2012 augusztus

TÖBB M

INT

ORSZÁGOS TERJESZTÉSŰ MEZŐGAZDASÁGI HAVILAP A

régió

első

agrárlapja!

Kiadja a Kalenda Szerkesztősége

www.mezsgyeforum.hu

AGRÁRKAMARAI MELLÉKLETTEL MEZSGYE – Alapítva 1991-ben / 2012 augusztus

Clearfield

®

gyomirtási rendszer repcében Az őszi káposztarepcében a Clearfield gyomirtási rendszer az egyetlen nem transzgenikus (genetikailag nem módosított) gyomirtószer-tűrő rendszer, amelyet speciálisan az „imidazolinon” gyomirtószer-családhoz fejlesztettek ki. Biztonságos és hatékony őszi posztemergens gyomirtási lehetőség a repcében előforduló, gazdasági kárt okozó gyomnövények ellen. A Clearfield gyomirtási rendszer repcében az imidazolinon csoportba tartozó gyomirtó szert tűrő repcehibridből és a Clearfield-hibridek kezelésére engedélyezett Cleratop® gyomirtó szerből áll. Összetétel: 17,5 g/l imazamox + 375 g/l metazaklór Dózis: 1,5 – 2,0 l/ha Cleratop + 1,0 l/ha Dash HC Felhasználható: Clearfield (CL utótaggal ellátott, imidazolinon-ellenálló) őszi káposztarepce-hibridekben korai poszt emergensen a gyomok fejlettségétől függően a repce nyolc leveles állapotáig. Mivel metazaklór elsősorban a talajon keresztül hat, az imazamoxnak pedig erős levélen keresztüli hatása van, a Cleratop egyesíti magában a pre- és posztemergens kezelések előnyeit. Kellő mennyiségű őszi bemosó csapadék segítségével a Cleratop tavaszig megakadályozza a gyomok újrakelését. A Cleratoppal egy menetben megoldható a legfontosabb magról kelő egy- és kétszikű gyomok elleni védelem. A CL jelöléssel ellátott repcehibridek kitűnően tűrik a Cleratop kezelést, fitotoxikus hatástól nem kell tartani.

Időzítés A Cleratop kijuttatásának időzítése az uralkodó gyomok fejlettségétől függ:

• A keresztesvirágú gyomok (sebforrasztó zsombor, vadrepce, repcsényretek, pásztortáska) esetében virágzásáig kijuttatható. Jelenleg ez az egyetlen tökéletes megoldás a keresztesvirágú gyomok ellen. • Ősszel kelő T4-es gyomok (libatopfélék, csattanó maszlag, disznóparéjfélék) ellen a gyomok 4-6 leveles állapotáig hatékony. • Nagy területen elterjedt fűféle gyomok pl. a nagy széltippan és az árvakelésű gabonafélék ellen kelés után, 1–3 leveles állapotban kell alkalmazni. • Ebszikfű és pipacs ellen kettő–(négy)leveles korig használva érhető el a legjobb eredmény. • Az árvacsalánfélék és a tyúkhúr négyleveles korig, míg ragadós galaj háromörvös fejlettségig irthatók legeredményesebben. • Ha a kezelendő területen nincs nehezen irtható gyom (pl. pipacs, árvakelésű gabona), akkor 1,5 l/ha dózisban is jó hatékonyságot érhetünk el a Cleratoppal. A Cleratopot ősszel kell kijuttatni, mivel a kora tavaszi gyomirtás időszakában a gyomnövények jelentős része már túl van az érzékeny stádiumon, ráadásul egy részük a levelek takarásában lesz, így nem érhetők el a gyomirtó szerrel

Felhasználási javaslat A Cleratopot a biztonságos gyomirtó hatás érdekében 1,0 l/ha Dash HC-vel kell kiegészíteni. A hatásfokozó hozzáadása nem növeli a CL repce érzékenységét a Cleratoppal szemben. A Clearfieldrepcehibridek fejlettebb állapotban is jól tűrik a Cleratopot, az engedélyokirat szerint 8 leveles repcefejlettségig alkalmazható.

rugalmas kijuttatási lehetőség a gyomok fejlettségi állapotához igazítva Cleratop ® 2,0 l/ha + Dash ® HC 1,0 l/ha

Rugalmas alkalmazhatóság

00

05

10

11

12

14

16

18

Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján

• Csak a már kikelt állományt kell kezelni. • A hagyományos pre és korai poszt technológiákhoz képest a Clearfield gyomirtási rendszer esetében – a területen lévő gyomoktól függően – több idő áll rendelkezésre a gyomirtás elvégzésére. • Keverhető rovarölő szerrel (Fendona® 10 EC), regulátorral (Caramba® Turbo).

Clearfield® repce gyomirtás-technológiai javaslat

Amennyiben szeretne biztosítani megvásárolt Clearfield repcehibrid-vetőmagjához a szükséges Cleratop mennyiséget, kérjük, regisztráljon a www.repcesz.basf.hu weboldalon.

www.agro.basf.hu | www.clearfield.hu | www.repcesz.basf.hu

Cleratop_PRcikk_1 old 190x230.indd 1

2 | MEZSGYEFÓRUM

2012.07.13. 14:56

Fontos odafigyelni a dióültetvényekre! A közönséges dió (Juglands regia) az emberiség egyik legelsőként termesztésbe vont gyümölcsfái közé tartozik. A Kárpát-medencébe őshonos faj, de hazánk a termesztési terület határán található. Évszázadokon át a diótermesztés extenzív módon folyt, azonban a ma használatos fajtákban/hibridekben meglévő terméspotenciál eléréséhez elengedhetetlen a folyamatos ápolás.

A diófák magas növése miatt az évközi védekezés csak speciális géppel vagy levegőből végezhetjük, ezért a diósok betegségeinek és kártevőinek elhatalmasodását meg kell akadályoznunk. Az állandóan fellépő gombás

betegség a dió gnómoniás levél- és gyümölcsfoltossága (Gnomonia leptostyla). A leveleken kivilágosodó közepű, barna foltok alakulnak ki. A dió zöld burkát is megtámadja, itt sötét foltok jönnek létre. A dióbél nem károsodik. A hajtásokon is bemélyedő, sötét foltok jelennek meg. Az oltványültetvényekben gyakori a betegség korai lomb- és terméshullást idéz elő,

különösen a nyár második felében. A gomba a fertőzötten lehullott levelekben és termésburkokban telel át, Az aszkospóra kiszóródása és fertőzése csak csapadékos körülmények között valósulhat meg. Ezért a vegetációban a

hatásos szerekkel történő védekezéseket ennek függvényében kell időzíteni. Számolnunk kell a dió baktériumos megbetegedésével is (Xanthomonas juglandis ). A növény levelén (2–3 mm-es szögletes fekete foltok a levél erek mentén, amelyek idővel összeolvadnak és deformálódást okoznak, a levélér is elfeketedhet) és a termésén (az epikarpiumon sötétbarna, majd elfeketedő foltok, elrothadva és rátapadva a héjra, a héj és a bél elfeketedik, összezsugorodva értéktelenné válik) alakulnak ki a legjellegzetesebb tünetek. A kórokozó egyrészt a fertőzött növénymaradványokon, másrészt a fák ágrészeinek felületén telel át, és esős időben fertőzi a fiatal levelet, hajtást és a termést. A gombás betegség kialakulását a tavaszi lemosó jellegű permetezéssel tudnánk leginkább megakadályozni. A védekezés a gnomónia elleni beavatkozásokkal kapcsolódik össze, úgy, hogy a vegetáció kezdetén két-három alkalommal ionos réz alapanyagú szereket használunk. A dió legfontosabb kártevője az almamoly (Cydia pomonella). A diót csak a második nemzedéke károsítja, károsítása július elejétől augusztus végéig következik be, ezért már június végétől védekezni kell ellene. Kárképe: a moly lárvái berágják magukat a zöld dióba, a magkezdeménnyel táplálkoznak, ürülékszemcsékkel és rágcsálékkal töltik meg. A károsított termés lehullik. A dióba előforduló egyéb kártevők az amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea). Közismert kártétel a hernyók a levél fonákán hámozgatnak, majd néhány levelet összeszőve nyári hernyófészket készítenek. A fészket egyre növelik. Később a hernyók különválnak és egyesével karéjozzák a leveleket. Az üzemi ültetvényekben az utóbbi két évtizedben jelentős károkat okoztak a levéltetvek. A diónál két faj játszik szerepet. A tarka diólevéltetű (Callaphis juglandis) a levél színén található, és a sárga diólevéltetű (Chromaphis juglandicola) ami viszont a levél fonákon. A két faj közül utóbbi okoz jelentősebb lombhullást. Szaniszló Gábor ügyfélszolgálati tanácsadó

ORSZÁGOSTERJESZTÉSŰ MEZŐGAZDASÁGI HAVILAP A régió első agrárlapja! Kiadja a Kalenda Szerkesztősége

AGRÁRKAMARAI MELLÉKLETTEL

www.mezsgyeforum.hu

A laptulajdonos a Nyír-Press Kft. engedélyével kiadja és gondozza a KA-PRI-PRESS Kft. Nyíregyháza, Zrínyi I. u. 3–5. Tel./Fax: 42/788-628 [email protected] Szakértő segítőink: Bíró Miklós, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Agrárgazdaságáért Alkotói-díjas • Fesztóry Sándor, rét-legelő, takarmánygazdálkodási szakmérnök • Kovács Zoltán, Nyíregyházi Főiskola • Máté János, Agrárkamara • Timándi Zoltán, Agrárkamara A Kamara Kamera melléklet a szabolcs-szatmár-beregi és a hajdú-bihar megyei NVT tanácsadóinak közreműködésével készül. A lapunkban megjelent anyagok átvételéhez és utánközléséhez a kiadó engedélye szükséges! Az (X)-szel jelölt írásaink PR és marketing céllal kerülnek megjelentetésre és nem minden esetben tükrözik a szerkesztőség véleményét! Felelősséget ezért a hirdető visel! www.mezsgyeforum.hu ISSN 2060-5994 B/SZI/2181/Sza/1994

Nyomták Nyíregyházán, a Start Nonprofit Kft. Nyírségi Nyomdaüzemében. Felelős vezető: Balogh Zoltán. A Mezsgye Fórumot terjesztjük: országos kiállításokon, szakmai bemutatókon, a kamarák regionális programjaiban, a falugazdászok és NVT tanácsadók közreműködésével, a megyei Gazdaköröknél, mezőgazdasági szakboltokban, valamint két megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar Agrárkamarai hálózatában (valamennyi tag kézhez kapja!). A Mezsgye Fórum e két megye Agrárkamarájának hivatalos kiadványa! Terjesztőnk az Inform Média. E számunk 5000 példányban – auditálható – jelent meg!

MEZSGYEFÓRUM | 3

! yát

ág

ű Vál assza a magyar m

A 2011 novemberében elindított 500-ak Klubja egy szaktanácsadáson alapuló modern műtrágyázási demonstrációs kísérletsorozat, amely a Bige Holding csoport zászlóshajójaként is ismert, 80 éves folyamatos termelői múltra visszatekintő Nitrogénművek Zrt. irányításával valósult meg. A legalább 3 évesre tervezett szántóföldi növénytermesztést hatékonyabbá és ezáltal gazdaságosabbá tevő programban 500 gazdálkodó partner vesz részt az ország egész területéről. A Genezis Partnerhálózat szakmailag magasan képzett szaktanácsadói és munkatársai által beállított szántóföldi kísérletekben tavaszi és őszi vetésű növények tápanyag-visszapótlásának optimalizálása a cél. A magyarországi műtrágyázási múltra visszatekintve köztudott, hogy a 80-as években feltöltő jellegű volt a műtrágyázási gyakorlat, azonban az elmúlt 20 évben kizsákmányoltuk a földjeinket. Mára elfogadottá vált az a felfogásbeli változás, hogy a szokásos 70-120 kg hatóanyagú műtrágya kijuttatás nem elég a korszerű, szakmailag támogatott, profitot hozó termés eléréséhez, és messze elmarad a nyugat európai felhasználási szintektől. Ebben a szemléletváltásban kíván a Genezis Partnerhálózat segítséget nyújtani a fejlődés és versenyképesség iránt elkötelezett gazdálkodóknak. 1 hektár mezőgazdasági területre jutó hatóanyag felhasználás (adatok: kg/ha)

160

13 3

120

60

A 2011/12-es gazdasági évben az 500-ak Klubja résztvevői körében a tavaszi vetésű növények közül a kukorica szerepel a legnagyobb arányban (75 %), ezt követi a napraforgó (20 %). Ezen kívül szerepel még burgonya, szója, olajtök, zab, borsó és egyéb haszonnövények a programba bevont növények listáján. A projekt során egy komplex összehasonlítást végzünk el a betakarítási eredményekig, amelyekből később gazdaságossági számítások segítségével tudjuk megmutatni a partnereknek, hogy az adott terményárak mellett a többlet ráfordításként jelentkező műtrágya termékek felhasználásával mekkora profittöbbletet tudnak realizálni. Magyar vállaltként a magyar mezőgazdaság számunkra a legfontosabb. Azon túlmenően, hogy az eddig megszokottakhoz híven nagyon jó minőségű termékekkel, kiváló szervizzel és szakmai tanácsokkal látjuk el a gazdálkodókat, ráadásként ezzel a módszerrel igyekszünk elérni, hogy a magyarországi gazdák sikeresebben, eredményesebben tudják felvenni a versenyt a nyugat-európai és más mezőgazdasági szereplőkkel szemben, javítva a saját gazdasági és versenyképességi helyzetükön. Az alábbi összeállításban, a teljesség igénye nélkül, helyzetjelentést adunk az ország különböző területein jelenleg beállított kísérletekről.

9913 Szarvaskend

21

100 80

minőségjavító hatásáról, továbbá a Pro Planta programon nyugvó szaktanácsadás magas szintű szakmai színvonaláról.

Lőrincz Lajos

19

140

tr

Kálium

18 4

3

2010/2011

125

Foszfor

80

40

2010/2011

53

20

Nitrogén 2010/2011

0 Magyarország

Franciaország

Hollandia

Forrás: Fertilizers Europe (EFMA) A program hiteles megvalósításának alapjaként minden kísérleti területről egységes talajmintát vettünk, amelyet bővített talajvizsgálati módszerrel elemeztünk. Ez fontos, mivel a talaj termést befolyásoló paramétereinek ismerete nélkül ma már csak szerencsével valósítható meg gazdaságos termelés. A talajok tápanyag-feltöltöttségének ismeretében a szakmai körökben elfogadott Pro Planta szaktanácsadási program segítségével termőhely-specifikus szaktanácsokat készítettünk az adott növénykultúrára, amely az általunk javasolt mennyiségű tápanyag-utánpótlás hozamés profitnövelő hatásáról győzi meg a partnereinket. Az 500-ak Klubja résztvevők így saját tapasztalatukból győződhetnek meg a Genezis Partnerhálózat és a műtrágya nagykereskedőknél kapható termékportfólió kiváló minőségéről, termésnövelő és

500-ak_Klubja_PR_cikk_190x230mm.indd 2

4 | MEZSGYEFÓRUM

Genezis: Bemutatnád a vállalkozást? Lőrinc Lajosnak hívnak. Már több éve kb. 600 hektár területen folytatok növénytermesztést. Szokványos növényekkel, kukorica, repce, búza, napraforgó foglalkozunk, de időnként őszi árpával is, attól függően, milyen a gazdasági helyzet. A kukorica és a repce azok a növények, amelyeket ökonómiai okok miatt elsősorban termesztünk. A terület egyik felén, 200-300 hektáron van kukorica, a terület másik fele megoszlik a többi növény között. 120-150 hektáron repce van évek óta, a másik 150 hektáron pedig az őszi kalászosok és 46 hektár a napraforgó.

6/22/12 9:37 AM

Genezis: Mikor találkoztál először a Genezis termékekkel? Mik a tapasztalataid? Ezt konkrétan nem tudom megmondani, de már a Genezis márkanév megjelenése előtt is használtam a Nitrogénművek Zrt. termékeit. Majdnem mindig Genezis Pétisót használunk. Genezis: A területen beállított 500-ak klubja kísérletnél a saját szokásos kísérletednél milyen műtrágyát használsz, és a Genezis technológiánál milyen anyagot alkalmazol? A bevont területen tavaly kukorica elővetemény volt, előtte pedig repce. A szokásos üzemi parcellán 500 kg Genezis Pétisó ment ki alaptrágyaként, és vetéssel egy menetben az egyik versenytárs NP 8:30-as műtrágyáját szórtam ki. Genezis kísérleti parcellán alaptrágyaként Genezis NPK 5:10:30-as 437 kg/ha és Genezis Pétisó 604 kg/ha mennyiségben ment ki. Vetéssel egy menetben pedig használtam Genezis NP 20:15 műtrágyát 150 kg/ ha dózisban. Lombtrágyaként Genezis Kukorica megy ki 5 l/ha dózisban. Genezis: Mit vársz a kísérlettől? A fejtrágyával jók a tapasztalatok. Ezen a vidéken azt tanácsolták, hogy a lombtrágyánál a réz annyira nem is kell, inkább mangános dúsítást ajánlanak a gabonára. Kíváncsian várom a betakarítást és az eredményeket. Genezis: Köszönöm a beszélgetést.

Jenet László és Kovács Zoltán Kutas ’95 Zrt., 4100 Berettyóújfalu

egy menetben, kultivátorozáskor is juttassuk ki műtrágyát. A tápanyagmennyiségeket a laborból kapott eredmények alapján a Genezis Partnerhálózat szakembere segítségével határoztuk meg. Az előírások miatt nem igazán akarunk már ammónium-nitrátot használni. Ha az ammónium-nitrátot csak a felületre szóród és nem dolgozod be a földbe, akkor annak egyharmada elmegy a levegőbe. Talán egyharmada hasznosul a növényben és egyharmada lekötődik, ami újra kioldódik vagy elmegy a levegőbe. A kukoricánál 120 kg nitrogén-hatóanyag volt engedélyezve, ami most felment 162-165 kg-ra, ezt is mindig vetés előtt szórtuk ki. Genezis: Mi a szokásos technológia és a Genezis technológia? A szokásos a kukoricánál 600 kg Genezis Pétisó, ami 162 kg nitrogén-hatóanyagot jelent. A Genezis technológia esetén 552 kg/ha Genezis Pétisó megosztott kijuttatással, vetéssel egy menetben (200-250 kg) illetve kultivátorozáskor a maradék mennyiség. Szórtunk még Genezis NPK 8:12:25 Prémiumot, 388 kg/ha-t vetés előtt a területre, majd az üzemi technológia szerint talajba keverve (kombinátor) a terület kapott még Mikromix-A Kukoricát 5 l/ha dózisban. A szokásos üzemi technológia a napraforgónál 400 kg Genezis Pétisó, ami 108 kg nitrogén-hatóanyag, míg a Genezis technológia esetén Genezis Pétisó 107 kg/ha vetéssel egy menetben kijuttatva és Genezis NPK 8:12:25 Prémium 500 kg/ha vetés előtt területre szórva, majd az üzemi technológia szerint talajba keverve (kombinátor) illetve a terület még kapott Pétibór Extrát 5 l/ha dózisban. Genezis: Mit vártok ettől a kísérlettől? Hatékonyságot. Termésmennyiséget egyelőre nem tudok mondani, mert még sok idő van hátra. Genezis: Köszönöm a beszélgetést.

Póth János

5200 Törökszentmiklós

Genezis: Bemutatnátok a vállalkozást? A Kutas ’95 Zrt. székhelye Biharkeresztesen, a Fekete tanyán található. Jelenleg 4000 hektáron gazdálkodunk, ebből 2880 hektár a saját szántó, 660 hektár a legelő, az örökölt erdőnk 27 hektár, de a telepített erdőnk, amit mi csináltunk 131 hektár, az összes többi kivett terület, azaz utak, telephelyek, árkok. Összességében még 430 hektár szántót bérelünk. A tevékenységi körünk kifejezetten egyszerűsített növénytermesztés, gyakorlatilag őszi árpa, őszi búza, szója, napraforgó, takarmánykukorica, állattenyésztésünk nincs. Tulajdonszerkezetünkről annyit érdemes tudni, hogy részvénytársaság. A termelők segítését integráción keresztül valósítjuk meg. Genezis: Mekkora területen integráltok? Kb. 7500 hektáron. Az integrációs tevékenységet hagyományosan csak növénytermesztési termékek kapcsán végezzük. Genezis: A Genezis termékekkel mikor találkoztatok először? 2004 óta használjuk a termékeket, a KITÉ-n keresztül vásároltunk először. Számunkra az ár a legmeghatározóbb, a minőséggel nem volt soha probléma. Több mint 80%-ban Genezis műtrágyát használunk. A Kutas ’95 Zrt. tevékenységét figyelemmel kísérik a környékbeli gazdák, azaz milyen vetőmagot, műtrágyát, technológiát stb. használunk. Hagyományos technológiát használtunk, amikor a Nitrogénművek Zrt-vel való együttműködést elkezdtük. Együtt kezdtünk el újítani, hogy ne csak vetés előtt, hanem vetéssel

500-ak_Klubja_PR_cikk_190x230mm.indd 3

Genezis: Mikor találkozott először a Genezis termékekkel? A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. termékeit közel 40 éve ismerem, hiszen ennyi ideje dolgozom a szakmában. A korábbi években az Genezis ammónium-nitrátot használtuk, de kb. 3-4 évvel ezelőtt áttértünk a Genezis Pétisóra. Azt figyeltük meg, hogy a Genezis Pétisónak az alacsonyabb hatóanyag-tartalom ellenére kedvezőbb élettani hatása van. A talaj pH-t is kedvező irányba befolyásolja. Volt olyan repcetábla (80 hektár), aminek az egyik felét ammónium-nitráttal szórtuk meg, a másik felét pedig Genezis Pétisóval. A különbség a növények fejlettségében is kimutatható volt, meglepő módon hozamban és növénymagasságban is pozitív irányú eltérés volt a Genezis Pétisó javára. Cégünk a gazdák figyelmének középpontjában lévő vállalkozás, ha mi áttérünk valamire pl. növény vagy műtrágya, akkor sokan követnek minket. Elmondható, hogy Törökszentmiklóson a gazdák többsége már a Genezis Pétisót használja.

6/22/12 9:37 AM MEZSGYEFÓRUM |5

Genezis: Az 500-ak klubja üzemi kísérlet beállításánál illetve a Genezis kísérletnél milyen anyagokat használnak? Az idei évben napraforgó táblában állítottuk be az 500-ak Klubja kísérletet. A napraforgó alá egy kicsit szerényebben szoktunk műtrágyát szórni, mert a fellazult szövetek, sejtek könnyebben megbetegednek, és a napraforgónál növény-egészségügyi szempontból vigyázni kell a túlzott nitrogén-műtrágyázással. Az üzemi területen 200 kg körüli Genezis Pétisót szórtunk ki hektáronként, a Genezis Partnerhálózat talajvizsgálatokon alapuló műtrágyázási szaktanácsa alapján pedig a kijelölt 5 hektár területre 300 kg kellett, ami csak nitrogén. Nem vagyok az összetett műtrágyák ellen, de a talajvizsgálat és a korábbi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy káliummal jól ellátott ez a terület, és foszfor műtrágyázás sem ajánlott. Azért mentem bele ebbe a kísérletbe, hogy bebizonyítsam magamnak, hogy igazam van. Genezis: Kifejezetten a kísérleti táblára ajánlott Önnek a szaktanács plusz lombtrágyát? Igen, bórtartalmú Genezis lombtrágyából ajánlott, amiből kijuttattunk 4 litert hektáronként. Van olyan táblánk, amit háromszor is permeteztünk vele, ennek köszönhetően a környező tábláknál szebb. Genezis: Köszönöm a beszélgetést.

Ivanics Balázs

Úgy érzem, nyitott vagyok az ilyen újabb dolgokra, mert ezzel csak több lesz az ember. Mindez akkor erősödött meg bennem, amikor egy Genezis Kerekasztal beszélgetésen is részt vettem, amit az elmúlt időszak egyik legjobb szakmai találkozójának tartok. Olyan emberekkel ismerkedtem, akiktől mindenképpen csak tanulni tudok. Például a Genezis Kerekasztal találkozón szóba került a mészutánpótlás, azaz hogyan lehet a szikes talajokat javítani. Erre szeretnénk hamarosan sort keríteni, tehát ösztönző volt ebből a szempontból is ez a találkozó. Genezis: Az 500-ak klubja üzemi kísérlet beállításánál illetve a Genezis kísérletnél milyen anyagokat használtok? Örömmel vettem, amikor az üzletkötő megkeresett ezzel kapcsolatban. Egy kérése volt, hogy végezzük tisztán, nyílt lapokkal a kísérletet, ugyanazt a technológiát csináljuk a kontroll táblán, amit eddig. Ezt nem volt nehéz betartani. Igazából azt látom, hogy lényegesen kevesebb műtrágyát adtam ki eddig. Próbáltam kombinálni, mert úgy kezdtem, hogy baktérium műtrágyát dolgozok be, vagyis a kukorica alá ebben az évben nem tettem összetett műtrágyát. Úgy gondoltam, hogy a baktérium szabadít fel annyi káliumot, foszfort illetve nitrogént, ami a kukoricának induláskor elég lehet. A vetőgépbe beleraktam ugyanúgy a műtrágyát, a vetőgépem mindössze egy mázsát tud kiszórni, majd a sorműveléskor nitrogént (Genezis Pétisót) tettünk ki 100-120 kg közötti mennyiségben. A Genezis technológiában kiraktam Genezis Pétisót 415 kg/ha mennyiségben, Genezis NP 20:10-t 215 kg/ha és Genezis Mikromix-Zn műtrágyát 4 l/ha dózisban. A Genezis technológia műtrágyatöbblet hatásának eredménye már most kezd mutatkozni, látszik, hogy el fogja hagyni az én területemet. A költségek miatt azonban még mindig vannak kétségeim. Szép és jó, amit elérünk, de vajon milyen áron?

Agricola-Jász Kft., 5141 Jásztelek

Genezis: Valóban a profit az elsődleges. A jelenlegi felvásárlási árak mellett az optimálisan választott Genezis technológia alkalmazásával magasabb hektárköltség mellett magasabb termést tud elérni. Számolgattam ezt is. Az a különbözet, ami a 4-5 mázsa összetett műtrágya kiszórásából és a többlet kukorica értékéből származik, fogja meghatározni, hogy érdemes-e? Az 500ak Klubja kísérlet ebben fog segíteni, hiszen kockázat nélkül emeltem a műtrágya dózist a Genezis ajánlási parcellán.

Genezis: Bemutatnátok a vállalkozást? Cégünk 20 éve működik, Agricola-Jász Kft. néven alapítottuk, de akkor még egy műanyag-feldolgozó üzemmel dolgoztunk együtt. Először csak a családi gazdaságnak az összeadott földjeit, a családi tulajdonban lévő földeket tettük be ebbe a társaságba. Első körben az árbevétel nagyobb része nem ebből, hanem az ipari tevékenységből származott. Később, amikor láttuk, hogy ezt fél kézzel nem szabad és nem lehet csinálni, akkor a családban én voltam az, akinek előzőleg volt valamilyen köze a mezőgazdasághoz, ami azt jelentette, hogy anyagbeszerző voltam egy mezőgazdasági tsz-nél. Utána különböző tanfolyamokat végeztem el. Sajnos most már kezdek kiöregedni a szakmából… Némi tanfolyami illetve gyakorlati tapasztalataimat próbálom most még érvényesíteni. Igyekszünk a következő generációt is bevonni. A termelésben van egy fiatal kolléga, aki most főiskolára jár, illetve a fiam az, aki próbálja átvenni a gazdaságot.

Genezis: A kísérlet kapcsán említetted, hogy 53 hektárt fogsz lombtrágyázni, tavaly is így csináltad? Még nem csináltam így. Az 500-ak Klubja kísérletből jött az ötlet. Bár ma és tegnap borús, esős idő volt, de az ősz száraz volt, rengeteg repce nem kelt ki, a búza nem bokrosodott, majd a tavasz szintén aszályos volt. A talajok szárazok, nincs nedvesség, a kukorica sem tud felvenni csapadékot a talajból, ezáltal a legkönnyebben felvehető a Genezis Mikromix-Zn lombtrágya. Genezis: Köszönöm az interjút.

Máté Elemér

Palotabozsoki Mg. Zrt., 7727 Palotabozsok

Jelenleg 600 hektáron gazdálkodunk. Nem a legjobb adottságaink vannak ezen a területen. Jásztelek inkább az aszályos területek közé tartozik. Mondhatom, az országban nálunk hullik a legkevesebb csapadék. Arra gondoltam, hogy a következő generációnak valószínűleg az öntözést kell megoldania. Azzal kell számolni, hogy csak akkor tudjuk felvenni a versenyt a dunántúli gazdákkal, hogyha öntözünk, mert itt nálunk elképzelhetetlen, hogy 8-10 tonna kukoricát termeljünk hektáronként. Ennél sokkal kisebb mennyiségek teremnek. Genezis: Hogyan fogadtad az 500-ak klubja megkeresést? Amikor az üzletkötő megkeresett ezzel kapcsolatban, még nem tudtam, hogy mi ez. Mindenesetre, amikor arról tájékoztatott, hogy mire számíthatok, már örültem neki.

6 |500-ak_Klubja_PR_cikk_190x230mm.indd MEZSGYEFÓRUM

4

6/22/12 9:38 AM

Genezis: Bemutatnád a gazdaságot? A gazdaság 3000 hektáron gazdálkodik. Az őszi búza, őszi árpa, szója, napraforgó, kukorica és repce termesztése mellett sertés (380 koca) és baromfi (1800000) ágazata is van. Az állattenyésztést kiszolgáló keverő üzem kapacitása 20000 t/év. Rendelkezünk szója feltáró üzemmel is. Jellemző üzemi szinten a technológiai fejlesztés, ami visszaköszön mind a korszerű nagy teljesítményű szántóföldi erő- és munkagépekben, valamint a sertés és baromfi tenyésztéstechnológiájában is.

Genezis: Bemutatná a gazdaságot? 15 évvel ezelőtt az „élet” sodort bele a gazdálkodásba. Ekkor 70 hektáron kezdtünk növénytermesztéssel foglalkozni. Ma összesen 310 hektáron gazdálkodunk. A növények vetésterülete a következők szerint alakul: kukorica 200 ha, búza 50 ha, napraforgó 60 ha. A gazdaság működtetését javarészt saját erőből fedezzük, ennek ellenére időnként a vetőmagok egy részét és a növényvédő szereket finanszírozva kapjuk egy integrátor cégtől.

A legtöbb szántóföldi kultúrában minden évben végzünk fajtakísérleteket, ezért is örültem a Nitrogénművek Zrt. megkeresésének, mert így lehetőségünk van arra, hogy ne csak a fajtákra figyeljünk oda, hanem okszerű műtrágyázással is járuljunk hozzá a termésmennyiség növekedéséhez illetve a minőség javulásához. Az elindított kísérletben szója kultúrában hasonlítjuk össze a mennyiségi és minőségi mutatókat a saját üzemi technológiánk és a Nitrogénművek Zrt. szaktanácsadására épülő technológia között.

Genezis: Mióta használnak Genezis termékeket? A kezdetek óta használom a magyar termékeket. Eleinte inkább a 34%-os ammóniumnitrátot szórtuk a növényekre, de a szállítása egyre nehezebbé, körülményesebbé vált, ezért elkezdtük használni a Genezis Pétisót. Az NPK termékek közül használtuk a Genezis NPK 8:20:30 és az Genezis NPK 5:10:30 összetételű műtrágyákat.

Genezis: Mióta használtok Genezis termékeket? Genezis Pétisót 1997 óta használunk a gazdaságban, Genezis NPK komplex termékeket kb. 2001 óta. Genezis: Mi a beállított kísérlet illetve milyen anyagokat használtok? Szója kísérletet állítottunk be. Üzemi technológia: - Nitrogén-hatóanyag 59 kg/ha - Felhasznált műtrágya: Genezis Pétisó Genezis technológia: - Nitrogén-hatóanyag 85 kg/ha - Foszfor-hatóanyag 27 kg/ha - Kálium-hatóanyag 56 kg/ha - Genezis Mikromix hüvelyes levéltrágya 3 l/ha Felhasznált műtrágya: Genezis Pétisó, Genezis NPK 8:12:25

Genezis: Milyen új anyaggal találkoztatok a kísérlet kapcsán illetve mit vártok tőle? A szója technológiánknak korábban nem volt része az NPK komplex illetve lombtrágya kijuttatása. Kíváncsian várjuk, hogy a többlet input költség mennyi plusz bevételt hoz a kísérleti parcellában. Genezis: Köszönöm a beszélgetést.

Kiss János

6421 Kisszállás

Genezis: Milyen 500-ak Klubja kísérlet van beállítva? 10 hektáros területen állítottunk be kukoricakísérletet. Az egyik 5 hektáros területen a Genezis technológia által javasolt tápanyagmennyiséget szórtuk ki, a másik 5 hektáron pedig a szokásos üzemi mennyiségekkel és technológiával műtrágyáztunk. Genezis: Miben tér el az üzemi és a Genezis parcella műtrágyázása, technológiája? Üzemi technológia: - vetéssel 1 menetben: 250 kg/ha KITE kevert NPK 0:10:30, - kultivátorozáskor: 200 kg/ha Genezis Pétisó. Genezis technológia: - vetés előtt bedolgozva: Genezis NP 20:15 180 kg/ha, - vetés előtt bedolgozva: 250 kg/ha Genezis Pétisó, - vetéssel 1 menetben: 250 kg/ha Genezis Pétisó, - Genezis kukorica lombtrágya: 5 l/ha dózisban. Genezis: Találkozott-e új Genezis termékekkel a kísérlet során? A Genezis parcellára kijuttatott Genezis NP 20:15 starter és a Genezis lombtrágya termékeket még nem használtuk. Genezis: Milyen eredményre számít a kísérleti parcellán? A terület bejárása során kitűnt, hogy a Genezis parcella nagyobb és zöldebb, mint a többi állomány. Távolról figyelve a táblát jól kivehető a parcellák különbözősége. Az üzemi területre kultivátorral kijuttatott Genezis Pétisó az esőzések miatt most fog hasznosulni. Azt már látom, érdemesebb lesz a csak kultivátorozással kijuttatott Genezis Pétisó nagy részét vetés előtt és vetéssel 1 menetben kiszórni, valamint a mennyiségét növelni. Az eddigi üzemi technológia ennyiben változni fog. Jelenlegi eredmények meggyőzőek, kíváncsian várjuk a betakarítási eredményeket. Genezis: Köszönöm a beszélgetést.

A betakarítási eredményekről hamarosan tájékoztatjuk az Olvasókat. Szaktanácsadási kérdésekben keressék a Genezis Partnerhálózat üzletkötőit. A riportokat készítette: Király József marketing és szaktanácsadási osztályvezető és Kiss Csongor 500-ak Klubja projektvezető, Nitrogénművek Zrt.

Tel.: 06 40 63 00 43 www.genezispartner.hu

500-ak_Klubja_PR_cikk_190x230mm.indd 5

6/22/12 9:38 AM

MEZSGYEFÓRUM | 7

Hízósertések tartása Hízósertések tartási rendszere A hízósertések tartása

A választórácsok függőleges osztásúak, és magasságuk a padozattól 100 cm. A vályúkat úgy kell elhelyezni, hogy a ki- és behajtáshoz elég hely maradjon. Keskeny istállóban kisebb állományok esetében a rekeszeket a kezelőúttal párhuzamosan, széles istállóban arra merőlegesen helyezzük el. A sűrűbb benépesítés a tisztaságra előnyösen hat, viszont a teljesítményekre hátrányosan. A különböző rekeszformák közül a legkedvezőbb tisztaság, illetve a trágyázótér nagyfokú használata a rövid pihenőterű, hosszúkás rekeszekben

Eredményes sertéshizlalásról akkor beszélhetünk, ha az állatok genetikailag rögzített növekedési képességét a legnagyobb mértékben kihasználjuk. Mivel a növekedést legalább 2/3 arányban környezeti tényezők határozzák meg, az istállózás helyes módjának kialakítása a genetikai képességeken túl a munkatermelékenységtől, a berendezések tartósságától, valamint az istállózás állatbarát megoldásaitól és költségeitől is függ. A sertéshizlalásnak sajátossága, hogy sűrű a benépesítettség, nagy a takarmány-fogyasztás, ennek következtében sok trágya keletkezik. Sok országban (főleg Nyugat-Európában) általános, hogy a hizlalást 40 kg-os testtömeg elérésekor kezdik el. A megelőző, 20–40 kg körüli fázist előhizlalásnak nevezik. A teljes hizlalási időszakból kb. 1/3 rész esik az előhizlalásra és 2/3 rész az utóhizlalásra. Kis- és középméretű üzemekben jelentőséggel bír, mivel e módszerrel régebbi és más célra készült épületek jól hasznosíthatók és bekapcsolhatók a termelési folyamatba. Magyarországon leggyakrabban egyfázisú hizlalást folytatnak. A hizlalás 30–40 kg közötti súlyban kezdődik és általában 105–115 kg-os súly (200–230 napos életkor) eléréséig tart. A férőhelyszükséglet kérdése is új megvilágításba kerül a modern sertéshizlalásban, mivel egyre inkább a nagyobb munkatermelékenységre és a sertéshizlalás higiéniai helyzetének javítására irányulnak az erőfeszítések. Az alom nélküli tartásban ezeknek a követelményeknek többnyire csak a rácspadozat rekeszen belüli arányának növelésével lehet eleget tenni.

A hízósertések csoportosítása A kutatások eddigi eredményei szerint minnél nagyobb a sertésfalka, annál inkább fellépnek káros szociális hatások. A falka nagyságával csökken a sertések takarmányfogyasztása és súlygyarapodása, mivel az állatok növekvő száma önmagában is korlátozólag hat az egyes állatok viselkedésére, így evési viselkedésükre is. Nagyobb falkákban a sertések egyre kevésbé képesek egymás kölcsönös felismerésére, ezért a társas rangsor instabil lehet, az állatok több energiát és időt fordítanak a stresszhelyzetek leküzdésére. Ez a körülmény is csökkentőleg hat a takarmányfogyasztásra. Mai ismereteink szerint 13–15 sertés képes egymást megfelelően azonosítani, ezért ekkora vagy ennél kisebb csoportnagyságot tekinthetünk ideálisnak.

A hizlalóistálló berendezése Az istállókban 2 vagy 4 sorban helyezzük el a rekeszeket. Minél nagyobb az istálló, annál inkább a 4 rekeszsoros elrendezés jöhet szóba.

8 | MEZSGYEFÓRUM

érhető el. A mély pihenőterű rekeszekben a pihenőtér tisztasága csak a rácspadozat arányának növelésével javítható. A teljes rácspadozatú rekeszek mindig tiszták, még akkor is, ha a hízók elhelyezése után látszólag túl nagy a terület, így takarítási munka nem szükséges. Koncz Ferenc ügyfélszolgálati tanácsadó

18 éves a megyei agrárkamara A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara 2012. június 6-án tartotta meg XXVI. Küldöttgyűlését. Demendi László elnök éves beszámolójában tájékoztatást tartott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agrár- és élelmiszergazdaságáról (ismertetve az egyes ágazatok főbb sarokszámait, az elmúlt időszak természeti káreseményeit, az ehhez kapcsolódó kormányzati intézkedéseket), a megyei Agrárkamara közelmúltban elvégzett főbb feladatairól. Kiemelte az ügyfélszolgálati tanácsadói hálózat eredményeit (EMVA monitoring, gazdálkodási napló benyújtása, nitrát adatszolgáltatás, egységes kérelem beadás), az ágazathoz kapcsolódó hivatalokkal, illetve partnerszervezetekkel való egyre szorosabb és hatékonyabb együttműködést, a megyei agrárkamara stabil tagsági számát és összetételét. Tájékoztatta a jelenlévőket a megyei Agrárkamara eredményes gazdálkodásáról, biztonságos pénzügyi helyzetéről. A beszámoló során a küldöttek és meghívottak betekintést nyerhettek az országos és megyei Agrárkamara szakmai és testületi működésébe, illetve az „új agrárkamarai törvénytervezet” és az agrárkamarai rendszer „átalakításának” jelenlegi állásába. Az ülésen a küldöttek elfogadták az Agrárkamara és gazdasági társasága 2011. évi éves beszámolóit és az Agrárkamara 2012. évi költségvetési előirányzatait, valamint az Ellenőrző-, illetve Etikai Bizottság beszámolóját. A Küldöttgyűlés kezdeményezte, hogy a megyei Agrárkamara az érdekképviseleti- és az agráriumhoz kapcsolódó egyéb szervezetekkel közösen forduljon az illetékes fórumokhoz a Közös Agrárpolitika (KAP) 2014–2020 közötti időszakára vonatkozó természeti hátrányokkal rendelkező területek támogatásának felülvizsgálatára. Végezetül a rendezvény résztvevői visszatekintettek az elmúlt 18 év szakmai és szervezeti eredményeire a további sikeres folytatás reményében. Timándi Zoltán Robin titkár

Még ig én yelhe tő a fagykár hite l! Módosult a 2011. májusában fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők hitelhez jutási lehetőségéről szóló 133/2011. (XII.22.) VM rendelet. A módosítás értelmében 2012. június 30. helyett a hitelkérelmeket a mezőgazdasági termelők 2012. augusztus 31-ig folyamatosan nyújthatják be a pénzügyi intézmény (MFB) által megjelölt hitelintézetekhez, a szerződéskötési határidő is 2012. október 31-re változott. A hitelprogramban összesen 8 milliárd forint áll a jogosultak rendelkezésére. A gazdák közvetítőkön (takarékszövetkezetektől) igényelhetik a hitelt, nem közvetlenül a Magyar Fejlesztési Banktól. A fagykár forgóeszköz hitelt az a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozás és természetes személy (mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó, egyéni vállalkozó) veheti fel, akinek ültetvényeiben kárt okoztak a 2011. tavaszi fagyok, és ezt a jogszabályokban foglaltak szerint igazolja. Az MFB Fagykár 2011. Forgóeszköz Hitelprogramban a gazdálkodók minimum 500 ezer és maximum 10 millió forint kamat- és költségmentes hitelt kaphatnak, amelynek futamideje legfeljebb 20 év, ezen belül maximum 3 év tőketürelmi idő biztosításával. A hitel összegét a károsodás mértékével arányosan állapítják meg. 100 százalékos károsodás esetén hektáronként maximum 1,6 millió forint hitel igényelhető, amennyiben rendelkezik a károsult termelő megfelelő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, melyet még most is megköthet. A biztosítási szerződéssel nem rendelkező termelők maximum 800 ezer forint hitelt igényelhetnek hektáronként. A hitelfelvevő kedvezményes díjú kezességvállalást igényelhet, amelyet az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány biztosít. A SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Agrárkamara minden hozzá forduló gazdálkodónak segít a fagykár hitelkérelem összeállításában és benyújtásában! További információ és segít­ ség­ nyújtás igé­nyelhető a területileg illetékes agrárkamarai ü g y f é l s z o l g á l at i tanácsadóknál és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara nyíregyházi Központi Irodájában. Demendi László elnök

MEZSGYEFÓRUM | 9

Pályázati aktualitások Támogatás fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2012. évben A támogatás jellege

A támogatási kérelem benyújtása

Vissza nem térítendő, jövedelempótló támogatás vehető igénybe egy alkalommal költségek fedezetére vagy fejlesztési célra a mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez. A támogatás lehetőséget nyújt a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben ingatlan és termőföldvásárlásra, épületépítésre, felújításra, új, illetve használt géptechnológia beszerzésre, tenyészállat vásárlásra is.

A támogatási kérelmet 2012. július 16. és augusztus 16. között lehet benyújtani postai úton az ügyfél lakóhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségére az MVH honlapján közleményben közzétett nyomtatványon.

A támogatás igénybevételének feltételei

• A támogatási jogosultság kötelezettségátadás, illetve jogutódlás keretében nem átruházható. • Nem adható támogatás abban az esetben, ha a kérelmező: »»  az értékelési rendszer alapján kapott összes pontja nem éri el a maximum pontszám legalább 50%-át, »» az értékelő táblázat  „A”  Szakmai  szempontok  rész  értékelési  szempontjai  alapján  kapott  pontjai  nem érik el a 40 pontot, »» az értékelő táblázat „C” Pénzügyi terv rész értékelési szempontjai alapján kapott pontjai nem érik el a 4 pontot. • Változott a pontozási rendszer. • A támogatási kérelmek benyújtására nyitva álló időszak lerövidül, továbbá felfüggeszthető a rendelkezésre álló keretösszeg 200 %-ának megfelelő összeghatár elérésének időpontjában. • A támogatási kérelem főlapját elektronikusan kell feltölteni, a további csatolandó dokumentumokat azt követően postai úton kell majd megküldeni. Az elektronikus felületen a kérelmező meghatalmazottja is eljárhat a kérelem feltöltésekor. • A kérelem benyújtását követően hiánypótlásra nincs lehetőség. • Az ügyfél a támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelmet a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül köteles benyújtani.

Támogatás igénybevételére jogosult az a személy, aki: • a támogatási kérelem benyújtásakor elmúlt 18 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be, • gazdaság vezetőjeként, első alkalommal új gazdaság létrehozásával vagy meglévő gazdaság átvételével kezd gazdálkodni, • rendelkezik mezőgazdasági szakképesítéssel vagy végzettséggel. Az üzemeltetési kötelezettség a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedését követő év január 1-jétől számított ötödik naptári év végéig tart. Nem vehet igénybe támogatást az, aki a támogatási kérelem benyújtása előtt már nyújtott be agrár, vagy  agrár-vidékfejlesztési célú támogatási kérelmet, vagy pályázatot az MVH-hoz. Kivételt képez a kizárás alól az aki AVOP és EMVA Fiatal gazdálkodók induló támogatásra nyújtott be pályázatot, támogatási kérelmet, és azt az MVH nem hagyta jóvá és erről jogerős döntéssel rendelkezik. Kivétel még ha felülvizsgálat, vagy bírósági eljárás nincs folyamatban, továbbá a támogatási kérelem benyújtási időszak megnyílta előtt, az egyéb jogcímre benyújtott pályázatát, támogatási kérelmét az arra vonatkozó támogatási határozat jogerőre emelkedése előtt visszavonta. Továbbá a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló jogszabály alapján az országos kvótatartalékból történő, közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta térítésmentes igénylésére nyújtott be kérelmet, vagy örökösödés útján történő átszállás miatt nyújtott be átírás iránti kérelmet.

A támogatás forrása, keretösszege, mértéke A támogatás összegét a 4. év végére vállalt gazdasági méret nagysága alapján állapítják meg, ennek megfelelően a támogatás: • 4–7 EUME nagyságú üzemméretnél 20000 eurónak, • 7–10 EUME nagyságú üzemméretnél 30000 eurónak, • 10 EUME feletti üzemméretnél 40000 eurónak megfelelő forintösszeg.

10 | MEZSGYEFÓRUM

Változások az előző kiíráshoz képest – Mire figyeljünk?

Összegzés A korábbi évek tapasztalatai alapján az egyik legnépszerűbb támogatási kérelem esetében a rendelkezésre álló keret nagyságát, a várható érdeklődők számát és a benyújtási határidő vége előtti kérelembenyújtás lezárásának lehetőségét szem előtt tartva várhatóan a megszerezhető pontok 80 %-át el kell érni, illetve meg kell haladni a kérelem pozitív bírálata szempontjából. A jogcímmel kapcsolatos híreket, közleményeket ajánlatos folyamatosan figyelemmel kísérni a rendeletet érintő változtatási lehetőségek miatt. Horváth Mariann ügyfélszolgálati tanácsadó

KÖZHASZNÚ BESZÁMOLÓ A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei agrárkamara (székhelye: 4400 Nyíregyháza, Arany János u. 7., bírósági nyilvántartási szám: Sz.-Sz.-B. Megyei Bíróság 60.227/1994/1277, továbbiakban: agrárkamara) 2011-ben „kiemelkedően közhasznú” fokozatú szervezet (Sz.-Sz.-B. Megyei Bíróság 1.Pk.60.227/1994/11 sz. végzés) volt, közhasznú tevékenységei különösen, – a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. tv. alapján: • a gazdaság fejlesztésével összefüggésben, »» segíti a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlődését, a műszaki fejlesztést, az innovációt, valamint a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, de a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását; »» közreműködik a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában; »» közreműködik az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve a szakképzésben, illetve végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást; »» közreműködik a kereskedelemfejlesztésben, a külföldi irányultságú gazdasági tájékoztató munkában, összehangolja tagjai kapcsolódó tevékenységét, részt vesz a nemzetközi kamarai életben; »» tájékoztatást ad tagjainak és tagjai érdekében másoknak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, gazdaság-politikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítja üzletfeleinek megtalálását, a gazdasági együttműködés fejlődését; »» tagok üzleti döntéseinek megalapozottságához gazdasági, műszaki, jogi információkat nyújt, rendszerez és rendelkezésre bocsát; »» javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítja a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő, közérdekkel összhangban történő kidolgozását; »» kezdeményezi a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve megváltoztatásához szükséges intézkedések meghozatalát. • 2011. évben hatályos közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§. - a alapján »» tudományos tevékenység, kutatás, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, oktatás és ismeretterjesztés, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások, fogyasztóvédelem, euro atlanti integráció elősegítése, közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások végzése.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrár Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 4400 Nyíregyháza, Arany János u. 7., cégjegyzékszám: 15-09-074521, jogelőd cég: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrár Közhasznú Társaság, hatályos: 2009.07.31.- ; továbbiakban: társaság) meghatározó tevékenységei: »» mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás (főtevékenység, közhasznú), saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (közhasznú), műszaki vizsgálat, elemzés (közhasznú), üzletviteli egyéb vezetési tanácsadás, folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése, m.n.s. egyéb oktatás. A Társaság 2011-ben „kiemelten közhasznú” fokozatú szervezet (Sz.-Sz.-B. Megyei Cégíróság Cg.15-14-000016/15 sz. végzés) volt, a közhasznú szervezetekről szóló tárgyévben hatályos 1997. évi CLVI. törvény 26.§. - a alapján közhasznú tevékenységei: »» tudományos tevékenység, kutatás, oktatás és ismeretterjesztés, euro atlanti integráció elősegítése, közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások végzése. Az Agrárkamara (és gazdasági társasága) működése és tevékenysége megfelelt a 2010. december 12.-től hatályos „az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről” szóló 2010. évi CXLIV. törvényben foglaltaknak. Az Agrárkamara Ügyintéző Szervezetének és a Magyar Agrárkamara feladatait ellátó munkatársainak száma 26 fő (alkalmazottainak száma 2011.-ben 2 fő, 22 fő kamarai tanácsadó foglalkoztatása átkerült 2007. december 01.-i hatállyal a Magyar Agrár-

kamara szervezetébe, valamint 1 fő gazdasági vezető és 1 fő jogi tanácsadó megbízási szerződés alapján). A Társaság alkalmazottainak száma 3 fő. Az agrárkamara tevékenysége 2011. évben is a kamarai törvényben meghatározott feladatokkal és a közfeladatok ellátásra vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségekkel összhangban állt, így általánosan a következő közhasznú tevékenységeket végezte: »» Az ágazathoz kapcsolódó közigazgatási, mezőgazdasági szakigazgatási, hatósági (kormányhivatalba történő integrációt követően is), oktatási és egyéb szervekkel való szoros kapcsolattartás és együttműködés (több szervezettel írásban is megkötött együttműködési megállapodás alapján). »» 22 településen e-pontként is funkcionáló Területi Iroda (ebből 20 helyen Gazdálkodói Információs Szolgálat) működtetése az elhelyezést biztosító kistérségi társulásokkal, önkor mány z atok k al, egyéb szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások és bérleti szerződések alapján. »» A kamara szervezeti feltételeinek és együttműködő partner szervezetinek köszönhetően egyre pontosabb információs rendszer kialakítása a megye termelési és piaci helyzetéről (Betakarítási Bizottság, Agrárgazdasági Kutató Intézet vagy saját felmérés alapján).

„

Szentlorinci

Gazdanapok

Baranya Megyei Vállalkozói Központ

»» Gondoskodás a mezőgazdasági termelők gazdálkodási eredményességét segítő általános ismeretátadásról. A gazdálkodók rendszeres központi tájékoztatása az ágazatot érintő aktuális témakörökben nyílt fórumokon, szakmai osztályüléseken, publikációkon, sajtóközleményeken, illetve az interneten (rendszeres e-mail „hírleveleken”) keresztül. »» Az ágazati minisztériumok (különösen a Vidékfejlesztési Minisztérium), a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a regionális területfejlesztési tanács, valamint egyéb (közreműködő) szervezetek által meghirdetett (nemzeti és EU-s) pályázati, támogatási lehetőségekről és kapcsolódó kötelezettségeikről a gazdálkodók tájékoztatása, segítségnyújtás az elkészítésben, valamint a területileg illetékes intézmények, hatóságok részére történő továbbításban. (Folytatás a 18. oldalon!)

2012. 08. 10-12. Kiállítási Centrum - Szentlőrinc

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR

gasztronómia, állatkiállítás, mezőgépek, szakmai és közönség programok, a Nemzeti Vágta elővágta futama várják az érdeklődőket! Kiállítási információk:

Baranya Megyei Vállalkozói Központ 7621 Pécs Felsőmalom u. 13. 72/214-050

www.bmvk-gazdanapok.hu

[email protected] MEZSGYEFÓRUM | 11

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Villanypásztor, villanykarám, elektromos kerítés, karámozás „A keleti hun pásztorok a legelőre vezető út mellé egy hosszú árkot húztak, arra keresztben láncot, tüskeágat és mogyorófa pálcát fektettek egymás mellé.” Az állattartás egyik legrégebbi és legfontosabb tevékenysége a legeltetés. A legeltetett terület (legelő) elkülönítése a

tulajdontól, veszélyes objektumoktól (autópálya, közutak, stb.). Lehetséges fa, műanyag és fém karámmal, elektromos ke-

mezőgazdasági terület (továbbiakban: farm) nem legeltetésre használt részétől (ültetvényektől, pld. Lucerna), a szomszédos

rítéssel és vegyes (karám kiegészítve az elektromos kerítéssel, vadhálóval).

Módszterei: 1. Az adagolt legeltetést a stabil karámrendszeren belül villanykarám alkalmazásával lehet célszerűen megoldani. Minden igénynek megfelelő a vegyes megoldás, egy szilárd akác oszlopokból és vízszintes akác összekötő elemekből készült karám távolságtartókon elhelyezett elektromos kerítéssel a nagyállatok (szarvasmarha és ló) mellmagasságától magasabban elhe-

12 | MEZSGYEFÓRUM

lyezett vezetékkel. A mechanikus igénybevételnek ellenálló fa kerítés megvédésére kitűnően alkalmas a villanypásztor. (autópálya kerítések). A fa (fém) karám sérülése esetén a villanypásztortól visszajelzést kaphatunk, - és ha ez még épp -, az állatokat vis�szatartja. Hátránya a magasabb költség, és gondos karbantartást igényel. Előnye a magasabb biztonság, és hogy a ló messziről észreveszi, vagyis jó vizuális gátat jelent. 2. A villanypásztor nélküli hagyományos karám is megfelelő, különösen a farm külső határvonalain. Ha véletlenül megsérül, akkor sérül a biztonság is, az állatok kiszabadulhatnak. Bevált anyaga az akác oszlop, és a vízszintes elemként a felezett oszlop. Megfelelő méretek megválasztása

esetén a nagysúlyú szarvasmarha csoportoknak is ellenáll. 3. A villanypásztor kitűnő eszköz és a használatára alkalmas helyeken bevált. Egyedüli alkalmazása erős mechanikai védelem nélkül kevésbé biztonságos mint a vegyes megoldás - a terület méretének csökkenésével arányosan. Nagy területek esetén nincs nagy gond, mert az állatok megtanulják a használatát, és nem közelítenek hozzá. Kis területek esetén előfordul, hogy áttörik, különösen ha meghibásodik (áramszünet, szakadás, nem tökéletes érintkezés, növények csökkentik a hatékonyságát, stb.). Sajnos nem minden

gyártmány szolgáltatja a megfelelő visszajelzéseket a rendszer működési hibáiról, de még ha ebből a szempontból is megfelelő, akkor sem biztos hogy időben felfigyelnek a kezelők a jelzésekre. 4. A fémkarámok előnye a könnyű áthelyezhetőség, tartósság, szerelhetőség. Különösen a belső farm területeken használatos, pld mének elkülönített legeltetésére, esetleg kombináltan villanypásztorral. Hátránya: költséges, Előnye: tartós és szilárd. 5. Természetes kerítések. A mesterségesen kialakított karámok kiegészíthetők a területen található természetes akadályokkal (szerencse ha van ilyen). Ezek lehetnek árkok, vízfolyások (patakok, folyók), meredek lejtők, emelkedők (állatfajtól függ, nyilván a kecskéket nem akadályozza)). A természetes kerítések nagyban növelik a karámok hatékonyságát. Egy egyszerű vízelvezető árok a villanypásztor védőhatását fokozza. 6. Tapasztalat, hogy a legfontosabb területek, pld autópályák védelmét ellátó vadkerítések erős

vadhálóit is átugorják a szarvasok, és balesetet okozhatnak. Nem sokat számít, ha csak egyszerűen rögzített villanypásztor van rajtuk. Hasznosabb lenne a megfelelő távolságtartókon elhelyezett kettős kerítés. Ha erősen motivált az állat pld mén - saját tapasztalatunk szerint – képes átugorni a magas (170 cm) fa karámot is. 7. Fontos hogy legelőszakaszokat alakítsunk ki, melyek száma függ a gyepterület nagyságától, domborzati viszonyoktól, a gyep hozamától. A legelőszakaszok nagyságát pedig a csoportok létszáma (egy csoportba hány állat van) határozza meg elsősorban. A legelőszakaszokat stabil kerítéssel

VINEX Villanypásztor szaküzlet Állattartók boltja 9700 Szombathely Bethlen Gábor u. 4 Tel./fax: +36 94/313-278 • 30/823-2823 • 30/922-9422 E-mail: [email protected]

Világszínvonalú, szabványos villanypásztorok, garanciával. Kerítések, karámok, vadhálók. Új XXXL kombinációs kerítés.

Vadkárelhárítás

Mezőgazdasági kultúrák erdőtelepítések vadvédelme. Napelemes rendszerek VINEX Szerelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. H-9700 Szombathely, Külső Nárai u. 14. • Tel./fax: 94/313-278 • Mobil: 30/939-8797 E-mail: [email protected] • Web: www.vinexbt.hu

határoljuk el egymástól, a mobil rendszert pedig a villanykarám biztosítja, a szakaszokon belül, biztosítva az adagolt etetést. Szakaszhatárok lehetnek természetes határok is (folyó, árok, erdősáv stb.). 8. A műanyagok használata is elterjedt a karámozásban is. A teljesen műanyag eszközökből épített (oszlop és vizszintes határoló elemek) és a vegyes (fa oszlop) alkalmazások is teret nyertek. Az elektromos kerítések elemei különböző formában kerülnek felhasználásra, többek között az optikai hatást növelő széles, fehér műanyag lapokba épített villanypásztor megoldások egyesítik magukban a hagyományos és a modern eszközök előnyeit. 9. A fenti lehetőségeket a vadhálókkal kiegészítve is alkalmazzák. Ennek is lehet jelentősége akkor ha távol akarják tartani a ragadozókat, kutyákat stb. A vadhálóknak is különböző erősségű verziói vannak.. Összefoglalva: nagyon fontos eszköz a villanypásztor, érdemes megismerni a gyártmányokat és a különböző alkalmazási lehetőségeket, szabályokat. Esze Tibor

MEZSGYEFÓRUM | 13

Cheminova Repce Őszi Pack… és jöhet a tél! Szakmai csomag ajándék Rapid CS-sel Idén sok repcetermesztő az ország nagy részén „munka nélkül maradt”, hiszen a 2011-es száraz ősz és az azt követő tél „megtizedelte” a tavaly elvetett állományt. A megmaradt repcékért viszont jó árat fizetnek a tőzsdén, így valószínűleg augusztusban-szeptemberben újra nagy lesz a repce vetési kedv. Ahhoz, azonban, hogy az elvetett (és kikelt) repcénk biztonságosan menjen a télbe, számos dolgot végre kell hajtanunk. E cikk írásakor még nem ismert, hogy a talajelőkészítés idején milyenek lesznek a csapadékviszonyok, de az biztos, hogy amennyiben a talajaink szerkezete, vízgazdálkodási képessége megfelelő, az már fél siker akár a csapadék-

A Successor 600 és a Reactor 360 CS együttes hatása 6 hét után. Hajdúszoboszló, 2011.10.26.

hiány, akár a túl sok eső „leküzdésében”. Ebben (is) kulcsszerepe van az Amalgerolnak, de erről később. Ekkor ugyanis még csak a nulladik lépésnél tartunk. Szegény repcénket sorban támadhatják

A Riza 250 EW és az Amalgerol együttes hatása az erőteljesebb gyökérzet, ami jobb télállóságot ad

majd a károsítók. Biztosak lehetünk benne, hogy ha a repcénk esetleg nehezen is kel, a különböző gyomok – mivel eltérő mélységből csíráznak

14 | MEZSGYEFÓRUM

– biztosan megjelennek majd a területen. A fiatal, pár leveles repcénket az éhes repcebolhák rövid időn belül tömegesen ellephetik, ezért folyamatosan figyelnünk kell a táblákat (különösen a szegélyeket). A repcedarázs elsősorban a csapadékban szegényebb években fejlődik za-

Repcebolha kártétele

növénykondícionálás) mindegyikére adjon megoldást. A gyomirtás terén a csomag tartalma 40 l Successor 600 és 4 l reactor 360 CS. A Successor 600 (2 l/ha) a repce pre- és korai posztemergens gyomirtó szere. Kiválóan alkalmas

Repcedarázs álhernyója

A Rapid CS mikrokapszulája a tartamhatás záloga

mikrokapszulának köszönhetően ugyanis a gamma-cihalotrin hatóanyag fokozatosan szabadul fel, így – a piretroidokra általában nem jellemző – több (3–5) napos tartamhatást is biztosít a repcebolha és a repcedarázs álhernyója stb. ellen. AKg programokban korlátozás nélkül alkalmazható. A gombabetegségek ellen és regulátorozásra a csomag tartalma 10 l riza 250 EW. A riza 250 EW (0,5–1,0 l/ha) kiváló ár-érték arányú tebukonazol. A legfontosabb őszi betegségek (Phoma, Alternaria) ellen eredményesen alkalmazható és az egyik legjobb repce regulátor. Jelentősen visszafogja a szárba indulást, fokozza az oldalhajtások képzését, ami nagymértékben javítja a télállóságot. A talaj- és növénykondicionálás területén a csomag tartalma 50 l Amalgerol. Az Amalgerol (3–5 l/ha) talaj- és növénykondícionáló készítmény a talajra jutva az ott lakó, honos baktériumok számát igen rövid időn belül, mérhetően megsokszorozza és ezek jelentős szervesanyag bontásba kezdenek. Az intenzív tápanyag feltárás következményeként a különböző tápelemek felvehetősége javul (pl. cink + 35%). A kezelés hatására a növény gyökérszőrözöttsége meghétszereződik (mikorrhiza felszaporodás), tápanyag felvevő képessége megnő és az esetleges stresszhelyzeteket (aszály, víznyomás, rovarkár) könynyebben átvészeli. A Riza 250 EW és az Amalgerol együttes alkalmazásakor (4–8 leveles állapotban) a repce szárba indulása mérséklődik, az oldalhajtások fejlődnek, a gyökérnyak megvastagszik, erőteljes gyökérzet és javuló talajszerkezet alakul ki, ami a télállóságot jelentősen növeli és záloga a következő évi jó termésnek. A 2 termék Repce Kondi Pack (5 l Riza 250 EW + 25 l Amalgerol) néven külön is megvásárolható. A Cheminova repce Őszi Pack tehát akár 20 ha repce teljes körű őszi védelmére is elegendő, ráadásul a csomagban a 2 l rapid CS ajándék!

a magról kelő egyszikűek (nagy vartalanul, de károsítására mindig széltippan stb.) és néhány kétszikű számítanunk kell. Lárvája rágásával gyom (veronika, pipitér stb.) ellen. nagy kárt okozhat. A gombabetegA petoxamid a gyomok csírázását ségek közül különösen a Phoma gátolja és a bemosó csapadék után és az Alternaria azok, melyek már két hónapos hatástartammal bír. ősszel jelentősen legyengíthetik az A reactor 360 CS (0,2–0,3 állományt. Az időjárástól és egyéb l/ha) preemergensen alkalmazhaviszonyoktól (tápanyagellátás, reptó a magról kelő egy- és kétszikű ce egészségi állapota stb.) függően gyomok (ragadós galaj, pipacs előfordulhat, hogy a repce vagy túlstb.) ellen. A mikrokapszulázott nő a kívánt mértéken, vagy túl kicsi klomazon-t a gyomok gyökéren és marad. Mindkét eset a téli károsolevélen is felveszik. A szükséges bedás (kifagyás) veszélyét hordozza mosó csapadék után jelentős talamagában. Az első esetben a megoljon keresztüli tartamhatást biztosít. dás a regulátorozás, a másodikban a A két készítmény együttes alserkentés, kondícionálás. kalmazáskor jól kiegészíti egymást Bőven van tehát megoldandó (ilyenkor a szinergizmus miatt a probléma és teendő, ha repcét akaReactor 360 CS 0,2 l/ha-os dózisa is runk vetni. A repcetermesztés ma elég) és 10 ha-os csomagban külön már ígéretes, de nem egyszerű tevéis megvásárolható Reactor Turbo kenység. néven. Ezért gondoltunk arra, hogy seA rovarok elleni védelemre a gítsük a repcetermesztők munkáját csomag tartalma 2 l rapid CS. és állítsunk össze egy őszi szakmai A rapid CS (0,06-0,08 l/ha) egy csomagot. Szerencsére volt miből jól bevált repce rovarölő szer. A választani, hiszen a Cheminova mintegy 20 készítménye és 5 csomagja alkalmazható repcében. A repce Őszi Pack-ot úgy állítottuk össze, hogy az ősszel előforduló növényvédelmi problémák (gyomirtás, rovarvédelem, gombavédelem, reTiszatelek, 2011.10.11. Tiszatelek, 2012.05.30. gulátorozás, talaj- és Repce Őszi Pack-al kezelt repce

Rácz Tibor Cheminova Magyarország Kft.

Új gyomirtó szerek repcében.

SUCCESSOR 600 REACTOR 360 CS REACTOR TURBO

REPCE ÔSZI PACK SUCCESSOR 600 40L REACTOR 360 CS 4L RIZA 250 EW 10L AMALGEROL 50L RAPID CS 2L Használja a miénket, mi megvédjük az Önét!

Válassza az Ôszi-Packot, s mi

ingyen adjuk a RAPID-ot! www.cheminova.hu Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék: Rácz Tibor - mobil: +36/20 943-8698 • Hajdú-Bihar, Békés megyék: Tóth Balázs - mobil: +36/20 456-6275 • Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád, Csongrád megyék: Tamasi József - mobil: +36/20 286-6204 • Fejér, Pest megyék: Horváth József - mobil: +36/20 943-8696 Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megyék: Gyöngyösi Zsolt - mobil: +36/20 456-6675 • Gyôr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém megyék: Takács Gábor - mobil: +36/20 943-8649 • Vas, Zala, Somogy megyék: Dr. Varga Zsolt - mobil: +36/20 943-8622

HAJDÚ-BIHAR MEGYE

Küldöttgyűlést tartott a Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamara Az éves kötelező napirend – az elnökség beszámolója a 2011. évi munkáról, az ellenőrző és etikai bizottság beszámolója, a mérleg, költségvetés megtárgyalása – a küldöttek vitában elhangzott hozzászólásaival egészült ki, vált teljessé. Jakab Tamás egyéni vállalkozó kért szót és méltatta a tanácsadói hálózat tevékenységét, „nélkülük a mezőgazdasági termelők jelentős része az adminisztrációs követelményeknek nem tudna eleget tenni”. Szólt a terméskilátásokról, hangsúlyozta a különböző jogcímeken elérhető támogatások jelentőségét, s kiemelte, hogy a mindenkori kormányzat agrárpolitikájától függetlenül a termelők mindig megkapják azt a „plusz tőkét”, ami az Európai Unió, a „Közös Piac” nélkül nem volna. Ő személy szerint is abban bízik, hogy a jelenlegi rendszer 5–6 éven belül alapvetően nem fog változni, sem összegszerűségében, sem a jogcímek tekintetében. Nagy Miklós, a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. küldötte szerint árnyaltabb a kép, leegyszerűsítve, egyik oldalon „a jó föld, pénz, jó gépek és a jelenlegi támogatási rendszer”. A másik oldalon az állattenyésztés helyzete már korántsem ilyen felhőtlen. „Az uniós csatlakozás óta, ha a megtermelt terményeket eladtuk volna, hatalmas nyereséget értünk volna el, hasonlóan, mint a növénytermesztők.” Az állattenyésztők viszont ezt a pénzt már nyolcadik éve betáplálják az állattenyésztésbe, tehát a nyereséget „lenullázzák” (jó esetben). „Mondhatnánk, azok a hülyék, akik állattenyésztéssel foglalkoznak az országban.” A kormány azt hangoztatja, hogy segíti az állattenyésztést, miközben intézkedéseivel gyakorlatilag tönkre teszi. Komoly gondot jelent az 1200 hektáros földbérlési határ jelenleg is, de rendkívül aggályos a földtörvénytervezet a jövőre nézve. Minimum a jelenlegi állapot fenntartása indokolt, az állattenyésztéshez elengedhetetlenül fontos takarmány termőterületek kiszámítható és hosszú távú biztosításával. Békési Imre, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. küldötte, kapcsolódva a felvetett

16 | MEZSGYEFÓRUM

problémához jelezte, hogy a Hajdú-Bihar megyei gazdálkodók nem szeretnének kimaradni a földtörvénytervezet egyeztetéséből, társadalmi vitát sürgetett. Segítséget kért a jogszerű földhasználattal összefüggésben a

hatósági ellenőrzések nyomán kialakult értelmezési kérdésekben. A kistermelők – egyébként kényszerű – integrációja során elkerülhetetlen a földterületek cseréje, a vetésforgó, izolációs távolság tartása is ezt indokolja. Törvénytisztelő, a szabályokat egyébként betartó, legális földhivatali bejelentéssel rendelkező földhasználatról beszélt, melyet az osztatlan közös problematikája még tovább bonyolít. Méltányos kérés ezért, hogy az éven belüli és/ vagy integrációs földcserét fogadja el a hivatal jogszerű földhasználatnak, a termelők együttműködése, boldogulása érdekében. Végül Dr. Udovecz Gábor, az MTA doktora tájékoztatta a küldöttgyűlést a Közös Agrárpolitika várható változásairól, a 2014– 2020-as időszakra tervezett elképzelésekről. Dr. Kiss Valéria titkár

Helyzetkép a mezőgazdaságban Az idei év elég nagy szélsőségeket mutatott az időjárás terén. A tavaszi és a nyári aszály maradandó károkat, a februárban lehullott nagy mennyiségű hó, a tartós hideg komoly fennakadásokat okozott az ágazatban. Sokan úgy vélték, hogy az olvadás pótolni fogja a talaj hiányzó vízkészletét, de a tartós hófúvások eredményeként a területekről „eltűnt” hótakaró sok helyen közvetlenül a szegélycsatornákban, árkokban olvadt meg. Az őszi gabonák jelentős része csapadék nélkül bokrosodott és szökkent szárba. A tavaszi fejtrágyázás bemosó csapadék hiányában helyenként gyakorlatilag eredménytelennek látszott. A takarmánykukoricát többen az optimális vetésidő előtt már március végén elvetették, 8-10 cm mélységben. Jelenleg e „korai vetésű” kukoricák virágzása, szemkötése elfogadhatóbb, mint a később vetett, „zöldebb” fajtársaiké, melyek virágzása, megtermékenyülése bizonytalanabbnak tűnik. A nagy meleg a károsítókra is kedvezően hat. A kukoricabogár, a gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly kárképe is tovább ronthatja a termésátlagot. Jelenleg a Magyarországon termesztett 1,2 millió hektár kukorica termésátlaga elmarad az átlagtól, s a szakértők szerint 20–30%-os kár is bekövetkezhet. A búza betakarítása sok helyen befejeződött. A betakarítási átlag országosan 1,5–6 t/ ha. A búza minőségileg jónak mondható, a fuzárium fertőzöttség mértéke csekély. Gondot okozhat az állattartóknak a gabonafélék alacsony szára, így a későbbiek-

ben nehezebben fedezhető az alomanyag szükséglet is. A Hortobágyi Nemzeti Park területén gazdálkodók tájékoztatása alapján a juh és a szarvasmarha legeltetése sok esetben lehetetlenné vált, így póttakarmányozás bevezetésére lehet szükség, ami további költségként jelentkezik. A gyep mennyisége sok esetben még az egyszeri kaszálásnak sem elegendő, ezzel szemben egy átlagos évben a legeltetés még szeptember hónapban is általános. A júliusi kánikula komolyan megviselte az állatállomány jelentős részét. A tejelő szarvasmarháknál 10–15%-kal csökkent a napi tejhozam, annak ellenére, hogy a telepek szellőztetését, klimatizálását maximalizálták a gondozók. A sertéstelepeken ugrásszerűen megnövekedett az elhullások száma. A komolyabb pusztulást az állatok szállítása során jelentkező stressz tovább fokozta. A baromfi, sertés és tehenészeti ágazat kárát mintegy 350–400 milliárd forintra becsülik a szakértők. Ezeket a gondokat és problémákat felismerve a minisztérium szakértői egyeztetést hívtak össze az elmúlt időszakban bekövetkezett aszály okozta károk, és azok ágazatra gyakorolt hatásának felmérése céljából. A megbeszélést Dr. Feldmann Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár vezette. Miután az ágazati érdekképviseletek, szakértők átfogó képet adtak a kialakult helyzetről, a minisztérium segítő szándékát fejezte ki, és a következő intézkedések meghozatalára tett ígéretet: Ne lehessen égetésre küldeni (erőművek) a szalmát, azt az állattenyésztés vehesse meg.

A forgóeszköz-hitelekhez való hozzájutás könnyítése annak érdekében, hogy a gazdák megvásárolhassák az állattartáshoz nélkülözhetetlen takarmánymennyiséget. (Bár ez önmagában nem oldja meg a helyzetet.) Október 16-tól kezdjék meg a területalapú támogatás és a különleges tejtámogatás előlegének kifizetését, amely 157 milliárd forintot tesz ki. A nemzeti támogatások – 40 milliárd forint – folyamatos biztosítása, minél gyorsabb kifizetése. A vízfelhasználás könnyítését segítő intézkedések meghozatala (vízkivételi engedélyek rugalmas és gyors ügyintézése, vízkészletjárulék megfizetésének egy évre történő felfüggesztése, a pályázatokban az öntözésfejlesztési lehetőségek megnyitása). A VM zárszóként jelezte, hogy a közvetlen támogatások előlegfizetésére megvan az uniós ígéret, az gyakorlatilag elintézett, de október 15. előtt nem lehet fizetni. A kárenyhítési alapban jelenleg nincs pénz, az csak a következő évben jelenik meg a költségvetési számlán, így abból más károkkal együtt, az összesítés után csak jövőre lehet pénz. Az áfa kérdésben több mint egy éve folyik egyeztetés a társminisztériumokkal, a jelenlegi helyzetben nem ment át a VM koncepciója, de ígéretet tettek egy újabb, az érdekképviseleti szervezetekkel történő háromoldalú szakmai egyeztetés lehetőségének keresésére. Jelezték, hogy együtt és külön-külön is leülnek az állattenyésztési érdekképviseletekkel és egyeztetik a részterületeket/kérdéseket. Vasók Sándor ügyfélszolgálati tanácsadó Magyar Agrárkamara

A „búza ocsú” megítélése a fordított adózás szempontjából Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés i) pontja alapján az Áfa tv. 6/A mellékletében felsorolt termékek értékesítése esetében az adót a termék beszerzője fizeti. Az ocsú a búza tisztításakor képződött törmelékes maradék, mely jellemzően tartalmaz tört szemeket, idegen anyagokat, mint pl. port, pelyvát, léhát, illetve növényi részeket. A 2308 vámtarifaszám alá tartoznak az olyan növényi anyagok ipari megmunkálása során keletkező hulladékok, maradékok és melléktermékek, amely megmunkálásának az a célja, hogy a növényi anyagok valamely alkotórészét kivonják. A „búza ocsú, növényi maradék és melléktermék” a 2308 vámtarifaszám alá tartozik. E vámtarifaszám alá tartozó termékek vonatkozásában az árubesorolás szempontjából másodlagos a melléktermék keletkezésének helyszíne. Az Áfa tv-nek a mezőgazdasági fordított adózással érintett termékkört meghatározó 6/A sz. melléklete nem sorolja e körbe a 2308 vámtarifaszám alá tartozó termékeket, így az e vámtarifaszám alá tartozó „búza ocsú, növényi maradék és melléktermék” értékesítésére az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja szerinti fordított adózás nem alkalmazható.

VÁSÁRRA VISSZÜK!

– Nagyváradra az AGROBIHOR mezőgazdasági vásárba! 2012. augusztus 31.-e és szeptember 2.-a között Nagyváradon rendezik meg a nemzetközi agrár seregszemlét. A vásár célcsoportjai: • gabona és ipari növény termesztők, zöldség és gyümölcstermesztők • állattenyésztők, méhészek • mezőgazdasági termékek feldolgozói • mezőgazdasági gépgyártók és kereskedők

Az idén is nagy sikere volt a timáriak gabona-bemutatójának. A 400 vendég részvételi csúcsot jelentett a timári históriában...

Helyszín: Nagyvárad, az Era Shopping Park További információkkal szolgál: A Bihar megyei Agrárkamara Tel.: 00/0751-098-065 Fax: 0259-467-259 [email protected]

MEZSGYEFÓRUM | 17

KÖ ZH AS Z NÚ B ES Z ÁM O LÓ (Folytatás a 11. oldalról!) » Az érintett szervekkel egyeztetve közreműködés az IIER, s különösen ezen belül a MePAR rendszerben. » Az általános gazdasági érdekérvényesítés keretében végzett agrárjogszabály alkotási és módosítási előkészítői, véleményezői munkák (2011. év: közel 130 db), az ún. deregulációs kezdeményezés, illetve az adminisztrációs terhek csökkentése, a mezőgazdasági foglalkoztatás egyszerűsítése, valamint az üzleti forgalom biztonságának erősítése feladatai mellett, a gazdálkodók jelzésére konkrét esetekben is jelzés, illetve javaslattétel az illetékes szervek (leggyakrabban az Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Országgyűlés Bizottságai, stb.) felé (2011.: több mint 10 db). » A munkaerő-piaci helyzet figyelemmel kísérése, a várható igények felmérése és javaslat tétel az illetékes szervek felé a képzési formákra és oktatási területekre vonatkozóan (képviselet útján a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságban, Nyírségi TISzK-ben). » A kormányzati, regionális, megyei, kistérségi és helyi önkormányzati intézkedések kidolgozásának előmozdítása (kiemelten a helyi önkormányzati költségvetési, zárszámadási és egyéb rendelet tervezetek véleményezése, 2011.-ben 42 db). » Tevőleges részvétel a régióra és a megyére vonatkozó átfogó, fejlesztési stratégiák, illetve programok, fejlesztési tanulmányok kidolgozásában (különösen a 7 megyei Helyi „Leader” Akciócsoport és egyesületeinek tervezési és végrehajtási folyamataiban). » Képviselet biztosítása a régió, a megye és a kistérségek tanácsaiban, bizottságaiban, valamint rendezvényein (Megyei Területfejlesztési Tanács, illetve a Megyei Közgyűlés, MTA Debreceni Területi Bizottsága, Helyi Akció Csoportok, kistérségi fejlesztési tanácsok, ÉKASZ, Vízgazdálkodási Tanács, Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Munkacsoportja, MADOSZ szakmai nyílt napja, Keleti Háromhatár-Szeglet Kutató Fejlesztő Központ szakmai tanácskozásai, stb.). » Kiemelten nagy hangsúly helyezése a megyei, régiós, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer építésére, a partneri kapcsolatokra (2011. évben: XIv. megyei Agrárbál megrendezése; LLP Leonardo FURTHER program nemzetközi hálózat olaszországi és írországi szakmai találkozóin, tanulmányútjain való részvétel, és a magyarországi konferencia előkészítése; Leonardo szakmai gyakornoki program megvalósítása a spanyol Intercoop Grupo Cooperativo alapítványánál, illetve az agrárkamara és a szövetkezet vezetősége és befektetői csoportjai számára szakmai találkozók szervezése; magyar-román és magyar ukrán szakember találkozókon való részvétel, MKIK Magyar-Orosz Tagozatának fejlesztésében közreműködés, stb.). » A COPA-COGECA szervezet tevékenységének és információinak ismertetése. » Partnerközvetítés keretében adatközlés (közel 60 esetben 2011.-ben) - termelő, kereskedelmi, illetve feldolgozó vállalkozások felé -, befektetés ösztönzés egyre növekvő számban. » Az agrárvállalkozások bel- és külföldi kiállításokon, vásárokon, képzéseken, üzletember találkozókon való részvételének, termékeinek és szolgáltatásainak bemutatásának elősegítése, valamint az ilyen jellegű szakmai rendezvények megvalósulásának támogatása (2011. évben: AGROKER Napok, Nyíregyházi Főiskola és Debreceni Egyetem AMTC rendezvényei Innovációs

18 | MEZSGYEFÓRUM

Klub előadások, megyei „TOP 100” kiadvány bemutató, Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának termőföld hasznosítási fóruma, Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) értékelése című fórum, Primom Alapítvány Aradon megrendezett üzletember-találkozója, Nyíregyháza Önkormányzat és a Foglalkozási Hivatal műhelykonferenciája, 2011. augusztus 20.-i Nemzet Kenyere Ünnep, Hagyományőrző Rétközi Lófogatolású Szántóversenyt Nagyhalászban, Észak-alföldi Regionális Szántóverseny Baktalórántházán, és számos települési és kistérségi esemény, stb.). » Az elektronikus ügyintézés ösztönzése: szükséges szakmai és Uniós ismeretek nyújtása E-learning rendszer révén, a Növényorvosi Portál útján a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szolgáltatásainak elérésének biztosítása, elektronikus adóbevallás elkészítésében segítségnyújtás, földhivatali nyilvántartás elérése TAKARNET rendszer révén, agrártámogatások „ügyfélkapus” ügyintézése stb. » Származási igazolások kiadása a mezőgazdasági termékek, illetve feldolgozott termékek esetében (szolgáltatás). A származási igazolásokat 37 gazdálkodó szervezet (ebből: 12 kamarai tag) igényelte, összesen (export árura) kiadott származási bizonyítvány 735 db (25 %-al kevesebb mint 2010. évben, kamarai tagnak 333 db). » Megyei delegált választottbírák által aktív részvétel a Magyar Agrárkamara mellett szervezett Választottbíróság munkájában, annak elterjedését segítő arculatának kialakításában. » A kereskedelmi és iparkamarával közösen vesz részt az Agrárkamara a Békéltető Testületben (1 fő testületi taggal). Az ügyek száma az előző évi beszámolási időszakhoz képest közel 30 %-kal növekedett, 2011. évben 222 db befejezett ügye volt a Testületnek. 2011. évben nőtt az egyszerű megítélésű ügyek száma és ezzel együtt az egyes tanácsban történő eljárások száma, mely 92 db volt. A működési feltételek 2011. évben az előző évhez hasonlóak voltak. A békéltető eljárás 104 esetben került megszüntetésre, ebből 57 esetben a fogyasztói kérelem megalapozatlansága miatt, 47 esetben egyéb okból, kisebb részben a fogyasztói jogvita meghallgatás előtti rendeződése, megegyezés, fogyasztói kérelem visszavonása okán, döntő részben bizonyítottság hiányában illetve az érintett vállalkozás időközbeni megszűnése, illetve „eltűnése” miatt. A fogyasztói kérelem megalapozatlansága miatti megszűnések száma a korábbi évhez képest nagyobb arányban fordult elő. A vállalkozások együttműködési készsége továbbra is javul, a korábbi évekhez képest több vállalkozás válaszirattal reagál az eljárás során, bár ezek nagy része formális, nem kínál megoldási lehetőséget az ügyek többségében. A vállalkozások részéről a személyes jelenlét még mindig minimális. » Közreműködés az agrár-szaktanácsadás szervezésében (végrehajtásában a Társaság akkreditált Területi Szaktanácsadási Központján keresztül). A TSzK együttműködési szerződéses szaktanácsadói személyi állománya 11 fő és 14 fő szaktanácsadói asszisztens. Összeférhetetlenség miatt ügyfélszolgálati (17 fő névjegyzékben felfüggesztett NVT, jelenlegi ÚMVP) tanácsadó szaktanácsadói tevékenységet nem folytathat a MA-MVH hatósági szerződés alapján. » Pályázat, illetve projekt készítés és végrehajtás önállóan és partnerként a kamarai feladatok bővítése, a kamarai tagság kiszolgálása, illetve a műkö-

dés fejlesztése érdekében (2011. évben végrehajtott: Tempus Közalapítvány LLP/Leonardo ’Mobilitás’ alap – spanyolországi szakmai gyakornoki program; 2011. évben előkészített: Tempus Közalapítvány LLP Leonardo FURTHER program – nemzetközi szakember találkozók és hálózatépítés; 2011. évben beadott: spanyol INTERCOOP szövetkezettel közösen benyújtott „FORESTer” pályázat – a közintézmények és a közétkeztetés közötti eredményesebb együttműködés, valamint az alapanyag-ellátás új alapokra helyezésére). » A kamara GPS-es területmérési eszközeivel végzett szolgáltatása az előző évi felmérések utómunkálataiban került alkalmazásra (a szolgáltatás részben a Társaságba tevődött át). » Az MTA Talajtani Kutató Intézet „PROPLANTA” költség és környezetkímélő tápanyag-gazdálkodási tervkészítő programja segítségével 49 gazdálkodó (993,61 hektár) számára készített az Agrárkamara az AKG programban kötelező tervet (a szolgáltatás részben a Társaságba tevődött át). Az agrárkamara szakképzés fejlesztésének segítése keretében végzett feladatai 2011.-ben: » A Vidékfejlesztési Minisztérium, a Magyar Agrárkamara (a területi agrárkamara közreműködésével) és a baktalórántházai Vay Ádám Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezésében került megrendezésre a Szakma Kiváló Tanulója Országos Verseny 2011. április 12-15. között, melyen az ország legjobb tanulói mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító és növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó szakmákban mérték össze tudásukat, és ahol a megyei versenyzők szép számmal értek el sikereket (a megyei Agrárkamara két versenyzőt tárgyi különdíjban részesített). » A kamara 2011-ben is a gazdálkodó szervezetek és a képző iskolák közreműködésével látta el a gyakorlati képzőhelyek felügyeletét, a képzésre vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzését, melynek keretében 25 db gyakorlati képzőhelyet ellenőrzött. A gyakorlati képzőhelyeken összesen 336 tanulót oktattak, ebből 32 egyént tanulószerződés keretében, a többieket együttműködési megállapodással. A tanulók gyakorlati képzése általában elfogadható színvonalon megoldott, a tárgyi felszereltségét tekintve valamennyi képzőhely megfelelt a követelményeknek, az oktatáshoz szükséges mezőgazdasági erő- és munkagépek valamennyi helyen biztosítottak voltak. A technikai színvonal, korszerűség többnyire megfelel a mai kor követelményeinek. » Megyénkben a 2011/2012-es tanévben az újonnan megkötött tanulószerződések száma 10 db volt, az érvényben lévő 41 db, ami összesen 51 db érvényes tanulószerződést jelent (2010-ben 47 db). Ez azt jelzi, hogy egyre több gazdálkodó szervezet ismeri fel az előnyeit, hogy a munkaerő utánpótlását ő maga tanította be. A gazdálkodó szervezetek évről-évre ugyanabból a körből kerülnek ki, a lehetséges okok: gyakorlati oktatók hiánya, erkölcsi és anyagi elismerése, stb. Hosszú távú cél az oktatási intézmény és a gazdálkodó szervezetek között egy közvetlenebb kapcsolat kialakítása, ahol az összekötő szerepet az agrárkamara vállalná fel, a megfelelő feladat-, illetve hatáskörökkel ellátva és az illetékes állami szervekkel együttműködve. Jelen helyzetben, az ágazatban a tanulószerződés intézménye még most sem igazán működik, pedig a magas gyakorlati képzés garanciája a hallgatók felkészítésének. (Folytatás a következő számban!)

LOGIKUS, KÉZZELFOGHATÓ, HOSSZÚ TÁVÚ BEFEKTETÉS

Bagaméron is bizonyít a Phylazonit baktériumtrágya Csontos Sándor bagaméri termelő a kukorica és a napraforgó alá is alkalmazza a készítményt, mert szerinte „csodálatos dolog, nagyon jó elképzelés, ami a gyakorlatban is hozza magát”. Tapasztalatai szerint Phylazonitot használva a napraforgó tányérjának átmérője 2-3 centiméterrel is növelhető – ami hektáronként 3-4, de akár 7 mázsa terménytöbbletet jelent -, az utána vetett kukorica pedig egyszerűen „csoda”. S bár termesztéstechnológiáját évről évre csiszolgatja, finomítja, kísérletezik úgy a vetőmagok, mint az alkalmazott kemikáliákat illetően, a Pylazonit hatékonyságát szem előtt tartva a kukorica és a napraforgó alá minden esetben kiteszi azt. Utóbbi tekintetében 12-13 litert juttat ki hektáronként a tavaszi vetés idején. 2010ben és 2011-ben Monosem NG Plus 3-as vetőgéppel közvetlenül a vetőárokba került az oltóanyag– ekkor kb. 10 nappal a vetés előtt 2 mázsa ammónium-nitrát is a földbe került -, idén viszont megfordították a folyamatot: a baktériumot a kombinátorozásos magágykészítés során dolgozták a talajba, mert a hektáronkénti 2 mázsa pétisót a vetéssel egymenetben, közvetlenül a sor mellé adagolták. A szántással, lazítással előkészített földbe a napraforgót 58-60 ezer szemes tőszámmal, 76 centis sortávval vetik. Három éve már szinte csak Clearfield technológiájú vetőmagot, jellemzően Neomát használnak, de most kipróbálták a Pioneer első Clearfield-jét, a 64LC09-es hibridet is. A kinövő gazt húzatással vagy töltögetéssel távolítják el, majd az utolsó pillanatban - amikor még bele lehet menni szántóföldi vegyszerezővel úgy, hogy nem sérül a növényállomány - a Wuxal Boron Max nevű lombtrágyáját juttatják ki 2 liter/ hektár dózissal, gombaölőnek pedig az Alert Sun-t (Alert Solo 0,5 l/ha és Tanos 0,2 kg/ha kombinációja) használják. Deszikálni általában nem szoktak, mert meg tudják várni, hogy a napraforgó természetes úton száradjon meg. Ezzel a technológiával általában sikerül elérni a 3,6 tonnás termésátlagot, míg a napraforgó után vetett kukorica tekintetében volt példa (2011-ben) a 14,3 tonnás hozamra is (Bagaméron és környékén azt mondják, a kukoricából „nem nehéz megcsinálni a 9 tonnát hektáronként”, míg az országos átlag 7 körül van.) A környékbeli gazdák rendszeresen kutatják Csontos Sándor sikerének titkát, pedig az egyszerű: nem sajnálja a pénzt növényeire. Kizárólag a legjobb vetőmagfajtákkal foglalkozik, műtrágyából és baktériumból is megadja a földnek, amire szüksége van. Ezért választotta a Phylazonit baktériumkészítményeit is, ami szerinte „hosszú távú befektetés, költség szempontjából nagyon korrekt, és a cég rugalmassága is elismerésre méltó”.

A Phylazonit baktériumtrágyával kezelt szántóföld jobban gazdálkodik a lehullott csapadékkal, kevésbé érinti a belvíz vagy az aszály. A talaj élőlényei a gyökérzónában gazdagabb és folyamatosan elérhető tápanyagbázist halmoznak fel. Már a csírázó mag is szemmel látható előnnyel indul, és a növény egészen az aratásig fejlettebb és egészségesebb marad, „hogy a termelő hátradőlhessen…”

gyomirtási rendszer

ÚJ

Clearfield gyomirtási rendszer - már repcében is!

Biztonságos és hatékony őszi posztemergens gyomirtási lehetőség a repce összes gazdasági kárt okozó gyomnövénye ellen. - A Cleratoppal egy menetben megoldható a legfontosabb magról kelő egy- és kétszikű gyomok elleni védelem - a keresztesvirágúak és az árvakelésű gabona ellen is megoldást nyújt! - Csak a már kikelt állományt kell kezelni - a kijuttatás időzítését a gyomok fejlettségéhez igazíthatjuk. Amennyiben szeretne biztosítani megvásárolt Clearfield repcehibrid-vetőmagjához a szükséges Cleratop mennyiséget, kérjük, regisztráljon a www.repcesz.basf.hu weboldalon. A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót! Forgalmazási kategória: I. Vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes. Méhekre való veszélyesség: nem jelölésköteles. Tűzveszélyességi besorolás: nem jelölésköteles. Veszélyjelek: irritatív [Xi], környezeti veszély [N].