Pilis Város Önkormányzatának Idegenforgalmi koncepciója Az Idegenforgalmi koncepciót Pilis Város Önkormányzatának Képviselıtestülete 222/2006.(VIII.30.) sz. önkormányzati határozatával elfogadta 2006. augusztus 30-án.
Pilis, 2006. augusztus 31.
(dr. Csiki Gábor) jegyzı
(Csikós János) polgármester
TARTALOMJEGYZÉK 1. I. Bevezetı ..........................................................................................................................3. II. Pilis város története ...............................................................................................................5. 2. III. Pilis város turisztikai lehetıségei .................................................................................12. 3. IV. Vendéglátó és szálláshelyek ........................................................................................17. 4. V. Az idegenforgalmi lehetıségek kiaknázását segítı feltételek értékelése ......................21. 5. VI. A turisztika és az idegenforgalom fejlesztéséhez szükséges teendık ..........................23. 6. VII. Turisztikai, idegenforgalmi célkitőzéseink ................................................................29. 7. VIII. Zárszó ........................................................................................................................31. 1. sz. melléklet: Az idegenforgalmi és turisztikai fejlesztések idırendi stratégiai táblázata (késıbb pótolva) 2. sz. melléklet: Felhasznált irodalmak jegyzéke
2
I. Bevezetı Pilis Város Önkormányzata fontosnak tartja, hogy a városi rangot elnyert településünk céltudatos, átgondolt turisztikai, idegenforgalmi koncepcióval rendelkezzen. Kifejezzük azon véleményünket, hogy saját értékeit feltáró, ismerı és megırzı, valamint ezt megmutatni is képes, egészséges lokálpatriotizmussal rendelkezı város, amely a turizmusra, idegenforgalomra alkalmassá vált, az ott lakók számára is vonzóbb és élhetıbb körülményeket teremt. A továbblépésben, fejlıdésben való gondolkodás azonban nem lehet elszigetelt. Ez az a terület, amelyben sikert elérni csak együttmőködı, egymás hiányosságait pótló, tágabb környezettel lehet. Koncepciónk, amelyet számos - az elmúlt esztendıben készült - tanulmány kistérségi koncepció - eredményeit figyelembe véve készítettünk, ennek az együtt gondolkodásnak az elsı lépése lehet. Szándékainkban áll a környezı településeket felkeresni, törekvéseiket saját elképzeléseinkkel egyeztetve, közös összehangolt együttmőködés megindítása. Pilis, a monori kistérségben, Budapest közvetlen vonzáskörzetében helyezkedik el, földrajzi potenciálja tehát kitőnı. „Tény, hogy a Magyarországra érkezı külföldiek több mint harmada tölti el szabadidejét Budapesten, ezen kívül a fıváros lakossága a vidéki turizmus fı vásárlója. Térségünk ennek ellenére csupán a megyébe látogató turisták 3,1 %-át fogadja, míg városunk ennél jóval kisebb arányban. E megdöbbentıen alacsony érték okainak feltárásán, a jelenlegi helyzet feltérképezésén, a kínálatbıvítés és fogadóképesség növelésének lehetıségén dolgozik e koncepció, felkutatva azokat a fı fejlesztési irányokat, amelyek által településünk a turisztikai célcsoportokat kiszolgálhatja. Ezen útmutatás azonban haszontalan, ha nem épül be a térség, a megye hosszú távú fejlesztési elképzeléseibe és rövidtávú cselekvési programjaiba.
3
Hisszük és tudjuk, hogy az idegenforgalom keresletének kialakításában nagyon nagy szerepe van a szubjektív elemeknek, a személyes ajánlásnak, a jó tapasztalatoknak. A vendég számára a látnivalók és nevezetességek ugyanolyan jelentıséggel bírnak, mint az, hogy hogyan bánnak vele az emberek, hogyan viszonyul hozzá a befogadó környezet. Az idegenforgalom fejlesztését céljául tőzı térség arculatának kialakításában a helyiek vendégszeretete, viselkedése nagy fontossággal bír, amelyhez gyakran a mentalitásának, attitődjének megváltoztatása is szükséges. Ezért a turizmus fejlesztése csak hosszú távú folyamat lehet, amely kihat a településünk és a térség vállalkozóinak, lakosságának és önkormányzatainak életére is. Olyan dolog, amelyhez hozzá kell szokni, ami követelményeinek, a jó hírnév megırzése érdekében meg kell felelni.”1 Mindezek hatását, amelynek révén a város intenzívebben fejıdhet és sok-sok család helyben juthat majd jó jövedelemhez felmérni is nehéz.
1
Forrás: Monori Kistérség Idegen forgalmi Koncepciója
4
II. Pilis város története
Mielıtt
idegenforgalmi
célkitőzéseinket
megfogalmaznánk
–
fontos
áttekinteni településünk történetét, melyek azok a tények, hagyományok események, helyek, amelyekre alapozva kialakíthatjuk stratégiánkat, színesíthetjük programtervezeteinket, ugyanis hisszük hogy múltunkból mindazt, ami láthatóvá tehetı tárgyi emlék, régészeti lelet stb. azt láthatóvá kell tenni. „Pilis gazdag történelmi múlttal és emlékekkel rendelkezı város. A különbözı népcsoportok keletrıl nyugat felé történı vándorlási útvonala mentén alakult ki egykor az az ısi település, melyrıl gazdag régészeti emlékek tanúskodnak. Szakemberek feltártak kıkori, bronz- és vaskori leleteket, a II - IV. századból való igen ritka korai szarmata halomsírokat (horgásztó környéke), továbbá avar és honfoglalás kori sírokat is (vadászház mellett). Az ısi település a Via Magna (nagy Sóút) mentén feküdt, a dolinai részen az avarok lakta Sikond, a monorierdei részen Újfalu, a Gerje természetvédelmi területen Wyfalu néven laktak kisebb közösségek. Az utóbbi területen épült fel az 1300-as évek elıtt a kora középkori Szentlélek templom, amely a jelenlegi település ısi magját képezi. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a tatárdúlás után újjáépítették. Pilis. Mit is takar ez a szó, mi volt a névadónk? Az 1851-ben kiadott Fényes Elek Magyarország geographiai szótára bıséges adatokkal írja le, hogy akkoriban még négy falu szerepelt ezen a néven. Az Országos Községi Törzskönyv Bizottság határozata értelmében 1900. év óta csak a mi településünk tarthatta meg eredeti nevét. A jelenleg ismert, 1326-ban keltezett elsı írásos emlékünk - egy öröklésrıl szóló okirat - már Pilis néven említi a települést. Karácsony János: A magyar nemzetségek c. munkájában olvasható egy Pylis nevő nemzetség, akik Árpád fejedelemmel jöttek az újhazába. A Pylis nemzetség megszállás jogán bírta ezt a 5
vidéket. A falu elsı ismert birtokosa - ahogyan több írásos emlék is bizonyítja - a Pylisi család volt, igy valószínőleg innen kapta településünk a nevét. A falu a török idıket hosszú évekig átvészelte, a budai Szandzsákhoz tartozott adózni. Az 1592-es évben elpusztult és hosszú idıre lakatlanná vált. Pilis 1722 utáni újratelepítése Beleznay János nevéhez főzıdik. Az öröklés jogán idekerülı Beleznay feleségül vette Grassalkovich Zsuzsannát és 1710 körül emeletes kastélyt építetett olasz építımesterekkel. Feleségével 1720 táján kezdenek hozzá az újratelepítéshez. A Nyitra megyei Ürmény községben 1722. május 24-én feleségével együtt - személyesen írják alá azt a megállapodást, melynek nyomán tömegesen jöttek az új, szlovák ajkú betelepülık Pilisre. Ezt követıen megindul a betelepülés a közeli pusztákról, Dunántúl és Délvidék irányából is, amely megindítja a település fejlıdését. Már 1724-ben evangélikus iskola kezdi meg mőködését.
Ez idı tájt is
mőködtek iparosok, ezek azonban nem tartoztak még céhek kötelékébe. Szárazmalom, mészárszék, fogadó, borbély és egyben felcser is mőködött. A szılıtermesztés a dolinai dombok lankáin jellegzetes tevékenysége volt a helybelieknek, ahogyan ezt egy 1768-as felmérés adataiból tudjuk. Az 1770-es évektıl Beleznay Miklós tábornok és felesége, Podmaniczky Anna Mária is jelentıs építkezésbe kezdett. A település több pontján jó minıségő agyag volt található, amelybıl ún. „tyehlónyákban”, téglaégetı kemencékben állítottak elı a pilisi téglát. Ebbıl a téglából épült fel hazánk második legnagyobb, 1000 ülıhellyel rendelkezı evangélikus temploma, ebbıl bıvítették az iskolát, készült a lelkészlak és a csodálatos új Beleznay épület, az ún. Sárga kastély. A Beleznay-kastély neves vendége volt Kármán József, aki itt írta a Fanny hagyományait, a lassan beinduló nyelvújító mozgalom egyik korai gyümölcsét. A kastély ura levelezett Kazinczy Ferenccel is, felesége bıkező mecénása volt a magyar irodalomnak. A Beleznay-kastély a késıbbi idıkben is fontos szerepet játszott a magyar közéletben.
6
A település urának, a császárhő Beleznay családnak kapcsolata a bécsi udvarral példa értékő volt. Beleznay Sámuel a szolgálataiért bárói, majd 1805-ben grófi rangot nyert és a császártól heti vásártartási jogot szerzett. 1805. október 25-e Pilis történetének nagy pillanata, privilegiált mezıvárosi rangot kapott. Az elsı önálló céh 1823-ban létesült, ettıl fogva a céhek száma egyenletesen emelkedett, a készített termékeket már a környékbeli vásárokon is értékesítették. A XIX. század elsı felében a Beleznay-birtok széthullt, mert a család férfiágon kihalt. A Beleznay család a birtok egy részét eladta báró Nyáry Antal korona-ırnek, a kor kiváló, felvilágosult személyiségének. A „régi kastély”, a Beleznay-Nyáry kastély a reformkor után haladó gondolkodású költık, írók, politikusok, arisztokraták szellemi találkozóhelye volt. Gyakran volt vendég Mailáth György országbíró, Nyáry Pál, Pest megye alispánja és gróf Andrássy György aki a MTA egyik alapítója és Széchenyi gazdasági programjának támogatója volt. Jeles vendég volt Jósika Miklós író, Beöthy László író, humorista, Degré Alajos író. Gyakran vendégeskedett itt Sárkány Sámuel lelkész barátjaként az evangélikus lelkészlakban megszálló Petıfi Sándor is. Báró Nyáry Albert a szabadságharcban Kossuth Lajos, késıbb Garibaldi hadsegéde volt. A Nyáry család és Kossuth Lajos barátsága életre szóló volt, az államférfi Turini számőzetése alatt is levelezésben álltak egymással. Öt - azóta sajnos eltőnt - levélrıl tudunk. A helyi lakosság lélekszámához képest jelentıs létszámmal vett részt az 1848-49-es szabadságharcban, hiszen az 1925 fıbıl kb. 207 - 210 fı harcolt, a nemesség is kiváló tiszteket adott. A település itthon maradt lakói pedig a tápióbicskei csata sebesültjeit ápolták. A gazdasági és polgári átalakulásban az 1848-as forradalom befejezetlenül és szárnyaszegetten is maradandót alkotott. A gazdaság soha nem látott fejlıdésnek indult az 1847-ben megépült Budapest-Cegléd szakaszon, még gyorsvonatok is megálltak Pilisen. Bizonyára ezt az is elıidézte, hogy országosan ismert családok laktak itt vagy a közvetlen környéken. (Nyáry, Gubányi, Liebner, Wekerle 7
családok). A XIX. század második felében volt a nagy szılı- és gyümölcstelepítési idıszak. A székesfıváros piacaira óriási mennyiségben szállították a pilisi gazdák a gyümölcsöt és a szılıt. Jelentıs fejlıdésnek indult a borágazat és pálinkakészítés. Az elsı pincék a dolinai dombokon épültek, melyet a helyiek kedvesen "Hegyeki pincesornak" neveznek, s ma is kedvelt pihenıhely. A mezıváros lakossága a zöldség-, gyümölcs- és szılıtermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkozott. 1880-ban Pilisen építették a Budapest-ceglédi vasútvonal legnagyobb raktárát, ezzel is biztosítva az áruk nagy mennyiségő értékesítésének lehetıségét. Az 1880-as országos filoxéria-járvány csak kis részben érintette Pilist, ám következményeként a dolinai dombokról a homokos bel- és külterületekre tevıdött át a szılımővelés. Kialakultak a szılıs dőlık (Öregszılık, Rózsáska, Haleszok, Paberok, Szabadka, Homokok, Békáska, Bárószılı, Krekácsdőlı, Schik-féle dőlı). A dőlıkben présházak, pincék épültek, amelyek még ma is fontos szerepet játszanak a jelentıs szılımővelésben. Sárkány Sámuel evangélikus lelkészünket a bányakerületi egyházmegye élére választották, így 1890 és 1905 között Pilis evangélikus püspöki székhely volt. Püspöki rangjában nagy hatású gyászbeszédet tartva ı temette újra Kossuth Lajost 1894. április elsején. A Millennium éveiben végrehajtott országos közigazgatási átszervezés miatt 1892-ben Pilis sajnos elvesztette mezıvárosi rangját, ismét község lett. A századforduló idején a lakosságszám növekedésével arányosan nıtt az iparosok, kereskedık száma. Pilisen megépült a szeszgyár, majd Gubányi József 1910-ben létrehozta a mészhomok-téglagyárat. Ezt a fejlıdést törte meg az I. világháború, Pilisrıl 650 fı vonult be, a hısi halottak száma 140, akik tiszteletére állított emlékmő az Evangélikus templom kertjében található. A két világháború között lendületesen fejlıdött tovább a község. A 20-as években bevezették a villanyvilágítást, a Beleznay-Nyáry kastély parkjában 8
strandfürdıt építettek. A világjáró Gubányi Károly vasútépítı mérnök 1923-tól a Dolinában kínai mintára mintagazdaságot rendezett be tíz holdas birtokán. Idıközben a szeszgyárat gızmalomnak építették át. A tıkés viszonyok megerısödését jelzi az 1920-as évektıl mőködı Pilis Vidéke Takarékpénztár, Monori Kereskedelmi Hitelbank Pilisi Fiókja, a Hitelszövetkezet és a Hangyaszövetkezet. A polgárosodás folyamatát tükrözik az elsı civil szervezetek: az Ipartestület, a Nép- és Gazdakör, a Sportkör, a Lövészegylet, az Úri Kaszinó, a 807. sz. Sárkány Sámuel Cserkészcsapat, a Petıfi Vadásztársaság, a Pilisi Önkéntes Tőzoltó Testület és a nagyhírő Széchenyi Népfıiskola létrejötte is. 1931-ben megépült a 4. sz. fıútvonal. A községben fejlett volt a kézmővesipar is, sok falusi háznál fonót és szövımőhelyt alakítottak ki, ahol fıként rongyszövéssel foglalkoztak, itt készítették a híres pilisi rongyszınyegeket. 1940ben felépítették a sertéshizlaldát, amely késıbb az ország második legnagyobb kapacitású üzeme lett. 150-250 fıt foglalkoztatott. Ezt a lendületet törte meg a II. világháború világégése, amely itt is sok könnyet és pusztítást hozott. A háborúnak esett áldozatul az evangélikus templom tornya is, amit felrobbantottak. 240 pilisi halottat és eltőntet tartunk számon, emlékmővük az evangélikus templomkertben áll. A Beleznay-Nyáry kastély a háború alatt katonai kórházként szolgált, parkjában 114 orosz katonát temettek el. Pilis számára a háború 1944. november 10-én ért véget és gyors ütemben megindultak a helyreállítási munkálatok. 1945. májusában itt is megtörtént a földosztás. Az 1946-ban végrehajtott erıszakos lakosságcsere Pilist is érintette. Felvidéki magyarokat telepítettek ide, a szlovák ajkú lakosok egy részének az egykori Csehszlovákia területére kellett költözni. 1948-ban létesült a könyvtár, ennek az idıszaknak a település szempontjából legnagyobb kulturális eseménye a szabadtéri színpad megépítése, az amatır színjátszó társulat mőködése és a kultúrház bıvítése volt. Szintén 1948-ban 9
Tildy Zoltánné PAX néven megnyitotta a Beleznay-Nyáry kastélyban máig is mőködı gyermekotthon elıdjét, a Fıvárosi Lánynevelı Intézetet, ahol 120 árva gyermeket neveltek, majd 1950. május elsején átadásra került a községi sportpálya. 1956-ban az ébredı ifjúság és a kisgazdapárt nagygyőlést tartott. Az események hatására forradalmi nemzetırség alakult, nekik is köszönhetı, hogy a forradalmi események nagyobb atrocitás és vér nélkül zajlottak le. A
településen
mindig
is
jelentıs
mezıgazdasági
termelés
a
termelıszövetkezetek idején élte fénykorát. A hatvanas és hetvenes években épült fel az orvosi rendelı, a mai Közösségi Ház, Takarékszövetkezet és a modern postaépület. A közigazgatás átszervezése után 1972-ben Pilis megkapta a nagyközségi rangot és közös igazgatás alá vonták Nyáregyházával, akkoriban a monori járáshoz tartozott. 1990 októberétıl szőnt meg a kényszerő „házasság”, Pilis és Nyáregyháza különválva, önálló településként fejlıdött tovább. A kilencvenes évek legfontosabb önkormányzati feladata az infrastruktúra kiépítése volt. Telefon, gáz, ivóvíz, szennyvízcsatorna, kábeltévé-rendszer épült ki fokozatosan az önkormányzat és a lakosság összefogásával. Kiemelkedı lépés volt egy új tornaterem létrehozása, az energiatakarékos közvilágítás kiépítése, az intézmények energiatakarékos világítással való ellátása, a korszerő piac- és vásártér megépítése. 1995-ben készült el a falu határában a 405. sz. út, amely a 4. sz. fıútvonalat és az M5-ös autópályát köti össze. A civil társadalom is egyre nagyobb szerepet kap és vállal, számuk napjainkig
folyamatosan
emelkedik.
Idıközben
megtörtént
a
Gerje
és
forrásvidékének rehabilitációja, átadásra került az 1956-os emlékmő, a Petıfi emlékmő, a Szent István park és emlékmő is. A történelmi egyházak (és általában az egyházak) tevékenysége is megerısödött, a hívık összefogásával, állami támogatással épületeiket megújították, sıt új templomokat is emeltek. A különbözı összeírások adatai mutatják, hogy Pilis lakossága a XVIII. 1 0
századtól egyenletesen emelkedett, így a 2002-es önkormányzati választások idejére átléptük a 10. 000 fıs lakosságszámot.”
2
A megnövekedett igények
kielégítésére, 2002-2005 között a szennyvízhálózat a tisztítótelep bıvítésére, modernizációjára került sor 2005-ben pedig megkezdıdött az ivóvízhálózat továbbfejlesztésének, az ivóvízbázis bıvítésének elıkészítése. 2005. további jelentıs eredményt hozott az itt élık életében, július elsejével Pilis városi rangot kapott, a városavató ünnepségre 2006. szeptember 18-án került sor.
2
Forrás. Pilis Nagyközség városi pályázata 2005.
1 1
III. Pilis város turisztikai lehetıségei „Pilisnek elhelyezkedésébıl és megközelíthetıségébıl következıen az idegenforgalom területén kedvezı adottsága van. A tervezett közlekedési fejlesztések (elıvárosi közlekedés, 4. sz. fıút elkerülı szakaszainak megépítése, az elkészülı M0 körgyőrő) ezt csak tovább fokozzák. A településünk szívében, a 4. sz. fıúttól mintegy száz méterre országos jelentıségő védett természeti területet találhatunk, a Gerje patakot és forrásvidékét, amely a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében ex-lege védett területnek minısül, amely a Natura 2000 hálózathoz csatlakozik, az országos védettségő részhez csatlakozó területeket pedig 1995 óta helyi védelem alá tartozónak tekintjük. A Tisza folyó vízgyőjtı területéhez tartozó Gerje patak a pilisi forrásoknál ered. A Gerje valódi élı vízfolyás, mely a pilisi szılıkben bukkan elı forrásaival és forrás eredető mellékágakkal, és biológiai folyosót képezve jut el a fıbefogó Tiszáig. A forrásvidék természeti értékei igen jelentısek. A forrásvidék jellegzetes halai: bagolykeszeg, compó, csuka, küsz, lesıharcsa, naphal, vágócsík, lápipóc. Megtalálhatók a védett vízimadarak közül a citromsármány, nádisármány, nádi tücsökmadár, tıkésréce és vízityúk. A vizes, üde rétegnövényzet között Magyarországon egyedülálló orchideafajta és Közép-Európa legnagyobb összefüggı égererdeje található. Itt tavakkal és árnyas ligetekkel tarkított pihenıhelyet, tőzrakó helyet is találhat az érdeklıdı, a közelben horgásztó is mőködik, valamint ezen a területen található a Millecentenárium évében átadott emlékhely is, ugyanis a terület nemcsak természeti, hanem történeti emlékekben is gazdag. Itt található az a kis halom, amelyen egy fakereszt jelzi, hogy ezen a helyen - az elsı írásos bizonyítékok alapján - már 1326-ban is az ún. Szentlélek templom állott. Az 1965ben végzett ásatások során megtalálták a templom alapjait, ami még feltárásra vár.
1 2
Ez a terület még a korábbi idıkbıl is ıriz emlékeket. A régészeti leletek szerint Kr.e. 5500-tól folyamatosan adott otthont a megtelepedı embereknek. Bronzkori leleteket, egy szarmata temetı halomsírjainak nyomait és leleteit is megtalálták a horgásztó építésénél. A közelebbi évszázadokból is vannak emlékek. Az egykor oly gyönyörő Beleznay-kastély hatalmas angolparkjának a régi térképeken is látható részét képezte az a vizesárok rendszer - rajta három kis tóval -, amelyet állami támogatással helyreállítottak és 1997-ben adtak át a helyieknek. A közelben található Közép-Európa egyetlen védett égerfa erdıje. A város másik figyelemre méltó értéke az országosan kiemelkedı mőemléki jelentıségő barokk Beleznay-Nyáry kastély (mtsz.: 7187), a megye egyik legrégebbi barokk kastélya. A kiemelkedı irodalomtörténeti jelentıségő épületet 1711-ben kezdte el építtetni a községet újratelepítı Beleznay János. A közelmúltban elvégzett kutatások szerint az épület jelentıs építészeti értékeket ıriz. Egykori szépségérıl árulkodik a hagyomány szerinti könyvtárszoba, a "Kármán szoba" restaurált csodálatos freskója, valamint a szépen felújított kıkorlátos lépcsıház Herkules pannója. Az épület nagy kiterjedéső parkjában áll a kastély következı tulajdonosainak emléket állító Nyáry kripta. A kastély a fıvárosi önkormányzat kezelésében van, többcélú intézményének ad otthont. 2004-ben az oldalszárnyak teljes felújítása után a fıépület eddigi funkciója megváltozott, az emeleti "bálterem" és más termek kulturális és egyéb hasznosítása lehetıvé vált. Az épület már az elızı években is helyt adott kulturális programoknak, a csodálatos akusztikájú belsı udvar koncertek rendszeres otthona. A saját konyhával és kulturált étkezıvel rendelkezı épületben a vendéglátás feltételei is adottak. Idegenforgalmi jelentıségő még a gyönyörően felújított 1784-ben felszentelt, az országban az egyik legnagyobb barokk evangélikus templom (mtsz.: 7185), amely ma egy 5400 fıs vidéki gyülekezetnek ad otthont. A templomot történetének jelentıs irodalomtörténeti vonatkozásai is érdekessé teszik. A Petıfit barátjának tudható, Petıfi öccsét itt esketı, Kossuth Lajost újratemetı Sárkány Sámuel 1 3
evangélikus püspök hosszú évekig szolgált itt. A templom alatt nyugszanak a magyar történelemben kiemelkedı szerepet játszó Beleznay család tagjai. Az ezer férıhelyes templomhoz tartozó kertben találhatók a világháborúk és forradalmak emlékhelyei is, valamint vendégház és kétszáz fıs gyülekezeti terem is, amelyek lehetıséget teremtenek az egyházhoz kapcsolódó konferenciák, programok zavartalan lebonyolítására. A település szívében álló községháza is országos értékvédelem alatt áll 1958 óta (mtsz.: 7186) bár az egykor gyönyörő klasszicista épület az elmúlt évtizedek átalakításai miatt már jelentıs változásokon ment át. A Pilis a Gödöllıi-Ceglédberceli dombság és a Duna-Tisza közti homokhátság találkozásánál helyezkedik el. Míg a község déli része tipikus alföldi település képét mutatja, addig az északi részét eróziós barázdák és vízmosások tarkítják, sok a fiatal meredek lejtı, a mély bevágású völgy. Ez a dimbes-dombos, a jó minıségő talaj miatt szépen megmővelt földterületekkel és árnyas erdıkkel tarkított vidék a Dolina, a településünk kettıs arcának másik kirándulásra, túrázásra csábító oldala. A környék kiemelkedı magaslata a tengerszint felett 230 m-rel régi térképeken VINIZNI VRCH, magyarul Szılıhegy néven szerepelt. Ez a domb, amely 10 m-rel magasabb, mint a Gellérthegy, a filoxéria-járvány elıtti dolinai szılımővelésben játszott szerepet. A XX. század elején - ahogyan a "nép" nevezte itt állott a "Filagória", egy fából készült kilátó, amely késıbb betonból elkészítve kevésbé romantikus szerepet kapva katonai feladatot látott el a II. világháború után. A dolinai szılıtermelésre utal az is, hogy itt épült ki az a pincesor, amely az agyagos löszfalba vájt régi és új pincéivel, a benne ırzött homoki borokkal a község kedvelt helye. Ez a pilisi ember túlzó szeretetével elnevezett „Hegyeki pincesor”. A Dolina másik nevezetes helye a szintén Pilis egyik jelképévé vált „Ikerfenyı”. Azon a dombon, ahol ez a fa áll, épített az 1830-as években egy klasszicista stílusú kisebb kastélyt Beleznay Ferenc földbirtokos. Ide tért meg, vonult vissza világjárása után 1919-ben a vasútépítı mérnök Gubányi Károly híres 1 4
szülöttünk, aki a kastélyt 1923-36 között teljesen átépíttette és mintagazdaságot rendezett be birtokán. Örökbefogadott unokaöccse, Gubányi (Schik) Emil vette át tıle halála után ezt a kis birtokot és kezdett teraszos gazdálkodásba, amelynek maradványai még ma is fellelhetık. Az Ikerfenyı lábánál kiépített pihenıhely és tőzrakó hely várja a turistákat. Télen az itt kialakított szánkódombon van lehetıség a téli sportokra. Itt halad át a „Dolina 50” elnevezéső országos teljesítménytúra útvonala is. Itt ér véget egy lovas tereptúra-útvonal: a szılı- és borkultúra régi hagyományának ırzıjét a hangulatos Hegyeki pincesor köti össze a sikerrel mőködı lovas vállalkozásaink helyszínével. A turistaprogramoknak évek óta sikeres résztvevıi lovas vállalkozásaink. A Csilló Lovasiskola közel tizenöt éves múltat mondhat magáénak. Központi területe a volt Beleznay "Új kastély" és egykori angolparkjának az a területe, melyet a Gerje patak és az azon 1997-ben felújított tórendszer vesz körül természetes határt képezve. A település központi részén, mégis a csodálatos védett területhez közeli vállalkozás remek turistaprogram. A lovarda két nagymérető istállójában 40-45 ló áll a vendégek rendelkezésére.
Az egykor oly csodálatos kastély megmaradt
szárnyában (mtsz.: 7188) az egykori lovarda oszlopcsarnoka rendezvények bonyolítására is alkalmas. A tereplovaglás szerelmeseinek innen indul egy olyan túraútvonal, mely a Gerje területén a ligetes mezıkön át, hangulatos dőlıutakon keresztül jut el a Dolináig, érintve a Hegyeki pincesort. Sétakocsikázás, kézmőves programok, a vidék háziállatainak bemutatása mellett bográcsolás, stb. várja a látogatókat. A Csilló Lovasiskolában lovas oktatást végeznek kezdıtıl a haladó szintig, gyermekeknek és felnıtteknek. Az oktatáson kívül lehetıség van karámlovaglásra, terápiás lovaglásra, fogattúrára, tereplovaglásra, pusztalovaglásra, díjugratásra, díjlovaglásra, fogathajtásra. A lovasiskola rendszeresen helyt ad különféle országos lovasversenyeknek, növendékeik kimagasló sikereket érnek el. A másik lovas vállalkozás a település szélén gyönyörő természeti környezetben épült Sipito Pihenıpark. Itt a lovassportok mellett teniszezésre és egyéb szabadidıs tevékenységek végzésére van lehetıség. A pihenıpark egyben 1 5
Pilis legtöbb kereskedelmi szállásférıhelyével is rendelkezik. Terveik között szerepel strandmedence, majd fedett uszoda építése, mely újabb kikapcsolódási és rehabilitációs lehetıség lesz. A programlehetıségeket kiegészíti a Gerje Horgászegyesület horgásztava által biztosított horgászat, valamint a Petıfi Vadásztársaság által biztosított bérvadászat lehetısége, illetve a hagyományırzı asszonyklubunk által szervezett térségi találkozók. Jelentıs idegenforgalmat bonyolítanak civil szervezeteink. Találkozók, évrıl évre szervezett rendezvényeik lehetıvé teszik településünk ismertségének növelését és a rendszeres idegenforgalom létrejöttét.”3 A turisztikai idegenforgalmi nevezetességeink után fontos azon történelmi személyiségek kiemelése, illetve azon a közelmúltban illetve ma élı mővészek, híres személyiségek, hagyományırzık felkutatása, akik alkotásai, termékei, életmővük érdeklıdésre tarthat számot. Ezen személyek, illetve családok – a történelmi múltunkra visszatekintve – a Beleznay, illetve Nyáry család, Sárkány Sámuel evangélikus püspök, Schumajer, illetve Pilisi Róza, a Gubányi család, Gubányi Károly és a sort folytathatnánk tovább. A ma és közelmúltban élt híresneves személyiségek közül Török Endre, Kecskés Lajos képzımővészek, Baranyi Ferenc költı, Tabányi Mihály tangóharmonika mővész nevét emelhetnénk ki. Helyi alkotóink
közül
Balázs
József,
Haluszka
Péter
festımővészek
és
a
hagyományırzıink néhai Váczi János fafaragó, Géczi Istvánné Julika néni naiv mővész, Gulyás Mihály szalmakoszorú készítı munkássága, alkotásai érdemel említést. Ezen személyiségek és más hagyományırzık bemutatása, felkutatása és bevonása az idegenforgalmi programokba – elengedhetetlen.
3
3. Forrás: Pilis Nagyközség városi pályázata 2005.
1 6
IV. Vendéglátó és szálláshelyek Vendéglátóhelyekbıl 46 üzemel, étterem cukrászda engedéllyel 33 rendelkezik, 12 bár és borozó valamint 1 munkahelyi vendéglátóhely besorolást kapott. Sajnos a színvonalat tekintve ez a kép túlságosan kedvezı a valósághoz képest. Melegkonyhával rendelkezı vendéglátóhelyeink a következık: A legnagyobb és legjobb színvonalú szolgáltató a Pilis-Monorierdı határán, külterületen található Sipitó pihenıpark. A nyugodt, lakott területektıl távol lévı 84 fı befogadóképességő étterem a hazai és nemzetközi konyha különlegességeit is étlapján tartja. Vállalják kerti partik lebonyolítását szabadtéri sütéssel-fızéssel egybekötve,
nyáron
250
fı
befogadóképességő
fix
rendezvénysátor
is
rendelkezésre áll, valamint fedett kerthelyiség. Télen 80 fıs konferencia teremben zártkörő estek, vacsorák lebonyolítására is van lehetıség. A nyári szezonban a kínálatot hétvégenként kulturális és gasztronómiai programok egészítik ki. A vendéglátóhely hátránya, hogy csak személygépkocsin vagy hosszabb gyalog ill. kerékpártúrával közelíthetı meg. A cég vendégköre a jó reklámstratégiájuknak köszönhetıen már most is a fıvárosból kerül ki. 2005-ben nyitott meg több évnyi szünet után a Gerje kastély fogadó, amely a település Albertirsa felıli részén a 4. sz. fıút mellett található. A 200 fı befogadására alkalmas színvonalas étterem, a hét minden napján várja az igényes vendégeit. Rendezvények szervezését, bonyolítását is vállalja. A Fenyves vendéglı szintén a 4. sz. fıút mellett, a lakott területtıl távol a Monorierdı felöli részen található, csak gépkocsival közelíthetı meg. Ennek ellenére igen kedvelt a helyiek illetve az átutazók között. Ízletes konyhája mellett, árfekvése is kedvezı így a kisebb pénző turisták számára is megfelelı. Félix vendéglı a vasútállomás mellet a Pilis belterületén található, noha konyhája ízletes, csak közétkeztetéssel illetve rendezvények bonyolításával és bejelentett csoportok étkeztetésével foglalkoznak. Állandó éttermi szolgáltatás nincs, csak az italos és büférész üzemel. Felkészültek a hidegkonyhai szolgáltatásokra és vállalják a kitelepülést is. Az év szinte egész részében 1 7
hétvégenként, bálokat, esküvıket, zártkörő rendezvényeket rendeznek. Ramóna pizzéria kedvezı elhelyezkedéssel a településünk központjában található. Elsısorban házhoz szállítás a profiljuk illetve a sörözı rész üzemeltetése. Ebbıl adódóan a kis befogadó képességő éttermi rész kisebb forgalmat bonyolít, szívesen vállalják bejelentett csoportok étkeztetését és zártkörő rendezvények bonyolítását. Az „Egy” vendéglı szintén a 4. sz. fıút mellett található, bár a Gerje és forrásvidékérıl és a településrıl is kisebb sétával megközelíthetı. Elsısorban itt is az az átmenı gyors forgalom kiszolgálása a profil. A konyha gasztronómiai kínálata nem túl bı, de ık is vállalják a rendezvények bonyolítását. Az étkezési lehetıségek sorát bıvíti a munkahelyi vendéglátással, közétkeztetéssel is foglalkozó a Beleznay-Nyáry kastélyban mőködı fıvárosi fenntartású Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon konyhája és kb. 40 fı befogadó képességő étkezıje. Ez azonban szintén csak elıre bejelentett csoportok étkezésében vállalhat szerepet, esetlegesen az emeleti díszterem felhasználásával, konferenciák kulturális programok tartásával egybekötve. Ennek feltétel rendszere az esetleges együttmőködés formája még nem kidolgozott. Cukrászdából a fıutcán két vendéglátó-ipari egység üzemel, de profiljukban elsısorban az elvitel játszik szerepet. Csupán az egyik van a hét teljes részében nyitva, bár a kínálat ízletes és viszonylag bı, a helyben fogyasztás lehetısége nem megfelelı, felszolgálás nincs, a befogadóképesség kicsi. Összességében az étkezési lehetıségek behatároltak. Az állandóan nyitva tartó éttermek nem a település központi részén vannak, így az idegenforgalmi kihasználásuk nem lehet teljes. A belterületen nincs igazi étterem, illetve a gasztronómiai kínálat szegényes. Az étlapokon a helyi jellegzetességek nem jelennek meg, a helyi illetve a környékbeli borok sem szerepelnek a kínálatban. Az éttermek színvonala sem mutat jelentıs különbséget, sem, környezetében sem gasztronómiájában.
1 8
A szálláshely kínálatot a következık biztosítják: Név Szobaszám Sipitó pihenıpark apartmanház 20 Sipitó pihenıpark Ifjúsági szállás 8 Spurs motel 2 Evangélikus vendégház 4 Falusi magánszállások 5
Férıhely 52 24 4 8 nincs adat
A falusi magánszállásokról szinte alig van az önkormányzatnak információja, kapcsolata. A Beleznay-Nyáry kastélyban mőködı lakóotthonok – hasonlóan az elızı években a testvérvárosi csoportok fogadásához- a nyári idıszakban idıszakonként elıre egyezetett csoportok fogadására alkalmasak lehetnének (maximum 40 fı erejéig) de ehhez a fenntartóval, mőködtetıvel való szoros együttmőködés lenne szükséges. A szállás lehetıségek sorát fogja bıvíteni, majd ha hivatalosan is megvalósul a nyári gyermektáborozóknak helyet adó 35 fıs diákszállás, az egykori Gubányi kastélyban épülı panzió. A mőemléki jellegő épület átalakítása hosszabb ideje folyik egy magánvállakozás keretein belül. A nyitás tervezett idejérıl nincs adatunk. A Petıfi Vadásztáraság a dolinai vadászházának építésén munkálkodik. A tervek szerint a modern, korszerő de a tájba harmonikusan illeszkedı épület 10-12 vendég fogadására lesz majd alkalmas, az épitkezés azonban várhatóan még hosszabb idıt vesz igénybe. A Gerje Kastély fogadó megépülésekor is tervezték az akkori mőködtetık a szálláshely szolgáltatást. Ez a kérdés az újbóli megnyitással ismét napirendre kerülhet. A szálláshelyek számának növelésére a falusi turizmus és további szállásadók bevonása jó elırelépési lehetıségnek látszik, amely tekintetben elızetes szándékfelmérésre is sorkerült a közelmúltban. Az érdeklıdés igen kicsinek mutatkozott, mintegy 4-5 család jelezte ilyen irányú szándékát. Be kell azonban látni, hogy a településünk legnagyobb részének arculata messze áll azon elképzelésektıl, amelyet egy külföldi, illetve fıvárosi ember az igazik falusi hangulattól vár. Az un. Nagyoldal, amely erre alkalmasnak tőnik, a régi hangulatot ırzı portáinak nagy része viszont nem elég rendezett. Az utak rosszak, a Sándor, 1 9
József stb. utca közelsége a közbiztonságot rontja. A dolinai részen található néhány tanya is szóba jöhet még erre a célra, tulajdonosaik illetve az ott élık hajlandósága azonban még nem ismert. Az ilyen jellegő vendéglátás azonban számos kívánalmat is felvet. Az erre vállalkozók vendéglátói ismereteit bıvíteni, fejleszteni kell, a vidéki állatok, emlékek, gasztronómiai jellegzetességek bemutatása érdekében beruházások kisebb átalakítások szükségesek a portákon és egyéb más „falusi” programlehetıség, a megfelelı színvonalú vendéglátóhelyek létrehozása nélkül a falusi turizmus sikertelen lenne. Összegezve, az alapfeltételek hiánya miatt tehát rövidtávon kétséges a bevezetés sikeressége illetve hosszú idıt vesz majd igénybe.
2 0
V. Turisztikai és idegenforgalmi lehetıségek kiaknázását segítı feltétek értékelése Pozitívumok: - Településünk Budapest közelében található, jól megközelíthetı közúton, vasúton egyaránt. A csendes, ipari létesítményektıl mentes településünk, a jó levegıjő dolinai rész csábító lehet a pihenni vágyó családoknak. - Történelmi, építészeti stb. illetve természeti értékeket képviselı látnivalókkal rendelkezünk. - Jól mőködı magán vállalkozások találhatók településünkön (Sipitó Pihenıpark, Csilló lovas iskola), amelyeknek a vendégköre már kialakított. - A Pilisi Petıfi Vadásztársaság, illetve a Gerje Horgászegyesületünk bıvíti a program lehetıségeket. - A még ki nem használt program lehetıségek köre egyre bıvül, örvendetesen szaporodnak a civil kezdeményezések. Számos olyan programunk van, amely érdeklıdésre tarthat számot (Falunap, Motoros találkozó, Nyári Nyáry Muzsika) - A közelmúltban megjelentek olyan kiadványok, amelyek az idegenforgalom kiszolgálására alkalmasak (Pilis zsebtérkép, Gerje-menti Kistérség címő kiadvány, a Monori Kistérség címő útikönyv, valamint három helytörténeti könyvünk). Negatívumok: - Kevés szálláshellyel rendelkezünk, a szálláshelyek körét bıvíteni szükséges, az Önkormányzat Képviselı-testületének minden lehetıséget ki kell használnia, hogy a vállalkozásokat e tekintetben is támogassa. - Éttermeink és vendéglátóhelyeink színvonala még nem megfelelı, kevés a település központi részén található megfelelı étterem. - A településen kevés az ismeretterjesztı tábla, nagy információs táblák nem találhatók. A nevezetes helyeken sem lehet tudni, hogy milyen történelmi múltra tekintenek vissza. 2 1
- A nevezetes helyeink, (Evangélikus templom, Beleznay-Nyáry kastély, stb.) látogatottsága nem biztosított, nincsenek megfelelı információk elhelyezve. A turisztikai információink általában véve hiányosak, a honlapunkon és egyéb kiadványokon nem jelennek meg, hogy a megtekintés tárgyában kit mikor és hol lehet keresni. - Nincsenek múzeumaink, állandó kiállításaink, kisebb tablóink, tárlóink a megfelelı helyeken, a történelmi múlttal rendelkezı épületekben. E tekintetben az önkormányzat által a közelmúltban megvásárolt épület, megnyitása hiánypótló lehet - Nincsenek „idegenvezetıink”, olyan személyek, túravezetık, akik programot vállalnának a településen, akihez fordulni lehetne. - A program kiajánlás csak a magánszektorban mőködik, a program lehetıségek köre korlátozott, kevés az idegenforgalmi program. - Hiányzik a települési önkormányzat mőködésében egy un. turisztikai referens, vagy olyan személy, aki a turizmus kérdéseivel foglalkozik. - Az utcáink és köztereink állapota kívánni valót hagy maga után, a közbiztonságunk sem megfelelı. - A város központjában szükséges lenne nyilvános illemhely felállítása, üzemeltetése.
2 2
VI. A turisztika és idegenforgalom fejlesztéséhez szükséges teendık A VI. fejezetben felsoroltak alapján az idegenforgalom és turisztika fellendítéséhez a következı rövid és hosszú távú feladatok várnak megoldásra, melyeket rangsorba állítva a szükséges források hozzárendelése után folyamatosan meg kell oldani: 1. Az un. beérkezés fejlesztése, jelentıs fejlesztések szükségesek Pilis érkezési pontjainál. Látványos közúti felvezetés szükséges a településhez (köszöntı táblák, út menti információs táblák stb.) Információs táblák elhelyezése szükséges a vasútállomásnál, a Petıfi parkban. 2. Útjelzı táblák kihelyezése is szükséges a központi részeken nyilakkal, amelyek megmutatják a különbözı emlékek helyét, megtalálhatóságát. A rendezett település, az egyértelmő útbaigazító jelzések minden turizmus, idegenforgalom alapfeltételét képezik. 3. Az utcakép és közterek tekintetében is számos feladat vár ránk. Az esztétikus és pontos utcanév táblák kihelyezése, a fıutca karakter képének a javítása, un. utcabútorokkal, felújított dekoratív utcavilágítással, esztétikusabb közlekedési és utcatáblákkal. Az utca foghíjainak beépítése, az elhanyagolt épületek és területek rendbetétele. Ösztönözni és bátorítani szükséges az újabb beruházásokat és üzleteket mind a település központban és a településrészek központi részein – különös tekintettel a megfelelı portálokra, az esztétikus és egységes utcaképre. A lakosság bevonásával, út és járdaépítési programokkal kell javítani az alapvetı közlekedési feltételeken. 4. A gyalogos összeköttetések fejlesztése is fontos – helyenként új járdák és sétáló területek szükségesek. A központi ill. kereskedelmi területek és a Gerje között jobb gyalogos összeköttetés biztosítása, sétáló, kerékpár utak kiépítése, is megoldandó feladat. Fontos a parkolási gondok megoldása is. Jobb parkolási lehetıségek biztosítása szükséges, több közlekedési tábla kihelyezése kell, hogy a turisták könnyen megtalálják a parkolókat. 2 3
5. A turisztikai, idegenforgalmi célokra alkalmas helyek, az idelátogatók érdeklıdésére számot tartó helyek ismeretterjesztı táblákkal, emléktáblákkal való ellátását meg kell szervezni. (A Beleznay-Nyáry kastély, az Evangélikus templom, a Gerje-forrásvidéke, a dolinai terület, az ikerfenyı, a katolikus templom, a református templom, a községháza, Schumajer Róza egykori háza illetve sírja és a Beleznay kastély romja stb.) Ezeknél a helyeknél emléktáblát kihelyezése mellett, szükséges lenne megszervezni a látogathatóságot, közzétenni, kiírni azt is, hogy hogyan lehet látogatni ezeket a helyeket. Egyeztetni kell a különbözı intézményekkel, szervezetekkel, hogy kit kell keresni, mikor lehet meglátogatni az épületet, mikor van arra lehetıség, hogy körül vezetik az ide érkezıket. Ezeket az információkat szükséges lenne feltenni a honlapunkra, illetve a különbözı információs kiadványokban is megjelentetni. 6. Fel kell kutatni azokat a személyeket, „idegenvezetıket”, akik vállalják, hogy a településünkre érkezıket kísérik, körülvezetik, vagy az egyes helyeken idegenvezetést tartanak. 7. A Pilisen található további védelemre méltó természeti értékek felismerése és megırzése, illetve a meglévı védett területek védettségi fokának felülvizsgálata mihamarabb szükséges. A településen található – természeti szempontból értékes területek megóvása ugyanis nem megoldott, hivatalosan is védetté nyilvánításuk egyértelmővé teheti státuszukat a megóvásukhoz szükséges felelısséget, illetve megnyithatja a szükséges pályázati forrásokat is. 8. Az önkormányzat és a lakosság, cégek, intézmények összefogása is szükséges a településkép javításának érdekében, különös tekintettel a vasútállomás környékére. Fontos a település szépítése a lakosság bevonásával, a házak, porták, utak rendbehozatala, a virágültetés, a gyepek és cserjék gondozása, külterületek, erdık rétek gondozása védelme. Ehhez többek között nagyon jó eszköz lehet akciók szervezése, a már beindított „Virágos Pilisért” akció is, hiszen nem képzelhetı el prosperáló idegenforgalom olyan településen, amely gondozatlan, ahol a tiltott szemétlerakás következtében halmokban áll a szemét az erdıkben, 2 4
hiszen ide sem a természetjáró, sem a lovas, sem a kerékpáros turista, a vadászról nem is beszélve – nem szívesen jön. 9. Az idegenforgalomban érdekeltté tehetı vállalkozó cégek, civil szerveztek, illetve az önkormányzat, valamint magán személyek fejlesztési elképzeléseinek egymás által való megismertetése, a szereplık közötti párbeszéd motiválása és elısegítése nagyon fontos lenne. A fejlesztések során felhasználható források, pályázati lehetıségek feltárása együtt könnyebben megy. Az idegenforgalomban érdekelt személyek információkkal való segítése, a pályázat írásában való segítés az önkormányzat fontos feladata lehet. Emellett a tervezett és már meglévı események térbeli és idıbeli összehangolása is nagyon fontos feladat, különös tekintettel a környezı településekre. 10. Pilisen a gasztronómiai lehetıségek hozzáférhetıségét javítandó az éttermek számát a vendéglátóhelyek színvonalának és szolgáltatásának szintjét javítani kell. Szükség van arra, hogy az ide látogatók igényeiknek megfelelı helyen tudjanak étkezni. A gasztronómiában továbblépést jelenthet a magyaros ételek mellett a helyi specialitások felszolgálása, egy-egy palack helyi bor mellett. Tehát a vendéglátó-ipari vállalkozóinkat, arra kellene ösztönözni, hogy az étlapjukra a helyi specialitásokat is vegyék fel, és teremtsék meg a helyi borok értékesítésnek feltételrendszerét, a többnyelvő étlapokra térjenek rá. 11. Általában az üzleti útra hazánkba érkezık szinte mindig Budapesten – Pilis közelében – szállnak meg. Bár általában rövid idıt töltenek Magyarországon, a legtöbb pénzt is ık költik. Mivel idejük rövid, számukra maximum félnapos, vagy esti rendezvények piacképesek. Miután Pilis Budapesttıl alig egy órára van, könnyen elérhetı. Így a feltételek megteremtése után bemutathatók lennének a tanyák, a pincék, a helyi bortermelés és bortermés, egy-egy vacsorával, mősorral egybekötve. Ennek érdekében jó fejlesztési cél lehet bemutató pincék és borkóstoló helyek kialakítása, a helyi borok és tájjellegő ételek bemutatásával és programok szervezése, a helyi borkultúra erısítése a pilisi-homoki bor, mint fogalom 2 5
kialakítása. Ebbe a folyamatba mindenképpen be kell vonni a Rózsahegyi és Báróhegyi Hegyközséget képviselıt, vezetıit is. 12. A meglévı kevés idegenforgalmi férıhely bıvítését, az új panziók, illetve szálláshelyek létesítésének támogatásával, valamint a falusi turizmus kívánalmait kielégítı
szálláshelyek
megnyitásának
támogatásával,
és
a
hálózat
megszervezésével lehet. Fel kell kutatni mindazokat, akik a falusi vendéglátásban részt vennének, és gondoskodni kell az ehhez szükséges képzésükrıl is. 13. Szükséges lenne tájház, helytörténeti múzeum, helytörténeti kiállítás, illetve egyéb kiállítások, bemutatók létesítése. Tájház létrehozásával Pilis kulturális, illetve népmővészeti értékeinek összegyőjtése, tudományos igényességő feldolgozása, és kiadványban való megjelentetése is megoldásra vár. A kiállítóhelyhez kapcsolódó rendezvényeket is szervezni kellene az ezen a területen mőködı civil szervezetek és hagyományırzı magánszemélyek bevonásával, ötleteinek kezdeményezésének felkarolásával. Ugyanakkor gondoskodni kell, hogy az egyes helyeken, például a Beleznay-Nyáry kastélyban, vagy az Evangélikus templom mellett olyan kisebb bemutató helyek létesüljenek, ahol a történetét, a neves személyiségeit bemutató kiállítások is helyet kapnak. De akár gondolni lehet a közösségi házban megrendezett kis kiállításra, amely majd például a helyi színjátszáshoz, kapcsolódik, vagy a községházán a községháza történetét bemutató kiállításra stb. 14. A szolgáltatások körének bıvítése elengedhetetlen: a banki nyitva tartás meghosszabbítása, a szolgáltatási kör valutaváltással való kibıvítése, új bankfiókok nyitása, a postai nyitvatartási idı növelése, ügyeletes gyógyszertár, fogorvos stb. alapvetı fontosságú lenne. 15. Fontos feladat az ide látogatók programjainak kidolgozása és az ehhez szükséges programcsomagok összeállítása. A pilisi fı idegenforgalmi esemény kitalálása, vagy a régiek közül való kiemelése, illetve a régi események színvonalának emelése elengedhetetlen, de fontos feladat egyéb más kulturális vonzerık, események megteremtése, hiszen ezekbıl jelenleg viszonylag kevés van. 2 6
A jól megszervezett rendezvények, amellett, hogy értelmet adnak az idıtöltésnek, hírét viszik a településnek és segítenek meghosszabbítani az idegenforgalmi szezont is. Hiszen egyáltalán nem mindegy, mivel tölti el szabadidejét az éppen nem horgászó, vadászó, lovagló vagy kiránduló turista. 16. Szükséges lenne például az albertirsai, kávai, illetve bényei önkormányzattal összefogva a „Dolina 50” túraútvonal kitáblázására, propagálására is, hiszen ez egy Budapesthez közel lévı turista útvonal, itt kerül megrendezésre az országos túraversenyek egyike, amely igen szép, és a településnek nagy újabb látogatókat hozhatna. 17. Az önkormányzat és egyéb szervezetek nemzetközi kapcsolatainak rendezése, bıvítése illetve felhasználása is jelentıs eredményeket hozhatna a külföldi látogatóink számát jelentısen, növelhetné. 18. Aktív marketing munkára is szükség van. Ennek érdekében meg kell fontolni turisztikai-idegenforgalmi referens alkalmazását. Szükséges lenne újabb idegenforgalmi célú kiadványok megjelentetése, az ezekhez szükséges pályázati források felkutatása. A már megjelent nagy sikerő zsebtérkép mellé Pilist bemutató kis füzetre lenne szükség, amely bemutatja az egyes nevezetes helyeit, épületeit, illetve a neves személyiségeit. Meg kellene szervezni a térkép, illetve a képeslapok és egyéb más új kiadványok értékesítését is, valamint a helytörténeti könyvek árusítását. Ezen felül a honlapunk idegenforgalmi témával való feltöltése is szükséges. Szükséges lenne rövid történet mellett az idegenforgalmi térkép, nevezetes helyek leírása, az elérhetıség, cím, telefonszám, a látogathatóság megjelölése, valamint programajánló, az itt mőködı, idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások kiajánlása és egyéb más programok bemutatása is. 19. Közös együttmőködésre, együtt gondolkodásra van szükség a környezı településekkel is. A települések látnivalóit, eseményeit célszerő összehangolni, a falusi programokat, falunapok, szüreti mulatság, egyéb fesztiválok – idıben úgy érdemes eloszlatni, hogy azok egymással ne ütközzenek. A falusi események közül néhányat - települések összefogásával – célszerő olyan rangos, igényes eseménnyé 2 7
formálni, ami országos hírő és színvonalú lehet. Emellett szükséges lenne térségi idegenforgalmi kiadvány készítése, a települések túra útvonalainak, turista attrakcióinak kiajánlásával, valamint térségi információs központ kialakítása, amely tud a megrendezésre kerülı összes eseményrıl. 20. Szükséges lenne felvenni és kiépíteni a kapcsolat rendszert az idegenforgalmi
irodákkal,
az
idegenforgalommal
foglalkozó
cégekkel,
szervezetekkel, kiajánlva településünk idegenforgalmi látnivalóit, attrakcióit, vagy a környezı településekkel együtt térségi ajánlatot tenni.
2 8
VII. Turisztikai, idegenforgalmi célkitőzéseink Lehetıségeinket megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy - nagy jelentıségő idegenforgalmi attrakcióval nem rendelkezvén – több apró elembıl építhetjük föl idegenforgalmi, turisztikai vonzerınket, stratégiánkat. A sikeres idegenforgalmi törekvések érdekében az elızıekben felsorolt alapfeltételeink megteremtésére hosszú távú tervet készítünk az érintettek bevonásával. Az alapfeltételek megteremtése érdekében az önkormányzatnak minden hatáskörébe esı teendıt meg tesz a jövıben ilyen pl. a testvérvárosi kapcsolatok rendezése, az infrastrukturális hiányosságok pótlása többek között a pincesornál a Gerje forrásvidékénél. De a többi településsel közösen pályázati forrásból kerékpárutak terveztetése, építetése, a Településrendezési terv által támogatott módon az ipar által érintetlen, csendes területek biztosítása, építészeti értékeink védelmének szabályozása is fontos feladatunk. Legjelentısebb mőemlékünk, a Beleznay-Nyáry kastély használatának feltételrendszerének kidolgozása és egyeztetése is hátravan még. Reményeink szerint egyre nagyobb igény támad a rekreációs turizmus iránt, amely
kielégítésére
számos
lehetıségünk
van,
a
meglévı
értékeinket
hozzáférhetıvé tételével. A Sipitó Pihenıpark jobb kihasználása a horgász és vadász turizmus fellendítése, a lovaglási lehetıségek, kerékpáros turizmus feltételeinek bıvítése, valamint a természetjárás szerepel céljaink között. A falusi, tanyasi turizmus meghonosítása is szándékaink közt szerepel. A rövid – fél és egynapos – programigényeket a borturizmus fejlesztésével, a borkóstolókkal, bográcsolásokkal egybekötött zenés, mősoros borestékkel, vagy az ıszi idıszakban egy-egy szüreti program megszervezésével kívánjuk kielégíteni. Ha az idelátogató hosszabb idıt kíván nálunk tölteni, akkor tematikus programokkal a gyerekeknek táborokkal a felnıtteknek gasztronómiai és egyéb tanfolyamok szervezésével, a környezı kisebb településekkel összefogva az ottani 2 9
látnivalókat,
lehetıségeket
bevonásával,
többnapos
programcsomag
összeállításával állunk rendelkezésére. Az idegenforgalom és turisztikai lehetıségek fejlesztésére 2006-ban alakult meg a civil szervezetek, a vendéglátóipar és idegenforgalom keretében mőködı cégeket, valamint az önkormányzatokat és intézményeket összefogó Beleznay Kör, mely megkezdte mőködését.
3 0
VIII. Zárszó Pilis Város Önkormányzatának határozata, állásfoglalása. Az Idegenforgalmi koncepciót Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 222/2006.(VIII.30.) sz. önkormányzati határozatával elfogadta 2006. augusztus 30án.
3 1
1.sz. melléklet
Az idegenforgalmi és turisztikai fejlesztések idırendi stratégiai táblázata. (A szakmai és egyéb konzultációk a Képviselı-testület állásfoglalását követıen, a forráskutatás után kerül összeállításra.)
3 2
2.sz melléklet
Felhasznált irodalmak jegyzéke:
−
Monor és térsége idegenforgalom fejlesztési koncepciója, (Pest megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány)
−
Monor és térsége SAP,
−
HARD vidékfejlesztési stratégiai program II.,
−
Pilis-Káva községek település-fejlesztési koncepciója, (Quo Vadis Consulting)
−
Pilis település-rendezési terv 2004. júliusi változata,
−
Pilis Nagyközség városi pályázata,
−
Ocztos István: Pilis története a kıkorszaktól a XIX. századig,
−
Csilló Mihály: Pilis története.
Záradék: Jelen Koncepciót Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2006. augusztus 30-i ülésen meghozott 222/2006.(VIII.31.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el. Pilis, 2006. augusztus 31. (dr. Csiki Gábor) jegyzı
3 3
