Raktári szám: 17220/I ISBN 978-963-19-7650-2
Pethőné Nagy Csilla
Irodalom 10. A magyar barokk irodalmából A francia klasszicista dráma A felvilágosodás irodalmából A magyar felvilágosodás irodalmából A romantika epikájából A realista regény
Irodalom 10.
Pethőné Nagy Csilla
Az évfolyamonként két kötetből álló, a műveltségközvetítést és képességfejlesztést egyaránt előtérbe helyező korszerű tankönyvcsalád felépítése maximálisan támogatja mind a tanórai ismeretszerzést, mind pedig az otthoni tanulást. A színes kivitelezésű kötetek tartalmazzák – eltérő tipográfiai megoldásokkal jelezve – az ismeretközlő szövegeket, a szemelvényanyagot, a kérdéseket és feladatokat, valamint a kiegészítő jellegű, elsősorban a témában elmélyedni szándékozó diákoknak szánt ismeretközlő szövegeket, műrészleteket és az ezek feldolgozását segítő feladatokat.
I. 10
10
Pethőné Nagy Csilla
A magyar barokk irodalmából A francia klasszicista dráma A felvilágosodás irodalmából A magyar felvilágosodás irodalmából A romantika epikájából A realista regény
NEMZEDÉKEK TUDÁSA TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST
3irodalom10_1-2.indd 1
2013.09.23. 17:03:07
TARTALOM BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6
A MAGYAR BAROKK IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A BAROKK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8 8
A barokk Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
11
A barokk eposz – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
15
A Zrínyi-életmű önértelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
16
Elnevezése 8 Viszonya a reneszánszhoz és a középkorhoz 8 Világképe 9 Ellenreformáció 9
A romlás százada 11 A kor műveltsége 11 Irodalom 11 Pázmány Péter prédikációiból – részletek 12 Zrínyi Miklós jelentősége 15 Előszó 16 Peroratio 17
Segélykérés és eposzi téma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
18
A szultán és serege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
22
Zrínyi imája és látomása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
24
Zrínyi beszéde és a szigetiek esküje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
26
Zrínyi halála és megdicsőülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
29
Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
35
Az irodalmi levél – Mikes Kelemen: Törökországi levelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
37
Népszerű világi költészet a XVII–XVIII. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
43
Első ének – részletek 18 A műfaj hitelessége 20 Minták, források 20 Invokáció 21 Kompozíció 21 Második ének – részlet 22
Második ének – részlet 24 Stílus 26
Ötödik ének – részletek 26 Barokk hierarchia 28 Retorikus nyelv 28
Tizenötödik ének – részletek 30 Üdvtörténeti szemlélet 33 Történelem és fikció 33 A tárgy és a hős heroizálása 34 Verselés 34 Az idő és hírnév epigrammaciklus 34
A politikus 35 Az eposz fogadtatása, utóélete 36 Adriai tengernek Syrenaia és egyéb költemények 36 37. levél 38 Az emigránsok napirendjéről 40 112. levél 40 Párhuzam, metaforikus olvasat 42 A Mikes-próza jelentősége 42 Énekversek 43 Őszi harmat után… 43 Bujdosóének 44 Lélek és természet párhuzama 44 Rákóczi-nóta 45 Össznemzeti szemlélet 46
A FRANCIA KLASSZICISTA DRÁMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 A FRANCIA KLASSZICIZMUS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
48
A commedia dell’arte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Molière: Tartuffe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
52 54
Klasszikus, klasszicizmus 49 A Napkirály udvarában 49 Racionalizmus 50 A francia klasszicista színház és dráma 50 Drámaelmélet 51 Pierre Corneille: Három értekezés a drámai művészetről – részlet 51 Nicolas Boileau: Költészettan – részlet 51
1. felvonás, 5. jelenet – részlet 55 3. felvonás, 6. jelenet – részlet 56 4. felvonás, 6. jelenet – részlet 57 5. felvonás, 3. jelenet – részlet 58 Töretlen népszerűség 59 Keletkezéstörténet 59 Értékkonfliktus 59 Drámai alaphelyzet 60 A befogadó várakozása 61 Karakterformálás 61 Érdekérvényesítés 61 Észelvűség 62 Tapasztalás 62 Tragikus végjáték lehetősége 62 Deus ex machina 63
A FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 A FELVILÁGOSODÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
64
A NAGYKORÚVÁ VÁLÓ REGÉNY SZÍNE ÉS FONÁKJA – A FELVILÁGOSODÁS ANGOL MÉRLEGE . . . . . . .
70
A felvilágosodás kora 64 Fejlődéseszme 65 Racionalizmus és empirizmus 65 Egyházellenesség, istenfelfogások 66 Felvilágosodás és irodalom 67 Klasszicizmus és szentimentalizmus 68 Daniel Defoe: Robinson Crusoe – részletek 70 A felvilágosodás derűlátása 73 Példázat 73
3
3irodalom10_1-2.indd 3
2013.09.23. 17:03:36
Elbeszélésmód 74 Jonathan Swift: Gulliver utazásai – részletek 75 A hitelesség látszata, példázatszerűség 79 Nyelvi kifejezésmód 79 Szatíra és viszonylagosság 80 Jean-Jacques Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőség eredetéről és alapjairól – részlet 80 Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről – részlet 82 Szathmári Sándor: Kazohinia – részlet 83 George Orwell: 1984 – részlet 84 Kovács Ákos: 1984 – részlet 85 A LEHETSÉGES VILÁGOK LEGJOBBIKA – VOLTAIRE: CANDIDE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
86
NÉHÁNY LÍRAI ALKOTÁS A KORSZAKBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lélek mint a jó és gonosz küzdelmének színtere – William Blake . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
92 92
Beleolvadni a természetbe – Johann Wolfgang von Goethe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
96
EGY RÉGI-ÚJ MŰFAJ: AZ EMBERISÉGKÖLTEMÉNY – JOHANN WOLFGANG VON GOETHE: FAUST . . . . .
99
Eposz, regény, regényvilág 88 Próbatételes kalandregény 88 Tézisregény 89 A tétel és a szereplők viszonya 90 Eldorádó 90 Kétértelmű zárlat 91
Beszédes verseskötetek 92 A Tigris 92 A Tigris 93 Költői szerepfelfogás 94 A bűn allegóriája 94 Fenségesség 94 A Tigris megalkotója 95 The Lamb 95 A Bárány 95 Wanderers Nachtlied 96 Vándor éji dala 96 Egyszerűség és természetesség 97
A Faust-téma 99 Akárki – részlet 100 Prológus a mennyben – részlet 101 A tragédia első része – részletek 103 Előjáték és prológus 108 Faust karaktere 108 Mephistopheles 109
TARTALOM
A MAGYAR FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 A FELVILÁGOSODÁS MAGYARORSZÁGON . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
112
A MAGYAR FELVILÁGOSODÁS KEZDETEINEK ÉRTEKEZŐ PRÓZÁJÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
115
A MAGYAR FELVILÁGOSODÁS KEZDETEINEK KÖLTÉSZETÉBŐL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
124
KÁRMÁN JÓZSEF: FANNI HAGYOMÁNYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
127
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy ifjú költő névjegye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
139 139
A felvilágosodás elterjedésének feltételei 113 A magyar felvilágosodás irányzatai 113 Az irodalmi élet kialakulása 114 Stílusirányzatok 115
Bessenyei György: Magyarság – részletek 115 Nádasdy Ádám: Mi a baj a nyelvműveléssel? – részlet 118 Kálmán László: Szavak diszkriminációja – részlet 118 Sándor Klára: Globalizáció, regionalitás és nyelv – részlet 118 Kazinczy Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél – részletek 119 Kármán József: A nemzet csinosodása – részletek 122 Batsányi János: A franciaországi változásokra 124 Válasz a francia forradalomra 125 Váteszszerep 126 Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok – részletek 126
Fanni hagyományai – részletek 127 Jelentősége, elbeszélésmód 131 A hiány alaphelyzete 131 A vágy betöltésének lehetőségei 131 Az idő metaforikus jelentései 132 Johann Wolfgang von Goethe: Werther szerelme és halála – részletek 132 Závada Pál: Jadviga párnája – részletek 135
A vídám természetű poéta 139 Anakreóni dalok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
141
A felvilágosodás áramában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
145
„Egy magános árva szív” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
149
Csokonai népiessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
156
Tartózkodó kérelem 142 Cím és a szöveg 143 Epikus mozzanatok és költői képek 143 Verszene, szimultán verselés 143 Az alvó Lillára 144 A boldogság 144
Az estve 145 Felvilágosodás és klasszicizmus 148 Leíró rész 148 A lírai én lélekállapota 148 Elmélkedő rész 149 A tihanyi Ekhóhoz 150 Szentimentalizmus, elégiko-óda 151 Szerkezet 152 A Magánossághoz 152 A Reményhez 155
Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz 156 Megházasodtam, te Miska 158 Nevető fejfák 158
Egy bölcselő költészet körvonalai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Az ember, a poézis első tárgya 159 Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Tudós poéta és alkalmi versek költője 160 Költői program 161 A költői program alakulása 161 Összegzés és irányváltás 162 Gondolati költemények 162 Egymás mellett élő stílusok 162
159 160
4
3irodalom10_1-2.indd 4
2013.09.23. 17:03:36
BERZSENYI DÁNIEL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy közösségi és egy személyes érdekeltségű óda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
164 164
Két Berzsenyi-elégia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
175
A magyarokhoz I. 165 Hagyományba ágyazottság 167 Klasszicista forma 167 Klasszicista szerkezet 167 Romantikus vonások 168 Beszédhelyzet, kérdésfelvetés 168 Példaszerű múlt 168 A jelen állapota 169 Történelemfilozófiai fordulat 169 Osztályrészem 170 Létösszegző igény, arányos szerkezet 172 A révbe érés toposzai 172 A megelégedettség változatai 172 A vágyott és a lehetséges 173 Horác 173 Kovács András Ferenc: „Tündér változatok műhelye a világ” 174 Orbán Ottó: Horatius születésnapja 174 Vas István: Horatius Noster – részlet 175 A közelítő tél 175 Idő- és értékszembesítés 176 Természeti törvényszerűség 177 Személyes sorstapasztalat 177 Címek és műegész 178 Klasszicizmus és romantika 178 Levéltöredék barátnémhoz 179 Cím és szöveg 180 Beszédhelyzet, műfajváltás 180 Metaforizáció 181
Rövid pályakép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Az irodalmi élet peremén 182 Klasszicista és romantikus vonások 183 Pályaszakaszok 183 Búcsúzás Kemenes-aljától 184
182
A ROMANTIKA FOGALMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
186
LIRIZÁLT PRÓZAVILÁGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
194
BORZONGATÓ HISTÓRIÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
203
Sztevanovity Dusán: Romantika 186 Nemzeti romantikák 188 Történelmi környezet 188 Szabadelvűség 189 A romantika jelentősége 189
A kék virág 194 Novalis: Heinrich von Ofterdingen – részlet 194 Fantáziadarabok 196 Ernst Theodor Amadeus Hoffmann: Az arany virágcserép. Első vigília – részlet 197 Valószerű és képzeletbeli világ 199 Anselmus a palackban 199 Zene, zeneiség 201 Művész–polgár ellentét 201
A rettegés mint létélmény 203 Edgar Allan Poe: A Vörös Halál álarca 204 Végességtudat 208 Iron Maiden (Steve Harris): A halál tánca – részlet 209 Mary Shelley: Frankenstein vagy a modern Prométheusz – részletek 210
A TÖRTÉNELMI REGÉNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
213
A VERSES REGÉNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alekszandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
223 223
Walter Scott: Ivanhoe – részlet a negyvenharmadik fejezetből 213 Dragomán György: Ivanhoe 215 Ballai László: A kitagadott – részlet 216 Fikció és mítoszképzés 217 Victor Hugo: Kilencvenhárom – részlet a Tormentum belli című fejezetből 218 A regény kérdésfelvetése 219 Szabadság és szükségszerűség 219 Victor Hugo: Kilencvenhárom – részlet A tömlöc című fejezetből 220 Puskin fő műve 223 Első fejezet – részletek 224 Hangsúlyos megalkotottság 227 Anyegin alakja 229 Tatjána 230 Elbeszélői szerep 230 Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen – részlet 230
TARTALOM
A ROMANTIKA EPIKÁJÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186
A REALISTA REGÉNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 A TÖRTÉNETI REALIZMUS ÉS VISZONYA A ROMANTIKÁHOZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
232
SZÉPPRÓZAVÁLTOZATOK, HŐSTÍPUSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Honoré de Balzac: Goriot apó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
234 234
Szerepjáték és karrier: Julien Sorel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A világirodalom leghíresebb „antikarrieristája”: Oblomov . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
243 245
Groteszk prózavilág és a hivatalnok (kisember) típusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
247
A realizmus 232
Goriot apó – részletek 235 Valószerű regényvilág 239 Szereplői hármasság, párhuzamok 240 Rastignac 240 Goriot 241 Vautrin 241 Elbeszélői szerep 242 Ivan Goncsarov: Oblomov – részletek 245 Gary Shteyngart: Tíz nap Oblomovval: Utazás az ágyamban – részlet 246
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg – részlet 247
Egy női törtető: Becky Sharp . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
William Makepeace Thackeray: Hiúság vására – részletek 252
252
NÉV- ÉS KIEJTÉSMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255
5
3irodalom10_1-2.indd 5
2013.09.23. 17:03:36
BEVEZETÉS
TANKÖNYVHASZNÁLAT Kedves Tanuló! Érdemes tudatosítanod, hogy az irodalom tantárgy olyan ismeretrendszert közvetít, olyan készségeket és képességeket fejleszt, amelyeknek a többi tantárgy tanulására, illetve a személyiség fejlődésére nézve is meghatározó jelentősége van. A szövegértés és szövegalkotás hangsúlyos volta, a társas tanulási helyzetek lehetősége miatt a tantárgynak kitüntetett szerepe van a gondolkodási, nyelvi-kommunikációs és szociális kompetenciák1 fejlesztésében. Az irodalomtanulás tartalmai: az olvasói tapasztalatokra és élményekre épülő műismeret, a művelődéstörténeti és irodalomtörténeti műveltség, az irodalomelmélet, valamint széles körű képesség- és készségkibontakoztatás.
Irodalomtankönyved a jelentést az olvasó és a mű párbeszédében alakuló, változó és változatokban élő képződménynek tekinti. Ezért az olvasási folyamatokban rád, a befogadóra és tanulótársaidra, a befogadók közösségére összpontosít. Jól használható értelmezői-tanulási stratégiákat és írásmodelleket kínál, hatékonyan készít fel a középvagy emelt szintű érettségi vizsgára. Ennél is fontosabb azonban, hogy támogat az értő olvasóvá, alkotóképes íróvá, együttműködő, sikeres és felelős felnőtté válásban. Ahhoz azonban, hogy mindezt elérd, a te döntésedre, kitartó munkádra, elkötelezettségedre is szükség van.
A tankönyvi szövegek tanulási-művelődési folyamatban betöltött szerepének bemutatása Ismeretközlő és értelmező szöveg Változatos szövegegyüttes. Vannak köztük az előfeltétel-tudást megteremtő korszakbevezetők és műveltségbővítő szövegek. Vannak irodalomtudósoktól, irodalomtörténészektől vett, a ráhangolódást vagy a reflektálást segítő idézetek, és vannak olvasmányokat értelmező, értelmezési lehetőségeket kínáló szövegek is. Ez utóbbiak nem megtanulásra, inkább az órai vagy otthoni értelmezést követő, visszatekintő reflektálásra vannak szánva. Ugyanakkor mintát adnak az irodalomról való szakszerű beszédre is. Irodalmi művek szövegei, szövegrészletei. A Nemzeti alaptanterv (2007), a kerettantervi szabályozások (2004) és az érettségi vizsga kimeneti követelményei alapján válogatott szépirodalmi olvasmányok, illetve részleteik. Az olvasmányok meghatározóan az irodalom történeti korszakait (korstílusait, stílusirányzatait) követő rendbe illeszkednek. Fontos, de nem kizárólagos cél a mértékadó (kanonikus) művekről való olvasói tapasztalat szerzése, a világ- és önértésünk kereteit képező európai és a magyar irodalmi-kulturális hagyomány megismerése, megértése és elsajátítása.
1
Fogalmak, ábrák. Az irodalomelméleti, stilisztikai, retorikai, verstani fogalmak, táblázatok, szemléltető ábrák segítik tanulási-megértési folyamataidat. Nem megtanulásra, hanem tanulmányozásra, gondolkodásra, felhasználásra valók. Például a műfaji fogalmakat kódként működtetheted az értelmezéskor, még akkor is, ha tartalmuk történetileg változik. A jó olvasónak már olvasás előtt vannak előfeltevései a szövegről. Tudja, hogy egy adott műnemhez tartozó, adott műfajban megírt alkotás olvasásakor milyen szempontokra kell figyelnie. Vagyis a használatképes fogalomtudás az irodalomértés és az irodalomról való szakszerű beszéd fontos előfeltétele.
Kiegészítő szövegek. A főszövegekkel sokrétű párbeszédbe lépő szépirodalmi és nem irodalmi szövegek, valamint a hozzájuk kapcsolódó feladatok. Választási lehetőséget kínálnak, utakat nyitnak a kortárs művek felé, amivel oldják az időrendet. Összekapcsolják az idegen múltat az ismerős jelennel. A kiegészítő szövegek között szerepelnek ismeretbővítő, ismeretközlő és műértelmező szövegek. Lehetővé teszik az egyéni haladást, a differenciált tanulást és fejlesztést. Szolgálhatják a tanultak, olvasottak további kiterjesztését, újabb olvasmányok megismerését.
A kompetencia nem a képesség rokon értelmű kifejezése (skill), hanem képesség (ability) összetett feladatok adott feltételek között történő sikeres megoldására. Magában foglalja az ismeretek előhívását és aktivizálását, a gondolkodási és gyakorlati képességeket, a szociális és magatartási összetevőket és beállítódásokat, az érzelmeket és az értékeket egyaránt. (OECD/DeSeCo, 2002)
6
3irodalom10_1-2.indd 6
2013.09.23. 17:03:36
A ráhangolódás a tanulási folyamat kezdeti szakasza. Célja az adott témáról, problémáról való előzetes, személyes tudás, vélekedés, elképzelés előhívása, aktiválása. Ezek a kérdések és feladatok abban segítenek téged, hogy elkezdj gondolkodni egy témáról, problémáról, a róla való tudásodról, a hozzá való saját viszonyulásodról.
BEVEZETÉS
A tanulás egyszerre egyéni és közösségi természetű. A feladatok elején álló piktogram a munkaformát jelöli. Javaslatot tesz arra, hogy az adott feladatcsoportot vagy pármunkával , együttműködő csoegyéni portban vagy frontális munkában dolgozzátok fel. csoportmunkát javasol. Ilyenkor a A négy bábu feladatok eloszthatók: a) a csoportok között; b) a csoporttagok között; c) szabad választás szerint; d) tanárod fejlesztési tervei alapján. De az is lehetséges, hogy minden csoport ugyanazokkal a feladatokkal dolgozik, sőt az is, hogy egyes kérdésekre az osztály együtt keresi a választ. A feladatokhoz gyakran kapcsolódik tanulási módszer vagy technika. Ezek segítenek az aktív, tevékeny tanulásban, támogatják a szövegek értelmezését, megértését, személyes környezetbe vonását. A tanulási módszerek és technikák leírását a 9.-es tankönyv melléklete, a Módszertani füzet tartalmazza. A csoportfolyamatokat természetesen közzététel követi, ehhez változatos eljárásokat kínál a módszertani füzet. A feladatok a ráhangolódás – jelentésteremtés – reflektálás tanulási, tanulássegítési modell alapján szerveződnek. Ez a modell a megértés, a tanulás folyamat- és létrehozásjellegét hangsúlyozza. Ezért a feladatok támogatnak téged a megértésben, az öntevékeny, tudatos és értelmes, felelősségteljes tanulásban. Lehetővé teszik, hogy bővítsd és rendszerezd ismereteidet, fejleszd az életben szükséges, számos területen felhasználható képességeid és készségeid rendszerét. A tanulási folyamat jó esetben nem fejeződik be az órán. Ahhoz, hogy tudásod a tartós memóriádba kerüljön, és könnyen aktivizálható legyen, az ismétlésre, a megértetteknek a megtanulására is figyelmet kell fordítanod.
A jelentésteremtés a tanulási folyamat második szakasza. Ebben a szakaszban találkozol új szövegekkel, információkkal. E szakasz kérdései és feladatai hidat képeznek előzetes tudásoddal, és a megértés érdekében a szöveggel, ismerethordozókkal való változatos tevékenységeket, gondolkodási-megértési utakat kínálnak fel. A reflektálás a tanulási folyamat harmadik szakasza. Itt történik az újonnan tanultak megszilárdulása, gondolati kereteid megerősödése, módosulása, átalakulása, vagy új gondolati kereteid kiala ku lása. E szakaszhoz hozzátartozik a megértési-tanulási folyamataidra való visszatekintés, az értékelés-önértékelés is.
A piktogram alá azok a kulcsszavak, fogalmak kerülnek, amelyek a fejezet tartalmi vázát képezik. Hívó szóként is funkcionálnak, segítik előhívni, mozgósítani a fejezetben olvasottakat, megértetteket, megtanultakat. Megtanulásuk megalapozza további tanulmányaidat is. Ezért célszerű „elmenteni” őket a tartósmemória-fájlodba. Az álló betűs, csillaggal jelölt fogalmak szerepelnek a középszintű érettségi vizsga követelményei közt. A dőlt betűs és csillaggal jelölt fogalmak csak az emelt szintű érettségi vizsgakövetelmény részei.
A piktogram alatt olyan könyvek, filmek, zenei művek adatait találod, amelyek megismerését ajánljuk, ha bővebben érdekel a téma, ha szeretnéd tudásodat kiterjeszteni, mélyíteni, árnyalni.
7
3irodalom10_1-2.indd 7
2013.09.23. 17:03:37
A FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL
A LEHETSÉGES VILÁGOK LEGJOBBIKA -VOLTAIRE: CANDIDE „A regénynek mint műfajnak a tanulmányozását különleges nehézségek jellemzik. Ezt maga a tárgy sajátossága idézi elő: a regény az egyetlen alakulásban lévő és még nem kész műfaj. A műfajformáló erők szemünk előtt működnek: a regényműfaj születése és alakulása a történelmi napvilág teljes fényében zajlik. A regény műfaji váza még korántsem merevedett meg, s még nem láthatjuk előre minden formálódási lehetőségét. A többi műfajt – mint műfajt, azaz mint a művészeti tapasztalat öntvényének valamiféle szilárd formáját – már kész alakban ismerjük. Formálódásuk régi folyamata kívül esik a történelmileg dokumentált megfigyelésen. Az eposzt nemcsak régóta kész, hanem mélységesen elöregedett műfajnak is tartjuk. Némi megszorítással ugyanezt lehet mondani a többi alapvető műfajról, még a tragédiáról is. Általunk ismert történelmi életük kész műfajok élete – szilárd és már kevéssé plasztikus [képlékeny] vázzal. Mindegyiknek van kánonja, amely reális történelmi erőként működik az irodalomban. Mindezek a műfajok vagy legalábbis alapvető elemeik jóval idősebbek az írásbeliségnél és a könyvnél, eredeti szóbeli és hangos (tehát nem írásos) természetüket többé-kevésbé őrzik a mai napig. A nagy műfajok közül egyedül a regény fiatalabb az írásnál és a könyvnél, s egyedül ez alkalmazkodik szervesen a néma befogadás új formáihoz, azaz az olvasáshoz. De az a fő, hogy a regénynek nincs olyan kánonja, mint a többi műfajnak: történetileg csak egyes mintái hatékonyak, de nem műfaji kánonként.” (Mihail Bahtyin: Az eposz és a regény – Hetesi István fordítása)
1. Értelmezzétek a fenti idézet állításait olvasói tapasztalataitokból vett példák segítségével! 2. Magyarázzátok meg saját szavaitokkal, mit jelenthet, hogy az egyes műfajoknak „kánonja van”! 3. Idézzétek fel, hogy a homéroszi eposzok mi mindenben őrzik a szóbeliség hagyományát! 4. Beszélgessetek arról, mit jelenthet, hogy a regény (az eposszal szemben) szervesen alkalmazkodik a néma olvasáshoz! 5. Mi minden következhet abból, hogy a regénynek nincsenek kialakult normái, szabályai?
V Voltaire (1694–1778) eredeti nevén François-Marie Arouet. A francia felvilágosodásnak aaz európai gondolkodásra is jelentős hatást gyakorló alakja. Mindenféle műfajban alkotott. Jezsuita iskolában tanult. Levelezésben állt II. Katalin orosz cárnővel és II. Frigyes to pporosz királlyal. Többször került összetűzésbe a politikai hatalommal: börtönbe zárták, kkénytelen volt elhagyni Párizst. Élt II. Frigyes porosz király udvarában és svájci városokban is is. 1746-ban a Francia Akadémia tagjává választották. Átmenetileg az udvar kegyeit is élvvezhette. A király történészévé és kamarásává nevezte ki. 1758-ban birtokot vásárolt a fr francia–német–svájci határon, Ferney-ben. Itt töltötte élete utolsó két évtizedét. Eláárasztotta Európát filozófiai írásaival, szatirikus pamfletjeivel. Cikkekkel, pénzzel és befoly lyásával támogatta az Enciklopédia elkészítését. XV. Lajos halála után visszatért Párizsba, a belehalt az ünneplésbe. Utolsó mondata ez volt: „Úgy halok meg, hogy imádom Istent, ahol sz szeretem a barátaimat, megbocsátok ellenségeimnek, de gyűlölök minden üldöztetést.”
6. Ha lenne, milyen lenne a tökéletes világ? Kerekasztal körforgóval írjátok le, majd beszéljétek meg gondolataitokat! 7. Adjatok nevet elképzelt világotoknak, és írjátok meg alkotmányának előszavát vagy néhány fontos törvényét! 8. Mutassátok be világotokat más csoportoknak a három megy, egy marad technikával! 9. A háromlépéses interjú technikájával beszéljétek meg párban elsődleges olvasói tapasztalataitokat!
86
3irodalom10_1-2.indd 86
2013.09.23. 17:05:44
A FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL
10. Értelmezzétek részletesen a regény alcímét! Mi lehet a szerepe az alcímbeli információknak: állításoknak, névnek, évszámnak? 11. Gyűjtsetek T-táblázattal a regényből olyan elemeket, jellemzőket, amelyek a valószerűség érzetét keltik, és olyanokat, amelyek a regény kitalált voltát támasztják alá! 12. Foglaljátok össze saját szavaitokkal a lehető legtömörebben a regény cselekményét! Foglaljátok össze részletezően az egyik fejezetet! a) Miért lehet mindkét feladatot teljesíteni? b) Mitől szegényes, mitől gazdag a mű cselekménye? c) Milyen hatást kelt a terjedelemhez képest elképesztően sok esemény, viszontagság, „halál” és „feltámadás”? 13. Jelöljétek be egy vaktérképen Candide utazási útvonalát! Jelöljétek, melyik helyszínen kik találhatók a főhős környezetében a szereplők közül! a) Milyen esemény billenti ki a nyugvópontról az eseményeket? b) Mi a szerepe a regényben az utazásnak? c) Jelenítsetek meg egy-egy állóképben néhány fontosabb kalandot! Szólaltassátok meg a kalandok résztvevőit a belső hangok technikájával! d) Milyen tanulságokkal járnak Candide számára az egyes kalandok? 14. Vizsgáljátok meg és rögzítsétek T-táblázatba, mely események között van ok-okozati összefüggés, és mely események kapcsolódnak egymáshoz véletlenszerűen a regényben! 15. Gyűjtsétek össze a regény fontosabb szereplőit, és gondolkodástérkép segítségével soroljátok fel jellemvonásaikat! Mit tapasztaltok a jellemformálás sajátosságairól (árnyaltság, változás, fejlődés)? 16. Írjátok ki a regényből, milyen gondolatot, eszmét hivatott megcáfolni, nevetségessé tenni a mű! a) Értelmezzétek az állítást a tollak középen technikával! b) Írjatok ki cédulára idézeteket, amelyek különféle regénypoétikai eszközöket példáznak a megcáfolandó eszme kicsúfolására, nevetségessé tételére (például: jellemformálás, cselekmény, nyelvhasználat, a szereplők gondolkodásmódjának és tapasztalatainak viszonya, a szörnyűségek és nyelvi közlésmódjuk viszonya)! c) Húzzatok egyénileg, párban vagy csoportban a cédulákból, és értelmezzétek a humor, a szatíra forrását! 17. Készítsetek kettéosztott naplót! A bal oszlopban idézzetek néhány gondolatot a szereplő (Pangloss, Martin, Candide, az öregasszony, a török) világról alkotott felfogásáról! A jobb oszlopban értelmezzétek az idézeteket! 18. Mi minden jelzi a regényben Eldorádó kiemelt szerepét? Gyűjtsetek érveket T-táblázattal az alábbi állítások mellett vagy ellen! a) Eldorádó nem illik bele a kalandok sorára épülő, hozzáadó-hozzátoldó szerkezetbe. b) Candide világbeli helye, lehetőségei megváltoznak Eldorádót követően. c) Az Eldorádót megelőző fejezetek nem cserélhetők fel az utána következőkkel. d) Eldorádó az ideális társadalom modellje. e) Eldorádó az emberi társadalom sajátos paródiája. f ) Eldorádó az ember tökéletes társadalom utáni vágyának hiábavalóságára rámutató példázat. 19. Értelmezzétek többféleképpen a török által a regény végén megfogalmazott eszményt! 20. Halmazábrában rögzítsétek, miben különbözik a török által megfogalmazott eszmény az Eldorádóban tapasztaltaktól, és miben hasonlít hozzá! 21. Gyűjtsetek érveket T-táblázattal amellett, hogy Candide kertje a) a kalandokhoz képest az unalmas, szürke, kispolgári létforma jelképe; b) a szűkebb környezetben megvalósítható boldogság és a nyugalom, az értelmes emberi munka jelképe! 22. Értelmezzétek Bíró Ferenc irodalomtörténész alábbi megállapítását Eldorádóról! „Az itteni élet csak a tényleges élet kizárásával alakulhatott ki, Voltaire-t viszont a tényleges élet érdekli.”
87
3irodalom10_1-2.indd 87
2013.09.23. 17:05:44
A FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL
23. Ha csak részleteket közölhetnél a műből, mely kalandokat hagynád ki a jelentés, a tanulság lényeges sérülése nélkül? Melyeket szerepeltetnéd mindenképpen? Miért? 24. Készítsetek listát korunk néhány kifejezetten rossz, káros jelenségéről! Rendezzetek szónokversenyt, amelyben érvelni kell amellett, hogy a jelenség csak látszólag rossz, valójában kifejezetten előnyös, emberi, jó, sőt kívánatos! 25. Milyen epizódot toldanál be, ha Candide időben is utazna, és egyik kalandja napjainkban játszódna? Készítsd el a fantomfejezet történetpiramisát, vagy írd meg a fejezetet! 26. Az órai értelmezés folyamatára reflektálva olvasd el a tankönyvi értelmezést jelöléstechnikával!
Eposz, regény, regényvilág Az antik mintákhoz és műfajrangsorhoz igazodó klasszicizmus az epikus műfajok közül az eposzt értékelte legtöbbre. A regényt irodalom alatti műfajnak tartotta. A regény a XVIII. század közepétől mégis egyre népszerűbb műfajjá vált. Az eposz azért vesztette el poétikai hitelességét, mert ez a műfaj feltételez egy, az ember felett álló, tapasztalaton túli, állandó értéket. A felvilágosodás korában pedig éppen ez az állandó érték vált kétségessé. A polgárság saját mindennapjait akarta viszontlátni az irodalomban. Ezt az igényt a regény elégítette ki. Egyszerre nyújtott szórakozást, önismeretet, információforrást és életmodellt az olvasónak. Voltaire úgy tette „irodalmivá” a műfajt, hogy hangsúlyozta a történet valószerűségét. Bizonyos szempontból a történetíráshoz, bizonyos szempontból a bölcselethez közelítette a regényt. A hitelességre való törekvést jelzi a Candide elbeszélői tevékenységére vonatkozó alcím. Ugyanakkor a szembetűnő túlzások, a képtelen kalandok, a váratlan találkozások és feltámadások hiteltelenítik is ezt az állítást. Ezek komikus, szatirikus hatást keltenek, és a mű fikciós jellegét erősítik.
Candide és Kunigunda a paraván mögött XVIII. századi illusztráció Voltaire regényéhez
Próbatételes kalandregény A regényben megtalálhatók a próbatételes kalandregény jellemzői, és megjelenik a klasszicizmusnak a filozófiai eszméket közvetítő, tanító szándéka. A próbatételes kalandregény sajátosságai nyilvánulnak meg a szerkezetben. A történet alig vagy egyáltalán nem ok-okozati viszonyok szerint halad előre. Az epizódok csak lazán függnek össze, gyakran fölcserélhetők egymással. A kalandok sora bővíthető vagy szűkíthető.
Francisco Ricci: Autodafé (1683) Az autodafé a spanyol és portugál inkvizíció által eretnekség miatt halálra ítéltek ünnepélyes, nyilvános, gyakran tömeges kivégzése volt. Az 1834-ben közzétett hivatalos jelentések szerint Spanyolországban 1481 és 1808 között 34 658 embert végeztek ki nyilvánosan. Milyen eszközökkel ironizálja az elbeszélő
a Candide hatodik fejezetében az autodafét?
88
3irodalom10_1-2.indd 88
2013.09.23. 17:05:45
Candide-képregény
Tézisregény A Candide cselekményének szerepe arra korlátozódik, hogy szellemesen illusztrálja egy filozófiai tétel cáfolatát. Minden kaland egy érv a hamis derűlátás ellen. Ez a filozófiai tétel Leibniz Istentan című művének egy kiragadott állítása. E szerint: „Az adott világ a lehetséges világok legjobbika, máskülönben nem lett volna ésszerű Istennek, hogy egyáltalán megteremtse.” Gottfried Wilhelm Leibniz (1646– 1716) az újkori filozófia és természettudomány egyik legzseniálisabb alakja volt. Filozófiai rendszere szerint a világ egy eleve tételezett harmónia szerint működik. A helyes életben megvalósul a teremtés végső célja. Ezért világunk a lehetséges világok legjobbika. Az „optimizmus törvényeként” (lex optimi) elhíresült állítás már a mű címében visszaköszön. Voltaire cáfolja a szövegkörnyezetből kiragadott állítást. De ezt úgy teszi, hogy közben nem semmisíti meg az általa nagyra becsült filozófus logikai konstrukcióját.
Készíts a Candide-ból nyolc-tíz kockás kép-
regényt a cselekmény lényegét megtartva!
A FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL
A történet a főhős megszokott helyzetéből való kimozdításával billen ki a nyugvópontról, és a cselekmény egy új nyugalmi állapot kialakulásával zárul. Eközben a szereplők életkora és jelleme lényegében nem változik. Karakterüket csupán néhány vonással jellemzi a szerző. A kezdő- és végpont közti kalandok két csoportra oszthatók. Az Eldorádóepizódig a főhőst a körülmények irányítják. Azt követően inkább Candide szándékai szerint alakulnak az események. A kalandok során Candide a korban egyre nyitottabbnak tapasztalt világ számos jellemző helyére vetődik el. Az utaztató regénynek megfelelően eközben különböző társadalmi berendezkedésű és kultúrájú vidékeket ismer meg. A megismerés mégis ahhoz a tapasztalathoz juttatja a szereplőt és az olvasót, hogy a világ – sokfélesége ellenére – egylényegű. Benne nem a rend, a rendezettség, hanem a rendezetlenség, a káosz uralkodik. Az ember egyaránt kiszolgáltatott a háborúknak, az erőszaknak, a hatalmi harcoknak, a vallási türelmetlenségnek, a pénznek, illetve a természeti katasztrófáknak. A hihető mértéket jóval meghaladó kalandok és szerencsétlenségek sora arra is felhívhatja az olvasó figyelmét, hogy Voltaire egyúttal parodizálja a kalandregény elemeit.
A tézisregény egy filozófiai, bölcseleti, erkölcsi állítás igazolásának vagy cáfolatának szándékával megírt regény. A tézis a mű folyamán nem változik, és a szereplők viszonya az állításhoz nagyjából szintén állandó (statikus).
A Candide egyik francia kiadásának címlapja Te milyen
könyvborítót terveznél a Candidehoz? Készítsd el tetszőleges technikával!
89
3irodalom10_1-2.indd 89
2013.09.23. 17:05:45
A FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL
A tétel és a szereplők viszonya A leibnizi tételt a regényben Pangloss képviseli. Nézetei kezdettől fogva nyílt gúny tárgyát képezik. Candide nevelője látszólag mindvégig ragaszkodik elveihez. A regény végén azonban az elbeszélő hangot ad Pangloss kétségeinek is. Pangloss állításával szemben a világgyűlölő Martin tagadása áll. Martin azon az állásponton van, hogy a világot Isten átengedte egy gonosztevőnek. Az utolsó fejezetben azt állítja, hogy az ember vagy a viszontagságok elviselésére, vagy az unalomra született. Pangloss és Martin nézeteiben egyetlen közös pont van. Ez olyan emberi magatartásmodell, amelynek alapja a passzivitás. Ha ugyanis a világ a lehetséges világok legjobbika, nincs mit javítani rajta. Ha pedig végletesen elhibázott, akkor a cselekvés hiábavaló. Pangloss állítását Candide tapasztalatai cáfolják. Martin álláspontjának tarthatatlanságára pedig az öregasszony világít rá. Ő azt teszi világossá az olvasó számára, hogy Martin nem számol az ember lényegi tulajdonságával, az élet szeretetével. A címszereplő a két véglet közt hányódik. Alakját szintén csak néhány vonással vázolja fel Voltaire. Neve beszélő név: jámbort, együgyűt, jóhiszeműt jelent. Ezenkívül annyit tudunk meg róla, hogy fiatal legényke, és szerelmes Kunigundába. Amikor az okok és okozatok láncolata számára kedvezően alakul, mestere véleményét osztja. Amikor nem, akkor Martinnak ad igazat. Jellemző azonban, hogy tapasztalatai következtében sokasodnak kételyei mestere tanításával szemben: „Ha ilyen a legeslegjobb világ, milyenek a többiek?”
Eldorádó A legeslegjobb világ egy lehetséges változatát Candide Eldorádóban tapasztalja meg. Az Eldorádó-epizód több szempontból is kitüntetett helyet foglal el a regényben. Eldorádó két lényeges természeti adottsággal rendelkezik. A világtól elzárt hely, illetve a nemesfémek és drágakövek bősége jellemzi. Ezek az anyagok azonban nem működnek kincsként, mert Eldorádóban nem létezik a felhalmozás fogalma. Mesés jóléte emberi tevékenységhez kapcsolódik: forrása a kedvtelésből végzett munka. E munka eredménye a közösség gazdagsága, amely az egyén számára felhalmozás nélkül is biztosítja a jólétet. Mindenki szabad, az egyetlen kötöttség, hogy nem hagyhatják el az országot. Vagyis kedvező helyzetük megtartásáért tudatos döntés eredményeként zárkóznak el a világtól. Ám épp az elzártság nyomatékosítja, hogy az epizód valószerűtlen emberi világot mutat be. Candide kertje és a tevékeny élet eszménye szorosan összefügg az Eldorádó-epizóddal, de több tekintetben is annak ellentéte.
Johann Jakob Haid metszete Gottfried Wilhelm Leibnizről (1750 körül)
Jelenet Bereményi Géza Eldorádó című filmjéből (1988) Monori, a piac királya (Eperjes Károly) a második világháború után újrakezdi tevékenységét. Életelve: akinek aranya van, annak mindene van. És neki van… Írj rövid esszét „Akinek pénze van,
mindene van?” címmel!
Eldorádó a világtól való elzártság egyformaság
Candide kertje a világra való nyitottság
emberidegenség
sokszínűség az egyéniség kibontakozása
az egész társadalomra kiterjesztett jólét
az ember szűk környezetében megvalósítható munkás élet
90
3irodalom10_1-2.indd 90
2013.09.23. 17:05:46
Eldorádó kiemelt szerepe Társadalma több vonatkozásban ellentétes a mű más helyszíneinek berendezkedési formáival.
A cselekmény szerkezetének nagyjából a középpontjában helyezkedik el.
A hős életében alapvető fordulatot hoz. Többértelmű utópia.
Az ideális társadalom modellje?
Társadalmi paródia?
A tökéletes társadalom utáni vágy hiábavalóságára rámutató példázat?
Kétértelmű zárlat A regény utolsó fejezetében az öreg török a tevékeny munkálkodásban jelöli meg az élet értelmét: „A munka pedig arra jó, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt és a szükséget.” E bölcsességet megszívlelve az újra egymásra találó társaság majorságot bérel, és kertművelésbe fog. A kert őskép, a kozmosz kicsinyített mása. Világmodellként a harmónia és a boldogság szimbóluma. Ilyen értelemben beszél róla Pangloss is, amikor az Éden példázatát idézi a mű végén: „Amikor az Úr Ádámot Éden kertjébe helyezte, azért helyezte őt oda, (…) hogy ott dolgozzék.” A „műveljük kertjeinket” tanulsága azonban több értelmezést is lehetővé tesz. Olvasható ironikusan. Hiszen a kalandok sora és változatossága, valamint a befejezés hétköznapisága meglehetős távolságot mutat. Ez a távolság csípős gúnnyal állítja az olvasó elé a kispolgári létformát mint az élet
értelmét és az egyetlen élhető magatartást. Az iróniát nyomatékosítja, hogy Candide kedve elmegy megcsúnyult, egyre házsártosabb „szerelmétől”. Ez a mozzanat azt a kérdést is felvetheti, mivé lesz az emberi küzdelemnek értelmet adó eszmény, mire birtokunkba kerül. A „műveljük kertjeinket” azonban a célirányos emberi munkát dicsérő tanulságként is értelmezhető. Olyan tanulságként, amely szembehelyezhető a világban tapasztalt káosszal, ésszerűtlenséggel és a gondviselés hiányával. Azt sugallja, hogy legalább szűkebb környezetünkben munkálkodhatunk a rend és a harmónia megvalósításán. Ám ez a magatartásmodell is azt jelzi, hogy az egyes ember nem képes befolyást gyakorolni a társadalom egészére. A regényből az olvasható ki, hogy az ember hatóköre és lehetőségei jóval korlátozottabbak, mint azt Voltaire és a felvilágosodás gondolkodói korábban hitték.
A FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL
Két fejezetből áll.
Vincent van Gogh: Az első lépések (1890) Hogyan értelmezhető szó szerint, illetve
metaforikusan a „műveljük kertjeinket” tanács? Milyen jelentések kapcsolódnak a kerttoposzhoz van Gogh képén?
91
3irodalom10_1-2.indd 91
2013.09.23. 17:05:47