Preparálási és mintavételi módszerek az ökológiában Szabó-Debnár Zsuzsanna és Nagy Dávid MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék 2015
Szárazföldi mintavételi módszerek
Mintavétel a populáció elterjedési területe (legtöbbször túl nagy ahhoz hogy az egészet megmintázzuk) mintavételi terület (minden esetben kisebb, mint a populáció elterjedési területe) mintavételi egységek
Az egyedek eloszlása
szabályos
véletlenszerű
csoportosult
szigetszerű
Az egyedek eloszlása szabályos: egy populáció egyedei a vizsgált tér bármely pontján azonos egyedszámban találhatóak meg. ( pl. az énekesmadarak hímjei egy lomberdőben)
véletlenszerű: egy populáció egyedei a vizsgált térben teljesen véletlenszerűen fordulnak elő és semmi szabályszerűséget nem mutatnak. (pl. a pionír fűfélék populációi egy homokbuckán)
Az egyedek eloszlása csoportosult: egy populáció egyedei a vizsgált térben csoportokat képeznek, a csoportok kisebb-nagyobb távolságra helyezkednek el egymástól, de közöttük egyesével vagy néhányadmagukkal is előfordulnak a populációt alkotó faj egyedei. Ez az eloszlás főként növényekre jellemző a magszóródás vagy az indákkal való szaporodás következményeként. szigetszerű: Egy populáció egyedei a vizsgált térben kisebb-nagyobb csoportokat képeznek, melyek egymástól néha nagyobb távolságra helyezkednek el. Állatpopulációknál a szaporodási időszakban ez a távolság csökkenhet vagy meg is szűnhet. A természetben ez az eloszlás a leggyakoribb. Ilyenek pl. a csoportosan járó nagyemlősök, a rajokban úszó halak, az államalkotó rovarok, de sok növénypopuláció is.
Mintavételi eljárások
véletlenszerű
szabályos
rétegzett (irányított)
Mintavételi eljárások véletlenszerű: az adott mintavételi pontok kijelölése teljesen véletlenszerűen történik (pl. random táblázat alapján) (a mintavételi terület általában homogén). szabályos: az adott mintavételi pontok kijelölése egy meghatározott szabályszerű forma alapján történik (pl. adott távolságokban ismétlődve) rétegzett (irányított): akkor alkalmazzuk ha a mintavételi terület nem homogén. Ilyenkor részekre osztjuk a területet és minden részből véletlenszerűen veszünk mintát.
Abszolút mintavételi módszerek
Teljes számlálás:
kvadrát módszer, sávtranszekt
Részleges számlálás:
vonalmenti transzekt
Távolságmérés: legközelebbi egyed, legközelebbi szomszéd
Eltávolításos csapdázás
Arányváltozás:
szelektív elvonás fogás-jelölés-visszafogás
Kvadrát módszer
Kvadrát módszer
Ideális kvadrát : (kör) négyzet ker/ter. arány: kör < négyzet < téglalap
Kvadrátméret kérdése (gyepben általában 2x2 méteres, erdőben pedig 10x10 méteres kvadrátot alkalmaznak)
Alkalmazás:
növények (hemi-)szesszilis állatok
Sávtranszekt Minden egyedet meg kell találni Szélesség azonos, hossz változó Madarak, nagy testű emlősök Növények: gradiens mentén Vizsgálat - részkvadrátok
Részleges számlálás Vonalmenti transzekt • ritkás északi erdőkre dolgozták ki • vonal - észlelés valószínűség = 1 (a megfigyelő állandó sebességgel sétál) • állandó transzektek • madarak, emlősök
Távolságmérés Legközelebbi egyed módszer
3 2
• Egy pontot véletlenszerűen választunk ki (nehézség lehet, hogy az adott pont sokszor közelebb lehet a mintaegység határához, mint egy egyedhez)
r 1
1
• Legközelebbi 3. egyed megtalálása
2 3 r
• Távolság m-ben • Mért egyed csak egyszer szerepelhet • Nagyobb sorszámú egyedek, nagyobb pontosság
Távolságmérés Legközelebbi szomszéd módszer • Egy pontot véletlenszerűen választunk ki (piros)
m
• Addig keresgélünk míg egy egyedet (zöld) találunk, majd addig folytatjuk a keresgélést amíg a legközelebbi szomszédját is megtaláljuk(lila)
m
• m (két élőlény közötti távolság) mérése méterben • Többszörös ismétlés, m átlag
Távolságmérés Legközelebbi szomszéd módszer Alkalmazhatóság: •Növények, szesszilis (hemiszesszilis) állatok m
•Denzitás becslése (egyed/m2)
m
•Egyedek eloszlásának vizsgálata
Eltávolításos csapdázás Minden egyes csapdázási alkalommal ismert számú állatot eltávolítunk az adott élőhelyről (ezzel befolyásoljuk az egymást követő fogásokat) A fogásszám visszaesése közvetlen összefüggésben van a populáció nagyságával és az eltávolított állatok számával
Eltávolításos csapdázás Feltételek: 1) a csapdázási folyamat nem csökkentheti az állat megfogási valószínűségét (nem alkalmazható pl. fűhálózásnál amikor az állatok levetik magukat) 2) a populációnak stabilnak kell maradnia a csapdázási időszak alatt, nem léphet fel jelentős számú születés, halálozás vagy nagyméretű migráció 3) A populáció nem lehet olyan, hogy egy tagjának megfogása egy másik megfogását akadályozza (ez gerinceseknél lehet probléma, ahol egy csapda egy egyedet fog meg) 4) A megfogás valószínűségének egyenlőnek kell lennie minden állatra (ez a legsúlyosabb korlátozás a gyakorlatban)
Arányváltozás Szelektív elvonás
Populációban két természetes csoport (pl. hímek és nőstények)
Arány meghatározása elvonás előtt és után.
Elvonás főleg az egyik csoportot érinti.
Az arány megváltozásából egyedszám becslése.
Arányváltozás Fogás – jelölés - visszafogás Elve: ha a populáció egy részét valamilyen módon megjelöljük és visszahelyezzük az eredeti populációba, majd elkeveredés után egy másik mintát veszünk, akkor a második mintában lévő jelölt egyedek és a minta teljes egyedszáma között ugyanaz az arány áll fenn, mint az összes jelölt egyed és a teljes populáció között. Ez alapján a teljes populáció egyedszáma kiszámítható
Arányváltozás Fogás – jelölés - visszafogás Előnye: pontossága az élőhelyen belüli mintavételi egységek számának becslésétől független. Előfeltétele: az állatok olyan jelölési technikája, amely lehetővé teszi, hogy sértetlen és természetes állapotban lehessen visszaereszteni őket a többi állat közé, és hogy a visszafogásnál ismét fel lehessen ismerni a megjelölt egyedeket.
Arányváltozás Fogás – jelölés - visszafogás A jelölés további feltételei: Ne akadályozza az állat mozgását
Ne legyen kábító hatású
Ne csökkentse a túlélési esélyeket
Ne feltűnő helyre tegyük a jelölést (tönkreteheti az állat álcázását és a gyűjtő is könnyebben észreveheti őket)
A visszafogás valószínűsége azonos legyen
Tartósság
Arányváltozás Fogás – jelölés - visszafogás Előfeltételek: Nagy mozgékonyságú fajoknál – tökéletes keveredés szükséges A populációnak a visszafogásig zártnak kell lennie (1 nap) Többszörös jelölés és visszafogás – hosszabb időtartam, bonyolult becslés
Arányváltozás Fogás – jelölés - visszafogás Csoportjelölési módszerek: Nagyszámú állat azonos módon történő megjelölésére szolgálnak. Típusai: 1) festékek és festékoldatok a) művész-olajfestékek: leggyakrabban használt jelölőanyagok (sok színben beszerezhetők). Pl. lepkék, poloskák, sáskák és egyéb ízeltlábúak esetén sikeresen használhatók
Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás b) nitrocellulóz lakkok vagy festékek és alkilvinil gyanták: előnyük hogy gyorsan száradnak. Használható pl. csigákon, sáskákon, ganajtúró bogarakon.
c)
Fluoreszkáló zománclakkok vagy gumiarábikum: cserebogarak, lepkehernyók jelölésére használják. Sötétedés után UV lámpa fényében láthatók az állatok
Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás d) Fényvisszaverő tulajdonságú festékek: főleg éjszakai észleléshez használják. Ezek az anyagok kisméretű kézilámpa segítségével 10 m távolságig láthatók e)
Alkohol és sellak keverékében vagy alkoholban oldott anilinfestékek: bogarak és szövőlepkék jelölésére használták
Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás f)
fluoreszkáló festékek: szúnyogok kullancsok jelölésére használják
és
Alkalmazásuk: A festékek vékony hegyű eszközökkel de szórással is könnyen felvihetők a vizsgált egyedekre.
Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás 2) Por alakú festékek és fluoreszkáló anyagok Szőrös testű rovarok jól jelölhetők por alakú festékekkel. Előnye hogy csak nagyon kevés porra van szükség. Fluoreszkáló anyagokat is gyakran használnak. Ezek UV lámpa segítségével láthatók.
Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás 3) címkék: szalagokat és gyűrűket elsősorban madarak és emlősök megjelölésére használnak. A legtöbb rovar esetében kis méretüknél fogva nem használható ez a módszer. Pillangók és szöcskék esetében azonban használható ez a jelölési mód is. Emlősöknél napjainkra igen elterjedt mód lett a radiotelemetria
Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás 4) megcsonkítás: széles körben alkalmazták gerincesek (halak, hüllők, kétéltűek) jelölésére. Kisebb rovarokon a jelölés olyan nagy lehet a testhez viszonyítva, hogy az jelentősen befolyásolhatja a rovar viselkedését. Ma már etikai okokból azonban nem nagyon használják ezt az eljárást.
Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás 4) Egyéb módszerek: a) belső jelölés injekciózással: mivel a testszövetbe kerül a vedlés során nem vész el b) jelölés festéketetéssel: táplálékba kevert vitális festékkel történik c) ritka kémiai elemek d) radioaktív izotópok: nem stabilak és sugárzás kibocsátása közben lebomlanak A csoportjelölési módszerek csak egyedszámbecslésre használhatók
Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás Egyedi jelölési módszerek: Ha minden egyedet külön-külön jelölünk meg, további információkat nyerhetünk pl. az élettartamáról, elterjedéséről, aktivitásáról. A születési és halálozási ráta sokkal könnyebben számolható ezzel a módszerrel. Az egyedek jelölése történhet a szárnyra rögzített címkékkel Lehet jelölni kisebb rovarok testét különböző helyzetű foltok kombinációjával. Testen és szárnyon elhelyezkedő mintázatokat pl. szitakötőkre, sáskákra, csigákra dolgoztak ki. Egyedi jelölésre a csonkítást is használták
Mintavételi módszerek Relatív módszerek
Vizuális megfigyelések • A megfigyelő begyűjti vagy megszámolja az összes állatot adott időintervallumon vagy területen belül • Keresés hatékonysága eltér a különböző élőhelyeken, ezért a rögzített idejű gyűjtés nem kielégítő (bár sokszor csak ez az egyetlen lehetséges módszer) • Szippantó: apró rovarok gyűjtése meghatározott idejű becsléseknél
Szippantó
Radar megfigyelések • A mikrohullámú radartechnika alkalmas minden napszakban a rovarok felső rétegbeli mozgásának tanulmányozására • Hátránya: 1) Jelenleg bonyolult és drága módszer rovartani kutatásokhoz 2) Faji meghatározás a radarkeresztmetszet alapján nem lehetséges
Akusztikus észlelés • Korábban madaraknál használták (hasonló a vonalmenti becsléshez)
a
módszert
• Rovaroknál jelölés-visszafogási módszerrel és egyéb becslésekkel összehasonlítva használható
Feltárás szántás segítségével • Nagytestű aggregátumokat képező talajlakó állatok felmérése hagyományos módszerekkel sokszor rendkívül munkaigényes • Ganajtúró bogarak lárváit gyorsan fel lehet mérni ha egy transzektet szántanak a legelőn • Így az aggregációs mintázat is észlelhető
Avarrostálás
Avarrostálás Avarrosta Részei: 20x20x5 cm-es fémkeret, mindkét végén nyitott zsák, amelynek felső részében egy nagy lyukátmérőjű rosta van Előnyei: - nagyon hatékonyan gyűjti az avarszint és a talaj legfelső rétegeiben élő ízeltlábúakat -nagyon olcsó (vegyszerigénye egyáltalán nincs) Hátrányai: - a válogatás nagyon időigényes - esőben és eső után közvetlenül nem hatékony
Rázás
Gyűjtés hálóval vagy hasonló eszközzel
Fűhálózás
Fűhálózás Fűháló Részei: nyél, keret (leggyakrabban kerek), vászonháló Előnyei: - nagyon hatékonyan gyűjti a növényzeten élő ízeltlábúakat - nagyon olcsó (vegyszerigénye egyáltalán nincs) - a szórványos elterjedésű fajokat arányosan gyűjti Hátrányai: -a válogatás nagyon időigényes - nagy szélben nem használható - a növényzet talajközeli részéről már nem gyűjt hatékonyan -bizonyos csoportoknál (pl. pókok, poloskák, kabócák) kevés ivarérett egyedet gyűjt, nagyrészük juvenilis - nagyon alacsony vegetációban nem használható - Ha 30 cm-nél magasabb a gyep, akkor a véletlenszerű vertikális eloszlású rovaroknak fokozatosan egyre kevesebb részét gyűjti
Kopogtató ernyő
Kopogtató ernyő Részei: nyél, keret (leggyakrabban kerek), vászonháló (az alján lyukas) Előnyei: - nagyon hatékonyan gyűjti a lombozaton élő ízeltlábúakat - nagyon olcsó (vegyszerigénye egyáltalán nincs) -gyors módszer Hátrányai: - a válogatás viszonylag időigényes - nagy szélben nem gyűjt hatékonyan
Gépkocsi csapdák
Gépkocsi csapdák Két típus: 1) Gépkocsi tetejére szerelt háló 2) Gépkocsi elejére szerelt háló Baloldali: a levegőben repülő ízeltlábúak gyűjtésére alkalmas Jobboldali: a növényzetről gyűjthetők hatékonyan az ízeltlábúak Előnyei: Viszonylag olcsó, rengeteg egyedet gyűjt, nincs vegyszerigénye Hátrányai: A gépkocsi hangja sok állatot elriaszthat és jelentős lehet a jármű okozta pusztítás is
Elfogócsapdák levegő-, repülőcsapdák Álló helyzetű repülőcsapdák, amelyek nem vonzzák az állatokat: - Kúpháló: van egy szélkakasszerű része, amely biztosítja, hogy a szája mindig a széllel szembe forduljon Különösen levéltetvek gyűjtésére kiváló
Malaise csapda
Malaise csapda
Malaise csapda Elől nyitott fekete vagy zöld színű gyapot vagy nylon anyagú sátor Tetőél mentén a belső sarokban felfelé kicsúcsosodik és egy a csapdához vezető nyílásban végződik Többféle változata van (Gressitt-féle, Butler-féle, Townes-féle) A maximális gyűjtés eléréséhez a csapdákat a „légi járatokra” pl. erdőkben az ösvényekre merőlegesen kell elhelyezni Szeles időben nem használható
Ablak csapdák
Ablak csapdák
Ablak csapdák Repülő bogarak és más olyan rovarok gyűjtésére alkalmas amelyek repülés közben akadálynak ütközve lehullanak Felépítése: Nagy függőleges üveglap, alján vályúval amelyben kevés rögzítő- és nedvesítőszerrel kevert víz van Élő rovarok gyűjtésére is alkalmas lehet, ha a vályút átlátszatlan hengerrel helyettesítjük Ezek végein átlátszó gyűjtőcsövek vannak
Szárazföldi csapdák Barber csapda
Barber csapda Részei: 0,5 l-es műanyag pohár, fedő, két szeg, ölőfolyadék (70%-os etilén glikol) + detergens -> ölőanyagok nélküli csapda az élvefogó csapda FONTOS!! A pohár nyílásának a talajfelszínnel egy szinten kell lennie Előnyei: -a talajon mozgó ízeltlábúakat nagy hatékonysággal gyűjti -viszonylag olcsó Hátrányai: -nagy a vegyszerigénye -a kisméretű fajokat nem gyűjti hatékonyan -gyakori a megsemmisülés (általában nagyvadak kitúrása által)
Barber csapda
Tálcsapdák
Tálcsapdák Részei: bármilyen alakú és méretű műanyag tál (DE!! lényeges hogy egy adott kutatásnál minden tál egyforma legyen), ölőfolyadék (70%-os etilén glikol) Két típus: 1) Talajra helyezett csapda: jól gyűjti a növényzeten élő fajokat (pl. egyenesszárnyúak) is 2) Karóra kihelyezett csapda: a repülő rovarokat gyűjti hatékonyan A sárga színű tálakkal hártyásszárnyúak (méhek és darazsak) gyűjthetők hatékonyan Hátránya: Gyakran kell őket ellenőrizni, mert vagy túlcsordulnak nagy eső után, vagy kiszáradhatnak a napon
Elfogást és a vonzást kombináló repülőcsapdák Ragasztós csapdák • A „légypapír” továbbfejlesztései • Fatörzsekre helyezett szalagokat vagy talajra helyezett üveglemezeket kennek be ragasztóval • Ragasztóanyagnak kiválóak gyanták és egyes zsírok • Ricinusolaj apró rovarok csapdázásakor hatékony
Elfogást és a vonzást kombináló repülőcsapdák Ragasztós csapdák • Gyantáról eltávolítás: a gyantát a rovarokkal együtt triklór-etilénbe vagy meleg paraffinba kaparjuk, amiből az állatok eltávolíthatók • Zsírból eltávolítás: benzin és izopropil-alkohol keveréke oldja a ragasztót • A zsír előnyösebb de csak gyengébb rovarokat képes megfogni és magas hőmérsékleten folyóssá válhatnak
Ragasztós csapdák Típusai: 1) madárlép 2) ragasztós hálók 3) üveglemez: lehet vízszintes vagy függőleges a fogást esetükben a szín is befolyásolja a függőleges csapdáknál kevésbé fontos a szín, mert itt főként a széltől függ az ütközés 4) forgócsapda: moszkitók csapdázásánál a leghatékonyabb 5) hengeres ragasztós csapda: kályhacső, amely műanyaggal van bevonva
Ragasztós csapdák Hengeres ragasztós csapda
Ragasztós csapdák
Rovarporszívózás
Rovarporszívózás Hátrányai: • Nagyobb testű gerinctelenek gyűjtésére nem alkalmas • Eső után nem gyűjt hatékonyan •Válogatásuk időigényes
Vizes csapdák
Vizes csapdák Egyszerű üveg-, műanyag vagy fémtálakat vízzel töltenek meg és ebbe detergenst és konzerváló folyadékot kevernek Lehetnek átlátszóak vagy színesek Hátrányuk: Gyakran kell őket ellenőrizni, mert vagy túlcsordulnak nagy eső után, vagy kiszáradhatnak a napon Előnyei: A megfogott állatok jó állapotban vannak Akkor is fog állatokat amikor a ragasztócsapda már a kis denzitás miatt nem gyűjt
Lámpázás
Lámpázás Részei: lámpa, nagyméretű fehér vászonháló A vászont vízszintesen és függőlegesen is ki kell feszíteni Előnyei: Rendkívül nagy számban gyűjti a repülő ízeltlábúakat (elsősorban éjjeli lepkéket) Nincs vegyszerigénye A vizsgálat szempontjából szükségtelen egyedek szabadon engedhetők
Fénycsapdák és egyéb vizuális csapdák A fénycsapdák fogásait a következő jelenségek befolyásolják: 1) A fényforrás és a környezet közötti kontraszt (minél nagyobb annál nagyobb a fogási felület) 2) Sok állat hajlamos a lámpa közelében a magas fényintenzitástól megriadni 3) Annak mértéke, hogy az állat mennyire képes közeledésből távolodásra váltani a repülési sebességtől függ (nagyobb rovarok lassabbak) A fényintenzitás növelése fokozza a fogást A működési elv is befolyásolja a fogást (kétszárnyúak inkább wolfram izzószálas lámpákban, míg bizonyos lepefajok inkább UV lámpákban gyakoribbak)
Búvóhelycsapdák Szúnyogok tanulmányozására egyik oldalukon nyitott és piros színűre festett kocka alakú dobozokat használnak (resting box) Talajlakó állatok (ászkák, százlábúak, futóbogarak) az élőhelyükön kihelyezett lapos falemezek kihelyezésével csapdázhatók Fészekcsapdák: a fás hajtásokba való lyukak fúrásával készíthetők el vagy fa köldökcsap darabokból amelyek ketté vannak hasítva és össze vannak kötözve. Ha ezeket nyitott végükkel egy falapba szereljük hártyásszárnyúak fogják benépesíteni őket
Resting box
Csalétkes csapdák Csapdák csoportosítása: 1) varsacsapdák: egy fordított tölcséren keresztül csalogatják be a rovarokat, amelyek élve maradnak. Vérszívók gyűjtésére szén-dioxidot használnak csalogatóanyagnak, legyeknél dögöt, bogarak esetében különböző kivonatokat
2) ütközőcsapdák: a rovarokat valamilyen ragasztó vagy zsír vagy folyadék fogja meg a csalogatóanyag közelében
Csalétkes csapdák
Csalétkes csapdák A csalogatóanyagok csoportosítása: 1) kariomonok: - legyek esetében dögöt használnak - a rothadó gyümölcs pillangókat a banán vagy az élesztős borecet muslicákat - hidrolizált fehérjék gyümölcslegyeket - szúnyogokat terpénszármazékok - káposztalegyet az allilizo-tiocianát - nagy fenyőormányost a linolénsav metilésztere vonzza 2) feromonok: ezeket nemi vonzóanyagoknak tekintik Legegyszerűbb egy szűz nőstényegyedet alkalmazni csalogatónak
Feromon csapdák
Preparálási módszerek
Növénypreparátum Gyűjtőfelszerelés: Növényásó Zsebkés, metszőolló, kisebb fűrész (fásszárú növényekhez) Jegyzőkönyv, munkanapló Növényhatározó Kézi nagyító
Csipeszek, bontótűk, olló
Ételes doboz (nagyobb növényi részek
Vászonzsákocska vagy nylonzacskó
tárolása)
Vonalzó, mérőléc
pl: régi típusú újságpapír)
Gyűjtőpapíros (jó nedvszívó képesség,
Növénypreparátum
Növénygyűjtő mappa (kemény fedelű
Nylonzacskó (megóvja a
karton fedőrész, benne újságok, amik közé kell a növényeket helyezni)
kiszáradástól és a mechanikai sérülésektől a növényeket)
Növénypreparátum Lágyszárú növények: Gyökerestől, gyöktörzsestől szedjük ki őket, hiszen a gyökérzet és annak egyes elemei később fontos határozóbélyegeket jelenthetnek.
Fásszárú növények vagy lágyszárú, de bokros növények: Általában egy ágat szedünk, melyen lehetőleg megtalálható a növény levele és ha van, akkor a virágja. Sok esetben a rügyek is fontosak a határozás szempontjából, ezért nem árt, ha a gyűjtött mintákon ezekből is található.
Növénypreparátum A növények preparálása terepen:
A rövid idő alatt hervadó virágokat, vagy szirmaikat gyorsan hullató virágokat (pl. mákfélék, lenvirág) gyorsan kell elrakni A kisebb növények egészben, meghajlítás nélkül kerüljenek elrakásra Nagyobb termetű, de még egy lapon elférő növényeket Z alakban meghajlítva rakjuk el Könyökformában törjük meg az olyan nagyobb termetű növényeket, amelyek nem férnek el a gyűjtőlapon és utána igazítsuk (pl. nád, ökörfarkkóró) A nagy, vastag virágzatokat (pl. búzavirág, bogáncsfajok) hosszában elvágva tegyük el.
Növénypreparátum Szárított preparátumok készítése: Préselés: lepréselése során figyeljünk
az elhelyezésre. A levelek színe és fonákja is legyen jól látható. A növényt úgy helyezzük el, hogy a levelei ne lógjanak egymásra vagy más növényi részekre. Ha van virágja a növénynek, akkor a virágot „arccal lefordítva” kell lepréselni. Ez a virágképlet meghatározása miatt fontos. Ha több virág is van, akkor az egyiket célszerű úgy elhelyezni, hogy a virágzat „hátát” láthassuk, azaz a csészeleveleket tudjuk majd behatóbban tanulmányozni
Növénypreparátum
Szárítás szabad levegőn, préselés nélkül: a túl vastag vagy fás növényi részeknél (fatörzs- és ágmetszetek, száraz termések, gyökerek, hagymák, gumók) használjuk. A szárításuk szellős, árnyékos vagy fedett helyen történjen.
Szárítás homokkal: háromdimenziós, élethű preparátumok készítése. A preparálni szánt részt szórjuk be nagyon finomszemcsés száraz homokkal úgy, hogy a homok teljesen elfedje a növényi részt.
Növénypreparátum Herbárium
Növénypreparátum
A\3-as vagy B\3-as méretű kartonlapokat használunk, melyre papír ragasztószalaggal ragasztjuk fel a lepréselt növényeket. A kartonlap egyik sarkába egy úgynevezett „pecsét” kerül. Ezen a címkén kerül feltüntetésre a növény összes fontos adata. (a növény neve, tudományos neve, rendszertani besorolása, gyűjtésének helye és ideje stb.)
Amennyiben van termés-mintánk a felragasztott növényhez, úgy ezeket egy kis nejlonzacskóba csomagolva ragasszuk a növény mellé. Ha a termés valamilyen húsos termés, az egyik magot félbe kell vágni és úgy kiszárítani.
A lapokat vagy megfelelő méretű mappában kell tárolni vagy kemény, formatartó fedőlapú albummá fűzzük össze.
Növénypreparátum Növényi részek összehasonlító gyűjteménye:
Módosult szárak és gyökerek gyűjteménye Rügygyűjtemény Levélgyűjtemény Termésgyűjtemény Maggyűjtemény
Állatpreparátum
Nedves preparálás
70-80%-os alkoholban (pl. férgek, rákok, pókok, lárvák) vagy formaldehidben Kisebb gerinctelenek Üvegcsében tároljuk Ceruzával feliratozott cetli (név, tudományos név, gyűjtés helye, ideje, gyűjtő neve stb.)
Száraz preparálás
Nagyobb gerinctelenek Egyes lárvatípusok (kabóca, szitakötő, egyes bogarak), ezek kizsigerelése viszont elengedhetetlen
Állatpreparátum Száraz
preparálás
A preparátumi példányokat vagy feltűzzük vagy felragasztjuk, Egyes állatok esetén esetleg szükség lehet további előkészítésre, mint a lepkék és egyes szitakötők szárnyainak a kifeszítése, vagy a bogarak megmerevedett testének az alkoholos felpuhítására. Egyes egyenesszárnyúaknak is szokás az egyik oldali szárnyait kifeszíteni, hiszen a szárnyaikon rengeteg határozóbélyeg található.
Állatpreparátum Alkoholos puhító: egy
műanyag vagy üveg doboz, benne alkohollal, melybe egy szivacsdarab van. Ebbe a szivacsba szúrják bele a feltűzött példányt, majd a lezárt dobozban állni hagyják pár napig. Mivel az alkohol a lezárt dobozban is párolog (a gőzök lassan felpuhítják, „felnedvesítik” az állat kiszáradt, megkeményedett testét.
Állatpreparátum
Bogarak (Coleoptera)
Frissen gyűjtött anyagnál azonnal kezdhetjük, de a szárazakat előbb fel kell puhítani A bogarakat különböző méretű rovartűre tűzzük, a jobb szárnyfedőjükön a varrat közelében szúrjuk át A feltűzött bogarakat hungarocell darabokra szúrjuk, és a csápokat illetve a lábakat úgy helyezzük el, hogy minél kevesebb helyet foglaljon el, és csápjai valamint végtagjai védve legyenek Kisebb bogarakat kartonlapra ragasztjuk kis ecsettel (olyan ragasztót használjunk ami jól oldódik vízben, nem zsugorodik, pl. tapétaragasztó) Pl. csökevényes szárnyfedővel rendelkezőket (holyva)
Állatpreparátum Feldolgozás – raktározás: A már preparált anyagot pontosan felcédulázzuk, majd jól záródó és szabvány méretű rovardobozokban tesszük el
Állatpreparátum
Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Kétféle preparálás: • 4 – 5 mm-nél nagyobbak rovartűre tűzve • Az apróbb testűeket kartonlapra ragasztva Rovartűre tűzésnél ügyelni kell a megfelelő elhelyezéssel, a szárnyak eligazításával, lábak és szájszervek valamint csápok és ivarszervek láthatóvá tételével A kartonlapra ragasztásnál vigyázzunk, hogy a testrészek ne lógjanak le a lapocskáról A petéket és a lárvákat valamint a bábokat 70%-os alkoholban őrizzük meg Érdemes a kisebb gubacsokat is rovartűvel feltűzni
Állatpreparátum Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Állatpreparátum
Lepkék (Lepidoptera)
A befogott lepkével óvatosan kell bánni, hogy ne sérüljenek, fel kell tűzni minél hamarabb, hogy így száradjanak ki A rovartűt a tor közepén szúrjuk a lepkébe Feltűzés után még nem alkalmasak, hogy gyűjteménybe helyezzük, előbb preparálni kell Merev vagy száraz példányokat lágyítjuk Feszítődeszka Sok lepkefajnál határozóbélyeg az ivarszerv (molyok), így azokat is ki kell preparálni
Állatpreparátum
Állatpreparátum
Kétszárnyúak (Diptera)
Nagyon érzékenyek a párásodással szemben Válogatás után a nagyobb példányokat a helyszínen felszúrjuk A kisebbeket ha kell puhítjuk, majd felragasztjuk (kisebbeket) Úgy tűzzük fel, hogy az ivarszervek jól láthatóak legyenek (határozási bélyeg), ugyanakkor minden oldalról vizsgálható legyen A kétszárnyúak lárváit 96%-os alkoholban tesszük el
Állatpreparátum
Állatpreparátum
Köszönöm a figyelmet!