Prevenció a környezet-egészségügyben
Dr. Dura Gyula
Országos Környezetegészségügyi Intézet
Föld és egészség a biztonságosabb környezet kialakítása 2010. november 17.
megbetegedések megelőzése közegészségtan – járványtan járványtan-- egészségvédelem
• fertőző betegségek - védőoltások • nem-fertőző krónikus megbetegedések szív- és érrendszeri megbetegedések rosszindulatú daganatos megbetegedések cukorbetegségek allergiák, autoimmun megbetegedések
• közegészségügy • • • • •
munka- és foglalkozás higiéne (szilikózis, azbesztózis munkaazbesztózis,, ólom (’lógó kéz’ nyomdászbetegség) élelmezés-- és táplálkozásegészségügy (zsír élelmezés (zsír--, szénhidrátszénhidrát-, sósó-, koleszterin szegény étrend) sugárhigiéne (ólomle mez, UV védőszemüveg) vegyi anyagok, mint kóroki tényezők település egészségügy (levegő(levegő-, vízvíz -, talajhigiéne talajhigiéne))
Környezeti eredetű betegségteher (0 – 18 éves korcsoportra vonatkozóan) Az össz. megbetegedések 1/3-a a nem biztonságos és nem egészséges környezetre vezethető vissza.
Gyermekkori balesetek, sérülések
Környezeti hatás: szennyezett levegő, víz, talaj okozta
1/6
1/3
1/6 1/3
légzőszervi, gastrointestinális megbetegedések, (idegrendszeri), fejlődési rendellenességek;
Helytelen életmód: testmozgás hiánya, elhízás, diabetes, cardiovasculáris megbetegedések, alul-tápláltság,
élelmiszerek szennyezettsége POP);
A környezet - egészségügyi sajátosságok Közös vonások
Egészségügyi sajátosságok
I.) ELVEK megelőzés, elővigyázatosság, szubszidiaritás, partnerség, fenntarthatóság
Az egészségi állapotra gyakorolt hatások vizsgálata
II.) ESZKÖZÖK monitorozás, határértékek alkalmazása III.) EREDMÉNYEK tájékoztatás-nyilvánosság
Biológiai monitorozás Hatástalan szintek megállapítása
Az ember egészségét befolyásoló tényezők Employment Housing conditions status Housing Sex Alcohol Prescription tenure Smoking & Working Egyedi drugs Family passive smoking conditions Age relationships körülmények Sexual Income Biologiai behaviour Subtance Életmód tényezők misuse Means of Education Skills Exercise transport level Recreation Community Water quality Dier Social Soil Social support participation Pear contact Noise quality Air quality pressure Vibration Landuse Társadalmi Egészség & Jóllét Discrimination hatások Smell Natural Környezet Fear of resources Civic discrimination Fear of design Green space Crime & anti-social crime & Public behaviour anti-social Waste Hazards safety behaviour Respite Social Childcare measure Disposal care services Technological Community facilites Job creation Development Health care Leisure facilities Ellátáshoz Gazdasági Business Distribution of körülmények activity Shops való hozzáférés Education & training incomes Banking services Availability of Availability of employment Quality of Public transport Advice Workplaces, employment training opportunities & services employment Housing Genetic factors
oksági tényezők közti összefüggések (multi-kauzalitás) illusztrálása a gyermekkori asztma példáján • Öröklött tulajdonságok 25%
allergiára érzékenység, genetikai fogékonyság
• A szervezet állapota 25%
immunstátusz, táplálkozás, életkor
•
Expozíció 50 %
Indoor 30% háziporatka 10% háziállatok 5% dohányfüst 5% NOx 5% por 5% Outdoor 20% pollen 10% ipari légszenny.5% közlekedési 5%
A környezetegészségügyi feladatok jellemzői i.) interdiszciplináris megközelítés ii.) sajátosságuk, hogy a környezeti hatások - kevés kivételtől eltekintve - viszonylag alacsony szintű, de hosszú (élethossz)idejű expozíciót jelentenek. A kombinált, együtteses hatások mindig összetettek. ii.) ii .) új kihívások gazdasági-pénzügyi világválság - egyenlőtlenségek globális környezeti változások hatásai egyéni fogékonyság iii.) iii .) a közvélemény növekvő érdeklődése
Környezetszennyezettségből eredő problémák 1. Pontforrásból származó és diffúz eredetű levegőszennyezés 2. Beltéri levegőminőség, indoor air szennyezők 4. Új (nano)technológia környezeti és egészségre gyakorolt hatása 3. Ózonréteg károsító anyagok, globális felmelegedést okozó szennyezés, hőhullámok 5. Szélsőséges időjárási események egészségre gyakorolt hatása 6. Felszíni vizek ipari eredetű valamint szennyvizek révén történő szennyezése 7. Felszínalatti vizek szennyezése 8. Szennyvíz iszapok elhelyezése 9. Rekreációs célú vizek (természetes fürdővizek) minőségromlása (kékalga) 10. Ivóvíz minőség, az ivóvízellátó rendszerek másodlagos szennyezettsége 11. Nitrátok, szerves mikroszennyezők 12. Veszélyes hulladék lerakók, égetők 13. Elhagyott hulladék lerakók, vagyonfedezet nélküli talajszennyezések 14. Kommunális hulladék lerakók 15. Egyéb típusú hulladékok (meddőhányók, vörös iszap) 16. Olajszennyezés 17. Toxikus anyagok okozta egészségi ártalom (CMR) és környezetszennyezés (PBT) 18. Ipari balesetek, vegyi katasztrófa helyzetek 19. Ionizáló sugárzás, radon 20. Nem ionizáló sugárzás, elektromágneses terek hatása, UV 21. Lakáspenész 22. Biológiai allergének 23. Növény védőszerek használata (foglalkozásszerű, kiskerttulajdonosok) 24. Élelmiszerek szennyezettsége. Növény védőszer maradékok élelmiszerekben 25. Új vegyi anyagok; a fogyasztókhoz jutó vegyi készítmények 26. Biotechnológia, genetikailag manipulált anyagok 27. Települési zaj 28. Háztartási balesetek, közlekedési balesetek 29…….
Hogyan kezeljük a probléma-halmazt? •
rangsorolás i.) az egészséget bizonyítottan veszélyeztető környezeti tényezők hatásának megelőzése érdekében azonnali intézkedéseket követelő feladatok, ii.) a feltételezett egészségkockázati tényezők hatásának megelőzésére irányuló tennivalók, iii.) az egészség,a jól-lét fenntartását biztosító környezet elérésére irányuló tevékenységek. Országos, regionális és helyi szintek
• • •
tanulságok elemzése ismeretek bővítése vizsgálati kapacitás, eszköztár bővítése felmérés – (bio)monitorozás, adatfeldolgozás kockázat – költség – haszon elemzés
• •
holisztikus szemlélet, de (szakterületi) önkorlátozás az elővigyázatosság elvének alkalmazása intézkedések bevezetése egy lehetséges kockázat elkerülésére, anélkül, hogy a kockázat létezését eldöntő tudományos eredményeket megvárnák
Megelőzés szintjei •
Közegészségügyi módszerek
Elsődleges megelőzés Tömeges, nagy számú megbetegedés; hatás Védőoltás D-vitamin, J, F, Fe dohányzás, alkohol, drog környezeti elemek tisztasága Kórokok megszüntetése
•
Másodlagos megelőzés: Szűrés, tbc; vérnyomás betegség korai felismerése
•
Harmadlagos megelőzés: a betegségek kiújulásának megelőzése diabeteses retinopathia
• Veszélyesség azonosítása
• Környezeti tényezők vizsgálata • kimutatás, expozíció • biológiai/egészségkárosító hatásuk vizsgálata
• Kockázatbecslés risk = f (hatás, expozíció)
Vegyi anyagok kockázatbecslésének kialakulása 1962 1968 1983 1986 1992 1994 1996 2005
Rachel Carson: Silent Spring Kennedy elnök tud. tanácsadó testülete: peszticidek veszélyessége kockázatértékeléssel kezelhető Római Klub (A növekedés határai: túlnépesedés, élelmiszerhiány,energiahordozók, atomfegyver + klímaváltozás) US EPA a kockázatbecslés és a kockázatkezelés megkülönböztetése Mackay fugacitási modelljei Az Európa Tanács elfogadja a 93/67 EEC irányelveket a vegyi anyagok környezeti- és egészségkockázatának becsléséről Az Európa Tanács 1488/94 sz. rendelete az ismert vegyi anyagok humán és környezeti kockázatbecslésének elveiről EU Technical Guidance Documents a 93/67/EEC irányelvek gyakorlati alkalmazásához (TGD 1996, 2002) REACH, a vegyi anyagok biztonsági értékelésének alapja
A kockázat eredete •
•
A kockázatot végső soron emberi igények és szükségletek okozzák, amelyek kielégítése bizonyos tevékenységek formájában történik célja előnyök létrehozása, de ennek elkerülhetetlen velejárója a cselekvés, a kockázati helyzet kialakulása. Ezért nem szabad a kockázatot az előnyöktől elválasztva vizsgálni, továbbá célszerű a tervezett és a nem tervezett tevékenységek között különbséget tenni
VEGYI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEI példa: peszticid használat Emberi szükséglet
a termés mennyiségi növelése és minőségének megóvása
Tevékenység
tervezett módon történő helyes megvalósítás
helytelen megvalósítás
Előnyök és lehetséges káros következmények tervezett, kívánatos hatás
kártevők elpusztítása
közvetlen, nem kívánatos hatás
szermaradványok
közvetett, nem kívánatos hatás
rezisztencia
közvetlen, nem kívánatos hatás
hal-, és méhpusztulás
közvetett, nem kívánatos hatás
felszín alatti vízbázis szennyezés
Hogyan mérhetem a kockázatot?
KOCKÁZATBECSLÉS ÉRINTETTEK
– Univerzális eszköz a vegyi anyagok helyes kezeléséhez
CÉLOK
lakosság, fogyasztók munkavállalók környezet, ökoszisztémák
Forgalmazott Forgalmazott vegyi anyagok Kö Környezetszennyező rnyezetszennyező anyagok érté érté rtékelé kelés rtékelé kelése Ipar, Kereskedelem, Műszaki dosszié Biztonságos felhasználás, biztonságosabb termék
Kémiai biztonság
Felelős hatósságok, intézmények (ÁNTSz, KöFe) Környezeti állapot: hatásvizsgálat monitorozás Jogszabályok érvényesítése
SZENNYEZÉS MEGELŐZÉSE, ELLENŐRZÉSE, ELHÁRÍTÁSA
A kockázatbecslés a döntések stratégiai eleme megelőzés elvét érvényesíti: az élő szervezetek tűrési kapacitásának ismerete nélkül nincs megelőzés a fenntartható fejlődés elvét teszi kifejezhetővé: a természeti erőforrások megújuló képességének figyelembe vételét igényli partneri viszony: a kommunikáció közös nyelve a kockázatbecslés az un. gazdaszemléletű környezet - és egészségvédelmet támogatja: a költség / haszon elemzés az elővigyázatosság elvét követi: bizonytalanságot is magában foglalja, ezzel hangsúlyozza az elővigyázatosság elvének betartását.
A VIZSGÁLATOK ÉS AZ INTÉZKEDÉSEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLAT, MÉRÉS/ KUTATÁS
INTEGRÁLÁSI FOLYAMAT
Szennyező források – azonosítása
KOCKÁZAT KEZELÉS
Alternatívák
– a szennyezés terjedése Környezeti tényezők – kimutatása és meghatározása – egészségre gyak.hatás értékelése laboratóriumi teszteléssel humán(klinikai, epidemiológiai) megfigyelésekkel Extrapoláció – nagy dózis ––– kis dózis – állatkísérlet ––– ember Környezeti expozíció – monitorozása – m o de lle z é s e Az érintett populáció jellemzése
KOCKÁZAT
ÉRTÉKELÉS
egészségi környezeti gazdasági társadalmi politikai KÖVETKEZMÉNYEK
DÖNTÉS
KOCKÁZAT ELEMZÉS KOCKÁZAT BECSLÉS
KOCKÁZAT KEZELÉS
dózis – válasz összefüggés
veszélyesség azonosítása
expozíció becslése
elfogadható kockázati szint meghatározása kockázat Intézkedés, ellenőrzés
jellemzés
alternatívák
KOCKÁZAT KÖZLÉS
Kockázat becslés
Kockázat érzékelés
Kockázat kezelés
Veszélyesség azonosítása +
E
T
robbanásveszélyes
nagyon mérgező
O
T
égést tápláló, oxidáló
mérgező
F+
Xn
fokozottan tűzveszélyes (fokozottan tűzveszélyes)
ártalmas
F
C
tűzveszélyes (könnyen gyulladó)
maró
N
Xi
környezeti veszély
irritatív
A GHS-ben alkalmazásra kerülő piktogramok. 1. Akut mérgezés; 2. maró; 3. gyúlékony; 4. környezeti (vízi) veszély! 5. heveny szem-, bőr-irritáció, szenzibilizál; 6. nyomás alatt levő gázok; 7. robbanásveszély, önreaktív, szerves peroxidok; 8. égést tápláló oxidáIó; 9. rákkeltő, reprodukció-károsító, speciális szervkárosító.
Az expozíció becslése
A vegyi expozíció egészségre gyakorolt hatásának kimutatása illetve bizonyítása
in vitro vizsgálatok (sejt- és szövettenyészet)
Laboratóriumi kísérleti állatokon végzett (in vivo) vizsgálatok
környezet-epidemiológiai vizsgálatok, humán megfigyelések
TOXIKOLÓGIAI DIMENZIÓK
i n
különböző különböző expoziciós expoziciós utak utak
c i d e
kombinált, komplex interakciók
különböző különböző célszervek célszervek
n c i
dózis
a
az az expzició expzició időtartama időtartama aa hatás hatás súlyossága súlyossága
A KÁROS ÉS NEM KÁROS HATÁS ELKÜLÖNÍTÉSE
A SZERVEZET VÁLASZÁNAK FOKOZATAI károsodás egészséges állapot funkciózavar betegség pusztulás
a szervek és a szervezet funkcióromlása közti összefüggés ábrázolása ábrázolása
szembetűnő tipikus tünetek
kompenzációs folyamatok határa
LOAEL
a normál működés jelentős erőfeszítés nélkül fenntartható
homeostasis NOAEL NOEL
adaptáció
kompenzáció
károsodás
A SZERVEK REAKCIÓJ ÁNAK FOKOZATAI (SÚLYOSSÁGA) NOEL –
no observed effect level
NOAEL –
no observed adverse effect level
LOAEL –
lowest observed adverse effect level
Kockázat érzékelés
Kockázat becslés
Sajátos környezetegészségügyi probléma • láthatatlan szennyezés • vízbázisok és lakóterületek veszélyeztetése • költségek - mikor ‘tiszta a tiszta?’ • felelősség • résztvevők: környezetvédelmi felügyelőségek, ÁNTSz szakhatósági feladatai
Kockázat kezelés
A lakosság egészségét veszélyeztető ill. jelentős hazai ismertebb környezetszennyezési esetek SZE NNYE ZÉ S
HELY, IDŐ
MÓDSZER/MODELL
Vegyipari kisszövetkezet okozta talajszennyezés galvániszappal, növényvédő-szer maradékkal
Monorierdő, 1986
In vivo és in vitro toxikológiai vizsgálatok
Átmeneti veszélyes hulladéktárolón elhelyezett (60 ezer hordó) klórbenzol származékok okozta környezet- és talajszennyezés
BVM garéi átmeneti veszélyes hulladék tárolója, 1989-2002
szemikvantitatív kockázatbecslés, kalkulátor
Elavult technológiával működtetett üzem okozta lakókörnyezeti szennyezettség
Metallokémia, Budapest, Nagytétény,1991től
HESP
Illegális ólomakkumulátor bontás okozta talajszennyezés
Heves, 1996
PBPK vérólomszínt prognózis
Meddőhányóból és zagytérből származó talajszennyezés
Gyöngyösoroszi, 1997
Gyógyszergyári vegyi hulladék egykori nyílttéri égetése okozta szennyezés ivóvízbázis veszélyeztetése
volt nyílttéri égetőhely, 2000
A korábbi kockázatbecslés eredményeinek felülvizsgálata, pontosítása
Metallokémia és környezetére, Garéi hulladéktárolóra és környezetére
Risk Assisstant 1,0
Risk Assisstant 1,0
iterációs kockázatbecslés
mennyiségi kockázat felmérés kockázatfelmérés
Szennyezettségi koncentráció
x Expozíciós faktor
x Toxicitás
=
Egészség kockázat
Kockázati hányados = Átlagos Napi Dózis / Tolerábilis (Referencia) Dózis (Oralis meredekségi tényező • Átlagos Napi Dózis) Daganatkockázati valószínűség= 1 - e
egészségkockázat értéke kármentesítési célállapot (D) érték
Hely-specifikus mennyiségi egészségkockázat becslése egyszerűsített
részletes szennyező forrás receptor VÍZKIVÉTEL
Szennyezett talaj
receptor
Szennyezés megoszlás megoszlás:: talaj - talajvíz - levegő
Kockázat érzékelés
Szennyezett talajvíz
Szennyezés terjedés (lebomlás, átalakulás) átalakulás) figyelembe vétele
Kockázat becslés
Kockázat kezelés
A kockázat érzékelést befolyásoló tényezők
Önként vállalt kockázat (pl., gépkocsi, motorkerékpár vezetése, létrára mászás, cigarettázás).
Nem önként vállat kockázat (előzetes figyelmeztetés nélkül, tudtunkon kívül) (pl. villámlás, szélvihar, környezeti szennyező anyag)
Egészségkockázat érzékelés A kockázat elfogadható vagy a vélelmezett kockázat csökken
A kockázat elfogadhatatlan vagy a vélelmezett kockázat növekszik
önként vállalt a kockázat nem önkéntes, vagy mások erőltetik ránk a káros hatás azonnali a következmény később jelentkezik nincs alternatíva, nem is van elérhető alternatíva szükséges a kockázat bizonyos a kockázat bizonytalan az expozíció foglalkozási az expozíció lakossági a veszély ismert, szokásos a veszélytől van félni, rettegni való a következmény reverzibilis a következmény irreverzibilis a kockázat vállalásából előny a kockázat vállalásból nincs származik látható előnyhaszon a veszély érezhető jó dologgal az én „kontómra” más profithoz társul jut
Egészségkockázat érzékelés Az érzékelt kockázatot csökkenti
Az érzékelt kockázatot növeli
V e s z é l y e s s é g i tényező ismert, szokásos a természetesben felnőttekre gyakorol hatást önkéntes, az egyén szabályozhatja Demográfiai
ismeretlen, nem - hétköznapi antropogén a gyermekeket, a magzatot éri nem önkéntes, kényszerített tényezők
férfi nő Társadalmi bizalom a kockázat-közlő iránt bizalom a kockázatot előidéző személy vagy intézmény irányába a kockázat és az előny arányban van
tényezők gyanakvás a kockázat közlőjével fenntartás a kockázatot előidéző személy vagy intézmény irányába a kockázat és az előny megoszlása nem tisztességes vagy nincs arányban
új kockázati tényezők
nanoanyagokat tartalmazó termékek
még hozzávetőleges információ sincs a fogyasztási cikkekben lévő nanoanyagokról
Nanorészecskék jellemzõi nem írhatók le sem a hagyományos kémiai-fizikai modellekkel, sem a kvantummechanikai törvényekkel
FIZIKAI JELLEMZŐK
KÉMIAI JELLEMZŐK
• • méret • • alak (gömb, rost, cső) • • felület nagyság, • -morfológia, • -töltés • • porozitás • • kritályos, amorf jelleg • agglomerátum, aggregátum • mágneses Molekula • optikai Nano-Carrier
Fehérje
Peptid DNS RNS
vegyi összetétel oxidatív kapacitás katalitikus aktivitás sztöchiometria oldékonyság, hidrofóbitás nyom-szennyezés felületi adszorbancia (tervezett, véletlenszerű) felszín borítottság
protein, lipid adszorpció vérplazma meghatározhatja a célszervet/szövetet!
A nanorészecskék egészségre gyakorolt lehetséges hatásai •
Lokális hatás: Oxidatív stressz - gyulladási folyamatot indít el [a (µm)részecskék okozta károsodással azonos módon]
•
Szisztémás hatás: – Oxidatív stressz – Thrombocyta aggregáció, cardiovasculáris rendszer károsodása – Szénnanocsövek - karcinogenitás?
Nanoanyagok szabályozása Európai Bizottság: van munka-, környezet-, fogyasztóvédelmi
szabályozás és van REACH!! Egészség- és környezetvédelem magas szintű biztosítása. Gyártói felelősség elve REACH jelmondata: Nincs adat, forgalmazni TILOS!
EGYETLEN ÚNIÓS JOGSZABÁLYBAN SEM ÉRINTI A NANOANYAGOKAT! •
SCENIHR vélemény a vegyi anyag TGD használhatóságáról: új dozimetriai, toxikológiai és ökotoxikológiai, hatásvizsgálati és környezeti expozíció értékelési megközelítésre van szükség.
jelölés, cimkézés
nanoveszély?
A megelőzés hatékonyságát rontó tényezők/körülmények •
a degradálódott környezet egészségre gyakorolt hatása jelentős, ugyanakkor nehezen kvantifikálható ;
•
a környezeti hatások - kevés kivételtől eltekintve - viszonylag alacsony szintű, de hosszú (élethossz)idejű expozíciót jelentenek.
•
az egészségkárosodások megelőzésére irányuló, a kockázatcsökkentés irányába ható politikák nem eléggé célirányosak, ezért a lehetségesnél kevésbé hatékonyak, mert a környezeti és az egészségi állapot mutatóit izoláltan, fragmentáltan kezelik az adatforrások, információs rendszerek funkcionális zavara - folytatnak méréseket, de abból az expozició - hatás összefüggés nem jellemezhető. - gyűjtik az adatokat, de intézkedéseket nem hoznak. - ha vannak összehasonlítható adatok, azok nehezen hozzáférhetőek.
•
A környezetet és az egészséget érintő hatályos jogszabályok, intézkedések többnyire egy-egy azonosított szennyező anyaghoz/környezeti tényezőhöz kapcsolódnak. Lényegesen kevesebbet tudunk az embert együttesen érő környezeti ágensek egészségre gyakorolt hatásáról. A kombinált, együtteses hatások
mindig összetettek.
Jövőkép A bizonyítékokon alapuló környezetegészségügy hozzájárul ahhoz, hogy
• a megelőzés elve beépüljön az ágazati politikába, országos programokba; • az egészségi állapotban megmutatkozó és környezeti okokra visszavezethető egyenlőtlenségek mérséklődjenek – a hatékony biztonsági programokon keresztül (víz biztonság, környezet(egészségügyi) biztonság, élelmiszer biztonság, kémiai biztonság, háztartási vegyi anyagok biztonsága); • a globális környezeti változásokra, rendkívüli eseményekre gyors, koordinált és adekvát válaszokat adjunk.
köszönöm figyelmüket
Nemzetközi hatások
• globális folyamatok
• EU politika
• Nemzetközi szakmai és civil szervezetek
• ENSz Milleniumi Nyilatkozat • Fenntartható fejlődés • EU Népegészségügyi programja • EU Környezetvédelmi programja • WHO/Euro környezet- és egészség folyamat
