1
Táplálkozásunk modern kiegészítése az egészséges életért: Probiotikumok Dr. Cs. Szabó Zsuzsanna háziorvos, sportorvos, üzemorvos, homeopátiás- és gyógynövényterápiás orvos, a SZTE Családorvosi Intézet oktatója
Probiotikumok medicinális alkalmazása Dr. Cs. Szabó Zsuzsanna háziorvos, sportorvos, üzemorvos oktató orvos, SZTE Családorvosi Intézet
Mottó: Medicus minister naturea - Az orvos a természet szolgája. (Hippocrates) A probiotikumok a szervezet normál működéséhez nélkülözhetetlen, jótékony mikróbák, elsősorban baktériumok, kisebb részben gombák, amelyek a bélflóra természetes összetevői. A normál humán bélflóra egyensúlyának megbomlása a szervezet kóros működéséhez, súlyosabb esetben betegségek kialakulásához vezethet. Klinikai vizsgálatok szerint probiotikumok per os szupplementációjával egyes betegségek megelőzhetőek, más kórképek lefolyása enyhül, és mindenképpen hozzájárulnak az egészséges életműködések fenntartásához. A cikk ismerteti a probiotikumok klinikai vizsgálatokkal már alátámasztott, és további vizsgálatokkal még megerősítéseket igénylő hatásait, terápiás alkalmazásuk lehetőségeit, felhívja a figyelmet az egyes termékek közti különbségekre, elősegítve ezzel, hogy a probiotikumok a mindennapi medicina részévé válhassanak. Probiotikumok, prebiotikumok, szimbiotikumok A probiotikumok a szervezet normál működéséhez nélkülözhetetlen, jótékony mikróbák. A „probiotikum” fogalom a görög „bios” – „élet” szóból ered, jelentése:„az életért”. A prebiotikumok olyan tápanyag-kiegészítők (pl. oligoszacharidok), amelyek a bélben élő, a gazdaszervezetre jótékony hatású mikrobák növekedését és szaporodását segítik. A szimbiotikumok együtt tartalmazzák a pro- és a prebiotikumokat. A probiotikumok, története, definíciója: A szervezet számára előnyös baktériumokat tartalmazó ételek fogyasztásának jótékony hatását az emberiség már évezredekkel ezelőtt felismerte. Minderre a Szentírás Teremtés Könyvében is történik utalás, amely szerint a hosszú életű Ábrahám tejet és vajat fogyasztott (Genesis 18:8). A fennmaradt ókori források alapján a klasszikus római tudomány egyik polihisztora, Plinius, Kr.e. 76-ban fermentált tejtermék fogyasztását javasolta hasmenésben. Ilja Mecsnyikov, Nobel-díjas orosz-ukrán tudós 1907−ben megjelent „The prolongation of life” című dolgozatában úgy vélte, hogy a Lactobacillus tartalmú fermentált tejtermékek (aludttej) fogyasztása mintegy „méregtelenítő” hatású a szervezetre, csökkenti a bélben lévő, toxint termelő patogének számát, és az erjesztett termék fogyasztásával magyarázta a kaukázusi pásztorok hosszú élettartamát. A probiotikumok WHO/FAO által jelenleg elfogadott definíciója: Élő, speciálisan kiválasztott, a bél szempontjából releváns mikroorganizmusok (leginkább Lactobacillusok, Streptococcusok és Bifidobacteriumok), amelyek megfelelő mennyiségben történő fogyasztása esetén a hagyományos tápanyagokat meghaladó mértékben gyakorolnak jótékony hatást az egészségre. (Report of a Joint FAO/WHO
2 Expert Consultation – 2001) Ezeket a baktériumokat az USA Élelmiszer és Gyógyszerhatósága, az FDA, az „általában biztonságosnak elismert" organizmusok (generally recognised as safe, GRAS) közé sorolja. Probiotikumok a humán szervezetben: Születésünkkor a bélrendszerünk steril, magzatvízzel telített, benne baktérium nem található. Az optimális mikroorganizmus-összetétel kialakulásának legfontosabb feltétele a normál szülés, és az azt követő anyatejes táplálás. Élettani szülőutakon történő szülés esetén, a szülőcsatornán áthaladva az újszülött először az anya lokális (rectum-anus-vagina-bőr) baktérium flórájával találkozik (pl. streptococcusok, staphylococcusok, enterobaktériumok). Az oxigén szervezetbe jutásával ezek a törzsek optimális anaerob környezetet hoznak létre a kezdeti bélflórát alkotó Lactobacillusok és Bifidobacteriumok számára. A kialakuló flórát kezdetben a kolosztrummal bejutó, majd a bélben levő B lymphocyták által termelt IgA határozza meg. Koraszülött, antibiotikummal kezelt, mesterségesen táplált vagy császármetszéssel született csecsemőknél az enterális flóra tökéletlen lesz, vagy optimális egyensúlyának kialakulása több hetet is késhet, ez pedig alapját képezheti az utóbbi években észlelt ún. „civilizációs betegségek” (allergia, diabétesz stb.) elterjedésének is. Az ember 7-8 méter hosszú emésztőtraktusának nyálkahártya-felszíne mintegy 300 négyzetméter. Ezt a hatalmas felszínt népesíti be az a több mint 500 különböző fajta baktérium, melyek csíraszámának mintegy 1013-1014 nagyságrendje az emberi szervezet összes sejtjének 95%-át teszi ki. A bélflóra tömege is jelentős, kb. egy – másfél kilogramm. Az adott egyén bélcsatornájában megtalálható baktériumok fajtája és ezek mennyisége meglehetősen állandó, úgynevezett bakteriális „ujjlenyomatot” képeznek, mely korai gyermekkorban alakul ki. A csíraszám a gyomortól a rectumig haladva folyamatosan változik. Egészséges emberben a gyomor és a vékonybél felső szakasza – a táplálékkal nagy tömegben bejutó baktériumok ellenére – a perisztaltika és a gyomorsav antimikróbás hatása miatt baktériumokban viszonylag szegény. Az alsó vékonybélszakaszban a csíraszám rohamosan növekedni kezd, és a vastagbélben már 10 12–1014 nagyságrendű. A baktériumtartalom egyúttal azt is jelzi, hogy míg a tápcsatorna felső szakaszában jellemzően emésztőenzimes, az alsó szakaszban inkább bakteriális emésztés folyik. A vastagbélben a bélsár tömegének mintegy 40–60 százalékát a mikróbák alkotják. A mikróbák alapvető szerepet játszanak a tápcsatorna élettani és patológiás működésében: a gasztrointesztinális nyálkahártya immunrendszerének fejlődésében, a normális élettani környezet (a mikrokörnyezet) fenntartásában és egyes esszenciális tápanyagok biztosításában. A mikróbák és az emberi szervezet kölcsönhatása A gazdaszervezet és a baktériumok együttélése többnyire mindkét fél számára specifikus előnyökkel jár. A probiotikumok legfontosabb kedvező hatásai az emberi szervezetre: Az egészséges bélflóra biztosítja a szervezet számára szükséges tápanyagok optimális felszívódását, továbbá közvetlenül vagy speciális fehérjék termelésével gátolja az idegen baktériumok megtelepedését, védi a bélnyálkahártya sejtjeinek épségét, segíti az immunrendszer fejlődését és kiegyensúlyozott működését. Napi energiaszükségletünk kb. 10%-át biztosítják pl. olyan metabolitok termelésével (arginin, glutamin és rövid láncú zsírsavak – SCFA Short Chain Fatty Acids), amelyeket a bélhámsejtek fő energiaforrásukként hasznosítanak. Szerepük van a táplálékkal bejutott, emészthetetlen poliszacharidok lebontásában, szervetlen anyagok felszívódásában (kalcium, magnézium, vas), továbbá számos, a szervezet számára létfontosságú vitamint (tiamin, folsav, pyridoxin, K-vitamin) szintetizálnak. A mikroflóra másik fontos funkciója, hogy védelmi vonal szerepét tölti be kórokozók széles skálájával szemben, megakadályozva azok kolonizációját a bélben (kolonizációs rezisztencia). Az egészséges bélflóra fontos szerepet tölt be az immunrendszer megfelelő működésében is. Fokozza a szekretoros IgA termelődését, továbbá hatással van a fagocita aktivitásra és az antigén-prezentáció folyamatára is. A bél nyirokszövete, a GALT (Gut Associated Lymphoid Tissue) a jelenlévő immunsejtek mennyisége szempontjából az immunrendszer legfontosabb része. A mikrobiális egyensúly megbomlása Ha az emésztőrendszer természetes védelmi mechanizmusai gyengülnek, olyan eseménysor mehet végbe, amely káros a szervezet számára és megbetegedéshez vezethet. Az egyensúly megbomlásának leggyakoribb okai: antibiotikumok szedése, kemoterápia, radiológiai kezelés, stressz, helytelen
3 táplálkozás, bélbetegségek, hasmenés, laktóz-intolerancia, bizonyos gyógyszerek szedése (például a savszekréció csökkentők, amelyek az erőteljes gyomorsavcsökkentés révén a tápcsatornába kerülő patogének elpusztítását korlátozzák). Az utóbbi időben egyre több klinikai kutatás foglalkozik a bélflóra zavaraival. Egyes betegségek összefüggésbe hozhatók a bélflóra egyensúlyának megbomlásával. A hatásos probiotikumok általános jellemzői: A probiotikus kategóriába sorolt élelmiszereknek meg kell felelnie több kritériumnak. Ahhoz, hogy jótékony hatásaikat megfelelő mértékben kifejthessék a szervezetben, a probiotikumoknak számos biztonsági és technológiai kritériumnak is meg kell felelniük. Először is, biztonsági szempontból nem lehetnek patogének a gazdaszervezet számára, genetikailag stabilaknak kell lenniük, továbbá nem lehetnek képesek antibiotikum-rezisztencia gének átadására egyéb mikrobák számára. Mindezek mellett, a probiotikumoknak meg kell őrizni életképességüket az élelmiszerben a termék szavatossági ideje alatt, túl kell élniük a béltraktuson való áthaladást, illetve legalább ideiglenesen képesek legyenek a kolonizációra. Ahhoz, hogy a környezetükre hatást gyakoroljanak, grammonként legalább 108 CFU (CFU: kolóniaformáló egység) probiotikumnak kell jelen lenni a bélfolyadékban. A probiotikumok hatásossága: Az elmúlt évtizedben tudományos kutatások sora vizsgálta a probiotikumok hatását az emberi egészségre, és számos betegségben való alkalmazhatóságukat is elemezték. Az észlelt egészségügyi hatások törzsspecifikusak, azaz alapvetően meghatározza, hogy mely törzseket, milyen mennyiségben és gyakorisággal fogyasztunk. A nagyszámú szükséges jelenlétük és az átmeneti kolonizációjuk miatt csak rendszeres bevitel mellett várható el tőlük hatás. Ezen törzsek azonosítása a modern kutatás egyik alappillére. Az alábbi táblázat az egyes betegségek, állapotok probiotikummal történő kezelésének vizsgálati eredményeit mutatja az evidenciaszintek és a vizsgálatban szereplő probiotikumok feltüntetésével. A táblázatban szereplő „A”, „B”, és „C” jelű értékelések egyben a terápiás ajánlások fokozatait is jelentik a probiotikumok adott helyzetben kifejtett hatékonyságának ismeretében. A hatékonyságra utaló „A” ajánlás egyértelműen pozitív, meggyőző, jól kivitelezett, kontrollált, elsődleges vizsgálatokon és tanulmányokon alapul. A „B” jelzés pozitív, kontrollált vizsgálatokon és tanulmányokon alapul, de egyes negatív eredményű vizsgálatok a meggyőző hatékonyság ellen érvelhetnek. A „C” jelzés olyan pozitív eredményű vizsgálatokon alapul, melyek kevésbé meggyőző eredményűek, vagy a vizsgálatok száma, illetve esetszáma nem bizonyult elegendőnek a jobb besoroláshoz. Bizonyítékokon alapuló ajánlások a probiotikumok terápiás alkalmazására: M.H.Floch, 2008, Pitlik E., Medicus Anonymus 2009/7-8 Betegség Hasmenés - Gyermekkori fertőző hasmenés kezelése - Fertőző hasmenés megelőzése - Antibiotikum kezelés okozta hasmenés megelőzése - Clostridium difficile okozta recurrens hasmenés kezelése - Clostridium difficile okozta hasmenés megelőzése Gyulladásos bélbetegségek (IBD) Pouchitis - Megelőzés és remisszió fenntartása - Remisszió indukció
Hatékonysá g
Alkalmazott probiotikum
A B A B
S.boulardii, L.GG, L.reuteri S.boulardii, L.GG S.boulardii, L.GG, combination of L.casei, L.bulgaricus, S.thermophilus, B.clausii S.boulardii, L.GG
B
L.GG, S.boulardii
A C
VSL#3 VSL#3
4 Colitis ulcerosa - Remisszió indukció - Fenntartó kezelés Crohn betegség Irritabilis bél syndroma (IBS) Imunválasz erősítése Allergia Tehéntej allergiával szövődött atópiás ekcéma kezelése Tehéntej allergiával szövődött atópiás ekcéma megelőzése Radiációs enteritis Vaginosis és vaginitis Gyermekkori légúti fertőzések, fogszuvasodás megelőzése, orrés orr-melléküreg fertőzéseinek megelőzése és kezelése Rheumatoid arthritis, allergiás asthma megelőzése, daganatos betegségek megelőzése, alkoholos májbetegség megelőzése és kezelése, cukorbetegség, graft-versus-host betegség, egészségmegőrzés
C C C B C A
E.coli Nissle, VSL#3 E.coli Nissle, VSL#3 E.coli Nissle, S.boulardii, L.GG B.infantis B.animalis, VSL#3, L.plantarum L.GG, L.acidophilus, L.plantarum, B.lactis, L.johnsonii
A
L.GG, B.lactis
A
L.GG, B.lactis
C C ígéretes
VSL#3, L.acidophilus L.acidophilus, L.GG, L.reuteri
potenciális
B: Bifidobacterium, E: Escherichia, L: Lactobacillus, S: Saccharomyces VSL#3: VSL Pharmaceuticals Inc.(Florida) Gyógyszergyár probiotikum keveréke (8 liofilizált törzs: L.casei, L.plantarum, L.acidophilus, L. delbrueckii subsp.bulgaricus, B.longum, B.breve, B.infantis, Streptococcus salivarius subsp.thermophilus)
A probiotikumok biztonságossága: A probiotikumok, mint terápiás lehetőség, nagyon jó biztonsági profillal rendelkeznek. Újszülöttkortól kezdődően valamennyi életkorban, sőt várandósság idején is biztonságos az alkalmazásuk. Mellékhatások ritkán jelentkeznek, és ezek is általában enyhék: flatulencia, vagy a székelési szokások megváltozása. Allergiás reakció még ritkábban fordul elő, de nem lehet kizárni, hogy valaki ilyen reakcióval válaszol a szervezetébe kerülő mikroorganizmusokra. A probiotikus törzsek kiválasztásánál alapkövetelmény, hogy apatogén legyen, ne tartalmazzon semmilyen virulencia faktort. Élő mikroorganizmust tartalmazó készítmények esetében azonban immunszupprimált betegek esetében csak kellő körültekintéssel, orvosi felügyelet mellett ajánlatos alkalmazni azokat. Meggyengült immunrendszer mellett ugyanis egyes mikroorganizmusok esetében potenciálisan fennállhat a mikroorganizmus béllumenen kívülre jutása, ami opportunista fertőzések forrása lehet. A probiotikumok gyakorlati alkalmazása: Hogyan alkalmazhatók a probiotikumok (adagolás, terápiás idő)? A bélflóra egyensúlyának fenntartása céljából a probiotikumokat akár folyamatosan is lehet fogyasztani, de alkalmazhatóak megelőzésre is, például ha külföldre utazás előtt és alatt. Szintén megelőző használatnak számít, ha antibiotikum kúrára szorul valaki, és a bélflóra megőrzése érdekében, a gyógyszer mellé és a kúra után probiotikumot is szed. Ezekben az esetekben elegendő néhány hétig alkalmazni probiotikumot. Amennyiben antibiotikus kúra alatt szed valaki probiotikus készítményt, a jótékony baktériumok túlélési esélyének növelése érdekében érdemes javasolni, hogy az antibiotikum és a probiotikum szedése között lehetőleg 2-3 óra teljen el. Mikor javasolt bevenni a probiotikus terméket?
5 A probiotikus termékeket étkezés közben vagy után javasolt bevenni. Az üres gyomor pH-ja nagyon savas, ez a környezet alkalmas a káros baktériumok inváziójának megelőzésére, de egyben a jótékony baktériumok túlélési esélyét is jelentősen rontja. Étkezés alatt és után a gyomor pH-ja megemelkedik, ami már kedvezőbb a probiotikumok túléléséhez és a kedvező hatásuk kifejtéséhez. A probiotikus termékek közti különbségek: Törzsek száma és összetétele, csíraszám kérdése: Az egyes probiotikus készítmények hatékonysága specifikus, hiszen ezt a bennük lévő törzsek, és azok csíraszáma jelentősen befolyásolja. Az irodalmi adatok alapján az látszik, hogy nem az számít, hányféle törzs van egy készítményben, hanem az, hogy milyen törzs van benne, és mennyi a napi bejuttatott csíraszám. Azaz egy többféle probiotikus törzset is tartalmazó készítmény hatásossága lehet gyengébb egy egyféle törzset tartalmazóénál, ha a benne lévő több törzs az adott kórképben nem tud olyan hatást kiváltani, mint a másik készítményben lévő egyetlen törzs. A hatásosság szempontjából viszont lényeges, hogy mennyi a bejuttatott napi csíraszám. Ennek az lehet a magyarázata, hogy nem mindegy, mennyi a kiindulási csíraszám egy igen kompetitív mikrokörnyezetben. Tehát olyan készítményt érdemes ajánlanunk, amely olyan baktériumtörzset tartalmaz, amely hatásossága bizonyított az adott kórkép megelőzésében, vagy kezelésében, és a készítmény garantálja a napi hatásos csíraszám bejuttatását (egyszeri adag csíraszáma, illetve a napi dózis megfelelően magas, milliárdos nagyságrendű napi csíraszámot biztosít). A probiotikus készítmények fajtái, besorolásuk: Probiotikus termék lehet funkcionális élelmiszer, étrend-kiegészítő, tápszer vagy gyógyszer. A funkcionális élelmiszerek a megfelelő táplálkozásélettani hatásokon felül más pozitív hatást is gyakorolnak a szervezetre: az egészséget növelik, a közérzetet javítják, és/vagy csökkentik bizonyos betegségek kockázatát.(European Commission Concerted Action on Functional Food Science). Előírás szerint nem lehetnek gyógyszer formátumúak, csak olyan élelmiszerek, amelyek a hétköznapi táplálkozási szokások integráns részét alkotják és hatásuk a megszokott napi mennyiség elfogyasztása mellett is megmutatkozik. Legtöbbször vitaminokkal, pre- és probiotikumokkal, valamint egyéb esszenciális alkotókkal dúsítják a termékeket, melyek így azonos mennyiséget elfogyasztva kedvezőbb élettani hatásokat váltanak ki. Az étrend-kiegészítők a hazánkban is érvényben levő európai uniós szabályozás szerint olyan élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat. Az étrend-kiegészítőkről szóló EU irányelvnek megfelelően, a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet életbe lépésével megszűnt az előzetes, kötelező engedélyezés és helyette csak ún. bejelentési (notifikációs) kötelezettség van, ami nem jelent mást, mint a termék címkéjének és adatlapjának benyújtását az OÉTI-hez, legkésőbb a termék piacra helyezésének napján. A terméken feltüntetett OÉTI szám tehát nem engedélyszám, pusztán egy nyilvántartásba vételi sorszám, ami nem jelent garanciát hatásosságra és az ártalmatlanságra. Természetesen az étrend-kiegészítőket előállító cégek nagy többsége is tisztességes, jogkövető magatartást folytat, és valóban igyekszik olyan terméket a piacra bocsátani, amelyben a fogyasztó megbízhat. A tápszerek különleges táplálkozási célú élelmiszerek, speciális minőségi előírásoknak kell eleget tenniük, ezért alkalmazásuk biztonságosabb probiotikumok esetében is. A 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet szerint tudományos adatokkal kell igazolni az összetételnek a hatékonyságát azon a területen, ahol az alkalmazást javasolják. A legtöbb speciális gyógyászati célra szánt tápszert gyógyszergyár állítja elő a GMP követelményei szerinti minőségbiztosítási rendszer mellett. A gyógyszerek OGYI (2011. május 01-től GYEMSZI) által szigorú eljárás szerint törzskönyvezettek, hatásosságuk és biztonságosságuk klinikai vizsgálatokkal alátámasztott. Probiotikus gyógyszerként törzskönyvezve mindössze két készítmény van forgalomban jelenleg Magyarországon: Az egyik klasszikus probiotikum, hatóanyaga többszörösen antibiotikum-rezisztens Bacillus clausii spóra, a
6 másik élesztőgombát (Saccharomyces boulardii) tartalmazó, elsősorban terápiás céllal alkalmazható termék. Mindkettő úgynevezett OTC gyógyszer (nem vényköteles, TB által nem támogatott). Tanácsok a probiotikus termék választásához: A probiotikus készítmények fajtái szerint: Általánosságban javasolható, hogy ha célunk az egészség megőrzése, akkor elégséges lehet funkcionális élelmiszer rendszeres fogyasztását ajánlanunk. Az étrend-kiegészítőket is alapvetően egészséges embereknek érdemes ajánlani, akik nem fordítanak kellő figyelmet az étkezésükre, hiányállapotok megelőzésére, az általános jó egészségi állapot fenntartásában lehet szerepük. Mielőtt valaki étrend-kiegészítőt kezd szedni, célszerű azt ellenőriznie, hogy a terméket bejelentették-e az OÉTI-nél, illetve beteg esetében legalább a kezelőorvosával javasolt konzultálnia. Ha viszont konkrét betegség kezelésére, vagy annak megelőzésére ajánlunk probiotikumot, akkor érdemes megbízhatóbb probiotikus étrend-kiegészítőt, tápszert, vagy gyógyszert alkalmaznunk. Tudnunk kell azonban, hogy sem a probiotikus funkcionális élelmiszer, sem az étrend-kiegészítő, sem a probiotikus gyógyszer nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos, vegyes étrendet sem egészséges, sem beteg ember esetében, illetve nem helyettesítheti az orvostudomány által kínált terápiás eljárásokat, lehetőségeket. Törzsek és csíraszám szerint: Érdemes végiggondolnunk, hogy melyik probiotikus törzset tartalmazó készítményt válasszuk. Irodalmi adatok alapján úgy látszik, hogy probiotikumok hatásossága a dózistól és a probiotikus törzs fajtájától függ. Tehát olyan készítményt érdemes ajánlanunk, amely olyan baktériumtörzset tartalmaz, amely hatékonysága bizonyított az adott kórkép megelőzésében, vagy kezelésében, és a készítmény garantálja a napi hatásos csíraszám bejuttatását. Kiszerelés szerint: Mindenképpen fontos szempont lehet a kiszerelés választása is, hiszen többféle lehetőség áll rendelkezésünkre, pl. tabletta, kapszula, oldat, por, stb. A probiotikumok élő szervezetek, életképességüket könnyen befolyásolhatják külső hatások (hőmérséklet, nedvesség, nyomás, a gyomor- és epesav), amelyeknek a tápcsatornán át tartó hosszú útjuk során ki vannak téve. Sok gyártó ennek érdekében különleges technológiát fejlesztett ki, speciális bevonattal látta el termékét, ez a védelem lehet akár egy kapszula burka is, hogy a jótékony baktériumok élve jussanak el egészen a vastagbélig. Ilyen elvárásoknak a probiotikus élelmiszerek nagy része nem tud megfelelni, hiszen a bennük lévő probiotikus élő sejtek még hűtőtárolás mellett is gyorsan pusztulnak. Fontos megemlíteni, hogy a készítmények nagy része nyomokban tartalmazhat tejport, de ez olyan alacsony mennyiség, amely általában nem okozhat tüneteket laktóz-érzékeny betegeknél sem. Kombinációk lehetőségeinek mérlegelése szerint: Kombinált készítmények is léteznek a terápiás palettán: Leggyakrabban prebiotikumokkal, illetve vitaminokkal kombinálják a probiotikus készítményeket. A prebiotikumok fokozzák a probiotikus baktériumok szaporodását és kolonizációját, kompetíció útján megakadályozzák a kórokozók megtapadását a bél epiteliumán és elősegítik a patogén baktériumokra nézve káros anyagok képződését is a béllumenben, ezért egyértelműen javítják a probiotikumok hatását. Az orvosok és a gyógyszerészek egy része a probiotikumokat immár több mint egy évszázados és az utóbbi évtizedekben egyre bőségesebb szakirodalmat produkáló tudományos történetük ellenére sem ismeri kellőképpen, gyógyító munkája során rutinszerűen nem alkalmazza, vagy csak a jövő ígéretes profilaktikus és terápiás eszközeinek tekinti. A probiotikumok nem csodaszerek, de egyes jól körülhatárolt kórállapotokban hatékonyan egészíthetik ki a terápiát, más esetekben akár önállóan is gyógyító hatást fejthetnek ki. Szerepük az egészség megőrzésében nem elhanyagolható. IRODALOM: Bruewer N, Samarin S, Nusrat A. Inflammatory bowel disease and the apical junctional complex. Ann N Y Acad Sci 2006; 1072: 242–52., Lapis K. Az antimikrobiális peptidek és a mintázatfelismerő receptorok szerepe a bélrendszer homeosztázisának fenntartásában. Orv Hetil 2009; 150: 2146–9., Pitlik E: A probiotikumok szerepe az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében és kezelésében – bizonyítékokon alapuló ajánlások a probiotikumok terápiás alkalmazására. Medicus Anonymus 2009/7-8, 24-30, Fanaro S,
7 Chierici R, Guerrini P, Vigi V. Intestinal microflora in early infancy: composition and development. Acta Paediatr Suppl 2003; 91: 48–55., Grönlund MM, Lehtonen OP, Eerola E, Kero P. Fecal microflora in healthy infants born by different methods of delivery: permanent changes in intestinal flora after cesarean delivery. J Pediatr Gastroenterol Nutr 1999; 28: 19–25., Sharma R, Schumacher U, Ronaasen V, Coates M. Rat intestinal mucosal responses to a microbial flora and different diets. Gut 1995; 36: 209–14., Demeter P. A probiotikumok alkalmazásának lehetőségei emésztőszervi betegségekben. LAM 2006; 16: 41–7.
