Projektum:
MŰSZAKI TERV
PROJEKTINOVA DOO Belgrád, 2012 augusztus 19.
PROJEKTINOVA DOO
1
TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ IPARI PARKOK KIVÁLASZTÁSÁNAK PARAMÉTEREI .............................................3 1.1. Bevezető ........................................................................................................................3 1.2. Ipari parkok a világban ...................................................................................................4 1.2.1. Egyéb ipari parkok a világban .................................................................................4 1.2.2. Magyarország .........................................................................................................4 1.2.3. Ipari parkok Szerbiában ..........................................................................................6 1.2.3.1. Az ipari parkok irányítása.................................................................................9 1.2.3.2. Az ipari parkok kiépítésének pénzelése.........................................................10 1.2.3.3. Indjijai ipari park .............................................................................................10 1.2.3.4. Piroti ipari park ...............................................................................................11 1.3. Ipari parkok kiépítésének paraméterei nálunk és a világban ......................................11 1.4. Hazai és külföldi ipari parkok összehasonlító elemzése ..............................................13 2. AZ IP-K MŰSZAKI PARAMÉTEREI ..................................................................................14 2.1. A definiált műszaki paraméterek elemzése .................................................................14 2.2. A javasolt műszaki paraméterek végleges listája és rangsorolásuk ............................15 3. AZ IP-K POTENCIÁLIS HELYSZÍNEINEK MEGHATÁROZÁSA .....................................16 3.1. Interjúk a KKV-kel .......................................................................................................16 3.2. Jelentés a KKV-kel készült interjúkról ..........................................................................17 3.3. Az ipari park javasolt helyszínei ...................................................................................18 3.3.1. „Kisbajmok“ helyszín .............................................................................................18 3.3.1.1. Fényképek „Kisbajmok“ helyszínről ...............................................................18 3.3.1.2. Információk a helyszínről ...............................................................................19 3.3.1.3. Infrastruktúra ..................................................................................................20 3.3.1.4. Az épületek kiépítésének és a területrendezés feltételei ...............................20 3.3.2. “Petar Drapsin” helyszín .......................................................................................21 3.3.2.1. Fényképek “Petar Drapsin” helyszínről ..........................................................21 3.3.2.2. A helyszínre vonatkozó információk ..............................................................22 3.3.2.3. Az épületek kiépítésének és a területrendezés feltételei (rendezési terv) .....23 3.3.2.4. Infrastruktúra ..................................................................................................23 3.3.3. „Halasi út” helyszín ...............................................................................................24 3.3.3.1. Fényképek a helyszínről ................................................................................24 3.3.3.2. Információk a helyszínről ...............................................................................25 3.3.3.3. Infrastruktúra ..................................................................................................25 3.4. A helyszínek összehasonlító elemzésének prezentációján elhangzott kommentárok 26 3.5. A helyszínek összehasonlító elemzése ......................................................................27 PROJEKTINOVA DOO
2
3.5.1. Kapcsolódás a közművekre ..................................................................................28 3.5.2. A helyszín előnyei a KKV-k igényei viszonylatában..............................................29 4. A helyszínek összehasonlító elemzésének eredményei és összefoglalás .................30
PROJEKTINOVA DOO
3
1. AZ IPARI PARKOK KIVÁLASZTÁSÁNAK PARAMÉTEREI 1.1.
Bevezető
Az ipari parkok olyan földterületek, amelyek ipari fejlesztési célokat szolgálnak. Általában a főbb közlekedési útvonalak, hajózható folyók és repülőterek mentén helyezkednek el. Az ipari parkok koncepciója a helyi infrastruktúra kiépítésének és koncentrációjának az elképzelésén alapszik, a városi területen kívül. A teljes infrastrukturális felszerelés minden szükséges kapacitás kiépítését jelenti, amelyek az ipari vállalatok szükségleteit szolgálják. Ilyenek: a belső útvonalak, amelyek a regionális és nemzetközi úthálózathoz csatlakoznak, a belső vasúti vágány, kikötői dokkok, az elektromos energiával és földgázzal való ellátást biztosító felszerelések, telekommunikációs vezetékek, vízellátás, szennyvíz-elvezető csatorna, szennyvíztisztító stb. Ilyen formában a potenciális beruházóknak olcsó földterületek kínálhatók fel, amelyek teljes mértékben alkalmasak és urbanisztikai szempontból is készek termelői és szolgáltatói objektumok kiépítésére. Ezáltal biztosítható a környezet hatékonyabb védelme is, a potenciális környezetszennyezők egy helyen történő koncentrációjának és gyorsabb ellenőrzésének köszönhetően. „Az ipari parkok modellje, mint nagyszámú gazdasági tevékenység végzési formája, amely a vállalkozói kedvet is ösztönzi, elterjedt számos fejlett, de a tranzíció folyamatában lévő országban is. Sikeres lehet a külföldi beruházások vonzásának eszközeként is és napjainkban egyre gyakrabban alkalmazzák a felgyorsult gazdasági fejlődést jegyző államokban is. E modellt egyéb gazdasági tevékenység végzését és külföldi tőke bevonzását elősegítő szervezési formával kombinálják, mint amilyenek: a vámszabad övezetek, a technológiai parkok, inkubátorházak, ipari övezetek stb. Az Európai Unió ajánlásaiban e modellt úgy jellemzi, mint kifejezetten jelentőset a kis nemzetgazdaságok gazdasági fejlődése szempontjából. Alapvetően, az ipari park földterületek meghatározott egysége, amelyet urbanisztikai szempontból termelés és kísérő tevékenységek végzésére irányoztak elő, amely az ipari tevékenységek végzéséhez szükséges korszerű elsődleges és másodlagos infrastruktúrával rendelkezik, emellett eleget tesz számos egyéb, törvényesen előírt feltételnek. Ipari és technológiai parknak csakis földterületek azon egységét nevezhetjük, amelynek esetében az ipari illetve technológiai park üzemeltetője állami bizonylatot kapott az ipari illetve technológiai park státusának elismeréséről, az erre vonatkozó törvénytervezettel összhangban. Az ipari park felhasználója az a gazdasági alany, aki az ipari park keretén belül gazdasági tevékenységet végez. A technológiai park felhasználója az a gazdasági alany, tudományos intézmény vagy egyetemi központ, amely kutatási és fejlesztési tevékenységet végez a technológiai parkon belül. Az ipari parkok több formája létezhet, a tulajdonjog, elhelyezkedés és rendeltetés függvényében (ipari, technológiai, inkubátorház, kutatási-fejlesztési stb.). Jelentős tény, hogy a törvényalkotó elfogadta a javaslatot, amely célul tűzi ki – az ipari fejlődést szolgáló olyan rugalmas területek kialakítását, amelyek keretében a külföldi és hazai piacot megcélzó ügyvitel részére mindennemű kedvezményeket hagynak jóvá, kombinálva a vámszabad övezetek előnyeit az infrastrukturális felszereltséggel. Egy korszerű ipari parknak eleget kell tennie a szükséges szabványoknak, amelyek a minimális területre (az ajánlás szerint ez nem kevesebb, mint 10 ha) és a műszaki és szállítási infrastruktúrával teljesen felszerelt és a főbb közlekedési útvonalak felé a lehető legrövidebb csatlakozással rendelkező terület világosan meghatározott tulajdonjogára vonatkoznak. Kulcsfontosságú jelentőséggel bír a környezettel való összeköttetés valamint a különféle szolgáltatások, rekreációs és szállodai kapacitások hozzáférhetősége. Elengedhetetlen a helyi önkormányzat és az állami hatalom teljes fokú támogatása is. Az PROJEKTINOVA DOO
4
állami támogatás a világos törvényi rendelkezésekben és a terület infrastrukturális felszerelésének pénzügyi támogatásában nyilvánul meg, az önkormányzati támogatás pedig a megfelelő minőséges közmű szolgáltatások és egyéb, hatáskörébe vonatkozó kedvezmények biztosításában mutatkozik meg, mint amilyenek a különféle szubvenciók és kedvezmények az épületek kiépítése és használata során. Ipari parkok 1996. óta léteznek, a hazai ipari övezetek fejlődési útja pedig egymással összehasonlítva igencsak különböző. A fejlettség különböző szintjének oka a változó gazdaságpolitika specifikus hatásai, a támogatási politika instabilitása és az állam rendszerbeli és konkurenciával kapcsolatos problémái európai és globális gazdasági viszonylatban. Mindezek ellenére az ipari övezetek fejlődése, egy kisebb stagnáló időszakot leszámítva, folyamatos volt. A 151 ipari zónába, amely az „ipari övezet” jóváhagyott elnevezéssel rendelkező összesen 165 projektum többsége, nagyszámú vállalat végzi tevékenységét, megvan a kiépített infrastruktúra és a terület rendezésére és felhasználására vonatkozó szabályozás is, összhangban az EU szabványaival.
1.2.
Ipari parkok a világban
1.2.1. EGYÉB IPARI PARKOK A VILÁGBAN Szlovákia az ipari parkok fejlesztését az Ipari parkok kialakításáról szóló törvény (Act No. 193/2001 on Support for the Establishment of Industrial Parks) értelmében támogatja, amelynek végrehajtója Szlovákia Gazdaságügyi minisztériuma. A községek és községi vállalatok számíthatnak segítségre, ez magába foglalja a műszaki támogatást, a földek kisajátítási költségeinek, felvásárlási árának vagy bérleti díjának megtérítését azokban a régiókban, ahol a munkanélküliség meghaladja a 10 %-ot, az összeg 15 %-ig. A minisztérium egy külön tanulmány keretében hozzávetőleg 50 helyszínt határozott meg, amelyek alkalmasak ipari parkok kialakítására, közülük a legjobbak jelentős sikereket jegyeznek (Source: SARIO, www.sario.sk). Az ipari parkok számos sikeres példája ismeretes a világban. Meg kell említeni az Egyesült Államokban működő parkokat, mint amilyen a Pureland Industrial Complex amelynek kiterjedése 12 km² New Jersey-ben, Camden és Philadelphia kikötőire támaszkodva. 1975ben kezdte meg működését és ma az egyik legnagyobb park Amerikában. Olyan vállalatok dolgoznak itt, mint a Mitsubishi, a VWR Scientific, a Mercedes-BenzMannington, a MillsUS, a Postal Service, a Home Depot, a Lockheed Martin stb. Kanada legnagyobb parkja a Burnside Industrial Park, Burnside, Nova Scotia, amely 1970-ben alakult, területe 960 ha, összesen 30.000 munkást foglalkoztat és 1300 vállalatnak ad otthont, ilyenek az Ikea, az AB Volvo, a MackBurger, a KingCanadian, a National Railway, a Canada Pos, a Hyundai, a Honda stb. Az ipari parkon belül található egy üzleti város (City of Lakes business office par) és számos szálloda (Ramada, Future Inn, Comfort Inn). Az első ipari park Angliában a távoli 1920-as évben kezdte meg működését. Ez a The Slough Trading Estate, Berkshire, ma 2 négyzetkilométeres kiterjedésű és további két parkot foglal magába: Langley Business Park és Langley Business Centre. A több mint 400 vállalatban, mint amilyenek a Centrica plc, a Yell, az Electrolux, a GlaxoSmithKline, a Mars Confectionery, az ICI Paints és a Sara Lee, 20 000 ember dolgozik. Indiában 1978-ban nyílt meg az Electronics City ipari park, 132 ha területen Bangalore város közelében, itt több száz high-tech vállalat működik: HewlettPackard, Motorola, Infosys, Siemens, ITI, Wipro és Satyam, amelyek több mint 60.000 dolgozót foglalkoztatnak (Forrás: SLOBODNE PROIZVODNE ZONE I INDUSTRIJSKI PARKOVI, Dr Dragan Č. Kostić, Zaječar 2008.).
1.2.2. MAGYARORSZÁG A sikeres ipari parkok számos példája felsorolható. Külön figyelmet érdemelnek Magyarország, Szlovákia, Japán, az USA és Anglia koncepciói. PROJEKTINOVA DOO
5
Ma Magyarországon szinte minden régióban jelen van olyan övezetek hálózata, amelyek fejlesztő hatással vannak a regionális gazdaságra, és amelyek gazdasági-szervezési tevékenysége legalább a mikro régióra kiterjed. Az ipari parkok kezdeti fejlődését Magyarországon kezdetben a transznacionális vállalatok biztosították, míg azok további fejlődését (az elmúlt három év során) elsősorban az ipari övezetekbe beköltöző kis- és középvállalkozások segítették elő. A 2003-as évben például, 298 új vállalkozás kezdte meg tevékenységét az ipari zónákban, 2004-ben 121, ezeknek 95%-a kis- és középvállalkozás volt. E folyamat arra hívja fel a figyelmet, hogy a programnak komolyabban kellene számolnia a mikro, kis- és középvállalatok szükségleteivel. Természetesen, továbbra sem tekintenek el a nagyvállalatok és multinacionális cégek betelepülésének ösztönzésétől Magyarországon, hiszen e kérdés makrogazdasági tekintetben is fontos. Magyarország Kormányának 80/1999 (VI.11)-es számú rendelete, amely azon ipari és szolgáltató tevékenységekről szól, amelyek koncessziós engedély alapján végezhetők, valamint az engedélyek kiadásának szabályairól, elősegíti a kis- és középvállalkozások számára, hogy új ügyviteli helyiségeket alakítsanak ki az ipari zónákban. Amennyiben a helyi önkormányzat ösztönözni szándékozik a helyi kisvállalkozások fenntartását és azok fejlesztését, akkor, logikusan, ipari parkot javasol. Az ipari parkok kialakításának elősegítését rendező fejlesztési programról szóló határozat elfogadását követően (1996) és a szervezett program beindítása után (1997) az ipari parkok gyors növekedése volt jellemző, ami lényegében mennyiségi fejlődést jelentett, a kedvező gazdasági konjunktúra kihasználásával és Magyarország kedvező értékelésének köszönhetően a beruházások tekintetében. A zónák fejlődése, egy 2001-2003-ig tartó hanyatlási időszak után (néhány multinacionális cég szüntette be termelését), 2004-ben ismételten jelentősen túlszárnyalta az ipar állami átlagát, amikor több jelentős nemzetközi nagyvállalat (Bosch, Elektrolux) végzett jelentős bővítést. E kedvező tendencia napjainkban is folytatódik.
1. kép – Az ipari zónák területi megoszlása Magyarországon (Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Innovációs és Környezetvédelmi Főosztály, 2004.) A 2004-es év végéig 165 ipari terület kapta meg az „ipari park” minősítést, ezekből három: Sárváron, Budaörsön és Pécsett, megkapta az „Integrátor ipari park” címet, vagyis magasabb szintű szolgáltatásokat és a vállalkozók meg a vonzáskörzet közötti együttműködést célzó szervezési formát valósítottak meg. Számukat tekintve, az ipari parkok esetében régiónként jelentős különbségek tapasztalhatók, de nyilvánvaló, hogy a Dunától PROJEKTINOVA DOO
6
nyugatra és délre azok kisebb számban vannak jelen. A Dunától délre fekvő területen lévő kifejezetten nagy területre kihatással van a tatabányai ipari park kiterjedése, ami több mint 400 ha. Az „ipari park” címzéssel rendelkező övezetek összterülete 9098 hektár körül alakul. Változó a parkok betelepültségének aránya is, ami átlagban 47%, ami azt jelenti, hogy hozzávetőleg 4280 hektár – ez többnyire kiépült alapvető infrastruktúrával rendelkező terület – várja és keresi a beruházókat, a betelepülő cégeket. E terület, amelynek kiterjedése és értéke is jelentős, ezen túl is termelői-szolgáltatói beruházások helyszíne lehet. 2004 végén az összesen 151 ipari parkban összesen 2571 betelepült vállalat tevékenykedett, közülük a legtöbb a Dél-Alföldön (468). A Duna és a nyugati országhatár közötti központi térségben szintén viszonylag nagyszámú vállalat (440) végzi tevékenységét ipari parkokban. A parkokban működő vállalatok által végzett termelői beruházások 6,16 milliárd eurós értékben, régiónként és a fentiekkel összehasonlítva jelentős eltéréseket mutat. A parkoktól vagy a betelepült cégek számától függetlenül a Dunáig terjedő központ térség (33%) és a Dunától nyugatra fekvő térség (31%) messzemenően a legtöbb beruházást vonzotta. A parkokban foglalkoztatottak száma 2004 végén 144 500 volt. Az ipari parkokban foglalkoztatott személyek számát illetően vezető helyen a két fentebb említett régió szerepel, ugyanis a Dunáig terjedő központi térségben 39 000, a Dunától nyugatra lévő régióban pedig 37 000 a foglalkoztatottak száma. E szám az iparban dolgozók 19,1 %-át teszi ki. A 2004-es évben az ipari parkokban végzett beruházások értéke 22,6%-al nőtt (1.136 milliárd euróval), a vállalatok eladásból származó bevételei 36,6%-al (5,02 milliárd euróval), a vállalatok kivitele pedig 49,8%-al (4.53 milliárd euróval) növekedett. Megfigyelhető azonban, hogy az ipari parkokban termelő vállalatok termelői kapacitásaiban megvalósított növekedést teljes egészében külföldi piacokon értékesítették. Az ipari parkok fejlesztési programja olyan eredményeket hozott, amelyek jelentősen hozzájárulnak: •
a külföldi és hazai tőkebefektetések növekedéséhez a beruházási kínálat bővítésével (meg kell jegyezni, hogy az „ipari park” elnevezés olyan minősítést jelent, amit bel-és külföldön is elismernek, és jelentős marketing-értéke van),
•
az ipar összetételének alakításához az ipar és ipari szolgáltatások fejlesztése által,
•
a foglalkoztatottság csökkentéséhez,
•
a regionális és mikro regionális fejlesztési célok megvalósításához és a térségek fejlődési különbségeinek kiegyenlítéséhez,
•
az „ipari park” cím megszerzése és az ez által támasztott szigorú feltételrendszer kielégítése egy tudatos fejlesztési tevékenységet indukáltak és részben koordináltak is, úgy a település, mint a környezet szintjén.
problémájának
enyhítéséhez,
a
munkanélküliség
A program valódi ereje és értéke abban rejlik, hogy szinte mindegyik projektum helyi kezdeményezéssel indult el, az állam szerepe pedig elsődlegesen a szakmai és pénzügyi támogatás feltételeinek meghatározásában nyilvánult meg. Az ipari parkok koncepciója jelentős szerepet kapott az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) kereteiben is, amely előirányozza e koncepció további támogatását, külön hangsúllyal a kis- és középvállalkozásokra, a logisztikára, a szolgáltatásokra, az innovációra és az új technológiák fejlesztésére is. A parkok fejlesztésének összesített adatai ábrázolják annak sikerességét a beruházások idevonzása és a foglalkoztatottság növelése terén (Tóth J.,Faragó,E., (2005.), Overview of the industrial park programme, (Prepared by, Department of Innovation, Ministry og Economy and Transport, Hungary), http://en.gkm.gov.hu)
PROJEKTINOVA DOO
7
1. táblázat – A magyarországi ipari parkok főbb mutatói 2005-ben. MUTATÓK
2005 új parkok
2005 összesen
2003
2004
2005
165
165
164
15
179
Ipari parkok területe (ha)
9050
9098
9185
685
9870
Vállalatok száma az ipari parkokban
2450
2571
2680
175
2855
Foglalkoztatottak száma (x 1000)
139,0
144,5 147,0
7
154,0
Az ipari parkok kivitele (HUF)
2270
3402
34
3624
Ipari parkok száma
3590
1.2.3. IPARI PARKOK SZERBIÁBAN A regionális gazdasági infrastruktúra kiépítése. Az Európai Unió a regionális ipari fejlesztés hatékony eszközeként határozza meg a gazdasági/ügyviteli infrastruktúrát, amelyet az ipari övezetek (IÖ), ipari parkok (IP), technológiai parkok (TP) és vámszabad övezetek (VÖ) alkotnak. Kapacitás, struktúra és rendeltetés szerint az ügyviteli infrastruktúrának összhangban kell lennie a helyi és regionális fejlesztési potenciálokkal és a piaci igényekkel. Az ügyviteli infrastruktúra fejlesztésének elsődleges célja az ország általános gazdasági fejlődése, külön hangsúllyal a policentrikus fejlesztésre. Az ipari tevékenységek régiók szerinti elhelyezkedésének kritériumai közé tartoznak a helyszínek attraktivitása és versenyképessége, az infrastruktúra minősége, a helyi önkormányzat potenciáljai, iskolák, egyetemek, megfelelő oktatási profilok és kutatásifejlesztési intézmények működése és megléte, a beruházók folyamatos idevonzásával. (STRATEGIJA I POLITIKA RAZVOJA INDUSTRIJE REPUBLIKE SRBIJE OD 2011. DO 2020. GODINE, 45. szakasz 1. Bekezdés a Kormányról szóló törvényben („SZK Hivatalos Közlöny”, 55/05, 71/05 – javítás, 101/07, 65/08 i 16/11). Szerbiában Pirot városa törvényes rendelkezések nélkül is ipari parkká minősítette a piroti Vámszabad Övezetet, még 2000-ben. Az önkormányzat a hatáskörén belül megadott minden kedvezményt az épületek kiépítésére és azok kihasználására. A szerbiai vámszabad övezetekről szóló törvény (Hiv. köz. 62/2006) biztosít bizonyos kedvezményeket, emellett a vámszabad övezetet irányító vállalat is kedvezmények egész sorát biztosítja. Tekintve, hogy a projektumot a Nemzeti Beruházási Terv is közel egymillió euróval támogatta, a közel 50 hektárnyi területen egy korszerű ipari park épül, mégpedig Szerbia egyik legelhagyatottabb részén, ahol a többi régióhoz képest jóval kevesebb előny létezik (az érdekelt beruházók által említett legnagyobb hiányosságok az út- és gázhálózat hiánya). Az állam törekvése minden esetben az, hogy az ipari parkok, csakúgy, mint a vámszabad termelői övezetek, két célt szolgáljanak: legyenek a régió gyorsított fejlődésének eszközei és működjenek olyan mechanizmusként amely biztosítja a kiegyenlített regionális fejlődést. Egy tipikus ipari park minden vállalat előtt nyitva áll és megtörténhet, hogy kiviteli cégei nincsenek. Létezhet vámügyileg korlátozott terület, a vámszabad övezetek minden tulajdonságával. Egyes ilyen övezetek megoszlanak a kereskedelmi tevékenységek között, lehetnek nyitottak mindennemű tevékenység számára, illetve elhatároltak különálló tevékenységekre, ahol a termelők a vámszabad övezetről szóló törvény értelmében PROJEKTINOVA DOO
8
működnek. Az ipari park fennmaradt területén, ahol a hazai piacot ellátó tevékenység folyik, nincs szükség a vám működtetésére. Ilyen módon kombinálják a különböző tevékenységeket, amelyek egy helyen biztosítják a felhasználóknak az összes ügyviteli kombinációt az egyes régiók fejlesztése érdekében. A Pirot Ipari Park új projektuma az első szerbiai ipari park létesítésének példája, amelyről a folytatásban több szó is esik majd. A 2006-2010-es időszakban módosították A NBT megvalósítására szolgáló pénzeszközök elosztásáról szóló határozatot, a Szerbia Köztársaság 2007-es költségvetésről szóló törvény által előirányzottak szerint, amely előirányozza ipari övezetek és parkok létesítését Szerbiában, ez bővebben megtalálható az NBT-ért felelős minisztérium honlapján ( www.mnip.gov.rs). A barnamezős beruházási helyszínekre vonatkozó adatok – Gazdasági és regionális fejlesztési minisztérium honlapja (www.merr.gov.rs). A sikeres ügyvitel és a gyorsított fejlődést szolgáló terület attraktivitása érdekében kombinálni kell a behozatali-kiviteli termelői tevékenységet végző vámszabad övezetek koncepcióját az infrastruktúrával felszerelt földterületek koncepciójával, amelyek elsősorban a hazai piacot célozzák meg ügyvitelükkel – olyan ipari parkokat létrehozva, ahol egy helyen lesz lehetséges fejleszteni a kivitelre és a hazai piacra szánt termékek előállítását. Ilyen módon a felhasználóknak felkínálják a teljes ügyviteli kombináció lehetőségét egy infrastruktúrával megfelelően felszerelt területen, a legnagyobb ügyviteli kedvezmények mellett. Szem előtt tartva, hogy a Szerbia egyes városaiban már beindított ipari övezetekben előrehaladott állapotban van a területek infrastrukturális felszereltsége a potenciális projektumok számára, kívánatos lenne a már felszerelt övezetekbe további eszközöket fektetni, annak érdekében, hogy minél minőségesebb kínálat alakulhasson ki minimális befektetésekkel, ilyen módon pedig minőségesen gyorsítható lenne a potenciális beruházások megvalósításának folyamata is.
PROJEKTINOVA DOO
9
1. kép – Az ipar regionális fejlesztését szolgáló gazdasági/ügyviteli infrastruktúra
PROJEKTINOVA DOO
10
Koncepcionális szempontból a Szerb Köztársaságban a vámszabad övezetek és ipari parkok az ország egyes régióinak és térségeinek fejlődési generátorai, de ugyanúgy a nemzetgazdaság egészének is. Az ipari parkok alapítása és üzemeltetésük terén jelentős szerepet irányoztak elő az állam és a beruházók számára. Szerbia Nemzeti Beruházási Terve értelmében 50 község területén irányozták elő ipari parkok kialakítását. E célra a 2005-ös és 2006-os évben 46 millió dinárt tervezett az állam. Az ipari és technológiai parkok valamint a vámszabad övezetek fejlesztésének koncepciójában jelentős szerepet szántak az önkormányzatoknak, amelyek tevékenységükkel és kedvezményeikkel kell hogy vonzóak legyenek a potenciális külföldi beruházók számára, ez által felélénkülhet a helyi és regionális gazdaság és növekedhet a foglalkoztatottság. Az állami szervek elképzelése az ipari és technológiai parkokat illetően azon az elven alapszik, miszerint az állam kiépíti a szükséges infrastruktúrát, a beruházók pedig az épületeket és a szükséges felszerelést biztosítják.
2. kép – A vámszabad övezet és ipari park kombinációjának sematikus ábrázolása A különböző rendeltetések ilyen jellegű kombinációjával és a nyújtható kedvezmények (állami, önkormányzati, vállalkozói) koncentrációjával egy olyan rugalmas rendszer jön létre, amely a lehetséges beruházók minden potenciális igényét kielégíti, így mindenki megtalálhatja azt, ami neki a leginkább megfelel. A kiviteli jellegű termelés esetében a legjobb, hogy az ipari park keretében működjön, amely egyben vámszabad övezetként is funkcionál, míg a hazai piacra szánt termelés esetében, amely hazai nyersanyagokat használ fel, teljesen felesleges a vámszabad övezet használata, amely esetleg korlátozó tényező is lehet (pl. a szükségtelen vámügyi eljárások miatt). Egy ilyen módon tervezett és megvalósított ipari park és vámszabad övezet elősegítheti a kifejezetten rugalmas ügyvitel kialakulását. A felhasználók szükségleteik vonatkozásában használják a kedvezményeket, bérelhetnek létező helyiségeket a hazai piacra történő termelésre, de ugyanúgy az ipari park hazai piacot célzó részén saját helyiségeket is építhetnek, miközben mentesülnek a községi helyi adó fizetése alól. Amennyiben tevékenységük az újratermelési anyagok, termékek és szolgáltatások kiviteléhez és behozatalához kapcsolódik, mindezt egy olyan rendszerben is végezhetik, amit a Vámszabad övezetekről szóló törvény ír elő, ilyen módon pedig a terület még inkább vonzó lehet a beruházók számára. 1.2.3.1. Az ipari parkok irányítása Az ipari parkokban minden eljárást az ipari park irányítását végző társaság felügyel. A külföldi beruházók számára kifejezett fontossággal bír, hogy ne legyenek egyedül az adott lokáción, különösen, ha az a lakott területtől távol helyezkedik el. Az okok egyértelműek. PROJEKTINOVA DOO
11
Amellett, hogy a termelői kapacitásokba való beruházások jelentős anyagi és tőkekiadást jelentenek, ezért a beruházók nem kívánnak kalkulációkba bocsátkozni a nem hatékony helyi adminisztráció kockázatát illetően, amely a beruházási projektumokat irányítja, mindig egyszerűbb számukra tanácsot kérni más vállalatoktól, amelyek már túl vannak ezeken az eljárásokon és hasonló jellemzőkkel rendelkeznek. Egyesített akcióval könnyebb kiharcolni egy-egy eljárást, akár a további kommunális felszerelésről, közös szolgáltatói helyiségekről vagy valami harmadik dologról van szó. 1.2.3.2.
Az ipari parkok kiépítésének pénzelése
Noha az ipari parkok kiépítésének fejlődéstörténete során számos innovációs megoldás jelentkezett, ami a fejlesztések pénzügyi oldalát illeti, általánosságban véve a parkok alapításának és fejlesztésük pénzelésének három modellje ismert. A helyi (községi) igazgatás modellje, ami esetünkben azt jelentené, hogy a község bejegyzi az ipari park irányítását végző vállalatot, átviszi a park földterületét e vállalat tőkéjébe vagy pedig a vállalat közvetítőként jelentkezik az ipari terület bérbeadása során a beruházó és az önkormányzat között. Emellett, az irányító vállalat biztosítja a park parcelláinak infrastrukturális felszerelését akár az önkormányzat költségvetéséből, akár más forrásból történik a beruházás. E modell esetében problémaként jelenhet meg a helyi politikai viszonyok hatása a park irányítására illetve az adminisztrációt végző személyek gyakran problémás rugalmassága és kezdeményezőkészsége új lakók biztosítására és a nyújtott szolgáltatások szükséges minőségét illetően. A privát igazgatás modellje esetében a magánberuházó alapítja meg az ipari parkot irányító vállalatot, ő viszi át a földterületet e vállalat tulajdonába és ő is finanszírozza az infrastrukturális munkálatokat. Ebben az esetben a földterület rendeltetését szabályozó tervdokumentáció, a park szükség esetén történő bővítése és a szükséges engedélyek biztosítása a helyi adminisztráció részéről jelentkezhetnek problémaként. A PPP (köz- és magán együttműködés) modellje esetében a magánberuházó és az önkormányzat közösen alapítják meg az ipari parkot irányító vállalatot, a földterület és a kommunális felszerelés megoszlása a partnerek részesedésének arányától függ a közös vállalat alapítói és utólag bevitt tőkéjében. Az ipari övezetek jól ismert koncepciójától eltérően, amelyek ipari épületek kiépítésére szánt és az építési tervekben előirányzott területek ahol a földterület tulajdonjogának átvitele, a parcellák kommunális felszerelése illetve a szükséges építési és egyéb engedélyek kiadása az önkormányzat hatáskörébe tartozik, az ipari parkok esetében ezek az eljárások az ipari park irányítása céljából létrehozott társaság (vállalat) feladatai. Az ipari park irányítását végző vállalat feladata általában a földterületek parcellázása, az érdekelt beruházóknak történő eladásuk vagy bérbeadásuk, azok infrastrukturális felszerelése, az építési engedélyek jóváhagyásának könnyítése és az ipari park lakóinak további szolgáltatások biztosítása, amiről a későbbiekben több szó esik majd. Ipari parkok létesítésével az államok tulajdonképpen a gazdaságfejlesztés stratégiájának és céljainak a megvalósítását végzik. A vállalatok számára, amelyek kedvező helyszínt keresnek, az ipari parkok logikus megoldásként jelentkeznek, mert az adminisztrációval így hatékonyabb a kommunikáció, a szükséges csatlakozások már ott vannak az adott területen, vagy annak közvetlen közelében, míg a szükséges engedélyek megszerzésére irányuló eljárások is teljesen kidolgozottak. Emellett, egyes országokban az önkormányzat és az állam készek lemondani az ipari parkok szolgáltatásit használó vállalatokat terhelő bizonyos közbevételek egy részéről, ezáltal ösztönözve e fejlesztési koncepció további fejlődését. 1.2.3.3.
Indjijai ipari park
Indjija település gazdasági fejlődésének alapvető mozgatója a mezőgazdaság mellett az ipar és a kisvállalkozások (kisipari műhelyek, kis- és középvállalkozások). Annak érdekében, PROJEKTINOVA DOO
12
hogy teret biztosítsanak az ipar és a kisvállalkozások fejlődéséhez, a település építési főtervében két építési övezetet jelöltek ki – Indjija északkeleti és délkeleti részén. Mindkét zóna esetében elkészültek a rendezési tervek, amelyek részletesebben is kidolgozták a főtervbe foglaltakat. Ezen zónák kialakítása lehetővé tette új kapacitások kiépítését és a termelői kapacitások tartós kihelyezését a település központi és lakott részéről, ami elsősorban a település életminőségének, emellett a munka és a termelés feltételei minőségének a javulását is eredményezte. A tény, hogy Indjija két teljesen működőképes, kommunálisan felszerelt ügyviteli övezettel rendelkezik, amelyeknek ráadásul a földrajzi-közlekedési elhelyezkedése is kivételesen kedvező (Belgrád 42 km, Újvidék 35 km távolságra van, a belgrádi reptér 35 km-re, közel van a főbb közlekedési útvonalakhoz, az E-75-ös nemzetközi autópályához Belgrád-Újvidék vonalon, az E-70-es Belgrád-Zágráb autópályához, az M22/1 magisztrális úthoz, az R109-es regionális úton a Ruma-Stari Slankamen vonalon, a Belgrád-Indjija-Újvidék-SzabadkaBudapest és a Belgrád-Indjija-Zágráb-Ljubljana vasútvonalakhoz és közel van a Duna is) Indjiját a szerbiai kínálat élére helyezi, potenciáljai és a beruházási kedvezmények szempontjából is. (http://www.indjija.net/code/navigate.php?Id=276). 1.2.3.4.
Piroti ipari park
A piroti Vámszabad övezet ipari parkja egyesíti a Vámszabad övezetekről szóló törvény által biztosított kedvezményeket azokkal a különleges kedvezményekkel, amelyeket az építmények kiépítésére és felhasználására Pirot városa biztosít (http://www.freezonepirot.com/indpark.htm). Azon törekvése alátámasztására, amelynek értelmében az ipari park felhasználóinak ügyviteli tevékenységét kívánja támogatja és fejleszteni, a piroti ipari park a következő jelszóval népszerűsíti magát: „ÉPÍTKEZZEN ÉS DOLGOZZON SZABADON”. A vezető, motiváló alapelv lényege kedvező ügyviteli feltételek biztosítása a felhasználók és a környezet számára, ennek értelmében a piroti vámszabad övezet saját ipari parkjában a következő egyesített ügyviteli kedvezményeket biztosítja: •
Pirot városának különleges kedvezményei
•
mentesítés minden önkormányzati illeték alól, objektumok építése esetén
•
az objektumok illetékfizetés nélküli használata tízéves időszakra
•
a Pirot Vámszabad Övezet különleges ösztönző intézkedései
•
különleges ösztönző intézkedések az ipari parkon belül
1.3. Ipari parkok kiépítésének paraméterei nálunk és a világban Általánosságban, az ipari parkok fejlesztésének két módja létezik: az ún. bottom-up módszer, ami azt jelenti, hogy ipari parkok alakulnak minden olyan helyen, ahol megvan ez iránt az érdeklődés az önkormányzat vagy a magánvállalkozások részéről. Az ellentétes topdown módszer pedig azt jelenti, hogy az ipari parkok állami szinten kidolgozott stratégia által határozzák meg azok alapításának potenciális helyszíneit (sőt még a gazdasági ágakat is amelyek jelen lehetnek az egyes parkokban), ennek alapján pedig a parkok kialakítását és azok irányítását átruházzák az önkormányzatokra vagy a magánvállalkozásokra. A két módszer közül történő választás a legnagyobb mértékben attól függ, mekkora jelentőséget szánnak az ipari parkoknak az ország gazdaságfejlesztési stratégiájában. A környező országokban az ipari parkok koncepciója igazoltan sikeres mechanizmusnak bizonyult a közvetlen külföldi beruházásoknak a termelői kapacitásokba történő vonzásához. Az ipari parkokban végzett ügyvitel fent felsorolt előnyei mellett a külföldi beruházók számára PROJEKTINOVA DOO
13
kifejezetten fontos, hogy ne legyenek egyedül az adott helyszínen, különösen, ha az lakott területtől távol helyezkedik el. Az okok teljesen nyilvánvalóak. Amellett, hogy a termelői kapacitásokba való beruházások jelentős anyagi és tőkekiadást jelentenek, ezért a beruházók nem kívánnak kalkulációkba bocsátkozni a nem hatékony helyi adminisztráció kockázatát illetően, amely a beruházási projektumokat irányítja, mindig egyszerűbb számukra tanácsot kérni más vállalatoktól, amelyek már túl vannak ezeken az eljárásokon és hasonló jellemzőkkel rendelkeznek. A parkban végzett ügyvitel előnyei mellett, mint amilyenek a tervdokumentáció, az infrastruktúra és az adminisztráció megléte, azok további kedvezményeket is biztosítanak lakóik részére. A parkok közös adminisztrációs épülettel rendelkeznek, ahol az igazgatóság székel, de ez használható konferenciateremként is, ahol a park minden lakója tarthat megbeszéléseket, prezentációkat. Közhelynek számít, hogy Szerbia jelentős előnyökkel rendelkezik, a külföldi beruházások idevonzását tekintve, a környező országokhoz viszonyított kedvező földrajzi elhelyezkedésével. Ez az előny azonban jelentősen növekedhet vagy csökkenhet a jövőbeni ipari és technológiai parkok fejlődési ütemének függvényében. A parkok az ügyvitel olyan előnyei mellett, mint amilyenek a tervdokumentáció, az infrastruktúra és az adminisztráció megléte, további kedvezményeket is biztosítanak lakóik részére. A regionális gazdasági infrastruktúrán „A Szerb Köztársaság 2011-2020 ipari fejlesztési stratégiája és programja” keretében végzett SWOT elemzés az ipari parkok fejlesztésének a következő paramétereit hangsúlyozzák, amelyeket ipari parkok kiépítésekor szem előtt kellene tartani: •
munkanélküliség csökkentése,
•
a regionális versenyképesség növekedése;
•
pozitív hatás a KKV-k fejlődésére, közvetlen külföldi beruházások vonzása, további közbevételek teremtése;
•
racionális ügyvitel, együttműködésük;
•
regionális lehetőségek a zöldmezős és barnamezős beruházások megvalósítására;
•
ipari potenciálok aktivizálása;
•
a meglévő ipari helyiségek urbánus transzformációja;
•
kedvezőbb építési feltételek, ipari helyszínek felszerelése a periférikus, nem kiépült területeken (szimbiózis hatása);
•
lehetőségek a regionális és helyi versenyképesség növelésére és a kivitel növekedésére, köszönhetően az ipari övezetekben és ipari parkokban működő vállalatok kiviteli irányultságának;
•
olyan rendezett területek megléte, amelyek alkalmasak a gazdasági jellegű beruházások megvalósítására;
•
a barnamezős ipari övezetek újra/beindítási eljárásának összetettsége (a nagyszámú stakeholder érdekeinek összehangolatlansága);
•
információk az összes beruházási helyszínről;
•
a gazdasági tevékenységek regionális diszperziója újabb formáinak bevezetése.
klaszterek
szerveződése
és
más
vállalatokkal
való
A KKV-k szükséglete és érdekeltsége az ipari parkok létesítésére, a külföldi beruházók érdekeltsége az ipari parkok által nyújtott kedvezmények iránt, az önkormányzatok kapacitása és erőforrásai az ipari parkok kiépítésére, az önkormányzatok és az állam PROJEKTINOVA DOO
14
támogatása az ipari parkok koncepcióját illetően, az önkormányzatok készsége, hogy üzleti kedvezményeket biztosítsanak, iskolák, egyetemek és megfelelő oktatási profilok megléte az ipari parkok keretein belül, kutatási fejlesztési intézmények működése a beruházók folyamatos vonzásával, helyi beszállítók létezése a napi nyersanyag- és újratermelési anyag vonatkozásában, nemzetközi vállalatok létezése a környezetben, lehetőség úgy a kiviteli irányultságú, mint a hazai piacra irányuló termelés fejlesztésére, összehangoltság a vámszabad és ipari övezetek fejlesztési stratégiájával az ipari parkokra vonatkozó részt illetően. A parkok közös adminisztrációs épülettel rendelkeznek, ahol az igazgatóság székel, de ez használható konferenciateremként is, ahol a park minden lakója tarthat megbeszéléseket, prezentációkat. Ugyanakkor, a beruházás tervezett értéke csökkenthető a konferenciatermek építési költségeivel, amennyiben a park már rendelkezik az e célra megfelelő helyiségekkel. Az igazgatási épületekben általában ügyvédi irodák, könyvviteli cégek vagy catering ügynökségek is működnek, míg a nagyobb parkok kiskereskedelmi objektumokkal is rendelkeznek, ahol a parkban letelepedett vállalatok dolgozói elláthatják magukat szükségleti cikkekkel. Nem ritka óvodák, rekreációs központok, vagy kisebb apartmanok létezése sem a látogatók részére a parkon belül. Egyes ipari parkok sikeresen fejlesztettek ki a technológiai transzfert szolgáló irodákat is a parkok kereteiben, ahol a lakók technológiai igényeit prezentálják a helybeli kutatási-fejlesztési központoknak (egyetemeknek, intézményekben, laboratóriumoknak stb.) és itt határozzák meg az ilyen jellegű közös projektumok potenciáljait is.
1.4.
Hazai és külföldi ipari parkok összehasonlító elemzése
A magyarországi és itthoni ipari parkok (Indija, Pirot) példáinak elemzése alapján, azok a paraméterek, amelyeket meg kell vizsgálni az ipari parkok kialakítása során nálunk és a világban is a következők: a helyszín földrajzi elhelyezkedése, az ipari park kiépítéséhez szükséges elegendő földterület, megfelelő összeköttetés a közlekedési infrastruktúrával, hazai és külföldi beruházók érdeklődése az ipari parkban folytatandó ügyvitel iránt, a helyi piacok közelsége és a velük való jó összeköttetés, oktatási intézmények létezése, amelyek erőforrásaikkal támogatást nyújtanak azon új vállalatoknak, amelyek érdekeltek az ipari parkban végzendő ügyvitelben, nemzetközi vállalatok megléte a környezetben, amelyek a KKV-k kialakulásának generátorai lehetnek. Azon paraméterek, amelyeket szem előtt tartanak a világban az ipari parkok kialakítása során, mi azonban kis mértékben használjuk, nemlétük vagy nem tökéletes hozzáférhetőségük miatt: a helyszín kiválasztására vonatkozó kritériumok kiválasztása az ipari parkokról szóló törvény vagy rendeletek által lefektetett ipari paraméterek alapján. Mint tudjuk, Szerbiában még mindig nem létezik törvény, amely az ipari parkok kialakítását szabályozná, még ipari parkok fejlesztését célzó stratégia sincs elfogadva, emiatt az állami támogatás is lényegesen kisebb. Ugyanakkor az ipari parkok és a vámszabad övezetek kedvezményeinek kihasználásán alapuló koncepció sincs a megfelelő mértékben kiaknázva, ezek azok az előnyök, amelyeket az infrastrukturálisan felszerelt terület és a vámszabad övezetek rendszere nyújt. A régió egyes országaiban e koncepció jelentősen fejlettebb. Magyarországon ez a fogalom úgy ismert, mint „Integrált park”. Tény az is, hogy a külföldi beruházások jelentősen nagyobb arányúak a környező országokban és ez a paraméter is jelentős szerepet játszik, amikor a beruházók arról hoznak döntést, hogy mely országban létesítsenek ipari parkot, különösen a környező uniós tagországok vonatkozásában. A külföldi beruházások alacsony szintje azt mutatja, hogy óvatosabbnak kell lennünk az ipari parkok kiépítése során, és a pénzt a megfelelő helyekre irányítani. Ugyanakkor fontos az önkormányzatok kezdeményezőkészsége is, amely a decentralizáció által mind jelentősebb szerepet játszik az ipari parkok kialakításánál ezért meg kell vizsgálni azt a paramétert is, amely felismeri az önkormányzatok hatását az ipari parkok fejlesztésére. PROJEKTINOVA DOO
15
Az ipari parkok számának, mint paraméternek a megvitatása is ajánlott, a statisztika szerint Magyarországon 2005-ben 179 ipari park működött. A helyi támogatás mellett kifejezetten fontos az állam támogatása is „A Szerb Köztársaság 2011-2020 ipari fejlesztési stratégiája és programja” által.
PROJEKTINOVA DOO
16
2. AZ IP-K MŰSZAKI PARAMÉTEREI 2.1.
A definiált műszaki paraméterek elemzése
A földrajzi elhelyezkedés kérdése vitathatatlanul nagyon fontos az ipari park sikeres működése szempontjából. A főbb közúti és vasúti közlekedési vonalak, az ipari infrastruktúra, a szakképzett munkaerő, a napi nyersanyag- és újratermelési anyag biztosítására alkalmas helyi beszállítók, cargo repülőterek, folyami kikötők és helyi piac megléte kivétel nélkül olyan tényezők, amelyek a mikro lokáció kérdését hangsúlyozottan fontossá teszik a beruházási projektum megkezdésére vonatkozó döntéshozatal alkalmával. Ipari park alapítása olyan helyszínen, amely megfelelhet a meghatározott iparág követelményeinek, nagymértékben megkönnyíti a megfelelő lokáció fellelését a beruházó szempontjából és gyorsíthatja a beruházási folyamatot. Másrészről azonban, a nem megfelelő helyszínek nehezen tudnak ipari parkokként működni, mert a beruházókat választás elé állítják, hogy esetleg kezdjenek ügyvitelt az ipari parkon kívül egy számukra megfelelő lokáción, ellentétben az ipari parkban lévő helyszínnel, amely az igényeiknek nem felel meg. Tekintve, hogy a beruházási helyszínek kínálata a régióban még mindig jóval meghaladja az irántuk megnyilvánuló kereslet mértékét, ésszerű lehet a feltételezés, miszerint valahol a régióban létezik olyan helyszín, amely mindkét kritériumnak eleget tesz. A szennyvíz átdolgozását végző berendezések megléte, mint amilyen a közös szennyvízkollektor, további fontos tényező lehet a helyszínek szelektálása során, éppen ezért a parkokat irányító vállalatok beruházása az ilyen berendezések létesítésébe vagy az ipari parkok létesítése ott, ahol ilyesmi már létezik, jelentősen ösztönözheti a megcélzott iparágak kapacitásainak a kiépítését. Közhelynek számít, hogy Szerbia jelentős előnyökkel rendelkezik, a külföldi beruházások idevonzását tekintve, a környező országokhoz viszonyított kedvező földrajzi elhelyezkedésével. Ez az előny azonban jelentősen növekedhet vagy csökkenhet a jövőbeni ipari és technológiai parkok fejlődési ütemének függvényében. A nálunk és a világban működő ipari parkok eddigi elemzése alapján a következő kritériumokat-paramétereket tartjuk fontosnak az ipari park kiválasztása szempontjából: •
az ipari park hatása a környezetvédelemre
•
a helyszín földrajzi elhelyezkedése
•
a kérdéses terület nem kisebb, mint 10ha
•
a földterület tulajdonjoga világosan meghatározott
•
csatlakoztatva van a helyi közműre, külön hangsúllyal a szennyvíz-kollektorra és szennyvíztisztítóra
•
összeköttetés a szállítási infrastruktúrával
•
vasútvonal - rakodóhely
•
közutak
•
cargo repülőterek
•
folyami kikötők
•
helyi piacok közelsége és a velük való jó összeköttetés
•
a szennyvíz-kollektorok vagy a tervezett kollektorok közelsége
•
meglévő tervdokumentáció, ami gyorsíthatja az IP kiépítését
PROJEKTINOVA DOO
17
2.2. A javasolt műszaki paraméterek végleges listája és rangsorolásuk Az előző áttekintésben felsorolt paraméterek alapján, amelyeket „A Szerb Köztársaság 20112020 ipari fejlesztési stratégiája és programja” tartalmaz, és a Magyarországon működő ipari parkok elemzése alapján jutottunk el a paraméterek összességéhez, amelyek alapján meghatározzuk azokat, amelyek kulcsfontosságúak egy Szabadkán létesítendő ipari parkra vonatkozóan, a határon átívelő ipari park létesítését célzó projektum kereteiben, amely Szeged és Szabadka gazdasági kamaráinak, vagyis az észak-bácskai régió és Csongrád Megye együttműködésével készül. •
Az ipari park létesítésének hatása a környezetvédelemre
•
Rendelkezésre álló terület az ipari park létesítésére (nem kisebb, mint 10ha)
•
A földterület tulajdonjoga (az infrastruktúra kiépítésének gyorsabb megkezdése céljából)
•
Külföldi és hazai beruházók érdekeltsége
•
Közlekedési infrastruktúrával való összeköttetés
•
Lehetőség a közmű-infrastruktúrára történő kapcsolódásra
PROJEKTINOVA DOO
18
3. AZ IP-K POTENCIÁLIS HELYSZÍNEINEK MEGHATÁROZÁSA A projekt által előirányzott jövőbeni ipari park megfelelő helyszínének azonosítása érdekében interjút készítettünk a kis- és középvállalkozásokkal, a további fejlődésükre vonatkozó igényeik és az ipari park iránti szükségleteik felmérése céljából. Az önkormányzat, mint olyan alany, akinek a legjobb rálátása van a létező városi és peremvárosi infrastruktúrára és a kihasználatlan földterületekre (zöld- és barnamezős), kapta a feladatot, hogy azonosítson és javasoljon három olyan helyszínt, ahol kiépülhet e jövőbeni ipari park. Az említett helyszíneket elemeztük a világban működő ipari parkok paraméterei alapján (különösen a magyarországi ipari parkok kiépítési paraméterei alapján), mint ahogy a KKV-k legfontosabb kritériumai szerint is.
3.1.
Interjú a KKV-kel
Mint azon módszerek egyike, amelyek által meghatározhatjuk az ipari park építési helyszínét, interjút készítettünk 10 kis- és középvállalkozással, fejlődési szükségleteik feltérképezése céljából, ami segítséget nyújt számunkra a megfelelő helyszín kiválasztására, szükségleteik figyelembevételével. Azon kérdések alapján, amelyekre a KKV-k feleltek, felmérhető mekkora területre van szükségük és milyen épületekre (raktárakra vagy termelőhelyiségekre) ahhoz, hogy az elkövetkező 5 évben fejlődni tudjanak. A KKV-k számára szükséges terület mellett felmértük az áruszállításra vonatkozó szükségleteiket is, az áruszállítás módjának vonatkozásában és a jó közlekedési összeköttetés valamint a gyors és hatékony szállítás fontosságát munkájuk szempontjából. Az ankét azon részében, amely a villanyenergetikai és a közmű infrastruktúrára való csatlakozásra vonatkozott szintén látható a jövőbeni helyszín közelségének fontossága a villanyenergetikai és közmű infrastruktúrához és az ipari park jövőbeni helyének gyors rácsatlakozási lehetősége ezekre. A jövőbeni ipari park szükséges területének meghatározása érdekében áttekintettük a foglalkoztatottak számát is, akik az ipari parkban dolgoznának, tekintetbe véve az EU normáit, amelyek az iparilag felszerelt területnek a foglalkoztatottak számához való arányát határozza meg. Azon kulcsfontosságú gazdasági szektorok alapján, amelyeket a KKV-k támogatnak, kerül meghatározásra az ipari parkok fejlődési iránya és az infrastruktúra összehangolása a KKV-k szükségleteivel.
PROJEKTINOVA DOO
19
3. kép – A KKV-kel készült interjú kérdéseinek listája
3.2.
Jelentés a KKV-kel készült interjúkról
Összesen 10 KKV-vel készült interjú a jövőbeni ipari park helyszínének meghatározása céljából, a KKV-k elkövetkező 5 évre vonatkozó szükségletei alapján. Az eredményeket összegeztük, ezek a következőket mutatják: A további fejlődéshez szükséges összterület •
A további fejlődéshez szükséges összterület 150 000 m2 • Az elkövetkező időszakban a foglalkoztatottak száma 200. • Az épületek összterülete • A bővített termeléshez szükséges összterület 110 000 m2 • A raktárhelyiségekhez szükséges összterület 40 000 m2 • Az irodahelyiségekhez szükséges összterület 2 000 m2 A közlekedési infrastruktúra közelségének fontossága (a kritériumok szerinti válaszok számát mutatjuk) • Repülőterek - Közepesen • Kikötők - Közepesen • Főbb útvonalak – Nagyon • Vasútvonalak – Nagyon • Telekommunikációs infrastruktúra és technológia (telefonvonalak, internet) – Nagyon Az elektorenergetikai hálózatra való kapcsolódások száma (nincs adat): • Összesen szükséges beépített erő: ___ kVA • Magasfeszültség:___ kV • Közepes feszültség:___kV • Alacsony feszültség:___V A vízvezeték-hálózatra kapcsolódás fontossága •
A vízvezeték-hálózatra történő kapcsolódások száma: 10 PROJEKTINOVA DOO
20
• Az ipari víz szükséges nyomása: 3 (bar) A nagynyomású levegőre való csatlakozás fontossága • A nagynyomású levegőre történő csatlakozások összesen 6. • Szükséges nyomás: 10 bar A gázhálózatra történő csatlakozás fontossága • A gázhálózatra csatlakozók száma:10 • Nyomás: 12 (bar) A fűtési rendszerre történő csatlakozás fontossága • A fűtési rendszerre történő csatlakozások száma: 9 • Fűtés fajtája: Hővezeték központi, Gázfűtés A szennyvíz-hálózatra történő csatlakozás jelentősége: • A szennyvíz-hálózatra történő csatlakozások száma: 10 A feldolgozandó árumennyiség összesen, ___ tonna, értéke ___ € (nincs adat) A régióban működő vállalatok által támogatott kulcsfontosságú gazdasági és ipari szektorok ___________________________________________________ (nincs adat)
3.3.
Az ipari park javasolt helyszínei
A szabadkai ipari park projektumának részvevői által javasolt helyszínek: „Kisbajmok”, a „Petar Drapsin” helyszín és a „Halasi út”. A folytatásban minden helyszín esetében következnek: a helyszínek fényképei, általános információk a helyszínekről és a meglévő infrastruktúra, mint ahogy a helyszínen történő építkezés feltételei is (http://www.ptp.rs/sr/location/50/d-lokacija-karadjordjev-put-1-9ha.html)
3.3.1. „KISBAJMOK“ HELYSZÍN 3.3.1.1.
Fényképek „Kisbajmok“ helyszínről
4. kép – „Kisbajmok“ a korridorokhoz viszonyítva
PROJEKTINOVA DOO
21
5. kép – „Kisbajmok“ helyszín elhelyezkedése a városi belterület vonatkozásában
6. kép
7. kép – „Ipari zóna és vámszabad övezet“
PROJEKTINOVA DOO
22
3.3.1.2.
Információk a helyszínről
Terület 53ha Szabadka Város tulajdona A helyszín elfogadott részletes rendezési terve A Szabadka-Zombor 102. sz. II. rendű állami út mentén helyezkedik el A X. Páneurópai Korridortól 900 méterre, Magyarország felé a nemzetközi határátkelőhelytől (Kelebia határátkelő) 10 km-re található 5km távolság Szabadka városától 5km távolság a vasútállomástól 5km távolság az autóbusz-állomástól A „Kisbajmok” ipari övezetben termelői és kereskedelmi jellegű beruházásokat irányoztak elő MEGJEGYZÉS: A terület egy része (22 ha) a VÁMSZABAD ÖVEZETHEZ” tartozik 3.3.1.3.
Infrastruktúra
ELEKTROMOS INSTALLÁCIÓ: Az Elektrovojvodina áramelosztóval kötött megállapodás szerint egy 20KV-os vezeték vezet a helyszínig, amelynek teljesítménye 5MW. TERMOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK: A Szabadkai Gázművek elvezette a helyszínig a magisztrális vezetéket (cső típusa: PE-80 Ø 250), amelynek valós nyomása 4 bar, áteresztőképessége pedig 8000 stm3/h. VÍZVEZETÉK-HÁLÓZAT: A vízvezeték-hálózat I. fázisa épült ki (vezeték átmérője: Ø110mm nyomás: 2,5 - 3 bar) áteresztőképessége max. cca. 4 l/s. A tűzcsapok és a tűzvédelmi rendszer a termelés fajtájától és az épületek minőségétől függ. A beruházó általában tervezőjével együttműködve dolgozza ki a tűzvédelmi tanulmányt, amely megmutatja, hogy a vízmennyiség és annak nyomása elegendő-e vagy pedig szükséges berendezést kell beszerezni (pumpát) a nyomás megnövelése érdekében. SZENNYVÍZVEZETÉK: A szennyvízvezeték-hálózat I. fázisa épült ki (Ø 315mm, Ø 400mm, Ø 500mm és Ø 600mm) amely egy kombinált vezeték a szennyvíz és a csapadék elvezetésére. A csapadékvíz áteresztése a helyszínről a kombinált vezetékbe 1 l/s hektáronként, ami azt jelenti, hogy a beruházónak megoldást kell találnia erős esőzések vagy más csapadék esetén. IT INFRASTRUKTÚRA: A Telekom Srbija vállalat lehelyezte a helyszínen az optikai vezetéket és biztosítani fogja a szükséges áteresztőképességet a beruházók igényei alapján. ÚTVONALAK ÉS KÖZVILÁGÍTÁS: A helyszínen kiépült az utak I. fázisa (6-7m szélességben), a járdákkal és közvilágítással együtt. MEGJEGYZÉS: Befejeződött az infrastrukturális felszerelés főterve és megvannak a szükséges engedélyek is (vízvezeték, szennyvízvezeték, gáz, áram, utak, közvilágítás és IT infrastruktúra), elkészült a terület teljes infrastrukturális felszerelésének I. fázisa (25ha). A terület infrastrukturális felszerelésének folytatását és annak dinamikáját a 2012-es évre tervezik. 3.3.1.4. AZON ÉPÜLETEK PARCELLÁKON
Az épületek kiépítésének és a területrendezés feltételei FAJTÁI
ÉS
RENDELTETÉSE,
AMELYEK
ÉPÍTHETŐK
A
Ügyviteli objektumok PROJEKTINOVA DOO
23
Ügyviteli-termelő objektumok Ügyviteli-raktározási objektumok Termelői-raktározási objektumok Ügyviteli- termelői-raktározási objektumok Egyéb objektumok (az övezetben nem engedélyezett lakóépítmények építése) A PARCELLÁK MEGENGEDETT BEÉPÍTHETŐSÉGI INDEXE: 50% (amennyiben a parkolási lehetőséget földalatti etázsban biztosítják, ez az index lehet 60% is) A PARCELLÁK MAXIMÁLIS BEÉPÍTHETŐSÉGI FOKA: 80% (beleszámítva minden magasépítészeti objektumot és a platókat az utakkal és parkolókkal) A ZÖLDÖVEZET RÉSZARÁNYA: min 20% AZ OBJEKTUMOK LEGMAGASABB SZINTJE ÉS MAGASSÁGA – A legmagasabb megengedett szint az övezet ügyviteli és kereskedelmi objektumai esetében F+2 (földszint+két emelet). A termelői és raktárhelyiségek megszokott szintje földszint, világítással, 4-6 m magassággal. Az objektum magassága – a terep nullás szintjétől a teljes magasságig max. 12m lehet, vagy kivételesen, ügyviteli és termelői objektumok esetében különleges etázzsal 16 m-ig lehetséges. PARKOLÁS (parkolóhelyek) – Az egyéni parcellákon eleget kell tenni a feltételnek, miszerint 70 m2 hasznos területre egy parkoló vagy egy garázshelyet kell biztosítani.
3.3.2. “PETAR DRAPSIN” HELYSZÍN 3.3.2.1.
Fényképek “Petar Drapsin” helyszínről
PROJEKTINOVA DOO
24
8. kép - „Petar Drapsin“ a korridorokhoz viszonyítva
PROJEKTINOVA DOO
25
9. kép – „Petar Drapšin“ elhelyezkedése a városi belterülethez képest 3.3.2.2.
Információk a helyszínről
Terület 21 ha Szabadka Város tulajdona A Szabadka-Palics I. számú I/B 12. sz. állami út mentén helyezkedik el, a X. Páneurópai Korridortól (Belgrád-Budapest autópálya) 5 km-re 15km távolság Magyarország felé a nemzetközi határátkelőtől (Horgos) 4km távolság Szabadka városától 4km távolság a vasútállomástól 5km távolság az autóbusz-állomástól A "Petar Drapsin" helyszínt kereskedelmi jellegű beruházásokra irányozták elő 3.3.2.3. Az épületek kiépítésének és a területrendezés feltételei (rendezési terv) Azon épületek fajtái és rendeltetése, amelyek építhetők a parcellákon •
ügyviteli (kereskedelmi objektumok)
•
termelői és ügyviteli-termelői objektumok
•
ügyviteli-raktározási objektumok
•
termelői-raktározási objektumok
•
ügyviteli- termelői-raktározási objektumok
A parcellák megengedett beépíthetőségi indexe 40% A maximális beépíthetőségi index 1,40 A parcellák maximális kihasználhatósági foka 70% (beleszámítva minden magasépítészeti objektumot a platókkal, utakkal és parkolókkal együtt)
PROJEKTINOVA DOO
26
A zöldövezetek aránya a kereskedelmi funkciókon belül minimum 30% (kivételesen lehet 20%) Az objektumok legmagasabb szintje F+2+TT (földszint+két emelet+tetőtér) vagyis 12-17 m magasság PARKOLÁS: Az egyéni parcellákon eleget kell tenni a feltételnek, miszerint 70 m2 hasznos területre egy parkoló vagy egy garázshelyet kell biztosítani Terep jellemzői: A TEREP MAGASSÁGI SZINTJE: 111,00 m tengerszint felett TALAJVIZEK: a földmechanikai projektum alapján 2,5 m mélységig nincs talajvíz 3.3.2.4.
Infrastruktúra
ELEKTROMOS INSTALLÁCIÓ: 20 KV-os vezeték a trafó állomásig, két trafó állomás egyenként 1 MGW erősséggel (első fázis) TERMOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK: PE-80 típusú gázvezeték csatlakozás, ø 250, nyomás 4 bar, áteresztőképesség: 2000 stm3/h VÍZVEZETÉK-HÁLÓZAT: Cső típusa: PE HD, ø 225, nyomás: 10 bar. A tűzcsapok és a tűzvédelmi rendszer a termelés fajtájától és az épületek minőségétől függ. A beruházó általában tervezőjével dolgozza ki a tűzvédelmi tanulmányt, amely megmutatja, hogy a vízmennyiség és annak nyomása elegendő-e vagy pedig szükséges berendezést kell beszerezni (pumpát) a nyomás megnövelése érdekében. A helyszínen nincsenek kutak, így amennyiben a beruházó igényli a belvizek használatát, lehetősége lesz kutat fúrni, de max. 40m mélységig. A belvizek ilyen jellegű felhasználásához nem szükségesek semmilyen feltételek sem engedélyek. CSAPADÉK-ELVEZETÉS: Cső típusai: PE HD, ø 1000 / ø 500 / ø 600, Áteresztés: 1 l/s ha SZENNYVÍZ-ELVEZETÉS: Cső típusai: PE HD, ø 400 / ø 500 / ø 600, Áteresztés: 1 l/s ha ÚTVONALAK: Csatlakozással rendelkezik a Szegedi úti kétirányú útra, 7m szélességben, a zóna nyugati részén (200m). Kétirányú út csatlakozása a bejáratnál 7m szélességben a zóna északi részén, mint az előző folytatása (1124 m), villanyoszlopok száma: 66 (2000 m). MEGJEGYZÉS: A "Petar Drapšin" kereskedelmi övezet infrastrukturális felszerelését az „Szabadkai Ipari és Technológiai Parkok Közvállalat" végzi el. Befejeződött az infrastrukturális felszerelés főterve és megvannak a szükséges engedélyek is (vízvezeték, szennyvízvezeték, gáz, áram, utak, közvilágítás és IT infrastruktúra). Befejeződött a 20 kV kapacitású vezeték elvezetése és kiépült két trafóállomás egyenként 2 MW erősséggel és befejeződött a magisztrális gázvezetéknek a helyszínre vezetése. A terület infrastrukturális felszerelésének folytatása és annak dinamikája az ismert beruházótól függ.
PROJEKTINOVA DOO
27
3.3.3. „HALASI ÚT” HELYSZÍN 3.3.3.1.
Fényképek a helyszínről
10. kép – „Halasi út” helyszín a korridorokhoz viszonyítva
PROJEKTINOVA DOO
28
11. kép – „Halasi út” helyszín elhelyezkedése a városi belterülethez képest 3.3.3.2.
Információk a helyszínről
Terület 1.9ha Szabadka Város tulajdona A Szabadka-Kelebia M17.1 magisztrális út mentén helyezkedik el, 10 km távolságra a nemzetközi határátkelőhelytől Magyarország felé (Kelebia) 4km távolság Szabadkától 4km távolság a vasútállomástól 5km távolság az autóbusz-állomástól A „Halasi út” gazdasági övezetet termelői és kereskedelmi jellegű beruházások céljaira irányozták elő 3.3.3.3.
Infrastruktúra
ELEKTROMOS INSTALLÁCIÓ: Szükséges egy trafóállomás kiépítése, a beruházó igényeihez mérten TERMOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK: Lehetőség a magisztrális gázvezetékre történő csatlakozásra, a beruházók igényei alapján VÍZVEZETÉK-HÁLÓZAT: Lehetőség a vízvezeték-hálózatra történő csatlakozásra (típusa Ø80) SZENNYVÍZELVEZETŐ-HÁLÓZAT: Lehetőség a szennyvízelvezető-hálózatra történő csatlakozásra (típus Ø250). Szükséges a helyszín csatornáinak csövekkel történő ellátása. IT INFRASTRUKTÚRA: Közvetlenül a helyszín mentén lefektetett rézvezeték
PROJEKTINOVA DOO
29
3.4. A helyszínek összehasonlító elemzésének prezentációján elhangzott kommentárok A prezentációt követően jelentést kell írni a megbeszélésről és e jelentés alapján kommentárokat megfogalmazni minden egyes helyszínre vonatkozóan az alábbi módon. A jelentés alapján, amely minden, a prezentáció során elhangzott megjegyzést tartalmazza, a javasolt helyszíneket a következőkkel jellemezték: „Kisbajmok“ helyszín területe a legnagyobb, 53ha. Szabadka város tulajdona, ami jelentősen könnyíti a földterület használatát, emellett a terület esetében elfogadták a részletes rendezési tervet is. A teljes közmű infrastruktúra kielégítő, mint ahogy az elektromos csatlakozások is. Optikai kábel van lefektetve és biztosított a közúti közlekedési útvonalakkal való összeköttetés is. „Kisbajmok” helyszín közvetlenül a jövőbeni X. Korridor mentén helyezkedik el, 5km-re a vasúttól. 22 hektárnyi terület a VÁMVSZABAD ÖVEZETHEZ tartozik. Elkészült az infrastrukturális felszerelésre vonatkozó főterv és jóváhagyták az építési engedélyeket is, ugyanakkor 25ha földterületen teljes egészében elkészültek az infrastrukturális beruházások. A parcellák maximális kihasználhatósága 80% (beleértve a magasépítésű építményeket és a platókat az utakkal és parkolókkal) míg a zöldövezet részaránya 20%. A “Petar Drapsin“ helyszín esetében még nem került elfogadásra a részletes rendezési terv. Szabadka város tulajdona, lehetőség van a további bővítésre. Hasonlóan jó a közmű infrastruktúrára kapcsolódás szintje, mint a „Kisbajmok” helyszín esetében. A közutakkal való összeköttetés viszonylag jó. Csatlakozik a Szegedi úton haladó kétsávos közútra, amelynek szélessége 7m, az övezet nyugati oldalán (200 m), és csatlakozik e kétirányú közútra a parcella bejáratánál is 7 m szélességben az övezet északi részén, mint az előző folytatása (1124 m). A vasúti korridortól és a X. Korridortól 5km a távolság, az infrastrukturális felszerelés főterve elkészült, jóváhagyták az építési engedélyeket is (vízvezeték, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetése, gáz, áram, utak, közvilágítás és IT infrastruktúra). A parcellák maximális kihasználhatósága 70%, míg a zöldövezet szükséges aránya 30%. A „Halasi út” helyszín 1.9ha területű, kedvezőtlen lehetőségekkel a további bővítésre vonatkozóan, Szabadka város tulajdonában. A részletes rendezési tervet nem fogadták el. Lehetőség van a közmű infrastruktúrához való csatlakozásra, mint ahogy lehetőség van egy trafóállomás kiépítésére is a beruházók szükségleteitől függően. Ez a helyszín az M17.1 magisztrális úton található, a vasúttól 4km távolságra, termelői és kereskedelmi beruházásokat irányoztak itt elő.
PROJEKTINOVA DOO
30
3.5.
A helyszínek összehasonlító elemzése
A projektum részvevői által javasolt helyszínek elemzése azok kritériumok alapján történt, amelyek a nálunk és a világban működő ipari parkok műszaki paramétereinek elemzéséből erednek illetve a projektum által felölelt területen működő KKV-kel készült interjúkból származó adatok alapján. A helyszínek összehasonlító elemzése során a javasolt helyszíneket 5 paraméter szempontjából vizsgáljuk: a terület tulajdonjogi helyzete, a terület nagysága, összeköttetés a korridorokkal és kapcsolódás a közmű infrastruktúrára. Az egyetlen feltétel, amely kizáró lehet, ha a helyszín védelem alatt áll és nem engedélyezett ott az építkezés. Azon terület tulajdonjogi állapota, ahol ipari park létesítését tervezik igen fontos kritérium, mert meghatározza a kiépítés kezdetét. Amennyiben magánszemélyek tulajdonában van a terület, a földek felvásárlási folyamata jelentősen elhúzódhat bírósági perek formájában, ami pedig jelentősen elodázhatja az ipari park kiépítésének kezdetét. A legkedvezőbb tulajdonjogi állapot, ha az adott terület az önkormányzat tulajdonában van, amivel kizárható számos adminisztrációs eljárás és nehézség az építkezési folyamat kezdetén. A korszerű ipari parkok kiépítésére vonatkozó ajánlások alapján az építkezésre előirányzott terület nem lehet kisebb, mint 10ha. Földrajzi és adminisztrációs akadályok korlátozhatják az ipari parkok további bővítését, ami jelentősen csökkentheti a helyszín értékét. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük a jövőbeni helyszínnek a közmű infrastruktúrára csatlakozásának, mint paraméternek a vizsgálatát, ezt három csoportra osztottuk: kedvező, közepes, rossz, ahol a projektum részvevője az infrastruktúra pillanatnyi helyzete alapján rangsorolja a helyszín összeköttetését a fenti háromból egyik kiválasztásával. Természetesen, figyelembe kell venni a javasolt helyszín csatlakoztatása során fellépő esetleges műszaki, anyagi és adminisztratív lehetőségeket. Ugyanakkor, a helyszín kiválasztása függ a jövőbeni helyszínnek a közlekedési korridorokkal való összeköttetés minőségétől, annak érdekében, hogy az ipari parkok felhasználói részére lehetséges legyen a hatékony szállítás és a fő útvonalakkal való összeköttetés. Minden kritérium elemzésének összetettsége miatt, amelyek szóba jöhetnek, ebben az esetben is három kritérium közül választhat a projektum részvevője az összeköttetés meghatározása során: kedvező, közepes, rossz. A KKV-k egységesített igényei alapján, amelyek a 3.2 fejezetben találhatók, alakítottuk ki „A helyszín alkalmassága a KKV-k igényei szempontjából” elnevezésű kritériumot, ennek alapján az önkormányzat által javasolt helyszíneket szintén három csoportba osztottuk: kedvező, közepes, rossz. 2. táblázat – A helyszínek összehasonlító elemzése a kritériumok szerint Kritériumok Terület állapota
1.“Kisbajmok“ tulajdonjogi
2.“Petar Drapsin“
3.“Halasi út“
Szabadka város tulajdona
Szabadka város tulajdona
Szabadka város tulajdona
Lokáció területe (ha)
53ha
21ha
1.9ha
Bővítés lehetősége (ha)
Igen
Igen
Kedvezőtlen
Részletes rendezési terv
Elfogadva
Nincs
Nincs
PROJEKTINOVA DOO
31
3.5.1. KAPCSOLÓDÁS A KÖZMŰVEKRE 20KV vezeték, összteljesítménye 5 MW
Elektro
20 KV feszültség a trafó állomásig. Két trafóállomás egyenként 1 MW (első fázis)
Szükséges egy trafóállomás kiépítése a beruházó igényei alapján
Gázvezeték
A helyszínig (cső típusa: PE-80 Ø 250), munkanyomás max 4 bar, áteresztőképesség min. 8000 stm3/h
PE-80, ø 250 Munkanyomás: 4 bar. Áteresztő-képesség: 2000 stm3/h
Lehetséges csatlakozás a magisztrális vezetékre a beruházó igényei szerint
Vízvezeték
Vízvezeték-hálózat I. fázisa (átmérő: Ø110mm, nyomás: 2,5 - 3 bar) áteresztőképesség max. cca. 4 l/s
Cső típusa: PE HD, ø 225. Munkanyomás: 10 bar
Lehetséges csatlakozás a vízvezeték-hálózatra (tip Ø80)
CSAPADÉK ELVEZETÉS:
Szennyvízvezeték
Kiépült a szennyvízhálózat I. fázisa (Ø 315mm, Ø 400mm, Ø 500mm és Ø 600mm) kombinált vezeték a szennyvíz és a csapadék elvezetésére
Cső típusa: PE HD, ø 1000 / ø 500 / ø 600 Áteresztés: 1 l/s ha SZENNYVÍZ ELVEZETÉSE: Cső típusa: PE HD, ø 400 / ø 500 / ø 600
Lehetséges csatlakozás a szennyvíz-hálózatra (típus Ø250). A helyszín csatornázása igények szerint.
Áteresztés: 1 l/s ha Információs technológia
Lefektetett optikai kábel
Nincs adat
Lefektetett rézkábel közvetlenül a helyszín mellett
Csatlakozás a Szegedi úti kétirányú útra 7m szélességben, a zóna nyugati részén (200 m) Közlekedés
Közutak első fázisa
PROJEKTINOVA DOO
Csatlakozás a kétirányú útra a parcella bejáratánál, 7m szélességben, a zóna északi részén, az előző folytatásaként (1.124 m)
Nincs adat
32
3.5.2. A HELYSZÍN ELŐNYEI A KKV-K IGÉNYEI VISZONYLATÁBAN 900m
5km
Az M17.1 magisztrális úton
5km
4km
4km
Termelés és kereskedelem
Kereskedelem
Termelés és kereskedelem
X. korridor Vasút Beruházási szektor
A "Petar Drapsin" kereskedelmi zónát a „Szabadkai Ipari és Technológiai Parkok Közvállalat" szereli fel infrastrukturálisan. Elkészült az infrastrukturális felszerelés főterve, jóváhagyták az építési engedélyeket (vízvezeték, szennyvíz és csapadék elvezetése, gáz, áram, utak, közvilágítás és IT infrastruktúra)
Megjegyzés
22 ha a VÁMSZABAD ÖVEZET rendszerébe tartozik. Elkészült az infrastrukturális felszerelés főterve, jóváhagyták az építési engedélyeket. 25 ha teljes infrastrukturális felszereltséggel.
A parcella megengedett beépítettsége
50% (ha a parkolást a földalatti etázsban oldják meg, akkor lehet 60%)
40%
Nincs adat
A parcella maximális kihasználhatósági foka
80% (beleértve minden magasépítésű objektumot és a platókat az utakkal és parkolókkal)
70% (beleértve minden magasépítésű objektumot és a platókat az utakkal és parkolókkal)
Nincs adat
Az ügyviteli és kereskedelmi épületek legnagyobb szintje
F+2 (földszint+két emelet)
F+2+TT
Nincs adat
Nincs adat
30% min Zöldövezet aránya
Parkolás
20% min
20% kereskedelmi objektumok esetén
70m2 hasznos területre egy parkoló vagy egy garázshely
70m2 hasznos területre egy parkoló vagy egy garázshely
PROJEKTINOVA DOO
Nincs adat
Nincs adat
33
4. A HELYSZÍNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI ÉS ÖSSZEFOGLALÁS A felsorolt helyszíneken elvégzett elemzés alapján összegzésre kerültek a paraméterek minden helyszín esetében egyenként, ennek alapján a következő megjegyzéseink vannak. Mindhárom terület Szabadka város tulajdonában van, ami jelentősen könnyíti a további tevékenységek menetét, mentesülve azon problémáktól, amelyek magántulajdon esetében merülnének fel. „Kisbajmok” helyszín területe a legnagyobb a másik kettőhöz viszonyítva, a „Petar Drapsin“ helyszíntől két és félszer nagyobb, míg a „Halasi út” helyszíntől húszszor nagyobb, emellett a „Halasi út” helyszínnel ellentétben itt kedvező bővítési lehetőségek vannak. Ami a tervdokumentációt illeti, csak „Kisbajmok” helyszín esetében került elfogadásra a részletes rendezési terv. A „Halasi út” helyszínt leszámítva, a másik két helyszín kedvező közmű infrastruktúrával rendelkezik. „Kisbajmok” esetében még az optikai kábel is le van fektetve a helyszínen. Az útvonal-csatlakozások csak a „Petar Drapsin“ helyszín esetében rendezettek, míg „Kisbajmok” esetében folyamatban van az első fázisú utak építése. A „Halasi út” helyszíntől eltérően „Kisbajmok” részben be van kapcsolva a Vámszabad övezet rendszerébe. Jelenleg e rendszerhez 22 ha terület tartozik és jóváhagyták az építési engedélyt 25 ha földterület infrastrukturális felszerelésére. A „Petar Drapsin“ helyszín infrastrukturális felszerelését a „Szabadkai Ipari és Technológiai Parkok Közvállalat " végzi majd el, tekintettel, hogy az infrastrukturális felszerelés főterve elkészült és jóváhagyták a szükséges építési engedélyeket is. Ami a parcellák megengedett beépíthetőségi indexét illeti, „Kisbajmok” esetében ez 50%, „Petar Drapsin“ helyszín esetében 40%, míg a maximális kihasználhatóság foka ugyanezen sorrendben 80% és 70%. A zöldövezet becsült értéke minimálisan 20% a „Kisbajmok” helyszín esetében és 30% a „Petar Drapsin“ helyszín esetében. Az eddig elvégzett elemzések és a „A javasolt műszaki paraméterek végleges listája és rangsorolásuk” fejezet alapján vizsgált paraméterek alapján valamint a jelen dokumentumban végzett további elemzések szerint a legkedvezőbb paraméterekkel az ipari park létesítéséhez „Kisbajmok” helyszín rendelkezik.
PROJEKTINOVA DOO
34
