PROJEKT MEGALAPOZÓ TANULMÁNY
a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ KREA-TEAM - Alkotó ifjúsági közösségek TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0020 kódszámú projektjéhez
Készítette: Cserpes Attila
Tartalom 1.
Helyzetelemzés ...................................................................................................................................... 1 1.1.
Területi lehatárolás ........................................................................................................................ 1
1.2.
Munkaerő-piaci helyzet ................................................................................................................. 1
1.2.1. 2.
3.
Munkaerő-piaci következtetések ........................................................................................... 2
A célcsoport ........................................................................................................................................... 2 2.1.
Célcsoporton belüli prioritások ..................................................................................................... 3
2.2.
A célcsoport néhány szociokulturális jellemzője ........................................................................... 4
2.3.
A célcsoporti fiatalok közösségi, és szabadidős tevékenységei .................................................... 5
Helyi fejlesztési programok, stratégiák, kutatások................................................................................ 5 3.1.
Zalaegerszeg MJV reprezentatív kutatása ................................................................................. 5
3.2.
Zalaegerszeg MJV Ifjúsági Koncepciója ..................................................................................... 5
3.3.
A Zala Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve............................................................ 6
3.4.
További dokumentumok ........................................................................................................... 6
4.
A szükségletfelmérés szakmai eredményei ........................................................................................... 6
5.
Helyi hagyományok, értékek és tudás és projektkapcsolat .................................................................. 6 5.1.
Aszalt gyümölcs és csokoládé .................................................................................................... 7
5.2.
Ékszerkészítés ............................................................................................................................ 7
5.3.
Filmkészítés ............................................................................................................................... 7
5.4.
Elektronikus újságírás ................................................................................................................ 8
5.5 Munkaerő-piaci kompetenciafejlesztés .......................................................................................... 8
1. Helyzetelemzés 1.1. Területi lehatárolás Tervezett projektünk megvalósítási területe Zalaegerszeg Megyei Jogú Város és agglomerációja. Zalaegerszeg Magyarország 17. legnépesebb városa, melyben 61.970 főnyi lakosság él a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A megyeszékhely 2013. január 1-től járásközpontként 79 település közigazgatási központjaként fog működni.
1.2. Munkaerő-piaci helyzet Zalaegerszeg lakosságszáma folyamatosan apad, melynek lényeges oka az elvándorlás. Az elvándorlók kiemelt célpontja Budapest, ahol a munkaerő-piaci érvényesülés jelentősen jobb. Ennek következtében a zalaegerszegi aktív korúak száma az összlakosság viszonylatában is kiemelkedő mértékben csökken, különösen igaz ez a magasabb szakképzettségű munkaerő esetében. A képzett fiatalok elvándorlását demográfiai szinten részben kompenzálja a környező településekből beköltözők száma, ugyanakkor e beköltöző réteg jellemzően alacsonyabb képzettségű, így a város általános szakképzettségi mértéke csökkenő tendenciát mutat. A település munkaerő-piaci kínálata az elmúlt 10 évben jelentősen átrendeződött. Korábban számos nagyvállalat foglalkoztatott szakképzett munkaerőt, ezen nagyvállalatok jelentették a helyi 1
gazdaság gerincét. Időközben azonban e vállalatok (Zalahús, Zalabaromfi, Zalakerámia stb.) csődbe mentek, megszűntek. Egyetlen termelő nagyvállalat maradt talpon a településen, a Flextronics, amely ugyan a város legnagyobb foglalkoztatója, de – termelési szerkezetéből következően – nem magasan kvalifikált munkaerőre van elsősorban szüksége. A helyi munkaerő-piac ebből fakadó sérülékeny egyenetlenségét részben kompenzálta a szolgáltató szektor erősödése, a termelésből kiesett munkaerőt is részben felszívta. A helyi munkaerő-piac második válságát jelen időszakban éli meg, mikor a 2008-tól számított világgazdasági regresszió hatására a szolgáltató szektor is kezdett visszahúzódni. Számos kereskedelmi egység bezárt (szállodák, éttermek, MediaMarkt), a tervezett beruházások pedig (kereskedelmi központ, OBI stb.) elmaradtak. A Zalaegerszegi Kistérség területén élő népességben Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 63 952 főt tart aktív korúként nyilván, ebből 40 458 fő a megyeszékhelyen él. A nyilvántartott álláskeresők száma a kistérségben 3817 fő, a megyeszékhelyen 2183 fő a 2011-es év összesített adatai lapján. A megyeszékhelyi munkanélküliek aránya tehát 5,4%, a kistérségi álláskeresők aránya 5,9% az aktív korú népesség tekintetében, míg a megyei összesített arányszám 7,5%. Ez az adat nem tűnik magasnak, azonban ha a közvetlen agglomerációból kijjebb tekintünk, máris 15-17%-os munkanélküliséget találunk, amelyet az aprófalvas településszerkezet tovább erősít. Ezek az adatok ugyanakkor a lakhely szerinti kistelepülésen jelennek meg annak ellenére, hogy ez a népesség (aktív korúak, diákok) a közszolgáltatások javához – óvoda, iskola, közigazgatás – a megyeszékhelyen fér hozzá. Meghatározó adat még, hogy a Zala megyében nyilvántartott álláskeresők 7,3%-a pályakezdő, 15,5%-a 25 évesnél fiatalabb, míg 7,1%-a diplomával rendelkezik. Mindezek ellenére a nyilvántartott álláskeresőknek csupán 5,2%-a vett részt valamiféle képzésben, továbbképzésben, kompetenciafejlesztésben a 2011-es év során. 1.2.1. Munkaerő-piaci következtetések
A Zalaegerszegen és agglomerációjában az álláskeresők – régiós összehasonlításban is magas – aránya, valamint ezen álláskeresők alacsony képzési hajlandósága alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egyrészt az álláskeresők kompetenciafejlesztésére irányuló képzési kínálat nem megfelelő szerkezetű, amely tényt jelen projektünkben korrigálni nem tudjuk. Másrészt, hogy az álláskeresőknek a képzésekkel kapcsolatos tapasztalatai nem nyújtanak megfelelő motivációt a képzésekben való részvételre. Utóbbi problémát tervezett projektünk kiemelten kívánja kezelni. Ennek alapján megállapítottuk, hogy kizárólag olyan kompetenciafejlesztő foglalkozást szervezünk meg, amelyben a résztvevők valamely kreatív-szakmai tapasztalatszerzés mellett – mintegy rejtett tantervi funkcióként – a metakognitív tapasztalatszerzésben, az öntanítás technikáiban, a tanulni tanulás és a szociális kompetenciafejlesztés módszereiben is részesülnek.
2. A célcsoport Projektünk elsődleges célcsoportjául a Zalaegerszeg „nappali népességéhez” tartozó középiskolás fiatalokat (15-18 év között) választottuk, ebből is elsősorban a szakképző intézményekben tanuló fiatalok köréből kívánunk választani, tekintettel arra, hogy megjelenésük a munkaerő-piacon jóval hamarabb meg fog történni, mint a felsőoktatásba készülőké, így a projekt foglalkozásaiban átadni szándékozott szaktudásra és kompetenciafejlesztésre jóval nagyobb szükségük van. Zalaegerszegen az állandó népesség 33,5%-a, azaz a lakosság egyharmada - a csökkenő gyermeklétszám ellenére is - 29 év alatti lakos (ebből a 15-29 évesek aránya 20,7%). Az ifjúság rendkívül differenciált, különböző életkorú, társadalmi-származási helyzetű, mentalitású csoportokból tevődik össze (gyermekek 13 éves korig, fiatalok 15-18 éves korig, fiatal felnőttek 19-29 éves korig; jelenlegi és jövőbeni társadalmi státuszukat alapvetően a szülők réteghelyzete határozza meg). A jelen projekt célcsoportjának meghatározása éppen e differenciáltság okán egyrészről roppant nehéz, másrészről nagyon könnyű. Könnyű, mivel a projekt – és egyúttal a 2
szükségletelemzés – célcsoportja valamennyi olyan gyermek, és fiatal, aki Zalaegerszegen él állandó, vagy ideiglenes jelleggel. A célcsoportba tartozik továbbá valamennyi gyermek, és fiatal, aki az agglomerációban él ugyan, de a megyeszékhelyen tanul, dolgozik, fogyaszt, vagyis hétköznapjai zömét itt tölti, tehát az ún. nappali népesség körébe tartozik. E megközelítésben csupán egyetlen módon, életkora alapján szegmentálhatjuk a populációt. A potenciális célcsoportba tehát a 12-29 év közötti, a fenti paramétereknek megfelelő személyek összessége beletartozik. Ugyanezen okból következik a célcsoport meghatározásának nehézsége is. A fentiek szerinti célcsoportba tartozók társadalomszociológiai meghatározottsága, igényei, elvárásai, életkori sajátosságai, képzettsége stb. alapján olyan mértékben különböző elvárásokkal viseltetnek bármely projekt iránt, hogy valamennyi igénytípus kielégítése szinte lehetetlen. Éppen ezért a célcsoport igény-, és elvárásszegmentációja, továbbá elérése, bevonása csupán tevékenységszinten értelmezhető. Zalaegerszegen városi fenntartásban 6 önálló intézményben 9 középiskolai feladat-ellátási hely működik, illetve még további 2 intézményben folyik középfokú oktatás is (az Ady iskolában és az Apáczai ÁMK-ban), emellett speciális szakképzési lehetőséget kínál a sajátos nevelési igényű tanulók számára a Béke ligeti Iskola, így a szülők és a tanulók 12 város által működtetett középfokú intézmény közül választhatnak. Emellett még a nem városi fenntartású Mindszenty Gimnáziumban folyik középfokú oktatás, továbbá 2 egyéb fenntartású intézményben szakközépiskolai képzés történik (School of Business, Kodolányi SZKI), illetve az alapítványi működtetésű Első Magyar-Dán Termelőiskolában folyik speciális szakképzés, így Zalaegerszegen mindösszesen 17 középfokú oktatást-képzést kínáló intézmény található. A középiskolákban tanuló diákok száma 7018 fő. Ebből 52 % nem zalaegerszegi!
2.1. Célcsoporton belüli prioritások A szegmentációt követően további differenciálási szempontként kell megfogalmaznunk a valamely életszituációs okból hátrányos helyzetűek projektbe vonásának prioritását. A prioritási szempontokat a munkaerő-piaci lehetőségek és várakozások alapján állítottuk össze: akik fiatal vagy egyedülálló szülők, árvák, vagy egyszülős családban élnek: Az egyszülős háztartások aránya az általános iskolások között 16,5%, közülük az anyával él 87,5%, a középiskolások körében ez lényegesen magasabb, 25,6% és 74,8%-uk él az anyával, 2,4% az apával, 22,8% pedig úgy nyilatkozott, hogy egyikkel sem. A kutatás azt mutatja, hogy a családok 15-25%-ában válás vagy halálozás miatt a gyermekek csak az egyik szülővel, kivételes esetben nevelőszülővel vagy nagyszülővel élnek. Ez az arány a középiskolások körében jelentősen magasabb. akik alacsony életszínvonalon élnek, alacsony jövedelemmel rendelkeznek, a szociális juttatások rendszerétől függnek: A családok 27,5%-a képes csak gond nélkül megélni, ügyes beosztással 31% birkózik meg a családi gazdálkodással. Már jelentkeznek kisebb-nagyobb anyagi problémák a családok 16,7%-ában, ebben nincs jelentős eltérés a csoportátlagok között. Gyakorinak ítélte meg az anyagi problémákat a családban a válaszadók 12,4%-a, és nem tudta megítélni helyzetüket szintén 12,4%. akiknek hosszú távon munkanélküliséggel vagy szegénységgel kell szembenézniük. akik valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartoznak: Elsősorban a roma kisebbséghez tartozó fiatalok érintettek Zalaegerszegen, más etnikai kisebbség nem releváns. akik nyelvi adaptációs vagy kulturális beilleszkedési problémákkal rendelkeznek akik távoli, nehezen megközelíthető térségben vagy vidéken: a célcsoport mintegy 34,7%-a él az agglomerációba tartozó településeken. E települések mintegy 26%-ban rossz a közlekedési infrastruktúra (úthálózat, tömegközlekedés), hiányozik a közszolgáltatások egy része, a meglévő szolgáltatások közepes, vagy rossz minőségűek. Vagyis az összesített célcsoport mintegy 9%-a tartozik e körbe. Életkori vonatkozásban nincs mérhető adat, de nagy valószínűséggel jelentős részt a 15-29 évesek közül kerül jelentős részük. akik városi problémás zónákban élnek: lakáshatás szintű problémás zóna Zalaegerszegen elsősorban a Kertváros városrészben, mint a fiatal, középkorú szülők által lakott tipikusan lakótelepi környezetben alakult ki, melyben megfigyelhetőek már a "slum" folyamatok. Problémás zóna még a belváros, főként annak
a helyközi pályaudvarhoz, illetve a bevásárló utcához köthető szegmense, mint a felügyelet nélkül 3
tölthető szabadidő eltöltésének helye (játéktermek, kocsmák stb.) Az első zóna a célcsoport mintegy 25%-át érinti, a második zóna gyakorlatilag a teljes célcsoportot. alacsonyan ellátott (korlátozott (tömeg)közlekedési lehetőségekkel, kevés vagy alacsony minőségű szolgáltatásokkal rendelkező) térségekben, pl. elszigetelt falvakban élnek: a nappali népesség mintegy 17%-a.
2.2.A célcsoport néhány szociokulturális jellemzője A jelen szükségletfelmérés módszertana alapján nyert adatok alapján igyekezünk a következőekben néhány olyan társadalmi, szociális, kulturális vonatkozásban helyzetképet adni a zalaegerszegi fiatalok körülményeiből, melyek a projekt szempontjából relevánsak. Az egyszülős háztartások aránya az általános iskolások között 16,5%, közülük az anyával él 87,5%, a középiskolások körében ez lényegesen magasabb, 25,6% és 74,8%-uk él az anyával, 2,4% az apával, 22,8% pedig úgy nyilatkozott, hogy egyikkel sem. A családok 15-25%-ában válás vagy halálozás miatt a gyermekek csak az egyik szülővel, kivételes esetben nevelőszülővel vagy nagyszülővel élnek. Ez az arány a középiskolások körében jelentősen magasabb. A fiatalok társadalmi státuszát erősen befolyásolja, hogy a szülők milyen iskolázottsággal rendelkeznek, mennyire képesek szakképzettségük szerint bekapcsolódni a munka világába, milyen jövedelmet realizálhatnak, azaz saját és családjuk életkörülményei hogyan alakulnak. A vizsgálatban résztvevő fiatalok szüleinek iskolázottsága tükrözi a szülői generáció korcsoportjainak eltérő, általánosan jellemző iskolázottsági szintjét. Az általános iskolás diákok szülei nagyobb arányban rendelkeznek érettségivel és felsőfokú szakképzettséggel, mint a középiskolásoké. A középfokon tanuló fiatalok (köztük elsősorban a községben élők) szülei között nagyarányú a csak 8 általános iskolát vagy azt sem végző anyák aránya, az apák többsége szakmunkásképzőben tanult. A zalaegerszegi fiatal korosztály szüleinek iskolázottsága lényegesen kedvezőbb a legfeljebb 8 osztályt végzettek országos arányánál (anyák 25%-a, apák 17%-a), amit a vizsgálat adatai is megerősítenek (anyák 12%-a, apák 6%-a csak általános iskolai végzettségű). Az anyagi jólét szempontjából a családok 27,5%-a képes csak gond nélkül megélni, ügyes beosztással 31% birkózik meg a családi gazdálkodással. Már jelentkeznek kisebb-nagyobb anyagi problémák a családok 16,7%-ában, ebben nincs jelentős eltérés a csoportátlagok között. Az anyagi gondokat főként a 18 év felettiek inkább érzékelik családjukban, közel hatszor nagyobb mértékben (34,6%), mint az általános és a középiskolások. Az általános és középiskolások 15-16%-a nem tudja megítélni, hogy családja küszködik-e gondokkal, ismereteik hiányosak. A családok/háztartások 21%-ában van munkanélküli/álláskereső személy, ami feltehetően hozzájárul a család szociális helyzetének kedvezőtlen megítéléséhez. Az általános iskolások csoportjában a családok 13%-ában, a középiskolásokéban 18% esetében van döntően 1 munkanélküli személy. A 18 év felettiek családjának 34%-ában van álláskereső személy, ebből 26% esetében 1 fő, 8%-nál 2 fő keres munkát. Az adatok a pályakezdő álláskeresők problémáira hívják fel a figyelmet, de nem mutatják reálisan az adott korcsoportok foglalkoztatottmunkanélküli arányát, ami ennél kedvezőbb. A fiatalok szerint Zalaegerszegen a munkanélküli személy elhelyezkedésének legfőbb akadálya, hogy nem tud szakképzettségének megfelelő állást találni. Kevesen gondolják azonban, hogy csak az elköltözéssel oldódik meg az álláshoz jutás. A válaszadóknak mindössze 18%-a bízik abban, hogy rövid időn belül el tud helyezkedni, azaz a munkanélküliség csak átmeneti probléma. Minden fiatal számára kiemelt jelentőségű az a személy, aki őt fenntartás nélkül elfogadja. Van ilyen személy az általános iskolások 89%-ának, a középiskolások 93%-ának, a 18 év felettiek 90%-ának környezetében. A legtöbben a családjukat, valamint a barátjukat, barátnőjüket, kevesebben a rokonokat, iskolatársakat jelölték meg. A célcsoportban a teljesen elszigetelt, magányos fiatal 2% körül lehet, a családi kapcsolatok az általános iskolások 5%-ánál okoz gondot, míg a középiskolások 15%-ánál, tehát a „kamaszkor” ismert konfliktusai nagyobb mértékben jellemzők ebben az életszakaszban. 4
2.3.A célcsoporti fiatalok közösségi, és szabadidős tevékenységei A megkérdezett fiatalok 32%-a tagja valamilyen szervezetnek, a tagságot vállalók 67%-a már több mint egy éve, ami tartós kötődést jelent az adott egyesülethez, szervezethez. Figyelmeztető jelzés azonban, hogy kétharmaduk kimarad ebből a közösségi élményből. A legtöbben a sportegyesület vagy sportklub tagjai, közel azonos arányban minden korcsoportban. A diákönkormányzat, illetve a hallgatói önkormányzat is jelentős arányban biztosít közösségi tevékenységre alkalmat a fiataloknak. Meglepően alacsony a részvételi arány a kulturális, művészeti csoportokban, de még így is számos diák számára jó lehetőséget kínál az együttes tevékenységre. A fiatalok 46,2%-ának minden nap 2 óránál több szabadideje van, 35,3% 1-2 órával rendelkezhet szabadon, hetente pár órát jelzett 13,3%, és mindössze 5,2% nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincs szabadon eltölthető ideje. A fiatalok kötött és szabadidős tevékenységeinek gyakorisága elsősorban az otthon tartózkodást, az otthonában végzett tevékenységek dominanciáját mutatja. A diákok 50-60%-a egyáltalán nem jár különórára, fakultációra, még a középiskolásoknak is csak 30%-a hetente, 3%a naponta vesz részt különböző felkészítéseken. A kötetlen, szabadidő-töltési tevékenységek között dominánsak az otthonban végzettek, kiemelten magas arányú a tévét, videót, dvd-t mindennap nézők aránya. A fiatalok 96%-a használja az Internetet. Otthonában 53%-nak van erre lehetősége, míg 42,5%-uk az iskolában, illetve 8,3% a kollégiumban, 10% a könyvtárban 8 % ingyenes, közel 5% pedig fizetős nyilvános Internet ponton csatlakozik a hálóra. A soha nem végzett tevékenységek között kimagaslóan nagy arányú az önkéntes munkából való kimaradás, erre utalt már a 32%-os szervezeti tagság aránya is. A kulturális intézmények látogatottsága alacsony szintűnek minősíthető. Nagyon magas, 30-60% azoknak az aránya, akik soha nem voltak a felsorolt kulturális intézményekben, vagy nem használták még a nyilvános Internet pontokat a városban. Meglepő adat a 13-15 évesek és a középiskolások távolmaradása a színház előadásairól, a művelődési házakból, de az Art mozi vetítései, és a múzeum tárlatai sem tartoznak a kedvencek közé. Magas azok aránya is, akik a könyvtári szolgáltatásokat csak évente néhány alkalommal veszik igénybe. A diszkó főként a középiskolások és a 18 év felettiek körében kedvelt szórakozási forma, de már a 13-15 évesek 27%a is volt néhányszor évente, illetve 13,5%-uk havonta, 2%-uk pedig hetente jelezte az éjszakai szórakozást.
3. Helyi fejlesztési programok, stratégiák, kutatások 3.1. Zalaegerszeg MJV reprezentatív kutatása
A jelen szükségletfelmérés elsődleges adatforrása a Zalaegerszeg MJV Ifjúsági Koncepciója és az azt megalapozó. A reprezentatív adatvételi minta 751 értékelhető kérdőívből álló adatbázist használt fel. Összességében az adatfelvételben résztvevők 60%-a Zalaegerszegen él, 40%-a pedig a vonzáskörzetből vagy más megyéből került ki. Az egész megyét érintő hatás szempontjából releváns, hogy az adatszolgáltatók közül 206 fő bejáró (általános iskolás 13 fő, középiskolás 193 fő), 76 kollégista. 3.2. Zalaegerszeg MJV Ifjúsági Koncepciója
A 2011-ben frissített Koncepció céljai: az önkormányzati szerep és felelősség erősítése, az aktuális helyzetelemzéseken alapuló tendenciák bemutatása, a helyi ifjúságpolitika prioritásainak és céljainak meghatározása, alapelvek, együttműködési / szervezeti formák és módszerek rögzítése, ajánlások és feladatok meghatározása az egyéb ágazati szabályozásokban nem megjelenített szolgáltatások, intézményhálózat és tevékenységek fejlesztésére. A Koncepció projektünk szempontjából releváns konkrét feladatként a célcsoport (szociális) kompetenciafejlesztését jelöli meg.
5
3.3. A Zala Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve
2007-ben a Zala Megyei Önkormányzat megbízásából komplex helyzetelemző ifjúságkutatás készült 257 települési önkormányzat, és intézményeik bevonásával, illetve 500 fős célcsoporti lekérdezéssel. A felmérés folytatásaként a Zala Megyei Önkormányzat megalkotta „Zala megye ifjúságáért” - Zala megyei ifjúsági cselekvési terv 2007 elnevezésű dokumentumát. A Cselekvési Tervben megfogalmazottakat elsősorban folyamatszinten vettük figyelembe, kiemelve az agglomerációs települések elvárásait. 3.4. További dokumentumok
A. Zalaegerszeg megyei jogú város operatív programja és Zalaegerszeg kistérség Területfejlesztési stratégiája B. Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Szociális Koncepciója C. Agglomerációba tartozó települések Ifjúsági Koncepciói, stratégiái Az A. és B. dokumentumok ifjúságügyi szempontból kevés információt tartalmaznak. Zömében csupán az ifjúságnak nyújtott szolgáltatások létrehozásának elvi szándékát, valamint az e tárgyú együttműködések szükségszerűségét fogalmazzák meg. A C jelű dokumentumok jelen szükségletfelmérés kapcsán hiányként jelentkeznek. A projekt hatókörébe tartozó, kiemelt prioritásként figyelembe vett települések nem rendelkeznek megfogalmazott ifjúsági koncepcióval. A felsorolt koncepciók releváns adatait, következtetéseit tételesen beépítettük a jelen szükségletfelmérésbe, és az azt követő projekttervező munkába.
4. A szükségletfelmérés szakmai eredményei A célcsoport körében végzett szükségletfelmérésünk eredményeként megállapítottuk, hogy a fiatalok számára azok a foglalkozások érdekesek, amelyek tudástartalma azonnal és otthon is felhasználható, a foglalkozások tartalma legalább 80%-ban gyakorlati, amely foglalkozások közösségfejlesztőek, projektmunkára alapoznak, kielégítik a személyes érdeklődést, egyúttal eredményük „trendi”, egyedi és kézzelfogható. Szakmai szempontból számunkra olyan foglalkozások megszervezése elfogadható, melyek fejlesztik a résztvevők munkaerő-piaci kulcskompetenciáit (anyanyelv, kommunikáció, tanulás tanulása, vállalkozói kompetenciák alapozása, egyéni problémamegoldás, csoportmunka képessége, interkulturális és szociális kompetenciák, kulturális kompetenciák, digitális írástudás). A fenti szempontok alapján összeállított „foglalkozás-kosarunkból” a célcsoporti igények alapján a következők kerültek kiválasztásra: Kézművescsokoládé-készítés Egyedi kézműves ékszerek készítése Filmkészítés Elektronikus újságírás
5. Helyi hagyományok, értékek és tudás és projektkapcsolat Zalaegerszeg város nem tekint vissza jelentős városi hagyományokra, a település lakosságszáma az 1960-as években hatszorozódott meg a közelben feltárt olajmezők hatására. A betelepített lakosság erős kistelepülési, falusi hatásokat hozott magával, amelyek azonban mára megkoptak. A célcsoport zalaegerszegi lakhelyű tagjai jellemzően harmadik generációs városlakók, így urbánus 6
hagyományokkal még, falusi értékekkel már nem rendelkeznek. A fiatalok értékrendjükben e hagyományokat a multikulturális társadalom értékeivel, az EU-ból és az USA-ból áramló trendekkel pótolják. Ennek okán a klasszikus hagyományőrzésre alapuló kreatív tevékenységek iránti érdeklődés – a szükségletfelmérés eredményei alapján – csekély. Meg abból amúgy is van elég (lásd kézműves ház 56 kosárfonó és fazekas szakköre, amibe lasszóval fogják az embereket, így ez az igény bőven ki van elégítve). Programunkban ezért a hagyományos tevékenységeket a modern trendekkel ötvöző foglalkozásokat dolgoztunk ki. 5.1. Aszalt gyümölcs és csokoládé
A projektterület hagyományosan a Göcsej-Hetés szubkulturális területhez tartozik, ahol a korábbi idők lakói az ország szegény régiójához sorolódtak, így elsősorban önellátó mezőgazdasággal és kevéssé díszes motívumkinccsel éltek. A földrajzi környezet ugyanakkor az erdők és mezők kincseinek hasznosítását életformává is tette, így a gomba, az erdőben szabadon szedhető bogyósgyümölcsök és az ezek tartósítására irányuló technikák mélyen gyökereznek a helyi hagyományokban. E helyi hagyományokat a kézművesség kreatív iparterületen belül indítandó gasztronómiai tárgyú foglalkozáson kívánjuk feldolgozni. Ahol összekapcsoljuk az aszalás, aszaltszárított gyümölcsök ősi ismeretét a csokoládé világával. A projektelem megvalósításában Tóth Endre mesterszakács, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke szakmai közreműködésére számítunk. Munkaerő-piaci relevanciával bír, hogy a programmegvalósításba bevonjuk Foki Izabellát, a ChocoCard kézművescsokoládé vállalkozás alapítóját. 5.2. Ékszerkészítés
Fontos értéke a projektkörnyezetnek a népi forma- és motívumkincs részletes felgyűjtése és dokumentációja, mely munkát Gönczi Ferenc néprajzkutató indított el 19. század végén s mely munkát a Göcsej Múzeum azóta is folytat. Felmérésünk szerint ezen különleges és egyedi formakincs iránt a célcsoporti fiatalok nem érdeklődnek kimutathatóan, így itt ismét a hagyomány és a trend összekapcsolásában láttuk a megoldást. A jelenleg nagy népszerűségnek örvendő egyedi, otthon is végezhető ékszerkészítés (drótékszerek, lemezékszerek, gyöngyfűzés, gyöngyhímzés) foglalkozását kapcsoljuk össze a göcseji és hetési formavilággal. A munkában nagy segítségünkre lesz az intézményünk keretei között működő Kézművesek Háza és az azt szakmailag is mentoráló Zalai Népművészeti Egyesület. E két szervezet a göcseji-hetési népi hagyományok évtizedek óta elismert gondozója, melynek zsűrizett népművészeit be kívánjuk vonni a programelem megvalósításába. A projektelem megvalósításába be kívánunk továbbá vonni legalább két kézműves ékszerkészítőt, akik a vállalkozásindítás, önfoglalkoztatás lehetőségeit is bemutatják a résztvevőknek. 5.3. Filmkészítés
20. századi hagyomány, de erős helyi értékkel bír a filmkészítés a projektkörnyezet településein. A zalaegerszegi Ady Mozi kultikus helye a filmkedvelő – ma nagyszülői, szülői korban lévő – zalaegerszegieknek, akik ezt a vonzalmat kimutathatóan átadták a gyermekeiknek,a célcsoportnak. A mozi jelenleg is őrzi az 1958-as nyitás építészeti, belsőépítészeti stílusát, így a ma népszerű retro érzésnek is kiváló helyszíne. Az amatőr filmezésnek ugyancsak mélyen gyökerező hagyományai vannak Zalaegerszegen. Amatőr filmklub már 1968-óta működött a városban s ennek munkáit gyakran vetítette az Ady Mozi a filmek előtti percekben. A 8mm-es celluloidot felváltó videó technika és az erős amatőr filmes közösség hatására alakult meg 1988-ban a Zalaegerszegi Televízió. A televízió által szervezett, intézményünk által is támogatott Göcseji Filmszemle 2005ben indult útjára, melyen a Zala megyei amatőr filmkészítők mutathatják be munkáikat. Programunkban, az Ady Moziban, mint helyszínen megvalósított filmkészítő foglalkozásokkal tervezünk, amely foglalkozás így a helyi hagyományokra épül hagyományos helyszínen, de technikai kultúrájában egyúttal a legmodernebb képalkotó eszközök (telefon, táblaszámítógép) helyet kapnak a videokamera mellett. A projektelem megvalósításában szakmai partnerünk a Zalaegerszegi Televízió. 7
5.4. Elektronikus újságírás
Az elektronikus újságírásnak – természetéből fakadóan – nincs erős hagyományi beágyazottsága Zalaegerszegen. Intézményünk ugyanakkor portál típusú weboldalt működtet harmadik esztendeje (www.kereszturyamk.hu), melynek keretrendszere, fejlesztői környezete megfelel a projektelvárásoknak. Zalaegerszegen ugyanakkor a helyi újságírás hagyományai erősek. A településen jelenleg is négy helyi – nyomtatott – újság jelenik meg: Zalai Hírlap, Zalaegerszeg, Zalai Est, Zala Megye s mindegyik rendelkezik on-line kiadással is. A Zala Hírlap napilap diákrovatot is üzemeltet, mely a Pannon Lapok Társasága által működtetett, 2003-óta folyamatos Sajtó és Tanulás (SÉTA) program eredménye. Intézményünk 2009-2010-ben befogadta és szakmailag támogatta a Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület „Cím nélkül” elnevezésű városi diáklapjának szerkesztőségét, majd ugyanezen szervezet 2010-2011-ben kiadott „Ifjúság” című városi diáklapjának szerkesztőségét. Mindkét lap havonta jelent meg 300-300 példányban s a szakmai támogatás mellett a terjesztésben is részt vállalt intézményünk. E programelemünket a fenti tapasztalatokra építve, egyúttal az internetes technológia és a közösségi média lehetőségeit kihasználva kívánjuk megszervezni. A projektelem megvalósításában szakmai partnerünk a város hírportálját is üzemeltető Zalaegerszegi Televízió. A megvalósításba be kívánjuk vonni Lovass Tibort, a ZTV korábbi igazgatóját, a Mágnes-Magnet Osztrák-Magyar Médiaklaszter vezetőjét, valamint Joób Sándort, az Index.hu országos hírportál szerkesztőjét. 5.5 Munkaerő-piaci kompetenciafejlesztés
Projektünk meghatározó fejlesztési feladata - mintegy rejtett tantervként -, hogy olyan munkaerőpiaci kompetenciákat kíván fejleszteni, melyek kulcskompetenciaként jelennek meg a kompetenciák Európai Referenciakeretében. A projekt hatókörében jelenleg ilyen komplex, az egyéni fejlesztést, tanulásmotivációt, pályaorientációt is magába foglaló szolgáltatást a célcsoport tagjai nem érhetnek el, így különösen fontosnak tartjuk, hogy pszichológus szakember, pályaorientációs szakember és munkaerő-piaci tanácsadó bevonásával olyan standard módszert és teszteket dolgozzunk ki, ami alapján felállítható a résztvevők foglalkozási profilja, amelynek ismerete nélkülözhetetlen a sikeres pályaválasztásban, álláskeresésében. A profil ugyanakkor alapja az egyéni kompetenciafejlesztési terveknek, melyekkel a résztvevők képességei sajátosságaik alapján fejleszthetőek.
8
