DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS II. Módszertani útmutató
Moderné vzdelávanie pre vedomostnú spoločnosť / Projekt je spolufinancovaný zo zdrojov EÚ
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezető Matematika 1. osztály
- követelményrendszer - a tananyag lebontása 3 szintre - fejlesztő feladatlapok - a, b, c
Magyar nyelv és irodalom 1. osztály
- követelményrendszer - a tananyag lebontása 3 szintre - fejlesztő feladatlapok - a, b, c
A differenciált fejlesztés módszere
- a differenciált képességfejlesztés három szintje - a négycsoportos gyakorló- fejlesztő szervezési forma - a tanulási tevékenység közvetlen, közvetett és önálló munkaformái - a „frontális munka” - a „kis önálló foglalkozások” - a „pótidő” - a „pihentetés” - az „önálló munka” - az „önellenőrzés- önértékelés”
Resumé (szlovák nyelven)
BEVEZETŐ A Szímői Jedlik Ányos Alapiskola vállalkozó kedvű pedagógusai a szigetvári Szent István lakótelepi iskola tantestületétől olyan pedagógiai programot vett át, amely kísérleti jelleggel beépítethető a matematika és a magyar nyelv és irodalom óráiba, s mely figyelembe veszi a gyerekek adottságaiban - képességeiben és fejlődési ütemében meglévő különbségeket, egyéni sajátosságokat. Ezekre építve létrehoztak Magyarországon egy rugalmas működésű szervezetet és eszközrendszert, melyet mi csak részben tudtunk megvalósítani, s amelyek meghatározták a tantárgyszerkezetet és az értékelési rendszert. Ebben a módszertani könyvünkben szeretnénk megismertetni a módszer iránt érdeklődőkkel, hogyan indultunk el követelményrendszerünktől a tananyag három szintre való lebontásáig és a fejlesztő feladatlapok kidolgozásáig.
MATEMATIKA Követelményrendszer az 1. osztályban: I. Természetes számok 1-20-ig A természetes szám fogalmának kialakítása, a természetes szám mint mérőszám Szám-és műveletfogalom kialakítása a 20-as számkörben Tárgyak, elemek megszámolása: egyesével, kettesével... csoportok kialakítása Tárgyak egymáshoz való rendelése Természetes számok írása és olvasása 20-ig A természetes szám mint sorszám A számegyenes megismerése, használata Számok összehasonlítása és elrendezése a 20-as számkörben Matematikai jelek /kisebb, nagyobb, egyenlő/ megismerése, használata Szöveges feladatok megoldása /összehasonlítás/ Szöveges feladatok értelmezése Összefüggések a szöveges feladatokban Szöveges feladatok alkotása tevékenységről, rajzról, műveletről Egyszerű matematikai szöveg értelmezése játékkal, kirakással, rajzzal és lejegyzése művelettel
- az adott szám kisebbítése - az összeadandó meghatározása, ha adott az összeg az egyik összeadandóval - az adott szám kisebbítése - számok összehasonlítása Szöveges feladatok megoldása Szöveges feladatok létrehozása megadott számok segítségével a 20-as számkörben a tízes átlépése nélkül
III. Geometria Testek, síkidomok Testek építése szabadon és másolással Testek, síkidomok szétválogatása, csoportosítása adott szempontok alapján Vonalak - nyitott, zárt, görbe és egyenes vonalak Egyenes vonalak szerkesztése Geometriai alakzatok, formák szerkesztése Térbeli irányok megfigyelése, megnevezése Síkbeli irányok tudatos megfigyelése, ellentétes irányok megkülönböztetése
II. Összeadás és kivonás
IV. Aplikációs – és logikai feladatok
Az összeadás és kivonás értelmezése a 20-as számkörben Összeadás és kivonás: - először 1-5-ig - később a 10-es számkörben - majd a 20-as számkörben a tízes átlépése nélkül Összefüggések megértése az összeadás és a kivonás művelete között Számolás fejben Összeadás és kivonás a 20-as számkörben a tízes átlépése nélkül Összeadás és kivonás ábrázolás segítségével Rajzról, képről összeadás és kivonás írása, művelet megjelenítése képpel, kirakással Szöveges feladatok /összeadás, kivonás/: - az összeg meghatározása, ha az összeadandók adottak
Logikai feladatok Igaz - hamis állítások megfogalmazása Állítások megítélése igazságértékük szerint Nyitott mondatok „igazzá” tétele Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése Valószínűségi játékok A tárgyak dichotomikus, egyalapú osztályozása jelek segítségével Tárgyak, dolgok, számok, elemek csökkenése, növekedése Feladatok a fokozatosság elvét figyelembe véve Tárgyi tevékenységgel egyszerű kombinatorikus lehetőség előállítása Tárgysorozat képzése, folytatása a megadott, választott, felismert összefüggés szerint Szabályjátékok Egyszerű összefüggések, szabályszerűségek felismerése
TANTERV - MATEMATIKA - ISCED1 Primér művelődési sztenderd (1. osztály) Törzsanyag és követelményrendszer
FEBRUÁR
Hó.
Hét 1.
A - szint / minimum ráismerés szintje
B - szint / átlag megértés szintje
C - szint / optimum alkalmazás szintje
A 10 számfogalma. Egyforma alakzatok, formák rendezése
A 10 számfogalma. Egyforma alakzatok, formák csoportosítása
A 10-es szám írásának gyakorlása
A 10-es szám írásának gyakorlása, annak felbontása Számok, tárgyak, elemek sorba rendezése, összehasonlítása, számsor kialakítása Feladatok megoldása három számmal
A 10-es számkör átlépése. Egyforma alakzatok, formák csoportosítása különböző szempontok alapján Számok felbontása tízesekre és egyesekre Számok összehasonlítása a 20-as számkörben, számsor bővítése és kialakítása Többszintű feladatok megoldása
Számok, tárgyak, elemek sorba rendezése, összehasonlítása Feladatok megoldása két számmal 2.
Számok összeadása és kivonása 10-ig Számolás dominókép segítségével Geometriai alakzatok megértése Összeadás és kivonás három számmal Szöveges feladatok értelmezése, összefüggések megértése Számfeladatok létrehozása, ábrázolása dominó képpel
Számok összeadása és kivonása 20-ig A fejben való számolás gyakorlása Geometriai alakzatok gyakorlati alkalmazása, Összeadás és kivonás a 20-as számkörben Zárójeles feladatok megoldása Szöveges feladatok önálló alkotása tevékenységről, rajzról, műveletről Nyitott mondatok megoldása
Számok összeadása és kivonása 10ig szemléltető eszközök segítségével Számolás 20-ig Az egyes és tízes fogalmának bevezetése Számsorozatok, növekvő, csökkenő sorrend felismerése
Számok összeadása és kivonása 10-ig Számolás 20-ig Az egyes és tízes fogalmának bevezetése Számsorozatok létrehozása növekvő, csökkenő sorrendben
Kétjegyű számok írása, felismerése
Kétjegyű számok írása, megértése
Számok összehasonlítása apró tárgyak segítségével /pálcika,korong/
Számok összehasonlítása, szétválogatása, sorba rendezése megadott vagy választott szempont szerint
Számok összeadása és kivonása 20-as számkörben tízes átlépéssel A 20-as számkör átlépése - kerek tízesekhez egyesek hozzáadása illetve elvétele Számsorozatok létrehozása csökkenő sorrendben, hiányzó számok pótlása a megadott számsorokban Kétjegyű számok alkalmazása, számszomszédok meghatározása Számok összehasonlítása, rendezése különböző szempontok szerint
Összeadás és kivonás 10-ig szemléltető eszközök segítségével Számok írása a 20-as számkörben Számsorozatok, növekvő, csökkenő sorrend ráismerése
Összeadás és kivonás 10-ig
Számok összehasonlítása apró tárgyak segítségével /pálcika, korong/ Számok felbontása két szám összegére, ha az egyik szám már adott
Számok összehasonlítása
Összeadás és kivonás a 20-as számkörön felül Számok írása a 100-as számkörben Számok rendezése a legnagyobbtól a legkisebbig, illetve legkisebbtől a legnagyobbig 100-ig Számfeladatok összehasonlítása
Számok felbontása két szám összegére, egyesekre és tízesekre
Számok felbontása két vagy több szám összegére
Összeadás és kivonás tízesekkel
Összeadás és kivonás tízesekkel
Egyjegyű szám hozzárendelése tízesekhez Számok összehasonlítása apró tárgyak segítségével /pálcika, korong/ Számok, dolgok, elemek osztályozása minta alapján Számok felbontása két szám összegére, ha az egyik szám már adott
Egyjegyű szám hozzárendelése tízesekhez Számok összehasonlítása, szétválogatása, sorba rendezése megadott vagy választott szempont szerint
Kétjegyű számok összeadása és kivonása tízes átlépés nélkül Kétjegyű szám hozzárendelése kerek tízesekhez Számok összehasonlítása, szétválogatása, sorba rendezése külömböző szempontok szerint, nyitott mondatok megoldása Számok felbontása két szám összegeként vagy két szám külömbségeként
Számok összeadása és kivonása 10-ig Számolás pálcikák segítségével Geometriai alakzatok felismerése Összeadás és kivonás két számmal Szöveges feladatok megoldása Számolás pénzérmék segítségével
MÁRCIUS
3.
1.
2.
Számok írása a 20-as számkörben Számsorozatok képzése növekvő, csökkenő sorrend megértése
Számok felbontása egyesekre és tízesekre
MÁRCIUS
Hó.
Hét 2.
A - szint / minimum ráismerés szintje
B - szint / átlag megértés szintje
C - szint / optimum alkalmazás szintje
Szöveges feladatok felismerése
Szöveges feladatok értelmezése, összefüggések megértése Számok, dolgok, elemek összehasonlítása, osztályozása az adott kritériumok alapján
Szöveges feladatok önálló alkotása és megoldása megadott képsorhoz
Összeadás és kivonás 20-ig Kivonás szemléltető eszközök segítségével Számok összehasonlítása apró tárgyak segítségével /pálcika, korong/
Összeadás és kivonás 20-ig Kivonás, számok felbontása tízesekre és egyesekre Számok összehasonlítása, szétválogatása, sorba rendezése megadott vagy választott szempont szerint
Egyszerű szöveges feladatok felismerése /összeadás, kivonás/
Feladatok a fokozatosság elvének figyelembe vételével Feladatok létrehozása dominó segítségével Összefüggések megértése a szöveges feladatokban
Összeadás és kivonás 100-ig Teljes kétjegyű számok kivonása a 100-as számkörben Kétjegyű számok egyes és tízes számszomszédainak meghatározása, számsorozatok alkotása külömböző szempontok szerint Külömböző nehézségi fokozatú logikai feladatok megoldása
Számok, dolgok, elemek összehasonlítása, felismerése 3.
4.
Páros és páratlan számok felismerése
Műveletek páros és páratlan számokkal
Számsorozarok felismerése, folytatása
Számsorozatok képzése növekvő, csökkenő sorrendben
Szöveges feladatok a 20-as számkörben
Szöveges feladatok a 20-as számkörben Szöveges feladatok megoldása, ha három szám adott Feladatok megoldása a fokozatosság elvének figyelembe vételével
ÁPRILIS
Szöveges feladatok megoldása, ha két szám adott 1.
Összeadás és kivonás 20-ig Számok összehasonlítása Természetes számok összeadása Elemek, tárgyak számolása egyesével Szöveges feladatok megoldása
3.
Külömböző műveletek a páros és páratlan számokkal a 100-as számkörben Számsorozatok képzése, folytatása megadott, választott vagy felismert összefüggés szerint Két vagy több műveletet tartalmazó szöveges feladatok megoldása a 100-as számkörben Felesleges adatokat tartalmazó szöveges feladatok megoldása Ítéletek gyakorlása, igaz - hamis állítások megítélése
Összeadás és kivonás 20-ig Számok összehasonlítása Összeadás ábrázolással Elemek, tárgyak számolása egyesével Szöveges feladatok alkotása, megoldása, összefüggések megértése, értelmezése Geometriai alakzatok megértése
Teljes kétjegyű számok összeadása és kivonása a százas számkörben Nyitott mondatok gyakorlása Kölömböző számsorok alkotása megadott szempontok szerint Önálló szöveges feladatok alkotása
Összeadás és kivonás a 10-es számkörben
Kivonásos szöveges feladatok alkotása, megoldása, összefüggések felismerése Összeadás és kivonás közötti összefüggések megértése
Geometriai alakzatok felismerése.
Geometriai alakzatok megértése
Vonalak felismerése /egyenes vonal/
Egyenes vonalak szerkesztése
Több műveletet tartalmazó szöveges feladatok megoldása, összefüggések felismerése Összeadás és a kivonás közötti összefüggések megértésén alapuló feladatok önálló megoldása Térbeli alakzatok gyakorlati alkalmazása Szakaszok mérése és önálló szerkesztése megadott szempontok szerint
Számok összeadása, kivonása
Számok összeadása, kivonása 20-ig
Természetes számok összehasonlítása
Számok összehasonlítása, szétválogatása, sorba rendezése megadott vagy választott szempont szerint
Geometriai alakzatok felismerése, ráismerés
2.
Többműveletes szöveges feladatok megoldása
Kivonásos szöveges feladatok megoldása
Geometriai alakzatok gyakorlati alkalmazása, képalkotás - kreatív feladatok
Számok összeadása és kivonása a 100-as számkörben Relációk, sorozatok, függvények és ítéletek gyakorlása és alkalmazása a mindennapi életben
Fejlesztő feladatlapok Farsangi feladatok - A (1.osztály)
1. Rajzolj az üres tányérba ugyanannyi kiflit! Melyik tányérban van több étel? ______ fánk
Név:______________________
3. Számold ki a szöveges feladatot!
A
Janka 5 fánkot sütött. Zsuzsi 4-gyel többet sütött. Hány fánkot sütött Zsuzsi ?
______ kifli
Számítás: ____________________ Válasz: Zsuzsi ______ fánkot sütött.
4. Kösd össze a csokis sütiket zöld színnel a lekváros fánkokat pedig pirossal!
2. Számítsd ki a feladatokat! 3 + 5 =
4 + 2 =
7+1 =
10 - 3 =
9 + 1 =
10 - 9 =
10 - 6 =
10 - 2 =
8-3
8 + 2 =
9-5
7+3 =
=
=
Farsangi feladatok - B (1.osztály) 1. Rajzolj a tányérokba! Melyik tányérban van több étel? Mennyivel? Jelöld! 10 fánkot
6 kiflit
Név:______________________
3. Számold ki a szöveges feladatot!
Janka 10 fánkot sütött. Zsuzsi 6-tal kevesebbet sütött. Hány fánkot sütött Zsuzsi ? Számítás: ____________________ Válasz: Zsuzsi ______ fánkot sütött.
2. Számítsd ki a feladatokat!
4. Kösd össze a fánkokat görbe vonalakkal a legnagyobbtól a legkisebbig!
3 + 5 + 2 =
4+2+2=
7+1+1=
10 - 3 - 5 =
6+1+3=
10 - 9 - 1 =
10 - 6 - 2 =
10 - 2 - 6 =
8-3-2 =
8 + 2 + 0 =
9-5-4 =
0+7+3=
B
Név:______________________
Farsangi feladatok - C (1.osztály)
1. Rajzolj a tányérokba! Melyik tányérban van kevesebb étel? Mennyivel? Jelöld! 20 fánkot
3. Számold ki a szöveges feladatot!
C
Janka 9 fánkot sütött. Zsuzsi 2 fánkkal többet. Együtt mennyi fánkot sütöttek ?
16 kiflit
Számítás: _______________________
_______________________ Válasz: Együtt ______ fánkot sütöttek.
2. Számítsd ki a feladatokat!
4. Kösd össze a fánkokat egyenes vonalakkal a legnagyobbtól a legkisebbig!
(13 + 5) - 2 =
(4 + 12) + 3 =
(17 - 1) - 5 =
(14 - 3) + 5 =
9 + 10 + 1 =
(19 - 9) + 9 =
(17 - 6) - 1 =
14 - 2 - 2
=
(15 - 3) + 4 =
(18 + 2) - 10 =
19 - 5 + 0
=
13 + 3 + 3 =
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Követelményrendszer az 1. osztályban:
I. NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Az egyes nyelvtani ismeretek körkörösen épülnek egymásra. Minden évfolyamban a már meglévő ismeretek új nyelvhelyességi és helyesírási ismeretekkel bővülnek. A beszédművelés és a beszédkultúra fejlesztése a magyar nyelv és irodalom tantárgy minden egyes alkotó egységének szerves része. Írás - magánhangzók - mássalhangzók - arab számjegyek A MAGYAR NYELV HANGTANA ÉS HELYESÍRÁSA - az abécé - betűk: kis, nagy, írott, nyomtatott - hangok, szótagok, szavak - pont, kettőspont, ékezet, kettős ékezet - pont, vessző, kérdőjel, felkiáltójel - a mondat ritmusa: kijelentő, kérdő Mondattani ismeretek - az egyszerű mondat - a mondat tartalma szerint: kijelentő, kérdő A tanuló - megkülönbözteti a hangot és a betűt - ismeri a kicsi, nagy, nyomtatott és írott betűket - a hangokat összevonja szótagokká, a szótagokat szavakká, a szavakat egyszerű mondatokká és bővített mondatokat alkot - egyes mondatokat szavakra, a szavakat szótagokra, a szótagokat hangokra bontja, a hangok helyét jelöli - a beszédhangokat, szótagokat, szavakat helyesen és tisztán artikulálja - leírja a pontot, kettőspontot, ékezetet, kettős ékezetet, gondolatjelet / kötőjelet - leírja a pontot a kijelentő, a kérdőjelet a kérdő, a felkiáltójelet a felkiáltó mondat után - leírja a vesszőt egyes szavak után, a felsorolt számok után - helyesen leírja a felkiáltójelet az előírt minta szerint - helyesen leírja az előírt minta illetve a pedagógus utasítása alapján a nagy kezdőbetűket a tulajdonnevek – személy-, helység-, utca-, folyónevek – elején, illetve a mondat nagy kezdőbetűjét - helyesen leírja előzetes megbeszélés és tollbamondás alapján a tulajdonnév és a mondat nagy kezdőbetűjét ÍRÁS Az írás az alsó tagozatos nyelvoktatás része és egyben egyik alkotóeleme. Segítségével tanulják meg a diákok kifejezni gondolataikat, az írásjegyek segítségével pedig lejegyzik. Az anyanyelv szerves részét alkotja. Az első évfolyamban az írás oktatása párhuzamosan folyik az olvasás és az irodalom oktatásával. Az átvett nyelvi
tananyaggal összhangban van beépítve az oktatásba. A tanuló - elolvassa az írott ábécé kis- és nagybetűit - elolvassa az arab számjegyeket - az 1. évfolyam írás tananyagának követelményei alapján előírt minta szerint helyesen írja le az írott ábécé kis- és nagybetűinek alakját - az 1. évfolyam írás tananyagának követelményei alapján előírt minta szerint helyesen írja le az arab számjegyeket - előírt minta szerint helyesen, olvashatóan, tetszetősen írja át az egyszerű és összetett írott szöveget - előírt minta szerint helyesen, olvashatóan, tetszetősen másol át egyszerű és összetett nyomtatott szöveget írottra - helyesen, olvashatóan, tetszetősen ír le tollbamondás alapján ismert szavakat, mondatokat és számjegyeket - elsajátította az írással kapcsolatos alapvető higiéniai-, munka- és esztétikai követelményeket, szokásokat valamint azok alapján is dolgozik. II. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS FOGALMAZÁS Az oktatás kommunikációs alapelvének effektív érvényesítését támogatja a nyelvi, irodalmi és fogalmazási elemek integrációja (besorolása). Az (besorolás) integráció lényege a tantárgy egyes elemeinek valamint a többi tantárgy által, illetve a gyakorlati életben szerzett egyéb tudás, képesség, készség és szokás egyesítésében és átfogó erejében van. - köszönés, megszólítás, bemutatkozás - üdvözlés, búcsúzás - kérés, óhaj - köszönet - szóbeli bocsánatkérés - egyetértés / ellenvélemény kifejezése A tanuló - szóbeli megnyilvánulása esetén ügyel a beszédhangok tiszta artikulációjára és a helyes kiejtésére - szóbeli megnyilvánulása esetén érthetően fejezi ki magát - megfelelően hangsúlyozza a mondatokat - kijelentő, kérdő, felkiáltó - beszélgetéskor betartja a társalgás alapszabályait - képes informálódni és információt nyújtani (helyzethez alkalmazkodni – köszönés, megszólítás, bemutatkozás, üdvözlés, búcsúzás, kérés, óhaj, köszönet, bocsánatkérés) - képes egyetértést / ellenvéleményt kifejezni - képes információt nyújtani önmagáról, családjáról, barátairól - megért egyszerű információkat és képes azokat továbbadni
- képes egyszerű mondatok alkotására illusztráció alapján és egyszerű kérdések segítségével - képes kérdések megfogalmazására, kérdésekre megfelelő, kielégítő válaszokat adni - a kérdésekre figyelmeztetés nélkül is teljes mondattal válaszol III. OLVASÁS ÉS IRODALOM Általános fogalmak - illusztráció - szerző: író, költő - könyv, újság Irodalmi műfajok - kiolvasó, mondóka - találós kérdés - vers - mese - népdal - népi gyermekjátékok A mű szerkezete - cím - szereplő ÍRÁSTECHNIKA A tanuló - ismeri az ábécé összes betűjét: kis, nagy, írott, nyomtatott - a magyar ábécé összes betűjét tisztán, helyesen artikulálja - felfogja a hang – betű kapcsolatot - képes a hangok felismerésére a szótagban, szóban - képes szótagokat hangokra bontani, és hangokat szótagokká összevonni - képes szavakat szótagokra, hangokra bontani, és hangokat, szótagokat szavakká összevonni - képes mondatok alkotására szavak megadott szavak segítségével - képes hangok helyének jelölésére a szótagon belül, szavakon belül - képes meghatározni rövid szavakon belül a szótagok számát és sorrendjét - képes meghatározni rövid mondatokon belül a szótagok számát és sorrendjét - képes rövid mondatok értő olvasására - képes rövid szöveg értő olvasására - képes válaszolni a szöveg tartalmával kapcsolatos kérdésekre - képes önállóan megfelelő nehézségű szöveg tartalmának elmondására - képes felkészülés után megfelelő nehézségű szövegek helyes olvasására - képes felkészülés nélkül megfelelő nehézségű szövegek helyes olvasására IRODALMI NEVELÉS A tanuló - érti az irodalmi szöveget meghallgatás illetve értő hangos olvasás után - az elolvasott szövegről képes beszélni
- megérti az illusztráció és az irodalmi szemelvény tartalmának kapcsolatát - képes illusztráció készítésére az irodalmi szemelvény elolvasása alapján - önállóan képes visszamondani, illetve eljátszani egy meserészletet vagy egy mondát a gyermekek életéről - képes dramatizálni, bábszínházat, népi gyermekjátékokat játszani, mesék, versek eljátszásában aktívan szerepelni - képes egy ismert, elkezdett történet befejezésére meséléssel, eljátszással és illusztrációval - képes egy ismeretlen elkezdett történet befejezésére meséléssel, eljátszással és illusztrációval - képességeihez mérten előad verset, meserészletet - megérzi a mondókák, kiolvasók, versek ritmusát - az elolvasott mesék, gyermek- és állattörténetek szereplőit képes felsorolni és megnevezni - képes bármilyen találós kérdés meghallgatására, elmondására és megfejtésére Ajánlás: A tanulónak - fejből kell tudnia legalább 15-20 verset, 10-15 kiolvasót, mondókát - ismernie kell legalább 15 mesét - több ismert mese szereplőit illik ismernie - képessége legyen legalább 8 mese eljátszására. Az írás - olvasás elsajátításának üteme rugalmasan alakítható a tanulók egyéni képességeihez, az írás és olvasás megtanítása szükség szerint kitolható az 1. évfolyam végéig. Minden követelmény az 1. évfolyam végére csupán tájékoztató jellegű – főleg a pedagógus számára. A betartandó a kétéves tartalmi egység – ez az 1. - 2. évf. – követelményrendszere lesz, a 2. évfolyam végére.
TANTERV - MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM - ISCED1 Primér művelődési sztenderd (1. osztály) Törzsanyag és követelményrendszer
FEBRUÁR
Hó.
Hét 1.
A - szint / minimum ráismerés szintje
B - szint / átlag megértés szintje
C - szint / optimum alkalmazás szintje
„Gyöngyi gyűrűje” c. olvasmány Hangos olvasás gyakorlása, a szótagoló olvasás fejlesztése zs Zs betűk ismertetése - Hang és betűdifferenciálás (zs-sz) szavakban,
„Gyöngyi gyűrűje” c. olvasmányNéma és hangos olvasás gyakorlása zs Zs betűk ismertetése - Hang és betűdifferenciálás (zs-sz) hiányos szavakban, „Zsófi, Zsiga, Zsuzsika” c. mondóka - Rímkeresés „A kis vizsla” c. olvasmány - Olvasási készség fejlesztése
„Gyöngyi gyűrűje” c. olvasmány – Néma olvasás, szövegértő olvasás
„Zsófi, Zsiga, Zsuzsika” c. mondóka Ritmus megfigyelése, tapsolása „A kis vizsla” c. olvasmány Szótagoló olvasás gyakorlása „Hátamon a zsákom” c. népköltés Szótagokra bontás ritmizálással Szótagok, szavak látás és hallás utáni írása, másolása A „zs” betűk írása, írottról másolása Írott szavak másolása. Betűk, szótagok tollbamondása (látó-halló) 2.
cs Cs hang és betűtanítás - c, cs differenciálása - a betűk felimerése Tematikus képről szavak sorolása: Csiga Mondóka megtanulása utánmondással: Csigabiga „Csaba telefonál” – Szavak olvasási sorrendje A „cs” betűk írása és kötése Szavak csoportosítása és írott szavak másolása ny Ny hang és betűtanítás hang- betűegyeztetés képekkel A „ny” betűk írása és kötése. Előírt betűk, szótagok másolása
3.
Hull a hó - (Gazdag Erzsébet) beszédfejlesztés, szómagyarázat ty Ty, hang és betűtanítás - hang és betűegyeztetés képekkel
MÁRCIUS
„A Bodri” c. vers mondása levegővételi helyek megtartásával, a vers hangos olvasása Az „ty” betűk írása. Gyakorlás Szótagok másolása. Betűk, szótagok tollbamondása (látó - halló) 1.
ly Ly, hang és betűtanítás hang- és betűegyeztetés képekkel A „ly” betű írása. Előírt madárnevek másolása a kétféle j-ly betűkkel „Hópehelycsillagok” c. olvasmány szövegelemzés képek segítségével
„Hátamon a zsákom” c. népköltés Rímkeresés Szavak hallás utáni írása, másolása
zs Zs betűk ismertetése - Hang és betűdifferenciálás (zs-sz) mondatokba „Zsófi, Zsiga, Zsuzsika” c. mondókaA mondóka memorizálása „A kis vizsla” c. olvasmány Szövegértő gyakorlatok, szövegfeldolgozás „Hátamon a zsákom” c. népköltés memorizálása, ritmusmegfigyelés Szavak hallás utáni írása, másolása
A „zs” betű írása. Nyomtatottról másolása Írás emlékezetből. Betűk, szavak tollbamondása
A „zs” betűk írása. Mondatok nyomtatottról való másolása Írás emlékezetből. Betűk, szavak, rövid mondatok tollbamondása
cs Cs hang és betűtanítás - c, cs differenciálása - szótagok kiegészítése Tematikus képről mondatok alkotása: Csiga Mondóka megtanulása: Csigabiga
cs Cs hang és betűtanítás - c, cs differenciálása - cs betűs szavak szövegbe való illesztése Tematikus képről rövid szöveg alkotása: Csiga Mondóka megtanulása néma olvasással: Csigabiga „Csaba telefonál” – A telefonálás illemszabályai, szituációs játék A „cs” betűk írása és kötése Szavak csoportosítása, nyomtatott szavak és mondatok másolása ny Ny hang és betűtanításszódominó, szavak néma olvasása
„Csaba telefonál” – A telefonálás illemszabályai A „cs” betűk írása és kötése Szavak csoportosítása és a nyomtatott szavak másolása ny Ny hang és betűtanítás, tematikus képről mondatok alkotása, szóolvasás szóképekben A „ny” betűk írása és kötése. Másolás könyvből Hull a hó - (Gazdag Erzsébet) beszédfejlesztés, szómagyarázat, szövegmagyarázat ty Ty, hang és betűtanítás tematikus képről, mondatok alkotása, szóolvasás szóképekben „A Bodri” c. vers mondása levegővételi helyek megtartásával Az „ty” betűk írása. Gyakorlás Szavak másolása. Szavak tollbamondása ly Ly, hang és betűtanítás tematikus képről mondatok alkotása, szóolvasás szóképekben A „ly” betű írása. Madárnevek írása a kétféle j-ly betűkkel „Hópehelycsillagok” c. olvasmány beszédművelés, beszédfejlesztés
A „ny” betűk írása és kötése. Mondatok másolása a könyvből Hull a hó - (Gazdag Erzsébet) beszédfejlesztés, szómagyarázatok, mondatalkotás ty Ty, hang és betűtanítás, szavak néma olvasása „A Bodri” c. vers mondása levegővételi helyek megtartásával, a vers memorizálása Az „ty” betűk írása. Gyakorlás Szavak és mondatok másolása. Szavak tollbamondása ly Ly hang és betűtanítás tematikus képről szövegalkotás A „ly” betű írása. Madárnevek írása önállóan a kétféle j-ly betűkkel „Hópehelycsillagok” c. olvasmány a történet elmondása
MÁRCIUS
Hó.
Hét 1.
A - szint / minimum ráismerés szintje
B - szint / átlag megértés szintje
C - szint / optimum alkalmazás szintje
x X, y Y hang és betűtanítás, a betűk felismerése, szómagyarázatok
x X, y Y hang és betűtanítás, hangfelismerési gyakorlatok, szómagyarázatok dz Dz, dzs Dzs hang és betűtanítás - szótagok kiegészítése
x X, y Y hang és betűtanítás, az x,y betűk behelyettesítése a szavakba
dz Dz, dzs Dzs hang és betűtanítás hang - betűegyeztetés képekkel,a betűk felismerése, szómagyarázatok
2.
3.
az „x, y” és a „dz, dzs” betűk írása
az „x, y” és a „dz, dzs” betűk írása
w W, q Q hang és betűtanítás az idegen betűk felismerése
w W, q Q hang és betűtanítás az idegen betűk olvasása
Zengő ábécé c.verses ábécé szótagoló olvasása a képek segítségével Zengő ábécé c. verses ábécészövegértő olvasás, hangos értő olvasási gyakorlatok - képek segítségével A nagy- és kis ábécé olvasása képi segítséggel A „w, q” betűk írása, az írott kis magyar ábécé másolása Idegen betűt tartalmazó szavak látó - halló tollbamondása, javítása
Zengő ábécé c. verses ábécé folyamatos olvasása
Kis írott ábécé - másolás írottról
Kis írott ábécé
„Betűt vetni megtanultam” c. vers a vers hanglejtése
„Betűt vetni megtanultam” c. vers helyesejtési normákhoz igazodó versmondás Meséről mesére - Cím és illusztráció egyeztetése A róka meg a rák - 5, 6 szótagú szavak kiemelése, szómagyarázat
„Betűt vetni megtanultam” c. vers a kifejező versolvasás gyakorlása
Ki az okosabb? - Szövegfeldolgozást fejlesztő feladatok, cselekmények időrendbe állítása Másolás gyakorlása, feladatmegoldás MF-ben A, Á írása és kapcsolása Az „A, Á” betűk írásának bevezetése, gyakorlása. Írásjelek másolása
Ki az okosabb? - Szövegfeldolgozást fejlesztő feladatok, a szöveg reprodukciója, szólásmagyarázat Másolás gyakorlása, önálló feladatmegoldás MF-ben A, Á írása és kapcsolása Az „A, Á” betűk írásának bevezetése, gyakorlása. Írásjelek másolása
A mókus és a farkas - Néma és hangos olvasás - összetett mondatok olvasása, a főszereplők jellemzése a belső tulajdonságok alapján Az egerek meg a macska - A mese eljátszása bábokkal A három kiscica - A mese jellemzői, a 3-as meseszám Az oroszlán és az egér - Szómagyarázat, tartalommondás
A mókus és a farkas - Néma olvasás, szövegértés, szövegelemzés, a fantázia fejlesztése
A teve és az egérke - Párbeszéd olvasása helyes hanglejtéssel, hangsúllyal Mondatok másolásának bevezetése, gyakorlása. Az „O, Ó, Ö, Ő” betűk írásának bevezetése, gyakorlása
A teve és az egérke - A mese dramatizálása helyes hanglejtéssel
Meséről mesére – kedvenc meséim, címfelsorolás A róka meg a rák - 3, 4 szótagú szavak kiemelése Ki az okosabb? - Szövegfeldolgozást fejlesztő feladatok, lényegkiemelés kérdések és képek segítségével Másolás írottról írottra a füzetben A, Á írása és kapcsolása Az „A, Á” betűk írásának bevezetése, gyakorlása. Írásjelek másolása 4.
dz Dz, dzs Dzs hang és betűtanítás - dz,dzs betűs szavak szövegbe való illesztése, mondatba való foglalásuk az „x, y” és a „dz, dzs” betűk írása
A mókus és a farkas - Néma és hangos olvasás, a főszereplők jellemzése a külső tulajdonságok alapján Az egerek meg a macska - A mese részenkénti megbeszélése A három kiscica - A meseszám fogalma Az oroszlán és az egér - Szómagyarázat, tömör tartalalommondás szószerkezetek segítségével A teve és az egérke - A mese elolvasása szerepek szerint Szavak másolásának bevezetése, gyakorlása. Az „O, Ó, Ö, Ő” betűk írásának bevezetése, gyakorlása
Zengő ábécé c. verses ábécészövegértő olvasás fejlesztése
A nagy- és kis ábécé - helyesejtési gyakorlat olvasással A „w, q” betűk írása, a kis magyar ábécé másolása Idegen betűt tartalmazó szavak tollbamondása, javítása
w W, q Q hang és betűtanítás az idegen betűk behelyettesítése a szavakba Zengő ábécé c. verses ábécé folyamatos és hangsúlyos olvasása Zengő ábécé c. verses ábécészövegértő olvasás, néma értő olvasási gyakorlatok – önálló tevékenység A nagy- és kis ábécé elmondása emlékezetből A „w, q” betűk és velük szavak írása, a kis magyar ábécé másolása Idegen betűt tartalmazó szavak és velük rövid mondatok tollbamondása, javítása Kis írott ábécé - másolás nyomtatottról
Meséről mesére - Kedvenc meséim, mesemondás, illusztráció készítése A róka meg a rák - mesedramatizálás
Az egerek meg a macska - A mese elmondása emlékezetből A három kiscica - További meseszámok (7,9,12) Az oroszlán és az egér - Részletező tartalommondás
Mondatok és rövid szöveg másolásának bevezetése, gyakorlása. Az „O, Ó, Ö, Ő” betűk írásának bevezetése, gyakorlása
ÁPRILIS
Hó.
Hét 1.
A - szint / minimum ráismerés szintje
B - szint / átlag megértés szintje
C - szint / optimum alkalmazás szintje
A telhetetlen kutya - Hangkapcsolatok helyes ejtésének gyakorlása
A telhetetlen kutya - Hangkapcsolatok helyes ejtésének gyakorlása
A kecskegidák meg a farkas - 3, 4 szótagos szavak kiemelése
A kecskegidák meg a farkas - 5, 6 szótagos szavak kiemelése
Iciri - piciri, Móricz Zsigmond bemutatása - A verses mese hanglejtése
Iciri - piciri, Móricz Zsigmond bemutatása - A verses mese jellemzői
A török és a tehenek – A kifejező versolvasás gyakorlása Bodri meg a szamár - Mesemondás képek és szókapcsolatok segítségével kérdések alapján
A török és a tehenek - Helyesejtési normákhoz igazodó versmondás Bodri meg a szamár - Mesemondás képek segítségével Az olvasmányok elolvasása és a szereplők felsorolása Mondatok másolása Szavak tollbamondása
A telhetetlen kutya - Összetett mondatok helyes ejtésének gyakorlása, szünettartás A kecskegidák meg a farkas A mese dramatizálása képek és szókapcsolatok segítségével Iciri - piciri, Móricz Zsigmond bemutatása - A verses mese tartalmának elmondása A török és a tehenek - Kifejező versmondás Bodri meg a szamár - Mesemondás emlékezetből Mondatok és rövid szövegek másolása Szavak és rövid szövegek tollbamondása
Szótagok, szavak másolása Betűk, szótagok tollbamondása /látó - halló/ Az „U, Ú, Ü, Ű, V” betűcsoport írása 2.
3.
Az „U, Ú, Ü, Ű,V” betűcsoport írása
Az „U, Ú, Ü, Ű, V” betűcsoport írása
Fehérvasárnap, Mátkálás - Ismerettartalmú szöveg – lényegkiemelés kérdések alapján feleletválasztással Húsvéti locsolóversek - Az ünnepre vonatkozó népi hagyományok ismertetése,1 rövid locsolóvers megtanulása A lusta fiú és a cseresznye - Szómagyarázat, mondatok képekhez való párosítása
Fehérvasárnap, Mátkálás - Ismerettartalmú szöveg feldolgozása
Fehérvasárnap, Mátkálás Információgyűjtés a szövegből
Húsvéti locsolóversek - Húsvéti népszokások, az ünnep egyházi és népi megközelítése,1-2 locsolóvers megtanulása fejből A lusta fiú és a cseresznye Tartalom elmondása egyes szám 1.személyben
Húsvéti locsolóversek - Népi szokások, hagyományok a faluban, locsolóversek memorizálása
Kiskacsa és a kiscsibe - Meseképsor pontos megfigyelése, szókapcsolatok gyűjtése a képsor alapján Légy jó! - Beszédfejlesztés: Ki a jó? emberi tulajdonságok kiválasztása a felsoroltak közül, szómagyarázat Az „U, Ú, Ü, Ű, V” betűcsoport írásának gyakorlása Az „E, É” betűk írása Nevek, szótagok, szavak másolása
Kiskacsa és a kiscsibe - Meseképsor, történetalkotás mese alapján
Fecskehívogató - A vers hangulatának érzékeltetése olvasáskor, összecsengő rímek megfigyelése
Fecskehívogató - A vers hangulata, rím, ritmus, Móra Ferenc bemutatása
A fecskék - Párbeszédek olvasásának gyakorlása helyes hangsúlyolvasással, folyamatleírás képek segítségével Az énekes rigó, a tavasz hírnöke A madár jellemzése - információgyűjtés a szövegből kérdések alapján, szómagyarázat Mondd, szereted az állatokat? Kedvenc állat kiválasztása képekről, beszélgetés az állatokról
A fecskék - Párbeszéd olvasása, folyamatleírás - fészeképítés
A tyúk, A baromfiudvar lakói - Háziés vadon élő állatok felsorolása, a szöveg feldolgozása feleletválasztással Szótagok és rövid szavak tollbamondása, javítása /látó - halló/ A „C, Cs, G, Gy” betűk megismerése, írása, kapcsolása
A tyúk, A baromfiudvar lakói Ismerettartalmú szöveg feldolgozása, csoportosítás: házi-, vadon élő állatok Szavak és rövid mondatok tollbamondása, javítása /látó - halló/ A „C, Cs, G, Gy” betűk megismerése, írása, kapcsolása
Légy jó! - Beszédfejlesztés: Ki a jó? tulajdonságok gyűjtése Az „U, Ú, Ü, Ű, V” betűcsoport írásának gyakorlása Az „E, É” betűk írása Nevek, mondatok másolása
Az énekes rigó, a tavasz hírnöke A madár jellemzőinek ősszegyűjtése, fogalomalakítás Mondd, szereted az állatokat? Kedvenc állat bemutatása
A lusta fiú és a cseresznye - Tartalom elmondása egyes szám 1.személyben, szóláshasonlat magyarázása, szinonímák keresése Kiskacsa és a kiscsibe - Meseképsor, az elkezdett mese folytatása és befejezése Légy jó! - Beszédfejlesztés: Ki a jó? tulajdonságok gyűjtése - a legértékesebb emberi tulajdonságok Az „U, Ú, Ü, Ű, V” betűcsoport írásának gyakorlása Az „E, É” betűk írása Nevek, mondatok másolása Fecskehívogató - Versolvasás gyakorlása a hangulat tükrözésével, verstanulás képek és rímek segítségével A fecskék - Lényegkiemelés kérdések segítségével, cselekmények időrendbe állítása Az énekes rigó, a tavasz hírnökeFogalomalakítás – a természet újjászületése tavasszal, illusztráció készítése az évszakról Mondd, szereted az állatokat?Beszélgetés az állatokról, jellemző tulajdonságaik, a kedvenc állat illusztrálása A tyúk, A baromfiudvar lakóiInformációgyűjtés a szövegből, megadott címszavak kikeresése az Ablak Zsiráfból Szavak és rövid mondatok tollbamondása, javítása /látó - halló/ A „C, Cs, G, Gy” betűk megismerése, írása, kapcsolása
A
Fejlesztő feladatlapok A mókus és a farkas (A – szint)
2. Kösd össze a mese szereplőit a rájuk jellemző tulajdonságokkal!
A mókus leugrott a fáról, s egyenesen egy alvó farkasra esett. Felugrott a farkas és fel akarta falni. A mókus kérlelte: - Engedj el, te farkas! A farkas így felelt: - Jól van, elengedlek, de előbb azt mondd meg nekem, miért vagytok ti mókusok, olyan vidám teremtések! Nekem mindig rossz kedvem van, ha meg titeket figyel valaki, azt látja, hogy ott fenn mindig ugráltok és játszadoztok. Azt felelte a mókus: - Előbb engedj fel a fára, onnan majd megmondom neked, mert idelenn félek tőled. A farkas elengedte, a mókus felszaladt a fára, s onnan válaszolt: - Azért van rossz kedved, mert gonosz állat vagy. A gonoszság szorongatja a szívedet. Mi pedig azért vagyunk vidámak, mert jók vagyunk, s nem bántunk meg soha senkit.
MÓKUS
FARKAS
vörös bundája van
szürkés színű
hosszú a farka
fürgén ugrál a fán
hasonlít a kutyára
szereti a mogyorót
3. Olvasd el padtársaddal szerepek szerint a mesét! 4. Rajzolj le egy erdőben élő állatot, színezd is ki!
1. A felsorolt állatok közül húzd alá a mese szereplőit! kutya
medve
farkas
róka
mókus
nyúl
B
A mókus és a farkas (B – szint) A mókus leugrott a fáról, s egyenesen egy alvó farkasra esett. Felugrott a farkas és fel akarta falni. A mókus kérlelte: - Engedj el, te farkas! A farkas így felelt: - Jól van, elengedlek, de előbb azt mondd meg nekem, miért vagytok ti mókusok, olyan vidám teremtések! Nekem mindig rossz kedvem van, ha meg titeket figyel valaki, azt látja, hogy ott fenn mindig ugráltok és játszadoztok. Azt felelte a mókus: - Előbb engedj fel a fára, onnan majd megmondom neked, mert idelenn félek tőled. A farkas elengedte, a mókus felszaladt a fára, s onnan válaszolt: - Azért van rossz kedved, mert gonosz állat vagy. A gonoszság szorongatja a szívedet. Mi pedig azért vagyunk vidámak, mert jók vagyunk, s nem bántunk meg soha senkit.
2. Kösd össze a mese szereplőit a belső tulajdonságaikkal!
MÓKUS
jó
ügyes
kedvetlen
FARKAS
eszes gonosz
ostoba fürge
1. Jelöld: igaz vagy hamis! A mókus ráesett az alvó farkasra.
3. Olvasd fel, mit szeretett volna tudni a farkas a mókusokról!
A farkas széttépte a mókust. A mókus megmenekült. A mókus túljárt a farkas eszén.
4. Keresd ki a meséből a leghosszabb mondatot és másold le!
vidám mogorva
A mókus és a farkas (C – szint) A mókus leugrott a fáról, s egyenesen egy alvó farkasra esett. Felugrott a farkas és fel akarta falni. A mókus kérlelte: - Engedj el, te farkas! A farkas így felelt: - Jól van, elengedlek, de előbb azt mondd meg nekem, miért vagytok ti mókusok, olyan vidám teremtések! Nekem mindig rossz kedvem van, ha meg titeket figyel valaki, azt látja, hogy ott fenn mindig ugráltok és játszadoztok. Azt felelte a mókus: - Előbb engedj fel a fára, onnan majd megmondom neked, mert idelenn félek tőled. A farkas elengedte, a mókus felszaladt a fára, s onnan válaszolt: - Azért van rossz kedved, mert gonosz állat vagy. A gonoszság szorongatja a szívedet. Mi pedig azért vagyunk vidámak, mert jók vagyunk, s nem bántunk meg soha senkit.
2. Jelöld az események időbeliségét!
felszaladt a fára
elengedte a mókust
leugrott és ráesett
kérlelni kezdte
C
3. Hogyan menekült meg a mesében a mókus a farkastól?
4. Fejezd be a mesét másképpen!
1. Mondd és írd le másképp! Vidám - ________________________________________ Kérlelte - _______________________________________ Fel akarta falni - _________________________________
A differenciálási módszer alkalmazása A tanulás vegyes összetételű osztályokon belül különböző szinteken, időleges és változó összetételben dolgozó csoportok létrehozásával folyik. A differenciált fejlesztésnél sokkal nagyobb eredményességet biztosít a rendszerbe szervezett, diagnosztizáló eredményvizsgálatokra épülő, 3 szintre kidolgozott fejlesztő feladatlapokkal megvalósított differenciálási szisztéma. Megkönnyítik a tanítók és a tanulók munkáját, kezelhetővé teszik a fejlődési ütemeltéréseket és szintkülönbségeket (egyik módszertani könyvecskénk ennek a leírására is utalni fog). A tanulók, mint egy „autópályán” különböző ütemben haladnak. Ezért tantervi és értékelési rendszerükben az általános követelmények minimum, átlag és optimum szintjei meghatározottak. A fejlődés nem egymástól elkülönülve, hanem szerves egységben folyik. A 3 szintű feladatrendszer teszi lehetővé, hogy a tanulókat mindig aktuális fejlettségi szintjüknek megfelelően foglalkoztassuk. Attól függően, hogy a diagnosztizáló felméréseknél melyik szintű feladatot oldják meg helyesen, folyik a fejlesztésük az átlag, a minimum vagy az optimum sávban. A rugalmas órarendet, mely Magyarországon működik, a mi iskolarendszerünk nem engedi meg, mivel a 45 perces tanítási órákat be kell tartanunk (egyik módszertani könyvecskénk ennek a leírására is utalni fog).
A diagnosztizálások negyedévenként valósulnak meg, mely alapján a tanulók a tanítási órák keretén belül feladatlapokkal dolgozhatnak. A differenciált feladatlapok a követelményrendszer és a tantervünk alapján három szintre vannak lebontva, s a tanuló képességi szintjéhez alkalmazkodnak. Differenciált feladatlapjaink: „a”- szintű feladatlapok a tanterv minimumát tartalmazzák (lassan haladó tanulók csoportja) „b”- szintű feladatlapok a tanterv átlagát tartalmazzák (közepesen haladók csoportja) „c”- szintű feladatlapok a tanterv optimumát tartalmazzák (gyorsan haladók csoportja) Mivel iskolánkban sok a roma tanuló, akikkel az osztályokban sajátos oktatás - nevelést igénylő tanulókként foglalkozunk, így létrehoztunk részükre (lemaradó tanulók csoportja ) „d1”, „d2”, „d3”..... szintű feladatlapokat, melyeket a képességeiknek megfelelően dolgozunk ki. A tanítási óra keretén belül, hogy milyen szervezési formát használunk, az a pedagógustól, tananyagtól és a tanulócsoport összetételétől függ. Több típusú szervezési formát is használhatunk az óra felépítésében:
- Kétcsoportos szervezési forma - Háromcsoportos, új anyagot feldolgozó szervezési forma - Négycsoportos gyakorló- fejlesztő szervezési forma (példának csak a 2.sz. táblázatot tettük bele ebbe a módszertani kiadványunkba, mivel az előző könyvben részleteztük a többi táblázatot)
Az egyenes, nem vastagított keretek és nyilak az egyes csoportokon belül az önálló munka szakaszait jelölik valamint a közvetlen és az önálló munka csoporton belüli kapcsolatát, szoros összetartozását jelzik. Helyenként a meghúzott nyilacskák arra utalnak, hogy egy csoport a másik munkájára figyel, abba kisebb mértékben be is kapcsolódik.
Iskolánkban a négycsoportos gyakorló- fejlesztési formát alkalmazzuk (Lásd a 2.sz. táblázatot) mint leggyakrabban előforduló munkaszervezési megoldást, de előtte szükséges a differenciált tanulási tevékenység közvetlen, közvetett és önálló munkaformáinak táblázatos felosztását vázolni. (Lásd az 1. sz. táblázatot).
A tevékenységek rendszerkeretbe foglalásával a foglalkozások (viszonylagos) egész jellegét, a csoportoknak a tanítóhoz és egymáshoz való kapcsolatát jelezzük. Nagyon fontos, hogy a tanító bármely csoporttal foglalkozzék is, mindig az egész osztályra figyeljen, s hogy (bár nem teljesen azonos munkát végeznek) a csoportok se szigetelődjenek el egymástól.
A táblázatokon a felosztáshoz, leíráshoz döntő többségében általánosan ismert és használt jeleket és kifejezéseket alkalmazunk. A választott ábrázolásmód talán első pillanatra is szemlélteti az órán folyó munka ritmusát, a tanítóval végzett közvetlen munka és a közvetett, önálló tevékenység váltakozását. (Lásd pl. a 2. sz. táblázatot). Néhányhoz az egyértelműség érdekében mégis szükséges megjegyzéseket fűzni. A vastagított keretek és nyilak a tanító „mozgását”, tevékenységének a csoportok közötti megoszlását jelzi (2. sz. táblázat).
A „frontális munka” (1. sz. táblázat), azokra az esetekre alkalmazzuk, amikor a tanító közvetlenül az egész osztállyal foglalkozik egyszerre (pl. az óra bevezető és befejező része, új anyag feldolgozása az egész osztállyal). Ezt a tanítóval végzett munkát szoktuk közvetlen foglalkozásnak is nevezni. A kifejezés használatát az indokolja, hogy a tanulók munkáját ebben az esetben a tanító közvetlenül („szóbelileg”) irányítja. Az önálló munka sem mehet végbe tanítói irányítás nélkül, az irányítás ebben az esetben köz-
vetett. Az önálló tevékenység tehát, semmiképpen sem jelentheti , hogy a tanulók „magukra hagyatottan” dolgoznak. Amikor a tanító az egyik csoporttal közvetlenül foglalkozik, a másik önálló munkát végző csoportra, s abban az egyénekre is figyelnie kell. (A pedagógiai munka „művészetének” egyik titka éppen a figyelemmegosztás képességének különleges fejlettsége.) A „kis önálló foglalkozások” -nak nevezett tevékenységnek nagyon lényeges szerepe van
(2. sz. táblázat). Arra az időre kell lekötnie, munkával ellátnia a tanulókat, amelyben a több feladatból álló, nagyobb időszakot felölelő (kb. 20’) önálló munkát a másik csoporttal megfelelően előkészítjük. A „kis önálló” munka előkészítésére nem szánunk időt, mivel könnyen megoldható gyakorló, készségfejlesztő feladatok, amelyek valóban nem igényelnek semmi útmutatást. (Egy idő után már „utasítást” se kell adni ezek megoldására, szokássá, rutinná válik.) A „kis önálló” foglalkozások másik formája, hogy az önálló munkára, az öndifferenciálásra készülnek fel a tanulók (2. sz. táblázat). Tanulmányozzák az eltérő szintű feladatlapokat, eldöntik, hogy melyiknek a megoldására vállalkoznak, illetve mit nem értenek, mit kell még az önálló munka megkezdése előtt megkérdezniük a tanítótól. A kis önálló foglalkozások ellenőrzésére viszont feltétlenül szánjunk időt, ezzel kezdhetjük a csoportos közös - közvetlen tevékenységet. Megjelenhet a “kis önálló” munka az órák vége előtt is. Ilyenkor azt az időt tölti ki, amelyben a másik csoport (csoportok) munkáját ellenőrizzük, értékeljük. Itt nem nevezzük „kis önálló” foglalkozásnak, hanem mint „szabadon választott szorgalmi feladatok” megoldása jelenik meg. Ez az egyik legfontosabb „váltó”, amellyel az időkeretekből való „kisiklásnak” tudjuk nagyon egyszerű módon elejét venni. Ezek ellenőrzését elhalaszthatjuk a következő órára, vagy a tanító a füzeteket beszedve végzi el, mert különben „soha se lenne vége” az órának. A „pótidő” (2. sz. táblázat) kifejezéssel azt jelezzük, hogy a lassabban haladó csoportok munkája „belenyúlhat” a következő tevékenységbe. Folytatják a megkezdett önálló munkát, amíg a gyorsabban haladókkal az ellenőrzést, értékelést végezzük. (Ha előbb végeznek egyéni szintű „szorgalmi” feladatokat oldanak meg.) A sémarajz formája (2.sz. táblázat) azt sugallhatja, hogy a tanulók „nívócsoportok szerinti” ülésrendben helyezkednek el az osztályban. Ez nem így van, nagy hiba lenne az ilyen ülésrend. Az „elszórt elhelyezkedés” a jó munkaszervezés, kialakult munkaszokások és a javasolt ellenőrzési technika mellett semmi gondot nem okoz. (Egyébként a csoportok valóban nem is állandóak.) Az állandó „elkülönítés” helyett időlegesen más munkaformát is alkalmazunk pl. gyakran a szőnyegen vagy a tábla előtt, egy kisasztalt vagy a tanítót „körülülve” folyik a csoportos munka a tanítóval. Gyakran egy külön kisasztal köré ülnek a csoportmunkát végző tanulók. A differenciált szinten végzett egyéni munkához viszont semmiféle „különültetésre” nincs szükség, alkalmazásának csak kára lenne. Egyébként is, ha a terem és a berendezés anyagi tényezői megengedik, nem is a hagyományos „oszlopos” elrendezésben ülnek a tanulók. (Inkább nagy félkörben, középen szőnyeggel, körülülhető kis asztallal stb.)
„Pihentetés”- a tanító mindig akkor építi be, amikor a gyerekeken fáradtság jelei mutatkoznak. Lehet bármilyen mozgásos tevékenység, játék, ének, didaktikai játék stb. Azt viszont ki kell emelni, hogy a „relaxálás” a pedagógiai célokat szolgáló, pszichológiailag megalapozott pedagógiai eljárásokkal végzett „lazítás”. Leggyakoribb formája: halk megnyugtató zenével aláfestett mesét szabad választással és szabad elhelyezkedésben (szőnyegen ülve, fekve, vagy a helyükön) hallgatnak a gyerekek. Közben behunyt szemmel „elképzelik” amit hallanak. A testi és a pszichikai ellazulás a gyerekek döntő többségénél létrejön, és sokkal jobban kipihenik magukat (3-4 perc alatt), mint egy zsibongóban „átvadult” 15 perces szünet alatt. Az „önálló munka“- vannak szintjei és fokozatai, melyre többféle megközelítésben kell figyelni. Az egyik, amelyet a tantervi követelményrendszer, s ezzel együtt a diagnosztizálás és a feladatlapok szintje nagyrészt meghatároz, az a konkrétság illetve az elvontság fokában nyilvánul meg. A gyakorlatban a fokozatokat az előkészítés mennyisége-minősége és a szóbeliség, írásbeliség összefüggéseiben igyekszünk feltárni a következőképpen (a legkönnyebbtől a legnehezebb felé haladva): - Szóban, közös közvetlen keretben, feladatonként előkészített tevékenység utáni feladatmegoldás írásban. - Szóban közvetlenül előkészített (megbeszélt) és megoldott feladat után egy-két teljesen hasonló feladat megoldása írásban (a szinten alkalmazott). - Közvetve (jelekkel, rajzokkal, írásbeli utasításokkal) adott információk alapján a megértés előzetes ellenőrzésével, néhány szóbeli előzetes útmutatással végzett rajzos illetve írásbeli feladatmegoldás. - Közvetett, írásbeli információk önálló elolvasásával irányított tevékenység. Több feladat megoldását csak néhány általános figyelemfelhívó szóbeli megjegyzéssel készítjük el. - Hosszabb önálló tevékenység kizárólagos írásbeli, feladatlapokon adott információ alapján. - Feladatok megoldása, kérdések megválaszolása könyvekből gyűjtött információk alapján, forrásmegjelöléssel. Feladat vagy problémamegoldás forrásmegjelölés nélkül. „Önellenőrzés- önértékelés“- A típusok sematikus ábrázolásain gyakran csak az „ellenőrzés-értékelés“ kifejezés jelenik meg. Nyomatékosan kell hangsúlyoznunk, hogy ez az órákon közvetlenül mindig önellenőrzést, önértékelést jelent. A tanító ennek a feltételeit, szervezeti kereteit, működését biztosítja és „ellenőrző figyelemmel“ kíséri, hogy a realitást akadályozó tényezőket megelőzze. Az önellenőrzés - önértékelés célja nem a minősítés, nem az osztályozás, hanem annak kiderítése, hogy mit nem tud még, mit kell még megtanulnia, hogy eredményes munkát végezhessen a tanuló. Az önellenőrzés formája, szervezeti kereteként a csoportos önellenőrzés vált be rendkívül jól.
Resumé Podnikaví, na všetko otvorení pedagógovia ZŠ Ányosa Jedlika s VJM v Zemnom prevzali od pedagogického kolektívu v Szigetvári taký pedagogický program, ktorý je zapracovaný ako experiment do vyučovania maďarského jazyka a matematiky, pritom berie do úvahy rozdiel v nadaniach a schopnostiach u žiaka, ako aj špecifiká jednotlivca. Maďarskí pedagógovia, opierajúc sa práve o tieto vlastnosti, vytvorili takú štruktúru vyučovacej hodiny, ktorá je veľmi flexibilná, uskutočnili sme ju iba čiastočne a determinuje predmetovú štruktúru ako aj systém hodnotenia. S touto našou metodickou príručkou by sme chceli oboznámiť tých, ktorí o tento spôsob vyučovania majú záujem. Chceme ukázať ako sme sa dostali od našich požiadaviek k členeniu učiva na 3 časti a k vypracovaniu pracovných listov. Členenie učiva na 3 časti: A) minimum B) základné učivo (priemer) C) optimum
- učivo pre žiakov so slabšími schopnosťami - vzdelávací štandard, ktorý má žiak získať počas školského roka v istom ročníku - učivo pre žiakov s nadštandardnými schopnosťami
Pracovné listy – úlohy z maďarského jazyka a z matematiky sme vypracovali a pripojili k učivu. Vzdelávanie prebieha v štandardných triedach v skupinách, ktorých členovia sú na rôznych vedomostných úrovniach. Diferenciálny systém vyučovania spočíva vo výsledkoch diagnostikovania žiakov, na základe čoho sú vypracované trojaké pracovné listy. Tento nový spôsob vyučovania uľahčí prácu pedagógov a žiakov, umožňuje vyrovnať vedomostné rýchlostné rozdiely. Žiaci, ako na „diaľnici“, pracujú rôznym tempom, a preto sú určené trojúrovňové požiadavky v učebnom pláne a hodnotiacom systéme. Rozvíjanie schopností a zručností prebieha jednotne a nie ohraničene od seba. Trojúrovňový systém úloh umožňuje žiakom pracovať s takými pracovnými listami, ktoré práve zodpovedajú ich aktuálnej vedomostnej úrovni. Diagnostikovanie žiakov sa uskutoční štvrťročne, na základe čoho sú žiaci zadelení do 3 skupín. V rámci vyučovacích hodín všetci pracujú pomocou pracovných listov, ktorými sa rozvíjajú ich schopnosti a zručnosti v pásme „minima, priemeru a optima“. Diferencované pracovné listy sa prispôsobujú vedomostnej úrovni žiakov a sústave požiadaviek. Diferencované pracovné listy: - prac. listy úrovne „a“ - prac. listy úrovne „b“ - prac. listy úrovne „c“
- obsahujú minimum základného učiva (skupina žiakov pomaly postupujúcich) - obsahujú priemer základného učiva (skupina žiakov mierne postupujúcich) - obsahujú optimum základného učiva (skupina žiakov rýchlo postupujúcich)
KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL Felelős szerkesztő:
Mgr. Oláh Magdaléna
A módszertani útmutató készítői:
Mgr. Andó Szilvia Mgr. Illés Anikó Mgr. Lóthi Blanka PaedDr. Molnár Zsuzsa Mgr. Oláh Magdaléna
Adaptáció:
Pirisi Jánosné – Pesti Gézáné: Hogyan igazodjunk a helyi és egyéni különbségekhez? Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, Pécs - 1996
Módszertani tanácsadó: Balla Magdolna Lektorálták:
Mgr. Lukács Ilona PaedDr. Pénzes István Mgr. Vanyó Mária
Grafikai munka:
VF Project & Marketing s.r.o. Miskó Tamás
Felelős kiadó:
Szímő község
pRojekt je spolufinancovaný zo zdrojov eÚ Zodpovedný redaktor:
Mgr. Magdaléna Oláh
Kolektív autorov:
Mgr. Silvia Andóová Mgr. Anikó Illésová Mgr. Blanka Lóthiová PaedDr. Zuzana Molnárová Mgr. Magdaléna Oláh
Adaptácia:
Pirisi Jánosné – Pesti Gézáné: Hogyan igazodjunk a helyi és egyéni különbségekhez? Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, Pécs - 1996
Metodický konzultant:
Balla Magdolna
Lektorovali:
Mgr. Helena Lukácsová PaedDr. Štefan Pénzes Mgr. Mária Vaňová
Grafická úprava:
VF Project & Marketing s.r.o. Miskó Tamás
Vydavateľ:
Obec Zemné
Zemné, 2010
KONTAKTY / KAPCSOLAT Základná škola Ányosa Jedlika s vyučovacím jazykom maďarským Jedlik Ányos Alapiskola Školská 845, 941 22 Zemné - Szímő, SR Tel.: 035 / 647 61 14 E-mail:
[email protected] Web: www.difer.sk
Obec Zemné - Szímő község Č. 268, 941 22 Zemné - Szímő, SR Tel.: 035 / 647 61 01 E-mail:
[email protected] Web: www.zemne.sk