hozzájárulnak egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez. Az egészséges életmódra nevelés feladata Prevenció feladatai

Gondozási feladatok

A gyermek egészségének védelme, óvása, megőrzése, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásainak alakítása.

Egészséges életmód szokásainak alakítása. (testápolás, étkezés, öltözködés) Gyermekek gondozása, testi szükségleteik kielégítése.

Egészséges és biztonságos környezet megteremtése. Baleset megelőzés.

Lelki egészségük védelme, megóvása – mentálhigiénia.

Környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokások alakítása.

Gyermeki testi képességek fejlődésének elősegítése, testedzés, mozgásigény kielégítése. Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

81

Korrekció feladatai

Speciális testi – lelki nevelési feladatok ellátása. Szükség esetén megfelelő szakember + szülő + óvodapedagógus + fejlesztőpedagógus együttműködése.

Az egészséges életmódra nevelés megvalósulása Prevenció feladatai A gyermek egészségének védelme, megőrzése, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásainak alakítása A felnőttek feladatai, melyekkel modellt adnak a szokások alakításához  Az óvoda tisztán tartása, tisztaságának megóvása, a környezet szépítése  Megfelelő szellőztetés, fűtés, a játékok, eszközök tisztán, rendben tartása  Megfelelő időtartamú levegőztetés, napfürdőzés biztosítása az időjárási viszonyok függvényében  A fertőző betegségek megelőzése és továbbterjedésének megakadályozása érdekében fertőtlenítés alkalmazása, beteg gyermek elkülönítése.  Kiegyensúlyozott légkör megteremtése és fenntartása, az életkornak megfelelő napirend és szokásrend kialakítása  Az egészséges táplálkozás szokásainak – rendszeres ivóvízfogyasztás, étkezés, szükségletek felismerésének tudatosítása, gyümölcsök, zöldségek megkedveltetése, alapos rágás gyakoroltatása  A gyermekek szokásai, melyek a megelőzést is szolgálják azonosak a gondozási feladatoknál megfogalmazottakkal. A gyermekek szokásai, melyek a prevenciót is célozzák azonosak a gondozási feladatoknál megfogalmazottakkal. (Egészséges életmód szokásainak alakítása) Egészséges és biztonságos környezet megteremtése  Az óvodai helyiségek és az óvodaudvar berendezését, karbantartását a biztonsági előírások betartása mellett végezzük  A berendezések és felszerelések beszerzésénél szem előtt tartjuk az EU-s és magyar szabványokat  A sérült, balesetveszélyes tárgyakat, eszközöket a használatból kivonjuk, gondoskodunk megjavításukról, illetve cseréjükről Baleset megelőzés Dolgozókra vonatkozóan  Balesetvédelmi szabályokat betartjuk  Gyermekek által használt eszközök épségét használat előtt ellenőrizzük  Tisztítószereket, eszközöket körültekintően tároljuk, használjuk  Eszközök, bútorok, sportszerek balesetmentességét ellenőrizzük, javíttatásukról gondoskodunk  Környezetünk rendjére fokozottan vigyázunk Gyermekekre vonatkozóan  A baleset elkerülésével kapcsolatos szabályok betartása  Gyermekek által használt eszközök helyes használatát elsajátíttatjuk  Saját és társaik testi épségének megóvására nevelünk a közösségi szokások, viselkedésformák betartásával  A közlekedési szabályokat életkoruknak megfelelően ismertetjük

82

Baleset megelőzési oktatás  Az óvodán kívüli tevékenységeket megelőzően a gyermekeket oktatásban részesítjük, mely felöleli a közlekedési, magatartási, viselkedési szokások felelevenítését fejlettségi szintjüknek megfelelően Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Egyéni és társas szokások, melyek összefüggésbe hozhatók a környezethez és természethez fűződő viszonnyal. A környezettel kapcsolatos felelősség alakításának szokásai az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Környezetvédelemmel kapcsolatos gyermeki szokásalakítás feladatai  Épített és tárgyi környezetük épségének, rendjének, tisztaságának megtartása iránti igényüket alakítjuk a különböző tevékenységek folytatása közben  Takarékos anyaghasználatra nevelünk – víz, világítás, folyékony szappan Természetvédelemmel kapcsolatos gyermeki szokásalakítás feladatai  Természetvédő magatartásukat alapozzuk meg az udvari tartózkodás ideje alatt gyakorolt szokások betartatásával – növények, állatok élőhelyeinek tiszteletben tartása, óvása  Az óvodában található növények gondozásában való részvételre buzdítás  Megteremtjük a madáretetés feltételeit  Ápoljuk és óvjuk az udvarunkon található fákat, cserjéket Gondozási feladatok Egészséges életmód szokásainak alakítása Testápolás  Figyelmet fordítunk a kéz, arc tisztán tartására, a száj higiéniájára, a haj rendezettségére, az érzékszervek ápolására minden esetben, amikor szükséges, az ápoltság iránti igény kialakítása  A WC kulturált használatára tanítjuk a gyermekeket  Papír zsebkendő szükség szerinti használatára buzdítunk Öltözködés, ruházat rendezése  Önállóságra, önellenőrzésre szoktatjuk a gyermekeket az öltözködéssel kapcsolatos résztevékenységekben  A környezet rendezettségének megtartása érdekében serkentünk a ruhák hajtogatására, a cipők és ruházat esztétikus eltevésére  Alakítjuk a saját ruházat rendezettsége iránti igényt Kulturált étkezés  Evőeszközök használatánál gyakoroltatjuk a helyes technikákat  Folyamatos segítségadással, ellenőrzéssel, értékeléssel alakítjuk az esztétikus terítést és kulturált étkezést

83

Gyermekek gondozása, testi szükségleteik kielégítése A felnőttek feladatai között szerepel a gyermekek gondozása, segítségadás a testi szükségleteik és a mozgásigény kielégítésében, olyan szokások alakítása, melyek a gyermekei kompetenciák erősítését szolgálják ezen a területen is. Testápolás  A testápolással valósítjuk meg a személyi higiénia kialakulását, mely magában foglalja a bőr ápolását, tisztántartását, a haj, a fejbőr, a fog és az érzékszervek ápolását  A higiénia magas szintű megvalósítása érdekében folyékony szappant használunk Étkezés  Étkezéseinket az egyéb tevékenységektől elkülönítve, nyugodt, esztétikus környezetben szervezzük  E téren kiemelt a gyermek-dajka pozitív kapcsolata, a gyermek fejlettségének figyelembe vétele  A gyermekek számára az egész nap folyamán a csoportszobában és az udvaron egyaránt vizet biztosítunk Öltözködés  Az öltözködéssel védekezünk az időjárás ellen, illetve fejlesztjük a gyermekek önállóságát, ízlését  Fontosnak tartjuk, hogy különböző hő- és egyéb hatásoktól védve legyenek, de mozgásukban ne korlátozza őket a ruha. Pihenés  A mozgás- pihenés váltakozását, megfelelő arányok megtalálását a gyermekek életkorához, egyéni fejlettségéhez, teherbíró-és tűrőképességéhez igazítjuk Lelki egészségük megóvása - Mentálhigiénia  A gyermekek óvodában eltöltött idejét élettani szükségleteik figyelembe vételével tervezzük  A változatos tevékenységek, az oldott légkör segít abban, hogy a gyermekek ne érezzék fárasztónak az óvodai életet  A napirend tervezésénél tudatosan törekszünk arra, hogy az állandóság, rugalmasság és a tevékenységek időarányai egymásnak nem ellentmondóan mutassanak egységet  A fejlettségnek megfelelően szerepelnek a játék, étkezés, pihenés és egyéb tevékenységek időtartamai  Fontosnak tartjuk a kortárs kapcsolatok kialakítása és erősítése mellett a gyermekszülő, gyermek-óvodapedagógus és gyermek-dajka kapcsolat segítését  Odafigyeléssel támogatjuk a gyermeki személyiség önkifejező, önérvényesítő és önkibontakoztató törekvéseit  A közösségi élet zavartalanságát biztosítjuk azzal, hogy alakítjuk a gyermekek társas magatartási szokásait, támogatjuk kortárs kapcsolataik alakítását  Segítjük a kapcsolattartás során keletkező feszültségek elviselését, segítünk a konfliktusok megoldásában

84

A gyermek lelki szükségletei  Érzelmi, fizikai védettség, biztonság  Új tapasztalatok szerzése: önmaga és a külvilág felfedezése  Az önállóság, a felnőttől való függőség csökkentése  Elismerés, megerősítés  A belső állapot spontán kifejezése  Önmaga és mások iránt érzett felelősség Az óvodapedagógus feladatai  Megadja a gyermek számára az érzelmi és fizikai védettséget, biztonságot  Olyan környezetet alakít ki a mindennapokban, amely a gyermek számára megadja az önmagával kapcsolatos és a külvilágra irányuló tapasztalatszerzés lehetőségeit  Segít a gyermeknek érzelmi, fizikai lehetőségeinek kibontakoztatásában és a kreatív és intellektuális fejlődésben  Megerősíti a pozitív gyermeki megnyilvánulásokat, támasza a gyermeknek, de határozott követelései is vannak  Teret ad a képességek természetes fejlődésének, a belső állapot spontán kifejezésének, önmaga és mások iránt érzett felelősség megélésének  Gazdag és változatos tevékenységekben közvetíti a kulturális tartalmakat Testi képességek fejlődésének elősegítése, testedzés, mozgásigény kielégítése  A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása elősegíti az ügyesség, gyorsaság, erő, állóképesség fejlődését, a gyermeki szervezet teherbíró képességét.  Befolyásoljuk a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly alakulását is  A mindennapos mozgás minden korcsoportra nézve kötelező  A mozgásszokások alakítása, a társra figyelés kialakítása fontos feladat  Emeljük a természetes környezetben vezetett mozgások számát Az óvodapedagógus feladatai  A mozgásigény kielégítésére változatos mozgáslehetőségeket teremtünk szabad és szervezett formában a csoportszoba, az iskola tornaterme és az udvar kihasználásával  A mindennapos mozgás lehetőségeit biztosítjuk, mellyel a mozgás iránti igényüket is alakítjuk Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése összetett, sokoldalú tevékenység, amelynek feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A mindennapos (szervezett) mozgáson túl jelen van a szabad játékban, a környezeti nevelésben, gondozási és önkiszolgáló tevékenységekben is.  Feladatunk a mozgáskedv felkeltése, megfelelő motiváció, mozgásra inspiráló biztonságos környezet alakítása, mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, szükséges és elégséges szabályok tanítása.  A gondozási tevékenységek során adódó feladatok elvégzésével is fejlesztjük a finommotorikát, a szem-kéz koordinációt és gyakoroltatjuk a mozgásszokásokat.  A mozgásos játékok szervezésével járulunk hozzá a harmonikus, fegyelmezett, összerendezett, nagy- és kismozgások fejlődéséhez. 85

 A harmonikus mozgás fejlesztésével az idegrendszert erősítjük. Az egészséges életmód alakításából adódó óvónői feladatok  A gyermekek életkorának megfelelő, párhuzamos tevékenységek végzését lehetővé tevő optimális életritmus kialakítása a napirendben.  Az időkeretek rugalmas alkalmazása a gyakorlatban.  Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportban.  A gyermekek szükségleteinek kielégítése a nap egész folyamán.  A szokás-és szabályrendszer közös alakítása a gyermekekkel.  A kialakított szokás- és szabályrendszer betartásának figyelemmel kísérése, reális, a gyermek egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelése.  A gyerekek otthoni szokásainak, egyéni szükségleteinek figyelembevétele.  A személyi higiéné hiányosságának felismerése, diszkrét kezelése, megszüntetése.  Az egészség érték - szemléletmód kialakítása.  A környezet védelmét, megóvását megalapozó szokások kialakítása.  Takarékos anyag- és energiafelhasználás módjának alakítása.  Hiteles példamutatás, hiteles környezettudatos magatartás.  A környezet tisztántartására, a környezet rendjének óvására nevelés.  Balesetmentes, biztonságos környezet kialakítása és fenntartása.  A harmonikus, összerendezett mozgás fejlesztése.  A szervezet edzése, ellenálló képességének növelése.  A helyes testtartás formálása.  Testséma fejlesztése.  A korszerű, egészséges táplálkozási szokások kialakítása.  Az időjárás és a hozzá igazodó öltözködés összefüggésének megláttatása.  Egészségpropaganda szülői körben, kiemelten az egészségmegőrzés, táplálkozás, praktikus öltöztetés és környezetünk védelme témakörben.  Önállósági törekvések támogatása.  A kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása.  Az asztalterítés technikájára, esztétikumára való odafigyelés.  A toalett-használat intimitásának válaszfalakkal és függönyökkel történő biztosítása.  (2,5)3 éveseknek, illetve egyéni szükséglet alapján a toalettpapír használatában, a zsebkendő használatában segítségnyújtás.  Elegendő mennyiségű toalettpapír használatára ösztönzés.  A fiúktól a WC-deszka felhajtásának, a fiúszerepnek megfelelő toalett-használat elvárása.  A WC lehúzásának igénnyé alakítása, elvégzésének figyelemmel kísérése.  A gyermekek helyes kézmosásra, kéztörlésre szoktatása.  A gyermekek tisztaság, ápoltság iránti igényének alakítása.  A fogmosás technikájának megismertetése, mindennapos gyakoroltatása, a fogmosás eszközeinek rendben tartására serkentés.  A fésű használatának bemutatása, gyakoroltatása, szükség szerintii segítségnyújtás.  A felöltözésnél, vetkőzésnél egyéni szükséglet szerinti segítségnyújtás.  A gyermekek időjárásnak megfelelő réteges öltözködésre szoktatása.  A ruhák összehajtásának, az öltözőszekrényben való rendben tartásának megismertetése, elvárása.  A gyermekek levegőzésének biztosítása lehetőség szerint minden nap. 86

 A délutáni pihenéshez a csoportszoba kiszellőztetése.  Lefekvés után mesélés, majd testközeli jelenlétével, simogatással a gyermek érzelmi biztonságának, nyugalmi állapotának támogatása.  A gyermekek balesetvédelmi oktatása a tanév elején.  Lázas, hányós, hasmenéses gyermek elkülönítése, szüleinek értesítése.  Ezen a nevelési területen is fontos a pedagógus modellértékű szerepe, valamint az óvónő- gyermek és a gyermek-dajka közötti jó kapcsolat. Fontos feladat a szülőkkel való együttműködés a testi, lelki nevelésben.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  Szükségleteiket képesek késleltetni.  Szükségleteiket képesek önállóan kielégíteni.  Önállóan mosakodnak, törülköznek; figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges. Körömkefével tisztítják a körmüket. Ruhájuk ujját fel- és letűrik, begombolják, kikapcsolják.  Használják a WC-t, vigyáznak a WC, a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik.  Toalett használatakor a fiúk felhajtják a WC-deszkát és állva végzik kisdolgukat.  WC-zést követően használják a toalettpapírt.  WC használat és egyéb szennyező tevékenység végzése után kezet mosnak, a kezüket szárazra törlik.  Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják. Hajukat rendben tartják.  Zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat. Tüsszentéskor, köhögéskor a zsebkendőt szájuk elé tartják.  Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látják el.  Segítenek az ágyak berakásában, a foglalkoztató átrendezésében.  Önállóan tevékenykednek, észreveszik elvégezhető feladataikat, és segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnőtteknek.  Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét. Helyesen használják az evőeszközöket (kanalat, villát, kést).  Képesek önállóan eldönteni miből mennyit tudnak elfogyasztani.  Önállóan, a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Holmijukat, ágyneműjüket hajtogatva helyre teszik. Ruhaneműjükkel gondosan bánnak, cipőfűzőjüket megkötik. Ha kell, segítséget kérnek.  Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Az ajtókat csendesen nyitják, csukják, az eszközökkel óvatosan bánnak. Észreveszik, ha valami hiányzik vagy rendetlen, a rendetlenséget megszüntetik. Az udvaron sem szemetelnek.  Szívesen mozognak a szabadban, évszaktól függetlenül.  Életkoruknak megfelelően edzettek.  Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Három éves korra kialakulnak a felnőttekre jellemző érzelmi tulajdonságok, úgy, mint a viszonylagosság, a cselekvésre ösztönző erő, a szubjektivitás és a kísérő szerep. Ezzel egy időben az érzelmek polarizálódnak, azaz megjelennek az úgynevezett magasabb rendű érzelmek, mint az erkölcsi, az esztétikai és az intellektuális érzelmek alapjai. Mindhárom

87

csoport, hatással van a kisgyermek viselkedésére, magatartására, értékrendjére, megismerési és önkifejezési tevékenységére. A (2,5) 3-7 (8) éves korosztály nemcsak felfogja mások érzelmi megnyilvánulásait, hanem a szerint is cselekszik. Ezért jelentős az óvodapedagógus szava, magatartása, viselkedése, viszonya a környezetéhez. A szocializáció, a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amelynek során a gyermek megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. Éppen ezért itt is nagyon nagy felelősség hárul az óvónőkre, a személyes példamutatás során. A szocializáció fejlődésében kiemelt szerepet tulajdonítunk a játéknak. Az óvodáskorban a nemi identitás megalapozása az életkori sajátosságokból adódóan néhány általános jellemző közvetítésére épül. Óvodánkban a nemi szerepek határainak tágítása a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése mellett történik. (pl. fiúk: előzékenység a lányokkal szemben, a hagyományosan női szerepnek tartott gondoskodás a fiúk részéről is lehetséges, hogy a lányok is autózhatnak, játszhatnak fiús szerepeket, játékokat, stb.) Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a szülőföldünkhöz kötődés alapjaként a gyermek szűkebb és tágabb környezetének megismerését. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyereket formálja. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. Ezt alapozzuk meg a kooperatív megoldásra ösztönző páros és kiscsoportos tevékenységekkel. Ezáltal minden kisgyereknek lehetősége van:  Kommunikálni társaival a közös tevékenység során, számos tapasztalatot szerezni az eredményes, kölcsönösen elfogadható kommunikáció formáiról, és kimunkálni saját hiteles és célravezető kommunikációs formáikat.  Megtanulni a közös tevékenységek alkalmával, hogy hogyan viszonyuljanak társaikhoz a jobb munkakapcsolat kialakításának érdekében. Ez erősíti a pozitív viszonyulást, és jelentős mértékben elősegíti a szocializációt.  Megtanulni a kritika mások számára elfogadható formában történő kifejezésének módját, és a kritika elfogadását. A társaktól érkező pozitív visszajelzés egyben énerősítő, önbizalom növelő hatásával hozzájárul a személyiség kibontakozásához.  Észrevenni, hogy a közös tevékenységben együttműködő társak sokféle, színes egyéniségek, egymástól eltérő, saját kulturális környezetükből származó értékeiket képviselők.  Megtapasztalni, hogy egy problémának több megoldása is lehet, attól függően, milyen szempontból közelítjük meg. Nevelési koncepciónk további lényeges eleme a kisgyereket körülvevő felnőttek szerepe. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a kisgyerek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Ezért fontosnak tartjuk az óvodapedagógus-gyerek, gyerek-dajka kapcsolatában az empatikus, meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolat kialakítását, melyet pozitív érzelmi töltés jellemez. Fontosnak tartjuk a testi kontaktust a gyerekekkel, a védelmet nyújtó ölelést, a megnyugtató simogatást. Inkluzív szemléletű nevelésünkben kiemelt szerepet kap a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre történő különös odafigyelés, megértés, elfogadás.

88

Céljaink:  Az érzelmi, szociális és társas nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. Az óvodás gyermeket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül  Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával és helyzetteremtésével.  A társadalmi beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak értékközvetítése.  A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés.  A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása.  A figyelem ráirányítása a természeti és emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tiszteletére és megbecsülésére nevelés.  Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelési igényű, hátrányos-, és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek esetében speciális fejlesztéssel az egyéni szükségleteknek megfelelő pedagógiai eljárások alkalmazásával, valamint szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával az esélyegyenlőség biztosítása.  A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadság biztosítása a határok pontos megjelölésével.  A gyermekbarátságok kialakulásának segítése, a kis csoportosulásokat formálása úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak.  A gyermekek érzésvilágának alakítása a kialakult konfliktusok feldolgozása során, úgy hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön.  A gyermekek bátorítása, hogy belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon.  Esélyteremtés a migráns gyermekek számára.  Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges.  A humor felhasználása a feszültség és görcsösség feloldására.  Nemi sztereotípiák erősítésének kerülése, nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontásának elősegítése.

Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelésből adódó óvónői feladatok  Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig.  Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.  A csoportszoba otthonos, hangulatos, esztétikus, biztonságos berendezése.  Személyiségének szeretetteljes, empátiás kisugárzása, odafigyelő, „anyapótló” magatartása.  Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe.  Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák kialakítása.  Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés.

89

            

Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel kísérése. Erkölcsi normák, ítéletek megfogalmazása. A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása. Gyakorlat közeli helyzetek teremtésével az interperszonális kapcsolatok kialakításához szükséges készségek, képességek alakítása. Társas kapcsolatok formálásának segítése, az összetartozás élményének mélyítése, a „mi-tudat” alakítása. Páros és kiscsoportos feladathelyzetek teremtése, kooperatív technikák alkalmazása. Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése. A konfliktushelyzet békés, mindkét fél számára elfogadható megoldására inspirálás. A tehetséges gyermekek kibontakozásának támogatása. A lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása. A migráns gyermekek beilleszkedésének segítése. A családdal való együttműködésre törekvés. Szülői értekezlet tartása évente 3-szor.

A szocializációs tér változásából adódó átmenetek megkönnyítése – család-óvoda,  Intézményünk nyitott a leendő óvodások és szüleik részére. Megnézhetik, ismerkedhetnek óvodáinkkal, az ott dolgozó felnőttekkel, programjainkkal.  Fokozatos, édesanyával vagy édesapával történő beszoktatás biztosítása.  A beszoktatás folyamata kellő türelemmel, toleranciával, empátiával és nagyfokú szeretettel történő kezelése.  A gyerekcsoport dajkájának támogató közreműködése az óvónővel egyeztetett feladat és módszer szerint.  A gyerekek egyéni sajátosságaihoz igazodás, egyéni szükségleteinek figyelembevétele.  A szülők lelki támogatása. A szocializációs tér változásából adódó átmenetek megkönnyítése – óvoda-iskola  Pozitív érzelmek kialakításával a gyerekek felkészítése az iskolai látogatásra.  Helyi lehetőségekhez mérten óvodai - iskolai közös programokon való részvétel.  A rugalmas beiskolázás lehetőségével élve a gyerek életkora mellett az egyéni fejlettség figyelembevétele, felelősségteljes döntés az egyes kisgyerek iskolakezdéshez szükséges érettségéről.  Az iskolára való alkalmasság vonatkozásában bizonytalan szülők döntésének több szempontú információval történő segítése, minden esetben a gyerek érdekét szem előtt tartva. Az óvodapedagógusok félévenként elemzik, vizsgálják a gyermekek társas viselkedését, kapcsolatát és rögzítik a csoportnaplóban.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz és a felnőttekhez. Mindezt sokoldalúan (szavakban, tettekben, érzelmekben stb.) hozzák nyilvánosságra.

90

 Az eddig kialakult szokások a gyerekek igényévé válnak, amelynek természetes módon tesznek eleget.  Ismerik a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát.  A csoport szokás- és szabályrendszerének ismeretét a magatartásukban is érvényesítik.  Szeretik és koruknak megfelelően védik a természetet, megbecsülik és tiszteletben tartják az élővilágot.  Képesek egymáshoz alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni.  A közös tevékenységekben aktívan vesznek részt.  Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat.  Észreveszik, hogy kinek, miben van szüksége segítségre.  Számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók iránt. Ha tudják, közlik a hiányzás okát.  Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónő és társaik közlését, kérdését.  Önként vagy az óvónő kérésére bekapcsolódnak a foglalkozásba. Foglalkozás közben figyelnek az óvónőre, és útmutatásainak megfelelően végrehajtják a feladatot.  Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményeire.  Ébredezik bennük a közösségi tudat, örülnek a közösen elért sikereknek.  Kialakul a csoport élete iránti érdeklődés. Természetes szükségletté válik a közös tevékenység. Képesek „tájékozódni” a közösségben.  Együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt. Felismerik, mikor kapcsolódhatnak be társaik tevékenységébe. Érdekli őket társaik mondanivalója, munkája.  Szívesen kommunikálnak, bátran elmondják véleményüket. Ismerik és betartják az udvariassági szokásokat.  Érkezéskor, távozáskor köszönnek.  Ha társuknál feltűnő, szokatlan megnyilvánulást tapasztalnak, megértéssel fogadják.  Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit. Egy-egy társuk iránt kitüntetett rokonszenvet, barátságot mutatnak.  Konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan oldanak meg, szükség szerint felnőtt segítségét kérik.  Érzelmeiken, indulataikon uralkodni tudnak.  Alakulóban van a feladattudatuk.  Türelemre, kitartásra képesek.  Bíznak önmagukban, társaikban. Az óvodai közösség életét zavaró megnyilvánulást tapasztalva kísérletet tesznek a megoldásra.

91

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció alakulásával. Programunk lényeges része a beszéd, az anyanyelv, és a kommunikáció fejlesztése. Csak kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek képesek az alap kultúrtechnikák elsajátítására. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, társ reakcióiból a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése. a kommunikáció, metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, a jelzések kiegészítik, helyettesítik, mélyítik, vagy semlegesítik a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával, kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monologikus beszédre, ennek fejlesztésére, bővítse szókincsüket, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. A gyermek beszéd- és kommunikációs képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, mely előnyös, vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára a közösségben. Céljaink:  3-7 éves koró gyermekek nyelvhasználatának fejlesztése  A gyermek beszédmegértésének, beszédaktivitásának, beszéd és kommunikációs képességei színvonalának emelése.  Cél a szókincs gyarapítása, a szóbeli emlékezet és kifejezőkészség fejlesztése.  A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése.  Kognitív képességek fejlesztése: - egyre pontosabb valósághű észlelés - figyelem- összpontosításra való képesség - valósághoz közelítő képzeleti működés - reproduktív emlékezet - problémamegoldó és kreatív gondolkodás  A beszédkedv felkeltése fenntartása.  A beszédhallás és szövegértés fejlesztése.  Kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával.  Az önkifejezés megalapozása a gyermekek beszédfejlesztésével, a kommunikáció különböző formáinak alakításával, eszköztárának bővítésével és a helyes nyelvhasználat gyakoroltatásával.  Az alkotóképes kreatív gondolkodás kialakulásának elősegítése, kompetencia alapú ismeretszerzés.

92

 A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére, mint életkori sajátosságra építve, biztosítani a gyermekek változatos tevékenységein keresztül a tapasztalatszerzést a természeti és társadalmi környezetből.  Az értelmi nevelés a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése és ezek gyakoroltatása különböző élethelyzetekben, tevékenységekben, a felfedezés és a cselekvéses tanulás biztosítása. Az anyanyelvi nevelés tartalma Az anyanyelvi nevelésben a hagyományos módszerek mellett sokféle anyanyelvi fejlesztő játékot alkalmazunk:  Hallásfejlesztő játékok: figyelemfelkeltő zörejek, hangok felismerése, megnevezése, differenciálása, a hallás és beszédhallás sokoldalú fejlesztése.  Légző gyakorlatok: a beszédlégzéshez szükséges helyes testtartás és a rekeszlégzés kialakítása, tudatosítása, játékok a levegő fújásával – tollpihe, pingponglabda, kendő, lufi fújása.  Beszédszervek ügyesítésére szolgáló játékok: cél az arc- és ajakizmok erősítése, ügyesítése, ezáltal az ajakkal képzett hangok alakítása.  A fonémahallást fejlesztő játékok: a pontos beszédhallás feltétele az olvasás és az írás megtanulásának, a jó helyesírás kialakulásának, ezért nagyon lényeges a zöngés és zöngétlen hangpárok akusztikus differenciálása, a hangok időtartamának felismerése, megkülönböztetése, bizonyos hangok felismerésére helyváltoztatós versenyjáték alkalmazása.  A mondatfonetikai eszközök használatának gyakorlása: cél a beszédszituációhoz leginkább illő beszédmód alkalmazása, hangerőváltási gyakorlatok, hangsúlyjátékok, ritmusgyakorlatok, hangszíngyakorlatok.  Metakommunikációs játékok: játék a tekintettel, a gesztusokkal és a mimikával, testmozdulatokkal, távolság tartásával.  Szókincsgyarapító játékok – történetek, mesék folytatása, most mutasd meg játék.  Mondat- és szövegalkotást fejlesztő játékok. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztésből és nevelésből adódó óvónői feladatok:  Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyermekek gondolataikat.  Változatos tevékenységek szervezése, biztosítása, mely a későbbiekben élményként előhívható.  A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek észrevetetése, megismertetése.  A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építés.  Az egyéni érdeklődési kör figyelembe vétele.  Figyelem-összpontosításra motiválás.  Minden gyermeki kérdés megválaszolása.  Kommunikációs helyzetek teremtése, a gyermekek beszédkedvének felkeltése.  A gyermekek szókincsének bővítése.  Metakommunikációs eszköztár megismertetése, gyakorlása játékban.  A társ verbális és nonverbális reakciói megértésének segítése.  A nyelvileg hátrányos helyzetű, illetve nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált fejlesztése. 93

 Nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás.  Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén.  Szakmai kapcsolat tartása logopédussal, fejlesztőpedagógussal.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:                    

Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése. Képes vizuális, auditív differenciálásra. Térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni. A keresztcsatornák működése korának megfelelő. Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. Figyelme korához képest tartós. Gondolkodására a problémamegoldásra törekvés és a kreativitás jellemző. Alakuljon ki a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is. Helyesen, tisztán, érthetően beszél. Kérdésre minimum egyszerű mondattal válaszol. Szókincse korának megfelelő. Jól használja a metakommunikációs eszközöket. Bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel. Társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját. Ismeri és használja az udvariassági szavakat. Tud szemkontaktust teremteni és azt megtartani. Élményeit és gondolatait el tudja mondani. Kialakul beszédfegyelmük, képesek a kontextusos beszéd alkalmazására. A gyermekek nyitott érdeklődésükkel álljanak készen a következő életszakasz által felállított követelmények teljesítésére. A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes magát megértetni.

8.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

Játék A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, természetes életformája. Az óvodáskori játék olyan tevékenységforma, mely magában hordja a másik két tevékenységi kör (tanulás, munka) részfunkcióit is, biztosítva ezzel a hatékonyságot. A játék mind a szocializációt, mind az értelmi fejlődést egyaránt tükrözi. A játék fejlődése a fejlődés egészének tükre. A játékban minden lehetséges. Motívuma az öröm, a bánat, a kaland feszültsége, a kommunikáció igénye, az erő próbálgatása, az önkifejezés vágya. A játék megnyugtat és felhevít, az egyedüllét védő illúzióját adja és ugyanakkor társat közvetít, nevel és tanít, lehetővé teszi, hogy segítségével a gyermek megismerje a világot. A játék fejleszti:  a gyerek mozgását, értelmi képességeit  a kreatív együttműködést

94

 a gyerekek társas kapcsolatait  a gyerek beszédkedvét, közlési vágyát  örömforrás a gyerek számára, játék által csökken a gyerek feszültsége Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.

Az egyes játékfajták kiemelt személyiségformáló hatása: Gyakorlójáték: fejlődik nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja, térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége Szimbolikus szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi akarati tulajdonságai, kognitív képességei Konstruáló játék: alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, alak- és formaállandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása, vizuális memóriája Szabályjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szocializációs készsége A játék elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, elválaszthatatlan a kognitív, az érzelmi, akarati, szociális, társas fejlődéstől. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és a tudat kialakulásától. Programunk a játékot tekinti a tanulás elsődleges keretének. Ezért napirendünkben a folyamatosságot, rugalmasságot szem előtt tartva a párhuzamosan végezhető tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt, melynek jelentőségét a játékra fordított viszonylag hosszú egybefüggő idő adja. A játék lehet a gyermek szabad játéka és lehet az óvónő által kezdeményezett játék. Eltérés az óvónő szerepében található. 1. Szabad játék Amikor az óvónő biztosítja a gyermek számára az önállóságot, szabadságot a - játéktevékenység kiválasztásában, - játékeszközök megválasztásában, - társak megválasztásában, - gyermeki játékelgondolás megvalósulásában, - játszóhely megválasztásában és kialakításában. A szabad játék folyamatosságának érdekében elegendő időt kell hagyni a játék befejezésére. Az elmélyült játékot ne zavarja meg más tevékenység felkínálásával és adjon lehetőséget a játék későbbi folytatására. 2. Kezdeményezett játék Amikor az óvónő pedagógiai szándékkal teremt olyan helyzetet, melyben a gyermek egyéni érdeklődési körének, egyéni fejlettségének ismeretében ajánl fel játéktevékenységet. Ennek a külső késztetésnek akkor van helye, ha a gyermek érdekében történik, mégpedig úgy, hogy azok elősegítik sajátos fejlődését, és találkoznak igényeivel. - A gyermeknek itt is lehetősége van a játéktevékenység megválasztására, ezért tartsuk tiszteletben választását – jogában áll nem élni a felkínált játéklehetőséggel! - Alkotó pedagógiai légkörben biztosítsuk az önállóságot és önmegvalósítást számára. - A játék célja a gyermek képességeinek, kompetenciájának fejlesztése, figyelembe véve aktuális állapotát.

95

A játéktevékenység célja:  A tevékenységen keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése.  Érzelmi akarati tulajdonságainak alakítása.  Szociális társas viselkedésének, magatartásának formálása. A játék támogatásából adódó óvónői feladatok:  Feltételek biztosítása:  Nyugodt, érzelmi biztonságot adó légkör megteremtése, és folyamatos fenntartása  Ingergazdag, cselekvésre inspiráló, a gyermek kíváncsiságát felkeltő, esztétikus, harmóniát sugárzó környezet kialakítása  A játékot a gyermekek által jól látható és elérhető helyen történő elhelyezése. Ez legyen áttekinthető, a játékfajták lineáris sora – függetlenül a korcsoporttól – legyen megtalálható, az alapjáték és tartozékai kerüljenek egy helyre, ügyeljen a játékok optimális mennyiségére és a játékok cseréjére  A barkácsolás, mintázás, rajzolás, kézimunka, bábozás, dramatizálás eszközeinek szabadon választhatóságra lehetőséget adó elhelyezése  A csoportszobában is használható mozgásos játék biztosítása  Sokszínű tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, mely élményforrás lehet a gyermek számára  A gyermekek ismeretében élményeket előhívó tárgyakról való gondoskodás  A szülők szemléletformálása; ötletadás játékvásárláshoz A játék támogatása:  A gyermek játékválasztásának tiszteletben tartása  Reflektív szemléletű jelenlét a játékban: a gyermekjáték fejlődésének nyomon követése, differenciált reagálás, egyéni bánásmód megvalósítása  A gyermeki fejlődés folyamatosságának, illetve megtorpanásának észrevétele  Az egyes gyermekek és játszócsoportok játékának támogatása  Az új játék használatának megismertetése az érdeklődő gyermekekkel való együttjátszás során  A kreatív önkifejezés fejlődésének segítése  Modellértékű viselkedés; úgy beszél és cselekszik ahogy a gyerekektől is elvárja  A gyermekek kérdéseire való odafigyelés, egyéni fejlettségükhöz igazodó válaszadás  Csak szükség esetén történő beavatkozás, a játéktevékenység zavarása nélkül  Ha a szituáció úgy kívánja és a gyermekek igénylik, maga is játszótársként vesz részt a játékban  A játék fenntarthatósága érdekét szolgáló szabályrendszer a gyermekekkel együtt történő alakítása  Az egészséges versenyszellem megalapozása  A gyermekek közti érzelmi kötődések, kapcsolatok támogatása A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:  A gyermekek az óvodába lépéstől kezdve folyamatosan játszanak. Megismerik a játékeszközöket, megjegyzik helyüket és használatukat.  Örömmel, önfeledten játszanak.

96

        

   

     

Képesek élményeik eljátszására. Játékuk elmélyült kitartó. Szívesen rakosgatnak különböző tárgyakat - saját elgondolásuk, szabályaik alapján. Különböző asztali játékokkal játszanak - kirakóznak, legóznak, apró tárgyakat konstruálnak, gyöngyöt fűznek, babát öltöztetnek, autót húzogatnak, tologatnak. Egyszerűbb mozgásokat gyakran kísérnek ismétlődő dallamokkal, szövegekkel. A csoportszoba játszóhelyeit kihasználva - vagy új helyszínek kialakításával különböző szerepjátékokat játszanak meglévő élményeik alapján. A szerepeket, szabályokat maguk alakítják ki és tartják be. Szívesen vállalnak szerepet. A hiányzó eszközöket elkészítik a közösen összegyűjtött tárgyakból, anyagokból. A megvalósításhoz önállóan - vagy a mi segítségünkkel - fognak hozzá. A szerepjátékokhoz vagy építkezéshez szükséges kiegészítők barkácsolását a mindig rendelkezésükre álló eszközökkel oldják meg. Ezeket többször is felhasználják játékukban, megfelelő helyen tárolják, szívesen megőrzik, mert a saját munkájuk értéke, eredménye. A mindig előttük lévő paraván és bábok, fejdíszek, ruhák, kellékek segítségével dramatizálják kedvenc történeteiket, vagy báboznak mesét, dalt, verset. A különböző helyszínekhez, szerepekhez beszédükben, viselkedésükben, öltözetükben is alkalmazkodnak. Kiválasztják azokat a kellékeket, amelyek legjobban megfelelnek az elképzelt, eltervezett játékhoz. Betartják a társas viselkedés elemi szabályait. Kockákból, egyéb játékszerekből építményeket, különböző tárgyakat hoznak létre. Építményeiket összekapcsolják, kiegészítik elképzeléseik szerint. Az elkészült terepet változatosan használják. Képesek egyéni ötlet, vagy élmény alapján építeni, konstruálni. Építmény lemásolására képesek. Időnként összekapcsolják a különböző játéktevékenységeket egymással, váltogatják a helyszíneket, szerepeket újabb ötleteik alapján. Különböző mozgásos szabályjátékokat játszanak teremben, szabadban. Ezeket a játékokat néha saját maguk vezetik a szabályoktól és fejlettségüktől függően. Szabályjáték során betartják a szabályokat. Másokat is figyelmeztetnek a szabály betartására. Egészséges versenyszellemben tevékenykednek. Szívesen kezdeményeznek és kapcsolódnak be különböző értelemfejlesztő játékokba. Alkotóképességgel, kreatív képességgel rendelkezzenek.

Mozgás Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük. Az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek alakulását is. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek a teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán, vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket figyelembe véve – minden gyerek számára lehetőséget biztosítunk.

97

Céljaink:       



   

A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásigényük kielégítése. A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel megalapozása. A mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása. A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése. A gyermek mozgás szükségletének kielégítése, természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek, tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése játékos formában úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve, s erősödjön a társra figyelés képessége. Szokássá, majd belső igénnyé váljék a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás, amelyet sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgásos és értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. Mindennap alkalmazható mozgásgyakorlat alkalmassá tehetik a gyermekeket az életen át tartó sporttevékenység megalapozására. Egyensúlyérzék, a téri tájékozódás, a koordinált mozgás fejlesztése a testséma fogalmának elsajátítása. Az egészséges életvitel, az egészséges életmódhoz szükséges készségek, jártasságok alapozása, és a mozgáskultúra iránti érdeklődés felkeltése. A mozgásos játékok segítségével a gyermekek egyéni szükségleteinek, természetes mozgásának (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeinek, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség fejlesztése.

A mozgásfejlesztés területei:  szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben  kötelező testnevelési foglalkozásokon  mindennapi testnevelésen Mozgásfejlesztés a szabad játékban Célja:  megőrizzük, ha szükséges felkeltsük a mozgáskedvet, és tudatosan építsünk rá  minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet  bátran, örömmel mozogjanak a csoportszobában és az udvaron egyaránt Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésben Célja:  a tervezett, szervezett irányított testnevelési játékokkal a mozgáskultúra fejlesztése  koordinált mozgás alakítása  téri tájékozódás, oldaliság kialakítása A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű főgyakorlatokból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül többször megjelenik. 98

A tevékenységek megtervezésénél fontos, hogy a fejlesztő feladatok természetesen illeszkedjenek a testnevelés anyagához. A (2,5)3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ezért ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat. Különböző járások, futások, csúszások, mászások talajon, szereken, tárgy alatt, vagy fölött, szer megkerülésével. Az egészséges személyiség fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelési foglalkozásokon a legtermészetesebb módon ismerkedhet testrészeivel és azok funkcióival. 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot tervezünk, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be. Ezen kívül előtérbe kerül az egyensúlyérzék fejlesztése, szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok, oldaliság tanítása. Az 5-6-7(8) éveseknél az észlelés fejlesztése a legcélzottabb. Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezhetünk sok gyakorlatot. A foglalkozáson lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését, és elvégzik a látott, hallott feladatokat. Programunkban az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna is. Ezt minden korcsoportban naponta legalább egyszer, 10-15 perces időtartammal szervezzük meg. E tevékenység napirendbe illesztését minden óvónő maga dönti el. Ha lehetőség van rá ezt is a szabadban, jó levegőn tartjuk. Tartalom: Mozgás szabad játékban Fejlesztés:  2,5-3-4 éveseknél: természetes nagymozgások,  4-5 éveseknél: szem-kéz, szemláb koordináció, egyensúlyérzék,  5-6-7 éveseknél: finommotorika, térpercepció, állóképesség, társra figyelés, versenyszellem. Mozgás kötelező testnevelési foglalkozáson – szabadban, ill. tornaszobában szervezett tudatos mozgásfejlesztés Fejlesztés tartalma:  Rendgyakorlatok,  Természetes gyakorlatok  Láb- és tartásjavító gyakorlatok  Gimnasztika alapformájú gyakorlatok  Talajgyakorlatok  Szergyakorlatok  Játékok, páros gyakorlatok A gyermek speciális szükségleteit szem előtt tartva a mozgást szabad játékban, balesetmentes környezetben, mindennap biztosítjuk.

A mozgásfejlesztésből adódó óvónői feladatok:  A spontán a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységek egészüljenek ki az irányított mozgásos tevékenységekkel. A komplex testmozgások épüljenek be az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének (a pozitív énkép, önkontroll, érzelmi szabályozás, szabálykövető

99

                 

társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás) fejlődésére. A spontán megjelenő mozgásos tevékenységeknek, egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés mindennapján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A mozgás beépítése természetes módon a gyermekek tevékenységébe Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása A gyermekek mozgáskedvének megőrzése, illetve szükség esetén felkeltése A mozgásos tevékenység pozitív megerősítése A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak kialakítása a gyermekekkel közösen, majd fokozott betartatása Mozgásos tevékenység lehetőségének biztosítása a csoportszobában és az udvaron A gyermekek életkorához és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos tevékenységre inspiráló eszközök kiválasztása A testnevelés foglalkozások anyagának összeállítása, figyelembe véve a csoport és az egyéni fejlettség aktuális állapotát A játék, a játékosság elsődlegességének tiszteletben tartása a foglalkozásokon Oldaliságot jelző csuklópánt használata A tevékenységek irányításánál és értékelésénél differenciál, figyelembe veszi az egyéni fejlődési jellemzőket Szükség esetén a dajka segítségének igénybe vétele Odafigyelés a gyermekek optimális terhelésére A testnevelés foglalkozások szervezése elegendő időt hagy a gyakorlásra A testnevelés foglalkozások szervezése biztosítja a folyamatos mozgás lehetőségét, kiküszöböli a várakozási időt A testnevelés foglalkozások eszközeként, az anyagtól függően kézi-szerek használata A napi tevékenységek részeként a mindennapos, 10-15 perces frissítő mozgás tervezése során elsődlegességet biztosít a mozgásos játékoknak

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:               

Igényli a mindennapos mozgást Mozgása harmonikus, összerendezett Téri tájékozódása kialakult, irányokat meg tud különböztetni Magabiztosan alkalmazza a jobb-bal kifejezéseket Ismeri saját testét, testrészeit, képes meg is nevezni és beazonosítani Fizikai erőnléte, állóképessége életkorának megfelelő Kialakult a szem-kéz, szem-láb koordinációja Fejlett az egyensúlyérzéke Tud rollerezni, vagy biciklizni A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésére képes, vizuális memóriája korának megfelelően fejlett Ismer legalább egy labdajátékot Ismeri legalább 2-3 kézi-szer használatát Képes alkalmazkodni társaihoz, korához képest fejlett az önuralma, toleráns, együttműködő, segítőkész Ismeri a csapatjáték szabályait Egészséges versenyszellemmel képes küzdeni

100

9. KULTÚRAÁTADÁS A kultúraátadás a gyermek természetes megnyilvánulásaira építve tudatosan átörökíti, közvetíti az örök emberi értékeket. Komplexitását elsődlegesen a környezet megismerésén keresztül biztosítjuk. Ebben a folyamatban az óvodapedagógus kiindulópontnak tekinti a természeti, társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat, hiszen a környezet a fejlődés forrása. Ezekre a tapasztalatokra építve, ezeket új élményekkel, ismeretekkel gyarapítva juttatja el a gyermeket egyéni és életkori fejlődési ütemét figyelembe véve magasabb szintre. A családdal való együttnevelés során az óvodapedagógus figyelembe veszi, hogy különböző otthoni környezetből érkeznek óvodai környezetbe a gyerekek. Tekintettel van a családban kialakult kulturális, etnikai, világnézeti hagyományokra, figyelemmel kíséri és elősegíti ezek spontán gyermeki megnyilvánulásait, egymásra való hatását.

Külső világ tevékeny megismerése Környezeti tartalmú tapasztalatok A külső világ környezetén értjük egyrészről a külső természeti környezetet, másrészről a külső, ember alkotta környezetet. Környezettudatos, természetbarát életformára magával a mindennapi élettel tudunk nevelni. A közvetlen élményeken alapuló tevékenység hatására fejlődik majd a gyermekek érzékenysége és alapozódik meg a természettel együtt élni tudó és természetet védő ember szokása. A környezet minél átfogóbb megismertetése lehetőséget ad az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, az adott tájra, helységre jellemző néphagyományok közvetítésére. Hagyományok által őrizhetjük meg a tudást, tapasztalatot, melyet elődeink felhalmoztak. Ha mindehhez hozzájárul az óvodapedagógus érdeklődése, színes egyénisége, továbbá a dajka pozitív példája, biztos, hogy gyermekeink megszeretik környezetüket, ragaszkodnak ahhoz, lehetőségeikhez képest védik, és megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodnak benne. A külső világ tevékeny megismerésének témaköreit mindig az aktuális évszakok, napszakok, események, ünnepek határozzák meg. Nevelésünk során alkalmazkodunk a gyermek életkori sajátosságaihoz és egyéni fejlettségéhez, a megvalósítás az apró történéseken keresztül érvényesül. Céljaink:  A természeti és épített környezet megismertetésével sokszínű tapasztalathoz juttatás, készségek, képességek alakítása  A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása Tartalom: Természeti környezetünk témái:  évszakok – jellemző jegyek, körforgás  idő – napszakok, hét, hónapok, évszakok  időjárás változásai és hatása az emberekre, állatokra, növényekre  növények és gondozásuk  állatok

101

   

környezet színei természetvédelmi teendők testünk jeles napok – állatok világnapja, madarak és fák napja

Társadalmi környezetünk témái:  óvodások lettünk  ahogy növekszünk  család  az óvoda és környezete  közlekedés  emberi környezet, az emberek munkája, foglalkozások, eszközök  egészséges életmód, egészségvédelem  ünnepek, hagyományok, néphagyományok, jeles napok A külső világ tevékeny megismeréséből adódó óvónői feladatok:  Az új ismereteket a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára építi, illetve élményeikre, tapasztalataikra támaszkodik.  A meglévő ismereteket elmélyíti, rendszerezi.  Változatos tevékenységeket biztosít felfedezésre, megfigyelésre, megismerésre.  Témaválasztásnál figyelembe veszi a lakóhely, a környezet sajátosságait.  Módszereit, eszközeit a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítja: megfigyelés, játékos tevékenységek, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzet előidézése, kísérlet, vizsgálat.  Ünnepélyek és hagyományőrzés formájában közvetíti az egyetemes nemzeti kultúra értékeit, hagyományait.  Megtanítja felfedezni a környezet szépségét, harmóniáját.  Megláttatja az összefüggéseket, az ok-okozati viszonyokat.  A környezet és természet romlásának, pusztulásának példáit is megmutatja.  Megismerteti a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a növény-és állatvilág meghatározó szerepét.  Környezetbarát szokások megalapozása: takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral.  Biztosítja az ismeretek sokszínű gyakorlását, alkalmazását.  Növények, állatok fejlődéséről, gondozásáról, hasznáról ismereteket nyújt.  Az óvoda közvetlen környékére sétákat szervez, megismerteti a helyet ahol élnek.  Elemi közlekedési szabályokat gyakoroltat, közlekedési eszközökkel ismerteti meg a gyermekeket.  Elősegíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  A szerzett tapasztalatokat, ismereteket alkalmazzák, biztonságosan eligazodnak környezetükben.  Ismerik lakásuk címét, szüleik nevét foglalkozását.  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában.

102

 Ismerik a hajót, a vonatot, a repülőgépet függetlenül attól, hogy környezetükben előfordulnak-e; tudják, hogy a vízen, a szárazföldön vagy a levegőben közlekednek. Tudják, hogy a közlekedési eszközök az emberek munkájaként készülnek.  Ismerik a környezetükben lévő néhány intézmény rendeltetését.(iskola, orvosi rendelő, posta, gyógyszertár, könyvtár, Polgármesteri Hivatal)  Felismerik és megnevezik környezetük színeinek sötét és világos változatait. Környezetükben gyakran észlelt tárgyak színeit emlékezetükben felidézik.  A tárgyak, jelenségek közötti néhány feltűnő összefüggést felismernek.  Ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítanak.  A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják. Igényesek testük tisztaságára.  Felismerik a napszakokat.  Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik az egyes évszakok néhány jellegzetességét.  Ismerik a „növény” szót. Tudják, hogy a fa, bokor, virág, fű, a zöldségfélék növények. A növény a magból kel ki. A gyümölcsöt megmosva fogyasztják. Tudják, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van. Ismernek növényekkel kapcsolatos munkákat (szántás, szüret, aratás).  Az általuk ismert állatokat csoportosítják a szerint, hol élnek. A háziszárnyasokat összehasonlítják a többi ismert madárral környezetük, külső jegyeik és hasznosságuk alapján.  Ismerik a közvetlen környezetükben található növényeket, állatokat.  Ismerik a növényápolás és állatgondozás egyszerűbb feladatait.  Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.  Szívesen vesz részt sétákon, kirándulásokon. A külső világ matematikai tartalmú összefüggéseinek tevékeny megismerése Az óvodás gyermekek életében a matematika személyiségük sokoldalú fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, hogy a környező valóságot, mint matematikai jelenséget is átéljék, megismerjék; ezért nem is választható el attól. A matematikai ismereteket, tapasztalatokat nyújtó lehetőségek átszövik az egész óvodai életet. Jelen vannak az összes tevékenységben, de legfőbb színterük a játék, hiszen a matematikai nevelés nem egyéb, mint olyan játékok sorozata, melyek gondolkodásra, cselekvésre késztetik a gyermeket, felismerések, tapasztalások által. Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkoznak, így szinte természetes módon ismerkednek meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később egy részük beépül a beszédükbe. Céljaink:  A matematikai tevékenység során a minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása játékos formában, a gyermek ötleteinek figyelembevételével.  A matematikai érdeklődés felkeltése  A logikus gondolkodás megalapozása 

103

Tartalom: Halmazok:  Összehasonlítás tulajdonságok szerint  Összehasonlítás becsléssel, párosítással  Számosság megállapítása (tőszámok)  Képzések (ítéletek)  Bontások részhalmazra  Elemek csoportosítása tulajdonságok szerint  Egyesítés  Tulajdonságaik változtatása Relációk:  Mennyiségek összehasonlítása becsléssel, méréssel  Kisebb, nagyobb, ugyanakkora  Magasabb, rövidebb, ugyanolyan magas  Hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú  Szélesebb, keskenyebb, ugyanolyan széles  Nehezebb, könnyebb, ugyanolyan nehéz  Előtte, mellette, jobbra, ballra  Mögött, fölött, alatt, között  Elemek rendezése, sorszámnév, sorozatok Geometria:  Kör, gömb, kocka, négyzet, téglatest, téglalap  Térbeli építmények  Hosszúság mérése különböző egységekkel A tervezett és spontán szerzett matematikai tapasztalatok egymástól elválaszthatatlan, egymást kiegészítő folyamatok. A külső világ matematikai tartalmú összefüggéseinek tevékeny megismertetéséből adódó óvónői feladatok:            

A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása Logikai és matematikai szabályjátékok megismertetése, alkalmazása Matematikai fogalmak, kifejezések, összefüggések megismertetése, megtapasztaltatása A matematika iránti érdeklődés felkeltése Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek teremtése A gondolatok, a probléma megfogalmazás, a pontos, egyértelmű, a gyermekek számára érthető közvetítése Matematikai tartalmú játék kezdeményezése során a gyermekek egyéni fejlettségének, képességeinek figyelembe vétele A gyermekek egyéni feladatmegoldásának meghallgatása, a sajátos logika elfogadása Szükség esetén rávezető kérdésekkel segítés A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása: egyéni, páros, mikrocsoportos szervezéssel A matematikai osztályozás, halmazokkal végzett feladatoknál a matematikai ítéletek megnevezése A térbeli viszonyok, az irányok és helyzetek pontos megnevezése

Matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek:

104

1. A számfogalom előkészítése, megalapozása Mennyiségek összemérése: hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom szerint. Halmazok összemérése, elemek párosítása. A válogatások során nyíljon mód párosításra, számlálásra, a több, kevesebb, ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására. Fedezzék fel a rész-egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során. Játékos szituációban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk egyéni fejlettségtől függően a 6-10 számkörben mozogjon. Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése Mérések különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom. 2. Tapasztalatszerzés a geometria körében Szerezzenek tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt testükön, tárgyakon. Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből. Alkossanak síkban is szabadon szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról, fedezzék fel a rész-egész viszonyát. Használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket. 3. Tájékozódás térben és síkban Irányok azonosítása, megkülönböztetése. Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, szimmetria érdekességét. Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is. Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek életükben is felfedezhetők. Hozzanak létre változatos sorozatokat játékokban színekkel, hangokkal, mozgással, formákkal. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  Logikus gondolkodása, logikai következtetései életkorának megfelel.  Problémamegoldó készsége jó.  Számfogalma 10-es számkörben mozog.  Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni  Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmait: hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb, ugyanannyi…..  Ismeri az irányokat, és helyesen értelmezi feladatvégzése során: jobbra-balra, előrehátra, lent-fent…  Helyesen használja a névutókat.  Felismeri a sorba rendezés logikáját, azt képes jól folytatni, legalább 3 elemszámmal.  Az alapvető formákat felismeri, azonosítja: kör, négyzet, háromszög, téglalap.  Képes részekből az egészet kirakni.  Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni. (kocka, gömb, téglatest)  Van tapasztalata a tükörképről szimmetriáról  Azonosságokat, különbségeket képes felismerni és megfogalmazni. Verselés, mesélés

105

A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. A közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással és anyanyelvükkel. A mese, a versmondás lényeges elemeit – testbeszéd, tekintet tartás, verbális emlékezet – az óvodapedagógus személyes példáján keresztül sajátítja el és gyakorolja a gyermek. Az anyanyelvi nevelésnek és játéknak egyaránt szerves része a bábozás-dramatizálás, melyen keresztül tükröződnek a gyermekek irodalmi élményei, kiegészülve hangulatukkal, kreativitásukkal, fantáziájukkal. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit, ezáltal fejlődik személyisége. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközöket maguk is elkészíthetik barkácsolás keretében, ezzel a játék örömét az önálló alkotás élményével fokozva. Tapasztalatunk szerint a családokban túlburjánzott a televízió, videó, DVD, számítógép játékot és mesélést helyettesítő szerepe. A médiumok által közvetített műsorok válogatás nélkül kerülnek a gyermekek elé, ezzel fokozva feszültségüket, félelmüket, agresszivitásukat és sok esetben helytelen mintát adnak. Ezért rendkívül fontosnak tartjuk a szülők szemléletének formálását a semmivel sem helyettesíthető bensőséges kapcsolatot feltételező és alakító mesélés iránt. Ehhez folyamatosan ajánlunk népi, klasszikus és kortárs irodalmi műveket, melyből magunk is szívesen válogatunk. Céljaink:  A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása  A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtátsával az irodalmi érdeklődés felkeltése  A magyar kultúra értékeinek átörökítése  Interkulturális nevelés  A szülők nevelési szemléletének formálása Javasolt tartalom: (2,5)3-4 évesek: 4-5 évesek: 5-6-7 évesek:

mondókák, mondókamesék, formulamesék, állatmesék, történetek, rövid versek; ismerkedés a képes-mesés könyvekkel mondóka, hangutánzó mese, párbeszédes mese, láncmese, egyszerűbb szerkezetű tündérmese, történetek, versek kiszámolók, felelgetők, versek, állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék

A napi tevékenység során az óvónő többször is mondhat – a helyzethez illő mondókát, rövid verset, mesét, kitalált történetet. A főleg (2,5)3-4 éves korban nagy jelentőségű testi kapcsolat iránti igény kielégítésén túl a simogatók, tapsoltatók, lovagoltatók ritmusa, lüktetése, egyszerű szövege nyugtatóan hat a gyermekekre. Az óvodapedagógus közvetítsen a gyermekeknek a természeti környezetet megjelenítő irodalmi alkotásokat. Teremtsen alkalmat arra, hogy a gyerekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket, de adjon lehetőséget az általuk kitalált történetek elmondására is. A mese-vers tevékenységgel kapcsolatos óvónői feladatok:  Változatos irodalmi élmények közvetítése  Életkornak és egyéni érdeklődésnek megfelelő irodalmi anyag választása 106

 Elsősorban a magyar népi, illetve műalkotásokból választás, ezen túl a mai kortárs irodalmi művekből és a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeiből  Az irodalmi élmény befogadásához szükséges „szertartás” kialakítása  Az irodalmi anyag kifejező közvetítése a gyermekek részére  A gyermekek motiválása az irodalmi élmény befogadására  Szívesen dramatizál, bábozik  Kiegészítő és bábeszközöket szívesen barkácsol  A gyermekek mese-, versalkotásra ösztönzése  Képeskönyvek elérhetőségének biztosítása  A könyvek használatának, megbecsülésének alakítása  A mesék szerepének megismertetése szülői körben  Irodalmi művek ajánlása a szülőknek A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  A gyerekek játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. Az el-hangzott vers, mondóka ismétlését kérik.  Kb. 10-12 mondókát, 6-8 verset megjegyeznek, 15-20 verset meghallgatnak az év folyamán.  Szívesen mondanak verset, szeretik a mondókát  Társak az óvónő énekes, halandzsás, mozgásos improvizáló játékkezdeményezéseiben. Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit.  Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, a figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelzései. Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét, s viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek készítésének jelei.  A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni.  Van néhány kedvelt mesehősük, a vele megtörtént dolgokat, eseményeket beleviszik játékukba.  Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása, kedvelt szórakozásaik közé tartozik.  A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait, furcsa vagy szép hangzású nevét megjegyzik, a mese témájú játékokban egymást is így szólítják.  A meséskönyvek képeit önállóan is hosszan nézegetik, egymásnak mutogatják. Kérik a felnőttet, hogy meséljen róluk.  A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket.  Ismerik az óvoda gyerekkönyvespolcát, a könyvek között eligazodnak.  Vigyáznak a könyvekre. Ének, zene, énekes játék,gyermektánc A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. A zenei képességfejlesztési anyag feldolgozása a népi gyermekdalok, valamint Forrai Katalin: Ének az óvodában könyve

107

alapján történik. Fontos a zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan, hogy a gyermekeink örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek. A tevékenységek megvalósítása során lehetőséget adunk a néptánc, népi játékok megismerésére is. Céljaink:  A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása  A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése  A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által Tartalom:  Magyar népi énekes- mozgásos játékok, néptánc, népi mondókák  Magyar népszokások, hagyományok, jeles napok, ünnepek dalai, játékai, mondókái.  Más népek dalai, gyermekeknek írt műdalok, kortárs zenei művek.  Zenehallgatás: vokális és hangszeres zene, klasszikus, kortárs, nemzetiségi, etnikai kisebbség zenei műveinek felhasználása.  Ritmushangszerek megismerése, megszerettetése, használata. A zenei nevelésből adódó óvónői feladatok:  Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, ezek összeállítása az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően (2,5)3-4 évesek:

A dalok hangterjedelme ne lépje túl a tiszta kvint távolságot, lehetőleg egyszerű negyed és páros nyolcad ritmusok váltakozásával. A játékok elsősorban kétszemélyes jellegűek, illetve egyszerű utánzó mozgással kísért megszemélyesítő szerepjátékok legyenek. 6-8 mondóka, ölbeli játékok, 10-15 énekes játék, 1-2 műdal

4-5 évesek:

A dalok hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatod távolságot, hangkészletében lehetőleg ne legyen félhang. A negyed és páros nyolcad mellett a negyed szünet és a szinkópa is előfordulhat. A játékok csoportos jellegűek: körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó. 4-5 új mondóka, 12-15 énekes játék, 2-3 műdal

5-6-7(8) évesek:

A dalok hangterjedelme változatlanul nagy hatod távolságban mozogjon, de hangkészletében már megjelenhet a félhang is. A negyed és nyolcad mellett megjelenhet a tizenhatod is. Ismerjenek meg újabb játékformákat: kapus, hidas, sor és ügyességi, esztétikus mozgást igénylő párjátékok. 4-7 új mondóka, 15-18 énekes játék, 3-4 műdal

 A migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is figyelembe vevő dal- és zenei anyag választás  Az óvodában is játszható énekes népszokások válogatása: szüreti mulatság,

108

 pásztorjáték, farsang, kiszézés, pünkösdölő, lakodalmas  Ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség és a harmonikus, szép mozgás alakítása  A gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal  Igényes zene kiválasztásával a zenei fogékonyság megalapozása  Friss levegő biztosítása  A kör és egyéb mozgásos játékokhoz elegendő hely biztosítása  Az óvónő örömmel vesz részt a közös éneklésben, maga is élvezi a tevékenységet Óvónői feladatok korcsoportonként a hallás- és ritmusérzék fejlesztése terén: (2,5)3-4 évesek:

4-5 évesek:

5-6-7(8) évesek:

fejleszti hallásukat magas-mély reláció, halk-hangos különbségének felismertetésével. Motívum visszhang, egyszerű dallammotívumok visszaéneklésével. Hangszerek hangjának, eltérő zörejhangok felismertetése és megkülönböztetése. Fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés, tempókülönbségek (gyors-lassú) érzékeltetésével, játékos mozdulatokkal. Egyszerűbb táncmozdulatok utánzásos elsajátíttatása. Ütőhangszerek, egyszerű ritmushangszerek használatának bemutatása és gyakoroltatása. Ritmusmotívumok – egyszerű beszélt és énekelt – visszatapsoltatása. Fejleszti hallásukat az oktáv és kvint távolságok érzékeltetésével. Halk-hangos megkülönböztetésével, beszéd, ének és taps formájában. Zenei emlékezetüket dallamfelismeréssel, dallambújtatással fejleszti. Finomabb zörejek, egymás hangjának és a természet hangjainak felismertetése. Az egyenletes járás és tapsolás összhangjának megteremtésével fejleszti ritmusérzéküket. Gyors-lassú tempótartás képességének alakítása beszéd, ének és mozgáson keresztül. Táncos jellegű mozdulatok alakítása. Ritmushangszerek használatával a szem-kéz koordináció és a finommozgás alakítása. Ritmus és dallam motívum visszatapsoltatása és visszaénekeltetése. Dallamfordulatok kitalálására ösztönzés. Fejleszti hallásukat a magas-mély dallamvonalának térbeli érzékeltetésével. Gyors-lassú és halk-hangos fogalompárok együtt gyakoroltatása. Dallamfelismertetés kezdő motívumról. Dallambújtatás gyakoroltatása hosszabb és rövidebb egységekkel. Fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés és ritmus megkülönböztetésével. Dallam felismertetése a dal ritmusáról. Gyors és lassú tempó tartatása mérőegységnek megfelelően, negyed, nyolcad lépéssel. Esztétikus együtemű mozgás fejlesztése, változatos térformák alakítása, játékos táncmozdulatok gyakoroltatása. Törekszik arra, hogy táncban a párok összehangoltan mozogjanak, és a több pár egymáshoz igazodjon. 109

Változatos ütőhangszerek használatával a dalok ritmusához alkalmazkodás képességének fejlesztése. Dallammotívumok hangsúlyainak kiemeltetése tapssal, járással, játékos mozdulatokkal. Ösztönzi saját szövegű dallam kitalálására, zenei kérdés-felelet játékra. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  Felismerik a magas és mély éneklés közötti különbségeket, maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni, dalt kezdeni. Tudják a jól ismert dallamokat éneklés közben saját hallásuk alapján térben, kézzel mutatni. A dallammotívumok fölfelé vagy lefelé haladó irányát visszaéneklés közben kézmozgással lassan követik.  Felelgetős játékokat két csoportban (vagy a csoport és egy gyerek együttműködésével) folyamatosan, az óvónő segítsége nélkül is el tudnak énekelni. Tisztán énekelnek vissza (kétszer 2/4 ütemben) változatos dallammotívumokat (esetleg két egységet, négy ütemet) csoportosan és egyénileg is.  Ismerik a halk és hangos közötti különbséget, tudnak halkan, hangosan énekelni, tapsolni, beszélni. Képesek zenei fogalompárokat a dinamikai különbséggel együtt felismerni, összekötni.  Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, a hasonló fordulatokból, sajátos kezdő, erősen eltérő belső vagy záró motívumokról. Tudnak dalokat - hallható jelre hangosan és magukban énekelni, előbb csak rövid részletek szabályos váltásával, majd hosszabb egységek, több dallammotívum elbújtatásával is.  Érzékenyek a természet és környezet hangjára, figyelik és megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon egyaránt.  Ismerkednek eredetiben néhány hangszerrel, azok hangjával, megszólaltatásuk módjával (furulya, dob, cintányér, csettegő, karcsengő). Megfigyelik a hangforrások anyagát, nagyságát és a hangszínek ebből következő eltéréseit. Beszéd-hangjukkal képesek kifejezni ugyanazon a mondaton a gondolat megváltozott jelentését.  Felfigyelnek az óvónő és a társaik énekének és beszédhangjának különböző hangszínére.  Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. A különbséget kifejezik cselekvéssel, énekkel, mozgással és szavakba foglalva csoportosan és egyénileg is. A jól ismert dalokat, mondókákat jellegzetes ritmusuk alapján felismerik.  Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak, esetleg két egységnyit is, csoportosan és egyénileg is..  Összehasonlítják és énekléssel, mozgással bemutatják a normál tempónál gyorsabbat és lassabbat. Így mozognak, tapsolnak, beszélnek, a tempókülönbséget más fogalompárokkal is összekapcsolják, például magasan és gyorsan beszélnek, mélyen és lassan énekelnek, halkan és gyorsan járnak, hangosan és lassan tapsolnak.  Egyöntetűen körbejárnak szép - kicsit oldalt fordított - testtartással, kézfogással. Az egyszerű játékos, táncos mozgásokat motívumnyi ismétlődő szakaszokkal szépen megformálják (például dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, páros forgás, kifordulás, köralakítás, lépések változatos irányával). Rajzolás, mintázás, kézimunka A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Magában foglalja nemcsak a rajzolást, festést, kézimunkát, hanem a mintázást, építést, képalakítást, konstruálást, a műalkotásokkal,

110

népművészeti elemekkel való ismerkedést, környezetalakítást is. Ezen tevékenységek segítik a gyerekek téri, formai és színképérzeteinek kialakítását, az ábrázolás által fejlődik gondolkodása, esztétikai érzéke, szemének és kezének mozgása koordinálódik. Olyan speciális tevékenység, amely az ember-ember közti társas viszonyokat és a világról szerzett ismereteket érzékletes képi úton rögzíti. Az ábrázolás a gyermek első alkotótevékenysége. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára. Az óvodás korban már kialakul a csak rá jellemző kifejezésmód, vizuális nyelv. A gyermek ábrázoló tevékenysége a vizuális nevelési lehetőségek legfontosabbika, mégis csak egyik, meglehetősen szűk dimenziója, hiszen a vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. A rajzolás, mintázás, kézimunka szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez. Komplexitása megnyilvánul abban is, hogy egy tevékenységen belül többféle technikai megoldás is alkalmazható. Céljaink:  A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi-, szabad önkifejezéséhez a lehetőségek biztosítása  A gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása,térbeli tájékozódó-és rendezőképességük alakítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.  A helyes ceruzafogás elsajátítása Tartalom:  Rajzolás  Festés  Mintázás  Kézimunka  Barkácsolás  Képalakítás, képmozaik  Építés  Ismerkedés műalkotássokkal,népművészeti elemekkel eljárásokkal, esztétikus tárgyi környezettel. A vizuális nevelésből adódó óvónői feladatok:        

Megfelelő helyet, időt biztosít a gyermekek számára. Az ábrázolás eszközeit a gyermekek által elérhető helyen tartja. Párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget ad a szabad alkotásra. Megtanítja az ábrázolótevékenységgel kapcsolatos szokásokat: ruha ujjának feltűrése, védő asztalterítő felhelyezése, kézmosás… Ezeket a kialakított szokásokat figyelemmel kíséri. A (2,5)3-4 évesekkel megkedvelteti a rajzolás,festés alapjait, a mintázás alaptechnikáit, nyomdázást, tépést, ragasztást. A 4-5 évesek körében formálja a képalkotást, megismerteti a nyírás, hajtogatás, egyszerűbb varrás alapjait. Az 5-6-7(8) éves gyermekeknél a képalkotás különböző, változatos technikákkal történő készítését erősíti. 111

        

A gyermekeket rácsodálkoztatja a szépre, esztétikusra. A gyermekek által létrehozott alkotást pozitívan értékeli, elfogadja. Ösztönzi a gyerekeket a színek széles skálájának használatára. Az alkotókedvet ötleteivel, javaslataival, egy-egy inspiráló eszközzel segíti. A váratlan eseményeken alapuló ábrázolási kedvet rugalmasan kezeli. Az udvaron is megteremti a lehetőséget az alkotásra. Támogatja a gyermekek kezdeményezését csoportos alkotásra. Balkezes gyermeket nem erőltet jobb kézzel való munkálkodásra. Az ábrázolás során különösen figyel a diszgráfia tüneteire, észlelésekor jelzéssel él a fejlesztőpedagógus felé.  Nagy odafigyelést tanúsít a helyes ceruzafogás iránt.  A mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel növeli.  A csoportszoba, öltöző, mosdó és folyosó esztétikumának alakítása és fenntartása során formálja a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:               

Bátran szívesen használja az ábrázolás eszközeit. Élményeit képes megjeleníteni. Szem-kéz mozgása összerendezett. Helyesen fogja és használja a ceruzát, ecsetet, ollót. Ismeri a különböző technikákat, azokat képes alkalmazni. Ismeri a hat alapszínt, azt bátran használja. Megfelelő a finommotorikus képessége, nem görcsös, biztos a vonalvezetése. Vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezete, korának megfelelő. Szívesen alkot közösen a többi kisgyermekkel, ötletet, javaslatot saját döntése alapján mérlegel. Ábrázolása során kitartó, akár több napon keresztül is képes munkálkodni. Alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára. Szívesen díszíti környezetét. Térlátása korának megfelelő. Képes rácsodálkozni a szépre, képes esztétikai véleményt mondani. Vonalvezetése balról jobbra halad. 10. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű tevékenység a szociális és kognitív készségek, képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere. A munka nemcsak a gyermekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetére is, azt formálja, átalakítja tevékenysége során. A GYERMEKI MUNKATEVÉKENYSÉG MEGJELENÉSI MÓDJAI  közösen végzet munka a felnőttekkel,  önálló, aktív tevékenység,  a gyermekek közös tevékenysége,  a cselekvő tanulás egyik eszköze.

112

A FELNŐTT ÉS A GYERMEK KÖZÖS MUNKATEVÉKENYSÉGÉNEK ESETEI  a felnőtt tevékenységének megfigyelése, kisebb közreműködés a felnőttel,  a felnőtt munkájának aktív segítése,  „egyenrangú” félként való közreműködés a munka elvégzésében,  közös munkában önálló részfeladat elvégzése (egyénileg vagy csoportosan),  a gyerek önálló munkájához nyújtott felnőtti segítség. A GYERMEK ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGE  előzetes megbeszélésre épülő önálló, aktív tevékenység,  alkalmi megbízatás, alkalmi munkafeladat,  rendszeres munkafeladat, önálló megszervezése, megoldása,  naposi munka, önkiszolgálás,  a gyermek önálló munkakezdeményezése. A GYERMEK KÖZÖS TEVÉKENYSÉGE  több gyermek együttes részvétele, már ismert munkákban (pl. terem-, udvarrendezés),  újfajta megbízatás közös elvégzése (kicsik fogadása, kiállítás közös előkészítése),  önálló munkaalkalmak kezdeményezése. Céljaink:  A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása  Kognitív: pontosan értsék meg mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon ki összpontosítási képességük, munkaszervezési készségük.  Érzelmi-akarati: alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk.  Szociális-társas: alakuljon ki felelősségérzetük, feladattudatuk. A munka jellegéből adódó óvónői feladatok:         

Nyugodt, bizalmon alapuló, szeretetteljes légkör kialakítása Megfelelő eszközök és azok hozzáférhetőségének biztosítása Elegendő munkalehetőség szervezése Megfelelő hely és elegendő idő biztosítása a munka elvégzésére a folyamatosság érdekében A munkafajták és azok mennyiségének folyamatos bevezetése A differenciálás elvének érvényesítése a feladatadáskor Növények gondozásának megismertetése, alkalmazására motiválás: öntözés, leveleinek permetezése, átültetés. A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, a gyermekhez mérten fejlesztő hatású A munka jellegű feladatokat elsősorban jutalomból adja

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: Önkiszolgáló tevékenységek:  A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint elvégzik  Étkezésnél helyesen használják a kanalat, kést, villát, merőkanalat, szalvétát  Öltözködésnél önállóak, tudnak gombolni, próbálkoznak a megkötéssel 113

 Az önkiszolgáló tevékenységekre fordított idő fejlettségük növekedésével arányosan csökken Alkalomszerű munkák:  Pontosan megértik mit várunk el tőlük, és azt önállóan teljesítik  Bonyolultabb feladatokat is örömmel végeznek el, és annak szervezésében is önállóak  Időnként olyan megbízatásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületet igényelnek Közösségi munkák:  A közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik helyes önértékelésük, önbizalmuk  Naposi feladataikat önállóan, pontosan végzik  Terítésnél ügyelnek az eszközök esztétikus elhelyezésére is  Felelősi munkákat szívesen vállalnak és önállóan teljesítik  A környezet rendjének megőrzésére ügyelnek, segítenek annak tisztán tartásában  Vigyáznak játékaikra, és rendben tartják azokat  Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi A környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák:  Szívesen segítenek a falevelek összegyűjtésében  A virágokat nem tépik le, hagyják az eredeti helyükön, eredeti szépségükben  Szívesen ápolják a növényeket a csoportszobában  Télen gondoskodnak a madarak táplálékáról 11. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Célunk:  Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Feladatunk:  támogató környezet megteremtése a gyermek előzetes élményeire, tapasztalataira építve  minél több érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése Óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, tapasztalatszerző sétákon az általunk kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése – ezt komplex tevékenység-együttesek szervezésével biztosítjuk. A heti-rendben rögzített tevékenységi formák jelentik az aznapi hangsúlyt ebben a komplex tanulási folyamatban. A célok elérése érdekében a módszereket magunk választjuk meg, melyet befolyásol szakmai irányultságunk, egy-egy terület iránti mélyebb elköteleződésünk.

114

A tanulás lehetséges formái az óvodában  spontán, játékos ismeretszerzés  játékos, cselekvéses tanulás  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés  gyakorlati problémamegoldás  utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása A tevékenységekben megvalósuló tanulás célja A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermekek kompetenciáinak fejlesztése: ismeretei bővítése, rendszerezése, készségei, képességei alakítása, attitűdjének erősítése. Olyan gyermekek nevelése, akik képesek a szocializációs tanulás során elsajátított kommunikációs és kooperációs technikákat alkalmazni. A tevékenységekben megvalósuló tanulás feladata  A tanuláshoz szükséges belső motiváció alakítása, pszicho-motoros készségek (észlelés, mozgás), megismerő folyamatok alakítása (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás, beszéd).  Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges akarati tényezők formálása (önbizalom, szándékos figyelem, kitartás, feladattudat, feladattartás). A tanulási folyamat szervezeti formái  kötetlen, kezdeményezés  kötelező foglalkozás  fokozatosan növekvő időtartamú csoportos beszélgetések, tevékenységek A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek  A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, test- lelki állapota, szükséglete, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja.  Az óvodapedagógus az eljárásait változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombinálja.  A játékosság, a felfedezés, ráébredés lehetősége, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés, minél gyakrabban jelenjen meg a tevékenységekben. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez  A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy mindegyik gyermek, minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. Kerülje a sztereotip értékeléseket (ügyes vagy stb.) helyette a gyermekek konkrét, jó

115





 

cselekedetét, tettét emelje ki. Az óvodapedagógus alkalmazza a differenciált, árnyalt étékelést. Alkalmazza a jutalmazás sokféle módszerét: dicséret, megerősítő pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést egyénileg, a csoport előtt és a szülőknek egyaránt. A büntetés teljes mértékben kerülendő a tanulási folyamatban, mert a gyermek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját tönkre teszi, lefékezi. Az óvodapedagógus a tanulási szokásokat alakítsa úgy, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is tudja melyek a hiányosságai. A tanulási folyamatban is csak akkor segítsen az óvodapedagógus a gyermekeknek, ha kérik segítségét, mert elakadtak a probléma megoldásában. A gyermekek próbáljanak minél több mindent önállóan megoldani.

A tanulási tevékenységből adódó óvónői feladatok:  A gyermekek tevékenységi, megismerési vágyainak kielégítése  Változatos, a gyermekek cselekvő aktivitására épülő, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása  Szokások alakítása utánzásos minta- és modellkövetéses magatartással és viselkedéssel  Spontán játékos helyzetek kihasználása  A gyermeki kérdésekre épülő ismeretátadás lehetőségének kiaknázása  Tervezett játékokkal és tevékenységekkel felkészülés a mindennapos feladatokra  Gyakorlati problémamegoldásra ösztönző helyzetek megteremtése  Az egyéni fejlődési érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során  Személyre szabottan, pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását  A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése  Részképesség-lemaradás, illetve egyéb potenciális tanulási zavar időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  A gyermekek érdeklődőek, bátran kérdeznek  Szívesen vesznek részt a tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékokban, tevékenységekben  A tanuláshoz szükséges kompetenciák koruknak megfelelően fejlettek  A részképesség- és tanulási zavaros gyermekek időben megfelelő szakemberhez kerülnek  A tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek megfelelő tevékenységet

116

12. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Óvodánkban a nevelés csak a helyi óvodai nevelési program alapján történhet, és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Helyi nevelési programunk megvalósításához személyi feltételeink megfelelőek. Intézményünk valamennyi dolgozója rendelkezik a törvény által előírt, munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Nevelőmunkánk kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Irányítja a nevelési folyamatokat, egyben összehangolja, az óvoda működését segítő dajkák és más nem pedagógus munkakörben dolgozók munkáját, mellyel hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Óvodapedagógusaink szakmailag felkészültek, igényesek, rugalmasak, megfelelő modellt és mintát mutatnak a gyermekeknek. A migráns gyerekeket nevelő pedagógusok feladata, lehetőséget teremteni arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Intézményünk pedagógusainak, dolgozóinak hitvallása, hogy tevékenységünket közszolgálatnak tekintjük, amelyben a minőségi munkavégzés, az elkötelezettség és a csapatmunka különös hangsúlyt kap. Nevelőmunkánkhoz segítséget nyújtanak: logopédus, gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus, pszichológus. Ugyanakkor a saját rendszerünkön belül is heti gyakorisággal végeznek fejlesztő munkát az óvónők. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt a közoktatási törvényben meghatározott létszámhatárok figyelembe vételével. Heterogén, részben heterogén csoport esetén törekszünk az egymáshoz közel eső korosztály egy csoportba sorolására. Ebben a csoportban lehetőség nyílik a testvérek együtt nevelésére. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekcsoportot lehetőleg ugyanaz az óvónőpáros és dajka nevelje kiscsoporttól iskolába lépésig.

Csoportszervezés Az oktatás szervezeti kerete az óvodában az óvodai csoport. Óvodánkban két heterogén összetételű csoport működik. Nevüket mesékből ismert állatnevekkel jelöljük: Micimackó, Méhecske. A heterogén életkorú csoportnál előnyös a köznevelési törvényben előírt minimális létszám megtartása. Azonban az életkori sajátosságok miatt az óvodapedagógustól nagyobb figyelemmegosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel. Szintén ez az elv érvényesítendő a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése esetében is.

117

Hetirend A hetirend megszervezésével biztosítjuk a gyermekek személyiségfejlődéséhez szükséges megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek időbeli feltételeit. Napirend Óvodánk 6:30 – 16:30 között tart nyitva. Reggel 8:00 óráig összevontan működik a két csoport, az érkező gyermekekkel egy óvodapedagógus foglalkozik. Délután 16:00 órától szintén. 8:00 – 16:00 óra között mindenki a saját csoportjában végzi nevelő munkáját. A napirend kialakítása a helyi adottságok, igények, lehetőségek, hagyományok figyelembe vételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik. A program pedagógiai szemléletéből adódóan elsődlegesnek tartjuk a gyermek játékát, ezért a legtöbb időt a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk. Mivel az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van – az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a dajkával – ezért a napirend kialakításánál ezt az időigényt is figyelembe vesszük. A jól kidolgozott napirend a maga rugalmas változásaival lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre, elegendő időt biztosítva arra, hogy a gyermekek minden tevékenységüket befejezhessék, pontosan elvégezhessék.

Ajánlott napirend 3-4-5-6-7 éveseknek Tevékenység kezdete vége 6:30 – 10:30

Tevékenység megnevezése A gyermekek fogadása Testápolási teendők, előkészület reggelihez, folyamatos reggeli Szabad játék, irányított játék, kötetlen és kötelező tevékenységek, csoportos beszélgetések Mindennapos mozgás

Tevékenység időtartama 4 óra

10:30 – 12:00

Testápolási teendők, készülődés a levegőzésre Udvari játék: szabad, irányított Séta

1,5 óra

12:00 – 13:00

Testápolási teendők Ebéd Készülődés pihenéshez

1 óra

13:00 – 15:00

Pihenés

2 óra

118

15:00 – 16:30

Ébredés, testápolási teendők Készülődés uzsonnához, uzsonna Szabad játék, ha lehet az udvaron Folyamatos hazabocsátás

1,5 óra

Mivel a nevelés nem zárul le május 31-én, ezért a nyári időszakra tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett napirend szolgál. Az év közben kialakított szabályok, szokások megtartásával az óvodapedagógus a nyári élet megtervezésénél adjon lehetőséget a gyermeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadon élvezze, közben legyen lehetősége változatos tevékenységekre. Tervezés, dokumentáció Célja:  Átlátható dokumentálás, ami alapján nyomon követhető, a gyermekek és a csoport fejlettségi szintje.  A pedagógiai tervek, dokumentumok hűen tükrözzék az óvodában folyó nevelőmunkát. Az óvodapedagógus feladata:  A különböző pedagógiai folyamatok dokumentálása, törvény által előírt dokumentumok vezetése.  A gyermekek adatainak előírásszerű vezetése, fejlettségmérő lapon követni kell a gyermek fejlődését az óvodába lépéstől az iskolakezdésig.  A megfigyeléseket folyamatosan rögzíteni kell, és mellékelni kell az esetleges szakértői véleményeket is. Tervezés Nevelőmunkánk a képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésére irányul, a tapasztalatok gyűjtésére és a képességek alkalmazására tesszük a hangsúlyt. Tevékenységek tervezése A tanulási folyamat tervezésének alapját a külső világ tevékeny megismerésének témakörei adják. Ezekhez a témakörökhöz választjuk ki a megfelelő mesét, történetet, verset, éneket, dalos-játékot, valamint az ábrázoló tevékenységet. A fejlesztésben kiemelt szerepet kap környezetünk természeti-társadalmi viszonyinak megtervezése. Erre, ennek figyelembevételével, ehhez hozzárendelve tervezzük komplexen a többi fejlesztési eszközt, heti egy-egy alkalommal. Ez azt jelenti, hogy a környezeti nevelés hétre tervezett anyaga teljes egy héten át mindennap megjelenik, csupán feldolgozásukban térnek el (sokoldalú megtapasztaltatás, megértetés). Az aznap mellérendelt komplex egyéb tevékenységnek a heti környezeti anyaghoz, azt megerősítve kell hozzá kapcsolódnia. Tervezésünk az évszakok változásain alapul, erre építjük vers-mese, ének-zene, az ábrázoló-, számolás-mérés, a mozgás, a kirándulás tevékenységeinket.

119

A tanulási folyamat végbemehet  játéktevékenységben – önkéntes, természetes tanulási folyamat  munka jellegű tevékenységben – utánzásos, modellkövetéses magatartás és viselkedésformák, szokások kialakítása  kötelező és kötetlen foglalkozásokon A gyermekek fejlődésének nyomon követése "A szülő joga, hogy a gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást kapjon." /Kotv. 14§ (1) (b) pontja/ A gyermek folyamatos megfigyelése azért fontos, mert csak azt tudjuk formálni, alakítani (nevelni), akit jól ismerünk. Célja:  Nevelőmunkánk eredményességének, a gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése. Az óvodapedagógus feladata:  A szülő részére megfelelő, korrekt, rendszeres tájékoztatást adni gyermeke fejlődéséről  Amennyiben a gyermek fejlődésében számunkra megoldhatatlan problémát tapasztalunk, időben forduljunk a szakszolgálatokhoz. A gyermek fejlődésének nyomon követésénél alkalmazott módszereink:  megfigyelés  elemzés  értékelés  mérés. A gyermekek fejlődését fejlettségmérő lapon rögzítjük és követjük az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Megfigyeléseinket folyamatosan rögzítjük, az elért fejlettségi szintet dátummal regisztráljuk. Az ezeket az információkat tartalmazó dokumentumokat a gyermek személyiség-dossziéjában tároljuk. Amennyiben a gyermek valamilyen szakvéleménnyel is rendelkezik, úgy ez a dokumentum is bekerül a dossziéba. 13. FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Az óvodáskor végére a gyermek - belső érése, a családi és az óvodai nevelés eredményeként rendelkezni fog azokkal a tulajdonságokkal, amelyek lehetővé teszik számára az iskola megkezdését, és örömmel várja is azt, Testi, értelmi, közösségi fejlődése olyan szintre jut, hogy a gyermek meg tud felelni az iskolai alkalmasság igényeinek. Ennek egyik feltétele az iskolaérettség. A közoktatás első alapozó láncszeme a gyermeknevelés. Az óvoda sajátos tevékenységrendszerével emeljük a gyermeket az iskolai alkalmasság szintjére. A gyermek fejlődésétől függően különböző lehetőségek történnek: - iskolába megy - óvodába marad, de tanköteles korú - iskolába fog járni, ahol a szakvéleménynek megfelelő foglalkozásban részesül. 120

Ha nem iskolaérett a gyermek, feladatunk, hogy javasoljuk a szülőnek, hogy Nevelési Tanácsadóba vigye el a gyermeket. Azt a gyermeket, aki óvodában marad, speciálisan, egyénre szabott tervvel kell fejleszteni, pszichésen, szociálisan vagy testileg. Az iskolába lépés nagy változást jelent a gyermek életében. A változás fő tényezője a megváltozott életritmus, tevékenységi forma, a napirend. Változások a szociális kapcsolatban: kortársak, nevelőváltozás. Az ismeretszerzés különbsége: önkéntelen volt, szándékos lett. Változik a gyermekekkel szembeni igény mind a magatartás, mind az ismereteit illetően. Az óvodának az iskola-előkészítő tevékenység során arra kell törekednie, hogy a gyermekben kialakítsa azokat a képességeket, amire az iskolában szüksége lesz. (Pl.: feladattudat, önértékelés, alkalmazkodó képesség, stb.) Iskolaérettség : a gyermek azon képessége, amellyel képes alkalmazkodni az új helyzethez, és az iskolai követelmények rendszeréhez. Három területe : testi érettség, pszichés érettség, szociális érettség. 1. Testi érettség : A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. - ép idegrendszer, ép érzékszervek - a mozgás összerendezettsége - finommozgások, csontok, izomzat fejlettsége - teherbíró alkalmasság. 2. Pszichés érettség : A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciónak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél – az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, – megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, – a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek – érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, – elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. 121

- szándékos figyelem 5 - 10 percig. - formaészlelés, egyszerre több kritérium szerint ( alak, nagyság, felület, forma, szín) - téri tájékozottság : téri irányok megnevezése, térben utasításra tud mozogni - idő észlelése : magabiztos a napszakok, évszakok és a hét napjai között. - szándékosan emlékezik : feladattudata van - a cselekvő - szemléltetés és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről 3. Szociális érettség: Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek – egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, – feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb, szükség szerint kreatív elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. - a gyermek önálló, képes beilleszkedni a társak közé, igényli a közösséget, - képes az együttműködésre a pedagógussal, társakkal - elfogadja az irányítást, van szabálytudata. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető el megfelelő eredmény. Az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

14. INKLUZÍV NEVELÉS, INTEGRÁCIÓ Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése Különleges bánásmódot igénylő gyermekek Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Az óvoda Alapító okiratába foglalt, a fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának megfelelő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges feltételek közé tartozik az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása, a foglalkozásokhoz szükséges speciális nevelési terv, speciális eszközök, valamint a szakértői bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

122

 az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, Célunk:  Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott lehetőségek alapján, az integrált nevelés során a sérült illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb, folyamatosan biztosított speciális fejlesztése mellett a gyermekek életminőségének javítása, beilleszkedésük segítése, melynek eredménye a saját magát elfogadó teljes életet élő, boldog gyermek.  Az inkluzív nevelés szemléletével, az esélyegyenlőség biztosításával, intézményünk biztonságot nyújtó, természetes befogadó közege legyen minden gyermeknek, függetlenül hova tartozásától, egyéni adottságaitól, fejlődési ütemétől.  Valljuk, hogy a sérült kisgyerek harmonikus személyiségfejlődését, eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, különbözőségét elfogadó környezet biztosításával lehet csak megvalósítani. Fejlesztését az egyéni fejlődési ütemének figyelembevétele mellett a sérülés jellege és súlyosságának mértéke kell, hogy meghatározza. Hisszük, hogy minden kisgyerek fejleszthető.  A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyerekek között személyiségük különbözősége.  A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. A fejlesztés alapelvei  A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését kizárólag megfelelő képzettségű szakember láthatja el.  A fejlesztés feladatait integráltan, csoporton belül az óvónők minden esetben a megfelelő szakember útmutatásai alapján végezhetik.  Az óvodai nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására a sérülés mértékének megfelelően törekszünk.  Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget adunk a gyermek számára, hogy önállóan tudjon tevékenykedni.:  A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.  Gyermekközösségbe csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők.  A mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek képességeik fejlődéséhez, személyiségük kibontakozásához, ismereteik bővítéséhez.  Az óvónőknek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítani, melyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást.  A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára kell építeni.

123

A fejlesztés legfontosabb területei:  A kognitív funkciók fejlesztése  Alapmozgások kialakítása, a nagymozgások koordinálásának javítása, az egyensúlyérzék fejlesztése  Manuális készség, finommotorika fejlesztése  Minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az aktív és passzív szókincs bővítése és a grammatikai rendszer kiépítése  Játéktevékenység alakítása, adekvát játékhasználat elsajátítása  Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése Az integrált nevelésből adódó óvónői feladatok:  Óvodába kerülés során a sajátos nevelési igényű gyermekekről a szakszolgálatoktól (gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai) szakvélemény kérése, beszerzése.  Együttműködés a Gyógypedagógiai Szakszolgálattal (kontroll vizsgálat kérése, kompenzációs lehetőségek bővítése).  Integrált nevelés rendszerének fogyatékosságból eredő speciális fejlesztő tevékenység megszervezése az óvodai nevelés időkeretein belül szakember irányításával.  Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása  A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvónő vegye figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát  Ismerje fel és gondozza kiemelten a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt  Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek  A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni  Az óvodapedagógus értesse meg és tudatosítsa a gyermekcsoportban dolgozó dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modellértékű, mint az övé  A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében a pedagógusok ismereteinek bővítése, elsősorban a gyógypedagógia terén  A hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és célszerűség érdekében együttműködés a szaksegítőkkel.  Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a megfelelő szakszolgálatoktól  A megismert sérülés. lemaradás, fogyatékosság függvényében, szakmai kompetenciánk határain belül, speciális fejlesztési terv kidolgozása, megvalósítása, értékelése  Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket is juttassa el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális szintre: alkalmazkodó-készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés  Tárgyi eszközök biztosítása Sikerkritériumok:  A sajátos nevelési igényű gyermekek is szívesen járjanak óvodába  A közösségen belül megtalálják a helyüket, társaik elfogadják, nem kerülnek peremhelyzetbe 124

 Örömmel vesznek részt a speciális foglalkozásokon  A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható fejlődés Beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTMN) nehézséggel küzdő gyermekek nevelése Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat,de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek ellátását az érvényben lévő Köznevelési Törvény alapján meghatározottak szerint végzi az intézmény. Ellátandók azok a gyermekek, akik a Füzesabonyi Pedagógiai Szakszolgálat által megállapított és szakvéleménnyel dokumentált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdenek. Cél:  az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott lehetőségek alapján, az egyéni fejlesztés biztosítása mellett az integrált nevelés során a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítése. Feladat:  Az ismeretanyag hatékony beépüléséhez szükséges jártasságok, készségek kialakítása illetve megerősítése.  Az ismeretelsajátítás folyamatát gátló, gyengébben fejlett, diszharmonikus működést mutató részképességek megerősítése.  A motiváció növelése Kiemelkedő képességű gyermekekkel való egyéni foglalkozás Célunk:  A tehetséges gyermek felismerése, továbbfejlesztése. Feladataink:  Megfelelő környezeti feltételek megteremtése, derűs, nyugodt inkluzív óvodai légkör biztosítása.  A fejlődés feltételeinek biztosítása (eszköz, anyag, hely, idő), speciális szükségletek kielégítése.  Biztatás, támogatás, tevékenységek biztosítása.  Intellektusuk és kreativitásuk ösztönzése, különbözőségek elfogadása.  A tehetség és megjelenési formájának felismerése: Intellektuális képességekben (szókincs, emlékezet, gondolkodás,kreativitás) Speciális képességekben (zenei, ábrázoló, matematikai, pszichomotoros, szociális) Viselkedés jegyekben (intenzív érdeklődés, erős akarat, energikusság, érzékenység)  A szülő segítése gyermeke nevelésében.

125

Óvónői feladatok:  Differenciált feladatátadással egyéni, páros és mikro-csoportos foglalkoztatási formában az egyéni képességek fejlesztése.  Kiemelkedő képességű gyermekek számára fejlesztési terv készítése, a tehetséges gyermek „erős oldalainak” megerősítése, a fejlesztési eredmények rendszeres értékelése.  Pozitív értékeléssel (óvodapedagógus, gyermek, szülő) sikerélmény biztosítása. Sikerkritériumok:  A gyermek igényli kiemelkedő képességeinek fejlesztését, azt örömmel éli meg, belső motivációja a fejlődés.  Megtalálja kiemelkedő képességének megfelelő tevékenységet.  Képes önálló, látványos és színvonalas produktumok létrehozására. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelése, differenciált fejlesztése Valljuk, hogy a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, képességek, kompetenciák, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. Ezért a kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyerekek sokszor a potenciális tanulási zavar tüneteit mutatják, pedig nehézségeiket általában a kulturális elmaradottság okozza. A családi környezetkárosító hatása megnyilvánulhat a kisgyerek testi fejlődésben, az értelmi fejlődésben, az érzelmi és erkölcsi élet zavarában. A gyerek fejlődését befolyásoló legjellemzőbb életvitelbeli problémák:  a család életében nincs időbeosztás, a napi élet szervezetlenül zajlik,  a szülők alacsony iskolázottsága, melynek következménye kommunikációs készségük gyengesége, szókincsük hiányossága, olvasás iránti igénytelenségük, esetenként írástudatlanság,  a testápolás alapvető szokásainak alacsony szintű igénye és kielégítése, esetenkénti hiánya,  elhanyagoló, gyerekek életkori igényeivel nem törődő szülői magatartás. Hisszük azonban, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások -szakszerű, a kisgyerek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. Célunk:  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása.  Integrációt elősegítő csoportalakítás.  Az igazolatlan hiányzások minimalizálása.  A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása.  Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés.  A kisgyerek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása.

126

             

Kommunikációs nevelés. Érzelmi nevelés, szocializáció. Egészséges életmódra nevelés. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése. Korszerű óvodapedagógiai módszerek. Egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka. Iskolaválasztás támogatása. Az érintett iskolával közös óvoda - iskola átmenetet segítő program kidolgozása. Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel. Rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről. Egyéni beszélgetések. Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése. Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása.

Feladataink:  A teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében: egyeztetés az önkormányzat nyilvántartásával, kapcsolatfelvétel a védőnővel, az óvodai beiratkozás közzététele, előzetes családlátogatás, valamint a be nem iratkozott gyerekek felkutatása.  Olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányos eloszlását: lehetőség szerint vegyes életkorú csoportok szervezése, a HHH gyerekek arányos elosztása a csoportokban.  Az érintett családok személyes megkeresése, védőnő, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat bevonása, óvodavezetői felszólítás, jegyző értesítése.  Szülői igények felmérése, az igényekhez igazodó nyitva tartás megszervezése.  Anamnézis felvétele, fejlettségmérő lap kitöltése a bemeneti állapot rögzítése.  Fokozatos, édesanyával történő beszoktatás megszervezése, a kisgyerek igényeihez igazítva.  Szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlődésének elősegítése, beszélgető kör szervezése, infokommunikációs játékok biztosítása.  Az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés készségeinek alakítása, bizalomépítő és kapcsolatteremtő játékok, közös óvodai rendezvények szervezése.  Egészséges életmód szokásainak alakítása, mozgásfejlesztés, kirándulások, séták szervezése.  Az óvoda környezetében lévő szokások, hagyományok ápolása, multikulturális játékok, mesék, dalok megismertetése, a különbözőségek elfogadtatása, jeles napok megünneplése.  A kisgyerek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, fejlesztőpedagógiai eljárás, projektoktatás, differenciálás, kooperatív technikák alkalmazása, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel intervenciós partneri együttműködés.  A kisgyerek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása.  Az iskolai beilleszkedéshez szükséges készségek, képességek, attitűdök megalapozása, a részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, szükség szerint korrekciója, egyéni fejlődési ütemhez igazított egyéni fejlesztés, logopédiai szűrés és foglalkozás.

127

 A kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás, valamint nyílt óra látogatása az iskolában, iskolai rendezvényen való részvétel az óvodásokkal.  Az első osztályos gyerekek teljesítményének megismerése óralátogatáson, konzultáció keretében a tanítónővel.  Az egyéni fejlődés megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, nyíltnapok szervezése.  Gyerekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása.  Szülői igények és elégedettség mérése, a működés hozzáigazítása. Sikerkritériumok:  a halmozottan hátrányos helyzetű 3 éves gyerekek közel teljes körűen bekerülnek az óvodai nevelésbe,  csökken az igazolatlan mulasztások száma,  a családok bizalommal fordulnak az óvónőkhöz, óvodavezetéshez,  a gyerekek többsége tanköteles korára eléri az iskolai beilleszkedéshez szükséges fejlettséget. Migráns gyermekek interkulturális nevelése Migráns gyermek az a gyermek, aki, valamint akinek a családja nem magyar állampolgár, és munkavállalás, tanulás céljából tartózkodik Magyarországon, illetve menekült státuszú. Alapelveink:  A migráns gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést  Az emberi méltóság elismerése és tiszteletben tartása minden migráns kisgyermeket megillet  Az egyéni bánásmód elvét az ő nevelésük során is érvényesítjük  A bevándorló családból érkező gyermekek értékességét egyediségükben, individualitásukban keressük A migráns gyermekek interkulturális neveléséből adódó óvónői feladatok:  Felkészülés a gyermek fogadására, szülőkkel, gyermekkel való kapcsolatfelvétel.  Információgyűjtés a gyermek kultúrájával, nemzetiségével, vallásával kapcsolatban  Az érkező gyermek empátiás fogadása  A gyermek érzelmi biztonságának megteremtése  A migráns gyermeket segíteni kell a magyar nyelv elsajátításában, melynek leghatékonyabb eszköze a játék, tere pedig maga a közösség Sikerkritériumok:  Szívesen jár óvodába  A gyermekcsoport egyenrangú tagjának érzi magát  Szívesen játszik társaival, és a csoporttársak is keresik a társaságát  Megérti a magyar szavak jelentését, szavakat, tőmondatokat képes magyarul kimondani

128

15. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGE Az óvodapedagógus alapvető feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyermek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot. Úgy szervezi az óvodai környezetet, hogy az hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot Az általános elvárások közül kiemelten fontos, hogy az óvodapedagógus nevelő-fejlesztő munkája során mindig figyelembe vegye a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. Migráns gyermekek nevelése során biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Célunk:  A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése  Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára  A gyermekek családi helyzetének megismerése  A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése  A veszélyeztetettség elhárításában segítség kérése a Családsegítő, valamint Gyermekjóléti Szolgálattól Feladataink:  Rendszeres kapcsolattartás a gyermekek szüleivel  A veszélyeztetett gyermekre ható ártalmak kiküszöbölése a családdal együttműködve  Együttműködés a gyermekvédelemben partner társszervekkel  Humánus, megértő, egyéni bánásmód alkalmazása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink:  A gyermeket, családot megillető kedvezményekhez való hozzájutás elősegítése  Pedagógiai eszközökkel történő felzárkóztatás  Külső szakmai segítség igénybe vétele (pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus)  Szülők és az óvoda közötti kapcsolat erősítése A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések:  egyénre szabott differenciált fejlesztés  gyermekközpontú családorientált nevelés  szegregációmentesség és egyenlő bánásmód elvének érvényesülése  rendszeres óvodába járás biztosítása Az óvoda vezetője köteles:  jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál  hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása, vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén

129

Feladataink: Az óvónők feladata:  Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokulturális családi hátterének megismerése  Szükség szerint környezettanulmány végzése  Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek  A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált nevelése, fejlesztése  A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése a gyermekvédelmi felelősnek A gyermekvédelmi felelős feladatai:  Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybe vétele  Nyilvántartás vezetése  Beszámoló készítése Az óvodavezető feladatai:  a gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása  bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal  a törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása  veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása  étkezési kedvezmények meghatározása a törvényi jogszabályoknak önkormányzati rendeleteknek megfelelően, ezek dokumentálása  Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása

és

Sikerkritérium:  Csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma  Minden rászoruló időben megkapja a segítséget  A szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz gondjaikkal  Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából  A segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki 16. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Az alapelveinkkel összhangban, saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Szeretnénk gyermekeink fejlesztését a szülők együttműködésével megvalósítani, melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet.

130

az

Óvoda – család A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Jó esetben az óvoda folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatot. Sajnos gyakoribb a családban végbement funkcionális változások következtében, hogy az óvodára hárul a fejlődésben történő előzetes lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. Beszoktatás A beszoktatás célja: a gyermekek beilleszkedésének segítése. Különbséget kell tennünk a családból, bölcsődéből, vagy más közösségből érkező gyermekek között. Beszoktatásra azért van szükség, mert minden esetben számára ismeretlen új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik. A beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja, a biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megtapasztalásával vagy ennek ellenkezőjével. A beszoktatás formái: anyás beszoktatás, fokozatos beszoktatás A beszoktatás lehetőségéről a szülőket tájékoztatni kell beiratkozáskor, továbbá motiválni arra, hogy gyermekük érdekében éljenek a beszoktatás lehetőségével. Közös programok, ünnepek A közös programok, ünnepek célja lehetőséget teremteni a család és óvoda közötti kapcsolat kialakítására, elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, szemléletük formálására, nevelési elveik közelítésére. Fontos, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból mind külsőségeiben, mind belső tartalmukban. Nyílt nap A nyílt nap célja a szülőnek lehetőséget biztosítani a napi óvodai életbe való betekintésre. A szülők képet kaphatnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. A nyílt nap idejéről legalább 1 héttel előbb a csoportos faliújságon tájékoztatni kell a szülőket. Szülői értekezlet A szülői értekezlet célja az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témák, feladatok, programok, esetleges problémák megbeszélése. Az óvodapedagógus feladata a szülők tájékoztatásán kívül véleményük meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele. A szülői értekezlet idejéről, témájáról a csoportos faliújságon keresztül, legalább egy héttel előbb tájékoztatni kell a szülőket. A szülői értekezleten jelenléti ív írása, és jegyzőkönyv készítése kötelező. Óvoda - Fenntartó Az alapító okirat a fenntartó nyilatkozata az adott nevelési és oktatási intézmény működéséről. A fenntartó meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait.

131

A kapcsolattartás feladata  A fenntartó dönt a közoktatási intézmény gazdálkodásáról, átszervezéséről, az óvodába történő jelentkezések módjáról, a felvétel időpontjáról.  Meghatározza az óvoda költségvetését.  Gondoskodik az óvodavezető kinevezéséről.  Jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatot és a helyi pedagógiai programot.  Biztosítja a program megvalósításához szükséges tárgyi, személyi, anyagi feltételeket. A kapcsolattartás elve  A fenntartó feladata az intézmény folyamatos és zavartalan működésének biztosítása, biztosítja a szakmai autonómiát, a szakmai munkáról és az elkészített helyi pedagógiai programról, beválásának ellenőrzéséről, szakértők felkérésével tájékozódik.  A kapcsolattartásban fontosak információ áramlás biztosítása, a kölcsönös tájékoztatás. Óvoda - Társintézmények Óvoda – Iskola  Megismerkedünk a NAT tartalmával, különös tekintettel az alsóbb osztályok vonatkozásában.  Lehetőséget biztosítunk az alsós tanítóknak, hogy megismerkedjenek nevelőmunkánkkal és viszont.  Tájékoztatjuk őket az egyes gyermek fejlettségi szintjéről, azokról a módszerekről, amelyekkel legkönnyebben fejleszthető.  Nyitottak vagyunk az iskola felé, így a nevelők bármikor megfigyelhetik az óvoda életét.  A nagycsoportosokkal többször felkeressük az iskola első osztályát.  Részt veszünk egy-egy iskolai ünnepségen, meghívjuk őket óvodai rendezvényekre.  A szakmai kapcsolatot a két intézményegység között az óvónők és a mindenkori első osztályt tanító kollegák biztosítják.  Figyelemmel kísérjük a tőlünk iskolába kerülő gyermekek beilleszkedésének folyamatát. Feladatunk:  biztosítjuk az óvodából az iskolába történő átmenet zavartalanságát,  törekszünk egymás munkájának megismerésére,  kölcsönös bizalommal, megbecsüléssel vagyunk egymás nevelőmunkája iránt,  minden gyermek örömmel induljon iskolába. Óvoda - Közművelődési Intézmények A kapcsolattartás feladatai  Ellátogatunk a könyvtárba, ahol felkeltjük a gyermek érdeklődését a könyvek és a könyvtár iránt.  Látogatást szervezünk színházba, bábszínházba, ahol erkölcsi érzelme, esztétikai fogékonysága fejlődik, formálódik magatartásuk.

132

A kapcsolattartás elve  A folyamatos együttműködés elősegíti a nevelési feladatok sokoldalú megoldását, mely során a gyermek esztétikai élményhez jut, képessé válik a művészetek befogadására, jó alapot képez az általános műveltség kialakulásához. Az óvodai nevelőmunkát és a családi nevelést segítő intézmények  pedagógiai szakszolgálatok  egészségügyi szakszolgálatok  gyermek-és ifjúságvédelem intézményei A kapcsolattartás feladatai  Igénybe vesszük a nevelési tanácsadó szolgáltatását a problémás helyzetekben, bizonytalan iskolaérettség esetén.  Rendszeresen látogassa a gyermekeket orvos, védőnő. 17. ESEMÉNYTERVÜNK - PROGRAMTERVÜNK Helyi óvodai nevelési programunkban megfogalmazottakat konkrétan az éves munkaterv tartalmazza. Óvodapedagógusaink ezeket a terveket havonta tervezik, mely események, illetve programok az óvoda egészére vonatkoznak. Célunk:  Az ünnepek, ünnepélyek, jeles napok, hagyományok emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból, mint külsőségében, mint belső tartalomban.  A nevelőmunka hatékonyságának növelése, közös élmények nyújtása. Feladatunk:  A szülőföldhöz való kötődés megalapozása. Ünnepek, ünnepélyek, hagyományok és jeles napok értékeinek megóvása, méltó ünneplésének megszervezése csoportszinten, óvodaszinten, különös tekintettel a migráns, HH, HHH, SNI gyermekek személyiségére, sérülésspecifikumára, szociális képességeire, szükségleteire.  Hangulati előkészítés. 1. Ünnepeink Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget kínál a gyermeki személyiség fejlesztésére - a pozitív életérzés elmélyítésére. Az ünnepek kiemelik az ünnep résztvevőit a hétköznapokból, és ez által nagyobb aktivitásra ösztönzi őket. Ünnepeink:  Az óvodai élet hagyományos ünnepei  Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek  Nemzeti ünnepeink és egyéb ünnepek  Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek  Időszakos ünnepek, melyek adott alkalomhoz kapcsolódnak. Idősek napja:

Nyugdíjas Klub tagjainak köszöntése

133

Október 6.: Október 23.: Mikulás: Karácsony:

Farsang: Március 15.: Húsvét: Költészet napja: Anyák napja: Gyermeknap: Évzáró: Falunap:

Fáklyás felvonuláson részvétel Megemlékezésen való részvétel Ünnepvárás, készülődés, élménynyújtás, Galagonya Bábszínház előadása Ajándékkészítés, adventi hangulat megteremtése, sütés, adventi koszorú készítése, karácsonyfa állítása, betlehemi játékok, ajándékozás, Nyílt nap keretében Teremdíszítés, beöltözés, versenyjátékok, tánc, farsangi lakoma Községi ünnepségen műsor adása Tojásfestés, locsolkodás, ajándékkészítés, hagyományok felelevenítése Iskolai versmondó versenyen részvétel Ajándékkészítés, ajándékozás, vers, ének, köszöntő, meghitt légkör Játékos vetélkedők, versengések, jó hangulat, Táncház A nevelési év során tanultakból műsor bemutatása, iskolába menők elbúcsúzása Műsor adása

Természettel összefüggő ünnepek, népszokások. Népi hagyományőrzés. Jeles napok megtartása. Nemzeti ünnepünk, megemlékezés. Példaértékű minta nyújtása az óvodában dolgozó felnőttek részéről. Az SNI gyermek számára rendkívül fontos a közös élmény megtapasztalása ép társaival. Személyiségétől és sérülés-specifikumától függ, mennyire képes azonosulni a különleges helyzettel, abban, hogy érzi magát, mennyire tudja elfogadni a szervezés szabályait. Minden esetben az óvónő felelőssége, hogy a különbözőségeket a gyermekeknél megfelelő empátiával és toleranciával kezelje a közös programokon. 2. Eseményeink Olyan óvodai programokat tartalmaznak, amelyek előre nem tervezhetők ugyan, de a gyermek óvodai életét színesítik, gazdagítják. Ide tartoznak az esetenként megtartott bábszínházi előadások megtekintése, valamint ezen kívül a népi hagyományok köréből ismert „jeles napok”. 3. Kirándulásaink Az egészséges életmód és természetszeretetre nevelés jegyében szervezünk az óvodai közösség egészét érintő kirándulást évente egy alkalommal. Sikerkritériumok  A gyermekek aktívan részt vesznek az óvodai élet mindennapjaiban.  Megalapozódik a szülőföldhöz való pozitív kötődés, hazaszeretet.  Ragaszkodnak egymáshoz, kortárs kapcsolataik fejlődnek  A csoportban, óvodában dolgozó felnőtteknek kinyilvánítják érzelmeiket.  Megalapozódik szokás és normarendszerük, bíznak saját képességeikben.  Örülnek az ünnepeknek, az ajándékozás örömének, aktívan részt vesznek az előkészületekben, öltözetükkel, megtisztelik egymást és az ünnepet.  Kialakul az ünnepekhez szükséges megfelelő magatartásforma.  A jó hangulatú, közös örömet jelentő ünnepek, hagyományok, jeles napok megtartása erősíti a gyermekben, felnőttben az összetartozás érzését, jó közösségé kovácsolja a csoportot, az egész óvodát.  Egyéni és közösségi tulajdonságok alakulnak ki.  Megismerik a legfontosabb jeles napjainkat, népi hagyományainkat. 134

 SNI gyermek, érdeklődéssel, örömmel vesz részt az ünnepségeken, számára teljesíthető szerepet vállal, és sikerélményhez jut.  A szülők elégedettek, büszkék gyermekeikre. 18. TÁRGYI FELTÉTELEK  Az óvodánk épülete, udvara adott.  Berendezési tárgyai folyamatos cserére szorulnak.  Játékállományunk hiányos, egy része elhasználódott, elavult, melyek folyamatos cserére szorulnának.  Az edények egy része elhasználódott, cseréje folyamatos beszerzést igényel.  Óvodánk udvarának nagysága elegendő. Füves és betonozott résszel egyaránt rendelkezik.  Lehetőséget nyújt a mindennapos testnevelés megtartására is.  Kerti bútorok beszerzése szükséges.  Berendezési tárgyaink hiányosak, folyamatos cserére szorulnak. A program megvalósításához szükség lenne:  nyitott polcrendszer  babaszoba bútorok, berendezések  a mindennapi életben használatos eszközök  barkácsoló eszközök: ollók, kések, széles ecsetek, tálak, tálcák, terítő, dobozok, kosarak  könyvek: mesés, verses  Ismeretterjesztő: társadalmi – természeti kiadványok  Konstruáló- építő, képességfejlesztő, mozgást javító eszközök beszerzésére. Helyiségek Csoportszoba gyermekcsoportonként Tornaszoba Egyéni fejlesztőszoba Játszóudvar Óvodavezetői iroda Nevelőtestületi szoba Orvosi szoba Gyermeköltöző két csoportra Gyermekmosdó, WC gyermekcsoportonként Felnőtt öltöző Elkülönítő szoba Főzőkonyha Tálaló-mosogató Felnőtt WC Raktár Szertár

1 0 0 1 1 0 0 1-1 1 0 0 0 1 1 1 0

Bútorzat, berendezési tárgyak

135

Óvodai fektető Gyermekszék Gyermekasztal Fényvédő függöny Szőnyeg Játéktartó szekrény Fektető tároló Élősarok állvány Hőmérő Felnőtt asztal Felnőtt szék Eszköz-előkészítő asztal Textiltároló szekrény Edény-és evőeszköz-tároló Szeméttartó

gyermeklétszám szerint gyermeklétszám szerint csoportonként ablakonként csoportonként csoportonként csoportonként csoportonként csoportonként csoportonként

csoportonként

1 1 4 1 1 2 1 0 1 1 3 0 1 0 1

Játszóudvar Kerti asztal Kerti pad Homokozóra takaróponyva

0 0 1

Óvodavezetői iroda Íróasztal és szék Tárgyalóasztal Szék Telefon Könyvszekrény Iratszekrény Számítógép, nyomtató Számítógépasztal Fax-fénymásoló

1-1 0 2 1 0 1 1-1 1 1

Gyermeköltöző Öltözőrekesz, ruhatároló fogas Öltözőpad

4

Gyermekmosdó, WC Törölközőtartó Falitükör Fogmosótartó polc

gyermeklétszámnak megfelelően 0 csoportonként 3

Tisztálkodási és egyéb felszerelések Tisztálkodó felszerelések mosdókagylónként Fésűtartó csoportonként Törülköző felnőtt- és gyermeklétszám szerint

136

1 0 3

Abrosz Takaró Ágyneműhuzat Lepedő

asztalonként gyermeklétszám szerint gyermeklétszám szerint

1 0 2 1

A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Szennyesruha-tároló Mosott ruha tároló Automata mosógép Vasaló Vasalóállvány Szárítóállvány Porszívó

0 0 1 1 1 1 1

Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás eszközei

nem megfelelő mennyiségben

Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

nem megfelelő mennyiségben

Ének-zene, énekes játékok eszközei

hiányos, nem megfelelő mennyiségű

Anyanyelv fejlesztésének, kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

elhasználódottak nem megfelelő mennyiségű

Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök

egyszerre 8 fő foglalkoztatásához elegendő

Természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök

nem megfelelő mennyiségű

DVD lejátszó Televízió CD-s magnetofon Diavetítő Vetítővászon

1 2 2 0 0

137

Egészség- és munkavédelmi eszközök Ételminta-vétel készlet Gyógyszerszekrény Munkaruha személyenként

1 0 1

19. BALESETVÉDELEM

Feladatunk:  A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése.  A gyermek balesetek megelőzése.  A csoportszobában, a folyosón, a tornateremben, a mosdóban, az öltözőben, a teraszon, az udvaron viselkedési szabályok tudatosítása a balesetek elkerülése érdekében.  Az évközben felmerülő aktuális balesetveszély forrásokra folyamatosan hívjuk fel a gyermekek figyelmét:  Rendeltetésszerűen használják az udvari játékokat, vigyázzanak saját és mások testi épségére.  Homokozás közben megfelelően használják a homokozó játékokat, ügyeljenek arra, másik gyermek szemébe ne szórják a homokot.  Éles, szúrós faággal ne hadonásszanak, ne játszanak.  Futás, fogócskázás, futballozás közben figyeljék társaikat, ne szaladjanak össze.  Sáros, vizes, téli csúszós úton óvatosan közlekedjenek.  Vigyázzanak saját és társaik testi épségére a téli sportok alkalmával is.  Séták alkalmával tartsák be a gyalogos közlekedés szabályait.  A csoportszobában is rendeltetésszerűen használják a játék eszközöket, ha sérült játékot találnak, mutassák meg nekünk.  Különösen óvatosan használják nyíráskor az ollót, varráskor a tűt.  Születésnap és ünnepek alkalmával ne hajoljanak közel a gyertya lángjához, ne fogják meg.  Mosdóhasználat közben a lecseppenő víz, csúszóssá teszi a követ, óvatosan menjenek rajta.

138

20. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Az óvoda pedagógiai programja a jóváhagyást követően lép életbe és érvényessége visszavonásig tart. 2013. szeptember 1-től visszavonásig. A helyi óvodai pedagógiai program felülvizsgálatának és módosításának indokai:  jogszabályváltozás  fenntartó által meghatározott feladatváltozás A Helyi Óvodai Pedagógiai Program nyilvánossága A vezető irodájában egy példány megtalálható. 21. LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Véleményezte:

Dátum: Aláírás:

2. Egyetértését nyilvánította:

Dátum: Aláírás:

3. Készítette és elfogadta:

Dátum: Aláírás:

4. Jóváhagyta:

Dátum: Aláírás: