Piliscsaba egészségterve

Piliscsaba egészségterve (első olvasat)

Összeállította: Hegedűs Márk önkormányzati tanácsadó, az egészségterv koordinátora Szakmai vezető: Bácskai Beáta alpolgármester

1

Tartalomjegyzék I. Bevezető……………………………………………………………………………………3 II. Betegségügyből egészségügybe…………………………………………………………...4 II.1. A népegészségügy rövid története…………………………………………….…4 II.2. Az egészséget befolyásoló tényezők……………………………….…………....6 III. Európai Uniós irányelvek………………………………………………………………....8 IV. A magyar lakosság egészségi állapota………….……….…………………….…………11 VI. Hazai irányelvek………………………….…………………………….……….……….13 VI.1. Magyar ágazati stratégiák………………..……………………….…………....13 VI.2. Pest megyei stratégia……………………………………….………………….14 VI.3. Piliscsabai irányelvek…………………………………..…………………...…15 VII. Piliscsaba demográfiája……………………………………………………………...…20 VIII. Környezeti tényezők Piliscsabán…………………………………………………...…28 IX. Piliscsaba egészségügyi helyzete……………………………………………………......30 IX.1. Gyermekorvosi körzet…………………………………………………….…...30 IX.2. Hármas számú háziorvosi körzet…………………………………………..….31 X. Az egészségfelmérés eredményei………………….………………………………….…32 XI. Problémák azonosítása……………………………………………………………….…33 XII. Javasolt prioritások és beavatkozások listája………………… ………………….…..33 XIII. Az egészségfelmérő kérdőívre adott válaszok diagramjai………………………..….49

2

Bevezető Az Országgyűlés az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény keretében módosította az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, amely a következő részlettel egészült ki: „152/B. § A települési önkormányzat az egészségfejlesztési irodák bevonásával gondoskodik a települési egészségterv kidolgozásáról és megvalósításáról, ennek során együttműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal, az alapellátást és szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókkal, valamint az egyéb érintett ágazatok szereplőivel.” 1 A rendelkezés 2016. január elsejével lép hatályba, így Piliscsaba Város Képviselő-testülete 2015 áprilisában a lehető legjobb időben hozott határozatot arról, hogy az év során elkészíti a város egészségtervét. Egy egészségterv célja alapvetően nem az egészségügyi rendszer fejlesztése, hanem a lakosok egészségi állapotának javítása. Az egészségügyi rendszer (avagy a szolgáltatások és elérhető kapacitások) fejlesztése csak az egyik eszköz a lakosok egészségi állapotának javítására. Ha minden település adaptálná a saját környezetére, sajátosságaira és jellegzetességeire azokat az irányelveket, jó gyakorlatokat és beavatkozási lehetőségeket, amelyeket országos és uniós szinten hatékonynak tartanak, úgy rövid időn belül a magyarok általános egészségi állapota egészen biztosan felzárkózna Európa országaihoz. Piliscsaba egészségterve azon túl, hogy lefekteti a település következő éveinek javasolt egészségpolitikai cselekvési irányát, példát is kíván mutatni az ország többi településének arra vonatkozóan, hogy hogyan kell adaptálni azokat az irányelveket és gyakorlatokat, amelyeket országos szinten szükségesnek tartanak. Az egészségterv elkészítése szempontjából fontos, hogy képet kapjunk a népegészségügy történetéről és legújabb tendenciáiról, illetve az egészséget befolyásoló tényezőkről, így ezeknek kifejtése adja a következő fejezet gerincét. Ezt követően kifejtésre kerülnek a legfontosabb Európai Uniós népegészségügyi irányelvek, majd a magyar lakosság egészségi állapotának bemutatásán lesz sor. A magyar kormány ágazati stratégiáiról és irányelveiről, illetve Pest megye területfejlesztési programjáról és Piliscsaba közelmúltbeli egészséget is érintő stratégiájáról ezt követően lesz szó. A további fejezet Piliscsaba demográfiáját, a lakosok környezetét befolyásoló tényezőit, az egészségfejlesztés szempontjából fontos 1

http://www.kosz.hu/upload/content/Dokumentumok/04883_e%C3%BC.alapell%C3%A1t%C3%A1s.pdf, 2015. augusztus 25.

3

jellegzetességeit, továbbá a lakosok egészségi állapotával kapcsolatos adatok és felmérések kifejtését fogja tárgyalni. Az egészségterv első olvasatának utolsó fejezete a problémák azonosításával és a javasolt programok és irányelvek általános lépéseivel foglalkozik. Betegségügyből egészségügybe A népegészségügy rövid története Sally C Davis 2014-ben közreadott tanulmánya, a „For debate: a new wave in public health improvement” (Az egészségfejlesztés új hulláma) a népegészségügy fejlődési folyamatával foglalkozik.2 Kategorizálása szerint a népegészségügynek (társadalmi tevékenység, melynek célja az egészség megőrzésével és a betegség megelőzésével javítani a lakosság egészségi állapotát)3 a mai napig négy hullámát különböztetjük meg. Az első hullám eszközei, amely körülbelül 1830-1900-ig tartott a klasszikus népegészségügyi beavatkozások voltak, mint például a tiszta víz biztosítása, illetve a higiénia körülmények javítása. Ebben az időszakban a népegészségügyi

megközelítése

alapvetően

strukturális

jellegű

volt,

elsősorban

a

csatornázottságra és a szennyvíz biztonságos elvezetésére irányult. A második hullámban (1890-1950) a tudományos felfedezések és bizonyítékok alapján a hangsúly az antibiotikumokon és a megelőző oltásokon volt, ekkor fedezte fel többek között Fleming is a penicillint. Ezt a korszakot az orvosbiológia időszakának is nevezhetjük. A harmadik hullámban (1940-1980) a domináló megközelítés alapvetően klinikai, ekkor már magasabb szinten értették meg a biológiai folyamatokat és egyre gyakrabban használták a megfigyeléses módszereket a gyógyításban, amely a mai modern epidemiológia alapjául is szolgál. Megértették az okait a vezető krónikus betegségek kialakulásának, mint a kardiovaszkuláris betegségeknek, cukorbetegségnek vagy a daganatos megbetegedéseknek. Ekkoriban azonosították a vezető kockázati tényezőket, például a szívbetegségeknél a dohányzást, a magas vérnyomást és a magas koleszterin szintet és ekkor bizonyították be az okozati összefüggést a dohányzás és a tüdőrák között. A népegészségügy negyedik hulláma (1960-napjainkig) a társadalmi tényezőkre fektette a hangsúlyt. Előtérbe kerültek a szegénység és a környezet témái, illetve a gazdasági és szociális kérdések, mint elsődleges meghatározói az emberek egészségi állapotának. Ekkor 2 3

http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(13)62341-7/fulltext, 2015. július 14. http://fogalomtar.eski.hu/index.php/N%C3%A9peg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgy, 2015. július 14.

4

adták közzé azt a tudományos cikket,4 amely bizonyította a világos összefüggéseket a munkanélküliség és a koszorúér betegségek között. Ez az időszak volt, amikor Marc Lalonde kanadai egészségügyi és népjóléti miniszter 1974-ben megjelent kiadványa összefoglalta az ekkor már sokak által evidenciának kezelt meggyőződést, miszerint a környezeti tényezők és az emberi magatartás befolyásolása által jelentősen csökkenthető az idő előtti halálozás.5 Ez vezetett később ahhoz, hogy a kanadai kormány a betegségek kezeléséről a megelőzésre kezdte el fektetni a hangsúlyt. 1986-ban adta ki a WHO az egészségfejlesztés egyik legfontosabb dokumentumát, az Ottawai Egészségfejlesztési Chartát, amely egy újfajta népegészségügyi megközelítésre hívta fel a figyelmet. 6 A dokumentum kifejti, hogy az egészségfejlesztés nem csak az egészségügyi ellátást jelenti, hangsúlyozza, hogy interszektorális megközelítésre van szükség, az egészség minden szakpolitikában elv alkalmazására. A kedvező környezet kialakítása kulcsfontosságú, amely egyaránt jelenti a természetes és mesterséges környezet védelmét, illetve természeti kincseink megőrzését. Erősíteni kell a közösségi tevékenységeket, a közösséget hatalommal kell felruházni, hogy saját maguk legyenek irányítói a saját törekvéseiknek. Fontos célként jelöli meg a dokumentum az egyéni képességek fejlesztését, az oktatás és nevelés fontosságát, és hogy lehetőség legyen minden esetben az egészséges alternatívát választani. Kiemelten fontos, hogy az egészségügyi ellátásnak egyre inkább az egészségfejlesztés irányába kell tolódnia, azon túl, hogy gyógyító és intézeti kezeléseket nyújt. Az egészség test és lélek egyensúlyából áll, ezért az egészségfejlesztési stratégiáknak minden esetben számolniuk kell ezzel. Sally C Davis meglátása szerint a betegségterhek állandó növekedése és az egészségben található, az utóbbi években tapasztaltak alapján nem csökkenő egyenlőtlenségek miatt a népegészségügy következő, ötödik hullámának az egészséget alapvetően kulturális oldalról kell megközelítenie. Olyan közeget kell kialakítani, amelyben az egészséges magatartás a normális és ezt támogatja az intézményi, a társadalmi és a fizikai környezet is. A cél eléréséhez széleskörű erőfeszítésekre van szükség minden érintett bevonásával. A tanulmány három területet hangsúlyoz ki a cél elérése érdekében, az első az egészség értékének növelésével foglalkozik. Két szintet emel ki, amellyel maximalizálni lehet az egészség értékét: egyfelől növelni azt a belső értéket, amelyet az egyének az egészséghez

4

http://jech.bmj.com/content/32/4/244, 2015. július 14. http://www.pro-qaly.hu/az-egeszseg-fogalma-es-determinansai-108.html, 2015. július 14. 6 http://www.oefi.hu/alapelvek.pdf, 9-14. oldal 5

5

kapcsolnak, másrészt növelni a jó egészséghez kapcsolódó tényezők értékét, például az egészséges magatartás megjutalmazásával. Ki kell használni többek között a közösségi hálókban rejlő erőket is, hiszen ezek nagy hatással bírnak az emberi magatartásra. Az egészséges életmód ösztönzői, mint az egészséges termékek olcsóbbá tétele, vagy az egészségtelenek megadóztatása hatékony lehet, gondolhatunk például a dohánytermékek és az alkohol árának megemelésére. A második terület az egészséges választás témakörét járja körül, ugyanis nem csak az a fontos, hogy az egészség értékes legyen, hanem az, hogy az egészséges alternatívát választani viszonylag könnyű legyen, ahogy már az Ottawai Charta is megfogalmazta ezt. A harmadik terület pedig azzal foglalkozik, hogy minimalizálni kell az egészségtelen magatartás kulturális befolyását a világban. Bizonyítékok vannak arra ugyanis, hogy például a dohánytermékek reklámozását megtiltó törvények hatással voltak a dohányfogyasztás csökkenésében. Minél inkább reklámozva van és társadalmilag elfogadott az egészséges magatartás annál jobban lehet csökkenteni az egészségtelen magatartásra épülő gazdasági társaságok erejét és erőfeszítéseit. Az egészséget befolyásoló tényezők Arra, hogy a különböző tényezők milyen arányban befolyásolják az emberek egészségi állapotát nincsenek teljesen pontos, egységes vélemények. A WHO és az egyéb, egészségüggyel is foglalkozó nemzetközi és nemzeti szervezetek többször megbecsülték, hogy a különböző meghatározók milyen arányban lehetnek felelősek. Probléma van ugyanakkor a szavak értelmezésével is, hiszen a környezeti hatások és a szociális-gazdasági tényezők szavak alatt is sok mindent lehet érteni. A WHO klasszikus felosztása szerint az életmód játssza a legnagyobb szerepet az egészségi állapotban, több mint 40 %-ban felelős érte. Ezt követi a genetikai tényezők, amelyeken nem lehetséges változtatni, ez körülbelül 25-30 %-ban felelős az egészségi állapot milyenségében. Őket követi hozzávetőleg 20 %-os befolyással a környezeti tényezők csoportja, végül pedig az egészségügyi ellátás nagyjából 10 %-kal. Minnesota állam egészségügyi minisztériuma azonban 40 %-ban a gazdasági, szociális dimenziót teszi első helyre, ezt követi 30 %-kal az életmód, majd 10-10-10 %-kal a környezet, az egészségügyi ellátás és a genetikai tényezők.7 Különböző értékeket mutatnak a dokumentumok, ugyanakkor két dolgot megállapíthatunk ezekből a számokból: egyrészt, hogy az egészséget befolyásoló tényezők rendkívül

7

http://www.health.state.mn.us/divs/che/creatinghealthequity.html, 2015. július 14.

6

összetettek, másrészt pedig, hogy az egészségügyi ellátás befolyása meglehetősen alacsony. Éppen ezért, amikor egészségfejlesztési stratégiát tervezünk, csak kisebb mértékben kell terveznünk az egészségügyi szolgáltatásokkal és kapacitásbővítéssel, mint az egyéb tényezőket befolyásoló beavatkozásokkal.

Forrás: WHO alapján, http://prevencio.semmelweis.hu/tartalom.php?action=vilagnap&id=16, 2015. július 14.

Tulajdonképpen a pontos számok nem is annyira fontosak, mintsem az összetettség, amely jól látható a következő ábrán. A legfontosabb, az emberek által változtatható egészséget befolyásoló tényező itt is az életmód, ezt követően pedig a szociális és társadalmi környezet. A koncepció a harmadik körben együtt kezeli a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az oktatás, az élet- és munkakörülmények, a vízhigiéné, az egészségügyi ellátórendszer és a lakáskörülmények befolyását, majd pedig az általános társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti feltételeket.

Forrás: WHO alapján, http://www.pro-qaly.hu/az-egeszseg-fogalma-es-determinansai-108.html, 2015. július 14.

Ugyanakkor Dr. Török Krisztina, a NEFI főigazgatójának ábrája mutatja talán leginkább összeszedettebben az egészséget befolyásoló tényezők komplexitását, amelyben már a kormányzat felelőssége is kiemelten jelentkezik a megfelelő életkörülmények biztosításában, az egészségügyi szolgáltatások milyenségében és a más szektorokban végrehajtott politikájában, amellyel jelentősen tudja befolyásolni az egészségmagatartást. Hangsúlyosabb módon jelenik meg ezen az ábrán az emberekhez közvetlenül kapcsolódó életkörülmények fogalma, amely mind anyagi, mind mentális tényezőket foglal magában, és így közvetve – az

7

egészségmagatartáson

keresztül

– és közvetlenül is hat

az egészségi

állapotra.

(Forrás: Dr. Török Krisztina, Főigazgató, Országos Egészségfejlesztési Intézet, X. Jubileumi Regionális Egészségügyi Konferencia IME, 2015. február 26.)

Európai Uniós irányelvek A következőkben négy darab Európai Uniós, népegészségüggyel foglalkozó dokumentum bemutatására kerül sor. Feltehető joggal a kérdés, hogy releváns-e mindez Piliscsaba esetében. A válasz ugyanakkor egyértelműen az, hogy igen, fontos hogy lássuk azokat a legújabb népegészségügyi prioritásokat, amelyeket az unió fogalmazott meg, ugyanis ennek segítségével a piliscsabai tervezés is könnyedebben kivitelezhető. Ismerjük meg a világban uralkodó tendenciákat és irányokat és adaptáljuk a programokat helyi szintre. Az Európai Unión belül az egészségügy kérdése alapvetően minden nemzet saját hatáskörébe, nem pedig közösségi hatáskörbe tartozik. A szakpolitika fontossága miatt azonban az Európai Unió intézményei már több évtizede foglalkoznak vele, követik a trendeket és ajánlásokat fogalmaznak meg a tagállamok számára. Az Európai Bizottság 2007-ben adta ki az „Együtt az Egészségéért”nevű fehér könyvét, amely a szervezet számára az egészségügyben javasolt stratégiai megközelítést tartalmazta a 2008 és 2013 közötti időszakban.8 A kiadott fehér könyv (szó jelentése: az angol törvény-előkészítési gyakorlatból átvett sajátos műfaj, valamely nagy horderejű kérdés tervezett kezelési módjáról készült átfogó elemzés, amely iránymutatásul szolgál a későbbi jogszabályalkotás számára)9 felváltotta az akkor még aktuális közegészségügyi programot, amely a 2003 és 2008 közötti időszakra határozta meg az alapelveket.

8 9

http://ec.europa.eu/health/archive/ph_overview/documents/strategy_wp_hu.pdf, 2015. június 2. http://www.mimi.hu/eu/feher_konyv.html, 2015. június 2.

8

Az új dokumentum négy alapelvet és az ezekhez tartozó intézkedési javaslatokat, illetve három stratégiai célkitűzést és az ezekhez tartozó intézkedési javaslatokat foglalt magában. Az első alapelv az mondta ki, hogy a stratégiát közös egészségügyi értékekre kell alapozni, ezeknek az értékeknek pedig a következőknek kell lenniük: egyetemesség, a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés, az azonos bánásmód és a szolidaritás. A második alapelv az egészség szerepének gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról szólt. Kimondta, hogy az egészségre fordított kiadások megtérülő kiadások, sőt befektetést is jelentenek, ugyanis a megbetegedés okozta gazdasági terhek (pl.: munkából való hiányzás, gyógyításra fordított kiadás) kiemelkedően magas összegeket emésztenek fel. A fehér könyv harmadik alapelve az „egészség minden politikában” gondolatot rögzíti és kifejti, hogy az emberek egészségi állapota nem kizárólag az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának kérdése, sőt, azt jobban befolyásolják egyéb tényezők, mint az életmód, illetve a környezeti tényezők, így az egészség szempontjait és fontosságát minden szakpolitikai intézkedésben, a fejlesztésektől a környezetvédelemig meg kell jeleníteni. A negyedik alapelv az Európai Unió szerepének erősítésére vonatkozott a globális egészségügyben. Az első stratégiai célkitűzés az egészség védelmére irányult az öregedő Európában. Az elöregedés jelentősen növeli az egészségügyi ellátás költségeit, 2050-re az EU lakosságán belül a 65 évnél idősebbek száma 70%-kal fog nőni, míg a 80 évnél idősebbek száma 170%kal. A második ilyen jellegű célkitűzés a polgárok egészségét fenyegető veszélyektől való védelemre vonatkozott, ugyanis a biztonsági kérdések felértékelődtek az utóbbi évek világpolitikai eseményei következtében. A harmadik célkitűzés címe a dinamikus egészségügyi rendszerek és az új technológiák támogatása volt, ugyanis „az új technológiák képesek az egészségügy ellátást és egészségügyi rendszereket forradalmasítani és a jövőbeli fenntarthatóságukhoz hozzájárulni.” A dokumentum kiadásának évében egy másik, az Európai Bizottság által készített egészségügyi témával foglalkozó fehér könyv is napvilágot látott. A címe a következő volt: „A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról”.10 A problémával való foglalkozás egyre aktuálisabb lett azt követően, hogy az elmúlt három évtizedben drasztikusan emelkedett az elhízottak aránya kontinensünkön, ráadásul ez különösen a gyermekek között történt. A cselekvési tervnek négy

10

http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/life_style/nutrition/documents/nutrition_wp_hu.pdf, 2015. június 2.

9

irányból kell megközelítenie a kérdést: a tervnek ki kell térnie a korlátozott testmozgás és helytelen táplálkozás minden vetületére és kockázataira, a cselekvéseket kormányzati politikákon átívelően kell kidolgozni, a hatékonyság kulcsa a civil és közösségi szervezetek bevonása, illetve megfelelő nyomon követési rendszert kell kialakítani a beavatkozások eredményéinek használható mérésére. A partnerközpontúságot és a politikák közösségi szintű koherenciáját ugyancsak kiemeli a dokumentum, úgy mint a jobb fogyasztói tájékoztatásra való törekvést, az egészséges választást elérhetővé tételét, a testmozgás ösztönzését, prioritási helyek és csoportok kijelölését, a döntéshozatal alapjául szolgáló bizonyítékok megszerzését, illetve az ellenőrzési rendszerek kialakítását. A fehér könyv tesz néhány említést a tagállamok feladataira, illetve arra is, hogy mit tehetnek a magánszféra képviselői az elhízással kapcsolatos egészségügyi kihívások kezelésében. Az Európai Bizottság a 2010-es évek elején mutatta be a 2014-2020 közötti időszakra írt egészségügyi

cselekvési

tervét,

amelynek

címe

a

következő:

„Egészségügy

a

növekedéséért”11 Négy célkitűzést fogalmazott meg: egyfelől a hozzájárulást az innovatív és fenntartható egészségügyi rendszerekhez, amely azt jelenti, hogy az Európai Bizottságnak segítenie és ösztönöznie kell a tagállamokat abban, hogy integrálják a jól működő innovatív programokat, például fejlődjenek az e-egészségügy területén. Másodszor, hogy növelje a polgárok jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését, harmadízben, hogy segítse elő a jó egészséget és előzze meg a betegségek kialakulását, ennek érdekében a tagállamoknak

jelentős

beavatkozásokat

kell

végrehajtaniuk

a

dohányzás,

az

alkoholfogyasztás, illetve az elhízás elleni fellépésben. Negyedik célkitűzése a Bizottságnak pedig az, hogy megvédje az állampolgárokat a határon átnyúló egészségügyi veszélyekkel szemben. 2013-ban jelent meg egy Európai Bizottsági munkaanyag „Investing in health” (Befektetés az egészségbe) címmel.12 A dokumentum arról értekezik, hogy az egészségbe való befektetés milyen módon tud hozzájárulni az „Európa 2020”-ban megfogalmazott célkitűzéshez, az intelligens, fenntartható és befogadó növekedéshez. Alapelveket fogalmaz meg az egészséggel kapcsolatban, például azt, hogy az egészség önmagában érték és alapfeltétele a gazdasági növekedésnek, hiszen azzal, hogy az emberek egészségi állapota jelentősen befolyásolja a termelékenységet, a munkaerő-kínálatot, az emberi erőforrás minőségét és a 11 12

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=URISERV:sp0017, 2015. július 14. http://ec.europa.eu/health/strategy/docs/swd_investing_in_health.pdf, 2015. június 2.

10

közkiadások mértékét hatással van a végső gazdasági eredményekre is. Az egészségre fordított költségek növekedés-barát költségek. A költséghatékony és eredményes egészségre fordított kiadás emelni tudja a munkahelyi termelékenység minőségét az egészségben töltött várható évek növelésével. A munkaanyag négy területre koncentrálva próbál értelmezést adni az egészségre fordított költségekre. A fenntartható egészségügyi rendszerbe való befektetésekre, az emberek egészségébe, mint erőforrásba való befektetésre, az egészségben található egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló befektetésekre, illetve a különböző EU-s alapokon keresztül az egészségbe való befektetésekre fókuszál. Megállapítja, hogy nincs lineáris összefüggés az egészségre fordított költségek és az egészségügyi kimenetek között, magyarul nem az számít, hogy mennyit költenek egészségügyre, hanem, hogy milyen módon költik azt el. Ennek értelmében segíteni kell a tagállamokat, hogy a hatékonyság növelése érdekében reformokat hajtsanak végre az egészségügyben, különböző módszerekkel (pl.: egészségügyi technológiák értékelése, e-egészségügy) növeljék a rendszerük költséghatékonyságát és fejlesszék az értékelő szisztémájukat. A fent ismertetett dokumentumok témájuk alapján szerteágazóak, mégis, számos közös pontot találhatunk bennük. Ilyen közös pontok például, hogy az egészségre fordított összegek alapvetően megtérülő kiadások, hogy az egészségfejlesztés kérdésére kiemelt figyelmet kell fordítani illetve, hogy prioritás az egészségi állapotban található egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló politikák alkalmazása. A magyar lakosság egészségi állapota A 1/2014. (I. 3.) Országgyűlési határozat döntött a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elfogadásáról. A koncepció világosan magában foglalta Magyarország jelenlegi állapotát – a gazdasági és a társadalmi erőforrásokat, környezeti kihívásokat, de a magyarok egészségi állapotának helyzetével is külön fejezet foglalkozott.13 Nem árulunk el titkot, ha azt mondjuk, hogy a magyar lakosság egészségi állapota messze elmarad az Európai Unió tagországaitól és attól a szinttől, amelyet a jelenlegi gazdasági-társadalmi fejlettségünk lehetővé tenne. 2012-ben a születéskor várható élettartam férfiak esetében körülbelül 71 év, nők esetében 78 év volt, a középkorú férfiak halálozási

13

http://www.complex.hu/kzldat/o14h0001.htm/o14h0001_13.htm#kagy33, 2015. július 27.

11

aránya különösen magas, a társadalmi egyenlőtlenségek miatt pedig nagyok a különbségek az egyészségi állapotban a különböző társadalmi csoportok között. Ez azt jelenti, hogy egy 2008ban született magyar fiúgyermek 7, míg egy lánygyermek 5 évvel rövidebb életre számíthat, mint az európai átlag. A magyar férfiak az életük 80 %-át, míg a nők az életük 75 %-át töltik mindösszesen egészségben. A betegségek többsége nem fertőző krónikus betegség, amelynek okai alapvetően a helytelen életmódban keresendőek: a túlzott dohányzásban és alkoholfogyasztásban, az egészségtelen táplálkozásban és a fizikailag inaktív életmódban. A halálokok 90 %-át a következő öt haláloki csoport teszi ki: keringési rendszeri betegségek, daganatok, emésztőrendszeri betegségek, légzőrendszeri betegségek és külső okok. 2012-ben a keringési rendszer betegségei 52 %-ban járultak hozzá a halálozáshoz, a daganatos megbetegedések 26 %-ban, az emésztőrendszer betegségei 6 %-ban, a légzőrendszer betegségei 4 %-ban, míg a balesetek 3 %-ban. A férfiak korai halálozásának okai elsősorban a keringési rendszer betegségei és a daganatok, a nők korai halálozásának azonban több mint 40 %-kal a daganatok okozzák. Pest megyében a 2001 és 2011 közötti időszakot vizsgálva azt látjuk, hogy Budapesthez hasonlóan a keringési rendszer betegségei a halálozások kevesebb mint 50 %-áért voltak felelősek, a daganatos megbetegedések azonban az országos átlagnál picit magasabban járultak hozzá a halálozásokhoz.14 Egy 2009-es felmérés szerint a háziorvosokhoz bejelentkezettek alapján a 19 éves, vagy annál idősebbek között a leggyakoribb betegség a magas vérnyomás betegség volt.15 Ezt követték a csigolyabetegségek, az ischaemiás szívbetegségek, a lipoprotein anyagcsere betegségek, a cukorbetegség, az agyérbetegségek, a rosszindulatú daganatok, majd a májbetegségek. A kockázati tényezők tekintetében az alkoholfogyasztás – habár csökken – továbbra is magas, az európai átlag másfélszeresét teszi ki. A kábítószer-fogyasztás mértéke egyre növekszik, legalábbis a kezelésre bejelentkezett személyek száma egyharmadával növekedett, míg a felmérések szerint minden ötödik 15-16 éves próbálta már ki valamelyik tiltott szert. A dohányzók aránya továbbra is magas Magyarországon, minden harmadik férfi, illetve minden negyedik nő és tanuló dohányzik. A kockázati tényezők jelenlétének ilyen magas aránya ahogy a koncepció is hangsúlyozza – elsősorban az emberik mentális egészségével függ

14 15

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/tarsatlasz.pdf, 2015. július 27. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/thk/thk10_egeszseg.pdf, 2015. július 27.

12

össze, a kilátástalanság, a munkanélküliség, a diszfunkcionális családok és a társasági kapcsolatok hiányának következményei. A kockázati tényezők másik csoportja, az egészségtelen táplálkozási szokások, illetve az inaktív életmód ugyancsak jelentős hatással bírnak a lakosság egészségi állapotának ilyen rossz állapotában. A 15 éven felüliek több mint fele túlsúlyos, a lakosság több mint fele sohasem sportol. Az egészséget befolyásoló környezeti tényezők közül ki kell emelni, hogy az országban még mindig vannak olyan helyek, ahol nem jó minőségű az ivóvíz, és a levegő szennyezettsége alapvetően magasnak tekinthető. A pollenkoncentráció magas mértéke jelentősen megnehezíti az allergiások és asztmások mindennapjait. Kiemelendő még a magyarok rossz lelki egészségi állapota, a depressziósok aránya, illetve a szorongásos betegségekben szenvedők aránya, az öngyilkosok aránya pedig még mind a mai napig duplája az EU-átlagnak. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében nincs különösebb értéke az egészségnek, így az egészségmagatartásukban is ez látszik meg, ráadásul kevesebb lehetőségük van hozzáférni bizonyos szolgáltatásokhoz, ami így alapját képzi a különböző társadalmi csoportok közötti egészségi állapotban található óriási egyenlőtlenségeknek. Hazai irányelvek (Magyarország, Pest megye, Piliscsaba) A következőkben az „Egészséges Magyarország 2014-2020”, az „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2014-2020”, a „Pest Megyei Területfejlesztési Program” és a különböző piliscsabai stratégiák bemutatása következik. A település egészségtervében megfogalmazott stratégiát ugyanis csak a különböző országos és regionális szervezetek iránymutatásai és irányelvei szerint érdemes kidolgozni, hogy a cselekvési terv építeni tudjon ezekre az elképzelésekre és ne menjen szembe velük. Magyar ágazati stratégiák Az emberi erőforrások minisztériuma 2015 januárjában adta ki az „Egészséges Magyarország 2014-2020” elnevezésű egészségügyi ágazati stratégiáját. 16 A dokumentum részletesen foglalkozik a népegészségügy területén eddig elért eredményekkel és világos prioritásokat fogalmaz meg a jövővel kapcsolatban. Kiemeli, hogy a 2010-ben elindított Semmelweiss-terv népegészségügy terén megfogalmazott programja nagymértékben megvalósult az elmúlt

16

Egészséges Magyarország 2014-2020, Egészségügyi Ágazati Stratégia, Budapest, 2015, http://www.kormany.hu/download/e/a4/30000/Eg%C3%A9szs%C3%A9ges_Magyarorsz%C3%A1g_e%C3%B C_strat%C3%A9gia_.pdf, 2015. július 14.

13

években. Fontos eredményként tekint a dohányzás zárt térbeli korlátozására, a lakossági transzzsírsav bevitel korlátozására, az egészségügyi termékadó bevezetésére és az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében kifejtett tevékenységekre. A fertőző betegségek elleni fellépést is sikeresnek értékeli az anyag, többek között a védőoltási rend fenntartását és kiterjesztését, illetve a TBC szűrési rendjének megváltoztatását. Elindult a védőnői méhnyakszűrés országos kiterjesztése, 2014 óta pedig a human papilloma vírus (HPV) elleni védőoltás zajlik az iskolákban a 12-13 éves lányok körében. A közétkeztetés keretében szolgáltatott élelmiszerekre vonatkozó új táplálkozás-egészségügyi szabályokat 2015. szeptember 1-től kell alkalmazni. A rendelet azon túl, hogy egységessé kívánta tenni a közétkeztetés normáit, elsősorban a gyermekkori és serdülőkori elhízás megelőzése érdekében született meg. A következő években a népegészségügyi stratégiának arra kell irányulnia, hogy fejlessze az egészséges választást előmozdító ismereteket és képességeket a lakosság körében, ugyanis a hazai egészségveszteségek legnagyobb részét a helytelen életmód okozta betegségek okozzák. Az

egészségmagatartás

megváltoztatásához

jelentősen

növelni

kell

a

lakosok

egészségtudatosságát, az egészségügyhöz való hozzáállását és az egészségkultúráját. A gyermekegészség előmozdítása érdekében növelni kell a fizikai aktivitásukat, az együttmozgás örömének elősegítésével. Az egészségügyi ellátórendszert pedig sokkal inkább a prevenció felé kell eltolni. A stratégia merész célkitűzéseket tűz ki Magyarország elé: megfogalmazza, hogy 2020-ig a születéskor várható, egészségben eltöltött életéveket 2 évvel kell növelni; a születéskor várható élettartamot nők esetében 78,3 évről 80 évre, férfiak esetében 70,3 évről 72 évre kell növelni; 10 %-kal kell csökkenteni a standardizált halálozási arányt; növelni kell a fizikai és mentális egészség egyéni és társadalmi értékét; elő fogják segíteni az egészségtudatos magatartást, ösztönözni kívánják az egyéni felelősségvállalást; illetve csökkenti fogják a területi egészség-egyenlőtlenségeket és a születéskor várható élettartamban található különbségeket. A stratégiában megfogalmazottak eléréséhez öt prioritást nevesítettek. Elsőnek a keringési betegségek, a cukorbetegség, a krónikus légzőszervi és a mozgásszervi betegségek megelőzését és gondozását. Részcélokként kiemelik többek között a koszorúér betegség okozta korai halálozás, a stroke okozta korai halálozás csökkentését, a cukorbetegség és az elhízás előfordulása növekedésének megállítását és a krónikus mozgásszervi betegségek 14

megelőzését. Ennek érdekében erősíteni kell a prevenciót, növelni a szűrési aktivitást, elősegíteni a rendszeres testmozgást és az egészséges táplálkozást, illetve vissza kell szorítani a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást. Második prioritásként a daganatos betegségek kockázatának csökkentését fogalmazták meg, részcélként pedig, hogy a 65 évnél fiatalabb lakosság rosszindulatú daganatok miatti halálozása csökkenjen, amihez elsősorban a következő beavatkozást javasolják: népegészségügyi szűréseken történő részvételi arány növelése. A harmadik prioritás a lelki egészség fejlesztésére irányul. Részcélok tekintetében kiemelik a családok lelki egészségének és jól-létének javítását és a közösségfejlesztés fontosságát. A negyedik prioritás a környezet-egészségügyi biztonság fejlesztésére vonatkozik, amelyben részcélokként jelölik meg a biológiai allergének, közöttük a parlagfű okozta allergia eseteinek csökkentését és a levegőszennyezés visszaszorítását. Beavatkozások tekintetében elsősorban az ivóvízbiztonság növelését és a levegőminőség javítására vonatkozó jogszabályi intézkedéseket emelik ki. Az ötödik prioritás a további népegészségügyi prioritást jelentő beavatkozások, úgy mint a gyermekek preventív jellegű egészségfejlesztése, a járványügyi biztonság erősítése vagy a munkahelyi egészséges környezetre irányuló programok megvalósítása. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 2014-202017 hasonló prioritásokat fogalmaz meg, mint az egészségügyi ágazati stratégia. A keringési betegségek megelőzése érdekében elő kell segíteni a szűrést és a kockázat besorolást, az életmód programoknak pedig elsősorban a fő kockázati tényezők befolyásolására

kell

irányulniuk.

A

célzott

szűrések

elterjesztését

a

daganatos

megbetegedések megelőzése érdekében szintén növelni kell. Hangsúlyt kell fektetni továbbá a környezeti ártalmak elleni védekezésre (főképp pollenek), a lelki egészség helyreállítására, illetve az egészségkultúra és az egészségkommunikáció fejlesztésére. Pest megyei stratégia A Pest Megyei Területfejlesztési Program 2014-ben látott napvilágot. A dokumentumot a megyei önkormányzatokkal folyamatosan egyeztetve Pest Megye Önkormányzata dolgozta ki.18 Az egészségüggyel foglalkozó fejezet a „Testben és lélekben egészséges Pest megye” címet kapta. Mint megállapítja, Pest megye településeinek egyik specialitása, hogy a lakók 17

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, EFOP 2014-2020, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2014 18 http://www.pestmegye.hu/images/2014/Teruletfejlesztesi_dokumentumok/Program_megyei/Pest_Megyei_Ter %C3%BCletfejlesztesi_Program_2014-2020.pdf, 2015. július 27.

15

munkába járása általában több órányi ingázást jelent, ugyanis helyben kevés megfelelő munkahely áll rendelkezésre és bizonyos szolgáltatások is csak a fővárosban érhetők el, amely számottevő stressz forrást jelent mindennap. Másik specialitás, hogy kevés a tömegsportra használható megfelelő mennyiségű és minőségű terület, a különböző egyesületek sok esetben teljesen kisajátítják a sportlétesítményeket. A dokumentum kiemeli, hogy szemléletváltásra van szükség, legjobb ugyanis megelőzni a költséges betegségeket, ennek érdekében pedig prevenciós eszköztárat kell felállítani, amelynek központi elemévé a szűrővizsgálatokat kell helyezni. Az általuk javasolt programcsomag első pontja, amely az egészségtudatos életmód és prevenció intézkedéscsomag részét képezi, az egészségkultúrát jó irányba szemléletváltó

programok

megvalósítása,

amely

elsősorban

a

terelő

lakosság

egészségműveltségének fejlesztésében manifesztálódna. Második projektcsomagként a lelki egészség megteremtését elősegítő beavatkozásokat javasolják. Harmadikként a lakossági szűrővizsgálatok indítását, végezetül pedig a sportoláshoz alkalmas, minőségi környezet kialakítását fogalmazták meg. Az egészségügyi intézményrendszer fejlesztésének keretében javasolják, hogy fenntartási költségek csökkentése érdekében fejlesszék az önkormányzatok az alapellátást biztosító intézményeket. Piliscsaba Város Önkormányzata vélhetően nem küldte el a Területfejlesztési Program készítőinek a javaslataikat és meglátásaikat arra vonatkozóan, hogy van-e szükség az alapellátást biztosító intézmény fejlesztésére, ugyanis a készítők által közzétett térképen nem jelölik Piliscsabát olyan településnek, ahol erre szükség lenne. Ennek ellenére Piliscsaba Város Önkormányzata, 2015. június 9-én 145/2015. (VI.9.) számú határozatával döntött arról, hogy indulni kíván az önkormányzati feladatellátás szolgáló fejlesztések támogatása pályázaton, a helyi alapellátást biztosító Kunszenti Imre Egészségház korszerűsítése céljából. Piliscsabai irányelvek Piliscsabán klasszikus értelemben vett egészségterv még nem készült, az egészségügy kérdését a korábban elkészült városfejlesztési stratégiák csak érintőlegesen tárgyalták. A képviselő-testület 2009. október 26-i ülésén a napirendi pontok között szerepelt „Piliscsaba Nagyközség egészségügyi terve” című előterjesztés, amelyben a vállalkozó vállalta, hogy elkészíti Piliscsaba egészségtervét 1,6 millió Ft + ÁFA ellenében, amelyet az önkormányzat négyhavi részletben fizetne meg. Az előterjesztés lényege azonban az volt, hogy támogatást biztosítsanak a harmadik számú háziorvosi körzet számára a fennmaradáshoz. A testület 16

később kivette az egészségterv szót az előterjesztésből, a harmadik számú háziorvosi körzettel pedig támogatási szerződés köttetett. A kormány rendeletének értelmében minden településnek el kell készítenie és folyamatosan felül kell vizsgálnia a helyi esélyegyenlőségi programját, Piliscsabán ez 2013-ban készült el. A program 2018-ig fogalmazta meg azokat a beavatkozásokat, amelyek segítségével csökkenhet Piliscsabán a különböző társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenség. A mélyszegénységben élők, illetve a romák helyzetének és esélyegyenlőségének vizsgálata során problémaként azonosították körükben a rossz egészségi állapotot. Ennek orvoslására egy külön intézkedéscsomagot állítottak össze, amelyben elsősorban a szűrővizsgálatok szervezését, illetve a helyes táplálkozásra és életmódra vonatkozó tanácsadást emelték ki. Felelősöknek a háziorvosokat és a védőnőket jelölték ki, eredményességi mutatóknak a javuló tendenciát mutató általános egészségügyi állapotot, illetve a szűrővizsgálatokon való aktívabb részvételt határozták meg. (vélhetően javuló tendenciát mutató általános egészségi állapotra, és nem egészségügyi állapotra gondoltak, hiszen feltehetően a lakosok egészségi állapotának javulására gondoltak, nem pedig egészségügyi szolgáltatások és kapacitás fejlődésére – ezt jelenti ugyanis az egészségügyi állapot) Kockázatként jelölték meg ugyanakkor, hogy nincsen megfelelő gondozója a problémának az önkormányzat intézményein belül, így a végrehajtás is nehézkes. Éppen ezért fontosnak tartották, hogy alkalmazzon az önkormányzat megfelelő humán erőforrást, vagy fejlessze a jelenlegi rendelkezésre álló humán erőforrás kompetenciájának szintjét. A fent említett probléma okán az egészségfejlesztés kérdéseivel legaktívabban Piliscsaba Város Közalapítványa foglalkozott az utóbbi években, a Piliscsabai Egészségnap keretein belül. Piliscsaba Város Közalapítványa (korábbi nevén: Piliscsaba Nagyközségért Közalapítvány) egyik célja „A város egészséges életmódra nevelése, az egészséges életmódhoz szükséges eszközök beszerzésének támogatása”19. Ennek teljesítéseképpen került megrendezésre a Közalapítvány szervezésében Piliscsaba Egészségnapja az utóbbi években. Az eseményt tavasz végén, nyár elején rendezték meg. A programpontok között mindig megtalálható volt egy közismert személy előadása (2012-ben Zacher Gábor tartott előadást a dizájn drogokról; 2013-ban Pál Ferenc atya, mentálhigiénés szakember adott elő; 2014-ben az eseményt Csányi Sándor színművész nyitotta meg), számos szűrővizsgálatot lehetett igénybe venni,

19

Piliscsaba Város Közalapítványa, alapító okirat (Forrás: Polgármesteri Hivatal)

17

többek között hallás- és látásvizsgálatot, talpdiagnosztikát, illetve csontsűrűség mérést. Ingyenes tanácsadáshoz is lehetett folyamodni, az egészséges táplálkozás jegyében pedig ételkóstolásra is lehetőség nyílott. 2014-ben az eseményt összekötötték a gyermeknappal és sportversenyeket

is

hirdettek,

így

hivatalosan

Piliscsabai

Egészség,-

Sport-

és

Gyermeknapjának volt hirdetve. Az esemény nagy népszerűségre tett szert a lakosság körében, sokan vettek rajta részt. 2015-ben Piliscsaba Város Közalapítvány a Gyermeknap keretein

belül

rendezte

meg

az

Egészségnapot,

ahol

kiemelt

vizsgálatként

a

gluténérzékenység vizsgálat volt meghirdetve, illetve a gyermekek egészséges táplálkozására fektették a hangsúlyt. Az I. Piliscsabai Művészeti Fesztivál és Csaba-napok keretében a Közalapítvány ugyancsak az egészséges táplálkozás témakörében szervezett programot, amennyiben Piliscsaba testvérvárosainak jellegzetes ételeit vonultatták fel. Piliscsaba Városfejlesztési Koncepció és Stratégia című dokumentum több év munkáját követően 2014-ben készült el.20 Az anyag alapvetően keveset foglalkozik az egészségügy kérdésével, megállapítja, hogy a háziorvosi ellátás minősége jónak mondható a településen, és megfelelően működik a védőnői és gyermekorvosi ellátás is. Hiányzó szolgáltatási elemeket is felsorol, ilyenek az orvosi ügyelet helyben megoldása, helyi mentőállomás létrehozása, illetve új fogorvosi ellátást biztosítása. Következésképpen a helyi egészségügy hiányzó elemeit kizárólag szolgáltatásokban és kapacitásbővítésben határozza meg, egészségfejlesztés alapjait adó programokat nem rögzít. Az egészséges életmódot elősegítő, illetve az egészséges környezetet kialakító beavatkozások közül azonban következőket tartalmazza a koncepció: külterületi kerékpárutak építése, turistautak, erdei tornapályák, sífutópályák építése, a települési sportközpont fejlesztése, sportegyesületek támogatása, idősek nappali ellátásának biztosítása, lakossági szemétszállítás/lomtalanítás megoldása, reklámrendelet a vizuális környezetszennyezés elkerülése érdekében, szennyvízhálózat fejlesztése, „Mozdul Piliscsaba program” és a Közösségi Játszóterek program megvalósítása.

Prioritások

Eszközök

Egészséges Magyarország 2014-2020 keringési betegségek, cukorbetegségek, légzőszervi és mozgásszervi betegségek megelőzése

szűrési aktivitás növelése kockázati tényezők elleni lépések (dohányzás, alkohol, fizikai inaktivitás,

20

Piliscsaba Városfejlesztési Koncepció és Stratégia (2014) szerk.: Kolossa József, Present Művészeti és Szolgáltató Kft., Budapest

18

daganatos betegségek kockázatának csökkentése lelki egészség feltételeinek megteremtése környezet-egészségügyi biztonság növelése (parlagfű elleni védekezés fejlesztése)

egészségtelen táplálkozás) szűrési aktivitás növelése közösségfejlesztés, családok segítése jogszabályi intézkedések

EFOP 2014-2020 keringési betegségek megelőzése daganatos betegségek megelőzése környezeti ártalmak elleni védekezés lelki egészség megteremtése egészségkultúra és egészségkommunikáció fejlesztése

szűrési aktivitás növelése, kockázati tényezők befolyásolása célzott szűrések

Pest Megyei Területfejlesztési Program lakosság egészségműveltségének fejlesztése lelki egészség megteremtése prevenció fizikai aktivitás növelése

egészségkultúrát jó irányba terelő programok végrehajtása lakossági szűrővizsgálatok növelése sportoláshoz alkalmas minőségi környezet kialakítása

Piliscsaba Városfejlesztési Koncepció és Stratégia sportoláshoz, testmozgáshoz alkalmas környezet lelki egészség megteremtése környezet-egészségügyi helyzet fejlesztése

testmozgás ösztönzése

külterületi kerékpárutak építése, turistautak, erdei tornapályák, sífutópályák építése, a települési sportközpont fejlesztése idősek nappali ellátásának biztosítása lakossági szemétszállítás/lomtalanítás megoldása, reklámrendelet a vizuális környezetszennyezés elkerülése érdekében, szennyvízhálózat fejlesztése „Mozdul Piliscsaba program” és a Közösségi Játszóterek program megvalósítása.

Gyermekorvosi rendelő véleménye környezet-egészségügy fejlesztése testmozgásra alkalmas környezet kialakítása egészségügyi és szociális helyiségek komfortosabbá tétele

portalanított utak kialakítása kerékpárutak építése, edzőpark vagy erdei tornapálya kialakítása, uszoda létrehozása rendelő épületének felújítása

19

Piliscsaba demográfiai diagramjai A következőkben az egészségterv szempontjából releváns helyi demográfiai tendenciák bemutatására kerül sor, diagramok segítségével. Állandó lakosság létszáma, 1999-2014. (Forrás: Polgármesteri Hivatal)

8000 7000 6000

5417

5550 5680

5973

6225

6528

6770 6998

7474 7549 7202 7335

7721 7790 7832 7946

5000 4000 3000 2000 1000 0

Lakónépesség létszáma, 1999-2014. (Forrás: Polgármesteri Hivatal)

8000 7000 6000

5493 5611

5839 6018

6259

6541

6798 7022

7570 7246 7394

7678 7868 7868 7896

7976

5000 4000 3000 2000 1000 0

20

Piliscsaba korfája, 2013-as adatok (Forrás: Polgármesteri Hivatal)

91-95 81-85 71-75 Férfiak

61-65 51-55 41-45

Nők

31-35 21-25 11-15 0-5 400

300

200

100

0

100

200

300

400

500

Magyarország korfája, 2013. (forrás: http://penzugyi-tudakozo.hu/demografiai-korkepki-tartja-majd-el-a-nyugdijast/, 2015. július 28.)

21

Állandó lakosság nemek és korcsoportok szerinti megoszlása százalékos arányban, 1999. (Forrás: Polgármesteri Hivatal)

1999 20,0 15,0 10,0 5,0

16,2 13,3 13,4 12,8 11,8 15,1 6,4

11,0

0,0 Férfi

Nő

0-18

Férfi

Nő

Férfi

19-40

Nő

41-60

Férfi

Nő

61-100

Állandó lakosság nemek és korcsoportok szerinti megoszlása százalékos arányban, 2004. (Forrás: Polgármesteri Hivatal)

2004 20 15 10 5

12,6

12,3

16,2

16,6

12,6

12,8 6,4

10,6

0 Férfi

Nő

0-18

Férfi

Nő

19-40

Férfi

Nő

41-60

Férfi

Nő

61-100

22

Állandó lakosság nemek és korcsoportok szerinti megoszlása százalékos arányban, 2009. (Forrás: Polgármesteri Hivatal)

2009 20,0 15,0 10,0 13,0 12,0

5,0

16,1 16,3

12,7 12,7 6,9

10,4

Férfi

Nő

Férfi

0-18

Nő

Férfi

19-40

Nő

41-60

Férfi

Nő

61-100

Állandó lakosság nemek és korcsoportok szerinti megoszlása százalékos arányban, 2014. (Forrás: Polgármesteri Hivatal)

2014 15 10 5

12,7

11,5

14,8

14,9

13,3

13,3 8,3

11,1

0 Férfi

Nő

0-18

Férfi

Nő

19-40

Férfi

Nő

41-60

Férfi

Nő

61-100

23

Piliscsabáról el,- és odavándorlók száma, 2010-2013. (Forrás: Polgármesteri Hivatal)

361

400 283

350 300 250

260

235 221

191

200

234 180

elvándorlók (állandó) odavándorlók(állandó)

150 100 50 0 2010

2011

2012

2013

Piliscsabáról el,- és odavándorlók száma, ideiglenes és állandó tartózkodási hellyel rendelkezőket is beleszámítva, 20102013. (Forrás: Polgármesteri hivatal)

601

700 600

430

500 400

402

481 460

496 459

304

300

elvándorlók (ideiglenes+állandó) odavándorlók (ideiglenes+állandó)

200 100 0 2010

2011

2012

2013

24

Élveszületések és halálozások száma, 2010-2013. (Forrás: Polgármesteri Hivatal)

100

120 100

98

93

92

101

94

84

79

80 60

élveszületések száma

40

halálozások száma

20 0 2010

2011

2012

2013

Válások és házasságkötések száma, 2010-2013. (Forrás: Polgármesteri Hivatal)

35

31

24

30 25

23

20

20 15

32

29

válások

10

házasságkötések

10

10 5 0 2010

2011

2012

2013

25

Élveszületések száma ezer lakosra, 2012. (Forrás: KSH)

12,0 10,0 8,0 6,0

11,8 9,2

4,0

10,4

10,5 7,7

8,9

9,4

10,0

9,8

9,6

2,0 0,0

Halálozások száma ezer lakosra, 2012. (Forrás: KSH)

16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0

12,3

14,2

12,1 7,8

10,1 6,4

8,7

10,8

11,6

12,1

26

Természetes szaporodás ill. fogyás, 2012. (Forrás: KSH)

3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5

2,6

-0,5

2,5 -1,6

0,6

-0,8

-2,4

-1,8

-2,5

3,7

4,1

-4,9

Házasságkötések száma ezer lakosra, 2012. (Forrás: KSH)

5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

4

3,7

3,9

5

4,2 2,9

3,2

3,5

A demográfiai adatokból kitűnik, hogy Piliscsabán folyamatosan nőtt a népesség az elmúlt 15 évben, de növekedés mértéke évről évre csökkent. A növekedésért a Piliscsabára kiköltözők a felelősek elsősorban, hiszen - bár magas a településen az élveszületések száma – az elvándorlók és az idevándorlók különbözetét nem számítva fogyna a népesség. 2012-ben itt volt a legmagasabb az élveszületések száma 1000 főre viszonyítva, viszont a halálozások száma is magas volt. A különböző nemek korcsoportjainak a helyi népességen belüli arányos változására alapvetően nem lehet lineáris egyeneseket illeszteni. Egyetlen tendenciát lehet 27

csak kiolvasni ezekből az adatokból, hogy folyamatosan nő a 60 év feletti férfiak aránya a népességen belül. Piliscsaba korfája arányaiban sok tekintetben hasonlít Magyarország korfájára, ugyanakkor fontos kiemelni a gyermekek magas számát a településen, illetve, hogy kiemelkedően magas a 35-45 éves korosztályba tartozók férfiak és nők aránya. Környezeti tényezők Piliscsabán A lakásállomány majdnem 100 %-a rendelkezik villamos energia ellátással.21 A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített belterület utcáiban 46 km hosszban épült ki, a vízvezeték kiépítettsége teljes körűnek tekinthető. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 2414 volt (2012es adat), a lakók 6,8 %-a, körülbelül 500 fő nem rendelkezik közvetlenül a telkére, ingatlanára bekötött vezetékes ivóvíz ellátással. A vezetékes ivóvízellátást a DMRV Zrt. biztosítja a településen. A kiépített vízelosztó hálózatra az előírásoknak megfelelően a tűzivíz-csapok felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a megfelelő tűzivíz ellátást. A település közigazgatási területének jelentős hányada kiemelten érzékeny vízbázis védelmi területen és felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik, amely a felszín és felszín alatti szennyezésre nagyon érzékeny. Az új kertvárosi településrészek fás növényzeteinek, utcafásításainak hiánya, a gazdasági területek alacsony biológiai aktivitású területeinek gyér fásítottsága, illetve a 10-es út és a Tinnyei út mentén szintén a fásítás hiánya figyelhető meg. Piliscsabán jelenleg nincsen kiépített kerékpárút. A szennyvízelvezetéssel kapcsolatban a közüzemi hálózatra 2000-ben a lakások 26,6 %-a csatlakozott, ez a szám 2012-re közel 60 %-ra emelkedett. A többi háztartás saját egyedi szennyvízgyűjtő medencében gyűjtik a szennyvizet, amelyek legnagyobb részben szikkasztóként is funkcionálnak. Ez a település egyik fő szennyező forrása, ugyanis naponta átlagosan 350 köbméter szennyvizet szikkasztanak a talajba. A csatornahálózattal összegyűjtött szennyvizeket a település délnyugati szélén, a Kenyérmezei patak déli oldalára telepített szennyvíztisztító telep fogadja be. Gyakori a csapadékvíz bevezetése a szennyvíztisztító rendszerbe. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése 83,9 %-os, ami az elmúlt évek fejlesztésének eredménye. A felszín alatti vizek minősége szempontjából érzékeny területi adottság miatt fontos, hogy növekedjen ez az arány. Ugyanakkor a rákötések aránya 21

Piliscsaba, Városfejlesztési Koncepció és Stratégia (2014) szerk.: Kolossa József, Present Művészeti és Szolgáltató Kft., Budapest

28

csak 60 % körül mozog, ami jelentősen elmarad a lehetőségektől. Piliscsabán sikeres pályázat következtében új szennyvíztelep épül, amelynek kapacitása pár százalékkal magasabb lesz a jelenleginél. A telep átadása 2015 augusztusában megtörtént, így folytatódhat a csatornahálózat kiépítése a település vonatkozó részein és megfékezze az illegális bekötések mértékét. A város belterületén 79,5 km földgázelosztó hálózat üzemel. A gázhálózat kiépítettségének eredményeként a lakásállomány 96,6 %-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A többi háztartás jellemzően szénnel vagy fával melegít. A talaj alapvetően dolomit alapkőzetű, amelyet változó vastagságban homok, homokkő és márga, valamit ezek átmeneti kőzetei takarnak, a mezőgazdasági területeken, dombokon csernozjom, a mélyebben fekvő részeken réti öntéstalajt találunk, közepes és gyenge talajosztályba tartozóakat.

A településen

talajszennyező forrás a néhány helyen fellelhető hulladéklerakó (Hársfa utca végében), a Kenyérmezei patak mentén több helyen megtalálható ismeretlen eredetű anyagokból megkezdett feltöltés, illetve az elszikkasztott háztartási szennyvíz. Piliscsaba területén nitrogéndioxid és a szilárd légszennyező anyag mértéke meghaladja a határértéket, a kéndioxid és a benzol aránya a légszennyezettség felső és az alsó vizsgálati küszöbe között van, a szénmonoxid esetében pedig a légszennyezettség, egy vagy több légszennyező anyaga tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. A nagy biológiai aktivitásértékű fásított zöldfelületek, erdők igen kedvezően befolyásolják a levegőminőséget. Zaj- és rezgésteher szempontjából jelentősebb, nagy létszámot foglalkoztató ipari üzemek nem találhatóak, nagy zaj- és rezgéshatással bíró tevékenység nincs, a kisipari tevékenység pedig nem okoz zaj és rezgés szempontjából problémát. A zajterhelés legjelentősebb forrása a 10-es út forgalma, amely tranzit jellege miatt nagyon magas, így számítani kell a határérték feletti zajterhelésre. A település belterületén, lakóterületén vagy annak közelében üzemi zajforrásnak jelenleg nincsen környezet zavaró hatása. Sugárzásvédelem szempontjából a település területén a településrendezés eszközeivel befolyásolható sugárveszéllyel érintett terület nem ismert. A szervezett hulladékgyűjtés 2468 háztartásnál szolgáltat, ami 100 %-os lefedettséget jelent. A zöldhulladék elszállítása a szervezett hulladékszállítás keretein belül történik, a zöld hulladék kezelésére azonban 29

szükséges lenne helyben is megoldást találni. A vizuális környezetterhelés szempontjából a 10-es számú főút mellett kialakult gazdasági szolgáltató területek megjelenése problémás, ahogy a reklám- és cégtáblák megjelenése is. A városfejlesztési koncepcióban megfogalmazott reklámrendelet is aktuálissá válik. Piliscsaba egészségügyi helyzete Gyermekorvosi körzet Piliscsaba 0-14-éves korú gyermekek létszáma 1450 fő, a praxisban bejelentett lakosság szám is megegyezik ezzel. Az utóbbi 5 év betegforgalma az alábbiak alapján alakult: 2010: 9100 fő 2011. 8700 fő 2012: 8800 fő 2013: 9100 fő 2014: 8500 fő

Leggyakoribb megbetegedések: -

-

légúti megbetegedések (vírusfertőzések, asztma, allergia) érzékszervi elváltozások (látásélesség korrekció) bőrgyógyászati betegségek (atópia, ekcéma) mozgásszervi betegségek (hanyagtartás, lúdtalp) fertőző betegségek (bárányhimlő, influenza)

A gyermekpraxisban rokkantnyugdíjas, illetve tartósan fekvőbeteg ágyhoz kötött gyermek nincsen. Legfontosabb kockázati tényező a gyermekeknél túlsúly, a serdülőknél a dohányzás, illetve egyéb élvezetei szerek használata, mint például az alkohol. Fontos lenne, hogy megelőzzük a baleseteket, illetve, hogy csökkenjen az anyai dohányzás, ugyanis emiatt magasabb a koraszülések és a kisebb súllyal születettek száma. Évente 0-1 gyermek hal meg, ennek okai általában daganatos betegségek, halmozott fejlődési rendellenesség vagy balesetek.

Leggyakrabban felírt gyógyszerek ATC kód besorolás szerint: -

Vaccinák Köhögés és meghűlés gyógyszerei Obstructiv légúti betegségekre ható 30

-

szerek Obstructiv légúti betegségekre ható egyéb gyógyszerek, inhaláló szerek Systemás antihistaminok Vérzésellenes szerek Vaskészítmények Antithrombotikus gyógyszerek Beta-lactam antibioticumok, penicillinek Általános tápszerek Vitaminok

A gyermekorvosi rendelő munkatársai a fentiek figyelembe vételével javasolják, hogy az önkormányzat nagyobb hangsúlyt szenteljen a portalanított utak kialakítására, biztosítson több lehetőséget a szabadtéri mozgásra, például kerékpárutak építésével, edzőpark vagy erdei tornapálya kialakításával, de egy uszoda létrehozását is fontos célként kell meghatározni. A rendelő épületének felújítása, illetve a szociális helységek komfortosabbá tétele sem várhat tovább, amely mind a pácienseket mind az ott dolgozók jobb hangulatát és munkájuk minőségének emelését tudná szolgálni. Harmadik számú háziorvosi körzet A praxisban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által jutó ellátandó lakosság száma 1943 fő. A praxisban nyilvántartott betegek száma azonban 2521 fő. A leggyakrabban előforduló betegségek az alábbi diagram szerint alakultak 2014-ben: Harmadik számú háziorvosi körzet, leggyakrabban előforduló betegségek százalékos aránya, 2014. (Forrás: Dr. Bálint Levente, háziorvos)

Magas vérnyomás betegség 0,0%

8,8%

15,2%

Allergia 39,1%

9,9%

Mozgásszervi panaszok Pajzsmirigy betegség

25,7%

Szívproblémák

1,3% 0,0%

Emésztőrendszer betegségei Daganatos betegségek

31

Az egészségfelmérés eredményei (a válaszokból készített diagramok a tanulmány végén találhatóak) Az egészségfelmérő kérdőívet május elsejétől június elejéig lehetett kitölteni papír és elektronikus formában. Piliscsaba hivatalos honlapján és facebook oldalán több alkalommal került meghirdetésre a felmérés kitöltésére való felhívás. A közcélú munkások, a Polgármesteri Hivatal dolgozói, a helyi óvodapedagógusok és tanárok személyesen lettek megkérve a kérdőív kitöltésére. A kérdőív természetesen nem reprezentatív felmérés, 202-en töltötték ki, amelyből 64,5 %-a női, 35,5 %-a férfi kitöltő volt, viszont a felnőtt kitöltők életkorának arányait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy azok körülbelül megegyeznek a lakosság életkorának arányaival. A kérdőívből 19 kérdés a lakosok egészségügyi szolgáltatások iránti igényeire, 29 kérdés pedig az egészségi állapotukra vonatkozott. 6 kérdés általános adatokra kérdezett rá. Erősségek és gyengeségek az egészségfelmérő kérdőív alapján Erősségek

Gyengeségek

-

a kitöltők 55 %-a igénybe veszi az ingyenes szűrővizsgálatokat

-

-

a kitöltők a háziorvosi ellátást kiemelkedően pozitívnak találják

-

-

a kitöltők elégedettek a védőnői ellátással és a gyógyszertári ellátottsággal a kitöltők 95 %-a volt valamilyen szűrővizsgálaton az elmúlt 5 évben a kitöltők 65 %-a normálisnak tudja a vérnyomását a kitöltők 77 %-a normálisnak tudja a vércukorszintjét

-

-

a kitöltők 65 %-a normálisnak tudja a koleszterin szintjét

-

-

a kitöltők 56 %-a nem dohányzik

-

-

a kitöltők 65 %-a alkalomszerűen kevés alkoholt fogyaszt

-

-

a kitöltők 95 %-a egyáltalán nem fogyaszt/ott kábítószert

-

-

-

a kitöltők 39 %-a nem részesül üzemorvosi vizsgálatokban a munkahelye által a kitöltők többségének véleménye szerint inkább rossz a szakorvosi, az ügyeleti és a kórházi ellátás a kitöltők többséges az ügyeleti ellátás Zsámbékról Pilisvörösvárra helyezné vissza a kitöltők hiányolják a helyi laborvizsgálatokat (pl.: vérvétel) A kitöltők szerint még egy gyermekorvosra lenne szükség a kitöltők nem elégedettek a rendelési időkkel (munkaidőn kívül nem lehet időpontot kapni) a kitöltők nem elégedettek a pilisvörösvári szakellátás minőségével A kitöltők hiányolják a helyi szakellátásokat (pl.: nőgyógyász) a kitöltők között magas a magas vérnyomás betegségben, allergiában és pajzsmirigy betegségben szenvedők aránya a kitöltők több mint 25 %-a alkalmi vagy rendszeres dohányzó 32

-

a kitöltők 73 %-a naponta fogyaszt friss gyümölcsöt, zöldséget

-

-

a kitöltők 57 %-a heti 2-3 alkalommal fogyaszt húst

-

-

a kitöltők között meglepően sokan használnak kókuszzsírt sütéshez, főzéshez a kitöltők 65 %-a tartja teljes mértékben kiegyensúlyozottnak a párkapcsolatát a kitöltők 62 %-ának van állása

-

-

-

a kitöltők több mint 30 %-ának a normálisnál stresszesebb az élete, ami nehezen kezelhetően a kitöltők több mint 30 %-ának az anyagi gondok jelentik a legnagyobb stressz forrást a kitöltők 43 %-ának nincs rendszeres mozgásprogramja

Problémák azonosítása Az alábbi problémák azonosítása Piliscsaba demográfiájának, környezeti tényezőinek, egészségügyi helyzetének, az egészségfelmérő kérdőív eredményeinek, az egészségügyi dolgozók és a mindennapok szubjektív tapasztalatainak vizsgálatán keresztül történt. 1. Magas a dohányzók száma 2. A szívproblémák és a magas vérnyomás betegség a legjellemzőbb a településen 3. Kevés figyelem fordítanak az emberek az egészséges táplálkozásra, főként a szociálisan kedvezőtlenebb helyzetben élők (ők kényszerből) 4. Nem egyenletes az önkormányzati sporttámogatás 5. A lakosok mindennapi teendőivel foglalkozó önkormányzati szabályokat a lakosok nem, vagy nem helyesen ismerik 6. Magas azon helyek aránya, ahol nem történt intézkedés parlagfű-mentesség érdekében 7. Nincsen olyan egységes szabályozása a helyi reklámozásnak, amely elősegítené a település esztétikus arculatát 8. Alacsony a lakosok egészségkultúrája, az egészséges életmódról való tudásuk és az egészségügyi ismeretük (pl.: elsősegély-nyújtási képességük) 9. A civil szervezetek csak közvetve foglalkoznak egészségfejlesztéssel Javasolt prioritások és beavatkozások listája A következőkben az ajánlott prioritásokhoz tartozó programok és javasolt irányok leírása olvasható. A programpontok világos céllal, felelőssel, forrással, kimeneti követelményekkel és időbeli ütemezéssel vannak ellátva, hogy ellenőrizhetőek legyenek. Többségüket a 2016-os 33

év folyamán kell végrehajtani, vagy előkészíteni. A javasolt irányok ezzel szemben ajánlásokat fogalmaznak meg az önkormányzat számára. Ezek nem tartalmaznak a programokkal ellentétben részleteket, ugyanis ezek összetettebb, nehezebben megoldható és kivitelezhető intézkedések, amelyekben a végrehajtás eszközrendszere és időbeli ütemezése nem belátható teljes mértékben jelen pillanatban. A javasolt irányok megvalósításán ugyanakkor az önkormányzatnak állandóan dolgoznia kell. A javasolt programok és irányelvek a nemzetközi és magyar ágazati ajánlások Piliscsaba helyi állapotaira és azonosított problémáira való adaptálása alapján kerültek meghatározásra. I. Prioritás: kockázati tényezők befolyásolása (dohányzás, fizikai inaktivitás, egészségtelen táplálkozás) Programok: 1. Közterületi dohányzás betiltása A program célja: A dohányzás visszaszorítása a településen, a nem-dohányzók védelme és a dohányzók leszoktatása végett. Célcsoportok: A település 14 éven felüli lakossága. Program javaslat: A köztisztaságról szóló 4/1991. (IV. 5.) rendeletének kiegészítése a közterületi dohányzásról szóló fejezettel, amelyben megtiltják a településen a közterületi dohányzást. Amennyiben a rendeletmódosítást szigorúnak találja a képviselő-testület, úgy a közintézmények, iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények, tömegközlekedési megállók 50 méteres körzetében legyen tiltott közterületen a dohányzás. Az intézkedés szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. Az előkészítésért a jegyző felel. Az intézkedés kezdő időpontja és időtartama: A rendeletmódosítás javasolt időpontja 2016. második képviselő-testületi ülése. A rendeletmódosítás a képviselő-testület döntését követően 6 hónappal lépjen hatályba, hogy a lakosságot megfelelően lehessen erről tájékoztatni. Várható eredmények: Csökken a közterületen dohányzók és a naponta sokszor dohányzók száma. Javul a levegő tisztasága, kevesebb mérget lélegeznek be a nem-dohányzók. 34

Végrehajtásért felel: Jegyző. Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Közterület-felügyelő. 2. Ingyenes dohányzás leszoktatást támogató program A program célja: A közterületi dohányzás betiltásával sokan szabálysértést követnek majd el, ha a megszokott módon folytatják a dohányzási szokásaikat. Ennek megelőzése érdekében ingyenes leszoktatást támogató program kerül megrendezésre, a Polgármesteri Hivatal munkatársai előnyt élveznek a jelentkezésnél. Célcsoportok: A dohányzó lakosság, amelyeik eltökélt abban, hogy feladja a dohányzást. Program javaslat: Az első kísérleti jellegű, dohányzásról leszoktató csoport március elsejével indul, maximum 20 fővel. A program szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. A lebonyolításért a helyi orvosok és védőnők, avagy meghívott tüdőgondozó szakorvos felel. A program kezdő időpontja és időtartama: A kísérleti jellegű program 2016 márciusában indul. Sikeresség esetén további programok kerülnek megszervezésre. Várható eredmények: A programban részt vevők felhagynak a dohányzással, ezzel javítva a hosszú távú egészségi állapotukon és a környezetükben élő nem-dohányzók egészségi állapotán. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó Szükséges forrás Amennyiben helyi orvosok és védőnők hajtják végre a programot, úgy számukra tiszteletdíj. Tüdőgyógyász alkalmazása esetén vállalkozói díj. Megközelítőleg 200 000 Ft

35

3. Piliscsaba FUT program A program célja: Sportolásra és közösségi élményre ösztönözni a település lakosságát. Célcsoportok: A települési minden korosztálya, kiemelten figyelve a gyermekekre. Program javaslat: A Csaba-napi programok (július eleje) keretében egy adott útvonalon futóverseny tartása, amelyen gyermekektől az idősekig minden korosztály indulhat. A program előfutára a 2015. július 4-én tartott városismereti futóverseny, amelyet az önkormányzat közösen szervezett a Piliscsabai Természetjáró Egyesülettel és a Piliscsabai Futrinkákkal. A program szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. A szervezésért a Piliscsabai Természetjáró Egyesület, a Piliscsabai Futrinkák és a Polgármesteri Hivatal (önkormányzati tanácsadó) közösen felel. A program kezdő időpontja és időtartama: A program a 2016. július elején, a Csaba-napok időpontjában történik. Várható eredmények: A futás és a közösségi élmény megmozgatja a település lakosságát, ennek következtében többen alakítanak ki maguknak rendszeres sportprogramot. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó Szükséges forrás: Megközelítőleg 100 000 Ft. 4. Piliscsaba Sportolója Díj létrehozása A program célja: Sportolásra és mindennapos, rendszeres mozgásprogramra ösztönözni a gyermekeket. Célcsoportok: Gyermekkorú lakosság. Program javaslat: A városi kitüntető és elismerő címek létrehozásáról és azok adományozásáról szóló 28/2013. (XI.13.) számú rendeletének kiegészítése Piliscsaba Sportolója Díj fejezettel. Az elismeréssel 36

minden évben három fiatalt tüntetnének ki a Csaba-napok alkalmával. A 0-10 éves korosztályból egyet, a 10-14 éves korosztályból egyet és a14-18 éves korosztályból egyet. Díjazottra javaslatot minden 18. életévét betöltött piliscsabai lakos tehet, a díjazásra javasolt személy sportsikereinek részletes bemutatásával. A díjazás feltétele, hogy a díjazásra javasolt személy piliscsabai lakos legyen. Az intézkedés szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. Az előkészítésért a jegyző felel. A intézkedés kezdő időpontja és időtartama: A rendeletmódosításról legkésőbb február 28-ig döntenie kell a képviselő-testületnek. A javasolt díjazottakra beérkező anyagokat május 31-ig kell eljuttatni a Hivatal illetékeseinek. Várható eredmények: A díj ösztönözni fogja a versenyszerűen sportoló fiatalokat, hogy még komolyabban vegyék a professzionális sportot, illetve ösztönözni fogja az eddig kevésbé, vagy nem sportoló fiatalokat, hogy rendszeres mozgásprogramot alakítsanak ki. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó Szükséges forrás: Megközelítőleg 50 000 Ft (díjak és oklevelek) 5. Egészséges ételek kínálása Gyermeknapon és Csaba-napokon A program célja: Megismertetni a lakókat az egészséges ételekkel és ösztönözni őket, hogy otthon is ezeket fogyasszák. Célcsoportok: Gyermekek és felnőttek. Program javaslat: A Gyermeknap és a Csaba-nap keretében ingyenes kóstolási lehetőség az egészséges ételekből. Az intézkedés szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. Az előkészítéséért és lebonyolításért a Közalapítvány felel. A intézkedés kezdő időpontja és időtartama: 37

A program a június elején és a július elején megrendezésre kerülő Gyermeknap és Csabanapok alkalmával történne. Várható eredmények: A program révén a lakók információkat kapnak az egészséges táplálékokról, amely által otthon nagyobb eséllyel fognak ilyen jellegű ételeket fogyasztani. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó Szükséges forrás: Javasolt irányok: 1. Közösségi kertek létrehozása 2. Településrészeket összekötő kerékpárutak építése 3. Futókör kialakítás a sportpálya köré 4. Minden évben pályázni nyári gyermekétkeztetésre 5. Erdei tornapályák, turistautak építése 6. Igazságos önkormányzati sporttámogatás kialakítása II. Prioritás: környezet-egészségügyi helyzet javítása Programok: 1. Kiadvány az együttélés szabályairól A program célja: A lakosság figyelmét felhívni az együttélés alapvető szabályaira és tájékoztatást adni a legfontosabb elérhetőségekről, hogy melyik üggyel hova kell fordulniuk. Célcsoportok: A település felnőtt lakossága. Program javaslat: Egy szimbólumokkal bőven tarkított, informatív kiskönyv szerkesztése és kiadása külsős céggel, amelyben szerepelnek a lakosságot közvetlen érintő legfontosabb önkormányzati szabályok, elérhetőségek, tudnivalók. Az intézkedés szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. A kiadvány tartalmának meghatározásáért bizottság felállítása javasolt, amelynek tagjai: polgármester, alpolgármester, önkormányzati 38

tanácsadó, önkormányzati osztályvezető, adó és gazdasági osztályvezető, Piliscsaba Város Fejlesztési és Üzemeltetési Intézményének vezetője. Az intézkedés kezdő időpontja és időtartama: A kiadvány tartalmát 2016. február végéig meg kell határozni, a pályázati kiírást a márciusi képviselő-testületi ülésen kell megtárgyalni, az áprilisi testületi ülésen dönteni kell a vállalkozó személyéről. A kiadványt május 31-ig kell elkészítenie és eljuttatnia a vállalkozónak Piliscsaba minden nagykorú állampolgárához. Várható eredmények: A különböző szabályokat ezt követően nagyobb arányban fogják betartani az emberek. Ez által csökkenhet például az illegális szemétlerakás mértéke, a tiltott időszakban való tűzgyújtások száma, de nőhet a parlagfű-mentesség is a településen. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó. Szükséges forrás: Minden felnőtt lakosnak, megközelítőleg: 3 000 000 Ft. Minden háztartásnak, megközelítőleg: 1 250 000 Ft 2. Faültetés minden születendő gyermek után, táblával ellátva A program célja: Minden születendő gyermek után facsemete ültetése a tiszta környezet és levegő érdekében. Célcsoportok: A születendő gyermekek családjai. Program javaslat: A születendő gyermekek után az önkormányzat facsemetét ültet, a fára, vagy a fa mellé kis táblát tesz rajta a megszületett gyermek nevével. Az program szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. A szervezéséért és lebonyolításért az anyakönyvvezető, a környezetvédelmi tanácsnok és Piliscsaba Város Fejlesztési és Üzemeltetési Intézményének vezetője felel. A program kezdő időpontja és időtartama: A programról 2016. február 28-ig határoz a képviselő-testület. Várható eredmények: 39

Az intézkedés segíti a közösségi érzés, a lokálpatriotizmus és a környezettudatosság elmélyítését a lakosság körében. A faültetés révén javul a település levegőminősége és javul a településen élők közérzete is. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó Szükséges forrás: Megközelítőleg 100 000 Ft. 3. A parlagfű-mentesítés fokozottabb ellenőrzése A program célja: Fejleszteni

Piliscsaba

környezet-egészségügyi

helyzetét,

csökkenteni

levegőjének

pollenkoncentráció mértékét. Célcsoportok: A parlagfűre érzékeny lakók. Program javaslat: A parlagfű virágzásának idején fokozottabb ellenőrzése a parlagfű-mentességnek. Kényszerkaszálás végzése. A program szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. A szervezéséért és lebonyolításért a közterület-felügyelő előkészítése alapján a jegyző felel. A program kezdő időpontja és időtartama: A program minden év júliusától szeptemberig tart. Várható eredmények: A fokozottabb ellenőrzés által növekszik a parlagfű-mentes területek aránya a településen. Ennek következtében a parlagfűre érzékeny lakóknak kevesebb megpróbáltatással jár majd ez az időszak, emelkedik a testi és lelki egészségük. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó Szükséges forrás: -

40

4. Reklámrendelet A program célja: Fejleszteni

Piliscsaba

környezet-egészségügyi

helyzetét,

csökkenteni

a

vizuális

környezetszennyezés mértékét, ezzel javítani a lakók közérzetét. Célcsoportok: A település minden lakója. Program javaslat: Reklámrendeletről való döntés, amely világos szabályokat fogalmaz meg a településen található kihelyezett reklámokra vonatkozóan. A rendelet célja, hogy csökkentse a vizuális környezetszennyezés mértékét. A program szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. Az előkészítéséért a főépítész, Piliscsaba Város Fejlesztési és Üzemeltetési Intézményének vezetője és a jegyző felel. A program kezdő időpontja és időtartama: A reklámrendeletet 2016. október 30-ig elfogadja a képviselő-testület. Várható eredmények: A rendelet révén csökken a vizuális környezetszennyezés mértéke a településen és javul a lakók közérzete. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Közterület-felügyelő Szükséges forrás: Javasolt irányok: 1. Közterületi akadálymentesítés kivitelezése, portalanított utak kialakítása 2. Szúnyogirtás a zöld környezet bizonyított védelme mellett 3. Csatornázottság mértékének növelése, a szennyvíztelep illegális rákötéseinek mgszüntetése 4. A hulladéklerakók felszámolása a nem kijelölt helyeken III. Prioritás: prevenció Programok: 1. Szűrőkamion bérlése 41

A program célja: Ingyenes szűrővizsgálatok biztosításával segíteni a lakosoknak, hogy idejében észleljék a betegségeiket. Célcsoportok: A település felnőtt lakossága, különösen a középkorú nők. Program javaslat: Szűrőkamion kivonulása a településre, amelyen az alapvető vizsgálatokon kívül emlődiagnosztikát is szolgáltat. A program szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. A szervezéséért és lebonyolításért az önkormányzati tanácsadó, a közterület-felügyelő, illetőleg a Csaba-napok program szervezője, a Művelődési Információs Központ és Könyvtár vezetője felel. A program kezdő időpontja és időtartama: A szűrőkamion a Csaba-napok keretében vonulna ki és egy napot töltene a településen. Várható eredmények: Azzal, hogy a szűrőkamion nem hagyományos orvosi vizsgálat, hanem annál különlegesebb program várhatóan sokkal több embert fog megmozgatni, mint a hagyományos szűrés. Számos betegség esetében a korai észlelés kulcsfontosságú, így a program eredményeképpen nőhet az egészségben töltött életévek száma a településen, és így csökkenhet az elkerülhető halálozás mértéke. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó Szükséges forrás: Megközelítőleg 1 000 000 Ft 2. Közterületi életmentő program bevezetése (KÉP) A program célja: Defibrillátorok közterületre való kihelyezésével megelőzni a hirtelen szívhalál okozta halálozásokat. Célcsoportok: A település teljes lakossága. Program javaslat: 42

A település bizonyos külterületi helyeire defibrillátorok kihelyezése az országosan elindult Közterületi Életmentő Programhoz csatlakozva. Az program szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. A szervezéséért és lebonyolításért az országos program vezetője, Botka Zsolt felel. A program kezdő időpontja és időtartama: A defibrillátorok kihelyezése a 2016-os év folyamán történnek meg. Várható eredmények: A program révén megelőzhető a hirtelen szívmegállás okozta halálozások száma. A defibrillátor használatának elsajátítása által növelhető a lakosság egészségtudatossága és elsősegély-nyújtó ismerete. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó Szükséges forrás: Megközelítőleg 1 500 000 Ft. Fenntartási költség évente 1 000 000 Ft. 3. Sóbarlangba érvényes kedvezményes kuponok kiadása A program célja: A kedvezőtlenebb anyagi helyzettel rendelkező családokban felnövő gyermekek számára elérhetővé tenni a piliscsabai sóbarlang szolgáltatásait. Célcsoportok: A kedvezőtlen anyagi helyzettel rendelkező családokban felnövő gyermekek. Program javaslat: A gyermekorvos által átküldött adatok alapján, az igazoltan asztmás és allergiás gyermekek, akik nagycsaládban élnek, vagy szüleik szociális segélyből élnek, vagy szüleik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak; számukra kuponokat ad ki az önkormányzat, amelyek bizonyos alkalomszámig ingyenessé teszi számukra a sóbarlang használatát. A program szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. A szervezéséért és lebonyolításért a gyermekorvos és az önkormányzati tanácsadó felel. A program kezdő időpontja és időtartama: A képviselő-testület 2016. március 31-ig hoz határozatot a program támogatásáról. 43

Várható eredmények: A program révén nőhet a kedvezőtlenebb anyagi helyzettel rendelkező családokban felnövő gyermekek szubjektív egészségi állapota, ennek következtében csökkenhet a stressz a beteg gyermekek szüleinél, nőhet a lelki egészség. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó Szükséges forrás: Megközelítőleg 200 000 Ft. 4. Egészséghatás vizsgálat a rendeletek és rendeletmódosítások meghozatala előtt A program célja: Megelőzni

azon

rendeletek

életbe

lépését,

amelynek

bizonyos

elemei

egészségi

szempontokból károsan hatnának a lakosokra. Célcsoportok: A település minden lakója Program javaslat: A rendeletek meghozatala előtt egészséghatás vizsgálatot kérni szakértőtől (egészségügyi végzetséggel rendelkező személytől) A program szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. A program kezdő időpontja és időtartama: Az erről szóló képviselő-testületi határozat április 30-ig megszületik. Várható eredmények: Az intézkedés révén megelőzhetőek a meggondolatlanságból eredő hibás, egészségünket veszélyeztető döntések. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó Szükséges forrás: -

44

5. Civil alapból elkülönített forrás egészségfejlesztésre A program célja: Ösztönözni a civil közösségeket, civil szervezeteket, hogy olyan programjavaslatokkal pályázzanak

az

önkormányzat,

civilek

számára

elkülönített

forrásaira,

amelyek

egészségfejlesztéssel foglalkoznak. Célcsoportok: A település minden lakója. Program javaslat: A civil alap forrásainak 10 %-át egészségfejlesztéssel foglalkozó programok finanszírozására kell fordítani. Ebben az esetben a program támogatási intenzitása az eredeti civil programokkal ellentétben 95 %-os lesz. A program szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. Az előkészítéséért a jegyző felel. A program kezdő időpontja és időtartama: Az erről szóló képviselő-testületi határozat február 28-ig megszületik. Várható eredmények: Az intézkedés eredményeképp a civil szervezetek nagyobb valószínűséggel fognak orientálódni

az

egészségfejlesztés irányába

is, a civil szervezetek által

végzett

egészségfejlesztési tevékenység a település azon lakóit is meg tudja szólítani, akik az önkormányzati egészségfejlesztési programokra kevésbé nyitottak. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó Szükséges forrás: A civil alap 10 %-a, megközelítőleg 140 000 Ft. 6. „Gondoskodó Önkormányzat” Dr. Card program bevezetése A program célja: Hirtelen rosszullét és mentővel való elszállítás esetén a mentősök információkhoz jutása, hogy minél hamarabb, minél hatékonyabban tudjanak menteni és elkezdeni a gyógyítás folyamatát. Célcsoportok: Elsősorban gyermekek és 60 éven felüli lakosság, másodsorban a település minden lakója. 45

Program javaslat: A Dr. Card egy olyan kártya, amely tartalmazza tulajdonosa legfontosabb egészségügyi és személyes adatait, így sürgősségi ellátás esetén a kezelőorvos azonnal információhoz juthat a betegről. A program szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. Az előkészítéséért az alpolgármester és az önkormányzati tanácsadó felel. A program kezdő időpontja és időtartama: Az erről szóló képviselő-testületi határozat 2016. május 31-ig megtörténik. A program bevezetése 2016 őszén történik. Várható eredmények: A program révén növekedhet a hirtelen rosszullét kezelésének hatékonysága, életeket menthet. Növekedhet a lakók biztonságérzete, javulhat a közérzetük és nőhet az önkormányzatba fektetett bizalmuk is. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó. Szükséges forrás: Megközelítőleg 1 000 000 Ft. Javasolt irányok: 1. Tűzivíz-csappal való ellátás felülvizsgálata IV. Prioritás: egészségtudatosság növelése, önkormányzati egészségkommunikáció kialakítása Programok: 1. „Egészséges Piliscsaba” facebook-oldal elindítása A program célja: A facebook erejét kihasználva tájékoztatni a lakosságot a helyi egészségtervben aktuálisan következő programokról, illetve az egészséges életmóddal kapcsolatos tudnivalók és információk segítségével fejleszteni a lakosság egészségkultúráját. Célcsoportok: A település 14 év feletti lakói. 46

Program javaslat: Egészséges Piliscsaba facebook-oldal indítása, amely aktív, és amely beszámol minden fontosabb, egészségüggyel kapcsolatos helyi információról. A program szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. A szervezéséért és lebonyolításért, illetve a folyamatos működtetéséért az önkormányzati tanácsadó felel. A program kezdő időpontja és időtartama: A facebook-oldal létrehozása február 28-ig megtörténik. Várható eredmények: Az oldal segítségével növekedni fog azon emberek száma, akik részt vesznek az egészségterv valamelyik programjában és növekedni fog a lakosság egészségtudatossága. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó Szükséges forrás: Az oldal reklámozására megközelítőleg 50 000 Ft. 2. Piliscsabai Polgárban állandó egészségügyi rovat A program célja: A lakosság egészségügyi információkkal való ellátása, illetve egészségtudatosságuk és egészségmagatartásuk növelése. Célcsoportok: Az újságot rendszeresen olvasók. Program javaslat: Minden hónapban a közpénzből készített Piliscsabai Polgár nevű közéleti havilapban 1 teljes oldal egészségügyi témákkal foglalkozna. Ezek lehetnek szezonális információk, helyi orvosokkal készített interjút, vagy olyan egyéb cikkek, amelyekben egészségfejlesztéssel foglalkoznak és növelik a lakosok egészségtudatosságát. A program szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. A szervezéséért és lebonyolításért a Piliscsabai Polgár szerkesztősége felel. A program kezdő időpontja és időtartama: A program 2016 februárjától indul. 47

Várható eredmények: Az állandó segítségével növekedni fog azon emberek száma, akik részt vesznek az egészségterv valamelyik programjában és növekedni fog a lakosság egészségtudatossága. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó Szükséges forrás: 3. Rajzverseny és fotópályázat A program célja: A lakosság, elsősorban a fiatalság megszólítása és bevonása, egészségtudatosságuk növelése. Célcsoportok: Piliscsabára járó iskolások. Program javaslat: A rajzverseny elsősorban a 6-14 éves iskolásoknak szól és témája az egészséges táplálkozás lenne. Az ő korosztályukban ugyanis különösen aktuális probléma az elhízás, ami a testi hátrányok mellett jelentős lelki problémával is jár. A fotópályázat az idősebbeknek szól, elsősorban a 14-18 éves korosztálynak, a témája alapvetően az egészséges életmód lesz. Az aktivitás növelése érdekében értékes ajándékokat kapnak a díjazottak. A program szervezői és lebonyolítói: Az intézkedés kezdeményezője a polgármester. A szervezéséért és lebonyolításért az önkormányzati tanácsadó felel. A program kezdő időpontja és időtartama: A program 2016 őszén zajlana le. Várható eredmények: Növekszik az iskoláskorú gyermekek egészségtudatossága, érzékenyebbé válnak az egészségügyi témákra. Végrehajtásért felel: Polgármester Végrehajtás ellenőrzéséért felel: Önkormányzati tanácsadó Szükséges forrás: Megközelítőleg 100 000 Ft (ajándékok és oklevelek) 48

V. Prioritás: lelki egészség feltételeinek megteremtése Javasolt irányok: 1. Idősek nappali ellátásának biztosítása 2. Helyi munkahelyteremtés 3. Játszóterek építése VI. Prioritás: egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Javasolt irányok: 1. Nőgyógyász szakorvos rendelésének biztosítása 2. Helyi laborvizsgálatok biztosítása 3. Központi orvosi ügyelet visszahelyezése Pilisvörösvárra 4. Még egy gyermekorvosi körzet kialakítása 5. Rendelő épületének felújítása Az egészségfelmérő kérdőívre adott válaszok diagramjai 1. Bejelentett lakcímmel rendelkezik Piliscsabán? (válaszok száma: 202)

3,0% 6,4%

állandó lakcímmel

7,9%

tartózkodási címmel itt élek, de nem vagyok bejelentve 82,7%

más településen lakom

49

2. Igénybe veszi a háziorvosi ellátást Piliscsabán? (válaszok száma: 202)

1,5%

piliscsabai orvosnál vagyok bejelentve és nála veszem igénybe az ellátást

4,5%

14,4%

más településen vagyok bejelentve és ott is veszem igénybe az ellátást más településen vagyok bejelentve, de piliscsabai ovosnál veszem igénybe az ellátást

79,7%

egyéb

3. Milyen gyakran keresi fel háziorvosát? (válaszok száma: 201)

7,0%

havonta akár többször

3,5%

havonta 17,4% félévente 18,4%

44,3% 9,5%

évente csak akkor, ha beteg vagyok egyéb

50

4. Milyen gyakran vesz igénybe szakorvosi ellátást? (válaszok száma: 201)

1,0% havonta többször 8,5% 33,8%

havonta 26,9% félévente évente 29,9% csak, ha nagyon fontos

5. Milyen gyakran kap ellátást kórházi környezetben? (válaszok száma: 198)

2,0% 3,5%

6,1% havonta félévente 30,3%

58,1%

évente csak baleset esetén nagyon ritkán

51

6. Milyen gyakran veszi igénybe az orvosi ügyeleti ellátást? (válaszok száma: 87) 0,0% 0,0%

2,3% hetente

1,1%

havonta

27,6%

félévente 69,0%

évente nagyon ritkán nem vettem még igénybe

7. Milyen gyakran vette eddig igénybe a mentőszolgálat ellátását? (válaszok száma: 198)

0,0%

0,0%

1,5% 2,0%

havonta többször 23,7%

havonta félévente

72,7%

évente nagyon ritkán nem vettem még igénybe

52

8. Igénybe szokta venni a szakorvosi ellátások esetében a magánrendeléseket? (válaszok száma: 195)

4,6%

nem, leggyakoribb válaszok: drága; nem volt rá szükségem 48,7% igen, leggyakoribb válaszok: nőgyógyászat; fogászat

46,7%

egyéb

9. Igénybe veszi-e az ingyenes szűrővizsgálatokat? (válaszok száma: 199)

17,1%

27,1%

igen

55,8%

nem

néha, leggyakoribb terület: tüdőszűrés

53

10. Részesül-e üzemorvosi vizsgálatokban a munkahelye által? (válaszok száma: 192) 4,7%

igen

39,1% 56,3%

nem egyéb

11. A fogorvosi ellátást hol veszi igénybe? (válaszok száma: 200) államilag finanszírozott ellátás keretében Piliscsabán

6,0% 16,0% 45,0%

államilag finanszírozott ellátás keretében más településen magánpraxisban a környéken

26,5% 6,5%

magánpraxisban, változó orvosi ellátásban nem járok fogorvoshoz, csak sürgősségi ellátás esetében

54

12. Ha van gyermeke, igénybe veszi-e a gyermekorvosi ellátást Piliscsabán? (válaszok száma: 134)

igen, a helyi gyermekorvosi rendelés keretében

29,9%

61,2%

helyi orvosnál vagyunk bejelentkezve, de máshol vesszük igénybe csak magánrendelésre járok gyermekeimmel

4,5% egyéb

4,5%

13. Értékelje az ellátási területek minőségét 1-5-ig terjedő skálán, az 1. a legkevésbé jó! (zárójelben a válaszok száma) 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00

4,04 3,55 2,85

3,31

3,30 2,44

2,72

55

14. Az ellátások keretében mi az, amelyben leginkább elvárna változást, javulást? (több is jelölhető volt, válaszok száma: 382) időpontok kérdésében 5,5% 13,9%

rendelési idők kérdésében

37,7%

szervezési kérdésekben 23,0% ellátás minőségében

19,9%

egyéb, leggyakoribb válasz: több gyermekorvost

15. Legproblémásabb/leginkább megfelelő ellátási terület

Legproblémásabb (válaszok száma: 130) -

ügyeleti ellátás (Zsámbékról Pilisvörösvárra) helyi laborvizsgálatok hiánya (vérvétel) gyermekorvosi rendelés (még egy gyermekorvosra lenne szükség) rendelési idők (munkaidőn kívül nem lehet időpontot kapni) pilisvörösvári szakellátás minősége helyi szakellátás hiánya (nőgyógyász)

Leginkább megfelelő (válaszok száma: 89) -

háziorvosi ellátás (orvosok személye, felkészültsége) fogászat, védőnői ellátás

56

16. Ön szerint mennyire megfelelő a gyógyszertári ellátottság színvonala Piliscsabán? Értékelje 1-5ig! 4,48

4,50 4,45 4,40 4,35 4,30 4,25

4,18

4,20 4,15 4,10 4,05 4,00 gyógyszertári ellátottság (191)

védőnői ellátás (141)

17. Igényelne-e kényelmesebb, színvonalasabb ellátást helyben, ha pénzügyi hozzájárulással járna Öntől? (válaszok száma: 187) 9,1% igen 35,8%

55,1%

nem

egyéb

18. Mit várna el az önkormányzattól az intézményi szolgáltatások területén? (válaszok száma: 86)

Leggyakoribb válaszok Orvosi ügyelet visszahelyezése Pilisvörösvárra 57

Helyi laborvizsgálatok biztosítása Hosszabb rendelési idők biztosítása Egészségház felújítása Még egy gyermekorvosi körzet biztosítása Helyben szakorvosi rendelés biztosítása, elsősorban nőgyógyászati rendelést 19. Volt-e szűrővizsgálaton az utóbbi 5 évben? (válaszok száma: 197)

5,1%

igen

nem

94,9%

20. Ha igen, milyen típusú szűrővizsgálaton volt? (több is jelölhető volt, válaszok száma: 490)

4,5%

3,3%

tüdőszűrés szájüregi szűrés 32,2%

21,0%

fogászati szűrés vastagbélszűrés

12,4%

emlőszűrés 22,4%

1,8%

méhnyakszűrés egyéb rákszűrés

2,2%

egyéb szűrés

58

21. Milyen a vérnyomása? (válaszok száma: 199)

1,0% 14,1%

normális magas

20,1% 64,8%

ingadozó nem tudom

22. Szed vérnyomáscsökkentő gyógyszert vagy gyógyszereket? (válaszok száma: 199)

26,6% igen

73,4% nem

59

23. Milyen a vércukorszintje? (válaszok száma: 196)

6,1%

normális

11,7%

4,6% magas 77,6%

időnként magas nem tudom

24. Szed vércukorszintet csökkentő gyógyszert vagy gyógyszereket? (válaszok száma: 196) 6,6%

igen

93,4%

nem

60

25. Milyen a koleszterin szintje? (válaszok száma: 197)

14,7% normális 13,2% magas

7,1%

65,0% időnként magas nem tudom

26. Mely betegségek fordultak, vagy fordulnak jelenleg elő Önnél? (több is jelölhető volt, válaszok száma: 248) daganatos betegségek mozgásszervi panaszok 4,4%

6,9%

5,6%

szívproblémák 16,5%

magas vérnyomás

19,4% 8,5%

cukorbetegség pajzsmirigy betegség

9,7% 6,9%

22,2% allergia egyéb, leggyakoribb válasz: emésztőrendszer betegségei nincs ismert betegség

61

27. Rendszeresen szed gyógyszert vagy gyógyszereket? (válaszok száma: 198)

igen

46,0% 54,0%

nem

28. Havonta mennyit költ gyógyszerekre? (válaszok száma: 187)

5,9% 5 000 Ft alatt

20,9%

5-10 000 Ft között 73,3% 10 000 Ft felett

62

29. Dohányzik-e? (válaszok száma: 198) nem dohányzom, soha nem is dohányoztam

6,1%

már több mint 3 éve leszoktam

11,6% 8,1% 56,1% 18,2%

alkalmi dohányos vagyok dohányzom, napi maximum 10-15 szálaz szívok dohányzom, napi minimum 1 dobozzal szívok

30. Mennyi alkoholt fogyaszt? (válaszok száma: 198)

1,0% 9,6%

0,5%

24,2%

egyáltalán nem alkalomszerűen keveset napi 1-2 pohár bor vagy sör

64,6%

naponta 2-3 üveg bor vagy sör minden nap iszom tömény alkoholt

63

31. Fogyaszt/ott-e már kábítószert? (válaszok száma: 196)

4,6%0,0% egyáltalán nem

alkalomszerűen

95,4%

rendszeresen

32. Mennyire stresszes az élete? (válaszok száma: 198)

3,0% 20,7%

10,6%

nem stresszes normális mértékű, kezelhető

65,7%

normálisnál stresszesebb, nehezen kezelhető nagyon stresszes, alig elviselhető

64

33. Mi a stressz oka? (válaszok száma: 157)

8,9%

munkahelyi problémák anyagi gondok

22,9%

22,9%

családi problémák 10,8%

34,4%

szabaidő hiánya egyéb

34. Naponta fogyaszt friss gyümölcsöt, zöldséget? (válaszok száma: 199)

27,1% igen

72,9%

nem

65

35. Milyen gyakran fogyaszt húst? (válaszok száma: 199)

0,5%

0,5%

naponta

9,0%

hetente 2-3 alkalommal

32,7%

hetente 1 alkalommal nagyon ritkán

57,3%

egyáltalán nem fogyasztok húst

36. Naponta többször is fogyaszt szénhidrátokat? (válaszok száma: 198)

24,7% igen

75,3% nem

66

37. Naponta fogyaszt édességet? (válaszok száma: 198)

37,9% igen

62,1% nem

38. Naponta iszik cukros folyadékot? (válaszok száma: 199)

18,6% igen

81,4%

nem

67

39. Általában milyen zsiradékot használ sütéshez-főzéshez? (több is jelölhető volt, válaszok száma: 397) 4,5%

olívaolajat 21,2%

12,1%

napraforgóolajat

7,8% sertészsírt 17,9% 36,5%

margarint vajat egyéb, leggyakoribb válasz:kókuszolaj

40. Családi állapota? (válaszok száma: 197) 5,1%

1,5% házas/élettársi kapcsolatban

9,1%

nőtlen/hajadon

elvált 84,3% özvegy

68

41. Mennyire tartja kiegyensúlyozottnak a párkapcsolatát? (válaszok száma: 194)

teljes mértékben

2,6%

10,8% részben

21,1% 65,5%

nem tartom kiegyensúlyozottnak nincs párkapcsolatom

42. Jár rendszeres közösségi programokra, társaságba? (válaszok száma: 196)

12,8%

igen 50,5%

ritkán

36,7% nem

43. Ha nem, milyen közösségi programra járna szívesen? (válaszok száma: 16)

Leggyakoribb válaszok Túrák Kulturális rendezvények Sportrendezvények Családi programok

69

44. Amennyiben van szabadideje, mivel tölti el? (több is jelölhető volt, válaszok száma: 395)

5,6%

2,5%

intenzív testmozgással 13,9%

olvasással

27,1%

kirándulással 27,3%

kertészkedéssel tanulással

23,5%

egyéb

45. Hetente hányszor tornázik, mozog intenzíven? (válaszok száma: 191)

27,2%

kevesebb mint 3 alkalommal

43,5% 3 alkalommal 15,7% 13,6%

több mint 3 alkalommal nincs rendszeres mozgásprogramom

70

46. Amennyiben nem mozog rendszeresen, miért nem? (több is jelölhető volt, válaszok száma: 156)

1,9%

nincs kedvem 17,9%

20,5%

nincs időm nem olyan az egészségi állapotom

16,0% 43,6%

nincs megfelelő lehetőség egyéb

47. Amennyiben szeretne rendszeresen mozogni mit sportolna szívesen? (több is jelölhető, válaszok száma: 256) futás 6,6%

4,7%

4,3%

7,8%

aerobik 16,0%

kerékpár 10,5%

testépítés tánc

18,8% 27,0%

futball kézilabda

4,3%

kosárlabda egyéb, leggyakoribb válasz: úszás

71

48. Neme? (válaszok száma: 200)

35,5%

nő

64,5% férfi

49. Életkora? (válaszok száma: 198) 0,5% 19,7% 42,9%

18 év alatti 19-40 év között

36,9%

41-60 év között 61 év felett

72

50. Testmagassága? (válaszok száma: 197)

14,2% 170 cm alatti 50,3% 170-180 cm között

35,5%

180 cm feletti

51. Testsúlya? (válaszok száma: 199) 2,0% 14,6% 33,7%

50 kg alatt 50-65 kg közötti 65-90 kg közötti

49,7% 90 kg feletti

73

52. Mi a legmagasabb iskolai végzettsége? (válaszok száma: 200)

5,0% általános iskola 10,5% szakmunkásképző 55,0%

29,5% szakközépiskola, gimnázium főiskola, egyetem

53. Van-e állása? (válaszok száma: 194) 2,1% 2,1%

igen

2,1%

nincs, munkanélküli vagyok

9,8%

nyugdíjas vagyok

17,0% 62,4%

GYES-en, GYED-en vagyok tanuló vagyok vállalkozó vagyok

4,6%

egyéb

74