Előadó: Versits Tamás okl. épületgépész szakmérnök üzletágvezető - Weishaupt Hőtechnikai Kft

2. Tüzelőszerkezetek a gázés szilárdtüzelésű szerkezetek energiahatékonysági követelményei, az ennek megfelelő szerkezetek és égéstermék elvezetési vonzatok Előadó: Versits Tamás okl. épületgépész szakmérnök üzletágvezető - Weishaupt Hőtechnikai Kft

Veszprém Megyei Mérnöki Kamara– Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

Az égéstermék elvezetése a kéményáramkörben Tüzelőszerkezetek

Az előadás tartalmának ismertetése 1. Jogi háttér • •

813 és 814/EU/2013 és a 2018 évtől érvényes szigorítások Hazai implementáció

2. Technikai és konstrukciós háttér • • • • • • •

Hatásfok követelmények Zárt égésterű készülékek kialakítása Szezonális hatásfok értelmezése, számítása • Gáz- és olaj kazánok/villany/szilárd kazánok/gázkonvektor Energiahatékonysági osztályba sorolás Energiacímke, rendszer energiacímke Rendszerbefoglalási követelmények Égéstermék elvezetések

3. Engedélyezési és telepítési háttér • •

Tervköteles és nem tervköteles (készülékcsere) létesítés Építészeti és tűzbiztonsági követelmények

4. Összefoglalás

Veszprém Megyei Mérnöki Kamara- Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.


I. Jogi háttér – a Rendeletek ismertetése BIZOTTSÁG 813/2013/EU RENDELETE (2013. augusztus 2.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról A BIZOTTSÁG 814/2013/EU RENDELETE (2013. augusztus 2.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők és a melegvíz-tároló tartályok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról



I. Jogi háttér – a Rendeletek ismertetése BIZOTTSÁG 1185-1189/2015/EU RENDELETCSOMAG rendeletek a szilárd és olajtüzelő berendezések és többek között a lokális gáz-fűtőberendezések energiahatékonysági címkézésének és környezettudatos tervezési követelményeit rögzítik. 2017. május 1. a szilád tüzelésű kazánok 1187 (2010/30/EU) Gyártói/forgalmazói tájékoztatási kötelezettség. 2018. január 1. a lokális gázfűtő berendezések 1186/1188 Hazánkban a leggyakoribb lokális gázfűtő berendezések a gázkonvektorok. Egyedi helyiségfűtők környezettudatos tervezési követelményei

2022. január 1. a szilárd tüzelésű kályhák 1185



I. Jogi háttér – a Rendeletek ismertetése

A Rendelet idősíkon történő értelmezése 2013. augusztus 2. 813/2013/EU (Bizottság Határozata, megjelent az EU hivatalos lapjában Forgalomba hozatali feltétel a CE jelzés 2015. szeptember 26. – hatályba lép az első szigorítási fok = CE jelzés + Szezonális hatásfok (ηs ) és az energia-címke 2016. Július 1. – türelmi időszak vége az egyetemes gázszolgáltatásra jogosult fogyasztók esetében 2018. szeptember 26. – hatályba lép a második szigorítási fok = CE jelzés + Szezonális hatásfok (ηs ) és az energia-címke + károsanyag kibocsátás (NOx ) kevesebb, mint 56 mg/kWh (Hf)



I. Jogi háttér – a 813/2013/EU Rendelet ismertetése

legfeljebb 400 kW mért hőteljesítményű helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalomba-hozatali, illetve üzembehelyezési követelményeket állapítja meg, ideértve azokat az Ez a rendelet a

ilyen típusú berendezéseket is, amelyek a 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló

helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagba vagy kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia- készülékből álló csomagba vannak beépítve. rendelet

2.

cikke

értelmében



I. Jogi háttér – a 813/2013/EU Rendelet ismertetése A környezettudatos tervezés követelményei: SZEZONÁLIS HELYISÉGFŰTÉSI HATÁSFOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK a) 2015. szeptember 26-tól a fűtőberendezések hatásfoka és szezonális helyiségfűtési hatásfoka az alábbi értékeknél nem lehet alacsonyabb: A ≤ 70 kW mért hőteljesítményű helyiségfűtő tüzelőkazánok és a ≤ 70 kW mért hőteljesítményű kombinált tüzelőkazánok, kivéve a ≤ 10 kW mért hőteljesítményű B1 típusú kazánokat és a ≤ 30 kW mért hőteljesítményű B1 típusú kombinált kazánokat: A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 86 % alá.



I. Jogi háttér – a 813/2013/EU Rendelet ismertetése A környezettudatos tervezés követelményei (folytatás): A ≤ 10 kW mért hőteljesítményű B1 típusú kazánok és a ≤ 30 kW mért hőteljesítményű B1 típusú kombinált kazánok: A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 75 % alá. (Ez a megfogalmazás maga a kéménybe kötött, garvitációs levegőellátású, hagyományos gázkészülék) A > 70 kW és ≤ 400 kW mért hőteljesítményű helyiségfűtő tüzelőkazánok és a > 70 kW és ≤ 400 kW mért hőteljesítményű kombinált tüzelőkazánok: A 100 %-os mért hőteljesítményen mért hatásfok nem csökkenhet 86 % alá, a 30 %-os mért hőteljesítményen mért hatásfok pedig nem csökkenhet 94 % alá.



I. Jogi háttér – a 814/2013/EU Rendelet ismertetése

Ez a rendelet a legfeljebb 400 kW mért hőteljesítményű vízmelegítők és a legfeljebb 2 000 liter tárolási térfogatú melegvíz-tároló tartályok környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalomba-hozatali, illetve üzembe-helyezési követelményeket állapítja meg, ideértve azokat az ilyen típusú berendezéseket is, amelyek a 812/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke értelmében vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagba vannak beépítve. Ez a hatékonysági rendelet érinti a napkollektoros és a hőszivattyús melegvíz-készítő berendezéseket is!



I. Jogi háttér – 65/2011.(IV.15.) Kormányrendelet ismertetése 8/A. A helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a vízmelegítők és a melegvíz-tároló tartályok használatbavételére vonatkozó előírások

10/A. § (1) 2015. szeptember 26-át követően – a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül – nem vehető használatba nem egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználási helyen a) olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt szezonális helyiségfűtési hatásfokra, vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre, b) olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre vonatkozó előírásoknak nem felel meg.



I. Jogi háttér – 65/2011.(IV.15.) Kormányrendelet ismertetése A Kormány 276/2015. (IX. 21.) Korm. rendelete az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőség értékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Kormányrendelet módosításáról. 2016. július 1.

10/A. § (2) 2016. július 1-ét követően – a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül – nem vehető használatba egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználási helyen a) olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt szezonális helyiségfűtési hatásfokra, vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre, b) olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre vonatkozó előírásoknak nem felel meg.



I. Jogi háttér – 65/2011.(IV.15.) Kormányrendelet ismertetése 8/A. A helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a vízmelegítők és a melegvíz-tároló tartályok használatbavételére vonatkozó előírások 10/A § (3) 2017. szeptember 26-át követően – a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül – nem helyezhető üzembe olyan melegvíztároló tartály, amely a 814/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt hőtárolási veszteségre vonatkozó előírásoknak nem felel meg. 10/A § (4) 2018. szeptember 26-át követően – a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül – nem helyezhető üzembe a) olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt nitrogénoxid-kibocsátásra, b) olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt nitrogénoxid-kibocsátásra vonatkozó előírásoknak nem felel meg.



I. Jogi háttér – 65/2011.(IV.15.) Kormányrendelet ismertetése BIZOTTSÁG 2009/125/EG IRÁNYELV Az energia-felhasználó termékek környezeti hatásának javításáról, az energiafogyasztás és az emisszió csökkentéséről harmonizált törvényalkotással és műszaki, kereskedelmi akadályok megszűntetését követően kötelező végrehajtási utasításokkal ecoDesing



I. Jogi háttér – 2010/30/EU Rendeletek ismertetése (2015.04.27.)

energiafogyasztási-címkézési és kiegészítő termékinformációs követelményeket állapít meg a legfeljebb 70kW mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánok, valamint a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergiakészülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézésére és kísérő termékismertetővel történő ellátásra vonatkozóan. Ez

a

rendelet

a

Tájékoztatási kötelezettség: 2017. május 1.



I. Jogi háttér – EU Rendelet ismertetése (részlet) Szezonális hatásfokszámítás módszere, tartalma – szilárd Ƞs – szezonális hatásfok

ƞs = ƞson – F(1) – F(2) + F(3) ahol: (1) (2) (3)

(4)

ηson a VIII. melléklet 4. b) pont szerint számított szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok százalékban kifejezve, F(1) a hőmérséklet-szabályozásnak a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt kedvezőtlen hatását veszi figyelembe; F(1) = 3 %; F(2) a kiegészítő villamosenergia-fogyasztásnak a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt kedvezőtlen hatását veszi figyelembe; értékét százalékban kell kifejezni, és a 4. c) pont szerint kell kiszámítani; F(3) a kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok elektromos hatásfokának a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt kedvező hatását veszi figyelembe; értékét százalékban kell kifejezni, és az alábbiak szerint kell kiszámítani: F(3) = 2,5 × ηel,n



I. Jogi háttér – EU Rendelet ismertetése (részlet) Szezonális hatásfokszámítás módszere, tartalma – szilárd



I. Jogi háttér – EU Rendelet ismertetése (részlet) Szezonális hatásfokszámítás módszere, tartalma – szilárd EEI – energiahatékonysági mutató

ƞs = ƞson x 100 x BLF – F(1) – F(2) x100 + F(3) x 100 ahol: a) ηson a VIII. melléklet 4. b) pontja szerint számított szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok; b) BLF a biomassza-címkézési tényező, amely a biomasszával működő kazánok esetében 1,45, a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok esetében pedig 1; c) F(1) a hőmérséklet-szabályozásnak az energiahatékonysági mutatóra gyakorolt kedvezőtlen hatást veszi figyelembe; F(1) = 3; d) F(2) a kiegészítő villamosenergia-fogyasztásnak az energiahatékonysági mutatóra gyakorolt kedvezőtlen hatását veszi figyelembe, és értékét a VIII. melléklet 4. c) pontja szerint kell kiszámítani; e) F(3) a kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok elektromos hatásfokának az energiahatékonysági mutatóra gyakorolt kedvező hatását veszi figyelembe, és értékét az alábbiak szerint kell kiszámítani: F(3) = 2,5 × ηel,n



I. Jogi háttér – EU Rendelet ismertetése (részlet) Szezonális hatásfokszámítás módszere, tartalma – konvektor EEI = (ƞson*BLF)–10+ F(1) + F(2) + F (3) – F(4) – F (5) a. b. c. d. e. f. g. h.

EEI szezonális hatásfok ƞSon a készülék hatásfok fűtőértékre számolva BLF a biomassza faktor F1 elektromos energia tárolás pozitív hatása F2 a hőmérsékletszabályozás pontossága F3 jelenlét érzékelés esetén 1%, nyitott ablak érzékelés esetén 1% F4 segédenergia felhasználás szorzók: 0,2 legnagyobb, 0,8 csökkentett , 1,3 standby F5 állandóan égő gyújtóégő

G <42% <=F< 62%< =E< 72% < =D< 77%< = C< 82%< = B< 88%< =A< 107%< =A+< 130%<=A++



II. Technikai, konstrukciós háttér Gáztüzelő berendezések hatásfoka Tüzeléstechnikai hatásfok: Az égő üzeme közben, névleges teljesítményen értelmezett hatásfok; a veszteséget az égéstermékkel távozó energia jelenti:

 Q égéstermék η tü  1   Q bevezetett

Elhanyagoljuk a sugárzási veszteséget, a tökéletlen égést és a további lehetséges veszteségeket.



II. Technikai, konstrukciós háttér Gáztüzelő berendezések hatásfoka Kazánhatásfok: A készülék üzeme közben értelmezett hatásfok. Az üzem során fellépő veszteségek: • égéstermékkel távozó energia, égéstermék veszteség • elégetlen veszteség, tökéletlen égésből származó veszteség • készülék felületéről a környezetbe távozó energia, elnevezése: sugárzási veszteség – a kazánról a környezetnek sugárzással és konvekcióval átadott energiát tartalmazza (szigeteletlen készüléknél 10% is lehet) • korom- és pernyeveszteség (gáztüzelésnél nem jelentkezik) • rostély- és salakveszteség (gáztüzelésnél nem jelentkezik)

      Q  Q  Q  Q  Q Q égéstermék sugárzási elégetlen korom salak η k  hasznos  1    Q Q bevezetett bevezetett



II. Technikai, konstrukciós háttér Gáztüzelő berendezések hatásfoka Kazánhatásfok részterhelésen: A kazánnak nem kell a teljes fűtési időszakban maximális terheléssel üzemelnie. A csak fűtésre szolgáló berendezések a fűtési idény több mint 80%-ban a méretezési teljesítmény felénél kisebb teljesítményen működnek. A teljes terheléssel való üzemelés csak nagyon rövid időszakra jellemző. A kazán részterhelésen való üzemekor az égőt ki-be kapcsolja. Kikapcsolt állapotban nincs energia bevitel, de a kazánban továbbra is meleg a fűtővíz ezért változatlanul van vesztesége. Ezt a veszteséget készenléti veszteségnek nevezzük.

ηrészterhelés 

ηk 1  q készenléti 

Δτ2 Δτ1



II. Technikai, konstrukciós háttér Gáztüzelő berendezések hatásfoka Fűtési kazánok éves hatásfoka: A kazánok tényleges energiafelhasználását legjobban az éves hatásfok jellemzi. Ez a teljes fűtési idényben hasznosított és a kazánba ténylegesen bevezetett energia hányadosa.

ηéves 

η éves 

Éves fütési energia felhasználás Éves tüzelési energia felhasználás

 Q h τ üzemszünet  Q  Q  be készenléti

 üzem

ηéves 

ηk  Z    1  q készenléti  1  Zv 



II. Technikai, konstrukciós háttér Zárt égésterű készülékek konstrukciós kialakítása, fejlődése „Turbó” készülék Jellemzők: • Állandó fordulatszámú ventilátor • Részterhelésen magas „légfelesleg” (λ) • ΔP követelmény • Valójában részleges előkeveréses atmoszférikus égő (lásd „kéményes”) • Modulációs tartomány ≈50-100% • Külön „turbó-kamra” • Nincs kondenzvíz elvezetés • η=90-92% és ηNNG ≈93%



II. Technikai, konstrukciós háttér Zárt égésterű készülékek konstrukciós kialakítása, fejlődése Első Generációs kondenzációs készülék Jellemzők: • Állandó fordulatszámú ventilátor • Részterhelésen magas „légfelesleg” (λ) • Hagyományos kazánegység és egy után-kapcsolt „kondenzációs” részegység (ellenáram) • Valójában ez is részleges előkeveréses atmoszférikus égő (lásd külön levegő és gázbevezetés) • Modulációs tartomány ≈50-100% • Magas elektromos energia felvétel a nagy belső ellenállás miatt • η=>100%



II. Technikai, konstrukciós háttér Zárt égésterű készülékek konstrukciós kialakítása, fejlődése Második Generációs kondenzációs készülék Jellemzők: • Már változó fordulatszámú ventilátor • Már csak egy közös hőcserélő (közös házba építve - ellenáram) • Valójában ez is részleges előkeveréses atmoszférikus égő (lásd külön levegő és gázbevezetés) • Modulációs tartomány ≈40-100% • Égéstermék és a fűtővíz ellenáramban • Teljes egészében korrózióálló anyagból készül • η=>103%



II. Technikai, konstrukciós háttér Zárt égésterű készülékek konstrukciós kialakítása, fejlődése Harmadik Generációs kondenzációs készülék Jellemzők: • Széles fordulatszámú ventilátor • Egy kondenzációs hőcserélő és egy HMV tároló összeépítésnek elve • Ez már teljes előkeveréses túlnyomásos felületi égő • Modulációs tartomány: (10) 30-100% • Égéstermék és a fűtővíz/HMV ellenáramban • η=>105% • kis teljesítményű fűtési igényekre, mert a kiválasztás szempontja a HMV teljesítményigény



II. Technikai, konstrukciós háttér Szezonális hatásfokszámítás módszere, tartalma



II. Technikai, konstrukciós háttér Szezonális hatásfokszámítás módszere, tartalma – földgáz/olaj






II. Technikai, konstrukciós háttér Szezonális hatásfokszámítás módszere, tartalma Az égéshő és fűtőérték eltérő meghatározásából adódik a kondenzációs kazánok látszólag 100%-nál nagyobb hatásfoka. A földgáz égéshője 43 000 kJ/kg, fűtőértéke 39 500 kJ/kg. A hatásfok számításnál a referencia érték a fűtőérték, így egy veszteség nélküli gázkazán esetén a betáplált energia 39 500 kJ/kg , a hasznosított energia 39 500 kJ/kg. A hatásfok 100,00 %. A kondenzációs kazán esetén azonban a füstgáz vízgőz tartalmát kondenzáltatjuk (cseppfolyós halmazállapotra hozzuk) és az így felszabaduló hőt is hasznosítjuk. Így a betáplált energia 39 500 kJ/kg, a hasznosított energia 43 000 kJ/kg. A hatásfok 108,86 %.

A szezonális hatásfok a gyártó által egy reprodukálható mérés és számítás alapján, felelősséggel megadott adat. Kémiai úton előállított hőenergia hatásfoka, ami nem tartalmaz regeneratív energiahányadot, nem lehet nagyobb, mint 100%!






II. Technikai, konstrukciós háttér Szezonális hatásfokszámítás módszere, tartalma - hőszivattyú



II. Technikai, konstrukciós háttér Az Energiahatékonysági osztályba sorolás, formai követelmények



II. Technikai, konstrukciós háttér– a LOT 1 és LOT 2 (kivonat) LOT 1 Helyiség- és kombi fűtőkészülékek Gáz/olaj/elektromos

LOT 2 Vízmelegítők Gáz/olaj/elektromos

Termékek Gáz- és olajkazánok Hőszivattyú Kapcsolt hőtermelés

<400kW <400kW < 50kW

Címkézés VO 811/2013 Gáz- és olajkazánok Hőszivattyú Kapcsolt hőtermelés

<70kW <70kW < 50kW

Termékek

<400kW <2000l <2000l <2000l

Melegvíztárolók Direkt fűtésű tárolók HMV hőszivattyúk

Címkézés VO 812/2013 Melegvíztárolók Direkt fűtésű tárolók HMV hőszivattyúk

<500l <500l <500l





















II. Technikai, konstrukciós háttér Rendszer-energiacímke fogalma, követelményszintjei


















II. Technikai, konstrukciós háttér Kondenzációs készülékek rendszerbefoglalásának követelményei •

• •

• •

az épületek épületfizikai tulajdonságai (rétegrendi hőátbocsátási tényezők, hőtároló tömegek, tájolásból fakadó indirekt hatások, stb.) javultak, változtak. Itt az új építésűek mellett az energetikailag felújított épületekről is beszélünk. a felhasználói igények is változtak. Az alacsony energiaigényű épületek magas szolgáltatás biztonsággal és komforttal jelentek meg. az EU Irányelveknek megfelelően a megújuló energiaforrások alkalmazásának részaránya fokozatosan növekszik. a passzívházak vagy 0-emisszójú épületek szakítanak a hagyományos felfogással és speciális épületgépészeti megoldást kérnek. az állami támogatású pályázati struktúrában szinte alapkövetelmény a megfelelő rendszer-kombináció, hogy az elvárt energiahatékonysági osztályba sorolás teljesíthető legyen.



II. Technikai, konstrukciós háttér Kondenzációs készülékek rendszerbefoglalásának követelményei Egy adott épület hő- és hűtési energiaszükségletének kiszolgálásra jól választott épületgépészeti berendezés fő ismérvei: • • • • • •

illeszkedik az épület stílusához, belső kialakításához de az épületben elegendő hely áll rendelkezésre a gépészeti berendezések szakszerű és kezelhető elhelyezésére az át-, be- és kitörési pontok, rögzítések előre meghatározottak, beleértve a tetőhéjalást is (égéstermék, napkollektor, stb.) „A kevesebb, sokszor több” elv alapján egy összetett, de szabályzás- és vezérléstechnikailag átlátható és főleg a felhasználó által is kezelhető rendszer alacsony üzemeltetési költségek energiahatékony, környezetbarát (emisszió)



II. Technikai, konstrukciós háttér A gázkészülék részeként tanúsított és a CE tanúsított égéstermék elvezető berendezések Jogszabályi háttér: • 22/1998. (IV.17.) IKIM – Az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló rendelet • MSZ CEN/TR 1749 – A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés módja szerinti osztályozási rendszere szabvány • MBSZ – Műszaki Biztonsági Szabályzat • MSZ EN 15287-2 – Égéstermék elvezető berendezések 2 rész. • MSZ EN 13384-1:2002+A2:2008 és 13384-2:2003+A1:2009 – Égéstermék elvezető berendezések hő- és áramlástechnikai méretezés egy- és több tüzelőberendezéshez • MSZ EN 1443 Égéstermék elvezető berendezések általános követelmények • 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes Rendelet szerinti minősített égéstermék elvezető szerkezetek



II. Technikai, konstrukciós háttér Gázkészülék részeként tanúsított égéstermék elvezető berendezés















II. Technikai, konstrukciós háttér CE tanúsított égéstermék elvezető berendezések

„C6x” típus: az égést levegővel tápláló és az égésterméket elvezető különkülön tanúsított és forgalmazott rendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas, „C” típusú készülék. A „C6x” típushoz azért nem tartoznak Jász-NagykunSzolnokázó ábrák, mert ezeket a készülékeket az égéstermék-elvezető rendszer nélkül hozzák forgalomba. Az ilyen készülékek a „C” típusú készülékek valamelyik elrendezéséhez hasonló elrendezéssel építhetők be. (GMBSZ)



II. Technikai, konstrukciós háttér CE tanúsított égéstermék elvezető berendezések Égési levegő bevezetés és égéstermék-elvezetés Az EU-ban bevezetett és együtt-tanúsított gázkészülék telepítése esetén a gázkészülék és az annak szerves részeként tanúsított levegő és égéstermék csőrendszer összehangolt működését nem a nemzeti installációs eljárás, hanem a készülék forgalomba hozatalához szükséges egyetlen CE tanúsítása igazolja (egyszerűbb tervezés és kivitelezés, gyári rendszergarancia és felelősség) A hagyományosnak mondható gázkészülék telepítésénél összekapcsolunk egy CE tanúsított gázkészüléket egy CE tanúsított kéménnyel (égéstermék elvezetővel), azaz a kettő vagy több CE tanúsított elemből összeállított komplett rendszer megfelelő működését a nemzeti installációs eljárás keretében biztosítjuk: a 11/2013 (III.21.) NGM rendelet szerinti igazolások fogadhatóak el az elosztói engedélyes részéről (ATB nincs felsorolva!).

C2X, C4X,C6X, C8X Veszprém Megyei Mérnöki Kamara- Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.


III. Engedélyezési és telepítési háttér Tervköteles és nem tervköteles létesítési eljárások 1. Tervköteles eljárás - 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 2. Készülékcsere eljárás (GMBSZ 2006 – hatályon kívül) A 111/2003.(VII. 29.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletét képező Gázelosztási Szabályzat 21.§. (1) bekezdés szerint: • a legfeljebb azonos teljesítményű, • azonos működési elvű, • azonos rendeltetésű, és a készülékek osztályozása (4. sz. melléklet) szerint • azonos alcsoportba tartozó gázfogyasztó készülékek nem tervköteles cseréje során az eredeti létesítéskor hatályban lévő vagy jelen szabályzat előírásait kielégítő légellátási és égéstermék elvezetési feltételek meglétét ellenőrizni kel. E tekintetben a kémény megfelelőségének igazolásaként az időszakos és érvényes kéményvizsgálati bizonylat is elfogadható.



III. Engedélyezési és telepítési háttér Tervköteles és nem tervköteles létesítési eljárások 3. Egyszerűsített készülékcsere eljárás Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek egyidejű fennállás a esetén végezhető: a) az új készülék legfeljebb 36kW hőterhelésű, b) az új készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő készülék hőterhelésénél, c) a készülék csere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, átalakításával, d) az új készülék besorolása: folytatás



III. Engedélyezési és telepítési háttér Tervköteles és nem tervköteles létesítési eljárások 3. Egyszerűsített készülékcsere eljárás az új készülék besorolása: da) megegyezik a meglévő készülék besorolásával, a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel, továbbá kéménybekötött készülék esetében az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezető berendezésbe csatlakozik, ami megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által elő írt követelményeknek; a kéményseprő-ipari közszolgáltató megfelelő minősítésű nyilatkozata rendelkezésre áll arról az égéstermék-elvezető rendszerről, amelyhez az új készülék csatlakozik, vagy db) ha az új készüléket kizárólag a készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égési-levegő hozzávezető rendszerelemeivel, a készülék gyártójának utasítása alapján szerelik, és a helyiséglevegőtől független („C”) üzemmódban helyezik üzembe. a)



III. Engedélyezési és telepítési háttér Tervköteles és nem tervköteles létesítési eljárások 3. Egyszerűsített készülékcsere eljárás dc) ha az új készülék EK típusvizsgálati tanúsítványa szerint a 2. melléklet 5.2.4.1. b) pontjának megfelelően alkalmas nem a gázkészülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel történő szerelésre és az alkalmazott égéstermékelvezető és égési levegő hozzávezető rendszer gyártójának a 2. mellékletben megadott részletekre kiterjedő utasítása alapján szerelik, valamint a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe.



III. Engedélyezési és telepítési háttér Tervköteles és nem tervköteles létesítési eljárások 3. Egyszerűsített készülékcsere eljárás Az ErP rendeleteknek nem megfelelő „kéményes készülék” esetén: • • •

MBSZ 4.2.4.1 szerint új létesítésnél huzamos emberi tartózkodású térben NEM helyezhető el MBSZ 4.2.4.1 szerint már üzemelő „B” készülék helyére csak az 5.3 Egyszerűsített készülékcsere szerint szerelhető fel „B” készülék 5.3 szerinti létesítés esetén az MBSZ 4.2.4.1 (C) pont feltételeinek is meg kell valósulnia

Összefoglalva: •

•

Új létesítés (tervköteles) nem lehet „B” típusú készüléket felszerelni Csere esetén pedig csak Egyszerűsített készülékcsere eljárás szerint lehet „B” típusú készüléket „B” típusú készülékre cserélni



III. Engedélyezési és telepítési háttér Tervköteles és nem tervköteles létesítési eljárások 3. Egyszerűsített készülékcsere eljárás Az ErP rendeleteknek nem megfelelő „zárt égésterű készülék” esetén: •

MBSZ 4.2.1 általános előírások mellett a 4.3.5 (égéstermék elvezetés) követelményeket is be kell tartani és ezek együttes feltételei teljesülése esetén helyezhető el

Összefoglalva: • • •

Új létesítés (tervköteles) lehet „C” készüléket felszerelni Csere esetén „B” típusú készüléket Egyszerűsített készülékcsere eljárás keretében lehet „C” típusú készülékre cserélni A csere során mind a részeként tanúsított, mind az önálló rendszer jellegű égéstermék elvezető berendezés használható, amennyiben a gázkészüléknek van C6x tanúsítványa.



III. Engedélyezési és telepítési háttér OTÉK és OTSZ vonzata és követelményei Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló jogszabály (OTÉK) 182/2008. (VII. 14.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 54/2014.(XII.5.) BM rendelet



III. Engedélyezési és telepítési háttér OTÉK vonzata és követelményei 74. § (1) A tüzelő-, energiatermelő berendezések gáznemű égéstermékét - a 80. §-ban foglaltak kivételével - a tető fölé, szabadba kell kivezetni. E célra égéstermék-elvezetőt (kéményt, füstcsatornát) kell tervezni és megvalósítani a vonatkozó előírások figyelembevételével. 80. § (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - építmény, építményrész homlokzatán nem lehet. (2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető - ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület - e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő



III. Engedélyezési és telepítési háttér OTÉK vonzata és követelményei a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán, b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kWnál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő(együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs. (3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető a) a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban, b) a légaknában, c) a légudvarban



III. Engedélyezési és telepítési háttér OTÉK vonzata és követelményei a 71. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével, bekezdés (4) Légudvarban - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével gázüzemű lakásfűtő és vízmelegítő készülékhomlokzati égéstermék-kivezetéssel nem alkalmazható d) a bevilágító aknában, e) a zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban, f) a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es magasság alatt.



III. Engedélyezési és telepítési háttér OTSZ vonzata és követelményei VII. FEJEZET RENDELTETÉSTŐL FÜGGŐ LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK 33. § (7) Az adott épület mértékadó kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni a) a 140 kW összteljesítmény feletti kazánhelyiséget, b) a gázmotor tereket, ha az összteljesítmény meghaladja a 140 kW-t,



III. Engedélyezési és telepítési háttér Energiahatékonysági törekvések installációs változásai 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról 10. energiahatékonyság-javulás: az energiahatékonyság növekedése a technológiai, magatartásbeli vagy gazdasági változások vagy ezek kombinációjának eredményeképpen 11. energia megtakarítás: az az energiamennyiség, amellyel csökkent valamely energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása után a mért vagy becsült fogyasztás az intézkedést megelőzőhöz képest, biztosítva az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételeknek megfelelő normalizálást 22. komplex korszerűsítés: az épülethatároló szerkezetek és az épületgépészeti rendszerek többségét érintő korszerűsítés, amely a korszerűsítés előtti szinthez képest jelentős energiahatékonyság-javulást eredményez



IV. Összefoglalás - útravaló Ha a Megrendelő az önmegvalósítás tükrét is tartja a Tervező elé, akkor is végig kell gondolni és felelősségteljesen ki kell választani, ad absurdum ki kell zárni megoldási lehetőségeket, hogy - energiahatékony - kezelhető, üzemeltethető - a felhasználáshoz legjobban illeszkedő - a felhasználóhoz legjobban illeszkedő fűtési (hőtermelő) rendszereket tudjunk létesíteni.



Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Előadó: Versits Tamás okl. épületgépész szakmérnök üzletágvezető - Weishaupt Hőtechnikai Kft

Recommend Documents