PROJEKTNAPLÓ
Orczys kalandozások Kelet-Felvidéken
Orczy Anna Általános Iskola, Szakiskola Fegyvernek
„Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy
visszaemlékszik rá, amikor el akarja mesélni. ” Gabriel García Márquez
Nagyon boldogok voltunk, amikor tavaly nyáron megtudtuk, hogy Szlovákiába fogunk menni háromnapos kirándulásra. Mivel szerettünk volna a lehető legnagyobb pontossággal elmesélni élményeinket az itthon maradóknak, Projektnaplót kezdtünk vezetni az előkészületektől a projekt lezárásáig.
Előkészítő szakasz HATÁRTALANUL! előkészítő óra 2014. május 06. A második félévben egyre többször szóba került a májusi kirándulás, melyet izgatottan vártunk. Május elején osztályfőnökeink megtartották nekünk az első előkészítő órát. Ezen az órán beszélgettünk Határtalanul kirándulásunk céljairól. Részletesen megismertették velünk kirándulásunk helyszíneit; képes bemutatót láttunk Szlovákia és a Felvidék földrajzi, történelmi nevezetességeiről. Megismertük a trianoni békediktátum hatásait, beszélgettünk a Felvidéken élő magyarok helyzetéről. A memóriánkat teszteltük, amikor a kirándulás részletes programjának megismerése után, egy hiányos programtervet kellett kiegészítenünk. Tanáraink felhívták figyelmünket a helyes viselkedés szabályaira; a tisztelet és az udvariasság fontosságára az ottani lakosokkal szemben. Csoportmunkában elkészítettük a kiselőadásainkat.
Fakultatív előkészítő óra 2014. május 16. A tanáraink vetélkedőt rendeztek nekünk az előző órán elhangzottakból. Egy – egy megtekintendő nevezetesség képét kellett kiraknunk puzzle darabokból csoportmunkában. Amikor elkészültünk a csoport szóvivője bemutatta a képen ábrázolt nevezetességet néhány mondatban. Ezután a feladatlapokon dolgoztunk. Az interaktív táblán Marika néni kivetítette a totó feladatait, melyet nekünk a feladatlapon kellett megoldani. Elég sok mindenre emlékeztünk az előző óráról, így a totó megoldása nem okozott nagyobb gondot senkinek. Az óra végén közösen elmondtuk a Nemzeti dalt és A gólyához című verset.
HATÁRTALANUL! tanulmányi kirándulás 1. nap 2014. 05. 22. Alig vártuk, hogy útra keljünk végre Szlovákiába. Eljött hát ez a nap is. Az iskola előtt szüleinkkel együtt gyülekezve, izgatottan vártuk, hogy végre bepakolhassuk csomagjainkat és elinduljunk. Elbúcsúztunk és végre nekivágtunk a nagy kalandnak. Szinte észre sem vettük és máris a határon voltunk.
Első megállónk Mikszáthfalva volt, ahol meglátogattuk az 1847-ben született nagy palóc író, Mikszáth Kálmán szülőhelyén álló emlékházat. Szeretettel fogadtak bennünket. Egy kissé meglepődtünk, amikor a bácsi elkezdett beszélni, hiszen alig értettük, amit mondott. Meghallgattuk Kristóf előadását Mikszáthra emlékezve, a Tót atyafiak és A jó palócok
novelláskötetről. Az emlékház udvarán érdekes népi játékokat próbálhattunk ki, ami mindenkinek nagyon tetszett. Jó volt a hosszú buszozás után egy kicsit játszani is. Ezt követően Alsósztregovára indultunk, egy fővel bővült csapatunk, Mikszáthfalván ugyanis csatlakozott hozzánk idegenvezetőnk, aki három napon keresztül diktálta a tempót. Sztregován meglátogattuk a Madách-kastélyt. Madách Imre síremlékénél Dorina segítségével felidéztük a híres drámaírónk munkásságát is.
Losoncba érkezve városnézésre indultunk. Meglátogattuk a város református és római katolikus templomait. Következő állomásunk Gács várkastélya volt, itt az épület felújítása miatt csak annak udvarába mehettünk be, ahonnan szép kilátás nyílt a községére. A Füleki várban idegenvezető beszélt nekünk a kiállításokról a vár termeiben. Néhányan még a vendégkönyvbe is beleírtuk élményeinket.
Ezután a vár lábánál leültünk a fűbe és
rajzversenyt rendeztünk. Mindenkinek le kellett rajzolni a vár egyik részletét, vagy az egész várat. Felkerestük még a Luzsénszky-kastélyt, ahol egy ideig a "lőcsei fehér asszony" lakott.
Estére Rimaszombatra érkeztünk. Első megállónk a Gömör-Kishonti Múzeum volt. Miután mindenkinek lábtyűt kellett húznia a cipőjére, ami eléggé mulatságos volt, megismerkedtünk Szlovákia ötödik legrégebbi múzeumának hatalmas gyűjteményével, a legérdekesebbnek a múmiát találtuk a legtöbben, hiszen eddig olyat még nem láttunk. A már rég kihalt madagaszkári elefántmadár tojása is sokunk érdeklődését felkeltette. Ezt követően városnézésre indultunk, megismerkedtünk a Fő tér templomaival és polgárházaival, majd elsétáltunk a város Petőfi-szobrához, ahol közösen elszavaltuk a Nemzeti dalt és megkoszorúztuk a költő emlékművét. A városnézést fagyizással zártuk. Még a fagyi is finomabb volt, mint otthon! Nagyon kíváncsiak voltunk szállásra, már mindenki eltervezte, hogy kivel fog egy szobában lenni. Megérkezésünk után birtokba vettük szobáinkat és már mentünk is vacsorázni. István, az idegenvezetőnk beszélt nekünk a felvidéki magyarság helyzetéről. Az estét közös énekléssel zártuk, melyet a lányok citerajátéka kísért. Ezután mindenki a saját szobájában kitöltötte a projektnaplóját az aznapi élményekről.
2. nap 2014. 05. 23. Reggeli ébredés nehezen ment, hiszen majdnem az egész éjszakát átbeszélgettük. A reggeli után már indultunk is a Tompa Mihály Alapiskolába, ahol velünk egykorú magyar diákok vártak minket. Az iskola igazgatóhelyettese segítségével megismerhettük a diákokat, bepillantást nyerhettünk mindennapjaikba, meglátogattuk az egyes osztályok tanítási óráit. A termek, a felszerelések hasonlítottak a mi iskolánkéhoz.
Először mi mutattuk be városunkat,
iskolánkat, majd a rimaszombati gyerekek is. A képes összefoglalókat nézve kiderült, hogy ugyanazok a rendezvények vannak abban az iskolában is, mint a miénkben. Átadtuk ajándékainkat, majd az iskola udvarán közösen elültettük a barátság fáját. Elültettük az eperfánkat, amely az idegenvezetőnk szerint pálmafa méretű volt, a nemzeti összetartozás élő jelképének szántuk. Jól éreztük magunkat, hiszen nagyon kedvesen fogadtak bennünket. Néhány diákkal email címet cseréltünk, majd elbúcsúztunk, és már indultunk is Sajógömörre.
Sajógömör felé vezető utunkat egy ásványvíz forrásánál szakítottuk meg, a kénes forrás vizét mindenki megkóstolhatta. Nem mindenkinek ízlett, de volt, aki a flakonját is megtöltötte.
Sajógömörön megnéztük Mátyás király bronzszobrát, felolvastuk a "Mátyás
király Gömörben" című tanulságos magyar népmesét. A közeli Pelsőcön a gótikus református templomot néztük meg. Ezt követően Csetnekre utaztunk, meglátogattuk annak 14. századi evangélikus templomát. A községben gyártottak fegyvereket II. Rákóczi Ferenc számára. Peti Kiselőadást tartott nekünk a szabadságharcban használt fegyverekről. Rozsnyóra menet megálltunk Betléren. Itt különösen szép volt az út mentén csordogáló patak, partján szívesen üldögéltünk. Megnéztük a kastélyt, melynek történelme szoros kapcsolatban áll az Andrássy nemzedékkel. A kastély parkjában sétáltunk, pihentünk. Míg tanáraink emléktárgyakat vásároltak, addig mi megtréfáltuk őket, elindultunk a busszal és integettünk. Nem voltak megijedve, hiszen tudták, hogy nélkülük úgy sem megyünk sehová.
Rozsnyóra utaztunk, ahol István bemutatta nekünk a város nevezetességeit: a városházát, Ferences templomot, tűztornyot, a Szűz Mária Mennybevétele tiszteletére szentelt székesegyházat, a város Kossuth-szobrát, Andrássy Francisca grófné szobrát a város főterén. Mindezekhez olyan történeteket mesélt, amely mindenki érdeklődését felkeltette. Egy kis pihenő után tovább indultunk. Következő állomásunk Krasznahorka vára volt, a 2012 márciusában kigyulladt és megrongálódott krasznahorkai vár felújítási munkálatai még nem fejeződtek be, így a vár nem volt látogatható. Felolvasást tartottunk, Jókai Mór: A lőcsei fehér
asszony
című
itt
játszódó
művéből.
Visszautaztunk
Rimaszombatra,
ahol
megkoszorúztuk Tompa Mihály szobrát és elszavaltuk A gólyához című versét. Vacsora után csillagközi túrára indultunk, amely a tervezett 3 km helyett 11 km-re sikeredett. A csillagvizsgálóban mindenki nagyon jól érezte magát, a hangulat vidám volt, bár az éjfél után vetítendő filmet már nem vártuk meg, hiszen nagyon fáradtak voltunk. Éjfél után érkeztünk meg a szállásunkra, és várt bennünket a projektnaplónk, hogy beleírjuk az aznapi élményeinket. Az alvással ezen az estén nem volt probléma.
3. nap 2014. 05. 24. A fárasztó éjszaka után reggel korán kellett kelnünk. Mindenki összepakolta a holmiját, reggeli előtt bepakoltunk a buszba. Majd reggeli után a jól megtanult koreográfia szerint egy perc alatt a buszra szálltunk és már indultunk is. Utunkat Dobsina felé vettük. A barlang bejáratához kanyargó szerpentin ösvény feladta a leckét, hiszen elég hosszú és meredek volt. Mire felértünk, mindenki elfáradt. A látvány azonban kárpótolt bennünket. A hosszúságával és mélységével a legnagyobb jégbarlangok közé tartozó Dobsinai-jégbarlang mindannyiunk tetszését elnyerte. Kassára menet ismét megálltunk Krasznahorkán, ahol megtekintettük az Andrássy-mauzóleumot. Ezután Szlovákia második legnagyobb városába, Kassára utaztunk. Idegenvezetőnk az esős időjárás ellenére lelkesen kalauzolt végig minket a város Fő utcáján, megmutatta a városi színházat, az Andrássy-palotát. A színházzal szembeni téren a zenélő szökőkútnál megpihentünk.
Ebéd után folytattuk kassai városnézésünket. Rákóczi rodostói házának másolatát néztük meg. A Szent Erzsébet-dóm Rákóczi-emléktáblájánál rendhagyó történelem óra keretében felidéztük a fejedelem szabadságharcban és magyar történelemben betöltött szerepét. Emléktáblájánál tiszteletünk jeleként elhelyeztük koszorúnkat. Megtekintettük az Orbántorony kiállítását. A Harangtorony Szlovákia egyetlen viaszfigura múzeuma, amely a városhoz kötődő jeles személyiségeken keresztül mutatja be Kassa történetét. Ez mindenkinek nagyon tetszett, és örömmel fényképezkedtünk a viaszszobrokkal. Szerencsénkre éppen ebben az időpontban
a
város
főterén
veterán
autó
kiállítás
volt,
így
olyan
autókkal
fényképezkedhettünk, amelyeket eddig még nem is láttunk. Maradék kis zsebpénzünket sikeresen elköltöttük a főtér bazárában, ahol a bácsi úgy megörült nekünk, hogy mindenkinek ingyen gravírozott a választott ajándéktárgyára.
Kassa főterét elhagyva buszra szálltunk, és egyenesen Fegyvernek felé vettük az irányt. Miskolcon a McDonald’s dolgozói furcsán néztek ránk, amikor tanáraink 99 sajtburgert rendeltek.
A buszon a vacsora elfogyasztása után folyamatosan, egymás szavába vágva
meséltük élményeinket. Éjszakai haza érkezésünket szülők tömege várta türelmetlenül. Az utolsó közös fotózásunk után mindenki életre szóló emlékekkel térhetett haza.
HATÁRTALANUL! értékelő óra 2014. 06. 02. A
kirándulásunk
után
néhány
nappal
értékelő
órán
összegeztük
élményeinket.
Összehasonlítottuk a felvidéki diákok helyzetét a magyarországi diákokéval. Beszélgettünk arról, mit tanultunk a pályázatnak köszönhetően, mit tudunk továbbadni társainknak. A legjobban a játékos kérdőív tetszett, jókat derültünk kitöltése közben. Projektoros kivetítéssel
élménybeszámolót
tartottunk
a
6.
osztályos
érdeklődésüket a program iránt, válaszoltunk a kérdéseikre.
tanulóknak.
Felkeltettük
Vállalt bemutató előadás 2014. 06. 04. A vállalt bemutató előadásunkon beszéltünk a Határtalanul programról, levetítettük iskolánk felső tagozatos diákjainknak a kirándulásunkon készült képekből összeállított kisfilmet. Bár nem minden poént értettek, jól szórakoztak az összeállításon.
Nemzeti összetartozás – témanap 2014. 06. 05. Június 5-én a nemzeti összetartozás emléknapjának másnapján témanapot tartottunk a felső tagozatosak számára. Témanapunknak kapcsolódnia kellett a Kárpát-medencében élő magyarok életéhez, kultúrájához. Ezen a napon az osztályok csapatokat szerveztek és az egyes
állomásokon
feladatokat
kellett
megoldaniuk.
Készítettek
gondolattérképeket
Szlovákiáról, a Felvidékről, a trianoni békediktátumról, következményeiről. Totókat töltöttek ki, képeket raktak ki puzzle darabokból. Felelevenítettük az eddig tanult Petőfi verseket. Activity feladványokat fejtettek meg. A nap lezárásaként kiállítottuk az egyik teremben az elkészült tablókat. Bár ezen a napon nem hagyományos tanóráink voltak, mégis sokat tanultunk Szlovákiáról, a felvidéki magyarokról.
Köszönettel tartozunk szüleinknek, tanárainknak, támogatóinknak, akik lehetővé tették, hogy részesei lehettünk ennek a csodálatos élménynek.
Köszönjük!
