Pokol Anett
Téli mesék Lindának, ötödik születésnapjára
December 1. Az aranyszínű léggömb
UTOLSÓ NAP, UTOLSÓ ÓRA, NEM FOG AZ AGY, NEM FOG A KRÉTA! – üvöltötte kórusban az egész 2. B osztály. Téli szünet előtti utolsó óra, nem csoda, hogy hatalmas volt a lelkesedés és csak vidám arcokat lehetett látni a teremben. Zsuzsi néni, az osztályfőnök óriási tortát hozott és egy halom léggömböt, hogy azzal ünnepeljen az osztály. Mielőtt a gyerekek hazaindultak, mindenki teletömte a pocakját csoki tortával és választott magának egy-egy lufit abból a csokorból, amit a tanító néni hozott be reggel. Melinda egy gyönyörű aranyszínű léggömböt választott, az volt a legkülönlegesebb, a többi nem ért fel a szépségével. A kislány már kora reggel kinézte magának, így egyértelmű volt, hogy azt akarja megszerezni. Az osztálytársak boldog karácsonyt kívánva elköszöntek egymástól és elindultak hazafelé. Melindának az az ötlete támadt, hogy karácsonyi kívánságlistáját ráköti a léggömbre és elengedi,
5
hogy felmenjen egészen az égig, így biztosan eljut a Jézuskához. Az iskolából kiérve rá is kötötte a léggömb zsinegjére a listát, amit már hónapok óta megírt és mindenhová magával vitt. Az osztálytársai figyelmesen nézték mit csinál a kislány. Nagyon jó ötletnek tartották és többen megfogadták, hogy ők is ugyanezt fogják tenni a léggömbbel. Melinda és közönsége egyaránt izgatott volt, amikor kiengedte ujjai közül a zsineget és a ballon lassan, de magabiztosan elkezdett emelkedni és közelíteni az ég felé. Néhány másodperc múlva azonban egy erősebb szellő a közeli fa felé kezdte sodorni és Melinda nagy bánatára a léggömb zsinegje azon nyomban az ágak közé gabalyodott. A kislány nagyon elszomorodott és máris eleredtek a könnyei. A legtöbb gyerek sajnálta és együtt érzett vele, volt azonban jó néhány olyan is, aki kinevette és kigúnyolta. – Na, most már biztos nem jut el az a híres lista a Jézuskához! Nem megy az innen sehova, moccanni sem tud! – kiabálták kórusban a fiúk. Melinda elkeseredett, de a sok csúfolódás talán jobban fájt neki, mint a tény, hogy karácsonyi kívánságlistája a gallyak között rekedt. Úgy indult haza, hogy a könny patakokban folyt végig kipirult arcocskáján.
6
A kislány nagyon szomorú volt egész nap, este is nehezen jött álom a szemére. Imádkozott Jézuskához, hogy hozzon valami csodát, ami folytán mégiscsak felszáll a levél és így el tudja majd olvasni. Másnap Melinda elsétált az iskola felé. Abban reménykedett, hogy fel tud mászni a nagy fára és valahogy ki tudja szabadítani a fogságba esett levelet. Amikor odaért, kereste a lufit az ágak között, de sehol sem látta. Többször is körbejárta az óriási fa törzsét, hátha megpillantja valahol a magasban a listát a léggömbbel, de hiába, annak nyoma veszett. Nem tudta, hogyan szabadulhatott ki a ballon, csak abban bízott, hogy azóta már a magasban szárnyal valahol és úton van a Mennyország felé. Arról sejtelme sem lehetett, hogy az a bizonyos aranyszínű léggömb még előző nap kiszabadult fogságából és folytatta megkezdett utazását. Ám túl messzire nem jutott, csupán a szomszédos utcáig, ahol az egyik kertben lévő hatalmas fa ágai közé akadt be ismét. Ott azonban nem volt sokáig magányos, mert az ott lakó gyerekek egyből felfigyeltek rá és rögtön meg is kérték papájukat, hogy mászszon fel a fára és hozza le nekik azt a ragyogó, aranyszínű léggömböt. A papa bizony nem engedhette, hogy három imádott csemetéje
7
sokáig könyörögjön, rögvest fel is ment és lehozta a csodaszép ballont nekik. Csak mikor felért a magasban lévő ágak közé, akkor látta meg, hogy bizony nem csak egy egyszerű lufival van dolga, mert ehhez bizony üzenetet is csatolt valaki. Alig várta, hogy leérjen és közösen felnyissák a borítékot. El sem tudták képzelni, hogy mi lehet benne. Egyikük azt mondta, talán egy szerelmes üzenet, a másik meg azt, hogy egy lánclevél, amit nem szabad megszakítaniuk, különben szerencsétlenek lesznek kerek hét esztendeig. Nem sokat teketóriáztak, hamar ki is bontották a borítékot, hogy leleplezzék a nagy titkot. Az apuka hangosan olvasni kezdte, ami a papíron volt, a gyerekek pedig figyelmesen hallgatták az üzenetet. Kedves Jézuska! Tudom, hogy nagyon elfoglalt vagy, hisz nagyon sok ember van, aki nálam jobban rászolgál és rászorul a segítségedre, én mégis hozzád fordulok most. Ha marad egy kis időd a sok feladat mellett, akkor kérlek, gondolj rám is egy kicsit! Szeretnék új cipőt a kishúgaimnak, mert csupa víz a harisnyájuk minden nap, amikor beérünk az iskolába. Az is elég, ha megtalpalod a régi csizmácskájukat, ha az új lábbeli túl nagy kérés. A szüleimnek pedig me-
8
