Projektbeszámoló. Közel az olvasóhoz és a művelődő közösségekhez. Nagyvárosi könyvtári szolgáltatás és közösség fejlesztés pilot projekt

Projektbeszámoló „Közel az olvasóhoz és a művelődő közösségekhez” Nagyvárosi könyvtári szolgáltatás és közösség fejlesztés pilot projekt

2013 – 2014.

MEGVALÓSÍTÓ:

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR, DEBRECEN FINANSZÍROZÓ ÉS SZAKMAI KONZULENS:

ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR – KÖNYVTÁRI INTÉZET, BUDAPEST

Készítette:

Tomasovszki Anita Debrecen, Méliusz Juhász Péter Könyvtár Fehér Miklós Budapest, OSZK – Könyvtári Intézet - Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály

Tartalomjegyzék 1

Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 4 1.1

A könyvtári és a közművelődési ellátás kiterjesztése.............................................................. 4

1.2

Könyvtári ellátás a megyeszékhely városokban ...................................................................... 4

1.3 A „Közel az olvasóhoz és a művelődő közösségekhez” (KOMP) (pilot projekt)- megoldás a városrészi ellátásra.............................................................................................................................. 4 1.4

Eredmények, a pilot projekt céljainak teljesülése................................................................... 5

1.4.1

A Könyvtár Pontokon ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:................................. 5

1.4.2

A cél teljesülése – az első hat hónap működési adatai ................................................... 5

1.4.3

Felhasználói visszajelzések .............................................................................................. 6

1.5

Költségvetési háttér................................................................................................................. 6

1.5.1

2

Fenntarthatóság .............................................................................................................. 7

1.6

Továbbfejlesztési lehetőség, újabb funkciók integrálása........................................................ 8

1.7

Összbenyomás......................................................................................................................... 8

A települési könyvtári ellátás rendszerváltást követő helyzetének alakulása Magyarországon..... 9 2.1

Az 1997. évi CXL törvénytől 2005-ig........................................................................................ 9

2.2

A KSZR és eredményei ........................................................................................................... 10

2.3

A megyei könyvtárak szerepkörének bővülése, a 2013. évi jogszabályi változások hatása.. 10

2.4

A települési ellátás fehér foltjai napjainkban........................................................................ 10

3

A modellkísérlet célja .................................................................................................................... 11

4

A megvalósítás helyszíne............................................................................................................... 12 4.1

Debrecen könyvtárellátási helyzetének bemutatása............................................................ 12

4.2

Külterületek Debrecenben, a külterületi ellátás ................................................................... 13

4.3 Fejlesztési javaslat Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kiterjesztésére a nagyvárosi peremterületekre .............................................................................................................................. 14 5

A modellkísérletbe bevont külterületek részletes bemutatása .................................................... 15 5.1

Nagymacs .............................................................................................................................. 15

5.2

Kismacs .................................................................................................................................. 16 1

5.3

Tégláskert .............................................................................................................................. 16

5.4

Lencztelep.............................................................................................................................. 17

5.5

Nagysándortelep ................................................................................................................... 17

6

A modell rövid leírása.................................................................................................................... 18

7

A modellt megvalósító könyvtár, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár bemutatása ........ 20 7.1

Az intézmény szervezete ....................................................................................................... 21

7.1.1

8

9

A könyvtár szervezeti egységei...................................................................................... 22

7.2

Központi Könyvtár ................................................................................................................. 24

7.3

Fiókkönyvtárak: ..................................................................................................................... 26

7.4

A Méliusz Juhász Péter Könyvtár hálózata térképen............................................................. 32

A modellmegvalósítás első lépései................................................................................................ 33 8.1

Lakossági igények, igénykutatás, ezek módszertana, eredményei ....................................... 33

8.2

Igényfelmérő kérdőív ............................................................................................................ 34

8.3

Az igényfelmérő kérdőív válaszadóinak demográfiai adatai................................................. 42

8.4

Partnerek keresése a szolgáltató helyek kialakításához........................................................ 43

8.5

Szerződések, együttműködések megkötése ......................................................................... 44

8.5.1

Nagymacs, Kismacs........................................................................................................ 44

8.5.2

Tégláskert ...................................................................................................................... 45

8.5.3

Lencztelep...................................................................................................................... 46

8.5.4

Nagysándortelep ........................................................................................................... 46

A modellmegvalósítás útján .......................................................................................................... 48 9.1

Szolgáltatás tervezés ............................................................................................................. 48

9.2

A Könyvtár Pontok fizikai kialakítása..................................................................................... 49

9.3

Bútorzat telepítése ................................................................................................................ 49

9.4

A könyvállomány telepítése .................................................................................................. 52

9.5

A könyvállomány nagysága, állománycsere .......................................................................... 55

9.6

Egyéb dokumentumok telepítése ......................................................................................... 56

9.7

Hozzáférés az állományhoz ................................................................................................... 56

2

9.8

A Könyvtár Pontok technikai felszerelése ............................................................................. 57

9.9

Arculattervezés, feliratozás................................................................................................... 58

9.9.1 9.10

Tájékoztató eszközök, arculati elemek.......................................................................... 60

Szabályzatok, működési keretek kialakítása, nyitva tartás ................................................... 61

Könyvtárhasználati szabályzat....................................................................................................... 61 Gyűjtőköri leírás ............................................................................................................................ 61 Nyitva tartás meghatározása......................................................................................................... 61 9.11

Személyzet felkészítése ......................................................................................................... 62

9.12

A megvalósítási idő ütemterve, ütemterv lépéseinek bemutatása ...................................... 63

9.13

Marketing tevékenység ......................................................................................................... 63

10 A Könyvtár Pontok átadása ........................................................................................................... 63 11 Fenntarthatóság, a Könyvtár Pontok működtetéséhez szükséges munkafolyamatok beépülése a szolgáltató könyvtár munkafolyamataiba ............................................................................................. 68 12 A megvalósított modell eredményei............................................................................................. 69 12.1

A Könyvtár Pontokon elérhetővé vált szolgáltatások bemutatása ....................................... 69

A Könyvtár Pontokon igénybe vehető ingyenes szolgáltatások:................................................... 69 12.2

A Könyvtár Pontok forgalmi adatai ....................................................................................... 69

12.3

Partneri visszajelzések, értékelések a működésről ............................................................... 75

12.3.1

Elégedettséget mérő kérdőív ........................................................................................ 79

12.3.2

A vizsgálat eredményei:................................................................................................. 79

13 A projekt költségvetése................................................................................................................. 93 A kapott támogatás költségterve .................................................................................................. 93 A költségtételek felhasználása ...................................................................................................... 93 A Méliusz Könyvtár hozzájárulása ................................................................................................. 94 14 Továbblépés (eMagyarország Pont – eMagyarország Centrum) .................................................. 94 15 Mellékletek jegyzéke ..................................................................................................................... 97

3

1 Vezetői összefoglaló 1.1 A könyvtári és a közművelődési ellátás kiterjesztése A beszámoló a pilot projekt könyvtári szolgáltatás kiterjesztésének megvalósításáról szól.

1.2 Könyvtári ellátás a megyeszékhely városokban 2013. január 1-jétől összevont intézményi keretbe kerültek a megyei és városi könyvtári feladatok. Ez megnyitotta a lehetőséget a megyeszékhely városok könyvtári szolgáltató rendszerének modernizálására, a könyvtári ellátásban tapasztalható párhuzamosságok felszámolására. A változás ugyanakkor ráirányította a figyelmet a településszerveződési kihívásokra. A nagyvárosok peremterületei ellátásban elszegényedtek, kiürültek, s erre választ kell adni. A gyakran kis létszámú, a néhány száz-, esetleg ezerfős városrészekben élők hasonló gondokkal küzdenek, mint a kistelepülések, melyek könyvtári ellátására a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) kínál sikeres megoldást.

1.3 A „Közel az olvasóhoz és a művelődő közösségekhez” (KOMP) (pilot projekt)- megoldás a városrészi ellátásra A KOMP a nagyvárosi, hátrányos helyzettel küzdő területeken, igazodva napjaink felhasználói elvárásaihoz – könnyen, gyorsan, egyszerűen, hatékonyan és lehetőleg helyben – a lakosság közelébe telepített integrált szolgáltató helyek felállításával az emberek mindennapi életébe építi be a könyvtári szolgáltatásokat és a közösségi művelődés tevékenységeit. Itt teremt kapcsolódási pontot, „kikötőt”. A KOMP kigondolója, kezdeményezője Dr. Kovács Béla Lóránt, a pilot projektet megvalósító Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója volt. A javaslat nem újabb közösségi épületek üzemeltetését célozza. A településrészeken partner intézményt (egyház, civil szervezet, közművelődési vagy szociális intézmény, iskola stb.) keres és kölcsönös előnyök mentén a meglévő infrastruktúrára telepít könyvtári szolgáltatásokat, együttműködési megállapodás alapján. A szolgáltató könyvtár számára nyereséget jelent az olvasó, az infrastruktúrát biztosító partner számára pedig az a „nyereség”, hogy a könyvtári szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódva közösségfejlesztő folyamat is elindul. Hiszen a polgárok aktivizálásával és bevonásával megindul a településrészeken élők helyi ügyek iránti elköteleződésének és cselekvési szándékának feltárása és fejlesztése, életminőségük javítása, a településrészek értékeinek feltárása, a szolidaritás, a bizalom, az összetartozás erősítése. A KOMP alkalmat teremt a közösségi tervezésre, mint új szolgáltatási és tevékenységépítési módszertanra, ami garanciát jelent arra nézve, hogy a ténylegesen szükséges és igényelt szolgáltatás jelenjen meg. Nagy előnye, hogy a helyi közösségben meglévő tudásra, aktivitásra épít, ugyanakkor biztosítja azokat a kompetenciákat, erőforrásokat, amelyek helyben nem találhatóak meg.

4

1.4 Eredmények, a pilot projekt céljainak teljesülése A pilot projekt keretében 5 debreceni külterületen (kertségben) jött létre Könyvtár Pont: • Nagysándortelepen 2014.04.02. • Tégláskertben 2014.04.02. • Nagymacson 2014.04.03. • Kismacson 2014.04.04. • Lencztelepen 2014.05.16. A protokoll megnyitóra 2014. április 2-án 14 órakor került sor a Nagysándor Telepi Gondozó Szolgálat Pósa Utcai Idősek és Demens Idősek Klubjában.

1.4.1 A Könyvtár Pontokon ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: • • • • • • • • • • • •

helyben olvasás (könyvek, folyóiratok) könyvkölcsönzés könyv- és egyéb dokumentumok kölcsönzése a Méliusz állományából könyvtárközi kölcsönzés Országos Dokumentumellátási Rendszer szolgáltatásainak igénybe vétele elektronikus könyvtárak és adatbázisok használata számítógép használat internet használat eTanácsadás (segítség elektronikus kommunikációban, e-ügyintézésben) közhasznú információszolgáltatás gyermekfoglalkozások könyvtári közösségi, közművelődési rendezvények

1.4.2 A cél teljesülése – az első hat hónap működési adatai

Megnevezés

Népesség (fő)

Beiratkozottak száma (fő)

Beiratkozottak % aránya (%)

Méliusz Könyvtár Nagymacs Kismacs Tégláskert Nagysándortelep Lencztelep

203.914 1.011 512 800 3.105 3.000

23.879 99 49 93 88 30

11,7 % 9,8 9,6 11,6 2,8 1

Összesen

359

Kölcsönzött dokumen -tumok (db)

Helyben használt dokumen -tumok (db)

Könyvtár -közi kölcsönzések (db)

Rendezvények száma (db)

527 261 323 311 206

2.277 951 2.669 4.156 1.449

141 73 45 20 18

2 2 3 2 1

1.628

11.502

297

10

Három Könyvtár Pont 6 hónap alatt elérte, vagy megközelítette a Debrecenre jellemző 11 %os beiratkozott olvasó arányt. Az összesen 359 olvasóra 1.628 kölcsönzés esett, azaz átlagosan 4,5 kölcsönzés. A helyben használt dokumentumok egészen kiemelkedő értéket mutatnak, egy olvasóra 32 dokumentum esik. Ez bizonyítja, ha az olvasók az őket foglalkoztató dokumentumokat kapják kézhez, akkor a könyvek iránti érdeklődésük 5

megmutatkozik! A KOMP keretében megvalósuló dokumentum ellátás hatékonyságát igazolja a számos könyvtárközi kérés is. Ez alatt a rövid idő alatt már 10 rendezvényt tartottak. Mindezek a használati adatok alátámasztják a feltételezést a Pontok szükségessége, illetve a lakosság érdeklődése vonatkozásában.

1.4.3 Felhasználói visszajelzések Valamennyi Könyvtár Pont esetében megtörtént a visszacsatolás. A felhasználók döntő többségében kiválónak, illetve jónak értékelték az alábbi szempontokat. Az ábra a lencztelepi visszajelzést mutatja be.

1.5 Költségvetési háttér A projekt 5.882.000,- Ft támogatásból valósult meg, azaz fajlagosan 1.176.400 Ft / Könyvtár Pont költségből. Összevetve ezt az összeget a KSZR kiegészítő támogatás egy szolgáltató helyre eső összegével (1000-1500 főig 1.060.076 Ft/év) a projekt rendkívül gazdaságos. Hiszen KSZR keretben a szolgáltató hely után a megyei könyvtár évente kap támogatást, míg ebben az esetben csupán egyszeri támogatásról van szó és egy teljesen új könyvtári szolgáltató hely felállításáról. A forrást ugyanakkor a megvalósító Méliusz Juhász Péter Könyvtár jelentős önerővel kiegészítette, hiszen • humán erőforrást biztosított a projekt szakmai megvalósításához • induló dokumentumállományt telepített a raktári állományából a beszerzett új könyvek mellé • integrált könyvtári rendszer klienst biztosított minden Könyvtár Ponton 6

• végezte a szolgáltatás marketingjét, biztosította a honlapján a Könyvtár Pont információkat • elvégezte a Könyvtár Pontok működtetését végző önkéntes munkatársak betanítását • könyvtári rendezvények szervezése, megvalósítása önkéntes munkatársak segítségével. A kapott támogatás felhasználása az előzetes költségterv és a kivitelezés során felmerült szükségletek együttes figyelembe vételével az alábbiak szerint alakult: Számítástechnikai eszközök: 2.360.643,- Ft Könyvtári bútorok: 1.731.036,- Ft Dokumentumbeszerzés: 1.078.395,- Ft Arculattervezés: 400.000,- Ft Információs táblák, szóróanyag: 161.481,- Ft Irodaszer, könyvtári nyomtatvány: 150.445,- Ft _________________ Összesen: 5.882.000,- Ft

40 % 29 % 18 % 7% 3% 3%

Ezek az arányok kisebb mértékben változhatnak. A számítástechnikai eszközök vonatkozásában a szükséges feltételek teljesültek. A bútorzat esetében azonban már csak a minimalizált költségek kerültek felhasználásra. Dokumentumbeszerzés esetében pedig a szükségesnél is több kompromisszumot kellett megkötni. Így számos újdonság a jelzett fajlagos összegből már nem kerülhetett megvásárlásra. Javaslatunk szerint ezért a pilot projekt kiterjesztésekor egy Könyvtár Pont létrehozására 1.500.000 Ft fajlagos összeget szükséges biztosítani egyszeri, pályázat útján elnyerhető támogatással. A forrás az alábbi feltételek létrehozását szolgálja: • • • • • • •

Informatikai eszközök, szoftverek, egyéb informatikai feltételek biztosítása Kisebb átalakítások elvégeztetése (pl. villamos áramfelvételi pont kialakítása) Könyvtári bútorok (szék, asztal, pult) beszerzése Dokumentumbeszerzés Arculattervezés Információs táblák, szóróanyagok Irodaszerek, könyvtári nyomtatványok

1.5.1 Fenntarthatóság A már létrehozott Könyvtár Pont fenntarthatóságát egyfelől a szolgáltató könyvtár költségvetése, másfelől a befogadó, és egyben működési helyszínt, szolgáltató személyzetet biztosító partner intézmény biztosítja. Indítást követően a KOMP a legtakarékosabb módját nyújtja az állami források városi célú könyvtári ellátásra történő felhasználásának.

7

1.6 Továbbfejlesztési lehetőség, újabb funkciók integrálása Az eMagyaroszág Pontok hálózatának erősítése rendkívül fontos a digitális írástudás terjesztésének szempontjából, melynek kezelése a szegregált városrészeken elengedhetetlen. Ezeken a peremterületeken élő állampolgárok jellemzően alacsonyan iskolázottak, munkanélküliek, hátrányos helyzetűek; a kisebbség, illetve az időskorúak szegmenséhez tartoznak. A Könyvtár Pontok alkalmassá tehetők arra, hogy eMagyaroszág Pontként működjenek. Mindez a pilot projekt keretében létrehozott Könyvtár Pontokon már meg is valósult. Cél, hogy az ott dolgozó önkéntesek szakképzett eTanácsadókká váljanak, így teljes körű, komplex szolgáltatást tudnak nyújtani az ezeken a településrészeken élő lakosság számára. Mindebben a Méliusz Juhász Péter Könyvtár szakmai partnere a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) volt, mely együttműködési megállapodás keretében biztosította a „Közel az olvasóhoz és a művelődő közösségekhez” című pilot programban résztvevő 5 helyszín eMagyarország Pontként való bekapcsolódását.

1.7 Összbenyomás Összbenyomásunk az, hogy a pilot projekt megvalósítása sikeres volt. A modell minta értékű lehet más megyeszékhely települések könyvtári ellátásának kiterjesztésére is. A megvalósítás nehézségeit a partnerek keresése, az egyeztetések jelentették, de a nehézségek sikeresen kezelhetők. A létrehozott Könyvtár Pontok bár további állami támogatást nem igényelnek, de fenntartói támogatásra viszont szükség van, mert az alábbi feladatokkal és esetleges költségekkel a szolgáltató könyvtárnak számolnia kell: • Rendszeres elégedettségmérés • Rendszeres igénymérés • Könyvek forgatása, beszerzés, állománygondozás • Rendezvények, programok szervezése • Mentorálás, tanácsadás, betanítás • Reklám és propaganda munka • Informatikai eszközök, rendszerek karbantartása

8

2 A települési könyvtári ellátás rendszerváltást követő helyzetének alakulása Magyarországon 2.1 Az 1997. évi CXL törvénytől 2005-ig A magyar parlament 1997 decemberében fogadta el az új könyvtári törvényt. A politikai rendszerváltást követően ezzel a törvénnyel megvalósult a könyvtári rendszerváltozás is. Az 1997. évi CXL törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről biztosítja a keretet a könyvtári rendszer működése számára. Leszögezi: "Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők." Kimondja: A törvény célja: "Mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát" (1.§. c,). Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. (2. §.) Mindenkinek joga, hogy műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa". (4. §. c,) A könyvtárak gyűjteményeit és szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését. (53. §. 3) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi önkormányzatok feladata. (53. §. 2) Az ellátási kötelezettség teljesítése A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzat kötelező feladata. ( 64. §. 1). Az önkormányzat ezt a feladatát könyvtár fenntartásával vagy megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybe vételével teljesítheti. (64. §. 2). Szolgáltatás megrendeléssel, azaz a Könyvtárellátási Szolgáltatási Rendszerhez csatlakozással az 5000 lakos alatti települések élhetnek! A 2000-es évek elején a Könyvtári Intézet – problémákat észlelve – átfogó vizsgálatot indított a könyvtári rendszerelemek közül a kistelepülések könyvtári helyzetének feltárására. A vizsgálat megállapította, hogy míg az ODR könyvtárak körében jelentős fejlődés tapasztalható 1997-2002 között, szolgáltatóivá és egyben fogadóivá is váltak az ekkor bevezetett országos szolgáltatásoknak, addig a kistelepülések könyvtárainak sikerességéhez további intézkedéseket kell tennünk. A vizsgálat megállapításai lökést adtak ahhoz, hogy a szakma koncepciót dolgozzon ki a kistelepüléseken hatékony ellátásszervezés modelljére. 2005-ben a koncepció alapján bevezetésre került a KSZR, azaz a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, mely szolgáltató könyvtár és szolgáltatást fogadó, közvetítő könyvtári szolgáltató hely relációban teremti meg a legkisebb, akár csak 100 fő alatti lakosság számú településeken is a magas színvonalú könyvtári ellátást. Ennek keretében helyben biztosítja a könyvtári dokumentumokat és közvetíti mindazokat a szolgáltatásokat (rendezvények, programok, lakossági képzések, gyűjtemény, folyóiratok stb.), melyek a megyei könyvtárakban megtalálhatók.

9

2.2 A KSZR és eredményei A KSZR rendszer lényege az erőforrások, a kompetenciák hatékony megosztása. Eredménye, hogy a kistelepülések a teherviselő képességükhöz szabott „önrész” vállalása, azaz a szolgáltató hely fenntartása és a szolgáltatást végző munkaerő biztosítása esetén a könyvtári rendszer teljes körű szolgáltatás kínálatához hozzáférnek. A helyi gyűjtemény kiegészül a szolgáltató könyvtár átirányítható gyűjteményével, a helyi szakmai kompetencia kiegészül a szolgáltató könyvtár teljes körű szaktudásával. Napjainkra már több mint 2000 kistelepülés könyvtári ellátása bonyolódik a KSZR keretében, azaz elmondhatjuk, hogy a KSZR révén megvalósult a magas színvonalú és teljes körű kistelepülési könyvtári ellátás Magyarországon.

2.3 A megyei könyvtárak szerepkörének bővülése, a 2013. évi jogszabályi változások hatása 2013. január 1-jén, a KSZR 6 éves működési eredményeinek értékelését követően jogszabályváltozásokra került sor. Ennek lényege, hogy a KSZR szolgáltatás szervezéséért a korábbi mintegy 120 könyvtár helyett a továbbiakban kizárólag a megyei könyvtár a felelős, ő köti a településekkel a szolgáltatási szerződéseket és ő rendelkezik a feladatellátáshoz a kiegészítő állami támogatás összegével. Így fókuszált forrásból, a párhuzamos feladatellátást elkerülve szervezhető a gazdaságos ellátás. A változtatásoknak 2013-ban már nem az volt a célja, hogy újabb és újabb kistelepülések bevonását ösztönözze, hiszen a KSZR ekkor már lefedte az ellátandó területeket, hanem az, hogy a magas szintű és az egységes színvonalú ellátás fenntartásához járuljon hozzá. A KSZR mindezekkel az elemekkel pótolhatatlan szerepet tölt be a kistelepülésen élő lakosság könyvtári ellátásában.

2.4 A települési ellátás fehér foltjai napjainkban A kistelepülések könyvtárellátási helyzetének megoldása rávilágított a települési ellátás nem várt fehér foltjaira. Meglepő módon, ma Magyarországon, az ellátásból nem a kistelepüléseken, a kisvárosokban élők, hanem a nagyvárosok peremén élők esnek ki leginkább. Hiszen a nagyvárosi könyvtárellátás az utóbbi évtizedekben centralizálódott. A nagyvárosi központi könyvtár és a fiókkönyvtárai általában a város, illetve a városrész központjába települtek. A nagyváros peremén élőknek gyakran többet és hosszabban kell utazniuk a könyvtári ellátás érdekében, mint a város mellett élő települések lakosságának. A könyvtár nemcsak könyvkölcsönző pont, hanem a közösségi élet intézményi kerete és tere is egyben. Programjai közösségszervező erővel, képzései az esélykiegyenlítés erejével bírnak. Aki a könyvtárát szereti, az az otthonát, a szűkebb értelemben vett településrészét szereti.

10

A könyvtári rendszer fejlesztése érdekében lépnünk kell azért, hogy a nagyváros peremén élő polgárok maguk is részesei és együttműködői lehessenek a településrésznek, ennek a „nagycsaládnak”.

3 A modellkísérlet célja „Debrecen megyei jogú város esetében felszámolni a nagyvárosi könyvtári ellátás „fehér foltjait”. Hozzáférhetővé tenni a Méliusz Könyvtárban felhalmozott információkat, tudást, műveltséget a központtól távol élő, kertségben lakók számára is.”1 A fenti cél megvalósítása során azokat a megoldásokat alkalmazni, szükség szerint kifejleszteni, amelyek lehetővé teszik a könyvtári ellátásfejlesztés fenntartható, alacsony költségű megoldását. Szolgáltatásfejlesztési modellt alkotni a nagyvárosi könyvtári ellátás fehér foltjainak felszámolására, ezzel lefektetni egy országos könyvtári szolgáltatásfejlesztés kereteit. Szolgáltatási célok: Többfunkciós könyvtári (intézményi) hálózat kialakítása a nagyvárosi ellátásban: -

könyvtári dokumentumok helybeni és könyvtári kölcsönzésére

-

közhasznú ismeretek gyűjtésére és átadására

-

közügyek intézésére

-

kulturális (könyvtári, közművelődési) szolgáltatások elérhetővé tételére

-

megfelelő infrastrukturális lehetőség kialakítására adatbázisok hozzáféréséhez, digitális tartalmak letöltéséhez, más közgyűjtemények (pl. múzeum, levéltárak) szolgáltatásainak megismeréséhez

A szociálisan hátrányos helyzetűek számára (munkanélküliek, nagycsaládosok) a digitális kompetencia elsajátítására, tanulás megteremtésére, önképzésre közösségi tér biztosítása. A projekt megvalósítása olyan alapvető készségek fejlesztéséhez járul hozzá, mint: -

az írás,

-

az olvasás,

-

az információs és kommunikációs eszközök, felületek használata,

-

a társadalmi készségek kialakulása,

-

a közösségi igények felkeltése,

1

Fejlesztési javaslat : könyvtárellátási szolgáltató rendszer kiterjesztése ellátatlan nagyvárosi peremterületekre / Méliusz Juhász Péter Könyvtár (kézirat). – Debrecen, 2014. – 7. p.

11

-

a közösségi kapcsolatok fejlesztése,

-

általában a kulturális igény felkeltése.

A kulturális tartalmak elérhetővé tétele, az információkeresési készségek elsajátítása javítja az egyének tanulási esélyeit, támogatja a munkaerő piaci felértékelődését, a hátrányos helyzetűek és a fogyatékosok integrációját. Gyerekek és fiatalok körében a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek bevonása a könyvtári ellátásba, a hátrányos helyzetű fiatalok kulturális integrálása és a kilátástalan helyzetből való kiemelkedésük támogatása elősegíti a felzárkózásukat. Az idősek és nyugdíjasok körében kiemelt cél, hogy ne idegenkedjenek a korszerű technikától, valamint ne veszítsék el életminőségük növelésének esélyeit. A projekt erősíti bennünk az egy közösséghez való tartozás érzését.2

4 A megvalósítás helyszíne 4.1 Debrecen könyvtárellátási helyzetének bemutatása 2013. január 1-jétől törvényi szintű döntés következtében közös irányítás alá kerültek a megyei és városi könyvtári feladatok, melyeket Debrecenben a korábbi városi és a korábbi megyei könyvtár integrációjával létrejött Méliusz Juhász Péter Könyvtár lát el. „A Bem téren álló központi épület mellett a város polgárai tizenkét különböző fiókkönyvtár szolgáltatásait vehetik igénybe. A belváros könyvtári szempontból kitűnően ellátott. Debrecen iskolaváros, a polgárság igényli a közgyűjteményi szolgáltatásokat. Könyvtári hagyományai évszázadosak, képzett szakemberek élnek a városban, magas szintű könyvtáros-képzés van az egyetemen.”3 A Méliusz mellett a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, a Tiszántúli Református Egyházkerület Kollégiumi Nagykönyvtára és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Maróthi György Könyvtára is a városban található, ezzel azt gondolhatnánk, hogy a város ellátása teljes mértékben megoldott. Ezzel szemben a valóság az, hogy Debrecenben területileg súlyos aránytalanságok figyelhetőek meg a könyvtári szolgáltatások tekintetében, ugyanis jelenleg Hajdú-Bihar megyén belül Debrecenben vannak a legnagyobb lefedetlen területek.4 „A hiányosságoknak két oka van. Az első, hogy az elmúlt évtizedekben a pénztelenség miatt a kisebb letéti- és fiókkönyvtárakat a városnak nem volt módja fejleszteni, ezért inkább 2

Fejlesztési javaslat : könyvtárellátási szolgáltató rendszer kiterjesztése ellátatlan nagyvárosi peremterületekre / Méliusz Juhász Péter Könyvtár (kézirat). – Debrecen, 2014. – p. 8-9. 3 Dr. Kovács Béla Lóránt előadása. - Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) “Egyházi könyvtárak a 21. század elején” szakmai konferencián hangzott el, 2014. március 25. 4 Fejlesztési javaslat : könyvtárellátási szolgáltató rendszer kiterjesztése ellátatlan nagyvárosi peremterületekre / Méliusz Juhász Péter Könyvtár (kézirat). – Debrecen, 2014. – 2. p.

12

fokozatosan felszámolta azokat – tucatnyi kisebb könyvtárat szüntetve meg. A második ok, hogy Debrecen településszerkezete az elmúlt évtizedekben megváltozott, amit a könyvtári fejlesztések nem tudtak követni.”5

4.2 Külterületek Debrecenben, a külterületi ellátás A külterületeken jelenleg kétféle hiányosság tapasztalható a könyvtári lefedettségben. Egyrészt számos olyan ellátás nélkül lévő településrész található – ezek különálló, de közigazgatásilag Debrecenhez tartozó lakókörzetek –, amelyek több kilométer távolságra vannak a város határától (Nagymacs, Kismacs, Ondód, Haláp, Bánk, Pallag, Dombostanya, stb.) Másrészt számos olyan peremkerület is van, amely vagy azért maradt ellátás nélkül, mert fokozatosan leépült, vagy azért, mert újonnan népesült be (Nyulas, Nagysándortelep, Tégláskert, Meggyes, stb.) Jelenleg Debrecenben megoldatlan a kisebbségi könyvtári ellátás is, holott ezt az a tény, hogy a településrészeken cigányság is él, mindenképpen indokolttá tenné.6 Ezen „fehér foltok” felszámolása, az információk, a felhalmozott tudás, valamint a műveltség lakóhelytől független, egyenlő esélyű hozzáférhetővé tétele rendkívül fontos az alábbi területeken: -

Bánk

-

Dombos

-

Haláp

-

Kismacs

-

Nagymacs

-

Ondód

-

Pallag

-

Nyulas

-

Nagysándortelep

-

Júliatelep

-

Biczó-kert

-

Tégláskert

5

Fejlesztési javaslat : könyvtárellátási szolgáltató rendszer kiterjesztése ellátatlan nagyvárosi peremterületekre / Méliusz Juhász Péter Könyvtár (kézirat). – Debrecen, 2014. – 2. p. 6 Fejlesztési javaslat : könyvtárellátási szolgáltató rendszer kiterjesztése ellátatlan nagyvárosi peremterületekre / Méliusz Juhász Péter Könyvtár (kézirat). – Debrecen, 2014. – 2. p.

13

-

Meggyes7

Az új szervezetben működő intézmény vezetése kiemelt feladatának tekinti a város és a megye könyvtári ellátásának kiegyensúlyozottságát, szolgáltatásainak hozzáférhetőségét függetlenül attól, hogy városi, peremkerületi vagy kistelepülési környezetben élőkről van szó. A könyvtár igazgatójának javaslatára 2013 áprilisában elkezdődtek azok a tárgyalások, mely alapján kidolgozásra került a „Fejlesztési javaslat Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kiterjesztése a nagyvárosi peremterületekre” című tervezet. (1. számú melléklet)

4.3 Fejlesztési javaslat Könyvtárellátási Szolgáltató kiterjesztésére a nagyvárosi peremterületekre

Rendszer

A fejlesztési javaslatban rögzítésre került: 1.

A fejlesztendő településrészek lakosságának száma

2.

A célcsoport meghatározása

3.

A várható könyvtárhasználati növekedés

4.

A tervezett szolgáltatások, a nyitva tartással

5.

A szolgáltató-helyek eszközszükséglete, költségei

A fejlesztési terv részletesen tartalmazza a szolgáltatások kialakítását, az elérendő célokat és hatásokat, a rövid távú eredményeket, azok mérhetőségét, valamint részletesen megvizsgálja Debrecen településszerkezetét, feltárva ezzel a város kulturális és könyvtári „fehér foltjait”. Az előzetes felmérések alapján tapasztalható, hogy az említett városrészek lakosságának döntő hányada havonta egy alkalommal sem hagyja el szűk értelemben vett lakóhelyét, ezért szükséges olyan szolgáltatások létrehozása ezeken a területeken, melyet az ott élők igénybe tudnak venni, mely segíti életminőségüknek javulását.

7

Fejlesztési javaslat : könyvtárellátási szolgáltató rendszer kiterjesztése ellátatlan nagyvárosi peremterületekre / Méliusz Juhász Péter Könyvtár (kézirat). – Debrecen, 2014. – 4. p.

14

5 A modellkísérletbe bemutatása

bevont

külterületek

részletes

5.1 Nagymacs „A XIII. században is létezett falu 1616-ban lett Debrecené.” Debrecentől északnyugatra eső egyházas falu volt a középkorban. Debrecen központjától 15 km távolságra található. Részben kertvárosias, de döntően falusias jellegű, földszintes családi házakkal beépített településrész. „A 33-as útról zsáktelepülés-szerűen megközelíthető Nagymacs a legnagyobb (1011 fős lakosság), egyszersmind a város központjától az egyik legtávolabb fekvő és legnehezebben elérhető településrész. Nagymacs kedvezőtlen fekvése miatt „fizikai szegregátumnak” tekinthető és az anti-szegregációs tervben is megjelölt, hátrányos helyzetű terület. A településrész rendelkezik egy felújításra szoruló általános iskolával, viszont óvodája nincs és a közösségi funkciók is gyakorlatilag teljesen hiányoznak.”8 Idősek és fiatalok fele-fele arányban lakják a települést. Többségében alacsonyan képzett állampolgárok élnek itt, akik Debrecenbe járnak dolgozni. A falu nem öregedik, napjainkban is költöznek oda és építkeznek az új betelepülők. A településrész gazdasági funkciói közül mindössze a mezőgazdasági tevékenység érdemel említést. A helyi iskola 2007 óta a Vénkerti Általános Iskola tagintézményként funkcionál. Ezzel együtt minden évfolyamban folyik tanítás egy-egy tanulócsoportban.9 Folyamatosan fejlődő városrész, két új üzlethelyiséget építettek, parkosítást végeztek, játszóteret és sportudvart létesítettek és a buszfordulót is felújították a településrészen, valamint az új művelődési ház is a szociális város-rehabilitációs program keretében épült. Közreműködő partner: Debreceni Művelődési Központ Könyvtár Pont helye: Nagymacsi Közösségi Ház Vonzáskörzet: Nagymacs Lehetőségek: a partnerintézmény úgy alakította ki az épületet, hogy könyvtár fogadására alkalmas legyen; központi elhelyezkedése van Nehézségek: nincs

8

Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (131. p.). In: http://portal.debrecen.hu/upload/File/Gazdasag/varosrehabilitacio/IVS_Debrecen_20080407.pdf, 2014. október 25. 9 Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (138. p.). In: http://portal.debrecen.hu/upload/File/Gazdasag/varosrehabilitacio/IVS_Debrecen_20080407.pdf, 2014. október 25.

15

5.2 Kismacs A Debrecen várostáblától 5 km-re fekszik a 33-as számú főút mentén. A mesterségesen létrehozott volt tanyaközpont ma falusias hangulatú településrész. Az első középületek egyike a Közösségi Ház volt, amely a hatvanas évek közepén készült el a lakosság összefogásával. E köré épültek aztán a település házai.10 512 fő lakik a településen. Ennek fele a 14-60 év közötti, a másik fele a 14 év alatti és 60 év fölötti korosztály. Közreműködő partner: Debreceni Művelődési Központ Könyvtár Pont helye: Kismacsi Közösségi Ház Vonzáskörzet: Kismacs Lehetőségek: a közművelődési intézmény több évtizedes működése során kitűnő közösségszervező tevékenységet végzett; a helység alkalmas a könyvtári szolgáltatások fogadására Nehézségek: nincs11

5.3 Tégláskert A várostól délre eső téglavető terület földjét 1871-ben parcellázták fel. A Budapest-Debrecen vasútvonaltól déli irányba terjed, Szepesig tart. Nyugaton a szeméttelep, illetve szennyív, keleten pedig a legelő, a valamikori orosz laktanya maradványai határolják. Itt volt a VecseyBalogh téglagyár. Tégláskert és Epreskert a repülőtér és a vasút közé eső elszigetelt városrészek, lakóik száma 3-4000 fő. A református gyülekezet aktívan jelen van az itt élő családok életében, sok család tagja az itteni református gyülekezetnek és a nyolc éve átadott templomba jár istentiszteletre. A református egyház működteti a felújításra váró játszóteret és sportpályát. A baptista felekezet is jelen van a városrészben. Ők üzemeltetik a Freedom Közösségi Házat. A Gázvezeték utcai salakstadiont egy helyi vállalkozó üzemelteti. A település óvodájába (mely az Áchim András Úti Óvoda tagintézménye) három csoportban, közel száz kisgyermek jár. Iskola már nem működik a városrészben az alacsony gyermeklétszám miatt. Két átmeneti otthon és két lakásotthon is található ebben a városrészben. A nyolcvanas években még működött itt könyvtár és kultúrház, mely meghatározta a közösség életét. Azóta ezek az intézmények megszűntek. Együttműködő partner: Tégláskerti Református Missziói Egyházközség Könyvtár Pont helye: Tégláskerti református templom

10

http://www.debrecenimuvkozpont.hu/kulturkozpont/egysegek/7-kismacsi-kozossegi-haz, 2014. október 2. Dr. Kovács Béla Lóránt előadása. - Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) “Egyházi könyvtárak a 21. század elején” szakmai konferencián hangzott el, 2014. március 25. 11

16

Vonzáskörzet: Tégláskert, Epreskert, Boldogfalvi kert, Kerekestelep Lehetőségek: egy aktív és fejlődő gyülekezet támogatását sikerült megnyerni; a könyvtárnak már a tervezéskor központi helyet szántak a templom épületében Nehézségek: megközelíthetőség

5.4 Lencztelep Lencz Géza egyetemi tanár, lelkész, egyháztörténészről elnevezett kertvárosi telep a város délkeleti részén a Monostorpályi út végén. Közvetlenül mellette található Pac, mely szintén teljesen ellátatlan. Egyes területein szegregáció jelei figyelhetőek meg a lakosság szociális helyzetében, hiszen hátrányos helyzetűek és jómódú állampolgárok vegyesen lakják a városrészt. Lakossága 3000 fő. Egyre többen költöznek erre a városrészre, legtöbben a megye közeli településeiről. A Lencztelepen található a Szeged utcai Szabadidőpark (SzUSz), a kellemes és szép környezetben lévő horgásztó, mely az elmúlt 6 esztendő alatt méltán vált a város lakossága számára közkedvelt kikapcsolódási úti célul. Közreműködő partner: Kerekestelepi Református Egyházközség Könyvtár Pont helye: Lenztelepi református templom Vonzáskörzet: Lenztelep, Pac Lehetőségek: a partner egy új gyülekezetet szervez, egy teljesen új templom állt rendelkezésünkre, több közösségi helyiséggel A városrész folyamatosan fejlődik, szeptemberben a templom mellett épült egy új közösségi tér, játszótér, füvesített zárt park. Nehézségek: részleges akadálymentesítés

5.5 Nagysándortelep A Kishegyesi út választja el a Vulkánteleptől. A Kishegyesi és a Balmazújvárosi út között fekszik, előző neve Rákosi-telep, korábban Téglavető volt. Debrecen nyugati részén fekvő szegregált jellegű városrész. Hátrányos helyzetű roma kisebbség által lakott terület, ahol magas az alacsonyan iskolázottak száma. A telep lakónépessége nőtt, de a lakások száma csökken és minőségük romlik. A városrész népessége a Debrecenre jellemző korszerkezethez képest kedvezőbb, fiatalosabb. A városrész kialakulása óta folyamatosan fejlődő városrész, fejlesztették a szennyvízcsatorna-hálózatot, több utat rendbe tettek, aszfaltoztak, így a tömegközlekedés is korszerűsödött, több autóbuszjárat is érinti ezt a városrészt. A Pósa Utcai 17

Óvoda központi épülete, mely 1930-ban épült, a Pósa u. 49. szám alatt található. Összesen 7 óvodai csoport fogadja a gyermekeket. „A városrész oktatási intézménye a Lilla Téri Általános Iskola Nagysándor József Általános Iskolai Tagintézménye. Az iskolába jelenleg 168 tanuló jár, ebből 41% veszi igénybe a napközis szolgáltatást. A hátrányos helyzetű tanulók aránya 60 %, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya pedig 15 %.”12 A Városrészben található a DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja területi irodája, a DMJV Városi Szociális Szolgálatának Nagysándor Telepi Gondozó Szolgálat Pósa Utcai Idősek Klubja, a Héra Egyesület, mely Családsegítő Szolgálatként feladatokat lát el az egész városban, valamint a Nagysándortelep Missziói Egyházközség működtet itt templomot. A városrész lakossága körülbelül 3000 fő. A Kishegyesi út másik oldalán épül/épült a Fészek lakópark, amely szintén teljesen ellátatlan. Az önkormányzat régi szándéka a területen a közszolgáltatások fejlesztése. Együttműködő partner: DMJV Szociális Szolgálat Könyvtárpont helye: Nagysándor Telepi Gondozó Szolgálat Pósa Utcai Idősek és Demens Idősek Klubja Vonzáskörzet: Nagysándortelep, Fészek lakópark. Lehetőségek: megfelelő helyiség, mely eredetileg is klubszobaként működött Nehézségek: az idősek biztonsága érdekében az épület bejárati ajtaját zárva tartják, a látogatóknak csengetni kell

6 A modell rövid leírása A kertségekben élők könyvtári ellátását megvizsgálva megállapítottuk, hogy a helyzet megváltoztatására és előnyös alakítására olyan komplex programot kell kidolgoznunk, amely azonnal észrevehető eredményt mutat, és amely alkalmas ennek az alapvető könyvtári problémának a megoldására. A modell a nagyvárosi perem területeken, Debrecen esetében a kertségekben könyvtári ellátást nyújtó szolgáltató hely fenntartását és működtetését támogatja. A könyvtári ellátást – a szolgáltató helyeken – a székhely település könyvtára, jelen esetben a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár biztosítja. A program fontos eleme, hogy nem klasszikus fiókkönyvtárakat hoz létre, hanem helyi szinten már létező intézményekbe, közösségekbe integrálja a könyvtári szolgáltatásokat. 12

http://www.debrecenimuvkozpont.hu/kulturkozpont/kozossegfejlesztes/833-nagysandortelep, 2014. október 26.

18

A szolgáltatást befogadók között preferáltak az egyházak, egyházi intézmények, civil szervezetek, a város által már működtetett közösségi terek, szociális intézmények, iskolák, egyéb szervezetek. A fenntartási, működtetési költségek minimalizálása érdekében azokkal a „befogadókkal” érdemes tárgyalni, melyek rendelkeznek a könyvtári szolgáltatásra alkalmas térrel, a teret költségtérítés nélkül biztosítják, és meg tudják oldani a szolgáltatáshoz szükséges személyzet biztosítását is. A modell tagjai: • Szolgáltató könyvtár, aki a továbbiakban a szolgáltató hely szakmai működtetését végzi, biztosítja a szükséges dokumentum állományt, informatikai eszközöket, adatbázisokat. Olyan korszerű integrált számítógépes rendszert (szoftver, megfelelő nagyságrendű szerver, munkaállomások) működtet, amely alkalmas a szolgáltató helyre telepített állomány feltárására, a gyarapodások nyilvántartásba vételére és webes felületen történő szolgáltatására. • Szolgáltatást fogadó szervezet/intézmény, aki biztosítja a szolgáltatáshoz a teret, az internet kapcsolatot és a személyzetet. Cserébe az általa működtetett tér kiegészül könyvtári funkcióval, programokkal, közösségépítő lehetőségekkel. A lakosság a szolgáltatásokat a szolgáltató és a szolgáltatást fogadó által megkötött szerződés alapján veheti igénybe. Alapszolgáltatások • Könyv, folyóirat és egyéb dokumentum-ellátás, dokumentum-szolgáltatás • Információszolgáltatás, tájékoztatás Egyéb szolgáltatások • Közösségi szolgáltatások (rendezvények, programok, kiállítások, stb.) • Szakmai továbbképzések, használó képzések, felnőttoktatás • Speciális szolgáltatások a fogyatékkal élők számára, a nemzeti kisebbségek ellátására A modell működési forrásait a modell tagjai, a szerepüknek megfelelő tartalommal és a szerződésben rögzített módon biztosítják. A koncepció megvalósítás várható előnyei: • a nagyváros peremén élők számára is elérhetővé válnak a könyvtári rendszer szolgáltatásai • nő a műveltséghez és tudáshoz jutók száma • a könyvtár közösségi teret nyit a helyi lakosság számára, ezzel biztosítja, hogy csökkenjen a különbség az információban gazdagok és szegények között 19

• nő a településrész lakosságmegtartó ereje • támogatást kapnak a helyi kezdeményezések, kulturális tevékenységek • kényelmesebb és komfortosabb lesz a településrészen lakó családok élete • gyermekek, idősek és egyéb korosztály vagy célcsoport számára lehetőség nyílik személyre szabott programok megtartására • csökken az elidegenedés, az emberek segítséget kapnak a közösségi, kulturálódási szokásaik megélésében, a friss, hasznos információkhoz jutásban, az önképzésben, a szabadidő hasznos eltöltésében A könyvtári szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódva közösségfejlesztő folyamat is indul, melynek célja a polgárok aktivizálásával és bevonásával a településrészeken élők helyi ügyek iránti elköteleződésének és cselekvési szándékának feltárása és fejlesztése, életminőségük javítása, a szolidaritás, a bizalom, az összetartozás erősítése. A projekt nagy előnye, hogy a közösségben meglévő tudásra, aktivitásra épít, s csak olyan erőforrást visz be „kívülről”, ami helyben nem található meg. „Cél Debrecen közkönyvtári ellátásában meglévő aránytalanságok, a szolgáltatás szempontjából lefedetlen területek könyvtári-információs szolgáltatási rendszerének költséghatékony kiépítése. A polgárok munkaerő-piaci helyzetének javítása, a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek kulturális integrációja.”13

7 A modellt megvalósító könyvtár, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár bemutatása A debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár nyilvános közgyűjteményként küldetésének tekinti, hogy Hajdú-Bihar Megye és Debrecen Megyei Jogú Város polgárai számára biztosítsa az információhoz és a kulturális javakhoz való szabad hozzáférést. Ebből fakadó célunk írott örökségünk gyűjtése és közzététele, a köznevelési és felsőfokú oktatási intézmények munkájának támogatása, valamint szociális feladatainak ellátása. A hitelességet és a felelősséget tekintjük intézményünk fő erényeinek. Kollégáink munkája garantálja a szolgáltatott információk megbízhatóságát és hasznosságát. Arra törekszünk, hogy választ adjunk a felhasználók kérdéseire és az információból tudást, a tudásból pedig műveltséget teremtsünk.

13

Dr. Kovács Béla Lóránt előadása. - Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) “Egyházi könyvtárak a 21. század elején” szakmai konferencián hangzott el, 2014. március 25.

20

Központi könyvtárunk és tizenkét fiókkönyvtárunk olyan hálózatot alkot, amely az olvasókhoz való közelséget, a róluk való gondoskodást és a velük való együttműködést szolgálja. Hiszünk abban, hogy a kedvtelést a szakértelemmel, a könyves műveltséget a világhálón való biztos tájékozódás erényével ötvözhetjük és tevékenységünkkel hozzájárulunk városunk és régiónk hagyományainak őrzéséhez és életminőségének javításához. Könyvtáraink minden korosztály számára kínálnak olvasási, tanulási, művelődési, kikapcsolódási lehetőséget. A látogatókat felkészült könyvtárosok segítik az információszerzésben.14 „A Méliusz Juhász Péter Könyvtár 2013 januárjában jött létre a Hajdú-Bihar megyei könyvtár és a Debreceni Városi Könyvtár összevonásával. Az új intézmény kettős feladatot tölt be: egyrészt a megye teljes területén szolgáltat – negyvenegy ötezer főnél kisebb településen működteti a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert –, másrészt ellátja a várost. Debrecen polgárai a központi könyvtáron kívül tizenkét fiókintézményben és öt Könyvtár Ponton keresztül vehetik igénybe szolgáltatásait. A Méliusz Könyvtár a megye és a város minden részén jelen van: közel az olvasóhoz.”15

7.1 Az intézmény szervezete A Méliusz Juhász Péter Könyvtár szervezeti egységekre tagolódó intézmény, feladatainak ellátása a munkatársak szoros együttműködésén alapul. Osztálystruktúráját átszövi az állandó és időszaki egységekben való tevékenység. Vezetői feladatokat ellátók: a könyvtár igazgatója, igazgatóhelyettesei, gazdasági vezetője, az osztályvezetők és az egyéb vezetők. Az intézmény és egységei szakmai alapfeladatait a szakalkalmazottak, az üzemeltetéssel, szervezéssel kapcsolatos feladatait a gazdasági, ügyviteli-, üzemviteli- és fenntartási alkalmazottak, valamint kisegítő alkalmazott takarítók látják el. Egyéb, külső munkavállalókkal megbízásos jogviszony létesítése kizárólag az intézmény igazgatójának jogkörébe tartozik.16

14

Méliusz Juhász Péter Könyvtár küldetésnyilatkozata. In: http://www.meliusz.hu/documents/10180/67919/kuldetesnyilatkozat-2014.pdf/9ee68d55-614b-4fad-914d643e92924a48, 2014. október 5. 15 http://www.meliusz.hu/tartalom/-/tartalom/2014/08/28/bemutatkozas-35794, 2014. október 5. 16 Méliusz Juhász Péter Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata 2013.

21

Szervezeti felépítése:

7.1.1 A könyvtár szervezeti egységei

IGAZGATÁSI KÖZPONT Létszáma: 49 fő, ebből 24 könyvtáros / informatikus Gazdasági Egység Az érvényben lévő államháztartási törvény alapján biztosítja az intézmény működéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági folyamatok ellátását. A gazdasági egység a Debreceni Művelődési Központ pénzügyi-gazdasági feladatait is ellátja. Könyvtári szakterület Gyűjteményszervezési Osztály: • A Gyűjtőköri Szabályzatban megfogalmazottak alapján a központi könyvtár, fiókkönyvtárak és a Könyvtár Pontok működéséhez szükséges dokumentumok beszerzése, nyilvántartása, formai és tartalmi feltárása; • az állománygyarapítási keret felhasználásának koordinálása; • a központi katalógusok építése és gondozása; 22

• a dokumentumok tervszerű selejtezése; • állományvédelmi feladatok: köttetés lebonyolítása.

megszervezése,

állományellenőrzések

Informatikai Osztály: • Dokumentált, szabványokon alapuló informatikai rendszer tervezése, fejlesztése, üzemeltetése, karbantartása; • IT hardver és szoftver beszerzése; • internet hozzáférés biztosítása a szolgáltatási pontokon; • eseti szoftverfejlesztés, új szoftverek tesztelése és beüzemelése; • intézményi honlap üzemeltetése; • az Integrált Könyvtári Rendszer felügyelete; • kapcsolattartás a szolgáltatókkal. Megyei Módszertani Osztály: • A megye területén működő könyvtárak együttműködésének szervezése és irányítása; • a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer megyei szervezése és irányítása; • a megye könyvtárainak folyamatos tájékoztatása a vonatkozó törvényekről és rendeletekről, a könyvtáraknak meghirdetett pályázatokról; • kapcsolat tartása a települési könyvtárakkal, könyvtári szolgáltató helyekkel és az azokat fenntartó önkormányzatokkal, a megyei könyvtári szolgáltatások, információk, kulturális lehetőségek településekre juttatása; • a megyében a könyvtári statisztikai adatszolgáltatás szervezése és összefogása, az érdekeltségnövelő támogatáshoz való hozzáférés adminisztrációjának szervezése és bonyolítása; • a települési könyvtárak segítése helyismereti munkájuk végzésében, a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó lakosok könyvtári ellátásának szervezése; • tapasztalatcserék, továbbképzések, szaktanfolyamok szervezése a megyei hálózatban dolgozó könyvtárosok részére. Hálózatszervezési Osztály: • Az intézményi stratégia érvényesítése; • kapcsolatépítés segítése, támogatása, kapcsolattartás a médiával, sajtótájékoztatók előkészítése, megszervezése, sajtóanyag készítése; • a helyi és országos rendezvény- és programszervezési feladatok intézmény szintű összefogása; • pályázatok koordinálása; • statisztikai adatszolgáltatás; • a munkatársak szakmai továbbképzésnek kidolgozása és szervezése; • a szabadságolási tervek összehangolása, helyettesítések megszervezése.17

17

Méliusz Juhász Péter Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata 2013.

23

7.2 Központi Könyvtár A Központi Könyvtár olvasószolgálatában összesen 22 könyvtáros dolgozik. Kölcsönzés, regisztráció A könyvek kölcsönzésére a földszinten, a kölcsönzőpultnál van lehetőség. Itt lehetséges a beiratkozás, a regisztráció, a dokumentumok előjegyzése, a lejárati határidő személyes hosszabbítása is. Előzetes bejelentkezés után általános- közép- és felsőoktatásban tanulók számára lehetőség van csoportos foglakozásokra, ahol interaktív módon ismerkedhetnek meg a Központi Könyvtár gyűjteményével és részlegeivel. Hírlapolvasó „Kellemes környezetben várjuk hírlapolvasónkba a napilapok, hetilapok, női magazinok, bulvárlapok kedvelőit. Sport, gazdaság, kultúra, egyházi élet témában is itt találja a legfrissebb lapokat. Természettudományi ismeretterjesztő sajtótermékekkel várjuk a tudományos érdeklődésű olvasókat. Számítástechnikai folyóirataink segítséget nyújtanak a rohamléptekkel változó információs világ eseményeinek, eredményeinek követésében. Látogatóink itt találhatnak természetgyógyászattal, életvezetési témával, lakberendezéssel, lakásfelújítással, gasztronómiával kapcsolatos olvasnivalót.”18 Gyermekkönyvtár A földszinten található a családbarát gyermekkönyvtár, mely babakocsival is megközelíthető. 35000 kötetes állománya életkor szerint kínál irodalmat az óvodáskortól a serdülőkorig. Változatos gyermekprogramokkal várjuk az érdeklődőket, hogy az óvodások és iskolások játékos formában ismerkedhessen meg a könyvtárral.19 Idegen nyelvi részleg A földszinten, a Szivárvány terem mellett található. A szabadpolcon levő állomány szépirodalmi műveket, valamint a nyelvtanuláshoz szükséges dokumentumokat tartalmaz. A könnyebb eligazodás miatt az állományt nyelvek szerinti csoportosításban helyeztük el. Itt működik a British Council GatewayUK Tájékoztató Pontja, amely naprakész nyelvtanulási, oktatási, országismereti, turisztikai információkat nyújt.20

18

Méliusz Központi Könyvtárának Hírlapolvasója. In: http://www.meliusz.hu/tartalom//tartalom/2014/09/17/hirlapolvaso-33781, 2014. október 5. 19 Méliusz Központi Könyvtárának Gyerekkönyvtára. In: http://www.meliusz.hu/tartalom//tartalom/2014/09/17/gyermekkonyvtar-33836, 2014. október 5. 20 Méliusz Központi Könyvtárának Idegennyelvi részlege. In: http://www.meliusz.hu/tartalom//tartalom/2014/09/17/idegen-nyelvi-reszleg-33746, 2014. október 5.

24

Kiválasztó tér A felnőtt és 14 év feletti olvasóink az első emeleten, a Kiválasztó térben találják a kölcsönözhető könyveket. A polcokon fellelhető minden klasszikus és kortárs irodalom, a kölcsönözhető szakirodalomban valamennyi tudományterülethez található ismeretanyag.21 Zenei Könyvtár és Művészeti Gyűjtemény Zenei és Művészeti gyűjteményünkben komoly-, könnyű-, nép- és világzene, kölcsönözhető könyv, kotta, dia, video, CD, DVD, hangoskönyv, film várja az érdeklődőket. 8.000 CD és 8.000 bakelitlemez közül válogathatnak az olvasók. Zenei szakfolyóiratok helyben olvasására, zenehallgatásra is van lehetőség.22 Olvasóterem Széleskörű ismereteket közvetítő nyomtatott és elektronikus szakirodalom, adatbázisok, folyóiratok állnak az érdeklődők, kutatók rendelkezésére. Olvasótermünkben érhető el az eMagyarország Pont, a NAVA Pont, az Öko-sarok és a Civil-sarok szolgáltatásaink.23 Helyismereti Gyűjtemény és Fotótár Ez a részlegünk gyűjti, feldolgozza és az olvasók rendelkezésére bocsátja a történelmi Bihar vármegyével, Hajdú-Bihar megyével, a megye településeivel, Debrecennel kapcsolatos dokumentumokat. A kutatómunkához a dokumentumok helyben történő használatát biztosítjuk. Gyűjteményünk megismertetésére, népszerűsítésére kiállításokat, könyvbemutatókat, előadásokat rendezünk. Igény szerint a gyűjtemény anyagaira építve tematikus bemutatókat tartunk általános- és középiskolásoknak, érdeklődő csoportoknak.24

21

Méliusz Központi Könyvtárának Kiválasztó tere. In: http://www.meliusz.hu/tartalom//tartalom/2014/09/17/kivalaszto-ter-33796, 2014. október 5. 22 Méliusz Központi Könyvtára Zenei Könyvtár és Művészeti Gyűjtemény. In: http://www.meliusz.hu/tartalom//tartalom/2014/09/20/zenei-konyvtar-es-muveszeti-gyujtemeny-29468, 2014. október 5. 23 Méliusz Központi Könyvtárának Olvasóterme. In: http://www.meliusz.hu/tartalom//tartalom/2014/09/17/olvasoterem-33814, 2014. október 5. 24

Méliusz Központi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény és Fotótár. In: http://www.meliusz.hu/tartalom//tartalom/2014/09/17/helyismereti-gyujtemeny-es-fototar-33763, 2014. október 5.

25

7.3 Fiókkönyvtárak: A fiókkönyvtárakban összesen 40 fő dolgozik, ebből 31 könyvtáros Benedek Elek Könyvtár 1966-ban kezdte meg működését Debrecen belvárosában az akkori Debreceni Városi Könyvtár Benedek Elek fiókkönyvtára. 2003-ban a fiókkönyvtár új épületbe költözött, ahol kellemes környezetet biztosít látogatóinak klimatizált tereivel, esztétikus berendezésével, akadálymentes megközelíthetőségével. Aktív közösségi élet zajlik a hajdani Killer-házban, idén alakult meg a Benedek Elek Könyvtár Baráti Köre, mely különféle előadásokkal, íróolvasó találkozókkal várja az érdeklődőket, a verseket kedvelőket a Versbarát Kör várja. A Benedek Galéria a város művészeinek kedvelt kiállítóhelye. Gyűjteménye közel 30 ezer kötet, magyar nyelvű felnőtt szép- és szakirodalom, gyermek- és ifjúsági irodalom, DVD, videó, valamint 50-féle folyóirat. A kisvállalkozók számára összeállított, a környezetvédelmi témájú és az Európai Unióval kapcsolatos információs különgyűjtemények speciális tájékozódási igényeket is kielégítenek. A könyvtár külön gyereksarokkal rendelkezik, ahol különböző témájú 25 gyermekfoglalkozásokat, játékos vetélkedőket tartunk óvodás és iskolás gyerekeknek. Vonzáskörzet: Belváros, Wesselényi lakótelep, Ispotály lakópark. Csapókerti Könyvtár Csapókert központjában 1961-ben alakították ki ezt a fiókkönyvtárat. A könyvtár évekig a Csapókerti Közösségi Házban működött, majd 1973-ban önálló épületbe költözött és azóta jelenlegi helyén várja az olvasókat. Közvetlen szomszédságában található a Csapókerti Művelődési Ház és a Csapókerti Általános Iskola, a Jánosi Úti Óvoda. A középiskolások tanulmányaikhoz, előadásokhoz gyakran használják a kézikönyvtári állományt. A felnőttek elsősorban a lektűr irodalmat kedvelik: a krimiket és a szerelmes, kalandos könyveket. A szépírók közül Szabó Magda, Jókai Anna, Márai Sándor és Wass Albert műveit olvassák. Az ismeretterjesztő irodalom köréből a mezőgazdasággal, az egészségüggyel, történelemmel, irodalomtörténettel, kapcsolatos könyveket keresik. A rendezvények közül ki kell emelni az ünnepkörökhöz és népünk hagyományaihoz kapcsolódó kézműves-foglalkozásokat. Rendszeresek a könyvtárbemutató foglalkozások, a katalógus- és a kézikönyvhasználat rejtelmeivel ismertetik meg az általános iskolásokat. A könyvtári gyűjtemény 12 ezer kötet könyvből, 30-féle folyóiratból és 150 diafilmből, valamint 200 DVD-ből áll. Ez utóbbi jelentős része úti film.26 Vonzáskörzet: Csapókert 25

Méliusz Benedek Elek Könyvtára. In: http://www.meliusz.hu/tartalom/-/tartalom/2014/09/24/benedek-elekkonyvtar-38664, 2014. október 1. 26 Méliusz Csapókerti Könyvtára. In: http://www.meliusz.hu/tartalom/-/tartalom/2014/09/24/csapokertikonyvtar-38645, 2014. október 1.

26

Homokkerti Fiókkönyvtár A Homokkert központjában található fiókkönyvtárunk 1961 óta látja el olvasnivalóval a lakosságot. A családias hangulatú, barátságosan kialakított könyvtárat rendszeresen látogatják. A könnyedebb, szórakoztató műfajt kedvelők mellett az önképzést, tanulást segítő ismeretterjesztő műveket is megtalálják az érdeklődők. Az itt élő gyerekek több generáción át ebben a könyvtárban váltak könyvtárhasználó felnőttekké. Közülük sokan ma már gyerekeikkel, unokáikkal látogatnak el a könyvtárba. A gyerekeket külön gyereksarok várja, ahol kézműveskedni, társasjátékozni, rejtvény fejteni lehet. A jeles ünnepeket (farsang, húsvét, karácsony, gyereknap) minden évben változatos rendezvénnyel ünneplik meg. A környéken működő óvoda és általános iskola gyermekcsoportjait várjuk foglalkozásokra, kamara-kiállításokra.27 Vonzáskörzet: Homokkert István úti Könyvtára A Tócóskert szélén egy régi családi házban, gondozott kerttel várja a lakótelep felnőtt- és gyermekolvasóit fiókkönyvtárunk, mely 1985-ben létesült. Több mint 12 ezer kötetnyi ismeretterjesztő, szép- és gyermekirodalom és közel 40-féle folyóirat áll az olvasók rendelkezésére. A kézikönyvtári állományt általános- és középiskolai diákok használják tanulmányaikhoz, feladataikhoz. A kölcsönözhető DVD és videokazettagyűjteményünkben mesék, kötelező irodalmak megfilmesített változata, ismeretterjesztő- és művészfilmek, szórakoztató vígjátékok egyaránt találhatók. A könyvtárban számítógép segítségével ismeretterjesztő adatbázisokat és multimédiás CD-ROM-okat használhatnak. Széles sávú internet hozzáféréssel a világháló információi is elérhetők. Jeles napok előtt alkotóklub várja a gyerekeket, ahol a hagyományos és modern kézműves-technikákat sajátíthatják el.28 Vonzáskörzet: Tócóskert, Postakert, Széchenyi-kert, Hatvan utcai kert Józsai Fiókkönyvtár A józsai könyvtár 1949 júniusában kezdte meg a kölcsönzést 100 kötettel az akkori Körzeti Népkönyvtár letéti egységeként. Önálló helyiséggel 1965-től rendelkezett a könyvtár (a helyi művelődési házban), 1975 óta különálló épületben kapott helyet. 1982-től - a község Debrecenhez csatolásától - a Debrecen Városi Könyvtár fiókkönyvtáraként működött. 2007 októbere óta a Józsai Közösségi Központban várja a családokat. A könyvállomány felnőtt- és gyermek-szépirodalomból, felnőtt és gyermek szak-, illetve ismeretterjesztő könyvekből, valamint széles körű kézikönyvtárból áll. Külön gyűjteményben 27

Méliusz Homokkerti Fiókkönyvtára. In: http://www.meliusz.hu/tartalom/-/tartalom/2014/09/24/homokkertifiokkonyvtar-38626, 2014. október 1. 28 Méliusz István úti Könyvtára. In: http://www.meliusz.hu/tartalom/-/tartalom/2014/09/24/istvan-uti-konyvtar38564, 2014. október 1.

27

kapott helyet a helyismereti és helytörténeti állomány. Kiemelten gyűjtjük a pszichológiai, a szociológiai, a pedagógiai és a néprajzi irodalmat.29 Vonzáskörzet: Józsa József Attila-telepi Könyvtár A könyvtár 1968-ban nyílt a József Attila-telep központjában. A gyűjtemény zömmel a környék lakóit látja el olvasnivalóval, de látogatják a város más részéről is. A felnőtt olvasóknak gazdag választékot találnak a természetgyógyászat, ezoterika, konyhaművészet témaköréből. A könyvek mellett a folyóiratok és a hetilapok is kölcsönözhetők. Szépirodalmi anyagában a klasszikusok mellett bőséges választék található szórakoztató irodalomból is. Az ifjú olvasókat a gyermekrészlegben képes- mese-, tudós könyvek széles választéka várja, valamint minden hónapban kézműves technikákat sajátíthatnak el, társasozhatnak, rejtvényt fejhetnek, rajzolhatnak. A gyerekek alkotásaiból vagy egy-egy aktuális témából a könyvtár előcsarnokában kamarakiállítások színesítik a könyvtár életét. Előzetes időpont-egyeztetés után a környéken lévő általános iskola és óvoda gyermekei részére lehetőség van csoportos könyvtárlátogatásokra, könyvtári foglalkozásokra.30 Vonzáskörzet: József Attila-telep Kartács utcai Könyvtár A könyvtár a Nagyerdő szélén, az újkerti lakótelepen található a Kartács u. 2. sz. alatt egy tízemeletes bérház földszintjén. Állománya kb. 9500 kötet. Olvasói között minden generáció képviselve van: óvodások, kisiskolások, felső tagozatos általános iskolások, középiskolások, egyetemisták, dolgozó felnőttek és nyugdíjasok. Több babaolvasója is van, azaz a 3 év alatti babák is szívesen látogatják szüleikkel, nagyszüleikkel a könyvtárat. Kedd és csütörtök délutánonként előzetes bejelentkezés útján lehetőség van könyvtári órákra, kézműves foglalkozásokra, diavetítésekre, illetve papírszínházas foglalkozásokra. A jeles napokat, ünnepi szokásokat bemutató órákon a népi hagyományokkal bővíthetik ismereteiket a gyerekek. A kézműves foglalkozásokon készített tárgyakat haza is vihetik. A legkisebbek a mesekuckóban diafilmeket nézhetnek.31 Vonzáskörzet: Újkert, Nyulas

29

Méliusz Józsai Könyvtára. In: http://www.meliusz.hu/tartalom/-/tartalom/2014/09/24/jozsai-fiokkonyvtar38542, 2014. október 1. 30 Méliusz József Attila-telepi Könyvtára. In: http://www.meliusz.hu/tartalom/-/tartalom/2014/09/24/jozsefattilatelepi-konyvtar-38516, 2014. október 1. 31 Méliusz Kartács utcai Könyvtára. In: http://www.meliusz.hu/tartalom/-/tartalom/2014/09/29/kartacs-utcaikonyvtar-38494, 2014. október 1.

28

Libakerti Fiókkönyvtár A Libakerti Könyvtár a Viola utca 23/a alatt található Debrecen egyik legrégebbi lakótelepén, az Ibolya Utcai Iskola és az Ifjúság Utcai Óvoda között. A könyvtár épülete családi ház volt, könyvtárként 1968 óta áll az olvasók rendelkezésére. Jelenleg mintegy 16 ezer kötet könyv és számos periodika – napilapok, színes hetilapok és folyóiratok, rejtvényfejtési lehetőség - áll az olvasóik rendelkezésére. Az állomány összetétele alkalmas a szépirodalmat és bestsellert kedvelők igényeinek kielégítésére, általános és középiskolás tanulók tanulmányainak segítésére is. A környék jellegéből adódóan a felnőtt olvasók döntően a nyugdíjas korosztályból kerülnek ki, a fiatalok pedig a környező iskolákból járnak át. Egyre több kismama használja a könyvtárat a három év alatti gyermekével, ugyanis ez a korosztály is megkapja a számára megfelelő könyvtári ellátást (játékok, játékos feladatok, lapozgató könyvek stb. formájában.) Az itt dolgozó könyvtárosok célja az, hogy a könyvtár olyan közösségi tér legyen, amelyet nem csak olvasási célból látogathatnak a debreceniek: az esztétikus, szép környezetben kipihenhetik magukat, találkozhatnak ismerősökkel, és programot kapnak a szabadidő kellemes eltöltéséhez.32 Vonzáskörzet: Libakert, Vénkert Nyugdíjasok Háza Könyvtár A könyvtár a Thomas Mann utca 45. szám alatt kialakított Nyugdíjasok Háza lakóövezetében egy nyugdíjasklubbal és két gondozási központtal közös épületben működik. A szép, tágas helyiségben a könyvtár - nevével ellentétben - minden korosztály számára nyitva áll. A könyvtár 1986 óta a vak és gyengénlátó olvasók számára hangoskönyveket kölcsönöz. Gyengénlátó olvasóink számára a nyomtatott dokumentumok használatát szeretnénk megkönnyíteni öregbetűs könyvtári részleg kialakításával, valamint különböző nagyítókkal, amelyeket otthoni használatra is igénybe vehetnek. Jelenleg a könyvállomány 11 ezer kötetből áll: gyermek-, ifjúsági és felnőtt-szépirodalom, szakirodalom és kézikönyvek. Folyóirat kínálatunk változatos, 40 periodika: napilapok, színes magazinok, ifjúsági, politikai-gazdasági hetilapok, lakberendezési, utazási, autó-motor, természetgyógyászati lapok közül válogathatnak az olvasók.33 Vonzáskörzet: Sestakert

32

Méliusz Libakerti Fiókkönyvtára. In: http://www.meliusz.hu/tartalom/-/tartalom/2014/09/24/libakertifiokkonyvtar-38411, 2014. október 1. 33 Méliusz Nyugdíjasok Háza Könyvtára. In: http://www.meliusz.hu/tartalom//tartalom/2014/09/24/nyugdijasok-haza-konyvtar-38391, 2014. október 1.

29

Petőfi Emlékkönyvtár Könyvtárunk együtt épült a lakóteleppel a Dobozi-lakótelep és a Fényes udvar centrumában, és 1976-ban adták át a lakosságnak. Nevét egy országos pályázaton kapta, melyet Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából hirdettek meg könyvtárak létesítésére azon települések számára, ahol Petőfi rövidebb-hosszabb ideig élt. 1986-ban családi könyvtárrá alakítottuk könyvtárunkat. Az állomány tematikus elrendezésével segítséget nyújtunk az olvasóinknak a válogatásban. Kisebb terek kialakításával, sok ülőhellyel, otthonos környezet megteremtésével tesszük vonzóvá látogatóink számára az itt töltött időt. Gyermekrészlegünk kuckóiban mesék, versek, ifjúsági regények, ismeretterjesztő könyvek közül válogathatnak a gyerekek. A felnőttek számára főleg szépirodalmat kínálunk, de megtalálhatók közérdeklődésre szánt ismeretterjesztő könyvek is. Gyermekkönyvtárosaink jó kapcsolatot ápolnak a körzetünkben lévő óvodákkal, iskolákkal. Évente több mint száz foglalkozást tartunk igény szerint: iskolai tananyag kiegészítését, kötelező olvasmányok feldolgozását, kézműves foglalkozásokat, vetélkedőket, stb. Megalakulása óta közművelődési feladatokat is ellát könyvtárunk: kiállításokat, előadásokat szervezünk. Több klubunk is működik: a csipkekészítő kör országosan ismert, sok érdeklődő, tanulni vágyó ismerte meg ezt a kézimunkát segítségükkel. A Rizikó klub egészségmegőrző tevékenységet vállal fel a lakótelepen élők körében.34 Vonzáskörzet: Dobozi lakótelep Tócóskerti Iskolai- és Gyermekkönyvtár Könyvtárunk 1984-ben nyílt a Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épületében, a város egyik legnagyobb lakótelepén, a Tócóskert központjában. Iskolai és gyermekkönyvtárként működünk, mint a Méliusz Juhász Péter Könyvtár egyik fiókkönyvtára és a Kazinczy Ferenc Általános Iskola iskolai könyvtára. Könyvtárunkba bárki (felnőtt is) beiratkozhat, bár elsősorban az általános és középiskolai tanulók, pedagógusok igényeit igyekszünk kielégíteni. Közel 20.000 kötet könyv (nagyrészt gyermek- és ifjúsági irodalom), kézikönyvek, pedagógiai szakirodalom, tankönyvek, helyismereti művek, többféle folyóirat, CD-ROM, videokazetta és DVD gyűjtemény várja az olvasókat. A beiratkozott olvasóknak ingyenes internet használati lehetőség van. Vállalunk fénymásolást helyi dokumentumokból, nyomtatást számítógépes adatbázisokból. Lehetőség van könyvek, régebbi folyóiratok, audiovizuális dokumentumok (videokazetta, DVD lemez) kölcsönzésére. Helyben olvashatók a kézikönyvek, napilapok, heti és havi rendszerességgel megjelenő folyóiratok, megnézhetők a videofelvételek, CD-ROM-ok, lehetőség van elektronikus katalógus használatára.

34

Méliusz Petőfi Emlékkönyvtára. In: http://www.meliusz.hu/tartalom/-/tartalom/2014/09/24/petofiemlekkonyvtar-35779, 2014. október 1.

30

Gyermekolvasóink részt vehetnek csoportos foglalkozásokon, ismerkedhetnek a könyvtár használatával, segítséget kapnak a tanuláshoz, a házi feladatok megoldásához, önképzéshez, vetélkedőkre való felkészüléshez, gyűjtőmunkához. Változatos, színes programokkal várjuk a hozzánk látogatókat.35 Vonzáskörzet: Tócókert, Tócóvölgyi lakótelep Újkerti Könyvtár Az Újkerti Fiókkönyvtár 1980-ban kezdte meg működését Debrecen legnagyobb lakótelepén az ÁMK (Általános Művelődési Központ), a későbbi ÚNOK (Újkerti Nevelési-Oktatási Központ) épületében. Az Újkert szívében található könyvtár tágas, világos, igényesen felújított környezetben várja az olvasni, művelődni és szórakozni vágyó felnőtteket és gyerekeket. A könyvtári gyűjtemény közel 43 ezer kötet, gyermek- és ifjúsági irodalom, felnőtt szép- és szakirodalom. Gazdag helytörténeti, irodalomtörténeti, valamint idegen nyelvű állománnyal rendelkezünk. Folyóiratok széles választéka áll olvasóink rendelkezésére. Az érdeklődők kedvükre válogathatnak zenék, filmek, diafilmek és számítógépes oktatóprogramok, játékok között. Sok színes programmal várjuk a hozzánk látogatókat. A könyvtári rendezvényeink ingyenesek, gyermekeket és felnőtteket egyaránt fogadunk, a különböző témájú könyvtári órákra, gyermekfoglalkozásokra óvodás és iskolás csoportok előzetesen jelentkezhetnek. Több klubunk is működik, melyekhez bárki csatlakozhat. Kiemelt figyelemmel fogadjuk a sérült gyermekek és felnőttek csoportjait.36 Vonzáskörzet: Újkert, Vénkert, Kertváros

35

Méliusz Tócóskerti Iskolai- és Gyermekkönyvtára. In: http://www.meliusz.hu/tartalom//tartalom/2014/09/24/tocoskerti-iskolai-es-gyermekkonyvtar-35754, 2014. október 1. 36 Méliusz Újkerti Könyvtára. In: http://www.meliusz.hu/tartalom/-/tartalom/2014/09/24/ujkert-konyvtar-35722, 2014. október 1.

31

7.4 A Méliusz Juhász Péter Könyvtár hálózata térképen 1. Benedek Elek Könyvtár 2. Csapókerti Könyvtár 3. Homokkerti Könyvtár 4. István úti Könyvtár 5. Józsai Könyvtár 6. József Attila-telepi Könyvtár 7. Kartács utcai Könyvtár 8. Libakerti Könyvtár 9. Nyugdíjasok Háza Könyvtár 10. Petőfi Emlékkönyvtár 11. Tócóskerti Iskolai- és Gyermekkönyvtár 12. Újkerti Könyvtár 13. Központi Könyvtár 14. Nagymacsi Könyvtár Pont 15. Kismacsi Könyvtár Pont 16. Tégláskerti Könyvtár Pont 17. Lencztelepi Könyvtár Pont 18. Nagysándor Telepi Könyvtár Pont

32

8 A modellmegvalósítás első lépései 8.1 Lakossági igények, igénykutatás, ezek módszertana, eredményei A helyszíni bejáráskor az együttműködő partnerek kapcsolattartóitól és az ott dolgozó személyzettől érdeklődtünk a település lakosságának megoszlásáról, a várható igényekről, melyet felhasználtunk a telepítendő dokumentumállomány és gyűjtőkör meghatározásához. Átadtuk az igényfelmérő kérdőíveket és kértük, hogy töltsék ki (minél többen) az ott lakók. A vizsgálat célja: A pilot projekt létrejöttének tudatosítása az ott élő állampolgárok körében, valamint hogy felmérjük, milyen igényekkel rendelkeznek ezeken a településrészeken élők, milyen könyvtári szolgáltatásokat vennének igénybe, milyen dokumentumokat telepítsünk a Könyvtár Pontokra, milyen nyitva tartási időt, milyen tanulási lehetőséget biztosítsunk. A vizsgálat lebonyolítása: A kérdőíveket önkéntesek segítségével juttattuk el a településrészek lakosaihoz. Módszer: A kérdőív kitöltése anonim és önkéntes volt. Az állampolgárok kitöltési hajlandóságával kapcsolatban az a tapasztalat, hogy kevés számban voltak, akik nem akarták kitölteni a kérdőívet (leginkább a fiatalok). A kérdőív terjesztéséhez, kitöltéséhez és összegyűjtéséhez felajánlották a befogadó intézményben dolgozók a segítséget. A projekthez adaptált kérdéssor kitér az igénybe vehető szolgáltatások körére, arra, hogy honnan értesülnek az ott élők a különböző kulturális rendezvényekről, programokról, a számítógépes tanulás lehetőségére, a nyitva tartásra, a dokumentumok, olvasni kívánt könyvek témájára, számítógépes tanfolyamokra, és a megvalósító könyvtár ismeretére is. A kérdőívet lásd a 2. számú mellékletben. Az adatok feldolgozása: A kérdőív feldolgozása után az adatokat Excel táblázatban összesítettük, (százalék, átlag, stb.) részletesen elemezve, hogy milyen dokumentumok és szolgáltatások miatt keresnék fel az érdeklődők a Könyvtár Pontokat. A vizsgálat eredménye: Összesen 274 kérdőív érkezett be.

33

8.2 Igényfelmérő kérdőív

1. kérdés - Az Ön lakóterületének körzetében (Kismacs, Nagymacs, Tégláskert, Nagysándortelep, Pac) szívesen venne-e igénybe könyvtári szolgáltatásokat? Településrészenként a következő diagram mutatja az erre a kérdésre adott válaszokat.

A válaszadók 97%-a a kérdőív első kérdésére igennel válaszolt. Tégláskertben és Nagysándortelepen a válaszadók 100%-a válaszolt igennel. 2. kérdés - Milyen szolgáltatásokat venne igénybe? (Több választ is megjelölhet!) Ennek a kérdéskörnek a bővebb kifejtésére a szolgáltatástervezés bemutatásánál kerül sor (lásd 9.1. fejezet), hiszen a kérdésre kapott válaszokat ebből a célból dolgoztuk fel. Az alábbiakban a táblázat azt mutatja be, hogy településrészenként az egyes szolgáltatások kapcsán milyen százalékos eredmények születtek. Szolgáltatások Könyvkölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés Napilapok, hetilapok, folyóiratok helyben olvasása Internet- és számítógép használat, WIFI Fénymásolás, nyomtatás, szkennelés

Nagymacs Kismacs Tégláskert Lencztelep Nagysándortelep 80%

44%

84%

79%

95%

34%

46%

32%

42%

75%

46%

52%

40%

51%

45%

56%

73%

56%

53%

60%

34

Felhasználóképzések, internettanfolyamok eTanácsadás (elektronikus ügyintézés, ügyfélkapu) Rendezvények (klubok, kiállítások, előadások, stb.) Egyéb

26%

25%

18%

22%

35%

32%

31%

22%

25%

15%

44%

33%

56%

52%

45%

0%

2%

0%

1%

0%

3. kérdés - Honnan szerez tudomást a városban történő kulturális programokról? (Több választ is megjelölhet!) Ezt a kérdéskört érdemes megvizsgálni településrészenként, hiszen teljesen más képet kapunk, mint az összesített eredmény. Azért fontos településrészenként ismernünk a kommunikációs csatornákat, mert így tervezni tudunk, hogy a Könyvtár Pontokat, a szolgáltatásainkat, rendezvényeinket milyen formában tudjuk népszerűsíteni. Összesítve:

Az összesített grafikonból az derül ki, hogy a legnépszerűbb kommunikációs csatorna a plakát és a szórólap (58%), míg Tégláskertben (64%) és Nagysándortelepen (90%) leginkább a családtagoktól, ismerősöktől szereznek tudomást a helyi kulturális programokról. A Nagysándortelepen ugyanilyen népszerű a helyi újság (Hajdú-bihari Napló) is (90%).

35

Nagymacson nagyon közkedvelt a közösségi oldalak használata (50%), s csak ezt követi a családtagoktól, ismerősöktől (38%) kapott információ. A Lencztelepen élők a helyi újságból (54%) és televízióból (56%) tájékozódnak.

4. kérdés - Részt venne-e számítástechnikai képzésen? Összességében a válaszadók 64%-a szívesen részt venne informatikai oktatáson. Településrészenként is az figyelhető meg, hogy többségében részt vennének ilyen programokon, de például a Tégláskertben 51% az igen és 49% a nem válaszok aránya.

36

5. kérdés - Ha igen, akkor mit tanulna szívesen? (Több választ is megjelölhet!) A válaszadók 34%-a az internet nyújtotta lehetőségekkel ismerkedne meg, ezt követi a szövegszerkesztés (31%), majd az operációs rendszerek ismerete (24%), de a képszerkesztést és a táblázatkezelést is a válaszadók közel 20%-a választotta. A kiadványszerkesztés volt a legkevésbé népszerű (8%).

40%

35%

30%

Operációs rendszerek Szövegszerkesztés Táblázatkezelés

25%

Adatbázis-kezelés Prezentáció Internet

20%

Képszerkesztés Videószerkesztés Kiadványszerkesztés

15%

Levelezőprogramok Közösségi oldalak Gébírás

10%

Egyéb

5%

0% IKT képzés

A kérdés településrészenkénti megvizsgálása azért lehet érdekes, hogy tudjuk, milyen képzésekre hol van igény, így egy-egy oktatást ezekre alapozva tudunk megszervezni. Nagymacson ezek függvényében tudunk internet, operációs rendszerek, szövegszerkesztés és közösségi oldalak tanfolyamokat tartani. Kismacson elsősorban az internettanfolyam iránt érdeklődnek, ezt követi az operációs rendszerek és a szövegszerkesztés. Tégláskertben szöveg- és képszerkesztés iránt érdeklődnek, ezt követi csak az internet tanfolyam. Lencztelepen kiemelkedően magas az internet és a szövegszerkesztés iránti érdeklődés. Nagysándortelepen szintén a szövegszerkesztés és az internet tanfolyam a legnépszerűbb, ezt követi a közösségi oldalak ismerete.

37

60%

50%

Operációs rendszerek Szövegszerkesztés 40%

Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Prezentáció Internet

30%

Képszerkesztés Videószerkesztés Kiadványszerkesztés Levelezőprogramok

20%

Közösségi oldalak Gébírás Egyéb 10%

0% Nagymacs

Kismacs

Tégláskert

Lencztelep

Nagysándortelep

6. kérdés - Milyen nyitva tartás felel meg az Ön igényeinek, könyvtárhasználati szokásainak? (Több választ is megjelölhet!) A szolgáltató helyek nyitva tartása különbözően alakult, ez inkább függött a befogadó intézmények kéréseitől, az ott dolgozó önkéntesektől, ezért a nyitva tartást teljes mértékben nem tudtuk a megjelölt igények szerint alakítani.

38

50%

45%

40%

35%

kedd-péntek: 8-10 óráig kedd-péntek: 10-14 óráig

30%

kedd-péntek: 14-16 óráig kedd-péntek: 16-18 óráig kedd-péntek: 18-20 óráig

25%

szombat: 8-12 óráig szombat: 10-14 óráig

20%

szombat 14-16 óráig szombat 16-18 óráig 15%

Egyéb

10%

5%

0% Nagymacs

Kismacs

Tégláskert

Lencztelep

Nagysándortelep

Nagymacs Igény: Kedd-péntek: 16-18 óráig, Szombat: 8-12 óráig Eredmény: Szerda: 15-20 óráig, Péntek: 9-14 óráig Részben kielégültek az állampolgári igények. Kismacs Igény: Kedd-péntek: 14-16 óráig, Szombat: 10-14 óráig Eredmény: Kedd: 15-19 óráig, Csütörtök: 9-13 óráig. Részben itt is kielégültek az állampolgári igények. Tégláskert Igény: Kedd-péntek: 16-18 óráig, Szombat: 14-16 óráig Eredmény: Hétfő-Péntek: 15-18 óráig, Szombat: 9-13 óráig Itt is kielégültek az állampolgári igények, sőt, ezen a helyen, a héten 6 napot vannak nyitva. Lencztelep Igény: Egyéb megjelölésben a válaszadók a Hétfő: 14-18 óráig nyitva tartási időt választották, valamint Kedd-péntek: 16-18 óráig Eredmény: Kedd: 8-14 óráig, Csütörtök: 8-14 óráig Sajnos itt nem sikerült figyelembe venni az állampolgárok igényeit, a befogadó intézmény határozta meg a nyitva tartást, bár az esetleges változtatástól nem zárkózott el. Nagysándortelep Igény: Kedd-péntek: 16-18 óráig, valamint egyenlő eredménnyel választották a válaszadók a Kedd-péntek: 10-14 óráig, és a Kedd-péntek: 14-16 óráig Eredmény: Hétfő: 13-17 óráig, Szerda: 13-17 óráig Részben teljesítettük az állampolgári igényeket. 39

7. kérdés - Milyen témájú könyveket, dokumentumokat kölcsönözne, olvasna legszívesebben? (Több választ is megjelölhet!) Ezt a kérdéskört alaposan megvizsgáltuk és az állomány kialakításánál vettük figyelembe.

8. kérdés - Mihez használná legszívesebben ezeket a könyvtárpontokat? (Több választ is megjelölhet!) 80%

70%

60%

50%

Szabadidő hasznos eltöltése, kikapcsolódás Tanulás, müvelődés, önművelés Ismerkedés, beszélgetés ismerősökkel

40%

Rendezvények, előadások, kiállítások, klubok Fénymásolás, nyomtatás, szkennelés Internet-, számítógéphasználat

30%

Egyéb

20%

10%

0% Nagymacs

Kismacs

Tégláskert

Lencztelep

Nagysándortelep

Nagymacs A válaszadók 70%-a a szabadidő hasznos eltöltésére, 56%-uk tanulásra, önművelésre, 32%-uk rendezvények, előadások, kiállítások, klubok látogatására használná, valamint 26-26%-ban vennék igénybe a fénymásolás, nyomtatás, szkennelés és internet-, számítógép-használatot. Kismacs A kérdőívet kitöltők 54%-a tanulás, önművelődés miatt venné igénybe a Könyvtár Pontot, 4242%-uk szabadidő hasznos eltöltésére használná, és a fénymásolás, nyomtatás, szkennelés szolgáltatásokat vennék igénybe. 29%-uk használná az internetet és a számítógépet. Tégláskert A válaszadók 60%-a a szabadidő hasznos eltöltésére, 42%-a fénymásolásra, nyomtatásra, szkennelésre használná a szolgáltató helyet. A válaszadók 32%-a pedig ismerkedésre, ismerősökkel való beszélgetésre is igénybe venné könyvtárat.

40

Lencztelep 70%-ban a szabadidő hasznos eltöltése, 54%-ban tanulás, önművelődés miatt venné igénybe a Könyvtár Pontok szolgáltatásait, de a többi szolgáltatást is szívesen használnák az érdeklődők. Nagysándortelep Az itt élők is hasonlóan válaszoltak, 75-65%-ban a szabadidő hasznos eltöltése, tanulás, művelődés, önművelés végett használná a Könyvtár Pontot, 45-45%-ban érdeklődnek a rendezvények, előadások, klubok iránt és az internet- és számítógép-használat iránt. Összesítve sem kapunk nagyobb eltérést.

9. kérdés - Mihez használná a könyvtári számítógépet? (Több választ is megjelölhet!) 70%

60%

Szabadidő hasznos eltöltése, kikapcsolódás, játék 50% Tanulás, müvelődés, önművelés, információszerzés Munka 40% Ismerkedés, beszélgetés ismerősökkel, skype, chat, közösségi oldalak Levelezés 30% Álláskeresés Elektronikus ügyintézés, ügyfélkapu, adóbevallás

20%

Egyéb

10%

0% Nagymacs

Kismacs

Tégláskert

Lencztelep

41

Nagysándortelep

Minden településrészen kimagasló a válaszadók döntése, miszerint elsősorban tanulásra, művelődésre, információszerzésre használnák a könyvtári számítógépeket, majd a szabadidő hasznos eltöltésére. Kismacson, Lencztelepen és Nagysándortelepen viszont szívesen használnák elektronikus ügyintézésre is. A Nagysándortelepen szívesen használnák a számítógépet ismerkedésre is. A munkához, levelezéshez, álláskereséshez történő használatra csekély számú válasz érkezett. 10. kérdés - Ismeri-e a Méliusz Juhász Péter Könyvtárat vagy annak valamelyik fiókkönyvtárát?

A válaszok alapján egyértelmű, hogy a távolabbi peremterületeken élők (Kismacs, Nagymacs) kevésbé ismerik a Méliusz Könyvtárat, vagy annak fiókkönyvtárait.

8.3 Az igényfelmérő kérdőív válaszadóinak demográfiai adatai Az Ön neme

Nagymacs

Kismacs

Tégláskert

Lencztelep

Nagysándortelep

Férfi

48%

42%

19%

35%

15%

Nő

52%

58%

81%

65%

85%

Életkor

Nagymacs

Kismacs

Tégláskert

Lencztelep

Nagysándortelep

14 év alatti

8%

4%

6%

2%

0%

14-19 év

16%

13%

2%

5%

5%

20-29 év

12%

10%

0%

21%

0%

30-49 év

42%

38%

42%

28%

30%

50-59 év

14%

19%

20%

30%

20%

60 év felett

8%

16%

30%

14%

45%

42

Iskolai végzettség

Nagymacs

Kismacs

Tégláskert

Lencztelep

Nagysándortelep

általános iskolás vagyok

10%

6%

8%

2%

0%

általános iskola

12%

29%

8%

13%

20%

középfokú végzettség

62%

50%

46%

55%

55%

felsőfokú végzettség

16%

13%

34%

29%

25%

Nem válaszolt

0%

2%

4%

1%

0%

Összességében megállapítható a demográfiai adatokból, hogy hol milyen célközönség érhető el, milyen életkorúak, és milyen végzettséggel rendelkeznek. Tégláskertben (30%) és a Nagysándortelepen (45%) a 60 év fölötti korosztályra számíthatunk, míg Nagymacson (42%) és Kismacson (38%) a 30-49 év közöttiek érdeklődésére tarthatunk számot. Lencztelepen (30%) az 50-59 éves korcsoportba tartozó aktív korú felnőttek válaszoltak legtöbben a kérdőívekre. Természetesen árnyaltabb képet kaphattunk volna, ha nagyobb arányban érkeznek be kérdőívek. Sajnos az idő rövidsége miatt ezzel a kevés számú kérdőívvel, mintával tudtunk dolgozni, de így is tudunk következtetéseket levonni és ezekhez igazítani, alakítani a Könyvtár Pontok szolgáltatásait, állományát, technikai felszereltségét.

8.4 Partnerek keresése a szolgáltató helyek kialakításához A lehetséges partnereket személyesen kerestük meg, kopogtattunk be hozzájuk. Volt olyan, ahol elutasítottak minket azért, mert nem rendelkeztek megfelelő helyiséggel, vagy azért, mert fenntartói változás miatt az intézmények működtetése bonyolulttá vált. Ahol együttműködést tapasztaltunk, ott szinte azonnal megkezdődhettek a tárgyalások. A Debreceni Művelődési Központ intézményei adottak voltak, megfelelő helyiséggel, valamint támogatással. A Református Egyházközség Bölcskei Gusztáv püspök úr támogatásával szintén azonnal meglátta a projekt által kínált kölcsönös előnyöket és két református templomban is találtunk megfelelő szolgáltató helyiséget. A Nagysándortelepen hosszabb ideig tartott a partnerek keresése, különböző utakon, és módokon sikerült megfelelő partnert találni a projekt megvalósítására. Az egyházat, az iskolát is megkerestük az elképzelésünkkel, de sehol nem tudtak a Könyvtár Pont számára megfelelő helyiséget biztosítani. A Héra Családsegítő Egyesület bizonyult elsőként együttműködő partnernek. Az egyesület rendkívül sok családhoz eljut, s nem csak a Nagysándortelepen fejti ki tevékenységét. Szociális és jogi segítségnyújtáson kívül kulturális szolgáltatásaik is vannak. Sajnos az intézmény nem tudott helyet biztosítani a könyvtárnak, mert a bérleményként igénybe vett irodáikba nem fogadhatták be a könyvtárat. Ezt követően a város vezetésének segítségével találtuk meg a megfelelő helyiséget a könyvtár számára a DMJV Szociális Szolgálat keretében.

43

8.5 Szerződések, együttműködések megkötése A projekt végleges ütemterve 2014 januárjában készült el, mely tartalmazta a projektben elvégzett konkrét feladatokat és határidőket. (3. számú melléklet) A megvalósítandó helyszíneken együttműködő partnerek: 1. Nagymacs, Debreceni Művelődési Központ 2. Kismacs, Debreceni Művelődési Központ 3. Tégláskert, Tégláskerti Református Missziói Egyházközség 4. Nagysándor-telep: DMJV Szociális Szolgálat Nagysándor Telepi Gondozó Szolgálat Pósa Utcai Idősek és Demens Idősek Klubja 5. Lencztelep: Kerekestelepi Református Egyházközség

8.5.1 Nagymacs, Kismacs Befogadó intézmény, együttműködő partner: Debreceni Művelődési Központ. A Debreceni Művelődési Központtal már 2013. október 29-én aláírásra került az együttműködési szándéknyilatkozat (4. számú melléklet), melyben a két intézmény vállalta, hogy a pilot projekt keretében Debrecen lefedetlen területein, a már infrastruktúrát fenntartó intézményekkel, befogadó intézményekkel együttműködési megállapodást kötnek kulturális szolgáltatásaik működtetésére. A Méliusz Könyvtár projektjével párhuzamosan támogatást kapott a Debreceni Művelődési Központ „Közösségfejlesztés a debreceni városrészeken” című projektje is. A két intézmény együttműködést kötött a közművelődési és kulturális feladatok ellátására, könyvtári szolgáltatások, kulturális, hagyományőrző programok, oktatás, továbbképzés szervezésére, lebonyolítására. Az együttműködési megállapodás alapján a Debreceni Művelődési Központ két meglévő közösségi házában biztosította a könyvtári szolgáltatások kialakítására alkalmas helyiséget és a szükséges infrastruktúrát (fűtés, világítás, szélessávú internet hozzáférés, szociális helyiségek, stb.). Az együttműködési megállapodás megkötésére 2014. február 5-én került sor. (5. számú melléklet). A könyvtári szolgáltatás kialakítása a Debreceni Művelődési Központ két telephelyén valósult meg: • Nagymacsi Közösségi Ház (4063 Debrecen-Nagymacs, Kastélykert u. 39.) • Kismacsi Közösségi Ház (4002 Debrecen-Kismacs, Napraforgó u. 16.) 2014. január 30-án a két helyszínt bejártuk, elkészítettük a kiinduló állapot fotódokumentációját, valamint a helyiség általános leírását. A 6. számú melléklet tartalmazza ezek leírását, képekkel, alaprajzokkal való illusztrálását. A Nagymacsi Közösségi Ház új, modern építésű, földszintes, magastetős kialakítású, akadálymentesített épület, amelynek bejárata a Kastélykert utca felől közelíthető meg. A bejárat egy 54 m2-es közösségi térbe vezet, amely az összeköttetést is ellátja a többi helyiséggel, ugyanakkor közösségi tevékenységekre is alkalmas. A bejárattól jobbra két 20 m2-es szoba többcélú, könyvtári szolgáltatások üzemeltetésére, oktatások, továbbképzések szervezésére lett kialakítva. Az egyik terem már számítógépekkel is el van látva, a másik teremben hoztuk létre a Könyvtár Pontot. A közösségi ház hátsó részében található a 176 m2es többcélú nagyterem (rendezvényterem), amely nagyobb rendezvények, események lebonyolítására is alkalmas. Alapesetben 100 szék és mobilszínpad helyezhető el benne. A nagyterem több kijárattal rendelkezik az épület oldalában kialakított faburkolatú teraszokra és 44

azokon át az udvarra. A közösségi házhoz kerítéssel körbezárt, a ház felől fedett nézősorral is ellátott sportudvar tartozik. Aszfaltburkolatú sportpályáján focikapuk és streetball-palánkok is vannak. A sportudvar mellett – a telken belül – 26 gépkocsi számára parkolóhely (ebből 1 akadálymentes) létesült.37 Megállapítottuk, hogy a helyiség kiválóan alkalmas könyvtári szolgáltatások üzemeltetésére, infrastruktúrája megfelelő, az internet hozzáférés biztosított. Egy világos, barátságos teret kaptunk a Könyvtár Pont kialakítására, melyet a befogadó intézmény kapcsolattartója, dolgozói is lelkesedve fogadtak. A Kismacsi Közösségi Ház az 1960-as években épült. 2004 óta a Debreceni Művelődési Központ intézményhálózatának része. Épületét – melyben egy nagy színházterem, három kis klubterem, előtér, információs-szolgáltató tér található – az elmúlt években a város önkormányzata felújíttatta, korszerűsíttette.38 Itt már meglévő közösségek, klubok működnek pl. Macsi Nyugdíjas Klub, a Macsi Női Torna - Hastánc Klub, és az Ügyes Kezek Klubja. Bejáráskor az a helyiség, melyet a DMK biztosított nekünk, első ránézésre lomtárra hasonlított, de találóan megjegyezte az ott dolgozó Nagy Mária művelődésszervező, hogy „Kincsestár”. A helyiségre ráfért volna egy kisebb felújítás, festés, illetve a helyiség bejárati ajtajának cseréje. Ezt idő és keret hiányában nem sikerült elvégeznünk. A bejáráskor felvetődött egy olyan ötlet, hogy a helyiség alkalmas lenne csigalépcsővel ellátott galéria kialakítására, hiszen a belmagassága ezt lehetővé tenné, és fenn a gyerekeknek egy kis babzsákos kuckó is kialakítható lenne. Talán az elkövetkezendő fejlesztések ezt is lehetővé teszik majd. A közösségi házban a bejárthoz közel találtunk egy könyvespolcot, melyet az ott élő közösség arra használ, hogy a már kiolvasott, megunt könyveket behozzák, más pedig elviheti, tehát eddig is volt igény könyvekre, könyvtári szolgáltatásra. A befogadó intézmény munkatársai nagyon lelkesek, várják, hogy „belakjuk” a helyiségeket. Felmerült kérdésként, ha nincs nyitva a Könyvtár Pont, akkor a befogadó intézmény saját rendezvényeihez, programjaihoz használhatja-e a helyiséget. (klubok, tanfolyamok, gyerekfoglalkozások, stb.) Természetesen igen, de az ott tartózkodó felelősséggel tartozik a kihelyezett dokumentumokért, eszközökért. A művelődési házak nyitvatartási rendjéről is tájékozódtunk, hiszen ezt figyelembe kellett vennünk a Könyvtár Pontok nyitva tartásánál is.

8.5.2 Tégláskert Befogadó intézmény: Tégláskerti Református Missziói Egyházközség. A helyszín bejárásakor – 2014. február 4-én – elkészült a kiinduló állapot fotódokumentációja, valamint a helyiség általános leírása. (7. számú melléklet) Az aláírt együttműködési megállapodást a 8. számú melléklet tartalmazza. A templomot Csete György építész tervezte, alapkövének letételére 2000-ben került sor, majd 5 évvel később 2005. január 9-én a gyülekezet birtokba vehette egy hálaadó istentisztelet keretében.39 A templomot eredetileg is úgy tervezte az építész, hogy a benne található szabályos nyolcszög alakú helyiséget könyvtárnak szánta. A helyiségben felhalmozott könyveket, régi könyvespolcokat találtunk. Ezeket átválogattuk és a felesleges, régi dokumentumokat selejteztük. A gyűjtőkör meghatározásához a templom lelkészét kérdeztük, valamint a környéken lakók körében terjesztett kérdőíveket dolgoztuk fel. Vas Sándor, a gyülekezet lelkésze a kezdeményezést kezdettől fogva támogatta. Számára azért fontos, hogy a templomban könyvtári szolgáltatás is legyen, mert az ott élő közösség és 37

http://www.debrecenimuvkozpont.hu/?page=statikus&statikus_id=36, 2014. április 10. http://www.debrecenimuvkozpont.hu/?page=statikus&statikus_id=33, 2014. április 10. 39 http://teglaskert.hupont.hu/11/templomszenteles-templomtortenet, 2014. április 10. 38

45

a gyülekezet igényli. Aki igénybe veszi a könyvtárat, később a gyülekezet tagjává válhat, illetve a gyülekezet tagjai rendszeres könyvtárhasználókká válnak. Az idősebb korosztálynak mindenképpen fontos szempont, hogy nem kell beutazniuk a belvárosba, hanem helyben komplex könyvtári szolgáltatásokat tudnak igénybe venni.

8.5.3 Lencztelep Befogadó intézmény: Kerekestelepi Református Egyházközség. A helyszín bejárásakor – 2014. február 5-én – elkészült a kiinduló állapot fotódokumentációja, valamint a helyiség általános leírása. (9. számú melléklet). Amikor a befogadó intézményekkel elkezdtük az egyeztetést a projekt megvalósítására, akkor Pac közvetlen határában, a Lencztelepen épült új templomban kaptunk helyet. Az együttműködési megállapodást a Kereskestelepi Református Egyházközség képviseletében Buzás Dénes lelkész írta alá. (10. számú melléklet) Mivel a templomot a közeljövőben a Lencztelepi Egyházközség fogja működtetni, így indokolt volt az OSZK-val kötött szerződést erre a településrészre módosítanunk. A Debreceni Egyházmegye missziói terveiben és programjaiban hosszú idő óta fontos törekvés, hogy a város újonnan épülő, fejlődő településrészein református imatermet, közösségi helyiséget, illetve templomot építsen. Ez a törekvés Lencztelep - Pac vonatkozásában konkrét templomépítés formájában realizálódott. Az építkezés lebonyolítására és az új gyülekezet megszervezésére a Kerekestelepi Gyülekezet kapott felkérést és megbízást.40 A Méliusz Könyvtár missziója, hogy az ilyen fejlődő településrészeken, „fehér foltokon” könyvtárakat, könyvtári szolgáltatásokat hozzon létre. Itt ez a két törekvés megfelelő helyen és időben találkozott. A templom tervezésekor, építésekor kiemelkedő szerepet szántak a különböző közösségi tereknek, klubszobáknak. Az együttműködés kezdetekor Buzás Dénes lelkész a 7 méteres karzaton látta biztosíthatónak a Könyvtár Pont elhelyezését. A karzatra egy csigalépcső segítségével lehet feljutni, így itt az akadálymentesítés nem megoldott. A földszinten található egy nagyobb helyiség, mely gyerekrendezvényekre, foglalkozásokra is alkalmas. Sikerült megállapodni a befogadó intézménnyel, hogy ezt a helyiséget alakítjuk ki könyvtárnak, valamint élünk a felajánlott karzattal és oda helyezzük el a nem kölcsönözhető állományt, enciklopédiákat, lexikonokat, valamint két olvasói számítógépet.

8.5.4 Nagysándortelep Befogadó intézmény: DMJV Szociális Szolgálat Nagysándor Telepi Gondozó Szolgálat Pósa Utcai Idősek és Demens Idősek Klubja. Debrecen ezen településrészén volt a legnehezebb megfelelő befogadó intézményt találnunk. Felvettük a kapcsolatot iskolákkal, de nem volt alkalmas helyiség a Könyvtár Pont számára, valamint a megváltozott fenntartó, intézményműködtető nem engedélyezte. A Nagysándor-telepi Református Egyházközséget szintén felkerestük, hiszen az előző két esetben is sikeres volt az egyházzal való együttműködés. Sajnos az ottani templomnak nem volt olyan helyisége, mely alkalmas lehetett volna könyvtár kialakítására. Ezt követően kerestük meg a Héra Családsegítő Szolgálatot, ahol a lelkesedés, az együttműködés nagyon pozitívnak bizonyult, de csak egy nagyon kicsi helyiséget tudtak 40

http://www.lencztelepigyulekezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5&Itemid=107, 2014. április 10.

46

volna biztosítani a könyvtár számára. A későbbiekben további akadályként merült fel, hogy a Családsegítő Szolgálat is bérleményként veszi igénybe a helyiséget, ezért az önkormányzat Szociális Osztálya sem értett egyet azzal, hogy itt valósítsuk meg a projektet. Ekkor a DMJV Kulturális Osztályának és a településrész önkormányzati képviselőjének segítségével jutottunk el a DMJV Szociális Szolgálat Nagysándor Telepi Gondozó Szolgálat Pósa Utcai Idősek és Demens Idősek Klubjába. Szabóné Orosz Éva intézményvezetővel és Tóthné Görög Edit telephelyvezetővel kezdtük meg a tárgyalást, melyen részt vettek a Debreceni Intézményműködtető Központ munkatársai, valamint a fenntartó részéről a Kulturális Osztály képviseletében Dallos-Nagy Gabriella. Itt a megállapodás nem volt teljesen gördülékeny, az intézményvezető asszonyban több kérdés felmerült a működtetéssel, valamint a könyvtáros személyével kapcsolatban. Az együttműködési megállapodás (11. számú melléklet) szövegét többször át kellett írni, hogy a befogadó intézménynek megfeleljen, valamint háromoldalú szerződést kellett kötnünk, hiszen a DMJV Szociális Szolgálatot a Debreceni Intézményműködtető Központ üzemelteti. Az együttműködési megállapodásban kérték külön rögzíteni, hogy a Méliusz Könyvtár vállalja az internet szolgáltatás kábelezésének költségeit, annak kiépítését. Már ekkor rögzítésre került, hogy heti kétszer 4 óra nyitva tartással teszik lehetővé a könyvtári szolgáltatások igénybevételét a lakosság számára. Végül a könyvtáros személyében is megállapodásra jutottunk, hogy munkaidőben a befogadó intézmény alkalmazottja látja el a könyvtárosi feladatokat, de szükség esetén a Méliusz Könyvtár biztosít helyettest. A helyszín bejárásakor – 2014. február 21-én – elkészült a kiinduló állapot fotódokumentációja, valamint a helyiség általános leírása. (12. számú melléklet). A helyiséget, melyet kaptunk, eddig klubszobának használták és ehhez a funkciójukhoz ragaszkodtak is, hiszen az intézmény feladatán túl Nyugdíjas Klubbal is rendelkezik, rendszeres összejöveteleket tartanak, jeles napokon rendezvényeket szerveznek.

47

9 A modellmegvalósítás útján 9.1 Szolgáltatás tervezés Elkészítettük a Könyvtár Pontok szolgáltatás tervét, melyet a 13. számú melléklet tartalmaz. A szolgáltatások tervezésénél a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló 39/2013. (V. 31.) EMMI rendeletet 3. §-át vettük alapul, valamint a könyvtárainkban lévő szolgáltatásokat és az elkészített igényfelmérő kérdőíveket dolgoztuk fel. Az igényfelmérő kérdőív „Milyen szolgáltatásokat venne igénybe a Könyvtár Pontokon?” kérdésére adott válaszokat az alábbi diagram összességében vizsgálja, mivel településrészenként nagyobb eltérés nem volt tapasztalható.

A diagramon szereplő 7 szolgáltatás típust tartottuk fontosnak a kérdőívben megkérdezni, ezek alapján a Könyvtár Pontok szolgáltatásai a következőképpen alakultak: • • • • • • • • • • • • • •

helyben olvasás (könyvek, folyóiratok) könyvkölcsönzés a helyben kihelyezett állományból könyv- és egyéb dokumentumkölcsönzés a MJPK állományból könyvtárközi kölcsönzés Országos Dokumentumellátási Rendszer szolgáltatásainak igénybe vétele elektronikus könyvtárak és adatbázisok használata számítógép használat internet használat fénymásolás, nyomtatás, szkennelés eTanácsadás (segítség elektronikus kommunikációban, e-ügyintézésben) közhasznú információszolgáltatás gyermekfoglalkozások könyvtári közösségi, közművelődési rendezvények, programok segítség a tanulásban

48

9.2 A Könyvtár Pontok fizikai kialakítása A helyszíni bejáráskor felmértük a helyiségeket. Két esetben teljesen új épületben kaptunk helyet. A Könyvtár Pontok kialakításában minden esetben segítséget kaptunk a befogadó intézményektől. Kiüríttették a helyiségeket, a meglévő bútorokat, eszközöket kipakolták, így rögtön berendezhetővé váltak. Kismacson indokolt lett volna egy festés, a helyiség ajtajának cseréje, de erre nem volt se anyagi, se időbeli lehetőség. A Nagysándortelepen a helyiséget átrendezték, lehetővé téve a könyvtári bútorok elhelyezését. A Tégláskertben frissen festett helyet kaptunk. A bútorok telepítését minden esetben az a cég végezte, akitől a bútorokat megrendeltük, biztonságosan, megfelelő módon rögzítve a polcokat, állványokat a helyiségek falaihoz. Az informatikai eszközök telepítéséhez szükséges eszközöket a Méliusz Könyvtár Informatikai Osztályának dolgozói biztosították, mindenhol elvégezték a megfelelő internetelérés kiépítését.

9.3 Bútorzat telepítése 2014. február 5-én a tapasztalatcsere látogatást tettünk a kecskeméti Katona József Könyvtárban, ahol Maczkóné Káldi Zsuzsa kolléganőtől érdeklődtünk, hogy ők hogyan alakították ki a Könyvtár, Információs és Közösségi Helyek tervezésénél a bútorokat, milyen programmal készítették el a látványtervet, meghívókat, szóróanyagokat, a táblákat hogyan tervezték meg. A látványtervek elkészítéséhez a Sketch Up! nevű programot használják, aminek van ingyenes verziója is és képes a 3D-s megjelenítésre. A programot letöltöttük, de idő hiányában elsajátítására nem maradt lehetőség, ezért a Sweet Home 3D41 ingyenes lakástervező programot használtuk, amely segít elhelyezni a bútorokat kétdimenziós alaprajz segítségével, háromdimenziós előnézeti lehetőséggel. Mivel minden helyiség más és más mérettel, elrendezéssel, meglévő bútorral, vagy a nélkül állt rendelkezésünkre, így bútortervezésnél mindenre aprólékosan oda kellett figyelnünk. Minden egyes helyiséget újra bejártunk, lemértük, megterveztük az elképzeléseinket, majd az említett program segítségével elkészítettük a 2 illetve 3D-s tervét. A berendezés, bútorzat kialakításánál törekedtünk arra, hogy minden Könyvtár Pont hasonló arculattal rendelkezzen, de mivel a befogadó intézményekhez is kellett alkalmazkodnunk, az ő elképzelésüket is figyelembe vettük. Nagymacs A bútor színében alkalmazkodtunk az ottani környezet, a már berendezett helyiségek bútorainak a színéhez, hiszen a közösségi ház számára is rendkívül fontos, hogy az ő egységes arculatukat se bontsuk meg. Mivel egy téglalap alakú, üres helyiséget kellett berendeznünk, viszonylag könnyű dolgunk volt. A polcokat kétféle méretben terveztük meg: felnőtteknek 4 db 90x25x210 cm (könyvtárainkban is ezek a méretek vannak), gyerekeknek 2 db 90x25x180 cm. Törekedtünk arra, hogy maximálisan kihasználjuk a helyiség adta lehetőségeket, de mégse legyen túlzsúfolt polcokkal, könyvekkel. Folyóirattartót a többi fiókkönyvtárban lévőkhöz hasonlóra terveztük, de magassága kisebb, mint a megszokott 210 cm, (80x30x80 cm). 41

http://www.sweethome3d.com/hu/, 2014. április 11.

49

Gyermekrész kialakítása: A polcokat úgy terveztük, hogy az egyik alján található egy zárható rész, amiben tárolni tudják a játékokat, a foglalkozásokhoz szükséges eszközöket. A gyermekrész kialakításához ún. Pitagorasz asztalokat terveztünk, a két háromszög alakú asztal könnyen mozgatható, áttehető, egymás mellett elhelyezve alkalmas kézműves foglalkozásokhoz, gyermekrendezvényekhez. A kis asztalok mellett puffokat helyeztünk el a gyerekeknek. Felnőttek részére készíttettünk egy olvasói asztalt két székkel. Mivel a közösségi ház rendelkezik rendezvényekre alkalmas helyiséggel, bútorzattal, székekkel, így a felnőtt- és gyermek rendezvényekhez azokat is tudjuk majd használni. A helyiség közepén helyeztük el a két olvasói számítógépasztalt (110x50x75 cm). A padlóban elhelyezett csatlakozó is a terem közepén található, így kábelezés szempontjából így volt a legegyszerűbben megoldható. A könyvtáros asztala minden Könyvtár Ponton ugyanolyan 70x60x75 cm méretű, mivel a könyvtárosok egy All-in-One PC-t használnak tájékoztatásra. Az asztalok mellé egy zárható kétpolcos konténer (50x50x60 cm) került, ebben tárolhatók az adminisztrációhoz szükséges szakmai nyomtatványok, regisztrációs napló, munkanapló, olvasójegyek, tasakok, stb. Erre helyeztük el a nyomtatót. A Nagymacsi Könyvtár Pont látványtervét a 14. számú melléklet tartalmazza. Kismacs Itt egy négyzet alakú kiugró falrészekkel, radiátorral, csövekkel ellátott helyiséget kellett berendeznünk úgy, hogy a helyiségben maradt TV-asztal színéhez alkalmazkodtunk. A változó méretek miatt szükséges volt különböző méretű könyvespolcokat tervezni és elhelyezni. Mivel a gyermekpolcokat nem tudtuk elkülöníteni a felnőtt könyvespolcoktól, az állványok alsó polcaira terveztük a gyermekkönyveket és felülre a felnőtteknek szóló irodalmat. Egy 90x25x210 cm-es, egy 50x25x210 cm-es és két 75x25x210 cm-es polcok fértek el a helyiségben. A folyóirattartó méretét itt is az ajtó melletti falszélességhez igazodva választottuk meg, így a mérete 40x30x210 cm-es lett, alul pedig zárható ajtós tárolótér található. A többi bútor kialakításánál igyekeztünk az egységes arculat miatt a méreteket megtartani. Így a gyerekeknek az asztal és puffok ugyanolyanok minden Könyvtár Ponton. A felnőtt olvasóasztal, az olvasói számítógépasztalok, a könyvtáros asztala megegyezik az előző Könyvtár Ponton felsoroltakkal. A Kismacsi Könyvtár Pont bútortervét a 15. számú melléklet tartalmazza. Tégláskert Ezt a helyiséget volt a legizgalmasabb és egyben a legnehezebb berendezni, hiszen egy szabályos nyolcszögletű helyiségről van szó, ezért a bútorok méretét, elhelyezkedését, a tér kihasználását jól át kellett gondolnunk. Természetesen ezt volt a legnehezebb a Sweet Home 3D programmal megszerkeszteni, de többnyire méretarányosan sikerült (16. számú melléklet). A bútorok színe a templom faburkolatához igazodik, Vas Sándor lelkész kérésére választottuk ezt a színt, de minden Könyvtár Ponton az asztalok és a székek lába fekete, a székek barna kockás szövettel vannak kárpitozva. A különleges alakzat miatt a polcok méretei egyedileg alakultak. 6 db 75x25x215 cm-es polcot terveztünk a felnőtt olvasóknak, két 75x25x180 cmes gyerekpolcot terveztünk, az egyiken alul két fiók található, ez helyettesíti a válogató ládát. Mivel a helyiség mérete nem adott lehetőséget külön gyereksarok kialakítására, valamint felnőtt helybenolvasásra sem tudtunk külön asztalt tervezni, így a terem közepén – ami a templom közepe és a Könyvtár Pont felett található az úr asztala – egy nyolcszögletű közepes méretű (70x60 cm) asztalt helyeztünk el, 4 db nyolcszögletű, vajszínű puffal. (Ezért található minden Könyvtár Ponton nyolcszögletű puff, megtartva egyfajta egységes arculatot.)

50

Az olvasói számítógép asztalok sem hagyományos méretben készültek el, a nyolcszögletű tér megkívánta, hogy trapéz alakú asztalokat tervezzünk (140x105x55x75 cm). A radiátor fölé terveztünk egy zárható polcot, szükség eseten tárolhatóak benne a helyben használható DVDk, videokazetták, hiszen a templom közösségi tere rendelkezik a lejátszáshoz szükséges technikai eszközökkel (TV, videó, DVD lejátszó). Ez a közösségi tér alkalmas gyermek- és felnőtt rendezvények lebonyolítására, szervezésére. Lencztelep A másik érdekes helyszín bútortervezés szempontjából a lencztelepi templom volt, hiszen ez egy teljesen új templom, az építész faburkolatokkal látta el a karzatot, az ablakokat, az ajtókat. Buzás Dénes lelkész ragaszkodott hozzá, hogy a könyvtári bútorok mind anyagában, mind színében teljes mértékben alkalmazkodjanak ehhez a stílushoz. A karzaton lévő 7 méteres falhoz terveztünk egy 7 polcból álló (500x210 cm) 6 polcközzel ellátott könyvtári bútort, melyet, hogy illeszkedjen a környezethez, háromszög alakú pillérrel láttunk el. Ez követi a templom mennyezetének vonalát. A karzaton a lépcső mellett helyeztünk el két olvasói számítógépasztalt (140x60 cm), melynek stílusa eltér az eddigiektől, ami kizárta a fémszerkezetes lábakat. A földszinti termet leginkább a gyermekek, az ifjúság számára szánták, ezért a bútortervezésnél is ezt vettük alapul. Mivel a helyiség három ablakkal ellátott, így ez alá egy gyerekeknek szánt polcot terveztük, két polcközzel (300x85 cm). Külön gyereksarok kialakítását nem tudtuk megoldani, mivel egyéb funkciót is szántak a teremnek (ifjúsági klub, vasárnapi iskola) és még kerülnek a helyiségbe asztalok, székek. Egy tolóajtó választja el egy nagyobb tértől, folyosótól, így ezeket figyelembe véve terveztük meg a bútorokat. A felnőtteknek egy 200x210 cm-es polcot készíttettünk, mivel a helyiségben ez volt az egyetlen falfelület, ahova tervezhettünk. Mellette elfér a konténeres irattartó (45x65 cm) is a multifunkciós nyomtatóval. A könyvtáros íróasztalát (110x60 cm) a helyiség előtti kisebb közösségi térbe, a csigalépcső alá terveztük, hiszen a két helyiséget (karzat és földszinti terem) ez köti össze. Jelenleg bekerült a terembe, később a gyakorlatban kiderül, hol lesz megfelelő helyen. A két helyiség bútortervét a 17. számú melléklet tartalmazza. Nagysándortelep Az idősek otthonában volt a bútortervezés a legegyszerűbb, hiszen a befogadó intézmény klubszobaként is használja a helyiséget, folyamatosan rendezvényeket, programokat szerveznek az időseknek, így majdnem minden eddigi bútor a teremben maradt és a hátsó falhoz tervezhettük a polcokat. Négy 90x40x190 cm-es polc került a falhoz. A polcmélységet az határozta meg, hogy a fal mentén halad el a radiátor csöve, így azt figyelme kellett venni a bútortervezésnél. A kivitelező szépen oldotta meg, nem látszik a cső és az alsó polcokon is el lehet helyezni a könyveket. A magassága azért nem a megszokott 210 cm-es, mivel a helyiségben maradt szekrények méretét követtük. A bútorok színét a középen maradt kis asztal, valamint az íróasztal színe határozta meg, ehhez alkalmazkodtunk. Külön gyermekrészt nem tudtunk kialakítani, de a polcok egyharmada gyermekkönyveknek ad helyet. A két olvasói számítógépasztalt (110x50x75 cm) itt nem fémlábakkal terveztük, hiszen a környezet megkívánta a bútorlapból készült szerkezetet. Hasonlóra kellett terveznünk a helyiségben maradt íróasztalhoz, mely a könyvtáros asztala lesz. A számítógépasztalok mellé helyeztük a zárható fénymásoló-tartó konténert (50x50x60 cm). Ide külön folyóirattartót sem tudtunk tervezni, a folyóiratokat elhelyezzük a középen található alul polcos kis asztalra. A helyiségben található fotelek az olvasók kényelmét szolgálják, így megtartva a befogadó intézmény klubszoba jellegét is, ami könyvtári szolgáltatásokkal bővült ki. A Nagysándor Telepi Könyvtár Pont bútortervét a 18. számú melléklet tartalmazza.

51

9.4 A könyvállomány telepítése A kihelyezett könyvállomány összetételénél elsősorban az igényfelmérő kérdőíveket vettük alapul, de a befogadó intézmények munkatársaitól is érdeklődtünk a helyi közösség összetételéről. Nagymacs: A befogadó intézmény munkatársainak véleménye szerint a kisebb gyerekek szívesen olvasnak leporellókat és mesekönyveket, a felnőttek a klasszikus és szórakoztató irodalmat kedvelik, mezőgazdasági könyveket, kertészettel foglalkozó szakkönyveket, szakácskönyveket. A kérdőívből a következőket állapítottuk meg a „Milyen témájú könyveket, dokumentumokat kölcsönözne, olvasna legszívesebben?” (több választ jelölhettek meg) kérdésre.

A legtöbben (44%-ban) a szórakoztató irodalom, bestsellerek, romantikus regények, krimik, fantasyk témát jelölték meg. Ezt követte (42%-ban) a szépirodalom, magyar és világirodalmi írók alkotásai, regények, novellák, illetve a szórakozás, film, játékok, sport témakör. Majd (36%-ban) a mezőgazdaság, gyümölcstermesztés, kertészkedés, állattenyésztés, valamint a történelem, magyar történelem, más országok története, régészet témakört jelölték. Alig lemaradva választották a háztartás, főzés, szakácskönyvek, lakás, ruházat, varrás, kötés témakört. Kismacs: A befogadó intézmény munkatársaitól érdeklődtünk a lakosság igényeiről, melyek a következők: életrajzok, szórakoztató irodalom, krimi, romantikus regények, klasszikusok és kötelező olvasmányok, ezotéria, természetgyógyászat, szakácskönyv, kertészkedés, mesék, leporellók, kisiskolásoknak gyermekirodalom, (útikönyv kiránduláshoz). A kérdőívből a következőket állapítottuk meg a „Milyen témájú könyveket, dokumentumokat kölcsönözne, olvasna legszívesebben?” (több választ jelölhettek meg) kérdésre.

52

A válaszadók majdnem 50%-a választotta a háztartás, főzés, szakácskönyvek, lakás, ruházat, varrás, kötés témakört. Ezt követte a mezőgazdaság, gyümölcstermesztés, kertészkedés, állattenyésztés. Majd 29%-uk választotta a szépirodalom, magyar és világirodalmi írók alkotásai, regények, novellák témakört. Ami a diagramon még feltűnő az a történelem, magyar történelem, más országok története, régészet. A szórakoztató irodalom, bestsellerek, romantikus regények, krimik, fantasyk mindössze a válaszadók 19 %-a választotta. Ennek ellenére vittünk ki ilyen témájú könyveket is a Kismacsi Könyvtár Pontra.

Tégláskert: A lelkész úr a gyülekezete összetételéből kiindulva a következő igényeket sorolta fel: kicsiknek mesekönyv, leporelló, kötelező és ajánlott irodalom, klasszikus irodalom, teológia, vallás, ami ugyan van templomban, de át kellett válogatnunk. Szakirodalom: gyereknevelés, pedagógia, pszichológia.

A kérdőívre válaszadók több mint 60%-a választotta a szépirodalom, magyar és világirodalmi írók alkotásai, regények, novellák témakört, ezt követte 46%-kal a vallás, biblia, 53

kereszténység, más vallások, mitológia témakör. Mivel a befogadó intézmény egy templom, melynek gyülekezete elég nagy, így nem meglepő, hogy a válaszadók ilyen magas aránya igényli az ilyen témájú szakkönyveket. Ezt követi a szórakoztató irodalom, bestsellerek, romantikus regények, krimik, fantasyk, majd az ifjúsági irodalom, kötelező olvasmányok, versek, mesék, mondókák, illetve a háztartás, főzés, szakácskönyvek, lakás, ruházat, varrás, kötés témakörök.

Lencztelep: A befogadó intézményben folytatott beszélgetések során az alábbi témákat jelölték meg: meséskönyv, leporelló, kötelező, ajánlott, ifjúsági irodalom, klasszikus és szórakoztató irodalom, teológia, gyereknevelés, pedagógia, szakácskönyvek.

Az igényfelmérő kérdőív eredménye alapján elsőként (66 %-ban) a szépirodalom, magyar és világirodalmi írók alkotásai, regények, novellák témakört választották. 49%-ban a szórakoztató irodalom, bestsellerek, romantikus regények, krimik, fantasyk témakört jelölték a válaszadók. Ezt követte a versek, drámák, énekeskönyvek, idézetgyűjtemények, illetve a háztartás, főzés, szakácskönyvek, lakás, ruházat, varrás, kötés témakörök. Majdnem egyforma mértékben 35-33%-ban választották a következő témaköröket: ifjúsági irodalom, kötelező olvasmányok, versek, mesék, mondókák, vallás, biblia, kereszténység, más vallások, mitológia, általános művek, lexikonok, enciklopédiák. Nagysándortelep: Népessége 3000-3200 fő. Szociálisan hátrányos helyzetűek lakják, sok a munkanélküli, elszegényedett család. Kritikusan szegregált körzet. Az itt dolgozó szociális munkások elmondták, hogy a befogadó intézményt látogatóknak, elsősorban az időseknek, demenseknek milyen igényeik vannak. Szépirodalom: klasszikus magyar és külföldi, bestseller-romantikus, Szabó Magda, versek. Jeles napokra műsorok, versek (Petőfi, Arany, Dzsida Jenő, Várnai Zseni). A demenseknek: nagybetűs meséskönyvek, mesegyűjtemények, zene, hangoskönyvek (zene- és mozgásterápia), régi filmek, ismeretterjesztő, természeti filmek, kézműves és ismeretterjesztő könyvek: kézimunka, sakk, fotózás, kertészkedés, útleírás, utazás, szakácskönyv, család, nevelés, hagyományőrző.

54

A válaszadók közel 60%-a a szépirodalom, magyar és világirodalmi írók alkotásai, regények, novellák témakört választották. 50%-uk a háztartás, főzés, szakácskönyvek, lakás, ruházat, varrás, kötés, illetve az életrajzok témakört jelölték meg. Ezt követték több mint 40%-kal a drámák, énekeskönyvek, idézetgyűjtemények, valamint a szórakoztató irodalom, bestsellerek, romantikus regények, krimik, fantasyk témakör illetve a néprajz, népviselet, divat, illemszabályok témakört választották. Összességében elmondható, hogy a személyes tájékozódás és az igényfelmérés ötvözésének felhasználásával meg tudtuk határozni a helyi igényeket, és a Könyvtár Pontok állományát ezek függvényében alakítottuk ki. Az állomány kialakításánál és a dokumentumok beszerzésénél a fenti adatokat vettük figyelembe, így válogattuk le a duplum példányokat a Központi Könyvtárunk raktárából, valamint a külső raktárunkból. Az idő rövidsége miatt, a Könyvtár Pontok nyitásáig az új könyvekre szánt keret felét használtuk csak fel, a megmaradt pénzösszeget olyan új könyvekre fordítottuk, melyeket már a további olvasói visszajelzések, igények alapján szereztünk be. Így nyár elején minden pontba szállítottuk ismét új könyveket.

9.5 A könyvállomány nagysága, állománycsere

A Könyvtár Pontok gyűjteményének nagysága a következőképpen alakult: Nagymacs: • Induló állomány: 723 kötet (ebből 656 állományból átirányított könyv, 67 vétel) • Jelenlegi állomány: 938 kötet (gyarapodás: 215 kötet, ebből 78 vétel, 137 ajándék) Kismacs: • Induló állomány: 506 kötet (ebből 437 állományból átirányított könyv, 69 vétel) • Jelenlegi állomány: 705 kötet (gyarapodás: 199 kötet, ebből 69 vétel, 130 ajándék) Tégláskert: • Induló állomány: 670 kötet (ebből 602 állományból átirányított könyv, 68 vétel) • Jelenlegi állomány: 973 kötet (gyarapodás: 303 kötet, ebből 56 vétel, 247 ajándék) 55

Lencztelep: • Induló állomány: 891 kötet (ebből 820 állományból átirányított könyv, 71 vétel) • Jelenlegi állomány: 1121 kötet (gyarapodás: 230 kötet, ebből 65 vétel, 165 ajándék) Nagysándortelep: • Induló állomány: 452 kötet (ebből 380 állományból átirányított könyv, 49 vétel) • Jelenlegi állomány: 618 kötet (gyarapodás: 166 kötet, ebből 72 vétel, 117 ajándék) Mindenhol figyeljük az olvasói igényeket, kéréseket, s ezek alapján viszünk ki állományainkból könyveket, havi rendszerességgel. Az önkéntes könyvtárosok e-mailben, telefonon jelzik az olvasói kéréseket, ezeket összegyűjtjük, és vagy kiszállítjuk, vagy az önkéntesek személyesen jönnek be a könyvekért. Sürgős dokumentum kérés esetén, szakdolgozathoz, vizsgához igyekszünk minél előbb kiszállítani a könyveket. Előfordul, hogy a kért könyv a központi könyvtárban nem található meg, hanem azt egy másik fiókkönyvtárunk állományából kell átkölcsönözni. A 12.2 fejezet tartalmazza az így árkért kölcsönzések számát.

9.6 Egyéb dokumentumok telepítése Valamennyi Könyvtár Pont részére előfizettünk folyóiratokat (pontonként 5-6 folyóirat). Ezek között – előzetes egyeztetés és igényfelmérés alapján – gyermekfolyóirat, magazin, kertészeti, egészségügyi, kézműves és gasztronómiai folyóirat található. A helyi kiadású Alföld irodalmi folyóiratot a szerkesztőség ajándékaként juttatjuk el a pontokra. Ahol a technikai feltételek adottak voltak, oda videokazettákat, DVD filmeket is kivittünk, elsősorban klasszikusokat és kötelező olvasmányok feldolgozását. Ezek a dokumentumok helyben használhatók.

9.7 Hozzáférés az állományhoz Katalógus A Könyvtár Pontokra kihelyezett dokumentumállomány nyilvántartása, feltárása és visszakereshetősége a Méliusz Könyvtár által használt HunTéka integrált könyvtári rendszerben történik. A szerver-kliens alapú szoftver szerver oldali kiszolgálója a Méliusz Központi Könyvtárának épületében található, melyhez 24 órás távoli felügyeletet biztosít a fejlesztő. Minden Könyvtár Ponton telepítettük a rendszer kliens oldalát, így valamennyi ponton biztosítani tudjuk azokat a szolgáltatásokat, amelyek a Méliusz Központi könyvtárában is rendelkezésre állnak (gépi kölcsönzés, előjegyzés, tájékoztatás, stb.). A gépi kölcsönzés garantált adatbiztonságának érdekében azonban ennek éles bevezetéséhez megvárjuk a HunTéka program 2.0-ás verziójának átadását, mely a fiókkönyvtáras verzió korszerű változatára való áttérést jelenti majd. A státusz információkat is szolgáltató rendszerre való átállásig a hagyományos manuális kölcsönzést folytatjuk – a Méliusz fiókkönyvtáraihoz hasonlóan – a Könyvtár Pontok kölcsönzési szolgáltatásában.

56

24 órás OPAC hozzáférést nyújtunk a Könyvtár Pontokon található dokumentumokról. A Méliusz Könyvtár katalógusában lelőhelyként Könyvtár Pont-ként jelennek meg a kihelyezett dokumentumok, a különböző Könyvtár Pontok lelőhelyen belül különböző gyűjtemény / polcjelzet nevet kaptak, mely név megegyezik a Könyvtár Pont nevével (Kismacs, Lencztelep, Nagymacs, Nagysándor-telep, Tégláskert). A beszerzésre/kihelyezésre kerülő dokumentumok honosítása naprakészen megtörténik. Az interneten elérhető webes katalógus a szolgáltató helyek teljes könyvtári állományát visszakereshetővé teszi. Honlap A Méliusz Könyvtár a 2014-es arculatváltást követően új intézményi honlappal jelenik meg, melynek elkészítésére a Monguz Kft.-t kértük fel. Ennek keretében bíztuk meg őket, hogy készítsék el a Könyvtár Pontok oldalait is. Az oldalak az alábbi URL címen érhetők el: www.meliusz.hu/konyvtarpontok A honlap különlegessége, hogy tetszőleges platformon megtekinthetők, így mind asztali gépen, mind okos telefonon, tableten megfelelő megjelenést biztosítanak. Több egyeztetés után március végére elkészült a honlap, melyen feltüntettük a Könyvtár Pontok elérhetőségét, nyitvatartási idejét, szolgáltatásait. Megjelenítettük a Könyvtár Pontok megnyitásának időpontját, s a későbbiekben programajánlókat, várható eseményeket is szeretnénk feltenni. A honlap kinézete, színvilága alkalmazkodik a Méliusz Könyvtár új arculatához, valamint a Könyvtár Pontok arculatát is tükrözi. Ezzel egy időben minden Könyvtár Pontnak elkészítettük a méliuszos e-mail címét, ami már megjelenik ezen a felületen is. A honlap továbbfejlesztésével a Könyvtár Pontok oldalainak bővítését is tervezzük Események, Galéria, Ajánló elhelyezésével.

9.8 A Könyvtár Pontok technikai felszerelése A Méliusz Informatikai Osztályának munkatársai végezték az informatikai eszközök beszerzését. A pénzkeretet maximálisan kihasználva korszerű, gyors számítógépek telepítésére volt lehetőségünk. A tervezéskor figyelembe kellett venni az adott helyiségek méretét, a térkihasználást, a praktikusságot, illetve a felhasználók körét, valamint a megszokott, a könyvtárainkban is használt szoftvereket és hardvereket. Mivel a kisebb terek kisebb bútorokat követeltek meg, ezért kisebb méretű eszközök beszerzésére törekedtünk. A könyvtárosok részére All-in-One PC-t42 terveztünk, mely elfér egy kisebb asztalon, nincs külön számítógépház. Az olvasói gépek tervezésénél figyelembe vettük a könyvtárainkba járók számítógép- és internet-használati szokásait, és e szerint terveztük a gépeket és állítottunk össze egyedi PC konfigurációt.43 Minden gépre jogtiszta Windows 7-es operációs rendszert, valamint a könyvtárainkban lévő alapprogramokat telepítettük: • Open Office irodai programcsomag, • Adobe Reader, 42

20” LED képernyő, AMD E2-1800 CPU, 4GB DDR3 RAM, DVD-író, 4in1 kártyaolvasó, 500 GB HDD, Radeon HD 7340M VGA, Gigabit LAN, Wifi, egér és billentyűzet, fejhallgató 43 19,5” Acer LED képernyő, Kolink ház, Intel G2030 CPU, 4GB DDR3 RAM, DVD-író, 500GB HDD, Wifi stick, egér, billentyűzet, fejhallgató

57

• • • • •

Eset NOD32 Antivírus, Java, Skype, IrfanView, GoogleChrome és Firefox böngésző.

Már bútortervezéskor eldöntöttük, hogy minden Könyvtár Pontra egy multifunkciós eszközt fogunk elhelyezni, ennek méretéhez igazítottuk a fénymásolótartó konténert. Egy ilyen eszköz alkalmas nyomtatásra, fénymásolásra, szkennelésre, tehát egy eszközzel minden könyvtári szolgáltatást biztosítani tudunk. A Samsung SL-M2070W MFP lézer nyomtatóra esett a választásunk, mivel előnye, hogy wifi segítségével akár telefonról és táblagépről is lehet nyomtatni. Minden Könyvtár Ponton elhelyeztünk egy TP-Link TL-WR841N típusú wifi routert, miután minden helyiségben önálló alhálózatot alakítottunk ki. Ez a helyiségekben védett vezeték nélküli csatornán biztosítja a számítógépeknek és a multifunkciós eszköznek a hálózati hozzáférést. A befogadó intézmények mindegyike rendelkezett internet hozzáféréssel, a Lencztelepen április közepére biztosítva lett az internetelérés, így itt a kollégák ekkor építették ki a hálózatot. Egyedi volt a Nagysándortelepen az internet kiépítésének körülménye, hiszen a helyiségben nem volt internet hozzáférés. A szomszédos szobából a tetőtéren keresztül a melléképület csatornájához rögzített UV védett bergmann csőben építették ki a kábelt a Könyvtár Pont helyiségébe, ahol a saját routerünk biztosítja a Könyvtár Pont belső hálózatán üzemelő 3 számítógépnek az internet hozzáférését. A zavartalan áramellátás érdekében túlfeszültségvédett kapcsolós elosztókat helyeztünk el, valamint a helyiségben futó kábeleket akadálymentesítés céljából taposócsatornákkal láttuk el.

9.9

Arculattervezés, feliratozás

A promóciós terv (19. számú melléklet) összeállítása során ötleteket merítettünk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) arculati kézikönyvéből (2005)44. Ez egy nagyon érdekes és új feladat volt, hiszen mindig nehéz egy új termék, szolgáltatás arculatát, marketingjét elkészíteni úgy, hogy az eladható legyen. Ezért a Könyvtár Pontok arculatának megtervezésére a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék munkatársait kértük fel, mivel tavaly szintén ők készítették el a Méliusz Könyvtár új arculatát, így már ismerték az intézményt, az igényeinket és a Könyvtár Pontok arculatát egységesíteni tudták a Méliusz arculatával. Az egyetemmel kötött megbízási szerződést a 20. számú melléklet tartalmazza. Az első megbeszélésen közös feladatunk volt megfogalmazni a projekt célját, valamint a kommunikációfejlesztést, melyet három lépésben határoztunk meg. • pozícionálás, • arculatfejlesztés, • a szolgáltatás promóciója bevezető marketing- és PR-kampány keretében Fontos kiemelni, hogy a „Közel az olvasóhoz…” projekt egy eddig a gyakorlatban nem létező modell terve. „A szolgáltatásnak még nincsen neve, nincsen arculata, de még nem él vonatkoztatási kategóriaként a potenciális célközönség fejében sem. Ezért első lépésben el

44

Forrás: FSZEK honlap (www.fszek.hu)

58

kell végezni a stratégiai pozícionálás munkáját (teremtenünk kell egy kategóriát)!”45. Ennek érdekében három kérdés csoportra kerestük a válaszokat. • Kategória felállítása: Mi a létének értelme? Mi a küldetése? (Milyen feladatot tölt be a létével?) Mi a jövőképe? • Pozícionálás: versenyelőny megfogalmazása (Mi a jó a célközönség csoportjainak ebben?) • Az arculatfejlesztés és a bevezető kampány során a kommunikációnak a) az így kialakított erős pozíción kell alapulnia, ezt a pozíciót kommunikáljuk majd b) az arculatfejlesztéssel és c) a szolgáltatást bevezető marketing és PR kampányban.46 Az egyetem egy TABS elemzést végzett 2014. február 14-én, ahol több munkatársunkkal együtt fogalmaztuk meg az elérendő célokat. Nagyon tanulságos volt ez a megbeszélés, hiszen többen elmondtuk, hogy mi mit gondolunk a projektről, a mi fejünkben miként él a Könyvtár Pont, mint fogalom, mint a Méliusz Könyvtár új missziója, mely célul tűzte ki, hogy Debrecen könyvtárral ellátatlan területein komplex könyvtári szolgáltatást nyújtó intézményként jelenik meg. A projekt egy kapu, ajtó, lépcső a kultúrához, a tudáshoz, hiszen minden állampolgár alapvető joga az információhoz való jutás, függetlenül attól hol él, milyen szociális, társadalmi réteghez tartozik. Ennek következtében a következő „fogalmakat” kellett meghatároznunk, majd „elültetnünk” az emberek fejében: • a helyi kisközösségben a ténylegesen szükséges és igényelt szolgáltatás jelenik meg, az ellátó pont: közösségi színtér és könyvtári szolgáltatás, önképzés a helybe vitt könyvtárosi szakértelem segítségével, • a könyvtár „helybe viszi a szolgáltatásait”, • segítőkész, összetartó, támogató, biztonságot adó, bizalommal teli, odaadó, odafigyelő, személyes és közösségi igényt kielégítő, a településrész világához illeszkedő • kitöltjük az ellátás fehér foltjait közösségi könyvtári pontokkal; a távoli fizikai és emberi közelségbe hozása; komplexebbé tesszük a közösség életét; kapunyitás: első lépcsőfok a kisközösségből egy tágabb könyvtárhasználó közösség felé; fizikailag is megtapasztalható a könyvtár társadalmi szerepének bővülése; könyvtár, közösségi ház és egyház korszerű, hatékony együttműködése a helyi közösségben.47 Következő feladatunk az volt, hogy felállítsuk a kategória nevet. Az egyetem munkatársai és a hallgatók számos variációt mutattak nekünk, több elnevezés szóba került, pl.: Helyi-ÉrtékPont, Köz-Ép-Pont, TelePortál, stb. Mi ragaszkodtunk a már megszokott Könyvtár Pont elnevezéshez, valamint ebben a kategórianévben benne van minden közművelődésiközösségszervezési küldetés! Az egyetem a következőkkel támasztotta alá ennek a kategórianévnek a választását, mellyel mi is egyetértettünk. • „a könyvtár ab ovo közösségi, közművelődési, közösségképző, • a kategória kialakítása és az elnevezés találgatása közben láttuk, hogy ha valami könyvtár (bármilyen kicsi is), akkor nehéz másnak nevezni, • a hiteles promotálás nem engedi meg a körülírást, a tautológiát, az álságos nevet,

45

Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék: „Közel az olvasóhoz és a művelődő közösségekhez” pilot projekt (MJPK) kommunikációs részének indítása – pozícionálás: az arculatfejlesztés és a kampány előkészítése a kommunikálandó alappozíció beazonosításával (2014. 02. 17.) 46 Uo. 47 Uo.

59

• a körülírást az sem támogatja, hogy a könyvtári szakma kulcsszavait tartalmazó elnevezések többnyire foglaltak az ágazatban, a gazdaságban és az egyéb szolgáltatások területén”.48 Ezt követte a szlogen megfogalmazása, melynek igazodni kellett a Méliusz Könyvtár „A választ nálunk találja!” szlogenhez. Közel száz variációt mutattak fel nekünk, ebből született meg a „Száz lépésre ezer válasz” szlogen. Ezután megkaptuk a logóterveket, melyet az egyetemi hallgatók készítettek el. A Könyvtár Pont logója a MJPK nemrégiben kialakított logójának színvilágához igazodik. Formailag a felkiáltójel és a kérdőjel (!+?) összekapcsolásával kialakított „P” betű visszautal a Méliusz-logó „i” betűjéből képzett nyílra, valamint a névben szereplő „pont” szót emeli ki. Ebből alakult ki a promóciós terv 1. számú mellékletében található logó. Ezzel az arculattervezés első szakasza lezárult. Az egyetemisták interjút készítettek a befogadó intézmények kapcsolattartóival, hogy marketing szempontjából vizsgálják meg milyen helyi igényeknek kell megfelelni. Ezután készítették el a Könyvtár Pontok brand videóját, mellyel elkezdődött a szolgáltatások promóciója, valamint a kategórianév rögzítése az emberek fejében. Ezzel egy időben elkészült a Könyvtár Pontok plakát és szóróanyagterve. Jó volt együtt dolgozni a projekt ezen részén az egyetemmel. Tanulságként elmondható, ha az arculattervezéshez külső szakértőket kérünk fel, alaposan mérlegeljük, hogy mire van szükségünk és a szerződésbe foglaljuk bele. Ugyanis időközben kiderült, hogy az egyetem „csak” a terveket készítette el, nem kaptuk meg a nyersanyagot, amit szükség esetén tovább tudunk szerkeszteni (pl. szóróanyag esetén változik a nyitvatartási idő és újra kell szerkeszteni az egész szórólapot). Mivel általában a könyvtárakban nem dolgoznak grafikusok, így a logó, plakátok, szóróanyagok újbóli elkészítése nehézséget okozhat. Természetesen nálunk van olyan kolléga, aki profi módon, a tervek alapján el tudja készíteni a szerkeszthető formát, de az idő rövidsége miatt bizony úgy éreztük, hogy jó lett volna, ha a kezünkben van a nyersanyag és nem töltjük az időt újraszerkesztéssel, hiszen ezzel szinte egy időben meg kellett kezdenünk a protokoll megnyitó promócióját is. Megtervezni, elkészíteni a meghívókat, felhívni a média figyelmét a projektre, annak fontosságára. Közben folyamatosan egyeztettünk a Debreceni Művelődési Központtal is, az egyetem az ő logójukat is elkészítette (Közösségi Pont Mi-magunkért), ezért felajánlották, hogy kinyomtatják a plakátjainkat, szóróanyagainkat, elkészítik a molinót és a protokoll megnyitó lebonyolításában, szervezésében is szerepet vállaltak, biztosították a hangosítást és a vendéglátást.

9.9.1 Tájékoztató eszközök, arculati elemek Kültéri azonosítók Az elkészített Könyvtár Pont logót használtuk arculati elemként, a kialakított betűtípust, színvilágot tükröztük a nyitvatartási táblákban, információs feliratokban. Első lépésként fontos volt megállapodni a befogadó intézményekkel a nyitvatartási időt illetően, amit úgy gondolunk, hogy változni fognak, hiszen az igények, vagy akár a befogadó intézmények elvárásai, megváltozott munkafolyamatai is megkívánhatnak. Ezért egy olyan táblát terveztünk, mely fixen tartalmazza a napokat, de a nyitvatartási idők cserélhetők. Ennek a befogadó intézmények, nagyon örültek, mivel így nem éreznek kötöttséget a nyitva tartást illetően. 48

Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék: Méliusz_Közel20140224.ppt

60

Második lépésként minden befogadó intézménnyel egyeztettük, engedélyeztettük a táblák méretét, elhelyezését. Pozitív példaként a tégláskerti befogadó intézményt hoznám fel, hiszen Vas Sándor lelkész úr mindent szinte kérés nélkül engedélyezett. Negatív példaként viszont a Lencztelepi templomot kell, hogy megemlítsem, mert itt semmilyen táblát nem lehetett elhelyezni, ugyanis a templom tervezője nem engedélyezte az ilyen fajta „dekorációt”. Így a templom bejárata melletti zárható hirdetőtáblán helyeztük el a Könyvtár Pont nyitva tartását, valamint egy logós A/3-as plakátot. A többi helyen megoldott volt a táblák elhelyezése, így felkerült egy 600x450 cm-es Könyvtár Pont logóval és szlogennel ellátott tábla, valamint egy 600x200 cm-es a Méliusz logóját és a Könyvtár Pont nevét tartalmazó tábla, és egy 210x320 cm-es nyitvatartási tábla. A táblák ellenállóak az időjárásnak, feltűnőek, messziről láthatóak, néhány helyen még sötétedés után is olvasható, mert kültéri megvilágítás alá kerültek. Beltéri azonosítók Valamennyi Könyvtár Ponton egységes beltéri azonosítókat, információs feliratokat helyeztünk el. Ezeket idő hiányában, valamint költséghatékonyság szempontjából házilag készítettük el, alkalmazkodva a Méliusz Könyvtár Központi Könyvtárában használt feliratokhoz, mely színben, betűtípusban is hasonlít a Könyvtár Pont arculatához. Ezeket a feliratokat lamináltuk. A Könyvtár Pontok helyiségeiben minden számítógép mellé elhelyeztük a számítógép-használati szabályzatot és a könyvtárhasználati szabályzatot, valamint kifüggesztettük a projekttáblákat. Az egyetem által elkészített plakátot és szórólapot minden Könyvtár Ponton elhelyeztük, többnyire a helyiség ajtajára, és mindenhova került egy-egy nyomtatott nyitvatartási tábla is.

9.10 Szabályzatok, működési keretek kialakítása, nyitva tartás Könyvtárhasználati szabályzat (21. számú melléklet) A Könyvtár Pontok könyvtárhasználati szabályzata a Méliusz Könyvtár könyvtárhasználati szabályzatával összhangban van, kitérve a speciális esetekre, az eltérő rendelkezésekre.

Gyűjtőköri leírás (22. számú melléklet) A gyűjtőköri leírás tartalmazza a projekt célját, a könyvtár feladatát. Részletesen megvizsgáltuk a gyűjtést befolyásoló helyi tényezőket, a célcsoportokat. A Könyvtár Pontok gyűjteményének gondozása a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Gyűjteményszervezési Osztályának feladata. A szabályzat tartalmazza a dokumentumok beszerzési szempontjait, a tartalmi és nyelvi szempontokat, a gyarapítás és az apasztás módját. Részletezi a kihelyezendő állomány meghatározását településrészenként, melyet az igényfelmérő kérdőívek eredményéből és személyes „interjúkból” vontunk le.

Nyitva tartás meghatározása (23. számú melléklet) A Könyvtár Pontok nyitva tartásának meghatározása nagyban függött a befogadó intézmények nyitvatartási idejétől, valamint a befogadó intézmények kérésétől. A heti minimális nyitva tartás mindenhol biztosított, néhány Könyvtár Ponton heti 8 óránál többet is nyitva vannak, felváltva délelőtti és délutáni nyitva tartással. 61

9.11 Személyzet felkészítése Több egyeztetés, megállapodás előzte meg azt a folyamatot, míg véglegessé vált, hogy kik is fognak a Könyvtár Pontokon önkéntes könyvtárosként dolgozni. Olyan munkatársakra van szükség, akik könnyen tudnak kapcsolatokat kialakítani a különböző korú, nemű, kulturális hátterű használókkal, ezért mindenképpen célszerű volt a már meglévő közösség tagjai közül toborozni, illetve a befogadó intézmény munkatársait felkérni erre a munkára, hiszen ők már ismerik az ott élő közösséget, célcsoportot, azok igényeit, elvárásait. A tanfolyam életre hívásakor kérdésként merült fel, hogy mit tanuljanak az önkéntesek? A Könyvtári Intézet által lefektetett vezérvonal adta a tematika gerincét. Az idő rövidsége miatt a személyzet felkészítésére nem tudtunk annyi időt szánni, mint amennyit kellett volna, és amit a Könyvtári Intézet javasolt. Az oktatást a Méliusz Könyvtár Benedek Elek Fiókkönyvtárában tartottuk. Az oktatáson 4 fő vett részt. Egy rövid tananyagot állítottunk össze az önkéntes könyvtárosoknak. Bevezetőként bemutattuk a Méliusz Könyvtár tevékenységét, szolgáltatásait, valamint megismerkedtek a beiratkozás szabályaival, gyakorlati oldalával, a beiratkozás adminisztrációs feladataival, a kölcsönzéssel, az olvasószolgálati munkával. A tananyagban hangsúlyos szerepet kapott a dokumentumismeret, raktározási, tárolási ismeretek. Külön felhívtuk a figyelmüket a statisztika és a munkanapló vezetésére, visszacsatolások gyűjtésére, valamint a rendezvények fotódokumentációjára. Megmutattuk az informatikai eszközök használatát, a multifunkciós eszköz kezelését, a fénymásolás valamint a szkennelés funkciót. Részletesen megnéztük a Méliusz Könyvtár honlapján, hogy hol, milyen fontos információkat, adatbázisokat tudnak elérni. A katalógus használatát is alaposan megmutattuk, miként tudnak keresni szerzőre, címre, sorozatra. Felhívtuk a figyelmüket a Könyvtár Pontok állományában való keresésre is. A következő kérdések merültek fel az önkéntesekben: „Lesz valaki, aki tartja velem a kapcsolatot? Kihez fordulhatok majd segítségért, ha elakadok a munkámban?” A Méliusz Könyvtár munkatársai közül egy-egy kolléga szintén önkéntes alapon vállalta a „könyvtárosok”, Könyvtár Pontok patronálását, ezen kívül a projekt vezetőjét megkereshetik a kérdéseikkel. Meg kell említeni a tanfolyamon résztvevő önkéntesek pozitív „hozzáállását”. Az a tapasztalatunk és meggyőződésünk, hogy az önkéntesek erős motiváltsággal és elkötelezettséggel rendelkeznek, ami nagyon figyelemre méltó, de valódi szakmai teljesítmény nem feltétlenül várható el tőlük.

62

9.12 A megvalósítási idő ütemterve, ütemterv lépéseinek bemutatása

2014. január 20-án kezdtük a projekt megvalósítását, felállítottunk egy szoros ütemtervet, létrehoztunk egy projektcsapatot, kineveztünk egy projektvezetőt. Első lépésként minden befogadó intézménnyel aláírásra kerültek az együttműködési megállapodások, majd elvégeztük a helyszínek bejárását, a bútortervezést, az informatikai eszközök beszerzését, telepítettük az állományt, arculati elemeket, felkészítettük a személyzetet, majd március végén előkészítettük a protokoll megnyitót. Egyeztettünk a fenntartóval, finanszírozóval és társintézményekkel, mely lépések az intézményi protokoll előírásai szerint zajlottak. A könyvtár igazgatója egyeztetett a fenntartóval, így határoztuk meg a protokoll megnyitó helyét és idejét. Ezt követően írásban vettük fel a kapcsolatot a meghívott vendégekkel.

9.13 Marketing tevékenység A protokoll lista összeállítása után minden Könyvtár Pont megnyitójára, átadójára készítettünk meghívót, melyet postán és elektronikusan is elküldtünk a protokoll személyeknek. A fenntartónak összeállítottunk egy tájékoztató anyagot, a sajtónak egy előzetes sajtóanyagot küldtünk a megnyitóról. Az ekkorra már elkészített honlapon is megjelentettük a rendezvényeket, valamint a facebook adta lehetőséget is kihasználtuk a népszerűsítésre. Az egyetem által kapott plakátokat és szóróanyagokat sokszorosítottuk, és terjesztésre eljutattuk a településrészekre. A helyi sajtó nagyon érdeklődő volt, több esetben kaptunk megkeresést a megnyitóval kapcsolatban, a megnyitó után pedig elektronikus formában kapták meg az előre elkészített sajtóanyagot minden szolgáltatóhely vonatkozásában.

10 A Könyvtár Pontok átadása A protokoll megnyitó 2014. április 2-án 14 órakor volt a Nagysándor Telepi Gondozó Szolgálat Pósa Utcai Idősek és Demens Idősek Klubjában. Az ünnepi alkalommal Kósa Lajos, Debrecen polgármestere mondott köszöntőt, a Könyvtár Pontot Halász János, az EMMI államtitkára nyitotta meg. A Debreceni Művelődési Központ igazgatója, Jantyik Zsolt bemutatta a párhuzamosan zajló „Közösségfejlesztés a debreceni városrészeken” című projektet, valamint könyvtárunk igazgatója, Dr. Kovács Béla Lóránt bemutatta a „Közel az olvasóhoz és a művelődő közösségekhez” című könyvtári modellt. Egyszerre került átadásra a Nagysándor Telepi Könyvtár Pont és Közösségi Pont.

63

Nagysándor Telepi Könyvtár Pont átadása (Kósa Lajos Debrecen polgármestere, Halász János az EMMI államtitkára, Dr. Kovács Béla Lóránt a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója)

A Tégláskerti Könyvtár Pontot 2014. április 2-án 16 órakor ünnepélyes megnyitó keretében adtuk át a használóknak. Az ünnepi alkalommal Dr. Pósán László országgyűlési képviselő és Szabó Gyula önkormányzati képviselő mondtak köszöntőt, a Könyvtár Pontot Dr. Gáborjáni Szabó Botond, a Tiszántúli Református Egyházkerület képviseletében a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója nyitotta meg.

Tégláskerti Könyvtár Pont átadása (Az első beiratkozók)

64

A Nagymacsi Könyvtár Pont ünnepélyes megnyitóját 2014. április 3-án 14 órakor tartottuk. Köszöntőt mondott Jantyik Zsolt a Debreceni Művelődési Központ igazgatója, a Könyvtár Pontot megnyitotta Pajna Zoltán Debrecen alpolgármestere.

Nagymacsi Könyvtár Pont átadása (Pajna Zoltán Debrecen alpolgármestere, Jantyik Zsolt a Debreceni Művelődési Központ igazgatója, Dr. Kovács Béla Lóránt a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója)

65

A Kismacsi Könyvtár Pont ünnepélyes megnyitójára 2014. április 4-én 14 órakor került sor. Köszöntőt mondott Jantyik Zsolt a Debreceni Művelődési Központ igazgatója, a Könyvtár Pontot megnyitotta Pajna Zoltán Debrecen alpolgármestere.

Kismacsi Könyvtár Pont átadása (Az első könyvtárhasználók)

A Lencztelepi Könyvtár Pontot 2014. május 16-án 15.30-kor ünnepélyes megnyitó keretében adtuk át a használóknak. Az ünnepi alkalommal köszöntőt mondott Dr. Pósán László országgyűlési képviselő és Komolay Szabolcs önkormányzati képviselő, a Könyvtár Pontot megnyitotta Buzás Dénes, a Kerekestelepi Református Gyülekezet lelkésze.

Lencztelepi Könyvtár Pont átadása (Az első könyvtárhasználók)

66

Minden Könyvtár Pont megnyitóján nagy volt az érdeklődés, a Könyvtár Pontokat rögtön használatba vették a helyi lakosok. Nagymacson egy idős hölgy elárulta, hogy ő már bizony 15 éve mondja, hogy könyvtár kell ide, Kismacson azonnal elkezdődött a fénymásolás, Lencztelepen a gyerekek rögtön birtokba vették a számítógépeket és a könyveket. A Tégláskerti Könyvtár Ponton megcsodálták az úr asztala alatt elhelyezkedő különleges bútorral ellátott kis könyvtárat, és a Nagysándortelepen a nyugdíjasok is nagy örömmel fogadták a megújult, könyvekkel és folyóiratokkal ellátott klubszobát. Sok segítséget kaptunk a befogadó intézményektől mind a szervezést, mind a lebonyolítást illetően. A helyi közösségek vendéglátással fogadtak minket, hangulatos műsorral kedveskedtek. A sajtóvisszhang is nagyon jó volt, a megnyitók óta több intézmény is megkeresett bennünket, hogyan tudnak csatlakozni a Könyvtár Pontokhoz.

67

11 Fenntarthatóság, a Könyvtár Pontok működtetéséhez szükséges munkafolyamatok beépülése a szolgáltató könyvtár munkafolyamataiba A munkatársainkkal is meg kellett ismertetnünk a projektet, az új könyvtáraink feladatait, hiszen szerves részévé fognak válni a könyvtárhálózatunknak. A projekt munkájában profiljuknak megfelelően vettek részt az egyes osztályok munkatársai. A Hálózatszervezési Osztály, mely a fiókkönyvtárak módszertani munkáját segíti, kezdettől új egységeinkként kezelik a Könyvtár Pontokat, csomagokat állítottak össze, melyek a szakmai nyomtatványok mellett olyan szükséges dolgokat tartalmaztak, mint írólap, toll, ragasztó, stb. A már említett patronáló kollégák az első nyitvatartási napon személyesen kimentek és segítették az önkéntesek munkáját. Tapasztalatként elmondható, hogy minden ponton a gyakorlatban újra meg kellett mutatnunk az adminisztrációs feladatokat, amiben bizonytalanok voltak arra többször rákérdeztek. Leggyakrabban a statisztika és a munkanapló vezetésénél merültek fel kérdések. Minden Könyvtár Ponton már az első napon voltak olvasói kérések, s a következő nyitvatartási napra már szállítottuk is a kért könyveket. A patronáló kollégák folyamatosan kapcsolatban vannak az önkéntes kollégákkal, kezelik az olvasói kéréseket, segítik a szakmai munkát. Összehangolt munka folyik a Városi Hálózatszervezési Osztály és a patronáló könyvtárosok között, hogy megfelelő logisztikával, megfelelő időben eljussanak a dokumentumok, szakmai nyomtatványok a Könyvtár Pontokra. A szakmai nyomtatványok, festék tonerek, fénymásolópapírok pótlását ebben az évben a Méliusz saját költségvetéséből oldotta meg. A Könyvtár Pontokra vitt rendezvények megszervezését a projektért felelős kolléga végezte, aki előzetes igények alapján olyan rendezvényeket biztosított a pontokon, mely az ott élő közösséget (iskola, óvoda, nyugdíjas klub) célozta meg. Minden rendezvény annak köszönhetően jött létre, hogy egy-egy kolléga önkéntesen felajánlotta, hogy szívesen kimegy és megtart egy-egy gyermekfoglalkozást, előadást. Az elmúlt hat hónapban az önkéntes kollégák a Könyvtár Pontokon magas színvonalú szakmai munkát nyújtottak, kollégaként kezeljük őket, nagyszerű ötleteik vannak, kreatívan, lelkesedéssel állnak minden munkához, továbbtanuláshoz. Sajátjuknak érzik a könyvtárat, szeretnek ezzel a munkával foglalkozni, az ott élő közösség megbecsült tagjai lettek.

68

12 A megvalósított modell eredményei 12.1 A Könyvtár Pontokon elérhetővé vált szolgáltatások bemutatása A Könyvtár Pontokon igénybe vehető ingyenes szolgáltatások: • • • • • • • • • • • •

helyben olvasás (könyvek, folyóiratok) könyvkölcsönzés könyv- és egyéb dokumentumok kölcsönzése a Méliusz állományból könyvtárközi kölcsönzés Országos Dokumentumellátási Rendszer szolgáltatásainak igénybe vétele elektronikus könyvtárak és adatbázisok használata számítógép használat internet használat eTanácsadás (segítség elektronikus kommunikációban, e-ügyintézésben) közhasznú információszolgáltatás gyermekfoglalkozások könyvtári közösségi, közművelődési rendezvények

12.2 A Könyvtár Pontok forgalmi adatai A vizsgált időszak e projektbeszámoló keretében a Könyvtár Pontok megnyitásától, azaz 2014 áprilisától 2014. szeptember 30-ig tart. Közel félévet vizsgálunk, mely nagyrészt a nyári időszakra esik, ami nem szerencsés abból a szempontból, hogy sok településrészen ilyenkor zajlanak a mezőgazdasági munkálatok, a szeptember pedig a betakarítási időszak miatt kedvezőtlen, de a projekt sikerességét a mért eredmények így is alátámasztják. Meg kell jegyeznünk, hogy a könyvtárközi kölcsönzések száma ebben az esetben a Méliusz hálózatból átkért kölcsönzéseket jelenti, valamint a rendezvények száma a Könyvtár Pontokon dolgozók saját szervezésű rendezvényei és a Méliusz Könyvtár által szervezett programok összességét jelenti.

69

Nagymacs Beiratkozottak száma: 99 fő Nyitva tartási napok száma: 46 nap Debrecen népessége: 203.914 fő (2014. január 1.)49 Nagymacs lakossága 1.011 fő.50 A lakosság 10%-a beiratkozott olvasó lett! Könyvtárhasználat Nagymacson az összesből kölcsönzések

összesen

összesből 14 év alatti

179

125

összesből 14 év alatti

összesből 14 év alatti 251

összesen

összesen 481

195

95

527

248

összesből 14 év alatti

összesből 14 év alatti

527

távhasználat

összesen

összesen

összesen nyomtatott dokumentum

összesen személyes használat

Helyben használt dokumentumok

Kölcsönzött dokumentumok

2277

1190

Könyvtárközi kölcsönzés Nagymacson

141

másolatban

eredetiben

elektronikus formában

nyomtatott formában

eredetiben

küldött

beérkezett

másolatban

141

49

http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2014.pdf, 2014. október 26. A KSH adatszolgáltatása a 2001. évi népszámlálás debreceni adataiból. In: http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2014.pdf, 2014. október 26. 50

70

Rendezvények

kapott dokumentumok

elektronikus formában

adott dokumentumok

Referensz kérdések

teljesítés

nyomtatott formában

kérés

292

2

Kismacs Beiratkozottak száma. 49 fő Nyitva tartási napok száma: 53 nap Kismacs lakosságához (512 fő) viszonyítva a lakosság 10%-a regisztrált olvasó lett!

Könyvtárhasználat Kismacson az összesből kölcsönzések

38

261

261

119

összesből 14 év alatti

80

összesen

135

összesből 14 év alatti

összesből 14 év alatti

163

összesen

összesen

249

összesből 14 év alatti

összesből 14 év alatti

379

összesen

összesen

távhasználat

összesen nyomtatott dokumentum

összesen személyes használat

Helyben használt dokumentumok

Kölcsönzött dokumentumok

951

504

Könyvtárközi kölcsönzés Kismacson

kapott dokumentumok

73

73

71

elektronikus formában

másolatban

eredetiben

elektronikus formában

nyomtatott formában

eredetiben

küldött

beérkezett

másolatban

Rendezvények

adott dokumentumok

Referensz kérdések

teljesítés

nyomtatott formában

kérés

232

2

Tégláskert Beiratkozottak száma: 93 fő Nyitva tartási napok száma: 110 nap Tégláskert lakossága 800 fő, vonzáskörzete Epreskerttel együtt kb. 3000 fő. A Könyvtár Pont közvetlen körzetének lakosságához viszonyítva (800 fő) a lakosság 12%-a lett regisztrált olvasó!

Könyvtárhasználat Tégláskerten az összesből kölcsönzések

40

323

323

122

összesből 14 év alatti

104

összesen

95

összesből 14 év alatti

összesből 14 év alatti

137

összesen

összesen

273

összesből 14 év alatti

összesből 14 év alatti

541

összesen

összesen

távhasználat

összesen nyomtatott dokumentum

összesen személyes használat

Helyben használt dokumentumok

Kölcsönzött dokumentumok

2669

1262

Könyvtárközi kölcsönzés Tégláskerten

kapott dokumentumok

45

45

72

elektronikus formában

másolatban

eredetiben

elektronikus formában

nyomtatott formában

eredetiben

küldött

beérkezett

másolatban

Rendezvények száma

adott dokumentumok

Referensz kérdések

teljesítés

nyomtatott formában

kérés

249

3

Lencztelep Beiratkozottak szám: 30 fő Nyitva tartási napok száma: 41 nap Lencztelep lakossága kb. 3000 fő, ehhez tudunk viszonyítani, így a regisztrált olvasók száma 1%.

Könyvtárhasználat Lencztelepen az összesből kölcsönzések

27

206

206

99

összesből 14 év alatti

60

összesen

50

összesből 14 év alatti

összesből 14 év alatti

95

összesen

összesen

110

összesből 14 év alatti

összesből 14 év alatti

335

összesen

összesen

távhasználat

összesen nyomtatott dokumentum

összesen személyes használat

Helyben használt dokumentumok

Kölcsönzött dokumentumok

1449

506

Könyvtárközi kölcsönzés Lencztelepen

kapott dokumentumok

18

18

73

elektronikus formában

másolatban

eredetiben

elektronikus formában

nyomtatott formában

eredetiben

küldött

beérkezett

másolatban

Rendezvények száma

adott dokumentumok

Referensz kérdések

teljesítés

nyomtatott formában

kérés

267

1

Nagysándortelep Beiratkozottak száma: 88 fő Nyitva tartási napok száma: 49 nap Nagysándortelep lakosságának száma: 3105 fő (2013)51 Nagysándortelepen a lakosság 3%-a lett regisztrált olvasó. Könyvtárhasználat Nagysándortelepen az összesből kölcsönzések

98

757

311

192

összesből 14 év alatti

371

összesen

202

összesből 14 év alatti

összesből 14 év alatti

539

összesen

összesen

273

összesből 14 év alatti

összesből 14 év alatti

865

összesen

összesen

távhasználat

összesen nyomtatott dokumentum

összesen személyes használat

Helyben használt dokumentumok

Kölcsönzött dokumentumok

4156

1358

Könyvtárközi kölcsönzés Nagysándortelepen

kapott dokumentumok

20

20

51

elektronikus formában

másolatban

eredetiben

elektronikus formában

nyomtatott formában

eredetiben

küldött

beérkezett

másolatban

Rendezvények száma

adott dokumentumok

Referensz kérdések

teljesítés

nyomtatott formában

kérés

412

2

http://2020.debrecen.hu/dumpfile.php?file=ZWRpdGJveC9EZWJyZWNlbk1KVl9JVFNfMjAxNF8yMDIwX0 ZJTkFMX3kzaWxUVg==&filename=RGVicmVjZW5NSlZfSVRTXzIwMTRfMjAyMF9GSU5BTC5wZGY= &inline=yes, 2014. október 26.

74

12.3 Partneri visszajelzések, értékelések a működésről A működés rövid időszaka alatt a Könyvtár Ponton dolgozó önkéntesek véleményét, tapasztalatait gyűjtöttük össze írásos beszámoló keretében és személyes „interjú” útján. Nagymacs: A Nagymacsi Közösségi Házban átadott Könyvtár Pontot a lakosság kíváncsisággal, várakozással és örömmel fogadta. Már áprilisban 37 fő beiratkozott, májusban 28 fő, s ezt követően is folyamatos a beiratkozás. A beiratkozottak több mint fele rendszeresen (1-2 hetente) jön kölcsönözni. Kialakult egy csoport, akik csak a számítógépet és az ingyenes internetet veszik igénybe. A látogatók gyakran tesznek arról említést, hogy szeretik a Könyvtár Pontot. Örülnek, hogy helyben van, és nem kell fizetni a szolgáltatásokért. Néhány megjegyzés érkezett a könyvállomány mennyiségére, itt teljes mértékben kihasználják a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét is. A nyári szabadságolások a Méliusz Könyvtárban nehézkessé tették a július, augusztusi olvasói kérések heti teljesítését. A nyári tanítási szünetben a gyerekek minden nyitva tartási napon használták a könyvtárat, igényelték volna a szünet alatt a minden napos és csak délutáni nyitva tartást. Az önkéntes véleménye is az, hogy a délutáni nyitvatartási idő szerencsésebb lenne, hiszen a gyerekek 16 óráig iskolában vannak. Több rendezvényre, előadásra, irodalmi rendhagyó órára is igény van. Összegezve az eltelt időszak tapasztalatait: a helyiek ismerik a Könyvtár Pontot és szolgáltatásait, örülnek és használják.

Baba-mama klub a Nagymacsi Könyvtár Ponton

75

Kismacs: A Kismacsi Könyvtár Pont nyitása (április 4.) után sok érdeklődő iratkozott be és a kölcsönzések száma is nagyon magas volt az első időszakban. Április hónapban iratkozott be az első 32 tag. Ennek fele, akik heti rendszerességgel betérnek és kölcsönöznek könyvet a helyi állományból és a Méliusz hálózatából. A rendszeres látogatókon kívül vannak olyanok, akik hivatalos ügyeik elintézése miatt jönnek be a Könyvtár Pontra, s ehhez segítséget kérnek. A nyár folyamán azok a tizenéves korú fiatalok is ellátogattak, akik a kötelező olvasmányokat szerették volna elolvasni. Korosztályukban nagy kereslet mutatkozott a népszerű ifjúsági irodalomra is. A könyvtár otthonossá vált, a közösségi ház dolgozói dekorációkat készítettek, egy helyi lakó felajánlásának köszönhetően szőnyeg is került a helyiségbe. A gyerekek azóta örömmel helyezik magukat kényelembe a földön és lapozgatják a könyveket. A kismacsi Közösségi Ház idén nyáron 3 turnusnyi gyermeket fogadott napközis tenisztáborba. Ebben az időszakban a Könyvtár Pont rendhagyó nyitva tartással üzemelt, amit a gyerekek ki is használtak. Szabadidejükben szívesen olvasgattak, rajzoltak a Könyvtár Pontban. A településrész általános iskolás gyermekei régebben nem látogatták rendszeresen a közösségi házat. A közösségi ház rendszeres programokat kínál az óvodásoknak, de a helyi 612 éves korú gyermekek, (kevesen vannak és iskolába is sokfelé járnak, mert a településrészen nincs iskola) csak az alkalmanként megrendezett családi programokon kapnak lehetőséget a szabadidő érdekes eltöltésére. A Könyvtár Pont nyitása óta rendszeresen járnak kölcsönözni és megalakult egy könyvtári kézműves klub, a Pitypang Klub. A településrészen működő óvoda munkatársai erre a tanévre már betervezték a rendszeres könyvtári látogatásokat is, alkalmanként 2-3 gyermekkel. Egy óvodai csoport már részt vett ilyen foglalkozáson.

Mesefoglalkozás óvodásoknak a Népmese Napja alkalmából

76

Tégláskert: A nyitás után nagy volt az érdeklődés, a beiratkozottak fele rendszeres könyvtárba járó, szívesen kölcsönöz a helyi állományból és népszerű a könyvtárközi kölcsönzés is. Néhányan megjegyezték, hogy nagyobb állományra lenne szükség. Vannak, akik csak újságolvasás miatt látogatják a Könyvtár Pontot, vagy itt találkoznak ismerőseikkel és beszélgetnek. Nagyon népszerű az internet- és számítógép-használat. A minden napi délutáni nyitva tartás a gyerekeknek kedvező, és többen használják a számítógépet elsősorban szórakozásra, játékra. A fénymásolás, nyomtatás az első időszakban nagyon népszerű szolgáltatás volt, azóta csökkent a használata. Két rendezvény zajlott ebben az időszakban, ahol összesen 80 gyerek vett részt.

Népmese napja alkalmából – Furulyás Palkó papírszínházas előadás óvodásoknak. Lencztelep: Közel másfél hónappal később 2014. május 16-án nyílt meg a Lencztelepi Könyvtár Pont. A Lencztelepi Templom mellett épült közösségi- és játszóteret 2014. szeptember 22-én adták át. A templomot 2014. október 2-án szentelték fel, ahol több mint 400-an vettek részt. Mivel még a templomnak nincs kialakult gyülekezete, jelenleg állandó lelkésze sem, ezért itt még nem teljesen alakult ki közösség. Érdeklődők és könyvtárlátogatók vannak, a beiratkozottak többnyire rendszeresen használják a könyvtár szolgáltatásait. Szívesen találkoznak, beszélgetnek, tájékozódnak az ide betérők, előszeretettel mennek fel a karzatra, olvasgatják a könyveket és használják a számítógépet, vagy beszélgetnek a könyvtárossal. A folyóirat állományunkat keveslik. Egy erősebb közösségfejlesztést kell végezni ezen a településrészen.

77

Pöttyös nap – Könyvtári foglalkozás óvodásoknak Nagysándortelep: A Könyvtár Pont megnyitásának legjobban a helyi Nyugdíjas Klub örült, ők rendszeres könyvtárhasználók. Mindenki be van iratkozva, de az idősek otthonában ellátottak is szívesen használják a könyvtárat. A környéken élő hátrányos helyzetű gyerekek körében nagyon népszerű a számítógép- és az internethasználat, gyakran a két számítógép előtt 5-6 gyerek ül. Azok is szívesen veszik igénybe a Könyvtár Pont szolgáltatásait, akik ezen a településrészen élnek, de be vannak iratkozva a Méliusz Központi Könyvtárába is. Szívesen töltik itt a szabadidejüket a látogatók, szeretnek újságot olvasgatni, örömmel fogadják minden hónapban az Alföld című irodalmi folyóiratot. Elektronikusan intézik ügyeiket, vagy böngésznek adatbázisokban a gyerekek mellett a felnőttek, nyugdíjasok is. A Nyugdíjas Klub rendszeresen itt tartja megbeszéléseit, rendezvényeit, itt készülnek fel egy-egy kirándulásra is.

Debreczeni Kistükör – Első debreceni városismertető vetített képes előadás

78

12.3.1

Elégedettséget mérő kérdőív

Felmérésünk célja, hogy a Könyvtár Pont „tetszését”, az első használati benyomásokat, a további ötleteket, esetleges javaslatokat feltérképezzük. A könyvtárhasználók válaszai a Könyvtár Pontok továbbfejlesztését készítik elő. A kérdőív a projekt sikerességének mérésére is szolgált. Egyben megismerhettük azoknak az olvasóknak, állampolgároknak a Könyvtár Pontokról alkotott véleményét, akikért létrejött a könyvtár, akiknek akár az életminőségében is jelentős változás ment azáltal keresztül, hogy könyvtártaggá váltak. A kérdőív segítségével feltárjuk eddigi eredményeinket, erősségeinket, a további igényeket. A vizsgálat lebonyolítása: Településrészenként készítettük el a kérdőíveket, osztottuk ki az ott dolgozó önkéntes könyvtárosoknak azzal a kéréssel, hogy minden könyvtárhasználóval töltessék ki a kérdőíveket ügyelve, hogy lehetőleg minden pontot megválaszoljanak. Módszer: Mivel minden könyvtártag, könyvtárhasználó véleményét, illetve az ott élő közösségek állásfoglalását szeretnénk vizsgálni, így mindenkit próbáltunk bevonni a kérdőív megválaszolására, melynek kitöltése anonim és önkéntes volt. A könyvtárhasználók kitöltési hajlandóságával kapcsolatban az a tapasztalat, hogy kevés számban voltak, akik nem akarták kitölteni a kérdőívet (leginkább a fiatalok). A kérdőív kitöltéséhez felajánlották a Könyvtár Ponton dolgozók a segítséget. A kérdőívet lásd az 24. számú mellékletben. Az adatok feldolgozása: Az adatokat Excel táblázatban összesítettük, elvégeztük a megfelelő elemzéseket (összesítés, átlag, stb.). Összesen 360 kérdőív érkezett be, településrészenként eltérő számú kérdőíveket kaptunk vissza, számosságukat meghatározta a Könyvtár Pontra beiratkozók száma.

12.3.2

A vizsgálat eredményei:

1. kérdés – Tagja-e a Könyvtár Pontnak?

79

Mivel 95% -ban könyvtártagok töltötték ki a kérdőíveket így érthető az igen válaszok nagy aránya. Lencztelepen az összeshez képest (17%) nem könyvtári tag töltötte ki a kérdőívet. 2. kérdés – Honnan hallott a Könyvtár Pontról? Településrészenként teljesen más képet kapunk, mintha összességében vizsgálnánk a kérdéskört. Nagymacson első helyen szerepel a befogadó intézmény munkatársaitól való informálódás, majd a családtól, ismerősöktől hallottak, harmadikként pedig a szórólap, plakát révén tájékozódás. Kismacson elsősorban család, barátok, ismerősök révén hallottak a Könyvtár Pontról, majd szórólapok, plakátok segítették őket a tájékozódásban, és csak ezt követi az intézményi munkatárstól kapott információ. Tégláskertben a legmeghatározóbb a család, barátok, ismerősök tájékoztatása, majd a kihelyezett szórólapok, plakátok, és ezt követi az intézmény munkatársainak tájékoztatása. Lencztelepen első helyen szerepel az intézmény munkatársaitól való informálódás, majd a családok, barátok, és jóval alacsonyabb megoszlásban (11%) a szórólap, plakát, valamint az egyéb megjelölés. Nagysándortelepen első helyen családtól, ismerősöktől szereztek tudomást a Könyvtár Pont létezéséről, ezt követi az intézmény munkatársai, majd alig lemaradva a szórólap, plakát, valamint a helyi televízióból való tájékozódás. A kérdéskör alapos megvizsgálása segíthet abban, hogy milyen kommunikációs csatornákat válasszunk a Könyvtár Pontok népszerűsítésére, természetesen településrészenként meghatározva. Nagymacson sikeresen elérhetőek az állampolgárok esetleg még interneten, közösségi oldalak révén is. Kismacson viszont erre nem építhetünk, itt meghatározott még az intézményi honlap. Tégláskertben pedig az egyéb kategóriákat kell feltérképeznünk, a helyi médiára kevésbé építhetjük a szolgáltatóhelyek népszerűsítését. Lencztelepen viszont inkább a helyi médiával, kiváltképp a helyi újsággal érhető el a lakosság. Nagysándortelepen szintén sikeres lehet a helyi médián keresztül tájékoztatni a településrész lakóit.

80

81

3. kérdés - Milyen célból tér be, vagy fog betérni a Könyvtár Pontra? Az alábbi grafikonon Nagymacs válaszai találhatóak fontossági sorrendben. A kölcsönzést és a számítógép-, internethasználatot (70%) választották a legtöbben!

Kismacson is hasonlóképpen vélekednek az állampolgárok, de számukra legalább annyira fontos a szabadidő eltöltése, mint a számítógép- és internethasználat, ezután alig lemaradva a beiratkozás (28%).

82

Tégláskertben szintén a válaszadók több mint 70%-a választotta a kölcsönzést, ezután a beiratkozást, majd a beszélgetést a könyvtárossal (51%), és ezt követi kissé lemaradva a számítógép-és internethasználat (39%).

Lencztelepen is első helyen van a beiratkozás és a kölcsönzés (21-21%), majd a találkozás ismerősökkel, barátokkal (17%). Az eddig népszerű számítógép használat itt csak az 5. helyen szerepel.

83

Nagysándortelepen hasonlóan legnépszerűbb a kölcsönzés, beiratkozás (74%), ezt követi a számítógép- és internethasználat (51%)

4. kérdés - Könyvtárunkban az alábbi szolgáltatások vannak, kérjük, jelölje meg, ami iránt érdeklődik: A válaszokból kiderül, hogy mik azok a könyvtári szolgáltatások, amelyek iránt nagyon, kevésbé vagy egyáltalán nem érdeklődnek. Településrészenkénti vizsgálat szükséges, hiszen minden szolgáltató hely vonzáskörzetében más a célközönség, más a lakosság összetétele. Nagymacs A diagramból egyértelműen kitűnik három szolgáltatás, ami Nagymacson a legnépszerűbb. Ilyen a könyvtárközi kölcsönzés 77 válasszal, majd a számítógép- és internethasználat 68 válasszal és az információkeresés adatbázisokban 60 válasszal. Érdemes megnéznünk, melyek azok a szolgáltatásaink, ami iránt egyáltalán nem érdeklődnek a kérdőívet kitöltők. Ez a felnőtt rendezvények, valamint az eTanácsadás.

84

Kismacs Legmagasabb az érdeklődés a számítógép- és internethasználat iránt 39 válasszal, ezt követi a könyvtárközi kölcsönzés 36 válasszal és a felnőtt rendezvények 27 válasszal. Kevésbé érdeklődnek a szépirodalmi művek iránt, a katalógushasználatért és az információkeresés adatbázisokban. Ami iránt egyáltalán nem érdeklődnek az a gyermekkönyvek kölcsönzése és a gyermekfoglalkozások. A válaszadók közel 40%-a aktív korú felnőtt volt.

85

Tégláskert Itt valamivel jobbak az érdeklődések a szolgáltatásaink iránt. A három legkiemelkedőbb: a gyerekkönyvek kölcsönzése, a fénymásolás-nyomtatás- szkennelés, valamint a szépirodalmi könyvek kölcsönzése. Ezeket követi a könyvtárközi kölcsönzés. Ami iránt kevésbé érdeklődnek az a katalógus használat, újságok, folyóiratok olvasása, valamint az eTanácsadás és a számítógép-, internethasználat. A válaszadók 60%-a aktív korú felnőtt.

Lencztelep Az újságok, folyóiratok iránt érdeklődnek a legtöbben, majd a számítógép-használat és a fénymásolás, nyomtatás, szkennelés iránt. Kevésbé érdeklődnek a katalógus használata és a könyvtárközi kölcsönzés iránt. A válaszadók többsége egyáltalán nem érdeklődik a gyerekfoglalkozások, és a gyerekkönyvek kölcsönzése iránt. A válaszadók 36%-a 60 év feletti volt.

86

Nagysándortelep Az ismeretterjesztő és a szépirodalmi könyvek iránt nagy az érdeklődés ezt követi a számítógép- és internethasználat, de nem sokkal marad el az újságok olvasása, a könyvtárközi kölcsönzés, információkeresés adatbázisokban és az eTanácsadás sem. Egyáltalán nem érdeklődnek a gyerekfoglalkozások, katalógushasználat iránt. A válaszadók 34%-a 60 év feletti volt, 32%-a pedig aktív korú felnőtt.

5. kérdés - Kérjük, jelölje meg, mi a véleménye az alábbi kérdésekben könyvtárunkról? Soronként csak egy kockába jelöljön!

Ezzel a kérdéssel tudjuk feltérképezni a Könyvtár Pontok erősségeit, gyengeségeit. Településrészenként vizsgáljuk a kapott eredményeket. Nagymacs A könyvtárosok segítőkészsége bizonyult ebben az esetben a szolgáltató pont fő erősségének, a könyvtárosok felkészültsége és a számítógép minősége is kiváló értékelést kapott. Gyengeségünk a könyvválaszték, katalógus minősége, a jelek és eligazító táblák, ugyanakkor rossz minősítést semmire nem kaptunk. Összességében a válaszadók 68%-a kiválónak ítélte a Nagymacsi Könyvtár Pontot.

87

Kismacs A válaszadók körében szinte egyöntetűen a könyvtárosok segítőkészsége bizonyult a legkiválóbbnak, ezt követi a várakozási idő, a tájékoztatás, információszolgáltatás és a számítógép minősége. Gyengeségünk a folyóirat-választék, rossz minősítést itt sem kaptunk. A válaszadók 88%-a kiválónak tartja a Kismacsi Könyvtár Pontot.

88

Tégláskert Szintén a könyvtárosok segítőkészsége van a legelső helyen, több jó értékelést kaptunk, mint kiválót és gyengeségünk a könyv- és folyóirat-választék. Rossz minősítést itt sem kaptunk. A válaszadók 59%-a jónak ítélte a Tégláskerti Könyvtár Pontot.

Lencztelep Kiváló értékelést kapott a könyvtárosok segítőkészsége, a számítógép és internet minősége. A folyóirat-választék kapta a leggyengébb minősítést, valamint gyengének bizonyul a nyitva tartási idő és a könyvválaszték is. Rossz minősítést itt sem kaptunk. Összességében is másképp alakul a megítélésünk. A válaszadók 44%-a kiválónak minősítette, 39%-a jónak, 17%-a megfelelőnek a Lencztelepi Könyvtár Pontot.

89

Nagysándortelep Kiváló minősítést kaptak a jelek és eligazító táblák, a könyvtárosok segítőkészsége, a számítógép és az internet minősége, míg voltak olyan válaszadók, akik gyengének ítélték meg az informatikai felszereltséget. Szintén kapott gyenge minősítést a katalógus minősége, a könyv-és folyóirat-választék. Rossz minősítést nem kaptunk. Összességében pedig a válaszadók 83%-a kiválónak ítélte a Nagysándor Telepi Könyvtár Pontot.

A válaszadók demográfiai adatai Életkori megoszlás településrészenként

90

Végzettség szerinti megosztás A kérdésfeltevés nem volt helyes, 8 általános megtéveszthető lehetett, az általános iskolások körében is jelölhették a választ, erre utalnak ezek a magas mutatók.

Foglalkozás szerinti megoszlás Ebből reálisabb képet kapunk a válaszadók között, itt állapítható meg, hogy Nagymacson a kérdőívet 14 év alatti általános iskolás tanulók (41%) töltötték ki legtöbben, majd az álláskeresők (20%) és teljes munkaidőben dolgozók (19%). Az egyetemi, főiskolai hallgatók aránya itt a legtöbb. Kismacson a teljes munkaidőben dolgozók (33%) töltötték ki, majd a tanulók (27%) és magas az egyéb (15%) megjelölés is. Tégláskertben a teljes munkaidőben dolgozók aránya kimagasló, a válaszadók 53%-a tartozik ebbe a csoportba. A válaszadók 21%-a nyugdíjas. Lencztelepen nyugdíjasok töltötték ki a kérdőívek 39%-át, ezt követi a teljes munkaidőben dolgozók aránya 33%-al. Nagysándortelepen szintén a nyugdíjasok (43 %) voltak a legtöbben, aztán a teljes munkaidős (26%) állampolgárok, és az álláskeresők (16%).

91

92

13 A projekt költségvetése A projekt megvalósítását az Országos Széchényi Könyvtár finanszírozása, illetve a saját költségvetés biztosította. A tervezés során többször is módosítanunk kellett a költségtervet, mert a finanszírozás várható összege változott. A tervekben eredetileg szereplő 10 millió, majd 8 millió forint helyett végül 5.882.000,- Ft támogatás állt rendelkezésünkre a projekt megvalósítására.

A kapott támogatás költségterve A támogatást elsősorban a Könyvtár Pontok működtetéséhez szükséges könyvtári célbútorok és az információszolgáltatáshoz szükséges számítástechnikai eszközök beszerzésére kívántuk fordítani. Fontosnak tartottuk újonnan megjelent dokumentumok beszerzését, egy kisebb összeget folyóiratok előfizetésre szántunk. Az egységes arculatkialakítása, információs táblák elhelyezése és szóróanyagok készítése a Könyvtár Pontok megismertetéséhez, népszerűsítéséhez volt fontos. Előzetes költségterv: Könyvtári bútorok: Számítástechnikai eszközök: Dokumentumbeszerzés: Arculattervezés: Információs táblák, szóróanyag:

1.732.000,- Ft 2.400.000,- Ft 1.000.000,- Ft 500.000,- Ft 250.000,- Ft _________________ Összesen: 5.882.000,- Ft

A költségtételek felhasználása A támogatás felhasználása az előzetes költségterv és a kivitelezés során felmerült szükségletek együttes figyelembe vételével történt. Támogatás tényleges felhasználása: Könyvtári bútorok: 1.731.036,- Ft Számítástechnikai eszközök: 2.360.643,- Ft Dokumentumbeszerzés: 1.078.395,- Ft Arculattervezés: 400.000,- Ft Információs táblák, szóróanyag: 161.481,- Ft Irodaszer, könyvtári nyomtatvány: 150.445,- Ft _________________ Összesen: 5.882.000,- Ft

93

A Méliusz Könyvtár hozzájárulása

A Méliusz Juhász Péter Könyvtár saját költségvetésből, illetve meglévő erőforrásainak felhasználásával az alábbiakkal járult hozzá a projekt megvalósításához: • Humán erőforrás teljekörű biztosítása a projekt szakmai megvalósításához (könyvtári és informatikai szakemberek a tervezéshez és a kivitelezéshez). • Dokumentumállomány telepítése: a Könyvtár Pontok induló alapállományát a Méliusz Könyvtár raktári állományából biztosítottuk. • Integrált Könyvtári Rendszer (HunTéka) kliens telepítése minden Könyvtár Ponton. • Nyilvánosság biztosítása: megnyitók szervezése, média tájékoztatása, honlapon a Könyvtár Pontok oldalainak elkészítése. • Könyvtár Pontok működtetése: önkéntes munkatársak betanítása, folyamatos kapcsolattartás, dokumentumellátás (hálózati átkölcsönzés) biztosítása. • Könyvtári rendezvények szervezése, megtartása

14 Továbblépés (eMagyarország Pont – eMagyarország Centrum) A Könyvtár Pontok komplex szolgáltatásainak megteremtése érdekében releváns a humán erőforrás szakmai továbbképzése. Az eTanácsadás, az elektronikus ügyintézés, és a közhasznú információszolgáltatás különböző kompetenciák elsajátítását követeli meg a Könyvtár Pontokon dolgozó munkatársaktól. Könyvtárainkban szakképzett eTanácsadó kollégák dolgoznak, több fiókkönyvtár pedig eMagyarország Pont is egyben, ezért felvettük a kapcsolatot a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) munkatársaival is a közös együttműködés érdekében. Célunk, hogy a Könyvtár Pontok egyben eMagyarország Pontok is legyenek, az ott dolgozó önkéntesek pedig szakképzett eTanácsadókká váljanak, így teljes körű, komplex szolgáltatást tudunk majd nyújtani ezeken a településrészeken élő lakosság számára is. Az eMagyarország Pontok hálózatának erősítése rendkívül fontos a digitális írástudás terjesztésének szempontjából, melynek kezelése ezeken a szegregált városrészeken elengedhetetlen. Ezeken a peremterületeken élő állampolgárok jellemzően alacsonyan iskolázottak, munkanélküliek, hátrányos helyzetűek; a kisebbség, illetve az időskorúak szegmenséhez tartoznak. Kiemelt feladatunk, hogy a hátrányos helyzetű lakosokhoz is eljusson minden fontos információ. A könyvtári- és kulturális szolgáltatások mellett kulcsfontosságú a digitális kompetenciák fejlesztése is.

94

Az eTanácsadó kollégák támogatásával az érdeklődők informatikai képzésen vehetnek részt, melynek során elsajátíthatják a számítógép és az internet használat alapjait a rendelkezésre álló eszközök segítségével. Ezek az emberek nagyon ritkán hagyják el közvetlen lakóhelyüket, ezért kiemelten fontos, hogy megismertessük velük az eKözszolgáltatásokat, melyek segítségével így az eMagyarország Ponton, - esetleg otthonunkból - az Ügyfélkapun keresztül intézhetik hivatali ügyeiket, elérhetik lakossági szolgáltatóikat (áram, gáz, víz, telefon, bank, stb.) is. Megtanulhatják az online álláskeresés, és online vásárlás lehetőségeit, segítséget kaphatnak a tanulásban, az internet világában történő eligazodásban. Segítséget nyújtunk a közhasznú információs oldalak, közösségi oldalak, levelezőprogramok működésének elsajátításában, nagymértékben javítva ezzel az állampolgárok életminőségén, illetve tudatosítva bennük az élethosszig tartó tanulás fontosságát. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár és a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési intézet (NIIFI) együttműködési megállapodást kötött a „Közel az olvasóhoz és a művelődő közösségekhez” című pilot programban résztvevő 5 helyszín eMagyarország Pontként való kapcsolódásának elősegítése érdekében, mely alapján közösen keresték fel a befogadó intézményeket. A Könyvtár Pontokat befogadó intézmények vezetői felismerték az eMagyarország Programhoz való csatlakozás jelentőségét és horderejét, így maximálisan támogatták kapcsolódási törekvésünket. A NIIFI és az egyes befogadó intézmények között olyan speciális megállapodás születet, melyben a befogadó intézmény vállalta, hogy fenntartja az eMagyaroszág Pontot kitérve a projekt sajátosságaira, kiváltképpen a nyitvatartási időre. A technikai és a szakmai hátteret – hasonlóan a pilot projekthez – ebben az esetben is a Méliusz Könyvtár biztosítja: megfelelő számítógépes infrastruktúra, az eMagyarország Pontok nyilvántartása és közzététele a könyvtár honlapján, a szükséges arculati elemek, logók és táblák elhelyezése, használata. Az együttműködés eredményeként öt helyszínen működik olyan eMagyarország Pont, mely egyben Könyvtár Pont is. 2014. szeptember 24-én ünnepélyes keretek között a Nagysándor Telepi Könyvtár és eMagyarország Pont megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt. Az együttműködés értelmében, az eMagyarország Centrum támogatásával a Méliusz Központi Könyvtárában 100 órás térítésmentes eTanácsadó képzés indult, melyen a Méliusz Könyvtár és a Könyvtár Pontokon dolgozó kollégák is rész vettek. Nem minden alkalmazott esetében volt megvalósítható, hogy munkaidőben részt vegyen egy ilyen magas óraszámú oktatáson, így a kimaradók egy 2x6 órás gyakorlati oktatáson vettek részt, a NIIFI koordinálásával.

95

Nagysándor Telepi Könyvtár Pont csatlakozása az eMagyarország Programhoz (Berencsi Judit, NIIFI projektvezető, Vári Barbara, NIIFI kommunikációs munkatárs, Szabóné Orosz Éva a DMJV Városi Szociális Szolgálat intézményvezetője, Dr. Széles Diána önkormányzati képviselő, Dr. Kovács Béla Lóránt a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója és az érdeklődő állampolgárok)

A Méliusz Juhász Péter Könyvtár Benedek Elek Fiókkönyvtárának eMagyarország Pontja az NFM - NIIFI - eMagyarország Centrum jóvoltából részt vehet a MeMoP - 2014 programban, ezzel elnyerve a Megyei eMagyarország Pont státuszt Hajdú-Bihar megyében. Megyei eMagyarország Pontként felvállaljuk, hogy intézményünk eTanácsadói szakmai hátteret, továbbképzéshez megfelelő infrastruktúrával ellátott oktatótermet, oktatót, folyamatos koordinációt, tanácsadást biztosít a megye eMagyarország Pontjai számára. E program keretében sor kerül egy 8 alkalomból álló előadássorozatra, amely a digitális világot, és a különféle infokommunikációs eszközök használatát mutatja be. Az ismeretterjesztő előadásokat elsősorban a Könyvtár Pontokon szervezzük meg, ezzel népszerűsítve a digitális írástudást és az eKözszolgáltatások hasznosságát az ott élők körében.

96

15 Mellékletek jegyzéke 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet 7. sz. melléklet 8. sz. melléklet 9. sz. melléklet 10. sz. melléklet 11. sz. melléklet 12. sz. melléklet 13. sz. melléklet 14. sz. melléklet 15. sz. melléklet 16. sz. melléklet 17. sz. melléklet 18. sz. melléklet 19. sz. melléklet 20. sz. melléklet 21. sz. melléklet 22. sz. melléklet 23. sz. melléklet 24. sz. melléklet 25. sz. melléklet

Fejlesztési javaslat KSZR kiterjesztése a nagyvárosi peremterületekre Lakossági igényfelmérő kérdőív Ütemterv MJPK – DMK Együttműködési szándéknyilatkozat MJPK – DMK Együttműködési megállapodás Kismacs és Nagymacs helyszín bejárás Tégláskert helyszín bejárás Tégláskert Együttműködési megállapodás Lencztelep helyszín bejárás Lencztelep Együttműködési megállapodás Nagysándortelep Együttműködési megállapodás Nagysándortelep helyszín bejárás Könyvtár Pontok szolgáltatás terve Nagymacsi Könyvtár Pont látványterve Kismacsi Könyvtár Pont bútorterve Tégláskert Könyvtár Pont bútorterve Lencztelep Könyvtár Pont bútorterve Nagysándor Telepi Könyvtár Pont bútorterve Promóciós terv Arculattervezés megbízási szerződés Könyvtárhasználati szabályzat Gyűjtőköri leírás Nyitva tartás Elégedettségi kérdőív A projekt megjelenése a sajtóban

97