PILISCSABA A 2006-OS ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK ELŐTT
Készítette: dr. Deli Árpád alpolgármester, Piliscsabáért Egyesület elnökségi tag
1
Bevezetés Az elmúlt két önkormányzati ciklust végigküzdve folyamatosan foglalkoztatott a szociológia egyik alapkérdése: „Kinek az érdeke?...” Ezzel kapcsolatban a sok mozaikból összeraktam egy képet, amely lehet, hogy hiányos még, de sok történés lehetséges okára magyarázatot adhat. Azoknak, akik veszik a fáradtságot e néhány oldal végigrágásához, megköszönöm a szándékot. Mivel saját véleményemről van szó, beszélgetni érdemes az álláspontomról, azonban csak bárki által ellenőrizhető és ellenőrzött tények alapján vagyok meggyőzhető arról, hogy egyik vagy másik feltevésem nem helytálló. Az ellenkező bizonyításáig fenntartom álláspontomat az alább felvetett dolgokban, és bíztatok mindenkit arra, hogy „Aki nem hiszi, járjon utána!”.
1. Piliscsaba elmúlt 16 évének érdekes összefüggés lehetőségei a) A PPKE BTK Piliscsabára kerülése 1990-ben az önkormányzati választásokat követően felállt a rendszerváltásnak nevezett politikai fordulatot követő első önkormányzati képviselőtestület Kasza Péter (akkor MDF színekben) polgármester vezetésével. A Kasza Péter ellen adócsalás bűntette és magánokirat hamisítás vétsége miatt indított büntető eljárást az illetékes bíróság közkegyelem folytán megszüntette 1990. július 2-án, tehát az önkormányzati választások előtt. 1990-ben Országgyűlési Határozat rögzítette az egyetemek és Hittudományi Egyetemek felsorolását, ebben a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia (Budapest) szerepelt. 1993-ban ugyancsak országgyűlési határozat keretében a „Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia (Budapest)” elnevezés „Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest)” elnevezésre változott. A Vatikán a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet Budapest városában kánonilag megalapította és megalapítottnak nyilvánította 1999. március 25-én. A felsorolás szerint az Egyetem Hittudományi Karból, Bölcsészettudományi Karból, Jog- és Államtudományi Karból, Informatikai karból és fakultás jellegű Kánonjogi Intézetből áll. Mindezek után 1999-ben egy kormányrendeletben a budapesti székhelyű Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyik karaként megjelenik a Bölcsészettudományi Kar – de piliscsabai székhellyel, amely település egyetemi kari kijelöléséről nem leltünk fel országgyűlési határozatot, sőt a BTK honlapján említett kormányhatározat sem hozzáférhető. 1992-ben törvény szabályozta az ingatlanértékesítés lehetőségét a volt orosz laktanyák tekintetében is. A törvény alapján a helyi önkormányzatokat az igénylési sorrendben csak az esetleges elővásárlási jogosult előzte meg. Ennek nyomán az első önkormányzati ciklusban a volt orosz laktanya északi rész átadása megtörtént a Magyar Katolikus Egyház/Katolikus Egyetemi Alapítvány számára (az alapítvány elnöke az akkori polgármester, Kasza Péter lett, akinek egyszerre kellett két urat szolgálnia: az egyetemit és a faluközösségit). Nem tudjuk, hogy • az önkormányzat képviselőtestülete Kasza Péter és Csíky Gábor részvételével miért nem tartott igényt területfejlesztési terveihez az önkormányzati tulajdonjogra (hatalmas a terület, és tartós egyetemi bérbeadás esetén állandó bevétele lehetne most is az önkormányzatnak a területből), • mekkora összegért vagy milyen ellenőrizhető – és Piliscsaba egésze számára kézzelfogható – egyéb kompenzációért mondott le Kasza Péter akkori polgármester és az akkori képviselőtestület a laktanyaterület falu számára történő megszerzéséről, • Kasza Péter polgármester mint Katolikus Alapítványi elnök, Csíky Gábor és az akkori képviselőtestület a tulajdonjog megszerzés lehetőségéről való lemondásért vagy az erről való mély hallgatásért milyen dicséretben részesült egyetemi vonalról. Az viszont köztudott, hogy Kasza Péter 1997-ben Pázmány Díjat kapott szolgálataiért….. A volt laktanya déli része Kasza Péter harmadik ciklusának tájékán ugyancsak nem önkormányzati tulajdonba került. Ez a terület egyházi kárpótlási tétel helyett üzleti tranzakció tárgya lett (Magyar Posta – Isteni Megváltós Nővérek). Az önkormányzat megint csak valahogy érdemben kimaradt az 1999-es tranzakció előkészítésekor a képből… Így a fentebb leírt kérdéssor megint felmerül, és válaszul annyit elmondhatunk, hogy a testület elé az önkormányzati tulajdonlás lehetősége és az ily módon történő területhasznosítás lehetősége nem is került oda – mint kidolgozott döntési alternatíva. Vajon a Polgármester és az egyházi tanácsnok úr hogyan képviselte akkor a falu-pénztárca érdekét? Kasza Péternek látnia kellett a megnyíló egyetemi fejlődés lehetőségét alapítványi elnökként, és látnia kellett (volna?) a kiegyensúlyozott falufejlesztés szükségességét polgármesterként.
2
A PPKE BTK és Piliscsaba Önkormányzatának kapcsolata a 2002–2006. közötti időszakban – Kasza Péter és Csíky Gábor nélkül is – javult, és ennek bizonysága az együttműködési megállapodásban rögzítettek mindkét fél általi tiszteletben tartása és megvalósítása. Ugyanakkor a PPKE BTK piliscsabai jelenléte az 1992-94. között – az egyébként is bekövetkező infrastrukturális fejlesztéseken és a falukollégiumi rendszeren kívül – egyelőre más, tervezhető, rendszeres bevételi forrást nem ad az önkormányzatnak, miközben a hallgatók használják Piliscsabát. A PPKE BTK piliscsabai székhelyének kimondásakor nem csak az országgyűlési határozat maradt el, hanem a falu olyan mértékű általános infrastrukturális fejlesztése is, amely méltó környezetet ad a PPKE BTK létéhez és a hallgatóság itt tartásához. Úgy gondolom, hogy az állam és az egyházi területen közpénzekből fejlesztést végrehajtók jelenleg is adósak ezzel Piliscsaba teljes lakossága számára. Kasza Péter volt polgármester pedig a falu adósa a kínálkozó lehetőségek falu számára történő jobb kihasználásának elmulasztása miatt.
b) Örvendetes egyházi intézményfejlesztés – de hol maradt a falu általános fejlesztése? Piliscsabán az egyházi kárpótlás kapcsán több egyházi intézmény kezdte meg újra a működését. Hatalmas összegekkel támogatta az állam is pl. az egyetemi beruházásokat. A kontraszt azonban kialakult – a Stephaneum 1,3milliárd forintos finanszírozásában részt vett 1999-2001. között a Pest Megyei területfejlesztési Tanács, a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal és különböző minisztériumok, miközben az önkormányzati millenniumi biztos (Csíky Gábor) ezzel arányos önkormányzati fejlesztési forrást nem teremtett. Ez talán elfoglaltságának volt köszönhető, mivel az egyetem területén az építési munkákat már a Magyar Kormány egyetemnek szánt támogatását kezelő – a Katolikus Egyetemi Alapítvány helyett bekapcsolódó gyakorlóiskolai - Hajnalcsillag Alapítvány intézte, melynek keretén belül Csíky Gábor – immár hivatásszerűen - végezte a bonyolítási munkát. Miután a PPKE vezetése nem tartotta összeférhetőnek, hogy a BTK műszaki vezetője (Csíky Gábor) vegye át a megvalósult munkát a Hajnalcsillag Alapítvány bonyolítójától (Csíky Gábortól), a két tisztség külön lett választva a PPKE határozott fellépésével, azaz a PPKE BTK a Műszaki Igazgatóságot felszámolta. Ezután az egyetemi bonyolítási munkában – az időközben ellene indított fegyelmi eljárás érdemi befejezését lemondásával megakadályozó – Kasza Péter, mint elektromos (?) műszaki ellenőr vett részt Csíky Gábor oldalán, és megjelent a Közcél Kht. is Bucsánszky Csabával az élen. A Közcél Kht-nak – egyesek szerint – nem lett volna semmilyen jogosítványa elektromos kivitelezési munkák végzésére, de ez a Kasza-Csíky-Bucsánszky trió számára nem jelentett problémát. 2001. decemberében Sindely Andrást, a PPKE BTK elektromos műszaki ellenőrét sorozatlövéssel majdnem megölték, az ezzel kapcsolatos büntetőeljárásban a bíróság előtt az idézés ellenére Kasza Péter bonyolítói műszaki ellenőr nem jelent meg, Csíky Gábor pedig a bíróságon anonimitást kért, amit a bíróság megtagadott. Az 1990-2000. közötti Kasza-időszakban és az 1990-2002. közötti Csíky-időszakban az egyetemi és egyházi beruházások örvendetesen alakultak, miközben a falu többi részének (különösen az alsó résznek) a fejlesztése elmaradt. Valahogy nem volt tapasztalható az erős önkormányzati pályázati lobbizás az önkormányzati fejlesztések érdekében (leszámítva a csatornaberuházást, amelyre a lakóparkosítás és az egyetem miatt volt szükség). Lehet, hogy nem volt érdeke a sikeres önkormányzati pályáztatás azoknak a köröknek, akik féltek az általuk egyházi fejlesztésekre elnyerhető pályázati közpénz-források beszűkülésétől? Ez örök kérdés marad, mindenesetre a tapasztalat azt bizonyítja, hogy nem célszerű keverni egy személyben a helyi közszolgálati és helyi egyházi funkciót, mert így kérdéses a közérdek rendíthetetlen és eredményes képviselete más csoportérdekek és gazdasági érdekek ellensúlyozására. A falufejlesztés pedig nem egyenlő az egyházi intézmények fejlesztésével. Az egyházi intézmények fejlesztése a falufejlesztés örvendetes része, de ennél tágabb kör a teljes közösség számára kézzelfogható közösségi fejlesztés, aminek a falu teljes területére ki kell terjednie. Az elmúlt hónapokban beharangozott falubeli gigaprojektből a jelenlegi információk szerint a Pályázati Információs Iroda még nem regisztrált semmit, így ez a projekt nem lehet az országos társadalmi vita tárgya sem. Ezenkívül a falufejlesztési infrastrukturális terveket - a hírek szerint - levágták a gigaprojektről, a fejlesztés már csak a Iosephinum területére korlátozódik. Hol marad az egyébként országos jelentőségű projekt kapcsán a projekt-generáló részvállalása a falu egyéb területének fejlesztéséből, hiszen más területfejlesztés esetén a beruházó – az önkormányzattal kötött megállapodás alapján - részt vállal az önkormányzati infrastrukturális fejlesztésekből. Ez alól miért lenne kivétel a közpénzeket felhasználó és saját vagyonát gyarapító egyházi beruházó? Vajon hogyan fogja Csíky Gábor, a Iosephinum műszaki igazgatója képviselni önkormányzati képviselőként az önkormányzati érdekeket munkaadója – az Isterni Megváltós Nővérek - érdekeivel szemben vagy annak ellensúlyozására? Megint az a kettősség látszik megjelenni, amely korábban már csődöt mondott egyszer, és amely a falukassza szempontjából sem vált be 1990-2002. között. Az is kérdéses, hogy Kasza Péter jelenleg jogerős és felfüggesztett börtönbüntetése idején és utána mennyire tudná elválasztani volt munkáltatójának érdekeit a közérdektől, és melyik érdek lenne erősebben képviselve. Kérdés az is, hogy milyen egyezség alapján
3
történne a gazdasági hatásterületek és a fejükben meglévő, saját csoportérdekeiket szolgáló falufejlesztési területek felosztása ezen két személy között. Mindezek olyan kérdések, melyre a jövő meg fogja adni a választ a történések alapján, csak figyelni kell az eseményeket.
c) Honnan legyen bevétele a falunak, ha nincs ipara és területfejlesztési lehetősége? Ez a kérdés kényszerűen került asztalra az elmúlt összes önkormányzati ciklusban. Az Antall-kormány idején az önkormányzatoknál helyben maradó pénzeszközök érdemben és hathatósan biztosították az önkormányzatok működését úgy, hogy fejlesztésekre is jutott pénz. Ezután viszont minden kormányzati ciklusban fogyott és zsugorodott a helyben maradó pénzösszeg. Ezáltal az önkormányzatok kényszerpályára kerültek, és a törvényhozói segíteni nem akarás – vagy esetleg az összekacsintás a területspekulánsokkal – 2005. tájékára az ország felénél már önkormányzati gazdálkodás összeomlásával fenyegetett. Ezen folyamat alól Piliscsaba sem volt kivétel. Az elszalasztott laktanyai területfejlesztési lehetőségek után – a kárpótlási hullámot meglovagolva – bele kellett kezdeni a területek néhány kézben való koncentrálásába (Kimberger Ferenc, dr.Veres Lajos, makkoshotykai Szűcs Imre, Fazekas Gergely, Tallér Károly) úgy, hogy az önkormányzat saját kézben lévő fejlesztési területeket nem tudott felmutatni. A mai iparhiányos működésnek alapvetően az az oka, hogy nincs önkormányzati kézben iparfejlesztési terület, a magánkézben lévő területek gazdái pedig szabadon együttműködnek vagy nem működnek együtt az önkormányzattal (packáznak az önkormányzattal) a területfejlesztés ütemében és a tényleges hasznosítás megvalósításában. Az önkormányzat szerepe a kiszolgálás csak, nem pedig a húzó-fejlesztés a saját területein. Ugyanez igaz a belterületi lakóterület-fejlesztésekre is; mindenhol bent van tulajdonjogilag valamilyen „kiemelt” falujótevőnek a lába a tulajdonosi körben, és ezeknek nem volt érdeke pl. a Klévíz vagy a Dalos-tüzép mögötti terület vagy a kenderesi telkeknek a tényleges és gyors fejlesztése, hiszen ez a saját lakóparki üzletüket rontotta volna a kínálat növekedésével… A Magdolna-völgyi intézményi terület és a Sportterület a jelenlegi önkormányzat aranytartaléka, mivel tiszták a tulajdonviszonyok, és mivel a jelenlegi önkormányzat járta ki a Tallér-féle használati jog korlátozási lehetőségét ezeken, éppen a fejleszthetőség érdekében. Megjegyezzük, hogy a Kasza-Hársvölgyi időszakból kaptuk megörökölve ezt a Tallér-féle használati jogot, és ebből az időből maradt ránk a másik két terület megfejlesztésének elátkozott volta is…. Mindezek tehát oda vezettek, hogy az önkormányzat látványos belterületbe vonásokba kezdett, és mintegy 5 év alatt belterületét közel 80%-kal növelte, amire nem volt példa a környéken, és aminek folyománya lett az a kb. 3,2milliárd forintnyi fejlesztési kényszer, amire nincs egyszerűen fedezete a falunak. Kasza Péter idejében eltékozolták a gázvagyont, a szennyvíztelep koncesszióba adása pedig 25 évre fosztotta meg az önkormányzatot az általában nyereségesen működtethető közüzemi díjbevételtől. A jelenlegi koncesszor akadályozza az önkormányzati ellenőrzést, nem ad számot az évi 50–60 millió forintra becsült bevétele hasznosításáról, viszont az üzemeltetés már igencsak bűzlik, itt tehát a pénz ellenőrizetlen kezelésének igenis van szaga, az egész falu érezheti örök emlékeztetőül a Kasza-féle koncesszióba adásra… A Piliscsabáért Egyesület által kezdeményezett 2001-es népszavazás ezen gazdasági csődspirál megállítása és a helyzetfelmérés szempontjából volt lényeges. Mindazok, akik akkor magatartásukkal gátolták a népszavazás sikerességét, azért tették, mert folytatni akarták a közösségi vagyon széthordását. Akik pedig a most lezáruló ciklus idején sugallták pl. a Sumlin beépítési lehetőségének megteremtését (pl. Csíky Gáborral és Gazda Istvánnal az élen a Községszépítő Egyesület, vagy az érintett területtulajdonosok természetesen), azok Piliscsaba megmaradt természeti értékeinek pusztítását és ezáltal Piliscsaba – mindannyiunk közös és unokáinkra hagyandó – vonzerejének csökkentését gyorsították akarva-akaratlanul. Ebből a belterületbe vonási spirálból és önkormányzati kiárusításból 2002-re eljutottunk oda, hogy az előbbi aranytartalék kivételével nincs a falunak szinte semmije, és saját fejlesztési területek híján kiszolgáltatott a helyi törvény felett álló uraknak és elvtársaknak. Ezt a kiszolgáltatottságot fokozza a falu összetételi sajátossága is: a svábok elkülönülése a cigányoktól (Német Iskola elindításának lehetséges oka), a cigányok megosztottságának szítása (Tanoda ügyének elkaszálásával, a cigány gyereket tanulási és előbbre jutási lehetőségeinek gátlása a pályázatok minisztériumi ellehetetlenülésével, a cigányok egymás ellen fordítása, a Liget-falu ellentét szítása vagy az éppen aktuális célnak megfelelően, a magyarok megosztásának sugallása – ugyancsak területi alapon. Ebben az összetett helyzetben állt helyt a jelenlegi önkormányzat, és gyakorlatilag konszolidálta a gazdasági helyzetet minden külső elvonás és megterhelés ellenére. A konszolidálás szigorú takarékossággal, a kintlévőségek behajtásával, a befektetői telekígérvények behajtásának megkezdésével, a közművagyon rendbetételének elindításával, és a korábbi zűrös önkormányzat további megfejésének blokkolásával történt úgy, hogy a Hivatalban vélhetően volt és van néhány állandó ellendrukker bejáró-kijáró-hírvivő-infókiadó „egyéniség”. Ők sok energiát kivettek a lendületünkből, de nem tudták a fő folyamatokat megakadályozni, mivel nem is látták át ezeket sem ők, sem a megbízóik. A jelenlegi önkormányzat húzó-csapatának „mindössze ennyi” volt a négyéves munkája.
4
Ebből nem sokat láthatott a falu, mert mi nem az önreklámozással foglalkoztunk, hanem a munkával úgy, hogy közben belső árulásokkal és összeugrasztási kísérletekkel is meg kellett küzdenünk. Azok pedig, akik szerint semmi nem történt a faluban négy év alatt, mindebből nem akartak vagy nem tudtak semmit sem látni, és arra is lusták voltak, hogy utána kérdezzenek legalább a dolgoknak. Rájuk is érvényes: Aki nem hiszi, járjon utána!, hátha felébrednek. Még most sem késő…. Az is hozzátartozik a képhez, hogy több esetben az Önkormányzat(Polgármester) illetékességébe tartozó ügyet a Polgármesteri Hivatal némely irodavezetőjénél intézett néhány kiváltságos ember, fittyet hányva az önkormányzati szolgálati útra. Így lehetett a jelenlegi képviselőtestület szándékaival teljesen ellentétes építéshatósági és szabályozási folyamatokat kimutyizni, és – utólag már nyilvánvalóan és látványosan – a képviselőtestületi akaratot szabotálni, továbbá az önkormányzati érdekeket a saját önkormányzatunk által fizetett néhány köztisztviselő révén - elárulni. A köztisztviselői törvény jól védte és védi ezeket a gazembereket, csak a közmegvetés lehetett és lehet gyógyír ezek ellen a személyek ellen. Azok pedig, akik a szükséges jogi lépések megtételét lejáratták (feljelentgetős önkormányzat, mit szórakoztok ezzel, stb….), igazából a jogi és erkölcsi tisztulási folyamatot akadályozták akarvaakaratlanul….
* 50millió Ft-os Cash hitellel finanszírozva az évközi pénzügyi folyamatokat (A Cash hitel felvételéről az 1998-2002-es képviselő-testület döntött 2002. őszén, a választások előtt nem sokkal.) Magyarul: a jelenlegi képviselő-testület szigorú gazdálkodással javította a falu pénzügyi állapotát.)
5
Magyarul: 2002-ig az előző ciklusok szaldója 298 millió forint vagyonfelélés és 31 millió forint összhiány elõállítása és 50 millió forintos Cash-hitel az 1995–2002 évek között a falu pénztárcájában.
d) Lekötelezettség, gazdasági érdekek – avagy „Kecskére káposztát?” „A pénznek nincs szaga” A 2002-2006-os önkormányzati ciklusban világossá vált mind a lakóparkosító, mind pedig a helyi egyházi intézményfejlesztési köröknek, hogy a jelenlegi önkormányzat nem úgy táncol, ahogyan fütyülnek neki. Nem volt hajlandó ez az önkormányzat • utolsó pillanatos, Csíky Gábor vagy Kimberger Ferenc által erőszakolt döntéseket megfontolás nélkül meghozni, nem volt hajlandó ez az önkormányzat tudomásul venni a közterület rovására történő szabálytalan magdolna-völgyi telekosztásokat; • tudomásul venni azt, hogy az illetékes szakbizottság és az önkormányzat tudta nélkül és háta mögött a szabályozási tervet készítőknél a Iosephinum területével kapcsolatban Csíky Gábor önhatalmúlag a tervezetbe írasson lényeges területfelhasználási változtatásokat; • tudomásul venni, hogy a Iosephinumra vonatkozó szabályozási terv megváltoztatása esetén ne érvényesüljön a mindenkire kötelező elv (akinek az érdekében történik a tervmódosítás, az fizesse meg az önkormányzat költségeit, mint ahogyan ez egyébként így történik a nem egyházi beruházók esetében). Ezek az eljárások az önkormányzatiság tiszteletben tartásának a hiányát mutatják, miközben a jogsértően eljárók állandóan kifogásolták annak az önkormányzatnak a nyilvánosság bevonásával végzett eljárásait, amelyik igazi nyilvánosságot és jogszabálykövetést követelt meg eljárásai során, és aki ennek érdekében a korábbi ciklusoktól eltérően főépítész alkalmazását rendelte el éppen a szakmai érvek kellő súlyú képviselete érdekében.
6
Két arc – egy érdekkör? Mivel nem kaptunk nyilvános, érdemi választ arra, hogy a kezdetben együtt cikkező Kasza-Gorka páros kapcsolata miért romlott meg, ezért lehetséges, hogy a két arc mögött egy érdekkör mozog. És az előzőek ismeretében nem biztos, hogy a közpénz-tárca szempontjából feltétlenül előnyös ebben a két arcú egy tövű formációban bízni, mivel a hátterük közös és bizonytalan közérdek-elkötelezettségű. Ugyanakkor látni kell, hogy ezen csoportok elkötelezetti köre nagy, hiszen munkalehetőséget biztosítanak, és így a kenyéradó szekerének vagy szekereinek tolása elemi érdeke a kiszolgáltatottaknak, még esetleg meggyőződésük ellenére is. Azt is látni kell, hogy a Csíky Gábor nevével fémjelzett projekthez kapcsolódó kuratóriumban egy asztalnál ül Makovecz Imre, Maróth akadémikus és Gorka Sebestyén Nikolits István volt MSZP-s titokminiszterrel, így igazolva azt, hogy a gazdasági érdekek minden egyéb elvnél előbbre valók, hiszen a pénznek nincs szaga (hozzá kell tenni, hogy volt olyan kuratóriumi tag a FIDESZ részéről, aki ezt látva kilépett ebből a díszes társaságból). Mindennek alapján felmerül a kérdés: a választási programok és elvek látszólagosak vagy őszinték, és mikor lesz erősebb a gazdasági érdek az elvhűségnél? Vajon az előbbiek igazolják vagy kérdésessé teszik a lakosság számára hirdetett elveket és meggyőződéseket? Ne feledjük: a cél nem szentesíti az eszközt, van olyan erkölcsi határ, amit semmilyen nemesnek és magasztosnak hirdetett cél érdekében nem lép át az ember, ha alapvető erkölcsi értékrendet sértene ezzel…. Érdekes – és a napi pápa-muzulmán összeütközés kapcsán előkerülő események kapcsán egyre fontosabb – kérdés az is, hogy Piliscsaba számára milyen nemzetbiztonsági vagy falubiztonsági kockázatot jelent az Avicenna Közalapítvány Intézetének idetelepülése (emlékezetes, ezt is falukonszenzus nélkül hozta ide Csíky Gábor és Maróth akadémikus úr, bebújva a Iosephinum egyházi területének sérthetetlenségébe…) A jelenlegi választási helyzetben tehát újra együtt van az a csapat – helyi szinten Kasza Péter, Bucsánszky Csaba, Csíky Gábor; magasabb szinten Maróth Miklós, Makovecz Imre, Nikolits István, akik közszereplése és egyházi szereplése már egyszer érdekesen végződött. Továbbá igen jó eséllyel újra előállhat a PPKE által annak idején már egyszer felszámolt függelmi viszony: az egyházi érdekkörben közpénzből végrehajtott beruházás haszonélvezőjének műszaki vezetője, a beruházást lebonyolító cég vezetője, a beruházás műszaki ellenőre ugyanazon csoportból kerül ki. Ez súlyosan támadhatóvá teszi a közpénz felhasználás hatékonyságát és tisztaságát. Vajon az egyházi vezetés és a közpénzek gazdái mikor teszik rendbe ezeket a viszonyokat a sikeres és átlátható fejlesztési megvalósítások érdekében? A piliscsabai fejlesztésekkel kapcsolatban a következő időszakban - véleményem szerint - a következőkre kell hangsúlyt helyezni: • Piliscsaba jelenlegi KSH besorolása „Idegenforgalmi értékekkel rendelkező pihenő-üdülőövezet”. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott fejlesztések következhessenek, be kell emelni a hivatalos besorolásba (és ezzel együtt az országgyűlési, állami és egyházi fejekbe) az „oktatási” szót is, hogy az önkormányzat és az oktatást fejlesztők közösen és jó eséllyel pályázhassanak állami forrásokat a faluinfrastruktúra egészének fejlesztésére. • Meg kell értetni mind az állami mind az egyházi vezetéssel, hogy a fejlesztések kiegyensúlyozott végbevitele a Vatikán/PPKE és a magyar állam stratégia érdeke helyi szinten, ellenkező esetben Piliscsaba állandó feszültségforrássá válik, ami nem lehet érdeke a józanul gondolkodó vezetőknek. • Erős önkormányzati pályázati csapatot kell felállítani, amely - szükség esetén - felveszi a versenyt a közpénzek elnyeréséért folytatott harcban a helyi többi pályázó csoporttal. Csak így lehet a kiegyensúlyozott fejlesztéseket biztosítani a teljes faluközösség számára. Ebben a csoportban nem feltétlenül kellene kettős szerepű – egy fenékkel két lovat megülő, vagy ilyen kezéből enni kapó – személy, mert ellenőrizhetetlen lenne a napi folyamatokban a tényleges önkormányzati hathatós érdekképviselet. • A „sokfunkciós” személyek tevékenységi határait a falu közösségének kell szabályoznia a választási akarat kifejezésével, a mindenkori önkormányzatnak és civil szervezeteknek pedig ezen személyek közérdek érvényesítési munkáját gondosan figyelemmel kell kísérnie. • Hozzá kell szoktatni a piliscsabai beruházókat, hogy közpénzek felhasználása esetén a közpénz tulajdonosa – a nép – keményen ellenőrizni fogja a közpénzek hasznosulását és tiszta, átlátható felhasználását, bármilyen területen történik is ez a pénzfelhasználás. • A Levegő Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület által a 10-es út falubeli szakaszára elkészített forgalomcsillapítási terv megvalósítása, és a Piliscsabáért Egyesület által szorgalmazott vörösvári tényleges elkerülő szakasz megépítésének támogatása. • A Piliscsaba számára kitörési lehetőséget és komoly fejlesztési forrást jelentő Ister-Granum eurórégió munkájában való aktív részvétel. Ehhez már a jogi adottságok is megszülettek, hiszen az eurorégió jogi személyként jogosult közvetlen uniós pénzek pályázására
7
e) A múlt tisztelete a jövő záloga Ennek a mottónak a jegyében a Piliscsabáért Egyesület és képviselőcsoportja néhány erkölcsileg fontos lépést tett meg az elmúlt négy évben: • Az ezen testület által elindított falufejlesztési stratégia összeállításában tevékeny részt vállaltunk a korábbi – e témakörhöz kapcsolódó – képviselő-testületi döntések összefoglalásával és ezek beépítésének szorgalmazásával, továbbá az eddigi közismert fejlesztési elképzelések összefoglalásával. Ezzel a falu számára folytonosságot lehet biztosítani, és Piliscsaba történetében először közvita és konszenzus alapján lesz elfogadható ez a stratégia és a kapcsolódó . Azt is tudatnom kell, hogy bizony a leghangosabb „civil” szervezetek semmilyen érdemi munkát vagy hozzászólást nem tettek ehhez a készülő anyaghoz – nyilván az együttműködési szándék kifejezéseként, a közös gondolkodás és munkálkodás általuk harsányan hirdetett elve szellemében. • A 2004. december 5-i népszavazáson való aktív részvételre buzdítás képviselő-testületi határozati javaslatát is alpolgármesterként én nyújtottam be – az előterjesztés a pártok marakodásának eredményeként nem kapta meg a szükséges szavazatot. A múlt történelme és az ebből levonandó nemzeti tanuságokhoz igazodás elmaradása miatt ez a leszavazás örök erkölcsi szégyene marad minden piliscsabai önkormányzati képviselőnek aki „nem” vagy „tartózkodó” szavazatával az elfogadást megakadályozta. Érdekes volt ennek kapcsán azt látni, hogy a tőzsgyökeres piliscsabai Grősz József képviselő magából kivetkőzve hogyan románozta le az erdélyi magyarságot, és hogyan felejtette el a saját őseit ért háború utáni megaláztatásokat. Az ordítozós képviselői magatartás kicsúcsosodása a pilisvörösvári okmányirodában tanúsított magatartása volt nevezettnek, ami után a képviselő-testület panaszlevelet kapott az okmányiroda köztisztviselőjétől, aki nem volt hajlandó zsebre vágni szó nélkül ezt a stílust. Az etikai kódex aláírásának elmaradása is ezt a magatartástípust erősítette. • A piliscsabai 56-os múlt feltárásának megkezdése volt a következő fontos vonulatunk. Ennek keretében került forrásértékűen dokumentálásra az Ismeretlen hősök – Piliscsabai fiúk kiadványban a falubeli történések egy része, ennek szellemében került a PPKE BTK és a Ioasephinum beli apácarend együttműködésének hiányában a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai homlokzatára az emlék-dombormű, és ennek szellemében tártuk fel a Hadtörténeti Intézet igazgatóhelyettesének munkájával a piliscsabai 56-os honvédek dicső tetteit. A munka természetesen folytatódik. • A múlt tiszteletének és a magyar-erdélyi kapcsolatok dokumentálásnak érdekében dolgoztatta ki a Piliscsabáért Egyesület a kézdiszárazpataki általános iskola névadójának, Ópra Benedeknek az élettörténetét, amely forrásmunka rávilágít Ópra Benedek 56-os erdélyi helytállása is. Ezeknek a forrásmunkáknak a Piliscsabáért Egyesület közreműködésével történő elkészítése és kiadása szinte koszorút fon a mostani 50 éves évforduló köré, és Piliscsaba jó hírnevét egyértelműen öregbíti. • A múlt tiszteletével kapcsolatos szelektivitást is szóvá kell tennem, mivel az emlékezet kiesés nem a jövő hitelességét szolgálja. Nevezetesen a Podmaniczky-díjas Csíky Gábor elnök elfelejtette a nyilvánosság előtt hangsúlyozni a köztiszteletben álló és hiteles Schuster Ödön (Ödi bácsi) meghatározó szerepét abban, hogy Csíky Gábor Podmaniczky díjas lett, és elfelejtette megemlíteni azt, hogy Podmaniczky díjat Ödi bácsi már 1993-ban kapott munkája elismeréseként. A múlt tiszteletéhez tartozik Zsolnay Béla atya is, akinek 80 éves fejjel kellett mennie Ligetről, és akinek a távozási körülményeit és kényszerét ma is homály fedi (egyesek szerint nem volt hajlandó behajolni Csíky Gábor szolgálatába). Ugyanígy Rita nővér (Egyházközségi Nővérek) kigolyózása az egyházközségi képviselő-testületből és a templomtól való eltávolítása sem volt karakán dolog, ezt is nyögi a falu és Liget lelke. A hatalmi koncentráció és Bólogató Jánosok beépítése minden helyi egyházi döntéshozó fórumba mutatja azt a kilúgozási módszert és lehetőséget, aminek a gyakorlata Ligeten már egyszer megvalósult, és amit a ligetiek visszautasítottak a legutóbbi egyházközségi választáson. A mostani önkormányzati választásokon reális a lehetősége ennek a kilúgozási forgatókönyvnek, és az 1993–99-es folyamatok megismétlődésének (a falu második lerablásának) az önkormányzati képviselet kilúgozása révén.
2. Mit tett le a jelenlegi képviselő-testület az asztalra? Előre kell bocsátani a képviselő-testületi arányokat: a 16 fős testületben 7 fő dolgozott a Piliscsabáért Egyesület önkormányzati képviselőjeként, 6 majd később 5 fő az MSZP-SZDSZ önkormányzati képviselőjeként, 1 fő Fidesz képviselőként és 3 fő független képviselőként. Tehát semelyik csoportnak nem volt sem többsége, sem minősített többsége. A testületben 5 fő nem írta alá az Etikai Kódexet, kifejezve ezzel saját erkölcsi alapállását.
8
Az önkormányzati intézményrendszer szétverésének megakadályozása •
• • • •
• •
•
Az államilag sugallt privatizációs kísérletek elérték Piliscsabát is, az orvosi rendelő korábbi ciklusok alatti módszeres elhanyagolása előrevetített egy „kedvező” alkupozíciót. A privatizációt megaka– dályoztuk, az orvosi rendelőnél a mintaszerű önkormányzati akadálymentesítés kapcsán olyan értéknövekedés állt be, ami a privatizálást – legalábbis – megnehezíti. Ugyancsak rendbe tettük az ügyeleti ellátás szerződéseit és kidolgoztuk az orvosok rendelőhasználatát szabályzó főbb elveket az önkormányzat számára hátrányos helyzet megszüntetése érdekében. A Jókai Iskolában az iskola túlélési feltételeit kellett biztosítani. Ehhez egyrészt a 2003-ban elhatározott épületfelújítást végeztettük el végre 2005-ben, másrészt az iskolavezetés egyértelmű támogatást kapott azokkal szemben, akik az iskola szétbomlasztásán fáradoznak kitartóan. Az óvodákban sikerült a legszükségesebb fenntartási munkákra pénzt biztosítani. A korábbi önkormányzati kötelezettségvállalásnak megfelelően megtörtént a piliscsabai önkormányzat közpénzén a Német Iskola bővítése. Az iskolafelújítási közbeszerzési és bonyolítási munkákat az önkormányzat a Csíky és társa Kkt-val végeztette el. Az együttműködés nem volt zökkenőmentes (nem sikerült a közbeszerzést végzőnek a helyi vállalkozók jelentős bevonása a kivitelezésbe, a bonyolító műszaki ellenőrzése kívánnivalókat hagyott maga után), mindezzel együtt mégis elkészültek a beruházások szigorú önkormányzati kontroll mellett. A sporttelep jobb pályázati hasznosításához a Sportegyesület megkapta ettől a testülettől a Sporttelep használati jogát. A kerámiaház és a Zeneiskola – minden ellenkező szándék ellenére – a Ward Iskola felajánlása és befogadókészsége nyomán túlélte a művészeti alapoktatás államilag ösztökélt elsorvasztási szándékát. A Nagyközségi Alapítvány jogilag és pénzügyileg rendbe lett téve. A megörökölt állapotok átvilágítása után a közalapítvány szabályos bejegyzéséről és a pénzügyek szabályos ügyviteléről kellett dönteni és ezt megvalósítani.
Költségvetési konszolidálás, rendrakás •
A meglévő önkormányzati intézményrendszer működőképességét – a többszöri energia-áremelés, áfásítás, központi állami béremelésből önkormányzatra zúduló bértömeg igény és állami elvonások ellenére – sikerült egyenesben tartani úgy, hogy eközben nem történt önkormányzati vagyonfelélés. Több évre visszamenőleg felgöngyölítésre kerültek a befizetetlen iparűzési adók, az adócsoport jelenleg is küzd a falubeli „törvény felett állókkal” az iparűzési adók behajtása érdekében. Érdekes volt látni és megélni a helyi „törvények felett álló” érintettek reakcióit ezen folyamatra, és érdekes volt megtapasztalni, hogy a közteherviselésből mennyien ki akarják magukat vonni mindenféle erkölcsi gátlás nélkül. Ezen képviselő-testületi ciklusban 3 év alatt annyi iparűzési adót szedett be a Hivatal, mint a megelőző közel hét évben összesen. Ez a jelenlegi képviselő-testületet, némely köztisztviselőt és a Piliscsabáért Egyesületet érő támadások egyik döntő oka.
Magyarul: a jelenlegi képviselő-testület fellépése nyomán az iparűzési adóbevétele ennek a testületnek 2003-2005. között annyi volt, mint a korábbi 5,5–6 évben összesen.
9
•
Az önkormányzat hatalmas mennyiségű, 1993-tól felduzzadt rendezetlen ügyet örökölt meg. Ezek rendbetétele is zajlott úgy, hogy a lehető legkisebb vérveszteséggel kerüljön ki ebből a sok – mondjuk ki – piszkos ügyből az önkormányzat.
Rendezett szerkezeti terv és szabályozási terv a meglévő belterületek hasznosíthatóságához és a további környezetkárosítás megállításához •
•
A 2003-ban elindított szerkezeti és helyi építési szabályzat módosításának folyamatában a szerkezeti terv módosítása nagy nehezen nyugvópontra jutott és befejeződött. Ugyanakkor a 2003. márciusában a KTÜB által elfogadott helyi építési szabályzat tervanyaga a mai napig nem került véglegesítésre az előkészítésben résztvevő és a feladatok végrehajtásért felelős személyek folyamatos lassítási aknamunkája következtében. Az utóbbi időben pedig - az önkormányzati szándékkal és polgármesteri irányítással szemben - megindult az a hivatali folyamat, ami a megfelelő előismeretekkel rendelkező és a közszolgálatot lelkiismeretesen ellátó személyek megfélemlítésére, ellehetetlenítésére, a simlis hatósági ügyek elkenésére ill. elfektetésére és a nyilvánosság kontrollszerepének megakadályozására irányul. Rögzítettük a gazdasági és műszaki elvárásokat a faluba érkező beruházási tervek elbírálásához, annak érdekében, hogy ki lehessen szűrni a megvalósíthatatlan, elnagyolt és/vagy káros beruházási szándékokat. Sok befektetőnek és projekt-generálónak az egyértelmű elvárások nem tetszettek…..
A megörökölt rendezetlen közműállapotok rendbetételének elősegítése •
•
•
Jelenleg egy 675 millió forintos közművagyon sorsa forog kockán. Ezt a vagyont 1997–2001 között magánkézre játszották, így a csatorna és víz fogyasztói ára tekintetében a piliscsabai lakóparki fogyasztók teljesen kiszolgáltatottá váltak a magánszolgáltatóknak. A vagyon átadásának kikényszerítése érdekében bírósághoz fordult az önkormányzat. A Kálvária jogi státuszánál a rendezés elősegítése megtörtént az önkormányzat részéről, és a Községszépítő Egyesület által elnyert pályázati pénz biztosítását és a felújítás megvalósítását segítettük az önkormányzati tulajdon jelzálogterhelésének lehetővé tételével. Az ad hoc bizottság vizsgálati eljárása a magdolnavölgyi telekalakítások szabálytalanságainak felderítésére és a szükséges jogi lépések megtételére.
A szennyvíztelep törvényes működésének megteremtése •
Az 1996-ban koncesszióba adott szennyvíztelep működésképtelensége mostanra nyilvánvalóvá vált. A telepen lévő áldatlan állapotokat az üzemeltető titkolta, az önkormányzat által delegált felügyelőbizottsági tagot nem engedték be az önkormányzati tulajdonban lévő szennyvíztelepre. Az üzemeltetővel állandó harcban álltunk a normál üzemeltetési feltételek biztosítása érdekében, nem sok sikerrel. Az új felügyelőbizottság megalakítását az ellenérdekeltek elszabotálták, a technológia működési elégtelensége – szó szerint – szagolható. A KTÜB nyomására a Polgármesteri Hivatal eljárt ez ügyben a hatóságok felé. De még sok tennivaló van hátra.
A megörökölt csatornaberuházás végigvitele és lezárása •
A 2002-ben még elődeink által elindított kivitelezési folyamat végén több tíz millió forintos jogosulatlan teljesítési igény merült fel. Sikerült azonban az 1996–2000. közötti időszakban levajazott csatornaépítések anyagi következményeitől megszabadítani az önkormányzatot. A beruházást törvényesen és a közpénzekkel rendben elszámolva zártuk le.
A közalkalmazottak pedagógusnapi köszöntésének rendszeresítése •
Képviselőcsoportunk immár harmadik éve tartja meg azt a pedagógusnapi ünnepséget, amelyre hivatalos minden – Piliscsabán neveléssel foglalkozó – közalkalmazott, kezdve a takarító nénikkel az igazgatókon át, a lelkészekig bezárólag.
A külkapcsolatok kiegyensúlyozott szélesítése •
A német és szlovák települési kapcsolat létrejöttének támogatása után olasz és erdélyi testvér települési kapcsolatot hozott létre a testület. Megindult az önkormányzat közreműködésével a civil és intézményi szintű személyes kapcsolattartás, ami a későbbi közös pályázatok alapját adja.
10
Eredményes önkormányzati pályázataink • Számítógéprendszer fejlesztése, Európa-falu program, akadálymentesítés, stb. A szükséges önrészek előteremtése is megtörtént. Mindezzel a tevékenységgel megmutattuk, hogy lehet sikeresen pályázni és ebből forrást teremteni a falu közössége számára hasznos és közvetlenül érzékelhető módon.
A hivatal infrastruktúrájának korszerűsítése •
Ez a testület volt az, amelyik a köztisztviselői kar számára minőségi változást jelentő számítógépes hálózatfejlesztést végrehajtatta. Nagy volt az ellenszél, ebben a szélben még az új szerverszoba szellőző ventilátora gyakran és „véletlenül” nem működött, nehezítve a biztonságos és folyamatos munkát a munkaidejükben dolgozni akaró köztisztviselők számára.
A nyilvánosság megteremtése •
A jelenlegi ciklusban valamennyi jelentős rendelettervezet, valamennyi szerkezeti és szabályozási terv tervezet megjárta a közmeghallgatásokat, az érintettek számára pedig a széles körű véleményezési lehetőség adott volt. Ez az önkormányzat volt térségi szinten is az első, aki már 2003-ban hivatalos lapjában megjelentette és vitára bocsátotta a szabályozási tervet. Az önkormányzati döntéshozatali folyamatok demokratikus jellegét az ellenérdekű felek a folyamatok megakadályozására, lassítására és bemocskolására használták. Visszaéltek a jogukkal és akadályozták a közjó érdekében meghozandó döntéseket.
Az értékteremtő képviselői munka eredményeként Piliscsaba működőképessége fennmaradt helyi szinten, a régiókban és a világban pedig jelentősen megnőtt településünk pozitív ismertsége és elismertsége. Ugyanakkor a közigazgatási és bírósági vonalon a „piliscsabai állatorvosi ló” eseteiről váltunk ismertté az 1990-2002. közötti időszak hozományának rendezése és korábbi jogtanácsosaink áldásos működésének következtében.
3. Milyen veszélyek leselkednek Piliscsabára? A 2002-ben elődeink által lebonyolított iskolatervezési projekt szabálytalanságai kapcsán több tíz millió forintos kifizetési kötelezettség bírósági megállapítása a nyertes tervező felé. A törvénysértően működő garancstetői víziközmű-társulat befizetéseinek elmaradása esetén a Kasza Péter idejében vállalt kötelezettség alapján több száz millió forintos önkormányzati készfizető kezesség léphet életbe. A garancstetői befektetők – Kimberger Ferenc, dr.Veres Lajos, Szűcs Imre, Fazekas Gergely – által az önkormányzatnak ígért közterületek elsíbolásának lehetősége abban az esetben, ha ezen személyek vagy az őket szolgáló személyek önkormányzati képviseleti státuszba kerülnek. Az Eurocorp Kft. által az Önkormányzat ellen indított 185 millós kártérítést követlelő per kimenetele, és az ehhez kapcsolódó alkotmánybírósági eljárás eredménye. Ugyanis a közterületek védelme érdekében a szabályozási tervvel ellentétes telekalakításokat ezen testület nem volt hajlandó tudomásul venni és szentesíteni, így a közérdek és a magánérdek viszonyáról és erősségéről jelenleg jogvita zajlik. Képzeljék el a választópolgárok – ismerve az „egy fenékkel két lovat nem lehet megülni nem lehet” mondást, milyen érdekes lesz a helyzet, ha a pert kezdeményezők önkormányzati képviselőként döntenek majd az önkormányzati pertaktikáról a peres eljárásban…. Vajon melyik érdeket szolgálják majd: a maguk befektetői érdekét vagy ezzel szemben a faluközösség közérdekét? Érdekes lesz ebben a Hivatal magatartása is: munkájával vagy tétlenségével kinek a malmára fogja a vizet hajtani? A magdolnavölgyi leválási szándék kapcsán Piliscsaba közigazgatási területéből a környezetileg és gazdaságilag érdekes területek elcsatolása. Erre a leválás megtörténte esetén reális az esély, ellehetetlenítve ezzel Piliscsaba iparűzési adóbevételének és természeti értékeinek egy részét. Amennyiben pedig a magdolnavölgyi leválási szándék csak lufi volt, felvetődik a leválást szorgalmazó mostani képviselőjelöltek teljes falu előtti felelőssége az előkészítéssel, az önkormányzatiság komolyan vételével és a falu közpénzének elherdálásával kapcsolatban. A négyéves konszolidálási szakaszt követően a falu ismételten telekspekuláns befektetői érdekek megvalósításának színterévé válhat, és elveszítheti természeti, oktatási és turisztikai vonzerejét a mértéktelen területfalások újabb beindulása esetén.
11
Piliscsaba érdemi és tényleges közszolgálati önkormányzatiságának teljes megszüntetése, a befektetői érdekköröknek megfelelő „olajozott” önkormányzati kiszolgálás létrehozása, a közérdek képviselet kilúgozása és kirakatként való működtetése. Erre „jó esélye” van a falunak, ha nincs észen a mostani önkormányzati választáson….
4. Az önkormányzatiság tiszteletének hiánya Az elmúlt négy év során történt néhány olyan dolog, amelyet érdemes erkölcsi szempontból megvizsgálni. Az önkormányzat tulajdonát képező köztemetőben a Missziós Papok Társasága négy sírhelyet alakított ki. Ennek során nem kérték ki az önkormányzat - mint tulajdonos – hozzájárulását ehhez, a sírhelykialakításokkal pedig a szomszédos sírhelyek megközelítését jelentősen megnehezítették. Magatartásukkal megmutatták, hogyan lehet a faluközösséget képviselő önkormányzat jogosítványain átgázolni minden különösebb gátlás és következmény nélkül. Felvetődik a kérdés: ha az egyházi tisztségviselők némelyike részéről ez az eljárás, mit várhatunk a többi embertől? Ellenpélda is volt: a máig köztiszteletben álló és Klotildligetről szinte elüldözött Béla atya meg tudta keresni az önkormányzatot egy sírhelykijelöléssel kapcsolatban, és a kölcsönös tiszteletadás jegyében az ügyhöz illő méltósággal rendezte le ezt Béla atya és Polgármester úr;……ez is egyfajta - szerencsére pozitív, és a jelenlegi papság által követhető - erkölcsi hozzáállást mutat az önkormányzatisághoz a volt Klotildligeti plébános részéről. A Nagytemplom előtti tér rendezésének idején az „Ez az újság”-ban megjelent egy cikk a „semmibe néző” I.világháborús hősi emlékműről. Amikor Bólya Rózsika – aki a Karitászban végzett munkája nyomán is köztiszteletben áll – mint önkormányzati képviselő szóvá tette az elődeink által épített emlékmű elfordításával kapcsolatban az eljárás tisztázatlanságát és közfelháborodást kiváltó voltát, Balla Sándor plébános úr - a pénzgazda által adott információk ellenőrzése helyett, az egyszerűbb és kényelmesebb megoldást választva - prédikáció keretében foglalkozott a beruházást „gátló” személyekkel és csoportokkal. Aztán persze kiderült, hogy a műemlék felügyelet nem tud az egész térrekonstrukcióról semmit, az emlékmű elfordítását pedig soha senkinek nem engedélyezték, a képviselő-testület pedig felkérte a Plébános Urat az emlékmű eredeti állapotában való megtartására. Az eset kapcsán sokakban felvetődött a kérdés, hogy az egyházi térrendezésre vajon nem ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak-e, mint az átlag állampolgár átlag munkáira; és vajon az ilyen beruházásokat vajon nem lenne-e célszerű jogilag különösen alapos körültekintéssel végeztetni? Így ugyanis a viták és a bonyolítások megelőzhetőek lennének. A piliscsabai templomok rekonstrukciós munkái kapcsán előállt akadálymentesítési helyzettel - „a minden rendben van” – jegyében ugyancsak foglalkozott az „Ez az újság”, galád módon rágalmazva Bólya Rózsika önkormányzati képviselőt és engem is. (A cikket Teofil jegyezte, akinek az igazi neve helyesen „Sátánfi” lehetne.) Bólya Rózsika – mint mozgássérült önkormányzati képviselő – ugyanis szóvá merte tenni, hogy a nagytemplomi első áldozáskor az egyik első áldozó édesapja nem tudott bejutni a közpénzből felújított - és így kötelezően akadálymentesítendő - templomba, mert nincs kész a rámpa, és az ajtó is zárva… Korábban ugyanígy szóvá tette Rózsika néni, hogy a Ligeti templom akadálymentesítése nem megoldott. A tervező és Csíky Gábor pénzgazda a bolondját járatta Rózsika nénivel majd az újságcikk alapján a mozgáskorlátozottak területi szervezetének – egyébként ténylegesen tolókocsis – elnökével. Ráadásul a mostani ligeti akadálymentesítés sem felel meg a biztonságos tolókocsis közlekedésnek maradéktalanul. Ez a valóság, függetlenül attól, hogy mit ír Csíky Gábor lapja. Ennek az ügynek a kapcsán érdeklődéssel várják sokan, vajon a két plébános úr mikor intézkedik már arról, hogy az akadálymentesítés ténylegesen és biztonságosan használható legyen, és az ezt szorgalmazó nyílt magatartást ne az önkormányzati képviselőre és alpolgármesterre zúdított mocskolódás fojtsa meg? (Persze ehhez tájékozódni is kell a tényekről, ami munkával és időráfordítással jár.) Önkormányzatunk – az együttműködés elősegítése érdekében, Csíky Gábor által is erősen szorgalmazott személyi bizalmi gesztusként – megbízta Dr.Maróth Miklóst, Dr.Triznádel Gábort és ifj. Csíky Gábort azzal, hogy a falu startégiai fejlődésének szempontjából igen fontos Ister-Granum Eurorégióban ellássák Piliscsaba képviseletét. Nevezettek egyike sem adott mindeddig beszámolót és tájékoztatást az általa – remélhetőleg Piliscsaba érdekében és nem a saját pogácsasütögetés előkészítése érdekében - végzett több éves munkáról és annak eredményeiről ill. a Piliscsaba előtt álló lehetőségekről. Ez vajon a megbízottak részéről milyen hozzáállást és együttműködési készséget mutat a mindenkori önkormányzattal Piliscsaba érdekében?
12
Többször előfordult, hogy „Most és rögtön írd alá, mert sürgősen be kell adni” jellegű megkeresések érkeztek pl. Csíky Gábor és Kimberger Ferenc részéről a Polgármester úrhoz. Az Önkormányzat döntéshozási folyamatát nem ismerő vagy azt tiszteletben nem tartó urak pl. terület-visszaigényléssel és 300 milliós önkormányzati készfizető kezességgel kapcsolatos nyilatkozatot akartak kicsikarni az önkormányzattól a Polgármester úron keresztül a „sikeres pályázat érdekében”. Mindig az utolsó pillanatban, hogy ne legyen idő átgondolni és körüljárni a dolgokat. Így nem lehet „használni” az önkormányzatot. Ez a hozzáállás pedig az önkormányzati képviselői státusz „használatát” vetíti előre, ami a közérdek-képviselettől igencsak messze van… A fenti esetek alapján megfogalmazható erkölcsi kérdés: ha a meghatározó közéleti szereplőknél fontos és példaértékű esetekben csak ilyen erkölcsi szint érvényesül az önkormányzatiság tiszteletével és a jogkövető magatartással kapcsolatban, mit lehet várni a róluk példát vevő emberek hozzáállásától? Továbbá az érdemi közszolgálati munkát végző - és így a védekezésre és a dolgok helyretételére kevesebb időt fordító - önkormányzati képviselők állandó lejáratása prímán szolgálja a közfunkciót betöltők ellehetetlenítését; ez pedig azoknak lehet csak fontos, akik egy lebénított önkormányzatot és hivatali apparátust akarnak látni a közérdekké szentesített, mázzá álcázott önös profitcéljaik eléréséhez. Fontos még egy kérdés felvetése: az igazságosság és a szeretet viszonya a közszolgálatban. Az elmúlt években a törvényesség és igazságosság jegyében, a köz megkárosításának megakadályozására tett lépéseinket sorra akadályozták részben az ellenérdekeltek, részben pedig a „szeretet nevében” békességre törekvők. A szeretet nevében elkent igazságtalanságok, közvagyon károsítások erkölcsileg nagyon pusztítóak több okból is: • a sorozatos szőnyeg alá söprések szinte biztatást adnak a közvagyon-károsítóknak arra, hogy nyugodtan csinálják a dolgukat, semmilyen közkárosításnak nincs érdemi következménye sem erkölcsileg, sem pedig jogilag. • Az igazság érvényesítésén dolgozókat a szeretet nevében fellépő – és az utánajárásra lusta vagy képtelen – személyek több esetben tudatlan vagy átgondolatlan tettükkel akadályozták az igazságszolgáltatást, a simlisek malmára hajtva a vizet és így a simlisekkel közösséget vállalva. • A simlisek éppen a szeretetre hivatkozva akarják a jó szándékú emberekben az elemi igazságérzetet elaltatni. Nagy tömegek prímán kezelhetők az igazságosságot feledtető szeretet szólamával, és bizony csak a közéleti szereplők erkölcsi tisztasága és az erkölcsi vezetésre hivatottak igazság melletti kiállása szabhat gátat ezeknek az etetéseknek. Általában elmondható, hogy beteglelkű az a falu és közösség, amely vevő a közügyekben és közszolgálatban a becsület, tisztaság, igazságosság és szeretet elvét érvényesítő képviselői lejáratására, és amelyben nincs meg a mocskolódásra ráérőkkel és az összeugrasztásokat háttérből megrendezőkkel szemben az elemi összetartás és a kellő védekezés. A képviselő-testületet és a hivatalt belülről rohasztó, érdemi munka helyett a belső összetartás szétverésével foglalkozó és a közérdek-közvagyon-közszolgálatot belülről eláruló képviselői és köztisztviselői magatartás ugyancsak sokat árt az önkormányzatiság sikerének. Az elemi etikai szabályok el nem fogadásában, a betegállományos bujkálásokban, az ordítozásban vagy a profitorientált befektetői köröknek tett kémkedői magatartásban megnyilvánuló némely vezetői magatartás és ennek falubeli eltűrése mind-mind a beteglelkűség jele. A rengeteg jó szándék, tenni akarás és lelki megújulási szándék az egyik oldalon, valamint a zavarkeltés, a megosztás, a megvásárolt támogatottság és az álszenteskedés a másikon. Mindezek alapján merjük kimondani, hogy Piliscsaba a Jó és a Gonosz kiemelt küzdőtere, és a mostani választás is ennek a harcnak az egyik kiemelt állomása. Bölcs, erkölcsös döntést és választást kívánok a falunak. Piliscsaba, 2006. szeptember 23.
13
