KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT PILISCSABA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT PILISCSABA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ 2/2005.(I.11.) KORM. RENDELET SZERINT 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38.§ szerinti véleményezési dokumentáció alátámasztására

2014. JÚNIUS HÓ Z.É. MŰHELY VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI KFT. 1116 BUDAPEST, ZSURLÓ KÖZ5. TEL: 06-20/ 312-62-46 E-MAIL: [email protected]

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS (2/2005.(I.11.) Korm. rendelet szerint)

PILISCSABA VÁROS Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálatához 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38.§ szerinti véleményezési dokumentáció alátámasztására

kidolgozó: PILISCSABA Önkormányzata

A környezeti vizsgálat és értékelés dokumentumát összeállította: Tóthné Pocsok Katalin (Topoland B t.) okl. kertész mérnök, városgazdálkodási szakmérnök, környezetgazdálkodási szakmérnök TK 01-5086 és TT1 01-5086/06 tájvédelmi szakértő SZTjV-058

2014. június hó

Környezeti értékelés a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján - 2014 Piliscsaba Város Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálatához

TARTALOM 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE ..................................................................4 1.1. A környezeti vizsgálat fogalma és célja

4

1.2. Előzmények, tematika

4

1.3. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele 6 1.4. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására

10

1.5. A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai

12

2. A TERV (ÉS VÁLTOZATAINAK) RÖVID ISMERTETÉSE ..........................................................................................................13 2.1. A terv célja, tartalma, a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos elemei, jellemzői

13

2.2. A terv összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal

17

3. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA .....................................24 3.1. Átfogó értékelés 24 3.1.1. A térségi regionális szerkezetbe való illeszkedés, a releváns terveknek - különösen azok környezetvédelmi céljainak – való megfelelés értékelése....................................................................................................................................24 3.1.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben ....................................26 3.1.3. A környezeti konfliktusok kezelésének értékelése ......................................................................................................27 3.2. Részletes értékelés: a terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése 27 3.2.1. A környezeti elemekre és rendszereikre gyakorolt hatások (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre) .............................................................................28 3.2.2. Az embert, mint végső hatásviselőt érő hatások értékelése ......................................................................................31 3.2.3. A részletes értékelésből levont következtetések .........................................................................................................32 4. A HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE VAGY CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ, A TERVBEN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE .................33 5. JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE, SZEMPONTOKRA, MELYEKET A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN FIGYELEMBE KELL VENNI. ....................................................................................................33 6. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VONATKOZÓ MONITOROZÁSI JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................................................................33 7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ ..............................................................................................................................................34

3


1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE 1.1. A környezeti vizsgálat fogalma és célja A környezetvédelem érdekeinek érvényesülnie kell az országos, a térségi és a települési, valamint az ágazati koncepciók, programok, tervek készítése, megvalósítása során. A környezetvédelem beépülésének módjáról a tervezésbe a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény (továbbiakban Kt.) 43. és 44. §-a rendelkezik. A Kt. 43. § (4) bekezdés a) pontja és az (5) bekezdés b) pontja értelmében a helyi önkormányzati határozattal előírt terv, vagy program készítésekor külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő. A Kt. 43. § (5) bekezdésében előírtak szerint: „(5) A (4) bekezdés szerinti külön jogszabály meghatározza azokat a terveket, illetve programokat, amelyeknél a környezeti vizsgálat a) kötelező, vagy b) szükségessége a várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása alapján, a külön jogszabályban foglalt szempontok figyelembevételével dönthető el.” A Kt. 43. § (7) bekezdésében leírtak rögzítik a környezeti vizsgálat, a környezeti értékelés célját. „(7) A környezeti értékelés a terv, illetve program, valamint ezek céljait és földrajzi kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatai megvalósításának várható jelentős környezeti hatásait azonosítja, írja le és értékeli” Az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) 1.§ (2) a) bekezdése értelmében a település egészére készülő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv [1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés b) és c) pontja] esetén a környezeti vizsgálat készítése kötelező. A környezeti vizsgálat és értékelés lehetőséget ad a tervezett változtatások várható környezeti hatásainak mérlegelésére, a döntések megalapozására és indoklására, valamint a magasabb rendű, releváns jogszabályoknak, terveknek való megfeleltetésre. A felülvizsgálathoz tehát önálló dokumentumként környezeti vizsgálat és értékelés is készül, amelynek környezetvédelmi véleményezési eljárását a településrendezési terv egyeztetési eljárásával párhuzamosan, egyidejűleg célszerű lefolytatni. 1.2. Előzmények, tematika Piliscsaba Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. szeptember 11-i ülésén úgy határozott, hogy megkezdi a településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát. Ennek első lépéseként megalkotta, majd 2013. március 12-i ülésén elfogadta Piliscsaba Településfejlesztési Koncepcióját (42/2013. (III.12.) számú határozat). A Településfejlesztési Koncepció elfogadását követően megindította az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítésének folyamatát. Piliscsaba Város Önkormányzata 2014 évelején indította el Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálatát. A Város a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott hosszútávú, valamint az Integrált Településfejlesztési Stratégiában meghatározott középtávra szóló fejlesztési célok megvalósítása érdekében vizsgálja felül településrendezési eszközeit.

4


A tervezési feladatok fő irányai: A településrendezési eszközök felülvizsgálatának tervezési programját az Önkormányzat Képviselőtestülete 2014. június 17-én határozatban véglegesítette. A tervezési program egyrészt a településre korábban jóváhagyott településrendezési eszközök módosításainak egységes szerkezetbe foglalását, másrészt a település teljes területére vonatkozóan a hatályos rendezési eszközök felülvizsgálatát jelentik, a Város jóváhagyott Településfejlesztési Koncepciója, valamint az államigazgatási egyeztetésen túljutott, de még jóváhagyás előtt álló Piliscsaba Város Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) célkitűzéseinek megvalósításának érdekében. A Város Önkormányzata a településrendezési eszközeinek felülvizsgálata kapcsán csak olyan kismértékű változtatásokat irányzott elő, amelyek a terv távlatában lehetőséget adnak a település lakóterületi, városközponti-, intézményi-, gazdasági területei ütemezett, értékelvű fejlesztésének megvalósításához, és ezzel egyben a település környezetminőségének a javításához is. A felülvizsgálat kapcsán - a táji-, természeti értékek védelmének figyelembe vételével - kismértékben módosult a mezőgazdasági területek kijelölése és övezeti szabályozása is. A fentiek alapján Piliscsaba Város Önkormányzata, mint a településrendezési eszközök kidolgozója döntött a környezeti értékelés elkészítéséről. A környezeti értékelés az OTÉK 3.§ (3) bekezdés 2. pontja előírása értelmében a településrendezési tervek környezetalakítási kötelező alátámasztó munkarészeként, de elkülönítetten kerül kidolgozásra (dokumentálása is külön történik). A környezeti értékelés tartalma a Kormányrendelet 4. sz. mellékletében foglaltak figyelembevételével készült, mert az érintett államigazgatási szervek ezen túl, más tartalmi elvárásokat nem fogalmaztak meg. A településrendezési tervek felülvizsgálata kapcsán történő tervmódosítás összhangban van a város településfejlesztési koncepciójának népességmegtartásra és munkahelyteremtésre vonatkozó céljaival, a munkahely megőrzés, munkahelybővítés, valamint az egészséges lakókörnyezet biztosításának szándékával. A változtatásnak, a településrendezési eszközök felülvizsgálatának elsődleges célja – a környezet jó minőségének, a természeti és épített környezet értékei védelmének figyelembe vételével - a település lakosságának gazdasági tevékenységét segítő, munkahely teremtő területfelhasználáshoz, fejlesztéshez, valamint az egyedi lakossági és az önkormányzati fejlesztési szándékok megvalósíthatóságához településrendezési tervi szintű területbiztosítása a településszerkezeti terven jelöltek szerint, valamint az ehhez szükséges építési jog biztosítása a szabályozási terven jelöltek szerint. A szabályozási terv szabályozza a településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználás, területhasználat megvalósításához szükséges építési övezeti, övezeti előírásokat, így a beépítés módját és paramétereit, az infrastrukturális elemek helyét és ezek területi biztosítását. A Településszerkezeti terven a hosszútávú fejlesztési területfelhasználás változásokat, tervezett lakóterületeket:

elképzeléseknek

megfelelően

jelölt

 Klotildliget nyugati oldalán, az Ibolya utca menti kertes mezőgazdasági területet a Településszerkezeti terv tervezetten kertvárosias lakóterületként jelöli ki (Lke).  Magdolna-völgy északi oldala és a vasút közötti kertes mezőgazdasági területet a Településszerkezeti terv tervezetten kertvárosias lakóterületként jelöli ki (Lke).

5


A megvalósul ütemezhetősége érdekében a Szabályozási terv módosítása nem követi. Az új lakóterületek szabályozására a változáshoz szükséges városrendezési-városüzemeltetési feltételek, illetve azok megvalósításához szükséges források rendelkezésre állása esetén kerül sor. 1.3. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele A Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv új tervi elemeinek megvalósítása, érvényesítése következtében várható környezeti hatások vizsgálatát és értékelését összegző környezeti értékelés egyeztetésébe a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerint az alábbi államigazgatási szervek vonandók be: -

-

Környezetvédelem: KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Nemzeti Környezetegészségügyi Intézet Közép-Duna-völgyi Kirendeltsége Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság; Táj- és természetvédelem: Duna-Ipoly Nemzeti Park; Környezet- és település-egészségügy: Pest Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve; Épített környezet védelme: Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda; Erdőterületek védelme: Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság; Talajvédelem: Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága; Termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően: Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály; Kulturális örökség (műemlékvédelem, régészet) védelem: Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály; Földtani és ásványvagyon védelem: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság

A környezeti vizsgálat és értékelés készítésekor a környezet védelméért felelős szervek által adott alábbi véleményeket és vizsgálati szempontokat vettük figyelembe: Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda (Ügyiratszám: PED/ÁF/33-1/2014.) Az állami főépítész kéri az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben leírtak figyelembe vételét.

6


KDT Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Ikt. sz.: KTF: 3133-1/2014.) A tervek készítésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a szabályozások, előírások nem veszélyeztethetik a település természeti és tájképi értékeit, a környezeti elemeket, az emberi egészséget, az életminőség környezeti feltételeit. Ennek érdekében a tervek tartalmát úgy kell meghatározni, az a jelenleg érvényben lévő környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, valamint vízvédelmi jogszabályokkal összhangban legyen. Az alábbi jogszabályokat figyelembe kell venni: -

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről1 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról Táj- és természetvédelmi szempontból:

- 275/2004. (X.8.) korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről - 4/2010. (V.11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről Levegőtisztaság-védelmi szempontból: - 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről - 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről - 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről - 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról Vízvédelmi szempontból: - 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről - 220/2004. (VII. 21.) KvVM rendeletet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló - 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezésével szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: - 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól - 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról Hulladékkezelés szempontjából 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról (önkormányzati feladatok 33-37. §) - 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól -

7


- 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól - 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről - 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről - 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről - 45/2012. (V. 8.) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság (Üi.sz.: XIV-G-013/02232-1/2014.) Az Erdészeti Igazgatóság felhívja a figyelmet, hogy a településrendezési eszközök felülvizsgálatának (áttekintésének és ellenőrzésének) és szükséges módosításának, valamint egységes szerkezetbe foglalásának során az erdőterületeket érintő kérdésekben az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban Evt.) rendelkezéseinek betartása elsődleges követelmény. A jogszabályi hierarchiából következően a helyi építési szabályzat és szabályozási terv nem lehet ellentétes a helyi rendeletnél magasabb szintű jogszabállyal. Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály (Üi.sz.: PE-06D/OR/130-1/2014.) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) előírásait kell figyelembe venni, amelynek hatálya a műemlékekre és a régészeti emlékekre egyaránt kiterjed. A Kötv. – településrendezési eljárást érintő – 66. §-a szerint örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmáról a 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. melléklete rendelkezik. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § szerinti véleményezési szakaszban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett. A megváltozott jogszabályok figyelembe vétele miatt (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet, az Ún. Településrendezési kódex) miatt javasolt, hogy az eddig elkészült örökségvédelmi hatástanulmány térjen ki részletesebben a települési szövet és a beépítés morfológiájának vizsgálatára is, ami a helyi védelem alá vont településrészekre vonatkozó döntés jobb megalapozását szolgálja. Ide tartozik a régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében a műemléki környezet vonatkozásában felsorolt szempontokra épülő értékvédelmi munkarész, ami a műemléki környezet átfogó belül kitér (részletes leírással és fényképekkel) az egyes építmények jellemző formai jegyeire, alaprajzi tipológiájára és a különböző településrészek korábbi beépítéseinél esetleg érvényes egyedi sajátosságokra. Ez elősegítené a műemléki környezet értékeinek beillesztését a helyi értékvédelem szabályozási körébe. Előnyös lenn ez, mert a helyi védelemre kijelölt településrészek részleges vagy akár teljes fedésben állhatnak a kijelölt műemléki környezetekkel, illetve kiegészíthetik egymást. Piliscsaba Város közigazgatási területén 4 műemlék és 4 nyilvántartott régészeti lelőhely található.

8


Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Duna-völgyi kirendeltsége (Ikt. Szám: 0112-002/2014.) Piliscsaba a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) korm. rendelet „Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása” című 2. számú melléklete, valamint a felszín alatti vizek minősége szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete alapján fokozottan érzékeny terület, kiemelten érzékeny területen fekvő település. Piliscsaba Város teljes közigazgatási területe az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi Törvény (továbbiakban: OTrT) 3/8. számú melléklete alapján a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő övezetébe tartozik. A vízgyűjtő területen keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- és kivezetéséről a tervben rendelkezni kell. Piliscsaba közigazgatási területe érinti a Budai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 125/2007. (XII. 27.) rendelettel kijelölt Budai Tájvédelmi körzet területét, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) a Korm. rendelet (N2000 Kr.) és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által kihirdetett Natura 2000 hálózathoz tartozó, HUDI20009 kóddal Budaihegység néven, valamint a HUDI20039 kóddal Pilis és Visegrádi-hegység néven jelölt kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület, valamint az OTrT-ben lehatárolt ökológiai hálózat övezetét. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Üi.sz.: 75/2014.) Tájékoztatást ad a Piliscsaba közigazgatási területén lévő természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területekről (a fentiekben már ismertetett tartalommal). A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság táj- és természetvédelmi szempontból szükségesnek tartja, hogy a tervmódosítás során meghatározásra kerülő településfejlesztési elképzelések, a természetvédelmi célkitűzések figyelembe vételével kerüljenek kialakításra. A Klotildliget településrész és a Natura 2000 kijelöléssel érintett terület határán a felszíni vízelvezetésre különös gondot kell fordítani, hogy a határos erdőterületről lefolyó víz a későbbiekben ne veszélyeztesse a lakóterületet, és ezáltal elkerülhető legyen a természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek igénybevétele (pl. védelmi funkciót ellátó rőzseművek kihelyezése). Felhívja a figyelmet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (2) és (3) bekezdésében foglalt környezeti vizsgálat elkészítésére vonatkozó előírásokra. Az előzetes tájékoztató nem tartalmazott elegendő információt ahhoz, hogy a környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségessége eldönthető legyen. Kérik, hogy a döntés megalapozásához szükséges tájékoztató legalább a rendelet 4. § (3) bekezdésében foglalt szempontok megfelelő tartalmi követelménnyel készüljön el. A tervmódosítás egyeztetési anyaga a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § szerinti véleményezési szakaszában az érintett államigazgatási szervek kidolgozott tervre vonatkozó közbenső véleménye várható. Véleményeltérés esetén Korm. rendelet 39.§ (1) pontja szerint a polgármester egyeztetést kezdeményezhet az eltérő vélemények egyeztetésére, elfogadására és/vagy elvetésére.

9


1.4. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A településfejlesztési koncepcióhoz, illetve az integrált településfejlesztési stratégiához készült megalapozó vizsgálatok, azok elemzése és értékelése megfelelő alapot adtak a rendezési tervek és ezzel kapcsolatosan a környezeti értékelés számára. A megalapozó vizsgálatokra épülő Koncepció és ITS keretet szabott a hosszútávon és rövidtávon tervezhető fejlesztéseknek, a fejlesztések megvalósíthatóságát szolgáló településrendezési tervek és helyi építésszabályozás tartalmának. A tervet megalapozó vizsgálatok és az önkormányzat szándéka szerint az eredményes településfejlesztés, racionális területgazdálkodás érdekében a hatályos településszerkezeti tervben kijelölt tervezett beépítésre szánt területeket csökkenti a terv. A beépítésre szánt területek területfelhasználása, építési övezeti besorolása a területhasználat és az építési igények átalakulásának megfelelően helyenként változik (lásd a módosításokat összefoglaló táblázatot). A hatályos településszerkezeti tervben kijelölt meglévő és tervezett lakó- és gazdasági területek mértéke -a terv távlatában figyelembe vehető valós fejlesztési potenciált- megfelelőnek ítélhető. A Garancs lakópark ÉK-i részén a lakóterületként kijelölt és eddig nem hasznosított területrészt a módosuló Településszerkezeti terv a felülvizsgálat eredményeként ismét mezőgazdasági területként határozza meg, míg az Ibolya utca menti és Magdolna-völgy északi oldala és a vasút közötti, lakófunkcióra is hasznosított kertes mezőgazdasági területet lakóterületként jelöli. Piliscsaba Város gazdasági területeinek kijelölése kismértékben változott, a szennyvíztisztító telep területének bővítési területével csökkent. A mezőgazdasági területek övezeti besorolása, szabályozása kismértékben változik a tervmódosítás javaslata alapján. A mezőgazdasági terület övezeti szabályozása is ennek értelmében - a környezeti adottságok figyelembe vételével - megváltozik. A Város nyugati határában, a Pilisjászfaluval közös igazgatási határon lévő Sumlin általános mezőgazdasági övezeti besorolása kertes mezőgazdasági övezeti besorolásra módosul a kialakult telekstruktúra és a tulajdonosi területhasználattal, a földhivatali művelési ág szerint, területhasznosítással összefüggő elképzelések figyelembe vételével. A hatályos tervben az egyéni gazdálkodást is kiszolgáló általános mezőgazdasági (MáL) Álomvölgy területe, valamint a közigazgatási határ és az Álomvölgy területe közötti összközművel rendelkező, erdőként jelölt terület, aminek északkeleti, egy telekmélységű része kertes mezőgazdasági területbe kerül átsorolásra. A tervezett közmű-infrastruktúrafejlesztések az épített és a természeti környezet védelmét, a településszerkezet javítását és a városüzemeltetés feltételeinek racionalizálását egyaránt szolgálják. A fejlesztési lehetőségeket korlátozza a település hidrogeológiai adottsága, a település területének nagy része „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület” övezetén fekszik. A település keleti szélét érinti a nyílt karsztos adottság is. A felülvizsgálat eredményeként, a körzeti erdőtervben meghatározott területeket a Településszerkezeti terv is erdőterületként jelöli, így a Településszerkezeti terv szintjén az erdőterületek a jogi állapotnak megfelelően, a mezőgazdasági területek részleges átminősítésével növekedtek. A környezeti értékelés eredményeként az egyeztetésben résztvevő államigazgatási szervek előzetes véleményével összhangban az alábbi tervezést befolyásoló tényezőket kellett figyelembe venni:

10


Táj- és természetvédelem A tervezett változtatások, a beépítésre szánt területek csökkentése, a beépítésre szánt területek területhasználatának, funkciójának módosítása a táj- és természetvédelmi, valamint a környezetvédelmi előírások betartása mellett a település táji-természeti értékeit nem veszélyeztetik. A Sumlin kertes mezőgazdasági területe az ökológiai hálózat pufferterületének része, így az övezetben az építési előírások betartása mellett fokozott figyelmet kell fordítani az épületek településképi megjelenésére, tájba illesztésére. A település új fejlesztési területein a villamosenergia ellátás hálózatai, az iparági előírásoknak megfelelően, földalatti elhelyezéssel kerülhetnek kivitelezésre, segítve a terület esztétikus megjelenését és a racionális területgazdálkodást. A település már beépített, így villamosenergia ellátás vonatkozásában is már ellátott területein a tervezés távlatáig, ha egyéb fejlesztés a hálózat nyomvonalát nem érinti, várhatóan annak a föld feletti elhelyezése fennmarad. Ezeken a területeken arra kell törekedni, hogy új hálózati nyomvonal csak a már rendelkezésre álló oszlopsorra kerüljön fektetésre, új oszlopsor nem létesíthető. Felszíni vízrendezés A településen a csapadékvizek elvezetése sok helyen jelenleg is problémás. Ezért Piliscsaba teljes közigazgatási területére, sőt a területén túl a teljes vízgyűjtő területére vonatkozó csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készítése javasolt. A tanulmányterv alapján a vízelvezetést szolgáló vízfolyások vízgazdálkodási övezetének területe és karbantartó területsávja pontosan kijelölhető és azoknak megőrzéséhez elkészülhetnek az engedélyezési tervek. A vízelvezetési rendszert terhelő szélsőséges csapadék-események zavarmentes elvezetésére záportározók létesítése javasolt, amelyet egyes fejlesztési területrészeken látvány tóként is lehet kivitelezni, de látványtavat létesíteni csak akkor szabad, ha annak a minimális vízszintjéhez szükséges vízellátást folyamatos vízutánpótlással biztosítani lehet. A tanulmánytervben, pontos geodéziai felmérés alapján vizsgálni szükséges, az egyes rész-vízgyűjtő területek hidrogeológiai és hidraulikai adottságait. Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásának a feltételrendszerét, a besorolásokat pedig a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza, mely szerint Piliscsaba a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek körébe sorolt. A település felszín alatti vizek szempontjából meghatározott szennyeződésérzékenysége miatt minden beépítéssel járó fejlesztés a szennyvizek és a szennyezett csapadékvizek körültekintő kezelésével, a vízi közművek és a rákötések kiépítésével együtt valósítható meg. A beépítéssel járó fejlesztésekhez a szennyvíztisztító kapacitásának bővítése szükséges. A közcsatorna hálózattól távolabbra eső területeken levő beépítéseknél helyi közműpótló alkalmazásával oldható meg a szennyvizek gyűjtése. A település szennyvízcsatorna hálózatát a fejlesztési területeken tovább kell építeni, -amennyiben szükséges- átemelő berendezéseket és nyomóvezetékeket kell létesíteni. Termőföld védelem Piliscsabán a hatályos településszerkezeti tervben meghatározott beépítésre szánt területek jelentős része már beépített. A termőföld mennyiségi védelme érdekében a terv további jelentős beépíthető területeket nem jelöl ki, inkább csak a tervezett, de még fel nem használt lakóterületek

11


településszerkezeti pozícióját, kijelölését módosítja (Garancs lakópark ÉK-i részén a lakóterületként kijelölt és eddig nem hasznosított területrész). Az Ibolya utca menti és Magdolna-völgy északi oldala és a vasút közötti, lakófunkcióra is hasznosított kertes mezőgazdasági területet lakóterületként jelöli újonnan a terv. A lakóterületi fejlesztés távlati megvalósítása mezőgazdasági terület, termőföld más célú igénybe vételével valósítható meg. Zaj- és rezgésvédelem A tervezett módosítások a zaj- és rezgésvédelem szempontjából nem eredményeznek kedvezőtlen változást: A Településszerkezeti tervben kijelölt új lakóterületek a belterület É-i részén, a vasút két oldalán lévő kertes mezőgazdasági területek (Magdolna-völgy, Klotildliget), ahol a lakóterületté váláshoz a területek beépíthetőségének a zajvédelmi megfelelőségéről gondoskodni kell. A közúti forgalom környezeti terhelésére, ezen belül különösen közúti közlekedésből eredő zajterhelésre figyelemmel kell lenni a 10. sz. főút, Főutca melletti beépítéseknél. A településrendezés eszközeivel megoldandó, üzemi eredetű zajprobléma jelenleg sincs és a módosítások kapcsán sem várható. Levegőtisztaság védelem, a lakókörnyezet védelme A város területén a belterület Ny-i határán (Szállás) és a 10. sz. főút vonzásában, a Kenyérmezői-patak környezetében lévő (Hosszúrét, Vár utca és környéke, Kálvária utca környezete) gazdasági területek közvetlen szomszédságban vannak a védendő lakóterületekkel. Az egész város területén, különösen a lakóterületekkel szomszédságban lévő gazdasági területeken, a gazdasági területek lakóterületi határán csak a lakóterületek jó környezetminőségének fenntartását légszennyező anyag kibocsátással, zajterhelés nem veszélyeztető tevékenységek folytathatók. A gazdasági területek kijelölése már a hatályos terv kapcsán kialakult, a tervmódosítás új gazdasági területet nem határoz meg. 1.5. A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai A környezeti értékeléshez felhasznált adatok forrásai: - a Településfejlesztési Koncepciót és az Integrált településfejlesztési Stratégiát megalapozó vizsgálatok, elemzések, értékelések - a Településfejlesztési Koncepció egyeztetési anyaga - az Integrált Településfejlesztési Stratégia - a településrendezési eszközök módosításának az államigazgatási egyeztetésében résztvevők előzetes tájékoztató alapján adott adatszolgáltatása, előzetes véleménye - a területrendezési tervek (OTrT, BATrT), koncepciók, programok (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014) A településrendezési tervek készítésekor, a felülvizsgálat során - a tervmódosításban érdekeltek elképzeléseinek megvalósíthatósága érdekében - meghatározó, hogy a tervben foglaltak összhangban legyenek a magasabb rendű tervekkel, programokkal, a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, valamint az érintett államigazgatási szervek, közmű- és hírközlési szolgáltatók, közútkezelők jogszabályi alapú véleményével. Fontos, hogy a tervmódosítási szándék élvezze az érintett lakosság, a civil szervezetek támogatását is.

12


A tervmódosítás egyeztetési dokumentuma a környezeti értékelés kapcsán felmerülő környezeti konfliktusokat feloldó területfelhasználási-, szabályozási megoldásokat, környezetvédelmi intézkedési javaslatokat tartalmaz. 2. A TERV (ÉS VÁLTOZATAINAK) RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A terv célja, tartalma, a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos elemei, jellemzői A terv célja: A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat módosításának célja a tervezési programban meghatározott fejlesztési, módosítási szándékok megvalósításához szükséges területek meghatározása a településszerkezeti tervben és területbiztosítása a Szabályozási tervben. A tervek felülvizsgálata és módosítása a Településfejlesztési Koncepcióban és az Integrált településfejlesztési Stratégiában meghatározott célállapot elérése, a támogatott lakossági igények kielégítése érdekében a területfelhasználás, a településfejlesztési lehetőségek értékelvű, területtakarékos, célirányos racionalizálását szolgálja a terv távlatában. A terv tartalma: A terv több, az alábbiakban röviden ismertetett módosításra, módosítási területre terjed ki, amelyek közül az aláhúzással jelöltek a környezeti értékelés szempontjából fontos elemek. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK

sorszám

Terület megnevezése

1.

Garancs lejtő lakópark területei visszasorolása mezőgazdasági területbe

2.

Sumlin

3.

4.

Ibolya utca menti terület és Ibolya utca menti és Magdolna-völgy északi oldala és a vasút közötti kertes mezőgazdasági terület új hitéleti épület elhelyezésének lehetősége – Szent László király u. 376 hrsz

területe TSZT változás ismertetése, indoklása (ha) A korábbi tervben kertvárosias lakóterületként tervezett terület visszasorolásra kerül általános 22,92 mezőgazdasági területfelhasználásba. LkeMá A korábbi tervben általános mezőgazdasági területként jelölt települélésrész – művelési ágváltás, 10,37 illetve az erdő elsődleges rendeltetése okán – kertes 2,70 mezőgazdasági, valamint északi és nyugati része 1,50 erdőterület területfelhasználásba kerül átsorolásra. MáMk+E 3,78 6,1

0,28

A korábbi tervben kertes mezőgazdasági területként jelölt területrész két ütemben kerül rendezésre. I. ütemben TSZT-ben kertvárosias lakóterületbe kerül átsorolásra. Szabályozására II. ütemben kerül sor. MkLke A korábbi tervben kertvárosias lakóterületként jelölt telek intézményi vegyes területfelhasználásba kerül. LkeVi

13


5.

Ligeti Óvoda – Szent László király u. 1136 és 1137 hrsz

0,33

6.

Kenderesi úti szalagtelkek 1563-1570 hrsz

0,44

7.

Erdészkert 1211 és 1212 hrsz

1,49

Orvosi Rendelő – Bajcsy Zsilinzsky u. 275, 276 hrsz Hétszínvirág Óvoda 9. Levente utca 13. (210 és 211 hrsz) 10. Napsugár Óvoda Bajcsy Zsilinszky u. 37. (270 hrsz) 8.

A korábbi tervben kertvárosias lakóterületként jelölt telek intézményi vegyes területfelhasználásba kerül. LkeVi A korábbi tervben kisvárosias lakóterületként jelölt területrész kertvárosias területfelhasználásba kerül. Lk Lke A korábbi tervben településközpont vegyes területként jelölt tömb különleges sport területfelhasználásba kerül. Vt Ksp

0,32 0,12

A korábbi tervben kertvárosias lakóterületkéntjelölt telek intézményi vegyes területfelhasználásba kerül. LkeVi

0,19

11. Csabakert 1236/4 hrsz

0,41

Hauck János Ált.Isk. 12. Szabadság tér – Kálvária u. 1873, 1874,1878,1879 hrsz

0,63

13. Árok u. 2040/2,3 Zsidó temető

0,26

14. 085/8 hrsz Murvabánya

8,88

1,96

Álomvölgy és közig.határ 15. közötti „összközműves” erdő terület 39,38

A település központi részén található Csabakert a korábbi tervben településközpont vegyes területkén került kijelölésre. A telek különleges fásított köztér területfelhasználásba kerül. VtKbKt A korábbi tervben kertvárosias lakóterületként jelölt telek településközpont vegyes területfelhasználásba kerül. LkeVt A korábbi tervben falusias lakóterületként jelölt telek különleges beépítésre nem szánt – temető, kegyeleti park övezetbe területfelhasználásba kerül. LfKbTe A korábbi tervben erdőterületként jelölt működő bányaterület különleges beépítésre nem szánt – bányaterület övezetbe kerül. EKbB A korábbi tervben a közigazgatási határ és az Álomvölgy terület közötti összközművel rendelkező terület erdőterületként jelölt, amelyek északkeleti, egy telekmélységű része kertes mezőgazdasági területbe kerül átsorolásra. EMk A korábbi terv az Álomvölgy területét általános mezőgazdasági – egyéni gazdálkodást is kiszolgáló – területként jelölte, amely kertes mezőgazdasági területfelhasználásba kerül. MáLMk

14


16. 142/55 hrsz. egy része

4,85

17. 025/18 egy része

2,46

18. 061 hrsz

5,66

19. 059 hrsz

1,47

20. 046, 047 hrsz-ek egy része

14,11

21. 048-049 hrsz-ek

12,59

22. 0137 hrsz

0,40

23. 0130 hrsz

1,87

24. 0108-0122-0123-01240128-0129 hrszek

33,68

25. meglévő általános iskolák Templom tér keleti oldala mentén és a Főút keletre fekvő szakasza északi és 26. déli oldala menti teleksora az Új u. és Szent László u.ig, valamint a Balassi Bálint u.-ban a korábbi tervben lévő közkert.

1,15

4,00

27. Klarissza udvar

0,16

28. Klévízn területének mélyvonalában

0,34

29. Szennyvíztisztító telep területének bővítése

0,32

A Szállás terület a korábbi különleges beépítésre szánt sport területből településközpont vegyes területfelhasználásba kerül. KspVt

A korábbi terv e területeket általános mezőgazdasági, illetve a 19., 22. és 23. sz. területeket vízgazdálkodási területfelhasználásba sorolta. E területek az erdő elsődleges rendeltetésének (védelmi-, gazdasági-, közjóléti erdő) megfelelően erdőterületfelhasználásba kerülnek átsorolásra. MáE, valamint VmE

A korábbi tervben központi vegyes területként jelölt telek településközpont vegyes területfelhasználásba kerülnek. VkVt A korábbi tervben falusias lakóterületként jelölt telkek településközpont vegyes területfelhasználásba kerülnek, magába foglalva a meglévő benzinkút telkét, amely korábbi tervben központi vegyes terület volt. Balassi Bálint u.-ban a korábbi tervben lévő közkert volt. LfVt, valamint VkVt és Z-KkVt A korábbi tervben településközpont vegyes terület különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér besorolásba kerül. VtKbBk A korábbi tervben településközpont vegyes terület vízgazdálkodási-tó területfelhasználásba kerül. VtVtó A meglévő szennyvíztisztító telep bővítése korábbi tervben gazdasági területként szereplő területen kerül bővítésre GkszK-Hf

15


A korábbi tervben kijelölt területfelhasználásokhoz képest a változással érintett területfelhasználások területeit az alábbi ábra mutatja be, fenti táblázatban jelölt sorszámozás szerint:

16


2.2. A terv összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE- BATRT A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényt, a 2011. évi LXXXVIII. törvény módosította. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési terve a Piliscsaba Város közigazgatási területére vonatkozóan kötelezően betartandó elemeket és előírásokat tartalmaz, melyekhez a Településrendezési terv megalkotásakor igazodni kell. A BATrT térségi szerkezeti terve a település térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastruktúrahálózatnak a térbeli rendjét határozza meg. A BATrT térségi szerkezeti terv Piliscsaba Város közigazgatási területére vonatkozó kivonatát a 2. számú melléklet tartalmazza. A Szerkezeti terv Piliscsaba Város közigazgatási területét az alábbi térségi területfelhasználási kategóriákba sorolja:

A térségi szerkezeti terv alapján Piliscsaba területe az BATrT szerkezeti terve szerint városi települési-, mezőgazdasági-erdőgazdálkodási- és vízgazdálkodási térségekbe sorolt. Területén főút és vasúti pálya halad keresztül. Piliscsaba belterülete, szigetszerű lakóparkjaival és gazdasági területeivel együtt „városias települési térség”-be sorolt. A BATrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó 5-7.§ előírásai szerint az alábbiakat szükséges betartani: A Városias települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és

17


árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség növekménye nem haladhatja meg BATrT 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség 2%-át. A nagy kiterjedésû zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá – a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység körébõl – sportolási célú terület, valamint temetõterület jelölhetõ ki. Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága - a település közigazgatási területére vetítve összességében nem csökkenhet. A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. Fentiekben részletezett BATrT 5-7.§ szabályozza, hogy az adott területfelhasználási kategóriák méretétől milyen mértékben lehet eltérni. A BATrT 1/3. melléklete meghatározza a településen belül az előforduló területfelhasználási kategóriák területi kiterjedését. Az Agglomerációs tervben jelölt egyes térségek, illetve a hatályos Településszerkezeti terv területi mérlegét az alábbi táblázat mutatja be.

Városias települési térség

TSZT szerint kötelezően betartandó (ha) (ha) 628,7 max 641,27 631,15

Nagykiterjedésű zöldterületi települési térség

12,23

min 12,23

12,36

Erdőgazdálkodási térség

1577,9

min 1341,21

1494,33

Mezőgazdasági térség

336,31

min 302,68

417,30

Közigazgatási terület

2555,14

Területfelhasználási kategóriák:

BATrT szerint (ha)

2555,14

A BATrT Piliscsaba területét érintő övezetei: Az Övezeti Terv a betartandó sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt, Kiemelt térségi övezeteket határozza meg, melyek Piliscsaba város területén a következők:  3.1.,3.2.,3.3.sz. melléklet: Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete, Puffer terület övezete  3.5. és 3.6. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete  3.7 és 3.8. sz. melléklet: Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 18


 3.9 és 3.10. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete  3.13. sz. melléklet Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete  3.14. sz. melléklet Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete  3.15. sz. melléklet Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete  3.18. sz. melléklet Földtani veszélyforráson területének övezete  3.19. sz. melléklet Vízeróziónak kitett terület övezete  3.20. sz. melléklet Széleróziónak kitett terület övezete Az ökológiai folyosó övezetébe olyan területek tartoznak, amelyek főleg természetes eredetűek és alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. A pufferterület övezetébe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. A magterület kiemelt övezetébe olyan természetes, vagy természet közeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. A magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, vagy a magterület övezetében történelmi sportterületek találhatók, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja. Fenti térségi övezetek közül az Ökológiai hálózat elemei kerültek Piliscsaba Településszerkezeti tervére, valamint Szabályozási tervére átvezetésre, Helyi Építési Szabályzatába pedig előírásként beépítésre.

19


A Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Az Erdőtelepítésre alkalmas területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

20


Az Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

21


Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

22


Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti. Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti.

23


A BATrT Övezeti Terve Térségi övezetei közül az alábbiak nem érintik Piliscsaba Város közigazgatási területét: - 3.4. sz. melléklet - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - 3.11. sz. melléklet - világörökség és világörökség-várományos terület övezete - 3.12. sz. melléklet - történeti települési terület övezete - 3.16. sz. melléklet - rendszeresen belvízjárta terület övezete - 3.17. sz. melléklet - nagyvízi meder övezete - 3.21., 3.22. sz. melléklet - kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, honvédelmi terület övezete 3. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA 3.1. Átfogó értékelés 3.1.1. A térségi regionális szerkezetbe való illeszkedés, a releváns terveknek - különösen azok környezetvédelmi céljainak – való megfelelés értékelése A terv környezetvédelmi és természetvédelmi céljai szempontjából releváns országos hatókörű dokumentum, a 96/2009. (XII. 9.) OGY határozattal elfogadott, 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program alábbi átfogó célterületeire vonatkozó elveket a tervmódosítás során is érvényesíteni kívántuk: A települési élet-és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése Cél az emberhez méltó, kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása.

24


A tervben meghatározott fejlesztések, illetve a hatályos tervekben meg nem valósított Garancs északkeleti területrész visszasorolása mezőgazdasági területfelhasználásba, a fejlesztési lehetőségek racionális területgazdálkodást szolgáló csökkentése az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása irányába hat, mivel új beépítésre szánt területet minimális mértékben jelöl ki, a meglévő, nem hasznosítottak egy részét megszünteti, továbbá a tervezett változtatásokhoz rendelt, a környezetvédelem szempontjából meghatározó építési szabályok (beépítettség és kötelező zöldfelületi arány, közművesítési követelmények, védelmi célú fásítások) megfelelő keretet szabnak a létesítés számára ahhoz, hogy a településen élők élet- és környezetminősége javulhasson. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése Ezen átfogó cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítására, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség / megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítására irányul. Kiemelt figyelmet kap a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. A tervezett változtatások a természeti erőforrásokkal (energia, víz) való takarékos gazdálkodás szempontjainak hangsúlyt adva lettek meghatározva. A változtatásoknál kiemelt cél volt: - a termőföld lehető legkisebb igénybe vétele (a már kijelölt, tervezett beépítésre szánt területek tudatos területgazdálkodást szolgáló csökkentése), - a felszíni és felszín alatti vizek védelmét biztosító tervi javaslatok (egész vízgyűjtőre kiterjedő felszíni vízelvezetési tanulmányterv készítésének javaslata a rendezett csapadékvíz elvezetés megalapozásra (a felszíni vízelvezető rendszer elemei rendszerének, vízelvezető képességének bővítése, a vízvisszatartásra alkalmas záportározók létesítése), a szennyvíztisztító mű bővítése, valamint - a természetvédelmi kijelölésű területek értékeinek a megőrzése - Az új beépítésre szánt területek nem érintenek közösségi jelentőségű Natura 2000 területeket, nem érintenek védett természeti területeket és a nemzeti ökológiai hálózat területeit. A változtatások közül az általános mezőgazdasági területből kertes mezőgazdasági terület övezetébe átsorolt területek közül a Sumlin területe az ökológia hálózaton belüli pufferterület, az egyéni gazdálkodást is kiszolgáló általános mezőgazdasági (MáL) Álomvölgy, valamint az Álomvölgy és a közigazgatási határ közötti területen az erdőterületből a kertes mezőgazdasági terület övezetébe átsorolt egy teleksor szélességű, összközműves terület az ökológiai folyosó része. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld-és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára. E célok nem valósíthatók meg a társadalom környezettudatosságának erősítése nélkül. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét. 25


A terv nem tartalmaz olyan változtatásokat, amelyek ellentétesek lennének a forrástakarékos anyag-, víz-, termőföld-és energiahasználat elveivel, így a terv Program célkitűzéseinek megfelel. A lerakóra kerülő települési hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében a Város területén is szelektíven gyűjtik a hulladékot. A mai gyakorlat szerint a szelektív hulladékgyűjtést a településen jellemzően háztól szállítással oldják meg. A Városban egy helyen, az Erdészkertben üzemel szelektív hulladékgyűjtő sziget. A zöldhulladék elszállítása és újrahasznosítása a település szervezett szemétszállításának keretében biztosítható. A város területén keletkező zöldhulladék kezeléséhez, újrahasznosításához erre alkalmas üzemi terület kijelölése, kialakítása szükséges. A zöldhulladék-kezelés számára alkalmas üzemi terület számára figyelembe vehető két célterület: - a 085/8 hrsz-ú ingatlanon lévő „Piliscsaba – I. murva” védnevű bánya területe - a 032/6, és 032/8-12 hrsz-ú ingatlan „erdőtervezett területek” A zöldhulladékkezelő üzemi terület kijelölése a tulajdonosi, kezelői, valamint érintett hatósági egyeztetések függvényében történik. A tervmódosítás kapcsán a hatályos terv szerinti erdőterület átminősítésével a Főváros határán a 085/8 hrsz-ú ingatlanon a különleges bányaterület kijelölése a kialakult állapot, illetve a szerzett jogok - lévő „Piliscsaba – I. murva” védnevű bánya területe, bányatelek - figyelembe vételével történt.

3.1.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben A településrendezési tervben szereplő változtatások mindegyike a környezetvédelmi célok és elvárások figyelembe vételével került meghatározásra. A településrendezési terv jelen módosítása környezetvédelmi szempontból megfelelő keretet szab ahhoz, hogy a létesítmények építési engedélyeinek készítésekor elegendő mozgástér legyen a környezetvédelmi előírások teljesíthetőségéhez, figyelemmel a közlekedési és üzemi zajterhelésre, a mezőgazdasági területek takarékos felhasználására, a természeti értékek megóvására, a felszíni és felszín alatti vizek védelmére. A településszerkezeti tervben lévő területfelhasználások, azok rendszere, egymáshoz viszonyított térbeli rendje, szomszédsági viszonyai, mind az általános és konkrét környezetvédelmi elvárások figyelembe vételével kerültek meghatározásra. A tervezett fejlesztések a teljes/részleges közműellátás biztosításával valósíthatók meg, környezetvédelem szempontjából kiemelt figyelemmel a felszíni vízelvezetés, vízvisszatartás biztonságos és környezetbarát megoldásaira (pl. a csapadékvíz „szürke vízként” történő hasznosítása), a szennyvizek közműcsatorna hálózatba vezetésére, továbbá a megújuló energiaforrások használatára. A meglévő szennyvíztisztító mű kapacitás bővítésre szorul a tervben meghatározott fejlesztésekhez. Fontos feladat, hogy legyen a településnek a teljes közigazgatási területére –a várható, javasolt fejlesztéseket is figyelembe vevő- felszíni vízrendezési tanulmánya, amelyben pontosan lehatárolásra kerülhetnek a zárt csapadékcsatornás és a nyíltárkos vízelvezetésre javasolt területek.

26


3.1.3. A környezeti konfliktusok kezelésének értékelése Termőföld végleges más célú igénybe vétele A terv által kijelölt új beépítésre szánt terület (Ibolya utca menti és Magdolna-völgy északi oldala és a vasút közötti, lakófunkcióra is hasznosított kertes mezőgazdasági terület) közel azonos a korábban kijelölt és jelen terv által megszüntetett tervezett beépítésre szánt területek (Garancs lakópark ÉK-i részén a lakóterületként kijelölt és eddig nem hasznosított területrész) nagyságával. A terv ezen változtatásai alapján megállapítható, hogy a távlatban a tervezett változtatások nem, vagy csak igen kis mértékben növelik a művelés alól kivonásra kerülő termőföld területét. A felszín alatti vizek védelmét biztosító szabályozása a tervezett beépítésre szánt területeknek Piliscsaba város a felszín alatti vizek minősége szempontjából a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint fokozottan érzékeny, illetve kiemelten érzékeny besorolású terület, ezért kiemelt jelentőségű a talaj és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tevékenységek, területhasználat elkerülése. A terv fejlesztési területei a belterületen kiépült infrastruktúrahálózathoz, azon belül csatorna infrastruktúra hálózathoz kapcsolhatók. A fejlesztési területek szennyvízelvezetése és tisztítása a város kiépített rendszeréhez kapcsolódva, a területek sajátosságainak megfelelően kiépítendő műszaki megoldásokkal megvalósítható. A betartandó szennyvíz minőségi határértékeket 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet írja elő. A felszín alatti vizek védelmét a beépített, vezetékes vízzel ellátott ingatlanok szennyvíz csatornahálózatra történő bekötése és a szennyvíz területről történő elvezetése biztosítja. A zajvédelmi környezeti határértékek teljesíthetőségét szolgáló tervmódosítási elemek A tervezett közúthálózati elemek fejlesztése, a tervezett területhasználatok megvalósítása a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával történhet. A tervezett településrendezési eszközök ehhez megfelelő településszerkezeti struktúrát és területet biztosítanak. A létesítmények részletes fejlesztésiépítészeti programja alapján az engedélyezési tervek dokumentumának zajvédelmi munkarészében lehet a terv, a változtatás zajvédelmi megfelelőségét számításokkal igazolni. A rendezési tervben meghatározott területfelhasználási szomszédság, a közúthálózat közterületi szabályozása, valamint az egyes építési övezetek előírásai megfelelő keretet szabnak a létesítmények zajvédelmi megfelelőségének biztosításához A tervben javasolt módosítások alapján jelentős mértékű, a környezeti jó állapotát veszélyeztető környezeti hatások bekövetkezése a terv távlatán túl sem várható, nem prognosztizálható. 3.2. Részletes értékelés: a terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelést közvetlenül előidéző tényezők    

területfoglalás, mezőgazdasági területek művelésből történő kivonása az új beépítésre szánt területeken vízfelhasználás, szennyvízkezelés, az összefolyó, elvezetést igénylő csapadékvizek mennyiségi növekedése az új létesítmények fizikai megjelenése, tájképre gyakorolt hatása a bányászati tevékenység folytatása 27


Közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők  

a fejlesztési területeket kiszolgáló gépjárműforgalom környezeti hatásai a fejlesztési területek közműfejlesztésének, közműellátásának közvetett környezeti hatásai

3.2.1. A környezeti elemekre és rendszereikre gyakorolt hatások (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre) A levegőre gyakorolt hatások A tervmódosítások kapcsán új beépítésre szánt területek is kijelölésre kerülnek. Az új építmények, épületek építése, az építéshez kötődő szállítási forgalom az építés ideje alatt átmenetileg okozhat légszennyezést. A tervmódosítás során új gazdasági terület nem került kijelölésre. A meglévő és a távlatban megvalósuló gazdasági létesítmények légszennyező pontforrásai, a területhasználatból eredően vonzott járműforgalom okozhat majd - a környezetvédelmi előírások betartása mellett- kismértékű környezeti terhelést, légszennyező anyag kibocsátást. Bejelentés kötelezett légszennyező anyag kibocsátó pontforrás üzemeltetése a módosítási területeken nem várható. A levegőminőséget befolyásoló jelentős diffúz légszennyező források a vegetációs időn kívül fedetlen mezőgazdasági területek széleróziós felporzása, továbbá a szántóföldi gépi munkálatok során, a szennyezett burkolt utakon és földutakon történő gépjármű-közlekedés miatt keletkező porterhelés. Az állattartás, azon belül a „háztáji/kistermelői” állattartás a közösségi, illetve hazai ágazati támogatás hatására fellendülhet, aminek eredményeként a külterület mezőgazdasági területein létesíthető gazdasági épületekben, birtokközpontokban. A tervezés jelen állapotában az állattartással együtt járó, kezelendő szerves hulladék, trágya mennyiség nagyságrendje nem becsülhető, de a településrendezési eszközök mind a sajátos területhasználatra, mind a környezetvédelmi megfelelőségre elégséges keretet biztosítanak. A meglévő zöldfelületek, zöldterületek, erdők, fásítások, kertek, az utcai fasorok hálózata a környezeti levegő kondícióját, minőségét javítják. Az építési övezetek telkeinek kötelező zöldfelületei az intenzitásuktól függően kisebb-nagyobb mértékben jótékonyan befolyásolhatják a mikrokörnyezetük állapotát, levegőminőségét. A földre, a talajra gyakorolt hatások A tervezett módosítások közül az új beépítésre szánt területek az érintett mezőgazdasági területeknek a termelés alóli végleges kivonásával valósíthatók meg. A termőföld művelésből való végleges kivonása az aktuális igénybevételnek megfelelően történhet. Az építésre igénybe vett területen kívül a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken a talaj semmilyen módon nem károsodhat. A mezőgazdasági művelés alól véglegesen kivonásra kerülő területekről a humuszos termőréteget a tényleges vastagságnak megfelelően maradéktalanul meg kell menteni. Különös figyelemmel kell lenni az eltérő humuszos termőréteg vastagságokra. Eredeti rendeltetésének megfelelő felhasználásáig deponálni kell a humuszos talajt. Meg kell óvni az elmosódástól, elsodródástól és szükség szerint mechanikai eljárással gyommentesen kell tartani. A város településszerkezete kialakult, a terv módosítása kapcsán kevés új beépítésre szánt terület kijelölésére kerül sor, így változtatásoknak a talajra, termőföldre gyakorolt hatásai is ennek mértékével összhangban vannak, nem jelentősek.

28


A terv által kijelölt új beépítésre szánt terület (Ibolya utca menti és Magdolna-völgy északi oldala és a vasút közötti, lakófunkcióra is hasznosított kertes mezőgazdasági terület távlatban lakóterületté alakulása a termőterület csökkenésével valósítható meg, ami azonban azonos a korábban kijelölt és jelen terv által megszüntetett tervezett beépítésre szánt területek (Garancs lakópark ÉK-i részén a lakóterületként kijelölt és eddig nem hasznosított területrész) nagyságával. A felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatások A BATrT övezeti szabályozása szerint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete érinti Piliscsaba város területét. A település keleti széle érinti a nyílt karsztos területet is. A területhasználat tehát ilyen szempontból korlátozott ezen a területen. A tervmódosítások következtében a beépítésre szánt területek és egyes építési övezetek, övezetek beépíthetősége differenciálásra kerül, számos helyen csökken. A csapadékvíz a helyenként felülvizsgálatra szoruló felszíni vízelvezető rendszeren keresztül a település fő vízgyűjtőjébe, a Kenyérmezői-patakba kell juttatni. A tervmódosítás eredményeként megvalósítható új beépítésű létesítmények számára teljes/részleges közműellátást kell biztosítani, figyelembe véve a felszín alatti vizek védelmét. A felszín alatti vizek szennyeződésérzékenysége és a belterületen kiépült közműhálózat közelsége miatt a szennyvizeket - a bekötések építéssel egyidejű kialakításával – a szennyvíz csatornahálózaton kell elvezetni. A tervmódosítás szabályozása szerinti megvalósítás esetén a tervezett változtatások felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatása minimalizálható. Élővilágra, ökológiai rendszerekre gyakorolt hatások A terv tervezett beépítésre szánt területei nem érintik az országos ökológiai hálózat övezeteit, a védett természeti területeket és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet (N2000 Kr.) által kihirdetett Natura 2000 hálózathoz tartozó területeket sem. Az élővilágra gyakorolt hatásai alapján az új beépítésre szánt területek megvalósítása tekinthető a legjelentősebbnek. A területek új, beépítéssel járó hasznosítása élőhelyek megszűnésével jár. A tervezett létesítmények beépítetlen, kertként kialakított területe a korábbitól jelentősen eltérő ökológiai adottságú életteret kínál az élővilág számára. Az épített kertek növény és állatvilága a természetközeli állapottól eltérő, az ember által zavart környezetet is jól tűrő fajokkal van jelen. A mezőgazdasági területek övezeti besorolása, szabályozása kismértékben változott. Az általános mezőgazdasági terülteknek az Má/r jelű övezetébe tartoznak a jellemzően állandó növényborítottságú, szántó, rét-legelő művelési ágú területek, amelyek az ökológiai hálózat részét képezik, vagy egyéb természetmegőrzési területek. Az övezetben az építés a természeti- és tájképi értékek védelme érdekében korlátozott, 1 %. A Sumlin terület új Mk-2 kertes mezőgazdasági övezeti besorolást kap, a meglévő földhivatalai művelési ágának megfelelően, az új övezetben a beépíthetőség 3 %. Az egyéni gazdálkodást is kiszolgáló általános mezőgazdasági (MáL) Álomvölgy, valamint az Álomvölgy és a közigazgatási határ felé egy teleksorral kibővített összközműves területen meghatározott új, Mk-3 jelű kertes övezetben, a beépíthetőség 5 % az OTÉK 111.§ szerint „Egyes előírásoktól való eltérés” kérelem alapján, a beépíthetőség növelése a területhasználat következtében jelentkező környezeti terhelést kismértékben növeli. A tervben meghatározott fejlesztési lehetőségek meglévő, erdőtervezett erdőterületet nem érintenek a Csabagyöngye 29


városrész megközelítését szolgáló út északi oldala mentén meglévő lakóterület telkeinek déli részén, ahol spontán erdősödési folyamata indult el, amit a kialakult állapotnak megfelelően a körzeti erdőtervek követnek. A terv ezen területeket továbbra is beépítésre szánt területként jelöli a szerzett építési jogokra tekintettel. Tájra gyakorolt hatások A tájra, a tájhasználatra, a tájképre gyakorolt hatások szempontjából változást eredményezhet a mezőgazdasági területeken megjelenő beépítés, különösen a birtokközpont létesítése. Az új létesítmények megjelenésével a táj arculata, a településkép az adott helyen jelentősen megváltozik, a mezőgazdasági terület látványa a „tanyák” megjelenésével átalakul. A város külterülete szinte teljes egészében az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozik. A tájképvédelmi terület övezetében a létesítmények tervezésénél, az épületek kialakításánál, elhelyezésénél fontos szempont a létesítmény, az épített elemek településképi megjelenése, tájba illeszthetősége. Épített környezetre (építészeti és régészeti örökség), településre gyakorolt hatások A tervben foglalt új fejlesztések épített örökséget, értéket, régészeti területet az örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltaknak megfelelően érintenek. Zajállapotra gyakorolt hatások A települési környezeti zajvédelem követelményeit a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet és a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (továbbiakban ZHR) előírásai határozzák meg. A közúti közlekedésből eredő zajterhelés hatása A környezeti zaj határértékeit a 27/2008. (XII.3) KvVM-EüM rendelet tartalmazza. A rendelet 3. sz. melléklete rögzíti a közlekedéstől származó zaj új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjeit. A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés megengedett zajterhelési határértékei a lakóterületen a vonatkozó jogszabály szerint országos főút mellett 65/55 dB nappal/éjjel értékek. A településszerkezet jelenlegi adottságainak és a tervben meghatározott új elemeinek figyelembe vételével zajvédelmi szempontból elsősorban a 10. sz.. főút, Főutca menti lakóingatlanok védelme jelent új építés esetén megoldandó feladatot. A tervezett gazdasági területek kiterjedése, várható vonzott forgalma a hatályos tervben kijelöltnek megfelelő, nem változik, a gazdasági létesítmények kialakításával a vonzott forgalom növekszik. A gazdasági létesítmények által gerjesztett közúti forgalomból és a területhasználat szerinti üzemi tevékenységből eredő zajterhelés szintje a védendő területekre vonatkozó határértékek alatt tarthatók. A tervmódosítás következtében a település közúti közlekedési viszonyaiban nem lesz olyan jelentős változás, ami a mindennapok környezeti zajhelyzetét a településen jelentősen átalakítaná. Üzemi eredetű zajterhelés hatása Gazdasági területeken a tevékenység úgy végezhető, illetve a fejlesztéseket úgy kell tervezni, hogy a környezetet terhelő üzemi zaj a 27/2008. (XII. 03) KvVM- EüM sz. rendelet mellékleteiben előírt zajterhelési 30


határértéket ne haladja meg. A zajterhelési határértékek teljesüléséről az üzemeltetőknek minden üzemelési körülmény esetén gondoskodnia kell. Az üzemi eredetű zaj- és rezgésterhelés megengedett zajterhelési határértékei gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerint 60/50 dB nappal/éjjel értékek. A gazdasági területeken folytatott tevékenységből eredő zaj és rezgésterhelés nem okozhat a védendő területeken, pl. lakóterületen határérték feletti, zavaró mértékű környezeti hatást. Laza beépítésű kertvárosias és falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabály szerint az üzemi eredetű zajterhelés határértéke 50/40 dB nappal/éjjel értékek. A tervmódosítással érintett területeken jelentős zajkibocsátást okozó létesítmény, technológiai berendezés, kültéri tevékenység jelenleg nincs és új zajforrás csak a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően helyezhető el. A településszerkezeti adottságok alapján a gazdasági területek lakóterületekkel szomszédosak. A gazdasági létesítményeket úgy kell kialakítani és üzemeltetni, hogy a zajterhelésből eredő környezeti konfliktusok ne alakuljanak ki, illetve megoldhatók legyenek a műszaki tervezés során. A tervek aktualizálása kapcsán a lakóterületekkel szomszédosan kijelölt gazdasági üzemi területek telephelyein keletkező üzemi zaj érzékelhető hatást eredményezhet a lakóterületen. A telephelyek használatából következő, üzemi eredetű zaj értéke a lakóterület határán nem haladhatja meg a lakóterületre vonatkozó határértékeket. Általánosságban tehát megállapítható, hogy a lakóterülettel szomszédos gazdasági területeket úgy kell kialakítani, hogy a lakóterülettel közös határán az üzemi területek területhasználata, üzemeltetése zaj- és rezgésvédelmi szempontból is megfelelő legyen, védendő területeket, pl. lakóterületet ne zavarjon. Az építéshatósági engedélyezés, telephely engedélyezés, illetve a használatbavételi engedélyezésnél minden esetben vizsgálni kell a zaj és rezgésvédelmi határértékek teljesülését, a zajvédelmi megfelelőséget. Szükség esetén a 284/2007. (X. 29) Korm. rendelet szerint egyedi határérték kérelemmel kell fordulni az illetékes környezetvédelmi hatósághoz. Azaz az egyes eljárásoknál egyedileg megtörténik az egyes építési övezetekhez tartozó, zaj- és rezgésforrásokkal rendelkező telephelyek környezetvédelmi értékelése. 3.2.2. Az embert, mint végső hatásviselőt érő hatások értékelése Az emberek egészségére, életminőségére gyakorolt hatások A terv célja és alapelve, hogy a tervezett változtatások, fejlesztések, a tervezett létesítmények megvalósításához a termőföld végleges más célú hasznosítására csak a legszükségesebb mértékben legyen szükség, így az emberek egészséges életét szolgáló természetes élettér is csak a legszükségesebb mértékben csökken. A tervmódosítások következtében a település infrastruktúra kiépítettsége bővül, ezzel közvetve a lakosság életminősége is javulhat. A tervben meghatározott, tervezett fejlesztések javítják a lakosság ellátását, életminőségét. A település lakossága életminőségének javulását eredményezhetik a táji, természeti, illetve épített környezet, valamint az örökségi értékek veszélyeztetése nélküli városi komfortnövelő fejlesztések, továbbá közvetve az új munkahelyek létrehozásával a foglalkoztatottság javulása, valamint az adóbevételek egy részének jóléti/szociális célú visszaforgatása.

31


Társadalmi, gazdasági helyzetre gyakorolt hatások A város gazdasági helyzete szempontjából a tervben meghatározott fejlesztési lehetőségek megvalósulása kedvező változást jelent, mert ezek a változtatások a lakosság gazdasági lehetőségeinek bővülését, új munkahelyek kialakulását segítik és adóbevétel növekedést jelenthetnek a közösség számára. A tervezett változtatások a várható gazdasági előnyök mellett, az abból származó adók célirányos hasznosítása, valamint az egyes módosítással érintett területek rendezése eredményeként közvetve, a lakosság életminőségének, a környezetállapotának javulását is eredményezik. 3.2.3. A részletes értékelésből levont következtetések Azon tervi elemek azonosítása, melyek környezeti szempontból negatív hatást gyakorolnak, illetve valamilyen intézkedést igényelnek a negatív hatás csökkentésére Környezeti jellemzők, melyekre jelentősebb hatással vannak egyes fejlesztések Az ismertetett környezeti következmények alapján megállapítható az új beépítésre, hasznosításra, funkcióváltásra javasolt területek közműellátásának a fontossága. Az új beépítés, új területhasznosítás lehetőségének, különösen a funkcióváltásra jelölt területek hasznosításának feltételeként kell meghatározni, hogy a beépítés, hasznosítás csak a megfelelő, környezetvédelmi követelményeket kielégítő, közműellátás biztosítása esetén történhet. Nagyon fontos, hogy közműhiányos terület ne alakuljon ki. -

A beépítésre szánt területek kiépítése a vízfogyasztás növekedésével és a szennyvíz termelés növekedésével jár. A többlet csapadékvizek elvezethetősége érdekében a vízelvezető rendszert felül kell vizsgálni és azon a szükséges beavatkozásokat el kell végezni. A település bel- és külterületén egyaránt mindig az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz csatlakozóan kell megoldani a felszíni vízrendezés kiépítését, tervezett átalakítását, átépítését. A zárt csapadékvíz csatornahálózattal történő csapadékvíz elvezetés környezetvédelmi előnye, hogy az esetleges szennyeződött csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt mód van a víz tisztítására. Ezért a csapadékvíz csatorna élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárggyal védeni lehet az élő vízfolyásokat. A csapadékvizek szénhidrogén származékokkal való szennyezése nagyon ártalmas a környezetre, ezért nagyobb szénhidrogén szennyezésnek kitett felületeken kiemelt járdaszegéllyel kell biztosítani, hogy a csapadékvíz a talajba ne mossa a szennyeződést. A szennyezett burkolatról összegyűlő csapadékvizet benzin- és olajfogó műtárgyon keresztül lehet a befogadóba vezetni.

-

A zöldmezős fejlesztések, a mezőgazdasági területen történő építés vagy a termőföld művelés alóli kivonásával, vagy kivonás nélküli igénybe vételével valósíthatók meg. A terv a beépítésre szánt területek iránti igényt a legszükségesebb mértékben tartalmazza, mert a termőföld csökkenés jellemzően egy irreverzibilis folyamat, melynek során a termőföld, mint az egyik környezeti erőforrás véglegesen csökken. A termőföldön lévő humuszvagyon védelméről az építési engedélynek megfelelően gondoskodni kell.

A tervezett módosítások adott helyen történő kialakítása jól illeszthető a településszerkezetbe, ezért a fejlesztéssel kialakuló új területhasználat létrehozása és hosszú távú fenntartása is jól irányítható környezeti változással, környezeti terheléssel jár.

32


4. A HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE VAGY CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ, A TERVBEN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE A tervmódosítások megvalósulása következtében nem várhatók jelentős kedvezőtlen környezeti hatások, mert a terv megfelelő településszerkezetet, közúti és közmű infrastruktúra ellátást, fejlesztést tartalmaz ezek elkerülésére. A terv megvalósítása, az építésengedélyezés során a jelentős környezeti hatások elkerülését, csökkentését szolgáló szabályozási elemek érvényesítése lehetővé teszi a fejlesztéseknél a környezetvédelmi követelmények teljesítését. A mezőgazdasági területek övezeti lehatárolása és módosított szabályozása egyidejűleg kívánja szolgálni az új területhasználati igényeket és a táj- és természetvédelem, a környezetvédelem érdekeit. A szabályozás hatékonysága jelentősen függ az építmények engedélyezési terveitől és a kivitelezés sajátosságaitól.

5. JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE, SZEMPONTOKRA, MELYEKET A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN FIGYELEMBE KELL VENNI. A településrendezési eszközök keretet szabnak a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságához. Az egyes fejlesztések, létesítések környezetvédelmi megfelelőségének igazolásához a településrendezési terv szintjén nem áll mindig rendelkezésre részletes információ. A településrendezési eszközök által kínált területhasznosítási, fejlesztési lehetőség megvalósítása nem kötelező, így a megvalósítás időbeni eltolódása az adott fejlesztési keretek között is hozhat olyan új elemeket, amelyek környezetvédelmi szempontú megítélése más lehet, mint az eredetileg tervezett fejlesztésnek. Mindezeket figyelembe véve, a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásaival összhangban elkészített településrendezési eszközöknek a környezetvédelmi szempontok alapján is megfelelő keretet kell biztosítani a tervezett fejlesztések számára. Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó külterületen, mezőgazdasági területen történő építések esetén is nagy jelentősége van a településkép védelmét szolgáló, jogszabályok által nyújtott eljárásoknak, szakmai véleményezésnek és szükség szerinti kötelezésnek.

6. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VONATKOZÓ MONITOROZÁSI JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE A környezeti értékelés alapján a tervezett változtatások, illetve a várható környezeti hatások jellege, nagyságrendje miatt a monitorozás nem szükséges.

33


7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ 1. A terv céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése A terv célja: A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat módosításának célja a tervezési programban meghatározott fejlesztési, módosítási szándékok megvalósításához szükséges területek meghatározása a településszerkezeti tervben és területbiztosítása a Szabályozási tervben. A tervek felülvizsgálata és módosítása a területfelhasználás, a településfejlesztési lehetőségek területtakarékos, célirányos racionalizálását szolgálja a terv távlatában. A környezeti értékelés szempontjából releváns tervezett módosítások A tervet megalapozó vizsgálatok és az önkormányzat szándéka szerint az eredményes településfejlesztés, racionális területgazdálkodás érdekében a hatályos településszerkezeti tervben kijelölt tervezett beépítésre szánt területeket kismértékben csökkenteni lehet. A beépítésre szánt területek területfelhasználása, építési övezeti besorolása a területhasználat és az építési igények átalakulásának megfelelően helyenként változik (lásd a módosításokat összefoglaló táblázatot). A hatályos településszerkezeti tervben kijelölt meglévő és tervezett lakó- és gazdasági területek mértéke -a terv távlatában figyelembe vehető valós fejlesztési potenciált- megfelelőnek ítélhető. A Garancs lakópark ÉK-i részén a lakóterületként kijelölt és eddig nem hasznosított területrészt a módosuló Településszerkezeti terv a felülvizsgálat eredményeként ismét mezőgazdasági területként határozza meg, míg az Ibolya utca menti és Magdolna-völgy északi oldala és a vasút közötti, lakófunkcióra is hasznosított kertes mezőgazdasági területet lakóterületként jelöli. Piliscsaba Város gazdasági területeinek kijelölése kismértékben változott, a szennyvíztisztító telep területének bővítési területével csökkent. A mezőgazdasági területek övezeti besorolása, szabályozása kismértékben változik a tervmódosítás javaslata alapján. A mezőgazdasági terület övezeti szabályozása is ennek értelmében - a környezeti adottságok figyelembe vételével - megváltozik. A Város nyugati határában, a Pilisjászfaluval közös igazgatási határon lévő Sumlin általános mezőgazdasági övezeti besorolása kertes mezőgazdasági övezeti besorolásra módosul a kialakult telekstruktúra és a tulajdonosi területhasználattal, területhasznosítással összefüggő elképzelések figyelembe vételével. A hatályos tervben az egyéni gazdálkodást is kiszolgáló általános mezőgazdasági (MáL) Álomvölgy területe, valamint a közigazgatási határ és az Álomvölgy területe közötti összközművel rendelkező, erdőként jelölt terület, aminek északkeleti, egy telekmélységű része kertes mezőgazdasági területbe kerül átsorolásra. A tervezett közmű-infrastruktúrafejlesztések az épített és a természeti környezet védelmét, a településszerkezet javítását és a városüzemeltetés feltételeinek racionalizálását egyaránt szolgálják. A fejlesztési lehetőségeket korlátozza a település hidrogeológiai adottsága, a település területének nagy része „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület” övezetén fekszik. A település keleti szélét érinti a nyílt karsztos adottság is.

34


A felülvizsgálat eredményeként, a körzeti erdőtervben meghatározott területeket a Településszerkezeti terv is erdőterületként jelöli, így a Településszerkezeti terv szintjén az erdőterületek a jogi állapotnak megfelelően, a mezőgazdasági területek részleges átminősítésével növekedtek. 2. A terv összefüggése magasabb szintű területrendezési tervekkel A tervben meghatározott fejlesztések térszerkezeti elhelyezkedésük és területnagyságuk alapján sem ellentétesek, összhangban vannak a területi tervekkel. 3. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben A tervezett módosítások alapvető célja, hogy a község jó környezetminőségét, a rendelkezésre álló munkahelyek növelését, a településben folytatható gazdasági tevékenységek bővülését, a lakosság 4. A terv megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelést közvetlenül előidéző tényezők   

vízfelhasználás, szennyvízkezelés, az összefolyó, elvezetést igénylő csapadékvizek mennyiségi növekedése az új létesítmények fizikai megjelenése, tájképre gyakorolt hatása a bányászati tevékenység folytatása

Közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők  

a fejlesztési területeket kiszolgáló gépjárműforgalom környezeti hatásai a fejlesztési területek közműellátásának közvetett környezeti hatásai

5. A terv megvalósítása esetén várható környezeti hatások, környezeti következmények Az ismertetett környezeti következmények alapján megállapíthatjuk a következőket: -

A településrendezési tervek felülvizsgálata során tett módosítások várható környezeti hatása a vonatkozó jogszabályokban és a tervben meghatározott előírások, intézkedések betartása mellett nem jelentős.

-

Piliscsaba város jelen aktualizált településrendezési tervei és helyi építési szabályzata a város terveiben a településrendezés eszközeivel tervi szinten biztosítják a tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges területeket és a környezet szempontjából is megfelelő szabályozási kereteket.

-

A tervben meghatározott módosítások megvalósítása esetén várható környezeti hatások és környezeti következmények:

-

A beépítésre szánt területek növelésével nő a vízfogyasztás, az energiafogyasztás, a keletkező szennyvizek és az elvezetést igénylő csapadékvizek mennyisége.

35


6. A környezeti következmények alapján a terv értékelése A településrendezési tervek jelen módosítása számos olyan elemet tartalmaz, aminek megvalósítása a település környezetminőségének javulását eredményezheti: -

a módosítással érintett telkek, építési övezetekben a többszintes növénytelepítésű, fásított zöldfelületek létesítésének előírása, illetve megvalósítása a beépítésre szánt területek csökkentése a racionális területgazdálkodás érdekében nagymértékű erdőterület kijelölés a tervben, az erdő elsődleges rendeltetés besorolás alapján biológiai aktivitásérték jelentős növekedése (TSZT korábbi és tervezett állapota szerint) a zöldfelületi rendszer vonalas elemeinek fejlesztése (utcafásítás, 10. sz. út menti területek közterületrendezése)

Összességében megállapítható, hogy a terv megvalósításának környezeti következményei a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása, a szabályozás előírásainak érvényesítése mellett a lakókörnyezet és a természeti környezet, az emberre gyakorolt hatások szempontjából megfelelő, illetve kedvező. A tervben javasolt módosítások alapján jelentős mértékű, a környezeti jó állapotát veszélyeztető környezeti hatások bekövetkezése a terv távlatán túl sem várható, nem prognosztizálható.

Budapest, 2014. június Tóthné Pocsok Katalin táj- és kertépítész mérnök, környezetgazdálkodási szakmérnök TK 01-5086

36

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT PILISCSABA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ

Recommend Documents