pp SZERSZÁMGÉPEK MOZGASLEKÉPZO TULAJDONSAGANAK ELVEI ÉS NÉHÁNY ALKALMAZÁSA*

pp

SZERSZÁMGÉPEK MOZGASLEKÉPZO TULAJDONSAGANAK ELVEI ÉS NÉHÁNY ALKALMAZÁSA* RéS Z1 et TAJNAFÖI JÓZSEF** okl. gépészmérnöknek

a Tudományos Minősítő Bizottság-hoz benyújtott és elfogadott kandidátusi értekezéséből Oppon-ensek: Ifj. Sályi István, a műszaki tudo-mányok kandidátusa; Bakondi Károly, a műszaki tudományok kandidátusa. Az é`rteke.zé.s megvédésének Bíráló Bizottsága: Hornung Andor, a műsz-aki t.udom-ányok -do~kto1`.a, elnök; Kozák Imre, a műszaki tud-ományo-k kandidátu-sa., titkár; Kardos Árpád, a műszaki tudományok kandidátusa; Kazinczy László, a műszaki tudományok kandidátusa; Lettner Ferenc, a műszaki tudományok kandidátıısa; Sályi. István, a műszaki tudományok doktora; Ulbrich Sándor, a műszaki tudományok k-andid.á.tu.sa. Az értekezés beadásán-ak időpontja: 1965. május 24. Az értekezés megvédésének időpontja: 1966. június 6. .

A disszertáció kidolgozásánálˇ az elsődleges cél egy átfogó technológiai elv kialakítás-a volt, mely kapcsolatot teremt eddig különállóan kezelt területek között, mint :i sik spirálmenetek, külö-nl-eges fogazáso-k, szerszámgép hibakorrigálások, különleges ı-sigahajtások stb. A r~end'sze:rezés és vizsgálaftok er-edményeként kialakult elvek nemı-s.:ı.k néhány terül-et ö.sszzefO~g.á.sát bizto-sitják, h.a.ne-m sze-m.lél-e`tü.k és tárgyalá.sm-ódjuk minden szerszámgépen történő m-egmunkálásra alkalmazható, így a szerszámgépek z-gyik új alapelméletének fogható fel. Előnyösen alkalmazható a szerszámgeometriıı Iıımyolultabb problémáinak tisztázásánál is és minden olyan térbeli mechanizmus 11,8-':'ıı:tE'ısánzá.l, m-e-g.alk-otásánál, amely különleges fielületp-árt tartalmaz. A szemlélet a`n`-nyiba.n általános, hogy a -sz-erszám és a munkadarab között a relııllv mozgásokat a szers-zámgépıne-k ezen szervek közötti kinematikai lánca biztosliin, ıııı-ly kinematikailag határozott lánc záró-dik a szerszámon és a munkadarabon kcı-ı~.~z`/.ti.`ıl. A szerszám helyett mindigkereshetünk egy olyan felületet, mely a munluız|:ıı`:ıl>-felülettel együtt - mint felül-etpár - egy új kényszernek fogható fel, mely .-ı .-4zerszám-mu:nkada.rab relatív mo-z-gá.sa.i.na.k töfrvényszerűségét kielégíti és amelyen * ld helyen csak az értekezés első fejezetének néhány alapgondolata jelenik meg. Az z'-rıı-Izı-zı'-H ınválıbi részleteire vonatkozóan ut lıınk a következő dolgozatokra, ill. szabadalmi lı-iı`:'ı:ıı-ıı: 'ı'ııl(ııı:'ınypofa fogköszörüg-ép mechanizmusa. NME Magyarnyelvű Közl. VII. kül. (1961) 2!'ıı~«ıııııı: |~'ııgııl:ık ı'-s fogköszörűgóp spiráltárcsás esz-terg.-atokmányok pofáihoz. TA--49-8 nyllv:'u`ıuıı`lı'ıHl './..-ıııııı ~|.ııl:'ılıı`ız'ınyi leírás. 1969. április 17; Das Getriebe einer Span-n1'utteı`bae.hkensvhleIrmmwlılnv. lılıımulılnvnhaufv('Im`llc. 11161. l-lelt 8. S. 454. ** 'I`:ıjnn.l'Ől .Iıfızsef ıı Nvlıı'-r.lpari Ivlűs'/.zıkl I`JL{ycteın S7.eı`számgépvk Tzıııszı'-l<<'~ıı (lıı('f~ıı~ı.

[HU

l
vet.ke-ző fe-lcs-erélhető-ségi -elv felhasználás-ával -, mely szerint egy kapcsolódó felül-etpár bármely tagja tekìn=t-hető szerszámnak -, így a mfunkadarab-felület meghatározása után a munkadarab-felülete-t tekintjük szerszámnak és az elsődleges megmunkálás relatív mozgásai mellett ál-ta.la létrehozott felületet 'tel~:'intjük- az őt létrehozó (származtató) felületnek. A szerszám pontjai a munka-dara-bhoz kötött koordináztıarendszerhez viszonyított mozgások soráın. egy összefüggő térr-észt kitöltő pályákat futnak be. A munloádarabfelület ezen szerszám által metszett tér határfelületeként keletkezik a munkadarabki-terjedésének korlátai között. A kész munkad.arab-felület pontjai a zszerszámhoz kötött koordi`ná`tarends~zerh-ez vis:zon.yí-tott mozgásuk során- egy összefüggő térrészt ki-töltő pályákat futnak be-. A származtató felület ezen mun.kadarab»-felület által met.szett tér h.atárfelül-e-teként kele-tkezik. A sz.ármaztat.ó felületet kopás-, h-őtágulás-, súrlódásm-en-tesnek, merevznek tételezzük fel. A s.zár:m-aztató felület-munka-darab-felület tel-j-es kazpeszolódású, azaz mivel kölcsö`n-ösen egymástól származnak., a relatív mozgás során. minden pon=tj uk kapcsolatba kerül. Vizsgáljuk a tovıábbiakbıan e feiületpárnak - mint kényszernek -- kfülönböző mechanizmusokb-an betölthető szerepét, tulajdonságait. Mivel .a felü-letp-ár a szerszám.-munk.ad.a.rab relatív mozg.ás.ain-ak feltételeként, eredményeként jött létre, a szerszám-gép k:inemıati`kiai lánca ki-egiészí-tv-e ezzel az új felületpárral olyan túlh.atározott, zárt láncot alkot, mely túlhatározotts-ága mellett is m-ozgiásképes. Ha a késő-b-bi-ekbe`n meg~hatá.r«o-zott ,,visszaképzés.i feltéteılek” teljesülnek_ ebb-ől a` túzlhatározo-t-t kinematikai láncb-ól elhagyhatunk. tagokat, anélkül, hogy

a m.egma;radt tagok 1`-elatív mozgása megváltozna. Egyes alapvető fogalmak- meghatáı-o-zása é.rd-e-kében hagyjunk el .annyi tagot a láncból, amennyit csak lehe`tsé.gès, úgy hogy a „származtató felületű” szerszám és munkadarab relatív mozgása még határo-

zott maradjon. Ez; a redukált me-cha.niz:mus. változatlanul végzi. ugyanazokat a. rel.a`tív mozg`ásokat`, mint mikor a szerszámgép kín-ematikai lán-cával össze volt kötve, mond-

hatjutk, hogy .a szerszzánigép kinemati-kai lánca áıltal létrehozott relatív mozgásokat tárolja. Célszerű a relatív .mozgiást -el-ernıi :részekrfe bontva eilemezni, -es.zerìnt a.. redukált mec-hanizmfus a mo-zgásinformáció k soro-zatát tárolja. A tárolás szervei -szerint a mzoızgásinformációkiat. két: rés.z:r=e -o-sz.th.a~tıjuik.: a megmun-kállá.s eredlmıé.fn.-yekénit kapott felületp-áron l'eképzett` mozgásinforrnác-ió-kà.t diifna-mi-kus relatív mozgá-sıiin~ffoõrmáci-óknak, a többi kényszerek - mely-ek e machanizrnuıs .hat.ár=»ozott-ságához szükségesek - hatását sta.tiIkùs .re-latí~v m-O-z g.ás;i.nfÍo-rmácì.ók n.ak n-evefzızü-k'. A statikus és dinamikus rel.ativ mozgá-sinformációk külön nem léteznek, együtt tárolja őket a redukált mechanizmus, de a tárolás -szervei szerint célszerű e különvál-asztá.s. E szwint a szemlélet szerint minden kinematikailag határozott mechanizmus relatív mozgázsinformá-ciók.a-t tárol kényszerei által. Az előbbi gondo-latmenettel a megmunkálás során kapott redukált `mechanìzmu.s a szerszámgép kinematikai lá.-nca által köz-ölt relatív m-ozgásinformációkat tárolja .részben régi, részben új - a megmu nkál-ási folyamat ere-dménye.kén.t kapott - kényszereí által. A relatív mozgásfinfofrmációk leképzése két nagy csoportra osztható: I. kãšäãteäl k"- _ - tl , . . II' mozgaslzekepzesek.

A relatív mozgásinformációk közvetlen leképzése A mozgásleképzések, ill. visszaıloépzéseknek az előbbiekben tárgyalt

legegyszerűbb formáját a főparaméterein keresztül a következő blokksémában tekinthetjük át: -l«')()

ˇ

A leképzés blokksémája: II

Il

(z'„.zF1F„z) (ZLOFIFSZÍ)a f=ı 8 i=ı FSZ z

`L

F1

A vísszakıépzés blokksémlájaı F9 1 Fsz

n

'“

ZR-JF1 Fszi í=1

F1

JK

s

J/

F2

Il

(zwı i=1

d

ahol "

_` “F 1 Fsz 1 L 'ˇ ““ ˇ " ` Ă “F1 Fszi L

*1ı~:_`

'JJ N

F1

a zszármaztató felületnek a munkadarabhoz vãlszonyított dínamıíkus relatív mozgázsínf«ormálcíóí (valamely merev test relatív mozgásaí a testre ható szögsebesség-vektorrendszerrel általánosan megadhatók; Sályí I.: Műszaki mechanika I. kötet 133, oldal); a származtató felületnek la munkadara-bhoz viszonyított -statikus relatív mozgásínformácíóí; a származtató felület, melyet a vísszaképzéskor vele .azonos (F2 ~f~ FSZ) felület helyettesít; a leképzés munkadarab-felülete, a vísszaképzós egyik felülete.

A bloıkks«émá.k értelmezése:

A lfeképzésnél - azaz .a gyártásnál - a származtató felület és a mun~ kadarab-felvület között bíztosítj uk a relatív mozfgásıínformácíók összességét. (statikus és ldílnlamíkus). A vísszakıépzésnél azaz F1F2 felületek loapcsolatáníál - ha biztosítjuk a statikus relatív mlozvgásfítnformáccíról-tat, Visszakapjuk a rolaII

tív mozgásírıforınátlcíókat. Másként kifejezve: az F1 - F2 és

wıfl ı«`„,ı ) I I' = n

1

.1

kényszerfeket tartalmazó mechanizmus relatív mozglásaí

wıfı ı-`_„.,_ı z` =1 vel jellemezhetők, melyeket a zgyártáscnál a szerszámgép krinematikai lancán keresztül bíztosítottumk. Annak íllusztrálására, hogy ez a legegyszerűbb mozgásl=eképzésí elv milyen széles területeket köt össze, néhány példát elöljáróban is .megemlítünk: F

A hanglemezek vág«óg«épe általános értelemben szerszámgópnok fugz ható fel. A vágótű felülete ~~ mint származtató felület -- és ıı víıgııııılfı W!

lııııiıgflvııiiiı-z között biztosított dinamikus relatív mozgásinformációk itt a |ı:ıı"ıgıòzgés~ek finom árnyalatainak felelnek meg. Ezeket tárolni tudjuk egy ın-uch.anizımu~s«on, melynek kényszerei a hanglemez-tű felületpár (F1 és F2), továbbá a statikus relatív mozgásinformációkznak megfelelő kiegészítő k ényszerek, ill. tagok (forgástengelyek), melyeket a leképzésnfél is és a visszaképzésnél is alkalmazunk. Míg az előző példa a dinamikus relatív mozgásinformációk sokféleségét mutatta be, ha a staijkus relatív moz.gásinformációkt jelentőségét akarjuk k=íemelLn;i, mondhatj uk, hogy tetszőleges térbeli helyzetű mechanizmusokat gyárthatunk egyszerűen -ezen elvek alapján, sőt ezzel még ki sem íejeztük a lehetőségeket, mert térben tetszőlegesen változó helyzetű mechanizımusokat is gyárthatunk így, ha a változó térbeli helyzetet összetett m-echanizmusokkal biztosítjuk, melyeket - mint statikus relatív mozgásinfoirmációkat -- a gyártásnál is és a visszak«épzésn«él is .alíkalntazzuk A leképzés-ek harmadik főiparaméterzénzek - a származftató felül-etnek -- az itteni, kötöttségektől mentes, szabad meghatározására számtalan technológiai egyszerűsítésn-ek, új alakzat bevezetésének lehet alapja. Ez ad törvényjogot pl. kúpkerékgyárftásnál a közelítő síkkerekek alkalsmazásának, továbbá új fogazásoknak, mint a Formate, Novikov stb. A kapcsolódó görbék ill. pontok szerepe a relatív mozgások leképzésénél A közvetlen mozgásleképzéss~el gyártott felületpárok legáltalánosabb kapcsolata a térg-örbekapcsolat. A pontszerű kapczsolódások sorozata .a felületpiár teljes kapcsolódását nem elégítlheti ki, f-elületi kapcsolódás pedig csak néhány különl~eges esetben lehetséges. (Rövidítés érdekében itt nem tárgyaljuk.) Előreboosátva miegjegyezzük, hogy a közvetett imozgásleképzésekrnél úgy a pontszerű, mint a vonalmenti kapcsıolódás gya cran előfordul. A relatív mozgások lekiépzésének, ill. viısrszaképzésének fogıalomkörében a kapcsoló«dásí viszonyok különös jelentőséget kapnak: a kapcsoló görbék, ill. pontok a dínamikus relatív mfozgásinformácíók tárolói, hordozói. Ezért a kapcsolódáselm-élet szolgálja legközvetlenebbül a mozgásleképzé-si elveket, a kapcsolódás döntő jelentőségű a visszakéfpeizhetősíég f»elt«éft«e«le-in él is, sőt a közvetett leképzzés-ek rendzszereízés-ét is a kapcsolódási j-ellegre építettem. _ A kapcsolódás alaptörvényei A kzap-csolióidás minden mozgásfaj tára és minden ko-njugált párra érvényes alaptörvény-ei: ^

ÍH-

HIVUQ) Z iLV(c>z-J '-'Í Ü, m1(m1 V1) 1 m1(m1 V2)Š '-+1

|l|.

-U12

.

(1) mi V1 : mi V2 ~=

(2)

.

p -""- 1'-V(,-Q) 1 I'-|~V(g,~),

(fi)

ıo`Ós7.lviv`/.vv 11) p rf 2 F1_1«`)p (ffi _

01- (U6 + 01- db -L V.

z)xdl '})[3 dl

öl: (lt

*

W-

I*

I

ý)b dl I

l

W),

'

m+°J(er)'U1 I H1+m'°J(r9>=

(4)

ıılıol

F"F „X

.fiaA- + is ><--89] _@ +uí_õÍ~~p-->~< ë_p+1p><-~ L Ír W*

13;: „f?i=` K)/L 0% 6-6-82? ffël.. õ õ i

õ äx f"

läxíle 8%

321* _

ôr

őr

ôgr

____,_;___ií

dk

Í

816 821' z

z.

,őr I

,

őr ,ô"*riflb _,

-~-

..

7-

7.-,-

ıh Z j_õız`2 Ã õõ+,9A:X õbõ1<jdı+lõı<,9õ ";)õ+õ1<>` (982-ıggazüg .

H

Š!

A képletek jelölései: A sz.ármaz`t-ató f-elületh-ez kötött koordinátar-endszerben: r

r(Í<, Ö)

alt ,< az

m :- ~-8

k

b « ~-am

iôrxôri 1 2) Ír

a -származtató felület normálvektora;

(“) b

v1,.1z,

w„.»;z1 r ıll.

la -származtató felület egyenlete;

m '

a munkadarab valamely kapcsolódó pontjának sebesség-e (azaz a származtató felülethez viszonyított relatív sebessége) ; a munkad.ara-b rellatlv sz1ögseb:~s1ség«e; az 1' és m Vektorok differenciálhányadosai a származtartó f-elüle-thez kötött k«o»ordinátar~en«dszerben.

A munkadarabhoz kötött koordínátarendszerben: p

~ p (2, fi)

a m,unikadarab-felület egye-nl-ete;

E18 is 1

zi

ı

8 x ~ 85--~

a munkadarab-f-elület normzálvektora;

39 XÖPX

M92

Vwz-1 A w1;» ,-1 F

p

rr)/L3

va származtató felület kapcsolódó pontjának sebessı'~gv; a :származtató felület relatív szögsebessége; 1+1

ill.

p.

21 p ill. p. Vektorok differenciálhányadosai la munkuclıı rab-hoz kötött koordinátarendszerben.

mx:

VJ ı I : ı ı 1 lel y álló koordinátarendszerben:

nı,

ıa kapcsolódó felületek niormliálviekitioira valamely kapcsolódási ponftban; a származtató felület kapcsolódó pontjának sebessége; a munkadarab kaposolódó pontjáınak sebessége.

V1 V2

Az alaptörvények jelentései, indoklásai: ad I. A kapcsolódó felületek sebességkülönbségei a felületek érintősíkj ába eső csúszással egyenlítődnek ki:

mvtzs : p.v(9„) "- 0ad II. A kıapcsolódó pontok sebességvektorainak a felületi-no=rmálvektor irányú komponense egyenlő. ad III. A szerszármfelület bármely

V(1) = V[Í<(f)- b(f)] felületi görbéjén értelmezhető za kapcsolódási pontvándorlás sebessége: -

ôrdk õkdt

õrdb õb dt

r=---+-_. Az 1. ábrán r(t) a származtató felület, p(t) a munkadarab-felület tetszőleges kzapcsolódó gör'bé-i. Vegyünk fel egy koor`dinátarend-szzert a mindenkori kapcsolódási pontban, ah-ol a szerszámon levő P ponttal a munkadarabon levő P* pont kaposolódiık.. A P-F pont az E1, E2, E3 k1apcszo«l.ódásfi ponthoz kötött koo«rd:i.nátarendszıerben nyugıaloimban van, ezért az e1, eg, e3 származtató felülethez` kötött rendszerben a sebessége az E1. eg, 6,1 rendszer szállítósebességével azonos, mely a miunkadarabnakt a sz.ármaztató felülethez viszonyított csúszási sebességével egyenlő: E3

P-

P..

Vq;:“-VT

»

Š zz

A relatív mozgások alapjzán

.

r = V ~T --Í PSZ

"O-x-

`

Í-V(;-(J)

= Vw)

rá

+ z..

P=

illetve

:J

3; *

.

`\~

'52

.

P = I"`V(r-

õ;

>pí :N

1. ábra

Mëxıçn

A munkadarab valamely felületi görbéj ének egy adott pontjában a kapcsolódási pontvándorlás sebessége egyenlő -ezen felületi görbével kapcsolódó szıármaztató felületi görbe kapcsolódási piontv ándorlás sebességének és a származtató felület munkadarabhoz viszonyított csúszási sebességén~ek összege. t 4-94-

ad IV. A kapcso-lódás bármely pillanatában a kapcsolódó lòlül,el,<~|< ıııırmálvektorai egyirányúak. Változási sebességü.k közötti kapcsolat ıı;.z_vııııazon normál egységvektornak a szerszámh-oz kötött és la mu.nk.zuiııı`:ıiI ıl ıı ıv. kötött koordinátarendszerben értelmezett differenciálhányadosai kö'/.ti ü,-.`ı. szefüggéssel fejezhető ki: .

>l<

H1 = t^+°>>))(II1 = III-1-ll1>((.0(,-9).

A relatív mozgásinformációk visszaképezhetőségének általános feltételei A statikus relatív mokzgásinformáci-ók biztosítása mellett azok a leképzett dinamikus relatív mozgásinformációk képezhetők vissza, melyeknél minden pillanatnyi relatív mozgásinformációhoz tartozik a felület valamely elemi része (görbéje vagy pontja), továbbá - amennyiben .a súrlódásra nem .számítunk - minden elemi mozgásinfiomácisót képviselő felül-esti el-emneik (görbe vagy pont) legyen olyan pontja, melyben kapcsolódáskor a kapcsolódó pontok sebességeínek a felületi normálvektor irányú komponense nem zérus. m1(m1 V1) : m1(m1 V2) :F 0'

(5)

A merev test relatív mozgását jellemző térbeli alakzatok l\/íer-ev testek relatív zésben ezek az .alakzatok segédeszköz, melyet ezen gáshoz többféle-kaéppen is

mozgásait térbeli alakzatok jellemzik. A leképjá`tsz.anak főzszere-pet, a származtató felület csak alakzatok függvényében ugyanazon relatív mozmegválaszthatunk.

E`z-ek az alakzatok: za) Elemi haladó m«oz.gáso-k sorozatából álló mo-zg.á.sokn.ál egyetlen térgöfrbe. b) Elemi forgó mozgások .sorolz-atából álló mo-z.g.á.so.k`ná1 két axoidf-elület (nevezik

pólus- vagy alazpfelüle-te-k-nek is, továbbá fogaskerék -szakkörökb-en ide tartoznak a különböző ,,gördü`lő” felületek: gö-T-dül-őheng-er, -kúp, síkkerék, fo-gaslóc gördülő-s-íkj a.). c) E1-e-mi csavarmo-zgáso-k sorozatából álló m-ozgászoknál .két axoidfelüle-t. és két térgörbe.

Ezek az .alakzatok a mozgás időbeli lefolyásától függetlenek. Ha bármelyik alakzatcsoportıhoz egyetlen időskálát rendelünk, a merev test relatív sebességállapota egyzértellműen kiszámít*ható. (Pl. elemi haladó mozgásol
zıfıf;

l*l -sı~l>iT-smi-p;ek .a k.apcsOlódás I. törvénye szerint a kapcsolódá.s.i pontokban ıı szz'ııìn`ıaztató felület ér;ínt.ősikjáb.a esnek. E kap-cso-lódási feltétel az alapja ıı konjugált profilok szerkefsztésének. A rövií-dítés érdekében -e részleteket itt nem tárgyalom. Közvetett mozgásleképzések A közvetlen m«ozgásleképzés=ek hátrányai: a) lVIínd~e~n különfbözö méretű kapcsolódó párhoz más szerszám kell. b) A gyárth.a.tó kapcsolódó párok alakját és méreteit korlátozzák .a szerszıámm-éretek lelı-etőségei, ill. .a szerszámgépek szerszámtér-méretei. A moızgásleképzés alapegyenlete sze-rint I

-' Fm Z Fm(FszÃ

fi Zwıııszí) 1 1 ı

\

minden felület valamely származtató f-elületnek és munkadara.b-fszá.rmaztartó felület (szerszám) relatív mozgásainak függvénye. A származtató felület (FSZ) is helyettesíthető valamely más származtató felülettel (FSZ1) és megfelelő relatív mozgásokkal: .f

S 7

Fsz Z Fsz{}'sz1Í \

Zvwszszıíı 1 1 4

F,S7_1-gyiel közvetlenül is szárm.azt.ath.ató Fm értéke, ésped-ig ' Fm I Fı1ı(Fsz1Š

n+s ,

\

`~

Z7Ü~)msz1íJ1

1

.

Ez a többszörösen is alkalmazható felülethelyettesítés -elvi lehetőséget ad ugyanazon felületnek kü.lönböz.ő szerszázmozkkal való előállí.tásár;a - különiböző relatív mozgások mellett, illetve ugyan.azo:n .szerszámmal különböz.ő rel.atív mozgásokat biztosító konjugált pár-ok előállítására. A .lehetőségek vizsgálata szerszámgép-ek és szersz.ámoko szempontjából nagy jelentőségű. A közvetett miozgásleképzések fontos alapfogalma .a közvetítő-sz.ármazt.ató felüle-t. A (6), (T), (8) egyenletek :szerint *h~ely-ettesítsük valamely közvetl-en moz.gáslek<é-pzés származtató f-elületét (FSZ) valamely más származtató felülettel (FSZ1) úgy, hogy FSZ, relatív .m-oizgáısa során .az Ft-.„ koordiná-.tar-en«dszerében hozza létre határfelül-e=tkén.t, E gon-d-olat. megfordításával FSZ1 csak olyan felület lehet, mely FSZ-iből származt.athfató reflati v miozgásokkal. A továbbiakban csak FSZ.-et tekintsük származtató felületnek, melynek egyik, ill. másik oldalával (jelölj őket F,,,z_1 és FSZH-vel) száırmaztatunk felületeket, melyeket a t.o«v.ább~iakban .és FSM helyett jelöljünk F1 F3-vel (Fm = F1; F,,~,11 = F3), melyeket -- mint egy kín-em.at(íka.i pár ta§.§i.ait ~~-~ egymással k.apcsolunk. FSZ-let nevezzük közvetítő származt.ató felület-196

nek, melyen mint vastagság nélküli, elméleti felületen keresztül k.õıpc.~mlı'ı.dik F1 és F2. ' A közvetett leképzés blokkvázlata: H

(2;«»z-.z«~....)

(2~»F....F.z) (Z«»F....

H

í=1

s

i=1

”

S

d

S

í=1

s

Fszl ii- Fszll

ı`=1

,d

l

F2

A kapcsolódás blokkvázlata: n

s

[(2

'

.) + (Z ~»F..„ .-) l

, i=1

S

i=1

,s

H-l-S

ahol " šı wFı FSZ 1 il!

az FSZ származtató felületnek az F1 felülethez viszonyitott dinamikus relatív mozgásinformációi;

_ Fsz 11 F 2 1 d

az F2 felületnek az F1 -hez viszonyított dinamikus relatív mozgásinformációi;

_ 88 FIF2 d +,_. W:J

8 F1 Fszl Í

»HM .

J

a közvetítő származtató felület I. oldalának az F1-hez viszonyított -statikus relatív mozgásinformációi;

S

_ Ă “FSZ II F 2 1 S

I:

FS, 1 F1

ill. ill.

az F2 felületnek az Fsz felületliez viszonyított dinamikus relatív m«ozgásinformációi;

FSZ 11 F2

az F2 felületnek a közve`t.ítő származtató felület II. oldalához visz.onyított, statikus relatív mozgásinformációi; az FSZ közvetítő származtató felület egyik, ill. ınásilk oldala (pozitív és negatív fele); a közvetett leképzéssel készített kinematikai pár felületei.

E blokksémákból jól áttekinthető, hogy a közvetett mozgásleképzós két közvetlen mozgásleképzésből áll. Az így .gyártott párok kapcsolatánál

biztosítani kell .a két közvetlen mozgásleképzésnél alkalmazott statikus rclatív mozgásinformáiciók eredőjét, ekkor visszakapj uk .a gyártásnál bevitt dinamikus relatív mozgásinformációk eredőjét: n+s

n

(Z ÜJFJ F2 Í) :Í _Í==l

-1;

„ff

"

8

`

ÜJF1 Fszl Í ) + Íãıun sz ll F2 Í) Í=~`l

_(Í

_ÍI=l

°

,tl

I-'H'

A köz vetett moz.g.á~sleképzések rendszerezésének alapjául a kapcsolódás vonalmenti, ill. pontszerű jellegét. választottam. A kapcsolódó vonal, ill. a kapcsolódó pont a leképzett pillanatnyi relatív mozgásinformáció tárolója, ihordozój a. Vonalmentí kapcs-olódásnál a vonal minden kis eleme -bármely pontja - kielégíti a mozgásinformációt. E pontok egy részének elhagyásával esetleg csak egyetlen pont megtartásával - is vísszaké-

pezhető a leképzett mozgıásínformáció. Ez a lehetőség a különleges kinematikai párok nagyban megnöveli a közvetett leképzések lehetőségeit. Ez-ért minden leképezhető és visszaképezhető esetet áttekinthetüınk, ha minden mozgásfaj tánál megvizsgáljuk, hogy a vonalmenti kapcsolódás meddig tartható fenn, rs mely-ek a feltételei a pontszerű kapcsolódásnál a visszaképezhetőségnek. Vonalmenti kapcsolódások A közvetett mozgásleképzéssel gyártott párok vonalmenti kapcsolódásának általános feltétele: E Mindkét tag a lcözfvetítő felület ugyanazon térgörbéjével kapcsolódjon. Ez esetben egymással kapcsolva megfelelő relatív helyzetek bziztozsítása mellett a tagok ugyanezen térgörbe mentén kapcsolódnak, mintha a vastagság nélküli közvetítő felületen keresztül kapcsolódnának. A kapcsolódás I. törvénye szerint (m - v = 0) ez akkor lehetséges bármely közvetítőszármaztató felületnél, ha két tag bármely pontj án.ak a közvetítő származtató felülethez viszonyított relatív sebességiránya megegyező. Ezt az általános törvényt alkalmazzuk különböző mozfgásfajtákhoz. Elemi *haladó mozgások so.roz.atából álló mozgások közvetett leképzésénél akkor kapunk vonalmenti kapcsolódást, ha a két közvetlen leképzést jellemző térgörbe pillan.at`nyi éríntője párhuzamos. Elemi forgó mozgások sorozatából álló mozgások közvetett leképzésénél akkor kapunk vonalmenti kapcsolódást, ha .a közvetett leképzést biztosító két közvetlen leképzés pillanatnyi relatív fo-rgástengelyei egybeesnek, azaz a négy axoidfelület pillanatnyi érintkez;ő alkotói egybeesnek. Fontoszsága miatt erre az esetre még visıszatérünk. Elemi cs.avmmoz1gáso«k so-rozatából álló mozgások iközvetett leképzésénél a vonalmenti kapcsolódás feltételei: 1. a közvetett. leképzést biztosító két közvetlen leképzés négy axoidfelületének pillanatnyi érintkező .alkotóinak az -egybeesése; 2. a viszonylagos menetemelkedésnek (h = Íz;-) a két közvetlen leképzésre nézve állandó értéke. Folytonoıs mozgásoíknál a .konjugált pár tagjai tengelyirányban sem csúszhatnak (V051. = V95), így a két csavfzarmozgás kompenzálja egymást: az elkészített pár t.agjainak »egymáshoz viszonyított mozgása elemi forgó mozgászsá fajul. E von.almenti kapcsolıatoknál az elemi forgómozgások sorozatából álló mozgásoknak van nagy jelentősége, melyekkel kapcsolatban még néhány ál talános g-ondol.atot bemutatók. A származt.ató felület (szerszámfelület) kivál.afszt.ására elvileg számtalan lehetőség van ugyanazon axoidfelül-etekh-ez is. A forgácsoló szerszám-WB

gépek egyszerüen és szabatosaın megvalósítható tmozgá.-sai a lòı`gó és Iııılıulrı rnoizgıás-ork, ezért az egyenes és körm«oz.gás«ok szzuperpoziciói (egyiınm, I-mr, ciklois, evolvens, epifhipocikloisok) terjedtek el a fogaskerekek foglınııy görbéinél is fogprofiljainál ` A származtató felület elvi leh<+l ı*'ı:+ıó-ge azonban még a fogíránygörbe - fogproffil szétválasztásrára sem ad ıı l.:ı|ıı ıl.. Elvileg tetszőleges térbeli alakzatok (pl. zárt-hurkos virá.-gmínták) is lı ~lıı -tnek .a fogfelületek. Egy ilyen tetszőleges mintás fogaselemen (nevezzük A típusnak) !`<~_| 1.sünk le sok különböző átmérőjű fogaselemet f(az utóbbiakat nevezzük I! típusú kereloeknek) úgy, hogy az A típusú elem axoidfelülete válótozııtlaın legyen. A kiilönbözző átmérőjű elemek folytonos gördü_lés~ének feltétele: zı B axoidok kerülete egész számú többszöröse legyen a „mintáknak az A axoidfelületén mért ismétlödési intervallumána.k”, azaz a fogosztásnak, (Csak lengó mozgást végző fogash.ajtá=so»knál ez sem feltétel.) A B típusú kerekek egymással általában nem kapcsolódnak, csak az A típu-súval. A B típusú kerekeket szerszámoknak fogva fel, a kiinduló A tipusú kerékinek megfelelő átmérföre mindegyik szerszám az eredeti A típusú kereket _fejti vissza. Ebből következik a közvetett elemi forgó mozgások sorozatából álló mozgásleképzések egyik alapgondolata: valamely kereket végtelen sok :szensztámmal lefejthetünk, továbbá. azon-os konj ugált csoportba tartozó kerekek egy bizonyos átmér-őre mind ugyanazt a fogazás-t készítik el. Bármely B típusú szerszámmal fej tve le különbözö átmérőket, az A típusú kerekeknek is egy végtelen tábora alakítható Mivel .azonos átmérőre a B típusú szerszámok mindegyike ugyanazt az A típusú kereket fejti le, a B típusú tábor minden tagja kapcsolódhat az A típusú tábor minden tagjával. Mi a feltétele annak, hogy ne kelljen a két típust egymástól megkülönbfözıtetni, azaz minden legyártott kerék kap«csoló«d«h.asson egymással? Ha bármelyik két azonos méretű elem .a két csoportban teljesen egyforma, akkor kicserélhetõk egymással anélkül, hogy változás lenne a csoportokban. Az A csoportba cserélt B tipusú kerék kapcsolható minden A típusú kerékkel is, mert B típusú, de minden B típusúval is, mert tel j-és értékkel h-elyettesít egy A típusú kereket. E két kicserélt kerékkel lefoguzható a teljes A és B tábor is, mivel azıonos szerszám egy adott átméröıe mindig ugyanazt a fogazást fejti le, ebböl következik, hogy az A és B túbor .azonos méretű tagjai fogazás tekintetében is azonosak lesznek. Így u két tábor között különbzség ninos, s az elemek közti kaposlolófdás korlátla n. Mivel ezt az összeha:s«onlítá.st bármely azonos átmérősjű ker-ékre elvégezhetjük, oélszerű egy jól megfhatározott átméróre a végtelenített görbületi s-ugarú axıo-idokkal rendelkező elemekre, így homlokkerékhaj tásokn:'ıl a fogıaslécre, kfúpkerekeknél a síkkerekekre vonatlooztatní. Ha a fogaslóc alapprofil .azonos a negatívjával, akkor ezen a fogaslécen legyártott elemek k=orlátl.anul kapcs~olód«hatnak egymással. Ugyanez mondható a síkkorék.-kúpkerék viszonylatban is. (A fogaslécnél ez a jól ismert ,,oen1.r`zÍılì.~;:ın szıimxnetrikuls ailapprofil”-elv.) Ha ezt biztosítani nem tudjuk, akkor ıiıíıs szerszámmal, ill. más szerszáınbeállitással kell fogaznì a kapcsolódó c-l-ı~mpárokat. Sok esetben ennek a megvalósítása nem bonyolult, s egyes nagy tzormelékenységű vagy jó hatásfokú fogazásoklnak is ez az alapja. (PJ. For^m,a1.c-l`(>gıa7.ás, Novi Icofu-fogazás s tb _) M.,

.mu

Az előző gondolatoknál a közvetítő származıtató felületnek még nem jutott komoly szerep (a pontszerű kapcsolatok feltárásánál nélkülözhetetlen), bár az előzőek mindegyike is legyártható valamely származtató felülettel. A vonalmenti kapcsolódás kimutatására van mód a közszármaztató felülettől függetlenül is: az előző A és B tábor bármely két tagja közvetlen mozgásleképzıés-sel is legyártha.-tó, ezért: Relatív forgó mozgások sorozatát biztosító kinematikai párok a kapcsolódó felületektől és a leképzés közvetlen vagy közvetett jellegétől függetlenül térgörbék mellett kapcsolódhatnak (gyártási hibáktól eltekintve). A kapcsolódás I. törvényének kiel.égítéséből következik: valamely származtató felülethez és a hozzá viszonyítva változatlan helyzetű axoidfelületi alkotó!h.oz ugyanazon kapcsolódó pontok tartoznak, bármilyenek legyenek is az axoidfelületek. v Ebből következik: elemi forgó mozgások sorozatából álló mozgás-ok' leképezésénél változatlan származtató felületű .axotidfelület esetén ugyanazon származt.ató felülettel képzett konj uzgált párok felületeit ugyanazon kongruen:s görbék képezik. Az. előzőekben 'tárgyalt A és B tábor bármely két tagja is ugyanazon kongruens gfötrbékkel kapcsolódik. Pontszerű kapcsolódások Valamely közvetítő származtató felület egyik oldalán tetszőleges mozgásfaj tát (elemi haladó, -forgó, -csavar) képezünk le egy felületre. A közvetlen leképezések mindegyikére .általában jellemző a vonalmenti kapcsolat, ahol a kapcsolódó vonal .a pillanatnyi mozgásinformáció hordozója. A közvetítő származtató felület másik oldalán tetszőleges más mozgást képezhetünk le közvetlen mozgásleképzéssel, melyet szintén vonalmenti kapcsolat jellemez. Amennyiben a két leképzés kapcsolódó vonalai metszik egymást a származtató felületen, a metszzéspont mindkét relatív mozgás pillanatnyi mozgásinformációját kielégíti. Az így leképzett tagok között biztosítva a származtató felülethez viszonyított statikus relatív mozgásinformációk össz-egét - úgy, mintha a közvetítő származtató felület .a két tag között lenne - a két tag kapcs»ol.ódá:sán.ál Visszakapjuk a két közvetlenül leképzett rela.tíV dinamikus mozıgásínformációk összegét. (Lásd a .közvetett leképzések á].talán-os blokkvázl.at.át és (9) képletet.) Pontszerű kap«os>olódást kıaphatuink tehát egyfajta elemi mozgiások köz.vetett leképzéssel történő szupferpo-nálása útján de különböző fajta elemi mozgások iıs szuperponálhatók. Ha tehát közvetett l~eké7pzéseiknél à vonalmenti kapcsolódás feltételeit (párhuzamos térgörbeérrinltők, egybevágó forgástengely, csavartengely és menetmagaasság) nem teljesítj ük, általában jellemző lesz .a pontszerű kapcsolódás. Miként a közvetlen leképzéseknél, különleges esetekben felületi kapcsolódást is kaphatunk, az ehhez szuperponált másik közvetlen leképzés során térgfönbe kapcsolatot kapunk, de ezt is csak mint különleges esetet említj ük. A gyakorlatban a közvetítő származtató felületet két egymásba illő szorszám1n.al valósíthatjuk meg. A közvetítő felület két oldalának egymás1ól független előállítása részben hibaforrás lehet, részben eszköz lehet a teırhnológusíok kez-ében a szerelési és egyéb hibák kompenzálására, techno500

lógí.Eı.i. lòg:'ısok :ılkalımızásáı`..:ı. zi gyáı`tóeszközöl< egyszwűsit<'~-sAˇ~ıè. A .-.ok esel,'beı`ı elville-g is pfontszte-1'ű é:ı".ín't.kez~é:s különösen nővleli a s`z.:ıl).:ı(l-:~:."ı;'_ııl ıı

:felületek nem kapcsolódó része-í:nek ki.alak'itásá.nál. A közös .-:z:'ı.ı`ııı:ıv.I:ıı.ı [elülettől való eltérések vizsgálata külön kutatási terület lehet, melly.-l ehelyütt nem f-ogla-lko.z.o.m.. E pontsze-rű kapcsol-ó«dás.~o1k is lehetnek kedvező teherbíró tulaj (Iı ıı ı.~ ;.-“ı gúak, ha a kapcsolódó felületek görbületi viszonyai kedvezőek (vagy ıı.-ı gyok .a görbfületí sug.ara.k, vagy lhomíorú-.domborfú módon a felületek ızıgy ~ másra hajlanak). E pontszerű kapcsolódás, s a közvetítő származtató felülettel v.aló gy:'ıı`tás a titka számtalan különleges fogazásnak (pl. a különböző hipoicl k«eı`ı-kek), Ezek elméletének .a feld«olgozás.a sem `nélkül.özıheti .a techenol-ógíiai gyökerek kibontását, mert a közvetítő származtató felület nélkül ezek vizsgálata tévutakba. torkollik. Ugyanis itt nem vethető fel az az általános kap: osolódó felületmeghatározási kérdés: .az egyik felület Valamely pontjához a kapcsolódó párját, mert legtöbb pontnak csak .a közvetítő szá rmaztató felülettel van kapcsolódása. Az alámetszés általános feltételei A mozgázsleképzések egy sajátos, gyakorlati :szempontból kellemetlen jelensége az alámetszés, melynek Litván professzor által megıhatározott (16) általános feltételét továbbfejlesztettem. A továbbiakban .a tovlábbzfejleszté-st ísmertetem. Az al.ámetszés problé:máj ának kibontása során első lépés. .a ka-pcsolódó felületek görbületei közötti összefüggések megállapítása. Az r = r(k, b) felület normálmetszeteinek görbül-ete 9 ahol

._

I' í

(12

-.,

im;

W! .Q

..

_,

1- = dtf = 1-E:..1f-+21fI»r;:..+ı-ar. H1 =

flrxrő

(10)

lrı.->
Mivel r-m = 0,

im+Lmzt, r-m = -r-m, ezért

_«z

I:

. _, m lv."

--

I`.Il-I

lvl'

.

(1 1) .lfll

(A |o\':ˇıbbi:ıl
th __ (I'iÉı«.~ >< I'É,-l-I'Íf.~>< ri;

Pl >< 1fíÉf{z_)_Ö

frt >< rt Nevezzük alámetszésnek a megmunkálások azon jelenségét, amelynél „sima” származtató felületű szerszámmal ,,nem sima” felületű munkadarabot állítunk elő. A nem s;ima f-elületet azzal jellemezzük, hogy a felületén találunk olyan pontokat, melyeken átmenő normálmetszetekben vann.ak nulla görbületi sugarú síkmetszetek: R = 0. A munkadarab felületének egyenlete az E1. E2, E3 koordínátarendszerb-en

P=P(×./9) alakú, ezért valamely pontjában felületének görb-ülete a (2) képlethez hasonlóan L

í

'O \I

/-'N

fıııl

M *af

'O.* *`“ı-1573*

ahol 3 ,Ella d 0 ifi, d P* Z is 3% dt

;_

(829) 3%*

5,6 dt

u

í9_+t)pX 329 `Jdx+t' 329 >;9m9_+iQXâÍ§>;`ı§;5Í 85 8% 0.38% di 8285 85 8% ô;_5"`.df

(13)

ê_e,,.íE 8%

ô '

Az automatikusan kialakuló munkadara.b-felület egyenletének megállapítása legtöbb esetben nehéz. feladat, de a g-örbűlet képletében szereplő tényezők (É , tl.) relatív mozgások alapján egyszerűen meghatározhatók (3) és (4) alapján: >|'<

.

P : 1' Jfˇ V(9 P) > *

Q

I

p.-:m+w(9„)Xm=m+m×w(,9).

(14)

(12), (3), (4) egyenletek alapján meghatározható a munkadarab felületi görbéínek görbületi sugara B9

Rzz7z__-. Í

J

'O*L0ıç-)(-ı

5 0.2

(15)

1*

1'

Egy ıııloll. ıııuıık:ı(l.ııı`.ıl)-felül-et csr-t.ı`~lJ«:~ıeı p PH zı. nem vı'ıll.ozmık |`ı"ıggı~l.--

lenül, :.ı lèlül-et vzılzımely p helyv~oktoı`ához ós a metszősík iıvfınyát k.i_iı~lč`ılı”ı x_,'f>' h:.7ınya-doshoz meghaltározott R érték tartozik

RzR(p, \

E két paraméter (p,

5

.

függvényében a (13), (14) egyenletek szerint

É ÉS (Í meghatározott összetartozó értékek szerint változik P Z P lt? »

= I

R =R(P=~Š-l = R(Š»EÍ)\.

z

Minden lehetséges esetre kiterjedő analízisn-él É ÉS (Í tekinthetők független változóknak, mert t.etszőleges szerszámfelület bármely pontjához egymástól függetlenül rendelhetünk relatív osúszási és szö.gseb-ességet, így tetszőleges É ÉS zl értékpárok képezhetők. R értékét fejezzük ki s.k:alár függvényekkel: >l<

R Z FK'

*llp

>ı=

>ı=

lv:-lELl~
=

(16)

s e képlet három tényezőj-ét három független változónak tekintve elemezzük R zérussá fajulásának feltételeit. =i<

>l<

>|<

>l<

1. új pl =zé 0 alárnetszés nem lehet, mert lp., és eos (p . p.) korlátos függvények. Ugyanis tl. = ıiı + cow ,.) Y m _) 00, ha m v' oo, vagy ın _* 00, ez kizárt, mert feltételünk a sima szár-m.azt.a.`tó felület volt (ez. is nem sima munkadarab-felületet eredményez. de ezt nem nevezzük alámetszésnek), vagy cow ry -> oo. Ezt gyakorlati vízsgálatainkból kizárjuk, még pillanatnyi értékképpen sem állhat elő a 'tehetetlen :tömegek miatt. A cos (p , tl.) értékkészlete [0, 1]. Ebből látható, hogy az alámetszés szükséges fel-tétele: *

8 r .

8 r .

P = 8 k lt -1- É 8 b b + V(Q r> == O .

( 17 )

Ez Litván pro.fes~szo.r .alámetszési feltétele. A to«vábbi.akban be-mul.ıı1.._|ıık, hogy e szükséges feltétel még nem elégséges. .bH.Ì

2. ^* 0 R számlálója és nevezöje egyaráfnt 0-hoz tart, ezért az I 1}Iusplital-szıa:bály*t kell alkalnfiazcni a határéntékl megállapításához. A nevező zérus-sá válásának okai közül cos (É, Él.) = 0 értéket kízáfjıık, mert ha (nl = 0, akkor

zé-ruzsvektor, melynek irányát tetrszőlegesnek tételezhet-

jük fel, ha pedig

+ 0, az elöző pont szerint alıámet-szıés nem leíhet. Mivel

e határérték :szempontjából cos (li = ir érdektelen, az EHOspital~szabál§f Az zız alkalmazásánál csak 191 és lp. ~et tekintjük változóknak. Az elfajulás szempontjából két eset leheftséges:

H) b)

*

*

1*

l*

lvl->0: Ev~I=#~0lv?->0; !Eıl->0-

ad a) É -> 0; L. + Ü esetén alkalmazzuk a EHOspital-szabályt: 3

-)+

"O-X-

*-

]ií1iR(\p],|5J.l)*-zlifi

ızzı->0 *

8

`*

K*

QD

-°*QD

(*'Í_"“ *

* ,,

rzlwtl

“F5 Li:

ap'

_-_;

la->0 `f[@-„zl-<>0spzzz>]+-zz~ ıšı-:zíı-c0s<šz;í> *l 3lPl 3Š

lv-!+0

f"'í"'“'l

H-Llı+0 _.

zllm

1*

az

21

L?.. í_ı

=ı<

*lp>ı<

»K

Az

:0'

Šlao w-t-<>0S(p,z»>+|pJ-cosw,iz)

\*

E1-l+0

Tehát az alámetszés biztos feltételei:

J -> 0;

=!= 0,

8 p* z 0 z 8-lÍk+~i°b-«:-v(Q,) z 0, azaz

*

3R

8Ö

p.=m+w(9„>><m+0-

(18)

ad bf) É Ã \ -> 0 , | 5.1 -> 0 esetén is az IiHOspital-szsabályt alkalmazzuk. Az e1«Ő»bbiek szerint * ı

]imR(!;i;*l):llII1

lëtzg >lf~

lvl-»() .'30-Íz

*I

*

>ı<2>p5=ı<

_*

az

f_'.“„_,0 HM-00S(E=»EL)+lP1~°0S(P,EL) *F

lE*l">Ü

s

tehát az Illlııspital-szabályt ismételten kell alk.almaz.ni .

*

*

11IHR(lPl=lPLl) Z *

ls l -~> 0 I sl ~> 0 >l<

ií-[2ıš]+~“1-[2lS\]

:hm pp ölel ölv-1 ,_ ,_ * Õ * * * * * * Õ * * * * +. + |p\-»O Í |ELl°°S(P,v~)+lE=l°0S(P»Eı) + =_ lELI°0S(E>»Eı)+lPl00f*( P'P- > „z õlpll J als |ııl~>0 2

tl

"ˇ

*

*A Ég 0'

(19)

2 eos (p , p.)

é Tehát IÉI = 0 az .alámetsz»é~snek nem elégséges feltétele, mert ha egyidejűleg ] El. I = 0, at glörblületi sugár nem zérus, alámetszés nincs. Erre gyakorlati példákat a sík és kúpos evlolvens-spirálfelülettel kapcsolatban sz.ámítottam ki. Az alámetrszés feltételeinek -szeml~éle`tes jelentése az., hogy a munkadsarab-felületen valamely pont tartósan vesz részt a kapcsolatban (É Z 0). miközben nıormálvektora (melyet la kapcsolódó felület n-oırmálvektorán és a relatív mozgásokon keresztül érte-lmezfünk) változik (J + 0) . HPI/IHLII/llˇlbl I/I HEl~(OTOPblE HPI/IMEPLI I/lCI_IOIlb3OBAHI/IH CBOÍ/'ICTBA I/IHCTPYMEI-ITAJlbHbIX CTAHHOB, 3ARJll-OLIALLLEFOCFI B I{OIlI/IPOBA HI/Il/I ,HBI/I}l{EHl/IŠFI

H-p H. Taănagõeu P E 3 IO ME

B nepsoñ Lıacm ıLı×ıccepTaLu»m pa8paõOTaHsı npızınuımsı KornzıpyeMocTı-»I oTHocııTeJıı.ıısıx JıBı×ı>KeHm`íı, noKa8a1~ıa mx Eceoõıunı cTız E npoueccax o6paõoTKı×ı; ormcansı soamomııocm rıpoı48so,fıcTEa c noıvıoııısıo :-JTı×ıx rıpızınuıfınos Mexamısmoa c nponssonsasım npocTpaHcTBeHHsıM norıoıueımem mıızı no.rıo>KeHı×ıeM, ızısmen ıomızııvıcz B npocTpaı~ıcTBe. Flpııııııızınsı co8ı1aıoT cases Mexcııy p ııom oõJ1acTeı`×'ı, Oõpaõamıaaemsıx 110 HacTosnıLero Bpemeıııı <ıTJLeJ1IzzHo. B cneJıyıoLLLeı`z'ı LıacTızı ,f.u×ıccepTaııı×ıızı E KaLıecTı3e LıacTı×ıLıHOı`×'ı npoõnemızı Korınpoıznmı ıL8ızı>Keı~ıı×ı$ı npoızıssfzıeao ,uansaeıämee passmue ycnoamı noııpesmfı J'lı»ıTmıııa c ııomouuzıo Hosoro ypasaenmı, 14 oõoõıuesa oõııacnz ero npmıeneaıfısı. B cssısızı c o`ı`ııM ııccncııoıaano Hoaoe ceMeı`7ıcTso noııpesıuzı cpeıısı mooomınsıx, Topoıuııısıx, Koıuzıuıecıcııx ıııııızıııııeııeífı ıfı 1unı»ıHı1eJıeı`3ı c nnocKoı`×'ı cm×ıpa.mzzHoı`?ı pessõoü. Hposeııeua 8HaLıızıTcııı.ıı:ı>ı |ı:ı uTa no ııayqeıımo npoõııem n.Tıocı<ııx cımpaııbnızıx Hapesoa ı»ı mx 8aııcnnsııoı.ııııxc>ı ııap, ıı oííı-ıEıpy>KeHo Hosoe ceMeı`fıcTEo Kpnssıxz uızn<nossonbseHTsı. Jln eıccncpııMcııT:ı.uı.noı"ı Jıı-Muc'ı`paıufm ıconı-ıpoeaımfı ıU»ıı3>KeHı»ıı`z'ı npoeeııcmzı ııse cepıfm oı1ı„ıToB. B oııııoíi ı-1:; ccpııil 4IllI>l'IÙIš

Ilclllyllülilıl

3yÜlIZl'I`bl(.'

13JI(3MCHTbI

C

Kpl'!BbIMl/I

SYŐHMH,

HMCIOIIUIC

lI|1{)IlIšl!()JIlılIUl.'

ıı|ıoc'ı`p:ıııcrııcııııoc ıeıoıımıcuııııcz no ııfropoñ cepım onı.ıTOıı ııoıcazsrıııa ı
5 (L?

_

|'llINI.lI'll~IN Dlûll l$l'IW'I'I(iUN(iSf\llB|l„l)l'Í.Nl)l*IN l'll(il*INS(`-llAl*"l` l)l'Il{ W`l.'1llKZl*IU(`ı`ıMASClllNEN UND IHRE ANWENDUNGEN

Dr. J. TAJNAFÕI ZUSAMMENFASSUNG

Im ersten Teil werden die Prinzi-pien der Abbi-ldbarkeit der relativen Bewegungen ausgearbeitet und ihre Allgemein-g-ültigkeit in den B-earbeitu`ngsprO-zessen nachgewiesen. Es wer-den die Herstellungsmögliohkeiten mittels dieser Prinzifpíen von Mechanism-e-n mit be-liebiger räum-licher oder sich im Raum ändernder Lage -dargestellt. Diese Prinzip-i-en schaf-fen -einen Zuzsamm-enzhang zwischen viel-en., bis.her s-elbständig behandelten G-ebieten. Im weiteren Teil des Aufsatzes wird als- Teilproblem der Be-wegungisabbil-dung Litvin.”.s Bedingung des Untersfch-neidens durch eine neue Gle-i-c-hung Weitere-ntwi-czkelt und ihr Anwen.dungsg=eb-iet verall-gem-einert. In diesem Zusammenëhang wird im Rahmen der glo-boiden, toroiden, ebenen, kon-isc-hen Schnecken, un-d S-chneckè-n mit Spiralgewinde eine neue U`n`terschneide-Rei he entdeckt, Er b-efasst sich eingehen-d mit dem Problem-en-k1èi:s der ebenen Sipiralgerwinde und ihrer Ans-chlusspaare und entdeckt eine neue Kurve-ns-ciharz Die Zykloevolventen. Zur ex-perimentellen Darstellung der Bewegun-gsaıbbildun-gen wurden zwei Versuchsreihen -d-urc-hge-fü-hrt. Im Rahm-en der ersten wu-rden .gezahnte Elemente mit Spiralzähnen beliebi ger räumlicher Lage hergestellt, im Rahmen- der anderen Vér-s.uchsEèi`he wird die Fehlerkorrektion mzittels -der Prinzip-ien der B-ewegun-gsabbildung der Werkzeugmaschinen vo-rgfefüfhrt. PRINCIPLES AND SOME EXAMPLES OF APPLICATION OF THE MOVEMENT FORMING PROPERTIES OF MACHINE-TOOLS Dr. J. TAJNAFÕI SUMMARY There are developed in the first part the principles of the possibility of forming

relatíve movements the- gene-rality of which in the manufa-cturi-ng proces-ses is pointed o-ut .an-d it .is sëho-wn that by means. of these principles there are- given the posstibilities of manufacturing spatial mechanisms OT tho-se changing their situation on the space. T'h-ese príncip-les establish a co`nnec`tion between many fields -treated up-to~:noW separately. In the following part of the dis`se`rtation as a de-tail zpcroblem of the movement forming the undercuttíng condition of Litvin is im-proved by a new equation and its field of .a'p'pli-cation is generalized. In relation wi`th that a new family of under-cuttin.g is expl-ored on the field of the globoíd., toroid-, fl.at-fazced spiral-free and tapered pulleys. Paper deals a lot with the problems of flat sp-ir-al threads- and

the-ir joining couples in exploring a ne-w family of curyes-; the cycloinvolutes. Two series of tesfts are performed to il1u-s`trate- eoıperímentally the movement formings. In the frame of one series of tests ar-ehed toothed tooth elements With arbitrary 1~o`ca`tion in the space are manufactured and in the frame of the other: series of te-sts corre-c~tin:g the faults of the maichine-tools is zs-hown by means- of the principles of movement forming. PRINCIPES ET QUELQUES DOMAINES D'APPLICATION DES PROPRIÉTÉS PRÜJECTRICES DES MACHINES-OUTILS

Dr. J . TAJNAFÕI R ÉSUMÉ La -premiésre parti-e de Iarticle met au point les pricncipes de la possibilité de projete-r les mouvements re-latifs et indique leur validité générale en ce qui concerne les Operations de façon-na-ge, principes a Ia-ide (lesquels on peut fa-briquer des méca-

506

ni:-;ı`ııı~s ııyııııi. une position queiconquc dans Tcspace, ou étant (Tune posiiifın vuriııiıin

dıırıs fuspııce. Les principes créent une liaison entrc des dornaines pris jusqu`ı`ı ıııuııı iunant pour dos dom-.aines séparés. Ensuite, comme un 'problema de détuil de iıı pıùjcction des mouvements il élargit le domaine dapplication de le condition dı~ıı|.ı`(ıı1 iıélic de Litvin et la complete par une équation nouvelle. Sous ce rapport il inıllqııv une no-uvelle „famille” dentrée hélice au domaine des vis sans fin globoidcs, 1.ıııùı'des, coniques et aya-nt des fi-lets pla-ins-hzélicoidaux. Il analyse ein détail dos nm blëmes touchant aux filets plains--hélicoidaux et ä leurs pairs s'engrenant, en iıııliquant un fais-ceaiu nouveau de co-urbes: ceux des courbes cy-clo-développantes. lf-*oıır illus-trer la méthode de projeter les mouvements, deux séries dessai so-nt décritcıı. Au co-uırs de la premíëre- d-es éléments de denture de forme bombée et de position spatiale dél-ibérée sont p`roduits par contre dans le cadre de la sec-onıde, la méthode de corriger Iimprécision des ma-chines.-outils est illustrée par les prinzcip-es de la projecti-on des mouvem-ents. I

507

A NEHÉZIPARI ıvıŰszAKı EoYı«;'ı`ı«;M K(äzı,ı«:M ENYE1 XV.KoTET A Nehézí-paıì Műszaki Egyetem okt-atói altal a tudo-nıányok doktora, tudománvok

kandidátusa fokozat, ill. do-liltori cím elnye1`-és-e«é1`t benyújtott és elfogadott disszertációk, továbbá a Ne-hézíparí Műszaki Egyetem Bánya-, Ko~h-ó- és Gép-ész=mé1`n-öki Karán megvédett egyetemi -doktori disszertácíól~: rövid kívon.ataí az 1964--66-os évek-böl

Szeıflıesztö Bizottság: Dr. BÉDÁ GYULA felclús szerkesztő

Dr. l"AI.K RICHARD

Dr. GELEJI SÁNDOR

Dr. KÁLDOR MIHÁLY

Dr. il`j. SÁLYI ISTVÁN

Dr. TAKÁCS ERNÕ

Dr. TERPLÁN ZÉNÓ

Dr. VINCZE ENDRE

.1\'i[.SI~lUl.(`. l§Hiˇı

Az ábrák legtübfbjét a szerkesztői; irányításával

HERCZEG ISTVÁNNÉ mtˇiszaki rajzoló

kés zl'tette

Sajtó alá rendezte

Dr. TEIRPLÁN ZÉNÓ egyetemi tanár

irányításával Dı`. VINCZE ENDRE egyetemi docens

(ii Nehézipafi M~ıˇi.szak.«-i Egyetem., Miska-lc

I'/\("ll*`.ˇl ll.\\lll`lJl/\ll(`!\ 'lÙ||l(HX l)JlllUl'())l||l»|X
B cncııızıanbnoñ .m×ıTepaType npvıaeııcn pac1ıeT ızımneııanca cmıouı bıx q1cppO.1ı:ııııı1`ı`~ mzıx maTepı«ıa.nOE 8 nepcmennoıvı MarHnTHOM none, T. e. Onııcan cnylıaí/'ı, npvı ıcO1ù|mA1 8ııcıK1-ıJu
'

Dr. Gy. T-EVAN ZUSAMIVIENFASSUNG

In der Faıdhliteratur ist auí die Ber-e-chnung d-eır Impedanz massiver Ic'ı`.ı`ııııı.ıı.ı netischer Stofíe in magnetischem Weczhselfeld. hingewiesen, .also den Fall, l`><_-I zlvııı die ele~kt.romagnetisc-he W-elle im Stoíif vo-llkommen gedämpít Wir-d, Der Aufmıtv. IwÍasst :sich mıit d-er Impe-d.a.nz1b~ere1c'hn.ung düfncner fearrorrnıagfıızetisıchefı' M-etallplııl l.ı~ıı und Röhren in stark magneztischem Feld und mit der Dimeırısionierung's1mc-thmlv :ml che-r i;n. d-er chamzisfcıhien Indu:sz'E.Ti-eı üblıicher in-duktivefn Wänmveeitnzrfichtıın-p;cn, wı 1. ı ı ll Flüssi gkeıi'te1n indzire-kt erwä-rmt W-erdlezn. CALCULATING THE IMPEDANCE OF THIN HOMOGENEOUS FERROMAGNETIC METAL SHEETS AND TUBES LOCATED INTO STRONG ALTERNATING MAGNETIC FIELD Dr. Gy. TEVAN SUMM=AR.Y

Cailculatíng the faflftfernati-ng :m.agn.e-tic ft'L=e11-d impedance of cO.m.<pac;t; fcmııııııızıız 111m:ıt.Lc`ı"s may be found in tıhe tech»nicaA1 Jliteıratuıre i. e. the case iln Which 1-hv 1-lı-«-H-„ nızıgnvtic wave- is Wholly absorbed. by the material. Pazper contains the crılı-1ıl1ıHı1ıı nl' iırıpvclııncc of thin fe'r1Òfrnagne1tic'.meta-I sLhee1:s and tuãbes being vallfid in .-1lı-111114 ıı11ı;.',`ııvl.iv fivıld :ıml -:ıs appıI`.i.c-aftıi-Orn of the method for -dıimemısio-ninig zi-nductivc lıvııllııg cqulpnıı-.nis :ıpplicnble in the chemical industry by Which liquid is indirccily hı-ıılı-ıl.

SH!

(IALCIIL DE UIMPÉDANCE DES PLAQUES MÉTALLIQUES ET TUYAUX MINCES HOM_0GÉNES, FERROMAGNÉTIQUES PLACÉS DANS UN CHAMP MAGNÉTIQUE D'INTENSITÉ VARIABLE

Dr. Gy. TEVAN RÉSUMÉ La littérature technique connait de-s mé-thodes d-e cal-culer Iirnzpédence des matiëres ferromagnétiq-ues solides placées dans un champ magznétique variable, done des méthod-ezs de caleul pour le cas Oû Ionde électromıagnétique est complët-ement absorbée p-ar la matiêre. Eétude Íait connaítre une méthode .se prêtant au caleul de Iimpédence en cxham-p magnétique inten-se de minces plaques et tuyaux métalliques fezrromagnétiques et décrit., comme un exempíle pour soın application, une méthode pratíque p-our le -dimensionn-em-ent d-es équipements de chauffage dinduction á utiliser dans Iindustrie chimique, et, á Iaide desquels des Iiquides peuvent être indjreciement réchauffés.

582

A Nl'Illl7l7.ll'/\Hl MÜh"/.Alil l'1(iYl'l'l"'l*l-M M/\(}YAl{ .NY.l'}I.\/Ü K()Zl„l`1IÍMFlN\'l'll

TARTALOMJEGYZÉK Dr Böcfker Tivadar, okl. b-ányamérfnök: Nyírádi bauzitterület hidrogeo-lógíai viszonyai 1 1- 1 1 « 1 -Dr Gulyás József, tudományos munkatárs: Különböző arány-ú négyszög alakú prizmák duzzasztásánál fellépő feszültségek és alakváltozások elméleti és kísérleti vizsgálata 1 1 1 Dr Némé-di Varga, Zoltán, okleveles geoló-gus-m.é-rnök: A hosszúheté-nyi feketeköszén-terület földtani és hegységszerkezetí vizsonyai 1Dr Somos László, okleveles ge-O-lógusmé-rn-ö-k:A Mecsek hegysé-gi (Dél-Magyaıòrszág) felső triász és a kőszéntelepes alsó liász rétegs-or földtani leírása Dr Hosszú Miklós, egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora: Algebrai rendszerekené-rtel.mezett fü-gg.vé`nyegye-nletek, I.V. A disztributivitás -és autodisztributivitás függvényegyenlete Dr Mo-csy Árpád, okleveles vaskohómérnőkz Egyszerű -és bonyo-lelt alakú szürkevas-öntvények lehűlési viszo-nyainak vizsgálata » Dr Remport Zoltán, okleveles ko-hómérnök: -Melegen hengerelt acéllem-ezek mechanikai anizotrópiája ~ ~ 1 1 Dr. Wéber József, tudományos munkatárs: A Parkes-eljárás vizsgálata - D1' Verő József, okleveles ge~ofizizkusm-érnök: A. földi elektro-mágneses tér pctípu.sú pulzációinak vizsgálata .a Nagycenk melletti Obszervatórium adatai alapján 1 D1' Egerszegi Pál, egyetemi adjunktus: Geoelektr-omo-s .szondázásnál véges kiterjedésű, felszink-özeli földtani alakzatok zavaró hatásának kiküszöbölése, tektonikai vonalak kimutatása 1 1

.F 1 O

7 ll lift

-I7 IH H5 li!!

HI

Hill

Dr Sz-abadfváry László, okleveles g-eofizikus-mérnök: Közép- és. Kelet-Mon.gó1i1ı

talajvíztároló .szerkezetei és azok geoelektromos kutatása - - - Dr. Molnár Pál, -Okleveles bá-nyazrnérnök: A rudabá.nyai EK-i kutatási terülvl földtani és teleptani viszonyai 1 1 D1 Tóth. Lajos, tudományos munkatárs: A hengerl-és kísérő jelens-égei és befolyásoló tényezői közötti összeıfüggések vizsgálata 1 1 D1 Benyó Tibor, okleveles k-ohómérnök: Üzemi kísérletek a nyervas oxigénbvfúvásos deszilicirozására -1 1 1 1 1Dr. Boros An-dor, -okleveles gépészmérnök: Hi-draulik-us sebességstabilizátorok néhány ü`ze1mta.n.i -és .méretezési kérdésérőfl 1

1

11 ~

Bocsáxn-czy János, tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tuclományolc *ka-ndidátusa: A széngyalulás folyamata és a jövesztőszerszá.m. =kiala'l<ítás1'ı-nak irányelvei. ~ -1 1 -1 1 1 1 11 1--Dı Taky Ferenc, -ny. egyetemi tanár, a műszalki tu-do-mzá.nyO1l< kan-did1'ı1.usıı: A D»un.ai Vasmű éfríntésvédelme z 11-Iˇ)ı' Pmnfızi I.„a_ios, egyetemi a-djuniktus, a műszaki tudományok k1.ın(lid1'1L1ıs1ı: /\<`l:ılékok az általános kettős kar-dáncsuklós tengelykapcsoló elmč-lul.ı'-ılıı-v.

D1

I):

lZ'.II llll WD lll HH!

Í

!'I.lt.vr Pál, okleveles |l<-ohómérnökz A mangán kéntelenítő `hat1-'ıszı a nyersvııslmıı 1 1 1 -- 11-

LH!! ZH? 22| Llllñ

58!!

l)ı` lf`('iy Gyula, egyetemi docens, a fizikai tudományok kandidátusa: E.lméleti vizsgálaloli a tüzeléstechnika köréből 1 - --- 1-1 I)ı` Zoltán Győző, tudományos munkatárs: Ka-pilláris tulajdonság-ok szerepe a

spontán olaj-kiszorítás hatásfokában

-

--1

1-

1

249 253

Dr Asszonyi Csaba, okleveles gépészfmérnökz Approximációs módszerek nem-

lineáris termeléstervezési problémák megoldásáz-hoz

1-

1

257

Dr Csabalik Gyula, mb. egyetemi docens: Kisrnéretű acéltuskó tápfejének 'ter-

mikus vizsgálata 11

-

1

1 1 1 1

1 `

1 1

1

289

Dr Horváth Dezső, okleveles ko-hómér-nők: Úrlkúti :mangánércek metallurgiai

feldolgozási lehetőségeinek kritikai vizsgálata 1 - 1 1- 1 f Dr. Takács Ernő, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: Magnetotelluriikus műszer- és módsz.erfejles.ztési vizsgálatok, valamint alkal-mzazás-uk a geofizikai ıkutatásban 1 Dr Vincze Endre, egyetemi docens, .a `rnatema:ti|kai tud-om.á.nyo`k` ka-n-didátusa: Egy általános 'módszer üggvé-nyegye-nletek néhány osztályának megoldására 1 11 1 Dr. KBSSBTŰ Zsolt, okleveles bány.am-érnök: Szilárdít-ott kő-zetköpenyre és utána .beépített bizt-osítzószenkezeftre ható kőzetnyomás vìz.sg.álata vízdús homo-klban 1

1

1 1

1

1 1

- »

Dr. Mato-lcsy Mátyás, okleveles gépészm-ér-n-ök: Új módszer a fámsztóvizzsgálatok val-ószínűségelıméleti értékeléséhez Dr. Kulcsár József, okleveles gépészmérnök: Kerámia forgázc.so-lólapkák köszö`rülő megmunkálása gyé`mánts.zemc.s-és koronggal. Gy-émántszem.csé.s köszörűkorong vizsgálata ' 1 1 1 Dr. Tompos End-re, egyetemi adjunktus: A Dunai Vasmű kokszszenének petrográfiai v-izsgál-ata és a koksz minőség.ének .szelektív aprítás.sal elérhető jav-ulá-sıa 1 1 , Dr Draho-s István, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: A Wildhaber-Novikov-fo-gazás általánosítása forgási körgyűrűfelülettel lefejtett fogfelületek esetére Dr. Farkas József, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: Egy oldalon, két irányban egyenletesen bordázott, megoszló terhelésű négyzetlemezek tervezési .kérdései 1 Dr. Szabó Szilárd, mb. egyetemi docens: Ponthegesztés -k-ondenzá-t-ortelepben tárolt energiával 1 1 Dr Vida György, mb. egyetemi docens: A hőátadási ténye-ző meghatározása Diesel-1m-o-t.o-r hen-gerében - Dr Terplán Zénó-, tanszéikvezető egyetemi tanár, a műszaki tudo-mány-ok doktora: A f-o-gas-ke-r-`ék-bolygóiművek méretezési kérdései Dr Béres Lajos, egyetemi .a-djunktus: T'ermit'heges-zt-éssel készült sín-köt.ése-k sz.ívós;s.ágána1k fo-k-ozá.sa J 1 1 Dr Lévai. I`-m.re, e-g.y-etemi docens, .a 'műszaki tud-o:m-ányok kandidátusa: Kitérőte.n-gelye-k közzö-tt változó mozgásátvitelt megvalósító - egyenesélű szerszámmal lefejthető - fo-gazott kerekek ~ Dr. T-ajnafőí, J-ó-zsef, egyetemi docens, a műszaki tudományok kan-didátusa: Sze`r.sz.ámgépek mozgásleképző tulajdonságainak elvei és néhány alkalrnazása 1 11 1 1 - 1 1 Dr. Steiner Ferenc, egyetemi adjunktus, a -műszaki tudomány-ok kandidátusa: Bougner-t-ér.képek elemzése 1 Dr Simon Sándor, tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora: Vizsgálatok az oxigénes acélgyártásban végbemenő kénoxidáció termodinamikai és redukciókinetik.ai törvényszerűségeinek feltárására Dr Tevan György, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa; Erős váltakozó mágneses térbe helyezett vékony, homogén ferromág1nes-es fémlemezek és csövek impedanciájának szárnítása 11 F'

J

84

317

321

325

3-29 351

381

385

389

405 423 435 449 467

469

489 509

531

553

'l`l'.\')ll1| Mll|l|l{()Jll.l|_l{(.)l`() lI()J|l--`1'l`l"I)(lll`l'llŠCl(l)|Ù ll|l(Í'l`l'lˇl`B`ˇˇI`/\ 'I`§l}l(lŠJlUl"l llPOMlıllllJllı`l||lUC'I`H (lll`lIll`|'l|$l)

COJÍLEIPHÍAHIKIE

ll-P T. Eefcep: Fnııporeonormıeckne ycnosna Htnpancsoro MecTOpo>1<ıLeı~ıı-ısı GunCHTOB

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

'll

.11-P FI. Fyűaıa: Teopemlıeckoe H aKcneprıMeHTaJn-.Hoe rıccneııosamzıe ,ııetlıopmaıuıll .H-P ll-P ll-P

Il-P

Í.:-lel? -1: -:s-cs .Il-P ll-P .Il-P

il-D ll-P

rı aanomsennñ, Eoaaıfıxaıoıınfıx ı1pı×ı Haõyxanrm npı»ı8M c LıeT1„ıpexyıòJ1ı.1ıı.ıM ocnosaımem pa:-mızııınoro cOOTHOıueHı×m . . . . . , . . 3. Hamöu Bapea: lèoTeıı1o'LeHn§1 Kameanoro yrnsı . . . . . . Jl. Hlomouı: Feonormıeckoe onnca ne Tonıuvı Eepxaero Tpzaca Melıencıcııx rep (lO>ı1 Benrpvıiı) n H1zı>K1~ıe1Ò neriaca Kamesaoyronsnoro 1vıecTopO>ı<;Le1ııı>1 M. Xoccy: fbynsıınonansasıe ypasaenrın, ncTonKoBaHHsıe E aınèõpaı1-mecıcııx cncrcmax, IV. qıyakuı-ıoHa.1nzHoe ypasrıeıme ,1n»ıcTpı×ı6yTı»ısH0cTn 14 anroıuıeıpnõyTızı8HocTı×ı . _ . . . . . _ . . . . . A. Malta: Idccneıiosasne ycnosrırı oxnancnenna lıyrynasıx OTHMEOK ııpocnıll H cıı0>lKeHHOi×i õnns Haııbnenıczı . . Il. Seepceeu: 3/cTpaHeHı×ıe Memaıonıero Bnızıi-laza 6.1m8Kı×ıx ı_< no8epxııOc'ı`ı»1 ıèo.rıorızılıecıoıx clıopmauvıifı c Koneqnsım pacnpocrpanemıem npızı reo3fıe1<1`pı-ı'ıecKom sonnnposannn, oõnapyzfeıme TeKTOı~ıı×ıLıec1<ı»ıx .Tıı«ıHı»ıi'ı . . . Il. Caõaôeapu: CTpyı
ı

ı

ı

ı

O

0

ı

O

ı

0

ı

ı

ı

ı

il P

A. b'ı'prıu: U ıı1-ı<1ı'ıòpı.ıs nonpocax npnmenean M pacLıeTa rımpaıııııılıccıcııx e'ı`:1Gıı.ıııı:ı:ı`ı`ı1|ı1ııı L`ıc11|ıuc'ı`1-1 . _ . . . . . . . . J l-11 bl. I»'n~mm;u.- llpııııvı-e c'ı`|1oı`:ıı1m1 yrnsı 11 ııızıpeıcrmiızırıo cosııaııızııo pe_>1 JI. l!w1m.m.- Jlıııımııııı'ı`ı-,:ıı.ıı1.11: Jı:ıııııı.ıe ııo 'ıèopı»1ı-11 oõıııel-'ı JLııoi'ıHol'ı ıfzıpiuıııııııll 1\1yı|ı`ıı.ı rılı-ııııvıııısı . . . . . . . . . . . . ll. l!11.«ıı.ı1ıı°[I.(lflı~1`ı-1-|ııı1ı:ıı1ııııı-1' ıızıııııııııc m:ı|1ı`;ııııL:ı ıı lıyryııe . . »N .ll-P Jl- f!>zm.- '|'ı-1ı|ıı~ııı~1ı-1-ıfııv ııı-ı`fıl`.1lıııı:ı1ııı1ı ıı ııı'ı.1ı:ıc'ı`ı×ı 'ıòı1o\ıııı.ıx ııpoceccoıı .

M111

7 ll Il!"ı

fl 'I lll lıfı llll lll

lııfı l'.lIl

lfıl l'll'ı Hm llılı

2111 '.*.l'l Í'Z'| Llllfı

'Jılll

JL. .lfuırmım l'ıı.1ıı. ı~.`ııı11fııı1ı|ııı1.ı11 ı-ııııllvııı ıı ı-. 11.11. mımoııpoı-ı:1ııoJıı.ı1oıò ııı.ı'ı`1-1'-1

ııvııııiı 111-ı|ı`ı`ıı

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

'.'.f`ıÍl

'IMS

,ll-|ı ll. _-`l1`1.`fmı.ı1.-Aııııpoıccıımaıuıoııııı..ıe .\1cTOJL1„1 pcıııeıımı ı-ıe.1ıı111eliHı>ıx ııpoöncm ıı.ıı:ıııııpoııaııı-ızı ııpoıısı1oJıeTBa _ _ _ _ _ _ _ _ _ . ,I 1-|ı Jl. lluõaxıııızcz 'lèp11nıLıccKoc ı×ıcı1sıTaHHe ııonnsnızıx npuõsıneü Heöonızumx craııızııı.ıx cııız1TıKHocTeı`?ı MeTaıı.rıyprı×ı\1ec1'1 õarapen _ _ _ TÍÍÍÍ1 ~1:1-cs 12183 Baôa: Onpeıleneane 11<eHı×ı;1 Me>KJıy pacxonsmnmncz Eanamı, cnıznzıaemsıe 1zıHcTpy1v1eHTo.~1ı c npamoü ı<poMKoä _ _ JJ.-p I7l. Taăaag eu: Hpnnuıfınizı H HeKoTop1z1e npızımepızı ncnonssosanns cBoı`»icTsa ızıHcTpy1\«1eHTafı1„H1zıx cTa1-mos, saknımıaıneroca E Konnposa Hun ııEı×ı>1<eHn;ı _ If,-p LLI_ IIIu_1»:OH.- I/Iccneııosaana no _vcTaHoBneHı«ııo Tepmoıinnamnuecımx 14 peaKunoKızıHeTr1L1ec1<ızıx 3a1
586

257 289 317' 321 325 329 351 381

385 389

405 423 435 449 467 469 489

509 531

553

lVll'l"lìI'Ill_llN(il*1N lllûll 'l`l*1(Í|lNlS(_Tlll*}N UNl.Vl:)ltSl"l`Ã'l` FÜR l)ll:I SC!IWI*Jl{-lNl)US'l`ltIl'.1, MISKOLC (UNGAR-N)

INHALTSVERZEICHNIS Dr. T. Böclcer: Hyd-rogeol-og.i1sehe Verhältnisse des Bauxitgebiets von Nyirád Dr. J _ Gulyás: 'I`-heoretische und experimentelle Prüfung der Spannu.ngen und Verformungen, die 'bei der Sıc-hwellung von Prismen mit verschiede-n proportio-nierten viereckigen Grundflächen aufteren 1` 1 11 Dı`. Z. Némedi Varga: Geologisohe und gebirgsstrukturelle Verhältnisse des Steinkohflen-gebiets von Hosszúhetény » 1 1 -1 Dr. L. Somos: Geolo-gische Beschreib-u-ng der kohleführenden oberen T`rias- und unteren Liassc1hicl"ıftenfol1ge im Meosek-Geb-inge (Siü-d-U-ngarn) -

-

-

Il

7 ll Il.'"ı

Dr. M. Hosszú: Fun1'ktio.nal:gle'ichu.ngen gedeutet An-hand von algebraischen Systemen IV.; F-unktio-nalıgleic-hung der Distributivität und Autod1ist.ri1buti-

Dr. Dr. Dr. Dr. Dr.

vität - 1 A. Mocsy: Pr-üıfung der Abikühlu-n.gsVerhältni.sse von Graugüssen mit einfa-ohen und koımplizierten Formen Z. Remport: Mechanische Anisotro-pie Warmgewalzter Stahl-platten - J. Wéber: Prü-fung des Parkes-Verfahrens 1 J_ Verő: Prüfung der P-*ulsationen des elek~troımagneti.sohe.n Feldes der Erdo vom Typ P-C auf Gr-und der Angaben des Observatoriums. -bei Nagycenk P. Egerszegi: Die E'li1mi-nierung der stö-nenden Winkfungen o.berflächennaheı1 geologischer Fonmationen mit endlioher Ausdehnun-g bei geoelektıìscheı` Sondierung, Nachweis tektonischer Linıien 1

-11: lll Ilfl llll

ll1."ı

Dı`. L. Szabadváry: Gr»un~dWas.serspichernde Stru.kturen Mittel- und Ost-lVloıı-

go-liens und iihre geoelektrische Forsohung Dr. P. Molnár: Die geologischen bzw. Flözverhaltnisse des nordösllicheıı Schünfgebiets vo-n Rudabánya

-

1

1

Dr. L. Tóth: Pırüfuzng der Zusammenhänge zwischen den F-olgeersc.heinunı.zı-.11 und beeinflussenden Faíkto-ren des Walzens 1 - --1 Dr. T. Bangó: Betrie-bsversu-che zur Entsilizierung -des Roheisens duroh Einblıısein von S:'ıue1`stoi`.*f

1

~

1

l'_!fl

I"ıl

I'l'1 lllñ

Dr./1\. Boros: Eini.ı.:e bet1ìeb1liche und Dimensio-n1ierung.sprobleme hydı`1ıı.ıll--sche.-1' (les-chwi1`1c|igke.ilsstabilisatoren - 1 1 l)ı`_ .I. Ilocsáııazy: Voı~.1.;1ı1ı;.; des Kohlenhobelns und Pr-inzipien der Ausgeslnllung (les (iewlııııuııtzswerlczeugs l)ı°. l-`. 'làlcy: llvrílIıı`ıııı|,.;ssı-lııılz Im „Donau-Eisenwerk” --1-

l)1`. l... l'mmi.:l.,- llellı`ll1_u~ 1/.ııı` 'l`1lı1-oriu der allgemei-nen doppelzka1`d1ıı`ılsclıı-ıı Kıı|ı|ılıı1ı;.1--1 1 1 l)ı`. P. l'llrı*r: lúııtsı-Iıwe|'ı~lııııaswl1`l1ıııı1.z :los Mnngans in Roheisen - - - -

lllll Zllll 1!l'l' 11') l 'Jil Ft

l)ı`.(1y. l«'(i1|;: 'l"lı1~ıı111-ll_~1ı-Iıo llı1lvı*s11ı"Iıl|1ıLl1`ıı uus dem Gebiet der Fcue1`ıı1114Hf1~

'.!1lll

llr. (ly. Zoltán: l'Ilıı|'lı1s.~1 ılı-11 l111|ıll|11ıùıı I1Il|„zı-11.111-lııılleıı 1ıu.i` den W.iı`l|lı`lı-Im 1 -1 --1 -«

1'..*`1Íl

l.0(;-|ı|ıl|(

-

1

-

-

--

---

1

z

11

-~

587

l)ı`

(`.~„`, z1s.s`:m:1;i.' {\|)1)ı`ııx-i.ıTı:ıl.iııı'ı:~sınL~IhııÍLlOı*ı zur Iuiisurıu ııiclıl.liıwEıı`vı` Pl:ıııuııı.::~a|ıı'ıılılı'm0 (lor Pı'(ı(__lul{1iı)-n

Í

Í

~~~

Í~

Íz*

:Í

ÍÍ

Íf

Dr Gy. Csabalilc: Thermis-che Prüfun-g des Gíessıkop-fes kleiıner Stahlklötze -l.)ı` D. Horváth: .Kritiszche Prüfung der meta-llurgis-chen Bearbeitungsmöglichkeiten der Mn-Erze vor Urkút zz Í ÍÍ Í ~Í Í Dr E. Takács: Untersuc-hungen zur Entwicklung fmzagnetot-ellurischer Geräte

und Mebh-Oden und ihre Anwendung in der geophysikalischen Forschung

257 289 `317 321

Dr E. Vincze: Eine allge-meine Methode zur Lösu-ng einiger K.1assen von Funk-

tiOn.a1«g1eichu.n-gen

Í

Í Í ÍÍ

Í

Í

Í

Í

325

Dr. Zs. KesseTű.` Untersuchung des Gebirgsdrucks der in Wassereichem Sand

Dr. D-r

Dr. Dr

D`r

Dr

Dr Dr

auf verfestigten G-ebirgsrnantel und nachher eingebaute Ausbaukonstruktionen W.i.r.k«t Í Í Í Í Í Í ÍÍ M. Matolcsy: Neue Methode zur WahrscheinliÍc'h.keitstáheoretisohen Bewertung der Efrm:üdu:nzgsprüÍu=ngen zzz f ÍÍ Í Í ÍÍ Í J . KUJC'-Sáf: Sc=h1eiıfbearbeìt=ung Von kera.mís.cÍhen Sip.anungsıp1ät.tzchen mit Dıi.-am:a.nzt.szcihleiifseheibe-n; Prüfung van Di.a.~m.antscfhleifscheiben - - E. Tom-pos: Pet.rO-graphis-cfhe Ufntersu-c-hungi der K-Okskohle ıdes DOnau-Eis.enWerks und die durch selektive Zerkleinerung erreichbare Qualitätsbesserung des Kokıs-es 3 Í Í I. Draho-s: Verallge-rnein-erun-g der Wizldiha:bezr+-fN~O-vi'k-ov-`Kre-isb»O«.g.enprOEEì.1Verzahnung für den Fall einer mit Kreisringfläche abgewälzten Zahnflädhe Í ÍÍ -Í J. Farkas: Berechnungsproble-me der in Zwei Richtungen einse-itig und regelmäszsig Versteirften Qua-dratplatten ıazu~f g1eichm.ässig. Verteil-te Querbelastiung Sz_.Szabó: P-u.nk`tscÍhWeissen mit einer in Kondensa-tOrb.atterÍie gespeicherten Energie Í Í » Gy. Vida: Besti-mmung des Wärmeüb~erÍgabeÍfaktOrs im Zyli-nder des Diesel-1Vl'Ot.Or.s ~ Z. Terplán: Di-mensionierëungsprobleme der Zahnrad-Planetengetríebe -

329 351. 381

385

389

405 423 435 449

Dr L. Béres: Erhöhung der Zähigkeit der mit Thermitschweissung hergestellten Schienenverbindun gen Dr. I. Lévai: Prüfung gezahnter Räder, die zwischen ausweichenden Achsen

Dr. Dr Dr

Dr

5

eine veränderliche Bewegungzs-übertÍr.agung ve-rwirkliczhen und mit geradek;an~tigemÍ Gerät abwälzbar sind Í J. Tajnafői: Pninzipien der bewegungsabbi-1-dende`n Eilgeznscha-f`t der Werkzeugmaschínen und ihre A-nwendungen . F. Steiner: Analyse der B-O-uguer-Atlass-e Í Í S-_ Simon: UntÍe1`.sucÍhun-gen z-um Auafs-ehliessen von t=herm«Odynam.isc-hen u.n-d reaıkti-O-nsk-ínetis-che.n Ge.sÍet`z:mässigkei-ten der bei der S~tah1gewıi.nnun.g .mit SauerstOt f-Efinblasen vo-r gehen-den Schw-efelfo-xydat.i~On Gy. Tevcm: Berec-hung der Irnpedanz in stark magnetıis-ches Wechseif-eld geÍ.s.te11tÍer Dü-nner, ho-mogener ferrO«Tnfag:netische'r`Metıa1*1p1atten und R-öıhren

467

469 489 50-9

531 553

PlJHl.l(À'l`|l)Nh' UI" 'l`lIl*1 'l`l'l(.`HNl(.Í/\l, UNlVl'.`.liSl'I`Y ()l" 'lÌll'1 I|.l'l/\VY INl)U`S'lÌ{ll'.lS MISK()LC (l"IUNGARY)

INDEX Dr. T. Böcker: Hydzrogeological relations of the bauxit-field in Nyirád - Dr. J . Gulyás: Theoretical and experimental ex.ami.nation -of s-tresses and dcform-ati-ons taıking place W-hen swelling tetragonal based prisirns with difffere-nt -proportions Í Í Dr. Z. Némedi Varga: Geo-lo-gical and mountain s--tructural relations of black coal field at Hosszúhetény Í Dr. L. Somos: Geolo-gical Des.cÍriptÍion of the upper triassic and of tıhe lowvı' lliassic strata Witıh coal seams at the Mountain Mecsek (South Hungmy)

Dr. M. Hosszú: Function.al equatiozns defined on algebraic systems IV. The functional equation of distributivity and autodistributivity - - Dr. Á. Mocsy: Exarninating the c-ooling relatio-ns Off si-mfply and so-phisticatudly shaped gray iron casti-n«gs Í -Dr. Z. Remport: Mechanic-al anisotropy of steel sheets made by hot rolllnı.: Dr. J . Weber: Invesztígıation into 'the parkes pro-ce-ss - ÍDr. J . Verő: Inves-tigzatinıg into the PC type pÍ-ulsatio-ns of the elekıtro-magnı~1.|ıf fıíeld of earth based on the data of the observactory at Nagycenk - Dr. P. Egerszegi: In e fectin-g geoeiectrical sounding the liquizdaftion of the (listurbing effect of »geological formzations With finibe extension lying ncıır to the sur-face and the pointinfg out of the tectonical lines -- - - Dr. L. Szabadváry: Ground Water reserving stru-ctures of Middle and Emıi. Mongolia and their geolectrical exploring Dr. P. Molnár: Geological - stratigraphical relations of t-he nortih-e:ıslı~ı`ıı exploration field at Rudaıbánya Í Í - - « - Í Dr. L. Tóth: Investi-gati-on in=t-o the relati-oins between the ac-c-ompanying phı~ııomona and influen-cing fact-ors of rollling f Í-f Dr. T. Benyó: Operating test.s -on desilizcization oıf pig iron by Oxygen-bluwlmz DP. A. BOTOS: Some operating and di-mensionıing problems off hydra-ulic :~ı|`n~ı-(I stabiÍlizatoı`s » Í “Í Dr. .I. Bocsánczy: Procc:~:s of coal plou-ghing and principles of developlng wlııning tool Í Í » -ÍÍ l')ı`. F. Taky: Protection ııg:ılı`ıst cloctric shock hazard of Uhe Danubizın lrıııı Wm`k3--

Dr. Dr. lI)ı`. l)ı'.

--

-

--

ÍÍ

ÍÍ

-»Í

I... Pomázi: Coııtribullııııs lo lhv theory of the general double cardıııı Jolııl P. Pčltcr: Dc.~:ulı|'uı`|7.ln-1.: v-|”.I'vvl of ıııunı.:ıınese in pig iıro-n » 1 - Gy. Fáy: 'I"hcorol|cul tv.~4l.~ı lıı l'ııvl1ı-ı-|`ıı`ıic Í - - -Gy. Zoltán.: l~`to'lo ol' Iıhv cıııılllnızv ı°|ıııı`ııclı-ıÌ.~õ1.ics in teh e ficlcncy of lılw

'z ıı HD

-ıv lll HH IH! IH

HID

llifl l l 170 HID IIIII 21!! 21'! 'Jill L!Ilñ 24|!

--

25!!

Dr. Cs. A8.~ızonui.` Apprııxlıııııllıııı ııwllııııl.-4 fııı- .~uılvlı`ıg the not lineaı' producllıııı plıımılııgpı`<ılilı.~ıı`ı.~4- -- -~ -- ~-Í - -- -- - - - - - -

2M

Hıjıtılılılıwmıs ııll (||.~ı|)lıı(fı~-ıııvııl --

--«-

~Í-

-

« -

--

-

_

l)ı'. (ly. (,.`su.lm.lilc: Thcrmical ínvestigation of the [eeding heat of small dimen.siım steel sımall ingots - Í~ÍÍ ÍÍ ÍÍ Í -Í- ---

289

Dr. I). I-Iorvtáh: Critical exa-mıinati-O-n of the milling .possibilities of metallurgic.a'l Mn ores of Úrkú-t Í

Í

Í

Í

Í

-_

Í Í

Í

-

317

Dr. E. Takács: Ma-gnetotelluzri-c device an-d method -de-veloping investigations, their application in the ge-op'hysì.c.al -pr-o-sıpecting Í Í Í Í ~ Dr. E. Vincze: A general method for solving some classes of functioinal equati-ons. Í Í Í Í Í ÍÍ Í Í Í Í Dr. Zs. Kesserű: Invesliigation into rock pressure on strengthened rosk shell and on supports set afterwa-rds in Water-beari-nig sand - - - Dr. M. Matolcsy: A new method for evaluating. the pr-obability theory of fati-

gue testings

Í

Í Í Í

Í-Í-

Í Í Í

ÍÍ

Dr. J. Kulcsár: Grinding processing OEE ceramic cutting ti-p.s by diamo-nd granular Wheel, inve-stigıating into dfíam-Ond fgnanular grindin-g' Wheel - Dr. E. Tompos: Petrographical examination of coking coals of the Danwbian Iro-n Works and the improving of the c-oke quality to be -oÍb-taine-d by selective crusıhing Í Í Í ~ Í D.-r. I. Dfrahos: Ge-neralizin-g the Wildhaber--Nowiıkow teetihıin-g for to-ot-h s.urfaces hobbed by r-otıational circular th-oroid surface f Í Dr. J. Farkas: Desig.n problems -of square plates reg ula-rly stiffened on one side in two directions un-d-er uniform normal loadi`ng Í Dr. Sz. Szabó: Spot welding by energy stored in con-denser-b.atteÍr~ies - - Dr. Gy. Vida: Determinati-on of the heat transfer fac-t-or in the cylinder of Diesel engine

Í

Í

Dr. Z. Terplárn: Diimensionin-g problems -of planet gears Í Í Dr. L. Béres: Incerasing the toughness of rail bonds by thermite welding Dr. I. Lévai: T-oothed Wheels - which may be hobbed by straight edged tool

321 325 329 351 381

385 389 405 42-3

435 449 467

- realizing changing drive between deviating shafts Dr. J. Tajnafő-i: Principles and some examples of application of the movement

469

forming properties of .machine-tools Í ~ ÍÍ Í Dr. F. Steiner: Analyzing Bouguer”s maps Í Dr. S. Simofn.: Investifgations on -discover of thermodynzamúc-al and re:acti-on-kineti.c `regu`1za-rities of sulfur-oxidation in oxygenia.n steel-:making - - Dr. Gy. Teoan: Calculating the imıpedanzce of thin homogenous feÍrro-mzaıgnet-ic metal sheets. and tu`bes located into strong .alternating magnetic field

489 509

500

531 553

ANN/\lAl*1H l)l'1 l.'UNlVI'IÍ|{Hl'l`l7I DE III-NTJUSTRIE L()URl)zl*l DI:) Mlbšilšl H4 (ÍHONGRIE)

TABLE DES MATIERES T. Böcker: Conditions hydrogéologiques du gisement de bauxite a Nyı'ı`:ˇı<| J. Gulyás: I.nvestiÍgatiÍo=ns th-éÍoÍrique et practiques des dÍéformatioÍns 01 lı-ıı sions se produisant lors du gonflement des prismes de base c:ıı`ı`('-v :ıııx profp-ortions diõ ferentes Í Í -Í Z. Némedi Varga; Les conditions géologiques et géostructur:ılc_~; ılıı Risim-en.t .houi-ller de Hoss.zúIhe`tény A Í -L. Somos: Description géologique du gisement tri-assique supóı-iı-ııı- el ılıı Ígisement houill-er triassique inférieur de la Montagne 'Mecsek (llııııp, rie Méridionale)

Í

Í

~Í

Í

-Í Í Í

Í

Í

Í

--

'I Il .N

ÍÍ

M. Hosszú: Équations fonctionelles int-erprétées pa-r des sysl.Í('~Íıııv.~ı :ılp,ı'-Iı riques IV. Les équations fonctionelles de la distributivile vi. (lv |':ıııl„ distr.i.bu`tivi'té Í Í Í Í Í Á. Mocsy: Étude -des conditions de refroÍidissemeÍnt des lònl.vs iııì.-„W ılııformze simple et Ícomplexe Í Í Í Í«- Í Z. Remport: L”a-nisotropie mécanque des toles d'acier lamim'-vs iı vlııııızl J. Weber: L'-étude du procédé de Parkes --Í Í Í ---Í J. Verő: Uexamen -de la puls.atiÍon de type PC -du champ élecl.oı`ııı:ıp,ıı«'-iIqıızterresÍtre par des donné-es .livrées par l”o'bsÍervatoríe prés -de N:ıı.:_r<-i-ıılc P. Egerszegi: Liéliımıination de 1'effet t-r-oublıaint des fromes géologlqııı-8 suli surfaciales pouÍr des sondages géoéilectriqu-es et démÍonstıàti<ııı ılvs llıiııı-Ír tectoniques Í Í Í Í Í L. Szabadváry: Les réserviors d'eau souterraine de Mongolic (fvıılı-ıılv vı Orientale et leur exÍp.l-oration géoélectrique Í -Í ÍP. Molnár: Les conÍdiÍtions géographfi-co-stratigrzaphiques de la zoııv (|'ı-x ploit.ationÍne de Rudabánya Í Í . Í Í Í -L. Tóth: L*étude des relations entre les phénomzénes complémentıılrvs ılıı l.amina.ÍgÍe et les factures l'iÍn.Ífulenc.ant Í -~ T. Benyó: Essai á l'échelle industrielle pour la désilicisation de la |`ıııılı~ |ıiıı` insu.f.fla.tion d'oÍxyg'ene Í Í Í -- A. Boros: Contributions a 1'étude de l.a ımarche. et du di-mensioı`muÍnıÍı-ııI ılı-Íi .stabilisateurs de vitesse hydrauliques Í J. Bocsánczy: Le processıus du rabotage et les prinÍcipÍeÍs diı°ecl.ouı`s :le In mise au point de ..l”ou`tì1 d'extraction Í -Í Í F. Taky: Protectiion contre l'éllect.rocution a 1'usine Siderurgique l`)uıı:ı -L. Pomázy: Contribution a l`Íétude thÍéoıìque de Paccouplement :ıı`!.|cıılı'(lo-uble de type géÍn(:Írzıl

ı.5

-Í

-rr HI HW llll

Hm l`.r.ı lwı I'ln l'ı:i ııııı

::ı`ı 91'! 29|

P. Piltcr: I..'o|':lˇe1. de la pré.sOnce du dósulfurant de .mzııızganóse dans lzı fıııılv

'..Ill\

Gy. Fáy: I*lssııis thóoıìquvs (lııns le domëıine de la teohniquc du (:lı:ıııl*l'.'ıi.-.v

.!-HI

Gy. Zol.t.áÍ1ı: livlııilons vnire los |)ıòpıìı':l„ó=s c:.ıÍ|)illııires et. lv ılif-lıil. ılÌııı|lv .\'|)(ıııl.iııı('~ııımı| (li-f|ı'lz|(-ı_'~(~-Í

„z

L-

-Í

--

_

_-

-_

Llflfl ıl :H I'

(ls. Asszorı-yi: lVl`út..l`ıo<.le.s dàppıòximation pour la .sòlul.ion des pıòblı.'~ıııc:~i ılòı`(lı`c de prévision non-linéafire de la production Í Í Í Í

257

Gy. Csab-ali-lc: Étude -thermique de la -massel-oÍtÍte aux dimensions ımëduites

aesıingoiõ zzracier

Í

Í

ÍÍ

Í

Í

Í

D. Horváth: L'exa;men critique des_po.ssi=bilités du traitement mé-tal1uı`gique des mineralis de -maniganése de Urkút --Í Í Í _ Í ~E. Talcács: I.nves:tigatio-ns pour d-évelopper des m-ëth-O-des et instruments. magnéto-telluriques et leur application dans les explorations géophysiques -Í Í z z ~- ÍÍÍ Í Í~Í E. Vincze: Mıétho-de gén.-érale pour rés-o-uÍdre quelques type.s d'ÍéquatiÍon. fonctionnelle

Í

Í Í

Í-

-

-

--

~

---

Í Í

- Í

Í

281) 317

321 325-

Zs. Kesseri'i: L”eÍxame-:n de la pression d-es terrains agissant dans des sa.bles aquiif-éres .sur des -éléfm-ents. de souté-nem-ent posés. ul`terieure.ment sur un ma-nteau -de roche cimentée Í

-

-

-

329-

-

M. Matolcsy: Methode nouvelle dünterprétation des résultats pour des essais de fatigue .d” a-prés la th-éorie de -probabilité Í Í Í J. Kulcsár: L”af`ıfutage des plaquettes de coupe céramique -par disque diamanté. L'examen d'Íun disqu-e d'a futage diamanté

„

381

E. Tompos: Liétu-de p-étrographique des. cokes utilisés -dans -l'-usine .sid-érurgiques Duna et l'afm-é~.lìorati-on anticip-é-e de l.a quaílité du coke par concassa.ge .sélectif z -Í I. Urahos: G-énéralisati-on de la méthode de Wi1dhabe.r et Novi-kov ta tailler des engrenages pour le cas des. flancs taillés en dévelo-ppante par une -surface de Ícouronne de rota-ti-on Í J. Farkas: Questions de calcul des plaques carrées a deux families Orthogon.ales de nervuers dissymetriques, soumises a une ch.arge uníforme Sz. Szabó: Sou-d-ure par .points u`ti-lisant Penergie accwmulée -d”une batterie -de condensateur Í Gy. Vida: -Détermination du facteur de tran.smissi-on de ohaleur pour le cylindre d”u.n moteur Diesel

Í

Í

.

-

Z. Terplán: Questions relatives au dimensionnement -des engrenages planétaires Í L. Béres: L'augm-entation de Pendurance de Passemblage des rai1.s fait par sou-dure a thermite Í Í Í Í . I. Lév-ai: Roues dent-ées a tailler en -développante par un outil a taillan-t -dro-it et :réalisant une transmissi-on alternative de mouvement entre arbres déviants

Í

~

Í

351

Í

J. Tajnafői: Principes et quelques domaines d'a-ppl-ication des propriétés projectric-es des ima-chines-outils _ _ F. Steiner: L”ana1yse des carte.s de Bouguer Í ~ S. Simon: Essais pour découvrir les régularités thérmodynamiques et r-eacti-oncinétiques d afnhydrizdation .sulfureuse au c-ours de la fab-rication d'acier p.ar oxigé-ne Gy. Tevan: Oalcul de Piımzpédance des plaques mzéta-lliques et tuyaux miinces hom-og-énes, Eferromagnétiques plaeés da-ns un champ magnétique d'i-ntensité variable Í

Felelős ki.adó: Dr. B-éda Gyula Megjelent 500 példányban, 516/8 A/'5 ív terjedelemben Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat, 'Miskolc -- 1968 - 10163' Felelős vezető: Szemes István

385-

389"405 423 435449 467

469 489' 509

531

55-3

pp SZERSZÁMGÉPEK MOZGASLEKÉPZO TULAJDONSAGANAK ELVEI ÉS NÉHÁNY ALKALMAZÁSA*

Recommend Documents