Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT)
PÜSPÖKLADÁNY
2013
1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ............................................................................................................................................ 2 1. Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................. 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása .................................................... 6 2.1 Akcióterület kijelölése ............................................................................................................................. 7 2.2 Jogosultság igazolása ............................................................................................................................... 9 2.3 Helyzetelemzés......................................................................................................................................13 2.4 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése................................................................................15 2.5 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása ..................................................................16 2.6 Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ....19 2.6.1 Demográfiai helyzet ....................................................................................................................19 2.6.2 Gazdaság......................................................................................................................................24 2.6.3 Társadalmi helyzet.......................................................................................................................39 2.6.4 Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet......................................................................................40 2.6.5 Környezet.....................................................................................................................................46 2.6.6 Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte ...................................................54 2.7 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása.......56 2.8 Funkcióelemzés .....................................................................................................................................58 2.9 Tulajdonviszonyok értékelése ..............................................................................................................60 2.10 Tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata ...........................................................................63 2.11 Fejlesztéseket megalapozó igény- és szükséglet felmérése............................................................64 3 Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai..............................................................................66 3.1 Városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű beavatkozások .......................66 3.2 Az akcióterület fejlesztésének céljai és beavatkozásai .........................................................................66 2.6.2 Kistérségi/járási központhoz méltó belváros ..............................................................................72 2.6.3 Ügyfélbarát intézményrendszer ..................................................................................................73 2.6.4 A gazdasági fejlődés orientálása .................................................................................................75 2.6.5 Turizmusra csábító városközpont................................................................................................76 2.6.6 A kistérségi / járási központ funkcionális erősítése ....................................................................77 3.3 Bevatkozás típusok: A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése ...................................80 3.4 Fejlesztési programok......................................................................................................................84 3.4.1 Összefoglaló indikátor tábla: ÉAOP-5.1.1/D-12 projektterv .......................................................89 3.5 Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán .........................115 3.6 A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen .......................................................................................................................................117 3.7 A tervezett fejlesztések várható hatása ..............................................................................................125 3.8 Kockázatok elemzése.....................................................................................................................135 3.8.1 Az előkészítés kockázatai..................................................................................................................135 3.8.2 A megvalósítás kockázatai .........................................................................................................136 4 Az ÉAOP-5.1.1/D-12 város rehabilitációs projekt ütemterve ..........................................................139 5 A megvalósítás intézményi kerete ....................................................................................................143 5.1 Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ............................................................................143 5.2 Üzemeltetés működtetés ....................................................................................................................146 6. Pénzügyi terv ....................................................................................................................................148 6.1 Az egyes projektelemek költségei havi/negyedéves/féléves/éves bontásban ...................................149 6.2 A projekt megvalósítási időszak szerinti költségei havi/negyedéves/féléves/éves bontásban ..........151 6.3 Az ÉAOP-5.1.1/D-12 projekt összesített költségvetése (felhívásnak megfelelő bontásban) ..............152 7. Előkészítettség állapota összefoglalóan ...........................................................................................155
2
1.
Vezetői összefoglaló
Az akcióterületi fejlesztés célja Jelen akcióterületi terv a „Központi városrész” akcióterületre készült el. A városközponti területek megújításával egy egységes arculatú, kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmag kialakítása a cél, annak érdekében, hogy a város és a térség lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és turisták újra felfedezzék és használják a városközponti területeket. A fejlesztések célja, hogy hozzájáruljanak az Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) a „Központi városrész” céljának eléréséhez. A cél elérésében központi szerepet játszik a Vásártér funkcióbővítő felújítása, mely révén egy színvonalas kistérségi / járási központ épülhet ki. Ennek szerves része, hogy a városközpontban a közösségi funkciókon kívül, elsősorban a szolgáltató és kereskedelmi funkciókat kell erősíteni a termelő vállalkozói tevékenységekkel szemben. A városközponti szerepet erősíti a gépjármű forgalom csökkentése, a közterületek megújítása, a városrészben található intézményi infrastruktúra fejlesztése. A városközpont tipikus multifunkciós terület, ahol szinte valamennyi funkció fejlesztése szükséges az elkövetkező esztendőkben. Kiterjedésében és komplexitásában ez a legnagyobb akcióterület, mely Püspökladány fejlődését, kistérségi / járási szerepvállalását alapvetően meghatározza. Az akcióterületi terv fejlesztéseinek főbb célcsoportjai, amelyek közvetlenül, vagy közvetetten részesülnek a projekt keretében megvalósuló fejlesztések pozitív eredményeiből: akcióterület lakossága (igényesebb környezet, több üzleti és egyéb funkciók, felértékelődött lakásállomány) gyalogosok, kerékpárosok és gépjármű tulajdonosok (javuló közlekedési feltételek) üzlettulajdonosok (fejlesztéseket ösztönző, növekvő potenciális vásárlói kör) kistérség / járás lakosai, akik a kistérségi hatókörű intézmények, szolgáltatások elérése érdekében felkeresik a települést. A fejlesztések eredményeként az alábbi – önállóan támogatható – tevékenységek megvalósítása tervezett a projekt keretében: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Piac kialakítása a Vásártéren Közösségi tér kialakítása a Vásártéren Polgármesteri Hivatal épületenergetikai felújítása Feltáró sétány kialakítása a Rákóczi u. és a „Szabadtéri színház” között Szabadtéri színház kialakítása a Művelődési Központ mögötti területen Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ környezetében
3
Indikátorok Az akcióterületi terv keretében megvalósuló fejlesztések elvárt eredményeit az alábbi főbb indikátorok szemléltetik: 2014-re elkészül 79,1 ha rehabilitált városi terület, mely közvetlen környezetében több, mint 2.700 fő lakost érint. A projekt keretében mintegy 2.500 m2 zöldfelület újul meg a városközpontban. A fejlesztések következtében legalább 2 új munkahely létesül, és várhatóan legalább 2 új szolgáltatás jelenik meg az érintett településrészen. A projekt előkészítése és fejlesztése során igen nagy hangsúly került a tájékoztatásra, a tervezés folyamán beépítésre kerültek a lakossági igények, észrevételek, ennek hatásaként legalább 75 %-os lakossági megelégedésre számítunk. A fejlesztések hatásaként az akcióterületen vállalhatóan legalább 1 épület és 1 gazdasági terület felújításra kerül az elkövetkező években. Az érintett épület esetében teljesül a projektarányos komplex akadálymentesítés követelménye. A közterek és az épületek felújításának tervezésekor fontos szempont kezelt a fenntarthatóság és az energiatakarékosság. Ennek következtében számításaink szerint az energiafelhasználás a fejlesztéssel érintett épületben 20 %-kal csökkenhet. A projekt keretében megrendezésre kerülő, a lakosság identitástudatát növelő, közösségfejlesztő és szemléletformáló programokon legalább 5.000 fő résztvevővel számolunk.
Az akcióterületi fejlesztés tartalma és költségvonzata A fejlesztések eredményeként az alábbi tevékenységek megvalósítása tervezett: 1. Piactér kialakítása a „Vásártéren” beavatkozás során a városközponti Vásártéren kerül kialakításra egy piaci terület. A fejlesztés során új épület kerül kialakításra, melyben a piacfelügyelet, raktár és vizesblokk kap helyet. A területen továbbá fedett elárusító helyek épülnek ki. 2. Közösségi tér kialakítása a „Vásártéren” beavatkozás során a jelenleg leromlott állapotú Vásártéren kerül egy közösségi tér kialakításra és megvalósul a teret kiszolgáló parkolók kialakítása és bekötő utak fejlesztése. 3. Polgármesteri hivatal funkcióbővítő, épületenergetikai felújítása során külső hőszigetelés és nyílászárók cseréje történik az épület „új szárnyán”. A beavatkozás eredményeként az épület energetikai besorolása „C” minősítést fog elérni. 4. Feltáró sétány kialakítása a Rákóczi u. és a „Szabadtéri színház” között projektelem során egy jelenleg magántulajdonú területen – vásárlás útján való önkormányzati tulajdonba kerülés és kiszabályozás után – sétány kialakítása történik a közlekedési kapcsolatok javítása érdekében.
4
5. Szabadtéri színház kialakítása a Művelődési Központ mögötti területen, valamint ehhez kapcsolódó beszerzések projektelem során egy szabadtéri színház kiépítése fog megvalósulni, valamint a színpadi építmény használhatóságához szükséges fény- és hangtechnikai eszközök beszerzése, továbbá a környezet zöldfelületének megújítása, hogy a közösségi téri funkciókat be tudja tölteni. 6. Közlekedési fejlesztések a Művelődési Ház környezetében fejlesztés szorosan kapcsolódik mind a szabadtéri színház fejlesztéséhez, mind a terület térfalán elhelyezkedő egyéb elérhető városi szolgáltatások eléréséhez. Parkolók kialakítására, zöldfelület rendezésre és útkapcsolatok javítására kerül sor. 7. „Soft” elemek megvalósítása két módszerrel történik. a.) A város által megvalósított nagyobb rendezvények, rendezvény sorozatok b.) Programalap létrehozása mellett Civil kezdeményezések, un. „mini-projektek” megvalósítása a városfejlesztési törekvésekhez illeszkedően.
Sorszám
Megnevezés
Nettó (Ft)
ÁFA (Ft)
Bruttó (Ft)
1.
Piac kialakítása a Vásártéren
41 339 000
11 177 730
52 576 730
2.
Közösségi tér kialakítása a Vásártéren
83 601 000
22 572 270
106 173 270
3.
Polgármesteri Hivatal felújítása
61 500 000
16 605 000
78 105 000
4.
Feltáró sétány a Szabadtéri Színház és a Rákóczi út. között
15 100 000
4 077 000
19 177 000
5.
Szabadtéri Színház kialakítása (a Művelődési Központ területén)
37 117 914
10 021 837
41 139 751
6.
Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ környezetében
42 075 000
11 360 250
53 435 250
7./a.
Város által megvalósított „Soft” elemek
9 000 000
2 430 000
11 430 000
7./b.
Programalap létrehozásával megvalósított „Soft” elemek
15 000 000
4 050 000
19 050 000
Összesen
262 717 914
70 933 837
333 651 751
5
2.
A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása
Püspökladány Város Önkormányzata a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban” kézikönyv a városok számára című dokumentumban leírtaknak tartalmilag és formailag megfelelve, 2009 decemberében, elkészítette integrált városfejlesztési stratégiáját. Püspökladány Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) Közép- és hosszútávra szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítási indítékú, és területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos településrendezési tervekre és a város hosszú távú városfejlesztési koncepciójára. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fejlesztési beavatkozásoknak átgondolt, megalapozott előkészítését szolgálja. Feladata a középtávú fejlesztési célok és azok települési, városrészi célterületeinek meghatározása. A középtávú célok egyik pillérét a hosszú távú törekvések, másik pillérét a jelenlegi helyzet aktualizált elemzései adták. A városfejlesztés folyamatának megtervezésénél meghatározó szempont volt az egyes projektek egymásra gyakorolt szinergia hatásának figyelembevétele, ill. a különböző kapcsolódási pontok lehetőségeinek figyelembevétele az országos, regionális, egyéb fejlesztési programokhoz, egyéb forráslehetőségekhez. Az IVS-ben Püspökladány a kézikönyv ajánlásainak megfelelően strukturálta célrendszerét. A városi szintű átfogó cél 4 tematikus (ezen belül 9 részcél) és 6 városrészi célon keresztül realizálódik. A célrendszer elemei időben és térben kiegészítik egymást. Az akcióterületi terv szerves részét képezi annak a dokumentációnak, amelynek benyújtásával támogatás igényelhető a jelen dokumentumban bemutatott fejlesztések megvalósításához az ÉszakAlföldi Operatív Program városfejlesztésre allokált forrásaiból. Ez az akcióterületi terv a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség módszertani útmutatásai alapján, elvárásaival összhangban, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség szakmai javaslatainak figyelembevételével készült. Az ATT az IVS megvalósításának legfontosabb elemének, a központi városrész fejlesztésének megvalósítását elemzi és tervezi. Ily módon a stratégiai dokumentum operatív lebontása, tervezése indult el, minden szempontból alkalmazva az IVS-ben megfogalmazott stratégiai elveket. Az ATT tartalmazza a megvalósítandó műszaki, valamint az érintett területrész funkcióját teljessé tevő gazdaságfejlesztési, városi funkciót erősítő, közösségi célú, közszféra funkciót erősítő, helyi identitást növelő és képzési célú projektek tartalmát, várható eredményét és a fejlesztések pénzügyi tervét. Az IVS alapján Püspökladány hat, egymástól jól elkülöníthető városrészből és ezeken belül két beazonosított szegregátumból tevődik össze: • Központi városrész • Keleti városrész • Déli városrész • Petritelep • Darányi telep
6
• • •
Újtelep Szegregációs terület I. Szegregációs terület II.
1. ábra: Városrészek, szegregátumok lehatárolása
2.1 Akcióterület kijelölése Az akcióterület az IVS-ben a következő szempontok szerint lett kijelölve: • •
lefedje Püspökladány városközponti részét magába foglalja a legfontosabb fejlesztési elemeket
Az alábbi térképszelvény szemlélteti Püspökladány központi városrészének utcákra történő lebontását.
7
2. ábra: Központi városrész
Központi városrész: Bajcsy-Zsilinszky u. 1-7.; Bajcsy-Zsilinszky u. 2-30.; Batthyány u.; Bezerédi u. páratlan oldala; Bocskai u. 1-19.; Bocskai u. 2-18.; Csillag u. 2-20/a; Damjanich u. 1-31.; Felsőbányai u.; Gábor Áron u. 1-7; Gagarin u.; Hajdú u.; Honvéd u.; Hősök tere; Iskolaköz; IV. Béla páratlan oldala; Jog u.; Kálvin tér 1-3; Kálvin János u.; Kiss Ferenc u. 1-33; Kodály Z. u. páratlan; Kossuth u.; Nagykárolyi u.; Nagyszalontai u.; Petőfi u. 1-29; Petőfi u. 2-30; Rákóczi u. 2-34.; Rákóczi u.1-19.; Ságvári u.; Széchenyi u. páratlan oldala; Szent István 2-50.; Szigligeti u. páros oldala; Tompa M. páratlan oldala; Zrínyi u. 1-37.; Zrínyi u. 2-8.
Püspökladány közig. ter. Akció terület (KSH 2001)
Kiterjedés (ha) 18.695 79,1
Lakosság száma (fő) 16 251 2 784
A Központi városrész területileg megegyezik az ÉAOP-5.1.1/D-12 pályázat keretében fejlesztendő akcióterülettel. A Központi városrész megújításával egy egységes arculatú, kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmag kialakítása a cél, annak érdekében, hogy a város és a térség lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és a turisták
8
újra felfedezzék és használják a városközponti területeket. A szegregációs területek a KSH adatok részletes elemzése alapján körvonalazódtak.
2.2 Jogosultság igazolása Az akcióterületi fejlesztések kapcsolódnak az Észak-alföldi Operatív Program 5. Prioritásához – Város és térségfejlesztés, mely a fizikai környezet minőségének javításával és a települési vonzerő növelésével a települési életminőségét célozza. A prioritás beavatkozási területei: • Integrált szociális típusú városrehabilitáció • Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések A „Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések” beavatkozás az innovatív városfejlesztést támogatja, a települések vonzerejének növelésével, a gazdasági és közösségi funkciók erősítésével. A beavatkozás a város társadalmi – gazdasági szempontból meghatározó központi területeinek integrált fejlesztését támogatja. A beavatkozás olyan integrált programot támogat, amely akcióterületi lehatárolásban valósítja meg a fejlesztéseket a központi területek gazdasági és közösségi funkcióinak erősítése révén. Jelen konstrukcióban kiemelten támogatandók a kistérségi / járási központok integrált akcióterületi rehabilitációs fejlesztései, melyek – közvetett kapcsolódással, de – szervesen illeszkednek az ÚSZT stratégiai programjaihoz. Püspökladány fejlesztési elképzelései teljes mértékben igazodnak a kistérségi / járási központok számára megfogalmazott ÉAOP célrendszerhez. Az ÉAOP 5. prioritásában megjelenő 5.1.1 „Város- és településfejlesztési akciók” konstrukció célja a lakóterületek által érintett akcióterületek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése. A leértékelődő városi területek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával. Az Észak-Alföldi Operatív Program „Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések” (Kódszám: ÉAOP5.1.1/D-12) támogatás alapvető célja hogy integrált, szinergikus hatásokat bemutató akcióterületi beavatkozások révén újuljanak meg a városok központi és alközponti területei, mely során komplex városrehabilitációs eszközök alkalmazásával újul meg a fizikai infrastruktúra, valósul meg a funkcióbővítés és az akcóterület jellegétől függően és a fizikai infrastruktúrához kötődő tartalmi fejlesztés is történik. A cél egyúttal azt is jelenti, hogy mind a helyi és vonzáskörzetben élő lakosság, mind pedig a befektetők, turisták számára vonzó, szolgáltató városközpontok alakulnak ki, amelyek megfelelő szintű gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai stb. szolgáltatásokat képesek biztosítani úgy, hogy hozzájárulnak a munkahelyek bővüléséhez, ösztönzik a magántőke bevonását a fejlesztésékbe, elősegítik kiemelten a gazdasági és közösségi funkciók megerősödését.
9
A támogatás kapcsolódó részcéljai: •
Kereskedelmi, gazdasági szereplők ösztönzése, a várossal való szerves együttműködés és együttélés céljából a fenntarthatóságot szem előtt tartva;
•
A helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése;
•
Az élhető város vagy városrész központi területek megteremtése, a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztése;
•
A közszféra ügyfélbarát szolgáltató funkciójának erősítését támogató fejlesztések;
•
A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító programok megvalósítása;
•
Fenti részcélokhoz kapcsolódóan: barnamezős területek kármentesítése, a felhagyott, roncsolt ipari területek hasznosítása vagy hasznosításra történő előkészítése.
Püspökladány város az Észak-Alföldi Régióban található kistérségi központi funkciót ellátó város, és közigazgatási szempontból Járási központ, mely funkcióknak több szempontból is csak különböző fejlesztéseket követően tud teljes mértékben eleget tenni. Összességében megállapítható, hogy az akció területi fejlesztések az ÉAOP-ban és a pályázati felhívásban megfogalmazott célok teljesülését szolgálják. A további jogosultság vizsgálat eredményeinek összefoglalása: • •
• • • • • •
• • •
Püspökladány Város Önkormányzata a 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott helyi önkormányzat (GFO 321) Püspökladány az Észak-alföldi régió 218/2012. Kormányrendelet által nevesített járási székhely települése és lakónépessége a „Magyar Köztársaság Helységnévkönyv, 2011. január 1.” alapján eléri a 10 000 főt. A projektterv tevékenységei megfelelnek a Pályázati Felhívás C1 és C2 pontjában rögzített támogathatósági feltételeknek. A pályázó nem tartozik a Pályázati Felhívás C7. pontban szereplő speciális kizáró okok alá. A projekt tartalma megfelel a Pályázati Felhívás C6. pontban meghatározott speciális előírásoknak. A pályázat révén igényelt összeg 446 766 719 Ft, ami az elnyerhető minimum 100 millió Ft és 450 millió Ft között van. A támogatást igénylő számára önerő biztosítása nem szükséges. A költségvetés a projekt adatlappal összhangban került kidolgozásra, annak megfelelő részletezettséggel. A költségek az önkormányzati státusznak megfelelően bruttó összegben kerültek tervezésre, mert a pályázó nem igényelheti vissza az ÁFA-t. A projekt kezdési időpontját a projektterv pozitív elbírálását követően terveztük, így a kezdési időpont későbbi, mint a pályázat benyújtási időpontja. A pályázó önkormányzat a saját tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő ingatlanokon végrehajtott fejlesztéshez igényel támogatást. A gazdasági funkciót erősítő tevékenységet az önkormányzat a rendelkezésére álló de minimis kerete terhére hajtja végre.
10
•
A kijelölt akcióterületen komplex fejlesztés valósul meg és tartalmazza a pályázati útmutató C1.1. és C1.3 pontja szerinti következő tevékenységeket:
Városi funkciót erősítő tevékenységek: 1. A Dorogi Márton Művelődési Ház és Könyvtár mögötti terület fejlesztésével párhuzamosan megvalósuló közterület felújítási, közlekedésfejlesztési beavatkozások történnek meg a 3840/2 hrsz-on. Forgalomcsillapított övezet, parkolók, zöldfelületek kialakítása történik, melyek a Szabadtéri Színház, a Művelődési Ház funkcióit, használhatóságát is erősítik, javítják. 2. A Dorogi Márton Művelődési Ház és Könyvtár mögötti terület fejlesztésével párhuzamosan megvalósul a tér több irányból való megközelíthetőségét biztosító útfeltárás. A területet a Rákóczi utcával összekötő út létesítése szintén régi terve az Önkormányzatnak, a terület átjárhatóságát a gyalogosok számára nagyban megkönnyíti. 3. Püspökladány város önkormányzat tulajdonában lévő Vásártér és környezetének komplex felújítása révén jön létre egy közösségi tér. A fejlesztés révén igényes esztétikus közterület jön létre. Ezzel együtt a tér kialakításával párhuzamosan megtörténik a tér elérését biztosító, a utak felújítása, parkolók kialakítása, melyek lehetővé teszik a tér elérését nem csak a gyalogos forgalom irányából, így kielégítve a célt, hogy a tér minél teljeskörűbben tölthesse be funkcióját. A fejlesztések az akadálymentesítés követelményének szem előtt tartásával történnek. Közösségi funkciót erősítő tevékenységek: 1. A Dorogi Márton Művelődési Ház és Könyvtár mögötti terület „szabadtéri színházzal” való kiegészítése régi terve az Önkormányzatnak. Az épület udvarán szilárd, fix építésű szabadtéri színpad és nézőtér létesül, melyek színházi funkció betöltéséhez fény- és hangtechnikai eszközökkel egészülnek ki. Rendezvénymentes napokon a fiatalok, családok találkozó helye lehet (pl. extrém sportok, piknik.) A fejlesztés az akadálymentesítés követelményének szem előtt tartásával történik. Közszféra funkciót erősítő tevékenységek: 1. Bocskai u. 2 sz. alatti Polgármesteri Hivatal épületenetgetikai felújítása a városi és kistérségi/járási szerepkör módosulásával járó funkciók ellátásához biztosítandó infrastruktúra kialakításához elengedhetetlen. A fejlesztés az akadálymentesítés követelményének szem előtt tartásával történik. Gazdasági funkciót erősítő tevékenységek: 1. A jelenlegi Vásártéren – fedett elárusítóhelyekkel - kialakítandó szabadtéri piac, és a piactér kiszolgáláshoz nélkülözhetetlen un. Piacfelügyelet épületének megépítése olyan közegbe helyezi a hagyományos piaci tevékenységet, mely motiválja mind a kereslet, mind a kínálat megjelenését, bővülését a szektorban. A fejlesztés az akadálymentesítés követelményének szem előtt tartásával történik. Kisléptékű un. „Soft” elemek (ESZA) 1: A város által megvalósítandó „Soft” elemek, a városfejlesztési infrastrukturális fejlesztéseinek célját, hatását szinergikusan erősítő rendezvények, rendezvénysorozatok.
11
Kisléptékű un. „Soft” elemek (ESZA) 2: Az akcióterületen közszféra és civil szereplők bevonása az általuk tervezett és megvalósítandó programok, akciók lehetősége tervezésre került egy un. „programalap csomag” keretei között. A tervezett tevékenységek a helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő fejlesztések. (300 M feletti támogatási igénylés felett kötelezően megvalósítandó elem.) Integrált városfejlesztési stratégia kidolgozása: Az IVS - a város stratégiai dokumentumain és célkitűzésein, társadalmai párbeszéden alapulva elkészült. Az IVS-t a Testület elfogadta. Akcióterületi terv kidolgozása: Az ATT elkészítése az IVS-en és helyi szükségleteken, igényeken alapulva megtörtént. Az ATT-t a Testület elfogadta. Helyi elfogadást, végrehajtást szolgáló tevékenységek: A projekttervezés időszakában a társadalmasítási elemek megtörténtek. A végrehajtás során mind a projekt, mind az IVS tekintetében a disszeminációs tevékenységek, lakossági fórumok tervezésre kerültek.
Az akcióterületek kijelölését meghatározó jogosultsági feltételek: Funkcióbővítő akcióterületi fejlesztés megvalósításához – a támogatást folyósító előírásai értelmében – az alábbi jogosultsági kritériumok mentén ítélhető meg az akcióterületi fejlesztés támogathatósága. a.
Az akcióterület a település közösségi-társadalmi és gazdasági súlyponti területe:
Indikátor típusa városközponti területre
Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltást funkciót ellátó intézmények száma Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi) száma
Határérték 10.000 fő lakos fölötti városok esetében
Püspökladány város mutatószámai
min. 4 db.
84 db.
min. 10 db.
150 db.
Akcióterületünk tehát a funkcióbővítő fejlesztés támogathatóságának megítéléséhez kapcsolódóan felállított kritériumrendszert kielégíti, ugyanis az akcióterületen 84 db közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciójú intézmény (minimum elvárás: 4 db), és 150 db. kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egység, illetve üzleti szolgáltatóegység található (minimum elvárás: 10 db), egyértelműen városközponti elhelyezkedése okán is. b. Az akcióterület belterületen van:
12
A projekt akcióterülete az IVS-ben meghatározott „Városközpont”, mely Püspökladány város belterületén helyezkedik el. (ld. 2. Akcióterület kijelölése pont.) c.
Minden beavatkozás az akcióterületen történik: A tervezett beavatkozások az IVS-ben Városközpontként meghatározott, jelen projektben akcióterületként megjelölt területen valósulnak meg.
A funkció ellátottság szemléltetésére szolgáló fenti indikátortábla alapján jól látszik, hogy az akcióterület a minimálisan elvárható mutató számok mindegyikét magasan, a minimális határérték felett teljesítette. Az akcióterület funkció ellátottságának, központi szerepkörének bemutatása: Püspökladány kisvárosias jellegét híven tükrözi funkció ellátottsági szempontból való egyközpontúsága. A város központi részén koncentrálódnak a közösségi funkciót ellátó intézmények (művelődési központ, városi könyvtár, kulturális központ, mozi, múzeumok, rendezvényközpont), a közigazgatási és közszolgáltatást nyújtó intézmények (önkormányzati hivatal, bíróság, ügyészség. okmányiroda, területi hatósági intézmények, járóbeteg szakellátás, körzeti orvosi rendelők, OMSZ mentőállomás, Járási Hivatal), a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatóegységek (kis boltok, üzletek, magánszálláshelyek) és az üzleti szolgáltató egységek (bankok, szolgáltató központok, posta). Az akcióterületnek a város közlekedésében is meghatározó szerepe van.
2.3 Helyzetelemzés Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzésénél azt kellett figyelembe venni, hogy a KSH publikus, hivatalos statisztikai adatai csak városi szinten állnak rendelkezésre. Ezért elsősorban az utolsó elérhető népszámlálási adatokra (2001) lehetett támaszkodni, melyeket a KSH-tól az önkormányzat megrendelt. Ezek az adatok a következők: 1. táblázat A „Városközpont” városrészt jellemző statisztikai mutatók
Mutató megnevezése
Városközpont
Lakónépesség száma
2 747
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
20,8
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
65,6
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
13,7
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
20,4
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség
17,9
13
arányában Lakásállomány (db)
1 117
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
8,6
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
14,7
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
55,4
Foglalkoztatott nélküli háztartások száma
33,3
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
41,4
Állandó népesség száma
2 784
Forrás: KSH adatszolgáltatása a 2001. évi népszámlálás alapján Az elemzéshez szükséges további adatokat az önkormányzati információforrások szolgáltatták, valamint a városi szintű adatoknál a legfrissebb 2011-es elérhető KSH adatok. Püspökladány a sárréti kistérség természetes központja, Hajdú-Bihar megye egyik legnépesebb városa. Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a NagySárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város. Budapest, Debrecen felől a 4-es sz. főközlekedési úton, Nagyvárad, Berettyóújfalu felől a 42-es sz. főút közelíthető meg. Vonattal a 100-as, a 101-es sz. és a 128-as sz. vasútvonalon érhető el. A település igazgatási rangja város. Püspökladány fejlesztési szempontú statisztikai területet tekintve kistérségi központ és közigazgatási szempontból Járási központ is egyben, jelentős mértékben lát el közigazgatási, szolgáltatási, közművelődési, egészségügyi, és gazdasági központi feladatokat. A település egységes, funkció szerinti értékelése A város funkcionális szempontból centralizált, ahol a központot jobbára lakófunkciójú területek veszik körül. A város központi és északi része funkciógazdagabb, mint a többi része, melyek, sok esetben funkcióhiányosak (pl., szolgáltatás, gazdaság, humán szolgáltatások tekintetében). Legfeltűnőbb a humán funkciók hiánya a központi városrészen kívüli területeken, de a közösségi funkciók is jórészt hiányoznak ezekből a városrészekből. A közlekedési, távközlési funkciók, infrastrukturális adottságok jók. Rövid funkcióelemzés városrészek szerint Központi városrész (2 747 fő): A központi szerepből eredően – a fent említetteknek megfelelően – jelentős funkciókoncentráció figyelhető meg. A terület létszámához képest funkcióbőség jellemző, az 1000 lakosra jutó funkciók száma jelentősen magasabb, mint a többi városrészben. Több funkció csak itt található meg. A belvárosi szerepből adódóan a városrész ad otthont az államigazgatási, gazdasági funkcióknak is. 14
Petritelep (2 695 fő): A lakosság létszámához képest alacsonynak mondható a funkcióellátottság. A funkciók sokféleségét tekintve viszont kevésbé funkcióhiányos a terület, de a humán funkciók hiányán még tovább lehetne enyhíteni, valamint a közösségi, gazdasági funkciók bővítése célszerű. Déli városrész (3 757 fő): Területileg (189,8 ha) és lakosságszám szempontjából is az egyik legnagyobb városrész, a humán, az államigazgatási funkciók tekintetében van hiányosság, de a közösségi, közlekedési és a gazdasági funkciók tekintetében a funkcióellátottság kielégítőnek mondható. Keleti városrész (3 171 fő): A humán és a közösségi funkciók hiányosnak mondhatóak, államigazgatási funkciók egyáltalán nem találhatók meg ebben a városrészben, a közlekedési funkciók fejlesztése indokolt, ezzel ellentétben a gazdasági funkciók ellátottsága megfelelő, bár ez a városrész területileg a legnagyobb, összesen 299,6 ha. Darányi telep (1 703 fő): A lakosság számához viszonyítva –a legkisebb létszámú városrész– funkcióösszetétel szempontjából hiányosnak mondható a térség. Területileg a legkisebb városrész, mindössze 97 ha. Feltűnő a humán funkciók hiánya. Emellett a közösségi, a közlekedési és a gazdasági funkciók bővítése célszerű lehet. Újtelepi városrész (1 803 fő): Elhelyezkedését illetően a városközponttól a legmesszebb eső városrész, területileg 122,7 ha, funkcióellátottság szempontjából a bővítés indokolt. A belvárostól lévő távolság miatt a közlekedési funkciók mindenképpen fejlesztésre szorulnak, még annak ellenére is, hogy ez a funkció nem ebben a városrészben a leghiányosabb. Emellett a gazdasági funkciók bővítése is szükséges, mindössze 4 kiskereskedelmi üzlet és 3 vendéglátó egység található ebben a városrészben, valamint a közösségi funkcióellátottság is alacsony. Természetesen a funkciók helyenkénti relatív bősége, kiegyensúlyozottsága nem jelenti azok visszafejlesztési szükségszerűségét, vagy a további fejlesztések szükségtelenségét, hanem a többi városrész fejlesztési igényeivel párhuzamba kell állítani azokat.
2.4 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Püspökladány Város Önkormányzata többször (19/2005. (IX.30.) sz. ö. rend., 24/2009. X.30.) sz. ö. rend.X.28) –sz. ö rend.; 5/2012 (II.10.) sz. ö. rend.) módosított 7/2005.(V.27.) számú rendelete szól Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről. A városrészek funkcióinak beazonosítása ennek részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült. A funkciók meghatározásánál kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra. A fejlesztési koncepció és a rendezési terv egyaránt beazonosított olyan lakó-, illetve gazdasági területeket, ahol középtávon elengedhetetlen a városrehabilitáció. Ezek segítségével került sor a fejlesztési akcióterületek indikatív kijelölésére. Központi városrész
15
A Központi városrész fejlesztési céljai a városközponti szerep erősítése, az építészeti örökség védelme, megőrzése, kulturális és közművelődési funkciók erősítése, a belváros közlekedési rendszerének átalakítása, kereskedelmi funkciók erősítése, egyes funkciók koncentrálása. A Rendezési terv és a Településfejlesztési Koncepció a következő fejlesztéseket irányozza elő a Központi városrészben: • „A városközpontban korábban megvalósult telepszerű- többszintes beépítés további folytatását kerülni kell, de fontos a csatlakozó tömbökhöz való harmonikus illeszkedés elérése, melyhez megfelelő eszköz lehet, kisvárosias, kistársasházas beépítésű területek (tömbrészek) kijelölése is. A kialakult lakótelep vonatkozásában, annak korszerűsítése, az épületek és környezetük megújítása, városképbe történő jobb beillesztése a fő cél.” • „Fontos fejlesztési elhatározás a piactér és környezetének rendezése. Számolni kell az ellátó létesítmények, kereskedelmi egységek megjelenésére is, melyek árufeltöltését, parkolási igényét is biztosítani kell.” • „Az oktatási- művelődési létesítményekhez is kapcsolódva kulturális központ kialakítását kell előirányozni, szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas teret, szabadtéri színpadot szükséges kialakítani, és ehhez kapcsolódva javaslatot kell kidolgozni, egy gyalogos központ létrehozására is.” A változtatási igényeknek megfelelően kell kidolgozni a Központi városrészre vonatkozó Akcióterületi tervet, amely rendszerezi a városrészre, mint egyben priorizált akcióterületre eső fejlesztési elképzeléseket. A szomszédos városrészekhez való illeszkedés: A Központi városrész fejlesztései szervesen kapcsolódnak a többi városrész fejlesztéseihez. A központban történnek olyan fejlesztések, amelyek nem csupán az egész település, hanem a kistérség / járás egész lakosságának igényét elégítik ki. Összességében megállapítható, hogy az IVS és az ATT tartalma minden szempontból összhangban van a településfejlesztési koncepcióval és a rendezési-szabályozási tervvel. A tervezett fejlesztéseknek nincs szabályozási oldalról akadálya.
2.5 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Az alábbiak szerint rövid összefoglalást adunk Püspökladányban a közelmúltban megvalósított kisebb/nagyobb városrehabilitációs célok megvalósulását előremozdító projektekről és azok fontos, az akcióterületi fejlesztés szempontjából releváns tapasztalatairól. Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma
TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0060 „Partnerek a tanulásban” Elektronikus könyvtár adatbázis kiépítése, képzéseken való részvétel. Különböző képzések részvétel, rendezvények megvalósítása mellett eszközbeszerzés is történt.
16
A projekt hatása
Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft) Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma
A projekt hatása
Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft) Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma
A projekt hatása
Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft) Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma
A projekt hatása
A projektben részt vevő könyvtár(ak) által az országos lelőhelynyilvántartásba felvitt rekordok száma, valamint a könyvtári távhasználatok számának növekedése. A saját katalóguson kívül, a közös megyei adatbázisban is tudnak keresni olvasóink. Online módon elérhetővé vált az állomány, így szélesebb körben tudjuk tájékoztatni a lakosságot. 2.452.900 Ft / 2.452.900 Ft ÉAOP-2007-4.1.5-0110 Petőfi Sándor Általános Iskola és Szakiskola tagintézményének akadálymentesítése Az intézmény akadálymentesítésének megvalósítása. A projektben engedélyes terv, kiviteli terv készült. Műszaki ellenőri, közbeszerzési feladatok elvégzése valósult meg és külön projektmenedzsment is működött. A fogyatékkal élők (gyengén látók, vakok, mozgássérültek, stb.) számára olyan feltételek lettek biztosítva az intézményben, amellyel a mindennapi életük válik „akadálymentessé”. 27.858.000 Ft / 25.000.000 Ft ÉAOP-2007-4.1.5 Püspökladány Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése Az intézmény akadálymentesítésének megvalósítása. A projektben engedélyes terv, kiviteli terv készült. Műszaki ellenőri, közbeszerzési feladatok elvégzése valósult meg és külön projektmenedzsment is működött. A fogyatékkal élők (gyengén látók, vakok, mozgássérültek, stb.) számára olyan feltételek lettek biztosítva az intézményben, amellyel a mindennapi életük válik „akadálymentessé”. 27.858.000 Ft / 25.000.000 Ft LEKI-2007 Városi Rendelőintézet külső felújítása és akadálymentesítése Az intézmény akadálymentesítésének megvalósítása. A Városi Rendelőintézet külső felújítása mellett az épületen energiahatékonysági beavatkozások is történtek (külső nyílászárók cseréje, energetikai fejlesztések) és az épület akadálymentesítése is megvalósult. A fogyatékkal élők (gyengén látók, vakok, mozgássérültek, stb.) számára olyan feltételek lettek biztosítva az intézményben, amellyel a mindennapi életük válik „akadálymentessé”.
17
Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft)
Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma A projekt hatása Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft)
50.375.000 Ft / 45.661.000 Ft
ÁROP-1.A.2/A-2008-0261 Polgármesteri Hivatal Szervezet fejlesztése Ügyfélbarát környezet kialakítása. A projektben érintettek számára vezetési tanácsadás és képzések voltak biztosítva. Fejlettebb szervezeti struktúra jött létre a Hivatalban. 20.964.840 Ft / 19.287.653 Ft
A fent bemutatott projektek kidolgozása, előkészítése és megvalósítása, valamint utólagos eredményei vonatkozásában főként a projekttervezés és –menedzsment, valamint a partnerségépítés szempontjából releváns tapasztalatait emeljük ki: Tervezés, tartalom: ◊ Minden középület fejlesztésekor felmerül a parkolási problémák megoldása. A gépkocsik növekvő száma és használata már a projektkidolgozás és tervezés fázisában szükségessé teszi egyrészt a parkolási lehetőségek bővítésére való megoldások keresését, másrészt a gépkocsiforgalom belvárosi eloszlásának – egyes túlterhelt utak tehermentesítése miatt – előre tervezését, ◊ a korábbi fejlesztések kedvező fogadtatása a lakosság körében, ◊ a megújult épületek lakosság által történő élvezete és birtokba vétele feltételezi a leromlott út- és járdaszakaszok igényes felújítását is (egyértelmű lakossági elvárás) ◊ az építési munkálatok keretében fejlesztendő területekhez kapcsolódó zöldfelületek kialakítása, rendezése kapcsán, a kivitelezési tervek készítésének időszakában átgondolt kommunikáció és az érintett szervezetekkel történő egyeztetések szükségesek.
Menedzsment tapasztalatok: ◊ a korábbi projektek előkészítése és megvalósítása során kialakult és felhalmozott szervezési és menedzsment módszerek és tapasztalatok alkalmazása lehetséges és kívánatos ◊ kulcsfontosságú a kivitelezési munkák közbeszerzéseinek alapos előkészítése ◊ az Önkormányzat likviditását nem veszélyeztető, de a projekt folyamatos finanszírozhatóságát biztosító finanszírozási módok kidolgozása, szolgáltatások igénybevétele kulcsfontosságú a projekt minőségi és határidőre történő megvalósításához. ◊ A szállítói finanszírozás módozat választása preferálandó
18
2.6 Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 2.6.1 Demográfiai helyzet A város lakónépességének száma 2011 évben 14 698 fő, állandó népességének száma 15 389 fő volt. Mind a lakónépesség mind az állandó népesség száma a vizsgált időszakban jelentősen csökkent. A lakónépesség száma - 9%-al az állandó népesség száma - 8%-al. Ez a csökkenés nagyobb mértékű, mint a magyarországi, vagy a régiós statisztikák mutatószáma.
3. ábra Lakó és állandó népesség száma (KSH)
4. ábra Állandó népesség száma Magyarország (KSH) Magyarország állandó népessége a 2000 évi 10 304 300 főről 2011 évre 10 092 081 főre csökkent. A népességfogyás mértéke a 2000 évi bázisértékhez viszonyítva -2,06%.
19
5. ábra Állandó népesség száma Észak-Alföld (KSH) Észak-Alföld állandó népessége a 2000 évi 1 586 824 főről 2011 évre 1 526 790 főre csökkent. A népességfogyás mértéke a 2000 évi bázisértékhez viszonyítva -3,78%.
6. ábra Állandó népesség száma Hajdú-Bihar (KSH) Hajdú-Bihar megye állandó népessége a 2000 évi 56 1751 főről 2011 évre 55 0939 főre csökkent. A népességfogyás mértéke a 2000 évi bázisértékhez viszonyítva -1,92%. Látható, hogy a település állandó népességének csökkenése az országos a régiós és a megyei értéket is jelentősen meghaladja. Oda és elvándorlás aránya
Az ábra alapján megállapítható, hogy a településen a vizsgált időszak valamennyi évében meghaladta az elvándorlási érték a bevándorlási értéket.
20
5. ábra Lakónépesség városrészenkénti megoszlása (KSH) A városrészek területi felosztása 6 részre osztja a várost, a legnépesebb a Déli és a Keleti városrész. A Központi városrész és Petritelep 17-17%-al a középmezőnyben helyezkedik el. Ettől kevesebben Újtelepen és a Darányi telepen laknak, ahol a 2001 évi népszámlálás adatai szerint a lakónépesség 1111 %-a él. A városrészek népességét nagyban befolyásolja kiterjedésük is.
7. ábra állandó népesség száma (KSH)
21
8. ábra Lakónépesség korösszetétele (KSH) A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya a városi átlaghoz (20,4 %) viszonyítva a központi városrészben minimálisan magasabb (20,8 %). A munkaképes korúak aránya (15-59 év közöttiek) lényegében a városi átlag (61,6 %) körül ingadozik, ettől csak minimálisan tér el a központi városrész (65,6 %). A 60 éven felüliek arányában a városi átlaghoz (17,9%) képest a központi városrészben eltérés tapasztalható (13,7 %). A kimutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a központi városrészt az aktív korúak alkotják döntő többségben. Az elöregedés mértéke Darányitelepen (22,9%) és a Déli városrészben (21,3%) a legjelentősebb, közepesen magas az érték Petritelepen (18,3%) és a Keleti városrészben (17,1%), a legalacsonyabb az érték a Központi városrészen (13,7%). Az alábbi ábrák a teljes város lakónépességének kor szerinti megoszlási változásait mutatják be a 2000 és a 2011 évi adatok alapján.
9. ábra korösszetétel 2000. év (KSH)
22
Az ábra alapján megállapítható, hogy 2000 évben a legjelentősebb lakosság összetételi csoportot az aktív korúak tették ki 59%-al. A 17évesek és a fiatalabbak összevont korosztályi aránya 24%-ot a 60 évesnél idősebbek aránya 17%-ot tett ki.
10. ábra Korösszetétel 2011. év (KSH) Az ábra alapján megállapítható, hogy 2011 évre aktív korúak aránya 61%-ra emelkedett. A 17évesek és a fiatalabbak összevont korosztályi aránya 18%-ra csökkent a 60 évesnél idősebbek korosztályi aránya 21%-ra nőtt. Közel 11 év alatt a nem aktív korú idősek aránya megelőzte a 17 évesek és fiatalabbak arányát. Megállapítható, hogy a településen az elöregedési folyamat felgyorsult, ezzel együtt a születések száma csökkent.
11. ábra korösszetétel 0-17 (KSH) A 15-17 évesek, a 14 évesek és a 14 éven aluli korcsoportok közül valamennyi esetében jelentős csökkenés tapasztalható a vizsgált időszakban:
Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) 25,5%-al csökkent Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő) 33,6 %-al csökkent Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) 39,6%-al csökkent Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) 25,9%-al csökkent Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) 9,4%-al csökkent
23
12. ábra korösszetétel 18-x Az aktív korúak száma kis mértékben 4,9%-al csökkent, a 60 év felettiek száma jelentősen, 13,6%-al nőtt.
2.6.2 Gazdaság
13. ábra működő vállalkozások száma (KSH) A megyében a működő vállalkozások száma 18,2%-al a településen ennél jóval mérsékeltebben, 4,2%-al nőtt.
14. ábra működő jogi személyiségű vállalkozások száma (KSH) A működő jogi személyiségű vállalkozások száma a megyében több mint a duplájára a településen több mint másfél szeresére, 69,3%-al emelkedett a vizsgált időszakban.
24
15. ábra működő betéti társaságok száma (KSH) A működő betéti társaságok száma a megyében elenyésző mértékben (0,8%), a településen kis mértékben (9,5%) csökkent.
16. ábra működő korlátolt felelősségű társaságok száma (KSH) A működő korlátolt felelősségű társaságok száma a megyében kimagaslóan, több mint a kétszeresére, a településen közel a kétszeresére nőtt.
17. ábra működő részvénytársaságok száma(KSH) A működő részvénytársaságok száma a megyében 12%-al, a településen 50%-al nőtt.
25
18. ábra működő szövetkezetek száma (KSH) A működő szövetkezet száma a megyében 49,8%-al, a településen 66%-al csökkent a vizsgált időszakban.
19. ábra működő mezőgazdasági szövetkezetek száma (KSH) A működő mezőgazdasági szövetkezet száma a megyében 61%-al a településen 62,5%-al csökkent a vizsgált időszakban.
Vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 2010 Nemzetgazdasági ágak: A. mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B. bányászat, kőfejtés C. feldolgozóipar D. villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E. vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F. építőipar G. kereskedelem, gépjárműjavítás H. szállítás, raktározás I. szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J. információ, kommunikáció K. pénzügy, biztosítás L. ingatlanügyletek M. szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N. adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
26
O. P. Q. R. S.
közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás oktatás humán-egészségügy, szociális ellátás művészet, szórakoztatás, szabadidő egyéb szolgáltatás
20. ábra működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 2010 Magyarország (KSH)
21. ábra működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Észak-Alföld 2010 (KSH)
27
22. ábra vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Hajdú-Bihar 2010 (KSH)
23. ábra működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása Püspökladány A településen a legjelentősebb ágazat a „G” kereskedelem, gépjárműjavítás (25%), kisebb mértékben, de jelentős az „F” építőipar (11%) valamint az „M” szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (9%). A településen számottevően nem jelentős, vagy nem is képviselteteti magát a D, B, E, O nemzetgazdasági ág.
28
A település legjelentősebb, azaz a kereskedelem, gépjárműjavítás „G” nemzetgazdasági ág összetétele és trendváltozása 2000-2010
24. ábra Kiskereskedelmi üzletek száma A város legjelentősebb ágazatát, a kereskedelmet vizsgálva láthatjuk, hogy a kiskereskedelmi üzletek száma folyamatos növekedést követően 2007 évben jelentősen visszaesett a megyei értéket meghaladó mértékben. A településen a 2011 évi érték alig 78%-a a 2000 évi éréknek.
29
25. ábra Üzemanyagtöltő állomások száma Az üzemanyagtöltő állomások száma a megyeében kismértékben nőtt, a településen számuk megduplázódott.
26. ábra Használtcikk szaküzletek száma A használtcikk üzletek száma a megyei jelentős növekedésnek megfelelően a településen is emelkedett.
27. ábra Gépjármű szaküzletek száma A gépjármű szaküzletek száma a megyében a felfutási időszakot követően csökkent. Ennek oka az új gépjármű értékesítés drasztikus csökkenése, amely jellemző az egész országra, így nem tekinthető helyi jelenségnek. A településen a fenti tendencia ellenére az ilyen jellegű szaküzletek száma megduplázódott a vizsgált időszakban.
30
28. ábra Gépjárműalkatrész-szaküzletek száma A gépjárműalkatrész-üzletek száma a megyei jelentős csökkenéssel ellentétben a településen emelkedett a vizsgált időszakban. A kifejezetten motorkerékpárt és alkatrészeit forgalmazó kiskereskedelmi egységek száma a településen nem változott, egy ilyen jellegű szaküzlet működött a vizsgált időszakban.
29. ábra Élelmiszer vegyesüzletek száma Az élelmiszer vegyesüzletek száma a megyei tendenciáknak megfelelően jelentős mértékben csökkent. Ennek kettős oka van, egyrészről csökkent a vásárlóerő, másrészről az új multinacionális kereskedelmi láncok által egyre több helyen megnyitott, azaz egyre szélesebb körben elérhető üzletek jelentős vásárlóerőt szívtak fel a kisebb helyi üzletektől.
30. ábra Vegyesiparcikk üzletek száma A vegyesiparcikk üzletek száma a 2000 évi bázisértékhez viszonyítva mind megyei mind települési szinten jelentősen nőtt.
31
31. ábra Zöldség-gyümölcs szaküzletek száma A zöldség-, gyümölcs szaküzletek száma a településen jelentősen a 2000 évi kiindulási érték harmadára csökkent, a megyei értékek az utóbbi három évben jelentősen emelkedő tendenciát mutatnak.
32. ábra Hús-húsárú szaküzletek száma A húsárú szaküzletek száma a vizsgált időszakban a felére csökkent a településen. A megyei értékekben jelentős változás nem tapasztalható. Kizárólag hal és halfeldolgozási termékeket árusító szaküzlet a településen nem működött a vizsgált időszakban.
33. ábra Kenyér, pékáru szaküzletek száma A kenyér-, pékáru- és édesség szaküzletek száma mind a településen,mind a megyében jelentősen nőtt. Számuk a településen a vizsgált időszakban meghatszorozódott.
32
34. ábra Palackozott italokat értékesítő üzletek száma A palackozott italokat érétkesítő üzletek száma a vizsgált időszak közepén drasztikusan lecsökkent a településen, a vizsgált időszak végére emelkedett, de még így is elmarad a 2000 éves szinttől. A megyei értékek kismértékű csökkenést követően jelentős emelkedést mutatnak a vizsgált időszak végén.
35. ábra Dohányáru szaküzletek száma A dohányáru szaküzletek száma mind megyei mind települési szinten szignifikáns csökkenést mutat. 2007 évben a településen már egyetlen kereskedelmi egység sem vallotta magát kizárólag dohánykereskedőnek. 2013 évben a településen 8 darab Nemzeti Dohánybolt kerülhet kialakításra sikeres koncessziós pályázatok esetén.
36. ábra Élelmiszer szaküzletek száma Az egyéb élelmiszer szaküzletek száma megyei szinten emelkedett a vizsgált időszak alatt. A településen egy kisebb felfutási időszakot követően visszaállt a kiinduló értékre.
37. ábra Textil szaküzletek száma A textilszaküzletek száma megyei szinten jelentősen, közel 50%-osmértékben csökkent, a településen a szaküzletek száma a vizsgált időszak végére jelentős eltérést nem mutatott a kiinduló értékhez viszonyítva. 33
38. ábra Ruházati szaküzletek száma A ruházati szaküzletek száma megyei szinten emelkedett, települési szinten jelentősen csökkent..
39. ábra Lábbeli és bőráru szaküzletek száma A lábbeli és bőrárú szaküzletek száma megyei szinten egy felfutási időszakot követően csökkenő mértéket mutat, de így is meghaladja a vizsgált időszak kiindulási értékeit. A településen az ilyen jellegű szaküzletek száma jelentősen lecsökkent.
40. ábra Bútor és háztartási cikk szaküzletek száma A bútor és háztartásicikk értékesítő üzletek száma a megyében emelkedett, a településen kismértékben csökkent.
34
41. ábra Festék, vasáru, barkács szaküzletek száma Festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok szaküzleteinek száma a megyében emelkedett, a településen ingadozott, de jelentősen nem változott
Gazdasági funkciók megoszlása a városon belül
Objektum Piacok száma Kiskereskedelmi üzletek Bankok Pénzügyi szolgáltatók Szolgáltató központok Kereskedelmi központok Ipartelepek (ipari területek) Ipari parkok Logisztikai központ Innovációs központ Irodaházak Panziók Magánszálláshelyek/fi zető vendéglátás, falusi turizmus Szállodák Vendéglátó egységek Összesen:
Közpon Petr Szeg- SzegKeleti Déli Darán ti iÚjtele regátu regátu Összes városré városré yi városré tele p m m en sz sz telep sz p I. II. 1 0 0 0 0 0 0 0 1 115
18
43
12
13
4
0
0
205
2 2 4
0 0 0
0 0 3
0 0 0
0 0 2
0 0 0
0 0 0
0 0 0
2 2 9
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
1
1
0
0
0
3
0 0 1 1 0
0 0 0 0 2
0 0 0 0 1
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 1 1 3
4
0
5
5
5
0
0
0
19
1 19
0 14
0 14
0 5
0 2
0 3
0 0
0 0
1 57
150
35
66
23
23
7
0
0
304
1. táblázat: Gazdasági funkciók megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) A településen az alábbi vizsgált gazdasági funkciók nem érhetők el:
35
• • •
Kereskedelmi központok Ipari park Logisztikai központ
Gazdasági funkciók vizsgálata: Piac a településen kizárólag a Központi városrészben működik A kiskereskedelmi üzletek valamennyi városrészben találhatók, legjelentősebb a számuk a Központi és a Déli városrészben Bankok és pénzügyi szolgáltatók kizárólag a Központi városrészben helyezkednek el Szolgáltató központ a Központi és a Déli városrészben és Darányitelepen található Ipartelek a Keleti városrészben valamint Darányitelepen és Petritelepen található Innovációs központ a Központi városrészben található Irodaház a Központi városrészben található Panziók a Keleti és a Déli városrészben találhatók Magánszálláshelyek a Központi és Déli városrészben valamint Darányi és Petritelepen találhatók
42. ábra: A gazdasági funkciók megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) A táblázatból és a diagramból jól látható, hogy a központi városrész üzleti fejlettsége gazdasági szereplők jelenléte kimagasló a többi városrésszel való összehasonlításban. Vállalkozások száma és formája
Vállalkozási forma
AT
Város
Egyéni vállalkozó
db 176
% 65%
100%-ában 29%
Bt
32
12%
29%
Kft
53
20%
29%
36
8
Zrt/Nyrt
3%
31%
Összesen: 269 100% 2. táblázat: Vállalkozások száma és formája (Forrás: Önkormányzat)
-
A Püspökladányban bejegyezett vállalkozások 29 %-a található a központi városrészben. A városrész domináns vállalkozási formája, hasonlóan a többi városrészhez az egyéni vállalkozás. A központi városrészekben bejegyezett 269 vállalkozás 65 %-a az egyéni vállalkozás. A Kft-ék száma (53 db) és aránya (20 %) is ebben, városrészben a legmagasabb. A városban működő részvénytársaságok közel harmada található itt.
Petritelep
Darányi telep
db
db
%
db
%
176 29% 118 19% 110 18% 105 17%
76
13%
21
3%
606
Bt
32
29%
21
19%
20
18%
18
17%
14
13%
4
4%
109
Kft
53
29%
35
19%
33
18%
32
18%
23
13%
6
3%
182
Zrt/Nyrt
8
31%
5
19%
6
23%
5
19%
2
8%
0
0%
26
Vállalkozási forma Egyéni vállalkozó
AT
Keleti
db
%
db
Déli
%
db
%
%
Újtelep
Össz.
Összesen: 269 179 169 160 115 31 923 3. táblázat: A központi városrész viszonyítása a többi városrészhez a vállalkozások száma és formája tekintetében (Forrás: Önkormányzat) A központi városrészben található az egyéni vállalkozások 29 %-a, Bt-ék 29 %-a és Kft-ék 29 % -a. A Bt-ék száma a Keleti és a Déli városrészben 21-20, míg a Darányi telepen fele a Központi városrészben lévőknek. A Kft-ék száma a Központi városrészben több mint másfélszeres a Keleti, Déli, Petritelep városrészben működőkhöz viszonyítva, több mint kétszeres a Darányi telephez képest és majdnem kilencszeres az Újtelephez viszonyítva.
AT
Üzletkör
Keleti
Déli
Petritelep
Darányi telep
Újtelep
db
%
db
%
db
%
db
%
db
%
db
%
Üzletek összesen
műszaki-vegyi áru
17
74%
2
9%
3
13%
0
0%
1
4%
0
0%
23
vendéglátó
21
40%
12 23%
8
15%
6
11%
3
6%
3
6%
53
ruházati-textil
21
84%
2
8%
0
0%
2
8%
0
0%
0
0%
25
élelmiszer
23
49%
6
13%
5
11%
7
15%
3
6%
3
6%
47
használt cikk
7
64%
0
0%
3
27%
1
9%
0
0%
0
0%
11
ital
1
11%
4
44%
2
22%
1
11%
1
11%
0
0%
9
óra-ékszer
5
100%
0
0%
0
0%
0
0%
0
0%
0
0%
5
illatszer
2
100%
0
0%
0
0%
0
0%
0
0%
0
0%
2
virág-ajándék
11
85%
1
8%
1
8%
0
0%
0
0%
0
0%
13
állat eledel
2
20%
3
30%
3
30%
2
20%
0
0%
0
0%
10
37
mezőgazdaság
0
0%
0
0%
1
50%
1
50%
0
0%
0
0%
2
Egyéb
29
54%
10 19% 10 19%
3
6%
1
2%
1
2%
54
-
9
-
7
-
254
Összesen: 139 40 - 36 23 4. táblázat: Üzletkör elemzése (Forrás: Önkormányzat)
A központi városrész üzleti fejlettsége kimagasló a többi városrészhez viszonyítva. Itt működik a város 254 üzletének 55 %-a. A központi városrészben lévő 139 üzlet 12 féle üzletkört foglal magába. A városban egyedül a központi városrészben található óra-ékszer, illetve illatszer üzlet. Ezenkívül a 25 ruházati-textil üzlet 84 %-a, valamint a virág-ajándék boltok 85 %-a. A használtcikk üzletek 64 %-a, az élelmiszer üzletek 49 %-a és a vendéglátó jellegű üzletek 40 %-a.
AT
Üzletkör
Keleti
Déli
Petritelep
Darányi telep
Újtelep
db
%
db
%
db
%
db
%
db
%
db
%
műszaki-vegyi áru
17
12%
2
5%
3
8%
0
0%
1
11%
0
0%
vendéglátó
21
15%
12
30%
8
22%
6
26%
3
33%
3
43%
ruházati-textil
21
15%
2
5%
0
0%
2
9%
0
0%
0
0%
élelmiszer
23
17%
6
15%
5
14%
7
30%
3
33%
3
43%
használt cikk
7
5%
0
0%
3
8%
1
4%
0
0%
0
0%
ital
1
1%
4
10%
2
6%
1
4%
1
11%
0
0%
óra-ékszer
5
4%
0
0%
0
0%
0
0%
0
0%
0
0%
illatszer
2
1%
0
0%
0
0%
0
0%
0
0%
0
0%
virág-ajándék
11
8%
1
3%
1
3%
0
0%
0
0%
0
0%
állat eledel
2
1%
3
8%
3
8%
2
9%
0
0%
0
0%
mezőgazdaság
0
0%
0
0%
1
3%
1
4%
0
0%
0
0%
Egyéb
29
21%
10
25%
10
28%
3
13%
1
11%
1
14%
Összesen: 139 40 36 23 9 7 5. táblázat: Az Akcióterület viszonyítása a többi városrészhez az üzletkör elemzése tekintetében (Forrás: Önkormányzat)
38
43. ábra: Az AT viszonyítása a többi városrészhez az üzletkör elemzése tekintetében (Forrás: Önkormányzat) A központi városrész a műszaki-vegyi áru, vendéglátó és ruházati üzletek arányának tekintetében kiegyensúlyozottabb képet mutat, mint a többi városrész. Az élelmiszer boltok aránya a központban magasabb, mint a többi városrészben mérhető arány. A ruházati boltok száma és aránya is jóval magasabb, mint bármely más városrészben. Megemlítendő, hogy nincs mezőgazdasági jellegű bolt, szemben a többi városrésszel és az italboltok aránya is kisebb az átlagosnál.
2.6.3 Társadalmi helyzet Képzettség, iskolai végzettség
44. ábra: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül ( KSH)
39
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül: Újtelepen (56,7%) és Petri telepen (39,7%) meghaladják a városi átlagértéket (32,1%) A Keleti városrészben (30,6%) az érték közelít a városi átlagértékhez A Darányitelepen (26.5%) és a Déli városrészben (28%) kismértékben alacsonyabb az arány a városi átlagértékhez képest A központi városrészben a legkedvezőbb a helyzet, itt a városi átlagértékhez képest több mint 10%-al alacsonyabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül.
45. ábra: Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (Forrás: KSH) A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában érték a a Központi városrészben a legmagasabb (17%) Darányitelepen (8,5%) meghaladja a városi átlagot (7,7%) a Keleti városrész (7,6%) és a Déli városrész (7,4%) megközelíti a városi átlagot Petritelep (2,8) és Újtelep (0,7%) jelentősen alulmúlja a városi átlagot. Következtetés Mind petritelep mind pedig Újtelep esetében kiemelkedően magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arána, és ezzel párhuzamosan alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 évnél idősebb népesség körében.
2.6.4 Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet Munkanélküliség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok a foglalkoztatottak körében
40
Munkanélküliség
46. ábra nyilvántartott álláskeresők száma (település) (KSH) A nyilvántartott álláskeresők száma a településen 2000 és 2011 év között 58,7%-al nőtt!
47. ábra nyilvántartott álláskeresők száma A régióban a nyilvántartott álláskeresők számának emelkedése 45%, a megyében 40,7% a vizsgált időszak végén. Az értékek összevetése esetén megállapítható, hogy a régiós és megyei adatokhoz képest is magasabb a települési érték emelkedésének mértéke.
48. ábra 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma A 180 napot meghaladóan nyilvántartásban lévők (tartós munkanélküli) száma a régióban 31%-al a megyében 29%-al míg a településen magasabb, 35,8%-al emelkedett a vizsgált időszak végére.
41
Összegzés: A településen a nyilvántartott álláskeresők száma drasztikusan, 50%-ot meghaladó mértékben nőtt. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen a megyei és a régiós átlagot meghaladó mértékben emelkedett.
Foglalkoztatottság
49. ábra: Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (KSH)
A munkaképes korú népesség körében a foglalkoztatottak aránya a központi városrészben 55,4 %, ez a városi átlagtól 7,6 %-kal kedvezőbb, sajnos az arányok tekintetében ismét az Újtelep zárja a sort, mely a városi átlag alatt marad 14,7 %-kal.
50. ábra: Rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (KSH)
42
A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a központi városrészben 41,4 %, ez a városi átlagtól negatív irányban tér el, 7,2 %-kal alacsonyabb.
51. ábra: Foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya (KSH) A központi városrész a foglalkoztatott nélküli háztartások arányában a legkedvezőbb helyen áll (33,3 %). A városi átlag 42 %, míg az Újtelep városrészben 51,7 %.
52. ábra: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (KSH) A munkaerőpiacon a leghátrányosabb helyzetű réteg, a legfeljebb általános iskolai végzettségű munkavállalók köréből kerül ki. A város egészének átlaga ebben a szegmensben 22,7% Újtelep (43,9%) értéke kiemelkedően magas a városi átlaghoz képest 43
Petritelep értéke meghaladja a városi átlagot a Keleti városrészben (22%) kimutatott érték nem tér el lényegesen a városi átlagtól a legkedvezőbb a Déli városrészben (18,4) és a Központi városrészben (14,7) mért arány Összegzés Munkaerő piaci, foglalkoztatási és képzettségi szempontból a vár leg elmaradottabb területe Újtelep, ezzel szemben ugyanezen kritériumok vizsgálata alapján a leginkább fejlett területnek a Központi városrész tekinthető.
Segélyezés-támogatás
Az átmenti segélyezés esetei a vizsgált időszakban folyamatosan nőttek. Az első jelentősebb emelkedési hullám 2003-2006 évi időszak, ezt egy kisebb visszaesés követte, majd 2009 évtől újabb, az ezt megelőzőt is jelentősen meghaladó esetszám emelkedés következett be.
Az átmeneti segélyezésben részesültek száma 2003 és 2010 év között érdemben nem változott. 2011 évben azonban kiemelkedően, közel a duplájára nőtt.
44
A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 2010 évben a megelőző évhez képest visszaesett, majd 2011 évben ismét jelentős emelkedést mutatott.
A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül, a foglalkoztatásban részt vettek száma 2003 és 2010 év között kisebb kilengések mellett folyamatosan nőtt, 2011 évben számuk kismértékben mérséklődött.
Jövedelmi viszonyok Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete vizsgálatakor (2012 I. félév adatai KSH) megállapítható, hogy országos összehasonlításban az Észak-Alföldi régió értékei a legalacsonyabbak.
53. ábra Alkalmazásban álló havi nettó átlagkeresete 2012 I. félév országos (KSH)
45
A régión belüli megoszlás már kedvezőbb képet mutat, hiszen a 3 megyéből Hajdú-Biharban a legmagasabb az átlagjövedelem, ez legfőképpen Debrecennek köszönhető. De még így is jelentősen elmarad az országos átlagtól.
54. ábra Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete országos-megyei 2012 I. félév (KSH) Település szintű adat a fentiekre vonatkozólag nem áll rendelkezésünkre. A munkabér jövedelmek összehasonlítására a 2011 évi fővárosi, megyei és járási szintű adatok szolgálhatnak: „Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem, ezer forintban”: Budapest: 2.479 e. Ft; Hajdú Bihar Megye: 1.512 e. Ft; Püspökladányi Járás: 1.310 e. Ft.
2.6.5 Környezet Lakásállomány
55. ábra Lakásállomány alakulása A településen a vizsgált időszakban a lakásállomány 1,8%-al nőtt.
46
56. ábra épített és megszűnt lakások száma A lakásépítési kedv kisebb kilengésekkel, de folyamatosan nőtt 2005 évig, ekkor érte el csúcspontját. Ezt követően folyamatosan csökkent, 2011 évben a megszűnő lakások száma már meghaladta az épített lakások számát. A lakásépítési volumen csökkenése a vizsgált időszak kezdetéhez viszonyítva ~90%-al, a csúcsponthoz képest 96%-al csökkent.
57. ábra lakosságszám és lakásállomány alakulása Az ábra alapján leolvasható, hogy a vizsgált időszak kezdetén az egy lakóingatlanban átlagosan 2,74 fő élt, a vizsgált időszak végére (a lakásállomány növekedésének valamint a lakosságszám erőteljes csökkenésének eredményeként) ez az érték 2,45 főre csökkent. További adatok a 2001 évi népszámlálás adati alapján
47
58. ábra: Lakásállomány száma (Forrás: KSH) Püspökladány központi városrészében található a város lakásállományának 19 %-a, összesen 1 117 db lakás, hasonló arány található az keleti városrészben is, ahol 19,2 %-ban vannak lakások. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a legalacsonyabb a központi városrészben, mely 8,6 %-ék, mely után következik a keleti városrész 23,3 %-kal, a legmagasabb pedig az Újtelep városrész 41,2 %-kal.
59. ábra: Alacsony komfort fokozatú lakások arány (Forrás: KSH) Ezzel Püspökladány legjobb komfortfokozatú városrésze a központi városrész, melyet a keleti városrész követ az alacsony komfortfokozatú lakások arányában, míg a legmagasabb az érték az Újtelep városrészben. Következtetés Püspökladányban a központi városrészben található a város lakásállományának majdnem 20 %-a, a lakónépesség 17 %-a, ezen a területen az alacsony komfortfokozatú lakások a legkisebb mértékben fordulnak elő, mindösszesen 8,6 %-ban. A Püspökladányi értelmiségi lakosság szívesen választja a központi városrészt lakóhelyéül, a felsőfokú végzettségűek aránya e városrészben több mint 17 %, míg az általános iskolai végzettségűek aránya kicsivel meghaladja a 20%-ot. 48
Közművek Vízellátás A települési vízmű az Árpád utcán üzemel 6 db mélyfúrású kútról. A kutak a Püspökladány – Szeghalom vasútvonaltól D-re üzemelnek. A mélyfúrású kutakból kitermelhető vízmennyiség 5.049 m3/d, míg a beépített búvárszivattyúk kapacitása 4567 m3 /d. A kutakból kitermelt víz gáztartalma 19,09 – 82,12 Nm3/l gáztartalmú, ezért a vízműtelepen Reginjekt típusú gáztalanítók kerültek beépítésre, melyek kapacitása 6.600 m3 /d. A vízműtelepen 2 db 150 m3 –es és 1 db 500 m3 –es térszíni tároló került beépítésre. Az előkezelt vizek vastalanító szűrőn kerülnek átvezetésre. A vízműtelepen beépített hálózati szivattyúk NÁ 300 vezetéken csatlakoznak a város NÁ 200 méretű vezetékből megépített gerinchálózatához. A gerincvezetékhez 200 m3 –es magastározó csatlakozik, mely ellennyomó medenceként üzemel. A vízmű mértékadó kapacitása 4.567 m3/d , mely a jelenlegi igényeket kielégíti. A vízigény hosszútávon 2 db új kút létesítésével kielégíthető, mely a nagytávú igények kielégítésére is alkalmas.
60. ábra Ivóvíz hálózatba bekötött lakások aránya A településen a vizsgált időszak végére az ivóvíz hálózatba bekötött lakások aránya elérte a 100%-ot. A település vízellátását 6 db. mélyfúrású kút biztosítja, a kutak vizében az arzén tartalom magasabb, mint a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben előírt határérték, emellett további probléma a megengedett határérték alatti vízkeménység és az egyes kutak határértékhez közeli ill. afölötti bór tartalma. A problémákat felismerve az Önkormányzat pályázatot nyújtott be az ivóvíz minőség javítása érdekében, a projekt magas pontszám mellett pozitív elbírálást kapott. A projekt főbb adatai: Projekt megnevezése: Megítélt összeg:
Öntsünk tiszta vizet a pohárba 183 888 000 .- HUF
Támogatás aránya:
90 %
Támogatási döntés dátuma:
2012.07.04
49
Támogatás pontszáma:
94
A projekt tartalma: szükséges 1 db új kút fúrása. Az új kút fúrásának egyik indoka a szükséges vízigény nagy biztonsággal történő biztosítása, a másik pedig az, hogy a megfelelő vízminőség eléréséhez szükséges a kevésbé szennyezett vízadó rétegből történő vízkivétel. Míg a 207 m talpmélységű V. számú kút vizének arzéntartalma 69,4 ľg/l, addig a fúrandó kút 136 m-s talpmélységével azonos mélységben üzemelő IV. számú kút vizének arzéntartalma csaknem felényi, mindössze 37,5 ľg/l. A helyi a vízbázisból kinyerhető víz vas-mangán tartalma viszont olyannyira alacsony, hogy a meglévő és üzemelő 6 db szűrő kapacitása több mint duplája a szükségesnek, ezért lehetőség van a vas-mangán szűrőkből 3 db felújítására és átalakítása arzénszűrővé, így biztosítva a megfelelő vízminőséget. 3 db szűrő látja el a vas és mangántalanítást, 3000 m3/nap kapacitással, 3 db szűrő pedig arzénmentesítésre kerül átalakításra, szintén 3000 m3/nap kapacitással. A két szűrési lépcső sorba kapcsolva működik. Az új rendszert a megfelelő méretezések figyelembevételével, teljesen automatizált irányítástechnológiával kerül ellátásra. Az új kút fúrására és a tisztítómű korszerűsítésére a projekt megkezdésekor vízjogi létesítési engedélyes terv hatósági határozat áll rendelkezésre (908/9/2012). A beruházás kis költség - és időigényű. Az így nyerhető ivóvíz paraméterei megfelelnek a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet előírásainak. A beruházás megvalósításának kezdet 2013. február és a befejezésének tervezett dátuma 2014. január.
61. ábra szennyvízgyűjtő-hálózatba becsatolt lakások aránya
50
62. ábra Másodlagos közműolló összehasonlítás Az úgynevezett „másodlagos közműolló” azaz a vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége jelentős különbséget mutat, azaz az olló erősen nyílt. A másodlagos közműolló nyitottságának szintjét és változását az fenti diagram szemlélteti Magyarország teljes/Észak-Magyarország/Hajdú-Bihar megye/Püspökladány vonatkozásában 2001-2011 év között. A diagram alapján megállapítható, hogy mind országos mind regionális szinten vizsgálva magas az ivóvíz és szennyvízhálózat ellátottsága közötti különbség. A fenti problémát felismerve az Önkormányzat úgy döntött elkészítteti a szennyvízhálózat bővítésének és új szennyvíztisztító telep építésének terveit. Ezt követően pályázatot nyújtottak be. A pályázat pozitív elbírálást kapott. A projekt során a 100%-os szennyvízhálózati lefedettség valósul meg az Újtelepen. A projekt ismertetése: Projekt megnevezése:
Püspökladány Újtelepi városrész szennyvízcsatorna hálózatnak kiépítése
Megítélt összeg:
452 167 744 .- HUF
Támogatás aránya:
85 %
Támogatási döntés dátuma:
2011.09.13
Támogatás pontszáma:
88
A projekt elsődleges célja, hogy Püspökladány megfelelő szennyvízelvezetést és -tisztítást biztosítson, összhangban a nemzeti és EU-s jogszabályi kötelezettségekkel. A Nemzeti Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27) Kormányrendelet Püspökladány önállóan
51
alkot egy agglomerációt, a rendelet mellékletében a 15 000 LE-nél nagyobb terheléssel jellemezhető normál területen fekvő agglomerációk között 16561 LE-kel szerepel, a rendeletben előírt fejlesztési kötelezettségének legkésőbb 2010. december 31-ig kell eleget tennie. A tervezői számítások alapján a település maximális biológiai kapacitásszükséglete 13 542 LE. Az átfogó cél elérésének módja: Püspökladány Újtelep csatornahálózatának kiépítése és bekötése a városi szennyvíztisztító telepre. - A városi szennyvíztisztító telep alkalmassá tétele az új hálózaton keletkezett szennyvizek fogadására. Lakossági, ellátási célok: o A szennyvízelvezetési rendszerrel érintett lakosok számának növelése; o A szennyvízkezelési rendszerrel érintett lakosok számának növelése; o A lakossági panaszok minimalizálása; o A lakosság életminőségének javítása; o Társadalmi kohézió erősítése; o A települési folyékony hulladékok bűzhatás nélküli, szakszerű fogadása, ártalmatlanítása; o A térségben az infrastrukturális beruházással az életszínvonal emelkedésének javítása, az ökológiai és közegészségügyi negatív hatások csökkentésének megvalósítása; o A csatornázott területeken a gazdasági fejlődés lehetőségei könnyebben biztosíthatók; Esélyegyenlőséget biztosít a város különböző területein élő polgárok számára. Környezetvédelmi és ökológiai célok: o A megjelölt projektcélok a felszíni és felszín alatti vizek hasznosíthatóságának megőrzését, javítását elősegíteni; o A befogadó ökológiai védelmében, környezeti állapotában bekövetkező romlás megakadályozása érdekében; o A levegőtisztaság védelem érdekében a bűzhatás csökkentése. Tevékenységek: o Közbeszerzés (FIDIC piros); o hálózatépítés, o hálózatrekonstrukció; o tisztítótelep fejlesztés; o eszközbeszerzés; o mérnök felügyelet (FIDIC); Elvárt eredmények: o Csatornahálózat bővítés o Bekötő csatorna (DN 160) 5 735 m; o Gerinc csatorna (DN 200) 7 370 m; o Nyomóvezeték (KPE 110) 1173 m; o Bekötő nyomóvezeték (KPE 50) 73 m.; o átemelő építés (5 db.) o Hálózatrekonstrukció (2 db. átemelő) o Szennyvíztisztító telep-fejlesztés: o foszformentesítő építés, o 1000 m3-es szennyvíziszap tároló kialakítása, valamint egy rakodógép beszerzése. A város energiaellátásában a gázellátás megjelenése az energiahordozók teljes átrendeződésével járt. Ma a fűtési-energia döntő többségét a gázenergia felhasználás biztosítja.
52
A város külterületén halad az NÁ 800 méretű „Összefogás” gázvezeték. A várost ellátó nagy középnyomású vezeték a belterület mellett az NÁ 800 vezetékkel párhuzamosan halad. A gázátadó állomás a belterülettől D-re a 4. sz. főút mellett létesült. A település teljes területén kiépült a középnyomású gázvezeték hálózat.
A városban a távhő ellátás a városközpontban megjelenő lakótelep építésével egyidejűleg valósult meg. A korábban olajtüzelésű kazánok döntő többsége a ma már gázüzemű fűtőműből induló távfűtési vezeték építésével kiváltásra került. A meglévő hálózat a többszintes lakóépületek nagy részét, valamint az intézmények egy részét látja el távhővel. A hálózat építése, fejlesztése a telepszerű többszintes építési mód visszaesésével lényegében le is állt. A távhőszolgáltatásnál az olyan felújításokat, korszerűsítéseket kell elvégezni, mely javítja az ellátás színvonalát, egyben inflációkövető díjemelést tesz lehetővé. A település elektromos energia ellátása a város dél- keleti részén lévő 120/20 kV-os táppontról történik. A meglévő 20 kV-os hálózat állaga jó, a légvezetékek 95 mm2 –es, illetve a földkábelek 150 mm2-es keresztmetszete a távlati igények kielégítésére is megfelelő. A telepítendő ipari létesítmények ellátása szükségessé teszi az elektromos rendszer kapacitásának növelését. A belépő új állomások ellátása földkábeles kiépítéssel történhet. Közlekedés A településen – ezen belül a városközponton – halad keresztül a 42. sz. főútvonal, ami a mellett, hogy jelentős környezeti terhelést jelent a közúti balesetek számá
A település közigazgatási területén regisztrált balesetek típusát és összetételét a fenti táblázat szemlélteti.
53
2.6.6 Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte Nevelés-Oktatás Püspökladány Város Önkormányzata három többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményt tart fenn. Az Egyesített Óvodai Intézmény hét tagóvodával, egy bölcsődei intézményegységgel rendelkezik. A Püspökladányi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat három általános iskolai tagintézményt, egy alapfokú művészetoktatási intézményegységet, kistérségi feladatokat is ellátó pedagógiai szakszolgálati intézményegységet, SNI tanulók általános iskolai és előkészítő szakiskolai tagozatot foglal magába. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedig hat -, öt, - négy évfolyamos gimnáziumi képzéssel, szakközépiskolai, szakiskolai, szakképző iskolai és kollégiumi neveléssel-oktatással működik. A következő táblázatok az intézmények kapacitás-kihasználtsági adatokat mutatják be. Bölcsőde A településen egy bölcsőde működik.
A működő bölcsődei férőhelyek száma a vizsgált időszak végére 140%-al nőtt.
54
A bölcsődébe beírtatott gyermekek száma évenként eltérő értéket mutat, de összességében számuk emelkedett a vizsgált időszakban.
A bölcsőde kapacitás kihasználtsága 2007 évben érte el a csúcspontját, azonban ekkor is még csupán 10 férőhely állt rendelkezésre. 2008-2009 évben 18-ra emelkedett a férőhelyek száma, amely mindkét évben megegyezett a beíratottak számával. 2010 évben a férőhelyek száma ismét emelésre került (24 fő), ekkor a kapacitás kihasználtság még mindig meghaladta az optimális 100%-os értéket. 2011 évben kis mértékben csökkent a gyerekszám, de a kapacitás-kihasználtsági érték így sem csökkent 90% alá, ami kifejezetten jó értéknek mondható. Óvoda Egyesített Óvodai Intézmény
2008
2009
2010
2011
2012
Beiratkozottak száma csak (év novemberi nyitóadat)
511
511
486
481
509
Felvehető létszám alapító okirat szerint / fő
525
525
525
500
500
Kapacitáskihasználtság:
97,33%
97,33%
92,57%
96,20%
101,80%
A táblázatból megállapítható, hogy a települési óvoda maximális kapacitás kihasználtsággal működött az elmúlt 4 évben. Általános iskolák Püspökladányi Többcélú Nevelési Oktatási és pedagógiai Szakszolgálati Intézmény Beiratkozottak száma csak a püspökladányi feladat ellátási helyeken (év novemberi nyitóadat) Felvehető létszám alapító okirat szerint / fő Kapacitáskihasználtság:
2008
2009
2010
2011
2012
1434
1401
1340
1171
1090
1600
1600
1600
1600
1500
90%
88%
84%
73%
73%
Intézményi változások a vizsgált időszak alatt:
55
a Karcagi út 26-28 alatti intézmény 2009 évben szétválasztásra került (Karcagi út 26 és Karcagi út 28 alatti intézményre) az alapító okirat szerinti felvehető létszám, csökkentésre került 1500 főre 2012 évben a Kálvin tér 3. alatti intézmény működése megszüntetésre került 2011 évben és megalakításra került az Erős Lajos Református Általános és alapfokú Művészeti Iskola, melynek a 2011-12 év induló létszáma 101 fő volt A táblázat alapján megállapítható, hogy a település általános iskoláinak kapacitás kihasználtsága folyamatosan csökken. (A 2011/12 és 201/13 évi stagnáló nyitóadatot torzítja a felvehető létszám csökkentése.) Középiskolák Középiskolai oktatás összesen Beiratkozottak száma (év novemberi nyitóadat) Felvehető létszám alapító okirat szerint az oktatás vonatkozásában Kapacitáskihasználtság:
2008
2009
2010
2011
2012
1 353
1 250
1 280
1 207
1 194
1 320
1 320
1 320
1 320
1 320
102,50%
94,70%
96,97%
91,44%
90,45%
A táblázat alapján megállapítható, hogy a település középiskoláinak kapacitás kihasználtsága folyamatosan, kis mértékben csökken. Kollégiumok Kollégiumi férőhelyek Beiratkozottak száma (év novemberi nyitóadat) Felvehető létszám alapító okirat szerint a kollégiumi ellátásra vonatkozóan Kapacitáskihasználtság:
2008
2009
2010
2011
2012
56
50
68
83
102
90
90
90
90
90
62,22%
55,56%
75,56%
92,22%
113,33%
A középiskolák kapacitáskihasználtságának csökkenésével szemben a kollégiumi férőhelyek kihasználtsága folyamatos növekedést mutat (köszönhetően többek közt az Arany János programnak), 2012 évben már 13%-al haladta meg a maximális befogadó képességet. Ez a középiskolába más településről érkező diákok számának növekedését mutatja, ami a jól kialakított képzési kínálatra és a magas színvonalú szakképzés jelenlétére utal.
2.7 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása A települési és városrészi adatok bemutatása az előző (2.6) fejezetben részletesen megtalálhatók.
56
Összességében elmondható hogy központi városrész vegyes épületállományú terület, melyen a felújítást igénylő XX. század eleji – helyi védelem alatt álló – épületek, az egyre romló állagú lakótelepek, valamint a gazdasági szereplők által épített, új építésű kereskedelmi kisközpontok és társasházak is megjelennek. Vegyes funkciójú (Vk; Vt; Ln; Lke) terület. A közintézmények (közoktatási-, igazgatási) és a közszolgáltatók, valamint bankok, biztosító társaságok irodái is jellemzően itt találtak helyet. Közfeladatokat ellátó intézményeinek túlnyomó része kistérségi – Járási hatókörrel bír. A központi városrész az infrastruktúra területén a legjobb tulajdonságokkal rendelkező városrész, míg a legrosszabb ellátottság a szegregált területeken található. A város egészére elmondható, hogy az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya kiemelkedően magas (100 %), míg a szennyvíz csatornahálózatba bekötött lakások aránya ennél jóval alacsonyabb (59,4% a 2011-es KSH adatok szerint). Püspökladányban a központi városrészben található a város lakásállományának majdnem 20 %-a, a lakónépesség 17 %-a, ezen a területen az alacsony komfortfokozatú lakások a legkisebb mértékben fordulnak elő, mindösszesen 8,6 %-ban. A Püspökladányi értelmiségi lakosság szívesen választja a központi városrészt lakóhelyéül, a felsőfokú végzettségűek aránya e városrészben több mint 17 %, míg az általános iskolai végzettségűek aránya kicsivel meghaladja a 20%-ot. A belvároson megy keresztül a 42. sz. főútvonal, ami nagy környezeti terhelést jelent, ugyanakkor az intézményi funkciókat is zavarja. Beépíthetőségét tekintve még rendelkezik kevés tartalékkal, elsősorban elbontott és elbontandó épületek helyén, vagy a rossz állagú épületek átépítésével. Funkciómegtartási szempontok alapján fő területrendezési alapelveknek kell lenni: közlekedési területek fejlesztése, korszerűsítése, zöld felületek lehetőség szerinti fejlesztése, karbantartása, parkolási lehetőségek bővítése. A Központi városrész SWOT analízise BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐSSÉGEK Jó közlekedési kapcsolatok, külső elérhetőség (42-es út) Pénzügyi szolgáltató és a kereskedelmi szektor fejlett Nagy zöldfelületek Erős kötődés a művelődési intézményekhez Civil élet sokszínűsége Széleskörű intézményi ellátottság Magas színvonalú oktatási intézmények
GYENGESÉGEK A vállalkozási kedv csökkenése Minőségi szálláshelyek hiánya Növekszik az inaktívak száma Negatív demográfiai tendenciák Kifejletlen kistérségi funkciók Túlzsúfolt adminisztráció (humán erőforrás és fizikai hely) Zaj- és levegőszennyezés a 42-es út mentén a városközpontban
Fejlett egészségügyi ellátórendszer KÜLSŐ TÉNYEZŐK LEHETŐSÉGEK Munkaerő-piaci esélyek javítása
VESZÉLYEK Tovább nő az átmenő forgalom miatti szennyezés a területen
Visszatérést és letelepedést ösztönző programok
57
Közösségi és társadalmi események ösztönzése
A városi funkciók egyik legfőbb eleme egy nagyobb tömeget is befogadni képes központi tér hiányzik a belvárosból. Valamikori központi tereit – melyek helye évtizedeken át változott – kinőtte. Azok jellege, funkciója idő közben megváltozott. A városrészt – a lakótelepek jelenléte miatt – viszonylag sokan lakják, vegyes korösszetételben és társadalmi státuszban lévő csoportok. A városrész városi és térségi igazgatási-, szolgáltatási-, kulturális- turisztikai- és közösségi központi szerepének a megerősítése a cél. A közösségi rendezvények megtartására alkalmas terek kialakításával, a közszolgáltatások színvonalának emelésével, „soft” elemek megvalósításával, lakossági igényeket kielégítő gazdaság élénkítésével ez elérhető. A terület környezetterhelésére a fejlesztési célok nem lesznek negatív hatással.
2.8 Funkcióelemzés A cél elérésében központi szerepet játszik egy központi, többfunkciós tér kialakítása, felújítása, mely révén egy színvonalas kistérségi / járási központ épülhet ki. Ennek szerves része, hogy a központi városrészben elsősorban a szolgáltató és kereskedelmi funkciókat kell erősíteni a termelő vállalkozói tevékenységekkel szemben. A városközponti szerepet erősíti a gépjármű forgalom csökkentése, a közterületek megújítása, a városrészben található intézményi infrastruktúra fejlesztése. A Központi városrész tipikus multifunkciós terület, ahol szinte valamennyi funkció fejlesztése szükséges az elkövetkező esztendőkben. Kiterjedésében és komplexitásában ez a legnagyobb akcióterület, mely Püspökladány fejlődését, kistérségi / járási szerepvállalását alapvetően meghatározza. Amennyiben csak a település központi részét (városmagját) vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a településmagban a funkciók eloszlása sokszínű és koncentrált. Központi városrész funkcióellátottsága (IVS-ben megjelenő funkciócsoportok szerint) Gazdasági funkciók Piacok száma Kiskereskedelmi üzletek Bankok Pénzügyi szolgáltatók Szolgáltató központok Kereskedelmi központok Ipartelepek (ipari területek) Ipari parkok Logisztikai központ Innovációs központ Irodaházak
Központi városrész
Összesen
1 115 2 2 4 0 0 0 0 1 1
1 205 2 2 9 0 3 0 0 1 1
58
Panziók Magánszálláshelyek Szállodák Vendéglátó egységek Összesen
Közlekedési, távközlési funkciók
0 4 1 19 150
Központi városrész
Összesen
0 1 7 0 8
1 1 17 3 22
Vasútállomás Postahivatal Helyi autóbuszjárat, Tömegközlekedés járatai Benzinkút Összesen
Közösségi funkciók
Központi városrész
Összesen
1
1
3
4
2
2
5
12
11
19
Központi városrész
Összesen
3
3
2 1 6
3 2 8
Könyvtár Művelődési ház, kulturális központ, rendezvénycsarnok Színház, mozi, kiállítótér, múzeum Szabadidő központ, Sportlétesítmény, játszótér, tér Összesen
Állami-, igazgatási, hatósági igazságszolgáltatási funkciók
3 19 1 57 304
Önkormányzati kirendeltség, okm. iroda, adóiroda, területi hatósági intézmény Igazságügy, rendészet Tűzoltóság, katasztrófavédelem, polgárőrség Összesen
Humán szolgáltatási funkciók Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg szakellátás, fogászat, kórház, mentőállomás, ÁNTSZ, állatorvos Gyógyszertár Idősek otthona, -klubja, menedékhely, szociális intézmény Bölcsőde, Óvoda Általános iskola Középiskola, szakiskola, kollégium, egyéb okt. int. Összesen
Központi városrész
Összesen
41
48
3 1 4 3 7 59
4 3 8 4 7 74
59
Jól látható, hogy a terület a gazdasági, közlekedési és humán területeken biztosít kiemelkedően magas szolgáltatásokat, közösségi funkciói azonban további erősítésre szorulnak. Gyakorlatilag a szükséges funkciók megtalálhatóak a területen, a problémát azok kiegyensúlyozatlansága és néhány esetben a szolgáltatások infrastrukturális hátterének hiányosságai okozzák. Amennyiben csak a település központi részét (városmagját) vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a településmagban a funkciók eloszlása sokszínű és koncentrált.
2.9 Tulajdonviszonyok értékelése A központi városrész ingatlanjai vegyes tulajdonviszonyokat mutatnak. A közutak, gyalogutak, közparkok, (köz)intézményeknek helyet adó épületek jellemzően a Város tulajdonában vannak. Legjellemzőbb ingatlantípus a területen a magántulajdonban lévő lakóingatlan (kertes családi házak és lakótelepi lakások). Továbbá a város egészét tekintve itt jelennek meg leghangsúlyosabban a saját tulajdonban lévő gazdasági egységek (üzletek, üzletházak szolgáltató egységek.) Az akcióterületen megjelenő önkormányzati tulajdonú ingatlanok: Forgalomképtelen ingatlanok az 1.sz. - Központi városrész akcióterületen Ssz megnevezés
helyrajzi szám
akcióterület
1
KÖZÚT (Batthyány u.) Püspökladány Batthyány u.
36
1
2
KÖZÚT (Széchenyi u.) Püspökladány Széchenyi István u.
páratlan oldal
59
1
3
KÖZÚT (Tompa M. u.) Püspökladány Tompa Mihály u
páratlan oldal
129
1
4
KÖZÚT (Gábor Á. u.) Püspökladány Gábor Áron u.
1-7-ig
851
1
5
KÖZÚT (Szigligeti u.) Püspökladány Szigligeti u.
páros oldal
1016
1
6
GYALOGÚT (Iskolaköz) Püspökladány Iskolaköz
1017
1
7
KÖZÚT (Kálvin J. u.) Püspökladány Kálvin János u.
1018
1
8
KÖZÚT (Damjanich utca) Püspökladány Damjanich u.
1-31-ig
1052
1
9
KÖZÚT (Bocskai u.) Püspökladány Bocskai u
1-19-ig; 2-től
1255
1
10 KOZUT/Kismester utca/ Püspökladány Kismester
1480/37
1
11 KÖZPARK Püspökladány Jog - Damjanich Itp.-nél
1480/42
1
12 KÖZÚT (Hajdú u.) Püspökladány Hajdú
1517
1
13 GYALOGÚT Püspökladány Hajdu-Honvéd köz
1538/11
1
60
14 KÖZÚT (Honvéd u.) Püspökladány Honvéd u.
1560/1
1
15 KÖZÚT (Honvéd u.) Püspökladány Honvéd u.
1560/2
1
17 KÖZPARK (OTP mögött) Püspökladány Kossuth u. 2.
1580/7
1
18 KÖZPARK Püspökladány Hősök tere (a 47 lakás körüli terület)
1585/3
1
19 KÖZTERÜLET Püspökladány Bocskai u. 1/1.
1585/6
1
20 KÖZÚT (Kossuth u.) Püspökladány Kossuth u.
1586/1
1
21 KÖZPARK Püspökladány Hősök tere
1588/1
1
22 KÖZTERÜLET (út, parkoló) Püspökladány Hősök tere
1588/2
1
23 KÖZTERÜLET (Autóbuszvárónál) Püspökladány Rákóczi u.
1596/3
1
24 AUTÓBUSZVÁRÓ Püspökladány Rákóczi u.
1596/6
1
25 KÖZTERÜLET (udvar) Püspökladány Rákóczi Ferenc u. 15.
1605/18
1
26 KÖZTERÜLET (udvar) Püspökladány Rákóczi-Bezerédi-Zrinyi
1607/4
1
27 KÖZÚT (Bezerédi u.) Püspökladány Bezerédi u.
páratlan oldal
1614
1
28 KÖZÚT (Zrínyi M. u.) Püspökladány Zrínyi M. u.
1-37-ig; 2-8-ig
1615
1
29 KÖZÚT (IV. Béla u.) Püspökladány IV. Béla u.
páratlan oldal
1670
1
30 KÖZÚT (Szent István u.) Püspökladány Szent István u.
2-50-ig
1671
1
31 KÖZPARK Püspökladány Rákóczi u. jobb oldala
1-19-ig
2557
1
32 KÖZPARK Püspökladány Rákóczi u. bal oldala
páros oldal eleje
2558/3
1
Forgalomképes, eladásra kijelölt ingatlanok 1.sz. - Központi városrész akcióterületen Ssz.
megnevezés
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Petőfi u. 2. Petőfi u. 2. Honvéd u. 2. Honvéd u. 2. Honvéd u. 4. Damjanich u. 1. Damjanich u. 1. Kálvin J. u. 10. Kálvin J. u. 10. Bezerédi u. 1-5. Bezerédi u. 1-5. Zrínyi u. 6-8. Zrínyi u. 6-8. Vásártér melletti terület Vásártér melletti terület Vásártér melletti terület Rákóczi u. 10. Rákóczi u. 10. Rákóczi u. 10. Petőfi u. 11. Petőfi u. 11.
Lakás Garázs Lakás Lakás Lakás Lakás Lakás Lakás Lakás Lakás Lakás Lakás Lakás
Lakás Lakás Lakás
helyrajzi szám
Akcióterület
1/2/A/3 1/2/A/4 1480/3/A/14 1480/3/A/14 1480/4/A/19 1480/5/A/46 1480/5/A/46 1550 1550 1607/2/A/28 1607/2/A/31 1607/3/A/12 1607/3/A/12 1618/11 1618/12 1618/13 3698/1/A/3 3698/1/A/4 3698/1/A/5 3853 3853
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
61
Forgalomképes, eladásra nem kijelölt ingatlanok 1.sz. - Központi városrész akcióterületen Ssz. megnevezés
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33
Üzletek és irodák Beépítetlen földterület (volt Autóklub) Lakóépület Lakóépület Beépítetlen földterület Közterület Beépítetlen földterület Üzemi épület Irodaház Hatlakásos lakóépület Beépített terület (garázs) Garázs és udvar Udvar Beépítetlen földterület Beépítetlen földterület (Pv. Bázis) Munkaügyi Központ Vállalkozók Háza Lakóépület
34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46
Beépítetlen földterület (tartalék) Szociális Otthon gazdasági épülete Beépítetlen földterület Lakóépület Lakóépület
Lakóépület Lakóépület Lakóépület Piactér Karacs Ferenc Diákotthon Lakóépület Beépítetlen földterület Lakóépület Beépítetlen földterület Lakóépület
Udvar Lakóépület Lakóépület + Intézmények
helyrajzi szám
Kossuth u. 7/1. Kossuth u. 7/1. Kossuth u. 25. Damjanich u. 21. Damjanich u. Bocskai u. Hajdu u. Kálvin J. u. 2. Kossuth u. 26. Honvéd u. 7-13. Kossuth u. 12. Kossuth u. 12. Kossuth u. 12. Honvéd u. 5. Honvéd u. 3. Kossuth u. 6. Kossuth u. 6.
13/1 13/2 34 1042 1480/34 1527/1 1546/3 1554/1 1556 1561/1 1570/4 1570/5 1570/6 1571 1572 1580/5 1580/6/A
Fodrászüzlet
1585/4/A/50
Hőközpont
1585/4/A/49
Tapétabolt
1585/4/A/54
Hősök tere 6.
1585/4/A
Kazánház
1605/19/A/2
Rákóczi u. 15.
1605/19/A
Kazánház
1607/1/A/20
Rákóczi u. 17-19. Zrínyi u. Rákóczi u. 32. Rákóczi u. 30. Rákóczi u. 14. Rákóczi u. 12. Rákóczi u. (Hajzer mög.) Rákóczi u. 8. Bajcsy u. (templomiskola között) Kiss F. u. 1. Kiss F. u. Bajcsy u. 7/a.
1607/1/A 1618/20 3687 3689 3696/1 3697 3698/2 3699
gyerekkocsi tároló 8 nm
3834/1/A/1
gyerekkocsi tároló 5 nm
3834/1/A/4
raktár 14 nm
3834/1/A/3
raktár 23 nm
3834/1/A/5
Hősök tere 3. Hősök tere 3. Bajcsy u. 6. Petőfi u. 7. Petőfi u. 7.
3834/1/A 3834/2 3841 3845/1/A 3845/1/A
3702/04 3710/3 3710/5 3798
Akcióterület
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
62
Az ÉAOP-5.1.1/D-12 projektben fejlesztendő ingatlanok tulajdonviszonyainak értékelése:
Sorszám 1. 2.
3.
4.
5.
6.
Megnevezés Piac kialakítása a várártéren Bocskai u. 1618/20 hrsz. Közösségi tér kialakítása a várártéren Bocskai u. 1618/20 hrsz. Polgármesteri Hivatal épület felújítása Bocskai u. 2. (Hősök tere 1.) Feltáró út kialakítása a Művelődési Ház és a Rákóczi út között Rákóczi u. 5. Közlekedési fejlesztések Művelődési Ház környezetében Bajcsy-Zs. u. 3840/2 hrsz. Szabadtéri színház kialakítása a Művelődési Ház mögött Bajcsy-Zs. u. 2/2.
Érintett helyrajzi számok
Tulajdoni helyzet
1618/20
önkormányzati tulajdon; vezetékjog: E-ON
1618/20
önkormányzati tulajdon; vezetékjog: E-ON
1589
önkormányzati tulajdon; használati jog: Városi Polgárvédelmi Parancsnokság, H-B. Megyei Kormányhivatal, vezetékjog: E-ON
3837
magántulajdon
3840/2
önkormányzati tulajdon; vezetékjog: E-ON
3840/1
Önkormányzati tulajdon
Látható, hogy a fejlesztések zömében önkormányzati tulajdonú ingatlanokon valósulnak meg. Kivételt képez ez alól a feltáró sétány” kialakítására irányuló elem, mely esetében a fejlesztésbe vonandó 3837 hrsz. jelenleg magántulajdon. Ennek önkormányzati tulajdonba kerülése az akcióterületi terv megvalósításának egyik eszköze.
2.10 Tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata A 2.17 alfejezetben leírtakhoz hasonló módon megkérdezésre kerültek az érintett területen található önkormányzati intézmények vezetői, valamint a területileg érintett gazdasági társaságok képviselői. Valamennyi a területen található önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású intézmény vezetője egyetértett a fejlesztések fontosságával. A fejlesztési célokat lehetőségeikhez mérten támogatják (nem anyagi forrással). A gazdasági szereplők esetében, a lakossági felméréshez hasonló, azonban specifikáltabb kérdőív került felvételre. A gazdasági társaságok válaszai alapján megállapítható, hogy jellemzően egyetértenek a működésüket elősegítő fejlesztési tervekkel (pl. parkolók kialakítása, új közösségi terek kialakítása, a vállalkozói tájékoztató, tanácsadó és informális rendezvények szervezése, stb.) ugyanakkor a megvalósításhoz kapcsolódó anyagi forrásaik rendkívül korlátozottak. 63
Ennek legfőbb okaként a megrendelések számának csökkenése, a forráshiány, az egyéb támogatásokhoz való hozzáférés nehézsége valamint a gazdasági válság hatásai kerültek megjelölésre.
2.11
Fejlesztéseket megalapozó igény- és szükséglet felmérése
A település Önkormányzata a Regionális Operatív Program által nyújtott lehetőségeket felismerve döntött az Akcióterületi Terv elkészítéséről. Az igényfelmérés előkészítéseként tárgyalások folytak Önkormányzati végrehajtói, Önkormányzati gazdasági társasági és Önkormányzati Testületi szinten. Az előkészítő tárgyalásokon bevonásra kerültek a fejlesztésben érdekelt intézmények, szervezetek vezetői, képviselői. Az egyeztetés alapján a település Önkormányzata megállapította, hogy a tervezett és szükségesnek vélt beruházások és fejlesztések a város teljes lakosságát, annak minden szegmensét érintik. Különös képen: • fiatalokat • az aktív korúakat • az időseket • egyedülállókat és a családokat • alacsony vagy magas képzettségűeket • a középosztályt • jó anyagi körülmények között élőket és a szegényebbeket egyaránt A fő fejlesztési irányok, már az előkészítő tárgyalásokon meghatározásra kerültek a 2009-ben elfogadott IVS koncepciói alapján, ennek megfelelően az érintettek fejlesztések véleményezésébe történő bevonása – a szakszerű és hatékony projekt-előkészítési és projektfejlesztési modellen túlmenően – kiváló eszköze a kommunikációnak. A konzultáció lényege, hogy a bevontak részt vesznek a projekt által kezelendő helyzetek elemzésében és a prioritások, valamint a megoldás kijelölésében. Az előzetes véleménykéréssel elérhető az érdekcsoportok megfelelő szintű támogatása, ami megelőlegezi az egyes fejlesztési programok sikerét. Az AT elkészítésért felelős stáb az előkészítő tárgyalások következtetéseinek levonása után úgy döntött, hogy szükséges, egy a város lakosságának korösszetételét reprezentáló, célzott kérdőíves igényfelmérés elvégzése. A szükségletfelmérést végző arra az álláspontra jutott, hogy a 15-17 korosztály, - bár vélt érintettsége a legmagasabb a településen – demográfiai adatai alapján túl alacsony megkérdezhető főt generált. A 14 alattiak kérdőíves lekérdezése viszont további aggályokat és problémákat generálna, ezért a 14 éven aluliak lakosságszám értékét a 15-17 éves korosztály értékéhez kapcsolja, így a megkérdezett 50 fő összetétele az alábbi módon alakult: Megkérdezettek száma (fő) Megkérdezett 15-17 évesek száma (fő)
50 9
64
Megkérdezett 18-59 évesek száma (fő) Megkérdezett 60-x évesek száma (fő)
31 10
A kérdőívek korcsoport szerint kerültek célzottan kiosztásra és visszagyűjtésre, a nemek közötti összetételt a válaszadási hajlandóság határozta meg. Értékelésre kizárólag a legalább a feleletválasztós kérdésekre adott 70% feletti értékelhető választ tartalmazó kérdőívek kerültek. A kérdőívek mind a 3 érintett korcsoportban kedvező fogadtatásra találtak. A kitöltött kérdőívek közül 46 darab került értékelésre. Az érvénytelen/értékelhetetlen kérdőívek korcsoportonkénti aránya:
Korcsoport
Kiosztott (db)
Visszagyűjtött (db)
Értékelhető (db)
15-17 18-59 60-x Mindösszesen
9 31 10 50
9 31 10 50
7 30 9 46
Nem értékelhető (db) 2 1 1 4
Összességében megállapítható, hogy a szükséglet felmérési kérdőív kampány sikeres volt. Az akcióterületi terv tervezési időszakában felvázolt fejlesztési irányok megfelelnek a települési lakossági igényeinek, megvalósulásuk széles társadalmi megelégedettséget eredményezne, ezzel is növelve a település népességmegtartó erejét. A fejlesztések jelentősen hozzájárulnak a település - mint járási központ - szerepkörének erősödéséhez is. A felmérés alapján, valamennyi korcsoport esetében kiemelten fontos fejlesztési irányok (nem a visszajelzések sorrendjében): 1. Új közösségi tér kialakítása a Vásártéren 2. Új piaci terület kialakítása a vásártéren (+üzlethelyiségek kiskereskedők részére) 3. Új parkoló területek kialakítása a városközpontban 4. Szabadtéri Színház kialakítása a Művelődési Központ területén 5. Közlekedési fejlesztések a városközpontban (pl. utcanyitás a Művelődési Központ és a Rákóczi út között) 6. Polgármesteri Hivatal felújítása, ügyintézés elérhetőségének javítása, ügymenet egyszerűsítése, gyorsítása, ügyintézési pontok koncentrálása 7. Szabadidős, közösségi programok megvalósítása 8. Belterületi kerékpárutak és parkolók kialakítása A felmérés alapján, valamennyi korcsoport esetében mérsékelten fontos fejlesztési irányok: 1. Városi Könyvtár és Művelődési Központ felújítása 2. A felmérés alapján, kizárólag a 60-x korcsoport esetében kiemelten fontos fejlesztési irányok: 1. Öregek otthonának kialakítása
65
3 Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai 3.1 Városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű beavatkozások Püspökladány városa igyekszik olyan vonzó befektetői környezetet felmutatni, amely alapján a környező településekkel is állja a versenyt. A siker kulcsa elképzeléseink szerint az infrastruktúra korszerűsítésén felül a nyelvi és a szakmai képzés fejlesztésében rejlik, ami nem Önkormányzati feladat ugyan, de az oktatási intézményekkel és a fenntartóval, felnőttképzéssel foglalkozó szervezetekkel való kapcsolattartás, partnerség irányul ennek erősítésére. A város a hivatali ügyintézés egyszerűsítését tervezi, ami ugyancsak vonzó lehet a leendő befektetők számára. Az IVS-ben meghatározottak szerint középtávon szükséges elkészíteni a város marketingtervét. Olyan marketing stratégia készítését szükséges előirányozni, amely a helyi értékekre és lehetőségekre épülve a közép és hosszút távú terveken túl rövidtávon is használható megoldásokat tartalmaz. A stratégiának meg kell határoznia Püspökladány legvonzóbb tulajdonságait, másrészt meg kell határoznia, hogyan lehet azokat a leghatékonyabb módon kommunikálni, tehát maximális hatást elérni minél alacsonyabb költségek és erőfeszítések mellett. A marketingstratégiát helyzetelemzésnek kell alátámasztania, mely a szokásos (gazdaság, társadalom és környezet) elemeken túl, primer forrásokra támaszkodó kutatást is tartalmaznia kell a város és a kistérség viszonylatában. A dokumentumnak meg kell határoznia a város koncepcióját és jövőképét. A koncepciónak meg kell alapoznia azokat a terveket, majd intézkedéseket, amelyek a célok megvalósításával foglalkoznak, és olyan feltételeket kell teremtenie, amelyek a város továbbfejlődését szolgálják. A város továbbá ösztönözi a funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosításának előnyben részesítését. Így épületállományának hasznosítása, rehabilitációja is megtörténik.
3.2 Az akcióterület fejlesztésének céljai és beavatkozásai Püspökladány Város Önkormányzata olyan városfejlesztő folyamatban gondolkodik, melynek célja a város élhetőségének javítása, fenntartható gazdasági versenyképességének erősítése, a beruházási lehetőségek javítása, a helyi identitás növelése. Püspökladány esetében a Központi városrész akcióterületen megtalálhatóak mindazok a funkciók, amelyek fejlesztésével meg lehet erősíteni a várost szerkezetében és minőségében, továbbá annak a kistérségben / járásban betöltött központi szerepét is. A városvezetés stratégiai szemléletmódját bizonyítja, hogy a pályázati kiírások által kínált lehetőségeket nem ad hoc jellegű fejlesztések finanszírozására kívánja használni, hanem a finanszírozási forrásokat a város érdekeit hosszú távon is szolgáló, stratégiai elképzeléseinek megvalósítására igyekszik összpontosítani. Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 32/2004. (III.25). sz. határozattal elfogadott Településfejlesztési koncepcióját 2009. évben módosította. (Elfogadva a 138/2009. (XI.26. határozattal.) A fejlesztési program felöleli a város közép- és hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. Az 66
integrált városfejlesztési stratégia és az akcióterületi terv e dokumentummal összhangban került kidolgozásra, társadalmi, gazdasági és politikai egyetértések révén. Ennek megfelelően a következőkben a Településfejlesztési koncepció és az akcióterület fejlesztési elképzeléseinek összesített céljait mutatjuk be. Püspökladány városának a Településfejlesztési Koncepciójában megfogalmazott jövőképe természetesen összecseng az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazottakkal is: „A mezővárosi hagyományokra épülő gazdasági-társadalmi szerkezet fejlesztése a város egyedi adottságainak kihasználásával, melyek eredményeképpen a város dinamikusan fejlődő, megerősödött identitással rendelkező kistérségi központtá válik, a lakosság életminőségének javulása mellett.” Mivel a központi városrész az, amely várhatóan a leginkább hozzá fog járulni a megfogalmazott jövőkép beteljesüléséhez, így a következő általános célt fogalmazhatjuk meg az akcióterület részére: „A Sárréti kistérség vonzerejének számító mozgalmas, életerős városközpont létrehozása” Az akcióterület célrendszerének nem szabad tehát a Településfejlesztési Koncepcióval ellentétes elképzeléseket tartalmaznia, hanem azzal összhangban, azt kiegészítve kell hozzájárulnia a város fejlődéséhez. Az akcióterületre vonatkozó jövőkép: „Vonzó, szolgáltató városközpont kialakítása, mely megfelelő szintű gazdasági, közösségi, turisztikai szolgáltatásokat képes biztosítani, így hozzájárul munkahelyek bővüléséhez, ösztönzi a magántőke bevonását, erősíti, bővíti a terület funkcióit.”
Ennek megfelelően az akcióterület fejlesztési céljait a következőkben határozhatjuk meg: 1. 2. 3. 4. 5.
Kistérségi/járási központhoz méltó belváros Ügyfélbarát intézményrendszer A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A kistérségi/járási központ funkcionális erősítése
Az akcióterület fejlesztési céljait néhány összefoglaló indikátor segítségével mérhetővé próbáljuk tenni. Természetesen ezen indikátorok teljesülésének záloga a stratégia elemeinek sikeres megvalósítása. A fejlesztési elképzelések egyes elemeinek mérhetőségét külön mutatók meghatározásával kívánjuk biztosítani, melyre a részletes akcióterületi terv kidolgozásakor kerül majd sor.
67
A városrész fejlesztési céljait a következőkben határozza meg: 1. sz. táblázat
Átfogó cél/Specifikus cél Kistérségi központhoz méltó belváros kialakítása;
Indikátor megnevezése
Adatmérés forrása
Rehabilitált városi terület nagysága (m2)
Terv- és építési dokumentáció
Új városi funkciók betelepedése (db)
Kedvezményezett jelentése
Lakossági elégedettség (%)
Kérdőíves felmérés
Rehabilitált zöldfelületek nagysága (Ha)
Terv- és építési dokumentáció
Kistérségi központhoz méltó belváros kialakítása; Kistérségi központhoz méltó belváros kialakítása; Vásárlói és kereskedői igényeknek megfelelő, méltó Piac kialakítása Kistérségi központhoz méltó belváros kialakítása; Közlekedési feszültség csökkentése;
A fejlesztések által érintett lakosság létszáma (m2)
KSH, önkormányzati nyilvántartás
Piaci funkciót kiszolgáló terek, épületek, építmények nagysága (m2)
Terv- és építési dokumentáció
Parkolóhelyek építése (db)
Terv-és építési dokumentáció
Turizmusra csábító városközpont
Felújított homlokzat és nyílászárók cseréje (m2)
Terv- és építési dokumentáció
Térburkolattal borított területek nagysága (m2)
Terv- és építési dokumentáció
A fejlesztés eredményképpen kialakított irodák száma (db)
Önkormányzat
Vendégéjszakák számának növekedése (%)
Önkormányzati nyilvántartás
Akadálymentesített épületek száma (db)
Önkormányzati nyilvántartás
Közterületi fejlesztések Kistérségi központhoz méltó belváros kialakítása; Közösségi terek kialakítása Kistérségi központhoz méltó belváros kialakítása; Közterületi fejlesztések Kistérségi központhoz méltó belváros kialakítása; Zöldfelületek rekonstrukciója
Középületek homlokzati felújítása Turizmusra csábító városközpont Központi városrész burkolatainak a javítása Turizmusra csábító városközpont Tourinform Iroda kialakítása Turizmusra csábító városközpont Turisztikai vonzóerőt jelentő események számának növelése Ügyfélbarát intézményrendszer létrehozása Intézményi rekonstrukció / akadálymentesítés
68
Átfogó cél/Specifikus cél Ügyfélbarát intézményrendszer létrehozása A Polgármesteri hivatal Épületenergetikai felújítása Ügyfélbarát intézményrendszer létrehozása Homlokzat felújítás, nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítése Gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Gazdasági szereplők bevonása a fejlesztésbe Gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Gazdasági szereplők bevonása a fejlesztésbe Gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Város imázsának fejlesztése Gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Lakosság gazdasági/társadalmi helyzetének megerősítése Gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Min. kistérségi vonzású kulturális események, rendezvénysorozatok megvalósítása Gazdasági és kulturális fejlődés orientálása „Tér” és lehetőség civil kezdeményezések megvalósítására Gazdasági és kulturális fejlődés orientálása „Tér” és lehetőség civil kezdeményezések megvalósítására A kistérségi központ funkcionális erősítése Kistérségi szereppel rendelkező intézmények épületeinek felújítása
Indikátor megnevezése
Adatmérés forrása
Fejlesztés eredményeként elérhető új funkciók száma (db)
Terv és építési dokumentáció
A fejlesztések eredményeként megtakarított energia mennyiség (%) – önkormányzati tulajdonú épületekben
Kedvezményezett jelentése
A fejlesztés eredményként megújuló üzletek száma (db)
Kedvezményezett jelentése
A fejlesztés eredményként elérhető új funkciók száma (db)
Kedvezményezett jelentése
Városmarketing stratégia elkészítése (db)
Kedvezményezett jelentése
A fejlesztések által teremtett munkahelyek száma (fő)
Önkormányzati nyilvántartás
Kulturális rendezvények, események száma (db)
Kedvezményezett jelentése
Civil kezdeményezések nyomán létrejövő események, akciók száma (db)
Kedvezményezett jelentése
Civil kezdeményezések nyomán Kedvezményezett jelentése létrejövő eseményeken, akciókban résztvevők száma (fő) Megújult épületbe kerülő, kistérségi / járási szereppel bíró intézmények száma (db)
Kedvezményezett jelentése
69
Átfogó cél/Specifikus cél A kistérségi központ funkcionális erősítése Helyi és kistérségi hatókörű rendezvények szervezése A kistérségi központ funkcionális erősítése Helyi és kistérségi hatókörű rendezvények szervezése A kistérségi központ funkcionális erősítése Helyi identitástudat fejlesztése, A kistérségi központ funkcionális erősítése Könyvtár és Művelődési Központ bővítése felújítása A kistérségi központ funkcionális erősítése Szabadtéri színház kialakítása a Művelődési Központ mögötti területen
Indikátor megnevezése
Adatmérés forrása
Helyi társadalmi akciók száma (db)
Önkormányzat: Rendezvények, események nyilvántartásai
Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma (fő)
Rendezvények, események nyilvántartásai
Helytörténeti kutatáshoz történő hozzájárulás (fő)
Kedvezményezett jelentései
Fejlesztéssel érintett közösségi funkciót ellátó intézmények száma (db)
Terv- és építési dokumentáció
Fejlesztéssel érintett közösségi funkciót ellátó intézmények száma (db)
Terv- és építési dokumentáció
A táblázatból látható, hogy a célok és indikátorok közötti átfedések igen gyakoriak, ami a tervezett fejlesztések komplex voltát igazolja. Látható továbbá, hogy a fejlesztések nem mindegyike városi kompetencia. A fejlesztések során partnerség kialakítása fontos egyrészt a közigazgatási rendszerrel, intézményfenntartókkal, gazdasági szereplőkkel és civil szférával egyaránt.
70
Az akcióterületi célok illeszkedése az IVS és a Településfejlesztési Koncepció elképzeléseihez
Településfejlesztési prioritásai
IVS célrendszere
Akcióterület célrendszere
„A mezővárosi hagyományokra épülő gazdasági-társadalmi szerkezet fejlesztése a város egyedi adottságainak kihasználásával, melynek eredményeképpen a város dinamikusan fejlődő, megerősödött identitással rendelkező kistérségi központtá válik, a lakosság életminőségének javulása mellet”
„A Sárréti kistérség vonzerejének számító mozgalmas, életerős városközpont létrehozása”
Jövő- és minőségorientált, szerkezet kialakítása
dinamikus
koncepció
Kistérségi / járási központhoz méltó belváros
A fejlesztés elősegítése
alapfeltételeinek
Ügyfélbarát intézményrendszer
A természeti megőrzése
A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása
Munkahelyteremtés
Turizmusra csábító városközpont
Idegenforgalom és szolgáltatások fejlesztése
A kistérségi / járási funkcionális erősítése
Városi kötődés erősítése
gazdasági erőforrások
Fenntartható társadalmi szerkezet megteremtése
A városi életminőség javítása, a természeti és az épített örökség megóvásával és a lakosság helyi kötődésének erősítésével
Hatékony kistérségi és városi közszolgáltatási és közigazgatási rendszer kialakítása és fenntartása központ
71
Az ábrán látható, hogy az akcióterület célrendszere azonos irányba hat mind az Integrált Városfejlesztési Stratégia elképzeléseivel, mind a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott fejlesztési területekkel/prioritásokkal. Az akcióterület mind az öt fejlesztési célja tehát korábban felmerült és megfogalmazódott igények a társadalom és a gazdasági szereplők részéről, továbbá bírnak a szükséges politikai támogatással is. A célrendszerek szövevényes kapcsolata ugyanakkor korántsem oly bonyolult, mint azt az ábrán látjuk, csupán arra mutat rá, hogy egy-egy terület fejlesztése több célt is szolgálhat, és több cél megvalósulása is hathat egy irányban. A kistérségnek, a városnak, s az akcióterületnek is tehát az integrált fejlesztésre kell helyeznie a hangsúlyt, hiszen így állítható fejlődési pályára a terület.
2.6.2 Kistérségi/járási központhoz méltó belváros Az IVS vonatkozó célkitűzései: • Jövő- és minőségorientált, dinamikus gazdasági szerkezet kialakítása • A városi életminőség javítása, a természeti és az épített örökség megóvásával és a lakosság helyi kötődésének erősítésével • Hatékony kistérségi és városi közszolgáltatási és közigazgatási rendszer kialakítása és fenntartása A Településfejlesztési Koncepció vonatkozó területei: • A fejlesztés alapfeltételeinek elősegítése • A természeti erőforrások megőrzése • Munkahelyteremtés • Idegenforgalom és szolgáltatások fejlesztése • Városi kötődés erősítése A kistérségi /járási központi szerepet betöltő város központjának nem csak funkcionálisan, de esztétikailag is meg kell felelnie a vele szemben jogosan felmerülő elvárásoknak. A belvárosnak valódi városias hangulatot, életerőt kell sugároznia, hogy ne csak a településen lakók, a vidékről ügyintézésre érkezők, de a turisták és az átutazók is érezhessék, hogy fizikailag hol határolódik le a központ. Sajnos jelenleg a központi városrész több szempontból sem felel meg ezeknek a követelményeknek. A város központján országos, sőt nemzetközi jelentőséggel is bíró főút vezet át, így az átmenő forgalom komoly terhet jelent. A forgalomszervezési problémákat tovább súlyosbítják a rossz közlekedéstechnikai kialakítások, illetve a parkolóhelyek szembetűnő hiánya. A huszadik század során több városképi jelentőségű patinás épület is áldozatául esett a „modern” építészeti újragondolásoknak. Az épületállomány elöregedése mára szembeötlő. Állapotuk elodázhatatlan felújításokat, több esetben pedig az épületek szanálását sürgeti. A kistérségi / járási központ méltó belvárosának kialakításához hozzájáruló tervezett fejlesztési elemek az akcióterületen a következők: Városközpont épületeinek rehabilitációja:
72
-
Piac kiépítése a szükséges infrastruktúrával a vásártéren Közösségi tér kiépítése, szükséges térburkolatok elkészítése a vásártéren Szabadtéri színház kiépítése Művelődési központ közlekedési környezetének rehabilitációja Polgármesteri Hivatal felújítása Városi Könyvtár és Művelődési Központ bővítése, épületenergetikai felújítása A városközpont leromlott állagú épületeinek elbontása, helyükön új funkciókkal bíró épületek építésének ösztönzése (lakóépületek, szolgáltató házak). Beépítetlen területek közművesítése, lakófunkcióval való beépítése
Parkfenntartás és gondozás, köztisztaság: - A városi zöldfelületek növelése - A zöldfelületek folyamatos gondozása - A köztéri hulladékgyűjtők számának növelése Üzleti- és hivatali negyed továbbépítése: - A belváros un. agóra funkciójának megteremtése - A városközpont kereskedelmi-szolgáltatási jellegének erősítése a település arculatába illeszkedő vállalkozások (vendéglátó egységek, szabadtéri kerthelységek) megjelenésének ösztönzésével - Piac- és közösségi tér térfalán gazdasági egységek települése, üzemeltetése A közlekedési infrastruktúra fejlesztése: - A belváros forgalmi tehermentesítése - Belső közúthálózat fejlesztése - Parkolóhelyek létesítése - A gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságosabbá tétele Az élhető és vonzó település megteremtése a lakosság és a városba érkezők hangulatát, köz- és komfortérzetét javítja, hozzájárul a helyi identitástudat és büszkeség fejlődéséhez.
2.6.3 Ügyfélbarát intézményrendszer Az IVS vonatkozó célkitűzései: • Hatékony kistérségi és városi közszolgáltatási és közigazgatási rendszer kialakítása és fenntartása • Fenntartható társadalmi szerkezet megteremtése A Településfejlesztési Koncepció vonatkozó területei: • Idegenforgalom és szolgáltatások fejlesztése • Városi kötődés erősítése A város a partnerség elvét követi nem csupán az Integrált Városfejlesztési Stratégia megalkotásában, de a város fejlődését és működését befolyásoló döntések esetében is. A nyilvánosság és átláthatóság nem csupán törvényi kötelezettség, de mindannyiunk érdeke abból a szempontból is, hogy minél
73
szélesebb körben tudjuk integrálni a társadalom különböző érdekcsoportjainak elképzeléseit, javaslatait. Ennek köszönhetően színesebb és értékesebb megoldások, javaslatok születhetnek, s a szélesebb körű támogatottság révén annak megvalósítása is sikeresebb lehet. Mindezek alapján az önkormányzat külön hangsúlyt fektet a helyi szükségletekre alapozott fejlesztési elképzelések és azok finanszírozását biztosító források koordinálására, hatékony felhasználására, valamint elősegíti a megalapozott döntések megszületését, az „ad hoc” jellegű fejlesztések elkerülését. Az ügyfélbarát intézményrendszer kialakítását nem csupán az önkormányzat által biztosítandó közszolgáltatásokra és alapszolgáltatásokra szükséges kiterjeszteni, de a város által felvállalt nem kötelező jellegű feladatokra és a kistérségi / járási vezetői szerep kapcsán felmerült funkciókra is. Az alapszolgáltatások (szociális-, oktatás-, egészségügy) tekintetében fontos megjegyezni, hogy ezek azok az intézmények (bár több alapszolgáltatás biztosítója/fenntartója ma már nem az Önkormányzat), amelyeknek tevékenységén keresztül a lakosság a legközvetlenebb benyomást szerzi az önkormányzat tevékenységéről, ezért azok műszaki infrastruktúrája és szakmai kompetenciája döntő tényező a társadalmi megelégedettség tekintetében. A feladatellátás törvényben rögzített, kötelezően ellátandó tevékenységek összessége, így azok biztosítása nem, de ellátásuk színvonala több tekintetben az önkormányzat döntéseitől függő kérdés. Az elmúlt évek során mind szociális-, mind oktatási-, mind egészségügyi területen kistérségi intézményfenntartó társulások működése indult el. Ezek növelték a feladatellátás minőségét, valamint az elérhető magasabb normatívák révén biztonságosabbá tették a feladatfinanszírozást. 2013.01.01. nappal az oktatási feladatok ellátását a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ vette át. Az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva az önkormányzatnak a maga hatáskörében ügyelnie kell arra, hogy a biztosított szolgáltatásokhoz minden társadalmi csoport egyenlő eséllyel tudjon hozzáférni. Éppen ezért a következő fejlesztési elemek minden esetben az antiszegregációs tervben foglaltaknak megfelelően kerülnek kialakításra. Az ügyfélbarát intézményrendszer kialakításához hozzájáruló tervezett fejlesztési elemek az akcióterületen a következők: -
Bölcsőde fejlesztése a fellépő lakossági igények szerint Városi Szociális Szolgáltató Központ helyiségeinek bővítése és a szükséges eszközbeszerzések megvalósítása (számítógéppark bővítése a szociális alap- és gyermekjóléti alapellátásoknál) Az ellátások minőségi színvonalának emelése „soft” programokkal: Pszichológiai tanácsadás területi lefedettségének növelése A rendszeres szociális segélyben részesülő ügyfelek szolgáltatásainak bővítése Adósságkezelési szolgáltatás nyújtása adósságkezelési tanácsadás keretében A Közmunka-, Közcélú-, Közhasznú programok maximális kihasználása Az oktatás műszaki-technikai hátterét adó infrastrukturális beruházások kivitelezése Oktatási intézmények eszközfelszereltségének javítása (Nem városi feladat)
74
-
Többfunkciós Egészségügyi Centrum kialakítása (háziorvosi, gyermekorvosi és védőnői szolgálat korszerűsítése, egy épületben történő elhelyezése) Egészséges életmód népszerűsítése a lakosság széles körét érintő fórumokon, rendezvényeken felvilágosító előadások, szűrőprogramok szervezésével, ezáltal a megelőzés fontosságára felhívva a figyelmet. (Opcionálisan Egészségfejlesztési Iroda létrehozása vagy együttműködés a legközelebbi EFI-vel)
2.6.4 A gazdasági fejlődés orientálása Az IVS vonatkozó célkitűzései: • Jövő- és minőségorientált, dinamikus gazdasági szerkezet kialakítása • A városi életminőség javítása, a természeti és az épített örökség megóvásával és a lakosság helyi kötődésének erősítésével A Településfejlesztési Koncepció vonatkozó területei: • A fejlesztés alapfeltételeinek elősegítése • Munkahelyteremtés • Idegenforgalom és szolgáltatások fejlesztése • Városi kötődés erősítése A gazdaságfejlesztés rossz tapasztalatai: Az állami szféra gazdaságfejlesztési eszközei meglehetősen szűkek és hatásuk is általában elmarad a várttól, hiszen a gazdasági szereplők tevékenységére ugyan hatnak az állami támogatások és kedvezmények, de a hatások előrejelzése és a piaci szereplők reakciói nehezen jelezhetőek előre pontosan. Püspökladány városa gazdasági fejlődésének fellendülését az elmúlt 10-15 évben a Magyarországra beáramló külföldi működő tőke beáramlásától várta, bízva a település jó közlekedésinfrastruktúra ellátottságában (4. és 42. sz. főút, nemzetközi vasútvonal). A gyakorlat megmutatta, hogy ezek nem jelentenek a befektetők számára akkora vonzóerőt, amely ellensúlyozná a térség elmaradottságából fakadó gazdasági hátrányokat. Nem létesült jelentős ipari termelői kapacitás, a mezőgazdaság pedig nem bír már jelentős hatással a térség fejlődésére, továbbá a térségben meglévő turisztikai kapacitások kihasználatlansága miatt az akcióterületen sem tudtak megszaporodni azok a tudásintenzív és szolgáltató vállalkozások, amelyek beszállítóként vagy alvállalkozókként a külső pénzügyi források által megnövekedő igényeket szolgálhatták volna ki. Az akcióterület által lefedett központi városrész ennek megfelelően csak a térség belső igényeinek kiszolgálására berendezkedett vállalkozásoknak tud helyt adni. Az induló vállalkozások alacsony száma, a húzóágazat hiánya ebben a formában az inkubátorház beindítását sem indokolja. Ez a típusú gazdaságfejlesztési eszköz csak azon nagyvárosi központok esetében lehet sikeres, ahol az induló vállalkozások száma olyan magas, hogy a tematikus inkubátorházak szolgáltatásaira évről évre újabb és újabb vállalkozások tudnának pályázni.
75
Megállapíthatjuk, hogy Püspökladány városának, így központjának gazdasági fejlődését sem a külső forrásokra alapozva kell elképzelnünk. Olyan fejlesztési stratégiát kell felvázolni, amelynek nem feltétlen előfeltétele a térségen kívülről beáramló működő-tőke megtelepülése. Megoldást tehát a térség belső erőforrásaira és a már meglévő erősségeire, valamint lehetőségeire történő támaszkodás jelenthet. Természetesen továbbra is fenn kell tartani a lehetőségét, és törekedni kell arra, hogy a kijelölt fejlesztési területeken a jövőben tőkeerős vállalkozások települjenek meg a térségben. A felhasználható belső erőforrások: A városrész kiemelkedő presztízzsel bír, egy helyen koncentrálódnak a közszolgáltatók és intézmények, továbbá külső megközelíthetősége kitűnő a központon áthaladó országos jelentőségű közútnak köszönhetően (mely a forgalmi terhelés szempontjából ugyanakkor hátrányt is jelent). A városközpontban található a térség egészségügyi, oktatási és kulturális központjának több intézménye is, mely a humán erőforrás szempontjából jelenthet sokat. A városközpont ugyanakkor számolhat a jövőben olyan lehetőségekkel is, mint a közúti infrastruktúra fejlesztése, valamint Románia schengeni csatlakozása révén a perifériális helyzet megszűnése, a logisztika felértékelődése, a humán-erőforrás további fejlődése, vagy a gyógyturisztika fellendülése. A turisztika területén is kihasználatlan lehetőségek vannak. Ezekre a belső erőforrásokra és lehetőségekre alapozva az európai uniós fejlesztési források ésszerű felhasználásával rá lehet vezetni a gazdasági szereplőket arra, hogy ne a térségen belüli versengéssel, egymás rovására próbálják növelni nyereségességüket, hanem egy jól felfogott irányban haladva a térségen kívüli piaci igények kiszolgálására törekedjenek. Ezt az önkormányzat egyrészt az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célok megfelelő kommunikálásával, másrészt pedig az ehhez a stratégiához szervesen illeszkedő és azzal összhangban levő fejlesztési projektek lebonyolításával, valamint egyéb ösztönző eszközök alkalmazásával segítheti elő.
2.6.5 Turizmusra csábító városközpont Az IVS vonatkozó célkitűzései: • Jövő- és minőségorientált, dinamikus gazdasági szerkezet kialakítása • A városi életminőség javítása, a természeti és az épített örökség megóvásával és a lakosság helyi kötődésének erősítésével A Településfejlesztési Koncepció vonatkozó területei: • Munkahelyteremtés • Idegenforgalom és szolgáltatások fejlesztése • Városi kötődés erősítése Az idegenforgalom nemzetközi jelentőségének növekedése jelentős értéknövelő tényezőként vehető számba a terület- és településfejlesztésben, mivel számottevő gazdasági-társadalmi erőt mozgat meg, munkahelyeket teremt, kulturáltabbá teheti a települések arculatát, többletbevételhez juttathatja a helyi önkormányzatot. A térség felzárkóztatásának egyik mozgató ereje lehet, amennyiben az megfelelően van szervezve és nem egyedülálló turisztikai termékek létére épít,
76
hanem a termékkínálat széles skáláját tudja felvonultatni földrajzilag koncentrált helyen. Az idegenforgalom fejlesztése nem áll meg Püspökladány határainál, ez az a terület, ahol a térségközpont és a térség csak szervesen együttműködve érhet el eredményeket. Püspökladány már most rendelkezik az idegenforgalmi infrastruktúra több elemével, gyógyfürdő, fedett uszoda, teniszpálya, kerékpárút, múzeum, könyvtár, korszerű, színvonalas szálláshelyek, éttermek, általános szolgáltató egységek, egészségügyi ellátás, kórház, rendelőintézet, gyógyszertár. Ezen adottságok és közlekedés-földrajzi helyzete folytán Püspökladány a térség turizmusának bázisa. A város idegenforgalmának központi eleme a termálfürdő, amely a tervezett infrastrukturális beruházásokkal többgenerációs családbarát fürdővé fejleszthető, ötvözve magában az élményfürdő és a wellness szolgáltatásokat. A felsorolt idegenforgalmi elemek többsége az akcióterületen koncentrálódik, tehát stratégiánk nem lehet teljes a turizmus fejlesztésére történő törekvés nélkül. Fontos hangsúlyozni, hogy a turizmus elemeinek térségi szintű összehangolására és szervezésére van szükség ahhoz, hogy kialakulhasson az egészségipar és –turizmus klasztere. Gyakorlatilag az akcióterületi terv stratégiájának mindegyik célja hozzájárul bizonyos mértékben a nevezett klaszter kialakulásához, és a Településfejlesztési Koncepció is tartalmaz olyan elemeket, amelyek ebbe az irányba hathatnak. A Románia felé vezető 42. sz. főút áthalad a városközponton. A turizmus potenciális célközönsége ennél fogva már rendelkezik valamilyen képpel, benyomással az akcióterületről. Pontosan ezért különösen fontos elemként kell kezelni a városközpont egységes és kulturált arculatának kialakítását, a leromlott állagú épületek rehabilitációját, vagy szanálását és a városközpont kereskedelmi funkciókkal történő megtöltését. Az turizmusra csábító városközpont kialakításához hozzájáruló tervezett fejlesztési elemek az akcióterületen a következők: -
Kerékpárutak fejlesztése a természetjáró útvonalak kiépítésével Városi honlap folyamatos fejlesztése, turisztikai információs adatbázissal Helytörténeti értékek, műemlékek védelme, új funkcióval történő feltöltése Egyedi sajátosságokat hordozó, nagy létszámú látogatót vonzó rendezvények szervezése a létrehozandó új közösségi téren és a Művelődési Házban A városközpont egységes arculatának kialakítása a leromlott épületek rehabilitációjával Kereskedelmi funkciók bővítése Parkfenntartás, -gondozás és köztisztaság Városi marketingstratégia kidolgozása és megvalósítása
2.6.6 A kistérségi / járási központ funkcionális erősítése Az IVS vonatkozó célkitűzései: • Jövő- és minőségorientált, dinamikus gazdasági szerkezet kialakítása • A városi életminőség javítása, a természeti és az épített örökség megóvásával és a lakosság helyi kötődésének erősítésével A Településfejlesztési Koncepció vonatkozó területei:
77
• • •
Munkahelyteremtés Idegenforgalom és szolgáltatások fejlesztése Városi kötődés erősítése
Amint azt az előző célok rövid leírásában is láthattuk, több olyan fejlesztési elem van, ahol Püspökladány nem csupán a jogszabályokban megfogalmazott kistérségi/járási központi funkciók ellátására, de a térség továbbszervezésére, hatékony együttműködésre törekszik vonzáskörzetével. Ezek kifejtését ebben a pontban nem ejtjük meg újból, hiszen azok hozzájárulnak a korábban részletezett akcióterületi fejlesztési célokhoz is, viszont összegyűjtjük az akcióterületen megvalósuló azon fejlesztéseket, amelyek a kistérségi központ funkcióinak erősítéséhez járulnak hozzá: A szociális ellátás: -
Pszichológiai tanácsadás területi lefedettségének növelése
Oktatás: -
-
Hatékony együttműködés megvalósítása a közoktatási intézmények és a társintézmények valamint az intézményfenntartók között Iskolarendszeren kívüli készségfejlesztő és orientáló képzések támogatása. Karacs Ferenc Gimnázium Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium több lépcsős építményi fejlesztése, bővítése A térség szakképzési struktúrájának korszerűsítése, fejlesztése a Térségi Integrált Szakképző Központ folyamatos fejlesztésével, kiemelt tekintettel a korszerű tanműhelyek fejlesztésére, kialakítására. Felsőfokú (kihelyezett) képzés feltételeinek megteremtése
Bár az oktatással kapcsolatos feladatok többsége (2013.01.01 nappal) kikerült az önkormányzati hatáskörből, a település fejlődésének egyik kulcsfontosságú területeként kezelendő a továbbiakban is. Ennek érdekében a partnerség kiépítése és fenntartása feladata az Önkormányzatnak. Egészségügyi szolgáltatás: -
Egészségügyi ellátórendszer elemei közötti együttműködés megteremtése, az ügyeleti rendszer és a Karcagi Kórház tevékenységének hatékony összeszervezése, térségi szinten.
Helyi/Térségi feladatú intézmények: -
A Polgármesteri Hivatal felújítása Üzleti- és hivatali negyed továbbépítése
Kulturális- és sportélet: -
Városi Könyvtár és Művelődési Központ felújítása, bővítése
78
-
Parkfenntartás és parkgondozás
Turizmus: -
Közösségi terek kialakítása, Művelődési központ új funkciókkal történő bővítése, felújítása Vonzó belváros kialakítása, Regionális és országos jelentőségű rendezvények szervezése Helytörténeti értékek, műemlékek védelme Városi és kistérségi honlap folyamatos fejlesztése, turisztikai információs adatbázissal Egyedi sajátosságokat hordozó, nagy létszámú látogatót vonzó rendezvények szervezése Városmarketing felépítése, külön hangsúlyt helyezve a kistérség nyújtotta lehetőségekre
79
3.3 Bevatkozás típusok: A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése Beavatkozás típusa
Projekt neve
Melyik specifikus célhoz kapcsolódik
Megvalósítás feltétele
1 Szabadtéri színpad kialakítása a Művelődési Központ mögötti területen
Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A kistérségi központ funkcionális erősítése
ROP támogatás
Kistérségi/járási központhoz méltó belváros Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros Ügyfélbarát intézményrendszer A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése
ROP támogatás
2. Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ környezetében 3. Sétány kialakítása a Művelődési Központ és a Rákóczi u. között. (útfeltárás) 4. Polgármesteri Hivatal felújítása
ROP támogatással
5. Közösségi tér kialakítása a “Vásártéren”
6. Piac kialakítása a „Vásártéren”
2013
2014
2015
2016
Tulajdonviszonyok rendezése, ROP támogatás ROP támogatás
ROP támogatás
ROP támogatás
80
Magánforrással
Beavatkozás típusa
Projekt neve
Melyik specifikus célhoz kapcsolódik
Megvalósítás feltétele
7/a. Helyi és Kistérségi hatókörú rendezvények megtartása a megújuló / megújult akcióterületen (Városi elemek) 7.b. Helyi és Kistérségi hatókörú rendezvények megtartása a megújuló / megújult akcióterületen (Civil elemek – Programalap)
Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése
ROP támogatás
10 egységből álló Üzletsor kialakítása a 1632 hrsz. alatt (Vásártér térfalán)
Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont
Fejlesztés bekerülési költsége (Tervek rendelkezésre állnak)
Kiskereskedelmi /szolgáltató egység megépítése a 1618/14 hrsz. alatt (Vásártér térfalán) Kiskereskedelmi /szolgáltató egység megépítése a 1618/15 hrsz. alatt (Vásártér térfalán) Kiskereskedelmi /szolgáltató egység megépítése a 1618/16
2013
2014
2015
2016
ROP támogatás
Tervek, engedélyek, Fejlesztés bekerülési költsége
Tervek, engedélyek, Fejlesztés bekerülési költsége
Befektetői szándék, Tulajdonviszonyok rendezése, Tervek,
81
Beavatkozás típusa
Projekt neve
Melyik specifikus célhoz kapcsolódik
Megvalósítás feltétele
hrsz. alatt (Vásártér térfalán) Kiskereskedelmi /szolgáltató egység megépítése a 1618/17 hrsz. alatt (Vásártér térfalán) Kiskereskedelmi egység megépítése a 1618/18 hrsz. alatt (Vásártér térfalán)
A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése
engedélyek, Fejlesztés bekerülési költsége Befektetői szándék, Tulajdonviszonyok rendezése, Tervek, engedélyek, Fejlesztés bekerülési költsége Tulajdonviszonyok rendezése, Tervek, engedélyek, Fejlesztés bekerülési költsége
Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ
Fejlesztéshez működtetéshez
Kiskereskedelmi egység megépítése a 1618/19 hrsz. alatt (Vásártér térfalán) Kiskereskedelmi egység megépítése a 1618/11 hrsz. alatt (Vásártér térfalán)
Köz szf éra fejl
Kiskereskedelmi egység megépítése a 1618/12 hrsz. alatt (Vásártér térfalán) Tourinform kialakítása
iroda a
funkcionális
2013
2014
2015
2016
Tulajdonviszonyok rendezése, Tervek, engedélyek, Fejlesztés bekerülési költsége Tulajdonviszonyok rendezése, Tervek, engedélyek, Fejlesztés bekerülési költsége Tulajdonviszonyok rendezése, Tervek, engedélyek, Fejlesztés bekerülési költsége és
82
Beavatkozás típusa
Projekt neve
Melyik specifikus célhoz kapcsolódik
Megvalósítás feltétele
városközpontban „Ördögárok” közművesítése, lakóterület kialakítása Belterületi úthálózat felújítása, karbantartása
erősítése A Kistérségi/járási erősítése
szükséges forrás Telekrendezés, tulajdonviszonyok rendezése Fejlesztéshez szükséges források megléte
Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ bővítése és felújítása Helytörténeti kutatás és tananyag fejlesztés Idősek bentlakásos otthonának építése Kerékpárforgalmi fejlesztések (Kerékpárutak, kerékpártárolók)
központ
funkcionális
Kistérségi/járási központhoz méltó belváros Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros Ügyfélbarát intézményrendszer A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Turizmusra csábító városközpont
2013
2014
2015
2016
Tervek, engedélyek, Fejlesztéshez szükséges források megléte
Tervek, engedélyek, Fejlesztéshez szükséges források megléte Fejlesztéshez szükséges források megléte
Tervek, engedélyek, Fejlesztéshez szükséges források megléte
83
3.4
Fejlesztési programok
Amint azt láthattuk, Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozatban fogadta el a város „Településfejlesztési Koncepcióját”, mely program felöleli a város hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. Az integrált városfejlesztési stratégia és az akcióterületi terv e dokumentummal összhangban került kidolgozásra. A városi fejlesztési programok egymásra épülése: Településfejlesztési koncepció – Püspökladány város összehangolt és priorizált társadalmi, gazdasági, településfejlesztési terveinek dokumentuma, mely meghatározza a városvezetés koncentrált fejlesztési célpontjait.
Akcióterületi terv – az IVS-ben lehatárolt egyes akcióterületekre vonatkozó részletes megvalósíthatósági terv.
Integrált városfejlesztési stratégia – fejlesztési szemléletű középtávú (7-8 év) dokumentum, amelynek célja a területi alapú és szemléletű tervezés megszilárdítása
Funkcióbővítő, integrált településfejlesztési pályázat, ÉAOP-5.1.1/D-12. – az akcióterületi terv, pályázatba bekerült elemei, projektjei.
Az integrált városfejlesztési stratégia elkészültét időben megelőzte a „Településfejlesztési Koncepció” megalkotása, és az utóbbinak kell tágabb keretekben, és általánosabban megfogalmazott célokban gondolkodnia. Ugyanakkor a Településfejlesztési Koncepció nem csupán fejlesztéssel érintett elemeket foglalja magában, hanem az önkormányzat által biztosítandó alapellátások működtetésének szervezését is érinti. Éppen ezért a két dokumentum főbb elemeiben megegyezik egymással, de részleteiben nem teljes mértékben fedik egymást. A jövőben ugyanakkor célszerű és indokolt lesz a két stratégiai dokumentum egységbe olvasztása és közös kezelése. Püspökladány Város Önkormányzatának ugyanakkor célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogassa a városi, a kistérség, az önkormányzati, az intézményi, valamint a gazdasági szereplők szerepvállalását az ágazati és regionális operatív programokban való részvételük során.
84
A funkcióbővítő, integrált településfejlesztési pályázat, ÉAOP-5.1.1/D-12. elemei Beavatkozás 1 Szabadtéri Színház kialakítása A Művelődési Központ mögötti területen
2. Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ környezetében 3. Sétány kialakítása a Művelődési Központ és a Rákóczi u. között (útfeltárás)
4. Polgármesteri Hivatal épületenergetikai felújítása
Akcióterületi célkitűzés Kistérségi/járási központhoz méltó belváros; Turizmusra csábító városközpont; Kistréségi központ funkcionális erősítése Kistérségi/járási központhoz méltó belváros; Turizmusra csábító városközpont; Kistérségi/járási központhoz méltó belváros; Turizmusra csábító városközpont; Kistérségi/járási központhoz méltó belváros; Kistréségi központ funkcionális erősítése
Hozzájárulás a funkciókhoz
Beruházás típusa
Kedvezményezett
Jövedelemtermelés
Új közösségi Beruházás Önkormányzat funkció jön létre típusú ERFA
Bevételt nem termelő beruházás
Beruházás Önkormányzat típusú ERFA
Bevételt nem termelő beruházás
Új városi Beruházás Önkormányzat funkció jön létre típusú ERFA
Bevételt nem termelő beruházás
Közszféra funkció megerősödik
Bevételt nem termelő beruházás
Városi funkció megerősödik
Beruházás Önkormányzat típusú ERFA
Eredmény
Funkcióbővítő beavatkozást követően több szolgáltatás nyújtása válik lehetővé, környezetesztétika javul. A Szabadtéri színház kialakításához szorosan kapcsolódó közlekedési fejlesztések által a terület funkciói bővülnek, javulnak, környezetesztétika javul. Javuló közlekedési infrastruktúra a központi városrészben, környezetkímélő közlekedési alternatívák feltételrendszere javul. (gyalogos sétány) Környezetesztétika javul, az épületben helyet foglaló városi és Kistérségi/járási hatókörű közszféra funkciók, intézmények megközelíthetősége koncentrálódik, szolgáltatási színvonala nő
Beavatkozás
5. Közösségi tér kialakítása a “Vásártéren”
6. Piac kialakítása a „Vásártéren”
7/a. Kistérségi hatókörú rendezvények megtartása a megújult akcióterületen 7/b. Kistérségi hatókörú rendezvények megtartása a megújult akcióterületen
Akcióterületi célkitűzés Kistérségi/járási központhoz méltó belváros; Turizmusra csábító városközpont Kistérségi/járási központhoz méltó belváros; A gazdasági fejlődés orientálása Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése; Turizmusra csábító városközpont Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése; Turizmusra csábító városközpont
Hozzájárulás a funkciókhoz
Beruházás típusa
Kedvezményezett
Jövedelemtermelés
Eredmény
Bevételt nem termelő beruházás
A „Vásártéren” megvalósuló beruházással a környezetesztétika javul, a térhez szervesen kapcsolódó útfelújítás és parkolók kialakítása a városi és közösségi funkciókat erősítik
Gazdasági funkció megerősödik
Legfeljebb a működési Önkormányzatho költségekhez Beruházás hozzájáruló z tartozó típusú ERFA bevételt gazdasági elem termelő projekt
Környezetesztétika javul, A kereskedelmi, szolgáltató funkciók megközelítése harmonikusabb környezetben zajlik, növekedhet a „piaci” tevékenység = gazdaságélénkítő hatás
Erősödő közösségi funkció
Közösségi programok szervezése ESZA
Önkormányzat
Erősödő közösségi funkció
Közösségi programok szervezése ESZA
Önkormányzat Bevételt nem (Közvetett termelő támogatás – Civil projektelemek szereplők)
Új városi Beruházás Önkormányzat funkció jön létre típusú ERFA
Bevételt nem termelő projektelemek
Turisztikai termékek köre bővül, növekszik a város vonzereje. A társadalmi kohézió javul, a település és a térség lakosságmegtartó ereje nő. Turisztikai termékek köre bővül, növekszik a város vonzereje. A társadalmi kohézió javul, a település és a térség lakosságmegtartó ereje nő.
86
ÉAOP-5.1.1/D-12 város-rehabilitációs célú pályázat tartalma Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Tevékenység típusa
Finanszírozó strukturális alap Szabadtéri Színház kialakítása a Művelődési Központ területén Bajcsy-Zs. u. 2/2 Hrsz: 3840/1 Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ környezetében Bajcsy-Zs. u. 3840/2 hrsz. Polgármesteri Hivatal felújítása Bocskai u. 2. (Hősök tere 1.)
Gazdasági Városi célú funkciót erősítő ERFA ERFA
Közösségi célú ERFA
Közszféra funkciót erősítő ERFA
X
X
X
„Soft” tevékenység ERFA
„Soft” tevékenység ESZA
Hrsz.: 1589 Közösségi tér kialakítása a Vásártéren Bocskai u. 1618/20 hrsz. Piac kialakítása a Vásártéren Bocskai u. 1618/20 hrsz. Feltáró sétány építése a Művelődési Központ és a Rákóczi u. között Rákóczi u. 5. Hrsz: 3837 Kistérségi hatókörű rendezvények megtartása a megújult akcióterületen a) - Város Bocskai u. 2. (Hősök tere 1.) Hrsz.: 1589 Kistérségi hatókörű rendezvények megtartása a megújult akcióterületen b) - Civilek Bocskai u. 2. (Hősök tere 1.) Hrsz.: 1589
X X
X
X
X
Amint az a dokumentum előző fejezeteiben is bemutatásra került, az akcióterületi célok szerves részét képezik az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszerének, s a helyzetelemzésből is látható, hogy a városközpontban tervezett beavatkozások gyakorlatilag mindegyik fejlesztési célhoz hozzá fognak járulni. Ez is egyértelműen mutatja, hogy a városközponti fejlesztésnek prioritást kell élveznie az akcióterületek közül, hiszen e program sikeres megvalósítása a záloga annak, hogy Püspökladányt egy megalapozott fejlődési pályára állíthassuk, ezáltal lehetőséget teremtve a többi akcióterület jövőbeli sikeres fejlesztésére is. Püspökladány jövőképe szerint egy minden szempontból Kistérségi/járási központi település létrehozása a cél, amely nem csupán a turisták, de az állandó lakosság számára is vonzó környezetet tud biztosítani azáltal, hogy vigyázza és gondozza természeti- és épített környezetét, kellemes lakóhelyet biztosít polgárainak és ösztönző gazdasági környezettel stimulálja a gazdaság szereplőit. Püspökladány esetében a városközponti akcióterületen megtalálhatóak mindazok a funkciók, amelyek fejlesztésével meg lehet erősíteni a várost szerkezetében és minőségében, továbbá annak a kistérségben betöltött központi szerepét is. A városvezetés stratégiai szemléletmódját bizonyítja, hogy a pályázati kiírások által kínált lehetőségeket nem ad hoc jellegű fejlesztések finanszírozására kívánja használni, hanem a finanszírozási forrásokat a város érdekeit hosszú távon is szolgáló, stratégiai elképzeléseinek megvalósítására igyekszik összpontosítani.
88
Az akcióterület ÉAOP-5.1.1/D-12 projektben elérendő fejlesztési céljait néhány összefoglaló indikátor segítségével mérhetővé próbáljuk tenni. Természetesen ezen indikátorok teljesülésének záloga a stratégia elemeinek sikeres megvalósítása. A fejlesztési elképzelések egyes elemeinek mérhetőségét külön mutatók meghatározásával kívánjuk biztosítani, melyre a részletes akcióterületi terv kidolgozásakor kerül majd sor.
3.4.1 Összefoglaló indikátor tábla: ÉAOP-5.1.1/D-12 projektterv
89
Mutató neve
Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált városrészeken
Típusa
eredmény
A város-rehabilitációs beavatkozások által érintett eredmény terület nagysága A támogatással érintett területen telephellyel eredmény rendelkező vállalkozások számának növekedése Teremtett új munkahelyek száma eredmény
Teremtett munkahelyek eredmény száma - nők Program hatására teremtett főállású új munkahelyeken eredmény foglalkoztatott hátrányos
Mértékegység
fő
ha
Bázisérték
2747
79,1
Min. elvárt célérték
Célérték elérésének időpontja
Célérték az Célérték a 5 éves megval. Mutató kötelező Időszak forrása fenntartás végén végén
1 000
Projekt fizikai 2747 megvalósulása
-
Projekt fizikai 79,1 megvalósulása
Mutató mérésének módszere és gyakorisága
2730
Kedvezm. Adatszolg.
Bázisérték= fejlesztéssel érintett akcióterület lakónépessége Éves jelentés
79,1
Kedvezm. Adatszolg. (KSH)
Éves jelentés Tényérték= akcióterületen megjelenő új vállalkozások száma Célérték: a projekt eredményeként, hatásaként teremtett munkahelyek száma
db
0
6
Fenntartási időszak vége
-
6
Kedvezm. Adatszolg.
fő
0
-
Fenntartási időszak vége
-
4
Kedvezm. Adatszolg.
fő
0
-
Fenntartási időszak vége
-
2
Kedvezm. Adatszolg.
Éves jelentés
fő
0
-
Fenntartási időszak vége
-
-
Kedvezm. Adatszolg.
Éves jelentés
Mutató neve
Típusa
Mértékegység
Bázisérték
Min. elvárt célérték
Célérték elérésének időpontja
Célérték az Célérték a 5 éves megval. Mutató kötelező Időszak forrása fenntartás végén végén
helyzetűek száma Megtartott munkahelyek száma
Megépített kerékpáros utak hossza Meglévő kerékpárforgalmi létesítmény korszerűsítése Kijelölt egyéb kerékpárforgalmi létesítmények hossza Fejlesztés nyomán újonnan kialakított közösségi szolgáltatások száma a projekt által érintett akcióterületen Egyéb szakmai indikátorok Új városi funkciók betelepedése/a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) új típusú
eredmény
fő
50
-
output
km
-
-
output
km
-
-
output
km
-
-
eredmény
eredmény
db
db
0
0
-
0
Fenntartási időszak vége
50
Projekt fizikai megvalósulása Projekt fizikai megvalósulása Projekt fizikai megvalósulása
Projekt fizikai 1 megvalósulása
Projekt fizikai 2 megvalósulása
Mutató mérésének módszere és gyakorisága
50
Kedvezm. Adatszolg.
Bázisérték= jelenleg a fejlesztéssel érintett intézményekben foglalkoztatottak száma
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Kedvezm. Adatszolg.
tényérték= Akcióterületen újonnan kialakított közösségi szolg. száma
Kedvezm. Adatszolg.
tényérték=új városi funkciók betelepedése / új típusú szolgáltatások
1
2
91
Mutató neve
szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen A támogatott projekt eredményeként elért energia-megtakarítás A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása Funkcióváltással felújított barnamezős területek nagysága Megnövekedett zöldfelületek nagysága
Típusa
Mértékegység
Bázisérték
Min. elvárt célérték
Célérték elérésének időpontja
Célérték az Célérték a 5 éves megval. Mutató kötelező Időszak forrása fenntartás végén végén
Mutató mérésének módszere és gyakorisága száma a projekt által érintett településrészen tényérték= Akcióterületen megerősített szolg. száma
eredmény
db
0
-
Projekt fizikai 3 megvalósulása
3
Kedvezm. Adatszolg.
eredmény
TJ
0
-
Fenntartási időszak vége
1,875
Kedvezm. Adatszolg.
Éves jelentés
output
m2
0
-
Projekt fizikai megvalósulása
-
-
-
output/er edmény
ha
0
-
Fenntartási időszak vége
-
-
-
output
Megújított zöldfelületek nagysága - városrehabilitáció output
m2
m2
0
0
0
-
-
Projekt fizikai 0 megvalósulása
-
Projekt fizikai 4 029 megvalósulása
0
4 029
Műszaki tervdokumentáció, műszaki leírás Műszaki tervdokumentáció,
tényérték= Akcióterületen megújított zöldterület nagysága tényérték= Akcióterületen létrejövő,
új 92
Mutató neve
Típusa
A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a hatás projekt által érintett akcióterületen Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont output hátrányos helyzetű emberek száma Akadálymentesített épületek száma output
Azbesztmentesített épületek output száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma output Fejlesztéssel közvetlenül érintett épületek, output építmények száma
Mértékegység
Bázisérték
Min. elvárt célérték
Célérték elérésének időpontja
Célérték az Célérték a 5 éves megval. Mutató kötelező Időszak forrása fenntartás végén végén műszaki leírás
%
-
75
Fenntartási időszak vége
fő
-
-
Projekt fizikai megvalósulása
75
Kedvezm. Adatszolg.
Közvélemény kutatás
-
-
tényérték= Akcióterületen fejlesztett létrejövő akadálymentes épületek száma -
db
1
-
Projekt fizikai 2 megvalósulása
2
db
-
-
Projekt fizikai megvalósulása
-
-
30
Kedvezm. Adatszolg.
3
Kedvezm. Adatszolg.
fő
-
-
db
0
-
Projekt fizikai 3 megvalósulása
zöldterület nagysága
75
Műszaki tervdokumentáció, műszaki leírás
Projekt fizikai 30 megvalósulása
Mutató mérésének módszere és gyakorisága
és
Civil „mini-projekt” résztvevőinek száma / jelenléti ív tényérték= fejlesztéssel érintett épületek, 93
Mutató neve
Típusa
Mértékegység
Bázisérték
Min. elvárt célérték
A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága
Célérték elérésének időpontja
Célérték az Célérték a 5 éves megval. Mutató kötelező Időszak forrása fenntartás végén végén
1 131,57
Műszaki tervdokumentáció,
1 300
Műszaki tervdokumentáció,
output
m2
0
-
Projekt fizikai 1 131,57 megvalósulása
Létrehozott munkavégzésre használt hasznos nettó alapterület nagysága output
m2
0
-
Projekt fizikai 1 300 megvalósulása
9 055
Műszaki tervdokumentáció,
-
-
Létrehozott közösségi nettó hasznos alapterület nagysága
eredmény
Beruházásba bevont output magántőke nagysága
m2
0
-
Projekt fizikai 9 055 megvalósulása
millió Ft
0
-
Fenntartási időszak vége
-
Mutató mérésének módszere és gyakorisága építmények száma tényérték= Akcióterületen létrejövő új épületek/építménye k nagysága tényérték= Akcióterületen munkavégzésre létrejövő terület nagysága tényérték= Akcióterületen létrehozott közösségi területek nagysága -
94
Piac kialakítása a Vásártéren A vásártér jelenleg elhanyagolt állapotú, beton, aszfalt és föld burkolt felületekből áll. A teljes burkolt felület elbontásra kerül, a meglévő csapadékvíz elvezető gerinchálózat megtartásával, de új víznyelő építésével. A téren lévő közvilágítási hálózat is átépítésre kerül. Fedett elárusító helyek létesülnek 420 m2 felületen. (A felszíni parkolók (20 db + 1 db mozgáskorlátozott) 321 m2-en a közösségi tér kialakításához kapcsolódóan épülnek meg) A tulajdonos Önkormányzat "piacfelügyelet" megépítését is megvalósítja a projektelemben. Ebben helyet kap a funkció működtetéséhez szükséges (akadálymentes) vizesblokk valamint a mobil elárusító helyek tárolására alkalmas raktárhelység és a Piacfelügyelet irodája. A jelenlegi vásártér terület a fejlesztést követően egy többfunkciós térré alakul át, melynek egyik fele gazdasági funkciót, másik fele közösségi térként városi funkciót fog betölteni. A piac a fejlesztés eredményeképpen magas színvonalon lesz képes ellátni feladatát, mely a vonzó kereskedelmi környezet hatására bevétel növekedést is generálhat. KÖLTSÉGBECSLÉS Megnevezés 1. Építmény közvetlen költségei 1.1 Közvetlen önköltség összesen 2.1 ÁFA vetítési alap 2.2 Áfa 3. A munka ára
27,00%
Anyagköltség Díjköltség 31 087 697 10 851 303 31 087 697 10 851 303 41 939 000 11 323 530 53 262 530
A jelenlegi vásártér érintett területe jelenleg szlömösödő, gondozatlan. A piac kialakítása a településképet esztétikusabbá, rendezettebbé mindez által önmagában is vonzóbbá teszi. Anyagválasztásában, felületképzésében szervesen illeszkedik a mellette kialakítandó közösségi térhez, ezzel szervesebben illeszkedve a központi városrész egységesülő arculatába. A tér ilyen módon való kialakítása során létrejön a városközpont szívében egy olyan esztétikus, jó hangulatot árasztó tér, ahol az emberek szívesen töltik idejüket. Komplex módon fejti ki a városra jótékony hatását. A
helyi gazdaságot élénkíti, mert a forgalmat generáló hatást, megfelelő szolgáltatások, termékek nyújtásával, a fizető képes kereslethez igazítva ki lehet használni. Ez profit formájában jelentkezik az üzemeltetőnél, bérbeadónál, önkormányzatnál. A kedvező üzleti feltételek új cégek megjelenését vonja maga után, munkahelyek jönnek létre, számottevő mértékben megnő a város lakosságmegtartó képessége. A fejlesztés káros-anyag kibocsátás növekedéssel nem jár. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja
Megvalósítást mérő indikátor
Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Megvalósítás tervezett kezdete
Piac kialakítása a vásártéren Püspökladány Város Önkormányzata Utca: Bocskai Házszám: Helyrajzi szám: 1618/20 Az ingatlan tulajdonosa Püspökladány Város Önkormányzata 1/1 arányban „Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek (ERFA) Cél: a kereskedelmi, gazdasági szereplők (célzottan KKV szektor) ösztönzése a várossal való szerves együttműködés és együttélés céljából a fenntarthatóságot szem előtt tartva. A beavatkozások eredményeként elsősorban bővül az igénybe vehető szolgáltatások köre, vagy a korábbiak magasabb minőségben válnak elérhetővé.” Gazdasági ERFA A helyi, elsősorban kiskereskedelmi gazdasági funkció erősítése,a kereslet és kínálat találkozási színterének kulturált, európai elvárásoknak megfelelő átalakításán keresztül. Megnevezés: a projekt MértékCélérték: révén megerősített egység: db. 1 funkciók száma Ld. fent (Részletesen ld. a Tervdokumentációban) Város és kistérség lakossága, vásárlók, kereskedők, vásártér közeli vállalkozások, turisták A jelenlegi vásártéren napjainkban is zajlanak "piaci események". Heti rendszerességgel, hetente 3 napon, a délelőtti órákban van "piac", aminek vonzása még a rossz infrastruktúrai körülmények ellenére is magas. Ha a jelenlegi kihasználtság növekedésével nem kalkulálunk is, szükségesnek ítélhető a beruházás, ám a rendezett körülmények megteremtése újabb vásárlók megjelenését hozhatja maga után, mely később a vásározó kereskedők számának növekedését is generálja. A területen jelenleg nem áll rendelkezésre sem a kötelezeőn biztosítandó Piacfelügyelet számára iroda helyiség és a terület nem rendelkezik sem akadálymentes vizesblokkal, sem a piaci funkciókat kiszolgáló raktárhelyiséggel. Év: 2014 Hó: 03. Nap
96
Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya (%) További források (Ft) Projekt előkészítés helyzete
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Év: 2014 52.576.730.- Ft 52.576.730.- Ft
Hó: 09.
Nap
52.576.730.- Ft 100% 0.- Ft 0% Építési engedélyes tervek rendelkezésre állnak, Engedély rendelkezésre áll Az utak építésének engedélyezési eljárása folyamatban van. Kiviteli tervek készítése Közbeszerzési eljárás lefolytatása kivitelező kiválasztására
Közösségi tér kialakítása a Vásártéren A vásártér jelenleg elhanyagolt állapotú, beton, aszfalt és föld burkolt felületekből áll. A teljes burkolt felület elbontásra kerül, a meglévő csapadékvíz elvezető gerinchálózat megtartásával, de új víznyelő építésével. A téren lévő közvilágítási hálózat is átépítésre kerül. A területen új díszburkolat, parkolók, és növényszigetek létesülnek. A felszíni parkolók (20 db + 1 db mozgáskorlátozott) 321 m2-en épülnek. A terület megközelítését biztosító utak, járdák, ill. burkolt közösségi terek nagysága 4800 m2 lesz. A téren növényszigetek létesülnek 457 m2 nagyságban. KÖLTSÉGBECSLÉS Megnevezés 1. Építmény közvetlen költségei 1.1 Közvetlen önköltség összesen 2.1 ÁFA vetítési alap 2.2 Áfa 3. A munka ára
27,00%
Anyagköltség Díjköltség 63 605 969 19 455 031 63 605 969 19 455 031 83 061 000 22 426 470 105 487 470
A kialakítandó tér "feladata" - azon kívül, hogy városi funkcióját betölti - a gazdaság élénkítése is, hiszen a térfalául meglévő kereskedelmi egységek látogatottabbak lesznek, és további - magánszféra általi - befektetéseket generál. A teret övező területen értékesítendő telkek kerültek kijelölésre,
97
melyek KKV-k számára fognak eladásra kerülni, kifejezetten kiskereskedelmi, szolgáltatói profilú gazdasági egységek építésére.
A helyi lakosság számára színvonalas pihenőpark és kikapcsolódási hely lesz kialakítva, amely helyet fog adni színvonalas köztéri rendezvényeknek is. Az igényes városközpont hozzájárul a helyi identitástudat fejlődéséhez is. Az élénkebb gyalogos forgalom növelni fogja a tér környékén lévő vállalkozások forgalmát.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja
Megvalósítást mérő indikátor Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Közösségi tér kialakítása a Vásártéren Püspökladány Város Önkormányzata Utca: Bocskai Házszám: - Helyrajzi szám: 1618/20 Az ingatlan tulajdonosa Püspökladány Város Önkormányzata 1/1 arányban Közterületek fejlesztése: Cél: Az élhető város- vagy városrészi központi területek megteremtése, a település épített környezete minőségének fejlesztése. Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, nyilvános illemhelyek építése, felújítása. Városi funkció ERFA Olyan közösségi terek kialakítása, melyek egyaránt szolgálnak formális és informális közösségi találkozók színhelyéül, lehetőséget nyújtanak a rekreáció, szabadidő eltöltését célzó tevékenységekre, növelik a lakosság „komfort érzetét”. Megnevezés: Új közösségi MértékCélérték: 1 funkciók betelepedése Egység: db. Ld. fent (Részletesen ld. a Tervdokumentációban) A város és kistérség lakossága, akik a tér funkcióit igénybe veszik, Megvalósuló rendezvények résztvevői, területen átjárók, Turisták A vásártér jelenleg erősen leromlott állapotú közterület, mely állapota miatt kevéssé vonzó terület a helyiek és az ide látogatók számára, pedig térszerkezetben elfoglalt helye predesztinálná erre. Kihasználtsága, vonzereje természetesen növekedne egy rehabilitációs beavatkozás következtében. A kialakítandó tér "feladata" - azon kívül, hogy városi funkcióját betölti - a gazdaság élénkítése is, hiszen a térfalául meglévő kereskedelmi egységek látogatottabbak lesznek, és további -
98
Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya (%) További források (Ft) Projekt előkészítés helyzete
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
magánszféra általi - befektetéseket generál. Év: 2014. Hó: 03. Nap Év: 2014. Hó: 09 Nap 106.173.270.-Ft 106.173.270.-Ft 106.173.270.-Ft 100% 0.-Ft 0% Építési engedélyes tervek rendelkezésre állnak, Engedély rendelkezésre áll Az utak építésének engedélyezési eljárása folyamatban van. Kiviteli tervek készítése Közbeszerzési eljárás lefolytatása kivitelező kiválasztására
Polgármesteri Hivatal felújítása A Polgármesteri Hivatal, Püspökladány Bocskai u. 2. sz. alatti, 1589 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el. Az épület két részből áll. A hivatal bővítéseként az 1970-es évek elején monolit vb. pillér- gerendaváz szerkezetű épületszárny épült. AZ Önkormányzat az utólag hozzáépített épületszárnyat épületenergetikai takarékosság szempontjainak figyelembe vételével szeretné felújítani. A felújítás keretében az épület homlokzatán utólagosan elhelyezett hőszigetelő réteg kerül felszerelésre, amelyen gördülőszemcsés homlokzati vékonyvakolat felületképzés fog történni. Az épület elavult fa szerkezetű nyílászárói kibontásra kerülnek, és helyettük új, ötkamrás, fokozott hőszigetelő tulajdonsággal rendelkező, műanyag nyílászárók kerülnek beépítésre. Az épület zárófödéme lapos tetős kivitelű, melyen szintén új hőszigetelés készül, továbbá PVC lemez vízszigetelés kerül elhelyezésre. Fenti munkálatok miatt szükséges lesz az épület bádogos szerkezeteinek cseréje is. KÖLTSÉGBECSLÉS Megnevezés 1. Építmény közvetlen költségei 1.1 Közvetlen önköltség összesen 2.1 ÁFA vetítési alap 2.2 Áfa 3. A munka ára
27,00%
Anyagköltség Díjköltség 49 018 174 12 481 826 49 018 174 12 481 826 61 500 000 16 605 000 78 105 000
A Központi városrész egyik legforgalmasabb közszolgáltatásokat nyújtó intézménye a polgármesteri hivatal épülete, az épülettömb egyik része egy század eleji épület melyhez, egy a 70-es években épített "modern" szárny tartozik. A tervezett beavatkozás az új szárnyon valósul meg, oly módon,
99
hogy illeszkedjék mindkét épületrész építészeti stílusjegyeihez, valamint az épülettömböt körül ölelő tér karakteréhez. A Városi feladatként nyújtandó közszféra funkciók a Járási Hivatal közigazgatási funkcióinak más épületben való elhelyezésének következtében - egy épületben, koncentráltan lesznek elérhetőek a hatóságok és a lakosság számára, ezzel fejlődik a hivatal hatékony feladatellátása. A közigazgatási funkciót ellátó épületek rekonstrukciója szükségszerű multi-funkcionalitás elérésének érdekében. Ezáltal megvalósulhat az ügyfélszolgálati modernizáció és átszervezéssel kialakítható a hivatali helységektől elkülönített ügyfélszolgálati tér, egy elektronikus ügyintézési pont, mely hosszú távon lakossági elégedettséget eredményez és az élhetőbb város kialakulását eredményezi. A szakmai munka megfelelő feltételeinek biztosítása az intézmény dolgozóinak elhivatottságát fogja növelni. Az épületben Polgármesteri Hivatal munkatársai dolgoznak. A régi épületrészben állandó helyet kapott a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ, valamint a Széchenyi Programiroda. Hetente tart itt ügyfélszolgálatot a NAV. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósítást mérő indikátor
Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Polgármesteri Hivatal felújítása Püspökladány Város Önkormányzata Utca: Bocskai Házszám: 2. Helyrajzi szám: 1589 Az ingatlan tulajdonosa Püspökladány Város Önkormányzata 1/1 arányban „Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések (ERFA): Cél: közszféra intézményi megjelenését, ügyfélbarát szolgáltató funkciójának erősítését támogató fejlesztések” Közszféra funkció ERFA A közszféra intézményi megjelenésének, ügyfélbarát szolgáltató funkciójának erősítése, funkciók koncentrálása Megnevezés: A fejlesztés Mértékegység: Célérték: 1 nyomán elérhető új db közfunkciók száma: Ld. fent (Részletesen ld. a Tervdokumentációban) Az épület közszolgáltatásait igénybe vevők: település és kistérség lakossága; az épületben működő közszolgáltatások munkatársai A közszféra funkciók jelentős része egy épületben lesz elérhető a hatóságok és a lakosság számára, ezzel fejlődik a hivatal hatékony feladatellátása. A közigazgatási funkciót
100
Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya (%) További források (Ft) Projekt előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
ellátó épületek rekonstrukciója szükségszerű a multifunkcionalitás elérésének érdekében és az energiahatékony üzemeltetés érdekében egyaránt Év: 2013 Hó: 10. Nap Év: 2014 Hó: 04. Nap 78.105.000.- Ft 78.105.000.- Ft 78.105.000.- Ft 100% 0.- Ft 0% Építési engedélyes szintű tervek rendelkezésre állnak, Engedélyezési eljárás nem szükséges Kiviteli terv készítése Közbeszerzési eljárás lefolytatása kivitelező kiválasztására
Feltáró sétány kialakítása a Művelődési Központ és a Rákóczi u. között A 3840/1 hrsz-ú ingatlanon található a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ, melyet a tervezés során adottságként kezeltünk. Ezen ingatlanról nyugati irányban helyezkedik el a 3840/2 hrsz-ú, jelenleg beépítetlen, üres telek, továbbá megvásárlásra kerül a 3837 hrsz-ú ingatlan. A fentebb megjelölt 3 ingatlanból a középen elhelyezkedő Művelődési Központ telkén tervezzük megvalósítani a szabadtéri színpadot, a tőle keleti és nyugati irányban elhelyezkedő telkeket pedig közlekedésfejlesztési beruházás céljára használnak. A szabadtéri színpad keleti irányból történő megközelítésére a 3837 hrsz-ú ingatlan egy részét meg kell vásárolni, közterületi útként kell ingatlan-nyilvántartásba venni, és azon gyalogos sétányt, parkosított növényekkel körbevett közlekedő területet kell létesíteni. A szabályozási terv értelmében, a Rákóczi út és a Művelődési ház területe között, egy feltáró út létesítése van tervezve, melyen gyalogos forgalom van tervezve, és a terület sétányként kerül kialakításra. Az elvégzendő munkálatok után, a kialakítandó szabadtéri színpad is megközelíthető lesz a Rákóczi út felől is. A humuszos termőréteg eltávolítását követően, talajjavító réteg és betonozott alépítmény kerül a sétány felületén elhelyezésre, melyen útszegély kövek közé rakott 6 cm vtg-ú beton térburkolat készül. A sétány burkolt felületét övező területen parkosított felület létesül, melyben a vízelvezetés, ill. a terület közvilágítási hálózathoz csatlakozott elektromos ellátó rendszere kerül elvezetésre. A köz-, és térvilágítás kandeláberekkel kerül kialakításra. A sétányon rögzített kivitelű kerti pad, hulladékgyűjtő elhelyezését terveztük. KÖLTSÉGBECSLÉS Megnevezés 1. Építmény közvetlen költségei
Anyagköltség 6 340 780
Díjköltség 1 659 220
101
1.1 Közvetlen önköltség összesen 2.1 ÁFA vetítési alap 2.2 Áfa 3. A munka ára
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósítást mérő indikátor
27,00%
6 340 780 1 659 220 8 000 000 2 160 000 10 160 000
Feltáró sétány kialakítása a Művelődési Központ és a Rákóczi u. között Püspökladány Város Utca: Rákóczi F u. Házszám: 5 Helyrajzi számok: 3835 Az ingatlan tulajdonosai magánszemélyek „Közterületek fejlesztése: Cél: Az élhető város- vagy városrészi központi területek megteremtése, a település épített környezete minőségének fejlesztése. Közlekedésbiztonság javítását, a fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló fejlesztések” Közlekedési fejlesztések: forgalomcsillapított övezetek, sétányok kialakítása Városi funkció ERFA Közlekedési beavatkozások: út, és járdahálózat minőségének fejlesztése Megnevezés: felújított, létrehozott Mértékegység: Célérték: közterületek nagysága m2 554
Tevékenység szakmai leírása
Ld. fent (Részletesen ld. a Tervdokumentációban)
Célcsoport bemutatása
A területen lakók, dolgozók, a Művelődési Központ és a Szabadtéri színház szolgáltatásait igénybe vevők, a településre látogatók. A művelődési Központ "udvarához" szorosan kapcsolódó terület beépítetlen, feltárásával a közlekedési kapcsolatok biztosíthatók. Év: 2014. Hó: 03 Nap Év: 2014. Hó: 09. Nap 10.160.000.-Ft 10.160.000.-Ft
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya (%) További források (Ft) Projekt előkészítés helyzete
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
10.160.000.-Ft 100% 0.-Ft 0% Építési engedélyes tervek rendelkezésre állnak, Engedélyezési eljárás folyamatban van, A tulajdonosokkal a tárgyalások megkezdődtek Terület kiszabályozása Tulajdonviszonyok rendezése - területvásárlás Tenderterv késztése Közbeszerzési eljárás lefolytatása kivitelező kiválasztására
102
Szabadtéri színház kialakítása a Művelődési Központ mögött Műszaki tartalom: A Püspökladány, Bajcsy Zs. u. 2/2. 3840/1 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el a Dorogi Márton Művelődési Ház, amely részben földszintes, részben pedig fsz + I. emeletes épület. A város igénye szerint a Művelődési ház hátsó kijáratánál lévő szabad és rendezetlen területet, valamint a környezetében lévő 3840/2 hrsz-ú Önkormányzati tulajdonú, és a 3837 hrsz-ú (jelenleg magán tulajdonban lévő) ingatlanok bevonásával egy szabadtéri színpadot kíván létesíteni. A színpad nézőtereként lépcsős kialakítású, falakkal körbevett terepépítményt tervezett, maga a színpadtér a Művelődési ház hátsó kijárata előtt kerül kialakításra, a színház környezetében pedig közlekedő terek, rakodófelületek, sétányok, parkosított terek alakulnak ki. A szabadtéri színpad nézőterének ülései telepített, fixen szereltek lesznek, a színpadtér állványszerkezete és technikai elemei szintén fixen telepítettek lesznek. A nézőtér kialakításánál figyelemmel kell lenni az esélyegyenlőség megteremtése érdekében az akadálymentes közlekedési területek kialakítására, ill. a nézőhelyek meghatározott részénél az akadálymentes használat lehetőségére. KÖLTSÉGBECSLÉS Megnevezés 1. Építmény közvetlen költségei 1.1 Közvetlen önköltség összesen 2.1 ÁFA vetítési alap 2.2 Áfa 3. A munka ára
27,00%
Anyagköltség Díjköltség 17 751 236 19 366 678 17 751 236 19 366 678 37 117 914 10 021 837 47 139 751
A bővítés eredményeként a korábbi szolgáltatás magasabb minőségben válik elérhetővé és a fejlesztés hatásaként a város élhetőbbé válik. A helyiek körében végzett véleménycserék során megfogalmazódott, hogy igény van a városi rendezvényekre, a színvonalas szórakozási lehetőségre, mely igényeknek a művelődési központ
103
környezetében létrejövő szabadtéri színház képesek megfelelni, így ez a fejlesztés elsősorban társadalmi szempontból indokolt. Hosszútávon a város lakosságának aktivitását eredményezi és a lakosságmegtartó-képesség javulásához vezet. A fejlesztés e mellett hozzájárul a vonzóbb településkép kialakulásához. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja
Megvalósítást mérő indikátor
Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya (%) További források (Ft) Projekt előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Szabadtéri színház kialakítása a Művelődési Központ mögött Püspökladány Város Önkormányzata Utca: Bajcsy-Zs. Házszám: 2/2 Helyrajzi szám: 3840/1 Az ingatlan tulajdonosa Püspökladány Város Önkormányzata 1/1 arányban „Közösségi funkciókat erősítő tevékenységek: Cél: A helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése” Közösségi funkció ERFA Közösségi funkció erősítése, bővítése, mely hozzájárul a helyi és a vonzáskörzetben élő lakosság számára megfelelő szintű kulturális szolgáltatások kialakulásához, helyet adva a civil kezdeményezéseknek, önszerveződő csoportoknak is. Megnevezés: Újonnan Mértékegység: Célérték: 1 kialakított közösségi db szolgáltatások száma Ld. fent (Részletesen ld. a Tervdokumentációban) A település és kistérség lakossága, a Művelődési Központ és Könyvtár szolgáltatásait igénybe vevők; Rendezvényeken résztvevő turisták A művelődési központ látogatottsága és kapacitáskihasználása is folyamatosan emelkedik. A fejlesztés újabb szolgáltatásbővülést, hosszú távon pedig az élhetőbb város kialakulását és a lakosság megtartó képesség fejlődését eredményezheti. Év: 2014. Hó: 03. Nap Év: 2014. Hó: 08. Nap 47 139 751.-Ft 47 139 751.-Ft 47 139 751.-Ft 100% 0.-Ft 0% Építési engedélyes szintű tervek rendelkezésre állnak, Engedély nem szükséges Tendertervek készítése Közbeszerzési eljárás lefolytatása kivitelező kiválasztására
104
Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ környezetében A Művelődési Központ környezetében lévő közlekedésfejlesztés során új rendezett burkolt, parkosított köztér létesül 35 db felszíni személygépkocsi parkolóval. továbbá ezen a területen létesül 1 db mozgáskorlátozottak számára használható parkoló. A területen lévő felszíni építmények és meglévő burkolatok elbontásra kerülnek, a közelmúltban megépített buszváró járdasziget kivételével. A tér teljes felülete fásított zöld területként és egyéb közösségi rendezvények megtartására szolgáló szabadidős rendezvényterületként fog működni, melyhez közvetlen fog csatlakozni a Művelődési Központhoz tartozó szabadtéri színpad.
KÖLTSÉGBECSLÉS Megnevezés 1. Építmény közvetlen költségei 1.1 Közvetlen önköltség összesen 2.1 ÁFA vetítési alap 2.2 Áfa 3. A munka ára
27,00%
Anyagköltség Díjköltség 25 447 494 16 627 506 25 447 494 16 627 506 42 075 000 11 360 250 53 435 250
A teljes terület csapadékvíz elvezetése és köztéri világítása is meg lesz oldva. A kivitelezés során 1190 m2 útfelület épül, 167 m2 járdafelület, 491 m2 parkoló., ill. a körülötte lévő járdák, zöldterületi szigetek, valamint térburkolatok nagysága 921 m2 lesz. A projektelem szorosan kapcsolódik a Művelődési Ház felújítása, szabadtéri színpad építése projektelemhez.
105
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósítást mérő indikátor
Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya (%) További források (Ft) Projekt előkészítés helyzete
Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ környezetében Püspökladány Város Önkormányzata Utca: Bajcsy-Zs. Házszám: 3840/2 hrsz. Helyrajzi szám: 3840/2 Az ingatlan tulajdonosa Püspökladány Város Önkormányzata 1/1 arányban „Közterületek fejlesztése: Cél: Az élhető város- vagy városrészi központi területek megteremtése, a település épített környezete minőségének fejlesztése. Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása. Közlekedési fejlesztések: - Gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása;.” Városi funkció ERFA közlekedés fejlesztése, út, járda felújítása, zöldfelület növelése Megnevezés: Felújított, Mértékegység: Célérték: 245 létrehozott vonalas fm infrastruktúra nagysága Ld. fent (Részletesen ld. a Tervdokumentációban) A település lakossága, a Művelődési Központ szolgáltatásait igénybe vevők, Rendezvényeken résztvevők, turisták, területen áthaladók A művelődési központ látogatottsága, kapacitáskihasználása is folyamatosan emelkedik. Ha a jelenlegi kihasználtság növekedésével nem is kalkulálunk, akkor is szükségesnek ítélhető a beruházás, mert szorosan kapcsolódik a Szabadtéri színház kialakításához és a terület egyéb funkcióinak elérhetőségéhez egyaránt, továbbá a rendezett körülmények megteremtése újabb civil kezdeményezéseket vonhat maga után, mely szolgáltatásbővülést, hosszú távon pedig az élhetőbb város kialakulását és a lakosság megtartó képesség fejlődését eredményezheti. Év: 2014. Hó: 03. Nap Év: 2014. Hó: 09. Nap 53 435 250.-Ft 53 435 250.-Ft 53 435 250.-Ft 100% 0.-Ft 0% Építési engedélyes tervek rendelkezésre állnak,
106
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Engedély rendelkezésre áll, meghosszabbítása szükséges lesz. Tendertervek készítése Közbeszerzési eljárás lefolytatása kivitelező kiválasztására
„Soft” elemek: a) Kistérségi hatókörű rendezvények megtartása a megújult akcióterületen A pályázó összeállított egy 6 elemből álló listát, amely a fejlesztett akcióterületen megvalósítandó rendezvényeket, rendezvénysorozatokat tartalmaz. Ezen rendezvények, társadalmi megmozdulások hozzájárulnak a város kistérségi központi funkcióinak erősítéséhez, a turisztikai termékek körének bővüléséhez, ezáltal növelik a város vonzerejét. A közösségépítést és a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják, hozzájárulnak a társadalmi kohézió erősítéséhez, a helyiek identitástudatának fejlődéséhez. A társadalmi kohézió javulásával, ugyanakkor növekszik a település és a térség lakosságmegtartó ereje is.
I. Sárréti Életmódnap Időpont: Projektidőszak Időtartam: 10 óra
Helyszín: Polgármesteri Hivatal előtti tér
Megvalósító: Püspökladány Város Önkormányzata Célcsoport: óvodástól a felnőtt (nyugdíjas) korosztályig, a Sárréti Kistérségből Szakmai tartalom: Az életmód kereteit jelentős mértékben meghatározzák a kulturális hálózat, társadalmi, települési, ökológiai viszonyok. Ezen tényezők szinergiájára hívja fel a figyelmet ez a rendezvény. A program teljes egésze egy külső szolgáltató bevonásával, várhatóan 600 – 800 fő részvételével, teljes anyag, eszköz és egyéb szükséges feltételek biztosítása, valamint a hirdetés megjelenítetése mellett fog megvalósulni. A rendezvény elemei: • „Mozdulj!”: közös játékos torna az egészséges életmód jegyében /óvodás kortól nyugdíjas korosztályig./ Rubint Réka fitness programja • „Hogyan élhetünk harmóniában a természettel”- a táplálkozás szerepe az egészségmegőrzésében /Dr. Lente Péter előadása/ • Rózsa Péter biogazda előadása • A szem a lélek tükre: személyes szaktanácsadás egyénenként szakember bevonásával • Egészségbusz gyerekeknek (szűrések) • Homeopátiás készítmények használata a hétköznapokban (orvoslás, szépségápolás, stb.)
107
• Termékbemutató és egészségügyi szűrés (egészséges életmódot szolgáló termékek bemutatója). Ezen a napon ingyenesen lehet igénybe venni különböző szűréseket, méréseket - csontritkulás, szemészet, vércukor-, vérnyomásmérést, mozgásállapot- és általános egészségi állapot felmérést, személyre szóló tanácsadást. • Táplálkozási tanácsadás receptekkel, ételbemutatóval, kóstolóval egybekötve. • Bio standok: Bemutatkoznak a Püspökladányi és a Sárréti Kistérség településeinek Életmód klubjai, Kertbarát Körei, méhész egyesületei, kertészei • Reform konyha (ételkóstoló, receptcsere): Friss tavaszi alapanyagokból készült ételek- a legnépszerűbb receptek később képes kiadvány formájában kiadhatók. Az ételek elkészítése során életmód és ételkészítési tippeket, tanácsokat kapnak a résztvevők. A rendezvényen lehetőség lesz ételkóstolóra. Hasznosítható a Start-munka mintaprogramon belül a mezőgazdasági ágazatban termesztett konyhakerti zöldségek. Indoklás: Az Életmódnap célja: a rohanó, stresszel teli világunkban egy kis odafigyelés, és útmutatás mellett az egészséges, tudatos és boldog jövő elősegítése mindenki számára, valamint a család, mint érték képviselete mai, modern társadalmunkban. A rendezvény hozzájárulhat az egészségtudatos magatartás kialakításához, valamint az ehhez szükséges segítségnyújtás, támogatás, és hiteles információk átadásához minden korosztályban. Kapcsolódás a városfejlesztési projekthez: Az élhető, egészséges lakókörnyezet kialakítása. A sport, az egészséges életmód népszerűsítésének közösségformáló erejét felhasználva a lakosság minél szélesebb rétegének bekapcsolása a város életébe. A város kulturális funkcióinak bővítése.
Mesekövet (programsorozat) Időpont: Projektidőszak 4 egymást követő hétvégi alkalom Időtartam: 4 x 2,5 óra
Helyszín: Főtér
Megvalósító: Püspökladány Város Önkormányzat Célcsoport: óvodás, általános iskolai korosztály Szakmai tartalom: Gyermekkönyvtárunk olvasásnépszerűsítő tevékenysége megnyilvánulási formájaként mesefelolvasásra várjuk a gyerekeket az olvasóvá nevelés jegyében. A kortárs magyar meseírók által megszólaló mesékkel az élményközpontú olvasás elősegítésére törekszünk. A mesével való szoros kapcsolat elmélyítését különböző csatornákon és művészeti formákkal, alkalmanként más-más közvetítési móddal - egyéni, szerzői felolvasással (Máté Angi), egyéni interaktív előadással (Csernik Szende), bábjátékkal (Aranyszamár bábszínház), zenés (Levente Péter) kívánjuk elősegíteni.
108
A program teljes egésze egy külső szolgáltató bevonásával, várhatóan 600 – 800 fő részvételével, teljes anyag, eszköz és egyéb szükséges feltételek biztosítása, valamint a hirdetés megjelenítetése mellett fog megvalósulni. Indoklás: Közösségformáló, a szabadidő hasznos eltöltését célzó rendezvény az olvasásnépszerűsítés jegyében
Kapcsolódás a városfejlesztési projekthez: A Városközpont rekonstrukciójához kapcsolódó projektelem, amely az adott helyszín minél szélesebb körű és sokoldalú kihasználását célozza meg.
Gyermeknap Időpont: projektidőszak Időtartam: 10 óra
Helyszín: Főtér
Megvalósító: Püspökladány Város Önkormányzata Célcsoport: járási gyermek és ifjúsági korosztály Szakmai tartalom: A járásban működő drámapedagógiai csoportok, színjátszók bemutatkozása mellett egész napos játékos-szórakoztató rendezvénnyel a gyermek és ifjúsági korosztály számára értékes szabadidős programokat biztosítani. A nap folyamán előadások mellett a résztvevők részesei lehetnek egy interaktív zenés előadásnak, majd kipróbálhatják a népi kézművesség egyes elemeit, mint a fafaragást, nemezelést, kosárfonást és korongozást. A program teljes egésze egy külső szolgáltató bevonásával, várhatóan 300 – 400 fő részvételével, teljes anyag, eszköz és egyéb szükséges feltételek biztosítása, valamint a hirdetés megjelenítetése mellett fog megvalósulni. Indoklás: A gyermek és ifjúsági célcsoport ezen a napon bemutathatja tehetséges színjátszó és drámapedagógiai csoportjának munkáját s a nap folyamán segítséget kaphatnak tovább lépésükhöz szükséges tanácsokkal. A bemutatkozáson túl számos ingyenesen látogatható kézműves foglalkozás során kipróbálhatják a rég elfeledett mesterségeket, így is növelve identitásukat. Kapcsolódás a városfejlesztési projekthez: A helyi adottságok kihasználása a szabadidő hasznos eltöltése a város kulturális életének egy új színfoltja. A járási települések csoportjai a járási székhelyen való együtt munkálkodása.
109
„Ízlések és falatok” Könyvforgatag Időpont: projektidőszak Időtartam: 5 óra
Helyszín: Főtér
Megvalósító: Püspökladány Város Önkormányzata Célcsoport: A) az Észak-alföldi régió gyermek korosztály (kisgyermek, óvodás, általános iskolás) és szüleik, B) felnőtt korosztály Szakmai tartalom: A) Gyermekkönyvtárunk olvasásnépszerűsítő tevékenységének keretében új, a gyermekek olvasóvá nevelését, a könyv és az olvasás minél szélesebb körben való megszerettetését, valamint az irántuk való igény felkeltését célzó rendezvényt szervez. Olvasásnépszerűsítő programunk keretében az élményközpontú irodalom elősegítésére forgószínpadszerű kerekasztal-beszélgetést szervezünk a kortárs magyar gyermekirodalmi szerzőkkel (pl. Bartos Erika, Víg Balázs, Berg Judit), lehetőséget teremtve személyes találkozásra, alkotásaikról való beszélgetésre, dedikálásra. A program kísérőrendezvénye a Bartos Erika verseit megzenésítő „Kiskalász” gyermekzenekar előadása. B) Hasonló szervezési elvet követve a rendezvény 2. napján a felnőtt lakosság számára kínálunk kortárs magyar írókkal (Schäffer Erzsébet, Kepes András, Borbás Mária) való személyes találkozási lehetőséget, irodalmi találkozót. További rendezvényelemként a „Ladányi fakanál” elnevezésű, helyi jellegzetes tájételeket ismertető könyv bemutatója és az abban szereplő receptek elkészítése és kóstolója. A program teljes egésze egy külső szolgáltató bevonásával, várhatóan 1.000 – 1.200 fő részvételével, teljes anyag, eszköz és egyéb szükséges feltételek biztosítása, valamint a hirdetés megjelenítetése mellett fog megvalósulni. Indoklás: Közösségformáló, a szabadidő hasznos eltöltését célzó rendezvényünk az olvasásnépszerűsítés iránti széleskörű társadalmi igényt kívánja kielégíteni, melynek szövegértést fejlesztő, olvasási-, beszéd- és kommunikációs képességjavító, fejlesztő jellege mellett szókincs-, személyiségfejlesztésre, önismeretre és önbizalmuk fejlesztésére irányuló kihatásai is vannak. Kapcsolódás a városfejlesztési projekthez: Városközpont rekonstrukciójához kapcsolódó projektelem.
110
Pajtaszínházi Napok Időpont: projektidőszak Időtartam: 3 egymást követő nap x 14.00 -24.00
Helyszín: Szabadtéri színház területe
Megvalósító: Püspökladány Város Önkormányzata Célcsoport: minden korosztály és minden színházi műfaj iránt érdeklődő közönség az ország minden területéről Szakmai tartalom: A közösségi szabadtéri színtéren felállított könnyűszerkezetes, jellegében múltidéző, természetes alapanyagokból épült (fa, szalma) Pajtában sokszínű színházi előadások megrendezése. A programsorozat teljes egésze egy külső szolgáltató bevonásával, várhatóan 1.200 – 1.500 fő részvételével, teljes anyag, eszköz és egyéb szükséges feltételek biztosítása, valamint a hirdetés megjelenítetése mellett fog megvalósulni. A programsorozat egyes napjainak műsorszerkezete: 1. nap 14.00 – 24.00 óráig: Diákszínjátszók találkozója- 5 meghívásos alapon felkért amatőr művészeti csoport bemutatkozó előadása , illetve a helyi drámakör műsora Kísérő programként a Pajtaszínházon kívül, két beállás között helyi ifjúsági közösségeink (capueira csoport, artista csoportunk, énekstúdió, gitár együttes, meghívott gólyalábasok) bemutatkozásai. 2. nap Színházi előadások a Mandala Dalszínház előadásaiban : 10.00 órától gyermekeknek zenés meseelőadás pl. "Négyszögletű kerekerdő" 16.00 órától Ifjúsági előadás (musical) pl. "Valahol Európában" 21.00 órától Felnőtteknek komédia: pl. "Páratlan páros" 3. nap Színházi előadások meghívott vendégszínházak közreműködésével 10.00 órától Bábjáték gyermekeknek 16.00 órától Ifjúsági előadás pl. "Légy jó mindhalálig" 21.00 órától Operett: pl. "Marica grófnő"
111
Indoklás: Településünkön kevés a színházi előadások száma, e háromnapos rendezvénnyel szeretnénk újjászervezni és megélénkíteni a színházi életet. A közösségfejlesztés mellett célunk a kulturált, igényes művelődés biztosítása, hagyomány teremtése és a Diákszínjátszó csoportokkal való kapcsolatépítés. Hasonló érdeklődésű, értékes színpadi munkát végző fiatalok egymásra találási lehetőségének biztosítása. Kapcsolódás a városfejlesztési projekthez: A Szabadtéri Színház kialakításához kapcsolódó projektelem, amely az akcióterület kulturális kínálatának bővítése mellett az adott helyszín minél szélesebb körű és sokoldalú kihasználását és ismertté tételét célozza meg.
Szilvaünnep Időpont: projektidőszak Időtartam: 10 óra
Helyszínek: megújult Vásártér, Szabadtéri színház
Megvalósító: Püspökladány Város Önkormányzata Célcsoport: a helyi lakosság minden korosztálya Szakmai tartalom: A gyümölcséréssel kapcsolatos népszokások alapján a helyi lakosság aktív bevonásával a szilva felhasználása minél szélesebb körű formájának megismertetése, bemutatása az alábbi módon: A. szilvapálinka kóstoló, B. szilvalekvár főzés üstben és kóstolás, C. aszalás, D. gyümölcssajtolás, E. cibere főzése üstben, F. sütemények készítése és kóstolása, G. szilvás gombóc evő verseny, H. szilva fajta bemutató, kertészeti tanácsadás, I. szilvafeldolgozással kapcsolatos gépek bemutatója (technikatörténeti kiállítás) (aszalógép, pálinkafőzőüst, stb.) Szórakoztató elemek a nap folyamán: - „Szól a nóta” - helyi amatőr művészeti csoportok műsora, - „Szilvásgombóc” címmel musical válogatás a helyi énekstúdió előadásában - gyermek kézműves programok, játszóház - Élő koncert: MAGNA Cum Laude A program teljes egésze egy külső szolgáltató bevonásával, várhatóan 800 – 1.000 fő részvételével, teljes anyag, eszköz és egyéb szükséges feltételek biztosítása, valamint a hirdetés megjelenítetése mellett fog megvalósulni.
112
Indoklás: Közösségépítés, melynek keretében a helyi közösség, a lakosság közelebb kerül egymáshoz az egyes nagyrendezvények alkalmával. A Szilvaünnep számos résztvevő közreműködésével valósul meg. A szilva a térség jellegzetes gyümölcse, hasznosításának számos módját ismerték már nagyanyáink is. A mai nemzedék számára igyekszünk ezt a tudást átörökíteni, illetve feleleveníteni. Kapcsolódás a városfejlesztési projekthez: A Vásártér rekonstrukciójához és a szabadtéri színház kialakításához kapcsolódó projektelem, amely az adott helyszínek minél szélesebb körű és sokoldalú kihasználását célozza meg.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósítást mérő indikátor
Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya (%)
Kistérségi hatókörű rendezvények megtartása a megújult akcióterületen Püspökladány Város Önkormányzata Utca: Bocskai Házszám: 2 Helyrajzi szám: 1589 Az ingatlan tulajdonosa Püspökladány Város Önkormányzata 1/1 arányban „Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek: Cél: helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és helyi foglalkoztatást megvalósító tevékenységek” Közösségi, városi funkciót erősítő „Soft” elemek ESZA Helyi identitást és közösségformálást elősegítő kulturális programok, programsorozatok megvalósítása. Megnevezés Mértékegység Célérték Rendezvények / db. 6 rendezvény sorozatok száma Ld. fent Kulturális intézmények, Civil szervezetek, helyi és kistérségi lakosság, turisták A városvezetésnek és a helyi, illetve betelepülő vállalkozásoknak közös célja, hogy a helyi identitástudat fejlődésével ösztönözzék a fiatalokat a helyben maradásra, ezáltal is biztosítva a város életrevalóságát és a munkaerő biztosítását. A célhierarchia által kitűzött célok a fiatal munkaképes korosztály támogatása nélkül nem megvalósíthatók, ezért Püspökladány esetében kardinális kérdés a fiatalok megtartása. Év 2013 Hó: 10. Nap Év 2014 Hó: 10. Nap 11.430.000.- Ft 11.430.000.- Ft 11.430.000.- Ft 100%
113
Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya (%) További források (Ft) Projekt előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
0.- Ft 0% Előzetes feladat-meghatározás közbeszerzés
„Soft” elemek b) Mini projektek megvalósítása Programalap (Közvetett támogatás) létrehozásával A városvezetés un. programalap létrehozását határozta el a projekt keretében. A programalap célja, hogy lehetőséget teremtsen a településen releváns civil szereplők számára arra, hogy a városfejlesztési törekvéseket szinergikusan erősítő mini-projektjeiket megvalósítsák. Ez a lakossági aktivitás, motiváltság és sokszínűség megteremtése érdekében éppúgy fontos, mint a helyi civil társadalom megerősítése szempontjából. A programalapból finanszírozott közvetett támogatás pályázati eljárás során lesz megítélve a pályázó civil szervezetek számára. A végrehajtáshoz 3 tagú munkaszervezet működésének biztosítása is a projektelem költségvetésének része (a belső korlátok megtartása mellett). Munkaszervezet Működési költsége (Bér, Bérjárulék, Anyagktg, Hirdetés): 1 854.200.-Ft Közvetett támogatásként kipályázható: 17.195.800.-Ft Mindösszesen: 19.050.000.-Ft A Programalap pályázati csomagja, végrehajtási kézikönyve az Akcióterületi Terv mellékletét képezi.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja
Megvalósítást mérő indikátor
Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
„Soft” projektek megvalósítása Programalap (Közvetett támogatás) létrehozásával Püspökladány Város Önkormányzata Utca: Bocskai Házszám: 2 Helyrajzi szám: 1589 Az ingatlan tulajdonosa Püspökladány Város Önkormányzata 1/1 arányban „Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek: Cél: helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és helyi foglalkoztatást megvalósító tevékenységek” Közösségi, városi funkciókat erősítő „Soft” elem ESZA Helyi identitást és közösségformálást elősegítő kulturális programok, programsorozatok megvalósítása Civil szféra bevonásával Megnevezés Mértékegység Célérték Rendezvények / db. nincs adat rendezvény sorozatok száma Ld. fent Kulturális intézmények, Civil szervezetek, helyi és kistérségi lakosság, turisták A városvezetés un. programalap létrehozását határozta el a projekt keretében. A programalap célja, hogy lehetőséget teremtsen a településen releváns civil
114
Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya (%) További források (Ft) Projekt előkészítés helyzete
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
szereplők számára arra, hogy a városfejlesztési törekvéseket szinergikusan erősítő mini-projektjeiket megvalósítsák. Ez a lakossági aktivitás, motiváltság és sokszínűség megteremtése érdekében éppúgy fontos, mint a helyi civil társadalom megerősítése szempontjából. Év 2013 Hó: 10. Nap Év 2014 Hó: 10. Nap 19.050.000.- Ft 19.050.000.- Ft 19.050.000.- Ft 100% 0.- Ft 0% Programalap pályázati csomag tervezete, munkaszervezete és költségvetési terve rendelkezésre áll Közvetett támogatás Pályázati megvalósítása
Eredmények szintjén a következőket várjuk el a „soft” programelemektől: ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊
javuljon az akcióterület és a környező városrész történelmi, kulturális és építészeti értékeinek ismertsége az akcióterület lakosai körében; a város - és ezen belül kiemelten az akcióterület – lakossága környezettudatosabb legyen; a város - és ezen belül kiemelten az akcióterület - lakossága egészségtudatosabb legyen; a város - és ezen belül kiemelten az akcióterület - lakosai elfogadóbbak, megértőbbek legyenek egymás iránt; növekedjék az akcióterületen meglévő kulturális kínálat és annak kereslete; növekedjék az akcióterületet megtekintő és valamely, az akcióterülethez köthető élménnyel rendelkező turisták száma.
3.5 Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán Az akcióterületi stratégia vonatkozó célkitűzései: • Gazdasági fejlődés orientálása • Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A magánszféra beruházásai a gazdasági fejlődés orientálása szegmensben lesz a legjelentősebb.
115
Egyrészt a 1618/20 hrsz-ú Vásártéren kialakítandó piac és közösségi tér térfalán elhelyezkedő jelenleg is meglévő KKV-k egységei tervezik vállalkozásaikat tovább fejleszteni bővítéssel, új építéssel. (1618/14; 1618/15; 1618/16 helyrajzi számokon bővítés, új építés valósul meg). Másrészt komoly befektetői szándékok vannak jelen ezen a területen új kereskedelmi egységek – üzletek, szolgáltatások – építésére, kialakítására. A 1632 helyrajzi számon egy 10 egységből álló „szolgáltató ház” – üzletsor építése van tervben. A beruházás „gazdája” magánbefektető. A 1618/11; 1618/12; 1618/13 és helyrajzi számokat az Önkormányzat lehetséges építési területként alakított ki és értékesíteni fog kiskereskedelmi egységek megépítése céljából. A területek kereskedelmi/szolgáltatói hasznosítására máris komoly befektetői szándékok vannak. 1618/17; 1618/18; 1618/19 területek már eladásra kerültek. A 1618/17-es hrsz-en lévő ingatlanon létrehozandó Papír-írószer bolt építési engedéllyel rendelkezik. A 1618/9 es területen étkezde került kialakításra, használatbavételi engedélyének kiadása folyamatban van Ezen beruházásoknak - az Önkormányzat fejlesztései nyomán történő – megvalósulásával olyan multifunkciós tér jön létre a város központjában, mely komplex módon járulhat hozzá az akcióterület, az IVS és a Településfejlesztési koncepció fejlesztési céljainak megvalósulásához.
116
Cél az, hogy a fejlesztett tartalom versenyképes alternatívát kínáljon a bevásárlóközpontokkal szemben, és a terület nem csak térbeli, de időbeli kihasználtságát is optimalizálja, azaz a hét napjain egyenletesebb kihasználtság mutatkozzon. Amennyiben a többletfunkciók a holtidőszakban is megfelelő látogatottságot tudnak vonzani, úgy a hagyományos kiskereskedelmi, értékesítési funkcióknak is érdemes lesz meghosszabbított nyitva tartási időt kialakítaniuk. A Vásártér területének több funkciós revitalizációja tehát a kistérség fejlődésére is pozitívan hathat, erősíti az akcióterület központi funkcióját.
3.6 A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen 1. Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ bővítése Műszaki tartalom: A Püspökladány, Bajcsy Zs. u. 2/2. 3840/1 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el a Dorogi Márton Művelődési Ház, amely részben földszintes, részben pedig fsz + I. emeletes épület. Az épület földszintes részére új emelet fog épülni, amely a Könyvtár fölötti részt fogja elfoglalni. Az emeletráépítés és a bővítés következtében többcélú foglalkoztató tér fog létesülni, hozzá tartozó közlekedőkkel, raktárakkal, ill. gyülekezőtérrel. Ezen terület a
117
színházterem kiszolgálását, ill. megközelítését is biztosítja. Az épület Bajcsy Zs. utca felőli bejáraton át épülő új rámpán keresztül mozgáskorlátozottak számára is megközelíthető lesz, és az új lépcsőházban akadálymentes lift létesül, melynek következtében az épület új ráépített részének teljes akadálymentesítése is megoldódik. A ráépítés következtében 650 m2 bruttó alapterületű új épületállomány létesül, melyen belül 251 m2 közösségi tér, 151 m2 zsibongó, 19 m2 tetőterasz, 2x49 m2 nettó alapterületű lépcsőház, 101 m2 alapterületű egyéb helyiség épül. A belső átalakítás is szükséges lesz az épületcsatlakozás miatt, mintegy 54 m2 területen. Az épületrész külső felújítása is elengedhetetlen lesz, amely részben a korábban elkészített utólagos hőszigetelések újraépítéséből, ill. az épület festéséből fog állni. Az épület teljes külső felülete mintegy 1140 m2. A bővítés eredményeként a korábbi szolgáltatás magasabb minőségben válik elérhetővé és a fejlesztés hatásaként a város élhetőbbé válik. A helyiek körében végzett véleménycserék során megfogalmazódott, hogy igény van a fiatalok számára színvonalas szórakozási lehetőségre, mely igényeknek a bővített művelődési központ és a környezetében létrejövő szabadtéri színpad képesek megfelelni, így ez a fejlesztés elsősorban társadalmi szempontból indokolt. Hosszútávon a város lakosságának aktivitását eredményezi és a lakosságmegtartó-képesség javulásához vezet. A fejlesztés e mellett hozzájárul a vonzóbb településkép kialakulásához. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja
Megvalósítást mérő indikátor
Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ bővítése Püspökladány Város Önkormányzata Utca: Bajcsy-Zs. Házszám: 2/2 Helyrajzi szám: 3840/1 Az ingatlan tulajdonosa Püspökladány Város Önkormányzata 1/1 arányban „Közösségi funkciókat erősítő tevékenységek: Cél: A helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése” Közösségi funkció ERFA Közösségi funkció erősítése, bővítése, mely hozzájárul a helyi és a vonzáskörzetben élő lakosság számára megfelelő szintű kulturális szolgáltatások kialakulásához, helyet adva a civil kezdeményezéseknek, önszerveződő csoportoknak is. Megnevezés: Újonnan Mértékegység: Célérték: 3 kialakított közösségi db szolgáltatások száma
118
Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása
Ld. fent A település és kistérség lakossága, a Művelődési Központ és Könyvtár szolgáltatásait igénybe vevők; Rendezvényeken résztvevő turisták A művelődési központ látogatottsága 44%-ost növekedést ért el az elmúlt 5 év viszonylatában, mellyel párhuzamosan az intézmény kapacitáskiahsználása is folyamatosan emelkedik. Ha a jelenlegi kihasználtság növekedésével nem is kalkulálunk,akkor is szükségesnek ítélhető a beruházás, mert a rendezett körülmények megteremtése újabb civil kezdeményezéseket vonhat maga után, mely szolgáltatásbővülést, hosszú távon pedig az élhetőbb város kialakulását és a lakosság megtartó képesség fejlődését eredményezheti. Év: 2015. Hó: 10. Nap Év: 2016. Hó: 06. Nap 262 411 113.- Ft 262 411 113.- Ft 223 049 446.- Ft
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya (%) További források (Ft) Projekt előkészítés helyzete
85% 0.- Ft 0% Építési engedélyes tervek rendelkezésre állnak Jogerős építési engedély rendelkezésre áll Közbeszerzési eljárás lefolytatása kivitelező kiválasztására
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
2. Belterületi kerékpárút fejlesztése A kerékpárút a Damjanich - Bocskai utcai lámpás csomóponttól indul. A nyugati oldalában halad a Damjanich – Kálvin kereszteződésig. Innen a Kálvin utca páros oldalán a Bíróság épületéig tart. Kálvin téren a régi lányiskola előtt haladva a kerékpárút leköt a Gábor Áron utcáig. Készül még a biztonságos közlekedést biztosító jelzőtábla rendszer, korlátok és útburkolati jelek. A nyomvonal mentén kerékpár támaszok kerülnek kihelyezésre, főleg közintézmények és vásárlóhelyek elé. A kerékpárút 688 méter. Célkitűzés Az épület/építmény elhelyezkedése, jelenlegi funkciója Az épület/építmény fejlesztés utáni funkciója Az épület/építmény állapota/állaga A fejlesztés típusa Elvégzendő beavatkozások Megvalósítás tervezett ideje
Balesetmentes kerékpáros közlekedés biztosítása Damjanich utca, Kálvin János utca, közút Önálló kerékpárút Zöld mezős Közterületek fejlesztése Önálló kerékpárút kiépítése 2013 119
Megvalósítás tervezett 19 hónap időtartama A fejlesztés költségigénye 212.675 eFt Kapcsolódás a célrendszerhez
Kistérségi/járási központhoz méltó belváros Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése
A fejlesztés prioritása
1.
3. Püspökladány, Déli városrész bekapcsolása a város gyűjtő út hálózatába A Püspökladány Damjanich és Kálvin János utcákon a meglévő út burkolat megerősítése fog elkészülni. A gyűjtőút burkolata 6 m szélességű, a Damjanich u 266 m, a Kálvin János utca 427 méter hosszban kerül felújításra. Célkitűzés Az épület/építmény elhelyezkedése, jelenlegi funkciója Az épület/építmény fejlesztés utáni funkciója Az épület/építmény állapota/állaga A fejlesztés típusa Elvégzendő beavatkozások
Gyűjtőút hálózat fejlesztése Damjanich utca, Kálvin János utca, közút gyűjtőút Meglévő út felújítása, gyűjtőúttá fejlesztése Közterületek fejlesztése Kálvin János utca és Damjanich utca gyűjtőútként történő felújítása 2013
Megvalósítás tervezett ideje Megvalósítás tervezett 14 hónap időtartama A fejlesztés költségigénye 391.348 eFt Kapcsolódás a célrendszerhez
Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A gazdasági és kulturális fejlődés orientálása Turizmusra csábító városközpont A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése
A fejlesztés prioritása
1.
4. Karacs Ferenc rézmetsző, térképkészítő szobrának felállítása A szobor a Karacs Ferenc Gimnázium főépületének a Gagarin utca és Bajcsy-Zsilinszky utca levágott sarokszögletébe kerül felállításra. 5/4-es életnagyságú szobor, anyaga öntött bronz, tállyai andezit, a teljes magassága 220 cm. Célkitűzés Helyi identitás növelése Az épület/építmény Gagarin utca – Bajcsy-Zsilinszky utca sarok, Gagarin utca 2. elhelyezkedése, jelenlegi szám alatti Gimnázium ingatlana
120
funkciója Az épület/építmény fejlesztés utáni funkciója Az épület/építmény állapota/állaga A fejlesztés típusa Elvégzendő beavatkozások Megvalósítás tervezett ideje Megvalósítás tervezett időtartama A fejlesztés költségigénye Kapcsolódás a célrendszerhez A fejlesztés prioritása
Köztéri szobor nem releváns „új építés” Bronzszobor felállítás 2014. 03. 12 hónap 7.500 eFt Kistérségi/járási központhoz méltó belváros
3.
5. Bentlakásos otthon létesítése Püspökladány, 3710/5 helyrajzi számú ingatlanból kialakítandó, Kiss Ferenc utca felől megközelíthető, Püspökladány Város Önkormányzatának tulajdonát képező ingatlanon egy 30 férőhelyes bentlakásos otthon kialakítása történik meg. Célkitűzés Az épület/építmény elhelyezkedése, jelenlegi funkciója Az épület/építmény fejlesztés utáni funkciója Az épület/építmény állapota/állaga A fejlesztés típusa Elvégzendő beavatkozások
30 férőhelyes bentlakásos otthon létesítése Kiss Ferenc utcáról nyíló 3710/5 hrsz-ú beépítetlen terület Bentlakásos otthon Beépítetlen terület Új építés Közművesítés, épület megépítése csatlakozó út megépítése 2013.
Megvalósítás tervezett ideje Megvalósítás tervezett 10 hónap időtartama A fejlesztés költségigénye 154.000 eFt Kapcsolódás a célrendszerhez
Kistérségi/járási központhoz méltó belváros A Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése
A fejlesztés prioritása
1.
6.) Célkitűzés
Tourinform Iroda kialakítása a városközpontban
121
Az épület/építmény jelenlegi funkciója
elhelyezkedése,
-
Az épület/építmény fejlesztés utáni Tourinform iroda funkciója Az épület/építmény állapota/állaga A fejlesztés típusa Funkcióbővítés 1. Iroda kialakítása 2. Munkakörök kialakítás, személyzet felvétele Elvégzendő beavatkozások 3. Tevékenységek kialakítása Megvalósítás tervezett ideje 2014-15 Megvalósítás tervezett időtartama 6 hónap A fejlesztés költségigénye Turizmusra csábító városközpont Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése Kapcsolódás a célrendszerhez Ügyfélbarát intézményrendszer A fejlesztés prioritása 2. 7.) Célkitűzés Az épület/építmény jelenlegi funkciója
„Ördögárok” közművesítése, lakóterület kialakítása elhelyezkedése,
Bajcsy-Zs. utcából nyíló, beépítetlen terület
Az épület/építmény fejlesztés utáni Családi házas, lakófunkciót ellátó terület funkciója Az épület/építmény állapota/állaga A fejlesztés típusa Funkcióbővítés Telekalakítás Közművek kialakítása Elvégzendő beavatkozások Telkek értékesítése beépítés Megvalósítás tervezett ideje 2016 Megvalósítás tervezett időtartama 12 hónap A fejlesztés költségigénye Kapcsolódás a célrendszerhez Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése A fejlesztés prioritása 2. 8.) Célkitűzés Az épület/építmény jelenlegi funkciója
Belterületi úthálózat felújítása elhelyezkedése,
Vonalas úthálózat
Az épület/építmény fejlesztés utáni Vonalas úthálózat funkciója Az épület/építmény állapota/állaga Leromlott állapotú, felújításra szorul
122
A fejlesztés típusa Elvégzendő beavatkozások Megvalósítás tervezett ideje Megvalósítás tervezett időtartama A fejlesztés költségigénye Kapcsolódás a célrendszerhez A fejlesztés prioritása
Funkció erősítés Meglévő utak rehabilitációja Folyamatos Kistérségi/járási központ funkcionális erősítése 2.
Nem infrastrukturális fejlesztések az akcióterületen Tevékenység
Megvalósító
Népművészeti csoportok Dorogi Márton Városi működtetése Művelődési Központ Kulturális tevékenység Dorogi Márton Városi Művelődési Központ Táncház sorozat Dorogi Márton Városi Művelődési Központ Hátrányos helyzetű tanulók Karacs Ferenc Arany János kollégium Gimnázium és Szakiskola programja és Kollégium Szakképzés fejlesztése Karacs Ferenc Gimnázium, Szakiskola, Szakképző Intézmény és Kollégium Szociális Püspökladány Város Önkormányzata
Forrás MSZA
Megvalósítás ideje folyamatos
HBMO
Folyamatos
NKA
Folyamatos
OKM
folyamatos
TÁMOP-2.2.5A12/1
20012-2013
TÁMOP-5.4.9-11/1
2013-2014
Konzorciumi partnerek bemutatása Nem releváns, a tervezett ÉAOP-5.1.1/D-12 projekt megvalósításába a projektgazda Önkormányzat konzorciumi partner(ek) bevonását nem tervezi.
A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok Jelen tervezett Akcióterületi Tervben/projekttervben felmerül a 3837 hrsz-ú ingatlan egy részének megvásárlása a tervezett közlekedési kapcsolatok biztosítása (feltáró sétány kialakítása) érdekében. A tulajdonosokkal a kapcsolatfelvétel megtörtént, elvi megállapodás az ingatlanrész eladására/megvételére megszületett, a fejlesztéshez való hozzájárulás rendelkezésre áll. AZ ÉAOP forrás megszerzése esetén az ingatlanrész önkormányzati tulajdonba kerülése megtörténhet. 123
A projekttervben megjelenő fejlesztések további elemei kivétel nélkül a projektgazda / vagy a konzorciumi partnerek tulajdonában lévő ingatlanokon valósulnak meg. Terület előkészítési feladatok Jelentősebb kármentesítési, bontási feladatokat a projektelemek előkészítési tevékenységei nem tartalmaznak. Építési, telekalakítási feladatok A szabályozási terv előírásainak megfelelő telekalakításra szintén a 3837 hrsz-ú ingatlan esetében lesz szükség. A terület kiszabályozására a területi Földhivatal hozzájárulása rendelkezésre áll. Ennek megfelelően a különböző projektelemek engedélyezési eljárása az meglévő hrsz-ok figyelembevételével lett/lesz lefolytatva.
124
3.7 A tervezett fejlesztések várható hatása A tervezett fejlesztések várható hatásait elsőként logikai keretmátrix segítségével mutatjuk be. A beavatkozás területei Hosszú távú célkitűzések: Kistérségi/járási központhoz méltó belváros; Ügyfélbarát intézményrendszer; A gazdasági fejlődés orientálása; Turizmusra csábító városközpont; A Kistérségi/járási/járási központ funkcionális erősítése; A projekt céljai: Közösségi terek kialakítása; Zöldfelületi kialakítás és rekonstrukció; Közlekedési feszültség csökkentése Közszolgáltatási intézmény bővítése, Gazdasági/szolgáltató egységek felújítása/létrehozása Várt eredmények: Felújított, korszerű, új funkciókkal ellátott közterületek; Közlekedési fejlesztések; Felújított és akadálymentesített középületek; Piactér kialakítása
Objektíven igazolható eredményességi mutatók Alkalmazkodás egy állandóan növekvő lakosságszámhoz, az akcióterületi lakosok életminőségének javítása; A munkanélküliség csökkentése, Munkalehetőségek bővítése, Új vállalkozások betelepülése, Turisztikai fogadóképesség javítása, Kistérségi/járási funkciók bővülése Rendezvények lebonyolítására alkalmas találkozóhelyek, terek; Komplex kikapcsolódást nyújtó közösségi tér; Biztonságos közlekedés, könnyebb megközelíthetőség Akadálymentesen megközelíthető középületek; Új közösségi funkciók megjelenése; Új piaci/gazdasági szolgáltatások
9 055 m2 felújított közterület 4 029 m2 felújított zöldfelület, 361,57 m2 felújított épület 3 db mozgáskorlátozott parkoló 6 db rendezvény(sorozat) 1. db programalap
Az ellenőrzés forrásai és eszközei
Feltételezések és kockázatok
Statisztikai adatok (KSH); Munkaügyi Központ adatai; Önkormányzat megrendelésére készített felmérések Önkormányzat nyilvántartásai
Tervdokumentáció, helyszíni bejárás és ellenőrzés. Műszaki átadás-átvételi dokumentumok, helyi sajtó, civil szervezetek kiadványai
Kapcsolódó promóciós és identitásnövelő programok biztosítják a zöldfelületek, közösségi terek kihasználtságát. A fejlesztések gazdasági haszna realizálódik
Tervdokumentációk, műszaki átadásátvételi dokumentumok, Polgármesteri Hivatal dokumentumai, projekt előrehaladási jelentések, indikátortáblák
A rekonstrukciók a tervezett műszaki tartalommal és határidővel, a pályázatban elfogadott költségkereteken belül valósulnak meg.
A beavatkozás területei Tevékenységek: Projektmenedzsment; Programalap munkacsoport, Közterületek és épületek felújítása, bővítése, építése; Külső szolgáltatások igénybevétele; Eszközbeszerzés; A projekt ismertetése a nyilvánossággal; Ellenőrzés, monitoring.
Objektíven igazolható eredményességi mutatók Humán erőforrás: 4 fő (projektmenedzser, pénzügyi és műszaki munkatársak és adminisztráció); + menedzsment segítő szolgáltatás Beszerzések: Tervezési szolgáltatások, építési szolgáltatások, eszközbeszerzés, szakmai szolgáltatások (könyvvizsgálat, műszaki ellenőrzés, stb.)
Az ellenőrzés forrásai és eszközei
Feltételezések és kockázatok
Projektmenedzsment dokumentumai, tervdokumentációk, szerződések, építési naplók, lakossági jegyzőkönyvek, emlékeztetők, projektjelentések, számlák, korábbi (a fejlesztésről szóló) civil mini-projektek dokumentumai, jegyzőkönyvei, képviselő-testületi dokumentumok.
Az olyan fejlesztési elemekkel kapcsolatban, amelyek nem a kedvezményezett tulajdonát érintik, sikerül megszerezni a tulajdonos hosszú távú hozzájárulását az ingatlanon végbemenő fejlesztéshez. Az ingatlan városi tulajdonba kerül. Sikeres közbeszerzési eljárás az építési beruházások és szolgáltatások beszerzéséhez. A pályázat révén sikerül megszerezni a városrehabilitációs program központi akcióterületének fejlesztéséhez szükséges forrásokat. A kedvezményezett biztosítja a megvalósítás során szükséges előfinanszírozást. A szervezeti struktúra megfelelő hátteret biztosít a projekt lebonyolításához.
126
Eredmények A projekt közvetlen és távlati eredményeinek bemutatása Társadalmi, gazdasági hatások Az akcióterületként megjelölt püspökladányi központi városrész nem csupán a település, de a kistérség / járás központjának is számít, így a társadalmi és gazdasági fejlődések motorjaként kell működnie. Attraktivitásának és funkcionális működésének fejlesztése során élhetőbb, minden tekintetben vonzóbb és funkciógazdag központ kialakítása a cél. Az eddigi akcióterületi fejlesztések ellenére, még mindig vannak a területen leromlott állapotú területek. Az akcióterület továbbra is oktatási, művelődési központnak számít a térségben. Az akcióterületi fejlesztések eredményeként bővül a város közösségi tereinek száma, ami enyhíti a többi közterület zsúfoltságát. Emellett a közösségi terek számának növekedésével több közösségi rendezvény szervezhető, illetve az eddig is megrendezésre kerülő rendezvényeknek több helyszín biztosítható, ez pedig jótékony hatással van a közösségi összetartó erőre. A homlokzati felújítások és közterület-rekonstrukciók javítják az épített környezet minőségét, élhetőbbé teszik azt. Ez maga után vonja a terület vonzerejének növekedését, a turisztikai célú látogatások növekedését a városban. A turizmus fejlődésével a város bevételei nőnek, ezáltal az emberek életminősége javul. Javul az akcióterület lakóinak életminősége a környezeti elemek és a városi funkciók bővülésének köszönhetően. A folyamatosan megújuló városközpont ideális környezetet teremt elsősorban a turisztikai, kereskedelmi szolgáltatók, vállalkozások számára. Tekintettel arra, hogy a shengeni határok áthelyeződésével rövidesen többszörösére növekszik mind lakosságszámban, mind területben a potenciális a vendégek száma,Püspökladánynak fel kell készülnie az új lehetőségek kihasználására. A településnek fel kell készülnie a Szabad Vállalkozási Zóna minősítésből adódó lehetőségeinek kiaknázására. A városközpont nyújtotta szolgáltatások, funkciók körét tehát bővíteni szükséges, azok elérhetőségét javítani kell, és az épületeket esztétikailag is vonzóvá kell fejleszteni, hogy ne csupán átmenő forgalom terhelje a városközpontot, de az ideérkezők kellemesen és hasznosan tölthessék el idejüket az akcióterületen. A kereslet növekedésével és a vállalkozások fejlődésével a helyi foglalkoztatás és a jövedelmi színvonal növekszik, az igényes és esztétikus közterületek ill. találkozóhelyek kialakítása során „pezsgőbbé” válik az élet, a város népességmegtartó ereje növekszik.
Esélyegyenlőségi hatás A fejlesztés célja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Az 1998. évi XXVI. törvény értelmében biztosítani kell, hogy a fogyatékkal élő személyek számára biztosított legyen a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés. A fejlesztések során a Polgármesteri Hivatal épületének fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettsége biztosítja a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés feltételeit.
A közterek kialakításakor mindenütt figyelembe veszik az akadálymentes környezet kialakítását, amelynek eredményeként babakocsival, kerekesszékkel lehetővé válik a közlekedés. Az akcióterületen végrehajtott fejlesztések eredményeként a fogyatékkal élők napi életvitele számottevő mértékben könnyebbé válik, teljesebb társadalmi beilleszkedésük esélye javul. A projekt keretében megvalósított fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés foglalkoztatottságuk arányát is növelheti, hiszen számukra a beruházások új munkahelyeket teremtenek. Környezeti hatás A környezetvédelem egyik alapelve, a szubszidiaritás értelmében, helyileg kell cselekedni a regionális (áttételesen a globális) környezeti érdekek védelmében, nem a nagyobb területi egységek döntéseit, határozatait kell tétlenül várni. Nem lehet ma már kizárólag az aktuális rövidtávú gazdasági érdekek által vezérelve döntéseket hozni, sok esetben túl kell látni a település határain is. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” alapelvet Püspökladánynak is magáévá kell tennie. A tervezési terület érzékenysége miatt a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. Valamennyi terület felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön ágazati jogszabályokban megadott előírásait. A központi fejlesztési célok elérése a környezeti állapotban minden esetben tartós gazdagodást okoz, de a hatásokat alapvetően három kategóriában elemezzük: A környezeti állapot számára tartós kockázatot jelentő beavatkozások alapvetően a nagy léptékű beruházások. Valamennyi építménynél a tervezők számoltak a kedvezőtlen környezeti hatások kiküszöbölésével. Az építkezés a volumen miatt szintén hatással lesz a környezetre, de az építési engedély előfeltétele, hogy a leendő létesítmények környezetét rendbe kell tenni és maga az építkezés is csak minimális korlátozást jelenthet a terület mindennapi működésében. A környezeti állapot számára átmeneti kockázatot jelentő beavatkozások a kisebb építkezések (parkfelújítás, kerékpárút-fejlesztés), intézmény felújítások (akadálymentesítés). Ezek az építkezések a környezetet kisebb-nagyobb mértékben igénybe veszik, az eredeti állapotot megbontják, de a működtetés során már nincs kockázat. Ezeknél a fejlesztéseknél minimális elvárás, hogy általában magasabb minőségű környezet jöjjön létre. Püspökladány esetében az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fejlesztések és a magasabb minőségű környezet szinergikus hatásával számol. A környezeti állapot számára kockázatot nem jelentő beavatkozások, melyek egyértelműen pozitív hatással bírnak. Ebbe a kategóriába tartozik a zöldterületek felújítása, játszótér építése, pihenőpark létrehozása. Természetesen itt is szükség lehet (park)építészeti jellegű beavatkozásra, mely a területhasználatot időlegesen korlátozhatja, de ezt nem tekintettük még átmenetileg sem negatív hatásnak.
A területi szinergiára vonatkozó törekvések, térhasználat, területfejlesztési és építésügyi szakmai szempontok: A megvalósítandó projekt a Területi kohézió főbb területeihez az alábbi módokon járul hozzá:
128
a) Területi hatás a)1 Társadalmi hatás: a projekt nyomán a fejlesztett területről csökkenhet az elvándorlás. A projekt mellett megvalósul a területen eddig beépítetlen terület lakófunkcióval való bővítése, ami az odavándorlás növekedését eredményezi a)2 Gazdasági hatás: a projekt munkahely teremtést generál a)3 Környezeti hatás: a projekt nem járul hozzá a településrész mikroklímájának kedvezőtlen, az éghajlat-változási folyamatokhoz nem alkalmazkodó megváltoztatásához. A projekt az állampolgárok életminőségét 1 javítja, amennyiben a fejlesztett intézmények, területek szolgáltatásai magasabb színvonalon lesznek elérhetőek. A szolgáltatásokban a minőségi fejlődés mellett mennyiségi növekedés is jelentkezik. b) Területi szinergia A tervezett projekt illeszkedik a releváns regionális, és szakágazati fejlesztési stratégiákhoz, koncepciókhoz. Az akcióterületi beavatkozások illeszkednek a város IVS-éhez, azzal összhangban valósulnak meg. c) Fizikai térhasználat Építési elemek során az érintett földrészlet terület felhasználása minimálisan növekszik. Természetközeli terület (Natura 2000 területet, országos vagy helyi védelem alatt állói terület) műemléki épületet egyéb kulturális örökségi területet nem érint. A projekt hozzájárul a megvalósítás helyszínéül szolgáló térség erőforrásainak helyben tartásához, épít a helyi, térségi erőforrásokra. A projekt javítja a közszolgáltatásokhoz és közérdeklődésre számot tartó rendezvényekhez való hozzáférést. d) Területi céloknak való megfelelés A projekt 3 ponton járul hozzá a magyar területfejlesztési szakpolitika alapjait lefektető, Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célok megvalósításához. Területi célok: Konvergencia régiók felzárkóztatása (a versenyképességi célterülethez, a Közép-magyarországi Régióhoz) Kedvezményezett, leghátrányosabb helyzetű, regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek, valamint elmaradott települések felzárkóztatása. Városok belső környezeti, társadalmi problémáinak kezelése.
1
Az életminőségnek csak a területi kohéziót érintő aspektusai kerülnek itt felsorolásra. Jellegénél fogva ez a legnehezebben megfogható szempont, mivel mennyiségi mutatókkal nem, ill. csak kismértékben lehet mérni.
129
A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez Az előzőekben kifejtésre került, hogy Püspökladány Város Önkormányzata fejlesztési folyamatban gondolkodik, ennek írásos dokumentuma a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS), melynek egyik kulcs eleme a Központi városrész funkcióbővítő fejlesztése. A jelen pályázatban bemutatott akcióterület, az IVS logikai felépítését követve, ill. város szerkezetileg az IVS-ben fejlesztendő Központi városrésszel egybeesik. Így belátható, hogy a célcsoportok szükségleteinek csak egy részére nyújtanak megoldást a 3.4 pontban kifejtett projektek, de a részletes igényfelmérésnek, szakmai munkának, annak eredményének az érintettekkel történő megosztásának, az egyeztetéseknek következményeként azokra valódi választ adnak. Beavatkozás
Célcsoportok Közvetlen: A város lakossága. Turisták, vásárlók, kereskedők. A piactér közeli vállalkozások.
1. Piac kialakítása a „Vásártéren” Közvetett: A város és a kistérség / járás teljes lakossága, turisták, A teret övező térfalon lévő és a beruházás hatására létrejövő vállalkozások.
Pozitív hozzájárulás a célcsoport helyzetének javításához
Negatív hatások
Motiváltság, bevonhatóság
A vásártéren megerősítendő kereskedelmi és szolgáltató funkciók kulturált körülmények közé kerülnek. Megnövekvő forgalom a vállalkozásoknál és szolgáltatóknál.
Az építés, átépítés miatt ideiglenes környezeti és zajterhelés. Ideiglenesen előfordulhat akadozás a piaci funkció működésében, területi átszervezések válhatnak szükségessé.
Magas motiváltság, erős bevonhatóság.
A teret övező ingatlanok értéke növekszik. Befektetői kedv nő. Nagy eséllyel jönnek létre a tér környezetében kiskereskedelmi /szolgáltató egységek, mert stabil forgalommal tervezhetnek.
Nem számottevő
Magas motiváltság, erős bevonhatóság
Beavatkozás
2. Közösségi tér kialakítása a “Vásártéren”
Célcsoportok Közvetlen: A város lakosságának azon rétege, akik vagy a tér szabadidő eltöltésre alkalmas funkcióját, vagy a később kialakuló „bevásárló/sétáló utca” funkcióját veszik igénybe Megvalósuló rendezvények résztvevői. Közvetett: A város és a kistérség / járás teljes lakossága, turisták, A teret övező térfalon lévő és a beruházás hatására létrejövő vállalkozások.
3. Polgármesteri Hivatal felújítása
Pozitív hozzájárulás a célcsoport Negatív hatások helyzetének javításához Kulturált kikapcsolódási lehetőséget biztosít. Létrejön az „agóra” funkció betöltésére alkalmas tér, mely lehetőséget teremt pl. civil kezdeményezések megvalósítására, Az építés, átépítés miatt ideiglenes szabadidő kulturált eltöltésére, környezeti és zajterhelés. közösségépítő eseményekre. Rendelkezésre áll a terület biztonságos megközelíthetősége, parkolási gondok csillapításra kerülnek. Kulturált kikapcsolódási lehetőség elérhető közelségben. Vonzó közösségi tér, később un. sétáló utca, bevásárló utca funkciókkal, mely vonzza a vásárlóerővel bíró látogatókat is.
Az épületben működő osztályok, Közvetlen: közszolgáltatások egészségesebb, Az épületben működő energiatakarékosabb és kulturáltabb közszolgáltatások munkatársai. körülmények között dolgozhatnak. Az épület közszolgáltatásait igénybe Javul a környezeti esztétika, a vevők: település és kistérség / járás közszolgáltatások elérhetősége koncentrálódik és színvonala nő. lakossága Könnyebb megközelíthetőség. Közvetett: A közszolgáltatások jobb elérhetősége és Önkormányzat és egyéb a magasabb színvonalon, koncentrált területen Hivatalban működő szervezetek bárki számára elérhetővé válik. partner szervezetei, intézményei.
Nem számottevő
Motiváltság, bevonhatóság
Magas motiváltság, erős bevonhatóság.
Magas motiváltság, erős bevonhatóság
Az építés, átépítés miatt ideiglenes környezeti és zajterhelés, szervezeti Magas motiváltság, erős működésben kisebb nehézségek bevonhatóság. kiküszöbölését meg kell oldani rövidebb időszakokra.
Nem számottevő
Közepes motiváltság, gyenge bevonhatóság
131
Beavatkozás
4. Feltáró sétány a Művelődési Központ és a Rákóczi u. között
5. Szabadtéri színház kialakítása
Célcsoportok Közvetlen: A település lakossága, a Műv. Központ szolgáltatásait igénybe vevők, Szabadtéri színház eseményeire érkezők. A rendezvényeken résztvevők, turisták.
Pozitív hozzájárulás a célcsoport helyzetének javításához Az átalakított terület bevonható a Művelődési Központban szervezett nagyobb volumenű rendezvények kiszolgáló tereként. Kisebb kiegészítő rendezvények bonyolíthatók le kulturált körülmények között. Növekszik a turisták száma, így nő a kereskedelmi egységek forgalma. Javul a környezeti esztétika
Negatív hatások
Motiváltság, bevonhatóság
Az építés, átépítés miatt ideiglenes környezeti és zajterhelés. Az építkezések alatt ideiglenes forgalmi korlátozások lehetnek
Magas motiváltság, erős bevonhatóság.
Közvetett: A Műv. Központ. környékén ingatlannal rendelkezők, közeli üzletek tulajdonosai.
Az ingatlanok értéke, üzletek bevétele növekszik, nő a turisztikai vállalkozások forgalma.
A tér környékén lakók építés, átépítés miatt ideiglenes környezeti és zajterhelést, forgalmi korlátozást szenvednek el.
Közepes motiváltság, gyenge bevonhatóság
Közvetlen: A település lakossága, a Szabadtéri színház nyújtotta szolgáltatásokat igénybe vevők. A rendezvényeken résztvevők, turisták.
Lehetőség nagyobb volumenű rendezvények lebonyolítására: bővülnek és erősödnek a közösségi funkciók, javul a környezeti esztétika. Növekszik a turisták száma, így nő a kereskedelmi egységek más turisztikai attrakciók látogatottsága. Kulturált kikapcsolódási lehetőséget biztosít. Fenntartási kiadásokhoz hozzájáruló, bevételt termelő beruházás valósulhat meg.
Az építés, átépítés miatt ideiglenes környezeti és zajterhelés. Az építkezések alatt ideiglenes forgalmi korlátozások lehetnek.
Magas motiváltság, erős bevonhatóság.
Közvetett: A Műv. Központ. környékén ingatlannal rendelkezők, közeli üzletek tulajdonosai.
Az ingatlanok értéke, üzletek bevétele növekszik, nő a turisztikai vállalkozások forgalma.
A tér környékén lakók építés, átépítés miatt ideiglenes környezeti és zajterhelést, forgalmi korlátozást szenvednek el.
Közepes motiváltság, gyenge bevonhatóság
132
Beavatkozás
Célcsoportok
Közvetlen: A település lakossága, a Műv. 6. Közlekedési Központ és Szabadtéris színház fejlesztések a szolgáltatásait igénybe vevők. A rendezvényeken résztvevők, Művelődési turisták. Központ környezetében Közvetett: A Műv. Központ. környékén ingatlannal rendelkezők, közeli üzletek tulajdonosai. Közvetlen: Városvezetés 7/a. Helyi és Kistérségi hatókörú Kulturális intézmények Civil szervezetek rendezvények Lakosság megtartása a megújuló / Közvetett: megújult A város és a térség lakossága, akcióterületen Művészek, (Városi elemek) Gazdasági szereplők, A térségbe érkező turisták
Pozitív hozzájárulás a célcsoport helyzetének javításához Az átalakított terület bevonható a Művelődési Központban szervezett nagyobb volumenű rendezvények kiszolgáló tereként. Kisebb kiegészítő rendezvények bonyolíthatók le kulturált körülmények között. Növekszik a turisták száma, így nő a kereskedelmi egységek forgalma. Javul a környezeti esztétika Az ingatlanok értéke, üzletek bevétele növekszik, nő a turisztikai vállalkozások forgalma. A projekt keretén belül 6, különféle típusú rendezvény(sorozat) megtartása van tervbe véve, melyeket a városvezetés az igények ismeretében tervez megvalósítani. Mindegyik plusz hozzáadott értékkel bír különféle célcsoportok részére. A rendezvények stimuláló hatással bírnak a turizmusra és a kistérségre / járásra vonatkozóan is. A rendezvényeken szolgáltatást nyújtó vállalkozók plusz lehetőséghez jutnak.
Negatív hatások
Motiváltság, bevonhatóság
Az építés, átépítés miatt ideiglenes környezeti és zajterhelés. Az építkezések alatt ideiglenes forgalmi korlátozások lehetnek
Magas motiváltság, erős bevonhatóság.
A tér környékén lakók építés, átépítés miatt ideiglenes környezeti és zajterhelést, forgalmi korlátozást szenvednek el.
Közepes motiváltság, gyenge bevonhatóság
Egyes rendezvények zavarhatják a belváros lakosságát a zajterhelés, a zsúfoltság és a közlekedési nehézségek következtében.
Magas motiváltság, erős bevonhatóság.
Elhanyagolható
Magas motiváltság, közepes/erős bevonhatóság.
133
Beavatkozás
Célcsoportok
Közvetlen: Városvezetés 7/a. Helyi és Kistérségi hatókörú Kulturális intézmények Civil szervezetek rendezvények Lakosság megtartása a megújuló / Közvetett: megújult Fiatalkorúak, Civil szervezetek akcióterületen A város lakossága (Városi elemek) A helyi „értékek” kezelői, karbantartói, birtokosai
Pozitív hozzájárulás a célcsoport helyzetének javításához A projekt keretén belül 6, különféle típusú rendezvény(sorozat) megtartása van tervbe véve, melyeket a városvezetés az igények ismeretében tervez megvalósítani. Mindegyik plusz hozzáadott értékkel bír különféle célcsoportok részére.
Negatív hatások
Motiváltság, bevonhatóság
Egyes rendezvények zavarhatják a belváros lakosságát a zajterhelés, a zsúfoltság és a közlekedési nehézségek következtében.
Magas motiváltság, erős bevonhatóság.
Növekszik a lakosság identitástudata, egészség- és környezettudatossága, a város megtartóereje és a helyi értékek ismertsége.
Magas motiváltság, erős bevonhatóság
134
3.8 Kockázatok elemzése 3.8.1 Az előkészítés kockázatai A következőkben bemutatásra kerülnek azok a releváns kockázatok, amelyek a projekt előkésztésének előrehaladását hátráltathatják. Az alábbi táblázat tartalmazza a lehetséges kockázatokat, azok bekövetkezésének valószínűségét és bekövetkezésük esetén a projektre gyakorolt hatásukat. A kockázatkezelési stratégia lépéseiként a felmerülő kockázatok elkerülésére tett lépések is kifejtésre kerülnek a táblázat utolsó oszlopában. A kockázat megnevezése A szakértők, tervezők által elkészített anyagok nem felelnek meg a minőségi elvárásoknak. Ezen elvárásoknak két szintjét különböztethetjük meg: az engedélyezés elvárásainak való megfelelés mellett felmerül a megrendelő igényeinek való megfelelés.
Hatása a projekt céljaira MŰSZAKI KOCKÁZATOK
Bekövetkezés valószínűsége
A kockázat elkerülése
Kicsi
Az önkormányzat által a megfelelő referenciákkal és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek, mérnökök kerülnek kiválasztásra, így a minőségi elvárásoknak való megfelelés biztosított. Gyakori egyeztetések, és az elvárások egyértelmű kommunikációja biztosítja a megrendelőnek való megfelelést. Az engedélyezéshez kapcsolódó kockázatok a megfelelő előkészítéssel, a szükséges információk időben és megfelelő minőségben történő biztosításával, valamint az elkészült anyagok szakértői átvizsgálásával csökkenthetők.
Nagy
JOGI KOCKÁZATOK Vonatkozó jogszabályok, rendeletek és eljárásrendek módosításai és a projekt tartalma közötti a változtatások eredményeképpen előálló inkonzisztencia.
Közepes
Közepes
A jogi, eljárásrendi és tartalmi követelményeket meghatározó intézményekkel való folyamatos és intenzív kapcsolattartás csökkentheti e kockázatot, illetve a rendeletek és eljárásrendek módosításainak folyamatos figyelemmel kísérésével a kockázat megszűntethető.
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Környezetvédelmi szempontok és a projektcélok közötti inkonzisztencia A projektdokumentáció tartalma, vagy az engedélyek megszerzésének
Közepes
Közepes
Előzetesen egyeztetés szükségeltetik az illetékes hatóságokkal és a lakosokkal.
PÉNZÜGYI, FINANSZÍROZÁSI KOCKÁZAT Egyeztetések a támogatóval és annak képviselőivel a projekt tartalmát és kidolgozását érintő kérdésekben, a projekt Kicsi Nagy alapos és körültekintő kidolgozása és az engedélyek megszerzése.
elmaradása miatt nem kerül sor a támogatási szerződés megkötésére. Projekt-előkészítésre tervezett költségek alulbecslése.
Lakossági ellenállás a tervezett projekt ellen
A költségek pontos tervezésével és ütemezésével a kockázat jelentős mértékben csökkenthető. Az esetlegesen felmerülő Kicsi Közepes kisebb többletköltségek saját forrásból biztosíthatók, így a kockázat elkerülhető. TÁRSADALMI ÉS KÜLSŐ KOCKÁZATOK Lakossági ellenállásra a lefolytatott Kicsi Nagy egyeztetések, partnerségi folyamat miatt nem számítunk.
Az előkészítéshez kapcsolódóan felmerülő kockázatok a fentiekben bemutatott módon kezelhetők, így az előkészítés kockázatai vélhetően nem veszélyeztetik érdemben a projekt megvalósítását.
3.8.2 A megvalósítás kockázatai Ebben a pontban összefoglaljuk az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódóan felmerülő releváns kockázatokat, értékeljük a bekövetkezésük valószínűségét és a gyakorolt hatását, majd bemutatjuk a kockázat elkerülése érdekében szükséges teendőket, lépéseket. A kockázat megnevezése
A közbeszerzési eljárás sikertelen.
A közbeszerzési eljárás során kiválasztásra kerülő kivitelező nem megfelelően látja el feladatait.
A külső folyamatok elhúzódnak, így a projekt nem megvalósítható az eredeti ütemezéssel.
Hatása a projekt A kockázat elkerülése céljaira MŰSZAKI KOCKÁZATOK Ez esetben újra ki kell írni a közbeszerzést, amely megnöveli a projekt megvalósítási idejét, a határidők módosulnak. Kicsi Közepes Közbeszerzési szakértő alkalmazásával és a közbeszerzés alapos előkészítésével ezen kockázat minimálisra csökkenthető. A közbeszerzési eljárás során előre lefektetett, pontos szakmai kritériumokat fogalmaz meg az önkormányzat, melynek köszönhetően biztosítható, hogy a beruházások megvalósítását a megfelelő szakmai háttérrel rendelkező kivitelező Kicsi Nagy fogja ellátni. Műszaki szakértő segítségével elkerülhető, aki az építkezés megkezdésétől figyelemmel kíséri a munkálatokat, így az elején ki tudja szűrni a lehetséges problémaforrásokat, minőségi kifogásokat. A projekt előkészítéséhez kapcsolódó bizonyos folyamatok (pl.: pályázat elbírálása) a projektgazda által nem Közepes Közepes befolyásolható. A projektgazda által befolyásolható elemek (pl: közbeszerzés, szerződések megkötése) esetében alapos
Bekövetkezés valószínűsége
136
Az egyes projektelemek megvalósítására szánt idő nem elegendő, így a projekt kicsúszik a rendelkezésre álló időkeretből.
A megvalósítás során előre nem látható problémák merülnek fel A kapcsolódó jogszabályi környezet gyors változása Kivitelezés megkezdésekor veszélyes, káros környezeti hatású elemek kerülhetnek elő.
előkészítéssel e kockázat jelentősen csökkenthető. A projekt körültekintő megtervezésével és a végrehajtáshoz megfelelő minőségű és mennyiségű kapacitás biztosításával, valamint jó, a megrendelő érdekeit védő szerződések megkötésével e kockázat jelentősen csökkenthető. A kivitelezési Kicsi Nagy feladatok ütemezésének kidolgozásába már a beszerzés és szerződéskötés során kompetens szakértőt kell bevonni, valamint a megvalósítás menedzsmentje esetében az ütemezést betartatni képes szakembereket kell alkalmazni. A költségvetést és az ütemezést a lehetőségekhez mérten úgy kell kalkulálni, Kicsi Nagy hogy lehetőséget biztosítson előre nem látható helyzetek kezelésére is. JOGI KOCKÁZATOK A jogszabályi környezet folyamatos figyelésével és a változásokra való Közepes Közepes felkészüléssel csökkenthető, vagy kiküszöbölhető ez a kockázat. KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK
Kicsi
Közepes
A projekt ütemezésébe és költségvetésébe bele kell kalkulálni előre nem látható helyzetek kezelésének idő- és költségigényét.
PÉNZÜGYI, FINANSZÍROZÁSI KOCKÁZAT A támogatási szerződés megkötése elhúzódik, ezért az eredeti ütemezéssel történő megvalósítás az eredetileg tervezettnél költségesebb eszközök, módszerek alkalmazását igényli. A támogatások nem megfelelő időben/ütemben történő folyósítása miatt nem biztosítható a projekt tervezett ütemben történő megvalósításához szükséges
Közepes
Közepes
Nagy
Az előkészítés során alaposan számba kell venni több lehetőséget is és ennek tudatában kell a megfelelő finanszírozási konstrukciót kiválasztani és az ütemezést kialakítani.
Nagy
A likviditási kockázatok csökkentése érdekében a projekt finanszírozásához szükséges likviditást biztosító pénzügyi konstrukciókat kell igénybe venni. „Szállítói kifizetés” intézményének preferálása
137
finanszírozás Magántőkés beruházások meghiúsulása Rugalmatlan projektmenedzsment szervezet, amely nem képes alkalmazkodni váratlan, vagy előre nem látható helyzetekhez. Hiányoznak, vagy nem megfelelő arányban/minőségbe n állnak rendelkezésre a projektmenedzsment szervezetben a projekt megvalósításához szükséges kompetenciák A megvalósításban érdekelt és résztvevő felek (Önkormányzat, partnerek) közötti ellenérdekeltségek nincsenek feloldva és az érintetteknek lehetőségük van (pl: döntések nem időben történő meghozatalával, feladatok nem határidőre történő elvégzésével) a projekt végrehajtását érdemben veszélyeztető magatartásra
A vállalt indikátoroknál nagyobb mértékű fejlesztések felkutatása, bemutatása, az Közepes Nagy akcióterület lehetséges magántőkés fejlesztéseinek folyamatos figyelése. INTÉZMÉNYI, SZERVEZETI KOCKÁZAT A projektmenedzsment szervezet modellje alapos előkészítés eredményeként, a kockázatok és azok kezelési lehetőségeinek számbavétele után kerül kidolgozásra, Kicsi Közepes törekedve arra, hogy az előre nem látható helyzetekben is rugalmasan alkalmazkodni képes szervezet kerüljön felállításra.
Kicsi
Kicsi
Nagy
Az előkészítés során a szükséges tudás- és kompetenciaigény felmérésre kerül és ennek alapján kerül meghatározásra a projektmenedzsment szervezet humán kapacitásigénye. A projekt megvalósítása előtt fel kell készülni az esetleges kompetenciahiányok negatív következményeinek külső erőforrások bevonásával való kiküszöbölésére.
Nagy
Az együttműködés kereteinek és folyamatainak, azokon belül pedig a döntési/beleszólási kompetenciáknak a megfelelő leszabályozása a végrehajtás megkezdése előtt.
TÁRSADALMI ÉS KÜLSŐ KOCKÁZATOK A partneri megállapodások felmondása. Lakossági ellenállás a tervezett projekt megvalósítása ellen.
Kicsi
Kicsi
Nagy
A szerződéseket, megállapodásokat biztosítékok felvételével kell megkötni.
Nagy
Lakossági ellenállásra a lefolytatott egyeztetések, partnerségi folyamat miatt nem számítunk, valamint a beruházás pozitív eredményeit a lakosok is érezni fogják
138
A terület előkészítési munkák a rossz időjárás miatt tolódnak Különböző szervezetek ellenállása (környezetvédelmi, természeti értékek miatt)
Közepes
Közepes
Közepes
Az ütemezést úgy kell kialakítani, hogy a legkisebb valószínűséggel következzen be csúszás az időjárás miatt. Évszakos jellemzőknek megfelelően.
Közepes
Az ellenállást kifejteni képes szervezetek bevonásra kerültek a projekt kereteinek és tartalmának meghatározásába és eddig támogató magatartással álltak hozzá a tervekhez.
Ezen kockázati szempontokat figyelembe véve tehát nem tartunk jelentős akadálytól, amely veszélyeztetné a megvalósítást, ezért a projekt elemei minden bizonnyal sikeresen teljesíthetők.
4
Az ÉAOP-5.1.1/D-12 város rehabilitációs projekt ütemterve
Az ütemezés tervezésénél a beruházások egymásra épülése és várható időtartama lett figyelembe véve. A projektmenedzsment szervezet a teljes projekt időtartamában működik. Az első beruházások megindítása a projektszervezet létrejöttét követő 2. hónaptól lehetséges, az előkészítő tevékenységek és a megfelelő projektműködés elindítása miatt. Ezután a beruházásokat egymáshoz képest elcsúsztatva érdemes elindítani, illetve az egymást feltételező beruházásokat együtt célszerű tendereztetni. A különböző elemeket, az erőforrások hatékony kihasználása érdekében, célszerű egymáshoz képest elcsúsztatva elindítani.
139
Tevékenységek ütemezése Már rendelkezésre áll
2009. I.
Integrált Városfejlesztési Stratégia Engedélyezési szintű tervdokumentációk elkészítése Engedélyeztetési eljárás Akcióterületi Terv 3837 hrsz. Ingatlanrész tulajdonjogának megszerzése Kiviteli tervek elkészítőjének kiválasztása Kiviteli-és tenderterv dokumentációk elkészítése Kivitelező(k) kiválasztása Hatóságok és lakosság tájékoztatása
II.
III. IV. Előkészítés
2012. I.
II.
X X X X
X Megvalósítás (nem megosztható költségek)
Disszemináció Projektmenedzsment Projektzáró könyvvizsgálat Hatóságok és lakosság tájékoztatása Megvalósítás Gazdasági funkció 1. sz tevékenység: Piac kialakítása a vásártéren Terület előkészítése Építés Környezet rendezés Műszaki ellenőrzés
III.
2013. IV.
I.
II.
III.
2014. IV.
I.
II.
III.
IV.
Tevékenységek ütemezése Már rendelkezésre áll
2009. I.
II.
III.
2012. IV.
I.
II.
III.
2013. IV.
I.
II.
III.
2014. IV.
I.
II.
III.
Használatbavételi engedély beszerzése Felkészülés az üzemeltetésre Közösségi funkció 1. sz. tevékenység: Szabadtéri színház kialakítása Terület előkészítése Építés Környezet rendezés Eszközbeszerzés Műszaki ellenőrzés Felkészülés az üzemeltetésre Városi funkció 1. sz. tevékenység: Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ Környezetében Terület előkészítése Építési tevékenységek megvalósítása Környezet rendezés Műszaki ellenőrzés Használatbavételi engedély beszerzése Felkészülés az üzemeltetésre 2. sz tevékenység Feltáró sétány kialakítása Terület előkészítése Építési tevékenységek megvalósítása Környezet rendezés Műszaki ellenőrzés Használatbavételi engedély beszerzése Felkészülés az üzemeltetésre 3. sz. tevékenység: Közösségi tér kialakítása a vásártéren
141
IV.
Tevékenységek ütemezése Már rendelkezésre áll
2009. I.
II.
III.
2012. IV.
I.
II.
III.
2013. IV.
I.
II.
III.
2014. IV.
I.
II.
III.
Terület előkészítés Építési tevékenységek megvalósítása Környezet rendezés Műszaki ellenőrzés Használatba vételi engedély megszerzése Felkészülés az üzemeltetésre Közszféra funkció 1. sz tevékenység: Polgármesteri Hivatal felújítása Építési tevékenységek megvalósítása Környezet rendezés Műszaki ellenőrzés Felkészülés az üzemeltetésre Kiegészítő („soft”) elemek (ESZA típusú) 1 1. sz tevékenység: Kistérségi hatókörű rendezvények megtartása a megújult akcióterületen a projektgazda megvalósításában Tevékenységek meghatározása Szolgáltatók kiválasztása Rendezvények megvalósítása Kiegészítő („soft”) elemek (ESZA típusú) 2 2. sz tevékenység: Kistérségi hatókörű rendezvények megtartása a megújult akcióterületen Civil szervezetek bevonásával (programalap) Tevékenységek meghatározása civil szféra bevonásával Mini-projektek kiválasztása Rendezvények, mini projektek megvalósítása
Tevékenységek ütemezése
142
IV.
5
A megvalósítás intézményi kerete
5.1 Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A tervezett pályázati projekt tárgyát képező akcióterületi tervben foglalt fejlesztések szakszerű (a hatályos jogszabályoknak és a speciális szakmai kritériumoknak megfelelő) végrehajtásáért az Integrált Városfejlesztési Csoport keretei közt létrehozott négy főből álló Projektmenedzsment Szervezet felelős. A Projektmenedzsment Szervezet tagjai az adott szakterületen minimálisan őt éves szakmai tapasztalattal, illetve a Strukturális Alapok pénzügyi forrásaiból finanszírozott pályázati projektek végrehajtásában szerzett minimálisan három éves tapasztalattal rendelkező, magas fokú helyismerettel rendelkező szakemberek. A Projektmenedzsment Szervezet felépítés illeszkedik a vonatkozó pályázati felhívásban rögzített pénzügyi és szakmai szabályokhoz és visszaigazolja annak szakmai elvárásait. A menedzsment tevékenységét a projektnek alárendelten, a közigazgatási és hivatali hierarchiától függetlenítve látja el. A menedzsment struktúra:
A Projektmenedzsment Szervezet alapvető funkciói:
Cselekvési és ütemterv aktualizálása, szervezeti felépítés véglegesítése A partneri együttműködés szakmai koordinációja Beszerzési eljárások lefolytatásának koordinálása (külső szakértő bevonásával) Beruházások, fejlesztések kivitelezésének irányítása Pénzügyi folyamatok működtetése Közönségkapcsolatok működtetése Monitoring, önellenőrzési folyamatok működtetése Projekt értékelése (ex ante, mid term és ex post) A projektszintű kommunikációs terv végrehajtásának irányítása A projekt szakmai és pénzügyi lezárása
Monitoring: A projekt megvalósításának folyamatának figyelemmel kísérését egy, a projektmenedzsmenttől független, de az Integrált Városfejlesztési Csoport részeként működő Monitoring Bizottság látja el. A Bizottság tagjai rendelkeznek a szükséges szakmai ismeretekkel és közülük legalább három fő az együttműködő partnerek által kijelölt személy. A Monitoring Bizottság tagjai (a menedzsment tagokkal ellentétben) külön díjazásban nem részesülnek. A Monitoring Bizottság alapvetően a pályázati projektben meghatározott indikátorok időarányos teljesítését kíséri figyelemmel a logikai keretmátrixban meghatározott indikátor források nyomon követésével. A Projektmenedzsment Szervezet ezen felül havi rendszerességgel készít beszámolókat és jelentéseket a Monitoring Bizottság részére. Amennyiben a Bizottság a pályázatban (támogatási szerződésben) meghatározott indikátorok időarányos teljesítésével kapcsolatban a cselekvési- és ütemtervhez képest negatív eltérést tapasztal, úgy ezt azonnal jelzi a kedvezményezett képviselője, illetve a projektmenedzser felé. Ebben az esetben a Monitoring Bizottság haladéktalanul javaslatokat tesz a kialakult anomália kiküszöbölésére, mely javaslatok tartalmazzák az adott helyzetben ehhez a szakmailag legadekvátabb eszközöket (pl.: szerződés-módosítás, pótmunka elrendelése, kötbérezés, jótállás érvényesítése, stb.) A javaslatok közül a projektmenedzser álláspontját is meghallgatva a kedvezményezett képviselője dönt. A projektmenedzsment tagjai: Projektmenedzser. Feladatai: - A projekt végrehajtásának napi szintű irányítása. - Feladatok, munkafolyamatok definiálása, szétosztása, a projekt megvalósításának megtervezése. - Ráfordítások (idő, költség, erőforrás) meghatározása, alkalmazandó módszerek, eljárások meghatározása. - Koordinálja a projektcsapat szakmai részlegek és külső tanácsadók munkáját.
144
-
-
-
A korszerű minőségirányítási rendszerekhez igazodó, folyamat minőség menedzsment (PQM) alapokon nyugvó projektirányítási rendszer kialakítása külső szakértői támogatás igénybevételével. A Közreműködő Szervezet, Irányító Hatóság és a projektet megvalósító szervezet (és partnerei) közti kommunikáció biztosítása. Disszeminációs folyamatok nyomonkövetése. A megvalósítási folyamatok belső ellenőrzése. Külső monitoring lehetőségének biztosítása. Havi rendszerű jelentéstétel a projekt előrehaladási folyamatairól a kedvezményezett szervezet, illetve a projekt monitoring feladatokat ellátó Integrált Városfejlesztési Csoport kijelölt képviselői felé. Elkészíti az időközi Szakmai Beszámolókat és a Projektzáró Szakmai Beszámolót
Pénzügyi munkatárs. Feladatai: - A projekt pénzügyi folyamatainak felügyelete, a cash-flow és a pénzáramok folyamatos figyelemmel kísérése. - A korszerű gazdálkodás megvalósítása során biztosítja és ellenőrzi a mindenkor érvényes számviteli, államháztartási, társadalombiztosítási, egészségügyi és pénzügyi jogszabályok betartását és betartatását. - Kidolgozza a projekttel kapcsolatos gazdasági normatívákat, mutatókat. - Éves költségvetés elkészítése, elemzése, értékelése, valamit az időszaki költségvetési beszámolók jelentések készítése. - A gazdálkodás pénzügyi területén a kötelezettség vállalás, számlaellenőrzés, érvényesítés, kifizetések, átutalások biztosítása. - A hatályos jogszabályoknak és a Strukturális Alapok felhasználásáról szóló normáknak megfelelő iktatási és utalványozási rend kialakítása. (Melyet a kedvezményezett hivatalos képviselője hagy jóvá.) - Kapcsolattartás a Közreműködő Szervezet pénzügyi munkatársaival. - Kifizetési kérelmek és pénzügyi jelentések összeállítása a projekt megvalósítás során. - Kapcsolattartás a záró auditot végző könyvvizsgálókkal. Műszaki munkatárs. Feladatai: - A projekt építési beruházási elemeinek koordinálása. - Ellátja a projekt kapcsán a műszaki szaktudást igénylő tevékenységeket (pl. beruházás előkészítés és lebonyolítás, építési tervek és kivitelezés ellenőrzése, műszaki szakmai beszámoló készítése, stb.) - Folyamatos kapcsolattartás az egyes építési projekt-elemek végrehajtását koordináló műszaki vezetőkkel. - Az építési beruházási projektelemek végrehajtásának és ütemezésének figyelemmel kísérése, javaslattétel az esetleges ütemezési módosítások vonatkozásában. - Az egyes építési beruházási elemekhez kapcsolódó építési naplók ellenőrzése. - Megszervezi, koordinálja és ellenőrzi a projekttel kapcsolatos vagyonvédelmi, tűzrendészeti és munkavédelmi feladatokat.
145
-
Képviseli a menedzsmentet a műszaki ügyekben a felügyeleti és külső szerveknél, hatóságoknál, vállalkozóknál, valamint a szerződéses partnereknél. Az egyes építési beruházási projekt elemek műszaki átadás-átvételének jóváhagyása, illetve a szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban történő részvétel.
Asszisztens. Feladatai: - A projektmenedzsmenttel összefüggő általános és pénzügyi adminisztratív munkák elvégzése - Projektdosszié napi szintű kezelése - Információs csatornák működtetése - Iratok, dokumentumok előkészítése, kezelése (iktatás, irattárazás) - Ügykezelői folyamatok - Pénzügyi adminisztráció elvégzése - Monitoring, és ellenőrzési folyamatok kiszolgálása - Általános adminisztratív feladatok elvégzése - Közreműködés az előrehaladási jelentések, kifizetési kérelmek elkészítésében - Ügyfélforgalmi, koordinációs feladatok - Egyéb adatszolgáltatások, kimutatások készítése (tervezési folyamatok, belső előrehaladási jelentések, vezetői információk) Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, és a civil szereplők bevonása Az Integrált Városfejlesztési Csoport keretei között működő projektmenedzsment szervezet feladata az akcióterületi terv folyamatos monitoringja. Az IVS monitoring rendszerén belül működik minden egyes akcióterületi terv konkrét előrehaladásának vizsgálata. Az ATT monitoringja két fő részből áll, az első a kockázatkezelés, amely az ütemterv előrehaladását vizsgálja és folyamatosan tájékoztatja a projektmenedzsert az előrehaladás várható állásáról és az esetlegesen szükséges beavatkozásokra javaslatot tesz. A másik része az indikátorok, mutatók folyamatos vizsgálata, az egyes projektrészek előrehaladása alapján negyed évente írásos beszámoló készül az Integrált Városfejlesztési Csoport vezetője számára, aki azt beterjeszti az IVS Monitoring Bizottságnak. A projekt előrehaladásáról félévente tájékoztatja az IVS Monitoring Bizottság a Településfejlesztési Bizottságot és az Önkormányzat Testületi ülését. Az IVS Monitoring Bizottság ülése és a Testületi ülés is nyilvános, amelyen az érintett civil szervezetek, kamarák meghívást kapnak, és elmondhatják véleményüket a projekt előrehaladásáról és javaslatokat is tehetnek. Így megvalósul a projekt folyamatos civil és gazdasági szereplők általi kontrollja is.
5.2 Üzemeltetés működtetés A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása
Fenntartó Üzemeltető Szervezeti forma
Szabadtéri Színház kialakítása Püspökladány Város Önkormányzata Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ Költségvetési Intézmény – részben önálló gazdálkodású
146
Jellemzői
Üzemeltető tulajdonosa a Fenntartó Cél: a megnövekedett fenntartási, karbantartási, pótlási költségekhez járuljon hozzá az üzemeltetés során esetlegesen keletkező bevétel. A Városi Könyvtár és Művelődési Központ és ezzel együtt a Szabadéri Színház terület üzemeltetése mindazonáltal városi feladat.
Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ környezetében Fenntartó Püspökladány Város Önkormányzata Üzemeltető Püspökladány Város Önkormányzata Szervezeti forma Üzemeltető tulajdonosa a Fenntartó Jellemzői A terület „üzemeltetése” önkormányzati kötelező feladat. A terület fenntartásával járó-, valamint a karbantartási és pótlási költségeket az Önkormányzat saját költségvetéséből biztosítja.
Fenntartó Üzemeltető Szervezeti forma Jellemzői
Fenntartó Üzemeltető Szervezeti forma Jellemzői
Fenntartó Üzemeltető Szervezeti forma Jellemzői
Fenntartó Üzemeltető Szervezeti forma
Feltáró sétány a Művelődési Központ és a Rákóczi út között Püspökladány Város Önkormányzata Püspökladány Város Önkormányzata Üzemeltető tulajdonosa a Fenntartó A terület „üzemeltetése” önkormányzati kötelező feladat. A terület fenntartásával járó-, valamint a karbantartási és pótlási költségeket az Önkormányzat saját költségvetéséből biztosítja. Polgármesteri Hivatal felújítása Püspökladány Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési intézmény Üzemeltető tulajdonosa a Fenntartó A Hivatal „üzemeltetése” önkormányzati kötelező feladat. Az épület fenntartásával járó cc. 20%-kal csökkenő fenntartási költségeket a karbantartási és pótlási költségre, egyéb – szolgáltatási színvonalat emelő - fejlesztésekre lehet fordítani. Piac kialakítása a vásártéren Püspökladány Város Önkormányzata Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. Üzemeltető tulajdonosa a fenntartó. Profitorientált Korlátolt Felelősségű Társaság Cél: a fenntartási, lehetőleg karbantartási költségek visszatermelése az üzemeltetés során keletkező bevételekből. A piac üzemeltetése mindazonáltal városi feladat. Közösségi tér kialakítása a vásártéren Püspökladány Város Önkormányzata Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. Üzemeltető tulajdonosa a Fenntartó. Profitorientált Korlátolt Felelősségű
147
Jellemzői
Társaság Cél: a fenntartási, lehetőleg karbantartási költségek biztosítása a Város költségvetésében a Kft. egyéb bevételeivel kiegészítve. A Közösségi tér üzemeltetése mindazonáltal városi feladat.
„Soft” elemek - Kistérségi hatókörű rendezvények megtartása a megújult akcióterületen / a Fenntartó Püspökladány Város Önkormányzata Üzemeltető Püspökladány Város Önkormányzata Szervezeti forma a tulajdonos üzemelteti Jellemzői A tevékenység-sorozat(ok) egyszeri beruházást igényel(nek). A létrejövő eredmények tovább vitele később önkormányzati és egyéb bevételi forrásokat feltételez. „Soft” eleme - Kistérségi hatókörű rendezvények megtartása a megújult akcióterületen / b (Közvetett támogatás – Programalap) Fenntartó Püspökladány Város Önkormányzata Üzemeltető nem releváns Szervezeti forma a tulajdonos üzemelteti Jellemzői A tevékenység-sorozat(ok) egyszeri beruházást igényel(nek). A létrejövő eredmények tovább vitele később önkormányzati és egyéb bevételi forrásokat feltételez.
6.
Pénzügyi terv
148
6.1 Az egyes projektelemek költségei havi/negyedéves/féléves/éves bontásban
Projekt tevékenységek költségvetési tételek szerint
2 009
tevékenység / költségek felmerülése
2 013
II. félév
I. félév
IV.n.év 1 Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése
Költségek felmerülése:
Akcióterületi Terv készítése
Költségek felmerülése:
KSH adatszolgáltatás
Költségek felmerülése:
Engedélyes (egyéb) tervek készítése Engedélyes (egyéb) tervek készítése Illetve átdolgozása és módosítása
2
2 014
I.n.év 3
1 2
3
II. félév II.n.év
4 5
6
III.n.év 7 8
9
I. félév
VI.n.év 10
11
I.n.év 12
1 2 3
II. félév
II.n.év 4
5
III.n.év 6
7 8 9
Összesen
VI.n.év 10
4 937 500
11
12
4 937 500
5 000 000
5 000 000
312 500
312 500 0
Költségek felmerülése:
Költségek felmerülése:
9 500 000
9 500 000
4 572 000
4 572 000 0
Kiviteli tervek készítése
Közbeszerzési eljárás lefolytatása kivitelező(k) kiválasztására Ingatlan vásárlás a Feltáró Sétány kialakításához kapcsolódóan Kivitelezési munkák - Piac kialakítása a Vásártéren
Költségek felmerülése:
5 715 000
5 715 000 0
Költségek felmerülése:
5 715 000
Költségek felmerülése:
9 017 000
5 715 000 0 9 017 000 0
Költségek
26
26
52 576
felmerülése: Kivitelezési munkák - Közösségi tér kialakítása a Vásártéren
288 365
288 365
730
Költségek felmerülése:
53 086 635
53 086 635
Költségek felmerülése:
25 087 984
25 087 985
Költségek felmerülése:
26 717 625
26 717 625
53 435 250
Költségek felmerülése:
5 080 000
5 080 000
10 160 000
0 106 173 270 0
Kivitelezési munkák Szabadtéris színház kialakítása
Kivitelezési munkák - Közlekedési fejlesztések a Művelődési Közp.környezetében Kivitelezési munkák - Feltáró Sétány megnyitása
50 175 969 0
0
0 Kivitelezési munkák - PM. Hiv felújítása
Költségek felmerülése:
78 105 000
Műszaki ellenőrzés
Költségek felmerülése:
3 270 250
"SOFT"elemek - Városi
Költségek felmerülése:
5 715 000
5 715 000
11 430 000
"SOFT"elemek - Programalap
Költségek felmerülése:
9 525 000
9 525 000
19 050 000
78 105 000 0 3 270 250
6 540 500 0
0
Záró pénzügyi könyvvizsgálat
0 Költségek felmerülése:
2 032 000
Projektmenedzsment
2 032 000 0
Költségek felmerülése:
4 127 500
4 127 500
8 255 000 0
Disszemináció
Költségek felmerülése:
4 064 000
4 064 000
150
14 750 000
Költségek Havi bontásban
0
0
9 572 000 9 572 000
0 0
14 750 000 14 750 000 14 750 000
Költségek Negyedévi bontásban
Költségek Féléves bontásban
Költségek Éves bontásban
0 0
0
0 0
0
5 715 000 5 715 000
14 732 000
0
0 14 732 000 20 447 000 30 019 000
9 572 000
100 742 750
0 0 0
0
0
136 260 609 237 003 359 237 003 359
139 530 860
0 0 0
23 431 500
2 032 000 164 994 360 164 994 360 401 997 719
0
446 766 719 446 766 719 446 766 719 446 766 719
6.2 A projekt megvalósítási időszak szerinti költségei havi/negyedéves/féléves/éves bontásban Projekt tevékenységek időszak szerint
tevékenység / költségek felmerülése
2 009
2 013
I. félév
I. félév
I.n.év 1 Előkészítés
Költségek felmerülése: Féléves összesen
Megvalósítás
Költségek felmerülése:
14 750 000
Költségek Negyedévi boltásban Költségek Féléves bontásban
0
I.n.év 3 0
1 0
0
0
0
3
0
9 572 000
0
4 0
5 0
III.n.év 6 0
7 0
0
0
0
0
VI.n.év
0 14 750 000 14 750
0
0
I.n.év
0
0
0
0
0 9 572
0
III.n.év
VI.n.év
11
12
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
0
5 715 000
14 732 000
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
136 260 609
0
139 530 860
23 431 500
2 032 000
0
0
0
0 0
0
0
0
0 0
II.n.év
10
20 447 000 0
Összesen
II. félév
9
0 9 572 000 9 572 000
I. félév
8
9 572 000
0 14 750 000
II. félév II.n.év
2
14 750 000
Féléves összesen Költségek Havi bontásban
2
2 014
0
5 715 000 5 715 000
14 732 000
0
18 510 250
0 0
0
154 770 859 0
0 14 732 000 20 447
0
0
0
0
100 742 750
0
44 769 000
164 994 360 136 260 609 237 003 359 237 003
0
0
0
0
139 530 860
44 769 000
23 431 500
319 765 219 319 765 219
2 032 000 164 994 360 164 994
446 766 719
446 766 719 446 766 719
151
000 Költségek Éves bontásban
000
000
14 750 000
359
30 019 000
360 401 997 719
446 766 719
6.3 Az ÉAOP-5.1.1/D-12 projekt összesített költségvetése (felhívásnak megfelelő bontásban)
Beruházási elem Nem megosztható költségek Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése Akcióterületi terv készítése KSH adatszolgáltatás Projektmenedzsment Kötelező nyilvánosság biztosítása Projektzáró könyvvizsgálat Piac kialakítása a Vásártéren Építési engedélyes szintű tervek készítése Építési engedélyes szintű tervdokumentáció átdolgozása Kiviteli tervek készítése Közbeszerzési eljárás kivitelező kiválasztására Építési, kivitelezési tevékenység Műszaki ellenőrzés Közösségi tér kialakítása a Vásártéren Építési engedélyes szintű tervek készítése
MértékMennyiség egység darab darab darab darab darab darab darab
1 1 1 1 1 1 1
darab
1
darab darab darab darab darab
1 1 1 1 1
darab
1
Beruházási elem nettó költsége
Áfa - változó (25%-27%)
19 437 008 3 950 000 3 937 008 250 000 6 500 000 3 200 000 1 600 000 45 999 000 2 100 000
5 136 992 987 500 1 062 992 67 500 1 755 000 864 000 400 000 12 377 730 525 000
300 000 700 000 700 000 41 399 000 800 000 90 401 000 2 000 000
81 000 189 000 189 000 11 177 730 216 000 24 368 270 500 000
Beruházási elem bruttó költsége 24 601 000 4 937 500 5 000 000 312 500 8 255 000 4 064 000 2 032 000 58 376 730 2 625 000 381 000 889 000 889 000 52 576 730 1 016 000 114 769 270 2 500 000
152
Építési engedélyes szintű tervdokumentáció átdolgozása Kiviteli tervek készítése Közbeszerzési eljárás kivitelező kiválasztására Építési, kivitelezési tevékenység Műszaki ellenőrzés Szabadtéri Színház kialakítása Építési engedélyes szintű tervek készítése Építési engedélyes szintű tervdokumentáció átdolgozása Kiviteli tervek készítése Közbeszerzési eljárás kivitelező kiválasztására Építési, kivitelezési tevékenység Műszaki ellenőrzés Eszközbeszerzés Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ környezetében Építési engedélyes szintű tervek készítése Építési engedélyes szintű tervdokumentáció átdolgozása Kiviteli tervek készítése Közbeszerzési eljárás kivitelező kiválasztására Építési, kivitelezési tevékenység Műszaki ellenőrzés Feltáró sétány kialakítása a Műv. Közp. és a Rákóczi. u. között Ingatlankivásárlás (kisajátítás) Építési engedélyes szintű tervek készítése Kiviteli tervek készítése Közbeszerzési eljárás kivitelező kiválasztására Építési, kivitelezési tevékenység
darab darab darab darab darab darab darab
1 1 1 1 1 1 1
500 000 1 400 000 1 400 000 83 601 000 1 500 000 43 508 637 1 800 000
135 000 378 000 378 000 22 572 270 405 000 11 711 332 450 000
635 000 1 778 000 1 778 000 106 173 270 1 905 000 55 219 969 2 250 000
darab darab darab darab darab darab
1 1 1 1 1 1
300 000 600 000 600 000 37 117 914 700 000 2 390 723
81 000 162 000 162 000 10 021 837 189 000 645 495
381 000 762 000 762 000 47 139 751 889 000 3 036 218
darab
1
46 275 000 1 700 000
12 460 250 425 000
58 735 250 2 125 000
darab darab darab darab darab
1 1 1 1 1
400 000 650 000 650 000 42 075 000 800 000
108 000 175 500 175 500 11 360 250 216 000
508 000 825 500 825 500 53 435 250 1 016 000
1 1 1 1 1
15 950 000 7 100 000 400 000 150 000 150 000 8 000 000
4 306 500 1 917 000 108 000 40 500 40 500 2 160 000
darab darab darab darab darab
20 256 500 9 017 000 508 000 190 500 190 500 10 160 000 153
Műszaki ellenőrzés Polgármesteri Hivatal felújítása Építési engedélyes szintű tervek készítése Kiviteli tervek készítése Közbeszerzési eljárás kivitelező kiválasztására Építési, kivitelezési tevékenység Műszaki ellenőrzés "Soft" elemek Város által megvalósítandó "Soft" elemek Programalap létrehozásával megv. „Soft” elemek Összesen
darab
1
darab darab darab darab darab
1 1 1 1 1
egyéb darab
1 1
150 000 66 400 000 1 700 000 1 000 000 1 000 000 61 500 000 1 200 000 24 000 000 9 000 000 15 000 000 351 970 645
40 500 17 928 000 459 000 270 000 270 000 16 605 000 324 000 6 480 000 2 430 000 4 050 000 94 769 074
190 500 84 328 000 2 159 000 1 270 000 1 270 000 78 105 000 1 524 000 30 480 000 11 430 000 19 050 000 446 766 719
154
7. Előkészítettség állapota összefoglalóan Elvégzett tevékenységek: • Stratégiai tervek elkészítése (Integrált Városfejlesztési Stratégia, Akcióterületi Terv) • Engedélyezési szintű tervdokumentáció (vázlatterv) • Rendezési tervvel való egyeztetések • Hatósági előzetes egyeztetések • ÉAOP-5.1.1/ D-12 pályázat pályázati anyagának előkészítése • A fejlesztésekhez szükséges tulajdonjogok (önkormányzati) megszerzésére irányuló, tárgyalások megindítása (értékbecslés elkészítése) • A fejlesztésekhez szükséges tulajdonosi (önkormányzati) döntések meghozatala • Projektmenedzsment szervezetekkel kapcsolatos elképzelések kidolgozása, a szükséges döntések meghozatala Még el nem végzett tevékenységek: • Kiviteli szintű tervdokumentáció / tendertervek elkészíttetése • Lakossági, civil, vállalkozói egyeztetések a végrehajtás során • Engedélyeztetési eljárások lebonyolítása • Projektmenedzsment szervezet felépítése, a működés elindítása Előkészítettség állapota projektelemenként: Beavatkozás 1 Szabadtéri színház kialakítása a Művelődési Központ mögötti területen
2. Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ környezetében
3. Sétány kialakítása a Művelődési Központ és a Rákóczi u. között. (útfeltárás)
4. Polgármesteri Hivatal felújítása
A megvalósíthatóság további feltételei Rendezési tervvel összhangban Tendertervek készítése, közbeszerzési eljárás lévő engedélyes szintű lefolytatása kivitelező megvalósítási tervek, előzetes kiválasztására, Eszközbeszerzés költségbecslés Rendezési tervvel összhangban Engedélyek megszerzése, lévő engedélyes tervek, előzetes Kiviteli tervek készítése, közbeszerzési eljárások költségbecslés lefolytatása kivitelező Engedély meghosszabbítása kiválasztására folyamatban van Rendezési tervvel összhangban Telekalakítás, Tulajdonjog megszerzése, Közbeszerzési lévő engedélyes szintű eljárások lefolytatása kivitelező megvalósítási tervek, előzetes kiválasztására költségbecslés Rendezési tervvel összhangban Közbeszerzési eljárások lévő megvalósítási tervek, lefolytatása kivitelező előzetes költségbecslés kiválasztására Előkészítettség állapota
Beavatkozás
5. Közösségi tér kialakítása a “Vásártéren”
6. Piac kialakítása a „Vásártéren”
A megvalósíthatóság további feltételei Engedélyek megszerzése, Rendezési tervvel összhangban Kiviteli tervek készítése, lévő engedélyes tervek, előzetes közbeszerzési eljárások lefolytatása kivitelező költségbecslés kiválasztására Engedélyek megszerzése, Rendezési tervvel összhangban Kiviteli tervek készítése, lévő engedélyes tervek, előzetes közbeszerzési eljárások lefolytatása kivitelező költségbecslés kiválasztására Előkészítettség állapota
7/a. Helyi és Kistérségi hatókörú Feladatok előzetes rendezvények megtartása a megújuló / megújult akcióterületen meghatározása, költségbecslés (Városi elemek)
Részletes feladat- meghatározás készítése, közbeszerzési eljárás szolgáltató kiválasztására
Feladatok előzetes
7.b. Helyi és Kistérségi hatókörú meghatározása, költségbecslés, rendezvények megtartása a Programalap csomag pályázati megújuló / megújult akcióterületen dokumentációja, (Civil elemek – Programalap)
Munkaszervezet szerződései, pályázati felhívás „kihirdetése”
Munkaszervezet
156
