Pszichoneuroimmunológia PNI ALAPFOGALMAK
Platon: Charmides „Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél, hogy vannak orvosok csak a test, és vannak orvosok csak a lélek számára, noha ezeket senki sem tudja szétválasztani - és éppen a görög orvosok tekintenek el ettől, emiatt szembesülnek olyan sok betegséggel: nevezetesen sohasem veszik figyelembe az egészet. Az egészre kellene fordítaniuk a gondoskodásukat, mivel ott, ahol az egész gyengélkedik, lehetetlen, hogy a rész egészséges legyen.”
Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka Elhajolni belső baj miatt: Úgy hajolt el félvén a világot, És ha láttál szépen nőtt virágot Szép Ilonka titkos bú alatt Társasága lángzó érzemények, Kínos emlékek, s kihalt remények. A rövid de gyötrő élet elfolyt, Szép Ilonka hervadt sír felé Hervadása liliom hullás volt: Ártatlanság képe a bánaté. A király jön s áll a puszta házban Ők nyugosznak örökös hazában.
DEFINICIÓ Az immunológiát, az idegtudományokat, az endokrinológiát, a pszichológiát, és a magatartástudományokat átfogó fiatal diszciplína, amely a viselkedés, az immunrendszer és az idegrendszer közötti kölcsönhatásokkal foglalkozik egészséges és beteg szervezetekben egyaránt. (Solomon,1999)
Psychological/Biological • Developmental psychobiology • Genetic basis of behavior /environmental influences on gene expression • Psychophysiology (CNS/ANS PNI, PNE) • Stress/ Allostasis • Psychobiology of specific disease processes, e.g., GI, CV, HIV. etc.
Biological Social/Biological • Biological consequences of social isolation, economic upheaval, poverty, SES • Gradient, income distribution • Protective effects of social support, social capital, community cohesiveness, religiosity
Psychological
Psychological/Behavioral • •
Biopsychosocial
•Acute illness •Chronic illness •Illness behavior •Pain •Suffering •Mood disorders •Addictive disorders
Social/Cultural/Economic
• • • • • •
Health Behaviors (activity, diet, substance use Attitudes – self-efficacy, helath beliefs, motivation to change Behavior acqusition and change Psychodinamics Coping Somatization Personality styles and disorders Developmental psycology
Behavioral Social/Behavioral • Family/social/Cultural/economi c determinants of health seeking and health practices • Dispraities in health care • Effects of physicician-patient communication • Social class, income employment status effects on behavior
A RENDSZEREK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 1.
CIRKULÁRIS OKSÁG /az előre- és visszacsatolás fontos szerepet játszik, a következmény visszacsatolása és a különféle, pl. asszociatív gondolkodási mód jelentősége/
2.
A NONSUMMATIVITÁS ELMÉLETE
3.
AZ EKVIFINALITÁS ELVE /Ugyanazt a végeredményt különböző folyamatok is létrehozhatják, pl. gyógyszer- és pszichoterápia/
4.
A KOMMUNIKÁCIÓ
5.
HOMEOSZTÁZIS /stabilitásra törekvés/
6.
MORFOGENEZIS /krízis után újjáépülés, továbblépés/ •
A NYITOTT RENDSZER KÉPES A TÚLÉLÉSRE
MIT KÉPVISEL? • •
•
A bio-pszicho-szociális szemlélet legjobban kidolgozott példáját képviseli. Foglalkozik az immunológiailag érintett és közvetített betegségek kezdetének, lefolyásának, pszichoszociális meghatározóinak azonosításával és az e mögött meghúzódó biológiai mechanizmusok feltárásával. (Solomon,1999/ 31 hipotézis) Leegyszerűsítve: a pszichológiai jellemzők az idegrendszer és immunrendszer közötti közvetlen és közvetett kapcsolatok, valamint a viselkedés révén módosítják az immunrendszer működését, befolyásolva ezzel a betegségekre való megnövekedett hajlamot.
A PSZICHONEUROIMMUNOLÓGIA INTERDISZCIPLINÁRIS KÖRKÉPE Szociálpszichológia Személyiséglélektan
Pszichológiai antropológia Orvosi antropológia
Egészséglélektan Klinikai pszichológia Pszichiátria Neurológia
Népegészségügy Epidemiológia
Szociál-pszichoimmunológia Klinikai pszichoimmunológia Neuroimmuno-moduláció Neuroimmun-biológia
Belgyógyászat Klinikai immunológia
Fejlődéstan
Rheumatológia
Neuroanatómia Neurofarmakológia Idegélettan
Allergológia Onkológia Sejtbiológia
MODERN ÉLETTAN • • • •
• •
Selye János: Általános Adaptációs Szindróma (stressz, fekély, mellékvesekéreg megnagyobbodása, nyirokszervek megkisebbedése), 1936 1955: HPA stressztengely (hypothalamus hypophysealis, mellékvesekéreg) Berczi István, Szentiványi Andor: a neuroimmunbiológia úttörői Bertók Lóránt :endotoxin shockban emelkedik az ACTH, a kortikoszteroidok béta-endorfin szintje, de a prolactin, a TSH, T3, T4 szintje csökken, ezeket a hatásokat immunmodulátorok közvetítik, mint az IL-1, IL-6, TNF Ader: elnevezés: PNI elnevezés 1981 SOLOMON: 31pontja 1999
SOLOMON POSZTULATUMOK • A KPI által termelt és szabályozott anyagok (neurotranszmitterek, neuropeptidek, egyéb neuroendokrin tényezők) befolyásolják az immunfolyamatokat. • Az immunkompetens sejtek rendelkeznek a neuropeptid, neurotranszmitter, ill. endokrin szignálok fogadására alkalmas receptorokkal. • A központi idegrendszer bizonyos területeinek sértése, ingerlése immunológiai változásokhoz vezethet. • Az immunfolyamatok feedback szabályozásában a központi idegrendszeri tényezők és hormonális tényezők is szerepet játszanak.
SOLOMON POSZTULÁTUMOK II. • Az immunfolyamatok szignáljai a központi idegrendszert is befolyásolják. • Az immunfunkciót szabályozó thymus hormonok központi idegrendszeri befolyás alatt állhatnak. • Az idegrendszeri és immunfolyamatok között analóg mozzanatokra találunk. • A hypothalamo-hypophyseo-adrenalis tengely mellett számolunk kell az immuno-hypophyseoadrenocorticalis információáramlással is.
SOLOMON POSZTULÁTUMOK III. • A neutrop aktivitással jellemezhető faktorok lymphocyta növekedési tényezőként is működhetnek. • A központi idegrendszer egyes sejtjei képesek limfokin termelésre • Az immunrendszer citokinjei a neuroimmunendokrin tengely részeként szerepet játszanak az endokrin szabályozásban, a stressz által kiváltott endokrin folyamatokat is ideértve
NEUROIMMUNENDOKRIN INTERAKCIÓK
AZ IMMUNRENDSZER ÉS AZ IDEGRENDSZER KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁSOK ANATÓMIAI ALAPJAI
Az idegrendszer és az immunrendszer közötti funkcionális kölcsönhatások alapvetők, nemcsak a fiziológiai szabályozás végett, hanem számos betegség szempontjából is. – Krónikus fájdalmas gyulladásos betegségek (reumatoid arthritis, pancreatitis) – Degeneratív betegségek – Autóimmun betegségek (szklerozis multiplex) – Idegrendszert érintő vírusos fertőzések (AIDS)
A NEUROIMMUN PÁRBESZÉD HÍRVIVŐI AZ IDEGRENDSZER HÍRVIVŐI – Klasszikus neurotranszmitterek • NORADRENALIN (posztganglionaris szimpatikus neuronok) • ACETILKOLIN (posztganglionaris paraszimpatikus neuronok) • EXCITÁTOROS AMINOSAVAK (aszpartát, glutamát, primer afferensek)
AZ IDEGRENDSZER HÍRVIVŐI II. - Neuropeptidek • P-ANYAG (szenzoros neuronok, bolygó idegi és primer gerincvelő afferensek) • A KALCITON GÉNNEL KAPCSOLATOS PEPTID • VAZOAKTIÍV INTESZTINALIS POLIPEPTID
– Opiátok (posztganglionaris szimpatikus posztganglionaris paraszimpatikus és szenzoros neuronok) – Növekedési faktorok és neurotrofinok
A NEUROIMMUN DIALÓGUSBAN RÉSZTVEVŐ RECEPTOROK Az immunsejtek receptorai: – Koligerg receptorok – Noradreneg/adrenerg receptorok – Neuropeptid receptorok
Neuron receptorok: – Citokin receptorok – Növekedési faktor neutrofin receptorok – Hisztamin receptorok
Gliasejt receptorok: – – – –
Citokin receptorok Növekedési faktor netrofin receptorok Klasszikus neurotranszmitter receptorok Neuropeptid receptorok
AZ EGYIK FŐSZEREPLŐ – A CITOKINEK CSOPORTJA A citokinek a perifériás és centrális idegrendszeri funkciókat elsősorban közvetve befolyásolják a támogató sejteken, a hízósejteken, gliasejteken keresztül, amelyek neuralis növekedési faktorokat, neutrofinokat, bioaktív molekulákat (hisztamin, prosztaglandinok) termelnek.
A PERIFÉRIÁS NEUROIMMUN PÁRBESZÉD ALAPELVEI Helyi párbeszéd - ”rövid hurok” – Ez a hírvivő anyagok azonnali kibocsátását jelenti, amelyet a neurotranszmitterek felszabadulásának megváltozása jelez, s amelyet az immunmediátorok koncentrációjának a megváltozása indít el. – Lsd. a képet
TÁVBESZÉD A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer neuronláncai felelősek immunrendszer központi idegrendszeri „táv”-szabályozásáért.
az
Egyik mód : a véráramban cirkuláló citokinek a vér-agy gáton keresztül bejutnak a központi idegrendszerbe, itt befolyásolják: • A hipothalamus-hipofizealis-mellékvesetengelyt hipothalamikus-szimpatikus mellékvesevelő tengelyt
(HPA)
és
a
• Vagy a központi idegrendszerbe küldött immunjelek az elsődleges afferensek mentén direkt IMMUNO-NEURÁLIS HURKOT IS KÉPEZNEK A hosszú szenzoros hurkok, amelyek az immunrendszer és központi idegrendszer közötti távkommunikációt látják el, ellentétes úton is működhetnek, tehát a központi idegrendszertől az immunrendszer felé is közvetíthetnek. Az elsődleges szenzoros neuronok funkcionális kettősséggel is rendelkeznek. Jeleket fognak fel és továbbítanak a KPI felé, de helyi effektor funkciókat is betöltenek.
CITOKINEK ÉS BETEGSÉGVISELKEDÉS (SICKNESS BEHAVIOR) • Az immunrendszert mozgósító akut fertőzéses betegségeket nem specifikus tünetek csoportja kíséri: – – – – – –
láz letargia, az érdeklődés csökkenése megnövekedett alvásigény hiperalgézia fogyás, gyengeség szociális interakcióktól való visszahúzódás = BETEGSÉGVISELKEDÉS
A BETEGSÉGVISELKEDÉS ÖSSZETEVŐI Fiziológiai válasz
Viselkedéses válasz
Stresszválasz
•Láz •Csökkent táplálék- és •Fokozott szimpatikus folyadékfelvétel idegrendszeri aktivitás •Változások a máj •Csökkent aktivitás és •Fokozott HPA tengely metabolizmusában exploráció aktivitás •Változások a plazma •Csökkent szociális és vas-, cink- és réztartalmában szexuális viselkedés, •Leukocitózis (megnőtt valamint csökkent agresszió fehérvérsejtszám) •Megnövekedett alvás •Megnövekedett fájdalom-érzékenység és (elsősorban a lassú hullámú alvás arányának reaktivitás •Depresszív hangulat növekedése) •Kognitív változások
BETEGSÉGVISELKEDÉS MEGÉRTÉSE AKUT FÁZIS REAKCIÓ – ELSŐ SZAKASZ: a sérülés, fertőzés felismerése (a természetes immunitás nem specifikus sejtjeinek aktivációja zajlik, megindul a citokin termelés - kemotaxis révén további immunsejtek toborzása indul meg – MÁSODIK SZAKASZ: SZISZTÉMÁS FOLYAMATOK KIALAKULÁSA. Láz, neuroendokrin történések, anyagcsere-folyamatok változása – HARMADIK FÁZIS: MÁJ AKUT FÁZIS - FEHÉRJÉK TERMELŐDÉSE A mi szempontunkból az elsőből a másodikba való átmenet a fontos: itt a résztvevő citokinek: – PROINFLAMMATORIKUS CITOKINEK (IL-1. IL-11, TNF-ALFA, IL-8 – ANTIINFLAMMATORIKUS CITOKINEK IL-6, TGF-BETA,IL-10
– A PROINFLAMMATORIKUS CITOKINEK JELENTIK A KULCSÁT A BETEGSÉGVISELKEDÉSNEK
A LÁZ ÉS A VISELKEDÉSI ÖSSZETEVŐK ADAPTIVITÁSA • Mind a láz, mind az alvás adaptív feedback jelenség, mert immunserkentő hatással bír, melyhez hozzájárul a melotonin kedvező hatása (az éjszakai munka, életmód számos betegség kockázati tényezőjévé válhat). • Számos immunbiológiai vonatkozású betegségben zavart az alvási ciklus (pl. fertőző betegségben, depresszióban, daganatos betegségekben). • Egy napos alvásmegvonás immunszupresszív hatású ez a nappali IL-6 SZEKRÉCIÓ FOKOZÓDÁSHOZ VEZET, AMELY AZ IL-6 RÉVÉN NAPPALI FÁRADÉKONYSÁGOT, ALUSZÉKONYSÁGOT OKOZ.
„Nincs alku - én hadd legyek boldog! Másként akárki meggyaláz s megjelölnek pirosló foltok, elissza nedveim a láz.” József Attila: Ars poetica
SOLOMON POSZTULÁTUMOK • Az immunitás befolyásolja a magatartást és a magatartás segítheti az immunszabályozási funkciókat. • Adaptív coping stílusok és tartós jellemzők javíthatják az immunbetegségek prognózisát, és a fogékony betegeket védhetik a betegségtől. • Kiterjedt prospektív tanulmányok nyomán sajátos pszichológiai kockázati mintázatoknak magasabb immunbetegség-incidenciával kell társulnia. • Az immunserkentő és az immunszuppresszív folyamatokban az idegi magatartási tényezők szerepet játszanak.
KLINIKAI PSZICHOIMMUNOLÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI • Immunkockázati csoportok: – Egészséges de immunkockázati helyzetbe került csoport: • • • •
Gyászolók(3 hónapi immunszupresszív állapot) Fenyegető, és tartós munkanélküliség Vizsgaidőszak Nyugdíjazás életszakasza – Veszteségek, thymus hormonok termelésének csökkenése
Immunkockázati csoportok • Betegek között: • Pszichiátriai betegek: – Krónikusan fokozott cortisol szekréció
– Tartós stressz állapotában a cyclothym pszichózisok, depresszió, – Fokozott Hypothalamus-hipofízis-mellékvesekéreg tengely aktivitás
– anorexia nervosa,Malnutríció, kényszeres neurózisok, pánik betegség, aktív alkoholizmus, megvonási állapotok diabetes mellitus, gyermekkori szexuális abuzus, Cushing-sziondrómaf unkcionális gastrointestinális kórképek, HPA rendszer alulműködése A feed-beck hiánya miatt nő az autoimmun ill. krónikus gyulladásos kórképek gyakorisága, típusos szezonális depresszió, krónikus fáradtság szindróma reumatoid arthritis, schizoferina autoimmun patogenezisének is lehet immun gyökere
Szomatikus betegségek mögött megbúvó lelki problémák • Visszatérő hülések, -depresszió? • Herpes labiális, herpes zooster, aphtás stomatitis • Bőrbetegségek: pszoriázis (substance C) • Allergiás betegségben szenvedők: aszthma bronchiale, krónikus urticaria-(Ig E mellet a neuroendokrin tényezők cítokin mikrokörnyezet befolyásolása • Reumatoid arthritis • Tumoros betegségek
MITŐL FÜGG A STRESSZTELI ESEMÉNYEK HATÁSA? • • • •
A személyiségtől ? A coping stílustól Szociális Tényezőktől Az egyént illető kihívások és követelmények, valamint a velük való megküzdés forrásai közötti távolságtól
Személyiség szerepének kritikus értékelése • Stigmatizáció-veszélye (felelősség bűnösség)-ez szorongást, önértékelési problémákat, büntudatot válthat ki. További rosszabbodás következhet. • Csak kellő kritikával kezelhető
SOLOMON POSZTULÁTUMOK • A prenatális hormonális környezet egyaránt hatást gyakorol a K.I.R. és az immunrendszer fejlődésére, melynek mind viselkedésbeli, mind az immunfunkciókat érintő tartós kihatásai lehetnek. • A korai sérülés (analitikus értelemben is) a felnőttkori pszichére gyakorolt befolyáson túl befolyásolhatja a felnőtt immunháztartását is. • A hosszú élettartamot biztosító tényezők között az immunológiai folyamatoknak és a személyiség bizonyos jellemzőinek (coping stílus, „hardiness”) egyaránt szerepük lehet. • A pozitív érzelmek serkentik az immunfunkciókat. • A citokinek a lélektani folyamatokat befolyásolják és/vagy pszichiátriai tüneteket okoznak.
FELNŐTTKORI KÖTŐDÉS AGGÓDÓ
ELUTASÍTÓ
COPING BAL FÉLTEKEI TÚLSÚLY, AKTÍV (SZIMPATERG)
JOBB FÉLTEKEI TÚLYSÚLY, PASSZÍV (HPA, KOLINERG, SZIMPATERG)
VÉDEKEZŐ MECHANIZMUSOK REAKCIÓFORMÁLÁS, TÚLKOMPENZÁCIÓ, INTELLEKTUALIZÁCIÓ
ELFOJTÁS, ELUTASÍTÁS, ELTOLÁS, PROJEKCIÓ
SIKERTELEN STRATÉGIA:
SIKERES STRATÉGIA:
SIKERTELEN STRATÉGIA:
ANOMIA, DEVIANCIA
DOMINÁNS, ILL. SZUBDOMINÁNS POZÍCIÓ
BEILLESZKEDÉSI ZAVAROK
VESZÉLYKERESŐ MAGATARTÁS, TORZÍTOTT MEGKÜZDÉS, SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK CSÖKKENT KONTROLL
HATÁROZOTT FŐNÖK
BELSŐ KONTROLL
SZUBMISSZÍV, „JÓ MUNKAERŐ”
KÜLSŐ KONTROLL
IMMUNSZUPRESSZÍV HELYZETBEN: GÁTOLT ERŐMOTIVÁCIÓ PREDISZPOZÍCIÓJA, TARTÓS AKTÍV COPING, FOKOZOTT AROUSAL (KATEKKOLAMINERG VÁLASZ, TESZTORSZTERON)
TANULT TEHETETLENSÉG PREDISZPOZÍCIÓJA, TARTÓS PASSZÍV COPING, FOKOZOTT AROUSAL (KORTIZOL)
A PSZICHOIMMUNOLÓGIAI KEZELÉS LEHETŐSÉGEI • Kognitív viselkedési terápiás stresszkezelő módszerek • Relaxációs módszerek, biofeedback, imaginációs módszerek • Hipnózis • Támogató-expresszív, traumafeltáró módszerek • Masszázs • Immunkondicionálás
• „Öltöztess bohócnak, s engedj beszélnem, ahogy akarok, kipucolom én e megfertőzött világ ronda testét csak szedje gyógyszerem türelmesen” – Shakespeare: Ahogy tetszik
A KÖTŐDÉSI RENDSZER, MINT AZ SPNI JELLEMZŐK BÖLCSŐJE Az anya-gyermek kötődési rendszerben formálódik ki a felnőttkori szocialitást mozgató belső lelki munkamód ELSŐDLEGES ANYA-GYERMEK KÖTŐDÉSRENDSZER
A BIONYTALAN-ELKERÜLŐ
B BIZTONSÁGOS
C BIZONYTALAN-AMBIVALENS DIADIKUS VISZONY
MÁSODLAGOS ANYA-GYERMEK KÖTŐDÉSRENDSZER A KÖRNYEZET KIHÍVÁSAIRA CSÖKKENT ATTACHMENT INDEPENDENCIA »
ZAVARTALAN ARÁNYOS KÖTŐDÉSVISELKEDÉS
KISEBB VESZÉLYINGERRE FOKOZOTTDEPENDENCIA TARTÓS SZORONGÁS CSÖKKENT MAGABIZTONSÁG
SZEMÉLYISÉG MODELLEK A TIPUSÚ
B TIPUSÚ HARMONIKUS
INTROJEKTÍV EGOISZTIKUS SZENZITI ZÁTOR PSZICHOPÁTIÁS FEJLŐDÉS CSÖKKENT VESZÉLYÉRZET, FOKOZOTT INDEPENDENCIA CSÖKKENT EMPÁTIA ALACSONY AROUSAL AGGRESSZIVITÁS ELLENSÉGESSÉG FOKOZOTT AFFILIÁCIÓ
C TIPUSÚ (CANCER PRONE ) ANALÍTIKUS (BLATT) ALTRUISZTIKUS (FREUD) REPRESSZOR (BYRNE) KONFLIKTUSKERÜLÉS, EGYÜTTMŰKÖDŐ KÉSZSÉG AGGRESSZIÓ GÁTLÁS, CSÖKKENT ÖNÉRTÉKELÉS SZUBJEKTÍV ÉLMÉNY ÉS A FIZIOLÓGIAI VÁLASZ ELTÉRÉSE NEGATÍV ÉRZELMEK KIFEJEZÉSÉNEK GÁTOLTSÁGA
CÉLOK AUTONÓMIA, PRESZTÍZS, KONTROLL, ASSZERTIVITÁS, ERŐ, AGRESSZIÓ, MAGABIZTOSSÁG
INTIMITÁS, KÖTŐDÉS, TÁMOGATOTTSÁG, AFFEKTIVITÁS, FÚZIÓ, HARMÓNIA, INTEGRÁCIÓ
DOMINÁNS HELYZET FELÉ JELENT ÖKOPSZICHOSZOCIÁLIS NYOMÁST
SZUBMISSZÍV HELYZET FELÉ JELENT NYOMÁST
EMPÁTIÁS KORLÁTOK CSÖKKENÉSE MIATT GÁTLÁS NÉLKÜLI ÖNÉRVÉNYESÍTÉS
ÖNFELÁLDOZÓ, ÖNELFOJTÓ, GÁTOLT ÖNÉRVÉNYESÍTÉS
A és D típusú személyiség régi és új konstrukció az érrendszeri betegségek kutatásában • D-típus(Distresz alatt lévő)-Koszorúér betegségben szenvedő férfiak megküzdési stratégiájával kapcsolatos kutatásakor körvonalazódott: – negatív affektivitás, szociális gátlás a személyiség dimenziókban, – negatív énkép (Sher2005) – Több szomatikus tünetről számolnak be – (negatív érzelmek lereagálásának hiánya-magas kortizol szint)-(Purebl magyarította a D-tipuskérdőívét)
A tanult tehetetlenség és reménytelenség szerepe a daganatos betegségek alakulásában • Kísérleti bizonyíték: a tanult tehetetlenség motivációs, kognitív és emocionális zavarokat eredményez. • Nincsenek egyértelmű bizonyítékok, hogy a reménytelenség, depresszió a daganatos betegségek kialakulását előidézné, legfeljebb a betegség progresszióját fokozhatja. Nem lehet általános következtetéseket levonni.
Személyiségtípusok ”ábécéje”az egészség szempontjából /Csabai-Molnár/ A típusú
B Típusú
C típusú
D típusú
Elfojtott, gátolt. Főként negatív érzelmek kifejezése terén
Negatív érzelmek átélése, tudatos törekvés azok elnyomására
Érzelemkifejezés
Gátolt, néha impulzív, Támogató, hosztilis empatikus
Érzelmek állandósága
Kiszámíthatatlan
Stabil, helyzethez Szabályozott, igazodó kiszámított
Figyelem iránya
Külvilágot figyelő
Introspektív, intuitív, nem ítélkező
Idői orientáció
Időprésben él, mindig Tud várni, ha tevékenységre van szükséges szüksége, jövőre orientált
Versengés
Mindig nyerni szeretne, akár agresszió árán is
Szabályozott
Egyszerre kifelé és Távolságtartás, befelé figyel, másokhoz való aggódó odafordulás hiánya Jövőre orientált, Jövőre orientált, nem tudja aggódó, pesszimista késleltetni válaszát
Nem verseng, Nem verseng Erős Önbecsülés és csak saját hibáit megfelelési asszertívitás hiánya szeretné legyőzni kényszer jellemzi
SOLOMON POSZTULÁTUMOK • Az affiliáció a társas támogatáson keresztül csökkenti a stressz immunológiai befolyását. • Az emocionális válaszkészségben mutatkozó eltérések az immunválasz tekintetében is megnyilvánulnak. • A depresszió mint autoagresszió és az autoimmunitás egyaránt gyakoribb az idősebbek körében. • A személyiség nyílt felvállalásának gátlása, zavara kedvezőtlenül befolyásolhatja az immunológiai természetű betegségeket.
ÉRZELEM ÉS AZ IMMUNRENDSZER
• Érzelem - gyors jellegzetes arckifejezéssel járó reakciók (öröm, szomorúság, harag, stb.) • Hangulat - hosszabbtávú érzelmi állapot (depresszív, ellenségesség, szorongás) •
HIV POZITÍV EMBEREKEN VÉGZETT VIZSGÁLATOK
VERESÉG, ELKÖTŐDÉS ÉS FELADÁS • Az életcélok feladása: – Negatív elvárások a jövővel szemben – Önvád – Pszichológiai gátlás
Egészségvédő személyiség • Szívósság, ellenálló személyiség (Kobasa1982) 3 CCommitment, control,challenge – Elkötelezettség – Kontroll – Kihívás
• Koherencia érzés( Antonovszky-salutogenetikus modell a hagyományos stresszbetegség összefüggésen a sikeres feszültség szabályozásra és megküzdésre irányította a figyelmet • KOHERENCIA ÖSSZETEVŐI: – Megismerhetőség – Kontrollálhatóság – Érdemesség, értelemteliség
SOLOMON POSZTULÁTUMOK • A viselkedés terápiás befolyásolása (pszichoterápia, relaxáció, biofeedback és hipnózis) az immunfunkciót is befolyásolhatja. • Adaptív coping stílusok és tartós jellemzők javíthatják az immunbetegségek prognózisát, és a fogékony betegeket védhetik a betegségtől. • A pozitív érzelmek serkentik az immunfunkciókat. • Az affiliáció a társas támogatáson keresztül csökkenti a stresszor immunológiai befolyását. • Az immunserkentő és az immunszuppresszív folyamatokban az idegi magatartási tényezők szerepet játszanak.
SOLOMON POSZTULÁTUMOK • A megváltozott tudatállapotok révén az immunfunkciók is befolyásolhatók. • Az alvás a K.I.R.-re és az immunfolyamatokra egyaránt hatást gyakorol. • A melatonin a circadián ritmicitás szabályozásában szerepet játszó, idegi befolyás alatt álló és a stresszfolyamatok által érintett hormon hat az immunműködésre. • A klasszikus kondicionálás segíthet az immunfolyamatok fokozásában és csökkentésében, és az immunszabályozó gyógyszerek hatását terápiásan is segítheti. • Az antigén is lehet kondicionálatlan inger az immunválasz pavlovi kondicionálásában.
SOLOMON POSZTULÁTUMOK
• A pszichotrop szerek egy része az immunkompetens sejtek receptorain hatva befolyásolhatja az immunfolyamatokat. • A szorongáscsökkentő gyógyszerek csökkentik a stressz immunkövetkezményeit. • Környéki idegi stimuláció, így az akupunktúra befolyásolhatja az immunitást.
