PLIOCÉN
ÉS
PLEISZTOCÉN
LEHORDÁSI ALFÖLDÖN
TERÜLETVÄLTOZÄSOK A Z
Dr. M O L N Á R B É L A '
(6 á b r á v a l ) Összefoglalás: A z Alföld pliocén és pleisztocén homoküledékeinek nehézásvány összetétel vizsgálatával és a m a i folyóvízi homokvizsgálat segítségével sikerült megálla pítani a duna-vízvidéki és tisza-vízvidéki f o l y ó k hordalékának jellemzőit. A m a i folyó vízi hordalék összetételének ismeretében következtetni lehet a z eddig ismeretlen, v a g y csak feltételezett és főleg fúrásokból előkerült a n y a g származására és lehordási irányára is. A b e m u t a t o t t vizsgálati eredmények segítségével a pliocén és pleisztocén üledékben külön b ö z ő provinciák és szintek különíthetők el, a m e l y e k közül többnek m á r lehordási irányát, tehát származását is kijelölhetjük. A l e g t ö b b fúrás által harántolt tisza-vízvidéki üledék vastagsági térképét megszerkesztve pedig, az eddig ismert kéregmozgási fejlődésmenettel jól egyező eredményt kaptunk.
A z A l f ö l d ö n e d d i g feltárt l e g i d ő s e b b k é p z ő d m é n y e k p a l e o z ó o s k r i s t á l y o s palák, k l o r i t — antofillit p a l á k , gneisz, k v a r c i t , v a l a m i n t g r á n i t o k és h o m o k k ö v e k . A m e z o z o i k u m b ó l főleg m é s z k ő , d o l o m i t , m á r g a és flis-jellegű üledékes k i f e j l ő d é s e k e t i s m e r ü n k . A p a l e o z ó o s k r i s t á l y o s p a l á k és m e z o z ó o s r é t e g e k települési h e l y z e t é r e j e l l e m z ő , h o g y azok a m e d e n c e területén k ü l ö n b ö z ő helyen k ü l ö n b ö z ő mélységekben találhatók, 500 és 3000 m m é l y s é g e k k ö z ö t t , és a h a r m a d i d ő s z a k i ü l e d é k n a g y v a s t a g s á g á v a l j e l z e t t s ü l l y e d é k e i k ö z ö t t a p a l e o z ó o s és m e z o z ó o s h e g y s é g r ö g ö k , törésekkel h a t á r o l t , s z a b á l y t a l a n s a k k t á b l a s z e r ű e n s z ó r t a n h e l y e z k e d n e k el ( K ö r ö s s y 1 9 5 3 , 1 9 5 6 , 1 9 5 7 , 1 9 5 9 , 9 б З , К e rt a i 1 9 5 7 , 9 б 2 , С s i к у 1 9 6 3 , D a n k 1 9 6 3 , S z é l e s 1 9 6 3 , S z e p e g h á z y 1962). 1
1
A p a l e o g é n és n e o g é n k é p z ő d m é n y e k l e g t e l j e s e b b e n az É s z a k - A l f ö l d ö n f e j l ő d t e k ki. U g y a n i t t a h e l v é t i és t o r t o n a i r é t e g e k a t e r ü l e t e n m ű k ö d ő v u l k á n i h a t á s o k e r e d m é n y e k é p p e n s o k piroklasztikus üledéket tartalmaznak. A peremeken ezekkel azonos korú vulkánitok húzódnak. A p l i o c é n n é l i d ő s e b b k é p z ő d m é n y e k v á l t o z ó fáciesűek és c s a k k i s e b b elterjedés ű e k . A z egész alföldi m e d e n c é b e n v a s t a g e g y s é g e s ü l e d é k k é p z ő d é s c s a k a p l i o c é n b e n történt. A z a l s ó p a n n o n i a i r é t e g e k n e m m i n d e n h o l b o r í t j á k az A l f ö l d e t , a h o l a z o n b a n m á r a z a l s ó p a n n o n i a i e m e l e t b e n is t e n g e r e l ö n t é s v o l t , o t t v á l t o z a t o s , h e l y i j e l l e g ű ü l e d é k k e l k e z d ő d n e k , a m e l y e k n e k k ő z e t k i f e j l ő d é s e i f ü g g e n e k attól, h o g y kristályos, v a g y m e z o z ó o s t e r ü l e t e k k ö z e l é b e n r a k ó d t a k - e le. A f e l s ő p a n n o n i a i ü l e d é k h o m o k - t a r t a l m a n a g y o b b m i n t a z alsópannoniaié, elterjedése p e d i g az egész A l f ö l d ö n á l t a l á n o s a b b . A p a n n ó n i a i r é t e g e k felső h a t á r a szerkezetileg szintén k ü l ö n b ö z ő m é l y s é g e k b e n t a l á l h a t ó , e z e k e t a s z i n t k ü l ö n b s é g e k e t a p a n n ó n i a i e m e l e t ó t a t ö r t é n t fiatal k é r e g m o z g á s o k o k o z t á k .
* E l ő a d t a a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i Társulat 1965.
2*
m á j u s 12-i szakűlésén
404
Földtani
Közlöny,
XCVI.
kötet, 4. füzet
A p a n n ó n i a i tengeri ü l e d é k k é p z ő d é s u t á n m i n d n a g y o b b szerepe v o l t a t a v i és f o l y ó v í z i feltöltésnek. A m a i f o l y ó k , v a g y a z o k ősei a p l i o c é n v é g é n és a n e g y e d k o r b a n a p e r e m h e g y s é g e k felől az A l f ö l d r e é r k e z v e r a k j á k le ü l e d é k e i k e t , í g y a p e r e m e k h e z k ö z e l e b b á l t a l á b a n d u r v á b b k a v i c s és d u r v a h o m o k , m í g t á v o l a b b a m e d e n c e belseje felé f i n o m a b b ü l e d é k , h o m o k és a g y a g r a k ó d o t t le. A p l i o c é n és p l e i s z t o c é n ü l e d é k i s m e r t e t e t t j e l e n t ő s h o m o k t a r t a l m a n e h é z á s v á n y összetételre j ó l v i z s g á l h a t ó . E n n e k a v i z s g á l a t n a k h a z a i v i s z o n y o k k ö z ö t t i j e l e n t ő s é g é t S z á d e c z k y - K a r d o s s E . m á r t ö b b s z ö r h a n s ú l y o z t a . K ü l f ö l d ö n szintén j e l e n t ő sek az i l y e n i r á n y ú kísérletek. M a g y a r o r s z á g o n is v é g e z t e k t ö b b e n i l y e n v i z s g á l a t o t S z á d e c z k y - K a r d o s s 1938, L e n g y e l 1 9 3 1 , S z t r ó k a y 1935, H e r m a n 1954, 1 9 5 5 , M i k l ó s 1 9 5 5 , P e s t y 1 9 5 5 , S z a b ó 1 9 5 5 , 1 9 5 6 , V e n d l — T a k á c s F ö l d v á r i 1936, V e n d l 1 9 1 3 , 1928, R a v a s z n é , 1962, M o l n á r 1959, 1 9 6 1 , 1964, 1965, S c h w a b 1 9 6 3 , M i h á l y i n é , S á r k ö z i n é , Csánkné. T a n u l m á n y u n k m o s t ö s s z e f o g l a l ó jelleggel az A l f ö l d r e v o n a t k o z ó e d d i g i n e h é z ásvány-összetételt és az e b b ő l l e v o n h a t ó e r e d m é n y e k e t óhajtja ismertetni. A n e h é z á s v á n y - ö s s z e t é t e l v i z s g á l a t o k a t m e g e l ő z ő e n kísérletet kellett f o l y t a t n i arra v o n a t k o z ó a n , h o g y a h a z a i ü l e d é k esetében az i t t t a l á l h a t ó n e h é z á s v á n y - f a j t á k s z á m a m e l l e t t ( h á n y k o m p o n e n s m e l l e t t ) , m e n n y i az a z o p t i m á l i s és szükséges á s v á n y s z e m c s e , a m e l y e t a származás k é r d é s é n e k e l d ö n t é s é h e z szükséges m e g h a t á r o z n i , e z 1 5 0 — 200 s z e m c s é n e k a d ó d o t t ( M o l n á r 1 9 5 9 ) . K é r d é s e s v o l t az is, h o g y a k ü l ö n b ö z ő s z e m c s e ö s s z e t é t e l ű h o m o k b ó l v i z s g á l t 0 , 1 — 0 , 2 m m f r a k c i ó b a n , u g y a n a z o n s z á r m a z á s esetén, h o g y a n v á l t o z i k az e g y e s á s v á n y o k s z á z a l é k o s m e n n y i s é g e a t t ó l f ü g g ő e n , h o g y ez'a f r a k c i ó a d u r v á b b t e h á t p l . e g y d u r v a h o m o k ( u r a l k o d ó s z e m n a g y s á g 0,5 — 2 m m ) , v a g y a p r ó h o m o k o s f i n o m h o m o k (0,06 — 0,2 m m ) 0,1 — 0,2 m m - e s f r a k c i ó j á t jelenti. A vizsgálat, a k ü l f ö l d i e r e d m é n y e k k e l ö s s z h a n g b a n azt m u t a t t a , h o g y j e l e n t ő s b e f o l y á s a ellenére, az u r a l k o d ó és j e l l e m z ő á s v á n y o k s z á z a l é k o s m e n n y i s é g é n e k v á l t o z á s a i n e m o l y a n n a g y o k , h o g y a m ó d s z e r h a s z n á l h a t ó s á g á t e z n e t e n n é l e h e t ő v é , annál is i n k á b b m e r t statisztikus vizsgálatról l é v é n s z ó a n a g y s z á m ú v i z s g á l a t e z t a h i b a l e h e t ő s é g e t k i e g y e n l í t i ( M о 1-n á r 1963, W o l e t z 1 9 5 5 , M i l n e r 1940, P e 1 1 i j о h n 1 9 5 7 , К r u m b e i n — S 1 о s s I95I)F o n t o s v o l t a m a g y a r o r s z á g i f o l y ó k szállította h o m o k - h o r d a l é k n e h é z á s v á n y összetételét is m e g h a t á r o z n i , í g y a z i s m e r t s z á r m a z á s ú m a i f o l y ó v í z i h o m o k ü l e d é k ismere t é b e n összehasonlítás t e h e t ő az e d d i g ismeretlen s z á r m a z á s ú , v a g y c s a k feltételezett foszilis h o m o k s z á r m a z á s á t illetően is. M a g y a r o r s z á g v i z e i t k é t f o l y ó v í z r e n d s z e r a D u n a és T i s z a v e z e t i le. E z e k v í z g y ű j t ő területének f ö l d t a n i és k ő z e t t a n i felépítése ismert. R é s z v i z s g á l a t o k m á r k o r á b b a n is k é szültek f o l y ó i n k h o r d a l é k á n a k n e h é z á s v á n y - ö s s z e t é t e l megismerésére. ( V e n d l 1 9 1 3 , 1928, L - e n g y e l 1 9 3 1 , P á k o z d i — U n g á r — V á r a d i 1949, M e z ő s i — D o n a t h 1 9 5 1 , S z a b ó 1 9 5 5 , B i d l ó — T ö r ö k 1963). M i n d e z e k a f o l y ó k n a k a z o n b a n c s a k e g y r ö v i d e b b szakaszára v o n a t k o z t a k . í g y szükségessé v á l t m i n d e n f o l y ó r a k i t e r j e d ő vizsgálat. A z i . á b r a a vizsgálatra b e g y ű j t ö t t m i n t á k h e l y e i t m u t a t j a . A 2. á b r á n a v i z s gálat l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e i l á t h a t ó k . E z e n felül a D u n a és m e l l é k f o l y ó i h o r d a l é k á b a n uralkodó nehézásványok mennyisége látható, amelyből megállapítható, h o g y a Dunában az o r s z á g h a t á r t ó l v é g i g főleg a m e t a m o r f á s v á n y o k u r a l k o d n a k . K i s b o d a k n á l a K i s - K á r p á t o k h a t á s a m i a t t m é g a k a l c i t - d o l o m i t is j e l e n t ő s ( 2 0 % ) , D u n a a l m á s n á l is eléri m é g a 7,6 % - o t . A B ö r z s ö n y , v a l a m i n t a D u n a z ú g v u l k á n i h e g y s é g e k hatására p e d i g V á c n á l a hipersztén lesz j e l e n t ő s e b b (8,8%). A m e l l é k f o l y ó k k ö z ü l az I p o l y h o r d a l é k a 4 2 % - b a n is t a r t a l m a z z a ezt az á s v á n y t . A b a z a l t o s a m f i b ó l a D u n á n a k ezen a részén szintén j e l e n t ő s e b b , pl. V á c és D u n a f ö l d v á r
Molnár
: Lehordási területváltozások az A Iföldön
405
k ö z ö t t a felsőbb, i l l e t v e a l s ó b b szakasz 2 — 3 % - v a l s z e m b e n 8 — 1 0 % k ö z ö t t v á l t o z i k . A z e m l í t e t t á s v á n y o k m e l l e t t általános és m i n d e n h o l l é n y e g e s a d i o p s z i d , a m i l e h e t m a g m á s és m e t a m o r f s z á r m a z á s ú is, a D u n a - v í z g y ű j t ő t e r ü l e t é n e k f ö l d t a n i felépítését ismerve azonban itt uralkodólag metamorf származásúnak vehető. Jelentős m é g a klorit és a g r á n á t is. K i s e b b m e n n y i s é g b e n jelen v a n n a k — az á b r á n f e l t ü n t e t e t t á s v á n y o k o n k í v ü l — az apatit, turmaUn, e p i d o t , sztaurolit és a cianit.
I.
ábra. i . 2. 3. Abb. i . i . 2. 3.
A m a i folyóvízi homokvizsgálatok mintavétel helyei, A duna-vízvidéki feltöltési terület, A tisza-vízvidéki feltöltési terület. Probenentnahmestellen zur Untersuchung rezenter fluviatiler Sande, Aufschüttungsraum im Entzugsgebiet der D o n a u , Aufschüttungsraum im Entzugsgebiet der Theiss.
A D u n a m e l l é k f o l y ó i n a k h o r d a l é k á b a n — az I p o l y k i v é t e l é v e l — a D u n á r a is j e l l e m z ő á s v á n y o k u r a l k o d n a k . Eltérésnek számít, h o g y a D r á v a alsó szakaszán v a l ó s z í n ű l e g a déli m é s z k ő h e g y s é g e k h a t á s a k é n t a k a l c i t - d o l o m i t m e n n y i s é g e n a g y o b b , v a g y a Mura hordalékában igen magas (60%-os) a gránát mennyisége. Ö s s z e g e z v e m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a D u n a és m e l l é k f o l y ó i h o r d a l é k á b a n j e l l e m z ő és m e g h a t á r o z ó j e l l e g ű — a D u n a v i s e g r á d i szakaszát és az I p o l y h o r d a l é k á t k i v é v e — az u r a l k o d ó l a g m e t a m o r f l e h o r d á s i t e r ü l e t r ő l s z á r m a z ó nehézásvány-társulás. A D u n a viseg r á d i s z a k a s z á n m a g m á s n e h é z á s v á n y - h o z z á k e v e r e d é s t , az I p o l y h o r d a l é k á b a n p e d i g m a g m á s ásványtársulást találunk. A T i s z a és m e l l é k f o l y ó i a K á r p á t o k í v é v e l k ö r ü l h a t á r o l t z á r t j e l l e g ű területről szállítják h o r d a l é k u k a t . A z É s z a k k e l e t i - és K e l e t i - K á r p á t o k u r a l k o d ó l a g h o m o k k ő í v é n belül harmadidőszaki vulkáni hegységsor húzódik, így a különböző folyók vízgyűjtő t e r ü l e t é n e k f ö l d t a n i felépítései j o b b a n eltérnek e g y m á s t ó l . A szállított h o r d a l é k ö s s z e tétele p e d i g a t t ó l függ, h o g y a f o l y ó k a m e d e n c e - p e r e m e k h e z k ö z e l , v a g y t á v o l a b b , esetleg a K á r p á t o k í v é n é l e r e d n e k .
406 Földtani Közlöny, XCVI. kötet, 4. füzet
Abb.
2. ábra. A duna-vízvidéki és tisza-vízvidéki folyókban uralkodó nehézásványok. 2. Vorherrschende Schwertnineralien in den Flüssen des Entzugsgebietes der D o n a u u n d desjenigen der Theiss
Molnár
: Lehordási területváltozások az
Alföldön
407
A 2. ábrán, a n n a k alsó részén a T i s z á b a n és m e l l é k f o l y ó i h o r d a l é k á b a n u r a l k o d ó n e h é z á s v á n y o k s z á z a l é k o s m e n n y i s é g e l á t h a t ó . A felső r é s z t ő l , t e h á t a d u n a - v í z v i d é k i ( D u n a é s m e l l é k f o l y ó i ) f o l y ó k t ó l eltérő ez az összetétel. A h i p e r s z t é n u g y a n i s a z alsó részen, t e h á t a t i s z a - v í z v i d é k i f o l y ó k b a n m i n d e n h o l igen j e l e n t ő s . A T i s z a északi szaka szán, a S a j ó b a n , H e r n á d b a n , S z a m o s b a n az augittal e g y ü t t e l k ü l ö n í t ő j e l l e g ű . A T i s z a d é l e b b i szakaszán a H á r m a s - K ö r ö s b e n és a M a r o s b a n e k é t á s v á n y m e l l e t t a b a z a l t o s a m f i b ó l m e n n y i s é g e is i g e n j e l e n t ő s . A m a g n e t i t szintén n a g y m e n n y i s é g b e n v a n j e l e n . E z a z á s v á n y - ö s s z e t é t e l jellegzetes m a g m á s lehordási t e r ü l e t e t b i z o n y í t , a t ö r m e l é k a n y a g u r a l k o d ó része a b e l s ő - k á r p á t i v u l k á n i k o s z o r ú b ó l származik. E t t ő l c s u p á n a S a j ó felső sza k a s z a t é r el, itt u g y a n i s a hipersztén és a z e g y é b m a g m á s á s v á n y is k i s e b b m e n n y i s é g ű , c s a k a B ü k k - h e g y s é g e l h a g y á s a ( A v a s ) és a H e r n á d b e f o l y á s a u t á n g y a r a p o d i k m e n n y i s é g e . A Z a g y v a n a g y o b b g r á n á t - és m a g n e t i t - t a r t a l m á v a l t ű n i k k i , a m e l y ú g y látszik a T i s z á b a n m é g C s o n g r á d n á l is érezteti hatását. E z a n a g y o b b g r á n á t - t a r t a l o m v a l ó színűleg a p a n n ó n i a i ü l e d é k á t h a l m o z á s á b ó l , és a K a r a n c s - v i d é k i s m e r t e n m a g a s g r á n á t tartalmából származhat. E z z e l az u r a l k o d ó m a g m á s jelleggel a t i s z a - v í z v i d é k i f o l y ó k (Tisza és m e l l é k f o l y ó i ) hordaléka elkülöníthető az uralkodólag metamorf jellegű duna-vízvidéki folyók hor dalékától. A m a i f o l y ó k h o r d a l é k á n a k i s m e r e t é b e n v i z s g á l a t o t v é g e z t ü n k a m e d e n c e belseji fosszilis, f ú r á s o k b ó l e l ő k e r ü l t a n y a g n e h é z á s v á n y - ö s s z e t é t e l é r ő l . A z e r e d m é n y e k e t f ú r á s o k szerint s z e l v é n y e k b e n c s o p o r t o s í t o t t u k . A z 5. á b r a a s z e l v é n y e k h e l y s z í n r a j z á t m u t a t j a . A s z e l v é n y e k k ö z ü l t ö b b m á r ismert, p é l d a k é n t m o s t c s u p á n k e t t ő t m u t a t u n k b e . A V I I I . s z e l v é n y P á b i á n s e b e s t y é n — E p e r j e s v o n a l á b a n h ú z ó d i k (3. ábra.) E b b e n az első n e h é z á s v á n y - s z i n t e t a t i s z a - v í z v i d é k i ü l e d é k jelenti, a h o l a h á r o m e l k ü l ö n í t ő j e l l e g ű m a g m á s á s v á n y a h i p e r s z t é n , m o n o k l i n p i r o x e n ( m i n d e n e s e t b e n u r a l k o d ó l a g augit) é s a b a z a l t o s a m f i b ó l f o n t o s szerepet j á t s z i k . E z alatt a s z i n t a l a t t a h i p e r s z t é n j e l e n t é k t e l e n m e n n y i s é g e a m o n o k l i n p i r o x e n , .bazaltos amfiból mennyiségének csökkenése, valamint a metamorf ásványok (horn b l e n d e és klorit) s z á z a l é k o s m e n n y i s é g é n e k n ö v e k e d é s e a j e l l e m z ő . E z a z t jelenti, h o g y a k é t szint lehordása k ö z ö t t kéregmozgás o k o z t a lehordási területváltozás történt. A z első s z i n t összetétele e g y e z i k a m a i K ö r ö s ö k h o r d a l é k á n a k ö s s z e t é t e l é v e l , í g y e z t az ü l e d é k e t a z o k r a k t á k le. A I X . s z e l v é n y (4. ábra) P u s z t a s z ö l l ő s — C s a n á d a p á c a területéről, s z é n h i d r o g é n k u t a t ó f ú r á s o k b ó l c s a k n a g y o b b m é l y s é g b ő l előkerült a l s ó p a n n o n i a i r é t e g n e k az össze t é t e l é t m u t a t j a . E b b e n a k l o r i t i g e n m a g a s s z á z a l é k o t ér el, m e l l e t t e k e v é s p i r o x e n , g r á n á t , k a l c i t - d o l o m i t és n é h á n y e g y é b m e t a m o r f á s v á n y t a l á l h a t ó . A f ú r á s s z e l v é n y e k e r e d m é n y e i alapján az A l f ö l d ö n n a g y o b b n e h é z á s v á n y p r o v i n c i á k , szintek, l e h o r d á s i területek, és i r á n y o k k ü l ö n í t h e t ő k el. E z e k a k ö v e t k e z ő k : 1. A n y u g a t i u r a l k o d ó l a g alpi (főleg m e t a m o r f ) lehordási terület, a m e l y b e n j e l l e m z ő és e l k ü l ö n í t ő j e l l e g ű á s v á n y a d i o p s z i d , a n a g y o b b gránát, a h o r n b l e n d e , a k a l c i t - d o l o m i t és t ö b b - k i s e b b m e n n y i s é g b e n jelenlévő metamorf ásvány (Klorit, turmalin, epidot, zoizit, t r e m o l i t - a k t i n o l i t , s z t a u r o l i t , c i a n i t ) . J e l e n t é k t e l e n a hipersztén és az augit szerepe. E z t az ü l e d é k e t a f e l s ő p l i o c é n (levantei) és p l e i s z t o c é n k o r s z a k b a n a D u n a r a k t a le az A l f ö l d D u n a — T i s z a k ö z i részére, t o v á b b á az u r a l k o d ó szél fújta k i a D u n a árteréről a D u n a — T i s z a k ö z i h á t s á g területére, és o t t f u t ó h o m o k k é n t h a l m o z t a fel (5. ábra) (M i h á 11 z , 1 9 6 1 ) . 2. A t i s z a - v í z v i d é k i ü l e d é k , a m e l y b e n a b e l s ő k á r p á t i v u l k á n i h a t á s k é n t m e g h a t á r o z ó és j e l l e m z ő á s v á n y a hipersztén, augit és a b a z a l t o s a m f i b ó l . E z t az ü l e d é k e t a p l e i s z t o c é n f o l y a m á n a T i s z a és m e l l é k f o l y ó i r a k t á k le az egész T i s z á n t ú l és a D u n a — T i s z a k ö z északkeleti részére. E z e n a n e h é z á s v á n y p r o v i n c i á n belül a m a i f o l y ó k h o r d a l é k á v a l ö s s z e h a s o n l í t v a a k ö v e t k e z ő a l p r o v i n c i á k k ü l ö n í t h e t ő k el.
408
Földtani
Közlöny,
XCVI.
kötet, 4. füzet
3. ábra. V I I I . szelvény. J e l m a g y a r á z a t : I. Szemcseösszetétel: I . F i n o m h o m o k , 2. A p r ó s z e m ű h o m o k , 3. K ö z é p s z e m ű h o m o k , 4 , L a z a h o m o k k ő , 5 . H o m o k k ő , П. N e h é z á s v á n y összetétel: 1. Hipersztén, 2. E g y é b piroxen (uralkodólag augit), 3. Bazaltos amfibol, 4 . Magnetit, 5. K l o r i t , 6. H o r n b l e n d e , 7. Gránát, 8. Kalcit-dolomit, 9. E g y é b á s v á n y összesen, 10. M á l l o t t ásvány; A: A tisza-vízvidéki üledék alsó határa. Abb. 3. Profil V I I I . E r k l ä r u n g : I. Granulometrische Zusammensetzung: 1. Feinsand, 2. Kleinkörniger Sand, 3. Mittelkörniger Sand, 4 . Lockerer Sandstein, 5. Sandstein; II. Schwermineralien-Zusammensetzung: I. H y p e r s t h e n , 2. A n d e r e P y r o x e n - A b a r t e n (überwiegend A u g i t ) , 3. Braunamphibol, 4 . Magnetit, 5. Chlorit, 6. Bläulichgrünamphibol (Hornblende), 7. Granat, 8. K a l z i t - D o l o m i t , 9. Restliche Mineralien insgesamt, 10. Verwittertes Mineral, A: Untere Grenze der aus d e m Entzugsgebiet der Theiss stammenden Sedimente
a) A Z a g y v a l e h o r d á s a , a m e l y b e n a felsorolt h á r o m á s v á n y csak k i s e b b m e n n y i s é g b e n v a n j e l e n , j e l l e m z ő a z o n b a n a m a g n e t i t és g r á n á t n a g y o b b szerepe (5. á b r a ) . b) A z é s z a k i és északkeleti f o l y ó k , v a l ó s z í n ű l e g az ő s - T i s z a — S z a m o s — B o d r o g l e h o r d á s a , a m e l y b e n a h i p e r s z t é n és augit m e n n y i s é g e ér el n a g y s z á z a l é k o t . E z t ural k o d ó l a g a p l e i s z t o c é n b e n a T i s z a és m e l l é k f o l y ó i r a k t á k le a T i s z á n t ú l északi részére (5. á b r a ) . c) A K ö r ö s és M a r o s lehordása, a m e l y r e a hipersztén, a u g i t és a b a r n a a m f i b o l e g y ü t t e s e j e l l e m z ő . E z t az ü l e d é k e t u r a l k o d ó l a g s z i n t é n az e m l í t e t t k é t f o l y ó r a k t a le a p l e i s z t o c é n b e n a D é l - T i s z á n t ú l területére (5. ábra). A r e n d e l k e z é s r e álló e d d i g i a d a t o k a l a p j á n a T i s z á n t ú l n a g y részén m e g s z e r k e s z t h e t ő a t i s z a - v í z v i d é k i ü l e d é k v a s t a g s á g i térképe. A l e g t ö b b f e l d o l g o z o t t fúrás, u g y a n i s
Molnár
: Lehordási
területváltozások az A Iföldön
409
4. ábra. A pannóniai üledék nehézásvány-összetétele. I X . szelvény. (A szemcseösszetétel és nehézásvány összetétel magyarázata a 3. ábránál látható) 4. Schwermineralien-Zusammensetzung der pannonischen Ablagerungen. Profil I X . (Die Erklärungen zur granulometrischen u n d Schwermineralien-Zusammensetzung sind bei A b b . 3. zu sehen)
Abb.
á t f ú r t a ezt az üledékösszletet. A 6. á b r á n l á t h a t ó , h o g y a l e g v é k o n y a b b k i f e j l ő d é s b e n m i n d ö s s z e 50 m k ö r ü l i v a s t a g s á g b a n a H a j d ú s á g k i e m e l t p a n n ó n i a i t á b l á j á n M a c s k ö r n y é k é n jelenik m e g . I n n e n a T i s z a - v ö l g y és D e b r e c e n felé is v a s t a g o d i k . K e m e c s é n eléri a 1 7 0 m v a s t a g s á g o t . A T i s z á n t ú l n y u g a t i részén e l ő s z ö r a T i s z a v o n a l á v a l p á r h u z a m o s a n , a t t ó l k e l e t felé v a s t a g o d i k 1 5 0 — 250 m - i g . G y o m a k ö r n y é k é n újra k i s e b b v a s t a g s á g b a n j e l e n i k m e g , és e t t ő l keletre a K ö r ö s ö k v i d é k é n hirtelen n a g y v a s t a g s á g o t é r el. A z o r s z á g h a t á r k ö r n y é k é n m á r 500 m - n é l is v a s t a g a b b k i f e j l ő d é s b e n jelenik m e g . E z a v a s t a g s á g i t é r k é p t e h á t v i s s z a t ü k r ö z i az a l a p h e g y s é g hatását, a n e g y e d k o r k é r e g m o z g á s i e s e m é n y e i t , v a l a m i n t i n t e n z i t á s á t , a m e l y j e l e n esetben j ó l a z o n o s í t h a t ó a m á r m á s m ó d s z e r r e l is k i m u t a t o t t k é r e g m o z g á s i f e j l ő d é s m e n e t t e l ( K e r t a i 1 9 5 7 , К ő r ö s s y 1 9 5 7 ) . A k o r á b b a n m á r i s m e r t e t e t t e o l i k u s v a s t a g s á g i t é r k é p , v a l a m i n t a jelenlegi t é r k é p
410
Földtani
Közlöny,
XCVI.
kötet, 4. füzet
5 . áöra. A feldolgozott fúrások és szelvények helyszínrajza, v a l a m i n t a f ő b b lehordási irányok. J e l m a g y a r á z a t : i . 1 - Х . fúrásszelvények vonala, 2. A feldolgozott fúrások helye, 3. A z ős-Tisza—Szamos— Bodrog lehordási iránya, 4 . M a r o s — K ö r ö s lehordási' irányok, 5. A Z a g y v a lehordási iránya, 6. A z ő s - Z a g y v a — Sajó lehordási iránya, 7. A duna-vízvidéki folyók lehordási iránya, 8. A D u n a — T i s z a közi és dél-tiszán túli pannóniai lehordási irányok. Abb. 5. I^ageplan der bearbeiteten Bohrungen und Profile, sowie Hauptrichtungen der A b t r a g u n g . E r k l ä r u n g : I . Bohrprofillinien 1 - Х . 2. D i e Stellen der bearbeiteten Bohrungen, 3. Abtragungsrichtung der Ur-Theiss—Szamos—Bodrog-Flüsse, 4. Abtragungsrichtungen der M a r o s — K ö r ö s , 5. A b t r a g u n g s richtung der Z a g y v a , 6. Abtragungsrichtung der XJr-Zagyva—Sajó-Flüsse, 7. Abtragungsrichtungen der Flüsse des D o n a u - S y s t e m s , 8. Pannonische Abtragungsrichtungen i m Donau-Theiss-Zwischenstromland u n d in der südlichen Trans-Theiss-Gegend.
alapján m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a D u n a — T i s z a k ö z é n és a T i s z á n t ú l n y u g a t i részén a n e g y e d k o r i s ü l l y e d é s m é r t é k e n y u g a t r ó l k e l e t felé h a l a d v a n a g y o b b i n t e n z i t á s ú v o l t , í g y a m e d e n c é n e k e z t a részét k i t ö l t ő n e g y e d k o r i ü l e d é k v a s t a g s á g is e n n e k megfelelően k ö z e l É — D-i i r á n y ú p a s z t á k a t m u t a t ( M o l n á r 1 9 6 1 ) . K e l e t felé m á r n a g y o b b a k a k ü l ö n b ségek, í g y e z t az e l r e n d e z ő d é s t h e l y i k i v a s t a g o d á s o k v á l t j á k fel. 3. A dél-tiszántúli t i s z a - v i d é k i l e r a k ó d á s o k alatti f o l y ó v í z i üledék, a m e l y n e k jellemzője a hipersztén hiánya, v a g y szerepének jelentős csökkenése, a kisebb m e n n y i s é g ű a u g i t és b a z a l t o s a m f i b o l . A m e t a m o r f á s v á n y o k k ö z ü l a gránát, k l o r i t és h o r n b l e n d e f o n t o s . A z i d e t a r t o z ó ü l e d é k j e l e n t ő s része m á r n e m c s a k a belső k á r p á t i v u l k á n i
Molnár
6. qbm. Abb.
: Lehordási területváltozások az A Iföldön
411
A Tisza-vízvidéki üledék vastagsági térképe
6. Mächtigkeitskarte der aus d e m Entzugsgebiet d e r T h e i s s stammenden Sedimente
területről, h a n e m e g y é b k ő z e t e k lepusztulásából, v a g y á t h a l m o z ó d á s á b ó l is s z á r m a zik. A m a i f o l y ó k h o r d a l é k á t ó l eltérő az összetételük, í g y n e m ezek, h a n e m v a l a m e l y i k Ősük s z á l l í t o t t a a D é l - T i s z á n t ú l területére. K o r á t a b i z o n y t a l a n a d a t o k a l a p j á n m e g h a t á r o z n i n e m lehet, v a l ó s z í n ű l e g az i d ő s e b b p l e i s z t o c é n b e n , v a g y m é g k o r á b b a n r a k ó d t a k le.
412
Földtani
Közlöny,
XCVI.
kötet,
4.
füzet
4. A m a i z a g y v a i l e r a k ó d á s o k alatti, v a l ó s z í n ű l e g ő s - Z a g y v a — S a j ó — H e r n á d l e r a k ó d á s , a m e l y r e a m a i z a g y v á i h o r d a l é k n á l is n a g y o b b m a g n e t i t és g r á n á t a j e l l e m z ő , v a l a m i n t e g y e s e s e t e k b e n a k a r b o n á t - á s v á n y , t o v á b b á a h i p e r s z t é n és a u g i t k i s m e n n y i s é g e . E z a z ü l e d é k v a l ó s z í n ű l e g a f e l s ő p l i o c é n b e n ( l e v a n t e i ) és a z i d ő s e b b p l e i s z t o c é n b e n r a k ó d o t t le, a m a i z a g y v á i lerakódásoktól
d é l e b b r e is e g é s z e n G y o m á i g (5.
ábra).
5. A z é s z a k - t i s z á n t ú l i — p l e i s z t o c é n t i s z a - v í z v i d é k i ü l e d é k a l a t t i — f e l s ő p a n n o n i a i t e n g e r i k é p z ő d m é n y felső része, a m e l y K e m e c s é n és M a c s o n k ü l ö n b ö z ő ö s s z e t é t e l ű , uralkodólag 6.
mindig metamorf
Észak-Tiszántúl
jellegű ásvány-társulást
bazaltos
amfibolban
és
ü l e d é k e , m e l y e t a m a c s i , k e m e c s e i és h a j d u s z o v á t i fiatal h a r m a d i d ő s z a k i 7. A D é l - A l f ö l d
vulkáni tevékenységét
de
mutat.
biotitban
gazdag
felsőpannoniai
f ú r á s t á r t fel. E z a z ö s s z l e t a t e r ü l e t
bizonyítja.
uralkodólag k l o r i t b ó l álló alsó- és felsőpannoniai
megjelenésével a területen m i n d i g biztos pannóniai üledéket
üledéke,
amely
b i z o n y í t . E z a S z e g e d i - és
K i s k u n s á g i s ü l l y e d e k n y u g a t i részén, a m a g a s a b b s z e r k e z e t i h e l y z e t ű D u n a — T i s z a k ö z i alaphegységről, Alföldre
a
Tiszántúl
b e n y ú l ó kristályos
Kiskunfélegyháza
és
dunai eolikus üledékekhez, származású lerakódás
keleti
részén
pedig
alaphegységről Szeged
a
Radnai-havasok
származhat
vonalában
(5.
ez az üledék
és t i s z a i f o l y ó v í z i ü l e d é k e k h e z
között
ékelődik
folytatásaként
az
ábra). a felette
hasonlóan
levő pleisztocén eddig
ismeretlen
ki.
IRODALOM
-
LITERATUR
B i d l ó G . — T ö r ö k E . (1963): A Marcal hordalékának ásványtani vizsgálata. Földtani K ö z löny 93. k . 244 — 277. o. — C s i k y G . (1963)! A Duna—Tisza köze mélyszerkezeti és ősföldrajzi viszonyaia szénhidrogénkutatások tükrében. Földrajzi K ö z l e m é n y e k 1 f. 19 — 36. o. D a n к V . (1963): A dél-alföldi neogén medencék rétegtani viszonyai és kapcsolatuk a dél-baranyai és jugoszláv területekhez. Földtani K ö z l ö n y . 93. k ö t . 304 — 324.0. — H e r m a n n M . (1954): A mezőkeresztesi első sekélyfúrás homokjainak mikromineralógiája. A n n . H i s t . N a t . M u z . N . H u n g . T . V . — H e r m a n n M . (1955) : Mátrai és cserhátalji pannon h o m o k vizsgálata. M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m Természettudományi M ú z e u m É v k ö n y v e V I . k. — K e r t a i G y . (1957) : A magyarországi medencék és kőolajtelepek szerkezete a kőolajkutatás eredményei alapján. F ö l d t a n i K ö z l ö n y 87. k. 4. f. 383 — 394. o. — K e r t a i G y . (1962): A mezozoikum kőolajföldtáni jelentősége. M a g y . Á l l . Földtani Intézet E v k ö n y v e . 49. k . 4. f. — K ő r ö s s y L - (1953) : A d a t o k a z Alföld É N Y - i részének földtani ismeretéhez. F ö l d t a n i K ö z l ö n y . 83. k ö t . — K ő r ö s s y L . (1956): A Tiszántúl északi részén végzett kőolajkutatás földtani eredményei. F ö l d t a n i K ö z l ö n y 86. k . 4. f. 127 — 138. o. — К őr ö s s y L - (1957): A Tiszántúl mélygöldtani és ősföldrajzi viszonyai a kőolajkutatás kilátásai szempont jából. B á n y á s z a t i L a p o k 90. k. 9. f. — К ö r ö s s y L . (1959) : A N a g y M a g y a r Alföld flís jellegű képződmé nyei. F ö l d . K ö z i . 89. k . 2. f. 115 —124. o. — K ő r ö s s y L - (1963): Magyarország medenceterületeinek összehasonlító földtani szerkezete. Földtani K ö z l ö n y 93. k . 2. f. 153 — 172. o. — K r u m b e i n , W . C . — — S 1 о s s, L . E . (1951): Stratigraphy a n d Sedimentation. Freeman, S a n Francisco. — L e n g y e l E . (1931): A l f ö l d i h o m o k f a j t á k ásványos összetétele. Földtani K ö z l ö n y 61. k . 192 — 199. o. — M e z ő s i J. — — D o n a t h É . ( i 9 5 i ) : A Maros és Tisza lebegtetett hordalékának ásványtani és vegyi vizsgálata. A c t a Universitatis Szegediensis. A c t a Miner. Petrogr. Szeged, V . 38 — 57- o. — M i h á 1 1 z , I . (1961): L e s sedi ments eoliques de l a Grande Plaine Hongroise. Congress. I N Q U A , Absractes des T r a v a u x , Varsovie. — M i k l ó s M . (1955): A mezőkeresztesi M . 3. sekélyfúrás üledékkőzettani vizsgálata. Földtani K ö z l ö n y 85. k . 3. f. 195 —197. o. — M i 1 n e r, H . B . (1940): Sedimentary petrography. T h o m a s M u r b y 60. London — M o l n á r В . (1959): A statisztikus nehézásvány vizsgálat hibalehetőségei. Földtani K ö z l ö n y 89. k. 3. f. 294 — 297. o. — M o l n á r B . (1961): A D u n a - T i s z a közi eolikus rétegek felszíni és felszín alatti kiter jedése. Földtani K ö z l ö n y . 91. k . 3. f. 300 — 315. o. — M o l n á r B . (1962): Sedimentpetrographische Untersuchung in Pliozänen u n d Pleistozänen Ablagerungen in Süden des Ungarischen Tieflandes. A c t a Miner. — Petr. Szeged, T . 15. 43 — 51.0.— M o l n á r , В . (1963): Untersuchung über den Zusammenhang der Sandkorngrösse u n d der Schwermineral-Zusammensetzung. A c t a Miner. Petr. S z e g e d . T . 16.25 —33. o. — M o l n á r В . (1963): A dél-alföldi pliocén és pleisztocén üledékek tagolódása nehézásvány-összetétel alapján. F ö l d t a n i K ö z l ö n y 93. k . 1. f. 97 — 10?. о. — M о 1 n á r B . (1964): Sedimentgeologische Unter suchungen in pliozänen u n d pleistozänen Ablagerungen i m Osten des Ungarischen Tieflandes. Geologische R u n d s c h a u B . 53. H . 2. Stuttgart 848 — 866. o. - M o l n á r В . (1964): Magyarországi folyók homoküle dékeinek nehézásvány-összetétel vizsgálata. Hidrológiai K ö z l ö n y 8.f. 347 — 355- o. — M o l n á r B . (1964): On t h e relationship between t h e lithology of the abrasion area and the transported sediments. A c t a Miner.Petr. Szeged, T . 16. 69 — 88. o. — M o l n á r B (1965): Ősvízrajzi vizsgálatok a Dél-Tiszántúlon. Hidroló giai K ö z l ö n y 9. f. 397 — 404. о. — M o l n á r В . (1965): A d a t o k a Duna—Tisza köze fiatal harmadidőszaki és nagyedkori rétegeinek tagolásához és származásához nehézásvány-összetétel alapján. Földtani K ö z l ö n y 95. k. 2. f. 217 — 225. o. - M o l n á r B . (1965): Litologic and Geologie S t u d y of the Quaternary Deposits of the Great H u n g a r i a n Plain (Alföld). A c t a Geol. H u n g a r . T . I X . 75 — 63. o. — M o l n á r В . (1965): Chages in A r e a a n d Directions of Stream Erosion in t h e Eastern Part of the Hungaryan Basin (GreatPlain) During t h e Pliocene a n d Pleistocene. A c t a Miner. Petr., Szeged, T . 17. 39 —52. o. — M o l n á r В . (1966): Lehordási területek és irányok változásai a Dél-Tiszántúlon a pliocénben és a pleisztocénben. H i d rológiai K ö z l ö n y 3. f. 121 —127. о ? — P á к о z d i V . — U n g á г Т . — V á r a d i F . (1949): A M a r o s h o m o k j á n a k ásványkőzettani vizsgálata. Hidrológiai K ö z l ö n y 3 — 4. sz. — P e s t y L . (i955): sajóhidA
Molnár
: Lehordási
területváliozások az A Iföldön
413
végi S . A . 12/a sekélyfúrás üledékkőzettani és mikromineralógiai vizsgálata. F ö l d t a n i K ö z l ö n y 85. k. 188 — 194. o . — P e 1 1 i j о h n, F . J . (1957): Sedimentary rocks. Harper Brothers, N e w Y o r k . — R a v a s z n é , B a r a n y a i L . (Г962): A z Ellend 1. Földtani alapfúrás kőzettani vizsgálata. M a g y a r Á l l a m i Földtani Intézet É v i Jelentése 1959-ről. — S c h w a b M . (1963): Györe 1. távlati kutatófúrás. M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i Intézet É v i Jelentése 1959-ről. Budapest 323 —335- o. — S z a b ó P . (1955): A D u n a - T i s z a közi felső pleisztocén homokrétegek származása ásványos összetétel alapján. F ö l d t a n i K ö z l ö n y 85. k . 442 — 456. o. — S z a b ó P. (1956): A szegedi városi fürdői mélyfúrás homokrétegeinek vizsgálata. E l ő a d á s a Magyar honi F ö l d t a n i Társulatban. (Kézirat) — S z á d e c z k y - K a r d o s s , E . (1938) : Geologie der Rumpfungarländischn Kleinen Tiefebene. Sopron. — S z e p e s h á z y К . (1962) : Mélyföldtani adatok a N a g y kőrös Kecskemét-i területről. Földtani K ö z l ö n y 92. k. 1. f. 40 — 52. o. — S z é l e s M . (1965): Felsőpliocén tarka a g y a g az alföldi szénhidrogénkutató fúrásokban. Földtani K ö z l ö n y 95. k . 2. f. 226 — 229. o. — S z t r ók a y K . (1935): Z a l a v ö l g y i pontusi h o m o k szedimentpetrográfiai vizsgálata. F ö l d t a n i K ö z l ö n y 65. k . 281—291. о. — V e n d 1 A . (1913): A Csepel sziget homokjáról. Földtani K ö z l ö n y 43. k. 331 — 343. 0.0 — V e n d l . A . (1928) : A D u n a budapesti homokjának ásványai és kémiai összetétele. Anyagvizsgálók K ö z lönye. Budapest. — V e n d l A . — T a k á c s T . — F ö l d v á r i A . (1936): Ú j a b b adatok a B ö r z s ö n y hegység löszének ismrtetéséhez. M a t . T e r m . T u d . Értesítő. 1936. 54. k . — W о 1 e t z, G . (,1958): D i e Schwermineral-Analyse a l s Hilfsmittel für Prospektion u n d Stratigraphie. Verhandlungen der Geolo gischen Bundesanstalt. H . 2. W i e n .
Veränderungen der Abtragungsgebiete auf der Grossen Ungarischen Tiefebene während des Pliozäns und Fleistozäns D R . B. M O L N Á R
Die Analyse d e r Scliwermineral-Zusammensetzung der pliozänen u n d pleistozänen S a n d e d e r Grossen U n g a r i s c h e n T i e f e b e n e u n d d i e U n t e r s u c h i m g rezenter fluviatiler S a n d e h a t ermöglicht, d i e Charakterzüge der i m Stromnetzsystem der D o n a u u n d der T h e i s s v o r k o m m e n d e n alluvialen S e d i m e n t e z u b e s t i m m e n . A n h a n d d e r Z u s a m m e n s e t z u n g d e r g e g e n w ä r t i g e n fluviatilen S e d i m e n t e k ö n n e n S c h l ü s s e auf d i e H e r k u n f t , d e n S t a m m o r t u n d d i e Abtragungsrichtung bisher unbekannter, o d e r n u r vermuteter u n d h a u p t s ä c h l i c h i n B o h r u n g e n angetroffener M a t e r i a l i e n g e z o g e n w e r d e n . M i t H i l f e d e r v o r g e l e g t e n U n t e r s u c h u n g s e r g e b n i s s e lassen s i c h v e r s c h i e d e n e P r o v i n z e n u n d H o r i z o n t e i n n e r h a l b der p U o z ä n e n u n d p l e i s t o z ä n e n A b l a g e r u n g e n a b s o n d e r n , für m e h r e r e v o n d e n e n b e r e i t s d i e A b t r a g u n g s r i c h t i m g , d. h . s o g a r i h r u r s p r ü n g l i c h e s A b t r a g u n g s g e b i e t n a c h g e wiesen werden kann. D i e Herstellung der Mächtigkeitskarte der in d e n meisten Bohrun g e n d u r c h q u e r t e n S e d i m e n t e d e s T h e i s s - S t r o m n e t z s y s t e m s h a t ihrerseits z u g u t e r Ü b e r einstimmung m i t d e m bisher bekannten Verlauf der Krustenbewegungs-Entwicklung geführt.
