PROGRAM- ÉS TANANYAGFEJLESZTÉS

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

PROGRAM- ÉS TANANYAGFEJLESZTÉS MODULFÜZET

Szakmacsoport: 3 – Oktatás

Miskolc, 2011

EGYÉNI TANULÁST TÁMOGATÓ TANANYAG

Készítette Kraiciné dr. Szokoly Mária PhD Projekt koordinátor Juga Aliz Szakmai koordinátor Simonné Bodolay Enikő Szakmai lektor Zarka Dénes Nyelvi lektor Mókáné Hallók Zsuzsanna

2. ÁTDOLGOZOTT VÁLTOZAT Kiadó ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 3518 Miskolc, Erenyő u. 1.; Levélcím: 3510 Miskolc, Pf. 560 Telefon: (46) 530-150; Telefax: (46) 530-153 E-mail: [email protected] www.erak.hu

Felelős kiadó Andó Pál igazgató

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.5.1. programja keretében Átdolgozva a TÁMOP-2.2.4/08/1-2009-0014 „Trans-Fair” projekt keretében Programvezető Andó Pál

©A tananyag bármilyen módon történő sokszorosítása és terjesztése csak az ÉRÁK előzetes hozzájárulásával történhet!

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS ----------------------------------------------------------------------------------------- 5 II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ ---------------------------------------------- 5 III. A MODUL CÉLJA -------------------------------------------------------------------------------- 6 IV. RÉSZCÉLKITŰZÉSEK-------------------------------------------------------------------------- 6 V. ELŐZETES FELTÉTELEK --------------------------------------------------------------------- 6 VI. TANULÁS ------------------------------------------------------------------------------------------- 7 1. Tanulási gyakorlat ------------------------------------------------------------------------------- 7 Ismerje a felnőttképzés törvényi hátterét, különös tekintettel a program akkreditációs eljárás szabályaira! 2. Tanulási gyakorlat ------------------------------------------------------------------------------ 17 Legyen képes a programakkreditációs eljárásnak megfelelően képzési programok megírására, kész programok fejlesztésére. Legyen jártas a tananyag írás folyamatában. Tudjon tanulási útmutatót készíteni, a képzési folyamatban tudjon együttműködni az oktatóval.

3

I. BEVEZETÉS Tisztelt Résztvevő! Ön most a TÁMOP-2.2.4/08/1-2009-0014 „Trans-Fair” projekt keretén belül megvalósuló „Korszerű andragógiai ismeretek, képzési program- és tananyagfejlesztés módszertana” megnevezésű képzésen vesz részt. A képzés távoktatás formájában valósul meg. Az oktatás ún. kontakt órái során, Ön a tréner irányítása mellett tanul, hajtja végre a gyakorlati feladatokat. A képzés további részében a tanulást önállóan, egyéni felskészülés mellett végzi. A Program és tananyagfejlesztő modul elvégzése során tanulási folyamatuk kisebb részben elméleti, nagyobb részben kompetenciafejlesztő jellegű. Olyan ismeretek, kompetenciák elsajátítása valósul meg, amelyeket munkájuk során hasznosítani fognak: egyrészt a pályázatírás és projektmenedzsment világában, másrészt felnőttképzési programokkal való foglalatosságuk során, akár kész programok megítélésekor, akár saját programok tervezésekor. Amennyiben Önök követik és teljesítik a modul követelményeit, Önök a felnőttképzés jogi hátterének és szabályainak megfelelően képesek legyenek felnőttképzési programok kidolgozására, azok fejlesztésére a mindenkor a társadalmi környezet, a munkaerőpiaci helyzet, illetve a célcsoport követelményeinek megfelelően. A képzés során találkozni fog törvényekkel, rendeletekkel, illetve olyan tananyagokkal, tankönyvrészletekkel, amelyeket részben vagy teljes egészében önálló tanulás, esetleg pár- vagy csoportmunka keretében kell feldolgozni. Az aktív tanulási formák tananyagba történő beépítésével nem csak az a szándékunk, hogy az Önök ismeretszerzése hatékonyabb és maradandóbb legyen, hanem az is, hogy Önök saját élményű tanulásuk révén megismerkedjenek a felnőttképzés korszerű módszereivel, eljárásaival, meggyőződjenek ezek hatékonyságáról és bátrabban alkalmazzák ezeket saját felnőttképző, tananyagfejlesztő munkájuk során. Az egyes anyagrészeket ellenörző feladatlapok zárják, melyek segítségével felmérhető, hogy milyen anyagrészeket érdemes átismételni. Mindez igen nagyfokú önállóságot vár el a képzésen résztvevőtől: önálló feladatmegoldást, felkészülést, átgondolt időbeosztást.

II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ A tanulási folyamat során többféle felnőttképzési módszer keretében ismerkedik meg a tananyaggal: gyakorlati feladatok egyéni, pár és csoportmunkában történő elvégzése, az eredmények portfólió keretében történő összefoglalása, és prezentálása, az ellenőrző feladatok megoldása, a kérdések megválaszolása. Az alábbi lehetőségei vannak, ha saját tudását egy-egy tanulási egység végén ellenőrizni kívánja: • Válaszoljon az ellenőrző kérdésekre, oldja meg a feladatokat! • Ha közvetlenül a megoldás után ellenőrizni szeretné válaszait, nézze meg a megoldások részt. A tananyag két részre oszlik. A tudni kell ismerete, illetve az abban foglaltak elsajátítása feltétlenül szükséges. A tudni érdemes szorosan kapcsolódik egy-egy témához, tananyagrészhez, de ennek funkciója egyrészt a hiányzó ismeretek pótlása, másrészt kiegészítő 5

információk, anyagok biztosítása azon tanulók számára, akik az adott témakörben többet szeretnének tudni. A tanulás során a következő ikonokkal fog találkozni, melyek tájékoztatják és egyben útmutatást is adnak a tananyag egyes részeihez:

Fontos kérdések, összegzés, definíció

Tanulási feladat

Ajánlott szakirodalom

Ellenőrző feladat

III. A MODUL CÉLJA A rendelkezésre álló feltételek mellett a képzésen résztvevő ismerje a programakkreditáció törvényi hátterét, tudja alkalmazni az eljárást saját programok, szolgáltatások, tananyagok a tanulási útmutatók elkészítése, fejlesztése során.

IV. RÉSZCÉLKITŰZÉSEK 1. Ismerje a felnőttképzés törvényi hátterét, különös tekintettel a program akkreditációs eljárás szabályaira! 2. Legyen képes a programakkreditációs eljárásnak megfelelően képzési programok megírására, kész programok fejlesztésére. Legyen jártas a tananyagírás, a tanulási útmutató készítésének folyamatában, ebben a folyamatban tudjon együttműködni az oktatóval.

V. ELŐZETES FELTÉTELEK nincs

6

Ismerje a felnőttképzés törvényi hátterét, különös tekintettel a program akkreditációs eljárás szabályaira!

VI. TANULÁS 1. TANULÁSI GYAKORLAT A részcélkitűzés száma: A részcélkitűzés megnevezése:

1. Ismerje a felnőttképzés törvényi hátterét, különös tekintettel a program akkreditációs eljárás szabályaira!

1.1. A tanulás folyamata TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

Tanulmányozza át “A felnőttképzési tevékenység értelmezése” és a “Programakkreditáció törvényi háttere” c. témakörről szóló „Tudni kell!” részt! Olvassa el az akkreditáció törvényi hátterét jelentő alábbi dokumentumokat, emelje ki szövegkiemelővel a program akkreditációra vonatkozó lényeges hivatkozásokat : 2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről, 48/2001 (XII.29.) OM rendelet a felnőttképzési intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól, 91/2002. (IV.26) kormányrendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának részletes szabályairól , 7/2002 (XII.6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználási szabályairól, 37/2003 (XII.27) OM rendelet az országos Képzési jegyzékről, 22/2004 (II.16) kormányrendelet a feénőttképzést folytató intézmények és felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól, 24/2004 (VI.22.) FMM rendelet. az akkreditációs eljárásrend és követelményrendszer részletes szabályairól, 8/2006 (III.23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről, 1/2006 (II.17.) OM rendelet az OKJ-ről és az OKJ-be történő felvétel és törlés eljárásrendjéről,

7

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK, SEGÉDLETEK


Ismerni kell a fentebb felsorolt törvényekben és rendeletekben használt fogalmakat, a program akkreditációval kapcsolatos rendeleteket és azok adott képzési területen történő alkalmazását. A szöveg alapján értelmezni kell tudni ezek alkalmazását a konkrét felmerülő képzések és szolgáltatások kapcsán (pl. képzési terv, beszámolási kötelezettségek, jelentkeztetés, felnőttképzési szerződés, finanszírozás, személyi és tárgyi feltételek, dokumentálás és a tanúsítványok kiadásának jogszerűsége, minőségbiztosítási kérdések stb.). Ismerni és alkalmazni kell a felnőttképzés főbb fogalmait és összefüggéseit.

TUDNI

KELL

!


A KÉPZÉSI PROGRAMOK TERVEZÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE (jogszabályi hivatkozások: kiemelés Kraiciné Szokoly Mária) Felnőttképzési tevékenység A követelményrendszert meghatározó miniszteri rendelet szerint rendszeresen végzett képzési tevékenységen a kérelmező intézménynek az Fktv. 29. §-ának 12. pontja szerinti tevékenysége értendő. A Felnőttképzési törvény hivatkozott pontja szerint rendszeresen végzett képzésnek minősül a folyamatosan nyújtott, illetve az egy éven belül ismétlődően biztosított képzés. A Felnőttképzési törvény a követelményrendszerben meghivatkozott pontnál részletesebben is meghatározza a felnőttképzési tevékenységet: a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás Iskolarendszeren kívüli képzés – szintén az Fktv. fogalom meghatározása alapján - olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Általános célú képzés fogalmát is meghatározza az Fktv.: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához. Az iskolai rendszerű szakképzés – a Szakképzési törvény meghatározása szerint – az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által 8


meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakmai tantárgyak, tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. Iskolai rendszerű szakképzés fogalmát az értelmező rendelkezések között is meghatározza a Szakképzési törvény: a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak; A felnőttképzési tevékenység sajátos, immáron az Fktv-ben is megjelenő formájának tekinthetők a belső képzések. Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. A felnőttképzés célcsoportja, a felnőttképzés résztvevői A felnőttképzési tevékenység célcsoportját fogalom szinten www.nszfi.hu határozza meg a Felnőttképzési törvény. Felnőtt az a felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette. Emellett a jogalkotók által kiemelten fontosnak tartott speciális célcsoportok is fogalom meghatározás szintjén szerepelnek a törvényben: Hátrányos helyzetű felnőtt: olyan felnőtt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható. Fogyatékos felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott fogyatékos személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül. Munkanélküli felnőtt: az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott természetes személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül. INTÉZMÉNYI ÉS PROGRAM AKKREDITÁCIÓ „1. Intézmény-akkreditáció: a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és 9


minőség szempontjából történő hitelesítése. 2. Program-akkreditáció: a képzési célnak való megfelelés (különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására), a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.” A kormányrendelet szerinti általános követelmények 8. §: ”(1) Az akkreditációs eljárás a felnőttképzést folytató intézmény kérelmére [Fktv. 12. § (1) bek., 19. § (1) bek.], illetve bejelentésére [Fktv. 12. § (6) bek., 19. § (3) bek.] indul. Az intézmény- és program-akkreditáció iránti kérelmet külön eljárásban kell elbírálni.” A kérelmeket célszerű az NFI honlapjáról letölthető űrlapok segítségével kompletté tenni. Mivel ezek az űrlapok olyan tartalommal készültek, amelyek jó néhány akkreditációs További információ: követelményre választ adnak, így használatukkal egyrészt formai www.fvsz.hu/jogszabályok hibák, másrészt jelentős számú tartalmi hiba is elkerülhető. „(2) A kérelmet, a bejelentést az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályait megállapító miniszteri rendeletben (a továbbiakban: miniszteri rendelet) meghatározott nyomtatványon, az ott előírt mellékletekkel együtt (a továbbiakban együtt: dokumentumok) az NFI-hez kell benyújtani.” A miniszteri rendelet szerint minden esetben egy vagy több adatlapról és ahhoz kapcsolódó mellékelt dokumentumokról van szó. Egy kérelem akkor teljes, ha valamennyi megkövetelt dokumentum mellékelve van, azok a kérdéses időszakra érvényesek, értékelhetőek, valamennyi kérdésre tartalmaznak válaszokat és a kérelmező Szervezeti és Működési Szabályzata (vagy más hitelt érdemlő dokumentuma (pl. cégjegyzés) szerinti törvényes képviselője által dátummal és aláírásával, bélyegzővel hitelesnek nyilvánította azt. Nyilvánvaló, hogy a felnőttképzési intézménynek erre az „állam általi minőségügyi hitelesítésére” csak akkor van szüksége, ha ezzel a jogszabályok valamilyen kedvezményben részesítik őket, azaz a felnőttképzés piacán ezeket a vállalt többlet terheket kompenzálni látják. A felnőttképzési támogatások rendszerét az Fktv. IV. része „Felnőttképzési támogatások” cím alatt írja le. Fontos figyelembe venni, hogy a 22-27 §-ban felsoroltakon kívül

10


a 21.§ (2) bekezdésében felsoroltak is forrásokat jelentenek (pl. Szht1, SZJA és ÁFA törvények) A felnőttképzési szolgáltatások dokumentálása Nem elegendő a szolgáltatásokat biztosítani, a szolgáltatások nyújtását dokumentálni kell. Arra azonban nem tér ki a követelményrendszer, hogy az intézménynek milyen módon kell dokumentálnia az általa végzett szolgáltatási tevékenységet. Éppen ezért már az az intézmény is megfelel a dokumentálási követelményeknek, amely rögzíti a szolgáltatás megtörténtének a tényét. Ebben az esetben azonban elvárható, hogy legalább az kerüljön rögzítésre, hogy ki végezte az intézmény részéről a szolgáltatási tevékenységet, ki vette azt igénybe (akár csoport is igénybe vehet egy szolgáltatást), és mi volt a nyújtott szolgáltatás. Természetesen azok az intézmények, amelyek nagy súlyt fektetnek a felnőttképzési szolgáltatások biztosítására rendelkeznek olyan szakmai, módszertani anyagokkal, eszközökkel, amelyeket a szolgáltatások biztosítása során felhasználnak. Az esetek jelentős részében az intézménynek és a képzésben résztvevőnek közös érdeke, hogy keletkezzenek olyan dokumentumok, amelyeket a képzés végégig legalább megőriz az intézmény. Gyakran felmerül a kérdés, hogy a felnőttképzési szolgáltatásokat ingyen kell-e biztosítani az intézménynek, vagy kérhet térítési díjat a szolgáltatásokért. A jogszabályok nem térnek ki arra, hogy az intézmény ingyen, vagy pénzért végzi a szolgáltatást, ez az intézmény saját döntése. A felnőttképzési szolgáltatások tartalma A 24/2004. (VI. 22. sz.) az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól FMM rendelet a következő felnőttképzési szolgáltatásokat határozza meg: a) a már megszerzett kompetencia felmérése, értékelése és figyelembevétele, b) a pályaorientációs és korrekciós tanácsadás, c) az egyén képzés szükségleteinek felmérése és a képzési tanácsadás, d) az elhelyezkedési tanácsadás, e) egyéni vagy csoportos álláskeresési tanácsadás. Azonban a jogszabályok nem határozzák meg, hogy a felsorolt szolgáltatásoknak milyen tartalmi követelményeknek kell megfelelni. Éppen ezért az intézmények nagy szabadságot

11


élveznek abban, hogy intézményi szinten hogyan értelmezik az egyes szolgáltatásokat.

12


TUDNI

KELL

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK,

!

A KÉPZÉSI PROGRAMOK ANDRAGÓGIAI HÁTTERE

SEGÉDLETEK

TERVEZÉSÉNEK

ALAPFOGALMAK STARATÉGIA – MÓDSZER – ELJÁRÁS A pedagógiában – más tudományokhoz hasonlóan – időről időre megújulnak a taxonómiai viták. Manapság - többek között - a módszertan (didaktika) fogalma került a viták kereszttüzébe, amelyről évszázadokon keresztül azt tartották, hogy a „hogyan tanítsunk” kérdéskörét öleli fel. A XX. század második felétől a didaktikán belül megkülönböztetik az oktatás folyamatát, az oktatás stratégiáját, az oktatás módszereit és eljárásait, a szervezeti formákat és szervezési módokat, illetve az oktatás eszközeit. E fogalmakat nap mint nap használjuk, de a pedagógiában, illetve andragógiában történő értelmezésében nem igazán alakult ki konszenzus. Az oktatás folyamata a legtágabb kategória, maga a pedagógiai célhoz vezető út, amelyet az oktató és a tanuló – legyen az gyermek, vagy felnőtt – együtt jár végig. A felnőttoktatásban életkortól, élethelyzettől, és a tanulási kínálattól függően az oktató-tanuló együttműködése térben és időben „lazábban” valósul meg. Az oktatás folyamatába beleértendők a didaktikai feladatok: a célok megismerése, a motiválás, az előzetes ismeretek felidézése, az új ismeretek nyújtása, elemzése, feldolgozása, a következtetések levonása, rögzítése, a tanultak alkalmazása, a teljesítmény mérése, értékelése. Szervezeti keret az iskolarendszerben az osztály, felnőttoktatásban a tanulmányokat együtt végzők és teljesítők csoportja, egy olyanfajta „kényszerképződmény”, amelyben az egymásmellettiségből az idő folyamán strukturált, belső élettel, informális kapcsolatrendszerrel jellemezhető közösségek jöhetnek létre. Ennek szociometriai mérése és az eredmények felhasználása a pedagógiai folyamatban ma a pedagógiai gyakorlat szerves része. Manapság az iskolarendszerű oktatásban az osztályok, csoportok létszáma általában 20-40 fő között, csoportbontás esetén 12-16 fő körül van. A szervezeti forma az iskolarendszerű oktatásban a tanítási óra, amely az általános és középiskolában és a felnőttképzésben egyaránt 45 perces, ettől a felnőttképzésben el lehet térni. A tanítási órák napi, heti, vagy ciklusos rendjét órarendnek nevezzük. 13


A tanítási órán kívüli szervezeti forma a tanulmányi kirándulás, a könyvtári foglalkozások, a házi feladat, illetve az iskolarendszerű felnőttoktatásban az önálló feladatvégzés különböző formái, az intézménylátogatások, a terepgyakorlatok, terepmunkák. Szervezési módon, vagy munkaformán a pedagógiában a frontális munkát, az egyéni munkát, a párban, vagy teamben végzett tanulást, a csoportmunkát értik. A stratégia sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amelyek koherens elméleti alapokon nyugszanak, sajátos szintaxissal (a végrehajtandó lépések meghatározásával és adott sorrendjével) rendelkezik és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg.2 Módszeren általában a célhoz vezető utat, eljárásokat értjük. A tanítási módszer a tananyag közvetítésének, a tanítási folyamatnak hogyanjára ad választ, a tanulás „gerjesztésének” és szabályozásának fő vonulatát határozza meg. Az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében, eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra. A módszerek révén a tanulók konkrét gondolkodási és cselekvési feladatokat kapnak, annak érdekében, hogy ismereteket szerezzenek és alkalmazzanak, ezeket begyakorolják és jártasságokat szerezzenek, algoritmusok, sémák, sztereotípiák alakuljanak ki bennük az elvégzett feladatok kapcsán. A módszerek nem azonosak az oktatás legkisebb tovább már nem osztható elemeivel, amelyek a következők: eljárások, fogások, tevékenységelemek, tanítási készségek. A módszereket számos szempont alapján szokták csoportosítani. Így - az információ forrása szerint: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléletes, gyakorlati; - a tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint receptív, reproduktív, részben felfedező, heurisztikus, kutató jellegű; - az oktatás logikai iránya alapján: induktív és deduktív; - a tanulási munka irányításának szempontja alapján: tanári dominanciájú, közös tanári-tanulói, tanulói dominanciájú; - az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint: új ismeretek 2

Két fő csoportját különböztetik meg: a célközpontú stratégiákat: információ tanítása bemutatás segítségével, fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével, készségtanítás direkt oktatás segítségével, szociális tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével, gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével; valamint szabályozáselméleti stratégiákat: nyílt oktatás, programozott oktatás, adaptív oktatás, optimális elsajátítási stratégia.

14


tanítása-tanulása; a képességek tanítása-tanulása, az alkalmazás, a rendszerezés és a rögzítés. A felnőttképzők a tanulók szocio-kulturális hátterének, az elérendő céloknak, az eszközként szolgáló kulturális tartalmak ismeretében tudatosan választanak a módszerek közül, azokat mindig a konkrét szituációhoz igazítják. A módszerek, mint a megvalósítás eljárásmódjai a konkrét rendezvénnyel, eseménnyel, a tőlük függő és őket befolyásoló hatásokkal együtt alkotnak egységes egészet. Így a módszerek a változó körülményeknek megfelelően mindig más és más arcot öltenek, megvalósulásuk mikéntje szinte sohasem azonos. A KÉPZÉS TERVEZÉSI CIKLUSA A képzést felfoghatjuk egy ciklikus folyamatként, amelynek határozottan elkülöníthető fázisai vannak. Ezek mindegyike logikusan következik a megelőző fázisból: -

a képzési igények felmérése

-

a cél és a célcsoport meghatározása

-

a tartalom és módszerek meghatározása,

-

a formai és tartalmi, illetve a bemeneti és a kimeneti követelmények meghatározása

-

az értékelési módszerek meghatározása,

-

az oktatásszervezés, azaz a képzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása

-

a minőségbiztosítási tervezése.

követelmények

számbavétele,

A képzési igények felmérése A képzési program kidolgozását megelőzi a képzési igények felmérése, amelynek három területe van. a.) Szervezeti szintű igények. Hol van leginkább igény a képzésre a szervezetben? b.) Munkaköri szintű igények. Milyen ismeretek, szaktudás és hozzáállás szükséges ahhoz, hogy a különféle munkaköri feladatokat hatékonyan és hozzáértéssel lehessen ellátni? Ez a munkaköri elemzés folyamata. c.) Egyéni szintű igények. Kinek milyen szintű képzésre van szüksége? Mi szükséges az egyének szempontjából, hogy áthidalják a kompetencia-szakadékot a jelenlegi helyzetük és aközött, ahol lenniük kellene szaktudás, ismeretek és hozzájárulás 15


tekintetében? A fenti három terület relatív fontossága minden szituációban más és más. A közigazgatásban pl. a szervezeti szintű igényekből, a törvényi háttérből vagy az adott térség (megye, körzet, település) sajátos helyzetéből kell kiindulni, míg a munkaköri és az egyéni szintű igényeknél mindig az adott konkrét szervezet helyzetét kell figyelembe venni. Az oktatástervezés megkezdésének két elengedhetetlen feltétele az oktatási piacra, valamint az alapításra vonatkozó törtvények és jogszabályok ismerete. Többek között a társaságok működésnek jogi háttere (az adott társaságra vonatkozó jogi szabályozások), a közgazdasági szabályrendszerek: törvények, jogszabályok, számviteli ismeretek, a minőségmenedzsment, minőségpolitika kérdései; valamint a piac ismerete és a források megszerzésére irányuló technikák ismerete: piackutatás és piacelemzés, marketing és vevőkapcsolati ismeretek. Szerződések, megállapodások kötése.

16

2. TANULÁSI GYAKORLAT A részcélkitűzés száma: A részcélkitűzés megnevezése:

2. Legyen képes a programakkreditációs eljárásnak megfelelően képzési programok megírására, kész programok fejlesztésére. Legyen jártas a tananyag írás folyamatában. Tudjon tanulási útmutatót készíteni, a képzési folyamatban tudjon együttműködni az oktatóval.

2.1. A tanulás folyamata TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG


Kisebb csoportokban közösen értelmezzék a felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat az egy felnőttképzési munkakörnyezetre ! (Ha nem a felnőttképzésben dolgoznak, válasszanak szabadon egy szervezettípust (pl. felnőttképzést folytató közoktatási intézmény, felnőttképzéssel (is) foglalkozó nonprofit szervezet, felnőttképzési vállalkozás, munkaügyi központ, RKK, TISZK stb.) és végezzék el a feladatot !) Töltse le és a NSZFI honlapjáról a program akkreditációval kapcsolatos dokumentumokat ! A tréner irányítása mellett tanulmányozza a szöveget, emelje ki a lényegét!

www.nive.hu

A tréner irányítása mellett egy tetszés szerinti témakörben és tartalommal közösen tervezzenek meg egy 30 órás felnőttképzési programot az akkrerditációs dokumentáció eljárásrendjének megfelelően! Készítsék el vázletszerűen a megtervezett képzési program, A feladat megoldásához használják a Trans-Fair projekt keretében tanulási útmutatóját!

kidolgozott Módszertani kézikönyvet a képzési program- és tananyagfejlesztéshez!

17

TUDNI

KELL

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK,

!

SEGÉDLETEK

A KÉPZÉSI PROGRAM A képzési program andragógiai dokumentum, a felnőttképzési intézmény képzési munkájának lenyomata, tervező, szervező, értékelő tevékenységének alapja. Curriculum jelleggel tartalmazza az egész képzési folyamat leírását: -

a célt és a (bemeneti és kimeneti) követelményrendszert,

-

a képzési tartalmakat, annak egységeit,

-

a tananyagok jellegét, biztosításának módját és

-

az alkalmazott módszereket és szervezési formákat,

-

tárgyi és személyi feltételeket,

-

az ellenőrzés értékelés kötelezettségeit, módozatait, a megvalósítás lehetőségeit,

-

a minőségbiztosítás alkalmazott technikáit.

A képzési programnak a szakmai (foglalkoztatásra történő) felkészítésen túl ki kell terjednie „az életminőség előmozdítását” szolgáló, a sikeres munkavégzéshez nélkülözhetetlen általános intellektuális, tanulási motivációt szolgáló képzési elemekre is. A KÉPZÉSI PROGRAM JELLEMZŐI A jó képzési program kellő mennyiségű és pontos információt tartalmaz és koherens, azaz az egyes elemek (cél, célcsoport, fejlesztendő kompetenciák, a képzés óraszáma, tartalma, módszere, a bemeneti és kimeneti (formai és tartalmi követelmények) megfeleltethetők egymásnak. A képzési programmal szemben követelmények a következők:

támasztott

-

andragógiai szakszerűség

-

közérthetőség és áttekinthetőség

-

egyértelműség és ellentmondás-mentesség

-

tartalmi kidolgozottság

-

megvalósíthatóság

általános

Bár a fázisok logikusan, egymásra épülve követik egymást, a tervezés során mégis jellemző a tervezési szakaszok interdependenciája, egymástól való függése. Képzésünk akkor lesz sikeres, ha a képzési terv koherens, vagyis a cél, a célcsoport, a tartalom és a forma (módszer, hely, idő), valamint a követelmények megfeleltethetők egymásnak. 18

Ismeretek átadására az előadó központú módszer alkalmas, amelyet nagyobb tömegű résztvevő esetén is sikerrel alkalmazhatunk, ezáltal kisebb a költségigénye. Kompetencia fejlesztési követelmények esetén azonban csak kiscsoportban, sajátélményű, tapasztalati tanulás révén érhetünk el eredményt, ami idő- és pénzigényes. Hasonlóképpen a kimeneti követelmények, az értékelés módja, a személyi és tárgyi feltételek és a minőségbiztosítási követelmények is befolyásolják valamennyi tényező kiválasztását. Márpedig a tervezésnél – a bármely irányú képzésről beszélünk – érdemes figyelni a kor munkaerőpiaci elvárásaira: -

Döntéskészség

-

Szakmai felelősség megosztásának képessége

-

Kommunikációs és koordinációs készség

-

Hatékonyság és termelékenység, teljesítményorientáltság

-

Kreativitás, megújulási szándék

-

Minőségtudat

-

Önállóság és rugalmasság

A KÉPZÉS CÉLJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

ÉS

CÉLCSOPORTJANAK

A célok megtervezéséhez - az elemzési fázishoz hasonlóan - sok információ összegyűjtésére van szükség. A célmeghatározásnál általában a képzés hosszabb távú, általános céljait, illetve, a konkrét, a tanfolyam végi kimeneti követelményeket kell definiálni. A képzés célja főként a a célszemélyek ismereteinek és kompetenciakészletének fejlesztésére, kompetencia deficitjének csökkentésére, teljesítőképes tudásának fejlesztésére vonatkozik. A célok vonatkozhatnak a program egészére, az egyes tananyagegységekre, modulokra, vagy az egyes résztémákra. Ezek lehetnek teljesítménycélok, amelyek konkrét mennyiségi és minőségi paraméterekkel jellemezhető. Pl. a tanfolyam végére egy ügyfélszolgálati dolgozónak, vagy az eddig csak az egyszerű könyvvitelhez értő számviteli dolgozónak a tanfolyam befejezésekor kettős könyvvitel végzésére kell képesnek lennie. A kompetencia fejlesztések célja rendszerint nem teljesítmény jellegű, hanem a magatartás, a viselkedés változásában érhető tetten a képzés eredménye. A célkitűzéseket azonban ebben az esetben is meg kell fogalmazni. Pl. Ha egy közép vezetőtől a tanfolyam végére azt várjuk el, hogy kezdeményező, önálló döntéshozatalra képes vezetővé váljék, miközben eddigi pályafutása során fegyelmezetten, minden önállóságot mellőzve csak főnöki utasításokat hajtott végre, akkor a tanfolyam 19

tervezőinek tudomásul kell vennünk, hogy a résztvevőnek teljes eddigi beállítódását és viselkedési mintáit meg kell változtatnia. Ezt a nagy magatartás-változást természetesen egy képességfejlesztő tréning végén nem tudjuk tesztelni, kontrollálása más eszközrendszert igényel (pl. follow up tréninger alkalmazásával). Természetesen, ha egy tanfolyamon mindkét terület vonatkozásában eredményt akarunk elérni, akkor ennek megvalósításához sokkal szélesebb módszertani eszköztár szükséges, mint amikor az említett területek közül csak az egyiket kell célul kitűznünk. A célok megfogalmazásánál ajánljuk a következő kifejezéseket használni: Ismerje...; legyen rálátása; értse, tudja; legyen képes kiválasztani, tervezni, alkalmazni; szerezzen tapasztalatokat..., tudja megválaszolni, azonosítani, bemutatni, értékelni stb. A CÉLCSOPORT A felnőttképző szervezetek célcsoportja rendszerint nem homogén, a tanulók igényei, tanulási szokásai attítűdjei, preferenciái, előzetes tudásai nagyon eltérőek. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a képzési szolgáltatási kínálat kialakításakor a célcsoport megjelölésére. A célcsoportjának meghatározásakor az alábbi kérdésekre keresik a választ: Kik lesznek a résztvevők? Egy nagyobb, regionális, megyei intézmény, vagy vállalat dolgozói? Átképzésről, vagy az új kihívásokból adódó aktuális feladatokra kell felkészíteni? Új ismereteket kell oktatni, vagy inkább képesség és kompetenciák fejlesztését, vagy egy új szemlélet megalapozását várják el a képzés résztvevőitől. Hány főt kell képezni? Milyen az előzetes képzettségi és tudásszintjük?3 Szakképzetlenek, közép- vagy felsőfokú végzettségűek? Milyen a korösszetételük? Pályakezdő fiatalok, tapasztalatokkal rendelkező középkorúak, vagy idősek, akik már kevésbé fogékonyak az újra? Mi a beosztásuk? Pályakezdők, közép-, vagy felső szintű vezetők? Miért jönnek? Önkéntes a részvétel, vagy a kötelező továbbképzés része? 3

Ma már az iskolai végzettségtől függetlenül célszerű tájékozódni a résztvevők formális képzési rendszeren kívül szerzett tudásszintjéről, hiszen számos közigazgatási munkánál nélkülözhetetlen tudást és kompetenciát a dolgozók elsajátíthatták a civil társadalomban, vagy a közélet más területén (Pl. problémamegoldó készség, törvényi háttérismeret, számítástechnikai tudás, idegennyelvi és EU ismeretek, pályázatírás, projektmenedzsment stb).

20

Kényszeríti-e őket a munkanélküliségtől való félelem? Mit remélnek, mit várnak a programtól a megrendelők és a résztvevők? (L szerződéskötési háromszög.) Milyen készségeket kell elsajátítani? Hol, milyen körülmények között lehet megszervezni a képzést és mennyi idő áll rendelkezésre? Egy oktatási intézményben, vagy a munkahelyen, esetleg egy reprezentatív szállodában, üdülőben? Milyen személyi és tárgyi feltételeket kíván a képzés és melyek állnak rendelkezésemre? A kompetenciák A kimeneti követelmények keretében meg kell határozni a képzés hozzáadott értékét, azt, hogy a résztvevőknek mit kell elsajátítaniuk. A követelményekben, az operacionalizált célokban valódi elvárásokat kell definiálni: az elvárt és értékelhető tevékenységeket, viselkedés-változásokat, a követelmények teljesítésének feltételeit és a teljesítmény minimumszintjét. (A megfogalmazások követhetik a a De Block, a Bloom féle modellt, vagy a DACUM féle metódust.) A KÉPZÉS TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA, A TANTERV, A KÉPZÉSI PROGRAM ÉS A TANANYAG ÖSSZEÁLLÍTÁSA Általában minden képzésnek, a képesség és készségfejlesztőknek is van egy kognitív (ismeretátadó-elsajátító) tartalma. Azonban jó ha figyelünk arra, hogy minden oktatási képzési folyamat hat a hallgatók affektív mezőire. Ez azt jelenti, hogy bármennyire „csak” ismereteket vagy készségeket akarunk elsajátíttatni a hallgatókkal, a képző személy(ek) és a résztvevők együttműködése következtében változik a hallgatók beállítottsága, szemlélete. Ezért figyelni kell az oktató, tréner, mentor kiválasztásakor arra, hogy személyisége, szemlélete, viselkedésmódja megfeleljen a tanfolyam céljainak, mert az oktató modellértékű személyisége nagy hatást gyakorol a felnőtt tanulókra. A tartalom meghatározásánál a célokból és a célcsoport lehetőségeiből kell kiindulni. Abból, hogy mi szükséges a célokban meghatározott ismeretek és készségek, vagy az új szemlélet, esetleg mindhárom együttes elsajátításához. Az általános tartalmat témakörökre, témákra és egy képzési (tanításitanulási) sorrendbe kell állítani. Ahhoz, hogy ezt elvégezhessük, először egy tartalomvázlatot célszerű elkészíteni. Ennek alapján kidolgozhatjuk a részletes tematikát. Ezek és az alkalmazható módszerek alapján meg kell határozni a képzés témaköreit, azokat modulokra bontani és meghatározni a tanítási-tanulási sorrendet. 21

Ennek részletezése (óraszám, altéma, és annak módszerei, részértékelés, rész ellenőrzés eljárásai) adja a képzés „lelkét” jelentő részletes tematikáját, amelynek -

meg kell felelnie a tanfolyam speciális és általános céljainak,

-

le kell fednie a képzési, tanítási-tanulási sorrendbe állított főbb témákat és kiegészítéseket,

-

javaslatokat kell tartalmaznia az ismeretátadás hatékony módszereire,

-

tartalmaznia kell a gyakorlati tapasztalatok, ismeretek elsajátítására vonatkozó konkrét módszereket, amelyek elősegítik a résztvevők tanulását,

-

fel kell sorolnia azoknak az oktatástechnikai eszközöknek a skáláját, amelyek az oktatáshoz szükségesek,

-

ki kell jelölni az értékelés ellenőrzés, a minőségbiztosítási eljárás módját és idejét

A TARTALOM MEGHATÁROZÁSA A kidolgozandó és összeállítandó képzési dokumentumok a következők: -

képzési programok,

-

tantervek, curriculumok,

-

tematikák, tananyagok és tankönyvek, oktatási segédanyagok (fóliák, munkafüzetek, feladatlapok, stb.)

-

értékelő és vizsgadokumentumok, tanúsítvány minták,

-

oktatásszervezési forgatókönyvek.

A TANANYAGOK KIDOLGOZÁSA Ez a ciklus legidõigényesebb része, amikor egy új tanfolyamot dolgozunk ki, vagy kívánunk bevezetni. Természetesen kevesebb idõt igényel, ha olyan kurzusról van szó, amelyet már számtalanszor lefolytattunk és annak a frissítéséről, fejlesztéséről van szó. A kidolgozandó és összeállítandó képzési dokumentumok a következõk: -

tanfolyam-programok,

-

tantervek,

-

tananyagok és tankönyvek, írásvetítõk, fóliák, táblázatok stb. 22

-

értékelõ lapok.

-

Ebben a fázisban elvégzendõ egyéb fontos tevékenységek:

-

a szakirodalom áttekintése, hogy a témában felkészültek legyünk,

-

meglévõ anyagok áttekintése, változtatása vagy cseréje,

-

az oktatók felkészítése, instruálása

-

az egyes témák logikus sorrendbe állítása, hogy mindegyik összefüggjön, kapcsolódjék egymáshoz (ami egy új tanfolyam esetében számos "próbálni-hibázni" menetet igényel),

-

figyelni az adminisztratív (szervezési) intézkedésekre a személyi tárgyi feltételek lehetőségeire, (pl. helyszín , a tanfolyam meghirdetése, információk egyeztetése),

-

az új anyagok azonosítása-kipróbálása (pl. filmek, videok) az esemény elõtt.

A MÓDSZEREK KIVÁLASZTÁSA A módszerek kiválasztásánál napjainkban prioritást élveznek a felnőttek tanulását, aktív bevonását segítő módszerek és munkaformák, amelyek hozzásegítenek az ismeretek gyors elsajátításához, a tevékenységrepertoár fejlesztéséhez, az alkalmazhatóság elmélyítéséhez. A kiválasztott oktatási módszerek természetesen függenek az oktató ismereteitől és döntéseitől, a képzés céljától, a tartalomtól, a csoport hallgatói összetételétől, előzetes tudásszintjétől. A módszereket számos szempont alapján csoportosíthatjuk. A Rogers (Rogers 1987) szerinti felosztás alapvetően három csoportba sorolja a módszereket. Az első csoportot az előadó-központú képzési formák jelentik, amelynél az előadó aktív szereplő, a hallgatók pedig passzívak. A második csoportba tartoznak a résztvevő-központú formák, amikor a tanítás-tanulás folyamata elsősorban a résztvevők irányított közös munkájának eredménye, s amelynek során a résztvevők megosztják egymással tudásukat és tapasztalatukat. A tanár, Rogers fogalomhasználata szerint a facilitator, szerepe ekkor kétféle lehet: vagy tagként csatlakozik a csoporthoz, megosztja tapasztalatait és „láthatatlanul” moderálja a csoportot; vagy - a szó szoros értelembe vett csoportmunka esetében, amelyet elsősorban a rendszeres felnőttképzési formáknál alkalmaznak, kívül marad a csoporton, és a munka megtervezése után külső megfigyelői szerepet lát el. A harmadik forma az értékelésen alapuló tanulási forma, amikor a résztvevők – számukra biztosított szóbeli és írásos információk felhasználásával – 23

önállóan, vagy spontán szerveződő csoportban megtanulják azt, amit elvárnak tőlük. A rendezvény során, vagy végén kérdőívek, tesztek, gyakorlatok és önértékelési eljárások révén tesztelik a résztvevők adott témában megszerzett tudását. Napjainban az IKT lehetőségeinek beláthatatlan bővülésével a módszertani kultúra gazdagodása széles lehetőségeket kínál a felnőttoktatóknak. A módszer kiválasztását befolyásoló tényezők -

A célcsoport jellemzői (életvezetése, szükségletei, értékrendje, előzetes tapasztalatai, élményei),

-

a csoportdinamika érvényesíthető szabályai (létszám, a tagok kölcsönös ismertsége, vagy idegensége, az egyének és a csoport teljesítőképessége),

-

a kitűzött középtávú és rövidtávú intézményi, civil szervezeti, egyéni stb.),

-

az elvégzendő feladat konkrét tárgya (tartalom, téma),

-

a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek,

-

a rendező és/vagy a felelős intézmény (önkormányzati, állami, egyházi, civil stb.).

célok

(állami,

jellege

A megfelelő módszer kiválasztásával gyorsan felkelthetjük a személyes érdeklődést és figyelmet, s így a csoport irányítása könnyebb lesz. A jól megválasztott és hatékony módszer önbizalmat ad az oktatónak, növeli a biztonságérzetét és a csoporttal való harmóniáját. A képzések során mindig törekedjünk egyszerűségre. Építsünk a résztvevők egyéni érdeklődésére és szakértelmére. Biztosítsuk a változatosságot az órákon, használjuk a korszerű felnőttoktatási, aktivizáló, interaktív módszereket. Hagyjunk időt a visszajelzésekre, adjunk lehetőséget a megtanultak ismétlésére. Haladjunk az egyszerűtől a bonyolultabb felé, s figyeljünk az idővel való gazdálkodásra. A tanulás minősége nincs közvetlen kapcsolatban a foglalkozások időtartamával. Ha az információt már átadtuk, a hallgatóknak lehetőséget kell adni, hogy minél hamarabb használják, alkalmazzák és dolgozzanak vele. Ez elindítja az ismétlő folyamatot, biztosítja a változatosságot és lehetőséget nyújt a félreértések korrigálására. Pótlólagos információt is ad és segíti az egyén önirányítását. A tanulási folyamat hangsúlya ezt követően a hallgatókra helyeződik át. Az oktató szerepe sokkal inkább az elősegítő lesz, de készen kell állnia segítség vagy támogatás nyújtására is. A tanulók általában élvezik az aktív résztvevői státuszt, mert a tanultakat azonnal szembesíthetik élettapasztalataikkal; tesztelhetik és alkalmazhatják az új elméleteket és készségeket, s máris sikereket 24

érhetnek el, ami igen erősen motiváló tényező. A módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy a hallgatók önirányítók, ezért elemezni kell az előzetes tudásszintet és az elemzés és a célok összevetése alapján kell meghatározni a kimeneti követelményeket. AZ ÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS TERVEZÉSE Az felnőttképzési értékelés középponti gondolata, hogy a felnőttképzés akkor sikeres, ha a célokat országos és nemzetközi szinten és minden formában, a képzési intézményekben éppúgy mint az egyéni tanulási tevékenység keretében elérik. Ez a jó hatásfokon, (efficiency), a hatékonyságon (effectiveness) és a gazdaságosságon (economy) alapszik. -

A felnőttképzés jó hatásfokú és teljesítőképességű, amikor a felnőttképzési rendszer teljesítménye, rugalmassága, időbeosztása, a képzés szervezése optimális, és jó a képzés minősége,

-

a felnőttképzés hatékony, amikor a készségek és kvalifikációk, amelyeket biztosít, mennyiségileg és minőségileg is elősegítik az egyéni intellektuális fejlődést, a társadalom, a kultúra és a munka világa fejlődését,

-

a felnőttképzés gazdaságos, amikor a képzés céljaihoz szükséges források optimálisak a képzési szolgáltatások által létrehozott javak mennyiségéhez, a szolgáltatás termékstruktúrájához és szervezetéhez viszonyítva.

Az a legfőbb kérdés, hogy képessé válik-e a felnőtt tanuló a saját tanulmányi programjának megvalósítására és kap-e magas minőségű és megfelelő eligazítást (tanácsadást ) és képzést? Képes-e megfelelni a felnőttképzés a társadalom és a munkaerőpiac szükségleteinek amelyek állandó változásban vannak? A köztámogatásokat megfelelően osztják-e el a felnőttképzésben, továbbá költséghatékonyan osztják-e el és a törvény szerint használják-e föl? Miért kell értékelni? A képzés akkor felelhet meg a fenti három követelménynek, ha magába foglalja az ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés és (ön)ellenőrzés lépéseit és ezáltal megtörténik a tananyag aktív feldolgozása, elsajátítása az új információk, viselkedésmódok, attítűdük beépítése a személyiségbe. Ebben a folyamatban az értékelés igen nagy jelentőséggel bír mind a tanulóra, mind a képző intézményre nézve. Az értékelési rendszer – legyen az rész- vagy záróértékelés mindig visszacsatolást jelent, nemcsak a felnőtt tanulók által elért teljesítmény mérését. Az értékelés arra irányul, hogy 25

megállapítható legyen, hogy -

a tanuló teljesítette-e az előre kitűzött célokat (sztenderdeknek) megfelelően, teljesítette-e a program vagy az adott szakasz (modul) követelményeit,

-

illetve a képzők oldaláról a célok és követelmények kitűzése, a felnőttkori tanulási stratégia megválasztása helyes és reális volt-e.

Az értékeléssel szemben támasztott legfőbb követelmények -

objektivitás

-

érvényesség, hitelesség, validitás

-

megbízhatóság, reliabilitás

Az ellenőrzés-értékelés módszere lehet kvalitatív, vagy kvantitatív, és lehet az oktató és tanuló közös tevékenysége, vagy lehet a tanuló önértékelése, vagy társaival együtt történő csoportos értékelés. A mérés-értékelés a tanítási-tanulási folyamatban elfoglalt helye alapján lehet folyamatos, összegző és diagnosztizáló. Bármely típust alkalmazzuk, fontos, hogy a tanulási teljesítményt optimális gyakorisággal, motiváló jelleggel, egyénre szabottan és az önértékelést erősítő módon alkalmazzuk. A kvantitatív mérés-értékelés a megkívánt és a tényleges teljesítményt számokkal (érdemjeggyel, vagy százalékokkal) fejezzük ki. A mérésekkel szemben a három legfontosabb módszertani követelmény az érvényesség, a megbízhatóság és az objektivitás. A kvalitatív módszerek esetében a teljesítmény nem fejezhető ki számokkal. Az egyes fokozatokhoz tartozó teljesítményt rendszerint körülírják. A leggyakrabban az ellenőrzés értékelés módszerét aszerint csoportosítják, hogy a tanulók tudásukról és megszerzett kompetenciáikról írásbeli vagy szóbeli vagy gyakorlati feladatok (manuális műveletek) elvégzése révén adnak számot. A szóbeli ellenőrzés módszerei: -

a beszélgetés; a szóbeli beszámoló; vizsga, a konzultáció

-

Az írásbeli ellenőrzés módszerei:

-

a feladatlapok, zárt, feleletválasztós, vagy (feleletalkotós) tesztek; esszék; dolgozatok, portfóliók.

A manuális műveletek elvégzése műszerek, gépek, berendezések működtetését, elkészítését jelenti. A végteljesítmény mérése nagyon gyakran szummatív értékeléssel történik, amikor rendszerint vizsgahelyzetben összevetik a követelményeket és kompetenciákat a tervezettekkel. 26

A képzés tervezésénél nagy figyelmet kell fordítani az értékelés tervezésére, pontosan meg kell határozni a rész és végértékelésnél, ellenőrzésnél alkalmazott megoldásokat és azok tartalmát. Az értékelés szoros összefüggésben áll a képzés elvégzéséről szóló igazolás kiaadásával, ezért az értékelés-ellenőrzés rendszerének szerves részét képezi a igazolások, bizonyítványok, tanúsítványok kiadási feltételeinek pontos meghatározása. (Pl. vizsgával záruló képzés esetében meg kell határozni a vizsgára bocsátás feltételeit és az értékelési rendszer részeként írásba fektetni a záróvizsga követelményeit. A felnőttképző intézmény ha nem állami szakképesítést igazoló okmányt ad ki, szabadon rendelkezik arról, hogy milyen tartalmú és formájú tanúsítványt hoz létre és ad ki a maga által alapított képzésről. Ez esetben célszerű figyelemmel lenni az az Európában gyakori kompetencia bizonyítványok tartalmára és stílusára, illetve a dokumnetum transzparenciájára (átláthatósága, nyilvános megítélhetősége). Ezért minél részletesebben nevesítsük az elsajítított ismereteket és kompetenciákat és azok számszerűsíthető mértékét. (L. EUROPASS dokumentumok.) A TANULÁSI ÚTMUTATÓ A felnőttek képzése különböző munkaszervezési formák között valósítható meg. Napjainkban a hagyományos frontális munkaforma mellett egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az egyéni munkaforma, amikor a felnőtt tanuló önállóan végez és old meg feladatokat. Népszerű továbbá a pár- és csoportmunka, amikor a tanulók – egymás tapasztalataira is építve, egymást segítve és motiválva oldanak meg feladatokat. Mind az egyéni, mind a csoportos tanulás lehetővé teszi a saját élményű, aktív tanulási módszerek alkalmazását, ezért hatékonyabb a frontális módszereknél. Az aktív tanulásra építő munkaformák, illetve a felnőttképzésben egyre nagyobb szerepet játszó távoktatás és e-learning-es oktatás szükségelteti az oktatócsomagok megtervezésének és elkészítésének újszerű pedagógiai-andragógiai feladatát. A (táv)oktatási csomag rendszerint több elemből épül fel -

tanulói tanulási útmutató,

-

tananyagok és feladatcsomagok ,

-

Támogatási útmutatók ,

-

tanári útmutató,

A tanulási útmutató rendszerint nyomtatott dokumentum, amely tájékoztatja a felnőtt tanulót a tanulás teljes folyamatáról: tartalmazza 27

-

a teljes képzési programot,

-

az időbeli ütemezést, az egyes aktivitások időszükségletét,

-

a tananyag egységeit, az egymásra épülés mikéntjét,

-

ismerteti a tanulási utat, a tanulási technológiákat, az alkalmazott módszereket,

-

a formai és tartalmi követelményeket,

-

az ellenőrzés-értékelés mdozatatait feladattípusokat) és ütemezését,

-

a felelősségi köröket.

(a

megoldandó

Célja a résztvevők tájékoztatása, irányítása és segítése, annak érdekében, hogy eligazodjanak a tanulási út megválasztásakor, segtséget ad a témakörök optimális feldolgozásához, ismerteti a módszerek, eljárások, eszközök alkalmazásának sajátosságait. Meghatározza, hogy melyek a képző intézmény, illetve a résztvevő feladatai, mi tartozik az intézmény és mi a tanuló felelősségi körébe. A távoktatás Az útmutatóknak formáknál.

különös

jelentősége

van

a

távoktatási

A távoktatás olyan kívülről irányított tanulási forma, amelyben fellelhetők a nyitott képzés formai elemei. A távoktatás a tömegoktatás egyik formája, amelyet a levelező képzés kritikájaként, annak hatékonyabbá tétele érdekében vezettek be és a nyitott képzések egyikének tekintjük. A folyamatos egyéni tanulás és az azt segítő esetenként szervezett konzultációs alkalmak biztosítása lehetővé teszi egyéni tanulási szempontok figyelembevételét, a tanulás egyéni ritmusának kialakítását, ugyanakkor szigorúan, előre meghatározott követelmények teljesítését célozza. A tanulási folyamatot a távoktatási központ tervezi meg, kapcsolattartás útján folyamatosan irányítja és értékeli. A távoktatásban az irányítási tevékenység és szervezettség rendkívül magas fokú, miközben a tanuló a szabadság, a kötetlenség, a rugalmasság, az önállósság teljes látszatát éli meg. A tanulási folyamat sikere két tényezőtől függ: egyrészt a felnőtt tanulói motiváltságától, tanulás iránti elkötelezettségétől, azaz attól, hogy élni tudjon a „szabadsággal”, másrészt a sajátos didaktikai elvek mentén kidolgozott professzionális oktatócsomagok modulrendszerű kidolgozottságától és a képző személyzet (tanterv- és tananyagtervezők, oktatók, tutorok, oktatásszervezők) munkájának magas színvonalú szervezettségétől.

28

A távoktatás jellemzői: -

Zárt rendszerű, irányított (előírt tananyaggá rendezett ismeretek, tananyag elsajátítási szakaszok, önellenőrzések, visszajelzések),

-

az oktatás zárt didaktikai szerkezetű, a tanulási folyamat minden mozzanatát a tutor kézben tartja,

-

tömegoktatás jellegű: azonos időben, ugyanarra, együttesen képes sokakat tanítani, ugyanakkor,

-

közvetett irányítással megvalósuló önirányítás, önfejlesztés jellemzi,

-

rugalmas, alternatívákat kínáló képzés,

-

szakaszos, didaktikai párbeszéd,

-

racionalizált, eszközorientált,

-

épít a benne szereplők munkamegosztására.

Sikerének feltételei: Általános és rövidtávú célok és követelmények megfogalmazása és elfogadtatása a tanulókkal, folyamatos motiválással a tanulási kedv fenntartása. Sajátos, megfelelő stílusban íródott és a folyamatos önellenőrzést biztosító tananyagok, oktatócsomagok biztosítása (könnyen kezelhető, közérthető stílus). Élethelyzethez alkalmazkodó idő-ütemezés, személyre szóló támogatási rendszer. A tanulói felelősség elfogadtatása. A távoktatási csomag összetevői: -

a tananyag a tananyag struktúrájának, az elsajátítási szinteknek a meghatározása,

-

a feladat előírásának és teljesítésének menetrendje, a tanulási feladatok modulonkénti, lépésről lépésre történő előírása,

-

a menetközi konzultációk rendje, célja, feladata,

-

az önellenőrzési pontok, módszerek, eszközök leírása,

-

minden tanulási feladat (egység, modul) csak akkor léphet be, ha az előző teljesítését ellenőrizték,

-

minden a lehető legteljesebb mértékben egyénre szabottan megy végbe, a tanulás irányítói nem a tanuló csoportokkal, hanem az egyénekkel vannak kapcsolatban.

A tutor fogalma: a távolból irányító tanárt jelöli, aki általában tanulás-módszertani, emberi-pszichológiai segítő, irányító, 29

támogató, aki személyesen végig kíséri a tanuló tanulási folyamatát. Az oktatásszervező cég oldaláról nézve – a pszichológiai, tanulási tanácsadás révén - a tutor feladata a lemorzsolódás megakadályozása. A téma és a képzés jellegétől és időtartamától függően lehet szaktanár, vagy pszichológus, felnőttoktató, oktatásszervező. Egy tutor rendszerint 10-15 hallgatóval foglalkozik, folyamatosan tart kapcsolatot (telefon, fax, email, konzultációkon történő személyes találkozások). A mentor fogalma: "atyai jó barát", a szakma, a képzés neves alakja, aki a tutor mellett a hallgatót tanácsokkal segíti. A távoktatás előnyei -

hangsúlyozottan egyéni tanulási mód,

-

tömegeket képes egyszerre zsúfoltság nélkül oktatni,

-

személyre szabott irányítási, ellenőrzési rendszer, a képességek fejlesztése,

-

összességében olcsó - egyszeri nagyberuházás kezdetben

-

a felnőttoktatás része,

-

vállalkozásra, önállóságra nevel, a diák nem kerül függőségi helyzetbe,

-

segíti a gátlásos tanulókat, nem kell mások előtt szerepelni,

-

elfoglalt emberek is részt vehetnek benne,

-

a munkahelyi továbbképzés része lehet és állandóan fejleszthető.

AZ E-LEARNING A számítógép használata nemcsak új munkaformák bevezetését hozta magával (az Európai Unió munkaerőpiacán az ezredforduló időszakában minden második munkavállaló számítógépet alkalmaz és használ), hanem sokféle módon kapcsolható a tanulási folyamatokhoz is: a szövegszerkesztő programok használatától egészen a hálózaton történő szakképesítés megszerzéséig. „Az e-learning a számítógéppel segítetett tanulás (CBT), az online, web alapú tanulás (WBT) és a távoktatás közös halmaza, sajátos helyet foglal el a hagyományos jelenléti oktatás (attendance learning) lehetőségeit kiterjesztő, vagy annak alternatíváit jelentő oktatási-tanulási formák között. Olyan speciális nyitott képzés, amelyben a képzés szervezése, a tutortanuló kommunikáció, valamint az interaktív oktató szoftver egységesen elektronikus számítógépes hálózaton érhető el. Az elearning sikere nagyban függ a nyitott képzés szabályainak a figyelembevételétől (tanulócentrikusság, interaktívitás, tutori 30

támogatás szükségessége). Az e-learning felfogható távtanulásként, távtanításként és távoktatásként. A hálózat és a gép tudástartalmakat közvetít és eszköze lehet a tudástartalmak elsajátítási folyamatainak, cselekvési és gondolkodási műveletek begyakorlásának. Az oktató szoftverek részben tanári irányítású szimulációkból, esettanulmányokból, példákból, kísérletekből, illetve gyakorlási és vizsgafeladatokból állnak, másrészt a tanuló által irányított ismertető-visszakérdező tutori programokból, számítógépen alapuló tréningekből és számítógépes utasításokra épülő feladatokból áll. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy bár rejtőzködő módon és virtuálisan, de a folyamat mindig embertől indul ki és emberhez érkezik. A hálózat és a gép legfeljebb virtuális tanár, aki a tanulótól térben távol van., azonban „a hálózat és a gép által közvetített vezetés, irányítás azonos terű és jelenidejű. A távtanulás ebben az összefüggésben – tanítás nélküli tanulás, amely az e-learning útján áthidalja a tudástartalmak forrásának térbeli távolságát és aszinkron módon, a tőle elválasztó időbeli különbséget, avagy szinkronizálja a térbeli távolságot”. E-learning formában tanulható minden olyan szellemi tevékenység, ami infokommunikális eszközzel végezhető. Pl. irodai munkák, egyszerűbb, betanítható számítógépes munkák (adatgyűjtés, rögzítés, feldolgozás, adatbázis kezelés), könyvelés, számvitel, adminisztráció, távügyintézés, továbbá szellemi közhasznú munkák: pl. fordítás, információs szolgáltatás, ekereskedelem. Nem ritka azonban az összetett, kreatív tevékenységhez szükséges szakképzettségek megszerzése ezen az úton, ilyen a tervezés, a programozás, a távoktatás, a honlapkészítés. Az e-learning oktatói előnyei: -

gyorsan, nagy léptékben és hosszú távon fenntartaható gazdaságosan kialakítható (nincs rezsi és ingatlanfenntartás),

-

hatékony, szervezett képzési/tanulási folyamatok,

-

nagyobb szervezettség a tömeges képzésben,

-

optimális erőforrás bővíthető,

-

versenyképes (tömeges alkalmazás esetén),

-

képzési szolgáltatás minőségi szinvonalának javulása,

-

24 órás (virtuális) hozzáférés – időszakos rendelkezésre állás a képző intézményekben.

felhasználás,

Az e-learning tanulói előnyei: 31

a

szakértői

bázis

-

tömegek tanulhatnak egyszerre,

-

rugalmasság, szabadság, önállóság, csökkenő stressz ,

-

a magánélet, a munka, a tanulás összehangolhatósága,

-

egyéni, „testre teremthetők,

-

a képességek és alapképzettségek figyelembe vehetők,

-

az önértékelés lehetősége folyamatos,

-

nincsenek életkori és földrajzi korlátok, kötöttségek,

-

esély a fogyatékkal élők, különösen a mozgás és halláskárosultak számára.

szabott”

tanulmányi

munkafeltételek

Az e-learning kockázatai -

nagyarányú csökkenése,

lemorzsolódás,

-

a meglévőhöz, megszokotthoz való ragaszkodás,

-

megszűnik az állandó személyes jelenléttel járó kapcsolat, a direkt ellenőrzés lehetősége,

-

az önállóan tanulók elszigetelődése, izolációja, a közösségi kapcsolatok átrendeződése,

-

tisztázatlan tanulási helyzetek,

-

társadalmi aggályok),

-

végül ajánljuk alapelveit,

-

a tanulókat új önkiteljesítési lehetőségeknek teszi ki;

-

segíti a tanulókat saját törekvéseik tisztázásában;

-

segíti a tanulókat a diagnózis megállapításában;

-

segíti a tanulókat a tanulási életproblémák azonosításában;

-

a felnőttek tanulását elősegítő fizikai körülményeket teremt;

-

a tanulókat egyéniségként fogadja el és kezeli;

-

igyekszik a bizalom és az együttműködés kapcsolatait kiépíteni a tanulók között;

-

tanulótárssá válik a kölcsönös érdeklődés szellemében;

-

bevonja a tanulókat a tantárgyak kialakításának közösen végrehajtott folyamatába;

-

megosztja a tanulókkal a célok elérésének potenciális

támogatottság figyelmébe

a

hiánya

tanulási

(pl.

Knowles

motiváció

munkahelyi felnőttoktatási

igényeikből

adódó

32

módszereit; -

segíti a tanulókat abban, hogy, nekilássanak feladataiknak;

-

segíti a tanulókat az újonnan tanultak meglévő saját tapasztalataikba történő beépítésében;

-

bevonja a tanulókat a folyamat kritériumainak kigondolásába és a mérés módszereinek kidolgozásába;

-

segíti a tanulókat, hogy önértékelési eljárásokat alakítsanak ki és alkalmazzanak.

TUDNI ÉRDEMES!

A képzési dokumentációval kapcsolatos követelmények Az Fktv. szerinti, a képzési dokumentációval szemben meghatározott követelmények 9. § „(2) A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írott tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni.” A nyilvántartási szám általános használatára vonatkozó –e joghely szerinti követelmény szerint a képzési dokumentáción általában használni kell az intézmény felnőttképzési nyilvántartási számát, amely nyilvántartásba vételi kötelezettsége pedig a felnőttképzési tevékenység gyakorlásának alapfeltétele. A nyilvántartási szám ilyen általános érvényű használatának kötelezettsége nem csupán azt jelenti, hogy a konkrét képzésekhez kapcsolódó összes dokumentumon fel kell tüntetni, hanem azt kifejezetten kell a képzéshez általában is kapcsolódó iratokon és dokumentumokon feltüntetni, függetlenül attól is, hogy a dokumentum nyomtatott vagy elektronikus formájú. Ezek szerint kell a képzéshez szorosan is fűződő dokumentációban (jelentkezési laptól a vizsgadokumentumokig) pl. a hirdetéseken (újság, képújság, plakát, szóróanyag, internet, tv, rádió stb.), faliújságon, az intézmény felnőttképzési levelezésén (pl. fejlécben), cégtáblán is szerepelnie ennek az azonosítónak. Éves képzési terv 14. § „(3) A szakmai tanácsadó testület feladatai: a) jóváhagyja a felnőttképzést folytató intézmény éves képzési tervét és kétéves beszámolóját,” Ez a szabály már önmagában felhívja a figyelmet az éves képzési tervnek, mint az egyik legfontosabb képzési dokumentumnak a fontosságára. Azzal, hogy legitimitása egy külső független szakmai testület jóváhagyásától függ, viszonylag erős kontrol alatt tartja az intézményi elképzeléseket, hiszen azt az intézmény vezetőinek szakmailag kell tudni indokolni. Ez nem kötelező általában a felnőttképzési intézményekre, csak azok részére követelmény, akik akkreditált (vagy intézmény-akkreditálást kérelmező) intézmények, mivel szakmai tanácsadó testület(ek) működtetése eleve csak számukra kötelező. 15. §: „(1) Az éves képzési terv tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a 33

finanszírozás forrásait, a felnőttképzést folytató intézmény által végzett képzésekhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját.” Ez a bekezdés határozza meg az éves képzési terv tartalmát a főbb fejezetei vonatkozásában. Az éves képzési tervben: -

fel kell sorolni a tervezett képzéseket (csak a felnőttképzési nyilvántartási dokumentumon szereplő képzést lehet elsődlegesen betervezni, más esetben hivatkozni kell a tervezett képzési idő előtti regisztrációs kötelezettség teljesítésének vállalására);

-

meg kell nevezni, illetve bemutatni a képzések célcsoportjait;

-

ismertetni kell a képzések lebonyolításának pénzügyi lehetőségeit és feltételeit;

-

be kell mutatni a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításának módját;

-

tartalmazza a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások tervezését is.

„(2) Az éves képzési tervet a képzésben érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni.” A hozzáférés módja többféle lehet, pl.: -

az ügyfélszolgálaton;

-

az intézmény honlapján;

-

személyes bemutatással;

-

tájékoztató szervezésével, stb.

„(3) Szakmai tanácsadó testület működése esetén az éves képzési terv teljesüléséről a felnőttképzést folytató intézmény a szakmai tanácsadó testületnek évente köteles beszámolni.” A törvény előír éves beszámolási kötelezettséget, amelyet az intézmény erre illetékes vezetője írásbeli előterjesztéssel tehet meg, a szakmai tanácsadó testület pedig a testületi ülésen vitat meg és hagy jóvá. Mivel az éves beszámolót a szakmai tanácsadó testületnek jóváhagyás végett kell elkészíteni, értelemszerű, hogy ez is akkreditációs követelmény. Képzési program 16. §:„ (1) Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni.” A képzési program kötelező minden felnőttképzés vonatkozásában. „(2) A képzési program tartalmazza: a) a képzés során megszerezhető kompetenciát” Kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. „b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,” A részvétel általános feltételei: -

iskolai végzettség;

-

szakmai előképzettség;

-

egészségi feltételek:

-

szakmai egészségi feltételek; 34

-

pálya-alkamassági vizsgálatnak való megfelelés;

-

egyéb előírt feltételek (pl. nyelvismeret, „B” kategóriás járművezetői engedély, számítógép-kezelési ismeretek, modul elvégzése stb.);

-

egyéb alkalmassági vizsgálatokon való megfelelés (pl. felvételi vizsgán való megfelelés, előtanulmány készítése, kommunikációs készségek vizsgálata stb.)

„c) a tervezett képzési időt,” - célszerűen tanítási órában és hónapokban, illetve tanév(ek)ben vagy félévekben megadva; „d) a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.),” A képzés módszereit széleskörűen lehet alkalmazni, a törvény gyakorlatilag minden formáját elismeri a képzéseknek. „e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét,” A korszerű képzési program tananyag-egységekre („modul”-okra) osztott. Az egyes modulokhoz külön kompetencia-szinteknek megfelelő követelményrendszert kell rendelni. („(3) A képzési program moduláris felépítésű is lehet.”) „f) a maximális csoportlétszámot,” Itt figyelembe kell venni a miniszteri rendelet elvárásait (miniszteri rendelet I. számú melléklete szerint kell tervezni). „g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,” Modul-rendszerű képzés esetén figyelemmel kell lenni a kimeneti szinteknek megfelelő tartalmú és módszerű teljesítménymérést. A teljesítménymérésbe természetesen a tantárgyakat – súlyuknak megfelelően be lehet vonni. Külön szükséges részletezni a záróvizsga jellegű teljesítménymérést is. „h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,” Itt hasonlóan kell eljárni, mint a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerben a szakmai vizsga teljesítésére vonatkozó követelmények teljesítése során, azonban itt ezeket az egyes tananyag-egységekre külön-külön is meg kell határozni. Természetesen hasonló módon a végbizonyítvány (igazolás, tanúsítvány) megszerzésének feltételeit külön kell meghatározni. „i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.” A személyi és tárgyi feltételek biztosításának módját a miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelő súlyozással és részletességgel kell leírni az adott képzési programra. (ld. 2.3. pont; miniszteri rendelet I. sz. melléklet) Az akkreditált felnőttképzési intézményeknek itt figyelemmel kell lenni az egészséges, biztonságos és képzésekhez való hozzáférésben egyenlő esélyt teremtő környezet megteremtésének követelményére is. 17. §:„(1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez.” Tulajdonképpen ezért kötelező felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás egy akkreditált 35

intézmény számára4, az előzetes tudásszint mérésnek és beszámításának biztosítása. A moduláris felépítésű tananyagok jelentősége pedig éppen abban van, hogy a hallgató - a felmérés eredményeképpen- az előképzettségének és képességeinek megfelelően kapcsolódhat be a képzésbe, s a számára legmegfelelőbb, de elismert tudás- és kompetencia-szinten fejezheti be a tanulmányait. Mindennek nem modul-rendszerű képzésben is jelentősége van, a különbség az, hogy mivel itt gyakorlatilag „egyetlen nagy modul”-ról van szó, a hallgatói teljesítményértékelő rendszer a különbözőségekre megfelelően fel tudja hívni a tanár figyelmét, aki a további haladást az elért eredményekhez igazítja. „(2) A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.” Ezt a képzésre jelentkező kérelmére minden felnőttképzési intézménynek biztosítani kell, azonban az akkreditált intézmények számára ez a képzésre jelentkező kérelmétől függetlenül kötelező felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. Felnőttképzési szerződés 20. §: „(1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt.” A törvény ezt nem „megengedi”, hanem kifejezetten előírja valamennyi felnőttképzési formára, az úgynevezett belső képzések sem kivételek ez alól. (Az Fktv. nyilvánvalóan nem tesz kivételt a felnőttképzést és a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevők között, azaz valamennyi felnőttképzésben résztvevőre kiterjeszti a benne foglalt kötelezettségekkel együtt a jogosultságokat is. „(2) A felnőttképzési szerződés tartalmazza: a) a képzéssel megszerezhető képzettséget vagy kompetenciát,” A szerződő felek alapvetően rögzítik, hogy az adott feltételek mellett milyen kimenetre, vagy kimeneti szintre számíthat a résztvevő. Nem tudja tehát a képző intézmény pl. a képzés haladásának problémáit egyoldalúan áthárítani a képzésben résztvevőre. Ezért abban az esetben is felnőttképzési szerződést kell kötni, ha egyébként a képző intézmény a képzésben résztvevő munkáltatójával, munkaügyi központtal vagy más intézménnyel a képzésről külön (polgári) szerződésben megállapodtak. (Nem dönthet tehát a résztvevő helyett a beiskolázó sem.) A felnőttképzési szerződés a szerződő felek közös akaratára és megegyezésével (pl. a résztvevő is elismeri, hogy a magasabb végzettséget igénylő követelményeknek nem tud megfelelni) természetesen módosítható. „b) a résztvevő teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját,” Itt kell egyértelműen szerződésbe foglalni, hogy a képzésben résztvevő tudását hogyan méri fel a képző intézmény a képzés ideje alatt, a modulok és tantárgyak vonatkozásában, illetve, hogy mikor, hol, milyen formájú és tartalmú vizsgákat kell tenni a képzésben résztvevőnek, valamint meg kell jelölni a képzés sikeres lezárásának módját, alapfeltételeit is. „c) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését,” A képzés helye: csak a nyilvántartásban szereplő székhely, illetve telephely és az azokhoz tartozó képzési helyszínek lehetnek, ahol a képzés akkreditációs követelmények szerinti

36

feltételek teljesülnek (ld. 2.3. pont; miniszteri rendelet I. sz. melléklet szerint). A képzés időtartama: ebben a részben meg kell adni a képzés pontos óraszámát, várható időtartamát, a képzés megkezdésének pontos idejével, meg kell jelölni továbbá a lebonyolítás legfontosabb jellemzőit a napi, heti vagy más gyakoriságra vonatkozóan. „d) a képzési díj - beleértve a vizsgadíj - mértékét,” Rögzíteni kell a képzés díját, s a szerződésben hivatkozni kell a vizsgadíj mértékére is. Az itt meghatározott összeg képezi az akkreditált felnőttképzési intézményben felnőttképzésben résztvevő hallgató személyi jövedelem-adójának csökkentése alapját is. Az intézmények 80%-a nem rendelkezik vizsgáztatási joggal. Ezt a tevékenységet kiszervezi. De erre a törvény igényt tart. „e) a részt vevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,” A szerződésszegésnek számos módja lehet mindkét részről, ezért azokat külön részletezni nem kell, arra általánosságban is fel lehet hívni a figyelmet, de hasznos, ha a leggyakoribb szerződésszegésnek minősülő esetek, illetve azokat előidéző okok (pl. a megengedhető mértékű hiányzás túllépésének, a képzési díjak fizetési határidejének elmulasztása, vagy az elégtelen tanulmányi előmenetel következményeire való figyelemfelhívás) ennek ellenére rögzítettek. Egyébként a „szokásos” egyéb vitás kérdésekben való megegyezési szándék kinyilvánítása más esetekre pedig Ptk-ra és az illetékes bíróság kikötésére való hivatkozás is ajánlott. „f) mindazt, amit jogszabály előír.” Más jogszabály is előírhat olyan lényeges kritériumot, amelyet célszerű vagy akár kötelező is írásban rögzíteni. Ennek dokumentuma célszerűen a felnőttképzési szerződés vagy annak kapcsolódó és az alapszerződésben hivatkozott, hitelesítési záradékkal ellátott melléklete. „(3) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni, és öt évig a felnőttképzést folytató intézmény köteles megőrizni.” Az írásbeliség olyan módon kötelező, hogy az elektronikus alapforma nyomtatott példányait (legalább két példányt) az eredeti dokumentumokra vonatkozó hitelesítési szabályok szerint kell kezelni (aláírók nevei – a felnőttképzésben résztvevő illetve a felnőttképzési intézmény képviseletében és azonosító adataik, aláírások, dátum és bélyegző. „(4) A szakképzésről szóló 1993. LXXVI. törvény 52. §-a (2) bekezdésében meghatározott képzési szerződést felnőttképzési szerződésként el kell fogadni.” Az esetben, ha a felnőttképzés a szakképzési törvény szerinti képzési szerződés szerint folyik, külön felnőttképzési szerződés megkötése nem szükséges. A kormányrendelet szerinti képzési dokumentációs követelmények A kormányrendelet az akkreditált intézmény képzési dokumentációra vonatkozóan nem fogalmaz meg követelményeket, azt a miniszteri rendelet hatáskörében hagyja. Lényeges eleme viszont a rendeletnek, hogy a képzési programok akkreditációjának lehetőségét a 15 és a 16. §-ok szerint tárgyalja (ld. program-akkreditációs követelmények fejezet). A miniszteri rendelet szerinti, a képzési dokumetációval kapcsolatos részletes szabályok 6. §: „(1) A képzési tevékenység tervezése érdekében a kérelmező intézménynek rendelkeznie 37

kell Képzési terv és humánerőforrás terv a) képzési tervvel és a képzési tervben megjelölt képzési programmal,” Részletesen az Fktv. 15.§-a határozza meg (ld.1.1. pont szerint) b) olyan humánerőforrás-tervvel, amely tartalmazza az oktatók kiválasztására, rendelkezésre állására, valamint továbbképzésére vonatkozó szabályokat.” A humán erőforrás tervben be kell mutatni, hogy az intézményvezetés hogyan, milyen módon és milyen szabályok (és szabályozás) szerint választja ki a képzési tervében meghatározott képzések lebonyolítására e rendelet I. számú mellékletében leírtak figyelembevételével ( ld. 2.3. pontban) az oktatók kiválasztását és a szükséges belső és külső továbbképzések szükségessége megállapításának és tervezésének módját, ütemezését. A humán erőforrás terv ezen kívül meghatározza az oktatóknak a képzések lebonyolításakor való rendelkezésre állását, az órarend szerinti ütemezéseket, időbeosztásokat és a helyettesítések rendjét is. A képzések lebonyolítása során előállított dokumentumok „(2) A képzési tevékenység megvalósításának tanúsítása érdekében a kérelmező intézménynek rendelkeznie kell a) a képzésről és a felnőttképzési szolgáltatásról szóló tájékoztatóval,” A tájékoztató nyújtson megfelelő információt az Fktv. 16. §-a szerinti képzési programról, annak elemeiről, a felnőttképzési szerződés megkötéséről, a képzési díj megfizetésének módjáról, az előzetes tudásszint felmérésének és beszámításának lehetőségéről, az egyéb felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokról, az egyéb járulékos szolgáltatásokról, a képzési helyszínről, a képző intézményről általában, továbbá az intézmény munkatársainak és vezetőjének elérhetőségeiről, az ügyfélszolgálatról, a további tájékoztatás lehetőségeiről, módjairól. A tájékoztató tartalmazza az intézmény felnőttképzési nyilvántartási azonosító számát. „b) jelentkezési lappal,” A jelentkezési lapot az intézmény célszerűen, a jelentkező személyi azonosító adatait és a képzés egyértelmű azonosítását tartalmazó rovattal, a tervezett képzés kezdési időpontjának megjelölésével, a szükséges előképzettségekre és képességekre, kompetenciákra való rákérdezés résszel és hitelesítési résszel (dátum, aláírás) szerkesztve alakítsa ki. „c) a képzésbe való bekapcsolódás feltételeinek vizsgálatát igazoló dokumentációval,” A dokumentációban legyen lehetőség képzés belépési feltételei (iskolai, szakmai előképzettségek, egészségi, pályaalkalmassági, egyéb alkalmasság, előzetes tudásszint felmérés, beszámítható ismeretek, készségek és kompetenciák) vizsgálatának igazolására megfelelő részekkel és a vizsgálatot folytató személy hitelesítésre fenntartott résszel. „d) felnőttképzési szerződéssel,” Részletesen az Fktv. 20. §-a határozza meg. „e) a képzésen való részvétel követésére alkalmas nyilvántartással,” Ezen dokumentáció a „Jelenléti ív”, illetve a „Tanfolyami/Képzési (haladás) napló”. 38

A dokumentációt alapvetően az oktatók vezetik, a jelenlétet illetve a hiányzásokat aláírásukkal igazolják. A jelenlétet a hallgatók saját aláírásukkal is igazolhatják. „f) a képzés lebonyolításának - az oktatók beosztását is tartalmazó - ütemtervével,” Ez a képzés tulajdonképpeni órarendje. Az órarendnek az intézmény humán erőforrás tervének az oktatók rendelkezésre állásának biztosítása résszel összhangban kell állnia. „g) a képzés lezárásának dokumentációival”. A képzés lezárása lehet felmérés, modulzáró, házi vizsga, záróvizsga, OKJ-s záróvizsga, hatósági vizsga, nyelvvizsga stb., amelyekre mindig a megfelelő és szükség esetén a jogszabályoknak, egyéb előírásoknak megfelelő formát kell biztosítani. Különösen az államilag elismert vizsgák esetén a képzés ezen dokumentációjára vonatkozó formai és tartalmi elemek vonatkozásában érdemes a vizsgáztatásra jogosult intézménnyel –időben – felvenni a kapcsolatot, mert a vizsga a megfelelő dokumentáció hiányában felfüggeszthető, vagy el sem kezdhető. A képzések személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával kapcsolatos követelmények Az Fktv szerinti követelmények 16. §: „ (2) A képzési program tartalmazza: i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.” A személyi és tárgyi feltételek biztosításának módját a miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelő súlyozással és részletességgel kell leírni az adott képzési programra. (ld. 2.3. pont; miniszteri rendelet I. sz. melléklet) Az akkreditált felnőttképzési intézményeknek itt figyelemmel kell lenni az egészséges, biztonságos és képzésekhez való hozzáférésben egyenlő esélyt teremtő környezet megteremtésének követelményére is. A kormányrendelet szerinti követelmények 16. §: „ (2) A 15. § (2) bekezdése szerinti esetben a program-akkreditációs eljárás keretében a FAT vizsgálja… b) azt hogy, a program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek a kérelmező intézménynél biztosítottak-e.” E helyütt is (mint az Fktv. fenti szabályában) csak a követelményeknek való megfelelésre, mint akkreditációs követelményre utal a jogszabály, de a konkrét követelményeket részleteket a miniszteri rendelet határozza meg.

39

Felhasznált irodalom 1. Kraiciné Szokoly Mária: Pályázatírás – projektmeenedzsment ELTE PPK. 2006. Elektronikus tanyag (Belső használatra) 2. Görög Mihály: Projektmenedzsment 2001. 3. Kraiciné Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár Új mandátum Kiadó Bp. 2004. 4. Pease, A. Testbeszéd. Park 1989 5. Buda Béla A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó 1994 6. Csepeli György Szociálpszichológia. Osiris, 1997. 7. www.fvsz.hu/jogszabályok 8. www.nive.hu

40

PROGRAM- ÉS TANANYAGFEJLESZTÉS

Recommend Documents