Prevencióval és a lakosság felvilágosításával a tüdôrák visszaszorításáért

EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM

Prevencióval és a lakosság felvilágosításával a tüdôrák visszaszorításáért Dr. Kovács Gábor, Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet

Magyarországon mintegy hatvanezer új rosszindulatú daganatos megbetegedést és harminckétezer halálesetet regisztráltak 2008-ban. A daganatos halálokok között a tüdôrák vezet. A tüdôrák halálozás terén a férfiak között hazánk világelsô. Ez a betegség a ma még kevésbé gyógyítható daganatos betegségek közé tartozik, visszaszorítása a prevenció szélesebb körû elterjedésével és a lakosság intenzívebb felvilágosításával érhetô el. Szakmai és civilszervezetek együttmûködésével, lakossági rendezvények szervezésével lehet eloszlatni tévhiteket, felhívni a figyelmet az egészségesebb életmódra, a korai felfedezés elônyeire, az evidenciákon alapuló kezelési módok elfogadására. A primer prevenció a dohányzás csökkenése révén érhetô el. A tüdôgondozói hálózat révén szervezett leszokás támogató programok várják a leszokni kívánó dohányosokat. A szekunder prevenciót jelentô tüdôrák szûrés ma már a nemzetközi és a hazai fórumokon is elismert. A korszerû, de költséges célzott molekuláris terápia jelentheti az elôrelépést a gyógykezelés terén. Ennek itthon is meg kell teremteni a finanszírozási feltételeit.

In 2008, an estimated 60 000 new cases of cancer were diagnosed in Hungary and 32 000 patients died from the disease. Lung cancer is the leading cause of cancer-related deaths in Hungary. In fact, Hungary is ranked first in the world in male lung cancer mortality”. Given the still dismal survival rates and that only modest survival benefit has been observed with conventional lung cancer therapies, developing more successful preventive tools are of crucial interest. Accordingly, with the cooperation of professionals and NGOs, there is a need in this field to intensify the information on “healthy lifestyle”, prevention and evidence based therapy disseminated to the general public. The most effective primary preventive strategy for lung cancer is to reduce smoking. In Hungary, for those who plan to quit smoking, a well organized smoking cessation program is available in the pulmonary outpatient clinic network. As a secondary prevention strategy, lung cancer screening is now accepted both in Hungary and worldwide. The need for more successful lung cancer treatments has also led to the development of novel targeted therapeutic approaches with great promise. However, the financial support of these expensive therapies is yet to be established.

44

IME VIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2009. NOVEMBER

EPIDEMIOLÓGIAI HELYZET Közismert tény, hogy a katasztrófális hazai halálozási adatok alakulásáért a kardiovaszkuláris megbetegedéseket követôen a daganatos halálozás tehetô felelôssé. Európai összevetésben az összes rákhalálozás terén a férfiaknál elsô (1. ábra) a nôknél Dánia mögött a második helyen állunk (2. ábra). Évente közel 60 ezer honfitársunk betegszik meg valamilyen rosszindulatú daganatban, és 32-33 ezer embert veszítünk el emiatt.

1. ábra Összes rákhalálozás, férfiak, 2005 (ASR(W)/100 000 férfi)

2. ábra Összes rákhalálozás, nôk, 2005 (ASR(W)/100 000 nô)

A daganatos halálokok között a tüdôrák vezet, s a férfiak tüdôrák halálozásában Magyarország világelsô (3. ábra), s a nôk körében is az elsôk közé tartozunk (4. ábra). Érdemes megtekinteni a tüdôrák halálozás idôsorait is mindkét nemben. Látszik, hogy amíg más országokban már a kilencvenes évek kezdete óta csökken, illetve alacsonyabb értékeken stagnál a tüdôrák mortalitás a férfiak esetében, nálunk az érték 2004-ig emelkedett, s azóta sem csökken (5. ábra). A nôknél a legutóbbi idôkig folyamatos a rosszabbodás (6. ábra).


3. ábra Tüdôrák halálozás, férfiak, 2005 (ASR(W)/100 000 férfi)

Az elmúlt évtizedekben látványosan javultak a terápiás eredmények a daganatos betegségek kezelését illetôen. Manapság kijelenthetjük, hogy összességében a daganatos megbetegedések több mint a felét képesek vagyunk eredményesen gyógykezelni. Sajnálatos módon – minden erôfeszítésünk ellenére, ez egyelôre nem vonatkozik a tüdôrákra. Igazságtalanok lennénk persze a kutatókkal, a gyártókkal, a diagnosztákkal és a klinikusokkal szemben, ha nem beszélnénk azokról az eredményekrôl, amelyeket különösen az elmúlt néhány évben tapasztalhatunk ezen a téren. Ezek a kis lépések elôzhetik meg és alapozhatják meg a remélt áttörést, amely révén a tüdôrák is más szolid tumorokhoz hasonlóan az eredményesen kezelhetô, szinte krónikusnak nevezhetô betegségek listájára kerül majd. A 7.ábrán bemutatjuk a megelôzô két évtizedben a tüdôrák gyógyszeres kezelésében világszerte alkalmazott standard ajánlásokat és azok eredményességét. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy néhány éve hozzáférhetôk már olyan célzott molekuláris kezelések bizonyos szûk, erre patológiailag alkalmas betegcsoportok számára, amelyek az ábrán láthatóaknál lényegesen hatékonyabbak.

4. ábra Tüdôrák halálozás, nôk, 2005 (ASR(W)/100 000 nô)

7. ábra A tüdôrák standard kezelése (1990-2008)

5. ábra Tüdôrák halálozás idôsorai, férfiak, nyers ráták/100 000 férfi

A korlátozott eredmények önmagukban is kellô okát jelentik annak, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy minél kevesebben betegedjenek meg tüdôrákban, vagy olyan kezdeti stádiumban fedezzük fel a betegséget, amikor még eredményesen alkalmazhatjuk a jelenleg ajánlott gyógymódokat. Azt is el kell érnünk, hogy a betegség felismerését követôen az arra rászorulók hozzájussanak a jelenleg legjobb gyógyulási eredménnyel kecsegtetô kezelésekhez. A LAKOSSÁG FELVILÁGOSÍTÁSA

6. ábra Tüdôrák halálozás idôsorai, nôk, nyers ráták/100 000 nô

Manapság furcsa helyzetet teremt az az információ tömeg, amely a különbözô médiumok, az internet révén elárasztja a lakosságot. Az emberek egyre nagyobb száma jut hozzá egyre több információhoz, ugyanakkor egyre kevésbé vagyunk képesek kontrollálni ezeknek az információknak a valóság tartalmát. Emiatt elképesztô méretekben terjednek féligazságok, vagy teljesen hamis nézetek az egészséges életmódról, betegségekrôl, azok kivizsgálásáról, s fôképpen


45


a lehetséges gyógymódokról. Nem segíti a lakosság eligazodását ebben az információ rengetegben az a lejárató kampány sem, amit a szenzációra éhes média az orvosi tekintély rombolásában tett az elmúlt években. Bôven vannak tennivalóink abban is, hogy a lakosság kellô ismeretekkel rendelkezzen a betegségek, így jelen esetben a tüdôrák kialakulásáról, a lehetséges kiváltó okokról, a korai felismerés döntô jelentôségérôl, s el kell oszlatni a csodavárást, a tévhiteket mind a vizsgálatokat, mind a kezeléseket illetôen. Minden tüdôgyógyásznak és onkológusnak személyes felelôssége az, hogy a betegük megfelelô vezetése közben idôt és energiát fordítson arra, hogy a beteg megértési szintjéhez, tanultságához, intelligenciájához is alkalmazkodva igyekezzen kellô mértékben felvilágosítani mindarról, ami vele történik. Csak így lehet elérni a beteg és családja együttmûködését. Így lehet elérni a bizalmat, ami elengedhetetlen az eredményes kezelés érdekében. Megelôzhetô az, hogy a beteg az ajánlott kezelés elfogadása mellett párhuzamosan másokhoz forduljon valamilyen „csodaszer” alkalmazását illetôen. Ilyen csodaszerek pedig annál inkább megjelennek, minél kevésbé vagyunk képesek az általunk javasolt evidencia alapú készítményekkel meggyógyítani egy betegséget. A tüdôrák pedig ma még ezek közé a betegségek közé tartozik. Társadalmi szinten meg kell találni azokat a fórumokat, amelyeken keresztül a lakosság nagyobb tömegeihez szólhatnak a szakemberek. A Magyar Tüdôgyógyász Társaság Onko-pulmonológiai Szekciója és a Magyar Rákellenes Liga évek óta keresi és alkalmazza a leghatékonyabb módszereket ezen a téren. Több évvel ezelôtt kezdôdött az a szoros együttmûködés, amely lépésrôl lépésre mind szélesebb laikus tömegeket vont be a felvilágosításba. Elôször a tüdôrákban szenvedô betegek, családjaik, barátaik és természetesen minden érdeklôdô számára 3-400 fôs rendezvényeken tartottak a szakemberek elôadásokkal, vetítésekkel egybekötött találkozókat. Ezeken a rendezvényeken gyógyult, vagy gyógykezelés alatt álló tüdôrákos betegek is felszólaltak, vállalván a betegségüket, s jelenlétükkel is megerôsítették a szakemberek által elmondottakat. Konzultációkra is sor kerülhetett olyan formában, hogy egy-egy szakember egy kerekasztal mellett válaszolt az érdeklôdôk kérdéseire, személyes megjegyzéseire. Ezt követôen a nagy érdeklôdésre való tekintettel két alkalommal is a Normafánál tartottunk egész napos szabadtéri rendezvényt „Célkeresztben a tüdôrák” elnevezéssel. Ezeken a rendezvényeinken a szakemberek jelenléte mellett már népszerû média személyiségek is jelen voltak és népszerûsítették az üzeneteinket. A rendezvények jelszavai egyben a legfontosabb üzeneteink is: „Tegyünk meg mindent a betegség megelôzéséért – ne dohányozzunk!”; „Vegyük igénybe a tüdôszûrés lehetôségét a korai felfedezés érdekében!”; „Van remény, van lehetôség a betegség kezelésére!”; „Célkeresztben a tüdôrák a korszerû célzott gyógykezeléssel!”; Együtt élni a tüdôrákkal értelmes életet.” Ezek a jelmondatok kifejezik azt, hogy a megelôzéstôl a korai felfedezésen keresztül a gyógykezelésen át a tüneti kezelésig mindig

46


van lehetôség a segítségre. Legalább ennyire fontos a rendezvényeknek az az üzenete is, hogy a tüdôrákos beteget soha nem hagyjuk magára. Mindig van valaki, vagy valakik, akik fogják a kezét. A családja mellett mindig lesznek olyan szakemberek, akik a betegség stádiumának megfelelôen kezelést, segítséget nyújtanak. Lehet, hogy csodát nem tudunk ajánlani, de emberi és szakmai biztonságot igen, s ez egyáltalán nem kevés ennél a betegségnél. 2009 szeptemberében a rendezvényt éppen az utolsó gondolatok jegyében „kéz a kézben a tüdônk egészségéért” címmel továbbra is a „célkeresztben a tüdôrák” gondolatkör jegyében már a Margitszigeten tartottuk meg több, mint háromezer érdeklôdô jelenlétében. MEGELÔZÉS A betegségmegelôzésnek klasszikusan három formáját különítjük el. Ezek az elsôdleges megelôzés (primer prevenció), amikor egy adott betegség ismert kóroki tényezôjét részben vagy teljes egészében kiiktatjuk valakinek az életvitelébôl. Erre példa a tüdôrák esetében a dohányzás abbahagyása, vagy lakossági méretekben a dohányzás visszaszorítása. Másodlagos megelôzésrôl (szekunder prevenció) akkor beszélhetünk, ha egy adott betegség ugyan már kialakult, de valamilyen jól detektálható laboratóriumi, képalkotó, vagy bármilyen vizsgálattal a betegséget a tüneteket még nem okozó, ún. preklinikai fázisban szûrôvizsgálattal fedezhetjük fel. Harmadlagos megelôzésen (tercier prevenció) egy már ismert betegség megfelelô kezelését és gondozását értjük a progresszió, illetve a betegség kiújulásának a megelôzése érdekében. A dohányzás visszaszorítása A tüdôrák valódi megelôzését az ismert kóroki tényezônek a kiiktatása, vagyis a dohányzás visszaszorítása jelentheti. Ennek érdekében Észak-Amerikában és Nyugat-Európában az elmúlt évtizedekben a törvényalkotás segítségével, az egészségügy, az oktatás és a média a maga területén nagyon sokat tett. Sikerült is elérni a dohányzás nagymértékû csökkenését. Ma ezekben az országokban a férfi lakosság 20-30 százaléka dohányzik rendszeresen a korábbi 50-70 százalékkal szemben. Mivel a dohányzással összefüggô betegségek visszaszorulása csak egy-két évtizeddel a dohányzás csökkenése után detektálható, éppen az elmúlt évtizedben tapasztalhatták ezekben az országokban a tüdôrák, a COPD és a kardiovaszkuláris halálozás csökkenését. A 8. ábra azt mutatja be, hogy a világ különbözô régióiban a XX. században a különbözô dohányzási szokások révén hogyan alakult a dohányzással összefüggô halálozás a férfiak, illetve a nôk körében. Ha az ábrán a vízszintes tengelyen a XX. század évtizedeit vesszük fel, s az USA dohányzási szokásait vizsgáljuk, akkor látható, hogy a tízes években kezdett emelkedni a férfiak körében a dohányzás. Ez folyamatos emelkedéssel a II. Világháborút követôen az ötvenes-hatvanas


Leszokási lehetôségek Magyarországon

8. ábra A dohányzással összefüggô halálozás alakulása a dohányzás függvényében.

évekre érte el csúcspontját, amikor a férfiak 75%-a dohányzott rendszeresen. A halálozás is ennek megfelelôen, mintegy két évtizedes késéssel, a hetvenes-nyolcvanas években érte el tetôpontját. A hatvanas években az Egyesült Államokban – észlelvén a dohányzás kóroki szerepét és jelentôségét a mortalitásban – megtették a dohányzás visszaszorítása érdekében az elsô lépéseket, s azóta is következetesen folytatják. Nem maradt el az eredmény sem; a kilencvenes évektôl kezdve határozottan csökkenni kezdett a tüdôrák, illetve más a dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedés mortalitása is. Néhány évvel késôbb mindezeket az intézkedéseket a fejlett nyugateurópai országokban is megtették, hasonló eredménnyel. Ahogy az ábrán is látható, más a helyzet a nôk körében. A nôk dohányzása késôbb kezdett emelkedni, így a csúcspontját is késôbb érte el, s a dohányzással összefüggô morbiditás, illetve mortalitás is késôbb jelentkezett körükben. Bár a fejlett országokban már a nôk körében is csökkenni kezd a dohányosok aránya, a mortalitás, elsôsorban a nôk tüdôrák halálozása még emelkedhet a következô évtizedben. Különösen igaz ez Magyarországra, ahol – ahogy az az ábrán is látszik – késôbb érte el csúcspontját és késôbb is kezdett el csökkenni a dohányosok aránya. Ráadásul a nôk körében még nem is tapasztaljuk a dohányzás csökkenését. Jelenleg hazánkban a férfiak 40, a nôk 28%-a dohányzik rendszeresen. Ez azt jelenti, hogy a felnôtt lakosság harmada tekinthetô dohányzónak. Különösen veszélyes a fiatal, 18-24 éves nôk kiemelkedôen magas dohányzási aránya. Ebben a korban a nôk mintegy fele dohányzik rendszeresen. Prognosztizálható, hogy Magyarországon az elkövetkezô két évtizedben tovább emelkednek a nôk körében a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek, elsôsorban a tüdôrák morbiditás és mortalitás. Ez meghatározza a dohányzás visszaszorítása terén is a legfontosabb teendôinket. Elsôsorban a lányok körében kell kifejteni a megelôzô tevékenységet, vagyis el kell érni, hogy középiskolás korukban ne szokjanak rá. Segíteni kell abban is, hogy ha már rászoktak, akkor eredményes módszerekkel képesek legyenek leszokni. Persze ez minden dohányosra vonatkozik.

Magyarországon 1994 óta foglalkoznak szervezetten a tüdôgondozói hálózat tüdôgyógyász szakorvosai a leszokás támogatással. Ezekben az intézményekben speciálisan képzett szakemberek várják a leszokni vágyó dohányosokat. A nemzetközi evidenciáknak megfelelô módszerekkel, három hónapos program keretében lehet eredményesen leszokni. Esetenként a több évtizedes dohányzás következtében nikotin függôségi állapot, egyfajta drog függôség alakul ki. A nikotin elvonása csak szakember felügyelete mellett, többnyire valamilyen hatékony készítmény segítségével lehet eredményes. Sajnálatos, hogy ezen a területen is megjelentek a lelkiismeretlen kufárok és sarlatánok, akik „csodát” ígérnek. A jelenlegi leghatékonyabb módszerekkel az elsô próbálkozásra a leszokási kísérletek mintegy harmada lehet sikeres, s ennek a hazai tapasztalataink is megfelelnek. Minden olyan módszer, amely a leszokást egy alkalommal történô foglalkozással és ennél jóval magasabb arányban reklámozza, nem rendelkezik elfogadható bizonyítékkal és a szélhámosság kategóriájába tartozik. A tüdôgondozók szakemberei számára rendszeresen tartunk továbbképzéseket ezen a téren. Pályázati források segítségével fokozatosan képesek vagyunk felszerelni az intézményeket olyan mûszerekkel, amelyek a dohányzásmentesség ellenôrzési lehetôségét nyújtva segítik a szakemberek munkáját. Bár tanácsadásért valamennyi tüdôgyógyász szakemberhez fordulhatnak a dohányosok, egy 2009 évi felmérés alapján országszerte mintegy hatvan tüdôgondozóban történik szervezetten a leszokás támogatási tevékenység. Az év elsô felében mintegy ezernégyszázan jelentkeztek a leszokási programokra, s a leszokás a harmaduknál (37%) volt sikeres. Ez az arány megfelel a nemzetközi tapasztalatoknak. A javasolt és a közeljövôben bevezetésre kerülô szakmai minimum követelményekben a dohányzás leszokás támogatás, mint kiemelkedô prevenciós tevékenység kötelezôen végzendô feladata lesz a tüdôgondozóknak. A szakemberek motiváltságát nagymértékben korlátozza az, hogy ezt az alapvetôen prevenciós tevékenységet a szolgáltatóknak a betegellátás idôkorlátai közepette, meglehetôsen gyér pontszámmal bíró finanszírozói elismerés mellett kell végezniük. A páciensek részérôl a hatékony leszokás támogató készítmények jelentôs költsége csökkenti az elszántságot. Lakossági méretekben ezeknek a hiányosságoknak a korrekciója mellett, a dohánytermékek árának a drasztikus emelése, illetve az évek óta vajúdó, a dohányzást az éttermekben tiltó jogszabály bevezetése lenne megfelelô eszköz a dohányzás visszaszorítására. A tüdôrák szûrése Hosszú évtizedeken keresztül áldatlan vita, elutasítás övezte a tüdôrák szûrésével kapcsolatos javaslatokat világszerte és Magyarországon is. Napjainkban reneszánszát éli ez a szakmai kérdés. Ma már rendelkezünk olyan kutatási


47


eredményekkel, amelyeknek legalább tízéves követési eredményei igazolják egyes tüdôrák szûrési módszerek hatékonyságát. Ezeknek az ismeretében újraértékelték a több évtizeddel ezelôtti vizsgálatok eredményeit és az azóta eltelt több évtized túlélési adatait. Éppen ebben az évben nyilatkoztak arról az ASCO (American Society of Clinical Oncology) konferenciájának egyik szekciójában, hogy átértékelik a korábbi elutasítást és a tüdôrák is korai stádiumban felfedezhetô betegség megfelelô képalkotó szûrôvizsgálati módszerekkel. A szûréssel, panaszmentes stádiumban történô felfedezés pedig javítani képes a betegek túlélési esélyeit. Magyarországon is élénk szakmai vita övezte a mellkasi röntgen vizsgálattal történô tüdôszûrô vizsgálatok jelentôségét a tüdôrák szûrését illetôen. Retrospektív vizsgálatok eredményei azonban meggyôzték az egészségpolitikusokat a szûrôhálózat megtartásának szükségességérôl bizonyos szükségszerû korlátozások mellett a tüdôrákos betegek szûréssel történô felfedezése érdekében. A lakosságszûrés helyett a 2008 óta érvényes jogszabály a 40 évesnél idôsebb lakosság körében ajánlja az évenkénti tüdôszûrést. Ez a rendszeresen dohányzók körében lenne különösen ajánlott. A tüdôszûréssel kapcsolatban az elmúlt évtizedekben tapasztalt negatív, elsôsorban egyes szakemberek által képviselt vélemények, a populáris sajtóban megjelenô lejárató cikkek és a szankcionálás elmaradásának következtében fokozatosan csökkent a lakosság szûrési fegyelme. Ehhez kétség kívül hozzájárult egyes szûrôállomások és a mobil szolgálatok mûszaki állagának a romlása és a behívási rendszer elavultsága néhány területen. A fokozatosan csökkenô részvétel mellett érthetôen csökkent a szûréssel kiemelt tüdôrákos betegek száma is (9. ábra).

9. ábra Tüdôszûrésen résztvevôk száma és a kiemelt tüdôrákos esetek (1990-2008)

Az elkövetkezô évek feladata, hogy a kötelezô tüdôszûrés néhány éven belül várható teljes megszûnését követôen a tüdôrák kockázati csoportját képezô 40 évesnél idôsebb dohányosok minél nagyobb arányban megjelenjenek az ajánlott tüdôszûrésen. Ez a háziorvosok és a szûrôállomások közös felelôssége. A cél az lenne, hogy ilyen módon ki tudjuk emelni a panaszmentes tüdôrákos betegek harmadát, mintegy háromezer beteget. Ennek következtében tart-

48


ható, vagy esetleg javítható a 20-22 százalékos operabilitási arány, ami a gyógyulás nagyobb reményét jelentheti a betegeknek. Egy korábbi publikáció összehasonlította a különbözô szolid tumoros betegségben szenvedô betegek hazai és nemzetközi túlélési adatait. A tüdôrák terén – bár az európai országokhoz képest semmi szégyellnivalónk nincsen – a férfiak esetében tíz százalék körüli, s a nôk esetében sem sokkal nagyobb az ötéves túlélés valószínûsége. Meggyôzôdésem, hogy a rizikócsoportos ajánlott szûrés térnyerésével javulnának ezek a mutatók. Hatékony kezeléssel a tüdôrák progressziójának, recidívájának a megelôzéséért Egyfajta tercier prevenciónak tekinthetô az, ha az arra rászoruló tüdôrákos betegek a leghatékonyabb kezeléshez juthatnak. Ez azt jelenti, hogy itthon is hozzáférhessenek a szakemberek a jelenleg alkalmazható leghatékonyabb gyógymódokhoz. Különösen a gyógyszeres terápia terén várható áttörés az elkövetkezô években. Ennek jele az, hogy teret nyertek az ún. célzott molekuláris kezelések, amelyek a hosszadalmas klinikai vizsgálatok alapján most már létjogosultságot nyertek. Ezek jellemzôje, hogy szemben az eddigi citotoxikus kezelésekkel nem általában pusztítják a szaporodó sejteket, daganatos és nem daganatos sejteket egyaránt, hanem célzottan, bizonyos sejtfelszíni jelek alapján kiválasztják a nekik megfelelô daganatsejteket és csak azokat pusztítják el, illetve gátolják meg a szaporodásban, megkímélve a nem daganatos sejteket. Ez azt jelenti, hogy egy-egy gyógyszer a tüdôrák esetében is csak a betegek egy kisebb, jól meghatározható csoportjánál lehet – az eddig alkalmazott kezelésekhez képest – fokozottan hatékony. Már napjainkra is több ilyen hatásmechanizmusú szert törzskönyveztek világszerte, s az elkövetkezô években még több megjelenésére számíthatunk. Közös tulajdonsága ezeknek a készítményeknek az igen magas ár. A korábbi gyógyszeres kezelésekhez képest többszörös költséget jelenthet egy-egy beteg kezelése. Ezek a betegek viszont akár kétszer annyi ideig, esetenként több évig is élhetnek a betegségükkel. Komoly dilemmát jelent még a hazánknál gazdagabb országok számára is ezeknek a kezeléseknek a finanszírozása. Szakmának, egészségpolitikusoknak, finanszírozónak itthon is szembe kell néznie a kihívással, amit a nagyszámú tüdôrákos beteg jelentôs költség-növekedéssel járó hatékonyabb kezelése jelenthet a jövôben. Meg kell találni a megfelelô kompromisszumot szakma és finanszírozó között annak érdekében, hogy azok a betegek, akiknél a leghatékonyabban alkalmazhatók a készítmények, hozzájuthassanak ezekhez a szerekhez. A kompromisszum részét képezheti az is, hogy a tüdôrák gyógyszeres kezelésénél felhasznált mintegy hétmilliárd forintot – ha forráshiány miatt ez nem is bôvíthetô egyelôre – csoportosítsuk át a korszerû kezelések érdekében. Egyfajta szakmai önmérséklettel, a protokollok szigorúbb követésével az alkalmazott kezelési ciklusszámok terén, illetve a kezelésbe vont betegek általános ál-


lapotának a kritikusabb értékelésével lehet a kompromisszumot megvalósítani. Ez nem jelenti azt, hogy késôbb, jobb lehetôségek idején ne kellene bôvíteni a forrásokat a tüdôrák gyógyszeres kezelését illetôen éppen a korszerû kezelések mind szélesebb körben történô bevezetése érde-

kében. Utalva a 7. ábrára egy jövôbeni publikáció hasonló ábráján a 2010-es éveket a célzott terápiák uralhatják majd, amelyek legalábbis megkétszerezték a tüdôrákos betegek életkilátásait 20 hónap feletti átlagos túléléssel.

IRODALOMJEGYZÉK [1] Strausz J, Böszörményi N. Gy, Csekeô A. és tsai: A pulmonológiai intézmények 2008. évi epidemiológiai és mûködési adatai, Korányi Bulletin, 2009/1 10-39. [2] Tusnády G, Gaudi I, Rejtô L. és tsai: A magyar daganatos betegek túlélési esélye a nemzeti rákregiszter adatai alapján, Magyar Onkológia, 2008,52:339-49. [3] Kovács G.: A mellkasi röntgen szûrôvizsgálat jelentôsége a tüdôrák korai felismerésében a fokozott rizikójú né-

pességcsoportban, Orvosi Hetilap 2008;149,21:975-82. [4] Kovács G, Czuriga I, Horváth I. és tsai: A dohányzás leszokás támogatásának szakmai irányelve, Med Thor 2009;62,3:159-75. [5] KSH Demográfiai Évkönyv 2008, haláloki statisztikák [6] Nemzeti Rákregiszter www-dep.iarc.fr http://data.euro.who.int

A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Kovács Gábor 1977-ben általános orvosi diplomát szerzett a Szegedi Orvostudományi Egyetem ÁOK-án, Szakképesítései: 1981 tüdôgyógyászat, 1989 belgyógyászat, 1996 klinikai onkológia. 1998-ban okleveles egészségügyi menedzserként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Tüdôgyógyászati Osztályán 1981-tôl segédorvos, 1986-tól alorvos, 1990-tôl adjunktus. A Szent

Margit Kórház Belgyógyászati Osztályán 1990-tôl adjunktus, 1994-tôl mb. osztályvezetô, 1995-tôl mb. osztályvezetô fôorvos. 1996-tól az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Tüdôgyógyászati Osztályán osztályvezetô fôorvos, 1999-tôl emellett informatikai fôigazgató helyettes, 2004-ben az intézet mb. fôigazgató fôorvosa, 2005-tôl ugyanott osztályvezetô fôorvos és 2007 óta fôigazgató helyettes. 2003-2005 fôvárosi tüdôgyógyász, 2005-tôl országos tüdôgyógyász szakfôorvos. A Tüdôgyógyászati Szakmai Kollégium és a Megelôzési Orvostani és Népegészségügyi Szakmai Kollégium tagja.

Magyar Egészségügyi Intézmény ESMO akkreditációja Az Európai Orvosi Onkológiai Társaság (European Society for Medical Oncology, ESMO) az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetet Integrált Onkológiai és Palliatív Központként (ESMO Designated Center of Integrated Oncology and Palliative Care) akkreditálta. Napjainkig a világon 73 egészségügyi intézet nyerte el e megtisztelô címet. Az elismerésben azok az intézetek részesülnek, akik a magas színvonalú onkológiai ellátás mellett hasonló minôségû szupportív és palliatív szolgáltatást is nyújtanak. Az oklevelet ünnepélyes keretek között az idei ESMO Kongresszuson Berlinben vehették át az intézet képviselôi.


49

Prevencióval és a lakosság felvilágosításával a tüdôrák visszaszorításáért

Recommend Documents