I.
ÁLLÍTÁSHOZ KÉPET!
A Szombathelyi Egyházmegye számtalan olyan jeles klerikust adott a magyar egyház- és köztörténetnek, akikre mind világiak, mind egyháziak méltán lehetnek büszkék. Az alábbiakban e neves papok közül néhánynak képét láthatjátok, valamint a róluk szóló állításokat. A feladat a táblázat segítségével párosítani az állításokat a képekkel, majd megadni az adott személy nevét! A. B. C. D. E. F. G. H.
Püspöki irodaigazgató, a Katolikus Nıvédı Egyesület egyik vezetıje. Nagyprépost, a Katolikus Néppárt egyik helyi vezetıje. Zalaegerszegi plébános, a zalai kuráciák szervezıje. Premontrei rendi tanár, Szombathely egyik történeti monográfiájának szerzıje. Egyházmegyés pap, jeles cserkészvezetı, szombathelyi plébános. Történész, könyvtáros, a szeminárium rektora. Költı, tanár, volt jezsuita szerzetes. Nyelvész, matematikus a Magyar Tudományos Akadémia alapító bizottságának tagja, késıbbi nagyprépost.
Kép sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Állítás betőjele
Személy neve
Pontszám 16
1
II.
MIKES PÜSPÖK ÉLETE TÉRKÉPEN
Az alábbiakban úgy adunk meg részleteket Székely László Emlékezés Mikes János szombathelyi megyéspüspökrıl címő könyvébıl, hogy az idézetbıl kihagytuk a helység nevét, amelyre vonatkozik. A feladatotok, hogy a táblázat kitöltésével megadjátok a forrásban szereplı település nevét, s a betőjelet, amelyen a térképen jelöltük! 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
A kastély elég magasan áll, szép nagy parkban, amely erdıkben folytatódik. Valamikor ezek valóságos ıserdık voltak, s azokon át a román erdıségekbe lehetett átkalandozni. Akkor még nem voltak meg Ármin gróf fatelepei, sem a kedvükért létesített szabályos utak. Még csak nem is Gyergyószentmiklósra küldte kedvelt lelki gyermekét-gróf a grófot -, nem élénk rendezett tanácsú kisvárosba, ahol mégis van járásbíró, közjegyzı adóhivatal, néhány gyár, népbank, bánya, ipartestület, hanem elhelyezte Erdély utolsó zugába, Magyarországnak jóformán legszélsı községébe, vonatállomástól irdatlan távolságra (60 km), közel Románia határához. Boldog öt évet töltött Mikes János ebben a kedves kisvárosban 1906-1911-ig. (...)megyeszékhely, hegyek koszorúzta soktornyú város, tízezer lakosának több mint fele katolikus, de erısek a reformátusok és az unitáriusok is. Erre azonban nem került sor. Letartóztatták. 1919. február 27-internálták (…)-I apátság épületébe. Az internálást elrendelı irat a püspök nagy bőnnek rója fel, hogy tagadta a köztársasági elnök kegyúri jogát.(…)-ben nem volt még rossz sora. Látogatókat is fogadhatott, tisztje is jóindulattal és tisztelettel volt iránta. (…) második újbarokk templomát – a Károly király-emléktemplomot- Kotsis Iván mővét, amelyet Pehm plébános csodás energiája létesített, 1927. szeptember 25-én szenteli fel a püspök fényes papi segédlettel, a nagy eseményhez méltó ünnepségek között. Hiszen Mikesnek annyi munkája és pénze volt ennek a gyönyörő kis kastélynak és parknak csinosításában és modernizálásában. A nyugalom éveiben gróf Mikes János állandó tartózkodási helye tehát (…) lesz. 1917-ben meghalt a (…)-i püspök: br. Hornig Károly bíboros. Mikes elment a szomszéd egyházmegye fıpásztorának temetésére, s utána nagy érdeklıdéssel járta végig a palota termeit, híres lakberendezı érzékével mindjárt észrevételeket tett: mit hogyan kellene átrendezni, mit kiselejtezni. A papok, ebbıl hamar következtettek arra, hogy esélyes a veszprémi püspökségre. Szövegrész Hely neve Hely sorszáma betőjele 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 6. 7.
Pontszám
2
14
III.
MŐVELİDÉSTÖRTÉNET
Trianon után a szellem emberei kétségbeesve szedegették össze és ırizgették az összetört múlt cserépdarabkáit, s vágyódtak egy szebb jövendıre: a haza a magasban létezett. Az alábbi idézetek szerzıi a régi és a csonka Magyarország valóságos - egy ízben mégis: képzelt – tájait idézik meg mőveikben. Merüljetek meg mérhetetlenül gazdag anyanyelvünk tenger szépségében, érezzetek rá az alkotók személyére; válaszoljatok a velük és mőveikkel kapcsolatos kérdésekre! A képek segítenek! 1. „Én ott maradtam Bolhával a ház elıtt, és néztem az esıt, amely nem is esett igazából, hanem párásan és hideg csendben lopakodott a fákra és a földre. Eszembe jutottak a mezei és az erdei állatok: a szelídek, akik egész nyáron ápolták bundájukat, a mostani idıszakra; a vadak, akik megszelídültek a borútól, s az égi finom serétek elıl megbújnak valahová; a sasmadarak s azoknak apróbb társai, akiknek légbeli útját elöntötte a víz. (…) Aztán eszembe jutott anyám is, aki az ablakon keresztül a kicsi szobából nézheti az ıszt, melynek párái közül feltámadni lát engemet, egymás után sokszor. És eszembe jutott apám is, akinek gyér bajuszát bizonyosan gyöngyszemekkel rakta teli az ég, s akinek zsíros botján gyermekesen kergetik egymást a cseppek. Nagyon lenyomott csend ült a havason. Estefelé járhatott már az idı, s ilyenkor nem háborgatják a fahordók a pásztort. Magának élhet, gyakorolhatja az eszét, énekelhet, vagy törekedhet arra is, hogy nagyokat hazudjék a legmagosabb fánál. Akár úgy is tehet, mint egy jó királyfi, aki gondol egyet, és béjárja a birodalmát. Gondoltam hát én is egyet, és elindultam.” a) A népmesék kiskondása, ki ebben a mőben az erdıt ırzi, halála után szülıföldje színházának névadója lett. Melyik városban mőködik ez a színház? ………………………………. b) 1940-ben Kemény János báró, Nyírı József, Kós Károly mellett a fenti idézet szerzıje is megkapta a Horthy István által alapított állami kitüntetést. Melyiket? ………………………………. c) Ki az idézet szerzıje? ………………………………. 2. „Körötte a városerdı lélegzett, titáni, zöld tüdejével. Amerre lépett, a szöges cipıje gyöngyvirágokat, vadnefelejcseket tiport, melyek tejkéken derengtek a világosbarna rögökön. Zsendült minden fa, cserje. Az orgonák tömör falat alkottak, belengve a vidéket keserő leheletükkel. Ebbe a déli városkába elıbb érkezett a tavasz, mint egyebüvé. Áprilisban leesett egy forró zápor, megmosdatta a fasudarakat, porhanyóvá tette a göröngyöket, s a ködben füstölt a termékeny élet. Aztán megeredtek a hajtások, a vetemények, a rügyek tokjából egyetlen éjszakán kibomlottak a lombok, összegöngyölt, zöld selyem zsebkendık módjára, melyeket hirtelen kinyitnak, és meglobogtatnak a szélben. Vili a két bajnokkal a gyepen egy valamivel lejjebb levı tisztásra tartott. A fanyar homályban rezgınyárfák feszültek, mint a székesegyház pillérjei, és lombkoronáik úgy zúgtak a gyenge szellıben, mint a templomi orgonák. Topolyafák keresték seprıs ágaikkal az eget. Tölgyek bólongtak, komolyan, a vízesés szakadatlan moraját utánozva. Itt a nagy diákok majdnem gyermekeknek rémlettek. - Hány óra lehet? - kérdezte Vili.
3
A célbíró, Packa, a versenyórára meredt, melynek rendszerint csak másodperceit nézte, s most a valóságra ocsúdott: - Hat. Vili lehorgasztotta fejét. Eszébe jutott az, ami ott messze van, a gimnázium, s hogy a hat után a hét következik, majd a nyolc.” a) A könyvben szereplı kisváros melyik, a valóságban létezı, s a szerzı életében meghatározó szerepet játszó város mintáján íródott? ………………………………. b) Az idézetben szereplı Vili a tantárgyak közül leginkább a mennyiségtantól rettegett. Melyik évben vezették be hazánkban a középiskola új válfaját, a gyakorlatiasságra ösztönzı reálgimnáziumot?
………………………………. c) Ki az idézet szerzıje? ………………………………. 3. „Mit mesélgessek nektek olyan sokáig? Akkoriban még nem úgy utaztak a Császár fürdıig, mint manapság. A Kerepesi úton kellett fölszállni a lóvasútra, mégpedig akkor, midın az tülkölt a Nemzeti Színház elıtt. A Lánchídon túl már négy lovat fogtak a kocsi elé. A kocsis rendszerint letépett valahol egy zöld falombot, és azzal hessegette a kedvenc lováról a legyeket. Sódar- és kolbászszagú kirándulók töltötték meg a kocsi belsejét, és azon vitatkoztak, hogy melyik kocsmában tölthetik meg borral az edényeket. A vidékiek akkor is úgy megbámulták a Vízivárost, mint akár Szent István napján. Én nem is tudom, hogy mi néznivaló van azon a Vízivároson? A Császár fürdı akkor még nagyon szép volt. Olyan piros szınyeg vezetett föl az emeletre, amilyen bíborszınyeg a budai várban szokott lenni, amikor a király Pesten van. A lépcsı korlátja frissen volt aranyozva. A portás még akkor is kezében tartotta elegáns sapkáját, mikor az emeletrıl visszanéztem. Mondhatom, gyerekek, olyan hódolattal, tisztelettel nem köszönt nekem senki azóta se Pesten, mint a Császár fürdıi portás.” a) Minden városok nagyapjának nevezte az író a városrészt, ahol élete végén élt, s melyrıl egész életében sokat írt. Melyik városrészrıl van szó? ………………………………. b) Melyik történelmi korban játszódik a szerzı történeti trilógiája? ………………………………. c) Ki az idézet szerzıje? ………………………………. 4. „A hatszázéves székesegyház magasan állt a város fölött, mint minden életnek, gondolatnak a középpontja, amely évszázadokon át áramlott körülötte: mintha idıkön és korokon át tartaná a város egyensúlyát, mint a megformált Eszme, amely messze láthatóan emelkedik ki e körülötte csámcsogó, halandó köznapi zőrzavarból, a város meghitt banalitásából.( …) Mindig borzongás fogott el, ha elmentem kapuja elıtt. Benn, a félhomályban, állandóan miséztek, vagy ájtatoskodtak az oltárok valamelyikénél. «Milyen érzések töltenek el, ha elmegyek a dóm
4
kapuja elıtt?» - adta fel minden évben kedvenc dolgozat-témáját egyik magyar tanárunk, s minden évben meggyızıdéssel feleltem, hogy «felemelı érzések» töltenek el a dóm kapujában. A dóm, ez a nagy és teljesen kifejezett gondolat kissé terrorizálta a várost. Sok volt és lenyőgözött, titokzatos volt, homályos és fenséges, nem lehetett megszokni és beletörıdni, a város fölött élt, gıgösen és nagyszerően. Egyik pincéjében, nagy márványkoporsóban ırizték Rákóczi hamvait. A koporsó körül babérkoszorúk és zászlók hevertek ezzel a felírással: «Pro libertate». Mindig megremegtem, mikor iskolai kirándulások, kegyeletes látogatások alkalmával - a régi, foszlott zászlókon ezt a szót olvastam. Különös íze volt, harsogott, mint egy vers nagy, robbanó sora, melynek olvastára a hideg szalad végig az ember hátán. Nem tudom pontosan, mire gondoltam, mikor ezt a szót olvastam; valószínőleg nem a «hazára» és a «hazaszeretetre», mint a szónokok emlegették, egyszerőbben csak a szó elsırendő értelmére, a szabadságra. Ha elmentem a dóm elıtt, megvillant bennem ez a szó, mint egy homályos program, amelyért talán érdemes élni.” a) Szülıvárosának dómjáról ír önéletrajzi ihletéső regényében a szerzı. Melyik ez a város? ………………………………. b) Melyik évtıl ırzi a dóm a Nagyságos Fejedelem, II.Rákóczi Ferenc hamvait? ………………………………. c) Ki az idézet szerzıje? ………………………………. 5.
a) Mi volt a neve az ……………………………….
„Hol lila fák közt lankadoz a lélek, ott alszik a huszonnégy nagy madár kıvé vált páránán. Azt hinnéd, nem élnek, de csırükön az álmuk ki-be jár.” … „Öreg lámpással, nagyhasú kenyérrel a kis hidon mindennap vártalak. Azóta mennyit halványult az éjjel! Kutamban már vadrózsák alszanak.” … „A költı-herceg várt rám a hegy ormán négy asszonnyal, kik szívét cipelik egy hosszu póznán. Látták kék vitorlám, s mindannyian zokogtunk reggelig.” … „Felebarátom mondd, voltál-e már úgy, hogy a csukott könyv elıtted feküdt, titkok leltára, szépség ábécéje, de nem nyithattad ki elolvasásra, mert rajta szunnyadt egy macskakölyök és sajnáltad az álmát megzavarni?
elsı
három
szövegben
megjelenített
képzeletbéli
világnak?
b) Szülıvárosában bronzszobor ırzi a költı emlékét. A padon merengı öregember egyik kezével épp egy macskát simogat. Melyik településen? ………………………………. c) Ki az idézet szerzıje? ……………………………….
5
6. „A pipa egyre-másra kialudt, mert az öreg szívni is elfeledkezett. Negyven éve volt béres. És ez mindent megmagyaráz. Napi munkát, amely reggel két-három órakor kezdıdik, és este kilenc-tíz órakor fejezıdik be, ember nem negyven, de még négy évig sem bírhat. Munkát, amelyet egyetlen becsületes szabadnap vagy ünnepnap sem szakít meg, mert hisz az állatokat akkor is kell gondozni. Ilyen munkaidı akkor is sok volna, ha csak csıszködéssel vagy valami más bottámasztó mesterséggel telne el. De a cselédek munkája nem játék. Vizet húzni, trágyát hordani, szekeret rakni, almozni napi tíztizennyolc órán át minden vigasz, izgalom, öröm, minden látható eredmény nélkül esztendıkön át – képzeljék el, ha még nem próbálták.” a) A korban a népi írók legkedveltebb mőfaja a szociográfia lett. Mi volt a címe az ezek közt a legelsı, 1934-ben kiadott alapmőnek? ………………………………. b) 1933-37 között adták ki azt a tudományos igénnyel szerkesztett, négykötetes mővet, mely nemegyszer hivatkozási alapul szolgált a népi mozgalom számára. Mi a címe? ………………………………. c) Ki az idézet szerzıje? ………………………………. Pontszám
IV.
18
HISTÓRIA-TOTÓ
Karikázd be a helyes megoldást! 1. Mikor alakult meg az egykori Nyugat-Magyarország területébıl Burgenland tartomány? a) 1918 októberében b) 1920 júniusában c) 1921 szeptemberében 2. Miért állították fel ismét a parlament második házát, a Felsıházat 1927-ben? a) Az arisztokrácia nagyobb beleszólást akart a politikai döntésekbe. b) Az országgyőlés épülete eredetileg a két ház számára épült és túl kihasználatlan volt. c) A Felsıház a törvényhozás stabilitását akarta megteremteni korlátozva a Képviselıházban fellépı szélsıséges csoportok befolyását.
3. Kinek a nevéhez főzıdött a kultúrfölény fogalma? a) Klebersberg Kúnó b) Szekfő Gyula c) Hóman Bálint
6
4. Melyik író nem tartozott az ún. népi mozgalomhoz? a) Németh László b) Márai Sándor c) Illyés Gyula 5. Ki volt Matuska Szilveszter? a) A Tanácsköztársaság közlekedési népbiztosa 1919-ben b) A bécsi gyors elleni merénylet elkövetıje 1931-ben c) Az elsı magyar versenyautó tulajdonosa 6.
Hányszor volt miniszterelnök Teleki Pál? a) Egyszer b) Kétszer c) háromszor
7. Mikor írták alá az olasz-magyar örök barátsági szerzıdést, melynek következtében nagyobb mozgástere lett a magyar külpolitikának? a) 1927. május 5. b) 1927. április 5. c) 1927. március 5. 8. Az érettségi megszerzése melyik állás betöltését biztosította Magyarországon a két világháború között? a) alkalmazotti b) fıiskolai tanári c) ügyvédi 9. Kinek a nevéhez főzıdik a 95 pontos Nemzeti munkaterv? a) Kállay Miklós b) Horthy István c) Gömbös Gyula
10. Gömbös Gyula kormányzásának idıszakára melyik kifejezés illeszthetı a leginkább? a) fasiszta rendszer b) korlátozott parlamentarizmus c) demokrácia
11. Ki volt a magyar miniszterelnök a Mikes János által szervezett szombathelyi egyházmegyei zsinat idején? a) Gömbös Gyula b) Bethlen István c) Darányi Kálmán
7
12. Milyen tisztsége volt annak a személynek, aki meghirdette az úgynevezett „gyıri programot”? a) Kormányzó b) Miniszterelnök c) Hadügyminiszter
13. A Horthy-korszak nagy külpolitikai sikerét jelentı 1. és 2. bécsi döntések mely területek visszacsatolását jelentették? a) Kárpátalja és a Felvidék egy része b) Erdély egy része és Kárpátalja c) Felvidék és Erdély egy része 14. Mi volt a fedıneve Magyarország német megszállását tartalmazó haditervnek? a) Oroszlánfóka-hadmővelet b) Hétvezér-akció c) Margaréta-terv 15. A két világháború közötti idıszakban mikor, s hogyan váltott pénznemet a Magyar Királyság? a) 1926. augusztus 1. krajcárról pengıre b) 1927. január 1. koronáról pengıre c) 1928. január 1. krajcárról koronára
Pontszám
15
V. ESSZÉ „Nagy, igen mélyre ható, életbe vágó s életet alakító rekonstrukcióra van itt szükség. S ezt várjuk, bízvást reméljük a II. Jánostól!” (Püspöki körlevelek 1911.X.nr.5682.) Ezekkel a szavakkal köszöntötték Mikes János szombathelyi püspököt kinevezésekor az egyházmegyében. Legfeljebb 1 oldal terjedelemben mutassátok be, mennyire sikerült eme elvárásoknak megfelelnie az új fıpásztornak!
Pontszám
8
10
