Pszichoszociális rizikótényezők szerepe a gyermekkori affektív zavarok kialakulásában Dr. Mayer László
1
Gyermekkori affektív zavarok kockázati tényezői n
Genetikai
n
Egyéb biológiai
n
Pszichoszociális
n
Környezeti
2
Pszichoszociális kockázati tényezők n
Szocioökonómiai
n
Szociodemográfiai
n
Stresszteli életesemények
3
Szocioökonómiai tényezők n n n n n n n
Szülő foglalkozása Válás vagy egyéb szeparáció Lakás mérete, komfortfokozata Család anyagi helyzete Közös háztartásban élők száma Lakóhelyváltozás Biztonságos-e a lakókörnyezet
4
Szociodemográfiai jellemzők n
Életkor/nem
n
Etnikai különbségek
n
Településtípus
5
Stresszteli életesemények n n n n n n n n
Szülő betegsége Haláleset a családban Szülő munkahelyvesztése Vita/veszekedés a családban A gyermek bántalmazása, csúfolása A gyermek kizárása az iskolából Nevelőotthoni elhelyezés Rendőrségi ügy
6
A kockázati tényezők hatásai n
n
n
Kölcsönhatások, átfedések Gyermekkori, serdülőkori és felnőttkori hangulatzavarokra A hangulatzavar kialakulására perzisztálására visszatérésére
7
Kontinuum-hipotézis Korai kezdetű disztímia 2-3 év
Gyermekkori MDD vagy Serdülőkori MDD
minor depresszió
5 éven belül
Bipoláris I. zavar
8
Pszichoszociális stresszorok a korai kezdetű disztímia hátterében Több betegség, haláleset a családban (drogabúzus, személyiségzavar) n Fizikai- és szexuális abúzus gyermekkorban n Több krónikus stressz, megterhelés n Napi vita, veszekedés a családban
n
9
Pszichoszociális stresszorok a bipoláris zavar hátterében n
n
n n
n
Felnőttkori mániás epizód előtt 28-85%ban szerepel stresszteli életesemény Szignifikáns összefüggés a fiatalabb életkorral és a férfi nemmel Korai betegségkezdet Bipoláris betegség esetében a férfi-nő arány 1 : 1 Felnőtt páciensek 20-40%-a számolt be gyermekkori betegségkezdetről
10
Bipoláris zavar kialakulásában jelentős tényezők (Akiskal) n n n n
n n
n
Családi affektív terheltség MDD korai betegségkezdettel Irritabilitás, labilis hangulat Disztímiás, ciklotímiás, hipertímiás temperamentum Temperamentum diszregulációja Szélsőséges temperamentum által generált életesemények MDD-vel komorbid ADHD, CD, alkohol- vagy drogabúzus (gyermek vagy serdülőkorban)
11
HEREDITY
DEVELOPMENT
TEMPERAMENT(S)
GENDER
STRESSORS
AFFECTIVE EPISODE(S)
12
Pszichoszociális rizikótényezők a gyermekés serdülőkori depresszió hátterében Részletes elemzés
13
Szocioökonómiai tényezők vizsgálata (Gilman) n
n
n
n
Gyermekkori alacsony SES kétszeresére emeli az MDD lifetime rizikóját Az MDD „szociális egyenlőtlenségei” a korai életszakaszból származnak Gyermekkori szociális hátrány az MDD rizikóját növeli gyermek- és felnőttkorban, rosszabb prognózist jelez és növeli a rekurrencia kockázatát. Szülők válása – SES-től függetlenül – növeli az MDD lifetime rizikóját
14
Szociális oki teória Környezeti tényezők, stressz +alacsony SES
MDD kezdete
15
Szociális szelekciós teória Környezeti, alkati faktorok
MDD kezdete
SES csökken vagy nem tud emelkedni
16
Szocioökonómiai tényezők MDD gyermekkorban fiú:lány arány 1:1 , vagy enyhe fiú túlsúly n MDD serdülőkorban fiú:lány arány 1:2 n „Átváltás” 11-13 éves korban n
17
Stresszteli életesemények n n n
n n
n n
Gyermek-,fiatal-,felnőttkori Hirtelen kialakuló , elhúzódó Egyértelműen vagy részben negatív, pozitív Gyerekre és/vagy környezetére jellemző Gyerek-szülő, gyerek-kortárs, szülő-szülő kapcsolatra jellemző Viselkedésfüggő – független Genetikailag befolyásolt
18
Életesemények (Rice,2003) n n n n
n n
n
n
Haláleset Súlyos betegség Válás, különélés Szülő gyakori távolléte Gyakori veszekedés Szülő rendőrségi ügye Szülő munkahelyvesztése Közeli barát elköltözése
n
n
n
n
n
n
Szülő kevesebb érdeklődést mutat Szülő kevesebb szeretet fejez ki Szülő többet zsörtölődik Rossz iskolai teljesítmény Rossz vizsgateljesítmény Közeli barát elvesztése („saját hibából”) 19
Stresszteli életesemények n n n n n
Család (diszfunkció) Veszteségek (halál, betegség, válás) Kapcsolat (szülők, kortársak) Kommunikáció Bántalmazás, csúfolás
20
Stresszteli életesemények kutatási szempontjai n n
n n
n
n
Felnőtt- vagy gyermekkori depresszió hátterében (Jaffee, 2002) Gyermekkori MDD hátterében, kontroll csoporthoz viszonyítva (Williamson, 1995,1998; Sandberg, 2001) Gyermekkori depressziós tünetek hátterében (Ge, 1994; Sund, 2003) Gyermekkori MDD nemi, életkori megoszlása hátterében (Ge,1994; Rudolph, 1999) Életesemények és genetika kapcsolata (Kendler, 2000; Silberg, 1999; Rice, 2003) Oki szerep tisztázása 21
Korai életesemények a felnőttkori depresszió hátterében n
n
n
n
Gyermekkori szexuális és fizikális abúzus kapcsolódik a nők felnőttkori depressziójához (Brown G.) Válás kora gyermekkorban prediktora a felnőttkori depressziónak, szülő halála nem (Rogers B.,Tennant C.) Gyermekkori életesemények növelik a felnőttkori depresszió kockázatát (Infrasca) Gyermekkori abúzus egész életen át növeli a depresszió rizikóját (Gilman ) 22
Gyermekkori negatív tapasztalatok és az öngyilkosság (Adverse Childhood Experiences Study, 2001) Gyermekkori bántalmazás Családi diszfunkció
Depresszió
Kóros szerhasználat
Öngyilkosság megnövekedett kockázata (2-5X)
23
Kutatási eredmények Depressziós gyerekek és serdülők esetében szignifikáns összefüggést találtak az átélt életesemények száma és a depresszió között klinikai és populációs mintában is
24
Serdülőkori depressziós tünetek és az életesemények összefüggése (Ge, Xiaojia,1994 ) n n n
n n
4 éves longitudinális vizsgálat N=191 fiú, 185 lány 25 stresszteli életesemény, interjúmódszerrel Átlag életeseményszám: 3,0 A depresszív szimptóma súlyossága összefügg az átélt életesemények számával mindkét nemnél, de a kapcsolat csak a lányoknál szignifikáns.
25
Depressziós tünetek előfordulása nemenként, életkoronként (Ge.,X, Dev. Psychol.1994)
26
Életesemények előfordulása nemenként, életkoronként (Ge.,X, Dev. Psychol. 1994)
27
Vizsgált életesemények n
n
n n n
n n
Szülő, testvér súlyos betegsége Szülő, testvér pszichés betegsége Hozzátartozó halála Válás Rendszeres vita, veszekedés Testvér születése Költözés
n
n
n n n n n n n
Szülők munkahelyvesztése Jelentős anyagi problémák Bántalmazás Csúfolás Kizárás az iskolából Intézeti elhelyezés Rendőrségi ügy Természeti katasztrófa Otthon elvesztése
28
Életeseményátlag életkoronként és nemenként 3 2,5 2 életeseményátlag
1,5 fiú lány
1 0,5 0
7
8
9
10
11
12
13
14
15
életkor
29
GYD-átlag az átélt életesemények száma szerint nemenként 7 6 5 GYD- 4 átlag 3
fiú lány
2 1 0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
életeseményszám
30
Depressziós tünetek előfordulási gyakorisága nemenként, az átélt életesemények száma szerint (Silberg, 1999)
31
Populációs mintán szignifikánsan magasabb depressziós pontszámok azoknál, akik: n
n n n n n n
Nem élnek mindkét biológiai szülőjükkel 2-nél többször költöztek 3-nál több testvérük van 2-nél kevesebb barátjuk van Adoptáltak Szülőjük munkanélküli Alacsony SES / Sund, 2003/ 32
A gyermek/serdülőkori depresszió kockázati tényezőjének tekinthető: n
n n n n
Vita, veszekedés szülőkkel és szülők között, szakítás a partnerrel, lógás az iskolából (Viselkedésfüggő életesemények) 2-3 vagy több életesemény Közeli hozzátartozó halála vagy súlyos betegsége Válás, költözés Biztonságos anyai kapcsolat hiánya, családi diszfunkció, csalódások
33
Stressz-életkor-nem-depresszív válasz (Karen D. Rudolph 1999) n
n n
n
n
Viselkedésfüggő stressz serdülőkorban Interperszonális stressz lányoknál Viselkedésfüggő interperszonális stressz serdülőkorú lányoknál Viselkedésfüggő szülő-gyerek stressz serdülőkorú lányoknál Kortárs stressz serdülőkorban
34
Életesemények-stressz-életkor-nem (Karen D. Rudolph 1999)
35
Életesemények-stressz-életkor-nem (Karen D. Rudolph 1999)
36
Életesemények-stressz-életkor-nem (Karen D. Rudolph 1999)
37
A depresszió kialakulásának folyamata serdülőkorú lányoknál (Cyranowski, J.M.2000)
38
Cholesky modell (Rice, 2003)
39
Rendszeres vita/veszekedés kialakulásában szerepet játszó, genetikailag is befolyásolt tényezők n n n
n n
Szülők temperamentuma Gyerek temperamentuma Szülő hangulati betegsége, alkohol-, szerhasználata Barátok viselkedése Iskolai környezet hatása
40
A szülő pszichiátriai betegségének hatásai n n n n n n n
Genetikai közvetítés Negatív családi légkör Kevés pozitív érzelem a gyerek felé Negatív kognitív sémák „átadása” Szülő munkahelyvesztése Alacsony SES Gyermek bántalmazása
41
A korai kezdetű depresszióéletesemény kapcsolat fő limitációi n n n
n
n
Az adatok önbecslő skálákból származnak Felnőtt tünetlistát adaptálnak Alacsony elemszám, elsősorban serdülő probandok Nehezen bizonyítható az életesemények MDD-specificitása Nehéz ok-okozati összefüggést megállapítani
42
Kutatási célkitűzések n n n
n n
Specificitás igazolása Ok-okozati összefüggés igazolása Specifikus életesemények, életesemény-patternek vizsgálata (nemenként, életkoronként) Nagyobb elemszám Alacsony életkorúak vizsgálata
43
Az életesemények vizsgálatának gyakorlati felhasználása n
n
n n
n
Kellemetlen gyermekkori élmények felismerése (elsődleges prevenció) Az élmények halmozódásának megelőzése (elsődleges prevenció) A depresszió korai felismerése A depresszió kiújulásának megelőzése A kezelés időben történő megkezdése(negatív kognitív sémák)
44
Köszönöm a figyelmet!
45
