PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY (EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT)

PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY (EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT) a Heves megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozására és a Heves Megyei Klímastratégia kidolgozására című, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében meghirdetett „Klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás” című felhíváshoz Kódszám: KEHOP-1.2.0

Készítette: Heves Megyei Térségfejlesztési Nonprofit Kft. Eger, 2016. október

PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY a Heves megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozására és a Heves Megyei Klímastratégia kidolgozására

Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................. 3 2. A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ................................. 12 2.1. A projektgazda bemutatása a fejlesztés szempontjából .................................................. 12 2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai ...................................... 18 3. A HÁTTÉR BEMUTATÁSA ÉS A FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLET SZAKPOLITIKAI .. 21 MEGALAPOZÁSA (Helyzetelemzés) ...................................................................................... 21 4. APROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA ................................................................ 37 5. A PROJEKT TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEI (Műszaki-Szakmai Eredményei) ............ 39 6. MONITORING MUTATÓK (eredmény és output indikátorok) .......................................... 67 7. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TERVE, ÜTEMEZÉSE .................................................. 68 8. A PROJEKT TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSE ................................................................. 70 9. A PROJEKT KÖZBESZERZÉSI/BESZERZÉSI ÜTEMTERVE ........................................ 72 10. HORIZONTÁLIS (esélyegyenlőségi és fenntarthatósági) szempontok érvényesülése a projektgazda szervezetére és a projektre.................................................................................... 73 11. KOCKÁZATKEZELÉS ...................................................................................................... 75 12. FENNTARTÁS .................................................................................................................... 78 13. KÖTELEZŐEN CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK ......................................................... 79

2


1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A pályázó szervezet rövid bemutatása A kedvezményezett Heves Megye Önkormányzata (GFO 321) saját tulajdonnal rendelkező, bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodó jogi személy. A pályázó szervezet rövid bemutatása A 2012. január 1-én hatályba lépett, „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése a megyei önkormányzatok szerepkörét alapvetően megváltoztatta: „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.” Így a korábbi, intézményfenntartó feladatok ellátása helyett új szerepkörbe kerültek a megyei önkormányzatok. A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal projektért szakmailag felelős szervezeti egysége a Területfejlesztési és Területrendezési Osztály, mely jelenleg négy fővel rendelkezik. A Területfejlesztési és Területrendezési Osztály feladatainak ellátásához rendelt munkakörök: osztályvezető (területfejlesztő geográfus), főépítész, területfejlesztési ügyintézők. Pénzügyi Osztály: A projekt pénzügyi kérdéseinek megoldásáról a pénzügyi osztály gondoskodik. A Pénzügyi Osztály feladatainak ellátásához rendelt munkakörök különösen: osztályvezető (közgazdász), pénzügyi ügyintéző, könyvelési és humánpolitikai ügyintéző, gépkocsivezető, technikus. Az Osztály látja el a felmerülő költségvetési feladatokat (Heves Megyei Önkormányzat költségvetési rendeletének előkészítését, a költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok koordinálását, egyeztetési feladatok előkészítését, megszervezését, a hivatal operatív gazdálkodási feladatainak ellátását, a számviteli információs rendszer kialakítását, működtetését, a számviteli nyilvántartások vezetését, az önkormányzat és a hivatal adózással kapcsolatos feladatainak ellátását illetve az osztályhoz tartozik a humánpolitikai feladatok ellátása is. Jogi és Szervezési Osztály: A projekt lebonyolítása folyamán felmerülő jogi kérdések megoldásának, illetve feladatainak ellátásáról gondoskodik. Elnöki Kabinet:

3


Az Elnöki Kabinet feladatainak ellátásához rendelt munkakörök különösen: elnöki kabinetvezető, nemzetközi kapcsolatok ügyintézője, sajtóreferens, elnöki titkárnő (igazgatási ügyintéző), alelnöki titkárnő (igazgatási ügyintéző). Feladatukat képezi a közgyűlés elnöke programjainak szervezése, a sajtóval való kapcsolattartás, a nemzetközi kapcsolatok szervezési kérdéseinek lebonyolítása, az Európai Régiók Bizottságával kapcsolatos feladatok ellátása, a Europe Direct Információs Pont működtetése, a turizmussal és sporttal kapcsolatos feladatok ellátása illetve a Heves Megyei Értéktár Bizottság működésével kapcsolatos feladatok gondozása. A képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogköre, a döntések meghozatala, hatáskörök meghatározása: Heves Megye Közgyűlésének a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelet V. Fejezet 34. pont 74. §-a szerint a Közgyűlés Elnöke önkormányzati tevékenysége körében: a) biztosítja az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését, így ennek keretében gondoskodik a közgyűlés és szervei hatékony működéséről, segíti a közgyűlési tagok munkáját, vezeti a közgyűlés üléseit, összehangolja a bizottságok munkáját, b) képviseli a közgyűlést, c) együttműködik az önkormányzati feladatok ellátásában érdekelt állami és más szervezetekkel, a megye országgyűlési képviselőivel, d) rendszeres kapcsolatot tart fenn a megye területén a települési önkormányzatokkal és más megyei önkormányzatokkal, az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel, e) szervezi a területi és nemzetközi kapcsolatokat, ennek keretében előzetes megállapodásokat köthet, f) gondoskodik a helyi és országos médiával kapcsolatos tevékenységről, a közgyűlés munkájáról tájékoztatja a sajtó képviselőit, g) átruházott hatáskörben dönt a közgyűlés által részére átruházott ügyekben.

Szervezeti felépítés: Heves Megyei Önkormányzat Heves Megyei Önkormányzat és Hivatala

4


A Hivatal belső szervezeti egységei nem jogi személyek. Az osztályokat a megyei főjegyző által - a Közgyűlés elnöke egyetértésével - kinevezett osztályvezetők vezetik.

A Heves Megyei Önkormányzat gazdálkodási adatai: Utolsó előtti lezárt év Utolsó lezárt év Év

2013

Sajátos működési bevétel (Ft)

4.845.000

Mérlegfőösszeg (Ft)

434.439.000

434.439.000

Módosított pénzmaradvány (Ft)

59.625.000

34.629.000

Tartalékba helyezhető pénzösszeg (Ft)

0

0

Önhibáján kívül hátrányos gazdálkodási helyzetű? (igen/nem)

Nem

Nem

2014 9.622.000

2. A kiinduló helyzet ismertetése

5


Bolygónk klímája az elmúlt tízezer évben – a földtörténeti előzményekhez képest legalábbis – szokatlanul stabil volt. A hasonló időjárási körülmények szabályos, kiszámítható ismétlődése tette lehetővé a mezőgazdaság kialakulását, az emberi közösségek letelepedését, végső soron mai civilizációnk kialakulását. A globális felmelegedés ezt a stabilitást veszélyezteti. A ma élő generációk olyan kihívással néznek szembe, mellyel a történelem folyamán még nem szembesült az emberiség. Miközben bolygónk népessége 35-40 évente megduplázódik, olyan folyamatoknak vagyunk tanúi, melyek az egész földi klímára kiterjedő, jelentős változásokat fognak előidézni: megváltoznak a megszokott hőmérsékleti és csapadékviszonyok, gyakoribbá és erősebbé válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, csökken a hozzáférhető ivóvíz és élelmiszerek mennyisége. A klímaváltozás megkezdődött, a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, ez a meteorológusok, klímakutatók számsoraiból világosan kiderül. De ennek belátásához ma már nem szükségesek tudományos ismeretek, mindennapjaink során is egyre gyakrabban találkozunk szélsőséges időjárási jelenségekkel, korábban nem látott viharokkal, árvizekkel, illetve olyan, a klímaváltozás hatásai miatt katasztrofálissá váló eseményekkel, amilyenek az aszályos vidékeken tomboló erdőtüzek. A klímaváltozás enyhítésére tett intézkedések globális közjószágnak minősülnek, így az egyes országokban – így Magyarországon is – az államigazgatási szerveknek kell felügyelniük az ezzel kapcsolatos tevékenységet. A klímaváltozás hatásainak vizsgálatára érdemes külön intézményt kialakítani, amely az elemzői munkák elvégzése mellett évről évre tematikus jelentést készítenek a felmért változásokról. Az összegyűjtött információkat, adatokat és elemzéseket nyilvánosságra kell hozni, ezáltal is növelve az országok közötti információáramlást és a közös együttműködést a probléma megoldására. Magyarországra, Heves Megyére is érvényes, hogy a klímaváltozás nem kifejezetten környezetvédelmi kihívás, sokkal inkább egy komplex közgazdasági probléma. A klímaváltozás Magyarországon is a gazdasági élet számos területén okoz változást. A makro szinten érvényesülő hatások között az alábbiakat emelhetjük ki: - épületek és az infrastruktúra károsodása - a termelékenység csökkenése - migráció erősödése és biztonsági kockázatok növekedése - az ellenlépések költségei. A klímaváltozással összefüggő alkalmazkodási lépések, illetve a kedvezőtlen hatások elleni lépések közül Magyarországon a Centre for Climate Adaptation ajánlásai alapján1 az alábbi intézkedésekre van szükség: Agrárgazdaság: - Kevésbé vízigényes talajművelés, ami hozzájárul az éves csapadék magasabb arányban való tárolásához, 6


- növénytermesztési technikák megújítása, - szárazságtűrő növényfajok termesztése, - a legmegfelelőbb vetési struktúrák kialakítása. Energiaipar: - Az externáliák és a gazdasági hatékonyság figyelembe vétele mellett növelni kell az energiahatékonyságot, különös tekintettel az épületek és a közlekedés/szállítás esetében, - energiatároló-rendszerek kiépítése annak érdekében, hogy a megújuló források által nyújtott energia mennyisége összeegyeztethető legyen a fogyasztók igényeivel (csökkentve az aszinkronitást), - az energiaellátó-rendszerek időjárásnak kitett sebezhetőségének csökkentése, - Az energiaellátó hálózatok átalakítása oly módon, hogy a fogyasztók az energiához több irányból is hozzájuthassanak, - az energiaipar vízigényének csökkentése. Infrastruktúra: - A hosszú távú infrastrukturális programok, tervek, koncepciók és fejlesztések (mint egy erőmű építése vagy közlekedéssel kapcsolatos beruházás) tervezése esetében a stratégiai környezeti hatásvizsgálatok részeként külön, a fejlesztések szempontjából releváns klímaváltozás okozta hatásokat tartalmazó elemzésekre is szükség van. Egészségügy: - Az egészségügyi rendszernél a meteorológiai szolgálattal közösen kialakítandó készültségi tervezésnek jelentős a szerepe, ugyanis ez elengedhetetlen a pontos egészségügyi figyelmeztetések és stratégiák kidolgozásához, ezzel csökkentve az egyén és a közösség kitettségét a hirtelen hőhullámokkal szemben (különösen a veszélyeztetett csoportok, például idősek vagy szívbetegek esetében). A klímaváltozásra való ésszerű felkészülés érdekében – 15-20 éves időhorizontra szóló – hosszabb távú feladatokat úgy kell előirányozni, hogy azok a rövidtávon sürgető, egyébként is szükséges fejlesztéseket, megoldásokat is szolgálják. A stratégia kidolgozásában, illetve a klímaváltozásra való felkészülésben háromféle megállapodást szükséges elérni: - politikai konszenzust 1

27 Lásd: http://www.climateadaptation.eu/hungary/

- szakmai konszenzust társadalmi konszenzust A Kormány megbízása alapján elkészült a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia, amely számításba veszi valamennyi katasztrófatípust, s számol a szélsőséges meteorológiai jelenségek gyakoribbá válásával, de hogy ennek megfelelhessen, intézkedések szükségesek az előrejelző mechanizmusok bővítéséről és a logisztika fejlesztéséről, hogy a védekezés eszközei időben és adott helyen rendelkezésre álljanak. A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia részeként, a Nemzeti Katasztrófa-védelmi Alapról szóló törvény megalkotása érdekében intézkedések szükségesek - a tájékoztatás szélesebb körűvé tételéről és érthetőségének javításáról; 7


- a lakosságvédelmi feladatokra való felkészülésről; - a 13 kritikus infrastruktúra védelméről (vagyis az olyan létesítmények és szolgáltatások megőrzése, melyek megsemmisülése gyengíti a nemzetbiztonságot, a nemzetgazdaságot, a közegészségügyet). A Nemzeti Agrárbiztosítási Alap törvényerőre emelése és működtetése rendkívül fontos az élesedő versenyhelyzetben tevékenykedő agrárpiaci szereplők életében és a biztonságos élelmiszer-ellátásban. A magyarországi klímapolitika hatékony működése érdekében mielőbb szükséges áttekinteni és rendezni a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia, a Nemzeti Katasztrófavédelmi Alap, valamint a Nemzeti Agrárbiztosítási Alap céljainak, feladatainak, működési feltételeinek egymás közötti megosztását, valamint ezek illeszkedését a magyarországi biztosítási rendszerbe, és kapcsolódásukat a nemzetközi rendszerekhez, valamint kötelezettségekhez. A klímaváltozás hatásaira fokozódhat az egyes területek, a gazdasági ágak és a társadalmi rétegek meglévő differenciáltsága. Ezért szükséges foglalkozni a társadalom tájékoztatásával, a döntéshozók intézkedésre késztetésével, a települések, intézmények, szervezetek, az egyes állampolgárok felkészülésével az egészség védelmében, az anyagi vagy természeti károk megelőzésében, mérséklésében. Megvalósult és sikeresen működő beruházások Magyarországon: - Orosháza: Vákuumcsöves napkollektor mező - Újbuda Önkormányzata: 20KW-os napelemes rendszer - Kistelek: Városi geotermális közműrendszer - Hódmezővásárhely: A kültéri közvilágítás korszerűsítése - Szentendre: Fatüzelésű kiserőmű - Kőkút-Gyöngyöspuszta: Vákuumcsöves napkollektor rendszer - Harsány: biomassza előállító üzem - Heves megye: Visonta: Mátrai Erőmű 15 MW-os naperőmű rendszer kiépítése - Heves megye: Demjén: 0,5 MW-os napelem rendszer - Heves megye: Demjén: 15 MW-os napelem rendszer kiépítés folyamatban - Heves megye: Erk község: 800 kW-os Szélerőmű 3. A projekt célkitűzéseinek, indokoltságának alátámasztása és a tervezett eredmények, hatások bemutatása A klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése érdekében alapvető céunk a klímaalkalmazkodást és klímaváltozás megelőzését szolgáló tevékenységek kereteinek, peremfeltételeinek biztosítása, klímastratégiai módszertan összeállításával, valamint ez alapján készült megyei szintű klímastratégiai dokumentumok kidolgozásával. A módszertan kidolgozásától kezdve a stratégiák elkészítésig, továbbá a 8


stratégiák végrehajtása érdekében is elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása, ami a klímaváltozással, azon belül mind a folyamat mérséklésének mind az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tudásmegosztással, széleskörű szemléletformálási program segítségével biztosítható. A célcsoport elsősorban Heves Megye Önkormányzata, települési szövetségek, civil szervezetek, akik biztosítani tudják a módszertan kialakítását, stratégiák elkészítését a helyi közösségek bevonásával. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program által lefedett valamennyi fejlesztési terület és beavatkozási irány esetében 4 db horizontális célnak kell érvényesülnie, amelyek egyike a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása. E horizontális cél elérését legközvetlenebbül a KEHOP 1. prioritási tengelye szolgálja, amely megnevezésében – „Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás” – is egyértelműen tükrözi a kitűzött célt. A KEHOP 1. prioritás tengelyének első specifikus célkitűzése a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint a természeti katasztrófák megelőzését szolgáló adat- és tudásbázis megteremtése, beleértve ebbe nem csak a nélkülözhetetlen szakmai tudásbázis megteremtését, hanem egyben a társadalom klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek bővítését, a lehetséges és szükséges klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló tevékenységek, követendő magatartás-minták megismertetetését is. A klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás és a helyi klímastratégia kidolgozása révén bővül a lakosság, a helyi köz- és gazdasági szereplők klímaváltozással összefüggő ismeretei, aminek következtében javul a klímaadaptációs intézkedések végrehajtásának hatékonysága. A szélesen értelmezett – a lakosság mellett a vállalkozói, közintézményi szereplőket is magában foglaló – társadalom klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek hiánya meghiúsíthatja a várható változásokhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések hatékony megvalósítását. Ennek elkerülése érdekében jelen projekt a hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítésére irányul. A klímaváltozás hatásai térségenként rendkívül változatosak, így az azokhoz való alkalmazkodási programok és intézkedések minél alacsonyabb területi szinten valósíthatók meg hatékonyan. A klímaváltozással kapcsolatos kihívások, lehetőségek, feladatok meghatározása – a helyi érdekeltek bevonásával zajló partnerségi folyamat keretében – kulcsfontosságú a hatékony adaptációhoz. Ennek elősegítése érdekében szükséges a klímastratégia kidolgozása. A klímastratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az érintett célcsoportok tájékoztatása és szerepvállalása, amelyet célzott, a klímaváltozás mérséklését, azaz a megelőző környezetvédelmet hangsúlyozó és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is kiterjedő szemléletformálási akciók támogatása révén kell elősegíteni.

9


A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése, mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása

A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás

Szakmai tudásbázis létrehozása

A klímaváltozással kapcsolatos társadalmi ismeretek bővítése

Szemléletformálás

Helyi klímastratégia kidolgozás

- Konferenciák - workshopok - Szemléletformálási akciók - megyei éghajlat változási platformok létrehozása - online tanácsadás, hálózatépítés

4. A projekt keretében tervezett tevékenységek rövid összefoglalása A cél a megye területén működő intézmények és szakemberek széles körének bevonása a megelőzés, a hatások mérséklése, az alkalmazkodó képesség javítása és a hatásokhoz való alkalmazkodás erősítése érdekében. Az egyes szakterületek megyei sajátosságainak közös meghatározása, a lehetséges, illetve szükséges helyi beavatkozások körének megvitatása, a kapcsolódó információs igények meghatározása és javaslatok megfogalmazása az ismeretbővítési feladatok irányaira vonatkozóan. A szakmai tudásbázis folyamatos működésének biztosítása, számukra háttértámogatás nyújtása, informatikai rendszer kidolgozása. A klímaváltozással kapcsolatos társadalmi ismeretek bővítése A megye társadalmi, gazdasági szereplőinek, így az intézmények, a vállalkozások és lakosság széles köre számára hozzáférhető információs csatornák kidolgozása és működtetése a klímaváltozás megelőzése, a hatások mérséklése, az alkalmazkodó képesség javítása és a hatásokhoz való alkalmazkodás terén. A megyei jellegzetességek, a legnagyobb hatással bíró, valamint legnagyobb kockázatnak kitett tevékenységi területek sajátosságainak bemutatása. Szemléletformálás

10


A lakosság, a vállalkozások és az intézmények széles körének megismertetése a megelőzés, az adaptáció és a hatásokhoz való alkalmazkodás lehetséges módjaival, a sikeres jó gyakorlatokkal és az ezek megvalósításához használható módszerekkel és eszközökkel. A klímatudatos működés megvalósításához szükséges ismeretek megszerzésének támogatása, a helyi közösségi együttműködések kialakulásának elősegítése. Helyi klímastratégia kidolgozása A legfontosabb kulcsszereplők széles körének bevonásával, a helyi viszonyokhoz illeszkedő, megvalósítható stratégia kidolgozása, a megvalósítás főbb eszközeinek és az elvárt eredmények meghatározása. 5. A fejlesztés tervezett finanszírozásának és gazdaságosságának rövid bemutatása A pénzügyi vizsgálat időhorizontja 2016. november 1. – 2017. november 30. A projekt fizikai zárásának dátuma 2017. november 30. A likviditás biztosítása érdekében a Heves Megyei Önkormányzat a maximálisan igényelhető előleget tervezi igénybe venni. A támogatási előleggel kalkulálva a záró elszámolás benyújtásakor (kifizetési kérelemmel) már teljes egészében az előleg elszámolása történik. Mivel közcélú, tehát bevételt nem termelő projektről van szó, ezért bevételek szerepeltetése a költségvetésben nem releváns. 6. A megvalósítás tervezett ütemezése 2016. november 1. : projektindítás 2017. január (3. hó) Első figyelemfelkeltő akció (Megyei klímabarát díj alapítása) 2017. február (4. hó) megyei konferencia – (2.2.1.1. ötletgyűjtés, tájékoztatás stratégia előkészítéséhez) 2017. március (5. hó) Második figyelemfelkeltő akció (Megyei középiskolai klímaverseny) 2017.április (6. hó): megyei éghajlatváltozási platformok megalakulása 2017. május (7. hó) Megyei online klímaportál létrehozása 2017. június (8. hó) Harmadik figyelemfelkeltő akció (Családi klímanap) 2017. június (8. hó) Klímastratégiai egyeztetési változat 2017. szeptember (11. hó) megyei konferencia – (2.2.1.2. megyei klímastratégia tervezetének megvitatása, véleményeztetése, cselekvési alternatívák bemutatása, az egyes résztvevők cselekvési lehetőségeinek bemutatása) 2017. szeptember (11. hó): megyei klímastratégia elfogadása 2017. szeptember (11. hó) Negyedik figyelemfelkeltő akció (Innovatív önkormányzati klímaötletek) 2017. október (12. hó): Megyei workshop önkormányzatoknak – klímastratégia ismertetése 11


2017. október (12. hó): Megyei workshop iskoláknak – klímastratégia ismertetése 2017. október (12. hó): Megyei workshop vállalkozásoknak – klímastratégia ismertetése 2017. november 30. (13. hó) projekt fizikai zárás, a záró elszámolás benyújtásának határideje

2. A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA 2.1. A projektgazda bemutatása a fejlesztés szempontjából A Heves Megyei Önkormányzatra, mint projektgazdára vonatkozó alapadatokat a támogatási kérelem adatlapja tartalmazza. A dokumentum az alábbi jogszabályok felhasználásával került kidolgozásra: Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17. ) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről, 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról, 1318/2015 (V. 21.) Korm. határozat a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról, Környezetvédelmi Tanács 2013. június 18-i közleménye az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiáról (COM (2013) 216 final), 29/2008. (III. 20.) OGY határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról. A kedvezményezett Heves Megye Önkormányzata (GFO 321) saját tulajdonnal rendelkező, bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodó jogi személy. A pályázó szervezet rövid bemutatása A 2012. január 1-én hatályba lépett, „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése a megyei önkormányzatok szerepkörét alapvetően megváltoztatta: „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint

12


koordinációs feladatokat lát el.” Így a korábbi, intézményfenntartó feladatok ellátása helyett új szerepkörbe kerültek a megyei önkormányzatok. A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal projektért szakmailag felelős szervezeti egysége a Területfejlesztési és Területrendezési Osztály, mely jelenleg négy fővel rendelkezik. A Területfejlesztési és Területrendezési Osztály feladatainak ellátásához rendelt munkakörök: osztályvezető (területfejlesztő geográfus), főépítész, területfejlesztési ügyintézők. Területfejlesztési és vidékfejlesztési feladatok: - a megyei önkormányzat területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési feladatai ellátását segítő előkészítő, végrehajtó tevékenység ellátása, összehangolása, az ezzel kapcsolatos testületi döntések szakmai szempontú előkészítése, - közreműködés Heves megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójának, a megye fejlesztési programjának és az egyes alprogramoknak az elkészítésében, a programok végrehajtásának figyelemmel kísérése, - részvétel a megyei önkormányzat azon véleményeinek, állásfoglalásainak kialakításában, amelyek a megye területét érintőfejlesztési források felhasználását megalapozó stratégiákhoz, programokhoz (ágazati és regionális források elérését megalapozó tervekhez) kapcsolódnak, - az operatív programok megyében jelentkező feladatai megvalósításának figyelemmel kísérése, közreműködés a fejlesztési programok nyomon követésében és értékelésében, a területfejlesztési programok megvalósulásának monitorozásában, - kapcsolattartás az területfejlesztési, vidékfejlesztési feladatokat ellátó szervekkel, továbbá az uniós társfinanszírozású támogatási rendszerek felhasználását felügyelő, koordináló, végrehajtó (Irányító Hatóság, Közreműködő Szervezet, stb.) szervezetekkel, - a települési önkormányzatokkal együttműködve a megyei hulladékgazdálkodási terv kidolgozásában történő közreműködés, - közreműködés a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységében; a települési önkormányzatokkal a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartása érdekében kötendő megállapodások véleményezése, - a települési önkormányzatokkal egyeztetve a megyei környezetvédelmi program valamint környezetvédelmi társulások létrehozásának véleményezése, - területrendezési feladatok, - vagyongazdálkodási feladatok. Az Osztály további feladatai: - Ellátja a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága, az Észak-Magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum (rotáció szerint), valamint a Heves Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum működéséhez szükséges adminisztratív titkársági feladatokat.

13


- A megyei önkormányzatot érintő európai uniós és egyéb pályázatok figyelése, az önkormányzati pályázatokkal, beruházásokkal kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálása.

Pénzügyi Osztály: A projekt pénzügyi kérdéseinek megoldásáról a pénzügyi osztály gondoskodik. A Pénzügyi Osztály feladatainak ellátásához rendelt munkakörök különösen: osztályvezető (közgazdász), pénzügyi ügyintéző, könyvelési és humánpolitikai ügyintéző, gépkocsivezető, technikus. Az Osztály látja el a felmerülő költségvetési feladatokat (Heves Megyei Önkormányzat költségvetési rendeletének előkészítését, a költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok koordinálását, egyeztetési feladatok előkészítését, megszervezését, a hivatal operatív gazdálkodási feladatainak ellátását, a számviteli információs rendszer kialakítását, működtetését, a számviteli nyilvántartások vezetését, az önkormányzat és a hivatal adózással kapcsolatos feladatainak ellátását illetve az osztályhoz tartozik a humánpolitikai feladatok ellátása is.

Jogi és Szervezési Osztály: A projekt lebonyolítása folyamán felmerülő jogi kérdések megoldásának, illetve feladatainak ellátásáról gondoskodik. A Jogi és Szervezési Osztály feladatainak ellátásához rendelt munkakörök különösen: osztályvezető (jogtanácsos), jogtanácsos, fő-és aljegyzői titkárnő (igazgatási ügyintéző), igazgatási ügyintéző, informatikus-rendszergazda. Az Osztály látja el a közgyűlés működésével, a testületi-ülések előkészítésével és lebonyolításával, az informatikai feladatokkal, valamint a jogi természetű ügyek ellátásával kapcsolatos feladatokat. Az Osztály munkatársai biztosítják a megfelelő szaktudást a munkaügyi, illetve jogi természetű kérdések megoldásakor, továbbá biztosítják a közgyűlés törvényes működésének hátterét. Az informatikus kolléga gondoskodik az önkormányzat honlapjának aktualizálásáról, a megfelelő számítástechnikai infrastruktúra napra készen tartásáról, valamint annak megfelelő szinten való működéséről. Ennek köszönhetően rendszerünk kiválóan és biztonságosan alkalmas a napi munkavégzés zökkenőmentes lebonyolítására. Az egy fő igazgatási ügyintéző biztosítja a munkavégzéshez szükséges iratkezelési feladatok ellátását.

Elnöki Kabinet:

14


Az Elnöki Kabinet feladatainak ellátásához rendelt munkakörök különösen: elnöki kabinetvezető, nemzetközi kapcsolatok ügyintézője, sajtóreferens, elnöki titkárnő (igazgatási ügyintéző), alelnöki titkárnő (igazgatási ügyintéző). Feladatukat képezi a közgyűlés elnöke programjainak szervezése, a sajtóval való kapcsolattartás, a nemzetközi kapcsolatok szervezési kérdéseinek lebonyolítása, az Európai Régiók Bizottságával kapcsolatos feladatok ellátása, a Europe Direct Információs Pont működtetése, a turizmussal és sporttal kapcsolatos feladatok ellátása illetve a Heves Megyei Értéktár Bizottság működésével kapcsolatos feladatok gondozása.

A képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogköre, a döntések meghozatala, hatáskörök meghatározása: Heves Megye Közgyűlésének a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelet V. Fejezet 34. pont 74. §-a szerint a Közgyűlés Elnöke önkormányzati tevékenysége körében: a) biztosítja az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését, így ennek keretében gondoskodik a közgyűlés és szervei hatékony működéséről, segíti a közgyűlési tagok munkáját, vezeti a közgyűlés üléseit, összehangolja a bizottságok munkáját, b) képviseli a közgyűlést, c) együttműködik az önkormányzati feladatok ellátásában érdekelt állami és más szervezetekkel, a megye országgyűlési képviselőivel, d) rendszeres kapcsolatot tart fenn a megye területén a települési önkormányzatokkal és más megyei önkormányzatokkal, az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel, e) szervezi a területi és nemzetközi kapcsolatokat, ennek keretében előzetes megállapodásokat köthet, f) gondoskodik a helyi és országos médiával kapcsolatos tevékenységről, a közgyűlés munkájáról tájékoztatja a sajtó képviselőit, g) átruházott hatáskörben dönt a közgyűlés által részére átruházott ügyekben.

A Közgyűlés elnökének saját és átruházott hatásköre többek között: gyakorolja a Heves Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet mindenkor hatályos rendelkezései szerint a közgyűlés elnökére átruházott hatásköröket, dönt a Megyei Önkormányzat vagyonrendelet szerinti nettó 2.000.000, - Ft-ot meghaladó értékű, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzései – a beszerzés sajátosságaira, körülményeire és az írásos ajánlatok beszerzésének időszükségletére is figyelemmel történő – lebonyolításáról, 15


dönt a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig az átmenetileg szabad pénzeszközök egy évet meg nem haladó lekötéséről, gyakorolja a közbeszerzési törvényben, meghatározott ajánlatkérői jogosítványokat,

illetve

közbeszerzési

szabályzatban

dönt a Heves Megyei Önkormányzat pályázaton történő részvételéről – beleértve a települési önkormányzatokkal kötendő konzorciumi együttműködés feltételeit is – és a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig pályázati önerő biztosításáról. Területi tervezési és értékelési feladatok kapcsán: a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciója, továbbá a megye fejlesztési programja és az egyes alprogramok kialakítása érdekében kezdeményezi és koordinálja a területfejlesztésben és területrendezésben érintett szervezetekkel való szoros együttműködést, tématerületenkénti munkacsoportok felállítását és működtetését. Területfejlesztési koordinációs feladatok kapcsán: az Észak-Magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum és delegálása esetén a Heves Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum ülésein előzetesen állást foglal a megyei és regionális döntést igénylő kérdésekben, koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét. Környezetvédelmi feladatok kapcsán: előzetes véleményt nyilvánít kezdeményezheti azok megalkotását;

a

települési

környezetvédelmi

programokról,

állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban, elősegíti egyezség létrehozását a környezet igénybevételével, terhelésével, szennyezésével érintett települési önkormányzat és olyan hatásterületen lévő települési önkormányzat között, amely környezetvédelmi alappal rendelkezik. Szervezeti felépítés: Heves Megyei Önkormányzat Heves Megyei Önkormányzat és Hivatala 16


A Hivatal belső szervezeti egységei nem jogi személyek. Az osztályokat a megyei főjegyző által - a Közgyűlés elnöke egyetértésével - kinevezett osztályvezetők vezetik.

A pályázó egyéb, az elmúlt öt évben pályázati forrásból megvalósított hasonló témájú, formájú vagy módszereiben, méreteiben a jelen pályázati projektjéhez hasonlító projektjei ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0008 A projekt címe: „A 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó területi tervezés támogatása Heves megyében” A projekt célja a megyei tervezési dokumentumok elkészítésének támogatása, az ehhez szükséges megyei tervezői kapacitások megerősítése. A várt eredmények között szerepel a Megyei Közgyűlés által elfogadott helyzetelemző értékelő tervdokumentumban szereplő fejlesztési irányok lehatárolása, a Megyei Közgyűlés által elfogadott területfejlesztési koncepció és program, tervezési részdokumentumok elkészítése, a megyei projektötletek összegyűjtése, területi koordináció ellátása és a partnerség folyamatos megteremtése. A projekt összköltsége 90 000 000 Ft, mely 100%-ban támogatási összegből valósult meg. A projekt kezdete 2013.01.01 és vége 2014.09.30. A kedvezményezett az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény VII. fejezete alapján ÁFA levonására nem kötelezett.

17


2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai A megyei önkormányzat működésével, valamint a közgyűlés elnöke és a megyei jegyző feladatés hatáskörébe tartozó ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal, mint „kiszolgáló szervezet” látja el. A Heves Megyei Önkormányzat Hivatalán keresztül kívánja ellátni a projekt projektmenedzsment feladatainak ellátását. A hivatal munkatársai jelen projekthez kapcsolódó menedzsmenti feladatok ellátásához rendelkeznek megfelelő szakmai tapasztalattal. A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési és Területrendezési, illetve Pénzügyi Osztályának dolgozói alkotják a projekt szakmai részének gerincét. A menedzsment struktúrát 2 fő hivatali alkalmazott alkotja, a projekt menedzsere a Területfejlesztési és Területrendezési Osztály munkatársa (terület- és településfejlesztő geográfus). Ő felel a menedzsment megfelelő működéséért. A projektben részvevő pénzügyi menedzser (pénzügyi-közgazdasági végzettségű) pedig a Pénzügyi Osztály dolgozója. Részükre a munkaköri leírásukhoz kapcsolódó kiegészítésben pontosan körülhatárolt feladatot kell ellátniuk a projekthez kapcsolódóan. A menedzsment háttere a Hivatal, melynek szervezeti struktúrája a Megvalósíthatósági Tanulmány 2.1. pontjában részletezésre került. Az alkalmazott eszközök: eshetőség tervezés, stratégiai szövetségesek keresése, ügyfélkapcsolat menedzselése, összemérés. Módszerek: folyamatos egyeztetések, megbeszélések.

A projektmenedzsment szervezet részletes bemutatása: 1) A szervezet élén a projektmenedzsment vezetője áll, aki: - a menedzsment szervezet vezetője egy személyben; - felelős a projektjavaslat előkészítéséért, a projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért; - a projektben résztvevők átfogó koordinálásáért, motiválásáért, munkájuknak irányításáért felel. A projektfejlesztés és végrehajtás időszakában szükséges 1 fő alkalmazása részmunkaidőben a szükséges, fentiekben részletezett feladatoknak megfelelően. Ezen feladatok ellátására, megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező személy került kiválasztásra. A projekt megvalósításával összefüggésben, a fentiekben részletezett feladatokat köteles havi munkaidejének minimum 7,52 %-ában ellátni, 2016. november 1 napjától kezdődően a projekt 2017. november 30-i zárásáig. A projektmenedzsment szervezet vezetőjének több éves pályázati, környezetvédelmi szakirányú tapasztalata van, átlátja a projekt előkészítés és megvalósítás technikai feladatait. 18


Az előkészítésben és végrehajtásban résztvevő vállalkozókkal szemben érvényesíteni tudja a projektgazda érdekeit, a szerződések előírásait és a jogszabályok betartatását valamint legalább alapszinten járatos az EU politikái területén. Az általunk kiválasztott vezető a fentiekben megfogalmazott feltételeknek teljes mértékben megfelel.

2) A pénzügyi menedzser (szakember) legfőbb feladata: - kapcsolattartás a projektgazdával valamint, - a projekt önálló pénzügyi rendszerének kialakítása, - a finanszírozás tervezése, - a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása, - a szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a támogató/közreműködő szervezet felé közreműködik a projekt zárásához kapcsolódó szakmai és gazdasági elszámolás elkészítésében. Ezen feladatok elvégzésére is megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező személy került kiválasztásra. A projekt megvalósításával összefüggésben, a fentiekben részletezett feladatokat köteles havi munkaidejének minimum 5 %-ában ellátni, 2016. november 1 napjától kezdődően a projekt 2017. november 30-i zárásáig. Pénzügyi asszisztens alkalmazása a projekt vonatkozásában nem releváns.

Szakmai tevékenységek Szakmai megvalósításban közreműködő munkatárs költsége: A projekt szakmaiságának biztosítását, a jelentéstételi kötelezettségek számszerű adatainak pontosságát, az indikátorok és mutatók szerinti előrehaladást a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal alkalmazásában álló 1 fő klímavédelmi, fenntarthatósági szakemberrel (terület- és településfejlesztő geográfus, környezetmérnök, minőségirányítási mérnök diplomák) oldjuk meg. Foglalkoztatását részmunkaidőben biztosítjuk. A projekt megvalósításával összefüggésben, a fentiekben részletezett feladatokat köteles havi munkaidejének minimum 59,71 %-ában ellátni, 2016. november 1 napjától kezdődően a projekt 2017. november 30-i zárásáig. A rá eső költségeket a szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei soron tüntettük fel. 19


Az általunk kiválasztott szakmai vezető a fentiekben megfogalmazott feltételeknek teljes mértékben megfelel. A projekt beszerzési, szakértői, marketing és nyilvánosságot érintő feladatai: A projekt lebonyolítása folyamán felmerülő beszerzési, szakértői, marketing és nyilvánosságot érintő feladatokat külső szakértő/vállalkozó bevonásával kívánjuk megvalósítatni. A projekt nem közbeszerzés köteles. A projektmenedzsment és a szakmai megvalósítás egymással összhangban történik. A projektben résztvevő, a fentiekben ismertetett személyek önéletrajzát a projektben elvégzendő feladataikra részletesen kitérve az EPTK felület 7. pontjához csatoljuk.

Éghajlatváltozási Platform I. A megyei éghajlatváltozási platformot, legalább az alábbi szereplők bevonásával tervezzük létrehozni: ■ Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megyei képviselője, ■ Nemzeti Agrárkamara megyei képviselője, ■ Nemzeti Pedagógus Kar megyei képviselője, ■ Magyar Tudományos Akadémia regionális kutatóintézetének vagy regionális bizottságának képviselője, ■ Megyei felsőoktatási intézmények képviselője, ■ környezetvédelmi, energetikai helyi civil szervezetek megyei képviselője ■ Megyei Közgyűlés képviselője, ■ Klímabarát Települések Szövetségének képviselője.

II. A megyei éghajlatváltozási platform szakmai koordinációs és konzultációs feladatait a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal keretében működő Titkárság látja majd el. A Titkársági feladatok elvégzésére 2 fő kerül bevonásra. Főbb feladatok: ■ időszakonkénti ülések megszervezése és adminisztrálása, ■ folyamatos munkakapcsolat a Klímabarát Települések Szövetségével, 20


■ elektronikus levelezési listák létrehozása, ■ megyei települések, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, vállalkozások részére, rendszeres hírlevelek küldése, ■ online tanácsadás biztosítása az e-mailben jelzett felvetések, észrevételek, kérdések kezelése megválaszolása, ■ tudásmegosztás az érintettek között. A későbbiekben a titkársági feladatokat ellátó személyek önéletrajzát a Platform megalakulása után tudjuk majd prezentálni.

III. Megyei platform fenntartása és hosszú távú működtetése. A „Projektmenedzsment szervezet” táblázat a megvalósíthatósági tanulmány 4. számú melléklete.

3. A HÁTTÉR BEMUTATÁSA ÉS A FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLET SZAKPOLITIKAI MEGALAPOZÁSA (Helyzetelemzés) 3.1. A fejlesztés szempontjából releváns földrajzi terület bemutatása Bolygónk klímája az elmúlt tízezer évben – a földtörténeti előzményekhez képest legalábbis – szokatlanul stabil volt. A hasonló időjárási körülmények szabályos, kiszámítható ismétlődése tette lehetővé a mezőgazdaság kialakulását, az emberi közösségek letelepedését, végső soron mai civilizációnk kialakulását. A globális felmelegedés ezt a stabilitást veszélyezteti. A ma élő generációk olyan kihívással néznek szembe, mellyel a történelem folyamán még nem szembesült az emberiség. Miközben bolygónk népessége 35-40 évente megduplázódik, olyan folyamatoknak vagyunk tanúi, melyek az egész földi klímára kiterjedő, jelentős változásokat fognak előidézni: megváltoznak a megszokott hőmérsékleti és csapadékviszonyok, gyakoribbá és erősebbé válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, csökken a hozzáférhető ivóvíz és élelmiszerek mennyisége. A klímaváltozás megkezdődött, a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, ez a meteorológusok, klímakutatók számsoraiból világosan kiderül. De ennek belátásához ma már nem szükségesek tudományos ismeretek, mindennapjaink során is egyre gyakrabban találkozunk szélsőséges időjárási jelenségekkel, korábban nem látott viharokkal, árvizekkel, illetve olyan, a klímaváltozás hatásai miatt katasztrofálissá váló eseményekkel, amilyenek az aszályos vidékeken tomboló erdőtüzek. A Föld csaknem hétmilliárdos népességének fele városokban él. Olyan környezetben, melyet az ember teljes egészében a saját képére alakított, figyelmen kívül hagyva a természet 21


törvényeit. Az ember alkotta rendszerek fenntartása hatalmas mennyiségű energiát igényel, melyet döntően a földtörténeti korokkal ezelőtt élt növények maradványaiból keletkezett kőolaj és földgáz elégetésével állítunk elő: ez fűti lakásainkat, hajtja autóinkat, repülőgépeinket és kombájnjainkat, ebből állítjuk elő a világításhoz használt elektromos áramot is. A fosszilis energiahordozók elégetésekor széndioxid (CO2) keletkezik, mely a légkörbe jutva úgy viselkedik, mint az üvegház, beengedi a Föld légkörébe a napsütést, de a keletkezett meleget bent tartja. Ez váltja ki a globális felmelegedés folyamatát. A földi klíma rendkívül összetett rendszer, a lég- és tengeráramlások, csapadékrendszerek bonyolult kapcsolatai alakítják. Az átlaghőmérséklet emelkedése megváltoztatja ezeket a kapcsolatokat, olyan változásokat indít be, melyek pontos kimenetelével nem is vagyunk még tisztában. A globális felmelegedés következményeit mindenki viselni fogja, ezért mindenkinek tennie kell ellene. Bár a globális klímaváltozás szélviharokkal, áradásokkal, vagy hőséggel és aszállyal veszélyezteti egészségünket és életünket, valójában nem a természettel kell szembeszállnunk, hanem a fogyasztói társadalom természetellenes értékrendjével, a termelés és a fogyasztás egyre bővülő spiráljával. Mivel többé-kevésbé mindannyian okozói is vagyunk a folyamatnak, a változások mértékére mindannyiunknak van befolyásunk, mindannyian tudunk is tenni ellene. Ugyanakkor fel is kell készülnünk azokra a változásokra, melyeket megelőzni nem tudunk, életünket a közeljövőben befolyásolni fogják. A változás elkezdődött, a világ, melyet átadunk unokáinknak, más lesz, mint az, amit nagyszüleinktől örököltünk. Az éghajlatváltozás a XXI. század meghatározó tényezője a társadalomban, az ember és a természet kölcsönhatásaiban egyaránt. A szélsőséges időjárási jelenségek világszerte megfigyelhető gyarapodása jelentős kockázatokkal, károkkal fenyegető következmények ráirányították a döntéshozók, a szakemberek és a közvélemény figyelmét a klímapolitikára. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének állásfoglalása szerint 1 : „minden ország közös érdeke a földi éghajlatra tett emberi hatások csökkentése, és ezáltal az éghajlati tényezők olyan stabilitásának megteremtése, amelyhez még alkalmazkodni képesek a természeti rendszerek és a társadalmak, és amely minimalizálja a szélsőséges időjárási események káros következményeit. Ezért sürgős feladat a globális, a regionális és a nemzeti szintű intézkedések kidolgozása és végrehajtása mind az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, mind pedig a megelőzés, a védekezés és a helyreállítás (összefoglalóan: az alkalmazkodás) érvényesítésére.” A XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásai az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és a fenntartható energiaellátás biztosítása. Az energetikában az elkövetkező időszak a struktúra- és paradigmaváltás korszaka lesz mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. Az emberiség még napjainkban is az olcsó és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló energiahordozók tévhitében él, azonban az eddigi fogyasztási szokások nem lesznek a jövőben fenntarthatók. A

1

Nyilatkozat 2009.

az éghajlatváltozással összefüggő hazai feladatokról március 31.) http://mta.hu/mta_hirei/elnoksegi-nyilatkozat-79501/

(MTA

Elnöksége,

22


saját jövőnk és a következő nemzedékek szükségleteinek biztosítására, valamint az élhető környezet megőrzéséhez halaszthatatlan a mielőbbi szemléletváltás az energetika terén is. A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megválaszolása. A fenntartható energetikai rendszerek kialakítása évtizedeket vesz igénybe, így mielőbb meg kell hozni a jövőbeni fejlesztésekre vonatkozó döntéseket. A kormány célja a Nemzeti Energiastratégia 2030 megalkotásával az energia- és klímapolitika összhangjának megteremtése a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával, az elfogadható energiaigény és az energetikai fejlesztések jövőbeli irányainak meghatározása, valamint a magyar energetika jövőképének kialakítása az energiapiaci szereplők bevonásával. Az Energiastratégia2 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a döntéshozók számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket. Az Energiastratégia fókuszában az energiatakarékosság, a hazai ellátásbiztonság szavatolása, a gazdaság versenyképességének fenntartható fokozása áll. Ez a garanciája annak, hogy az energetikai szektor szolgáltatásai versenyképes áron elérhetők maradnak a gazdasági szereplők, valamint a lakosság számára a szigorodó környezetvédelemi előírások és a hosszabb távon csökkenő szénhidrogén készletek mellett is. Az energetikai struktúraváltás során meg kell valósítani: • a teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedéseket; • az alacsony CO2-intenzitású – elsődlegesen megújuló energiaforrásokra épülő – villamos energia- termelés arányának növelését; • a megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztését; • az alacsony CO2-kibocsátású közlekedési módok részesedésének növelését. E négy pont megvalósításával jelentős előrelépés tehető a fenntartható és biztonságos energetikai rendszerek létrehozása felé, amely egyúttal lényegileg hozzájárulhat a gazdasági versenyképesség fokozásához is. Magyarország éghajlatát az óceáni, mediterrán és kontinentális klíma együttesen határozza meg. Ezek, a Kárpát-medence domborzati hatásaival együtt, változékony éghajlatot eredményeznek. A legegyöntetűbb változások a hőmérséklet tendenciájában tapasztalhatók. Az országos átlag jól követi a globális változásokat, annál valamivel nagyobb melegedési o értéket (pontbecslés alapján 0,77 C) jelez. Ennek évszakos felbontása már nagyobb eltéréseket mutat. Amíg a telek és a tavaszok döntően az éves átlagnak megfelelően melegszenek, addig a nyarak jobban (mintegy 1 °C), az őszök kevésbé (0,4-0,5 °C) követik ezt a melegedést. Az elmúlt 30 évben gyorsult a melegedés. A két utolsó évtized átlaghőmérsékletének különbsége helyenként a fél fokot is meghaladja hazánkban. A melegedés elsősorban a keleti és az észak2

Nemzeti Energiastratégia 2030, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2012.

23


nyugati területeken erőteljesebb. Hazánkban a minimum- és maximumhőmérsékletek hasonló mértékben növekszenek. Növekszik a különböző hőmérsékleti küszöbértéket meghaladó napok (nyári, hőség és forró) száma, ami jelentősen hat az élőlényekre, például az emberi egészségre. A minimumhőmérsékletek növekedésével emelkedik a meleg éjszakák száma. Az éves csapadékmennyiség a XX. században jelentősen csökkent. Elsősorban tavasszal, amikor az évszakos csapadékösszeg a század eleinek mintegy 75%-a. A nyári csapadékmennyiség összege lényegében nem változott az elmúlt száz évben. Az őszi és a téli csapadékcsökkenés 12-14%-os. A téli csapadék nem hat komolyan az éves csapadékösszegre, hiszen a téli hónapok átlagos csapadékmennyisége a legkisebb a többi évszakhoz viszonyítva. A növényvilágra gyakorolt hatása azonban nagyon jelentős, mert túlnyomó része beszivárog a talajba, ezért a víz-háztartásban játszott szerepe nagy. Fontos kiemelni, hogy a csapadékcsökkenés hazánk északnyugati területein a legnagyobb. Ez azért nem keltette fel eddig a figyelmet, mert ott a csapadék éves mennyisége jelentős volt, ellentétben az Alfölddel, annak is elsősorban a délkeleti területeivel, ahol a kevesebb csökkenés a kevesebb éves csapadékösszegből következett be. További problémát okozhat, hogy a kevesebb csapadék intenzívebben érkezik. Ez egyrészről a csapadék hasznosulását, vagyis a vízháztartást rontja, mert kevesebb víz szivárog be a talajba, másrészről növeli a lefolyást, ami az árvízveszély fokozódását jelenti. A VAHAVA projekt keretében3, a 2000-es évek közepén első ízben került napvilágra, hogy Magyarország éghajlati sérülékenysége európai léptékben is jelentős. Az ismert területi egyenlőtlenségek (ilyen a nyugat–keleti lejtő, a városias térségek egyenlőtlenségei, a városfalu ellentmondásai), valamint a nagy társadalmi különbségek, mint a szegénység és a szegregáció a klímaváltozás hatásaira tovább mélyülhetnek, mert az egyes régiók, térségek, települési típusok, társadalmi rétegek nem egyformán sérülékenyek a várható időjárási eseményekkel szemben. Egyes társadalmi csoportok (szegények, idősek, földművesek), illetve területek (tanyák, aprófalvas térségek, nagyvárosi lakótelepek), továbbá bizonyos gazdasági és közüzemi tevékenységek különösen sérülékenyek. A közelmúltban befejezett EU ESPON-CLIMATE projekt 4 európai léptékű elemzése alátámasztotta, hogy Magyarország elmaradottabb régiói európai léptékben is kiemelkedő sérülékenységgel jellemezhetőek. Erre az „éghajlati jövőképre” alapozható a „VAHAVA” projektben a felkészülés, az alkalmazkodás stratégiája és a különféle döntések, intézkedések. Két stratégiai cél határozható meg: Felkészíteni általában a magyar lakosságot és gazdaságot egy valószínűsíthető melegebb és szárazabb időszakra, illetve szélsőséges időjárási jelenségek-re, valamint ezek várható hatásaira.

VAHAVA (VÁltozás-HAtás-VÁlaszadás) projekt: A globális klímaváltozás hazai hatásai és az arra adandó válaszok. Magyar Tudományos Akadémia, 2003-2006. 4 Climate Change and Territorial Effects on Regions and Local Economies (ESPON Climate, 2011.) http://www.espon.eu/export/sites/default/Documents/Projects/AppliedResearch/CLIMATE/ESPON_Climate_Final_Report-Part_BMainReport.pdf 3

24


Megteremteni, illetve továbbfejleszteni a váratlanul jelentkező szélsőséges időjárási események káros hatásaira való gyors reagálás humán, szervezési, technikai, szervezeti, pénzügyi feltételeit. A 2015. december 12-én elfogadott párizsi klímaegyezmény minden idők legnagyobb és legfontosabb klímaváltozás elleni összefogásáról tanúskodik. Az ENSZ klímakonferenciájának 195 résztvevő országa közel két hét alatt, hosszadalmas tárgyalások során egyezett meg végül az első egyetemes klíma megállapodás, a Párizsi Megállapodás szövegében, amelyben az aláíró államok vállalták, hogy 2100-ig 2 Celsius fok alatt tartják az átlaghőmérséklet-emelkedést, illetve elkötelezettségüket rögzítették, hogy lehetőség szerint 1,5 Celsius fok alá csökkentik ezt az értéket. Távlati célként a résztvevők kitűzték, hogy 2050 utánra kerüljön egyensúlyba az emberiség által kibocsátott szén-dioxid mennyisége a Föld bioszférájának természetes abszorpciós kapacitásával, tehát egy tulajdonképpeni üvegházhatású gázsemlegesség jöjjön létre. Mindehhez természetesen jelentős pénzügyi források bevonására is szükség lesz. Ehhez kapcsolódóan a fejlett államok vállalták, hogy 2020-ig évente összesen 100 milliárd dollár támogatást adnak a fejlődő államok részére az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra és annak működtetésére. Magyarország 2030-ig 40 százalékos üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést is vállalt. Magyarország már 36 százalékos csökkentést ért el az ipar átalakításával, a termelés növelésével és a gazdaság bővülésével.

3.2. Az országra/megyére jellemző, a projekt szempontjából lényeges társadalmigazdasági feltételek Heves megye az európai vérkeringés részét képezi, melynek ékes bizonyítéka, hogy a megyén halad át a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) V. számú közlekedési folyosója. Az európai kontinens összlakossága több mint 730 millió fő, beleértve Magyarország valamivel kevesebb, mint 10 milliós lakosságát. E számokhoz Heves megye – mint hazánk 5. legkisebb lakosságszámú megyéje – 305 ezer fővel járul hozzá, ami Európa népességének a 0,04 %-át jelenti. Területi kiterjedést illetően Európa 10.508.000 km2-es területéből, Magyarország 93.030 km2–es területéből 3.637 km2–nyi területet tesz ki Heves megye. Ez a kontinens összterületének csupán 0,035 %-a. Az Északi-középhegység és az Alföld határterületén elhelyezkedő megyében a két nagy táj találkozása változatos arculatot és kiemelkedő természeti értékeket eredményez, meghatározva a mezőgazdasági termelés – elsősorban zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés – kedvező adottságait (egri, mátraaljai borvidékek). A természeti, kulturális és épített környezet egyedülálló adottságainak (Mátra, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál- és gyógyvíz-készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége. Északi, jellemzően aprófalvas (Bélapátfalvai és Pétervásárai) kistérségeinek a népességmegtartó ereje gyenge, ráadásul a megyén kívüli 25


szomszéd területek is a hátrányos helyzet negatív hatásaival küszködnek. A megye gazdaságának méretnagyság szerinti szerkezetére jellemző a tőkeszegény kisvállalkozások (azon belül mikro vállalkozások) magas részaránya, ugyanakkor a kevés számú, de nagy teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozás. A megye munkanélküliségi helyzete és annak tendenciája is rosszabb a vidéki átlagnál, ami leginkább a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek terén jelentkezik. Az általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélkülieket elemezve, a fentiekhez hasonló, de a vidéki átlaghoz viszonyítva némileg enyhébb kép rajzolódik ki. A megye foglalkoztatási helyzetét elemezve megállapítható, hogy a 2004 és 2010 közötti időszak egészében a vidéki átlaghoz képest kedvezőtlenebb helyzetben volt, lemaradása azonban mostanra jelentősen mérséklődött. A megye úgy az egy lakosra, mint az egy foglalkoztatottra jutó GDP vonatkozásában elmarad a vidéki átlagtól, de mindkét területen jelentős felzárkózást mutat. A megye gazdaságszerkezetére az országos átlagnál lényegesen magasabb mezőgazdasági szerepvállalás jellemző, beleértve az erdő-, vad- és halgazdálkodást is. A lakosság 70-75 %-a érintett a mezőgazdasági termelésben. A megye összes földterülete 363.697 hektár (3.637 km2), ebből a termőterület 325.000 hektárt tesz ki (89%). Heves megyében van az ország termőterületének 3,8 %-a, a szántó 3,5 %-a, a gyepterület 3,7 %, a gyümölcsös terület 3,1 %-a valamint a szőlőültetvények 8,6 %-a. A megye összes területéből a szántó, a gyep és az erdő jelentősen felülmúlja az országos átlagot. A domborzati viszonyok miatt Heves megyében a magyar mezőgazdaságra jellemző összes ágazat egy térségben fellelhető, bár a talajadottságok miatt a legtöbb növény terméshozama az országosnál kedvezőtlenebb.

3.3. Szakpolitikai, jogszabályi és intézményi szempontok, beleértve a jelenlegi gazdaságpolitikákat és fejlesztési terveket, stratégiákat valamint azok szakpolitikai céljait A Partnerségi Megállapodás célul tűzte ki az EU 5. tematikus céljának megfelelően az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –kezelés előmozdítását. A klímaváltozás a legnagyobb környezeti kockázatok egyike, ami nemcsak a gazdaságot, hanem közvetlenül a lakosság életmódját és életfeltételeit is érintheti. Hazánk globális és európai léptékben is különösen sérülékeny területnek számít az éghajlatváltozás várható hatásait tekintve, ugyanakkor a klímaváltozás hatásaival szembeni sérülékenység Magyarországon belül is igen nagy területi különbséget mutat. Míg a klímaváltozás mérséklése globális összefogással érhető el, addig a kedvezőtlen hatásokra való felkészülés – a hatások jellegének és mértékének nagymértékű területi differenciáltsága eredményeképpen – minél alacsonyabb területi szinten valósítható meg a leghatékonyabban. 26


Kiemelten fontos ezért a térségi és helyi szintű klímastratégiák kidolgozása, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő helyi kapacitások megerősítése. További jelentős probléma, hogy a lakosság klímatudatossága, valamint az éghajlatváltozás helyi hatásairól való ismerete alacsony szintű. A 15 éves és idősebb magyar lakosság körében végzett reprezentatív felmérés (Cognative kutatás, 2009) kimutatta, hogy ugyan egyre többen tudnak a sarki és magashegységi jég és hó megolvadásának jelenségéről, az éghajlatváltozás hazánkat érintő hatásait – például elsivatagosodást és tartós szárazságot – jóval kevesebben ismerik. Ezért kiemelten fontos feladat a klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás erősítése. A klímaalkalmazkodásra – és ahhoz kapcsolódóan a klímaváltozás mérséklésére – irányuló tervezésre vonatkozóan jelen pillanatban Magyarországon nincs egységesen elfogadott módszertan, továbbá hiányzik a szakmai minőségbiztosítás lehetősége is, ami összességében jelentős mértékben megnehezíti olyan valós helyi igényekre reflektáló, a helyi szereplők aktív közreműködésével és támogatásával készült térségi, valamint helyi klímastratégiák elkészítését, amelyek végrehajtása a helyi közösség számára érezhető és szakmailag értékelhető eredményekkel jár. Az Európai Bizottság 2013 áprilisában, közleményben hozta nyilvánosságra az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia tervezetét 5 , amelyet a Környezetvédelmi Tanács 2013. június 18-i közleményében 67 hagyott jóvá. A stratégia a 3. intézkedés keretében szorgalmazza a városok adaptációs erőfeszítéseit, elsősorban helyi adaptációs stratégiák elfogadására és szemléletformálási intézkedések megvalósítására irányuló önkéntes kötelezettségek kezdeményezése révén, míg a 4. intézkedés közvetlenül az ismeretbeli hiányosságok felszámolását célozza. Magyarország Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiája8 szintén kiemelt hangsúlyt fektet a klímaváltozás hatásaira való felkészülésre. Az éghajlati alkalmazkodás céljaként a nemzeti természeti, humán, társadalmi és gazdasági erőforrások készleteinek és minőségének megóvását, a változó külső feltételekhez való rugalmas természeti, társadalmi-gazdasági alkalmazkodást határozza meg, amelynek legfontosabb eszköze a várható változásokra időben történő felkészülés, eredményességének alapvető feltétele pedig, hogy a felkészülés széleskörű partnerség és társadalmi-gazdasági konszenzus keretei között valósuljon meg. Ennek megteremtése érdekében növelni kell az éghajlatváltozással, a megelőzési és alkalmazkodási intézkedésekkel kapcsolatos tájékozottságot.

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciójának 4.2 prioritása az „Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében” címet viseli.

http://ec.europa.eu/clima/publications/docs/eu_strategy_en.pdf http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=EN&f=ST%2011151%202013%20INIT 7 /2008. (III. 20.) OGY határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról 5 6

27


Az energiapazarlás megszüntetése érdekében támogatni szükséges az energiahatékonyságot célzó beruházásokat, elősegíteni az energiafelhasználás hatékonyságának növelését és az energiafüggetlenség irányába történő jelentős mértékű elmozdulást, kihasználva a meglévő helyi energiaforrások, illetve megújuló energiák adta adottságokat, lehetőségeket. Az energiaköltségek folyamatos növekedése, a széndioxid kibocsátás okozta klímaváltozás és a földgáztól való energiafüggőség következtében racionalizálni kell a jelentős energiafelhasználók energiahatékonyságát. A lakossági, önkormányzati, vállalkozási és közlekedési energiahatékonysági fejlesztésekkel csökkenthető az energiatermelés iránti igény, valamint az így „feleslegessé” váló energiahordozó-import és szennyezőanyag-kibocsátás. A fenntartható közösségek kialakítása érdekében támogatni szükséges az épített környezet energiahatékonyságának javítását, különösen azon területeken, ahol a lakásállomány jelentős része alacsony energiahatékonysággal rendelkezik. A megújuló energiák abszolút felhasználásának és arányának növelése egyaránt stratégiai prioritásként kezelendő. A hazai megújuló energiaforrás potenciál energetikai és gazdasági szempontból hatékony, fokozatosan javuló kihasználása növeli az energiaellátás biztonságát. A megújuló energiaforrásokon belül a kapcsoltan termelő biogáz és biomassza erőművek és a geotermikus energia-hasznosítás formái előnyt élveznek, hiszen elsősorban hőtermelési célt szolgálnak. Emellett a napenergia-alapú hő- és villamos energia mennyiségének növekedése is kiemelt fontosságú prioritást élvez. Fontos, hogy a megyében elérhető geotermikus energiaforrások is hasznosításra kerüljenek, ezáltal ösztönözni szükséges az ipari felhasználást, valamint a kisebb lakóközösségek közös geotermikus energiahasználatát egyaránt, ezáltal csökkenteni az energiaimport függőségünket. A fenntartható erőforrás gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani termálvíz kincsünk megőrzésére, ez általában a visszasajtolást vagy a megfelelő célú továbbhasznosítást teszi szükségessé. A geotermikus energia hőellátásra történő hasznosítása konkrét esetben lehet épületfűtés, használati melegvíz-szolgáltatás, fürdők víz- és hőellátása, üvegházak hőellátása stb. Egy-egy beruházásnál a minél komplexebb hőhasznosítás kívánatos. A bioenergia–hasznosítás szempontjából a mezőgazdasági, erdészeti és ipari (például élelmiszeripari) melléktermékekkel dolgozó decentralizált energiatermelő egységek (például biogáz üzemek) kerülnek előtérbe. Energetikai célú ültetvények telepítése (pl. energiafű, energiafűz) csak a más célra nem hasznosítható mezőgazdasági területeken javasolt. Szintén hangsúlyozni kell az anyagában már nem hasznosítható kommunális és ipari hulladékok, illetve szennyvizek energetikai felhasználását. Az energetikai célú fafelhasználás esetében szükséges a tüzelőberendezések hatékonyságának növelése és a szállítási távolság csökkentése, valamint az erdészeti és faipari hulladékok, melléktermékek hasznosításának preferálása.

28


3.4. A jelenlegi természeti adottságok, klíma, mikroklimatikus viszonyok, valamint az ezeket veszélyeztető tényezők Heves megye Magyarország legváltozatosabb megyéinek egyike, az ország északi részén található, nem képez önálló természeti földrajzi egységet, két nagy tájhoz, az Északiközéphegységhez és az Alföldhöz tartozik. A két nagytáj találkozása fokozza a térség változatos arculatát, mivel az Északi-középhegység több résztájból tevődik össze természetföldrajzi, geológiai adottságánál fogva. A térség természetföldrajzi határai: északon a Heves-Borsodi-dombság, keleten a Bükk-hegység nyugati fele, délen az Alföld északi perem a Tiszával, Nyugaton a Zagyva-völgy. A megye területe 3637 km², az ország területének 3,9%a. A Zagyva és a Tarna között helyezkedik el az ország legmagasabb hegysége, a Mátra. A Mátra felszíni formái változatosak. Tönkösödése miatt az elsődleges vulkáni formákat elvesztette. A lejtők és a völgyek formája tükrözi a tektonikus mozgásokat és a kőzetek minőségét. A Mátraalja a hegység Alföldre tekintő elő-vidéke. Felszínét a folyók enyhén hullámossá alakították. A megye keleti részén merőben más természetű, hazánk legtagozottabb mészköves formákat mutató hegysége a Bükk helyezkedik el. Heves megye klímáját befolyásolja a hegyvidék és az alföldi terület közötti 400-900m-es szintkülönbség. A felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos éghajlati sajátosságok, mikroklímák jellemzik. Az évi középhőmérséklet 8-10 °C alatt, a D-i részen 10°C felett van. A két külön tájegység minden éghajlati elemre rányomja a bélyegét. A hegyvidék hűvös, de kiegyenlítettebb éghajlatával részben az alföldi területen melegebb, de kontinentálisabb klíma jellemző. A csapadékeloszlás kedvező: a hegységek magasabb szintjein eléri az évi 800-900 mm-t és évi eloszlása egyenletes. A déli terület 550-600 mm csapadékot kap. A déli alföldi terület csapadékelosztása nem olyan egyenletes, mint a hegyvidéken. Maximuma kora nyáron van, a nyári félévben 350-450 mm, a téli félévben 250- 350 mm csapadék hullik. Télen a magasabb csúcsokat 100 napig, az alföldi területeket 30-40 napig borítja hó. A természetvédelemi területeknek nagy jelentősége van a megye jelenlegi térszerkezetében, mivel a védett természeti területek az országos átlag feletti értéket mutatnak. A megye területe természetvédelmi szempontból különleges értékek hordozója, mely alapvetően abból adódik, hogy a hegyvidék és Alföld ütköző övezeteként sajátosan gazdag biodiverzitás alakult ki. Felszíni vizek: A legnagyobb horderejű változások az utolsó százötven évre visszatekintve az egyik legfontosabb természeti erőforrás, a víz rendezésével hozhatók összefüggésbe. A legnagyobb beavatkozások a megye területén a XX. században zajlottak le. A nagy ipari beruházások ugyan nem érintették a megyét oly mértékben, mint Borsodot, de a felszíni és felszínalatti vizekre nagy hatást gyakorló szénbányászat és energia ipar itt is hagyott nyomokat. Ugyancsak nagy horderejű beavatkozás volt a megye táji környezetében a Kiskörei-tározó (Tisza-tó) építése, melynek duzzasztását 1973-ban kezdték meg. A 2012-ben zajló zajló legnagyobb beruházás a Hanyi-Tiszasülyi Víztározó építése. Délen a Tiszasülyifőcsatorna, 29


délkeleten a Jászsági-főcsatorna, keleten a Hanyi-éri főcsatorna, észak felől a Pélyi-csatorna, illetve a Pély-Jászkisér összekötő közút, nyugat felől pedig a Jászkiséricsatorna határolja. Heves megye területének mintegy 20 %-a a szennyezésre különösen érzékeny kiemelt felszín alatti vízminőségvédelmi terület (Bükk-hegység, Mátraalja-Bükkalja térsége). 1994 óta a megye valamennyi településén vezetékes helyi vízellátó rendszer működik, a települések ivóvízellátása teljeskörű. Az ivóvízellátás alapja 83-84 %-ban felszín alatti rétegvíz, 11-12 %ban karsztvíz, 4-5 %-ban felszíni víz. A megye ivóvízminősége jó, néhány település esetében mangán (szürke), nitrit (citromsárga) és ammónium (narancssárga) szennyezéssel találkozhatunk. Heves megye 381 613 hektáros összterületének az 53%-a mezőgazdasági terület, melynek döntő része (73%) a szántó művelési ághoz tartozik. A megyében 2000 óta több mint tízezer hektárral esett vissza a mezőgazdasági területek nagysága. Művelés alól kivett terület a megyében 91 183 hektár, mely Heves megye összterületének 24%-a. Főként az emberi tevékenység károsító hatásának következménye a talaj fizikai, kémiai degradációja, a köves, sziklás váztalajok, illetve a másodlagos szikesek kialakulása, az elhomokosodás (sivatagosodás) dinamikus növekedési folyamata. A hegy- és dombvidéki területeken a vízerózió pusztításának következtében a megye É-i területein, a dombvidéki tájakon, jelentősen vékonyodott a termőtalaj, a völgyek peremén pedig erős akkumuláció zajlott, illetve zajlik le napjainkban is. A felületi és az árkos erózió szinte minden formája ismert. A levegőterhelés a megyében az alábbi összetevőkből származik: a.) területi forrás: beépített területekről, nagyobb területen üzemelő gazdasági létesítményekből, illetve gondozatlan területekről származó: - a beépített területek (települések) közül jelentős kibocsátó Eger, Gyöngyös, Hatvan városa, iparterületeik révén, - a megyében a legjelentősebb gazdasági tevékenységből származó kibocsátás Visonta térségéből származik (erőmű), - a gondozatlan telkek is veszélyforrást jelentenek levegőminőségi szempontból az allergén növények elszaporodása végett, - az avar-, tarló és szalmaégetés időszakos jellegű terhelést jelent. b.) vonalforrás (közlekedésből származó): - a közlekedésből eredő levegőterhelés a legnagyobb forgalmú utakról, jelentős tehergépjármű forgalmat bonyolító utakról származik (M3, 3, 33, 25, 21, 23. sz. utakról). Másfelől a Bükk és a Mátra egyedülálló természeti adottságai, az egészséges magaslati levegő, továbbá a mátraderecskei mofetta gázainak (szárazfürdő) speciális gyógyító hatása nyomán egyértelművé válhat, hogy a megye számára a turizmus ezen ága egyedülálló és országosan is speciálisan komplex adottság és vonzerő. 30


Heves megyében a lignittüzelésű Mátrai Erőmű Zrt. hőerőműve a meghatározó légszennyező forrás, melynek kén-dioxid kibocsátása a ’90-es években - a megnövekedett elektromos energiatermelés miatt - növekedett. A társaság 1998-ban nagyszabású teljesítmény és élettartam növelő beruházásba kezdett, a kénemisszió csökkentésére füstgáz-kéntelenítőt épített be, amely 2010-re az 1990. évi összkibocsátás 46 %-os csökkentését vonta maga után. Így a kén-dioxid vonatkozásában az erőmű kibocsátása már határérték alatti. A megye összes ipari kibocsátása minden légszennyező komponens tekintetében szinte teljesen megegyezik az erőmű emissziójával, ami azt jelenti, hogy a kibocsátások 99 %-át az erőmű adja. Emellett megemlíthető a lakossági emisszió és a közlekedési légszennyezés, de az erőmű mellett ezek szerepe nem számottevő. A közlekedésből származó emisszió Heves megye teljes területét figyelembe véve sem haladta meg az Erőmű NOx kibocsátásának 6 %-át. A lakossági kibocsátások tekintetében a téli időszak a legveszélyeztetettebb. Nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyag, elsősorban szén eltüzelésekor alakul ki, de ekkor adottak a meteorológiai körülmények, valamint ekkor a legmagasabb a légszennyező- anyag kibocsátás is. A téli szmog jellemző szennyezőanyagai a kén-dioxid, szén-monoxid, a korom és a különböző szilárd szennyezőanyagok, mint például a szálló por. A Heves megye területén fellépő veszélyeztető tényezők: Heves megye területén a kiváltó okok alapján az alábbiak veszélyek kialakulásával lehet számolni: - ár és belvíz; - vízszennyezés élő vizekben, ivóvízkészletekben; - rendkívüli időjárási körülmények, úgymint a nagymennyiségű csapadék (eső, hó), szélvihar, aszály; - levegőszennyezés. - különböző ipari tevékenységek következtében kialakult talajszennyezés - külfejtéses bányaművelés és energia ipari környezetterhelés - bánya-meddők és felhagyott pernyehányók utóhasznosítása (Lőrinci) - meddőhányókból a csapadékvíz, illetve az áradás által kioldott nehézfém szennyezés - gyorsított erózió (lejtőirányú talajművelés hatására kialakuló talajpusztulás) A legfontosabb vizsgálati területeket a levegőminőség, a vízminőség, a tájrombolás és a természeti katasztrófák jelentik. Heves megye legjelentősebb ásványi nyersanyaga a lignit, a színes érc és a mészkő. Az ÓzdEgercsehi medencében több széntelep keletkezett, melyek közül a miocén-kori a legvastagabb. 1937-47 között Bükkszéken kőolaj kitermelés is folyt, Demjénben pedig 1960ban kezdték a fúrásokat. A kőolajkutatások számos helyen termálvizet hoztak a felszínre (Bükkszék, Eger, Demjén), amelyekre alapozva később fürdő létesült. Fedémesen földgázt is találtak. A réz és színesfém jelentős készlete található Recsken. A nagy mélység miatt kitermelése jelenleg vitatott. 1985-ig Gyöngyösorosziban is folyt színesérc bányászat. Említésre méltó építési mészkő, vegyipari homok található még a megyében nagyobb mennyiségben. A visontai külszíni bányaművelés előrehaladásától eltekintve napjainkra a bányászat fokozatos 31


visszavonulása vált jellemzővé. A Mátrai Erőmű Zrt. hazai alapanyagból, lignitből termel villamos energiát. A társaság két külszíni bányája Visontán és Bükkábrányban található. A visontai ún. Déli bányamező Detk – Ludas – Karácsond – Halmajugra községek által határolt területen fekszik. A részvénytársaság bükkábrányi bányája Visontától 55 km-re keletre a Bükkábrány – Vatta – Csincse községek közötti területen helyezkedik el. A napenergia tekintetében Heves megye délnyugati része a leginkább kedvező adottságú terület, ahol a globálsugárzás mértéke elérheti az 4400 MJ/m2 éves értéket is. Észak és kelet felé ez az érték némileg csökken, a legrosszabb adottságú térségekben csak 4300 MJ/m2-es szinten van. A megye geotermikus adottságai kiválóak, hiszen a hévizek hasznosítása már számos településen balneológiai céllal régóta zajlik. A fűtésre történő alkalmazás is perspektivikus lehet, hiszen például Egerben a közintézmények fűtését már rövid távon is a földhő alkalmazásával kívánják megoldani. Szélenergiából a megye területének déli részén, illetve a magasabb hegyvidéki területen jobbak az adottságok – magasabb szélsebesség. A Mátra és a Bükk árnyékoló hatása miatt a szélsebességek a térség nagyobb részén nem nevezhetők optimálisnak. A számítások szerint Heves megyében összesen 3023 MW a technikai szélenergia-potenciál (Munkácsy B. et al.8) A vízenergiában rejlő potenciál nem jelentős, a legnagyobb a megyét is érintő vízfolyás a Tisza, amelyen a közeli folyószakaszon van a két legnagyobb vízerőműve. Léteznek ugyanakkor olyan technológiai megoldások (mini vízerőművek), amelyekkel a kisebb vízfolyások is munkára foghatók. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy Heves megye Magyarország legváltozatosabb megyéinek egyike, az ország északi részén található, nem képez önálló természeti földrajzi egységet, két nagy tájhoz, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz tartozik. Heves megyében közel 32 féle genetikai talajtípus fordul elő. A legnagyobb kiterjedésűek a különféle barna erdei talajok, de jellemzőek a folyó menti öntéstalajok, kisebb kiterjedésű csernozjomok és helyenként a löszös és homoktalajok is mozaik-szerűen előfordulnak. Az éghajlat viszonylag kiegyenlített, a síkvidéki területek kontinentális, a hegyvidékek szubkontinentális jellegűek. Mikroklímában különösen gazdag a térség hegy és dombvidéki része. A délies lejtők sok besugárzást kapnak, melyek az világhírű borszőlő-fajtákat érlelik. Legjelentősebb folyóvizei a Mátra nyugati oldalán a Zagyva, a keleti oldalon a Tarna, a Mátra és a Bükk határán az Eger patak és a Laskó. Valamennyi befogadója a Tisza. A megye délkeleti részét a Tisza, illetve a Tisza-tó határolja. A felszín alatti vizek között kénes és szénsavas vizek is vannak (Parád, Bükkszék, Eger), melyekre már a törökkorban gyógyfürdők épültek, napjainkban pedig ezek az egészség-, illetve gyógyturizmus alapjai. A megye É-i részén emelkednek az ország legmagasabb hegyei, a Mátra teljes tömege és a Bükk nyugati harmada. A megye gazdaságszerkezetére az országos átlagnál lényegesen magasabb 8

Dr. Munkácsy Béla – Kovács Gábor – Tóth János: Szélenergia-potenciál és területi tervezés Magyarországon

32


mezőgazdasági szerepvállalás jellemző, beleértve az erdő-, vad- és halgazdálkodást is. A lakosság 70-75 %-a érintett a mezőgazdasági termelésben. Heves megyében van az ország termőterületének 3,8 %-a, a szántó 3,5 %-a, a gyepterület 3,7 %, a gyümölcsös terület 3,1 %-a valamint a szőlőültetvények 8,6 %-a. A megye összes területéből a szántó, a gyep és az erdő jelentősen felülmúlja az országos átlagot. A természetvédelemi területeknek nagy jelentősége van a megye jelenlegi térszerkezetében, mivel a védett természeti területek az országos átlag feletti értéket mutatnak. A megye területe természetvédelmi szempontból különleges értékek hordozója, mely alapvetően abból adódik, hogy a hegyvidék és Alföld ütköző övezeteként sajátosan gazdag biodiverzitás alakult ki. A jelenleg védelem alatt álló területek ugyan meglehetősen szigetszerűek, az ökológiai folyosók még nem alkotnak rendszert. A legnagyobb horderejű változások az utolsó százötven évre visszatekintve az egyik legfontosabb természeti erőforrás, a víz rendezésével hozhatók összefüggésbe. A legnagyobb beavatkozások a megye területén a XX. században zajlottak le. A nagy ipari beruházások miatt a felszíni és felszínalatti vizekre nagy hatást gyakorló szénbányászat és energia ipar itt is hagyott nyomokat. A mélyművelésű bányászat (Egercsehi, illetve az ércbányászat mellett a külfejtéses bányaművelés is teret hódított.) Rózsaszentmárton, Ecséd, majd Visonta a külfejtéses lignitbányászat színtereivé váltak. A felszínalatti vízkészletek megcsappanása, valamint a lefolyó vizek mennyiségének növekedése egymással összefüggő folyamatok voltak. A jelenlegi tájhasználat szempontjából három konfliktuskezelést igénylő tájhasználati terület rajzolódik ki. E három terület Gyöngyös- Gyöngyösoroszi- Visonta, Hatvan-Lőrinci, illetve Eger-Bélapátfalva környéke. További beavatkozást igénylő területek még a megye É-i részén lévő dombvidékek területe, ahol speciális gond a kohósalak lakások állagmegóvása. Mindemellett tovább kell folytatni az országos jelentőségű üdülőkörzetek és a Tisza-tó harmonikusabb térhasználat fejlesztését. Korunk egyik legnagyobb kihívása a vízzel való komplex gazdálkodás a fenntartható fejlődés figyelembevételével. A vízgyűjtő-gazdálkodás az egyik meghatározó eleme a gazdaságitársadalmi vízigények kielégítésének, a természetes vízkészletek számontartásának, megőrzésének és védelmének, illetve a megfelelő árvízvédelem és vízkárelhárítás megválasztásának, az anyagi és természeti javak védelmének. Az EU tagjaként kiemelt feladattá vált a vizek jó ökológiai állapotban tartását megcélzó un. "Víz Keretirányelv" végrehajtásával összefüggő feladatok ellátása. Közös érdekünk a földi éghajlatra tett emberi hatások csökkentése, és ezáltal az éghajlati tényezők olyan stabilitásának megteremtése, amelyhez még alkalmazkodni képesek a természeti rendszerek és a társadalmak, és amely minimalizálja a szélsőséges időjárási események káros következményeit. Ezért is tartjuk sürgős feladatnak a megyei szintű intézkedések kidolgozását és végrehajtását mind az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, mind pedig a megelőzés, a védekezés és a helyreállítás, azaz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érvényesítésére. 33


A klímaváltozás okozta káros hatások kiküszöbölésére a nemzetközi szakirodalom két fő stratégiai megközelítést alkalmaz: (1) alkalmazkodás és (2) enyhítés. Számos alkalmazkodási és enyhítési lehetőség hozzájárulhat a klímaváltozás okozta hatások csökkentéséhez, azonban nincs egyetlen, önmagában elegendőnek nevezhető megoldás sem. A hatékony végrehajtás fő meghatározója az egyes szinteken létrejövő eljárásmód és együttműködés, amely csak az előbb említett két stratégia mentén létrejövő integrált válaszok alapján lehetséges, figyelembe véve más társadalmi célokat is (IPCC, 2015). A klímaváltozás enyhítésére tett intézkedések globális közfeladatnak minősülnek, így az egyes országokban – így Magyarországon is – az államigazgatási szerveknek kell felügyelniük az ezzel kapcsolatos tevékenységet. A klímaváltozás hatásainak vizsgálatára érdemes külön intézményt kialakítani, amely az elemzői munkák elvégzése mellett évről évre tematikus jelentést készítenek a felmért változásokról. Az összegyűjtött információkat, adatokat és elemzéseket nyilvánosságra kell hozni, ezáltal is növelve az országok közötti információáramlást és a közös együttműködést a probléma megoldására. Magyarországra, Heves Megyére is érvényes, hogy a klímaváltozás nem kifejezetten környezetvédelmi kihívás, sokkal inkább egy komplex közgazdasági probléma. A klímaváltozás Magyarországon is a gazdasági élet számos területén okoz változást. A makro szinten érvényesülő hatások között az alábbiakat emelhetjük ki: - épületek és az infrastruktúra károsodása - a termelékenység csökkenése - migráció erősödése és biztonsági kockázatok növekedése - az ellenlépések költségei. A klímaváltozással összefüggő alkalmazkodási lépések, illetve a kedvezőtlen hatások elleni lépések közül Magyarországon a Centre for Climate Adaptation ajánlásai alapján10 az alábbi intézkedésekre van szükség: Agrárgazdaság: - Kevésbé vízigényes talajművelés, ami hozzájárul az éves csapadék magasabb arányban való tárolásához, - növénytermesztési technikák megújítása, - szárazságtűrő növényfajok termesztése, - a legmegfelelőbb vetési struktúrák kialakítása. Energiaipar:

34


- Az externáliák és a gazdasági hatékonyság figyelembe vétele mellett növelni kell az energiahatékonyságot, különös tekintettel az épületek és a közlekedés/szállítás esetében, - energiatároló-rendszerek kiépítése annak érdekében, hogy a megújuló források által nyújtott energia mennyisége összeegyeztethető legyen a fogyasztók igényeivel (csökkentve az aszinkronitást), - az energiaellátó-rendszerek időjárásnak kitett sebezhetőségének csökkentése, - Az energiaellátó hálózatok átalakítása oly módon, hogy a fogyasztók az energiához több irányból is hozzájuthassanak, - az energiaipar vízigényének csökkentése. Infrastruktúra: - A hosszú távú infrastrukturális programok, tervek, koncepciók és fejlesztések (mint egy erőmű építése vagy közlekedéssel kapcsolatos beruházás) tervezése esetében a stratégiai környezeti hatásvizsgálatok részeként külön, a fejlesztések szempontjából releváns klímaváltozás okozta hatásokat tartalmazó elemzésekre is szükség van. Egészségügy: - Az egészségügyi rendszernél a meteorológiai szolgálattal közösen kialakítandó készültségi tervezésnek jelentős a szerepe, ugyanis ez elengedhetetlen a pontos 10

27 Lásd: http://www.climateadaptation.eu/hungary/

egészségügyi figyelmeztetések és stratégiák kidolgozásához, ezzel csökkentve az egyén és a közösség kitettségét a hirtelen hőhullámokkal szemben (különösen a veszélyeztetett csoportok, például idősek vagy szívbetegek esetében). A klímaváltozásra való ésszerű felkészülés érdekében – 15-20 éves időhorizontra szóló – hosszabb távú feladatokat úgy kell előirányozni, hogy azok a rövidtávon sürgető, egyébként is szükséges fejlesztéseket, megoldásokat is szolgálják. A stratégia kidolgozásában, illetve a klímaváltozásra való felkészülésben háromféle megállapodást szükséges elérni: - politikai konszenzust - szakmai konszenzust - társadalmi konszenzust A Kormány megbízása alapján elkészült a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia, amely számításba veszi valamennyi katasztrófatípust, s számol a szélsőséges meteorológiai jelenségek gyakoribbá válásával, de hogy ennek megfelelhessen, intézkedések szükségesek az előrejelző mechanizmusok bővítéséről és a logisztika fejlesztéséről, hogy a védekezés eszközei időben és adott helyen rendelkezésre álljanak. A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia részeként, a Nemzeti Katasztrófa-védelmi Alapról szóló törvény megalkotása érdekében intézkedések szükségesek - a tájékoztatás szélesebb körűvé tételéről és érthetőségének javításáról; - a lakosságvédelmi feladatokra való felkészülésről; 35


- a 13 kritikus infrastruktúra védelméről (vagyis az olyan létesítmények és szolgáltatások megőrzése, melyek megsemmisülése gyengíti a nemzetbiztonságot, a nemzetgazdaságot, a közegészségügyet). A Nemzeti Agrárbiztosítási Alap törvényerőre emelése és működtetése rendkívül fontos az élesedő versenyhelyzetben tevékenykedő agrárpiaci szereplők életében és a biztonságos élelmiszer-ellátásban. A magyarországi klímapolitika hatékony működése érdekében mielőbb szükséges áttekinteni és rendezni a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia, a Nemzeti Katasztrófavédelmi Alap, valamint a Nemzeti Agrárbiztosítási Alap céljainak, feladatainak, működési feltételeinek egymás közötti megosztását, valamint ezek illeszkedését a magyarországi biztosítási rendszerbe, és kapcsolódásukat a nemzetközi rendszerekhez, valamint kötelezettségekhez. A klímaváltozás hatásaira fokozódhat az egyes területek, a gazdasági ágak és a társadalmi rétegek meglévő differenciáltsága. Ezért szükséges foglalkozni a társadalom tájékoztatásával, a döntéshozók intézkedésre késztetésével, a települések, intézmények, szervezetek, az egyes állampolgárok felkészülésével az egészség védelmében, az anyagi vagy természeti károk megelőzésében, mérséklésében. Megvalósult és sikeresen működő beruházások Magyarországon: - Orosháza: Vákuumcsöves napkollektor mező - Újbuda Önkormányzata: 20KW-os napelemes rendszer - Kistelek: Városi geotermális közműrendszer - Hódmezővásárhely: A kültéri közvilágítás korszerűsítése - Szentendre: Fatüzelésű kiserőmű - Kőkút-Gyöngyöspuszta: Vákuumcsöves napkollektor rendszer - Harsány: biomassza előállító üzem - Heves megye: Visonta: Mátrai Erőmű 15 MW-os naperőmű rendszer kiépítése - Heves megye: Demjén: 0,5 MW-os napelem rendszer - Heves megye: Demjén: 15 MW-os napelem rendszer kiépítés folyamatban - Heves megye: Erk község: 800 kW-os Szélerőmű

Összegzés: A megyei klímastratégia koncepciójának elsődleges feladata, hogy meghatározza Heves megye számára azokat a helyben kitűzhető és eltérő időskálán megvalósítható klímapolitikai célokat, amelyek – illeszkedve a hazai és nemzetközi klímapolitikai törekvésekhez és stratégiai iránymutatásokhoz – biztosíthatják a megye alkalmazkodóképességének erősítését, a lakosság és egyéb szereplők klímavédelmi szemléletének erősítését.

36


Az éghajlatváltozás Heves megyét is érinti, méghozzá döntően negatívan. Továbbá – ha csak kismértékben is – Heves megye lakói is tehetnek róla. Éppen ezért Heves megyének egyrészt érdeke, hogy a negatív hatásokat minél inkább mérsékelje, másrészt erkölcsi kötelessége, hogy lehetőségeihez mérten visszafogja azokat a tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak az éghajlat megváltozásához. A projekt elemei megelőzési és alkalmazkodási cselekvésekből állnak. A megelőzés a katasztrofális hatásokkal járó éghajlati változások elkerülését célozza: egyrészt az üvegházgázok légkörbe bocsátásának visszafogását, másrészt a már a légkörben található üvegházgázok elnyeletését jelenti. Mivel az éghajlatváltozás már jelenleg is zajlik, és bizonyos további éghajlati módosulások szintúgy elkerülhetetlenek, szükség van az alkalmazkodásra is. A megelőzésnek és az alkalmazkodásnak soha nem szabad ellentmondásba kerülnie egymással. A megelőzés és az alkalmazkodás egyaránt lényeges, a települési programoknak mindkettőt tartalmazniuk kell.

4. APROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A Partnerségi Megállapodásnak megfelelően a projekt célja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és kezelés előmozdítása. A klímaváltozás a legnagyobb környezeti kockázatok egyike, ami nemcsak a gazdaságot, hanem közvetlenül a lakosság életmódját és életfeltételeit is érintheti. A hazai energia-és klímatudatos szemléletformálás szükségessége Magyarországon jelentős energia megtakarítási potenciál rejlik az energiapazarló épületek (épületszerkezetek jó karbantartásának hiánya miatt) és a már hatékonynak nem minősülő fűtési és villamosenergiarendszerek korszerűsítésében, továbbá a nagy energiaigényű elektromos berendezések cseréjében. Ez a potenciál hazánk estében nagyobb, mint az Európai Unió nyugati tagállamaiban, ahol mindezek ellenére jóval nagyobb jelentőséggel bírnak a szemléletformálási programok. Az EU támogatási programjainak köszönhetően Magyarországon is egyre nagyobb számban valósulnak meg épületenergetikai korszerűsítések. Az energia- és klíma hatékonysági potenciálok fokozottabb kihasználása, a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése érdekében azonban nélkülözhetetlen az általános érdeklődés felkeltése, a fogyasztók megfelelő információkkal való ellátása. A klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése érdekében alapvető célunk a klímaalkalmazkodást és klímaváltozás megelőzését szolgáló tevékenységek kereteinek, peremfeltételeinek biztosítása, klímastratégiai módszertan összeállításával, valamint ez alapján készült megyei szintű klímastratégiai dokumentumok 37


kidolgozásával. A módszertan kidolgozásától kezdve a stratégiák elkészítésig, továbbá a stratégiák végrehajtása érdekében is elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása, ami a klímaváltozással, azon belül mind a folyamat mérséklésének mind az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tudásmegosztással, széleskörű szemléletformálási program segítségével biztosítható. A célcsoport elsősorban Heves Megye Önkormányzata, települési szövetségek, civil szervezetek, akik biztosítani tudják a módszertan kialakítását, stratégiák elkészítését a helyi közösségek bevonásával. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program által lefedett valamennyi fejlesztési terület és beavatkozási irány esetében 4 db horizontális célnak kell érvényesülnie, amelyek egyike a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása. E horizontális cél elérését legközvetlenebbül a KEHOP 1. prioritási tengelye szolgálja, amely megnevezésében – „Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás” – is egyértelműen tükrözi a kitűzött célt. A KEHOP 1. prioritás tengelyének első specifikus célkitűzése a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint a természeti katasztrófák megelőzését szolgáló adat- és tudásbázis megteremtése, beleértve ebbe nem csak a nélkülözhetetlen szakmai tudásbázis megteremtését, hanem egyben a társadalom klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek bővítését, a lehetséges és szükséges klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló tevékenységek, követendő magatartás-minták megismertetetését is. A klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás és a helyi klímastratégia kidolgozása révén bővül a lakosság, a helyi köz- és gazdasági szereplők klímaváltozással összefüggő ismeretei, aminek következtében javul a klímaadaptációs intézkedések végrehajtásának hatékonysága. A szélesen értelmezett – a lakosság mellett a vállalkozói, közintézményi szereplőket is magában foglaló – társadalom klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek hiánya meghiúsíthatja a várható változásokhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések hatékony megvalósítását. Ennek elkerülése érdekében jelen projekt a hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítésére irányul. A klímaváltozás hatásai térségenként rendkívül változatosak, így az azokhoz való alkalmazkodási programok és intézkedések minél alacsonyabb területi szinten valósíthatók meg hatékonyan. A klímaváltozással kapcsolatos kihívások, lehetőségek, feladatok meghatározása – a helyi érdekeltek bevonásával zajló partnerségi folyamat keretében – kulcsfontosságú a hatékony adaptációhoz. Ennek elősegítése érdekében szükséges a klímastratégia kidolgozása. A klímastratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az érintett célcsoportok tájékoztatása és szerepvállalása, amelyet célzott, a klímaváltozás mérséklését, azaz a megelőző környezetvédelmet hangsúlyozó és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is kiterjedő szemléletformálási akciók támogatása révén kell elősegíteni. A projekt cél és eszközrendszerének bemutatása: 38


A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése, mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása

A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás

Szakmai tudásbázis létrehozása

A klímaváltozással kapcsolatos társadalmi ismeretek bővítése

Szemléletformálás

Helyi klímastratégia kidolgozás

- Konferenciák - workshopok - Szemléletformálási akciók - megyei éghajlat változási platformok létrehozása - online tanácsadás, hálózatépítés

5. A PROJEKT TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEI (Műszaki-Szakmai Eredményei) Bevezető - a konkrét tevékenységek megtervezését megelőző koncepció rövid leírása A Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása, a megyei klímastratégia kialakítása, illetve a kapcsolódó rendezvények megszervezése során a legfontosabb célok: - A potenciális érintettek minél szélesebb köre vegyen részt a szakmai előkészítésben és megvalósításban, - A platform résztvevői körének összeállításakor, a stratégia kialakításakor, illetve a rendezvények tematikájának összeállításakor a megye sajátosságai, a lehető legnagyobb mértékben figyelembevételre kerüljenek. A projekt részelemeinek végrehajtásakor fontos szempont, hogy a hatások elérése érdekében a társadalmi gazdasági szereplők minél gyakorlatorientáltabb megközelítésben találkozhassanak a mind a klímaváltozás kockázataival, mind a lehetséges beavatkozásokkal. Szintén cél olyan szereplők aktív bevonása, akik szélesebb kör számára képesek ismereteket, mintákat átadni, mint például a pedagógusok, intézmények, munkahelyek vezetői.

39


A programok és kampányok kiemelt célcsoportjai a fiatal korosztály képviselői, akik a jövő döntéshozóiként különösen fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozási problémák kezelésében. A projekt során fontos jól megkülönböztetni az egyes szakterületek helyi sajátosságait feltáró szakmai, tudományos célú programokat és azokat a rendezvényeket, ahol a széles közönség számára kell egyszerűen átadható információkat és ismereteket átadni. A projektmenedzsment, illetve a szakmai megvalósítók fontos feladata a két célcsoport közötti információ áramlás tudatos biztosítása.

Tevékenységek összefoglalása 1. Projekt Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítése Pályázatunkat előkészítésre/fejlesztésre nyújtottuk be Projekt Megalapozó Tanulmánnyal. A projekt megkezdésének következő feltétele a Projekt Megvalósíthatósági Tanulmányának elkészítése. 2. Megyei klímastratégiák térségi szereplők bevonásával történő kidolgozása 2.1 megyei klímastratégia kidolgozása A megyei klímastratégia kidolgozása során a cél, hogy Heves megyében a klímaváltozás okozta kockázatok megelőzése, a hatások mérséklése, az alkalmazkodó képesség javítása és a hatásokhoz való alkalmazkodás javítása érdekében, olyan a helyi feltételekhez illeszkedő stratégiai dokumentum szülessen, ami az érintettek széles körének bevonásával meghatározza a legfontosabb beavatkozási igényeket, valamint azok megvalósulásának eszközeit, alapot biztosítva a helyi és szakterületi beavatkozások tervezéséhez. A klímastratégia kidolgozása a központilag elkészülő módszertan alapján fog történni szakterületi specialisták segítségével, széleskörű társadalmi-gazdasági egyeztetések keretében. 2.2 klímastratégiák elkészítéséhez és megismertetéséhez kapcsolódó rendezvények A klímastratégia kidolgozásához és megismertetéséhez többféle rendezvény megvalósítását tervezzük. Egyrészt az előkészítési fázisban a helyi igények, problémák feltárásához szükséges szakmai fórumokat, ahol a fő cél az éghajlatváltozási kérdések kapcsán érintettek minél szélesebb körének bevonása, véleményének megismerése. Másrészt a stratégia elkészülte után, annak megismertetése, a konkrét beavatkozások megvalósulásának támogatása érdekében szervezett programokat, valamint a feltárt problémákra rávilágító, megoldási javaslatokat bemutató tudatformáló akciókat. A rendezvények előkészítése és végrehajtása során már működni fog a Megyei Éghajlatváltozási Platform, amelynek feladata a rendezvények részletes szakmai tartalmának kidolgozása, az elkészülő ismeret átadó és információs háttér stratégiai működtetése. 40


2.2.1. Konferenciák A kidolgozandó megyei klímastratégiához kapcsolódóan 2 db konferencia (Megyei Klímakonferencia 1.0 és 2.0) megtartása szükséges az érintett megyei szereplők – Klímabarát Települések Szövetsége képviselőjének, a megye területén található városi jogállású települések önkormányzatainak, a megyében bejegyzett, környezet- és természetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezeteknek, a meghatározó vállalkozásoknak – részvételével. Az első konferencia célja a résztvevők érzékenyítése a klímaváltozással kapcsolatos problémakörre, igényfelmérés, ötletgyűjtés, tájékoztatás a stratégia kidolgozást megelőzően. A második konferencia célja az elkészült megyei klímastratégia tervezetének megvitatása, véleményeztetése, cselekvési alternatívák bemutatása, az egyes résztvevők cselekvési lehetőségeinek bemutatása. A konferenciákon a résztvevők regisztrálása jelenléti megtörténni + fotódokumentáció is fog készülni.

íven

fog

1. konferencia A rendezvény szakmai koncepciója: A rendezvény fő célja a résztvevők érzékenyítése a klímaváltozással kapcsolatos problémakörre, igényfelmérés, ötletgyűjtés, tájékoztatás a stratégia kidolgozását megelőzően. A stratégia megalkotásához összegyűjti a helyi kulcsszereplőket, bevonja az érintett szakterületek szakembereit – Klímabarát Települések Szövetsége képviselője, a megye területén található városi jogállású települések önkormányzatai, a megyében bejegyzett, környezet- és természetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek, a meghatározó vállalkozások - és közös munkájuk során összegyűjti azokat az információkat, ami alapján a helyi adottságokat megfelelően figyelembe vevő stratégia megszülethet. A konferencia összeállításakor a megye sajátosságai a lehető legnagyobb mértékben figyelembevételre kerültek. A konferencia résztvevői tájékoztatást kapnak a stratégia céljairól és a projekt megvalósításának legfontosabb lépéseiről, részt vesznek az klímaváltozással kapcsolatos helyi sajátosságok feltérképezésében, és ötleteket adnak a stratégia lehetséges irányaira vonatkozóan. A rendezvénnyel elérni kívánt hatás: A rendezvény eredményeként a résztvevők megismerik a legfontosabb éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat, megismerik a klímastratégia kidolgozásának célját és lépéseit és aktív részeseivé válnak a saját területüket érintő problémák és célok feltárásnak. Fő cél az éghajlatváltozási kérdések kapcsán érintettek minél szélesebb körének bevonása, véleményeik megismerése, ötletgyűjtés. A résztvevők a megvalósítás során bevonhatóvá válnak a kidolgozási folyamatba és programok megvalósításába. A rendezvény tervezett technikai részletei: 41


Helyszín: Eger Időpont: 2017. február Időtartam: 1 nap A konferencia megcélzott célcsoportjai: • érintett civil szervezetek, • gazdasági szereplők, • szakmai szervezetek, kamarák • oktatási és kutatási intézmények, • érintett hatóságok, és területi állami szereplők, • közszolgáltatók, • önkormányzatok, • szakterületi specialisták. Várható létszám: 200 fő Programtípusok, forgatókönyv: • ELŐZETES SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ • TERÜLETÁTVÉTEL, TECHNIKAI ELŐKÉSZÍTÉS • • • • • •

ÜNNEPÉLYES, SAJTÓNYILVÁNOS MEGNYITÓ SZAKMAI PROGRAMOK BEMUTATÓK - SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROGRAMOK KÉRDÉSEK, HOZZÁSZÓLÁSOK, VÉLEMÉNYEK MEGHALLGATÁSA RENDEZVÉNYZÁRÁS TAKARÍTÁS, UTÓMUNKA SAJTÓKÖZLEMÉNY, TARTALMAK NÉPSZERŰSÍTÉSE, KOORDINÁLÁS, MÉRÉS, ÖSSZEFOGLALÓ KÉSZÍTÉS

Közreműködő személyek köre: • • • • • •

1 FŐ KONFERÁLÓ 4 FŐ TECHNIKAI SZEMÉLYZET 1 FŐ RENDEZŐ 1 FŐ SAJTÓREFERENS 2 FŐ AZ INFORMÁCIÓS PULTBAN 1 FŐ PROTOKOLL

Szükséges eszközbeszerzése: •

4 DB MOLINÓ, 4 DB ROLL-UP 42


• • • •

HANGTECHNIKA 2 DB INFORMÁCIÓS, REGISZTRÁCIÓS PULT 200 DB SZÉK 20 DB ASZTAL

További igénybevett szolgáltatások: • Konferencia terem bérlés • Hangtechnikusi szolgáltatás igénybevétele • Ételrendelés • Rendezvényi fotódokumentáció készítése • Rendezvényi videódokumentáció elkészítése, utómunka, vágás, narráció, feliratozás • Illemhelybíztosítás • Rendezvény hang, fény és színpadtechnikai • Takarítószolgálat biztosítása • Rendezvényeszközök szállítása • Székek, asztalok pakolása • Alapvető rendezvénytechnikai feltételek biztosítása, elérhetővé tétele (áram, ivóvíz, szemetes edények, székek, aszalok)

A rendezvényeken, konferenciákon a résztvevők regisztrálása jelenléti íven fog megtörténni, e mellé fotódokumentációt készítünk.

2. konferencia A rendezvény szakmai koncepciója: A rendezvény fő célja az elkészült megyei klímastratégia tervezetének megvitatása, véleményeztetése, cselekvési alternatívák bemutatása, egyes résztvevők cselekvési lehetőségeinek bemutatása, a stratégia kidolgozása során szerzett tapasztalatokat, a tervezett beavatkozási irányokat és a megvalósítás alternatíváit bemutassák a kidolgozók. A rendezvény résztvevői véleményezhetik a meglapozó feltételezéseket és az adatgyűjtés eredményeit, javaslatot tehetnek a stratégiai fókuszok véglegesítéséhez és megoszthatják ötleteiket a stratégia megvalósításával kapcsolatban. A konferencia összeállításakor a megye sajátosságai a lehető legnagyobb mértékben figyelembevételre kerültek. A rendezvény fókuszában a klímastratégia megvalósíthatósága áll, ezért a konferencia célcsoportja az indító konferencia résztvevői mellett a megvalósításban aktívan részt venni tudó szereplők köre jelenti, mint például Klímabarát Települések Szövetsége képviselője, a megye területén található városi jogállású települések önkormányzatai, a megyében bejegyzett, környezet- és természetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek, a meghatározó vállalkozások. 43


A rendezvénnyel elérni kívánt hatás: A rendezvény eredményeként a résztvevők megismerik a megyei klímastratégia tervezett célkitűzéseit, aktív részeseivé válnak a saját területüket érintő problémák megoldásának. A résztvevők a bevonhatóvá válnak a megvalósítási folyamatba. A stratégia kidolgozói információkat gyűjthetnek a stratégia véglegesítéséhez, ellenőrizhetik a javasolt koncepció megalapozottságát, végrehajthatóságát. A Megyei Éghajlatváltozási Platform tagjai az ágazati megoldási javaslatokat, fejlesztési igényeket. A közvélemény a kapcsolódó média megjelenés segítségével megismeri a stratégia tartalmát célkitűzéseit.

A rendezvény tervezett technikai részletei: Helyszín: Eger Időpont: 2017. szeptember Időtartam: 1 nap A konferencia megcélzott célcsoportjai a következők: • nyitó rendezvény résztvevői • a megvalósításban aktív szerepet vállalni tudó szervezetek • oktatási intézmények • vállalkozói szervezetek • környezet- és természetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek Várható létszám: 200 fő Programtípusok, forgatókönyv: • • • • •

ELŐZETES SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ TERÜLETÁTVÉTEL, TECHNIKAI ELŐKÉSZÍTÉS ÜNNEPÉLYES, SAJTÓNYILVÁNOS MEGNYITÓ SZAKMAI PROGRAMOK BEMUTATÓK (ENERGIAHATÁKONYSÁGOT DEMONSRÁLÓ INSTALLÁCIÓK, AKTÍV SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROGRAMOK)

• • • •

KÉRDÉSEK, HOZZÁSZÓLÁSOK, VÉLEMÉNYEK MEGHALLGATÁSA RENDEZVÉNYZÁRÁS TAKARÍTÁS, UTÓMUNKA SAJTÓKÖZLEMÉNY, TARTALMAK NÉPSZERŰSÍTÉSE, KOORDINÁLÁS, MÉRÉS, ÖSSZEFOGLALÓ KÉSZÍTÉS

44



1 FŐ KONFERÁLÓ 4 FŐ TECHNIKAI SZEMÉLYZET 1 FŐ RENDEZŐ 1 FŐ SAJTÓREFERENS 2 FŐ AZ INFORMÁCIÓS PULTBAN 1 FŐ PROTOKOLL

Szükséges kiadványok: • Előzetes meghívó • Rendezvény tájékoztató kiadvány Szükséges eszközbeszerzése: • • • •

4 DB MOLINÓ, 4 DB ROLL-UP 2 DB INFORMÁCIÓS PULT 200 DB SZÉK 20 DB ASZTAL

HANGTECHNIKA

További igénybevett szolgáltatások: • Konferencia terem bérlés • Hangtechnikusi szolgáltatás igénybevétele • Ételrendelés • Rendezvényi fotódokumentáció készítése • Rendezvényi videódokumentáció elkészítése, utómunka, vágás, narráció, feliratozás • Illemhelybíztosítás • Rendezvény hang, fény és színpadtechnikai • Takarítószolgálat biztosítása • Rendezvényeszközök szállítása • Székek, asztalok pakolása • Alapvető rendezvénytechnikai feltételek biztosítása, elérhetővé tétele (áram, ivóvíz, szemetes edények, székek, aszalok)

A rendezvényeken, konferenciákon a résztvevők regisztrálása jelenléti íven fog megtörténni, e mellé fotódokumentációt készítünk. 45


2.2.2. Workshopok A megyei klímastratégia kidolgozásához kapcsolódóan szükséges 3 db személyes részvételű, minimum fél napos workshop megszervezése, amelyre a résztvevők regisztrálása szükséges jelenléti íven. Mindegyik workshop esetében foto dokumentáció is készül. A 3 db workshop célja, hogy az Önkormányzat elérje a megyében található települési önkormányzatokat (legalább a városok és a járásonként további 2-3 település környezetvédelmi felelősét);az oktatási és egyéb jelentősebb önkormányzati intézmények képviselőit (kötelezően az Eszterházy Károly Egyetem, középiskolák képviselőit), továbbá a meghatározó megyei vállalkozásokat. A rendezvények célja a helyi klímaváltozási szempontok megismertetése, a klímaváltozás hatásainak megelőzése, alkalmazkodási lehetőségek megismertetése, az egyes szereplők cselekvési lehetőségeinek ismertetése illetve a helyi problémák feltárása és megoldási javaslatok megfogalmazása a megyei klímastratégiák ismertetésén túl. 1. Megyei workshop önkormányzatoknak – klímastratégia ismertetése A rendezvény szakmai koncepciója: A rendezvény célja, a települési önkormányzatok munkatársaival, és az érintett civil szervezetekkel a Megyei Klímastratégia ismertetése. A meghívott résztvevők megismerik a megyei klímastratégia kidolgozásának folyamatát és annak tartalmát. Meghívott előadó segítségével áttekintik a szükséges kapcsolódó beruházások finanszírozásának lehetőségei. Cél, hogy a Megyei Önkormányzat elérje a megyében található települési önkormányzatokat (legalább a városok és a járásonként további 2-3 település környezetvédelmi felelősét). A rendezvények célja a helyi klímaváltozási szempontok megismertetése, a klímaváltozás hatásainak megelőzése, alkalmazkodási lehetőségek megismertetése, az egyes szereplők cselekvési lehetőségeinek ismertetése illetve a helyi problémák feltárása és megoldási javaslatok megfogalmazása a megyei klímastratégiák ismertetésén túl. Fő cél az éghajlatváltozási kérdések kapcsán érintettek minél szélesebb körének bevonása, véleményeik megismerése. A rendezvény fontos feladata a helyi klímastratégiák, beavatkozási tervek elkészültének megalapozása, az ilyen típusú munkákat segítő tudásmegosztás, kapcsolatok kialakítása. A workshop-al elérni kívánt hatás: A fórum célja, hogy a heves megyei településeken, illetve azok önkormányzatainál olyan szakemberek tevékenykedjenek, akik ismerik a klímaváltozás hatásainak megelőzésével és kezelésével kapcsolatos legfontosabb kezelendő kérdéseket és képesek a helyi problémák feltárása és megoldási javaslatok megfogalmazása során aktívan közreműködni. 46


A rendezvény tervezett technikai részletei: Helyszín:??? Időpont: 2017. október Időtartam: 4 óra A rendezvény célcsoportja: • önkormányzati munkatársak • településeken működő civil szervezetek • oktatási intézmények képviselői • önkormányzati intézmények képviselőit • meghatározó megyei vállalkozásokat Várható létszám: 200 fő Programtípusok, forgatókönyv: •

ELŐZETES SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

• •

TERÜLETÁTVÉTEL, TECHNIKAI ELŐKÉSZÍTÉS SZAKMAI PROGRAMOK TEMATIKUS SZAKMAI HELYSZÍNEKEN BEMUTATÓK (ENERGIAHATÁKONYSÁGOT DEMONSRÁLÓ INSTALLÁCIÓK, AKTÍV SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROGRAMOK)

• • • •

KÉRDÉSEK, HOZZÁSZÓLÁSOK, VÉLEMÉNYEK MEGHALLGATÁSA RENDEZVÉNYZÁRÁS TAKARÍTÁS, BONTÁS, UTÓMUNKA SAJTÓKÖZLEMÉNY, TARTALMAK NÉPSZERŰSÍTÉSE, KOORDINÁLÁS, MÉRÉS, ÖSSZEFOGLALÓ KÉSZÍTÉS

Közreműködő személyek köre: • • • • •

1 FŐ KONFERÁLÓ 2 FŐ TECHNIKAI SZEMÉLYZET 1 FŐ RENDEZŐ 1 FŐ SAJTÓREFERENS 1 FŐ AZ INFORMÁCIÓS PULTBAN

Szükséges kiadványok: • •

Előzetes meghívó Rendezvény tájékoztató kiadvány 47


Szükséges eszközbeszerzése: • • • •


HANGTECHNIKA

További igénybevett szolgáltatások: • Helyszín biztosítása • Hangtechnikusi szolgáltatás igénybevétele • Rendezvényi fotódokumentáció készítése • Rendezvényi videódokumentáció elkészítése, utómunka, vágás, narráció, feliratozás • Illemhelybíztosítás • Rendezvény hang, fény és színpadtechnikai • Takarítószolgálat biztosítása • Rendezvényeszközök szállítása • Székek, asztalok pakolása • Alapvető rendezvénytechnikai feltételek biztosítása, elérhetővé tétele (áram, ivóvíz, szemetes edények, székek, aszalok)

A workshopon a résztvevők regisztrálása jelenléti íven fog megtörténni, e mellé fotódokumentációt készítünk. 2. Megyei workshop iskoláknak – klímastratégia ismertetése A rendezvény szakmai koncepciója: A rendezvény célja, hogy az oktatási intézmények munkatársainak bevonásával áttekintsék a klímaváltozással kapcsolatos tudatformálás és ismeret átadás lehetőségeit. A workshop célja, hogy a résztvevők a gyakorlatban is megvalósítható ötletekkel térjenek vissza az intézményekbe a Megyei Klímastratégia megismerésével és ott a klímaváltozással kapcsolatos tudatformáló akciók kezdeményezői, támogatói legyenek. él, hogy az Önkormányzat elérje a megyében található oktatási és egyéb jelentősebb önkormányzati intézmények képviselőit (kötelezően az Eszterházy Károly Egyetem, középiskolák képviselőit). A workshop-al elérni kívánt hatás: Cél, hogy a Megyei Klímastratégiai dokumentum megismerése után az oktatási és egyéb intézményekből érkező résztvevők felkészültebbek legyenek a klímaváltozással kapcsolatos 48


kihívásokkal kapcsolatban, lássák azok helyi vonatkozásait és a megismert ötletek segítségével helyi tudatformáló és ismeretátadó kezdeményezések elindítói, támogatói lehessenek. A rendezvény tervezett technikai részletei Helyszín:??? Időpont: 2017. október Időtartam: 4 óra A rendezvény célcsoportja: • pedagógusok • szociális és más intézmények munkatársai • felsőoktatási intézmények képviselői Várható létszám: 200 Programtípusok, forgatókönyv: •


• •


• • • •




Szükséges kiadványok: • Előzetes meghívó • Rendezvény tájékoztató kiadvány Szükséges eszközbeszerzése:

49


• • • • •

4 DB MOLINÓ, 4 DB ROLL-UP 2 DB INFORMÁCIÓS PULT 100 MÉTER KORDON 200 DB SZÉK 20 DB ASZTAL

HANGTECHNIKA

További igénybevett szolgáltatások: • Helyszín biztosítása • Hangtechnikusi szolgáltatás igénybevétele • Rendezvényi fotódokumentáció készítése • Rendezvényi videódokumentáció elkészítése, utómunka, vágás, narráció, feliratozás • Illemhelybíztosítás • Rendezvény hang, fény és színpadtechnikai • Takarítószolgálat biztosítása • Rendezvényeszközök szállítása • Székek, asztalok pakolása • Alapvető rendezvénytechnikai feltételek biztosítása, elérhetővé tétele (áram, ivóvíz, szemetes edények, székek, aszalok) A workshopon a résztvevők regisztrálása jelenléti íven fog megtörténni, e mellé fotódokumentációt készítünk.

3. Megyei workshop vállalkozásoknak – klímastratégia ismertetése A rendezvény szakmai koncepciója: A rendezvény célja, hogy a résztvevők bevonásával megvitassa a termelő és szolgáltató vállalkozásoknál jelentkező kihívásokat a klímaváltozás következményeinek megelőzése, az alkalmazkodás és a hatások kezelése terén. Cél, hogy az Önkormányzat elérje a megyében található meghatározó megyei vállalkozásokat. A workshop elsősorban Heves megye legfontosabb gazdasági ágainak szemszögéből vizsgálja a klímaváltozás hatásait, így a mező- és erdőgazdálkodás, a feldolgozó iparok, az energiatermelés és a szolgáltatások kihívásait és lehetőségeit tekinti át a Megyei Klímastratégiai dokumentum ismeretében. A workshop során a meghívott előadók segítségével a résztvevők áttekintik a globális kihívásokat és azok helyi sajátosságait, és megoldási, beavatkozási javaslatokat ismernek meg. A workshop-al elérni kívánt hatás:

50


A workshop megvalósításának hatásaként cél, hogy a megye véleményformáló vállalkozásainak vezetői, munkatársai tudatában legyenek a klímaváltozással kapcsolatos kihívásoknak, ismerjék a megoldások felé mutató beavatkozási irányokat és szerezzenek tudomást a klímaváltozással kapcsolatos megyei törekvésekről. A rendezvény tervezett technikai részletei Helyszín: ??? Időpont: 2017. október Időtartam: 4 óra A rendezvény célcsoportja: • vállalkozások vezetői, tulajdonosai • felsőoktatási intézmények képviselői • érdekképviseleti és szakmai szervezetek Várható létszám: 200 fő Programtípusok, forgatókönyv: •


• •


• • • •




Szükséges kiadványok: 51


• •

Előzetes meghívó Rendezvény tájékoztató kiadvány



HANGTECHNIKA

További igénybevett szolgáltatások: • Helyszín biztosítása • Hangtechnikusi szolgáltatás igénybevétele • Rendezvényi fotódokumentáció készítése • Rendezvényi videódokumentáció elkészítése, utómunka, vágás, narráció, feliratozás • Illemhelybíztosítás • Rendezvény hang, fény és színpadtechnikai • Takarítószolgálat biztosítása • Rendezvényeszközök szállítása • Székek, asztalok pakolása • Alapvető rendezvénytechnikai feltételek biztosítása, elérhetővé tétele (áram, ivóvíz, szemetes edények, székek, aszalok)

A workshopon a résztvevők regisztrálása jelenléti íven fog megtörténni, e mellé fotódokumentációt készítünk.

2.2.3 szemléletformálási akciók: A megyei klímastratégia kidolgozásához kapcsolódóan 4 db figyelemfelkeltő akciót kell szervezni a lakosság részére a klímaváltozás várható hatásairól, a lehetséges cselekvési irányokról, a lakosság klímaadaptációs szerepéről. A figyelemfelkeltő akciók megvalósulhatnak önállóan, vagy bármely egyéb tematikájú térségi rendezvény részeként. A rendezvényekkel legalább 2000 fő aktív elérését szükséges igazolni. (Az aktív részvétel, minden esetben valamilyen, a szemléletformálás témáját tükröző, a szakmai üzenet elmélyítését segítő, a célcsoporti sajátosságoknak megfelelő kampánytermék (rajz, fotó vagy egyéb alkotás, élménybeszámoló, ötletpályázat, kitöltött tesztlap, kérdőív stb.) létrehozását jelenti). A

52


szemléletformálási akciókon a résztvevők aktív elérése/regisztrálása jelenléti íven fog megtörténni + fotódokumentáció is készül minden egyes eseményről.

1. Megyei klímabarát díj alapítása A rendezvény szakmai koncepciója: A cél hogy a megye lakosai tudatosan foglalkozzanak az éghajlat változással kapcsolatos kérdésekkel. A versenyben résztvevők között ötletpályázatot hirdetünk az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékozottságának felmérése és az ezzel kapcsolatos ismeretek átadási lehetőségei tárgyában. Az ötletpályázat keretében a résztvevők feladata, hogy tegyenek javaslatokat a klímatudatossággal kapcsolatos ismeretek beépítésére az oktatásba, a fiatal korosztályok klímatudatosságának javítása érdekében. A legjobb javaslatok elkészítőit a záró rendezvényen díjazásban részesítjük. A rendezvénnyel elérni kívánt hatás: Figyelemfelkeltő akció. A cél a megye lakosainak bevonása, akik felkészültebbé válnak az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek átadása terén, mivel jelentős probléma, hogy a lakosság klímatudatossága, valamint az éghajlatváltozás helyi hatásairól való ismerete alacsony szintű. A klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás és a helyi klímastratégia kidolgozása révén bővül a lakosság klímaváltozással összefüggő ismeretei, aminek következtében javul a klímaadaptációs intézkedések végrehajtásának hatékonysága. A rendezvény tervezett technikai részletei: Helyszín: Heves megye Időpont: 2017. január Időtartam: 1 hónap?? A rendezvény célcsoportja: Heves megye lakosai Várható létszám: 500 fő Programtípusok, forgatókönyv: • • • • • • • •

ÖTLETPÁLYÁZAT KIHÍRDETÉSE ELŐZETES SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK ELBÍRÁSLÁSA ZÁRÓ RENDEZVÉNY ELŐKÉSZÍTÉSE TERÜLETÁTVÉTEL, TECHNIKAI ELŐKÉSZÍTÉS ÜNNEPÉLYES, SAJTÓNYILVÁNOS MEGNYITÓ SZAKMAI PROGRAMOK BEMUTATÓK (ENERGIAHATÁKONYSÁGOT DEMONSRÁLÓ 53


INSTALLÁCIÓK, SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROGRAMOK) • • • •

KÉRDÉSEK, HOZZÁSZÓLÁSOK, VÉLEMÉNYEK MEGHALLGATÁSA RENDEZVÉNYZÁRÁS TAKARÍTÁS, UTÓMUNKA SAJTÓKÖZLEMÉNY, TARTALMAK NÉPSZERŰSÍTÉSE, KOORDINÁLÁS, MÉRÉS, ÖSSZEFOGLALÓ KÉSZÍTÉS

Közreműködő személyek köre: • • • • • • •

1 FŐ KORDINÁLÓ 2 FŐ ADMINISZTRATÍV MUNKATÁRS 1 FŐ RENDEZŐ 1 FŐ SAJTÓREFERENS 1 FŐ KONFERÁLÓ 2 FŐ AZ INFORMÁCIÓS PULTBAN 1 FŐ PROTOKOLL

Szükséges kiadványok: • ÖTLETPÁLYÁZAT TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYA • PÁLYÁZATOK BEMUTATÁSÁT SZOLGÁLÓ KIADVÁNY Szükséges eszközbeszerzése: • • • •


HANGTECHNIKA

További igénybevett szolgáltatások: •

ÖTLETPÁLYÁZAT TŰJÉKOZTATÓ KIADVÁNY TARTALOMSZERKESZTÉS, TÖRDELÉS, NYOMDAI KIVITELEZÉS, SZÁLLÍTÁS, TERJESZTÉS

•

PÁLYÁZATOK BEMUTATÁSÁT SZOLGÁLÓ KIADVÁNY TARTALOMSZERKESZTÉS, TÖRDELÉS, NYOMDAI SZÁLLÍTÁS

• •

KIVITELEZÉS,

RENDEZVÉNYI FOTÓDUKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE RENDEZVÉNYI VIDEÓDOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE, UTÓMUNKA, 54


VÁGÁS, NARRÁCIÓ, FELIRATOZÁS • • • • • • • •

BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT BIZTOSÍTÁSA EGÉSZSÉGÜGYI, ELSŐSEGÉLY SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSA ILLEMHELYBIZTOSÍTÁS HELYSZÍNBÉRLÉS RENDEZVÉNYI HANG, FÉNY ÉS SZÍNPADTECHNIKAI BÉRLÉSE TAKARÍTÓSZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSA RENDEZVÉNYESZKÖZÖK SZÁLLÍTÁSA PULT, SÁTOR, KORDON, SZÍNPAD, SZÉKEK, ASZTALOK STB ÉPÍTÉSE ÉS BONTÁSA

•

ALAPVETŐ RENDEZVÉNYTECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA, ELÉRHETŐVÉ TÉTELE (ÁRAM, IVÓVÍZ, SZEMETESEDÉNYEK, ILLEMHELY, SZÉKEK, ASZTALOK,

A rendezvényen résztvevők regisztrálása jelenléti íven fog megtörténni, e mellé fotódokumentációt készítünk és kikérjük a résztvevők véleményét a programról. Aktív elérés - Kérdőív tervezet: I. Demográfiai kérdések (név, születési idő, lakhely) II. Klíma stratégiára vonatkozó kérdések III. Energia-felhasználás csökkentésére irányuló kérdések IV. Hulladékgazdálkodásra irányuló kérdések V. Éghajlatváltozás lehetséges következményeire irányuló kérdések

2. Megyei középiskolai klímaverseny A rendezvény szakmai koncepciója: A rendezvény célja a legfogékonyabb középiskolás korosztály megnyerése a klímaváltozással kapcsolatos tudatformálási és ismeretátadási feladatok ellátására. A tervezett program keretében a megye középiskoláiban szervezett éghajlatváltozással kapcsolatos témaköröket felölelő tanulmányi verseny keretében a résztvevők feladata, hogy a család és az ismerősök körében megismertessék a klímaváltozással kapcsolatos legfontosabb kihívásokat és beavatkozási lehetőségeket. Magyarország energiapolitikai céljainak elérése érdekében a Nemzeti Energiastratégia számos területen felismeri a társadalmi viselkedésminták szerepét és ennek mintegy hozadékaként emeli ki a szemléletformálásban rejlő lehetőségek fontosságát. A 2011 októberében elfogadott, a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011 (X. 14) OGY határozat 4. pontjának u) alpontja 55


feladatként jelöli meg a Kormány számára a fogyasztók energia-és környezettudatos szemléletének formálására és fejlesztésére irányuló cselekvési terv kidolgozását. A határozat alapján a Kormánynak gondoskodnia kell a fenntartható fejlődéssel és az energia tudatossággal kapcsolatos oktatásról, annak médián keresztül történő terjesztéséről. A rendezvénnyel elérni kívánt hatás: Figyelemfelkeltő akció. A kampány eredményeként 20-25 felkészített pedagógus tudja a diákok munkáját támogatni. A versenybe a tervek szerint legalább 500 diák lesz bevonható a megye középiskoláiból, akik felkészültté válnak az éghajlatváltozással kapcsolatok témakörökben. Segítségükkel legalább 2500 felmérés összegyűjtését tervezzük a lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjéről. A rendezvény tervezett technikai részletei A kampány meghirdetése az iskolákban plakátok, illetve a szaktanárok segítségével történik. Településenként 2-3, a klímatudatos pedagógus verseny keretében kiválasztott és képzésben résztvevő szaktanár segíti a diákok felkészítését. A diákok és a tanárok felkészítését online felület segíti, ami háttér információkat tartalmaz a legfontosabb témakörökről. A diákok versenye szintén az online felületen zajlik és három fő elemből áll: klímateszt kitöltése; ötletpályázat a környezetükben megvalósítható klímatudatos beavatkozásokról; felmérések gyűjtése a résztvevők családja illetve ismerősei körében. A felmérés során használt kérdőív fő témakörei a következők: - mennyire ismerik az éghajlatváltozás kihívásait?, -

milyen kockázatokat látnak az éghajlatváltozás következményeihez kötődően?

-

milyen

változtatásokat

tudnak

elképzelni

a

saját

életükben,

amellyel

a

klímakockázatokat csökkenteni lehetne? - milyen közösségi beavatkozásokat látnának hasznosnak ezen a téren? A kampány részeként megvalósítandó részfeladatok: - online felület kialakítása, háttér információkkal való feltöltése, -

a kampány meghirdetése középiskolákban, ehhez plakátok készítése,

-

a felkészülést támogató pedagógusok kiválasztása a klímatudatos pedagógus verseny résztvevői közül, számukra felkészítő nap szervezése

-

kérdőívek elkészítése,

-

diákok felkészítésének megszervezése, verseny lebonyolítása, eredmények kiértékelése.

Helyszín: Heves megye települései Időpont: 2017. március Időtartam: ??? A rendezvény célcsoportja: Heves megyei középiskolások Várható létszám: 700 fő 56


Programtípusok, forgatókönyv: - verseny meghirdetése a pedagógusok és diákok körben – a versennyel kapcsolatos információk eljuttatatása a megye valamennyi középiskolája számára -

tudástár kialakítása a megyei éghajlatváltozási aloldalon – a diákok és tanárok felkészüléséhez használható háttérirodalom összegyűjtése, összefoglalók készítése

-

felkészítő tanárok kiválasztása – a diákok felkészítését támogató tanárok kiválasztása ötletpályázat alapján,

-

középiskolai online tanulmányi verseny lebonyolítása- a diákok online felületen mérik össze tudásokat a klímaváltozással kapcsolatos kérdések terén, a verseny keretében feladatuk klímafelmérések elkészítése a környezetükben élő felnőttek körében.

-

Diákok díjazása záró rendezvény keretein belül.


1 FŐ KORDINÁLÓ 3 FŐ ADMINISZTRATÍV MUNKATÁRS 1 FŐ RENDEZŐ 1 FŐ SAJTÓREFERENS 1 FŐ KONFERÁLÓ 1 FŐ PROTOKOLL


4 DB MOLINÓ, 4 DB ROLL-UP 1DB INFORMÁCIÓS PULT 500 DB SZÉK 30 DB ASZTAL

HANGTECHNIKA

További igénybevett szolgáltatások: • Online felület létrehozása • Záró rendezvény helyszínének biztosítása • Hangtechnikusi szolgáltatás igénybevétele • Rendezvényi fotódokumentáció készítése • • •

Rendezvényi videódokumentáció elkészítése, utómunka, vágás, narráció, feliratozás Illemhelybíztosítás Rendezvény hang, fény és színpadtechnikai Takarítószolgálat biztosítása 57


• • •

Rendezvényeszközök szállítása Székek, asztalok pakolása Alapvető rendezvénytechnikai feltételek biztosítása, elérhetővé tétele (áram, ivóvíz, szemetes edények, székek, asztalok)

A rendezvényen résztvevők regisztrálása jelenléti íven fog megtörténni, e mellé fotódokumentációt készítünk és kikérjük a résztvevők véleményét a programról. Aktív elérés - Kérdőív tervezet: I. Demográfiai kérdések (név, születési idő, lakhely) II. Klíma kockázatokra irányuló kérdések III.

Energia-felhasználás csökkentésére irányuló kérdések

IV.

Hulladékgazdálkodásra irányuló kérdések

V.

Éghajlatváltozás lehetséges következményeire irányuló kérdések

3. Családi klímanap A rendezvény szakmai koncepciója: A tervezett figyelemfelkelő akciók Heves megyében az energetikai vonatkozású környezettudatosság növelése érdekében Magyarország energiapolitikai célkitűzéseinek szemléletformálási prioritásaival, illetve az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervvel összhangban az alábbi öt kiemelt szakterületet célozzák meg • • • •

energiahatékonyság és energiatakarékosság; megújulóenergia-felhasználás; közlekedési energiamegtakarítás és kibocsátás-csökkentés; erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-intenzitású gazdasági és társadalmi berendezkedés;

•

megváltozott klímaviszonyokhoz való alkalmazkodás.

A rendezvénnyel elérni kívánt hatás: Figyelemfelkeltő akció. A Heves megyei családi klímanap a célja, hogy közvetlen, személyes formában, a rendezvényen és a kapcsolódó kiadványokban megszerzett ismeretek segítségével javuljon a Heves megyei lakossági (családi) fogyasztók életminősége és csökkenjenek az őket érintő környezet-egészségügyi hatások. Ezért az energiafelhasználásra vonatkozó szemléletformálási Heves megyei rendezvények kapcsán általános cél a tudatos energiafogyasztásból fakadó, az egyén és a család életére gyakorolt, kedvező hatások hatékony 58


és változatos kommunikációs és gyakorlatias eszközökkel történő bemutatása a rendezvényen. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátást szem előtt tartó életvitel ösztönzése mellett a rendezvények során elérhető szemléletformálás sajátos célja rávilágítani arra, hogy a Heves megyei családoknak, háztartásoknak többoldalúan, tudatosabban kellene ellátniuk saját energiaigényeiket, mindezt praktikus tudás, gyakorlati ismeretek átadásával segíti elő a Heves megyei családi klímanap. A rendezvény tervezett technikai részletei: Helyszín: Eger Időpont: 2017. március Időtartam: 8 óra A rendezvény célcsoportja: Heves megyei lakóhellyel rendelkező családok köre Várható létszám: 400 fő Programtípusok, forgatókönyv: • •

ELŐZETES SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ TERÜLETÁTVÉTEL, TECHNIKAI ELŐKÉSZÍTÉS, ÉPÍTÉS, KORDONOZÁS, PULTOK, SÁTRAK FELÁLLÍTÁSA

• •

ÜNNEPÉLYES, SAJTÓNYILVÁNOS MEGNYITÓ SZAKMAI PROGRAMOK (BEMUTATÓ, SZAKMAI ELŐADÁS, JÁTÉKOS GYERMEKPROGRAMOK)

•

FELLÉPŐK, SZÓRAKOZTATÓ PROGRAMOK (KÖNNYŰZENEI ELŐADÓ, GYERMEKMŰSOR)

•

TEMATIKUS SZAKMAI HELYSZÍNEKEN BEMUTATÓK (ENERGIAHATÁKONYSÁGOT DEMONSRÁLÓ INSTALLÁCIÓK,

AKTÍV

SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROGRAMOK) • • •

RENDEZVÉNYZÁRÁS TAKARÍTÁS, BONTÁS, UTÓMUNKA SAJTÓKÖZLEMÉNY, TARTALMAK NÉPSZERŰSÍTÉSE, KOORDINÁLÁS, MÉRÉS, ÖSSZEFOGLALÓ KÉSZÍTÉS

Közreműködő személyek köre: • • • •

4 FŐ ANIMÁTOR 1 FŐ MŰSORVEZETŐ 4 FŐ TECHNIKAI SZEMÉLYZET 1 FŐ RENDEZŐ 59


• • •

1 FŐ SAJTÓREFERENS 2 FŐ AZ INFORMÁCIÓS PULTBAN 1 FŐ PROTOKOLL

Szükséges kiadványok: • •

ELŐZETES INVITATÍV KIADVÁNY, 30 EZER PÉLDÁNY RENDEZVÉNYI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY, 2 EZER PÉLDÁNY

Szükséges eszközbeszerzése: • • • • •

6 DB RENDEZVÉNYSÁTOR, 8 DB MOLINÓ, 4 DB ROLL-UP 2 DB INFORMÁCIÓS PULT 100 MÉTER KORDON 400 DB SZÉK 20 DB ASZTAL


ELŐZETES INVITATÍV KIADVÁNY TARTALOMSZERKESZTÉS, TÖRDELÉS, NYOMDAI KIVITELEZÉS, SZÁLLÍTÁS, TERJESZTÉS

•

RENDEZVÉNYI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY TARTALOMSZERKESZTÉS, TÖRDELÉS, NYOMDAI KIVITELEZÉS, SZÁLLÍTÁS

• •

RENDEZVÉNYI FOTÓDUKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE RENDEZVÉNYI VIDEÓDOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE, UTÓMUNKA, VÁGÁS, NARRÁCIÓ, FELIRATOZÁS

• • • • • • • •

BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT BIZTOSÍTÁSA EGÉSZSÉGÜGYI, ELSŐSEGÉLY SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSA ILLEMHELYBIZTOSÍTÁS SZÍNPADBÉRLÉS RENDEZVÉNYI HANG, FÉNY ÉS SZÍNPADTECHNIKAI BÉRLÉSE TAKARÍTÓSZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSA RENDEZVÉNYESZKÖZÖK SZÁLLÍTÁSA PULT, SÁTOR, KORDON, SZÍNPAD, SZÉKEK, ASZTALOK STB ÉPÍTÉSE ÉS BONTÁSA

•

ALAPVETŐ RENDEZVÉNYTECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA, 60


ELÉRHETŐVÉ TÉTELE (ÁRAM, IVÓVÍZ, SZEMETESEDÉNYEK, ILLEMHELY, SZÉKEK, ASZTALOK,

Beszerzendő engedélyek: • • • • • • • • • • •

településképi bejelentés igazolás takarításra vonatkozó szerződés másolata hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó szerződés másolata illemhely biztosítására vonatkozó szerződés másolata egészségügyi ellátás biztosítására vonatkozó szerződés másolata tájékoztatás az Egri Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére biztosítási terv (helyszínbiztosítási személyi feltételek) tájékoztatás az Egri Rendőrkapitányság részére ARTISJUS Jogvédő Egyesület (szerzői jogok) Közterület-felügyelet engedélye a gépjárművek behajtásához élelmiszer árusítás, szabadtéri főzés esetén: Heves Megyei Kormányhivatal Járás Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal engedélye

•

kereskedelmi tevékenység esetén: jogszabályi előírások alapján

A rendezvényen résztvevők regisztrálása jelenléti íven fog megtörténni, e mellé fotódokumentációt készítünk és kikérjük a résztvevők véleményét a programról. Aktív elérés - Kérdőív tervezet: VI. Demográfiai kérdések VII.


VIII.


4. Innovatív önkormányzati klímaötletek A rendezvény szakmai koncepciója: Hiányos az információátadás az energiahatékonysági lehetőségekről és az egyszerűen is kivitelezhető energia-megtakarítási eszközökről, így a hazánk szempontjából jelentős energiamegtakarítási potenciál kihasználatlan. Az energiaköltségek folyamatos növekedése, a széndioxid kibocsátás okozta klímaváltozás és a földgáztól való energiafüggőség következtében racionalizálni kell a jelentős energia-felhasználók energiahatékonyságát. A lakosság egy része nincs tudatában energiafogyasztásával (ez általánosítható az energiafogyasztás szerkezetére és összetételére is), továbbá annak környezeti hatásaival. A helyi önkormányzatok nem ismerik a 61


településtervezés energiahatékonysági összefüggéseit. A résztvevők megismerik a legfontosabb éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat, a klímaváltozás hatásainak megelőzésének lehetőségeit, alkalmazkodási lehetőségeket, cselekvési lehetőségeket, illetve cél a helyi problémák feltárása és megoldási javaslatok megfogalmazása.

A rendezvénnyel elérni kívánt hatás: Figyelemfelkeltő akció. A résztvevők megismerik a legfontosabb éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat, a klímaváltozás hatásainak megelőzésével és kezelésével kapcsolatos legfontosabb kezelendő kérdéseket és lépeseket. Az önkormányzati energiahatékonysági fejlesztésekkel csökkenthető az energiatermelés iránti igény, valamint az így „feleslegessé” váló energiahordozó-import és szennyezőanyag-kibocsátás. A rendezvény tervezett technikai részletei: Helyszín: Eger? Időpont: 2017. szeptember Időtartam: 1 nap ?? A rendezvény célcsoportja: Heves megyei önkormányzatok Várható létszám: 400 fő Programtípusok, forgatókönyv: • •

ELŐZETES SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ TERÜLETÁTVÉTEL, TECHNIKAI ELŐKÉSZÍTÉS, ÉPÍTÉS, KORDONOZÁS, PULTOK, SÁTRAK FELÁLLÍTÁSA

• •

SZAKMAI ELŐADÁSOK TEMATIKUS SZAKMAI HELYSZÍNEKEN BEMUTATÓK (ENERGIAHATÁKONYSÁGOT DEMONSRÁLÓ INSTALLÁCIÓK, SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROGRAMOK)

• • •

AKTÍV

RENDEZVÉNYZÁRÁS TAKARÍTÁS, BONTÁS, UTÓMUNKA SAJTÓKÖZLEMÉNY, TARTALMAK NÉPSZERŰSÍTÉSE, KOORDINÁLÁS, MÉRÉS, ÖSSZEFOGLALÓ KÉSZÍTÉS

Közreműködő személyek köre: • • • •

1 FŐ KONFERÁLLÓ 4 FŐ TECHNIKAI SZEMÉLYZET 1 FŐ RENDEZŐ 1 FŐ SAJTÓREFERENS 62


• •

2 FŐ AZ INFORMÁCIÓS PULTBAN 1 FŐ PROTOKOLL

Szükséges kiadványok: • Előzetes meghívó • Rendezvény tájékoztató kiadvány Szükséges eszközbeszerzése: • • • •

4DB MOLINÓ, 4 DB ROLL-UP 2 DB INFORMÁCIÓS PULT 300 DB SZÉK 20 DB ASZTAL


ELŐZETES INVITATÍV KIADVÁNY TARTALOMSZERKESZTÉS, TÖRDELÉS, NYOMDAI KIVITELEZÉS, SZÁLLÍTÁS, TERJESZTÉS

•

RENDEZVÉNYI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY TARTALOMSZERKESZTÉS, TÖRDELÉS, NYOMDAI KIVITELEZÉS, SZÁLLÍTÁS RENDEZVÉNYI FOTÓDUKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE RENDEZVÉNYI VIDEÓDOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE, UTÓMUNKA, VÁGÁS, NARRÁCIÓ, FELIRATOZÁS

• • • • • • • • • •

BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT BIZTOSÍTÁSA EGÉSZSÉGÜGYI, ELSŐSEGÉLY SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSA ILLEMHELYBIZTOSÍTÁS SZÍNPADBÉRLÉS RENDEZVÉNYI HANG, FÉNY ÉS SZÍNPADTECHNIKAI BÉRLÉSE TAKARÍTÓSZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSA RENDEZVÉNYESZKÖZÖK SZÁLLÍTÁSA PULT, SÁTOR, KORDON, SZÍNPAD, SZÉKEK, ASZTALOK STB ÉPÍTÉSE ÉS BONTÁSA

•

ALAPVETŐ RENDEZVÉNYTECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA, ELÉRHETŐVÉ TÉTELE (ÁRAM, IVÓVÍZ, SZEMETESEDÉNYEK, ILLEMHELY, SZÉKEK, ASZTALOK,

63


A rendezvényen résztvevők regisztrálása jelenléti íven fog megtörténni, e mellé fotódokumentációt készítünk és kikérjük a résztvevők véleményét a programról. Aktív elérés - Kérdőív tervezet: IX. Demográfiai kérdések (név, születési idő, lakhely) X.

Klíma stratégiára vonatkozó kérdések

XI.


XII.


XIII.

Lakosság tájékoztatására irányuló kérdések

A megyei éghajlatváltozási platformot, legalább az alábbi szereplők bevonásával tervezzük létrehozni: o Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megyei képviselője, o Nemzeti Agrárkamara megyei képviselője, o Nemzeti Pedagógus Kar megyei képviselője , o Magyar Tudományos Akadémia regionális kutatóintézetének vagy regionális bizottságának képviselője, o Megyei felsőoktatási intézmények képviselője, o környezetvédelmi, energetikai helyi civil szervezetek megyei képviselője o Megyei Közgyűlés képviselője, o Klímabarát Települések Szövetségének képviselője. A megyei éghajlatváltozási platform szakmai koordinációs és konzultációs feladatait a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal keretében működő Titkárság látja el. A Titkársági feladatok elvégzésére 2 fő kerül bevonásra. Főbb feladatok: o időszakonkénti ülések megszervezése és adminisztrálása, o folyamatos munkakapcsolat a Klímabarát Települések Szövetségével, o elektronikus levelezési listák létrehozása, o megyei települések, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, vállalkozások részére, rendszeres hírlevelek küldése, o online tanácsadás biztosítása az e-mailben jelzett felvetések, észrevételek, kérdések kezelése megválaszolása, o tudásmegosztás az érintettek között. o jó gyakorlatok felmérése és összehangolása, széles körű megismertetése o a klímaváltozással kapcsolatos hírek, fejlesztési lehetőségek helyi szereplők számára történő eljuttatása o továbbá a helyi klímaváltozással, klímaváltozás mérséklésével, az ahhoz történő alkalmazkodással kapcsolatos fejlesztési igénye Tájékoztatás, nyilvánosság:

64


A projekt előkészítő szakasza során használt kommunikációs eszközök

Igen

Kommunikációs terv készítése (csak 150 millió támogatási összeg felett) Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése A projekt megvalósítási szakasza során használt kommunikációs eszközök

Nem

(Tervezett) költség (Bruttó Ft)

Célérték (darab)

Nem

Igen

Igen

Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése (csak 150 millió támogatási összeg felett)

1

Nem

50 000 Ft (Tervezett) költség (Bruttó Ft)

Célérték (darab)

Nem

A beruházás helyszínén a pályázati dokumentációban megjelölt típusú tábla (C típus) elkészítése és elhelyezése Igen

1

10 000 Ft

Fotódokumentáció készítése

Igen

1

40 000 Ft

A projekt megvalósítását követően használt kommunikációs eszközök

Igen

Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése (csak 150 millió támogatási összeg felett)

Igen

1

15 000 Ft

TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal

Igen

1

5 000 Ft

Sajtómegjelenések összegyűjtése

Igen

1

30 000 Ft

Nem

(Tervezett) költség (Bruttó Ft)

Célérték (darab)

Indikatív ütemezés: 2016. november 1. : projektindítás 2017. január (3. hó) Első figyelemfelkeltő akció (Megyei klímabarát díj alapítása) 2017. február (4. hó) megyei konferencia – (2.2.1.1. ötletgyűjtés, tájékoztatás stratégia előkészítéséhez) 2017. március (5. hó) Második figyelemfelkeltő akció (Megyei középiskolai klímaverseny) 2017.április (6. hó): megyei éghajlatváltozási platformok megalakulása 2017. május (7. hó) Megyei online klímaportál létrehozása 2017. június (8. hó) Harmadik figyelemfelkeltő akció (Családi klímanap) 65


2017. június (8.hó) Klímastratégiai egyeztetési változat 2017. szeptember (11. hó) megyei konferencia – (2.2.1.2. megyei klímastratégia tervezetének megvitatása, véleményeztetése, cselekvési alternatívák bemutatása, az egyes résztvevők cselekvési lehetőségeinek bemutatása) 2017. szeptember (11. hó): megyei klímastratégia elfogadása 2017. szeptember (11. hó) Negyedik figyelemfelkeltő akció (Innovatív önkormányzati klímaötletek) 2017. október (12. hó): Megyei workshop önkormányzatoknak – klímastratégia ismertetése 2017. október (12. hó): Megyei workshop iskoláknak – klímastratégia ismertetése 2017. október (12. hó): Megyei workshop vállalkozásoknak – klímastratégia ismertetése 2017. november 30. (13. hó) projekt fizikai zárás, a záró elszámolás benyújtásának határideje

66


6. MONITORING MUTATÓK (eredmény és output indikátorok) A monitoring az átláthatóság biztosításának egyik legfőbb eszköze, folyamatos adatgyűjtésen alapul, a tevékenység egyik kifejezett célja, az előzetesen kitűzött célok számszerűsítése, amikor egyes programokhoz, intézkedésekhez a kiindulási és célérték meghatározásával számszerűsített indikátorokat rendelnek. Az indikátor olyan mutató, amely az összetett valóságról szóló információt leegyszerűsített formában közli, leggyakoribb módja a számszerűsítés, de minőségi változó is lehet. A jó mutató egyik legfontosabb ismérve, hogy a projektben érintett valamennyi érdekelt és partner számára érthető. A mutató tartalmát tekintve ugyanazt kell, hogy jelentse a döntéshozóknak, a nyilvánosságnak, a projektmenedzsmentnek, azaz pontosan kell tükröznie a vizsgált, mért fogalmat (érvényesség). Mindazonáltal az indikátoroknak objektíven ellenőrizhetőknek és megbízhatóknak kell lenniük, ami azt jelenti, hogy a különböző vizsgálódok számára a projekt eredményeire nézve mindenképpen ugyanarra a következtetésre kell jutniuk. A pályázatban az Útmutatóban elvárt indikátorokkal mérjük az eredményességet, valamint az output értékeket, melyek a következők:

Indikátor érték

A feladat megnevezése és megjelölése sorszámmal

Az outpu t indikáto r Mértékegység megnevez ése

Kiindulási érték

2016

2017

2018

Összesen

50

0

0

50

2

0

2

Projekt fejlesztés 1.1 MT készítése

szakma i anyago k oldalszáma

oldal

0

Projekt megvalósítás 2.1. Konferencia

darabszám

db

0

0

2.1.1 Meghívó készítése

darabszám

db

0

0

t.a.

0

t.a.

2.1.2 Kiadványok készítése

darabszám

db

0

0

t.a.

0

t.a.

2.1.3 Résztvevők

létszám

fő

0

0

t.a.

0

t.a.

2.1.4 Média megjelenés

darabszám

db

0

0

t.a.

0

t.a.

3.1 Workshop

darabszám

db

0

0

0

3

3.1.1 Meghívó

darabszám

db

0

0

0

t.a.

3 t.a.

67


készítése 3.1.2 Kiadványok készítése

darabszám

db

0

0

t.a.

0

t.a.

3.1.3 Résztvevők

létszám

fő

0

0

t.a.

0

t.a.

3.1.4 Média megjelenés

darabszám

db

0

0

t.a.

0

t.a.

4.1Figyelemfelkeltő akció

darabszám

db

0

0

0

4

4

7. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TERVE, ÜTEMEZÉSE GANTT –Diagram

Tevékenységek

1 Megvalósíthatósági tanulmány készítése

Tevékenység kezdete év/hó/nap

2016.07.01

1. év Tevékenység vége év/hó/nap

V.

VI.

2016.11.01

VII.

x

VIII. IX.

x

x

X.

x

2 3

Tevékenységek


Tevékenység vége év/hó/nap

1. év XI.

XII.

2. év I. II. III.

IV.

V. VI.

VII.

VIII. IX.

X. XI.

68

XII.


1. mérföldkő: Fejlesztési szakasz 1 vége

2016.11.30

2016.11.30 x

Projektmenedzser és pénzügyi 2 vezető bére

2016.11.01

2017.11.30 x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

3 Kötelező nyilvánosság biztosítása

2016.11.01

2017.11.30 x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

4 Általános rezsi költségek

2016.11.01

2017.11.30 x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szakmai megvalósítók, klímastratégiai szakértő, titkárság 5 bére

2016.11.01

2017.11.30 x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

6 Eszközbeszerzés

2016.12.01

2016.12.31

x

Rendezvények lebonyolításának 7 költségei

2016.12.01

2017.10.31

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

8 Marketingeszközök fejlesztése

2016.12.01

2017.10.31

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

Egyéb szakértői szolgáltatás költsége 9 (klímastratégia kidolgozása)

x x

x

x

x

x

x

x

x

2017.01.01

2017.09.30

10 2. mérföldkő: Platform megalakulása

2017.04.30

2017.04.30

3. mérföldkő: Klímastratégia 11 egyeztetési változata

2017.06.30

2017.06.30

4. mérföldkő: Klímastratégia 12 elfogadása

2017.09.30

2017.09.30

x

5. mérföldkő: Szemléletformálási 13 akciók lebonyolitása

2017.09.30

2017.09.30

x

14 6. mérföldkő: A projekt zárása

2017.11.30

2017.11.30

Tevékenység megnevezése

x

x

x

I.év (nettó Ft)

II. év (nettó Ft)

Összesen (nettó Ft)

II. félév 0 Ft

I. félév 2 086 614 Ft

II. félév 1 614 174 Ft

3 700 788 Ft

0 Ft

2 381 890 Ft

885 039 Ft

3 266 929 Ft

0 Ft

0 Ft

6 692 913 Ft

6 692 913 Ft

0 Ft

472 443 Ft

0 Ft

472 443 Ft

4

Rendezvények lebonyolításának költségei Marketingeszközök fejlesztése Klímastratégia kidolgozása (szolgáltatás) Eszközbeszerzés

5

Szakmai megvalósítók bére

615 462 Ft

5 308 229 Ft

3 577 306 Ft

9 500 997 Ft

6

Kötelező nyilvánosság

0 Ft

0 Ft

118 110 Ft

118 110 Ft

7

Projektmenedzser pénzügyi vezető bére Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Általános rezsi költség

és 57 692 Ft

403 847 Ft

288 461 Ft

750 000 Ft

1 181 102 Ft

0 Ft

0 Ft

1 181 102 Ft

9 085 Ft

63 598 Ft

45 427 Ft

118 110 Ft

1 2 3

8 9

69


Összesen

1 863 341 Ft

10 716 621 Ft

13 221 430 Ft

25 801 392 Ft

8. A PROJEKT TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSE A pénzügyi vizsgálat időhorizontja 2016. november 1. – 2017. november 30. A projekt fizikai zárásának dátuma 2017. november 30. A likviditás biztosítása érdekében a Heves Megyei Önkormányzat a maximálisan igényelhető előleget tervezi igénybe venni. A támogatási előleggel kalkulálva a záró elszámolás benyújtásakor (kifizetési kérelemmel) már teljes egészében az előleg elszámolása történik. Mivel közcélú, tehát bevételt nem termelő projektről van szó, ezért bevételek szerepeltetése a költségvetésben nem releváns.


Nettó összeg

ÁFA

Bruttó összeg

1

Rendezvények lebonyolításának költségei

3 700 788 Ft

999 212 Ft

4 700 000 Ft

2

Marketingeszközök fejlesztése

3 266 929 Ft

882 071 Ft

4 149 000 Ft

3

Klímastratégia kidolgozása (szolgáltatás)

6 692 913 Ft

1 807 087 Ft

8 500 000 Ft

4

Eszközbeszerzés

472 443 Ft

127 560 Ft

600 003 Ft

5

Szakmai megvalósító bére

9 500 997 Ft

0 Ft

9 500 997 Ft

6


118 110 Ft

31 890 Ft

150 000 Ft

7

Projektmenedzser és pénzügyi vezető bére

750 000 Ft

0 Ft

750 000 Ft

8

Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése

1 181 102 Ft

318 898 Ft

1 500 000 Ft

9

Általános rezsi költség

118 110 Ft

31 890 Ft

150 000 Ft

Összesen

25 801 392 Ft

4 198 608 Ft

30 000 000 Ft

Jelen projekt minden költségtétele megfelel a támogatási felhívásban szereplő százalékos korlátnak

70



1 2 3 4

Kötelező nyilvánosság Projektmenedzser és pénzügyi vezető bére Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése (projekt előkészítés költsége) Általános rezsi költség

A tevékenység költsége

Az összes elszámolható költségre vetített költségkorlát

150 000 Ft 750 000 Ft 1 500 000 Ft

150 000 Ft 750 000 Ft 1 500 000 Ft

150 000 Ft

150 000 Ft

Költségek indoklása, részletezése: •

Rendezvények lebonyolításának költségei: A klímastratégia kidolgozásának részét képezi 2 darab konferencia, a 3 darab workshop és a 4 darab figyelemfelkeltő akció rendezvények megszervezése, a rendezvények lebonyolításához szükséges engedélyek beszerzése, a rendezvényeszközök szállítása Marketingeszközök fejlesztése: A klímastratégia kidolgozásának részét képezi Konferenciák célcsoportjainak kiértesítése, a közvélemény a konferenciákon történt egyeztetésekkel való megismertetése média megjelenések segítségével. A workshopok célcsoportjainak kiértesítése, az előadók meghívása és a workshop-on létrehozott klímastratégiák, beavatkozási tervek tudásmegosztása a megye további vállalataival és önkormányzataival média megjelenések segítségével. A figyelemfelkeltő akció reklámkampánya és beharangozója, kiadványok, rendezvényi tájékoztatók elkészítése, terjesztése. Fotó- és videódokumentáció készítése, sajtótájékoztatók lebonyolítása Klímastratégia kidolgozása (szolgáltatás): A szakmai kompetenciák sokrétűsége valamint a tanulmány elkészítéséhez szükséges kapacitás indokolja a külső szolgáltatás igénybevételét. A Klímabarát Települések Szövetsége által kiadott módszertani útmutató alapján elkészített klímastratégia, mely megfelel az útmutatóban, valamint a KEHOP-1.2.0-15 számú pályázati felhívásban foglalt tartalmi és formai követelményeknek. Együttműködés a Klímabarát Települések Szövetségével. • Eszközbeszerzés: A projekt keretében létrejövő megyei éghajlatváltozási platform szakmai koordinációs és konzultációs feladatait ellátó titkárság mindennapi működéséhez szükséges két laptop és a hozzájuk tartozó operációs beszerzése. • Szakmai megvalósító bére: A projekt ezen költsége tartalmazza a titkársági, klímaszakértői és szakmai megvalósítói feladatok ellátásának bér- és járulék költségét. • Kötelező nyilvánosság:

71


•

•

•

Széchenyi 2020 arculati kézikönyvnek megfelelő kötelezően előírt nyilvánosság biztosítása Projektmenedzser és pénzügyi vezető bére: A projektmenedzser és a pénzügyi feladatok ellátásáért felelős szakemberek bére és járulékai, akik feladatainak részletezése a megvalósíthatósági tanulmány 2.2 pontjában került kifejtésre Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése: A felhívás mellékletét képező útmutató alapján elkészült megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Általános rezsi költség: A működéshez szükséges kommunikációs és postaforgalmi szolgáltatások költségét tartalmazza.

9. A PROJEKT KÖZBESZERZÉSI/BESZERZÉSI ÜTEMTERVE A projekt nem tartalmaz közbeszerzés köteles tevékenységet, ezért minden költségtétel piaci árának igazolására három, egymástól független árajánlattevőtől kapott ajánlat alapján kerül majd elbírálásra.

Tender neve

Részajánlat

Előzetes tanulmányok készítése


Kötelező nyilvánosság biztosítása


Marketing költségek

Rendezvényszervezés

Becsült költség (nettó Ft)

Tervezett ütemezés (év. hó)

Közbeszerzési (beszerzési) eljárás típusa

Tender tartalma (tevékenységek felsorolása

Piaci ár igazolása legalább három egymástól független árajánlattevőtől Piaci ár igazolása legalább három egymástól független árajánlattevőtől Piaci ár igazolása legalább három egymástól független árajánlattevőtől


1 181 102 Ft

Ajánlati felhívás megjelenése 2016.07


118 110 Ft

Rendezvények lebonyolításának költségei)

3 700 788 Ft

Összes

Ajánlatok értékelése

Szerződéskötés

2016.07

2016.07

2016.10

2016.10

2016.11

2016.11

2016.12

2016.12

72




Egyéb szakértői szolgáltatás

Klímastratégia kidolgozása

Eszközök beszerzése


Piaci ár igazolása legalább három egymástól független árajánlattevőtől Piaci ár igazolása legalább három egymástól független árajánlattevőtől Piaci ár igazolása legalább három egymástól független árajánlattevőtől


3 266 929 Ft

2016.11

2016.12

2016.12


6 692 913 Ft

2016.11

2016.12

2016.12

Eszközbeszerzés

472 443 Ft

2016.11

2016.12

2016.12

10. HORIZONTÁLIS (esélyegyenlőségi és fenntarthatósági) szempontok érvényesülése a projektgazda szervezetére és a projektre A projekt megvalósítása során külön figyelmet szentelünk az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés szempontjainak. Alapvető elkötelezettségünk a diszkrimináció tilalma (egyenlő bánásmód elve) vagyis, hogy senkit nem érhet hátrány azért, mert rendelkezik valamilyen tulajdonsággal, akár nem, életkor, etnikai hovatartozás, betegség, fogyatékosság vagy a szociális helyzete miatt a projekt tervezése és végrehajtása során, mind a Pályázó szervezetén belül, mind a projektbe bevont célcsoport tagjaira vonatkozóan. Az esélyegyenlőségi politika nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával, de az esélyegyenlőség alapja a diszkriminációmentesség: sem a menedzsment, sem pedig a projektbe bevont célcsoport tagjai közül meghatározott tulajdonság miatt senkit hátrány nem érhet. Ezen felül mind a menedzsmentben, mind a projekt végrehajtása során törekszünk elősegíteni, hogy javuljon a célcsoportba tartozók hozzáférése a projekt által biztosított szolgáltatásokhoz.

Esélyegyenlőség A projekt keretében létrehozandó online felületek létrehozásakor figyelemmel leszünk a gyengén látok szükségleteinek kielégítésére is. A projekt megvalósítása során nem tervezünk olyan tevékenységeket, amelyek a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjából bármilyen szempontból hátrányosan érinthetné a résztvevőket. Azon személyek, akik érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során, esélyeik javítása érdekében, minél hatékonyabban próbáljuk elérni őket a 73


projekttel kapcsolatos információkkal, javítva hozzáférésüket az elérhető szolgáltatásokhoz. A tájékoztatás területén figyelünk arra, hogy az érzékszervi fogyatékosok számára a projekttel kapcsolatos információk elérhetőek legyenek. Továbbá alapvető elkötelezettségünk a diszkrimináció tilalma (egyenlő bánásmód elve) vagyis, hogy senkit nem érhet hátrány azért, mert rendelkezik valamilyen tulajdonsággal, akár nem, életkor, etnikai hovatartozás, betegség, fogyatékosság vagy a szociális helyzete miatt a projekt tervezése és végrehajtása során, mind a Pályázó szervezetén belül, mind a projektbe bevont célcsoport tagjaira vonatkozóan. Amellett, hogy a projekt során nem alkalmazunk diszkriminatív gyakorlatot a munkatársak felvételénél (például romák és nem romák, férfiak és nők között), alapvető törekvésünk az is, hogy a nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők között sem teszünk különbséget sem faji, sem nemi alapon. Az esélyegyenlőség alapja a diszkriminációmentesség: sem a menedzsment, sem pedig a projektbe bevont célcsoport tagjai közül meghatározott tulajdonság miatt senkit hátrány nem érhet. Ezen felül mind a menedzsmentben, mind a projekt végrehajtása során törekszünk elősegíteni, hogy javuljon a célcsoportba tartozók hozzáférése a projekt által biztosított szolgáltatásokhoz.

Fenntarthatóság: A projekt tevékenységéből adódóan alapjaiban járul hozzá fenntartható fejlődéshez az ezzel kapcsolatos ismeretek átadásához. A megvalósítás során elsősorban az elektronikus felületeket használjuk a kommunikációs feladatokhoz. Nyomtatott kiadványokat csak indokolt mennyiségben adunk át a résztvevőknek. A rendezvények során biztosítjuk a hulladékok szelektív kezelését és a programok során felhívjuk a résztvevők figyelmét környezeti hatások csökkentének szükségességére. A pályázó vállalja, hogy a megvalósítás alatt megvalósuló megbeszélések, konferenciák választott körülményei környezettudatosságot tükröznek (a meghívók, jelenléti ívek újrahasznosított papíron kerülnek kinyomtatásra, illetve a meghívók kiküldése elektronikus úton történik, az egyes rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátás során a helyi termékek megjelenítését helyezzük előtérbe). A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A környezeti fenntarthatóság azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg meg nem sértjük annak eltartó-képességét. A beszerzésnél előnyben részesítsük az adott termék vagy szolgáltatás környezetbarát változatát, figyelünk arra, hogy a termékek lehetőség szerint minél több újrahasznosítható komponenst tartalmazzanak, szerkezetükből adódóan pedig maguk is minél könnyebben újrahasznosíthatóak legyenek. Kerüljük azokat az anyagokat, melyek károsak a környezet vagy 74


a felhasználó egészségére. Vállaljuk, hogy már az ajánlatkérés tárgyában jelöljük a környezetvédelmi szempontok előnyben részesítését. Törekszünk arra, hogy csak olyan eszközöket vásároljunk, amelyek vagy környezetvédelmi védjeggyel, vagy a termékismertetőből, szerződési-szállítási feltételekből egyértelműen megállapítható környezetvédő funkcióval rendelkeznek. Tovább a fentieken túlmenően törekszünk a projekt előkészítése és megvalósítása során a környezetünk óvására, ennek érdekében igyekszünk a beszerzésekkel kapcsolatos döntésekben az ár és a minőség mellett a szolgáltatás környezeti terhelését is figyelembe venni (zöld beszerzés). A Zöld Iroda programnak megfelelő irodai berendezésre való törekvés: a kommunikációs útvonalak figyelembevételével, valamint a munkatársak fizikai és lelki szükségleteinek szem előtt tartásával alakítjuk ki az irodai környezetet, a bútorokon kívül ügyelünk még a zajjal járó berendezések – nyomtató, fax, fénymásoló gép – elhelyezésére is, legyenek mindenki számára könnyen megközelíthetők, mégse zavarjanak senkit a munkavégzésben. Az irodai munkák során az újra hasznosított papír használatára törekszünk, a papírfogyasztás csökkentése érdekében pedig preferáljuk a kétoldalas nyomtatást. Papír-és hulladék-kímélő adatkezelési technológiák preferálása: igyekszünk a lehető legjobban elkerülni a hulladékok keletkezését, illetve felhalmozódását. A keletkezett hulladékokat pedig másodnyersanyagként próbáljuk hasznosítani. Kiemelendő, hogy az irodában keletkező hulladékok megfelelő kezelése nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem az alkalmazottak környezettudatosságának növelése miatt is, hiszen a dolgozók a munkahelyen megszokott jó gyakorlatokat átültethetik magánéletükbe is. Világítás tekintetében két fontos energiatakarékossági pont van, melyeknek törekszünk a betartására: egyrészt megpróbálunk minél alacsonyabb fogyasztású eszközöket beszerezni, másrészt pedig törekszünk a természetes fény arányának maximalizálására. Preferáljuk, hogy a munkavállalók autó helyett tömegközlekedéssel járjanak be dolgozni.

11. KOCKÁZATKEZELÉS A projekt eredményes megvalósítása, a klímastratégia kidolgozása, a megye szereplőinek érzékenyítéséhez és aktív részvételéhez kötött, így a legfőbb kockázati tényező a térségi szereplők viszonyulásban, érdeklődésben rejlik. A klímaváltozás kapcsán a lakosság a globális problémákra gondol, ami az egész világ klímájának változását jelenti, azonban nem gondol arra, hogy a klímaváltozás hatásai, a természeti kockázatok, helyi és napi szinten is jelentkeznek és

75


kellő időben fel kell készülni rá. Ezért a projekt célzott, direkt és indirekt technikákkal igyekszik rávilágítani a részvétel egyértelmű előnyeire a célcsoport körében. A megfelelő számú, ambiciózus és szakmailag felkészült szakember (települési önkormányzatok, oktatási és egyéb jelentősebb önkormányzati intézmények képviselői, környezetvédelmi szakemberek, stb.) kiválasztása érdekében a projekt nagy hangsúlyt fektet a kommunikációra. A projektmenedzsmentet alkotó személyek kiválasztásakor nagy hangsúlyt fektettünk a szakmaiságra, mind a 3 személy (projektmenedzser, klímavédelmi, fenntarthatósági szakember, pénzügyi szakember) szakmai előélete biztosítani fogja a projekt megvalósulásának sikerességét. Kockázatot jelent továbbá a figyelemfelkeltő akció során a visszajelzések megfelelő regisztrálása és értékelése, melyet a projekt hatékonysága érdekében a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Titkársága (2 fő alkalmazott) felelősségteljesen kezel és megteszi a szükséges lépéseket esetleges hiányosságok pótlására. A projekt megvalósításának kockázatait az alábbi szempontok szerint vizsgáljuk: -

Szakmai, megvalósítási kockázatok,

-

Társadalmi kockázatok,

-

Pénzügyi, gazdasági kockázatok,

-

Intézményi kockázatok.

A projekt megvalósítása során a lehetséges kockázatokat, azok hatását a projekt eredményére és a kockázatok kezelését az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

Kockázat leírása

A kockázat bekövetkeztének hatása a projektnek (minimális, közepes, jelentős)

Kockázat kezelése / csökkentése

Felelős

Szakmai, megvalósítási kockázatok

76


A rendezvények résztvevői nem mutatnak kellő aktivitást – részvétel során

A megyei klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan nem készül el időben

közepes

közepes

Megfelelő kommunikáció a konferencia és a workshopok résztvevőivel a projekt fontosságáról, az éghajlat-változási hatások helyi jelentőségének kiemelése.

A rendezvények szervező(je)i

A jelenleginél sokkal szorosabb együttműködés szükséges a Klímabarát Települések Szövetsége és a Megyei Önkormányzatok között a klímastratégiák kidolgozásához szükséges módszertannal kapcsolatos informális és fizikai átadás vonatkozásában.

A Klímabarát Települések Szövetsége

Társadalmi kockázatok

A megcélzott célcsoportok nem mutatnak kellő érdeklődést az

közepes

éghajlat-változási kérdések iránt

A projekt lezárulta után nem sikerül a tudatformálás hatását fenntartani

közepes

A helyi kockázatok és cselekvési lehetőségek kiemelése a kommunikáció során, a rendezvényekhez kötődő aktív kommunikáció a helyi médiában.

A Kedvezményezett által a projektbe bevont külső szakmai megvalósító

A platform tovább folytatja a klímaváltozáshoz kötődő kezdeményezések támogatását, a stratégia akciótervet fogalmaz meg Kedvezményezett

77


a klímaváltozással kapcsolatos tudatformálási feladatokra vonatkozóan. Pénzügyi, gazdasági fenntarthatósági kockázatok

A projekt lezárulta után nem áll rendelkezésre forrás a klímaváltozással kapcsolatos tudatformálási feladatok ellátásához

közepes

A platform feladata, hogy szakértői támogatást nyújtson a tervezett akciók és projektek megvalósításában, a Kedvezményezett források felkutatásában, alternatív finanszírozási ötletek kidolgozásában .

Intézményi kockázatok A projekt zárását követően nem áll elegendő humánerőforrás kapacitás a folyamat folytatására

minimális

Az Önkormányzat a projekt lezárása után is dedikál munkatársakat, akiknek feladata a fenntartási időszakban a kapcsolódó tevékenységek támogatása.

Kedvezményezett

12. FENNTARTÁS Fenntartási kötelezettség A projekt lezárását követő fenntartási időszakban a Heves Megyei Önkormányzat továbbra is biztosítja a projekt keretében kialakított klíma honlap működését és azon keresztül az éghajlatváltozáshoz kötődő területeken tervezett és megvalósuló kezdeményezések megvalósulásának szakértői támogatását. Vállaljuk, hogy a projekt befejezésétől számított 5 évig projektünk megfelel az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 57. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak. A beszerzett eszközöket, szolgáltatásokat a projekt befejezését követő legalább 5 évig fenntartjuk. A fenntartási időszakban vállalt feladatot, a megyei éghajlatváltozási platform működését biztosítjuk. A fenntartási kötelezettség végén egy alkalommal záró fenntartási jelentést nyújtunk be. Az elkészült szakmai tartalmak, eszközök kereskedelmi célú felhasználásra nem kerülnek. A projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten kell nyilvántartanunk, és legalább 78


2023. december 31-ig megőriznünk. A projekt fenntarthatóságát szakmai és a pénzügyi fenntarthatóság feltételeinek együttes megteremtésével biztosítjuk. Szakmai fenntarthatóság: A kompetencia-, tudás-, és készségfejlesztések plusz támogatás nélkül is tartós változásokat eredményezhetnek a résztvevőknél egészségtudatosságban. Tekintve, hogy a projekt célkitűzései illeszkednek az Európai uniós és a hazai szakpolitikai elképzelésekhez, a fejlesztéspolitika oldaláról legalább középtávon biztosított a szakmapolitikai fenntarthatóság. A projekt tartalma, tevékenységei összhangban állnak a pályázó szervezet hosszú távú stratégiai elképzeléseivel, így a fenntartás nemcsak a pályázatban vállalt kötelezettség miatt, de a pályázók rövid, közép és hosszú távú jövője miatt is nyilvánvalóan elvárható. A fenntartási időszak tevékenységeinek szakmai koordinációját a Megyei Éghajlatváltozási Platform végzi, amely évente legalább egy alkalommal ülésezik, a tagok közötti információáramlás azonban folyamatos. A projekt zárását követően biztosítjuk a fejlesztések eredményeinek fenntartását, a létrejött tartalmak szükséges aktualizálást, fejlesztett tartalmak szerzői kéziratát digitális, szerkeszthető formában történő megőrzését, kidolgozott szemléletformálási program indokolt évenkénti aktualizálását, Megyei Éghajlatváltozási Platform további működését. A megyei éghajlatváltozási platform működésének pénzügyi fedezetét a fenntartási időszakban is biztosítjuk.

13. KÖTELEZŐEN CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6.

sz. melléklet: GANTT-diagram sz. melléklet: Kifizetési ütemterv sz. melléklet: Beszerzési ütemterv sz. melléklet: PM szervezeti táblázat sz. melléklet: Költségtábla sz. melléklet: Projektmenedzsment szervezetben közreműködők szakmai önéletrajza MELLÉKLETEK:

1. sz. melléklet: GANTT-diagram: Tevékenységek

1. év

79


Tevékenység kezdete év/hó/nap 1 Megvalósíthatósági tanulmány készítése

Tevékenység vége év/hó/nap V.

2016.07.01

VI.

VII.

2016.11.01

x

VIII. IX.

x

x

X.

x

2 3

Tevékenységek


1. év

Tevékenység vége év/hó/nap

XI.

2. év

XII.

I. II.

III.

IV.

V. VI.

VII.

VIII. IX.

X. XI.

1. mérföldkő: Fejlesztési szakasz 1 vége

2016.11.30

2016.11.30 x

Projektmenedzser és pénzügyi 2 vezető bére

2016.11.01

2017.11.30 x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

3 Kötelező nyilvánosság biztosítása

2016.11.01

2017.11.30 x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

4 Általános rezsi költségek

2016.11.01

2017.11.30 x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szakmai megvalósítók, klímastratégiai szakértő, titkárság 5 bére

2016.11.01

2017.11.30 x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

6 Eszközbeszerzés

2016.12.01

2016.12.31

x

Rendezvények lebonyolításának 7 költségei

2016.12.01

2017.10.31

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

8 Marketingeszközök fejlesztése

2016.12.01

2017.10.31

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

Egyéb szakértői szolgáltatás költsége 9 (klímastratégia kidolgozása)

x x

x

x

x

x

x

x

x

2017.01.01

2017.09.30

10 2. mérföldkő: Platform megalakulása

2017.04.30

2017.04.30

3. mérföldkő: Klímastratégia 11 egyeztetési változata

2017.06.30

2017.06.30

4. mérföldkő: Klímastratégia 12 elfogadása

2017.09.30

2017.09.30

x

5. mérföldkő: Szemléletformálási 13 akciók lebonyolitása

2017.09.30

2017.09.30

x

14 6. mérföldkő: A projekt zárása

2017.11.30

2017.11.30

x

x

x

15

2. sz. melléklet: Kifizetési ütemterv Tevékenység megnevezése

1


I.év (nettó Ft) II. félév 0 Ft

II. év (nettó Ft) I. félév 2 086 614 Ft

II. félév 1 614 174 Ft

Összesen (nettó Ft) 3 700 788 Ft

80

XII.


0 Ft

2 381 890 Ft

885 039 Ft

3 266 929 Ft

0 Ft

0 Ft

6 692 913 Ft

6 692 913 Ft

4

Marketingeszközök fejlesztése Klímastratégia kidolgozása (szolgáltatás) Eszközbeszerzés

0 Ft

472 443 Ft

0 Ft

472 443 Ft

5

Szakmai megvalósítók bére

615 462 Ft

5 308 229 Ft

3 577 306 Ft

9 500 997 Ft

6


0 Ft

0 Ft

118 110 Ft

118 110 Ft

7

Projektmenedzser pénzügyi vezető bére Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Általános rezsi költség

és 57 692 Ft

403 847 Ft

288 461 Ft

750 000 Ft

1 181 102 Ft

0 Ft

0 Ft

1 181 102 Ft

9 085 Ft

63 598 Ft

45 427 Ft

118 110 Ft

1 863 341 Ft

10 716 621 Ft

13 221 430 Ft

25 801 392 Ft

2 3

8 9

Összesen

81


3. sz. melléklet: Beszerzési ütemterv

Tender neve

Részajánlat

Előzetes tanulmányok készítése





Rendezvényszervezés



Egyéb szakértői szolgáltatás

Klímastratégia kidolgozása



Becsült költség (nettó Ft)

Tervezett ütemezés (év. hó)

Közbeszerzési (beszerzési) eljárás típusa

Tender tartalma (tevékenységek felsorolása

Piaci ár igazolása legalább három egymástól független árajánlattevőtől Piaci ár igazolása legalább három egymástól független árajánlattevőtől Piaci ár igazolása legalább három egymástól független árajánlattevőtől Piaci ár igazolása legalább három egymástól független árajánlattevőtől Piaci ár igazolása legalább három egymástól független árajánlattevőtől Piaci ár igazolása legalább három egymástól független árajánlattevőtől


1 181 102 Ft

Ajánlati felhívás megjelenése 2016.07


118 110 Ft

Rendezvények lebonyolításának költségei)

Ajánlatok értékelése

Szerződéskötés

2016.07

2016.07

2016.10

2016.10

2016.11

3 700 788 Ft

2016.11

2016.12

2016.12


3 266 929 Ft

2016.11

2016.12

2016.12


6 692 913 Ft

2016.11

2016.12

2016.12

Eszközbeszerzés

472 443 Ft

2016.11

2016.12

2016.12

Összes

4. sz. melléklet: PM Szervezeti Táblázat Funkció/ beosztás

Fő feladatok

Munkaidő-szükséglet Projekt fejlesztés időszakában

Végrehajtás időszakában

82


PM szervezet vezetője Mann Roland

Klímavédelmi, fenntarthatósági szakember Domján Róbert

Egy személyben felelős a projektjavaslat előkészítéséért, és a projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért. Aláírási, kötelezettségvállalási jogkörét szabályozni kell. Célszerű olyan személyt kiválasztani erre a feladatra, akinek van pályázati és környezetvédelmi szakirányú tapasztalata, átlátja a projekt előkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait. Képes a beosztottakat irányítani, ellenőrizni, motiválni. Az előkészítésben és végrehajtásban résztvevő vállalkozókkal szemben érvényesíteni tudja a projektgazda érdekeit, a szerződések előírásait és a jogszabályok betartatását. Legalább alapszinten járatos az EU politikái területén.

Mindenképpen szükség van klímavédelemmel, környezeti fenntarthatósággal, környezeti neveléssel kapcsolatos végzettségre. Rajta múlik a projekt szakmaiságának biztosítása, a jelentéstételi kötelezettségek számszerű adatainak pontossága, ő ismeri az indikátorok és mutatók szerint az előrehaladást.

1 fő részmunkaidőben


"A Heves megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és a Heves Megyei Klímastratégia kidolgozása" című projekt megvalósításával összefüggésben fő feladatait köteles havi munkaidejének minimum 7,52 %-ában ellátni, 2016. november 1 napjától kezdődően a projekt 2017. november 30-i zárásáig.






83


Pénzügyi terület Bocsi Mónika

Feladata a finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása (különösen több kedvezményezett esetén). A szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a támogató/közreműködő szervezet felé. Ehhez is megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező személyt kell kiválasztani. A leterheltségtől függően szükség lehet asszisztens alkalmazására is. Ezen a területen is fontos, a vállalkozókkal való kommunikációban az érdekérvényesítés, a konfliktusok kezelésének képessége.



"A Heves megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és a Heves Megyei Klímastratégia kidolgozása" című projekt megvalósításával összefüggésben fő feladatait köteles havi munkaidejének minimum 5 %-ában ellátni, 2016. november 1 napjától kezdődően a projekt 2017. november 30-i zárásáig.

"A Heves megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és a Heves Megyei Klímastratégia kidolgozása" című projekt megvalósításával összefüggésben fő feladatait köteles havi munkaidejének minimum 5 %-ában ellátni, 2016. november 1 napjától kezdődően a projekt 2017. november 30-i zárásáig.

5. sz. melléklet: Költségtábla Tevékenység megnevezése

Nettó összeg

ÁFA

Bruttó összeg

1


3 700 788 Ft

999 212 Ft

4 700 000 Ft

2


3 266 929 Ft

882 071 Ft

4 149 000 Ft

3


6 692 913 Ft

1 807 087 Ft

8 500 000 Ft

4

Eszközbeszerzés

472 443 Ft

127 560 Ft

600 003 Ft

5

Szakmai megvalósító bére

9 500 997 Ft

0 Ft

9 500 997 Ft

6


118 110 Ft

31 890 Ft

150 000 Ft

7

Projektmenedzser és pénzügyi vezető bére

750 000 Ft

0 Ft

750 000 Ft

8


1 181 102 Ft

318 898 Ft

1 500 000 Ft

9

Általános rezsi költség

118 110 Ft

31 890 Ft

150 000 Ft

Összesen

25 801 392 Ft

4 198 608 Ft

30 000 000 Ft

84


6. sz. melléklet: Projektmenedzsment szervezetben közreműködők szakmai önéletrajza

85


86


87


88


89


90


91


92


93

PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY (EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT)

Recommend Documents