2010 8. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Minimálbérrel csak álom lesz a lakásvásárlás ............................... 5 50%-al csökkent az újlakás kínálat ....................................... 6 Tízezrek rettegnek a tavasztól - sláger lesz a szükséglakás? .................... 7 Inkább az APEH árverezze el a lakásod .................................... 9 Hol lesz először újlakás-hiány Budapesten? ............................... 10 Javulnak a feltételek az ingatlanhitelezésben .............................. 12 Íme a világ legbiztonságosabb háza - Védelem másfél milliárdért ............... 13 Tavaly 35 százalékkal csökkent a lakásépítési engedélyek száma .............. 14 10 éve nem akartunk ilyen kevés lakást építeni ............................ 16 Kedvezményes áfát javasolnak a lakásépítésre ............................ 17 Sötétebb a hazai lakásépítés jövője ..................................... 18 Panelban laksz? - Ezeket nem árt tudnod... ................................ 19 Sokan jelentkeznek lakásfelújítási támogatásra ............................ 21 Jelentett a Fundamenta! Véletlenül ez is kiszivárgott! Íme a számok! ............ 22 Irodapiaci hírek .................................................... 24 Globális bérleti díjak: a stabilizálódás jelei Európa és Ázsia irodapiacain .......... 25 Független irodaként folytatja a Szécsényi Ügyvédi Iroda ..................... 26 Menni vagy maradni? ................................................ 27 A világnagyvárosainak irodai ingatlanpiacain nagymértékű kereslet visszaesés történt .. 28 Új magyarországi igazgatót nevezett ki az ING Real Estate CEE ................ 31 Logisztikai hírek ................................................... 32 Növekvő raktárbérleti díjak? ........................................... 33 Egyéb hírek ....................................................... 35 Kivonul az autókereskedelemből a Csike-Bege ............................. 36 Befejeződött az irgalmaskórház építése .................................. 37 Újabb fővárosi céget vizsgál a rendőrség ................................. 38 Újranyit az Almássy téri szabadidőközpont ................................ 39 Tovább zöldült Ferencváros ........................................... 40 Magyarország lekerült a tiltólistáról ..................................... 41 Sokan kiszorulnak a hitelelezhetőségi körből .............................. 43 Díjátadó: konszenzusos döntés született Zuglóban .......................... 45 Olcsóbbak lehetnének a lakások, ha kevesebb garázst kellene építeni ........... 46 Van élet a svájci frank után ........................................... 47 Lemondott Telki polgármestere ........................................ 49 GENEX: "2009 rendkívül nehéz év volt, de a gyárunkat sikerült felépíteni" ........ 50 A Telekom hosszabbított a Strabaggal ................................... 51 Nekünk is juthat az Union Investment 2 milliárd eurójából .................... 52 Új kinevezések a DBH Groupnál ........................................ 53 Leszámolhatnak az építményadóval ..................................... 54 Az APEH követeli a vagyonadót ........................................ 55 Bérlői lett mára az ipari piac ........................................... 56
2/61
Másfél milliárd forint nyereséggel adta el a Posta a Krisztina körúti székházát ..... 58 Vagyonadó: nem mindenki várt az Alkotmánybíróság döntésére ............... 59
Property News ..................................................... 60 Should I stay or should I go? ........................................... 61
3/61
Lakáspiaci hírek 2010 8. hét
4/61
Minimálbérrel csak álom lesz a lakásvásárlás 2010. Február 26. Péntek Az egyre csökkenő kamatok miatt tovább terjedhetnek a forinthitelek az idei évben, a hitelfelvételek drasztikus központi szigorítása következtében azonban a lakosság egy része kiszorul...
Az egyre csökkenő kamatok miatt tovább terjedhetnek a forinthitelek az idei évben, a hitelfelvételek drasztikus központi szigorítása következtében azonban a lakosság egy része kiszorul a hitelezhetők köréből. Az OC szerint a történelmi mélypontra került jegybanki alapkamat tovább fogja segíteni a forinthitelek terjedését, és várhatóan egyre több pénzintézet kínálatában fog szerepelni kedvező forinthitel, ami a hitelfelvevők számára előnyös versenyhelyzetet teremthet majd. A bankok már tavaly májusban elkezdték leszorítani az euró alapú lakáshitelek kamatait, aminek következtében az átlagos ráta 2009 decemberében 7,65 százalékon állt. Az MNB statisztikája szerint forinthiteleknél hasonló a tendencia, itt 9,16 százalékos volt az átlagos ráta a tavalyi év végén. A társaság kiemelte, hogy az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a problémás ügyfelek száma, amely leginkább a PSZÁF adatai alapján a rossz adósok hiteleinek nagyságában mutatkozik. Nyolcszázezer közelében van a bajba jutott adósok száma a Központi Hitelinformációs Rendszer adatai szerint és több mint 170 ezerrel nőtt a késve fizető adósok száma is az elmúlt évben. Emiatt a bankok rossz minősítésű hitel portfoliója 2009. III. negyedévének végére elérte a 390 milliárd forintot. Az Otthon Centrum elemzése szerint egy március elsején hatályba lépő kormányrendelet jelentősen szigorítja majd a lakossági hitelezés feltételeit és a hitelképesség vizsgálatát is. A jogszabály forinthitel esetében 75 százalékban maximalizálja a hitelfedezeti arányt, azaz az ingatlan fedezeti értékéhez képest a hitel ezt az arányt érheti el, míg euró alapú hitelfelvétel esetén ugyanez az érték 60 százalék, bármely más devizahitelnél pedig 45 százalék. Lízingnél minden esetben 5 százalékponttal magasabb a limit. Emellett nyártól a pénzintézetek gyakorlatilag csak a hitelképességi vizsgálat után adhatnak hitelt.A szigorítással lényegében kiesnek a hitelezhetőségi körből a jövedelemmel nem rendelkezők, a bejelentett jövedelem nélkül foglalkoztatottak, vagy akiknek nagyon alacsony a hivatalos jövedelmük – akár, mert részmunkaidősök, vagy a munkaadójuk nem jelenti be őket teljes összegre. Nehezebben juthatnak majd hitelhez az amúgy is szigorodó banki kockázati listán előkelő helyen szereplő kistelepüléseken élők.
Forrás: Lakoter.com
5/61
50%-al csökkent az újlakás kínálat 2010. Február 26. Péntek A múlt év végén 5.854 lakást – a 2006. évi felét – kínáltak a fejlesztők eladásra Budapesten, ezek együttes ára 162,5 milliárd forint volt, amely a GDP fél százalékát...
A múlt év végén 5.854 lakást – a 2006. évi felét – kínáltak a fejlesztők eladásra Budapesten, ezek együttes ára 162,5 milliárd forint volt, amely a GDP fél százalékát teszi ki. Az átlagos lakás 61 négyzetméteres volt, 11 négyzetméteres terasszal, amelyet 417 ezer forintos négyzetméter áron kínáltak, így az eladási ár 27,7 millió forintot tett ki. A Cordia a 4 lakásnál többet tartalmazó fejlesztéseket vizsgálta, ezekből 256 volt Budapesten 2009 végén. Legtöbb projekt a XIV. kerületben volt (47), majd a XI. kerület (46) és a XIII. kerület következett (27 projekt). A 256 projektben 22.409 lakás található, ezekből 5.854-et kínáltak eladásra tavaly év végén. Ezek 63 százaléka már elkészült, tehát beköltözhető volt. Az eladásra kínált lakások 40 százaléka volt 2 szobás, 38 százaléka pedig 3 szobás. A teljes nettó alapterület 359 ezer négyzetméter volt, amelyhez 68 ezer négyzetméter terasz társult. A teraszokat 20 négyzetméterig felében veszik számba az alapterületnél, afelett a harmadát számítják hozzá. A Cordia információja szerint a fejlesztők 20 projektet függesztettek fel, 1.376 lakással. A legtöbb fejlesztő azért állt le, mert nem kapott hitelt. Földi Tibor elmondta, hogy döntően azok a fejlesztők tartoznak ebbe a körbe, amelyek későn érkeztek Magyarországra, amikor már drágák voltak a telkek. Zömében spanyol és izraeli befektetőkről van szó, akiknek otthon is gondjaik akadtak időközben. Amikor 2006 végén 11.558 lakás adta a kínálatot, ebből 10 ezret el is adtak. Tavaly az 5.854 kínálatból 1.800 lakás kelt el. A Cordia becslése szerint idén 3.604-re csökken a lakáskínálat Budapesten, amely jövőre 1.104-re apadhat – hangzott el a cég sajtótájékoztatóján.
Forrás: Lakoter.com
6/61
Tízezrek rettegnek a tavasztól - sláger lesz a szükséglakás? 2010. Február 26. Péntek Bár a kilakoltatási moratórium vidéken is mindenütt érvényben van április közepéig, a dunántúli nagyvárosokban, sőt már a kisebb településeken is tízezrek rettegnek a tavasztól.
A Napi által megkérdezett térségbeli végrehajtók 2009 utolsó negyedévéhez képest 15-20 százalékos növekedésről számoltak be az eljárások számát tekintve. Még rosszabb a helyzet a Dél-Dunántúlon, annak is a határ menti övezeteiben, de súlyos gondok vannak Sopronban és Győrben is, ahol az elmúlt években nagyon sok új lakás épült. Egy siófoki végrehajtó szerint a Balatonra is begyűrűzött a hitelválság: tavaly szeptember óta csaknem megduplázódott a végrehajtás alá vont ingatlanok száma a térségben. Itt döntően olyanok kerültek bajba, akik nyaralót vagy kereskedelmi létesítményt építettek, illetve ezekre vettek fel jelzáloghitelt. (A nem lakott ingatlanokra nem vonatkozik a moratórium.) Nehezíti a helyzetet és gyorsítja a folyamatot, hogy nő a munkanélküliség, az állásukat már korábban elvesztőknél pedig fogytán vannak a például a végkielégítésből származó tartalékok. Ma már minden tíz értékesítésre felkínált ingatlan közül 4-5 azért kerül piacra, mert tulajdonosa nem tudja fizetni a részleteket - mondta lapunknak a Székesfehérváron és Veszprémben is ingatlanforgalmazással foglalkozó Bakony Kft. kereskedelmi vezetője, Tajnafői Géza -, ősszel még csak 2-3 ilyen volt köztük. A szorult helyzetben lévő ügyfelek zöme azt kéri - sokan az utolsó pillanatban -, hogy próbálják meg annyiért eladni a lakásukat, házukat, amennyiből az adósságot kifizethetik, de emelkedik azok száma is, akik annyiért szeretnének túladni ingatlanukon, hogy abból az adósság rendezése mellett még egy legalább átmenetileg megfelelő otthon kijöjjön. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb a kereslet a 2-3 millió forintért megvehető, sokszor nagyon rossz állapotú, akár komfort nélküli udvari lakásokra, lebontásra váró városszéli, falusi házakra. Ez utóbbi a gondja számos önkormányzatnak is, miután egyre nagyobb részük már nem tud segíteni rendkívüli támogatással, szükséglakással - hát még a hitellel terhelt lakás megvásárlásával -, hiszen a segítségre szorulók száma az elmúlt egy-másfél évben a legjobb helyzetben lévőknél is négy-ötszörösére nőtt. Szombathelyen tavaly teljesen kimerítették a hiteltartozások kezelésére is igénybe vehető, összesen 194 millió forintos keretet, és ennél több idén sem áll rendelkezésre. A város kamatmentes kölcsönnel is igyekszik segíteni a bajba jutottakat, és azt is tervbe vették, hogy szociális szállót alakítanak ki az ingatlanukat elvesztők számára. A székesfehérvári önkormányzat még tavaly augusztusban hozta létre azt a krízisalapot, amelyhez azóta több mint félezren fordultak - ez akkor vehető igénybe hiteltartozás fizetésére, ha a havi törlesztőrészlet több mint húsz százalékkal nőtt a korábbihoz képest. A rászorulók gondjait - amíg a büdzsé engedi - olyan átmeneti segélyekkel is igyekeznek enyhíteni, amelyekből például a közüzemi számlák fizethetők ki. Nincs viszont árverezési moratórium a járművek esetében. A törlesztésképtelenségi ügyek száma itt már nem nő - mondta el baranyai tapasztalatait Barabás Tamás végrehajtó -, igaz, csökkenést sem tapasztalnak. Sok gondot okoz - különösen a használtan vásárolt autóknál -, hogy a jármű értéke nem fedezi a vásárlására felvett hitelt, de arra is van példa bőven, hogy a tulajdonos a
7/61
használtautó-telepen immár tehermentesen vásárolja vissza gépkocsiját. A kereskedők viszont arra panaszkodnak, hogy egyre nehezebben találnak vevőt a mind gyakrabban nagyon rossz műszaki állapotban lévő járművekre.
8/61
Inkább az APEH árverezze el a lakásod 2010. Február 26. Péntek A követeléskezelő cégek lakásárveréseihez képest jó áron kelnek el a lakások az APEH ingatlanárverésein. A tavaly bevezetett elektronikus árveréseken a korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedtek a becsértékhez viszonyított leütési árak.
Valamivel jobban járhat az az adós, akinek az ingatlanjára nem valamelyik követeléskezelő cég, hanem az állami adóhatóság teszi rá a kezét. A 2009-ben bevezetett elektronikus ingatlanárveréseknek köszönhetően ugyanis jelentősen megemelkedtek a lakások leütési árai derül ki a Napi gyűjtéséből. Egészen 2008-ig, a hagyományos árveréseken szerzett tapasztalata az volt az adóhatóságnak, hogy az adósok lakásai csupán a becsérték 25-35 százalékán kelnek el, a tavalyi év és az elektronikus rendszer azonban komoly ugrást hozott. 2009-ben a leütési árak átlagosan a becsérték 75%-át érték el. Kiugróan jónak mondható leütési árakat produkált idén február 18-ig is a rendszer, az idén elárverezett ingatlanok leütési ára átlagosan a 92%-át érte el a becsértéknek. Az APEH árverések egyetlen szépséghibája, hogy nagyon alacsony arányban végződnek sikeresen. A tavalyi évben összesen 1451 ingatlanárverésből, mindössze 169 esetén csapott le a virtuális kalapács. 857 sikertelenül zárult, 425 árverést pedig egyéb okból zártak le, például azért mert bírósági végrehajtónak adta át az APEH az ingatlant, vagy pedig az adós lerótta a tartozását. Az alig több mint 11,5%-os sikerességi arány egyrészt a hanyatló ingatlanpiacnak, másrészt pedig az árverésre kerülő ingatlanok minőségének volt köszönhető. Sok esetben olyan ingatlanok is árverésre kerülnek, amire az adósnak csupán alacsony tulajdoni hányada vagy harmadik félnek haszonélvezeti joga van. Az év első másfél hónapjának tapasztalatai azonban némi bizakodásra adnak okot az árverések sikerességének tekintetében, eddig ugyanis az árverések közel 20%-a végződött eredményesen.
Forrás: Pénzcentrum.hu
9/61
Hol lesz először újlakás-hiány Budapesten? 2010. Február 25. Csütörtök A Napi által megkérdezett szakértők szerint az elmúlt 10 év legrosszabb kilátásait tükrözi a tavalyi lakásépítési statisztika. A vártnál több lakóingatlant fejeztek be 2009-ben - ezeket még a válság előtt kezdték el -, miközben Budapesten a prognosztizáltnál is kevesebb új építési engedélyt adtak ki.
Meglepőnek, de érthetőnek találja a KSH legfrissebb, 2009-re vonatkozó lakásépítési számait Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója. Mint mondta, a budapesti új építési engedélyek alakulását a cég teljes körű piackutatása alapján 9500 körülire várták, a szám azonban ennél is jóval kisebb, csupán 7500, ami különösen negyedéves bontásban érzékelteti drámaian a lakáspiacon zajló folyamatokat. Az utolsó negyedévben ugyanis mindössze 1104 fővárosi építési engedélyt adtak ki, ami 77 százalékos visszaesést jelent a 2008-as utolsó negyedévihez képest. Az okok világosak - fűzte hozzá -, az általános nemzetközi hangulat, a piaci szereplők számának csökkenése mellett kiemelkedő szerep jut az építési kedv csökkenésében az ellenséges szabályozásnak is. Utóbbiak közé sorolja az ez évtől bevezetett fedezetkezelő intézményét, a társasházi törvény kedvezőtlen módosítását, a műszaki, tűzvédelmi szabályok szigorítását és a kerületi, fővárosi területrendezési szabályozás változásait. A Belváros és a Ferencváros lesz az első Földi szerint mindez egyenesen ahhoz vezet, hogy 2011 végére Budapesten általánosan hiány lesz az új lakásokból, de egyes alpiacokon, így a Belvárosban, vagy a Ferencvárosban már korábban bekövetkezik ez az állapot. A KSH számai csupán azt támasztják alá, hogy a megkezdett projektek zöménél a közben kitört válság közepette is a befejezésre törekedtek a fejlesztők - kommentálta az adatokat Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) elnöke. A tavaly elkészült 32 ezer lakás zömét még 2008-ban, a válság előtt kezdték el építeni, s a félbehagyásuk nagyobb veszteséggel járt volna a beruházónak és a finanszírozónak egyaránt. Ez a mennyiség azonban nincs összefüggésben a tényleges forgalommal, vagy az építési szándékkal. Nem így az építési engedélyek száma, amelynek 35 százalékos egész éves, és 50 százalékos második félévi zuhanásában már nem csak a válság és a finanszírozási stop, hanem a nyáron megszüntetett lakásszerzési támogatások is tükröződnek tette hozzá Mehrli. A beruházási kedv lanyhulását az is erősíthette, emelte ki a Maisz elnöke, hogy a fejlesztési telkek illetékmentes beépítési kötelezettsége a szövetség nyomására 4 évről 6 évre emelkedett. Nagyobb zuhanást vártak A visszaesés mértéke egyelőre nem igazolta az elemzők várakozásait - mondta Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. A GKI ugyanis 29 ezerre jósolta az új lakások számát. Mindez csupán azt jelenti, hogy a válság olyan gyorsan csapott le a gazdaságra, amit a szektor nem tudott követni. A projektek másfél éves kivitelezési idejével számolva azonban nagyon is érthető ez a szám, a GKI ingatlanindexe ugyanis, amelyet a piaci szereplők várakozásai alapján számolnak, éppen 2008 júliusában állt történetének csúcspontján. Ebben az időszakban, de még a harmadik negyedévben is az üzleti és fogyasztói várakozásokat tükröző bizalmi index - mint később kiderült - pozitívabb volt, mint a tényleges gazdasági teljesítmény. A Gyurcsány-csomag hatásait kiheverve már a növekedésben bízott a piac, az akkor beindított építkezések zárultak tavaly - fogalmazott Petz.
10/61
Pfandler Katalin, a Magyar Lakásépítők Szövetségének elnökségi tagja szerint a piac jelenleg tetszhalott állapotban van, ma csak olyan fejlesztő indíthat projektet, amely a költségek 60-70 százalékával rendelkezik. A tavaly elkészült 32 ezer lakás 2007 körül indult projektek eredménye, az építési engedélyek drámai csökkenése azonban már jól jelzi, hogy lakáspolitika, és támogatási rendszer nélkül nem él meg a lakáspiac, miként a világban máshol sem - hangsúlyozta Pfandler. A szakember úgy véli, a piacon lévő készlet még jó egy évig kitart, az építések beindulása azonban a világos preferenciák mentén megfogalmazott lakáspolitika függvénye.
11/61
Javulnak a feltételek az ingatlanhitelezésben 2010. Február 25. Csütörtök Most először mutat pozitív változást 2008 eleje óta a CB Richard Ellis (CBRE) európai kereskedelmi ingatlanpiacain a bankok hitelezési hajlandóságát felmérő jelentése.
Az első osztályú ingatlanok értékének és a befektetési piacok forgalmának fellendülése 2009 második felében jó hatással volt az európai hitelpiacok hangulatára - állítja a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb tőkepiaci elemzése. A számok most először mutatnak pozitív változást 2008 eleje óta a bankok hozzáállásában, bár ez egyelőre még csak a prémium kategóriára igaz. A pénzintézetek 2009 második felében tapasztalható megnövekedett bizalma az európai ingatlanpiac hitelezése iránt elsősorban a befektetők növekvő kockázatvállalási étvágyának és az emelkedő ingatlanértékeknek köszönhető. Az első osztályú ingatlanokra és bérlőkre vonatkozó legfontosabb hitelfeltételek jelentősen javultak ez elmúlt hónapokban a CBRE szerint. A hitelösszeg maximális mértéke általában emelkedett, a hitel-fedezet arány (loan-to-value) maximális értéke nagyjából 60-70 százalékra nőtt első osztályú ingatlanfedezet esetén, miközben a kamatfelár a legtöbb piacon csökkenésnek indult. A trend viszont nem csak az Egyesült Királyságra korlátozódik a CBRE jelentése szerint. Olaszországban, Hollandiában és Spanyolországban is 65-70 százalékra nőtt ez az érték. A pozitív banki hozzáállás ellenére viszont a hitelpiaci aktivitás továbbra is polarizált. A prémium kategoriás ingatlanok körén kívüli hitelezés továbbra is korlátozott, ami legfőképpen a fejlesztések finanszírozásában szembetűnő: a legtöbb piacon ilyen célra továbbra is nehezen kapható hitel. Azok a bankok, amelyek hajlandóak az első osztályú ingatlanok piacán kívül finanszírozni, sokkal szigorúbb feltételeket támasztanak jelentősen magasabb kamatfelárral. Tim O'Sullivan, a CBRE magyarországi ingatlanbefektetési vezetője szerint ez a pozitív trend vélhetően a kelet-közép-európai piacokra is begyűrűzik majd, ám erre még várni kell.
12/61
Íme a világ legbiztonságosabb háza - Védelem másfél milliárdért 2010. Február 25. Csütörtök Közel másfél milliárd forintért vásárolható meg az a Los Angeles-i luxusvilla, amely a tervezője szerint a világ egyik legbiztonságosabbika. Golyóálló ablakok, pánikszobák és helikopterleszálló teszi a luxusrezidenciát a városban található számtalan hatalmas csillogó palotához képest egyedivé.
A modern idők erődje - írja az ingatlanügynökség az épület hirdetésének legelején, melyet a tervezője a világ egyik legbiztonságosabb ingatlanjának kiáltott ki. A hirdetés szerint az épület megálmodója Al V. Corbi volt, aki hi-tech biztonsági rendszereket készít a világ minden tájáról érkező magánszemélyeknek és kormányoknak. A 743 négyzetméter lakóterületű épületért összesen 7,25 millió dollárt kér a jelenlegi tulajdonos. Az összegért cserébe nem csak egy biztonságos és tágas hajlékot kap a megvásárlója, hanem pazar kilátást is nyer a világvárosra. A 360 fokos panorámáról összesen 80 darab különleges, Európában gyártott golyóálló ablak gondoskodik. A ház 32 helyiségében egyébként 5 hálószoba, 8 fürdőszoba, két iroda és egy vendéglakosztály mellett két pánikszoba is található. A biztonságot szolgálja továbbá az is, hogy a ház két részét hermetikusan el lehet zárni a külvilágtól természeti katasztrófák, nukleáris, kémiai illetve biológiai fegyverekkel történő támadás esetére. A ház alagsorában 6 autónak van hely a garázsban (14 további autó a ház előtt parkolhat), és egy borospince is szolgálja a lakók kényelmét. Az épület tetején található teraszról pedig az új lakók gyönyörködhetnek a végeláthatatlan Los Angeles látványában.
Forrás: Pénzcentrum.hu
13/61
Tavaly 35 százalékkal csökkent a lakásépítési engedélyek száma 2010. Február 25. Csütörtök Az elmúlt 11 évben tavaly volt a legalacsonyabb a lakásépítési kedv: az új építési engedélyek száma a 35,3 százalékkal maradt el 2008-astól, míg a használatba vett lakások száma 11,3 százalékkal csökkent.
A második félévi visszaesés még ennél is erőteljesebb volt: a használatba vett lakások száma a 2008. második félévinek csak a háromnegyedét tette ki, az új lakásépítési engedélyeké pedig alig több mint a felét - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. 2009-ben 32 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt és 28.400 új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 2008 azonos időszakához viszonyítva az első és második negyedévben 15-18 százalékkal nőtt, majd a következő negyedévekben 23-24 százalékkal csökkent. A visszaesés elsősorban a lakossági építkezések terén mutatkozott: egyötöddel kevesebb lakás épült természetes személyek megrendelésére, és hasonló arányban csökkent a saját használatra készült lakások száma is. A vállalkozói lakásépítés, valamint az eladásra szánt lakások száma azonban csak kismértékben, 3 százalékkal csökkent. 2009-ben a legtöbb új lakást, az összes 51 százalékát vállalkozások építtették. Az önkormányzatok lakásépítési tevékenysége felülmúlta az előző évit, de még ez is kevesebb mint 200 lakást jelentett, szinte kizárólag - 94 százalékos arányban - Budapesten. Közel duplájára emelkedett a bérbeadás céljából történő építés, az 580 új bérlakás létrejöttében mindhárom építtetői csoport részt vállalt. A kivitelezői körben a lakossági házilagos kivitelezés visszaszorulása a legszembetűnőbb: az előző évhez viszonyítva 38 százalékkal kevesebb, 4.100 új lakás épült fel így, részaránya 13 százalékra csökkent. Az új lakások átlagos nagysága 89 négyzetméter, a 2008-as átlaghoz viszonyítva csekély mértékben, 1 négyzetméterrel csökkent. Az építkezések területi megoszlását tekintve tovább erősödött a főváros szerepe, egyharmadát adva az országos lakásépítésnek. Budapest mellett Baranya, Csongrád és Somogy megyében 5-16 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma. Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében az átlagosnál kisebb mértékű csökkenést mutatnak az adatok, míg az ország többi megyéjében átlag feletti visszaesés következett be. A lakásépítésre kiadott új engedélyek száma minden településtípusban és minden megyében csökkent, bár különböző mértékben. Fejér és Heves megyében fele annyi új engedélyt sem adtak ki, mint az előző évben, míg az ezen a téren is meghatározó fővárosban 38 százalékkal, a legkisebb visszaesést mutató Bács-Kiskun megyében pedig 8 százalékkal kevesebbet. A negyedéves adatok tanúsága szerint a visszaesés fokozatosan következett be: az év során, az első negyedévben 12, a negyedikben 54 százalékkal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint 2008 azonos időszakaiban. Az új engedélyek év közbeni alakulásában példa nélküli, hogy többségét az év első felében adták ki, míg a második félévben csupán ezek 28 százalék-át.
14/61
A befejezett üdülőépítések száma már negyedik éve csökken, de a legerőteljesebben 2009-ben. Tavaly mindössze 508 új üdülőegységet vettek használatba, 29 százalékkal kevesebbet, mint 2008-ban. Az új üdülők a korábbinál nagyobb, 82 négyzetméteres átlagos alapterülettel épültek. Az üdülőépítési szándék is visszaesett, 610 üdülőépületben 1060 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ami 21 százalékkal elmarad a 2008. évitől. 2009-ben 4.140 lakás szűnt meg, 10 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. Budapesten másfélszeres volt a növekedés, elsősorban avulás és településrendezés miatt. A megszűnt lakások 29 százaléka, a fővárosiak esetében több mint a fele önkormányzati tulajdonban volt. Országosan tekintve, a korábbinál kisebb méretű lakások szűntek meg, átlagos alapterületük 64 négyzetméter volt. A kiadott új építési engedélyek szerint több mint 2 millió 750 ezer négyzetméter lakóépület és 3 millió 360 ezer négyzetméter nem lakóépület építését tervezik. Az előbbiek esetében ez 31, az utóbbiakat illetően 26 százalékos csökkenést jelent 2008-hoz viszonyítva. A lakóépületek kategóriájában legnagyobb arányú visszaesés a 3 és több lakásos házak körében történt, 37 százalékkal kisebb területet terveznek beépíteni, mint a 2008-as szándékok szerint. Az új engedélyek alapján így a beépítendő terület felét egylakásos házként tervezik, a 3 és több lakásos épületek 38 százalékos részarányt képviselnek. A nem lakóépületek közül a tervezett mezőgazdasági épületek összes hasznos alapterülete több mint 40 százalékkal, az ipari épületeké közel 40 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt időszakban volt, míg a hivatali épületeké több mint 10 százalékkal több.
Forrás: Inforádió
15/61
10 éve nem akartunk ilyen kevés lakást építeni 2010. Február 25. Csütörtök A 2008-as évhez képest a használatba vett lakások száma 11, az új engedélyeké 35%-kal csökkent 2009-ben. Tavaly mintegy 32 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt és 28 400 új lakásra adtak ki építési engedélyt.
A fejlesztői lassításnak köszönhetően a visszaesés az év második felében volt erőteljesebb: a használatba vett lakások száma a 2008. második félévinek csak a háromnegyedét tette ki, míg az új lakás építési engedélyeké valamivel több mint a felét, derül ki a KSH legújabb lakáspiaci jelentéséből. A magyarországi lakásépítések száma mind a kiadott építési engedélyek tekintetében, mind a használatba vett lakások számában 2004 óta folyamatos csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt egy év azonban 10 éves mélypontra repítette a kiadott új engedélyek számát, így amennyiben marad ez a tendencia az idén is, akkor valóra válhat azoknak a jóslata, akik 2011-12-re lakáshiányt prognosztizálnak. A tavalyi évben összesen 31,944 lakás kapott használatba vételi engedélyt, és 28, 400 lakásnak jutott építési engedély, ami pedig azt is eredményezte, hogy több mint 10 éve először készült el több lakás az országban, mint amennyit újonnan el akartak építeni. A KSH adatai szerint 2009-ben 4140 lakás szűnt meg, ami 10%-kal több, mint az azt megelőző évben. Budapesten másfélszeres volt a növekedés, köszönhetően településrendezéseknek és a nagymértékű avulásnak. A megszűnt lakások 29%-a, a fővárosiak esetében több mint a fele önkormányzati tulajdonban volt. Országosan tekintve, a korábbinál kisebb méretű lakások szűntek meg, átlagos alapterületük 64 m2 volt. A kiadott új építési engedélyek szerint több mint 2 millió 750 ezer m2 lakóépület és 3 millió 360 ezer m2 nem lakóépület építését tervezik. Az előbbiek esetében ez 31, az utóbbiakat illetően 26%-os csökkenést jelent 2008-hoz viszonyítva. A lakóépületek kategóriájában legnagyobb arányú visszaesés a 3 és több lakásos házak körében történt, 37%-kal kisebb területet terveznek beépíteni, mint a 2008-as szándékok szerint. Az új engedélyek alapján így a beépítendő terület felét egylakásos házként tervezik, a 3 és több lakásos épületek 38%-os részarányt képviselnek. A 2006 és 2007 közötti utolsó fellendülési időszakkal lezárult az ország egyik legdinamikusabb lakásfejlesztési korszaka. A használatba vételi és építési engedélyek, a már a sokéves átlaghoz mérve is gyengébben teljesítő, elmúlt 2-3 évhez képest is tovább gyengültek. A múlt évi -15 ezer darabos új építési engedély csökkenés, szinte pontosan megegyezik az azt megelőző 5 év, 2004 és 2008 közötti összes csökkenéssel, így nem csoda, ha a piac szereplői csak nagyon óvatosan mernek jósolgatni a jövőre nézve.
Forrás: ReSource
16/61
Kedvezményes áfát javasolnak a lakásépítésre 2010. Február 24. Szerda A Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) 5 százalékos kedvezményes áfa kulcsot javasol a lakásépítésre, és -felújításra, mivel az uniós szabályok ezt megengedik közölte az egyesület az MTI-vel.
Az EU 2006-ban hozott áfa irányelve kimondja, hogy az általános adókulcs nem lehet kisebb 15 százaléknál, de emellett két kedvezményes - ettől kisebb - kulcsot is alkalmazhat minden tagállam. A kedvezményes áfát csak az irányelv mellékletében meghatározottakra lehet alkalmazni, e körbe tartozik a szociális lakásépítés, a szociális lakások felújítása, továbbá a magánlakások felújítása is. A közlemény példaként említi, hogy Csehország és Lengyelország azt is elérte az Európai Bizottságnál, hogy a nem szociális lakásépítésre is alkalmazhassa a kedvezményes adókulcsot. Magyarországon az általános áfa kulcs 25 százalék, emellett a két kedvezményes kulcs 18, illetve 5 százalék. A TLE ezért az szja törvénynek az 5 százalékos kulccsal adózó szolgáltatást tartalmazó mellékletét javasolja kiegészíteni. A távhő mellé ide kerülne a szociális lakásépítés, -felújítás, továbbá a magánlakások felújítása is.
Forrás: Világgazdaság online
17/61
Sötétebb a hazai lakásépítés jövője 2010. Február 24. Szerda Tavaly a második félévben gyorsult a lakásépítések és építési engedélyek számának visszaesése, ráadásul utóbbi jóval tempósabbnak bizonyult. Ez azt jelzi, hogy erős kínálatcsökkenésre lehet számítani.
2009-ben 32 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt és 28 400 új lakás ra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 11, az új engedélyeké 35 százalékkal volt kevesebb, mint 2008-ban - jelentette a KSH. A visszaesés az év második felében ennél erőteljesebb volt: a használatba vett lakások száma a 2008. második félévinek a háromnegyedét tette ki, az új lakásépítési engedélyeké valamivel több mint a felét.
18/61
Panelban laksz? - Ezeket nem árt tudnod... 2010. Február 23. Kedd Sokan, sokszor, sokféleképpen eltemették már a hazai paneleket, ám a házgyári technológiával készült lakótelepeknek valahogy mégsem sietős eltűnni az itthoni ingatlanpiacról. A relatív alacsony árak miatt továbbra is van kereslet, meglepő módon az eladás sem tart feltétlenül sokáig, noha minden lakótelep kereslet, kínálat és ár szempontjából teljesen különálló szegmensként viselkedik.
Míg Kelet-Németország egykori iparvárosaiban azon gondolkodnak, hogy lebontsák-e a sok helyen elnéptelenedett lakótelepeket, addig itthon ha nem is virágkorát éli a panellakások piaca, de úgy tűnik, jól szolgál egészsége, és a következő néhány évtizedben is az ingatlanpiac és a városkép részei marad. Ugyan a gazdasági válság hazai begyűrűzésekor sokan elsők között nevezték meg a panelek piacát, mint lehetséges áldozatot, az azóta eltelt idő rácáfolt a prognózisokra. Örök nyerő az alacsony ár A benne lakók által - sajátos adottságai miatt - általában csak mérsékelten kedvelt ingatlantípus töretlen vonzerejét éppen a piaci átlagnál lényegesen olcsóbb ára jelenti: Budapesten 6-7, vidéken akár 3-4 millió forinttól is elfogadható panellakást lehet vásárolni - összehasonlításképpen a fővárosban ezért az összegért a legtöbbször csak előnytelen helyen található kis alapterületű, állapotát illetően pedig igen erős kompromisszumokat kívánó téglalakások szerepelnek a kínálatban. Mielőtt a válság megérkezett a hazai piacra, az eladósorban lévő paneleket főleg első lakásukat vásárló fiatalok, nagyon kevés (vagy nulla) önerővel rendelkező, saját lakásra vágyó vevők, illetve a gyors és problémamentes kiadásban bízó befektetők, valamint a vidékről felköltöző (vagy a fővárosban is lakást fenntartani kívánók) vették meg, mára a lakótelepek kínálata egyre nagyobb vásárlói kör ingerküszöbét éri el. Az árak az általános gazdasági helyzet miatt még lejjebb mentek, a hitelezési feltételek viszont megszigorodtak - a jellemzően rendelkezésre álló 2-3 millió forintos önerővel rendelkezők számára sokszor nemigen kínálkozik más alternatíva. Még mindig gyorsan kipörög Ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint a mostani hitelezési és pénzügyi feltételek között a panelek már kevésbé elutasítottak a piacon, holott 2-3 éve a döntő többség a lakótelepek kizárását említette meg első fontos szempontként a keresésnél. Előbb azonban a panelprogram, az utóbbi hónapokban pedig a távhő áfájának csökkenése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a piacon néhol már szitokszónak számító panelek elfogadottsága újra magasabb szintre emelkedjen. Külön előnynek nevezték szakmai körökben a panelpiac két - a jelen helyzetben feltétlen pozitív tulajdonságát: alapvetően elég gyorsan ki lehet adni őket, a jellemzően 45-60.000 forint közötti bérleti díjért, és a nagyobb alapterületért cserébe sokan vállalják be a magasabb rezsiköltséget. Az alacsony árszint miatt még mindig viszonylag gyorsan eladhatóak a lakótelepi lakások: a felkapott lakótelepeken sokszor 2.5 hónap sem kell, hogy egy piaci áron kínálat panellakás gazdát cseréljen előfordulhat tehát az, hogy egy-egy városrészben a panellakások gyorsabban tudnak forogni, mint téglaépítésű társaik - kivételt képeznek ez alól a nagy alapterületű lakások, illetve a kevésbé jó hírű lakótelepek. Ragadós hírnév A múltat ugyanis - egészen visszamenőleg a 70-es, 80-as évekig - lakótelepek esetében meglehetősen nehéz eltörölni, kevés példa van a megítélés jelentős változására. Budapesten
19/61
például a paneles területek presztízsét már az építés óta nagyban meghatározza, hogy anno az állam mely rétegeknek osztott az adott környéken lakást, mennyire lett élhetőre tervezve a lakótelep (ez a 80-as évek végéig folyamatosan javult, épp ezért számítanak a legkeresettebbnek az utoljára épült panelek), illetve fel tudott-e mutatni a környék bármilyen fejlődést, vagy éppen elszlömösödött, jobb sorsra szoruló alvóvárosként funkcionál. Mindez természetesen az árakban is nagyon erősen tükröződik, a "jónak" vélt, illetve az utolsóként épült lakótelepek esetében olykor 100.000 forinttal is magasabb négyzetméterárat kell fizetni lakásvásárláskor, mint a 70-es években felhúzott, "középszerű" lakótelepi lakások esetében ráadásul ezek az árkategóriák alig mozognak. A néhány éve alaposan kipucolt, és biztonsági kamerákkal felszerelt Havanna lakótelep továbbra is az egyik legalacsonyabb átlagos négyzetméterárral büszkélkedhet, ugyanígy alacsonyak az árak Kőbányán, vagy éppen a kiváló metrókapcsolattal rendelkező Újpesten. Ennek ellenpontjaként a válság előtt a sokak szerint első számú Pók utcai lakótelepen olykor az akkori új építésű lakásokat is meghaladó négyzetméterárakon - közel 350.000 forintért - kínálták, és kínálják ma is az ingatlanokat. Panelmenti profit Nem jártak azonban rosszul a lakótelepekkel a beruházók. A magyarországi ingatlanpiac "aranykorában" - 2004 és 2008 között a gombamód szaporodó újépítésű lakások korában sokan költöztek - vagy próbáltak kiköltözni - a lakótelepekről, jórészt devizahitelre vásárolt új lakásba néha mindegy volt, hogy hova, csak el a panelből. Beruházói oldalról hamar felismerték ezt az igényt, és azt is, hogy a vásárlók nagy része szívesen marad azon a környéken, ahol korábban élt. Éppen ezért is tudtak sikeresek lenni azok a fejlesztések, melyek a lakótelepek szélén, vagy közvetlen közelükben valósultak meg - elég példának említeni Gazdagrétet, ahol a lakótelepet körbefutó út túloldalán 3-4 szeres áron kínált újépítésű lakások pillanatok alatt megteltek, de hasonló jellegű építkezések a keresettnek különösen nem nevezhető Kőbányán is sikerrel valósultak meg. A nagy haszon nem itt van Bár a piacon a panellakások tömeges felvásárlása befektetői szempontból nem jellemző, az alacsony árak miatt számos kisbefektető foglalkozik napjainkban is a kérdéssel, egy-két lakás megvásárlására gondolva, a gyors kiadásban, és a későbbi értékemelkedésben reménykedve. Érdeklődésük középpontjában ingatlanosoktól származó információk szerint elsősorban a felújítás előtt álló épületek, illetve a közeljövőben megújuló területek szerepelnek. Szakértők azonban több háttérbeszélgetésen is arra figyelmeztettek, hogy dacára az alacsony áraknak, a panellakásokból rendelkezésre álló óriási kínálat miatt rövidtávon nagy hasznot nem feltétlenül lehet elérni ilyen tranzakcióval. Ráadásként a gazdasági környezet állapota sem mutat a közeljövőben lezajló áremelkedés irányába, sőt előfordulhat az is, hogy a vásárlóerő növekedésével a panelek népszerűsége ismét csökkenni kezd.
Forrás: ReSource
20/61
Sokan jelentkeznek lakásfelújítási támogatásra 2010. Február 22. Hétfő Nagy az érdeklődés a Klímabarát otthon program folytatásaként a hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújítására, megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint új építésű energiatakarékos lakóépületek támogatására -írja a Napi Gazdaság.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium elsősorban a komplex jellegű felújításokat kívánja ösztönözni: a támogatás egy költségarányos alaptámogatásból és egy hatékonyságarányos, úgynevezett KlímaBónusz támogatásból áll. Új építésű házak esetében a támogatás területarányos, 25 ezer forint négyzetméterenként. Így komplex felújítás esetén hagyományos épületek esetében összesen 4,2 millió forint, új építésűnél pedig akár 3,25 millió forint támogatás is elnyerhető. A Klímabarát otthon panelalprogramjában a zöldtárca eddig 948 pályázat támogatásáról döntött összesen 15,2 milliárd forint értékben. A lakóközösségek által elnyert támogatás, miközben több tízezer ember életminőségét javítja és számláit csökkenti, évi 34 ezer tonnával mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást.
Forrás: Pénzcentrum.hu
21/61
Jelentett a Fundamenta! Véletlenül ez is kiszivárgott! Íme a számok! 2010. Február 22. Hétfő A 2009-es év a válság ellenére is a stabilitás, az elismerések és az újabb mérföldkövek eléréséről marad emlékezetes a Fundamenta-Lakáskassza életében.
A társaság több fontos területen is bizonyított az elmúlt évben, egyrészt sikerült megtartani a munkatársi állományt, szinten maradt a lakástakarék termékek értékesítése, ugyanakkor nőtt a cég eredménye - mondta rövid bevezetőjében Dr. Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója. hirdetés Az elmúlt 2-3 évben sorra érkeztek a különböző mérföldkövek eléréséről szóló hírek a Fundamenta háza tájáról. Előbb sikerült átlépni az ezermilliárdos küszöböt a szerződéses összeg tekintetében (2009 végén már 1217 milliárdnál tartottak), majd következett az egymillió megkötött szerződés és az egymilliárdos eredmény, amit az elmúlt évben sikerült megduplázni. 2009-ben sem maradtak adósak a kerek számokkal, hiszen előbb a mérlegfőösszeg, majd a befektetés-állomány, végül az év utolsó hónapjában a betétállomány is átlépte a 200 milliárd forintos lélektani határt. Az első százmilliárd elérése közel tíz évbe telt, a másodikhoz azonban már kevesebb, mint 3 év is elegendő volt. Dr. Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója A kedvező adatok a szakmai minőségen túl a Fundamenta gazdasági erejének megítélésé szempontjából is fontosak. Az ügyfélszám tekintetében (650 ezer aktív ügyfél) már a negyedikek, a lakossági betétállományt nézve a tíz legnagyobb hitelintézet között szerepelnek, míg mérlegfőösszeg alapján a 17. pozíciót foglalják el. A társaság az elmúlt 12 évben számos paraméter alapján meghatározó jelentőségű szereplővé nőtte ki magát a magyar lakásfinanszírozási piacon. A válság következtében a felelőtlen eladósodással szemben a megtakarítások kerültek előtérbe, így a Fundamenta a pénzügyi piacok zuhanásának évében is stabil maradt, sőt, több tekintetben növekedni is tudott. Piaci lefedettség A hazai piac jelenlegi 12%-os lefedettsége még messze elmarad a nyugat-európai 40-45%-tól, de például a cseheknél 55% körüli a penetráció, a bővülésnek tehát van tere. A termék iránt tömeges az igény, s a lakosság fontos eszköznek tekinti a konstrukciót a lakáshoz jutásban, nagyobbra cserélésben és a korszerűsítésben. A lakosság látja, hogy ebben a konstrukcióban megbízhat, a nehezebb időkben sem jelentkeznek megtakarítási kockázatok, és a hitelfelvevőknek sem jelent kamat-, illetve árfolyamkockázatot. "Célunk, hogy a jelenlegi magyarországi penetráció 4-5 év alatt megduplázódjon, azaz 25% körüli szintre emelkedjen. Ez a Fundamenta esetében azt jelenti, hogy a 650 ezres ügyfélszámot ezen időszak alatt megduplázzuk" - jelentette ki Dr. Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója. Értékesítési eredmények Az értékesítési eredményekről Morafcsik László, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. értékesítési- és
22/61
marketing igazgatója elmondta, hogy 2009-ben 138 ezer darab lakástakarék szerződést kötött a társaság, ami alig maradt el az előző évi 141 ezer darabtól. A társaság által a partnereknek kifizetett jutalékok összege üzleti titoknak minősül, de átlagosan 2,5 millió forintos szerződéses összeggel kalkulálva megközelítőleg kiszámítható. A 138 ezer új szerződés 2,5 millióval felszorozva 345 milliárd forintot jelent (bár a szerződéses összeg a kifutó szerződések miatt az elmúlt évben csak 108 milliárd forinttal emelkedett), az 1%-os szerződéskötési díjakból kifizetett a közvetítői jutalékok mértéke milliárdos nagyságrendet tesz ki.
Forrás: Pénzcentrum.hu
23/61
Irodapiaci hírek 2010 8. hét
24/61
Globális bérleti díjak: a stabilizálódás jelei Európa és Ázsia irodapiacain 2010. Február 26. Péntek A gazdasági világválság okozta kereslet-visszaesés határozta meg a globális irodapiac helyzetét 2009 során, mára pedig hatalmas különbséget eredményezett a bérleti jellemzők terén - derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb, a globális bérleti díjakról szóló elemzéséből.
Csaknem minden európai és ázsiai ingatlanpiacon lassult a bérleti díjak csökkenése, néhány városban stabilizálódtak a díjak, a trend pedig állandósulhat, ha a javul a bérbeadások szintje és csökken az üresedés 2010 során. Mindezekkel szemben az Egyesült Államok piacai - New York-ot kivéve - hátrébb állnak a bérleti díj körforgásában, így további díjcsökkenés várható. A globális gazdaság kilátásai 2010-ben jelentősen jobbak, mint egy évvel ezelőtt, a világgazdaság várhatóan visszatér növekedési pályájára. A CBRE előrejelzései szerint a növekedés eltérő lesz a különböző földrészeken: az ázsiai és a csendes-óceáni térségben lehet a legerőteljesebb, Európában pedig a leggyengébb. Ennek ellenére Londonban a leglátványosabb a bérleti díjak fellendülése. A City díjai - meghaladva a várakozásokat - 2009 végére elérték a 480 font/négyzetméter/év szintet, a növekedés a negyedik negyedévben pedig 3,5 százalék volt, szemben az előrejelzésekben szereplő stagnálással. Ray Torto, a CBRE vezető közgazdásza a jelentést így kommentálta: "Hongkongban és a londoni West Enden a bérleti díjak 2009 végére elérhették ciklusuk mélypontját és várhatóan stabilak maradnak, illetve növekednek a következő néhány negyedév során. Néhány európai és ázsiai városban továbbra is csökkennek még a díjak: Párizsban és Szingapúrban 4 és 10 százalékkal esnek ebben a negyedévben. Mindenesetre a CBRE általános lassulást vár a díjak esésében, ahogy a bérlői kereslet és az üresedési ráták a stabilizálódás, sőt a javulás jeleit mutatják 2010 során." A jelentős észak-amerikai városok lemaradtak Európa és Ázsia piacaihoz képest: a CBRE jelentős további ármérséklődést vár a legtöbb piacon 2010-ben, főleg a visszafogott kereslet miatt. Torontóban például a bérleti díjak 16 százalékot estek tavaly június óra, és várhatóan egész évben csökkennek annak hatására, hogy a bérlők egyre újabb épületekbe költözésével nő az üresen álló irodaterület-állomány. "A különbség nő a világ irodapiacai között, ahogyan a helyi kínálati és keresleti tényezők befolyásolják a fellendülés erősségét és mértékét. A pozitív jelek 2010-ben általánossá válnak és javuló bérlői stabilitáshoz vezetnek. A globális kilátások azonban meglehetősen vegyes képet mutatnak: az irodák iránti kereslet továbbra is késve követi az általános gazdasági mutatókat és számos piacon a munkanélküliség tovább nő, mielőtt a fellendülés elindul." - tette hozzá Torto. A magyar irodapiacról szólva Borbély Gábor, a CBRE budapesti vezető elemzője azt nyilatkozta, hogy a "bérleti díjciklusban Budapest a többi kelet- és közép-európai várossal együtt hátrébb áll, mint a nyugat-európai piacok, alapvetően még a bérleti díjak csökkenése a jellemző. A trend azonban itt is kedvezőbb, mint egy évvel ezelőtt, ez Varsóban már látható, de a magyar piac is lassan átkerül a ciklus második negyedébe, ahol a csökkenés lassulása már érezhető lesz."
Forrás: CBRE
25/61
Független irodaként folytatja a Szécsényi Ügyvédi Iroda 2010. Február 24. Szerda Függetlenedik a Schönherr Ügyvédi Irodától és Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás néven, független hazai ügyvédi irodaként folytatja tevékenységét a jövőben Dr. Szécsényi László és további nyolc, nemzetközi ügyvédi irodákban tapasztalatot szerzett jogász.
A Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás tapasztalataiból adódóan a fő hangsúly az ingatlanjog ezen belül is főként az akvizíciók, valamint az ingatlan-fejlesztési és ingatlan-finanszírozási projektek -, a társasági jog, és a munkajog területére helyeződik, de az iroda polgári, közigazgatási, illetve munkaügyi peres és vitarendezési ügyekben is részt vesz majd. "A gazdasági válság a multinacionális és a hazai közép- és nagyvállalati ügyfelek igényeit is jelentősen átformálta: ezek nagy része természetesen elvárja, hogy jogi tanácsadója a nemzetközi standardoknak megfelelő kapacitásokkal és know-how-val, az uniós és a hazai jogszabályok párhuzamos ismeretével nyújtson jogi megoldásokat számára, ugyanakkor mindezt elérhető áron." - magyarázta a változást Szécsényi László. Szécsényi László hozzátette: "Az elmúlt tíz év során osztrák partnereinkkel együttműködve nagy tapasztalatokra tettünk szert a legjobb nemzetközi gyakorlat alkalmazásában. Jól ismerjük a vállalatok működését, illetve az üzleti közösségek speciális igényeit, s a jelenleg zajló gazdasági folyamatokat figyelemmel követve alakítottuk ki önálló üzleti stratégiánkat. Célunk, hogy színvonalas szolgáltatást nyújtva a jövőben is megőrizzük élvonalbeli szerepünket az ingatlan- és vállalati jogi piacon."
Forrás: ReSource
26/61
Menni vagy maradni? 2010. Február 24. Szerda Továbbra is csekély mértékű piaci aktivitás várható, bár 2010 második felében az enyhe növekedés beindulhat - állítja a Colliers International Hungary legújabb irodapiaci elemzése.
A bérleti díjak csökkenése markánsan rányomta bélyegét az elmúlt évre. A csökkenés mértékét befolyásolta a pénzügyi háttér, az irodaházak elkészülés előtti esetleges megvásárlása és a befektetési stratégia. A fejlesztői, tulajdonosi reakciók is ezt tükrözték. A túlélés szempontjából legfontosabbnak továbbra is a lokáció emelhető ki - állítja az elemzés. A bérlők szemszögéből sosem voltak ilyen jó lehetőségek, ennek ellenére nem sokan éltek a kínálkozó alkalommal. Ennek oka, hogy a költözés okozta komplikációkat a cégek nem szívesen vállalják, ellenben a bérleti szerződések újratárgyalása kézenfekvő és kényelmes megoldást kínál olyan üzleti környezetben, ahol a bérbeadók 90 százaléka rugalmasan kezeli a feltételeket. A költözés inkább a kisebb, 200-1500 négyzetméter közötti irodahelyiségek bérlőire volt jellemző - mutat rá Saly Miklós, a Colliers budapesti irodabérbeadási igazgatója. A cég prognózisa szerint 2010-ben várhatóan 171 480 négyzetméterrel bővül a kínálat, az irodabérleti tranzakciók számában nem számítanak emelkedésre, összességében alacsony mértékű piaci tevékenységet jósolnak, kis emelkedéssel a második félév során. A helyzetet rövidtávon mindenképpen javíthatja a nemzetközi szolgáltató központok (shared service centerek) budapesti megjelenése, amely minden bizonnyal jó hatással lesz a felszívási rátára is. További pozitívum, hogy folyamatos az érdeklődés Magyarország iránt az üzleti tevékenységek kiszervezésére (outsourcing), a gazdasági válság ugyanis ezt a területet befolyásolta legkevésbé. "A Colliers múlt évi tapasztalatainak fényében 2010-re a nagyobb bérlőknek inkább egy testre szabott (build-to-suit) épületre szóló előbérleti szerződés aláírását javasolnám a költözés helyett, míg a bérbeadók, tulajdonosok számára a rövid távú, "sok kicsi sokra megy" bérleti stratégia vezethet eredményre." - összegezte a piaci elemzés tapasztalatait Saly Miklós.
27/61
A világnagyvárosainak irodai ingatlanpiacain nagymértékű kereslet visszaesés történt 2010. Február 23. Kedd A világ vezető nagyvárosaiban eddig nem tapasztalt mértékben visszaesett az irodaterületek iránti kereslet, ami jelentősen hozzájárult a prémium kategóriás irodák esetében 2003-óta először bekövetkezett kollektív, globális bérleti-díj csökkenéshez.
A Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlan tanácsadó legújabb "Office Space Across the World" (Irodabérleti piac világszerte) kutatása szerint 2009-ben rendhagyó és széleskörű visszaesés mutatkozott az irodaterületek iránti keresletben és a világon először, minden régióban visszaestek a prémium kategóriás irodák bérleti díjai. Az elmúlt évben tapasztalt visszaesés ellenére bíztatóak a kilátások a 2010-es évre vonatkozóan. A világ vezető gazdaságainak várható növekedése pozitívan befolyásolja majd a vállalatok iroda terület iránti igényét, amely a kiadatlan iroda kínálat csökkenését eredményezi. A világ vezető irodabérleti piacain, így Londonban a City of London városrészben, illetve Párizs üzleti negyedében már megfigyelhető a bérleti díjak növekedése, azonban a bérleti díjak a mélypontot jellemzően az év középén érik majd el. Az év második felét a fellendülés és az óvatos optimizmus jellemzi majd mind a tulajdonosok, mind pedig a bérlők részéről. Budapest üzleti negyede magasabb helyezést ért el az irodabérleti költségek rangsorában és a 36. helyről a 35. helyre lépett elő 2010-ben az előző évhez viszonyítva. Magyarország így 10 hellyel lemarad Csehországtól, de továbbra is megelőzi Romániát, Szlovákiát, Ukrajnát és Horvátországot. Pados Gergely, a C&W irodai üzletágának vezetője elmondta: "2009 sikeres év volt a hazai irodabérleti piacon, mivel a gazdasági lassulás ellenére a kiadott irodaterületek nagysága elérte a 295,000 nm-t. Ez azt bizonyítja, hogy Budapest továbbra is vonzó üzleti célpont a nemzetközi cégek számára. A bérleti tranzakciók számának csökkenése és az új építésű iroda kínálat emelkedése /300,000 nm/ megnövelte a kiadatlansági rátát. Viszont a rugalmas tulajdonosi hozzáállásnak köszönhetően a jó elhelyezkedéssel bíró új fejlesztésű ingatlanok esetében is jelentős irodaterület talált bérlőre. Elmondhatjuk, hogy a bérbeadások sikerét a bérleti díjak enyhe csökkentése, valamint a bérleti kedvezményekhez való rugalmasabb hozzáállás is lehetővé tette." Világ 10 legdrágább irodai helyszíne 2010 pozíció (2009 pozíció) Város, Ország Bérleti összköltség 1 (2) Tokio, Japán 120 euro/m2/hó 2 (3) London, Nagy Britannia 102 euro/m2/hó 3 (1) Hong Kong, Kína 101 euro/m2/hó 4 (5) Dubai, UAE 75 euro/m2/hó 5 (6) Mumbai, India 67 euro/m2/hó 6 (8) New York, USA 66 euro/m2/hó 7 (4) Moszkva, Oroszo. 64 euro/m2/hó
28/61
8 (7) Párizs, Franciao. 64 euro/m2/hó 9 (10) Milano, Olaszo. 56 euro/m2/hó 10 (11) Zürich, Svájc 55 euro/m2/hó 35 (36) Budapest, Magyaro. 29 euro/m2/hó A prémium iroda bérleti díjak legnagyobb mértékű csökkenése az Ázsiai és Csendes-óceáni térség nagyobb városaiban történt, így Szingapúrban 45 százalékos, Hong Kongban 35 százalékos és Tokióban 21 százalékos visszaesés következett be. A régióban mért legmagasabb, 53 százalékos visszaesés Ho Chi Minh (Vietnam) városban volt tapasztalható. Európában a prémium kategóriás iroda bérleti díjak a legnagyobb mértékben Kijevben (Ukrajna) 50 százalékkal, illetve Dublinban (Írország) 38 százalékkal csökkentek az elmúlt év végén. Még a korábban rugalmasnak tekintett piacokon is, így a londoni West End városrészben 25 százalékos, illetve Varsó üzleti negyedében 24 százalékos visszaesés történt. Amerikában mindössze 7 százalékos bérleti költség csökkenés történt 2009-ben. Az Egyesült Államokban a legjelentősebb visszaesést Boston (26 százalék), San Francisco (24 százalék) és Seattle (23 százalék) szenvedte el. Dél-Amerika vegyes képet mutat a bérleti költségek tekintetében. Santiagóban (Chile) a tendenciákkal ellentétben 28 százalékkal növekedtek a bérleti költségek a rendelkezésre álló szűkös "A"-kategóriás iroda kínálatnak köszönhetően. Ezzel ellentétben Buenos Aires (Argentína) mutatta a legnagyobb, 14 százalékos visszaesést, míg a régió legnagyobb gazdasága, Brazília 8 százalékos csökkenést tapasztalt. A prémium kategóriás iroda bérleti költségek világszerte összehasonlítási alapként szolgálnak az irodai és ingatlan fejlesztések erősségének mérésére. A globális gazdasági válság, a pénzügyi szervezetek megszűnése illetve alapítása, valamint az üzleti világban érzékelhető széleskörű bizonytalanság szükségessé tette a bérleti költségek jelentős mértékű csökkenését. A fejlesztők a válságra reagálva még időben elhalasztották az új fejlesztéseket, de mégis megemelkedett a kiadásra váró iroda kínálat, mivel egyes vállalatok a költségcsökkentésre hivatkozva kiköltöztek, vagy kiadták feleslegessé vált iroda területeiket. A VILÁG LEGDRÁGÁBB IRODA LOKÁCIÓI A világ legdrágább iroda helyszineinek rangsorában az első három helyezett változatlan. Tokió a második pozícióból az első helyre lépett elő a 1,441 /nm/év irodabérleti költséggel, amely tartalmazza a prémium bérleti díjat, az adókat és az egyéb díjakat. London West End városrésze a harmadik helyről a második helyre lépett elő a 1,220 /nm/év bérleti költséggel, míg Hong Kong az első pozícióból a harmadik helyre esett vissza 1,207 /nm/év bérleti költséggel. A rangsorban a legnagyobb előrelépést Rio de Janeiro (Brazília) mutatta, amely a 23. helyről a 13. pozícióba emelkedett a csekély bérleti díj visszaesésnek, továbbá a brazil Real fizetőeszköznek az Euróhoz viszonyított javulásának köszönhetően. A prémium bérleti díjak emelkedésének eredményeként Szöul (Dél-Korea) a 27. helyről a 14. helyre; és Sydney (Ausztrália) pedig a 29. helyről a 15. helyre lépett elő. A globális gazdasági válság különböző mértékben érintette a piacokat. A prémium kategóriás irodák bérleti költségei Santiago (Chile) városban 28 százalékkal emelkedtek a szűk kínálat iránt megnövekedett kereslet hatására. Kisebb mértékű bérleti díj növekedés történt Jakartában (Indonézia), Miamiban (Egyesült Államok), továbbá időszakos keresletnövekedés volt érzékelhető
29/61
Fokvárosban (Dél-Afrika) a 2010-es Labdarugó Világ Bajnokság miatt. Guy Taylor, a C&W londoni West End irodai üzletágának vezetője elmondta: "A londoni irodapiacon 2009. kihívásokkal teli év volt. A bérbeadott területek aránya emelkedett és főként az utolsó negyedév jelentős tranzakciói nagyban hozzájárultak az év végi megfelelő bérbeadottsági szinthez. A prémium irodaterületek bérleti díjai javulást mutatnak, de 2010-ben a bérlőknek még lehetőségük nyílik a megfelelő kondíciók megteremtésére. A kulcsfontosságú West End városrészben már most megfigyelhetőek a versenyszerű alkudozások és valószínűleg 2010. év vége felé egyes területeken hiány alakul ki az "A"-kategóriás irodák tekintetében, ezért már most számos tervezett, illetve fejlesztés alatt álló irodaházra előszerződést kötöttek a tulajdonosaik."
Forrás: Cushman&Wakefield
30/61
Új magyarországi igazgatót nevezett ki az ING Real Estate CEE 2010. Február 23. Kedd Az ING Real Estate Investment Management (ING REIM) CEE örömmel jelenti be Gijs Klomp (32), az új magyarországi és romániai igazgató kinevezését. A korábbi magyarországi igazgató, Horváth Péter megválik a vállalattól, és új lehetőségeket keres.
Gijs Klomp Hollandiában született, 2002. óta dolgozik az ING Real Estate-nél. Az elmúlt négy évben igazgatóként a romániai piacért felelt. Az ING REIM 2006-ban kezdte meg romániai működését, és megvásárolta Iasi-ban a Felicia bevásárlóközpontot. Klomp, az új magyarországi és romániai igazgató kinevezését egy igazgatósági döntés előzte meg, miszerint a két országot egy közös igazgatósági központ alá vonják össze. Klomp székhelye a cseh fővárosban, Prágában lesz, és a kereskedelmi ingatlan portfoliót kezelő csoport munkájának felügyeletéért és irányításáért felel. Martin Sabelko, az ING REIM Közép- és Kelet-Európáért és Németországért felelős ügyvezető igazgatója elismerését fejezte ki Gijs Klomp elődje iránt: "Horváth Péter, a korábbi magyarországi igazgató úgy döntött, hogy új lehetőségeket keres és elhagyja vállalatunkat. Szeretnénk megköszönni neki mindazt, amit a nálunk töltött hét év alatt cégünk magyarországi sikereiért tett. Nagyra értékelem, hogy Gijs Klomp elvállalta mindkét ország igazgatói posztját. Ezek a szerkezeti átalakítások a közép- és kelet-európai szervezetünk hatékonyságát fokozzák."
Forrás: ING
31/61
Logisztikai hírek 2010 8. hét
32/61
Növekvő raktárbérleti díjak? 2010. Február 24. Szerda 2010 a stabilizáció éve lehet, amikor a piac egy egyensúlyi irányba mozdulhat el. A visszafogott fejlesztői aktivitás okán idén kb. 120,000 m2 spekulatív, előbérleti és build-to-suit épület átadása prognosztizálható, mely számottevő visszalépést jelent az elmúlt évek felhozatalához képest.
A DHL és az MLBKT által 2010. március 17-én megrendezésre kerülő logisztikai konferencia az ilyen és ehhez hasonló, stratégiai jelentőségű döntések meghozatalához kíván segítséget nyújtani a vezetőknek a raktárlogisztika, valamint a kiscsomagos és cargo szállítmányozás területeit érintő aktuális trendek bemutatásával. Beck Tamás, a konferencia egyik neves szakértője szerint a kihasználtsági mutatókat a nemzetközi ingatlan tanácsadó cégek egyelőre csak Budapest és vonzáskörzetében mérik Magyarországon, elsősorban az "A" kategóriás épületek vonatkozásában. A Colliers International ipari ingatlan üzletágának igazgatója hozzátette, vidéken az eleve bérbeadási céllal épített raktáringatlanok piaca igen szűk szegmenst képvisel, többségük régebbi építésű, illetve a tulajdonos által használt területet jelent, s így változásuk nehezen követhető. A budapesti ipari ingatlan piacon, az új fejlesztésű, bérletre épített csarnokok tekintetében a 2009 év végi üresedési ráta (21,2%) jelentősen nőtt a 2008 év végén mért értékhez (17,0%) képest. A 330,000 m2-nyi üres terület igen elszórtan helyezkedik el Budapesten és környékén, és döntően kis és közepes méretű egységekből áll. Míg 10,000 m2-t meghaladó, egybefüggő terület kilenc helyszínen érhető el, addig 20,000 m2-es terület már csak három, 30,000 m2-nél nagyobb terület csak egyetlen egy helyszínen áll rendelkezésre. A speciális tárolási környezet (hűtött, fagyasztott, ADR, stb.) iránti kereslet igen hektikus és rapszodikus, s előfordul, hogy egy-egy felmerülő igény gazdája kompromisszumos megoldásokba kényszerül, különösen az árazás, elhelyezkedés, méret, minőség, stb. tekintetében. A bérleti díjak 2009 folyamán általában egységesen csökkentek, viszont markánsabb csökkenés inkább csak egyes épületek egyedi akciós bérleti díja által volt megfogható, melyet elsősorban a finanszírozási környezet szorítása kényszerített ki a bérbeadókból. Beck Tamás szerint 2010 folyamán a spekulatív fejlesztések drasztikus csökkenése lesz megfigyelhető, különösen a nemzetközi fejlesztők nagyobb alapterületű épületeinek vonatkozásában. Ennek következtében megnő az előbérleti tranzakciók jelentősége, bár bizonyos fejlesztők esetében a jelen környezetben még egy ilyen tranzakció finanszírozása és megvalósítása is nehézkes lehet. A bérlői aktivitás tekintetében az igazgató 120,000 m2-nyi új épület lekötését tartja reális értéknek 2010 folyamán. Ezzel az üresedési ráta csökkenni fog, és számításai szerint év végére elérheti a 14% körüli értéket. Főleg a nagyobb alapterületű igénnyel rendelkező cégek esetében lesz kiemelkedő az előre tervezés jelentősége, ugyanis míg a kisebb bérlőknek változatlanul kínálati, addig a nagyobb bérlőknek már keresleti piaci körülmények prognosztizálhatók. Az akciós termékek kifutását követően az újonnan megépített épületek bérlőinek magasabb bérleti díjakkal és keményebb bérleti feltételekkel kell majd szembesülniük. Bizonyos esetekben a szűkös kínálat okán a nagyobb bérlők a szomszédos országok, különösen Szlovákia kínálatát is kénytelenek lesznek majd számba venni. A magyarországi raktárpiac részletes elemzését Beck Tamás 2010. március 17-én a Földön, vízen, levegőben - Trendek és tendenciák 2010 logisztikai konferencián osztja meg a hallgatókkal.
33/61
Forrás: DHL
34/61
Egyéb hírek 2010 8. hét
35/61
Kivonul az autókereskedelemből a Csike-Bege 2010. Február 26. Péntek Kivonult az autókereskedelemből a Csiki-Bege csoport, amely a jövőben ingatlanfejlesztési illetve egészségügyi divíziójára koncentrál majd - írja az MTI Csiki-Bege Lajos, a csoport ügyvezető-tulajdonosának tegnapi budapesti sajtótájékoztatójára hivatkozva.
Csiki-Bege Lajos emlékeztetett: 2009 márciusában kért csődvédelmi eljárást maga ellen az autókereskedelemmel foglalkozó Csiki-Bege Kft., amelyet partnerei hibásan csődként értékeltek, ezért kénytelenek voltak három hét múlva visszavonni azt. Ezt követően egy reorganizációs terv megvalósításával próbálkozott a vállalat, egyik hitelezője azonban megakadályozta az újraindulást, a cég több bankszámlájának inkasszálásával. Az ügyvezető-tulajdonos kiemelte: az elmúlt év folyamatainak következtében a bíróság felszámolást kezdeményezett az idén februárban a Csiki-Bege Kft-vel szemben, amely azonban a cégvagyon eladásával és magánkölcsönök révén teljes mértékben visszafizette az általa felvett kölcsönöket, minden autót átadott ügyfeleinek, valamint kifizette beszállítóit is. Rámutatott: a bíróság döntésével a cégcsoport teljesen kiszállt az autókereskedelemből, azonban az ingatlanfejlesztési projektek sem folytatódhatnak rövid távon, az ingatlanpiac rossz helyzete miatt. Hozzátette: a veresegyházi Csiki-Berek lakóparkban a tervezett 158 házból mintegy 60 készült el, de jelenleg csak 12 család lakik bennük. Több pályázaton is indultak ezen a területen, azonban a pályázatok körüli visszaélések miatt még a megnyert pályázatokkal sem éltek. Úgy vélte azonban, a csoport harmadik divíziója - amely egy fogorvosi hálózattal, valamint életmód-szolgáltatásokkal van jelen a piacon - továbbra is sikeres lehet. Csiki-Bege Lajos úgy vélte, a magyar bankok válságkezelési stratégiája már nemzetgazdasági szinten is mérhető károkat okoz, miközben vállalkozók ezrei törvénytisztelő módon, önhibájukon kívül kerülnek lehetetlen helyzetbe, elveszítve vállalkozó kedvüket, tartalékaikat és vagyonukat, amely egy bankhoz kerülve elértéktelenedik és a spekuláció áldozata lesz. A cégvezető kitért arra is, hogy túl magasak a banki kamatok, az adók, valamint az egyéb költségek Magyarországon, így például a Csiki-Bege csoport az elmúlt nyolc évben 2,5 milliárd forint kamatot és hatalmas összegű egyéb költséget, szerződéskötési díjat és járulékos költséget fizetett ki. Az állam intézkedéseivel semmit nem tett azért, hogy a válságban az autóipari vállalkozások talpon maradjanak, csak annyit ért el, hogy ezek a cégek egyre inkább a szürke, valamint a fekete gazdaság felé forduljanak. Rámutatott: a cég által fizetett több milliárdos adók, banki kamatok és hitelek törlesztése, valamint több mint 200 alkalmazott foglalkoztatása ellenére a finanszírozóknak sem állt érdekében életben tartani a vállalkozást, amelynek így vagyonát feláldozva kellett visszafizetnie a hiteleket - írja az MTI.
Forrás: Portfolio.hu
36/61
Befejeződött az irgalmaskórház építése 2010. Február 26. Péntek "Ha valaki a szívünkön kopogtat, be kell engednünk." Ezzel a mondattal áldotta meg Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője a pécsi belvárosi irgalmaskórház felújított szárnyát, és a szomszédos templom mellett lévő, újra megnyitott patikát.
Lapunknak elmondta, hat év munkája kellett ahhoz, hogy az egyetemtől fokozatosan átvett, és meglehetősen leromlott klinikai épületet rendbetegyék. A betegek ápolása már könynyebben ment, hiszen minden munkatársuk elhivatott. Tegyük hozzá, hogy ezt a munkát másképp nem is lehet végezni, hiszen a kórház betegeinek többsége idős, súlyosan beteg ember. A hospice osztály 23 ágyas, az ápolási osztály 30 ággyal működik, a krónikus belgyógyászati osztály pedig 64 ággyal rendelkezik. Az orvosok mellett leginkább képzett szakasszisztensekre, gyógytornászra, maszszőrre, diétásnővérre és szociális munkásokra van szükség. Az ágyak mindegyikét az OEP finanszírozza, ám az is tény, hogy ez a betegellátási forma a legköltségesebb, miközben a ráfordítások töredékét fizeti meg a társadalombiztosítás. Kozma Imre szerint emiatt nem gondolkozhatnak további ágyszámnövelésről, esetleg más városokban rendi kórházak - hospice osztályok - megnyitásáról. A rend pécsi házfőnöke, P. Morvay Imre Pio lapunknak elmondta, hogy a rendi intézmény területi ellátási kötelezettsége csaknem Baranya megye egészére és Pécs városára terjed ki. Örömük, hogy az évekig tartó és igen költséges kórházfelújítási munkálatok befejeződtek, és megnyitott a gyógyszertár is.
Forrás: Épülettár
37/61
Újabb fővárosi céget vizsgál a rendőrség 2010. Február 26. Péntek Házkutatásokat tartott a rendőrség hűtlen kezelést és jelentős fővárosi vagyonvesztést gyanítva a Rác fürdő kilencmilliárdos bővítésénél, de nyomoznak a fővárosi fürdők beléptetőrendszere miatt is - számolt be a Népszabadság.
A BKV után a főváros gyógyfürdőcégénél tettek látogatást a nyomozók, a BRFK csütörtök reggel több helyszínen tartott házkutatást a Rác fürdő bővítése ügyében, hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt - olvasható a Népszabadság mai számában. A kilencmilliárd forintos beruházás kapcsán a rendőrség szerint jelentős vagyoni hátrány érte a fővárost. A lap szerint csütörtöki, több helyszínre kiterjedő házkutatások során a nyomozók adatokat és dokumentumokat kértek be a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.-től, a fővárosi önkormányzattól, a beruházást megvalósító Rác Nosztalgia Kft.-től, és több tanút is kihallgattak. A városháza pénzügyi ellenőrző bizottságának fideszes elnöke, György István tavaly ősszel jelezte aggályait a beruházással kapcsolatban. Az ellenzéki politikus szerint felesleges volt külső céget bevonni a fejlesztésbe, kérdésesnek tartotta, hogy miért engedte át ingyen a BGYH a földhasználati jogot is, valamint aggályosnakn nevezte, hogy a beruházás végső határidejét többször is anélkül módosították, hogy ezek okait a tulajdonosi jogokat gyakorló városházi szakbizottság érdemben firtatta volna. A Rác fürdő felújítása során a főváros nem veszít, sőt, gyarapszik a vagyona - jelentette ki Demszky Gábor főpolgármester az ellenzéki javaslatot tárgyaló Fővárosi Közgyűlés tavaly októberi rendkívüli ülésén, ahol elutasították György István előterjesztését. Demszky akkor azt mondta: a fürdő felújításáról a Fidesz-kormány idején döntöttek, a Széchenyi-terv keretében nyertek el 250 milliós támogatást, és emiatt lett 25-75 százalékos a tulajdonosi arány az önkormányzat és a magánbefektetők között a kft.-ben - írta a lap.
38/61
Újranyit az Almássy téri szabadidőközpont 2010. Február 26. Péntek Két év után szabadidőközpontként tér vissza a budapesti Almássy téri épület - írja a Népszabadság.
Március 5-én ismét megnyitja kapuit a több mint két éve bezárt Almássy téri szabadidőközpont. A korábbi tervekkel ellentétben nem lett szálloda az épületből - olvasható a Népszabadság mai számában. A lap információi szerint az ingatlanbefektető a gazdasági válság miatt döntött úgy, hogy egyelőre nem építi meg a hotelt, de valamilyen formában hasznosítja az üres épületet. A cég jövő márciusig kötött szerződést Való Károllyal, aki ismét művelődési házat hoz létre.
39/61
Tovább zöldült Ferencváros 2010. Február 26. Péntek Az elmúlt években Budapesten zajló zöld fejlesztések fele a Középső-Ferencvárosban valósult meg, ennek eredményeként mára öt futballpályányi zöld terület jött létre a belvárosban.
Míg Budapesten az elmúlt években folyamatosan csökkent a zöld felületek aránya, a Középső-Ferencvárosban mára ötször annyi zöld terület nyújt lehetőséget a rekreációra és szolgálja a lakók kényelmét - hangzott el egy a REvolutio Consulting által szervezett sajtóbeszélgetésen. A Budapesten zajló zöld fejlesztések fele a Középső-Ferencvárosban valósult meg, így mint azt Jordán Péter, a SEM IX Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, az elmúlt időszakban összesen 122 293 négyzetméter zöld terület jött létre itt. A munkálatokat nagyban segítette, hogy a rehabilitáció alá eső lakások nagy része önkormányzati tulajdonban volt, így az egyes tömbök lebontását követően egybefüggő zöld területeket alakíthattak ki. A szakember a létrejött parkok, sétányok, belső kertek bemutatása során kiemelte, hogy a Ferenc tér igazi találkozási ponttá vált, míg a Kerekerdő park a rekreáció és a pihenés helyszíne lett. Az egykori betonudvarok helyén kialakított belső kertek gondozása a lakók felelősségvállalását erősíti, azok fenntartásáról a közös képviselőkkel köt megállapodást az önkormányzat. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiájában is elsődleges szempont a zöld fejlesztések folytatása hangsúlyozta Dr. Sersliné Kócsi Margit főépítész asszony. A SEM IX és az önkormányzat együttműködésével nagyon sok és átgondolt munka eredményeként alakult ki a mai állapot, igyekeztek minden korosztály számára megteremteni a kikapcsolódás lehetőségét. Például míg a kisgyerekek számára a zárt, biztonságos belső udvarokban biztosítanak játszóeszközöket, a nagyobbak különböző zöldövezeti sportpályákon hódolhatnak hobbijuknak.
40/61
Magyarország lekerült a tiltólistáról 2010. Február 26. Péntek Valóban lekerült Magyarország a nemzetközi befektetők tiltólistájáról? Miért nem indulnak új fejlesztések idén? Milyen feltételekkel hajlandóak projektet finanszírozni jelenleg a bankok? Mikorra szívódhat fel a jelenlegi óriási túlkínálat az irodapiacon? Tilki Róberttel, a GVA Robertson magyarországi ügyvezető igazgatójával és Torma Ignáccal, az Office Graden-t fejlesztő GRT Group tulajdonosával beszélgettünk a hazai ingatlanfejlesztési piacról.
Torma Ignác, az Office Garden-t fejlesztő GRT Group vezetője elmondta, hogy a XI. kerületben található irodakomplexum bérbeadása jól áll, az első ütem feltöltöttsége meghaladja a 70 százalékot, és jelenleg a II. ütemre 50 ezer négyzetméternyi terület kiadásáról tárgyalnak potenciális bérlőkkel. A cégvezető elmondta, hogy a nem-belvárosi lokáció egyértelmű hátránya a metró hiánya, azonban a bérlők egyáltalán nem zárkóznak el Dél-Budától. Torma Ignác szerint az olyan fejlesztések, mint pl. a közelmúltban megnyitott Allee egyértelműen erősítik a térséget mint irodapiaci lokációt. A bérleti díjakról Torma Ignác kérdésünkre elmondta, hogy a headline bérleti díjak nem változtak a válság óta eltelt időszakban, azonban azt elismerte, hogy az effektív bérleti díjakat kénytelenek voltak csökkenteni a bérlők megnyerésének érdekében. Eltűnnek a külföldi fejlesztők a piacról? A fejlesztői piacról Tilki Róbert, a GVA Robertson ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy ez idáig a hazai piacon a fejlesztők többsége külföldi volt. A magyar ingatlanszektor újkori történetében a befektetők nehezebben fogadták el, hogy a hazai fejlesztők is képesek hasonló minőséget nyújtani mint az ismert nemzetközi szereplők. A hazai ingatlanfejlesztők azonban az évek alatt folyamatosan bebizonyították, hogy képesek ugyanolyan színvonalon fejleszteni mint nemzetközi versenytársaik. Torma Ignác szerint a hazai fejlesztők - köztük a GRT Group-nak - egy részének fontos versenyelőnye, hogy saját tulajdonban lévő kivitelező cégekkel rendelkeznek, ami jelentősen megkönnyíti a fejlesztési folyamatokat. Vannak befektetők A magyar ingatlanpiac iránti befektetői érdeklődés élénkülését először a tavaly októberi Expo Real-on érzékelte Tilki Róbert. Mint elmondta, a müncheni kiállításon tapasztalta először hosszú idő után, hogy Magyarország lekerült a nemzetközi befektetők "tiltólistájáról". A jelenlegi helyzetben a GVA vezetője alapvetően két szegmensre osztaná a potenciális befektetőket. Egyrészt a kisebb privát befektetőkre, akik 1-15 millió euró nagyságrendű ingatlanokat keresnek. Ebben a csoportban mind magyar, mind külföldi magánbefektetők megtalálhatóak. A másik szegmensbe olyan nemzetközi intézményi befektetők tartoznak, melyek 50 millió fölötti eszközök iránt érdeklődnek, azonban ez az érdeklődés egyelőre nagyon szelektív, s így kevés tranzakciót eredményez. A befektetési piaccal kapcsolatban Tilki Róbert szerint az egyik legnagyobb kérdés, hogy az értékvesztett ingatlanok (distressed assets) piacra kerülnek -e, és ha igen, akkor milyen volumenben. Torma Ignác szerint a bankok egyelőre rugalmasan reagáltak a fejlesztők problémáira, sok esetben átalakították a finanszírozási megállapodásokat. A bankok egyelőre nem bolygatják meg a problémás ingatlanokat, hiszen sok esetben az ingatlanok valós piaci értéke alacsonyabb lenne a könyv szerinti értéküknél. A GRT Group vezetője szerint, ha majd a piac felszálló ágba kerül, úgy előfordulhat, hogy a bankok leírnak és kényszerértékesítenek néhány ingatlant, de csak abban az esetben, ha a piaci és a könyv szerinti érték egyensúlyba kerül.
41/61
Irracionális finanszírozási feltételek A bankok finanszírozási hajlandóságának visszatérése Torma Ignác szerint még legalább egy évig váratni fog magára, jelenleg ugyanis szerinte irracionális feltételeket támasztanak a fejlesztőkkel szemben: a bankok jelenleg 50 százalékos előbérleti feltöltöttség és 30-50 százalékos önerő alatt nem finanszíroznak új irodaház-projekteket. A cégvezető szerint új irodaház fejlesztését jelenleg kizárólag built-to-suit konstrukcióban lehet elkezdeni. Erre alapot az jelenthet, hogy a piacon több nagy szervezet is keres magának új irodaházat, potenciális székházat. Tilki Róbert szerint a bérlői kereslet ott van a piacon, kétségtelen azonban, hogy a net take-up, azaz a tényleges területfoglalással járó bérleti tranzakciók aránya csökkent (kb. 50%) zuhant az elmúlt év során. A kérdés az, hogy a bérlőkért folyó versenyben kik lesznek a nyertesek. A tanácsadó cég vezetője szerint 2011 végére, 2012 elejére elfogynak az irodaház-átadások. A piacnak fél-egy évre van szüksége ahhoz, hogy a túlkínálat felszívódjon. Tilki szerint 2010 közepére kb. 25 százalékon tetőzhet a budapesti bériroda-piac összesített kihasználatlansági rátája, ami 2012 év végére amennyiben az elmúlt 1-3 év keresletét alapul véve drasztikusan nem csökken, akár 14%-ra is mérséklődhet. A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a túlkínálat csökkenésével a nagy bérlőknek egyre nehezebb dolga lesz összefüggő üres területet találni.
Forrás: ReSource
42/61
Sokan kiszorulnak a hitelelezhetőségi körből 2010. Február 25. Csütörtök Hamarosan drasztikusan szigorodnak a hitelfelvételek, amelynek következtében a lakosság egy része kiszorul a hitelezhetőségi körből; ennek ellenére a piaci alapú forinthitelek egyre népszerűbbekké válhatnak csökkenő kamataikkal.
A tavalyi év egyértelműen a hitelpiac központi szabályozásáról szólt: számos intézkedés között a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzók voltak előtérben, a hitelintézetek működésének megregulázása mellett. Az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) adatai azt mutatják, hogy a hitelfelvevők - a szigorítástól függetlenül is - óvatosabbá váltak: az OCHC saját adatai szerint 2008-ról 2009-re a lakásvásárláshoz átlagosan igényelt jelzáloghitel-összeg közel 2 millió forinttal csökkent. Az OCHC - előrejelzései alapján - viszont úgy látja, hogy a lakossági hitelezésben a szigorítások leállása, illetve a jelenlegi gyakorlathoz képest némi enyhítés várható az év végéig. A hitelkihelyezés beindulásának már vannak bíztató jelei: több bank kihelyezési tevékenységének fellendítését tervezi - állítja az elemzés. A tényleges beindulás azonban leghamarabb az év második felében várható, ami Bánfalvi László, a HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója szerint jót tenne a jelentősen visszaesett a lakásépítési kedv fellendítésének is. Az általános hitelezési szigorítás mellett a gazdasági válság miatt a lakáshitelek devizanem szerinti eloszlása is megváltozott. A tavalyi év második felében újra beindult a piaci alapú forinthitelek kereslete, azt követően, hogy egyre több bank kínálatában jelentek meg vonznak mondható konstrukciók egyre csökkenő kamatok mellett. Ugyanakkor a bankok már tavaly májusban elkezdték leszorítani az euróalapú lakáshitelek kamatait is. Az átlagos ráta 2009 decemberében 7,65 százalékon állt. Hasonló a tendencia a forinthitelek esetében is: az MNB statisztikája szerint itt 9,16 százalék volt az átlagos ráta 2009 végén. Az OCHC szerint a történelmi mélypontra süllyedt jegybanki alapkamat is tovább segíti a forinthitelek terjedését. Az elmúlt időszakban azonban a problémás ügyfelek száma is nőtt mutat rá az OCHC elemzése. Nyolcszázezer közelében van a bajba jutott adósok száma a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) adatai alapján és több mint 170 ezerrel nőtt a késve fizető adósok száma az elmúlt évben. Így a bankok rossz minősítésű hitel portfoliója 2009. III. negyedévének végére elérte a 390 milliárd forintot. Szigorodnak a szabályok Az OCHC közleménye a jogszabályi változásokra is felhívja a figyelmet. Eszerint március elsején lép hatályba a lakossági hitelezés feltételeit és a hitelképesség vizsgálatát szigorító kormányrendelet első üteme, amely a forinthitel esetében 75 százalékban maximalizálja a hitelfedezeti arányt, azaz az ingatlan fedezeti értékéhez képest a hitel ezt az arányt érheti el. Euróalapú hitelnél ez az érték 60 százalék, bármely más devizahitelnél 45 százalék. Lízingnél minden esetben 5 százalékponttal magasabb a limit. Egy másik fontos dátum június 11-e lesz, eddig kell ugyanis a pénzintézeteknek elkészíteniük azt a belső szabályzatukat, amelyekben részletesen rögzítik a hitelképességi vizsgálataik előírásait, a hitelezhetőségi limitet, illetve a hiteltípusonként figyelembe vehető jövedelmi tételeket és azok
43/61
igazolásainak módját, valamint a kölcsönt igénylő személy meglévő hiteleinek beszámítási technikáját. Ettől fogva a bankok gyakorlatilag csak a hitelképességi vizsgálat után adhatnak hitelt. A szigorítással lényegében kiesnek a hitelezhetőségi körből a jövedelemmel nem rendelkezők, a bejelentett jövedelem nélkül foglalkoztatottak, vagy akiknek nagyon alacsony a hivatalos jövedelmük - akár, mert részmunkaidősök, vagy a munkaadójuk nem jelenti be őket teljes összegre. Ugyanígy elesnek a hitelfelvétel lehetőségétől a szigorodó banki kockázati listán előkelő helyen szereplő kistelepüléseken élők is - jegyzi meg az Otthon Centrum. Aki viszont hitelképes, annak több lehetősége is van - jegyzi meg a közlemény. A törvényben szereplő hitelfedezeti arányon felül személyi hitelhez is juthat, kipótolva ezzel az ingatlanvásárláshoz szükséges kölcsönt, illetve kiegészítő ingatlan fedezettel jelentősen növelheti a hitelösszeget is. A bankok által megbízhatónak tartott ügyfelek esetében hitelkiváltáskor speciális rendelkezés, hogy ha nem emelkedik a kiváltandó hitelösszeg és nincs devizanem-váltás, akkor a hitelfedezeti arányokat nem kell alkalmazni.
44/61
Díjátadó: konszenzusos döntés született Zuglóban 2010. Február 25. Csütörtök Példaértékű összefogás szimbólumává vált Zugló és a Bosnyák tér, miután tavaly nyáron - az augusztus 20-i ünnepi események keretében - az önkormányzati testület, több alapítvány és a zuglói Mundo városközpont fejlesztője, az Echo Investment közösen látták vendégül a magyarfalvai csángó gyerekeket.
Az erdélyi kis csapat magyarországi emlékeit nem csak az ünnepi forgatag, hanem egy fotópályázat és értékes nyeremények is gazdagították. A díjakat 2010 április elején vehetik át a gyermekek a zuglói önkormányzat képviselőitől Erdélyben. A Bosnyák téren zajló ünnepségeken üdítő színfolt volt az archaikus magyar nyelv továbbvivőiként számon tartott csángó kisgyerek éneke és táncelőadása. A nyolcvanfős kis csapat alapítványi szervezésben utazott Magyarországra, hogy a nyári vakációt a Balatonnál töltsék. A zuglói önkormányzat meghívására fellépő gyerekcsoport magyarországi élményeit kívánta gazdagítani az Echo Investment is, aki testület felkérésére örömmel csatlakozott a gyerekek megajándékozásához. Az új Bosnyák téri városközpont fejlesztője egy-egy fényképezőgéppel szerelte fel a gyerekeket, hogy megörökíthessék élményeiket, illetve a fényképek előhívását, zsűrizést és díjazását is vállalta. Az időközben hazautazott gyerekek képeit az Echo helyi és regionális vezetőiből ad hoc megalakított nemzetközi - magyar-török-lengyel - zsűri értékelte, mely a jobbnál jobb képeket látva végül konszenzusos döntést hozott: mind a nyolcvan gyerek egy Magyarország tájait tartalmazó fotóalbumot kap, a legjobb fotó készítőjét pedig egy digitális kamerával díjazzák. A díjakat az önkormányzat képviselői adják át húsvétkor a gyerekeknek, erdélyi kiutazásuk alkalmával.
Forrás: OGH Hírügynökség
45/61
Olcsóbbak lehetnének a lakások, ha kevesebb garázst kellene építeni 2010. Február 24. Szerda "Budapesten a garázshelyzet egyre inkább fokozódik"- Az elmúlt hetek havazásai miatt kialakult parkolási problémák jól jelzik, hogy mennyire ellehetetlenült a belvárosban autóval közlekedni. Bármennyire is furcsa a fővárosban épülő lakóparkok értékesítési adataiban is érződik ez.
Sok lakóparkban "hiánycikk" a lakáshoz megvásárolható parkoló, mert azokat még az értékesítés megkezdésekor néhányan felvásárolták. Így sok belvárosi lakáshoz csak bérelni lehet parkolót, vagy 3-4 millióért lehetne hozzájutni. - nyilatkozta Szili Balázs, a III. kerületben 10 milliárd Ft beruházással épülő Forest Hill Lakópark igazgatója. Más a helyzet azokban a lakóparkokban, amelyek a belvárostól néhány percre vagy távolabb épülnek. Ezekben az épületekben inkább túlkínálat van parkolóhelyekből. Sok lakáshoz nem vesznek parkolót, így szinte üresen állnak a garázsok. Ugyanakkor a hatályos építési szabályok szerint ezekben a lakóparkokban is minden lakáshoz kell építeni parkolót, ezek nélkül az építtető nem kapna engedélyt a beruházás elindítására. Fizil Hajnalka, a XIII. kerületben épülő Narancs Liget lakópark munkatársa szerint: milliókkal kerülhetne olcsóbba egy fővárosi ingatlan, ha a beruházóknak a piaci igényeknek megfelelően kellene kiépíteniük a lakóparkok garázsrendszerét. Mint azt a szakember kifejtette, a fővárosban több olyan lakópark is van, ahol a lakások kb. 90. százalékát eladták, de a garázsok 40 százalékát sem. Az eladatlan garázsok - sokszor tetemes költségének jelentős részét az eladók kénytelenek beépíteni a lakásárakba, így azok az új lakástulajdonosok is fizetik ennek költségét, akik autó nélkül járnak! A "garázshelyzet, nem csak a fővárosban, de nagyobb városainkban is fokozódik", Szeged, Győr, Pécs belvárosában is egyre nehezebb parkolót találni. A felsorolt városok közül Győrben található a legnagyobb "garázsprojekt". Amelyet kedden adták át a nagyközönségnek. A városban 3 milliárd Ft beruházással létrehozott beruházás többek között a közlekedési problémákon is próbál enyhíteni. A Leier City Center alatt található mélygarázs elsődlegesen az irodaház miatt építette a cégcsoport, ugyanakkor kereslet a garázsokra nemcsak a bérlők körében nagy, hiszen a szomszédos központi-buszpályaudvarnál a parkolás még az utazóknak sem megoldott. A volt Frigyes laktanyából átalakított ingatlan nem csak "A" kategóriás exkluzív irodaházat rejt magában, de kifejezetten magasra pozícionált lakásokat is, amelyek bérlői olyan ingatlanokat keresnek, ahol járműveik biztonságos tárolása biztosított. Az ötezer négyzetméteres irodaház és a társasház bérlőinek külön garázsrészt különítetnek el, ugyanakkor a pályaudvarhoz közeli mélygarázs a nap 24 órájában bárki számára nyitva áll. Mint azt Mártonné, Dr Baj Mária, a cég vezetője elmondta: vidéki városainkban nem igazán kedvelik az úgynevezett, emeletes, liftes, bonyolult közlekedésű parkolóházakat. A Leier City Centerben ennek elkerülése érdekében klasszikus, tágas beállókat terveztek, amelyek várhatóan népszerűek lesznek azok körében is, akik eddig elkerülték a szűkös, rosszul megtervezett parkolókat.
Forrás: azprodukcio
46/61
Van élet a svájci frank után 2010. Február 24. Szerda A tavalyi év egyértelműen a hitelpiac központi szabályozásáról szólt; a számos intézkedés között a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzók voltak előtérben, karöltve a hitelintézetek működésének regulázásával.
Idén hatályba lép a hitelfelvételek drasztikus központi szigorítása, amelynek következményeként a lakosság egy része kiszorul a hitelezhetőségi körből, valamint egyre csökkenő kamatokkal tovább terjednek a piaci alapú forinthitelek.
Szigorodó lakossági hitelezés Március elsején lép hatályba a 361/2009. számú kormányrendelet első üteme, mely jelentősen szigorítja a lakossági hitelezés feltételeit és a hitelképesség vizsgálatát; forinthitel esetében 75 százalékban maximalizálja a hitelfedezeti arányt, azaz az ingatlan fedezeti értékéhez képest a hitel ezt az arányt érheti el. Euró-alapú hitelfelvétel esetén ugyanez az érték 60 százalék, bármely más devizahitelnél pedig 45 százalék a mutató. Lízingnél minden esetben 5 százalékponttal magasabb a limit. Egy másik fontos dátum június 11.-e lesz: a pénzintézeteknek eddig kell elkészíteniük azt a belső szabályzatukat, amelyekben részletesen rögzítik a hitelképességi vizsgálataik előírásait, a hitelezhetőségi limitet, illetve a hiteltípusonként figyelembe vehető jövedelmi tételeket és azok igazolásainak módját, valamint a kölcsönt igénylő személy meglévő hitelei beszámításának technikáját. Ettől a dátumtól a bankok gyakorlatilag csak a hitelképességi vizsgálat után adhatnak hitelt. A szigorítással lényegében kiesnek a hitelezhetőségi körből a jövedelemmel nem rendelkezők, a bejelentett jövedelem nélkül foglalkoztatottak, vagy akiknek nagyon alacsony a hivatalos jövedelmük - akár, mert részmunkaidősök, vagy a munkaadójuk nem jelenti be őket teljes összegre. Ugyanígy, az amúgy is szigorodó banki kockázati listán előkelő helyen szereplő kistelepüléseken élők. Még ha egy banknál hivatalosan nincs is kimondva egy településről, hogy a lakói nem hitelezhetőek, a fedezetként bevonható ingatlan minimumértékének meghatározásának lehet ilyen hozadéka. Aki hitelképes, annak több lehetősége van, hiszen a törvényben szereplő hitelfedezeti arányon felül személyi hitelhez is juthat, így kipótolhatja az ingatlanvásárláshoz szükséges kölcsönösszeget. További lehetőség, hogy kiegészítő ingatlan fedezet bevonásával jelentősen növelhető a hitelösszeg. Hitelkiváltás esetén, amikor a bankok a megbízható, pontosan törlesztő ügyfeleiknek kedvezőbb feltételű hitel konstrukciókat ajánlanak fel, speciális rendelkezés, hogy ha nem emelkedik a kiváltandó hitelösszeg és nincs devizanem-váltás, akkor a hitelfedezeti arányokat nem kell alkalmazni. A hitelfelvevők óvatosságát mutatja, hogy az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) saját adatai szerint 2008-ról 2009-re a lakásvásárláshoz átlagosan igényelt jelzáloghitel-összeg közel 2 millió Ft-tal csökkent. Az Otthon Centrum Hitel Center előrejelzései alapján a lakossági hitelezésben a szigorítások megállása, sőt, a jelenlegi gyakorlathoz képest némi enyhítés várható az év végéig. A hitelkihelyezés beindulásának már vannak bíztató jelei; több bank tervezi kihelyezési tevékenységének fellendítését. A tényleges beindulás azonban leghamarabb az év második felében várható.
47/61
"A hitelkihelyezés fellendülésére nagy szükség lenne, mivel jelentősen visszaesett a lakásépítési kedv, így a hitelfelvételek szigorítását leginkább az építőipar szenvedi el" - mondta el Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft ügyvezető igazgatója.
Forint- és euró-alapú hitelek térnyerése Az általános hitelezési szigorodás mellett a gazdasági válság egy másik hozománya a lakáshitelek devizanem szerinti hangsúlyeltolódása. A tavalyi év második felében újra beindult a piaci alapú forinthitelek kereslete, azt követően, hogy egyre több bank kínálatában jelentek meg vonzó konstrukciók, egyre csökkenő kamatokkal. Ugyanígy, mára minden nagybank kínál euró-alapú jelzáloghiteleket, s ezek kamata közelít a svájci frank szintjéhez. "Egyértelműen van élet a svájci frank után is" - összegezte Bánfalvi László. A bankok már tavaly májusban elkezdték leszorítani az euró alapú lakáshitelek kamatait. Az átlagos ráta 2009 decemberében 7,65%-on állt. Az MNB statisztikája szerint forinthiteleknél hasonló a tendencia; itt 9,16% volt az átlagos ráta tavaly év végén. Az OCHC szerint a történelmi mélypontra került jegybanki alapkamat tovább fogja segíteni a forinthitelek terjedését, és várhatóan egyre több bank és pénzintézet kínálatában fog szerepelni kedvező forinthitel, ami a hitelfelvevők számára előnyös versenyhelyzetet teremt. Az elmúlt időszak sajnálatos következményei közé tartozik a problémás ügyfelek számának növekedése, amely leginkább a PSZÁF adatai alapján a rossz adósok hiteleinek nagyságában mutatkozik. Nyolcszázezer közelében van a bajba jutott adósok száma a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) adatai alapján és több mint 170 ezerrel nőtt a késve fizető adósok száma az elmúlt évben. Így a bankok rossz minősítésű hitel portfoliója 2009. III. negyedévének végére elérte a 390 milliárd Ft-ot.
Forrás: Goodwill Communications
48/61
Lemondott Telki polgármestere 2010. Február 24. Szerda Lemondott a Pest megyei Telki község polgármestere, Danóczy Balázs. A részletekről, döntésének okáról a volt polgármester nem akart beszélni az MTI érdeklődésére.
/* (c)AdOcean 2003-2009, portfolio_hu.Portfolio.Lakaspiac.cikkek.szponzoracios csik */ ado.slave('adoceanindexhuninomjfmbt', {myMaster: 'NsvsPqMRLYvalrPEW_bgNOUoDVhdCKdmTGSILTDSvyv.47' }); if(typeof adoceanindexhuninomjfmbt=='function') {adoceanindexhuninomjfmbt();} A település honlapján az olvasható, hogy az önkormányzatot Móczár Gábor alpolgármester vezeti az új polgármester megválasztásáig. Danóczy Balázs a honlapra feltett rövid levelében mindenkinek megköszönte az elmúlt három és fél évben az önkormányzatnak nyújtott segítséget.
Forrás: Portfolio.hu
49/61
GENEX: "2009 rendkívül nehéz év volt, de a gyárunkat sikerült felépíteni" 2010. Február 24. Szerda Genex Cégcsoport a válság közepette is megőrizte piaci pozícióját: habár 2009-ben árbevétele csökkent, piaci részesedését még így is meg tudta őrizni. Több nagy sikeres projekt megvalósítása és pályázat elnyerése mellett a tavalyi év mérföldkövet jelent a cég életében: a Genex átadta Közép-Európa első környezettudatos klímagyárát az észak-magyarországi Perkupán.
A Genex Zrt., a hazai klíma- és légtechnikai piac meghatározó szereplőjeként úgy látja, hogy a tavalyi év a teljes hazai klímatechnikai iparág számára a túlélésről szólt. A gazdasági válság miatt beszűkült piaci lehetőségek és a meglévő piaci túlkínálat következtében jelentős verseny alakult ki a megmaradt projektek és az üzleti lehetőségek esetében. A fogyasztók szempontjából kedvező fejleményként emlegetett árverseny a klímapiacon csökkentett vállalási árakat hozott, amely megnehezítette a megbízások finanszírozását és a cégek működésének fenntartását. Ezek a folyamatok sok céget létszám- és/vagy infrastruktúra csökkentésre kényszeríttet. Ennek ellenére a Genex úgy látja, hogy a Magyarországra begyűrűző válság hosszú távon pozitív hatásokkal is járhat: egyrészt felszívja a gyártók meglévő készleteit, másrészt konszolidálja a sok szempontból felhígult piacot. Ennek eredményeként pedig csak az erős, stabil háttérrel rendelkező, megbízható cégek maradhatnak a kínálati oldalon. Mindezekkel együtt, várhatóan 2010 is a kiélezett piaci versenyről, a piaci igények és a piaci szereplők további csökkenéséről fog szólni. A lakossági szegmensben - ahol a nyári időszak a főszezon - a Genex véleménye szerint nem várható jelentősebb visszaesés, különösen, ha az idén nyáron az átlagnál melegebb időjárás lesz. A technológiai és az intézményi szegmensben a gazdaság lassulása miatt további recesszió prognosztizálható, elsősorban az építőipar alacsony teljesítménye miatt. Másodsorban pedig a beruházási és üzemeltetési költségek visszafogása miatt lehet csökkenésre számítani. Az iparág jövője szempontjából a Genex Zrt. vezérigazgatója, Bántó Károly úgy fogalmazott, hogy "a mindenkori államnak nagyobb mértékben kellene támogatnia az energiatakarékos műszaki megoldások elterjedését, bevezetését, például hagyományos infrastruktúrák hőszivattyús hűtő-fűtő rendszerekkel történő kiváltására. Ez különösen a nagyobb állami intézmények esetében jelentene jelentős megtakarítást, azaz kevesebb villamos energiafogyasztást, nem beszélve a hosszú távú környezetvédelmi és gazdaságossági szempontokról". A Genex tavaly megőrizte piaci pozícióját, amelyet ebben a gazdasági közegben is hatalmas sikernek értékel. Árbevétele 2009-ben várhatóan 3, 5 milliárd forint lesz, adózás előtti eredménye pedig 100 millió forint körül alakul. 2010-re is hasonló árbevételt várnak. A Genex amellett, hogy számos közbeszerzési pályázaton sikerrel indult és több jelentősebb projektet határidőre maradéktalanul teljesített, 2009-ben felépítette saját klímagyárát, amely egyben Közép-Európa első környezettudatos klímagyára is. A gyárra alapozva a Genex saját termékekkel akar piacra lépni, hogy ezzel tovább erősítse piacvezető pozícióját.
Forrás: Épülettár
50/61
A Telekom hosszabbított a Strabaggal 2010. Február 24. Szerda A Strabag Property and Facility Services Zrt. és a Magyar Telekom Nyrt. 5 éves teljes körű ingatlangazdálkodási szerződést írt alá. A szolgáltatások köre magában foglal vagyongazdálkodási, üzemeltetési és beruházás-lebonyolítási feladatokat a Magyar Telekom Nyrt. részére.
A két cég stratégiai partnersége több mint 10 évre tekint vissza. Az ország egész területére szóló szerződés keretében a következő öt évben a Strabag Property and Facility Services Zrt. több ezer ingatlan teljes körű ingatlangazdálkodási tevékenységét látja el.
Forrás: ReSource
51/61
Nekünk is juthat az Union Investment 2 milliárd eurójából 2010. Február 24. Szerda Az Union Investment ez évi előrejelzése szerint, idén 1,5-2 milliárd eurót fektet be az európai ingatlanpiacon, a nagyjából megfelel a teljes tavalyi mennyiséggel, mondta a PropertyEU-nak adott interjújában Reinhard Kutscher, az igazgatóság elnöke.
A befektetési alap elsősorban a központi ingatlanpiacokra fog fókuszálni, tette hozzá az elnök, kiemelve az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Németországot. Azonban Skandinávia, Közép-és Kelet-Európa is rajta van az alapkezelő radarján, Kutscher szerint. A hamburgi székhelyű befektető, az elmúlt héten 316 millió euróért cserébe 91%-os részesedést szerzett a berlini Alexa bevásárlóközpontban, mely egy nagy lépésnek tekinthető az éves célkitűzésben. A figyelem idén is elsősorban Európára terelődik Kutcher szerint. "Európa a legjobb hely olyan típusú termékekben, amiket mi keresünk. Nagy valószínűséggel idén semmit sem fogunk venni Európán kívül, ami tőlünk egyáltalán nem megszokott". A PropertyEU 2009-es külföldi beruházásokkal foglalkozó listáján az Union Investment a lista tetején szerepelt, 1,6 milliárd eurónyi befektetéssel, valamint 18 ingatlannal illetve projekttel.
Forrás: ReSource
52/61
Új kinevezések a DBH Groupnál 2010. Február 23. Kedd Február 1-től vezérigazgató-helyettessé nevezték ki Kurtán Zoltánt (44), a holland-magyar DBH Groupnál. Kurtán Zoltán 1990-ben az Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát, amelyet közgazdász MBA-fokozattal egészített ki 2002-ben.
1998-2003 között a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál projektfejlesztési divízióvezetőként, majd 2003-tól a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Hivatala, EU Integrációs és Interregionális Irodájánál irodavezetőként dolgozott. Az elmúlt 15 évben számos hazai európai uniós projekt (PHARE, ERFA, ESZA) sikeres megvalósításában szerzett tapasztalatot. A frissen kinevezett vezérigazgató-helyettes 2006-ban kezdett dolgozni a DBH Groupnál, ahol eddig a projektigazgatói pozíciót töltötte be. Szarvas Attilát (29) február 1-től a DBH Group Pénzügyi és Számviteli Divíziójának vezetésével bízták meg. A szakember 2005-ben gazdasági agrármérnökként (agrár-közgazdász), pénzügy számvitel szakon végzett a Debreceni Egyetemen, melyet az évek során ingatlan vagyonértékelői és adótanácsadói képesítéssel egészített ki. 2005-ben csatlakozott a DBH Grouphoz, ahol az elmúlt 3 évben a pénzügyi kontrolleri pozíciót töltötte be. Az üzleti és befektetési szolgáltatások piacán egyedi üzletmodelljéről ismert DBH Group egyrészt fizikai infrastruktúrát (szolgáltatott irodák és szolgáltatott ipari létesítmények), valamint az erre épülő üzleti szolgáltatásokat (pénzügy, üzleti adminisztráció és projektmenedzsment területeken), harmadrészt pedig kockázati tőkét biztosít a főként hazai és nemzetközi kis- és középvállalatoknak. A cégcsoport 2008 -ban az európai pénzügyi-, befektetési piacon szerzett tapasztalatok után hozta létre a DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Rt.-t., amely eredményesen szerepelt Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram pályázatán 2009 októberében. Az induló 5 milliárd forintos kockázati tőkealap a későbbiekben a high-tech, illetve technológia-intenzív iparágakban kíván befektetni A DBH Group rotterdami, budapesti, debreceni, valamint kassai és bukaresti irodájának szoros együttműködése révén számos befektetést hajtott végre az országban és régiónkban.
Forrás: DBH Group
53/61
Leszámolhatnak az építményadóval 2010. Február 23. Kedd A héten tárgyalja az Alkotmánybíróság (Ab) azt a magánszemélytől származó beadványt, amely a helyi adókról szóló törvény építményadót érintő rendelkezéseit tartja alkotmányellenesnek.
Sajnos az Ab rendkívül szűkszavúan rögzíti az egyes indítványokat, így a tavaly októberben érkeztetett dokumentumból csak annyi derül ki, hogy a magánszemély a törvény komplett építményadóra vonatkozó passzusait alkotmányellenesnek tartja. Mindezt az alkotmány azon rendelkezésével indokolja, hogy biztosítani kell az emberi és állampolgári jogokat a vagyoni helyzettől függetlenül és szigorúan büntetni kell az ilyen típusú hátrányokozást. Azt nem tudni, hogy pontosan hogyan hozza összefüggésbe az indítványozó a nem egyenlő elbánást az építményadóval - de vélelmezhetően úgy, hogy bizonyos településeken nem kell azt megfizetni. Az Ab azonban az elmúlt időben hozott határozatai alapján nem tart csak azért alkotmányellenesnek egy adónemet, mert azt nem kell minden egyes állampolgárnak megfizetnie. A nemrégiben visszadobott ingatlanadóval vagy a még korábban elkaszált luxusadóval kapcsolatban sem az adóztatás ténye, hanem az adóalap megállapítása, illetve a jogorvoslat lehetőségének hiánya okozott problémát a testületnek. Épp ezért jobban "harapott" az Ab azokra az indítványokra, amelyek a vagyoni viszonyoknak megfelelő közteherviselésre hivatkoztak, nem pedig az egyenlő elbánásra. Összességében kevéssé valószínű, hogy az Ab egy húsz éve működő szabályozást most visszadob, annál is inkább, mert a korábban hivatkozott határozataiban leszögezte: egy társadalomban szükséges lehet valamilyen vagyonadó bevezetése. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy határozathozatalra még nem kerül sor. Van, ami ráér Nem siet az Ab a tevékenységre jellemező keresetekkel kapcsolatos indítványok tárgyalásával. Több kifogás is érkezett a testülethez amiatt, hogy az idén a vállalkozások személyes közreműködőinek nem a minimálbér vagy annak duplája után kell járulékot fizetniük, hanem egy a tevékenységtől függő elvárt jövedelem után. Az indítványozók szerint ugyanis ilyet megállapítani nem lehet pontosan.
54/61
Az APEH követeli a vagyonadót 2010. Február 23. Kedd Az egyéni vállalkozóknak, az evásoknak és az áfás magánszemélyeknek február 25. fontos határidő: nemcsak a 2009-es tevékenységükről kell adóbevallást készíteniük, de a tulajdonukban levő nagy teljesítményű autók, légi vagy vízi járművek után is. Országos szinten jó, ha pár százmillió forintról lehet szó.
Nincs egy hónapja sem, hogy az Alkotmánybíróság előtt bukott a vagyonadó érdemi része, a testület megsemmisítette a lakóingatlanokra vonatkozó részeket [1], (az adószakma krémje [2] szerint egyébként hibásan tette [3], és az sem mellékes, hogy az AB utóbbi években folytatott adóügyi gyakorlata [4] mennyire zavarta össze az adószakmát, és ezután az AB mit csinál [5]) mindez nem szegte az APEH kedvét, legújabb közleményében felhívja az adózók figyelmét, hogy pár napon belül a nagy teljesítményű személygépkocsik, a légi és a vízi járművek után meg kell fizetni [6] a vagyonadót. Csak hogy érzékeljük a helyzet komolyságát: évente a kormány kalkulációi szerint jó, ha egymilliárd forintnyi bevétel származhat ebből. Ebből most egy-két százmillió forint jöhet be. E hét csütörtökig, vagyis február 25-ig kell az egyéni vállalkozóknak, az evásoknak és az áfás magánszemélyeknek elkészíteniük a tavalyi évre vonatkozó adóbevallásukat. Ez a vagyonadó szempontjából is fontos határidő, mivel az első fél éves részletet eddig kell bevallaniuk és megfizetniük ennek az adózói körnek a légi és a vízi járművek, valamint a nagy teljesítményű autók után. A második részletet pedig szeptember 30-ig kell utalni az APEH-hez. (A nem áfás magánszemélyeknek május 20-a a határidő.) Mást is be kell vallani Csütörtökig a több mint 250 ezer egyéni vállalkozó és a százezer evás java része, mint írtuk, szintén köteles bevallást benyújtani. Az egyéni vállalkozások számára érdemi változást nem hozott 2010, az evásoknak azonban idén már 30 százalék az adóterhük, 25 százalék helyett. Szintén február 25. a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulás bevallási határideje - hívja fel a figyelmet a Napi Gazdaság [7]. Mint beszámoltunk róla, a szakképzési hozzájárulás szabályozása [8] tavaly júliustól módosult, az új rendelkezés szerint a társaságok a járulékalapnak csak kisebb arányát számolhatják el képzés címén, 70 helyett csak 60 százalékot. Emellett szigorodott annak szabályozása is, hogy milyen képzést lehet elszámolni a rendszeren belül: csak a vállalkozástól független, úgynevezett OKJ-s képzések jöhetnek szóba. A rehabilitációs hozzájárulásnál ez az év hozta az igazi változást: 2010-ben a hozzájárulás mértéke többszörösére emelkedett, évi 177,6 ezer forintról 964,5 ezer forintra nőtt.
Forrás: Index
55/61
Bérlői lett mára az ipari piac 2010. Február 23. Kedd Tetszhalott lett az elmúlt hónapokban a magyar ipari ingatlanpiac. A fejlesztők a fél év környékén behúzták a féket, a bérbeadók próbálkoznak, a bérlők meg húzzák az időt és kedvezményeket akarnak kiharcolni.
Csak kevesen váltanának bérleményt, sokkal jellemzőbb a szerződéshosszabbítás. Új, nagyobb volumenű raktárfejlesztés továbbra is főleg a pesti agglomerációban várható, Budán már csaknem telített a piac. A magyarországi ipari ingatlanpiac visszaesése különösen feltűnő volt 2008 után, tavalyelőtt rekordmennyiségű raktárterületet béreltek ki és számos új projektet adtak át. A globális gazdasági válság hatására gyengült az ipari kibocsátás, és a logisztikai szektor megrendelései többek között az autóipar zuhanása miatt visszaestek. Ezért az ipari ingatlanpiacon tavaly csökkent az új, illetve előbérleti szerződéskötések aránya, így a múlt év egyértelműen a szerződéshosszabbításokról, illetve -újratárgyalásokról szólt - fogalmazott a CB Richard Ellis (CBRE) nemzetközi tanácsadó. A cég szakértői szerint első pillantásra a kereslet 18 százalékos visszaesése nem tűnik soknak az ipar látványos zuhanásának fényében. Tavalyelőtt a szerződéshosszabbítások aránya elhanyagolható volt, ám 2009-ben a bruttó kereslet több mint felét tette ki, vagyis a keresletet egyértelműen olyan tranzakciók generálták, amelyek nem jártak költözéssel. Az új területigény erősen apadt a 2008-as szinthez képest, összesen 124 000 m2 nettó bérbeadás történt, ez a 2008-as érték kevesebb mint fele. Konthur Adrienne, a CBRE magyarországi ügyvezető igazgatója ugyanakkor már látja a fényt az alagút végén. "Ahogy vártuk, az ingatlanpiaci szektorok közül legelőször a logisztikai és az ipari ingatlanok szegmense kezdett magára találni. Az utolsó negyedévben létrejött a magyar piac eddigi legnagyobb bérleti tranzakciója is: a ProLogis százhalombattai parkjában 38 700 m2-re szerződött új bérlő. Bizakodásra adhat okot, hogy a negyedik negyedéves új bérbeadás szintje egyáltalán nem volt gyenge, és noha 2008-ban sikeresebb hónapokat zártunk, a december tavaly is jól alakult." Mivel a 2008-ban megkezdett építkezéseket nem állították le, 2009-ben tetemes mennyiségű új raktárterületet adtak át, összesen 170 000 m2-nyit. Az alacsony kereslet és a viszonylag erős új kínálat következtében a kihasználatlansági ráta 24 százalék fölé emelkedett nyáron, viszont az év második felében az apadó új kínálat és az erősödő kereslet hatására újra csökkenésnek indult. December végén a ráta az irodai kihasználatlansággal egyező 22 százalékos szinten állt. A CBRE szerint 2010 első felében továbbra is alacsony lesz az új kínálat szintje, és az év második felére sem várható nagyobb volumenű spekulatív projektek indítása. A kihasználatlansági ráta így az esztendő második felére 15-17 százalék körüli értékre csökkenhet. Amenynyiben a fejlesztők kivárnak a nagyobb spekulatív csarnokok építésével, a kihasználatlanság a 2008. év végi szintre csökkenhet. Bár ez még mindig magas, a bérleti díjak csökkenésének már gátat vethetne. Mit mond a fejlesztői oldal? Cziffra Balázs, a brit Segro ügyvezetője a kivárásra szavaz. Természetesen a stratégiai agglomerációs pontokon már jól befészkelte magát a cég, de nem sieti el a fejlesztést. Spekulatív alapon egyszerűen nem biztonságos és nem éri meg belevágni, most mindenki (fejlesztők - a szerk.) a biztos előbérletre vagy a bérlői igények szerinti építkezésre, az úgynevezett BTS modellre szavaz - fűzte hozzá. Utóbbit erősítette meg Török Zsombor, az ausztrál Goodman vállalat Magyarországért, Szlovákiáért és Csehországért felelős regionális igazgatója is, arról beszámolva, hogy az Oriflame éppen a közelmúltban írt alá bérleti szerződést a Goodman logisztikai parkjába, amely több ütemben épül fel Üllőn. A napokban kezdődött munkálatok során 16 ezer négyzetméternyi raktár- és további 1000
56/61
négyzetméternyi irodaterületet alakítanak ki a svéd kozmetikai vállalat számára. A gyártó cég ebben az új létesítményben alakítja ki hét országot kiszolgáló közép-európai elosztó központját. Beck Tamás, a Colliers International üzletág-igazgatója azt fejtegette, hogy az idei a stabilizáció éve lesz. Úgy véli, hogy a kisebb bérlők számára kínálati, míg a nagyobb bérlők részére már keresleti piac várható. Az akciós árazású, megépült épületek bérbeadása után új árazási korszak várható az új fejlesztések tekintetében, ennek keretében a bérleti díj emelkedésével is szükséges lesz számolni. "Az értékesítési piac alig mozdult tavaly, egy kisebbfajta "felengedés" várható 2010 folyamán, részben a már sürgőssé váló értékesítések, részben a halogatott vásárlások következtében, de különösen a kisebb-közepes méretű szegmensben" - mondta a szakértő. A Jones Lang LaSalle ügynökség előrejelzésében azt fejtegette, hogy a költségcsökkentésre továbbra is nagy gondot fordító bérlők vonakodása miatt a bérleti díjakon továbbra is nagy lesz a nyomás, a kihasználatlansági ráta az első fél évben bizonyosan emelkedik.
Forrás: Világgazdaság online
57/61
Másfél milliárd forint nyereséggel adta el a Posta a Krisztina körúti székházát 2010. Február 22. Hétfő Ismételten számos tévedést tartalmaz Balsai István sajtó előtti bejelentése a Krisztina körúti Postapalota nyilvános pályázaton történő értékesítésével kapcsolatban. A pontos és valós tények megismerése érdekében fontosnak tartjuk az alábbiak közzétételét.
A Balsai úr által hivatkozott 2009. szeptember 2-i ÁSZ jelentés az alábbi megállapítást tartalmazza: A Krisztina krt. 6. szám alatti Postapalota 2007. 05. 23-i értékbecslése a 114-es posta területére vonatkozó bérleti joggal terhelten 3.385.-2.810. millió forint között van. A Magyar Posta Zrt. mérlegében a bérleti joggal és haszonélvezettel terhelt ingatlan könyv szerinti érteke 2.5 milliárd forint volt. A Vevő 4.020. millió + ÁFA-ért vásárolta meg az ingatlant. A Magyar Posta tehát Balsai István kijelentésével ellentétben nem áron alul adta el az ingatlant, hanem közel 1,5 milliárd forint nyereséget realizált az ingatlanértékesítésen. Az ÁSZ jelentés is ezt támasztja alá. Az ÁSZ a jelentése óta írásban közölte a céggel, hogy nem volt kifogása a Posta Krisztina körúti székházának eladásával, a pályázattal és a vételárral kapcsolatban. A Magyar Posta kétszer írta ki nyilvános pályázatban az ingatlanvételi lehetőséget. Mind a két alkalommal több, mint 10 hazai és nemzetközi cég vett részt a pályázaton. Balsai úr hibásan számolt négyzetméter árat közölt a sajtóban.
Forrás: WING Zrt.
58/61
Vagyonadó: nem mindenki várt az Alkotmánybíróság döntésére 2010. Február 22. Hétfő Nem minden adózó várta meg az Alkotmánybíróság döntését a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvénnyel kapcsolatban. Egyesek már január első napjaiban vallottak, és fizettek az akkor még hatályos jogszabályok szerint.
Az előzetes ígéreteknek megfelelően még a február 25-i első bevallási és befizetési határidő előtt döntött az Alkotmánybíróság az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény köznapi nevén vagyonadótörvény - alkotmányosságáról. Határozatukban az alkotmánybírák rögzítették, hogy a törvény lakóingatlanok adózására vonatkozó rendelkezései alkotmányellenesek, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítették a lakóingatlanokról szóló paragrafusokat. Ennek következményeként az adózóknak nem kell bevallást benyújtaniuk a nagy értékű lakásaikról , és természetesen adót sem kell a lakóingatlanok után fizetni. Megmaradt azonban a vagyonadó fizetési kötelezettség a nagy teljesítményű - 170 LE vagy annál erősebb - személygépkocsik esetén valamint a vízi- illetve légi járműveknél. A bevallási és az adófizetési határidők nem változtak meg. Főszabály szerint a magánszemélyeknek május 20-ig, a nem magánszemély adózóknak pedig május 31-ig kell a bevallást megtenniük és az éves adófizetési kötelezettség 50%-át megfizetniük. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanyoknak és az egyéni vállalkozó adóalanyoknak pedig az eva-bevallási illetve személyi jövedelemadó bevallási határidejük az irányadó a vagyonadóval kapcsolatban is. Ennek megfelelően február 25-ig kell a kötelezettségeiknek eleget tenniük. Az éves vagyonadó második felét pedig minden adóalanynak legkésőbb szeptember 30-ig kell megfizetnie az APEH-nak. A személyi jövedelemadó-, társasági adó- vagy eva-bevallásra kötelezett adóalanyok az éves bevallásukkal együtt nyújthatják be a vagyonadó-bevallásukat. A bevallásra nem kötelezetteknek pedig a különálló 1042-es bevallási nyomtatványon adhatják be vagyonadó-bevallásukat. Összesen 103 adózó volt gyorsabb idén januárban az Alkotmánybíróságnál. Ennyien nyújtották be már az Ab. döntés előtt nagy értékű lakásukról a vagyonadó-bevallásukat - hangozott el az APEH tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján. Közülük hárman pedig fizettek is az adóhivatalnak még az Alkotmánybíróság határozatát megelőzően. Ők rendelkezhettek, hogy visszakérik-e a pénzt, vagy az összeg átvezetését kérik az APEH-től. Az Ab. döntését követően az APEH törölte az online vagyonadó-kalkulátorba bevitt adatokat. A bevallások útján szerzett adatok törléséről pedig már intézkedtek a hivatal illetékesei. Utóbbi procedúra azért nem olyan egyszerű, mint a kalkulátor adatainak megsemmisítése, mivel az adattörlési szabályokra is tekintettel kell lenni a hivatalban.
Forrás: Pénzcentrum.hu
59/61
Property News 2010 8. hét
60/61
Should I stay or should I go? 2010. Február 24. Szerda Last year commemorates a difficult period on the domestic office market, which was felt by developers, owners and real estate agencies alike. Lease rates dropped by 10-30% in 2009, while the amount of office stock, along with the vacancy rate, increased. Takeup on the market decreased, in fact going into negative numbers in the last quarter of the year.
"In light of this we can continue to expect meager market activity, although we expect slight growth in the second half of 2010" - said Miklós Saly, Director of the Office Leasing Team at Colliers International Hungary about the state of the office leasing market, based on the agencys latest market report. The decrease in lease rates defined in large part the course of past year. The financial background, the possible purchase of office buildings before completion and investment strategy influenced the extent of the decrease. Developers' and investors' reactions also reflected this. Location remained the most important factor in survival. There have never been such favorable conditions for tenants as now, yet in spite of this not many chose to capitalize on the opportunity. The reason for this is that companies are reluctant to undergo the complications involved in moving to a new office location, but rather choose the obvious and comfortable solution of renegotiating their current leases. This is logical in a business environment where 90 percent of landlords are flexible in their conditions. It is Colliers Internationals experience that smaller, 200-1,500 sqm tenants prefer to move - points out Miklós Saly. The real estate advisor traces back the adverse situation the "A" class office market is in to the following: on the one hand market oversupply and the economic crises caused the fall in market activity; on the other hand tenant movement grew in the "A" class to "A" class category, which understandably caused the takeup rate to decrease. Some of the agency's most important deals of 2009 were the lease extension for Deloitte (Park Atrium Office Building, 5,000 sqm), Cognizant International servicing center lease (Arena Corner, 1,300 sqm) and Astron Informatikas move (South Buda Business Park, 1,100 sqm). During the course of 2010, an expected 171,480 sqm of new office space will be handed over. Colliers International Hungarys market research team does not expect the amount of transactions to increase, rather a low level of market activity with a slight increase forecast for the second half of the year. The situation can be improved in the short term by the appearance of shared service centers on the Budapest market, which will no doubt have a positive effect on the takeup rate as well. A further plus is the continuous interest in Hungary regarding the outsourcing of business activity, as the financial crises affected this territory the least. "Based on Colliers International's experience from the past year, for 2010 I would recommend large tenants to secure pre-leases for built-to-suit buildings rather than moving office to existing space and for owners I recommend short-term "many a little makes a mickle" leasing strategy summarizes his market analysis experience Miklós Saly, Director of the Office Leasing Team at Colliers International's Budapest office.
Forrás: Colliers
61/61