PILLÉR Takarékszövetkezet. Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2010

PILLÉR Takarékszövetkezet

Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2010.


A PILLÉR Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvény 137/A § és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Kormány rendelet előírásainak az alábbiakban tesz eleget. A Takarékszövetkezet a Hpt. 137/A § (4) bek. a) pontja szerinti lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatali követelmény biztosítja, hogy a Takarékszövetkezet megfelelő tájékoztatást nyújt ügyfelei, leendő ügyfelei, a piac többi szereplője és a hatóságok számára kockázatkezelési stratégiájáról és biztosítja működésének átláthatóságát. A Takarékszövetkezet tartózkodik a Hpt. 137/A § (3) bek. b) pontjában meghatározott információk nyilvánosságra hozatalától, mivel azok közzététele a versenypozícióját ronthatja illetőleg a Takarékszövetkezetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfelei vagy harmadik személyek fele. A fentiek értelmében a Takarékszövetkezet kockázatvállalására, tőkemegfelelésére és kockázatmérséklési eszközökre vonatkozó elveit mutatjuk be a kormányrendelet szerint.

1. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A takarékszövetkezet kockázati stratégiája az alábbi témakörökre terjed ki: − Kockázatvállalási politika − Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság − Kockázati szerkezet − Kockázatkezelés szervezete 1.1. Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. Kockázatkezelési alapelvek: 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve)


2

PILLÉR Takarékszövetkezet 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket – a Felügyelet és más külső személyek számára – transzparens módon beilleszti a szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni a szabályzatába. 5. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve)


3

PILLÉR Takarékszövetkezet 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Általános kockázatkezelési célok • • • •

•

A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozásában negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára.

1.2. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy − milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, − mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, − milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit. Kockázati típusok A takarékszövetkezet az alábbi típusú kockázatokra fordít különös figyelmet, de a felsorolásban nem szereplő kockázatokat is figyelemmel kíséri. Hitelezési kockázat Koncentrációs kockázat Országkockázat Devizaárfolyam kockázat Kereskedési könyvi pozíciós kockázat Nem kereskedési könyvi kamatlábkockázat Működési kockázat Likviditási kockázat Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2010.

4


1.3. Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: − Hitelezési kockázat – sztenderd módszer − Hitelkockázat mérséklés o pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer o garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer − Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) − Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer − Működési kockázat – alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken: − ügyfelek – adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre, − nagykockázat-vállalás – állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja – a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően, − nagykockázat-vállalás – vállalkozások – a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint, − ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja – a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti össznagykockázati kitettségre, − egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra, − elszámolási kockázat – a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint, − devizaárfolyam kockázat – a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra, − nem-kereskedési könyvi kamatkockázat – a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra,


5

PILLÉR Takarékszövetkezet − likviditási kockázat – a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére, − egyes termékcsoportok – a belső szabályozásban meghatározottak szerint (pl. projektfinanszírozás, zálogházi finanszírozás, egyes lakossági terméktípusok). 1.4. Kockázatkezelési szervezet bemutatása A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért az ügyvezető a felelős. A kockázatok azonosításához, méréséhez, összesítéséhez, figyeléséhez és elemzéséhez meghatározott kockázatkezelési feladatokról szóló utasítás tartalmazza a kockázatkezelési feladatok elvégzésében résztvevő munkatárs kötelezettségét s nyilvántartások, kimutatások, beszámolók és elemzések határidőben történő elkészítéséért. Az üzleti, a banküzemi, számviteli, IT, adminisztráció, kockázatkezelés és belső ellenőrzési területek elkülönítettek, szabályozottak. A Takarékszövetkezetnél mindenkor biztosított a kockázatkezelési és belső ellenőrzés függetlensége. Alapelv az egyes funkciók függetlenségének a biztosítása azoktól a tevékenységektől és üzletágaktól, amelyeket felügyelnek és ellenőriznek, valamint egymástól is függetlenek. Részletes felelősségi hatáskörök és feladatkörök a vonatkozó belső ügyrendekben (Alapszabály, SZMSZ ) került rögzítésre. A Takarékszövetkezet olyan belső védelmi vonalakat alakított ki és működtet, amely elősegíti - a szervezet prudens, hatékony és megbízható, a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő működését; - a szervezet eszközeinek, az ügyfelek és a tulajdonosok gazdasági érdekeinek, valamint társadalmi céljainak védelmét; - a Takarékszövetkezet zavartalan és eredményes működését, a vele szembeni bizalom fenntartását. A Takarékszövetkezet belső védelmi vonalát a felelős belső irányítás és a belső kontroll funkciók alkotják. A felelős belső irányítás megvalósítását a Takarékszövetkezet a megfelelő szervezeti felépítés és testületi rendszer kialakításával és működtetésével, irányítási és ellenőrzési funkciók gyakorlásával biztosítja.


6


2. PILLÉR Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje A Takarékszövetkezet a szavatoló tőkét a Hpt. melléklete alapján megadottak szerint számolja. A takarékszövetkezet 2010. december 31-i auditált szavatoló tőkéje Megnevezés Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek Jegyzett tőke Tőketartalék Alapvető tőkeként elismert tartalékok Eredménytartalék Lekötött tartalék Általános tartalék Mérleg szerinti eredmény Általános kockázati céltartalék elismerhető összege Levonások alapvető tőkéből Immateriális javak Alapvető tőke Járulékos tőke Kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke

adatok MFt-ban 2010.12.31. 32,920 31,761 1,159 1 082,506 799,733 102,400 116,881 63,492 28,831 -3,661 1 140,596 0,000 1 140,596

A Hpt V. sz melléklet szerinti szavatoló tőke összege 1.140,596 MFt.

3. A takarékszövetkezet tőkemegfelelése A jogszabály szerinti illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott Tőkemegfelelés belső értékelési folyamata által meghatározott keretrendszer „pillér”-ekre bontja a hitelintézetek belső tőkemegfelelését. 1. pillér: A hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat-vállalások, devizaárfolyamváltozás, árukockázat, működési kockázat tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a Hpt és kormányrendeletek által előírt módszerek szerint számítja. 2. pillér: A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázatvállalási stratégiát készít, valamint kialakítja az ehhez kapcsolódó folyamatokat. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatairól rendszeresen nyilvánosságra hozza Kormány rendeletben meghatározott információkat.


7

PILLÉR Takarékszövetkezet A szabályozási tőkekövetelmény (I. pillér) méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek a 1.3 pont alatt részletezettek szerint. Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy − az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); − a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítja, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; − hatékony kockázatkezelési rendszer működjön és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K §-a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/D §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősül, mert − nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal, − termékeit és szolgáltatásait csak Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást, − viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, − a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. Belső tőkeszükséglet számítás részei: kockázat-típusonként számítja a szükséges tőkét; tőkepuffert képez és stressz teszt miatti tőkeszámítást végez. A tételek összegéből adódik a Takarékszövetkezet belső tőkeszükséglete. A belső tőkeszámítás során a következő kockázattípusokat értékeljük és határozzuk meg a hozzá kapcsolódó tőkeszükségletet: 1. Hitelezési kockázat 2. Piaci-devizaárfolyam kockázat 3. Piaci-kereskedési könyvi kockázat 4. Működési kockázat 5. Likviditási kockázat (limittúllépés esetén) 6. Koncentrációs kockázat (limittúllépés esetén) 7. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat (ha a súlyozott nettó pozíció aránya a szavatoló tőkéhez viszonyítva túllépi a 20 %-ot) A belső tőkeszükséglet számításának második részében a következető stressz teszt számításokat végzi el a takarékszövetkezet: (folyamatos sorszámozással) 8. Hitelkockázat stressz teszt 9. Koncentrációs kockázat stressz teszt Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2010.

8

PILLÉR Takarékszövetkezet 10. Devizaárfolyam stressz teszt 11. Kamatkockázat stressz teszt 12. Likviditási stressz teszt Takarékszövetkezetünk ezen túl önértékelést is végez, mely során megállapított tőke szükségletet is képez. adatok MFt-ban

Kockázatok tőkekövetelmény Megnevezés

2010.12.31

Kockázatok tőkeszükséglete összesen I.pillér ebből: hitelezési működési Tőkepuffer értéke ( stressz tesztek, önértékelés) Összes tőkeszükséglet a 2 pillér alatt tőke- és stressz pufferrel Tőkemegfelelési mutató 1. pillér alatt

296,647 205,030 91,617 59,329 355,976 30,76

A kockázattal súlyozott eszközérték összetételének alakulása és a hozzá kapcsolódó tőkekövetelmény

Kitettségi osztályok Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Kockázattal Tőkesúlyozott követelmény eszközérték

adatok MFt-ban Korrigált Korrigált mérlegen mérlegkivüli tételek tételek

0,000

0,000

3 062,735

0,000

0,562

7,018

7,018

0,000

64,562

807,030

4 130,743

0,000

Vállalkozások

40,815

510,189

453,956

114,782

Lakosság

65,617

820,208

1 052,542

140,657

Ingatlannal fedezett

4,949

61,860

152,036

51,316

Késedelmes tételek

0,463

5,790

5,604

0,000

28,062

350,775

457,848

0,000

205,030

2 562,870

9 322,482

306,755

Egyéb tételek Összesen


9


4. Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat kezelését célzó belső rendszerek kockázatalapúak, de a Takarékszövetkezet mérete, üzleti volumene nem teszi lehetővé statisztikailag megbízható, kockázatmérési modellek kifejlesztését. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatának a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. Sztenderd módszer A takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadta el. Takarékszövetkezetünk a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt 76/A § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázatmérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához pénzintézetünk minden kitettséget a Hkr-ben meghatározott kitettségi osztály valamelyikébe sorolja be. A kitettségek besorolásánál figyelembe vesszük a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁFnak szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet előírásait, egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében • miként nő az értékvesztés és céltartalék képzés, és • miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. Hitelezési kockázat mérséklés A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elvei: Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosítékok elfogadásának általános szabályai: • • •

A Takarékszövetkezetnél jogi biztosíték nélkül aktív ügylet nem köthető. Kivéve, ha az egyes termékszabályzatok ettől eltérő szabályozást írnak elő. Biztosítéki szerződés kizárólag írásban köthető, s minden esetben szerződésben kell rögzíteni a Takarékszövetkezet, illetve az adós jogait és kötelezettségeit az adott biztosítékra vonatkozóan. A hitel-előterjesztés és hiteldöntés során alapvetően az adott ügyletből való megtérülés kockázatát kell vizsgálni és felmérni, emellett azonban az ügylet mögött álló biztosítékoknak minden esetben fedezetet kell nyújtania a tőkekövetelésre, valamint a járulékos költségekre.


10

PILLÉR Takarékszövetkezet • • •

• •

•

A kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződni a szükséges fedezetek és biztosítékok meglétéről, valós értékéről, érvényesíthetőségéről. A fedezet meghatározásakor minden esetben figyelembe kell venni az ügylet jellegét, az ügyfél személyét (ügyfél,- illetve partner minősítését) és a fedezetek értékállóságának biztosítását. A fedezettség optimalizálása, azaz a fedezetek megosztása érdekében a Takarékszövetkezet által kockázatosnak minősített konstrukciók, illetve nagykockázatnak minősülő kihelyezés esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes alkalmazását javasolt kikötni. Többféle biztosíték kikötése esetén a szerződésben rögzíteni kell, hogy nem teljesítés, illetve nem szerződésszerű teljesítés esetén a Takarékszövetkezet jogosult megválasztani a biztosítékok felhasználásának sorrendjét. Magánszemély és kisvállalkozó esetén (Kkt, Bt) lehetőség szerint az ügyfél, vagy közeli hozzátartozója magánvagyonát döntéstől függetlenül be kell vonni a fedezetek körébe. Kiemelt figyelmet kell fordítani a felszámolási eljárásra vonatkozó előírásokra, nevezetesen arra, hogy a zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelés csak abban az esetben érvényesíthető, ha a biztosítéki szerződést a felszámolási eljárás megindítása előtt kötötték, s jegyeztették be az ingatlan nyilvántartásba, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba. Fedezetként nem fogadható el: o a Takarékszövetkezet által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, o a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, o a Takarékszövetkezet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Gt-ben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvénye, o olyan biztosíték, amelyet az ügyfél, vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékaként lekötött, kivéve a jelzálogjoggal terhelt vagyontárgyat, o olyan ingatlan, melyet jelzálogjoggal biztosítéki értékének hetven százalékát meghaladó mértékben már lekötöttek.

A biztosítékok értékelése és mértéke Az aktív ügyletek mögé állított biztosítékok értékének megállapításához mindazokat az értékképző tényezőket figyelembe kell venni, amelyek a szóban forgó ügylet futamideje alatt, a biztosítékként felajánlott fedezet jellege, mobilizálhatósága, valamint érvényesítésének kockázatai szempontjából befolyásolják a Takarékszövetkezeti követelés megtérülését. A biztosíték jellegétől függően figyelembe veendő értékképző tényezők az alábbiak: a) Beépített ingatlanoknál: a fekvés, az építés éve és kivitelezés módja, a közművekkel való ellátottság, a használat és a hasznosíthatóság jellemzői (ipari-, irodai-, vagy lakáscélú), továbbá lakott ingatlanoknál a bérleti díjak tendenciái stb.; b) Gépeknél, berendezéseknél: funkciójuk/műszaki színvonaluk, az erkölcsi avulás tendenciái, egyedi céljellegük vagy sokoldalú felhasználhatóságuk stb.; c) Ingóságoknál: minőségi tanúsítvány, az értékvesztés tényezői, a szavatossági követelmények, kár esetére kötött biztosítás megléte stb.; d.) Személyi biztosítékoknál: a biztosítéknyújtó vagyoni helyzete, megbízhatósága, üzleti hírneve stb.


11

PILLÉR Takarékszövetkezet A biztosítékok értékelésénél azok piaci értékéből kell kiindulni. A biztosítékok piaci értékét meghatározza: ª piaci kereslet – kínálat, ª vagyontárgyak jellege, állaga-állapota, ª a kötelezett gazdasági stabilitása, ª az ügyfél biztosítékainak regionális elhelyezkedése, ª az ügyfél piaci, gazdasági pozíciója. A reális piaci érték meghatározására első alkalommal az ügylet megkötésekor kerül sor, melyet az ügyfél és az ügyféllel szembeni követelések minősítésének romlása esetén tovább kell szigorítani. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei: A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat mérséklés hatásának számítására a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét alkalmazza. A takarékszövetkezetnél tőkekövetelmény mérséklőként elfogadható 1. előre rendelkezésre bocsátott pénzügyi biztosítékok • a takarékszövetkezetünknél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét, • központi kormány, központi bank, által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet egy elismert külső hitelminősítő szervezet minősített és legalább 4. hitelminősítési besorolású, • hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet egy elismert külső hitelminősítő szervezet minősített és legalább 3. hitelminősítési besorolású, 2. előre nem rendelkezésre bocsátott garancia és készfizető kezesség • központi kormány és központi bank, • helyi önkormányzat, • Hkr.6. § (2)-(3) bekezdésben meghatározottnak megfelelő közszektorbeli intézmény, • hitelintézet és befektetési vállalkozás, • vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását, ha az elismert külső hitelminősítő szervezet általi minősítéssel és legalább 2. hitelminősítési besorolással rendelkezik, • hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás. A garanciát nyújtók, kezességvállalók és azok hitelminősítési kategóriája a Hkr szerint bontásban

Csoportosítás (a HKR szerint)

1 AAA -AA

2 A+ A-

Minősítési kategória 3 4 BBB+ BB+ BBBBB-

Központi kormány és központi bank


5 B+ B-

6 CCC+ CCC-

X

12


A PILLÉR Takarékszövetkezet a tőkekövetelményt mérséklő biztosítékként a központi költségvetés garanciáját valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt, a Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Zrt. által nyújtott garanciák államilag viszont garantált részét fogadja el, melynek figyelembe vett összege 2010. 12. 31-én 138,109 MFt. Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség adatok MFt-ban

Kitettségi osztály

Fedezett összes kitettség (Bruttó értéken)

Vállalkozás

35,662

Lakosság

102,285


2,597

Számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele előtti összegek és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonként:

Kitettségi osztályok Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Bruttó kitettség összesen

adatok MFt-ban Kitettség értékek átlagos értéke

Darab szám

2 924,626

6

487,438

7,018

1

7,018

4 130,743

10

413,074

606,000

20

30,300

1 334,157

5 589

0,239


206,209

36

5,728


139,395

213

0,654

Egyéb tételek

455,592

8

56,949

9 803,740

5883

1,666

Vállalkozások Lakosság

Összesen


13


Késedelmesnek minősített tételek belső szabályzatában való megközelítése Takarékszövetkezetünk a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelmek és a hitelminőség romlás kezelésének módját a céltartalék képzés és értékvesztés elszámolásáról szóló belső szabályzata rögzíti, mely során a Takarékszövetkezet a hitelminősítést a 2000. évi C törvény valamint „A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet alapján végzi. A takarékszövetkezetünk a tételek minősítését, az alábbi általános szabályok szerint végzi: 1.) A kintlevőségek minősítését mindaddig naptári negyedéves rendszerességgel végezzük, amíg azok visszafizetésre, kiegyenlítésre vagy a könyvviteli nyilvántartásból kivezetésre nem kerülnek. 2.) Takarékszövetkezetünk a kintlevőségek minősítését a 250/2000. (XII.24.) Kormányrendelet 7. számú melléklete szerint végzi egyszerűsített és teljes szempontú ügyletminősítéssel, csoportos értékelés alá nem sorol semmilyen tételt. 3.) Az ügyleteket értékükkel az alábbiak szerint soroljuk minősítési kategóriák valamelyikébe a.) a 3 millió forint alatti lakossági-, 1 millió forint alatti vállalkozói hitelek egyszerűsített minősítés alá, b.) a 3 millió forint feletti lakossági-, 1 millió feletti vállalkozói hitelkövetelések teljes szempontú minősítés alá tartoznak. 4.) Az egyedi tételek minősítési kategóriájának meghatározása során azt valószínűsítjük, hogy az adott tétellel összefüggésben, milyen mértékű lehet a várható, jövőbeni veszteség, a megtérülés hiánya, illetve a veszteségjellegű jövőbeni kötelezettség. 5.) A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés mértékét az egyszerűsített eljárással minősített tételeknél az alábbiak szerint határozza meg, mely mérték a bruttó könyv szerint érték százalékában értendő. Problémamentes 0% Külön figyelendő 10 % Átlag alatti 25 % Kétes 70 % Rossz 100 % Az egyedileg minősített tételek esetében minősítési kategóriánként egyedi, teljes szempontrendszeren alapuló minősítésű követelések esetében elszámolt értékvesztést úgy kell meghatározni, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó nyilvántartási ill. bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokon belül, a megadott százalékos mérték között legyen: Külön figyelendő 1- 10 % Átlag alatti 11- 30 % Kétes 31- 70 % Rossz 71-100 %


14


A kitettségek földrajzi – legalább országonkénti – megoszlása kitettségi osztályonként: Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet. Pénzintézetünknél fennálló hitelkockázatok megoszlása ágazatok szerinti alakulása Adatok MFt-ban Ágazat Mezőgazd., vadgazd., erdőgazd. Feldolgozó ipar Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Szálláshely-szolg., vendéglátás Száll., raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügylet, gazdasági szolg. Közigazgatás, védelem Oktatás Egészségügyi, szoc. ellátás Ismeretlen ágazat Egyéb köz., szem. szolg. Összesen

Darabszám 46 7 31 80 22 25 4 47 2 7 10 5 546 17 5 844

Tőke 102,065 53,201 67,308 123,794 49,082 26,026 14,809 384,640 5,066 2,014 8,169 1 093,825 16,510 1 946,509

Nettó kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként: adatok MFt-ban Kitettségi osztályok Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Hátralévő futamidő 5 éven éven belüli 1-5 év túl

összesen

1 703,152

1 221,474

0

2 924,626

7,018

0

0

7,018

4 120,743

0

10

4 130,743

49,972

422,908

131,520

604,400

469,307

268,373

557,804

1 295,484


66,354

23,970

115,885

206,209


5,604

0

0

5,604

114,311

0

340,842

455,153

1 936,725 1 156,051

9 629,237

Vállalkozások Lakosság

Egyéb tételek Összesen

6 536,461


15


Késedelmes tételek - 90 napot meghaladóan késedelmes kitettségek - bruttó értéken: adatok MFt-ban Ügyfél kategória

Bruttó összeg

Nem pénzügyi vállalkozások

61,981

jogi személyiségű vállalkozások

61,332

nem jogi személyiségű vállalkozások

0,649

Háztartások

77,414

egyéni vállalkozók

0,359

lakosság

77,055

Egyéb

0,000

Összesen

139,395

2010. évi elszámolt és visszaírt értékvesztés ügyfél kategóriánkénti bontásban adatok MFt-ban

Ügyfél kategória

Hitelek - pénzügyi váll. Hitelek - nem pénzügyi váll. Jogi szem. váll. Nem jogi szem.váll. Hitelek- háztartások Egyéni vállalkozók Lakosság Hitelek - egyéb nonprofit szervezet Egyéb eszközök Mindösszesen

Képzés Tárgy évi Előző évi minősítés állományból állományból Nyitó Záró Változás állomány miatt visszaírás visszaírás állomány összesen

3,200

7,664

0,498

0,000

10,366

7,166

61,059 58,467

50,470 44,381

8,475 7,667

29,610 27,618

73,444 67,563

12,385 9,096

2,592 85,885 2,207 83,678

6,089 16,466 6,487 9,979

0,808 5,582 1,353 4,229

1,992 15,440 1,755 13,685

5,881 81,329 5,586 75,743

3,289 -4,556 3,379 -7,935

0,000 0,517

0,004 0,000

0,004 0,000

0,000 0,078

0,000 0,439

0,000 -0,078

150,661

74,604

14,559

45,128 165,578

14,917


16


2010. évi elszámolt és visszaírt céltartalék alakulása függő kötelezettségek után

Megnevezés Függő kötelezettségek utáni céltartalék

Nyitó állomány 3,581

Képzés

adatok MFt-ban Záró Felszabadítás állomány Változás

12,038

6,694

8,925

5,344

5. Működési kockázat Takarékszövetkezetünk a működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszer szerint számolja, mely a Hpt. 76/J § értelmében a tőkekövetelmény a meghatározott irányadó mutató 15 %-a. A tőkekövetelmény összege 2010. 12.31-én 91,617 MFt.

4. Kereskedési könyv A takarékszövetkezet 2010. évben kereskedési könyv vezetését a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte. A Takarékszövetkezet a kereskedési könyvbe csak olyan kereskedési szándékkal létesített pozíciókat és a rájuk kötött fedezeti ügyleteket vehet fel, amelyek összhangban van kereskedési stratégiájával. A kereskedési könyvbe történő besorolás az ügyletkötés napján vagy portfoliókezeltetés esetében a pozíció nyitását követő napon történik. A kereskedési könyvből történő kivezetés a pozíció megszűnése révén vagy a pozíciónak a kereskedési könyvön kívüli tételek közé átsorolása révén történik. 2009. január 1-ét követően minden értékpapír pozícióról – annak létesítése előtt – el kell dönteni, hogy azt a Takarékszövetkezet kereskedési szándékkal vásárolta, lejáratig tartani szándékozik, vagy befektetési céllal, esetleges későbbi értékesítésre vásárolja. 2010-ben nem volt kereskedési szándékkal vásárolt pénzügyi eszköze a Takarékszövetkezetnek, melyet ki kellett volna mutatnia a kereskedési könyvben, így erre a kockázatra sem tőkekövetelményt, sem belső tőkeszükségletet nem számoltunk.

5. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, opciók Kereskedési könyvben nem szereplő részvények A takarékszövetkezet részvényekben levő kitettsége 29,509 MFt. 2010. évben részvényértékesítés nem történt, így értékesítésből származó eredmény tétel nem keletkezett.

6. Kamatkockázat A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyvi kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a PSZÁF megfelelő módszertani útmutatóját. A takarékszövetkezet a lejárattal


17

PILLÉR Takarékszövetkezet rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését illetve a betét felmondást egyszerűsített módon modellezi. A kamatkockázat mérése negyedévente történik. A takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változását méri. A duration gap elemzés, valamint 200 bázispontos kamatsokk képezi az alapját a tőkekövetelmény számításának. A takarékszövetkezet a számítást elvégzi mindazon devizanemre vonatkozóan, melyben denominalt eszközeinek, forrásainak, mérlegen kívüli ügyleteinek összege meghaladja a mérlegfőösszeg 5%-át. A duration gap elemzés/stressz lényege, hogy a takarékszövetkezet meghatározza devizánként es lejárati sávonként a nettó pozícióját, majd ezeket súlyozza egy olyan súllyal, mely tükrözi a 200 bázispontos párhuzamos hozamgörbe eltolódás hatását is. Az eredményt viszonyítjuk a szavatoló tőkéhez. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya:

Időszak 2010.I.negyedév 2010.II.negyedév 2010.III.negyedév 2010.IV.negyedév

HUF

EUR

CHF

1,76% 0,72% 0,90% 2,48%

0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

Mórahalom, 2011. május 23. PILLÉR Takarékszövetkezet


18

PILLÉR Takarékszövetkezet. Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2010

Recommend Documents