PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ

Az eredménykommunikációs kiadvány az ÁROP-1.1.15-2012-2012-0001 „Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása” projekt keretében készült.

Projekt összefoglaló

Tartalomjegyzék PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ

2

1. A PROJEKT CÉLJA

2

I. Közszolgáltatások versenyképességi átvilágítása (KSZJAV): II. Versenyképességi szerződések megalapozása, előkészítése (VKSZ): III. Közszolgáltatásokhoz kapcsolódó innováció (MIKROINNOVÁCIÓ): IV. A versenyképes államműködést segítő ismeretek terjesztése (DISSZEMINÁCIÓ):

2 2 2 2

2. A PROJEKT FÁZISAI

3

2. 1. Megalapozás 2. 2. Megvalósítás 2. 3. Projektzárás

3 4 4

3. PROJEKT EREDMÉNYEINEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA

4

3. 1. Közszolgáltatások versenyképességi átvilágítása 3.1.1. Ár- és belvízvédelem területéhez tartozó egyes közszolgáltatásokat nyújtó intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása 3.1.2. Felsőoktatás területéhez tartozó egyes közszolgáltatásokat nyújtó intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása 3.1.3. Szociális ellátáshoz és közösségszervezéshez tartozó egyes közszolgáltatást végző intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása 3.1.4. Személy-és tehergépjárművek parkolásával kapcsolatos szabályozási rendszerek és a területhez kapcsolódó közszolgáltatást végző egyes intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása 3. 2. Versenyképességi szerződések létrehozása (VKSZ) 3.2.1. Kecskemét 3.2.2. Veszprém 3.2.3. Újbuda 3.2.4. Miskolc 3. 3. Közszolgáltatásokhoz kapcsolódó innováció (MIKROINNOVÁCIÓ): 3.3.1. A kampány eredményei 3.3.2. A kiválasztás folyamata 3.3.3. Az öt legjobb pályamű bemutatása 3. 4. A versenyképes államműködést segítő ismeretek terjesztése (DISSZEMINÁCIÓ) 3. 5. A versenyképességi szerződések megvalósíthatóságának feltételei és végrehajtásának kockázatai, az ösztönzőkre gyakorolt hatásai és a garanciális elemek szempontjából - című tanulmány 3. 6. A versenyképességi szerződések elterjedésétől várható hatások feltárása

1

4 5 5 6 7 8 8 9 10 11 12 13 13 13 15 16 17


PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ 1. A PROJEKT CÉLJA A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által közzétett ÁROP 1.1.15 kódszámú, „Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása” című kiemelt projekt célja, hogy az érintettek részvételével kidolgozott innovatív és megvalósítható fejlesztések körvonalazódjanak és váljanak valóra a közszolgáltatások, az igazgatás és közfeladat-ellátás területén. Cél, hogy a projekt feltárja a közigazgatást működtető, valamint közszolgáltatásokat nyújtó szervezetekben rejlő innovációs potenciált, és a javítási lehetőségeket azonosítva jó példákat generáljon, amelyek alapján a széles értelemben vett állami működés javítását szolgáló módszertani ajánlások dolgozhatók ki és terjeszthetők. Emellett ösztönözni kívánja a javítási lehetőségek azonosítására irányuló innovációkat és a szervezetek innovációkra irányuló fogadókészségét. A projekt négy, egymáshoz módszertanilag és logikailag is kapcsolódó és eredményeiben egymás hatását erősítő alprojekt formájában valósult meg, amelyek az alábbiak voltak:

I. Közszolgáltatások versenyképességi átvilágítása (KSZJAV): A közszolgáltatást nyújtó szervezetekben és dolgozóikban meglévő tudásra, információkra és szándékra (innovációs, fejlődési potenciál) alapozva azonosított – hatékonysági és/vagy szolgáltatás-minőségbeli – javítási lehetőségek kihasználására irányuló vizsgálódás, amelynek eredményeként a belső fejlődési potenciál azonosításához és kihasználásához kapcsolódó és általánosan alkalmazható módszertani ajánlások kerülnek megfogalmazásra és terjesztésre.

II. Versenyképességi szerződések megalapozása, előkészítése (VKSZ): Az önkormányzatok, a helyi gazdaság szereplői és működésük feltételeit (hatósági, igazgatási, jogi eszközökkel) meghatározó állam együttműködésében megvalósuló, egymás felé vállalt kölcsönös elköteleződésükön alapuló versenyképességi szerződések rendszerének kidolgozására – négy önkormányzatnál participatív technikák alkalmazásával megvalósított kísérleti projektek keretében – és elterjesztéséhez kapcsolódó módszertani ajánlások megfogalmazására.

III. Közszolgáltatásokhoz kapcsolódó innováció (MIKROINNOVÁCIÓ): Az állami működés – elsősorban, de nem kizárólag igazgatási, hatósági folyamatok és közszolgáltatások – legkülönbözőbb szintjeinek és megnyilvánulásainak javítására irányuló javaslatok generálása ötletpályázattal és a legjobb ötletek részletes kidolgozásával.

IV. A versenyképes államműködést segítő ismeretek terjesztése (DISSZEMINÁCIÓ): A versenyképesség javítását, illetve az adminisztrációs terhek csökkentését segítő szemléletmód, módszerek és technikák terjesztése, valamint a fenti három alprojekt eredményeként előállt ajánlások megismertetése közigazgatási, hatósági, közszolgáltatást nyújtó, valamint gazdasági szereplők körében. Az egyes projektek eredményeként: ● Kidolgozásra kerültek a versenyképességi szerződések megalapozásának és létrehozásának módszerei, ami alapján a versenyképességi szerződések iránt érdeklődők számára egyértelmű módszertani ajánlások segítik majd az újabb szerződések létrehozását; ● Átvilágításra kerültek az állami feladatokat és funkciókat ellátó, közszolgáltatást nyújtó szervezetekben meglévő és kihasználatlan fejlődési potenciálok és módszertani ajánlások kerültek megfogalmazásra a lehetőségek kihasználásának elősegítésére, ● Továbbá megvilágításra kerültek, hogy az állam és az állam működésének javításához való hozzájárulás lehetősége jelen van annak érintettjei körében, és közös gondolkodással valamint megfelelő eszközök és módszertanok segítségével fejleszthető a rendelkezésre álló hasznosítható tudás megismerésére és kihasználására való képesség. A projekt közvetlen eredményei: ● Versenyképességi szerződések előkészítése 4 önkormányzatnál; ● Közszolgáltatások minőségének és/vagy hatékonyságának javítására irányuló cselekvési tervek elkészítése 4 közszolgáltatást nyújtó szervezetnél; ● Mikroinnovációs ötletpályázaton kiválasztott 55 db. legjobb ötlet alapján elkészített koncepció és azokból kidolgozott 5 db. megvalósíthatósági tanulmány;

2


●

34 workshop, 2 konferencia, 10 különböző kiadvány és egy módszertani tudástárként működő honlap – www.kih.gov.hu/web/guest/arop-1.1.15 – amely a projekt eredményeként kialakult módszertanokat és ajánlásokat hivatott terjeszteni.

A projekt számos ponton kapcsolódik a már útjára indított kormányzati stratégiákhoz és programokhoz illetve azok releváns céljainak megvalósulásához. Kapcsolódó programok: ● Nemzeti Együttműködés Programja; ● Állami Operatív Program; ● Egyszerű Állam Program; ● Magyar Növekedési Terv; ● Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési ● EU2020 és Nemzeti Reform Program; ● Országos Területfejlesztési Koncepció; Program; ● Új Széchenyi Terv; ● Nemzeti Tőkepiac Fejlesztése.

2.

A PROJEKT FÁZISAI

2. 1. Megalapozás A projekt megalapozási fázisában kidolgozásra kerültek az egyes alprojekt elemek megvalósításának módszertanai az alábbiak szerint: Közszolgáltatások versenyképességi átvilágítása (KSZJAV): ● Meghatározásra kerültek az átvilágítások céljai és elvárt eredményei; ● Azonosításra kerültek az átvilágítás szempontjából releváns – potenciált magukban hordozó lehetséges témakörök; ● Kialakításra kerültek a javaslatok megvalósítását támogató és nyomon követő rendszer lehetséges eljárásai; ● Kidolgozásra kerültek az átvilágítások fókuszát meghatározó módszerek és eljárások részletei továbbá az átvilágítás során megfogalmazódó javaslatok kialakításának módja; ● Defi niálásra kerültek a javaslatok megvalósítását támogató és nyomon követő rendszer lehetséges eljárásai és elemei; Versenyképességi szerződések létrehozása (VKSZ): ● Defi niálásra kerültek a versenyképességi szerződések céljai és rendszerei; ● Bemutatásra kerültek az állam által ajánlható szakpolitikai, igazgatási és közszolgálati konstrukciók; ● Meghatározásra került a szerződések kialakításának kísérleti fázisába bevonni kívánt önkormányzatok jellemzése, a kiválasztás kritériumai és mechanizmusa; ● Defi niálásra kerültek a versenyképességi szerződéskötés előkészítésének folyamatai, a megvalósításhoz szükséges erőforrások, és az egyes szereplők részéről felmerült megvalósíthatósági korlátok, ● Kidolgozásra került a versenyképességi szerződés rendszerének működési koncepciója; ● Elkészült a versenyképességi szerződés koncepciója, mely tartalmazza a szerződés várható struktúráját valamint a formai és tartalmi követelményeit; Közszolgáltatásokhoz kapcsolódó innováció (MIKROINNOVÁCIÓ): ● Kidolgozásra kerültek a lehetséges pályázati témakörök; ● Elkészült a pályázati felhívás szövege valamint a pályázat népszerűsítésének koncepciója; ● Kidolgozásra került a beérkezett pályázatok értékelésének és rangsorolásának módszertana; ● Defi niálásra kerültek az 50 kiválasztott legjobb ötlet részletes kidolgozásához kapcsolódó formai és tartalmi követelmények; ● Kidolgozásra került az 50 részletesen kidolgozott koncepciót értékelő zsűri összetétele és döntési mechanizmusa valamint a projektet záró konferencia koncepciója. A versenyképes államműködést segítő ismeretek terjesztése (DISSZEMINÁCIÓ): ● Kidolgozásra került a disszemináció fogalma annak célja és eszközei a projekt és az egyes alprojekt elemek vonatkozásában; ● Defi niálásra került a célközönség és annak elérését szolgáló csatornák és azok alkalmazása a projektben, ● Meghatározásra kerültek az elkészítendő tartalmak jellemzései és az információs kampányok koncepciója.

3


2. 2. Megvalósítás A megvalósítás során a megalapozási fázisban elkészült módszertani ajánlásokat fi gyelembe véve megtörtént a versenyképességi szerződés tartalmi elemeinek kialakítása, a közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása, és megrendezésre került a mikroinnovációs ötletpályázat. Továbbá a projektet horizontálisan átfogó elemként a disszemináció kapcsán megtörtént az előbbiekben bemutatott projektek keretében keletkezett szakmai tartalmak összehangolt terjesztése.

2. 3. Projektzárás A projektzárási fázisban lezárásra kerültek az egyes alprojektek elemei keretében megvalósuló szakmai tevékenységek. ● Aláírásra kerültek a versenyképességi szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatok és szerződések; ● Aláírásra kerültek a közszolgáltatások javítását elősegítő cselekvési tervek; ● Elkészült a versenyképességi szerződések elterjedésétől várható makrogazdasági hatások feltárása, a helyi versenyképesség indikátorainak kidolgozása és az ehhez szükséges adatbázis koncepciójának kialakítása” c. tanulmány ● Elkészült a versenyképességi szerződések megvalósíthatóságának feltételei és végrehajtási kockázatai az ösztönzőkre gyakorolt hatásai és a garanciális elemek szempontjából” c. tanulmány ● Megrendezésre került a projekt záró konferenciája, amelyen a mikroinnovációs projektelem tevékenységei során született eredmények is bemutatásra kerültek.

3.

PROJEKT EREDMÉNYEINEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA

3. 1. Közszolgáltatások versenyképességi átvilágítása A projekt célja a közszolgáltatások versenyképességét javító és azok versenyképességhez való hozzájárulását elősegítő négy olyan kísérleti projekt megvalósítása, amelyek során négy közszolgáltató kerül versenyképességi szempontok mentén átvilágításra, hogy feltárásra kerüljenek a szervezetben meglévő javítási lehetőségek és innovációs potenciál továbbá azok kiaknázására intézkedési terv is készüljön, majd a tapasztalatok alapján olyan szakmai ajánlások és módszertan készülhessen, amely lehetővé teszi más szervezetek számára is hasonló potenciálok feltérképezését és hasznosítását. A négy átvilágítandó közszolgáltatás a következő volt: ● Ár- és belvízvédelem területéhez tartozó egyes közszolgáltatásokat nyújtó intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása. ● Felsőoktatás területéhez tartozó egyes közszolgáltatásokat nyújtó intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása. ● Szociális ellátáshoz és közösségszervezéshez tartozó egyes közszolgáltatást végző intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása. ● Személy- és tehergépjárművek parkolásával kapcsolatos szabályozási rendszerek és a területhez kapcsolódó közszolgáltatást végző egyes intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása. A projekt során az alábbi feladatok kerültek végrehajtásra: 1. Projektterv: az egyes teljesítések ütemezését, azok mennyiségi és minőségi indikátorokhoz való illeszkedését koordináló munkaterv elkészítése. 2. Célkijelölés: az adott közszolgáltatások versenyképességi szempontú vizsgálata, mely fókuszában az áll, hogy az adott közszolgáltatások milyen hatással vannak a jelenlegi vagy potenciális felhasználók versenyképességére. 3. Lehetőségek feltárása: a versenyképességre gyakorolt hatás fényében annak feltárása, hogy milyen lehetőségei vannak az adott közszolgáltatásoknak a versenyképességi elvárásoknak való jobb megfelelésre. 4. Megvalósíthatóság elemzése: A feltárt lehetőségek megvalósíthatóságának elemzése. 5. Javaslatok megfogalmazása: A megvalósíthatósági elemzések alapján cselekvési tervek kidolgozása. A továbbiakban részletesen is bemutatjuk az egyes átvilágítandó közszolgáltatás területén végrehajtott feladatokat és elért eredményeket.

4


3.1.1. Ár- és belvízvédelem területéhez tartozó egyes közszolgáltatásokat nyújtó intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása A hazai mezőgazdasági művelés intenzifi kálódása az elmúlt 50 évben fokozódott, az intenzív monokultúrás szántóföldi növénytermesztés a belvízi elöntések miatt kialakuló károkat nehezen viseli el, a gazdaságosságot rontja, a termésbiztonságot jelentősen elbizonytalanítja. Az 1990-es évek után elaprózódott birtokszerkezet a területhasználati, szántóföldi növénytermesztési kitettséget jelentősen növelte, így a belvizek okozta károkozásra igen érzékennyé vált a gazdatársadalom. Ezen károk megelőzése, mérséklése, kártalanítása jelentős terhet ró a központi államigazgatásra és a gazdálkodókra egyaránt. A belvízvédekezés környezet- és költséghatékonyságával kapcsolatban az alábbiakat érdemes vizsgálni: ● a közfeladatok, a közszolgáltatás körének, mértékének újragondolása; ● a tájhasználat, földhasználat új, az ökológiai és az ökonómiai szempontokat egyaránt fi gyelembe vevő területi szerkezet kialakítása; ● a fentiek érvényesítéséhez szükséges jogi és gazdasági szabályozók kidolgozása. A projekt során a belvízzel érintett mezőgazdasági vállalkozások, kis és közepes gazdálkodók kerültek átvizsgálásra. A belvíz és a mezőgazdasági vállalkozók vonatkozásában a KIH által javasolt módszertani megközelítés alkalmazása történt, azaz feltérképezésre kerültek a célcsoport (gazdálkodók) közszolgáltatással kapcsolatos igényei, melyek priorizált fejlesztési javaslatokká alakultak át. A vizsgálandó közszolgáltatások szempontjából a belvizekkel kapcsolatos 5 legfontosabb szolgáltatás került átvizsgálásra: Megelőzés (fenntartás, üzemeltetés), Védekezés, Kártalanítás, Kárenyhítés, Helyreállítás. A munka során 12 problémakör került feltárásra és a 12 problémakörön belül pedig számos további gazdálkodói panaszt, „ügyféligény” került azonosításra. Az előzetes helyzetfelmérés, illetve a lehetőségek feltárása rávilágítottak arra, hogy belvízi védekezéssel kapcsolatos jelenlegi rendszer nem optimális. 1. Felerősödik az igény a vizek helybentartására a gyors elvezetéssel szemben. 2. Javasolt lenne a táji adottságokhoz való területhasználatra áttérni, és ennek feltételeit megteremteni. 3. A korábbi egységes védekezési fellépés széttöredezett, ugyanakkor a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás elmaradt. A projekt eredményeképpen 3 fejlesztési javaslat és azok megvalósításához vezető cselekvési terv került rögzítésre: ● 1. sz. fejlesztési javaslat: Területhasználati reform megvalósítása ● 2. sz. fejlesztési javaslat: Védelmi és kárenyhítési képesség újradefi niálása ● 3. sz. fejlesztési javaslat: Belvízi infrastruktúraépítés, rekonstrukció, védművek jó karba helyezése.

3.1.2. Felsőoktatás területéhez tartozó egyes közszolgáltatásokat nyújtó intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása A győri Széchenyi István Egyetem fejlesztési programjainak középponti eleme 2007 és 2015 között a regionális versenyképesség fokozásának előmozdítása. Ennek kulcsát az egyetem elsősorban az innovációs készség, valamint a kutatás + fejlesztés + innováció jelentős térnyerésében látja. Ehhez az Egyetem értelmezése alapján elválaszthatatlanul kapcsolódik a térség, a régió gazdasági szereplőivel való megfelelő kapcsolattartás, egymás igényeinek maximális kiszolgálása. Az Egyetem szemlélete alapján – amely napjainkban beigazolódni látszik – a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartás eredményeként a képzési programok hatására indukált gazdasági fejlődés növekvő mértékű, amely magasabb szintű foglalkoztatást eredményez. Az Egyetem versenyképességi szempontú átvilágítása során feltérképezésre kerültek az egyetem szolgáltatásnyújtási folyamatai. A helyzetfeltárás során megállapítást nyert, hogy egy adott felsőoktatási intézmény versenyképességét elsősorban a térség gazdasági szereplőivel való kapcsolattartás minősége és intenzitása határozza meg. A célcsoportok igényeinek megismerésénél a célcsoportok két fő területre oszthatóak: 1) közvetlen célcsoport: felsőoktatásban részt vevő hallgatók, felsőoktatási intézmény 2) közvetett célcsoport: már végzett hallgatók, térség gazdasági szereplői. A célcsoportok egyes képviselői véleményének megismerésére kérdőívek, illetve személyes interjúk útján került sor.

5


A közvetlen célcsoport igényeinek megismerése alapján olyan fejlesztési javaslatok kerültek megfogalmazásra, melyek többsége megvalósítható lenne a felsőoktatási, illetve a gazdasági szféra szereplőinek hatékony együttműködésével: 1 sz. fejlesztési javaslat: Szakmai gyakorlati helyek biztosítása több alkalommal, vagy akár folyamatosan a képzés során; 2. sz. fejlesztési javaslat: Belső anyagi nehézségek leküzdése a kevés állami támogatásból adódóan; 3. sz. fejlesztési javaslat: Gazdasági élet szereplői és a hallgatók között létrejövő előszerződések; 4. sz. fejlesztési javaslat: A gazdasági élet szereplői által a hallgatók körében felmérések készítése.

3.1.3. Szociális ellátáshoz és közösségszervezéshez tartozó egyes közszolgáltatást végző intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása A szociális szolgáltatások átvilágítása kapcsán Kecskemét Megyejogú Város szociális (köz)szolgáltatóinak átvilágítása került elvégzésre a munkaerőpiaci (köz) és nem közszolgáltatókkal, valamint a vizsgálat szempontjából még relevánsnak tekinthető szolgáltatókkal. A vizsgálat fókuszában az állt, hogy a vizsgálatban kiválasztott két célcsoport (kismamák: GYES-ről, GYED-ről visszatérők, valamint fogyatékkal élők) tagjai számára hogyan nyújtható olyan szolgáltatás, mely a munkaerőpiaci megjelenésüket (integráció–reintegráció, habilitáció–rehabilitáció) segíti úgy, hogy nem csak számszerűségben, hanem minőségben, azaz versenyképességben is javuló lehetőségek nyílnak számukra. A projekt feladataként megjelölt versenyképesség növekedés: mind a köz-szolgáltatói, mind a célcsoport oldaláról értelmezésre került, azaz olyan összefüggésben került átvizsgálásra hogy a szolgáltatónak a kijelölt területen – területeken való versenyképesség javulása (szolgáltatási minőség és/vagy irányváltozása) a célcsoport tagjai számára is versenyképesség-növekedést eredményezhet. Az átvilágítás, mint diagnosztikai módszer alapozta meg azokat a javaslatokat, melyeket az érintett szolgáltatókkal, valamint a város felelős vezetésével is egyeztetésre kerültek. A feladat-végrehajtásra során olyan vizsgálati módszer került alkalmazásra, amely alkalmas és elégséges volt nemcsak a szolgáltatók (és perifériális szereplők) átvilágítására, hanem a célcsoportok tagjainak felmérésére is. Ennek megfelelően: ● szakmai és szervezeti szabályzatok elemző áttekintése (szakértői elemzés) ● Survey módszer ● e-kérdőíves megkeresés ● mélyinterjú és interjúk (személyes megkereséssel és „e”módszerrel) ● konzultációs team ● telefonos interjú módszerei kerültek alkalmazásra. A projekt végrehajtása során célként fogalmazódott meg, hogy a vizsgálati eredményeken alapuló innovációk direkt, illetve indirekt módon segítsék a célcsoportok tagjait a munkerőpiaci versenyképesség fokozásában úgy, hogy egyidejűleg és/vagy megelőzően maga a szolgáltató, illetve az általa nyújtott szolgáltatás versenyképessége is javuljon. A felmérések eredményei alapján egységesen elmondható, hogy az innovációra való nyitottság mindenhol, a szükséges bázis ismeretek kb. 75%-nál, míg a humán és fi nanszírozási erőforrások szinte sehol nem álltak rendelkezésre. A célcsoportok igény-feltárásakor tapasztalható volt , hogy szinte valamennyi érintett fontosnak tartja nem csupán a lehetőséget, hogy a munkaerőpiacon megjelenjen, illetve oda visszatérjen, hanem azt is, hogy a betöltött pozíció valóban versenyképes legyen. A (köz)szolgáltatói oldalon is hangsúlyos, hogy szolgáltatásuk ne csak quantitatív növekedjen, hanem a qualitás növekedése versenyképességi helyzet-javulást is eredményezzen. A projekt során az alábbi fejlesztési javaslatok jöttek létre: 1. sz. fejlesztési javaslat: Felhő alapú szolgáltatás ASP rendszerben; 2. sz. fejlesztési javaslat: Tanoda program az alapkompetencia fejlesztésre; 3. sz. fejlesztési javaslat: Szociális klaszter létrehozása; 4. sz. fejlesztési javaslat: Érzékenyítés - önkéntesség, mint javaslat és módszer; 6


5. sz. fejlesztési javaslat: Társadalmi felelősségvállalás, mint módszer és távlat. A javaslatok alapoznak a helyben feltárt potenciálokra, ugyanakkor olyan újszerű (szemléletváltás, szemléletmegújítást is követelő) módszereket, rendszereket tartalmaznak, melyek reális idő- és fi nanszírozási keretben (gyakran külső erőforrást nem igényelve) segíthetik elő a szolgáltatói, és a célcsoport tagokat érintő versenyképesség javulást.

3.1.4. Személy-és tehergépjárművek parkolásával kapcsolatos szabályozási rendszerek és a területhez kapcsolódó közszolgáltatást végző egyes intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása A fenntartható közlekedési politikák kulcskérdése, hogy hogyan biztosítható a városokban a gépjárművek, illetve a közösségi közlekedési eszközök egyensúlya, úgy, hogy megoldott legyen a környezeti szempontból is elfogadható, élhető város megteremtése. Külön fi gyelmet érdemel a közszolgáltatást végzők és a közszolgáltatást igénybevevők hatékony és eredményes kapcsolata. Az olyan közlekedési intézkedések, mint például a városok központi részeibe a behajtás korlátozása, gyalogos zónák kialakítása, csak akkor lesz sikeres, ha egyidejűleg biztosított az alternatív megoldás. A járművel történő várakozás (parkolás) esetében az átfogó szabályozás alapja a közúti szabályozásról szóló többször módosított 1988. évi I. törvény. A helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatás biztosítása a 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a helyi önkormányzat kötelezettsége. Balatonfüred város 2008-ban elkészített integrált városfejlesztési stratégiája így mutatja be a parkolással kapcsolatos helyzetet: „Ismert probléma, hogy Balatonfüreden a parkolási lehetőségek főként a nyári időszakban igencsak szűkösek, a régi városközpont (Kossuth utca) pedig hétvégenként az év minden szakában túlzsúfolt”. A városban összesen 105 parkoló található 3707 parkolóhellyel. A legtöbb parkolót, illetve parkolóhelyet a turisták által leginkább látogatott Füredi (52 parkoló 1491 parkolóhellyel), valamint az Üdülőtelepi (42 parkoló 1944 parkolóhellyel) városrészben találjuk. A parkolókat utcaszinten, közterületen található, városban nem üzemel mélygarázs.” Balatonfüred város tekintetében a közszolgáltatási kötelezettség helyi felelőse a szakmai felügyelet ellátója a Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály. A közszolgáltatást, a parkolók üzemeltetését Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2004-es számú rendelete - a fi zető parkolás szabályozásáról és a várakozás igénybevételének rendjéről – alapján az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő Probio Zrt. látja el. Balatonfüreden a fi zető parkolási rendszer kezdetei a 2000-re nyúlnak vissza. A szabályozott parkolási rendszer bevezetése 2002. április 1.-én történt. A város reformkori településközpontra integrált, magánforrásokat is bevonó, partnerségen alapuló településfejlesztési programja során az Önkormányzat több százmillió forint értékű fejlesztést valósított meg, amihez Európai Uniós pályázati forrásokat is igénybe vett. Az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételeket a közterületek fejlesztésébe forgatták be, ami igencsak jó befektetésnek bizonyult: 500 ezer forintnyi önkormányzati beruházás négymilliárdnyi magán tőkét mozgatott meg Balatonfüreden. A városban egyre határozottabban érzékelhető a több zónás parkolási rendszer forgalomszabályozó hatása. A fi zetőparkolók jegy-automatából előre váltott jeggyel, vagy bérlettel vehetők igénybe, egyre népszerűbb a mobiltelefonon keresztül fi zetett parkolás A bevezetett bérletrendszer mind a lakosság, mind az üdülőközönség, mind pedig a vállalkozók számára lehetőséget biztosít kedvezmények igénybe vételére. A széles kedvezménykör kielégíti az igényeket. Mára megnyílt a felsővárosban a tervezett mélygarázs, a parkoló őri jelenléttel javult a biztonságérzet, és a fi zetési morál. Az évente történő felülvizsgálat biztosítja a folyamatos szolgáltatásjavítást. A panaszok – az üzemeltető megfogalmazásában észrevételek – kezelése terén még van javítási lehetőség. Az átvilágítás eredményeként az alábbi fejlesztési javaslatok kerültek beazonosítása: 1 sz. fejlesztési javaslat: Az ügyfélszolgálati tevékenység alternatív elektronikus útjának bevezetése, beleértve a bérletek kiadását, valamint a pótdíjazással kapcsolatos elektronikus ügyintézést; 2. sz. fejlesztési javaslat: Felszín alatti, vagy zárt parkolók kialakítása; 3. sz. fejlesztési javaslat: Elektronikus parkolóhely információs szolgáltatás;

7


3. 2. Versenyképességi szerződések létrehozása (VKSZ) A kísérleti projekt célja a versenyképesség elősegítését célzó megállapodás létrehozása, továbbá mint pilot projekt, későbbi hasonló sikeres együttműködések alapjaként szolgálhasson. A projekt célja a versenyképességi szerződések rendszerének kidolgozása volt négy önkormányzatnál megvalósítandó kísérleti projekt lefolytatásával, a tapasztalatok összegzésével és azok alapján a versenyképességi szerződések elterjesztését célzó módszertan véglegesítésével. Az egyes versenyképességi szerződések tervezetének elkészítése az alábbi négy kijelölt helyszínen került elvégzésre: Kecskemét, Veszprém, Miskolc és Budapest XI. kerület. A pilot projekt helyszínei kiválasztásának célja az volt, hogy olyan települések kerüljenek fókuszpontba, melyek egymástól eltérő adottságokkal és fejlettséggel bírnak, így különböző adottságok mellett vizsgálhassuk a versenyképességi megállapodások megvalósításának lehetőségeit. A versenyképesség javítását célzó megállapodások számos pozitív hatást gyakorolhatnak egy adott település, kerület életére: ● a helyi kis- és középvállalkozások gazdasági helyzetének erősítése, érvényesülésének elősegítése; ● a közös cél előtérbe helyezésével a helyi kis- és középvállalkozások összefogása, együttműködésük elősegítése a helyi önkormányzatokkal, proaktivitás beindítása ● a vállalkozások megerősítésével az érintett település, kerület munkahelyeinek megőrzése ● a helyi lakosság elégedettségének növelése ● a létrejövő versenyképességi szerződések konkrét tapasztalatainak felhasználásával a folyamat továbbfejlesztése, esetlegesen még szélesebb, az Állam részvételével történő együttműködés létrehozása. ● A konkrét eredmények beépülése a helyi jogalkotási folyamatba A projekt során az alábbi feladatokat kellett végrehajtani: 1. A munka ütemtervének elkészítése helyszínenként: A munka elvégzésének menete, tervezett erőforrás-felhasználás bemutatása, a feladat elvégzéséhez kapcsolódó ütemezés. 2. A jogszabályi környezet felmérése: a vonatkozó jogszabályi környezet (helyi szabályozás és egyéb jogszabályok) felmérése és a jogszabályok témához kapcsolódásának, vonatkozó tartalmának ismertetése. 3. Jogi tanácsadás, koncepció kidolgozása: a projekt megalapozása során kidolgozott versenyképességi szerződés-koncepciót előkészítése, melyet az Európai Unió és Magyarország versenyjogi szabályainak fi gyelembevételével kell elkészíteni. 4. Szerződéstervezetek elkészítése: „Versenyképességi szerződés vagy szándéknyilatkozat elkészítése. 5. Dokumentáció elkészítése: A versenyképességi szerződések elkészítésekor lefolytatott egyeztetési eljárás tapasztalatainak összefoglalása, mely pontos és részletes képet nyújt a versenyképességi szerződések kialakításának legfontosabb lépéseiről, eseményeiről és döntési helyzeteiről. A továbbiakban részletesen is bemutatjuk az egyes kísérleti helyszíneken elért eredményeket:

3.2.1. Kecskemét Együttműködés lényege az adott helyszínen: Egyablakos ügyintézési szolgáltatás kiterjesztése, továbbfejlesztése, melynek célja, hogy a Kecskeméten letelepedni kívánó vagy már jelen lévő vállalkozások hozzáférjenek mindazon információhoz, amelynek ismerete elősegítheti a helyi beruházásaik megvalósítását. Az önkormányzat vállalásai: a) Az Önkormányzat vállalja, hogy ellátja a szerződés működéséhez szükséges koordinációs feladatokat, melynek keretében elősegíti a tapasztalatok, illetve információk akadálytalan áramlását a szervezetek, a vállalkozások és a szakhatóságok között. b) Az Önkormányzat vállalja, hogy a szervezeteket és a vállalkozásokat maga is ellátja a szerződés célja szerinti, a hatósági ügyintézésre vonatkozó tapasztalattal, információval. c) Az Önkormányzat vállalja, hogy a felek közötti tapasztalatcserét információs rendszer kialakításával biztosítja. d) Az Önkormányzat vállalja, hogy a felek számára egy alkalmazottját kapcsolattartóként jelöli ki. e) Az Önkormányzat konferenciákat, közös érdekegyeztetéseket, szakmai fórumokat szervez a felek számára. f) Az Önkormányzat folyamatos nyilvántartást vezet a szerződésben részt vevő vállalkozások személyéről, releváns adatairól. g) Az Önkormányzat felügyeletet gyakorol a jogszabályok és a szerződés szabályainak betartása felett. Feladatai ellátása során köteles jóhiszeműen eljárni, a tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. 8


h) Az „egyablakos ügyintézés” kiterjesztéséhez kötődő, az együttműködés elindítását célzó első tájékoztatás szervezése, végrehajtása. Mit vállalnak a vállalkozások, és ez milyen konkrét módon segítheti elő a helyi versenyképesség javulását: a) A vállalkozások jogosultak a szerződés keretében létrehozott információs rendszerhez, az abban felhalmozott adatokhoz hozzáférni, azokat a szerződés szellemének és céljának megfelelően felhasználni. b) A vállalkozások jogosultak az Önkormányzat kijelölt kapcsolattartójától adatot kérni, valamint konkrét hatósági ügyekben segítséget kérni. Ezenkívül a szerződés alapján szervezett szakmai fórumokon, konferenciákon részt venni. c) A vállalkozások kötelesek szerződéses jogaikat és kötelezettségeiket jóhiszeműen, a Felekkel együttműködve gyakorolni; a szerződés keretében a Felekről szerzett információkkal nem élhetnek vissza, azokat tisztességtelen versenyelőny elérésére nem használhatják fel. Az egyablakos ügyintézéssel az adminisztrációs terhek csökkennek, csökken az ügyintézés ideje, az ügyfelek egy ügyfél-barát közigazgatási eljárás részesei lehetnek. Az egyablakos ügyintézés lehetővé teszi, hogy az ügyfél egyetlen helyen intézze el az ügy szempontjából szükséges cselekményeket.

3.2.2. Veszprém Együttműködés lényege az adott helyszínen: Veszprém sétáló utcájában (Kossuth utca) az Önkormányzat aktív koordinálásával és támogatásával „sétáló utca” brand létrehozása, mely a helyi lakosság és a városba látogató külföldiek számára egységes utcaképet és azonos értéket jelenítene meg. Az önkormányzat vállalásai: a) megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy rendezvények, bevásárló napok esetén, illetve egyéb időszakokban is az érintett parkolási zónában a parkolási díjmentességet biztosít; b) a „közös” megjelenés koordinációs feladatainak az ellátása érdekében az Önkormányzat kizárólagos tulajdonába álló Veszprémi Programiroda Rendezvényszervező és Kulturális Szolgáltató Kft-vel együttműködik; c) az együttes megjelenést az alábbi fórumokon biztosítja: Veszprém Megyei Jogú Város honlapja, Veszprém Városi Televízió, városi lap, önkormányzati kiadványok, önkormányzati szervezésű rendezvények; d) városmarketing során kiemelt elemként jeleníti meg az új belváros képet és a sétáló utcát; e) lehetőségeihez képest az önkormányzati rendezvényeket a sétáló utcába szervezi, az Önkormányzattól függetlenül megszervezésre kerülő rendezvények sétáló utcába történő rendezése érdekében eljár; f) partnervárosi kapcsolatokban kiemelt szerep juttat a sétáló utcának és szereplőinek; g) Polgármesteri Hivatal állományából vállalkozói referenst jelöl ki, aki végigkíséri és koordinálja a vállalkozói ügyeket az ügymenetek lehetséges gyorsítása érdekében; h) folyamatos egyeztetések, monitoring, visszajelzések beépítése az ügyintézői rendszerbe; i) biztosít egy olyan állandó elérhetőséget, ahol a vállalkozások az ügyintézéssel kapcsolatban tájékoztatást kaphatnak, illetve ahova esetleges panaszaikkal fordulhatnak; j) Önkormányzat megszólítja (pl: ajánlatot kér) a vállalkozásokat azon termékek és szolgáltatások tekintetében, amelyek a vállalkozások termék- és szolgáltatás-portfóliójában is megtalálhatóak, és amelyek kapcsán az Önkormányzat is bizonyos helyzetekben és esetekben vásárlóként jelenik meg a piacon, k) vállalja olyan javaslattételi fórum megszervezését, ahol a vállalkozásoknak a működési területüket érintő témákban közvetlen vélemény-nyilvánítási, visszacsatolási és javaslattételi lehetőséget biztosít, különösen hosszabbtávú városfejlesztési stratégia kidolgozása során, l) Balatoni Korona és a Veszprém és térsége népszerűsítése során a sétáló utcát és a brandet megjeleníti, m) Veszprém Város Helyi Vállalkozásokat Támogató Közalapítványt fenntartja és működteti és a Közalapítvány pályázati lehetőségeiről naprakész információkat biztosít, n) megvizsgálja az e-ügyintézés továbbfejlesztésének lehetőségét, o) vállalja a Polgármesteri Hivatal állományának kompetencia alapú továbbképzését a vállalkozói igények maximális kielégítése érdekében,

9


Vállalkozások számára fontos hatósági ügyek menetéről részletes információt tesz közzé a honlapján, q) Pannon TISZK képzési struktúrájában az érintett vállalkozói kör képzési igényeit folyamatosan fi gyelembe veszi. p)

Mit vállalnak a vállalkozások, és ez milyen konkrét módon segítheti elő a helyi versenyképesség javulását: a) vállalják a sétáló utca megújult környezetéhez való igazodást, különösen üzleteik homlokzati és kirakati elemeinek tekintetében; b) vállalják a helyiségeik belső színvonalas kialakítását; c) szolgáltatásaikat város megújult belvárosi miliőjéhez és színvonalához igazítják, tudatában annak, hogy az kiemelten fontos a város turisztikai elképzeléseinek teljesítéséhez; d) a sétáló utcai „rendezvényekhez” igazodnak a nyitvatartási rendjük tekintetében; e) őket érintő koncepciók tekintetében javaslataikkal, véleményeikkel, ötleteikkel, információikkal igyekeznek maximálisan támogatni a koncepció kialakítását; f) fentieken túl jelen együttműködésüket érintő minden egyéb esetben együttműködnek az Önkormányzattal a lehető legjobb megoldások kialakítása érdekében, erre vonatkozó igény esetén döntés-előkészítő információkkal szolgálnak az Önkormányzat részére; g) folyamatos visszacsatolással élnek az Önkormányzat felé a minőségfejlesztés érdekében; h) jogosultak az Önkormányzat kijelölt kapcsolattartójától – a versenyképességi szerződés speciális tárgya kapcsán adatot/információkat kérni, valamint a versenyképességi szerződés alapján szervezett szakmai fórumokon, konferenciákon részt venni. A gazdaság teljesítőképességét (és versenyképességét) hátrányosan befolyásoló gazdasági szereplők közötti formális együttműködés hiányának kiküszöbölése érdekében a felek összefogásra ösztönözik a helyi gazdasági élet valamennyi szereplőjét, helyi igényekre és adottságokra támaszkodva mozgósítják a gazdasági szereplőket úgy, hogy mindezt külső fejlesztési források bevonása nélkül valósítsák meg. A részvevők kifejezett szándéka, miszerint együttműködésük révén további hasonló versenyképességi szerződések jöjjenek létre, amelyek helyi hatáskörűek és elsősorban a vállalkozásfejlesztési (helyi gazdaságfejlesztési) tevékenységekre/együttműködésekre koncentrálnak.

3.2.3. Újbuda Együttműködés lényege az adott helyszínen: Az Önkormányzat és a vállalkozások együttműködése keretében olyan közbeszerzési adatbázis létrehozása, mely segíti a helyi közbeszerzések lebonyolítását. Az adatbázisba a kerületi mikro- és kivállalkozások, önkéntes regisztráció során regisztrálhatnának. Célja, hogy egy olyan helyi adatbázis jöjjön létre, mely elsősorban a mikro és kis-vállalkozások pozícióba hozását, a lokális együttműködések kialakulását segíti a jogszabályok és helyi szabályozási elemek által biztosított keretek között. Megjegyzés: A jelen összefoglalóban megjelölt együttműködés egy, a felek által potenciális célok között megjelölt koncepción alapszik. Az önkormányzat vállalásai: a) vállalja, hogy ellátja a szerződés működéséhez szükséges koordinációs feladatokat, melynek keretében elősegíti a tapasztalatok, illetve információk akadálytalan áramlását a vállalkozások és a szakhatóságok között, b) vállalja, hogy a Felek közötti tapasztalatcserét információs rendszer kialakításával biztosítja, c) Polgármesteri Hivatal állományából vállalkozói referenst jelöl ki, aki végigkíséri és koordinálja a vállalkozói ügyeket az ügymenetek lehetséges gyorsítása érdekében, d) biztosít egy olyan állandó elérhetőséget, ahol a vállalkozások az ügyintézéssel kapcsolatban tájékoztatást kaphatnak, illetve ahova esetleges panaszaikkal fordulhatnak e) vállalja, hogy folyamatos nyilvántartást vezet a szerződésben részt vevő vállalkozások személyéről, releváns adatairól, f) vállalja, hogy felügyeletet gyakorol a jogszabályok és a szerződés szabályainak betartása felett, g) vállalja a Polgármesteri Hivatal állományának kompetencia alapú továbbképzését a vállalkozói igények maximális kielégítése érdekében, h) vállalkozások számára fontos hatósági ügyek menetéről részletes információt tesz közzé a honlapján.

10


Mit vállalnak a vállalkozók, és ez milyen konkrét módon segítheti elő a helyi versenyképesség javulását: a) a vállalkozások jogosultak a szerződés keretében létrehozott információs rendszerhez, az abban felhalmozott adatokhoz hozzáférni, azokat a jelen szerződés szellemének és céljának megfelelően felhasználni, b) a vállalkozások jogosultak az Önkormányzat kijelölt kapcsolattartójától adatot kérni, valamint konkrét hatósági ügyekben segítséget kérni, ezenkívül a szerződés alapján szervezett szakmai fórumokon, konferenciákon részt venni, c) a vállalkozások kötelesek szerződéses jogaikat és kötelezettségeiket jóhiszeműen, a Felekkel együttműködve gyakorolni; a szerződés keretében a felekről szerzett információkkal nem élhetnek vissza, azokat tisztességtelen versenyelőny elérésére nem használhatják fel; d) jogosultak az Önkormányzat kijelölt kapcsolattartójától – a versenyképességi szerződés speciális tárgya kapcsán adatot/információkat kérni, valamint a versenyképességi szerződés alapján szervezett szakmai fórumokon, konferenciákon részt venni.

A helyi vállalkozók egyszerűbben, gyorsan és átlátható módon jutnának információkhoz/adatokhoz az adatbázis révén a kerületi beszerzésekkel kapcsolatban, ezáltal eredményesebben, hatékonyabban tudnának bekapcsolódni és részt venni a folyó és jövőbeli közbeszerzési eljárásokban.

3.2.4. Miskolc Együttműködés lényege az adott helyszínen: Miskolc turisztikai, idegenforgalmi szolgáltatásainak fejlesztése annak érdekében, hogy Miskolc kiemelkedő turisztikai és idegenforgalmi jelentősége minél magasabb színvonalon és minőségben, minél szélesebb kör számára ismert és elérhető legyen. Emellett Miskolc turisztikai ágazatának fejlesztése, erősítése, hatékony érdekképviselete, reklámozása a jogszabályok és helyi szabályozási elemek által biztosított keretek között Az Önkormányzat vállalásai: a) a vállalkozások bevonásával összehangolt kapacitásbővítési és minőségfejlesztési programokat dolgoz ki; b) megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy a vállalkozások által nyújtott szolgáltatások milyen feltételek mellett és körben vonhatóak be a MiskolcpONt kedvezményrendszerbe, c) az állami és esetlegesen európai uniós pályázatokon való eredményes részvétel érdekében együttműködik, és - amennyiben szükséges – segítséget nyújt a vállalkozások részére a pályázatok elkészítésében; d) segítséget nyújt a vállalkozások részére a piackutatási felmérések megszervezésében, lebonyolításában; e) lehetőséget biztosít a vállalkozások számára a kommunikációs kampányai összehangolására, ajánlatainak a nyilvánosság felé történő közvetítésére; f) a vállalkozások részére megjelenést biztosít az alábbi fórumokon: Miskolc Megyei Jogú Város honlapja, Miskolc Városi Televízió, városi lap, önkormányzati kiadványok, önkormányzati szervezésű rendezvények; g) városmarketing során kiemelt elemként jeleníti meg Miskolc turisztikai szolgáltatásait; h) a Polgármesteri Hivatal állományából vállalkozói referenst jelöl ki, aki végigkíséri és koordinálja a vállalkozói ügyeket az ügymenetek lehetséges gyorsítása érdekében, és szükség esetén üzletviteli tanácsadást szervez a vállalkozások részére; i) megteremti a lehetőségét a folyamatos egyeztetések, monitoring, visszajelzések beépítésének az ügyintézői rendszerbe; j) biztosít egy olyan állandó elérhetőséget, ahol a vállalkozások az ügyintézéssel kapcsolatban tájékoztatást kaphatnak, illetve ahova esetleges panaszaikkal fordulhatnak; k) vállalja olyan javaslattételi fórum megszervezését, ahol a vállalkozásoknak a működési területüket érintő témákban közvetlen vélemény-nyilvánítási, visszacsatolási és javaslattételi lehetőséget biztosít, különösen hosszabbtávú városfejlesztési stratégia kidolgozása során; l) megvizsgálja az e-ügyintézés továbbfejlesztésének lehetőségét; m) vállalja a Polgármesteri Hivatal állományának kompetencia alapú továbbképzését a vállalkozói igények maximális kielégítése érdekében; 11


n) a vállalkozások számára fontos hatósági ügyek menetéről részletes információt tesz közzé a honlapján, és o) képzési struktúrájában az érintett vállalkozások képzési igényeit folyamatosan fi gyelembe veszi. Mit vállalnak a vállalkozások, és ez milyen konkrét módon segítheti elő a helyi versenyképesség javulását: a) a közös szerződéses cél elérése érdekében az Önkormányzattal együttműködnek, biztosítják a rendszerbe szervezett információáramlás lehetőségét; b) vállalják, hogy a vállalkozásokat érintő koncepciók tekintetében javaslataikkal, véleményeikkel, ötleteikkel, információikkal igyekszenek maximálisan támogatni a koncepció kialakítását; c) az Önkormányzat által szervezet szakmai napokon, városfejlesztési és egyéb programokon megjelennek; d) kommunikációs kampányaik során fi gyelembe veszik Miskolc más turisztikai vállalkozásai által követett értékeket, ezekkel a vállalkozásokkal egységes arculati elemeket dolgoznak ki és használnak; e) állami és esetleges európai uniós pályázatokon való eredményes részvétel érdekében együttműködnek az Önkormányzat által kijelölt szervezettel, az eredményesség növelése érdekében; f) a turisztikai ágazatot érintő fejlesztések meghatározásakor Miskolc más turisztikai vállalkozásaival konstruktívan, a közös cél szem előtt tartásával együttműködnek; g) a fentieken túl, a jelen együttműködést érintő minden egyéb esetben együttműködnek az Önkormányzattal a lehető legjobb megoldások kialakítása érdekében, erre vonatkozó igény esetén döntés-előkészítő információkkal szolgálnak az Önkormányzat részére; h) folyamatos visszacsatolással élnek az Önkormányzat felé a minőségfejlesztés érdekében; i) jogosultak az Önkormányzat kijelölt kapcsolattartójától – a versenyképességi szerződés tárgya kapcsán adatot/információkat kérni, valamint a megkötendő versenyképességi szerződés alapján szervezett szakmai fórumokon, konferenciákon részt venni.

3. 3. Közszolgáltatásokhoz kapcsolódó innováció (MIKROINNOVÁCIÓ): A projekt célja az állami feladatok ellátásában, közszolgáltatások előállításában érintett állampolgárok körében a versenyképességet növelő és a jó államműködést javító gondolkodás, valamint a céltudatos, feladattudatos munkavégzés ösztönzése és az ehhez kapcsolódód innovatív ötletek generálása volt. Ennek érdekében egy innovációs ötletpályázat került meghirdetésre, melyre a magánszemélyek által beküldött, közszolgáltatásokat, illetve állami feladatellátást javító ötleteket vártak. A beérkezett pályázatokat egy 3 fős Bíráló Bizottság értékelte, melynek végén kiválasztásra került az 5 db legjobb, megvalósíthatósági tanulmánnyá fejlesztett versenyképességi javaslat. A projekt során az alábbi főbb feladatokat kellett elvégezni: 1. A versenyképességi innovációs javaslatok gyűjtése, kampány megvalósítása; 2. Ötvenöt magas színvonalú versenyképességi javaslat kiválasztása 3. Öt megvalósíthatósági koncepció kidolgozás Kampány célja A népszerűsítési kampány célja az állampolgárok, mint potenciális ötletgazdák minél hatékonyabb, a lehető legnagyobb számban történő elérése volt. Annak érdekében, hogy az ötletverseny felhívása eljusson azokhoz az állampolgárokhoz, akik potenciális ötletadónak számítanak, és minél nagyobb számú ötlet érkezzen, meghatározásra kerültek az elérendő célcsoportok, kommunikációs csatornák és marketing eszközök. A kampány tervezése során megtörtént a célcsoportok szegmentálása és pozícionálása, melynek alapján kiemelt célcsoportként a 1. felsőoktatási intézmények oktatói, előadói és főként a hallgatói, illetve 2. kormányhivatalok ügyfélszolgálatai és ügyfelei kerültek kiválasztásra.

12


3.3.1. A kampány eredményei Általánosan megállapítható, hogy a kampánnyal a felsőoktatási intézmények hallgatói köre megfelelő tájékoztatást kapott az ötletversenyről. A rendelkezésre álló idő alatt körülbelül 70 ezer emberhez jutott el az ötletverseny felhívása. A kampány eredményeként 124 pályamű érkezett be az alábbi témakörökben: ● elektronikus ügyintézés ● ügyintézés ● közszolgáltatás ● jogszabály-módosítás ● oktatás ● egészségügy ● pályázati rendszer ● közigazgatási HR ● foglalkoztatás

3.3.2. A kiválasztás folyamata A beérkezett pályaművek a formai ellenőrzést követően két körös bírálati folyamaton mentek keresztül, melynek végeredménye képen a 3 tagú Bíráló Bizottság által kiválasztásra került az a legjobb 55 legjobb pályamű, melyekből a pályázók egy tervező sablon segítségével és mentorok közreműködésével 10 oldalas koncepciókat dolgoztak ki. Ezzel párhuzamosan kiválasztásra került az az 5 legjobb pályamű, amelyből megvalósíthatósági tanulmány szintű terv készült.

3.3.3. Az öt legjobb pályamű bemutatása Automatikus felvétel a köztartozásmentes adózói adatbázisba A pályázat arra a problémára keresi a választ, hogy a vállalkozásoknak működésük során többször kell bizonyítaniuk, hogy nincs tartozásuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) felé, az igazolások rendszerese beszerzése jelentős adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra, költséges, hiszen illetékfi zetési kötelezettséggel jár. Tekintettel arra, hogy a NAV már évekkel ezelőtt létrehozta az ún. köztartozásmentes adózói adatbázist, melyben szereplés ténye általánosan elfogadható a nemleges adó-, illetve együttes adóigazolás bemutatása helyett, gyakorlatilag csak adminisztratív terhet jelent az állandó igazolási kötelezettség és az adatbázisba történő jelentkezés bonyolult procedúrája. Jelenleg az adatbázisba történő felvételt egy formanyomtatvány kitöltésével és elektronikus megküldésével kell kérelmezni az adóhatóságnál. A felvétel feltételei a kérelem elbírálásakor ellenőrzésre kerülnek, az adatbázis adatai pedig minden hónap 10-én frissülnek. A pályázó javaslata arra vonatkozik, hogy mivel az adóhatóság minden hónapban felülvizsgálja az adatbázist, az adatbázisba való bekerülésnek automatikus folyamatnak kellene működnie, az ilyen frissítések alkalmával automatikusan fel lehetne tölteni az összes adótartozás mentes vállalkozást. MoMO – Mobil Magyarország Alkalmazás Ügyfélkapu továbbfejlesztése Android és iOS platformra. A fenti két benyújtott pályázat megosztott helyezéssel került be az első öt legjobb javaslat közé, tekintettel arra, hogy mindkét javaslat lényegében egyazon célt fogalmaz meg az elektronikusan intézhető hivatalos ügyek ügyfélbarát módon történő továbbfejlesztésével. A pályázat benyújtói megfogalmazták azt a társadalom szinte valamennyi rétegét érintő problémát, hogy jelenleg a hivatalos ügyek intézése sok értékes órát elvesz az ügyfelek idejéből, továbbá a rendelkezésre álló online felületek nem támogatják megfelelően sem az online ügyintézést, sem a személyes ügyintézésre való online módon történő bejelentkezést. A fenti probléma egyrészt abból adódik, hogy a hosszú várakozási idő mellett egyik hivatalnál, illetve szolgáltatónál sincs online, valósidejű tájékoztatás arról, hogy adott ügy elintézésére hány ügyfél vár és ez mennyi időt vesz igénybe. Másrészt jelenleg kihasználatlanok azok a részben már rendelkezésre álló online felületek is, amelyek vagy a teljeskörű online ügyintézést, vagy legalább a személyes ügyintézésre való online bejelentkezést támogatják, ilyen felület pl. a magyarorszag.hu oldal. A „kihasználatlanság” oka leginkább az oldal nem felhasználóbarát kialakítottsága, valamint az a tény, hogy a mai kor információtechnológia elvárásainak nem képes megfelelni ez a felület, hiszen – megfelelő applikáció hiányában – nem használható okos-készülékekről.

13


A nyertes pályázatok két megoldási lehetőséget is felvázoltak a probléma megoldására. Az egyik javaslat egy ingyen letölthető mobil alkalmazás kifejlesztésére vonatkozik, amely használatával könnyen, áttekinthetően lehet időpontot foglalni az okmányirodákba ügyintézésre. A javaslat innovatív jellege részint a mobil alkalmazásban, másrészt egy központi, egyedi és valósidejű információs rendszerben mutatkozik meg. Az alkalmazás segítségével állandó valósidejű tájékoztatást kapnának az ügyfelek a mobiltelefon készülékükre az adott okmányirodában, hivatalban várakozókról, a napi átlagos ügyintézési időből számított becsült várakozási időre vonatkozólag. A javaslat szerint a sorszámhúzást is mobilról lehetne intézni, gyakorlatilag időkiesés nélkül, online módon, biztosítva ezáltal a tervezhető, gyors ügyintézést. Ezáltal az alkalmazás hozzájárul a társadalom széles rétegét érintő ügyfél elégedettség növeléséhez, a hivatali ügyfélfogadási idő optimális időkihasználásának tervezéséhez, és nem utolsó sorban a gördülékenyebb ügyintézéshez. A másik javaslat egy olyan technológiai újítással támogatja meg, egészíti ki a fentiekben bemutatott fejlesztési elképzelést, amely viszonylag kevés ráfordítással lehetővé tenné a magyarorszag.hu honlap, illetve az ügyfélkapu felhasználási területének bővítését. A javaslat értelmében bővítésre kerülne az ügyfélkapu elérhetősége iOS és Android platformokon. Újszülöttek személyi okmányokhoz jutásának racionalizálása Könnyebb életkezdést! Hasonlóan az előzőekben bemutatott két pályázathoz, a fent hivatkozott két benyújtott pályázat is megosztott helyezéssel került be az első öt legjobb javaslat közé. Mindkét javaslat arra az élethelyzetre kínál bürokráciacsökkentésre irányuló megoldást, amikor újszülött érkezik a családokba és az öröm mellett meg kell küzdeni az újszülött igazoló okmányainak beszerzése okozta komoly adminisztratív akadályokkal és stresszhelyzettel. Az újszülött gyermekek okmányainak (születési anyakönyvi kivonat, adószám, TAJ szám, lakcímkártya) beszerzése jelenleg különböző hivatalokban, helyszíneken, különböző nyomtatványok kitöltésével történhet, ami a gyermek első néhány hónapjában igen nagy terhet ró a családra, esetenként kivitelezhetetlen, hogy a gyermek felügyeletét az ügyintézéshez szükséges hosszú időre a szülők megoldják. A fenti probléma kezelésére mindkét pályázat azt a lehetséges megoldást kínálja, hogy azokba a kórházakba, ahol lehetőség van a szülésre egy olyan kiszolgáló egység „telepítése” javasolt, ahol a szükséges okmányok beszerzése egyszerre megtörténhet. A javaslattal nem a teljes körű hivatali ügyintézési lehetőséget biztosító kiszolgáló egység létrehozatala lenne a cél, hanem egy szolgáltató pont kialakítása, ahol kifejezetten az újszülöttek személyes okmányainak igénylése és kiadása intézhető. A javaslat szerinti szolgáltató pont kialakítása nem jár jelentős infrastrukturális igénnyel, és az üzemeltetéshez szükséges humán erőforrás jelenlétére sincs folyamatos szükség, hiszen a beérkező igényeket a nap egy időszakban, egy relatív rövid időtartamban lehet biztosítani. A javaslat megvalósítása egyértelműen pozitív hatással lehet mind a szolgáltatás nyújtójára, mind annak igénybevevőjére, az elérhető adminisztratív teher csökkenés jelentős és érzékeny rétegét érinti a társadalomnak. A javuló ügyfél elégedettség mellett csökkenhet azon állampolgárok száma, akik a vonatkozó jogszabályi előírások ellenére sem rendelkeznek a szükséges okmányokkal. Járulékos pozitív hatást eredményez az is, hogy ezen szolgáltató pontok munkalehetőséget biztosíthatnának azoknak, akik csak részmunkaidőben tudnak munkát vállalni, vagy akár a megváltozott munkaképességű dolgozóknak is. Adóbevallást segítő mobilalkalmazás A versenyképességi innovációs ötlet kidolgozója arra az évek óta fennálló és a társadalom valamennyi adófi zető állampolgárát érintő problémára hívja fel a fi gyelmet, hogy az adóbevallást támogató általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK), amelyet a Nemzeti Adó és Vámhivatal alkalmaz, JAVA rendszerű, nehézkesen használható, és alapvetően nem felhasználóbarát. Amellett, hogy maga a program nem felhasználóbarát, megállapítható, hogy a jelenlegi magyar adóbevallási szabályok között laikusoknak nagyon nehéz eligazodni, a nyomtatványkitöltést támogató útmutatók sem jelentenek gyakorlati segítséget, sőt inkább eltántorítanak az adóbevallás önálló kitöltésétől. A fejlesztési ötlet egy okos telefonra optimalizált adóbevallás kitöltő program, amellyel a jelenleg használtnál sokkal gyorsabban el lehet készíteni a bevallást. A programhoz készülne egy foglalkoztatóknak szánt szoftver is, amely az adóbevallás adatait QR kódban összesíti és a munkáltató által kiállított papírra nyomtatja, amely az okos telefonnal leolvasható lenne, és a program azonnal be is töltené az adatokat. A program mind Android/iOS rendszerben elérhető lenne, de igény esetén más rendszerekre is könnyen átalakítható lenne.

14


Pályázati rendszer fejlesztése érdekében pályázói adatbázis és kezelőfelület létrehozása A pályázati javaslat arra az egyre szélesebb kört érintő problémára keres és kínál gyakorlati választ, hogy az Európai Uniós pályázati rendszerben mind a pályázóknak, mind a közreműködő szervezeteknek rendkívül sok problémát okoz a pályázat benyújtásához szükséges, jelenleg kötelező jelleggel alkalmazandó felület kezelése. A kitöltő programok labilisak, az adatlapok generálásban hibát ejtenek, a csatolandó mellékletek esetében pedig sokszor megnyithatatlan fájlokat töltenek fel. Központi szerverhez ezek a programok minimális funkcióban csatlakoznak, egyedül frissítéseket lehet rajta ellenőrizni, illetve egy-egy pályázói adatot van lehetőség néhol ellenőrizni. A pályázati rendszer úgy lett kialakítva, hogy minden pályázó minden pályázatához külön-külön kell minden egyes igazoló dokumentumot benyújtani (aláírási címpéldány, alapszabály stb.), amely a kitöltő program szempontjából megint egy lehetséges hibaforrást feltételez, illetve fölösleges (papír)munkát eredményez a közreműködő szervezetnek. A kitöltő programok hibái a közreműködő szervezetek szempontjából is sok energiát lefoglalnak, a hibákból adódó problémák orvoslása sok időbe telik, továbbá a papírmunka ugyanúgy leterheli a közreműködő szervezeteket, hiszen nekik ugyanúgy meg kell őrizni a papíron benyújtott dokumentumokat. Az innovációs javaslat felveti azt a lehetőséget, hogy egy pályázói adatbázis létrehozásával a többletmunka megspórolható a közreműködő szervezeteknek és a pályázóknak egyaránt, ilyen módon a szervezetekhez kapcsolódó dokumentumok már a közreműködő szervezet kezében lenne a pályázat benyújtása előtt. Az értékelők egy felületen láthatják a szervezet minden dokumentumát, a pályázati történelmét közreműködő szervezettől függetlenül. Egy ilyen adatbázis létrehozása első lépése lehetne annak a folyamatnak, amely egyszerűsítené a pályázati rendszer egészét. A következő lépés egy olyan kitöltő program fejlesztése, amely szinkronizál ezzel az adatbázissal, ezáltal már a pályázat benyújtása előtt kiderülhetnek olyan problémák, amelyek miatt az előző költségvetési időszakban több pályázó sikertelenül pályázott. A szinkronizálás által egy „felhőbe” lehetne menteni egy félig kész pályázatot és nyugodtan lehetne azt folytatni egy másik számítógépen. A benyújtással kapcsolatos kérdések feltevése sokkal egyszerűbben folyhatna, a frissítések automatikusan települnének. A javaslat komplex módon kezelendő, megvalósítása esetén, több lépcsőben és célszerűen fokozatosan, de alapjaiban megreformálhatná a pályázás, pályázatkezelés támogató rendszerét. A javasolt adatbázis létrehozása hozzájárulhatna a pályázók átláthatóságának fejlődéséhez, továbbá megalapozná a lényegében papírmentes ügyintézés folyamatát, amelyet folyamatosan fejlesztve lehetne a pályázati rendszert tisztán online felületen végezni. Tekintettel arra, hogy a 2014-2020-as támogatási időszak pályázati rendszere még kialakítás alatt van, továbbá források nyílhatnak meg ilyen adminisztratív jellegű fejlesztésekre is, a javaslat időszerű és esetlegesen támogatási forrásból is megvalósítható.

3. 4. A versenyképes államműködést segítő ismeretek terjesztése (DISSZEMINÁCIÓ) A projekt elsősorban a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat, a közszféra szereplőit (helyi polgármesterek, hivatali szereplők, köztisztviselők és közalkalmazottak, helyi közszolgáltatásokat nyújtó cégek vezetői), a civil szervezetek vezetőit, illetve a közösségi szerepre törekvő magánszemélyeket célozza meg azzal, hogy segítse őket helyi együttműködési megállapodások létrehozásában. A projekt keretében szervezett workshopok és előadások az információgyűjtésben és a helyi együttműködések elindításában voltak segítségére az említett szereplőknek. A stabil együttműködések kialakításához szükséges tevékenységek azonosításán túlmenően a műhelymunkák a résztvevők motiválására is irányult annak demonstrálásával, hogy bármely helyi közösségben megvannak az együttműködés alapjai. A munka részét képezte egy 38 oldalas tananyag, amely támogatásul szolgált a workshopok levezetéséhez, az információgyűjtéshez valamint az együttműködési ötletek és azok megvalósulásához szükséges feladatok meghatározásához. A tananyag az alábbi központi kérdésekre segít választ találni: ● A versenyképesség szerepe – a fejezet a versenyképesség, valamint a közösségi versenyképesség fogalmait definiálja, példákat nyújt versenyképes helyi történetekre ● A helyi együttműködések alapjai – a fejezet arra nyújt válaszokat, hogy miért érdemes és lehetséges helyben együttműködni

15


●

Mi lehet az együttműködés tárgya? – azt mutatja be, hogy az együttműködés milyen klubjavakat eredményezhet, valamint hogyan csoportosíthatóak az együttműködések a megtérülés és a szervezés szempontjából. ● Hogyan érdemes megszervezni az együttműködést? – tipizálja az együttműködésekben potenciálisan résztvevő szereplőket, általános javaslatokkal szolgál a szervezéshez, valamint bemutatja az együttműködések fázisainak sémáját A tananyag, és így a workshop is, konkrét példákkal, esetekkel is illusztrálja a helyi együttműködések funkcióit, sikereit.

3. 5. A versenyképességi szerződések megvalósíthatóságának feltételei és végrehajtásának kockázatai, az ösztönzőkre gyakorolt hatásai és a garanciális elemek szempontjából - című tanulmány A versenyképességi szerződési konstrukció megalapozását támogató dokumentumok 3 fő értékelési szempont mentén segítik az eredményes és hatékony döntés előkészítést: A versenyképességi szerződések működéséhez szükséges feltételek feltérképezése és elemzése dokumentumban meghatározásra kerültek a versenyképességi szerződés megkötésének indokai és lehetőségei az egyes érdekeltek vonatkozásában, valamint ismertetésre kerültek azok a szituációk, amelyek a versenyképességi szerződés megkötésének gyakorlati feltételeit jelentik. Áttekinthetjük a szerződéskötés folyamatát, annak egyes lépéseihez kapcsolódóan jelzésre kerülnek a feltételrendszerrel kapcsolatos igények, valamint részletesen áttekinti a versenyképességi szerződések működtetésével kapcsolatos alapvető és támogató feltételeket a szinergikus hatások fi gyelembevételével (közpolitikai, szakpolitikai, jogi dimenzió, a felek döntéseit meghatározó igények, társadalmi feltételek). Valamennyi feltétel ● időben (hogyan változik rövid-, közép-, és hosszú távon azok jelentősége), valamint ● az eredményességre való hatás (alapvető garanciális elem, támogató lehetőség) tekintetében. egyaránt átvizsgálásra került, valamint bemutatásra kerültek a hierarchikus kapcsolatok is. A megvalósíthatóság elemzése, a megvalósíthatósági kockázatok szisztematikus áttekintése dokumentum célja a konstrukció szintjén meghatározni azokat a hatásköröket, döntési pontokat, amelyek a megvalósítással összefüggésben felmerülnek, lehatárolva a feltétlenül szükséges, illetve célszerű döntések, a veszélyek és lehetőségek körét. A koherencia érdekében az elemzés épít a garanciális feltételekre, a megvalósíthatóságot a feltételrendszer egyes elemei alapján veszi számba. Innovatív közpolitikai intézmény révén bemutatatásra kerülnek továbbá azok a kockázatokat, amelyekkel a bevezetés során az egyes érdekelteknek számolnia kell: ezek tematizáltsága az azonos módszertani illetve értelmezési keretek érdekében szintén igazodik az I. résztéma struktúrájához. A kockázatok értékelésén túl tanácsokat kapunk bekövetkezésük, illetve hatásuk csökkentésére, valamint jelezésre kerülnek az azokkal kapcsolatos döntési és hatásköri kérdések. A két résztémával kapcsolatos módszertani alapvetéseket foglalja össze a feladat megvalósítása során alkalmazott módszertanok dokumentum, amely a releváns elméleti és joggazdasági modellek bemutatása mellett átfogó képet nyújt a versenyképességi szerződések hatásainak lehetséges módszertani alapjairól. A gyakorlati megvalósíthatóság érdekében az egyes módszertani elvárások részletesen ismertetésre kerülnek a versenyképességi szerződéssel kapcsolatosan megfogalmazott garancia és feltételrendszer megalapozása, valamint a működési kockázatok minimalizálása érdekében. A célcsoportok attitűdvizsgálata című anyag célja, hogy megfelelő áttekintést nyújtson a közvetlen és közvetett célcsoportok általános, továbbá a versenyképességi szerződés, mint konstrukció tekintetében releváns tartalmi, valamint a gazdasági-társadalmi környezetet érintő tényezők tekintetében. A vállalkozás-, versenyképesség-fejlesztés újszerű megközelítése, valamint a szerződések jelen állapotban rendelkezésre álló strukturális és tartalmi kidolgozottsága okán kvalitatív módszerrel térképeztük fel a célcsoportok hozzáállását. Összességében elmondható, hogy a célcsoportok attitűdje pozitív, ám a legtöbb kérdés tekintetében paszszív. Az általános bizalmatlanság mind a gazdasági társaságok, mind a lakosság részéről érezhető annak ellenére, hogy a versenyképességi szerződések rendszerét a megkérdezettek nagy része kiváló, hatékony, és a megfelelő körülmények rendelkezésre állása esetén fenntartható versenyképesség-fejlesztési eszköznek tartják.

16


3. 6. A versenyképességi szerződések elterjedésétől várható hatások feltárása A projekt célja egy olyan elemzés elkészítése volt, mely a versenyképességi szerződések (VKSZ) létrehozásával, hatásaival, célterületeivel és a közép-hosszútávú monitorozásukkal foglalkozik. További területét képezte a projektnek a települési-közigazgatási szereplők körének felmérése a méret, gazdasági szerkezet valamint más specifikus jellemzők szerint. A projekt során elkészített tanulmány három nagyobb egységre tagolható: Az első részben felmérésre kerültek a versenyképességi szerződések rövid és középtávon lehetséges makrogazdasági hatásai. A szerződések hatásainak felmérését az egyes gazdasági mutatókra gyakorolt lehetséges hatásuk alapján kerültek elvégzésre. A tanulmány második részében feltárásra került, hogy a versenyképességi szerződések létrehozása során milyen további területek és szereplők bevonása lehetséges. A célterületeket felmérését követően azonosításra kerültek azok a lehetséges területek, amelyek a meglévő együttműködések mellett a jelenlegi versenyképességi keretek között lehetségesek. Átvizsgálásra került az is, hogy a hatósági feladatok és hatáskörök változásaival kapcsolatosan az önkormányzatok és a vállalkozások közötti szerződések rendszerébe, mely egyéb szervezeteket, hatóságokat szükséges bevonni. A tanulmány harmadik részében a versenyképességi szerződések utólagos hatásvizsgálatához szükséges koncepció került kidolgozásra. A koncepció a kialakítása során a közösségi versenyképességet a közép- és hosszú távú monitorozásának szempontjából került átvizsgálásra, szem előtt tartva a területi szempontokat. A kialakított adatbázis koncepció, a közigazgatás működését átfogóan tartalmazza és mérhetővé teszi. Az adatbázis kialakítása a nemzetközi tapasztalatok, valamint a hasonló adatbázisok számbavételével került elvégzésre. Ennek során felmérésre került a hozzáférhető helyi adatok köre. Javaslatokat kerültek megfogalmazásra arra vonatkozóan, hogy a közigazgatás terén milyen további adatok, információk és indikátorok gyűjtése szükséges a fejlesztések kivitelezéséhez. Az adatbázis létrehozása során célul tűztük ki, hogy a mind a közigazgatás kutatói, mind a döntéshozók számára hasznos támogatást nyújtson munkájuk során. Az adatbázisban az országos mutatók mellet a területi szintű értékek is megjeleníthetőek, amely az aggregált mutatók összevetésével fontos összefüggésekre deríthetnek fényt. Az elkészült tanulmány tehát átfogó képet nyújt a versenyképességi szerződések hatásairól, a létrehozásba bevonandó felekről, valamint tartalmazza az utólagos hatásvizsgálathoz szükséges koncepciót.

Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ

Recommend Documents