Pintér Ágnes Ilona okl. vízépítőmérnök, nyugalmazott köztisztviselő, ügyvezető, Propozitor Kft

VÍZGAZDÁLKODÁS-FEJLESZTÉSI FELADATAINK FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEI A 2014-2020 KÖZTI EU-KÖLTSÉGVETÉSI PERIÓDUSBAN – FOLYAMATBAN LÉVŐ TERVEZÉS ÉS EGYEZTETÉSEK – Pintér Ágnes Ilona okl. vízépítőmérnök, nyugalmazott köztisztviselő, ügyvezető, Propozitor Kft. [email protected]

Bevezetés A hazai vízgazdálkodási fejlesztéspolitikát a 90-es évektől napjainkig változó súllyal alakítja az európai közösség átfogó és szakpolitikai kritériumrendszere, valamint a különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés lehetősége. A rendszerváltás óta folyamatosan átalakulóban vannak a hazai intézményi-jogi keretek, a tulajdonviszonyok, a gazdasági feltételek, a társadalmat alkotó személyek, gazdasági és civil közösségek létfeltételei, érdekérvényesítési lehetőségei. A vízgazdálkodási fejlesztések terén – ahol a műszaki beavatkozások közvetlen és közvetett hatásai, távlatos következményei miatt szükségszerű lenne a közép-hosszútávú közérdek és társadalmi hasznosság elsődleges érvényesülése a döntésekben – különös nehézséget jelent a képlékeny értékrend, a rövidlátó célok és elvárások jelenléte, a jogi és intézményi feltételek hektikus változása, az üzemeltetés és fenntartás pénzügyi hátterének bizonytalanságai. A fejlesztési tervek szakmai megalapozására és harmonizálására irányuló deklarált szándékok ellenére a beruházások jellemzően csak mozaikos halmazként járulnak hozzá a célok közelítéséhez, a létező problémák megoldásához, a finanszírozási csatornák, pályázatok és egyedi projektek elszigeteltsége, a komplex mérlegelés és összehangolt megvalósítás limitált gyakorlati lehetősége miatt. Az elmúlt bő két évtized során vízgazdálkodási tárgyú fejlesztéseink fokozatosan minden szakterületen nemzetközi finanszírozású – főként EU-támogatású – projektek megvalósításának gyakorlatává váltak, ennek egyedülálló hasznával, előnyeivel, és összes nehézségével együtt. A fejlesztések megvalósításának jogi, intézményi, eljárási és financiális keretei folyamatosan változtak, és változnak ma is. Míg a rendszerváltás első éveiben – a PHARE-projektek és a nemzetközi banki hitelek megjelenésekor – a hazai központi költségvetési előirányzatok, az önkormányzatok cél- és címzett támogatása, a Vízügyi Alap, az érdekeltségi hozzájárulások képezték a beruházások fő fedezetét, a külső források számítottak kuriózumnak. Ma a központi költségvetés gyakorlatilag nem tartalmaz érdemleges előirányzatot vízgazdálkodásfejlesztési célokra, és középtávon nem is remélhető ebben markáns változás. Ugyanakkor az EU deklarált közös fejlesztési célkitűzései és támogatási keretei, az egyeztetett többéves fejlesztési tervek kínáltak lehetőségeket vízgazdálkodási fejlesztések finanszírozására, és erre az új költségvetési periódusban is számíthatunk. A fő fejlesztési területeket a 90-es évektől napjainkig dominálják az európai csatlakozásunkkal és a tagsággal összefüggő teendők. Emellett megfogalmazódnak a makroregionális és globális környezeti feszültségekre deduktív módon hivatkozó vízgazdálkodási fejlesztési feladatok. A „megkérdőjelezhetetlen” és leszűkítő fejlesztési célok, a támogatási követelményrendszer tartalmi szempontból bizonyos stabilitást képviselnek. Másfelől

1

véleményem szerint elkényelmesedést is eredményeztek a vizes szakmában: a sémák mögött gyakorlatilag háttérbe szorult a körültekintő, megalapozott – a helyi adottságok és összefüggések reális feltárásából és valós problémákból kiinduló, a társadalmi-gazdasági feltételeket mérlegelő – feladatmegfogalmazás, a komplex szemléletet érvényesítő, innovatív és távlatos fejlesztési megoldást kereső beavatkozások iránti igény. Hogy az új költségvetési periódusban mire lesz támogatási pénz és mire nem, azt – az EU közös rendelkezésein túl – a magyarországi fejlesztési tervek, az azokban rögzített célok és feltételek, „operatív programok” határolják majd le. A hazai szakemberek és döntéshozók felelőssége a támogatásra igényt tartó fejlesztési területek, irányok, szándékok tisztázása és indoklása, valamint azok képviselete és érvényesítése a tervek ágazatközi és EU-s egyeztetései során. A tervezési és egyeztetési fázis még koránt sem zárult le. A magyarországi támogatási terv formális jóváhagyása ma legkorábban 2014 harmadik negyedévére ütemezhető, ugyanakkor fél év múlva gyakorlatilag megnyílhatnak az új költségvetési periódus támogatási előirányzatai. Kiemelt jelentőségű és aktualitású, célirányos cselekvést igénylő feladat a vízgazdálkodási szakterületi fejlesztések megjelenítése a támogatási tervekben. A jövőbeli támogatási lehetőségek megteremtése érdekében most kell – megalapozott fejlesztési szándékokat képviselve – aktívan részt venni a területi és az országos szintű tervezési munkában, a feltételrendszer alakításában. A dolgozat kizárólag publikus információkon alapul; a lábjegyzetek utalnak az elérési adatokra. Az EU-dokumentumok szabadon hozzáférhetők a http://europa.eu/ honlapról, a hatályos uniós jogszabálytárból (http://eur-lex.europa.eu/) vagy a jogalkotási portálról (http://ec.europa.eu/prelex/apcnet.cfm?CL=en), általában magyar fordításban is. 1/

Mai fejlesztési keretek és programok

A 2007-2013-as periódus EU-támogatásai képezik a mai vízgazdálkodási szakterületi fejlesztések finanszírozásának bázisát, és a szűkös hazai források szinte kizárólag társfinanszírozásként, az EU-projekthez szükséges önerő fedezeteként vehetők számításba. Így az a feladat tornyosul a beruházásokban érintett kollégák előtt, hogy a különféle támogatási programok, „prioritási tengelyek”, „éves akciótervek” és pályázatok játékrendjében valósítsanak meg optimális társadalmi eredményességgel fejlesztéseket. E „kísérlet” sikerességét meghatározó mértékben alakítják a fejlesztési tervek, az azokban rögzített feltételek, a támogatható fejlesztési célok és kritériumok halmaza, a pályázatok rendszere. Mint ismert, a mostani – gyakorlatilag 2015-ben záruló – költségvetési időszak támogatási irányait és „ablakait” az alábbi, EU által jóváhagyott legfontosabb keret-dokumentumok jelölik ki: - az Új Magyarország Fejlesztési Terv, ÚMFT (korábbi nevén Nemzeti Fejlesztési Terv II., avagy Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete, NSRK), mai megnevezése – az Akciótervek és előirányzatok 2011-es módosítása-aktualizálása után –: Új Széchenyi Terv, ÚSZT. Átfogó hétéves fejlesztési terv, amely a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap magyarországi előirányzatainak felhasználási kereteit tartalmazza, 8 országos szakterületi, valamint 7 regionális Operatív Program cél- és feltételrendjébe sűrítve. Az ÚSZT-s programok közül a vízgazdálkodási feladatok szempontjából legfontosabbak és jól ismertek a Kohéziós Alapból és az ERFÁ-ból finanszírozott = Környezet és Energia Operatív Program, a KEOP Akciótervei, „prioritási tengelyei” és pályázatai, valamint

2

= a hét régió Operatív Programjai, a ROP-ok és Akcióterveik, pályázataik, amelyek keretében jelentős szennyvízkezelési, ivóvízminőség-javítási, árvízvédelmi, vízrendezési, települési és területi vízgazdálkodási fejlesztések valósulhatnak meg; - az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, ÚMVP, (korábban Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv), amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 2007-13-as előirányzatának felhasználási terve, ennek = „a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása” megnevezésű támogatási intézkedése területi vízgazdálkodási fejlesztésekre is kiterjed; - a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terve, amely az Európai Halászati Alap forrásait célozza, lehetőséget adott a halgazdasággal kapcsolatos vízgazdálkodási infrastruktúra-fejlesztések támogatására. A fentieken túl említendők az EU határon átnyúló, transznacionális vagy egyéb együttműködéseket támogató további kezdeményezései és programjai, így a 2007-2013-as időszakban megvalósuló fejlesztési programok, közös OP-k keretében: - az Európai Területi Együttműködés (ETE) az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozásában, az EU belső határai mentén, tehát tagországok közötti kétoldalú fejlesztési programok – azaz Magyarországnak Ausztriával, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával kialakított határmenti együttműködési programjai –, - az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA) finanszírozva csatlakozó országokkal – Horvátországgal és Szerbiával – közös határmenti fejlesztési programjaink, valamint - az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközből (ENPI) finanszírozva az Ukrajnával, Szlovákiával és Romániával közös, négyoldalú határmenti fejlesztési program, - részesei vagyunk a fenti eszközökből közösen finanszírozott, = Közép-Európai Transznacionális Együttműködési Programnak, amely 9 országot érint, valamint a = Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Programnak, amely 16 országra terjed ki. Önálló forrással nem rendelkező, de Magyarország számára fontos makro-regionális együttműködési keret-program - a Duna Régió EU Stratégia, amely a résztvevő Duna-menti országok és tartományok közös céljait szolgáló, különféle csatornákon támogatott fejlesztések koordinálását, közös tervezését és a megvalósítását segíti. További támogatási források érhetők el vízgazdálkodási fejlesztésekre, pályázati keretekben -

az EU környezetvédmi célú „LIFE+” előirányzatából, a Svájci-Magyar Együttműködési Program alapján a Svájci Hozzájárulásból, európai kutatási és oktatási programok keretéből, más, kisebb volumenű segélyprogramokból.

Az egyes forrásokhoz és támogatási programokhoz a közös előírásokon túl egyedi feltételek és eljárási szabályok kapcsolódnak, és saját végrehajtási intézmények (irányító hatóság, közreműködő szervezet, ellenőrző és kifizető szervezetek, stb) végzik a források megszerzésével és elköltésével kapcsolatosan a donor részéről szükséges operatív feladatokat.

3

A támogatási programok szereplőit és az eljárási szabályokat, a támogatásban részesülők lehetséges körét számos EU-s és hazai rendelet, valamint az egyedi támogatási feltételek, pályázati felhívások rögzítik. 1 A vázlatos leltár egyfelől a finanszírozási feltételek mai bonyodalmait illusztrálja, másfelől a fejlesztési tervek és operatív programok kiemelt fontosságának, a tervkészítés gyakorlati jelentőségének alátámasztására irányul. Az operatív programok rendszere, a 7-éves fejlesztési előirányzatok tervei megjelenítik a tervkészítéskor akceptált fejlesztési igényeket, támogatási területeket, és egyben le is határolják a következő 7 évre a támogatható célokat, elérhető forrásokat. EU-tagságunk első éveiben a Csatlakozási Megállapodásban rögzített kötelezettségek2 teljesítését célzó feladatok szerepeltek a támogatási tervben (Nemzeti Fejlesztési Terv 20042006; ebben ivóvízminőség-javítás, települési agglomerációk szennyvízkezelése). A következő költségvetési periódusban, 2007-től kaptak tágabb teret az ivóvizes és szennyvizes feladatokon túl az EU-rendeletekkel is alátámasztott árvízvédelmi, vízkárelhárítási, természetvédelmi, mezőgazdasági, települési környezetvédelmi célú beruházások, a Víz Keretirányelvvel összefüggő feladatok, határmenti és más térségi fejlesztések. Bár kötelező feladatainkat még korántsem teljesítettük, mégis remélhető, hogy az elkövetkező időszaki fejlesztési tervekben mind nagyobb teret nyerhet az EU átfogó fejlesztéspolitikai céljaihoz illeszkedő, de a hazai potenciális adottságainkra és azok hasznosítására koncentráló fejlesztési szándékok támogatása. Azért lenne fontos a vízgazdálkodási vonatkozású jövőbeli fejlesztési igényeknek a körültekintő, szakmai megalapozású, tárgyszerű, és szinte a pénzforrásoktól független számbavétele, hogy stabilan érvelve foglalhassunk állást azok realitásáról, a fejlesztési szándék elfogadtatásáról vagy ellenzéséről, az igazolt közérdekű finanszírozási forrásigényeknek a fejlesztési-támogatási tervekben történő érvényesítéséről. A támogatáspolitikai elvek között mindég szerepel a célra irányultság és a forráskoncentráció követelménye. Mai fejlesztésfinanszírozási feltételeink, a hazai források hiánya miatt mégis racionális lenne az a szándék, hogy ne zárjunk ki semmilyen közérdekű vízgazdálkodásfejlesztési feladatot a finanszírozható körből. Hiszen a forrás nélkül maradó részfeladatok ellehetetlenülése, vagy az egyes projektek értékelési körén kívüli kedvezőtlen vízgazdálkodási körülmények és extern hatások végső soron veszélyeztethetik az egyébként korrekten megvalósult fejlesztések eredményességét, hasznosulását is. 2/

Az új európai költségvetési periódus támogatási kereteinek előkészítése

A 2007-2013-as periódus fejlesztéseit 2015-ig kell befejezni, a pénzügyi elszámolásokkal és ellenőrzésekkel együtt. Bizonyára sor kerül majd a teljes európai és magyarországi támogatási program átfogó és a projektek egyedi értékelésére, részletes elemzésekre; közbenső értékelések már most is rendelkezésre állnak. Az aktuális támogatási program végrehajtásával párhuzamosan, gyakorlatilag 2009 óta folyamatban van a következő, 2014-2020 közötti költségvetési periódus európai fejlesztéspolitikai irányainak megalapozása, a hétéves 1

Az ismétlést elkerülendő utalok a 2011. évi Egri Vándorgyűlésre készített dolgozatomra, amelyben összegeztem a 2007-13-as időszak támogatási területeit, a releváns jogszabályokat és az akkor aktuális pályázatokat. A támogatott vízgazdálkodási projektekről részletes információk például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapjáról érhetők el, www.nfu.hu, www.mvh.hu .

2

2004. évi XXX. tv. az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről. A X. melléklet tartalmazza a magyarországi kötelezettségeket és derogációkat, ezek között a települési szennyvízkezelésre és az ivóvízminőségre vonatkozókat a 8. (Környezet) fejezet B része.

4

költségvetés, a támogatási célrendszer előkészítése, az új programozási és forrás-felhasználási rendeletek kidolgozása, illetve ezek egyeztetései. 2.1

A fejlesztéspolitika fő irányai, koordinációs mechanizmusok

Az európai fejlesztéspolitika fő irányait lényegileg az előző évtized gazdasági és pénzügyi válsága, a munkanélküliség és a globális kihívások jelölik ki. A korábbi, 2000-ben elfogadott tízéves fejlesztési terv, a Lisszaboni Stratégia legfontosabb általános, ambiciózus célkitűzései – a GDP 3 %-át kitevő ráfordítási szint elérése a K+F tevékenységekre, a foglalkoztatás 70 %os értékre növelése, az európai makrorégió versenyképességének az USA-t is megelőző szintre növekedése – lényegében nem teljesültek. A kudarc okaiként – a körülmények megváltozása, így a tagországok körének bővülése, a pénzügyi válság és világgazdasági recesszió mellett – a tagországok gazdaságirányításának és pénzügyi stabilitásának hiányosságait, az elfogadott közös célok és a támogatáspolitika nem kellően szoros kapcsolatát, a célkövetés, monitoring és koordináció európai intézményes kereteinek lazaságát, nem megfelelő hatékonyságát jelölték meg. A korábbi időszaki tapasztalatokból levont következtéseket tükrözi az Európai Tanács által 2010 júniusában elfogadott új hosszútávú fejlesztési terv, az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” 3 című fejlesztéspolitikai keretdokumentum, és azzal összhangban a gazdaságpolitikai irányokat megfogalmazó ajánlások 4. Az EU2020 Stratégia egyfelől újrafogalmazta az aktuális fejlesztési célokat is irányokat, másfelől az EU és a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek koordinálására szorosabb és szabályozott intézményes kereteket javasolt. A koordinációs intézkedéseknek 5 megfelelően, az „európai szemeszter” ütemezésében a tagországok évente, előírt tartalmú Nemzeti Reform Programokban illetve Konvergencia Programokban (az euro-zóna tagjai Stabilitási programokban) adnak számot az államháztartás helyzetéről, valamint az ország stratégiai célok és irányok szerinti előrehaladásról. A jelentéseket Bizottság és a Tanács – az előző évi egyeztetések eredményeit is mérlegelve – részletesen elemzi és véleményezi, valamint ajánlásokat tesz a folyó és a következő évben szükségesnek ítélt gazdaságpolitikai intézkedésekre, az EU2020 Stratégiában rögzített célok és feltételeik alapján. Ezen évenként ismétlődő mechanizmus keretében nyomon követhetők az Unió egészében és a tagországokban a pénzügyi stabilitás megfelelősége, a makrogazdasági folyamatok, a globális környezethez viszonyított elmozdulások és változások iránya, mértéke, az európai célok megvalósulásának folyamata,

3

4

5

A Bizottság közleménye, COM(2010) 2020 final (2010. márc. 3): „EUROPE 2020 - A strategy for smart, sustainable and inclusive growth" „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” A Tanács 2010/410/EU ajánlása a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról (2010. július 13. ) A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról Az Európai Parlament és a Tanács 1175/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról

5

az esetleges kiigazítás, korrekció szükségessége. (A 2013. évi magyarországi ajánlásokra 6 reagálva nyilatkozott a magyar kormányfő a napokban, visszautasítva az ajánlások közül például az adórendszer strukturális átalakítására, az energiaárak állami szabályozásának felszámolására, a pénzügyi szektort sújtó különadók megszűntetésére, a devizahitelezés korlátozásának feloldására vonatkozó ajánlások érvényesítését.) Az Európa 2020 Stratégia a legfőbb aktuális fejlesztési célként a munkahelyteremtést és az életszínvonal növelését helyezi előtérbe, megőrizve a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére irányuló uniós alapcélt. A Stratégia a tagországok számára olyan növekedési pályát vázol, amely a gazdaság hatékonyságának javításából fakad – oktatási, kutatási és innovációs beruházások révén –, versenyképes és környezeti szempontból fenntartható, és hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a szegénység csökkentéséhez. A Stratégia öt számszerű célkitűzést és azokon belül 2020-ig elérendő 8 célértéket rögzít az EU egészére vonatkozóan, az alábbi, legfontosabbnak ítélt területeken: 1. Foglalkoztatás: - Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. Kutatás, fejlesztés, innováció: - Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. 3. Éghajlatváltozás és fenntartható energiagazdálkodás: - az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását minimum 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest; - a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni, - az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás: - a korai iskolaelhagyók, a lemorzsolódók arányát 10% alá kell csökkenteni, - el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: - legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben, vagy ennek reális veszélyében élnek. A tagországok 2011-ben, az éves Reform Programok keretében számszerűen rögzítették e közös célok eléréséhez való egyéni hozzájárulási szándékaikat. A 2020-ig teljesítendő magyarországi vállalások jellemzően a közös uniós célérték alattiak: 1. Foglalkoztatás: 75 % 2. Kutatás, fejlesztés, innováció ösztönzésére fordítandó: GDP 1,8 %-a 3. Éghajlatváltozás és fenntartható energiagazdálkodás: - az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése: 10 %-kal (a 2005-ös szinthez képest) - a megújuló energiaforrások arányának növelése: 14,6 %-ra, - az energiafogyasztás csökkentése 10 %-kal. 6

Javaslat: a Tanács ajánlása Magyarország 2013. évi nemzeti reformprogramjára, és Magyarország 2012– 2016-os időszakra vonatkozó konvergencia programjának véleményezése, COM(2013) 367 final, (2013. május 29.)

6

4.Oktatás: - a korai iskolaelhagyók aránya: - felsőfokú végzettségűek aránya:

max 10 %, 30,3 %.

5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: - az érintettek számának csökkentése

450 ezer fővel.

A közös célok teljesítését, a növekedési pálya megvalósulását szolgáló cselekvések ösztönzésére hét kiemelt kezdeményezést („zászlóshajók”) fogalmaz meg a Stratégia, ezek címszavakban az alábbiakra irányulnak: ● az intelligens növekedés jegyében - „Innovatív Unió”, a kutatás-fejlesztés-innováció keretfeltételeinek és finanszírozási feltételeinek javítására, - „Mozgásban az ifjúság”, az oktatási rendszerek teljesítményének növelésére és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítésére, - „Európai Digitális Agenda”, a nagy sebességű internet bővítésének gyorsítására és az egységes digitális piac előnyeinek kiaknázására, ● a fenntartható növekedés jegyében: - „Erőforrás-hatékony Európa”, az erőforrás- és energiahatékonyság ösztönzésére, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazására, a szállítási ágazat modernizálására, - „Iparpolitika a globalizáció korában”; a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének és versenyképességének javítására, ● az inkluzív növekedés jegyében: - az „Új készségek és munkahelyek Agendája”, a munkaerőpiacok modernizálására, a munkavállalók készségeinek fejlesztésére, a mnkaerőpiaci kereslet és kínálat közelítésére, - a „Szegénység elleni Európai Platform”, a szociális és területi kohézió erősítésére, a növekedési előnyöknek a szegénységben és társadalmi kirekesztésben élőkre történő kiterjesztésére. A kiemelt kezdeményezések tulajdonképpen az általános gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósulására javasolt intézkedés-csoportok, amelyeket a tagországoknak és az Uniónak saját cselekvéseikben egyaránt figyelembe kell venni, tehát a gazdaságirányítástól a jogalkotásig minden területen. Így ezek érvényesítendők a tervezés, a támogatáspolitika, a programok és projektek előkészítési és megvalósítási folyamatának minden szakaszában. Az EU 2020 Stratégián túl és ahhoz kapcsolódva számos európai szakpolitikai munkadokumentum és javaslat készült az elmúlt néhány évben. Csak példaként említem a regionális politikáról,7 a közös agrárpolitikáról,8 a klíma-stratégiáról 9 szóló publikációkat. Ezek közül a vízgazdálkodási támogatások szempontjából az új agrárpolitika, a KAP 2020 8 és a klíma-stratégia 9 érdemel kiemelt figyelmet. 7

8

9

„Az Európa 2020 keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika” COM(2010) 553 final (2010. október 6.) „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése”, COM(2010) 672 final (2010. november 18.) „Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia”, COM/2013/0216 final, ehhez kapcsolódó „ajánlás a klímaváltozási szempontoknak a vidékfejlesztési programokban történő érvényesítéséről”, SWD/2013/13 (2013. április 16.)

7

Az Európa 2020 Stratégia szakmai és jogi dokumentumai, valamint a szakpolitikai dokumentumok, az egyeztetési állásfoglalások részletesen és differenciáltan taglalják az aktuális problémákat, közös célokat, a célravezető kezdeményezéseket, az általános és szakspecifikus cselekvési javaslatokat, azok kapcsolódásait. Ismertetésükre itt nincs lehetőség. A 2014-2020-as időszakra irányadó anyagok jelzésszerű áttekintésével csupán érzékeltetni kívántam azt a tágabb európai környezetet és elvárás-rendszert, amelyhez illeszkedve – az átfogó célok és feltételek tükrében – meg kell találnunk támogatást váró, aktuális vízgazdálkodási fejlesztéseink helyét, szerepét, bemutatnunk megvalósításuk szükségességét. 2.2 Európai jogalkotás a 2014-2020-as tervezésről, a költségvetési előirányzatokról, a támogatási források felhasználásának közös és egyedi szabályairól 2010 óta folynak intézményes egyeztetések az EU 2014-2020-as időszaki működésének financiális kereteivel, fejlesztéspolitikájával és annak gyakorlati érvényesítésével, megvalósításával összefüggő tárgykörökben. A Bizottság által előkészített és közzétett javaslatok alapján az EU jogalkotási eljárásrendjének megfelelően napirenden van a tervezetek véleményezése, harmonizálása, tanácsi és parlamenti vitája. Az ütemterv szerint 2013 utolsó hónapjaiban kerül sor a hétéves költségvetés és valamennyi – mintegy 70 db – kapcsolódó rendelet-tervezet elfogadására; várhatóan nem lesz akadálya az új szabályok 2014. január 1-én történő hatálybalépésének. A vízgazdálkodási fejlesztések finanszírozási lehetőségeinek tárgykörét szem előtt tartva, az egyeztetési fázisban lévő jogi aktusok halmazából az alábbi EU jogszabály-tervezeteket emelem ki: ● a 7-éves költségvetés bevételi és kiadási előirányzatairól: - Európa 2020 költségvetéséről (I. rész) + Melléklet (II. rész): A szakpolitikai területek áttekintése (A Budget for Europe 2020 – Part I + Part II: Policy fiches), 10 - a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről, módosított javaslat (Multiannual financial framework for the years 2014-2020, amended), 11 ● a fejlesztési programok tervezéséről és a támogatási források felhasználásának feltételeiről: - a Közös Stratégiai Kerethez (KSK) tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 12 - az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és „a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 13 10 11 12 13

COM(2011) 500 final (2011. június 29.) COM(2012) 388 final (2012. június 7.) COM(2013) 246 final (2013. április 22.) COM(2011) 614 final (2011. október 6.)

8

- az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 14 - a Kohéziós Alapról és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 15 - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési vidékfejlesztési támogatásról (módosítással) 16

Alapból

(EMVA)

nyújtandó

- az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, a 861/2006/EK tanácsi rendelet és az integrált tengerpolitikáról szóló XXX/2011/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 17 - az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról 18 - az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről 19 - az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek („EGTC-rendelet”) a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról 20 A 2014-2020-as költségvetési javaslat szerint a teljes főösszeg mintegy 1000 milliárd €, a 28 tagország nettó nemzeti jövedelmének 1,08 %-a. Az előirányzatnak durván 2/3 része tekinthető beruházás-támogatási fedezetnek, 1/3 rész az agrártámogatások és egyéb közvetlen kifizetések kerete, valamint a kb. 0,5 %-nyi adminisztrációs és működési költség. Bár a költségvetés még nem végleges, előzetes elosztási kalkulációk szerint Magyarország – a kohéziós és az agrárpolitika érvényesítésével – mintegy 23,2 Mrd € beruházási támogatásra és 12,5 Mrd € agrár-támogatásra számíthat 2014-2020 között, ami együtt az előrejelzett hazai GNI-nek mintegy 3,6 %-át jelenti. Az országonkénti támogatási programok tervezésének és egyeztetésének legfontosabb tartalmi előírásait és eljárási szabályait a Közös Stratégiai Kerethez tartozó alapokra (KSKalapok: ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA) vonatkozó közös rendelkezés 12 tartalmazza. A rendelet I. melléklete rögzíti a Közös Stratégiai Keret tartalmi elemeit, amelyek tehát szintén a rendelet elfogadásával válnak majd hatályossá. A tervezet az általános előírások – ezek között az EU 2020 Stratégia megvalósításához kapcsolódó integrált iránymutatások és az országra vonatkozó ajánlások figyelembevétele 21– mellett a következő követelmények érvényesítését emeli ki a támogatási programokban: - az Unió gazdasági irányvonalával való koherencia és összhang, - a Közös Stratégiai Kerthez tartozó Alapok közötti koordinációs mechanizmusok, - a KSK-Alapok koordinációja más uniós szakpolitikákkal és eszközökkel, 14 15 16 17 18 19 20 21

COM(2011) 607 final /2 (2012. március 14.) COM(2011) 612 final/2 (2012. március 14.) COM(2011) 627 final/3 (2012. május 14.), COM(2012) 553 final (2012. szeptember 25.) COM(2013) 245 final (2013. április 22.) COM(2011) 665 final/2 (2011.november 14.) COM(2011) 611 final/2 (2012. március 14.) COM(2011) 610 final/2 (2012. március 14.) közös rendelet tervezet 4. cikk 1. bek., COM(2013) 246 final (2013. április 22)

9

pl közös agrárpolitika, halászati politika, kutatás-fejlesztés-innovációs politika (Horizont 2020), környezetpolitika (LIFE+), európai hálózatok (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz), társadalmi változás és innováció program (PSCI), - az együttműködési tevékenységek koordinációja, - horizontális elvek és átfogó politikai célok érvényesítése, pl partnerség és szubszidiaritás, demográfiai változások kezelése, fenntartható fejlődés, akadálymentesség, nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség, klímaváltozás korlátozása és adaptáció, stb - intézkedések a területi kihívások kezelésére. Valamennyi támogatási előirányzat felhasználásának tervezéséhez egységes alapkövetelmény az EU 2020 Stratégia átfogó és tematikus célkitűzéseihez való hozzájárulás. A KSK-rendelet tervezete 12 az alábbi tematikus célkitűzéseket nevesíti: a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; (3) a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; (8) a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; (10) az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; (11) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. (1) (2)

Az EMVA-támogatás rendelete a KAP 2020-re hivatkozva a vidékfejlesztési célkitűzéseket előbbiekkel összhangban így foglalja össze: (a) fenntartható, versenyképes élelmiszertermelés; (b) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés; (c) kiegyensúlyozott területi fejlődés. Szintén a közös rendelet szabályozza a tagországok hétéves támogatási programjának tervezési rendjét és a terv tartalmát. A támogatások alapdokumentuma a 2014-2020-as periódusra vonatkozó Partnerségi Megállapodás, amely tartalmazza az országnak a KSKalapok eredményes és hatékony felhasználására vonatkozó stratégiáját, prioritásait és tervezett intézkedéseit a Közös Stratégiai Keretben foglaltakkal összhangban, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló uniós stratégia megvalósítása érdekében. A Partnerségi Megállapodás összeállításához a Bizottság – az előző fejezetben említett Nemzeti Reformprogram és a Konvergencia Program előrehaladási jelentéseinek részletes elemzése alapján – ún. országspecifikus ajánlást tesz minden tagország felé. A Partnerségi

10

Megállapodás tervezetet a Közös Stratégiai Keret elfogadása utáni három hónapon belül kell benyújtani a Bizottságnak. Véleményezést, eredményes egyeztetést és véglegesítést követően a benyújtástól számított fél éven belül hoz határozatot a Bizottság a Partnerségi Megállapodás elfogadásáról. (Ez a döntés tehát optimális esetben 2014 II.-III. negyedévében várható.) A támogatási alapok közös és egyedi rendelet-tervezeteinek tartalmából csak néhány kiragadott részt említek. Minden forrás rendeletében hangsúlyos az Európa 2020 Stratégiához, a tematikus célkitűzésekhez való hozzájárulás követelménye; ezek teljesülését a monitoring mutatókkal is tervezni és igazolni kell. Az EU-támogatás részaránya a költségeknek legfeljebb 85 % lehet, 100 %-os finanszírozás csak az EU által kezdeményezett és irányított programoknál érhető el. A nagyprojektek egyedi eljárási szabályait (brüsszeli jóváhagyás) 50 millió € feletti költségű beruházásokra kell alkalmazni. Minden programra és projektre vonatkozó fontos követelmény a fejlesztések összehangoltsága. Kiemelt prioritást és – részben a Kohéziós Alapból – elkülönített finanszírozási keretet18 kapnak a transz-európai közlekedési, energetikai és infokommunikációs hálózati fejlesztések (a TEN-T nevesített fejlesztési szakaszai és létesítményei közt a X. közlekedési folyosó részeként szerepel a dunai víziút is). Környezeti beruházás ebből az új hálózatfinanszírozási pénzkeretből nem támogatható. A kohéziós alap forrásai adhatnak támogatást országos programok alapján energia- és erőforrás-hatékonysági, éghajlatváltozással és kockázatkezeléssel összefüggő, valamint az EU környezeti előírásaiból fakadó feladatokra. Ugyanezek ERFA-ból is támogatható célok, jellemzően KKV-knak nyújtható termelő beruházások és közszolgáltatás-fejlesztések támogatásaként. Az ERFA-nál hangsúlyos a K+F+I tevékenység, az infokommunikáció, a versenyképesség javítása, a széndioxidkibocsátás csökkentése irányába történő elmozdulás ösztönzése, de valamennyi tematikus cél szerepel támogatási célterületként. Újdonság a közösségi szinten irányított helyi fejlesztések (CLLD) támogatására vonatkozó szabályozás, amely lehetővé teszi integrált programok megvalósításának több alapból történő támogatását. Az EMVA a Közös Agrárpolitika célkitűzéseihez illeszkedő fejlesztési programokat támogat, ezek között energia- és erőforrás-hatékonysági, vízgazdálkodási fejlesztéseket is. Az európai területi együttműködés új szabályozása 19, 20 – a korábbi határmenti, szomszédsági és partneri együttműködések mellett és a transznacionális programokon túl – lehetővé teszi a makro-regionális stratégiai együttműködésekre, így a Duna Régió programjára történő kiterjesztést. A rendelet hatálya alá tartozó vagy oda bekerülő együttműködési programok az ERFA elkülönített előirányzatából támogathatók, és ezekre is érvényesítendők a Közös Stratégiai Keretekre vonatkozó általános rendelkezések, tematikus célok. Célszerű lehet az EUDRS működési kereteinek és programjának felülvizsgálata és alakítása a finanszírozhatóság érdekében, figyelembe véve a jelenlegi EGTC-rendelet módosítási tervezetét. 20 2.3

Hazai átfogó és szakterületi fejlesztés-tervezési dokumentumok

Az új költségvetési időszak EU-támogatási programjának tartalmi megalapozásához – az európai jogalkotási, elemzési és tervezési tevékenységekkel párhuzamosan – itthon is számos

11

átfogó és szakterületi elemzés, fejlesztési koncepció, stratégiai terv készült és készül; ezekből sorolok néhányat (a friss dokumentumok általában egyeztetés alatt lévő munkaanyagok): Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 (2008. február) 22 Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok (2011) 23 Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 (2012. március) 24 Nemzeti Fejlesztés 2020: Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési koncepció, egyeztetési anyag (2012. december) 25 - Nemzeti Vízstratégia a vízgazdálkodásról, öntözésről és aszálykezelésről, konzultációs vitaanyag (2013. március) 26 - Vidékfejlesztési Program (VP) 2014-2020, egyeztetési anyag (2013. április) 27 - Befektetés a Jövőbe: Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (2013. május) 28 -

A 2014-2020-as időszaki fejlesztéseket célzó további stratégiai tervezési és projektelőkészítési munkák indulhatnak ez évben a KEOP 7.9.0/12 pályázata keretében. A nyertes témák között található például megújuló energiatérkép készítés, éghajlatváltozási stratégia megalapozása, ipari energiahatékonysági potenciál felmérése, homokhátsági vízkészletgazdálkodási projekt előkészítése, a Tisza-völgy árvízvédelmi fejlesztési programjához stratégiai projekt-előkészítés, a Tisza-tér környezet összehangolt fejlesztési stratégiájának kidolgozását szolgáló előkészítő munka. 29 Az elkészült koncepciók, stratégiák és munkaanyagok tartalmi kivonatolása helyett egy – bizonyára túlzóan általánosító – megjegyzést teszek: jellemzően hiányzik a szakmai alapozó anyagokból az aktuális fejlesztési irányok és feladatok kijelöléséhez elengedhetetlen tárgyszerűség. Ezért a fejlesztési javaslatok is inkább kívánságokat és ambíciókat fogalmaznak meg, semmint az illetékesek és az érdekeltek eltökélt és megalapozott szándékait. A látható támogatási lehetőségeket tükrözik vissza, a létező problémák és teendők átfogó, komplex feltárása helyett. Holott a szakterületi alapozó elemzéseknek épen az lenne a kitűntetett funkciója, hogy stabil mérlegelés eredményeként tűzzenek ki feladatokat, alakítva ezen keresztül a támogatáspolitikát is, nem pedig hogy fordítva, a pénzforrásokhoz igazítva fogalmazzanak meg beruházásokat. A jelenlegi szétszabdalt finanszírozási és intézményi környezetben egyre inkább fontosnak vélem a vízzel kapcsolatos hazai feladatok és lehetőségek integráns – konkrét helyi adottságokba és gazdasági feltételekbe, tiszta érdekeltségi viszonyokba beágyazott – számbavételét, markáns megjelenítését. Ezzel nem kívánom megkérdőjelezni az európai szinten megfogalmazott általános célokat, hisz azok nem saját érdekeink ellen valók. De tudatában kell legyünk annak, hogy magyarországi helyi gondjainkat és megoldási javaslatainkat nekünk magunknak kell azonosítani, mérlegelni és érvényesíteni a hazai terv22 23 24 25

26 27 28

29

Környezetvédelmi és Vízgazd. Miisztérium., http://www.kvvm.gov.hu/cimg/documents/nes080214.pdf MTA, 2011, http://mta.hu/data/Strategiai_konyvek/viz/viz_net.pdf Vidékfejlesztési Min., http://www.nth.gov.hu/files/download_files/458/NemzetiVidekstrategia.pdf Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági tervezési Hivatal, http://www.nth.gov.hu/files/download_files/504/oftk_tarsadalmi_egyeztetes_1217.pdf Vidékfejlesztési Minisztérium, http://www.nemzetivizstrategia.hu/pdf/Nemzeti_Vizstrategia.pdf Vidékfejlesztési Minisztérium, http://www.mnvh.eu/sites/default/files/vp_1_0_tarsadalmasitas.pdf Nemzetgazdasági Minisztérium, http://www.kormany.hu/download/5/ef/e0000/Nemzeti_KFI_strat%C3%A9gia.pdf Forrás: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja, http://www.nfu.hu/content/10814

12

egyeztetések során, és képviselni az EU felé is. Az el nem végzett munkák és elhalasztott lehetőségek nekünk fájnak, saját feltételeinket és jövőnket szegényítik, és ezen a tényen az sem változtat, ha azt mondhatjuk, hogy „hát nem volt rá pénz”. Mindent meg kell tenni azért, hogy legyen. És ennek legfőbb eszköze a szakmai tervezés, az érvek megalapozása. 2.4

A magyarországi fejlesztési programtervezés folyamata

Az EU szakértői 2012 novemberében elkészítették előzetes állásfoglalásukat („position paper”)30 a 2014-2020-as időszakra vonatkozó magyarországi Partnerségi Megállapodás és a programok kidolgozásához. Az összegzett helyzetértékelésben legfontosabb társadalmigazdasági problémákként az alábbiakat emelték ki: - a gyenge vállalati versenyképességet, a kutatás-fejlesztés-innováció elégtelenségét, a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti fejlesztési együttműködés hiányát, a banki finanszírozás korlátozott voltát, - az infrastruktúra hiányosságát és rossz hatékonyságú működését (itt említve a vízellátási, szennyvízkezelési, hulladékgazdálkodási szolgáltatások hiányosságait is), - az alacsony foglalkoztatási szintet, a közszolgáltatások rossz minőségét, a társadalmi kohézió alacsony szintjét, - a természeti erőforrások nem hatékony felhasználását (ideértve az energiahatékonyság alacsony voltát, a megújuló erőforrások felé történő elmozdulás késedelmét, a vízminőségi hiányosságokat, az időjárási szélsőségekkel és a területhasználattal összefüggésben az árés belvízvédelmi és a természeti értékek megőrzésére irányuló feladatokat). Ezekkel összhangban tettek javaslatot a magyarországi Partnerségi Megállapodásban megjelenítendő fő fejlesztési területekre, hangsúlyozva a gazdaságirányítási intézkedések, strukturális megoldások fontosságát is: * az üzleti innováció és versenyképesség támogatása; a K+F hatékonyságának növelése, * fenntartható és összekapcsolt infrastruktúra és hatékony használata, * a foglalkoztatási szint növelése gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási és társadalmi befogadási politikák révén, figyelemmel a területi különbségekre, * a természeti erőforrások környezetbarát és hatékony használata; az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképesség növelése (ide sorolva a folyókkal és vízkészletekkel történő integrált gazdálkodás fejlesztését és az árvízvédelmet is). A bizottsági állásfoglalás külön is javasolja a környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, klímavédelmi és energiahatékonysági intézkedések támogatási arányának megtartását a 2007-2013-as időszaki szinten. (A KEOP előirányzata az UMFT/USZT keretének kb. 17 %-a.) (A „position paper” kibocsátása óta időközben lezajlott a 2013. évi magyarországi Reformprogram31 és a Konvergencia Program32 EU-bizottsági véleményezése6 is, amely nem módosította a Partnerségi Megállapodás kidolgozásához adott korábbi ajánlásokat, és markáns 30

31

32

Position of the Commission Services on the development of Partnership Agreement and programmes in HUNGARY for the period 2014-2020 (DG Reg, 2012. nov. 30. ) http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/pdf/partnership/hu_position_paper.pdf Magyarország 2013. évi Nemzeti Reformprogramja. Magyarország Kormánya, 2013. április 15. http://www.kormany.hu/download/e/cb/d0000/Nemzeti%20Reform%20Program%202013.pdf Magyarország Konvergencia Programja 2013 –2016. Magyarország Kormánya, 2013. április 15. http://www.kormany.hu/download/9/ba/d0000/magyarorszag-konvergencia-programja-2013-2016.pdf

13

javaslatokat tartalmazott az üzleti környezet javításához szükséges gazdaságirányítási intézkedésekre. Korábban utaltam e bizottsági állásfoglalással szembeni kormányfői reakcióra.) A bizottsági állásfoglalások ismeretében, a 2014-2020-as európai rendelet-tervezetek mentén és hazai kormányhatározatok szerint halad előre a magyarországi támogatásokat meghatározó fejlesztési programok összeállítása illetve a Partnerségi Megállapodás előkészítése, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal operatív közreműködésével, a nemzetgazdasági miniszter irányításával és minden érintett tárca bevonásával. A Megállapodás előkészítéséhez a Bizottság tervezési segédlet-tervezetet33 tett közzé. A rendeletekkel együtt alkalmazandó segédlet formális keretet ad az uniós közös célok, az ország előtt álló problémák és feladatok, valamint az operatív programok összekapcsolásához, rögzíti a Megállapodás szerkezetét, kötelező tartalmát. És az előírások megjelenítik a 7-éves országos támogatási tervkészítés bonyolultságát és sematikus kényszereit, amelyek közepette hazai igényekkel megalapozott és az európai közös célrendszernek megfelelő fejlesztési feladatokat, támogatási területeket kell megfogalmazni, finanszírozási kereteket és forrásokat kell rögzíteni. A feladat rendkívül összetett, érdemi szakterületi együttműködés és segítség nélkül csak formálisan és felületesen teljesíthető, ami magában hordozza a források nem megfelelő arányú allokációját, esetleg fontos fejlesztési feladatok szándéktalan kizárását, a későbbi korrekciók igényét. (Erre korlátozott lehetőség van, a Partnerségi Megállapodás módosítása az első elfogadással azonos eljárási szabályok szerint történhet). A Megállapodás szakmai egyeztetésre bocsátott tervezete 34 2013 júniusában elkészült. A Kormány elfogadta35 munkaanyagként a további tervezéshez, EU bizottsági egyezetéshez, társadalmi konzultációhoz. A határozat melléklete az operatív programok további tervezése során alkalmazandó indikatív forrásallokációt is tartalmaz. 2.5 Támogatási célok és operatív programok a Partnerségi Megállapodás 2013. júniusi tervezetében A szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet négy – később öt – „fő nemzeti fejlesztési prioritást” fogalmaz meg, a „position paper” ajánlásaihoz hasonlóan de kissé más hangsúlyokkal: * a gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása, * a foglalkoztatás növelése. * az energia- és erőforrás hatékonyság növelése, * a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam, * a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.

33

34

35

Draft Template and Guidelines on the Content of the Partnership Agreement, version 1 (2012. dec. 21). Aktuális 3. verzió (2013. máj. 21): http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/pdf/preparation/ 1_partnership_agreement_template_guidance_2013_05_21.pdf Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra – szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet. Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, 2013. június 13. http://www.nth.gov.hu/files/download_files/623/PM_tervezet_20130701.pdf 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására irányuló programozási dokumentumok tervezésével kapcsolatos aktuális feladatokról

14

A célok megvalósítását a következő Operatív Programok szolgálnák, a Kormány korábbi döntéseivel36,37 egyezően (a felsorolásban kiemeltem a vízgazdálkodás szakterületét közvetlenül érintő intézkedéseket): Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Program (GINOP):  KKV versenyképesség és növekedési potenciál fejlesztése  tudásgazdaság fejlesztése  infokommunikációs fejlesztések  innovatív és kreatív szolgáltatások, kiemelt vonzerők, termékek és hálózatok fejlesztése  kiemelt növekedési zónák és speciális területek célzott gazdaságfejlesztési programjai  foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése  pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése (általános KKV orientáció)  pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése (célirányos K+F+I célú eszközhasználat (alap)) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP):  térségi kiemelt gazdaság-fejlesztés infrastruktúra és üzleti környezet fejlesztése  térségi gazdasági célú foglalkoztatás-ösztönzés és a munkaerő mobilitás támogatása  integrált város-térségi fejlesztések  alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken  helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra és intézmény-fejlesztés  közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések)  megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzés Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP):  KKV versenyképesség és növekedési potenciál fejlesztése, kreatív és alternatív  gazdaságfejlesztés  intelligens és tudásalapú növekedés infrastrukturális megalapozása  integrált települési infrastruktúra-fejlesztés  Pest megyei térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok Pest megyei városokra és térségeikre (CLLD)  a közösségi szolgáltatások infrastrukturális hátterének energiahatékony fejlesztése, megújítása  társadalmi befogadást szolgáló programok  tudásgazdaságot és foglalkoztathatóságot szolgáló programok Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP):  infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén  befogadó társadalom 36

37

1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól

15

  

infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében gyarapodó tudástőke jó állam

Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP):  klímaváltozásra történő felkészülés  víziközmű-szolgáltatás fejlesztése  vízvédelemmel, hulladékgazdálkodással, levegőminőséggel és zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések, öko-innováció  természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések  megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések  környezetügyi K+F+I, szemléletformálás  energiahatékonyság javítására irányuló pénzügyi eszközök Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP):  nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása  nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása  regionális közúti elérhetőség és közlekedés-biztonság fejlesztése  regionális vasúti elérhetőség és energia-hatékonyság javítása  fenntartható városi közlekedésfejlesztés Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (KOOP):  a támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztése  a támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer Vidékfejlesztési Program (VP):  a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben s a vidéki térségekben  a versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása  az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén  a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása  az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban  a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődéstámogatása a vidéki térségekben Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP):  a fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is  az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is  a közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása

16



a foglalkoztatás és a területi kohézió növelése

Határ menti együttműködési operatív programok 38  gazdaságfejlesztés (különös tekintettel a KKV fejlesztésre és K+F+I fejlesztésekre),  a hiányzó közlekedési kapcsolatok megvalósítása,  a foglalkoztatás elősegítése,  környezetvédelem és energiahatékonyság,  intézményfejlesztés A Kormány határozata39 szerint „a 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani, a fennmaradó 40 százalékot pedig a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúrafejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság célterületek között kell allokálni, figyelembe véve az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos determinációkat”. Az indikatív forráselosztási javaslat35 a környezeti és a közlekedési OP-kra lényegesen kisebb arányú előirányzatot tartalmaz, mint az előző időszaki fejlesztési terv (KEHOP-ra mintegy 2/3-át, KOP-ra a felét). A Partnerségi Megállapodás jelen munkaváltozata még nem teljes, alcíme szerint is „szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet”. Hiányosságai a peremfeltételek – a többéves EUköltségvetés, a támogatásokkal kapcsolatos EU-rendeletek – bizonytalanságaiból is fakadnak, hiszen még semmi sem hatályos. A Megállapodás formális benyújtása 2014 első negyedévében lehet esedékes. Másrészt úgy vélem – és a magyar Kormány és az EU közötti aktuális viták is erre utalnak –, hogy sok részletben az EU-ajánlásoktól eltérő szemléletet és szándékokat tükröz. A tervezőmunka folytatása, a hazai és az EU-s egyeztetések eredményeként alakul majd a végleges Megállapodás, és ebben a folyamatban nem vesztette aktualitását a vízgazdálkodási szakterületi feladatok és igények képviselete, lehetőség szerinti érvényesítése. 3/ Javaslatok a 2014-2020-as időszaki vízgazdálkodási fejlesztési lehetőségek szélesítéséhez, a beruházások eredményességéhez A vízgazdálkodási feladatok kellő súlyú megjelenítését a Partnerségi Megállapodásban és az Operatív Programokban, az országos, térségi és helyi fejlesztési tervekben a tárgyszerű szakági és területi tervek alapozhatják meg. Minden lehetőséget érdemes megragadni a fejlesztések előkészítő tervezésére. Az ismert tennivalók (ivóvízminőségjavítás, települési szennyvízkezelés, árvízvédelmi létesítmények stb.) számbavétele, a forrásigény, a kitűzött programok előrehaladásának követése és megjelenítése elengedhetetlen alapinformáció a tárcaközi egyeztetésekhez, a támogatási előirányzatok igazításához. Az operatív programok és akciótervek, pályázati feltételek kidolgozása során el kell kerülni a túlszabályozást, a felesleges korlátozásokat, minimalizálni a leszűkítő, additív követelményeket. 38

1195/2013. (IV. 11.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési időszakra vonatkozó határon átnyúló együttműködési programok tervezésével kapcsolatos hosszú- és középtávú fejlesztési elképzelésekről, valamint az operatív programok nemzetközi egyeztetésének alapját képező kulcsprioritásjavaslatokról 39 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1 (h) pont

17

Lehetőség szerint ki kell iktatni a támogatási döntésekből a felesleges, formális pályáztatást, kivált az állami felelőségi körbe tartozó feladatoknál (pl. árvízvédelmi szakaszok fejlesztései). Ugyanakkor kívánatos volna, hogy kivitelezési támogatási döntések csak megalapozott megvalósítási és költségtervek alapján szülessenek. Ez ismét csak a tervezés, a projektelőkészítés fontosságát hozza előtérbe; megtérülő lenne az előkészítő munkákhoz bőséges támogatási keret megállapítása. A források takarékosabb felhasználását szolgálná, ha a kivitelezési közbeszerzési eljárásokat részletes műszaki tervek alapoznák meg. Törekedni kell a projekt-előkészítési szakaszban az építési feltételek feltárására, a megvalósítás részletes megtervezésére, a létesítési engedély megszerzésére. Személyes tapasztalatom, hogy a projektek életképességének egyik alapfeltétele az érdekeltségi viszonyok tisztázása. Ha egy szakmailag kívánatos fejlesztésnek nincs gazdája, mert a közvetlen érdekeltek nem hajlandók vagy nem tudják a fejlesztést, fenntartást, üzemeltetést finanszírozni, abból még önmagában nem következik, hogy az feltétlenül állami közfeladat, sőt, európai támogatásra érdemes. Megfontolt és következetesen érvényesített elvi döntések szükségesek az ilyen gazdátlan fejlesztések közüggyé nyilvánításához, támogatásához, eredményességéhez. Tartsuk szem előtt az európai támogatási források felhasználásához kapcsolt fejlesztési alapcélokat, „jelszavakat”, keressük ezek értelmezését és érvényesítését a vízgazdálkodási fejlesztések indoklásában. (Pl. hatékonyságból származó növekedés, kutatás-fejlesztésinnováció, info-kommunikáció, természeti erőforrások védelme és hatékony hasznosítása, megújuló erőforrások felé történő elmozdulás, kockázatkezelés, klíma-adaptáció, adaptív területhasználat, versenyképesség elősegítése kockázat-megelőzéssel és a technológiai hatékonyság javításával, integrált térségi és helyi fejlesztések, oktatás, munkahelyteremtés, egyenlőtlenségek csökkentése, szinergia, stb.) A vízgazdálkodási fejlesztési beavatkozások eredményességének alapkritériuma a környezeti feltételek és hatások reális mérlegelése. Napjainkban – a hazai fejlesztés-finanszírozás szűkössége miatt és EU-tagságunknak köszönhetően – az európai támogatások rendszere, az ahhoz kapcsolódó követelmények, európai és hazai intézmények és eljárási szabályok szintén a „fejlesztési környezet” elemei, a mikro-és makro-regionális társadalmi, gazdasági, ökológiai folyamatokkal, a területhasználattal, a fizikai és természeti törvényekkel együtt. Ismernünk kell a támogatási célrendszer szabta feltételeket ahhoz, hogy eredményesen használjuk fel az elérhető forrásokat, de az európai és országos támogatási célok és kritériumok figyelembevétele nem helyettesíti a konkrét vízgazdálkodási problémák, igények és helyi adottságok mérlegelő szakmai tervezését. Nem kell elhagyniuk a szakembereknek a stabil szakmai tudást, a tárgyszerű és differenciált értékelés képességét ahhoz, hogy támogatható fejlesztési tervek szülessenek. A racionális tervek erősítik a fejlesztési szándékok józan mérlegelését, a támogatási igények indoklását a tágabb, európai és globális célrendszerben is, és zálogai a támogatott és megvalósuló fejlesztések eredményességének. Budapest, 2013. július 3.

18