PETŐFI SÁNDOR GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓ ÓVODA

Kecskeméti Főiskola



PETŐFI SÁNDOR GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓ ÓVODA 6000 Kecskemét, Erdei F. tér 1-3. Tel.: 76/ 517-628 (iskola), 76/417-655 (óvoda) fax: 76/517-717, e-mail: [email protected]

Minőségbiztosított intézmény

Pedagógiai program

Kecskemét 2013.03.31.

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ RÉSZ ........................................................................................... 4 1.1. Köszöntő ....................................................................................................................... 4 1.2. Preambulum ................................................................................................................ 5 1.3. Helyzetelemzés ............................................................................................................. 7 1.3.1. Épületek .............................................................................................................. 7 1.3.2. Felszereltség ....................................................................................................... 7 1.3.3. Gyermeklétszám ................................................................................................. 8 1.3.4. Szociális körülmények ....................................................................................... 8 1.3.5. Személyi állomány ............................................................................................. 9

2. NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................ 10 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai10 2.1.1. Pedagógiai alapelveink ..................................................................................... 10 2.1.2. Gyermekképünk, pedagógiai értékek ............................................................... 11 2.1.3. Olyan intézményt szeretnénk építeni ............................................................... 12 2.1.4. Céljaink ............................................................................................................ 12 2.1.5. Feladataink ....................................................................................................... 14 2.1.6. Eljárások, eszközeink ....................................................................................... 15 2.2. A célok megvalósításának lehetséges formái, színterei .......................................... 16 2.3. Hagyományaink, ünnepeink .................................................................................... 18 2.4. Az óvodai élet megszervezése ................................................................................... 19 2.5. Dokumentációs rendszer az óvodában .................................................................... 21 2.6. Az óvodai nevelés fő feladatai .................................................................................. 23 2.6.1. Az egészséges életmód alakítása ...................................................................... 23 2.6.2. Érzelmi nevelés – szocializáció – közösségi életre való felkészítés ............... 24 2.6.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ............................ 27 2.7. Személyiségfejlesztés az iskolában ........................................................................... 30 2.7.1. Legfontosabb céljaink ...................................................................................... 30 2.7.2. Legfontosabb feladataink ................................................................................. 30 2.7.3. A személyiségfejlesztés színterei ..................................................................... 30 2.8. Közösségfejlesztés az iskolában ............................................................................... 31 2.8.1. Legfontosabb céljaink, feladataink .................................................................. 31 2.8.2. A közösségfejlesztés színtere ........................................................................... 31 2.8.3. A diákképviselők és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje ................................................................................................................ 32 2.9. A tehetséges gyermekek – a fejlődésben akadályozott gyermekek – a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése az óvodában .................. 34 2.10. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek az iskolában ...................................................................................... 35 2.10.1. Céljaink ............................................................................................................ 35

1

2.10.2. Befolyásoló tényezők ....................................................................................... 35 2.10.3. Feladataink ....................................................................................................... 35 2.10.4. A megoldásában kiemelt szerep ....................................................................... 35 2.11. A pszichés fejlődési zavarral küzdő (SNI-s) gyermekek és tanulók fejlesztése . 36 2.11.1. A fejlesztő pedagógus ...................................................................................... 36 2.12. A tehetség, képesség kibontakoztatása az iskolában ............................................ 37 2.12.1. Célunk .............................................................................................................. 37 2.12.2. Feladataink ....................................................................................................... 37 2.12.3. A tehetségekkel való foglalkozás színterei ...................................................... 37 2.13. Gyermek- és ifjúságvédelem ................................................................................... 38 2.13.1. Céljaink ............................................................................................................ 38 2.13.2. Az óvodapedagógusok feladatai....................................................................... 38 2.13.3. Az osztályfőnökök feladatai ............................................................................. 40 2.13.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai ............................................... 40 2.13.5. Minden pedagógus kötelessége ........................................................................ 41 2.13.6. Együttműködés a partnerekkel ......................................................................... 42 2.13.7. A szülők tájékoztatása ...................................................................................... 42 2.13.8. A veszélyhelyzet kialakulásának megelőzése .................................................. 42 2.13.9. A veszélyhelyzet feltárása ................................................................................ 42 2.13.10. Hátrányos helyzetű gyermek/tanuló .............................................................. 43 2.13.11. A veszélyeztetettség ...................................................................................... 44 2.13.12. A veszélyhelyzet megszűntetése érdekében foganatosított intézkedések ..... 44 2.14. A szociális hátrányok enyhítése ............................................................................. 45 2.15. Az óvodai élet tevékenységformái .......................................................................... 46 2.15.1. Játék.................................................................................................................. 46 2.15.2. Vers, mese ........................................................................................................ 47 2.15.3. Ének, zene, énekes játék ................................................................................... 48 2.15.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka ....................................................................... 51 2.15.5. Mozgás ............................................................................................................. 52 2.15.6. A külső világ tevékeny megismerése ............................................................... 54 2.15.7. Munka jellegű tevékenységek .......................................................................... 56 2.15.8. Tanulás ............................................................................................................. 58 2.16. A kompetencia alapú oktatás bevezetése .............................................................. 60 2.16.1. Kompetenciaterületek, feladatok ...................................................................... 60 2.16.2. A fejlesztés területei és a kulcskompetenciák .................................................. 60 2.17. Az egészségfejlesztés, az egészségnevelési program, az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ......................................................................................... 65 2.17.1. Törvényi háttér ................................................................................................. 65 2.17.2. Helyzetelemzés................................................................................................. 65 2.17.3. Alapelvek, célok ............................................................................................... 66 2.17.4. Feladatok, szakmai program ............................................................................ 67 2.17.5. Az egyes tudományágak/tanórák kiemelt egészségnevelési lehetőségei ......... 69 2.17.6. Segítő kapcsolatok............................................................................................ 73 2.17.7. Továbbképzés, minőségfejlesztés .................................................................... 74 2.18. Környezeti nevelési program az iskolában ........................................................... 75 2.18.1. Törvényi háttér ................................................................................................. 75 2.18.2. Helyzetkép ........................................................................................................ 77 2

2.18.3. Alapelvek, célok ............................................................................................... 79 2.18.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek .............................................................. 81 2.18.5. Módszerek, eszközök ....................................................................................... 85 2.18.6. Erőforrások ....................................................................................................... 87 2.18.7. Kommunikáció ................................................................................................. 88 2.19. Bűn - és áldozattá válás megelőzése, konfliktuskezelés ....................................... 89 2.19.1. Törvényi háttér ................................................................................................. 89 2.19.2. Cél .................................................................................................................... 89 2.19.3. Előzmények ...................................................................................................... 89 2.19.4. A prevenció beépülése egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba ................... 89 2.19.5. Tanórán kívüli tevékenységek .......................................................................... 90 2.19.6. Problémahelyzet feltárása – helyzetelemzés .................................................... 90 2.19.7. Segítségnyújtás ................................................................................................. 91 2.20. A kapcsolattartás formái, együttműködés ............................................................ 93 2.20.1. Az óvoda és a család kapcsolata ...................................................................... 93 2.20.2. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködése .......................................... 93 2.20.3. A Diákönkormányzat és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái ........ 94 2.20.4. A szülők és az iskola együttműködésének formái ........................................... 94 2.20.5. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata ........................................................... 95 2.20.6. Az intézmény és a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar kapcsolata .......................................................................................................................... 95 2.20.7. Egyéb kapcsolatok............................................................................................ 95

3. HELYI TANTERV......................................................................................... 96 3.1. A tantervek, a tantárgyi rendszer, az óratervek ................................................... 96 3.2. A választott kerettanterv .......................................................................................... 99 3.3. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztásának elvei. 100 3.3.1. A kiválasztás .................................................................................................. 100 3.3.2. A tankönyvek térítésmentes igénybevétele .................................................... 100 3.4. A nevelő-oktató munkánk ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere .................. 101 3.4.1. Ellenőrzés ....................................................................................................... 101 3.4.2. Mérés .............................................................................................................. 101 3.4.3. Értékelés ......................................................................................................... 101 3.5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................... 105 3.6. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének követelményei, formái ........... 107 3.7. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés elvei és korlátai .................... 110 3.8. Az iskolába lépés feltételei ...................................................................................... 111 3.9. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................. 112 3.10. Az angol nyelvi előkészítő (óvodában) .................................................................. 113

4. LEZÁRÓ RÉSZ ......................................................................................................... 116 4.1.Érvényességi rendelkezések ..................................................................................... 116 4.2.Záradékok ................................................................................................................. 117

3

1. BEVEZETŐ RÉSZ 1.1 KÖSZÖNTŐ

„Falak omolhatnak, kövek is váshatnak, magaslik, nem porlad a megtartó példa.” (Kányádi Sándor)

Ön a Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda Pedagógiai Programját tartja a kezében, melynek célja, hogy hagyományaink alapján, az érvényes törvények szellemében meghatározza intézményünk működését. Törekszünk arra, hogy a Pedagógiai Programban megfogalmazott pedagógiai céljainkat megvalósítsuk, feladatainkat maximálisan teljesítsük. Készen állunk arra, hogy az innovációra módot adó lehetőségekkel éljünk, és korszerű oktatási stratégiákat, módszereket alkalmazzunk. Ezzel példaként állunk a főiskolai hallgatók előtt, akik a Gyakorlóintézményben szerzett gyakorlati tapasztalatokkal kezdhetik meg pedagógusi hivatásukat. Céljaink megvalósítása érdekében igen nagy hangsúlyt helyezünk a családokkal kialakított együttműködésre, s az évek során még szorosabbá kívánjuk ezt fűzni. Bízunk abban, hogy munkánk sikerrel jár, és ezen dokumentum alapján egyre színvonalasabb nevelő-oktató munkát folytathat intézményünk.

Szabó Antal igazgató

4

1.2 PREAMBULUM

Az intézmény hivatalos elnevezése:

Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorló Gyakorló Óvoda

Általános

Iskola

és

Az intézmény rövidített neve:

Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorlóintézmény

Az intézmény székhelye, címe:

6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. szám Telefon: 76/517-628

Az intézmény alapítószerve:

Kecskeméti Főiskola

Az alapítás ideje:

2007. augusztus 01. Iskolatörténeti szempontból az alapítás éve: 1881. Óvodatörténeti szempontból az alapítás éve: 1959.

Az intézmény fenntartója:

Kecskeméti Főiskola 6000 Kecskemét, Izsáki út 10.

A szakmai felügyeleti szerve:

Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar

Az intézmény küldetése teljes körű minőségi pedagógiai munka; melynek során közösséget formál, ugyanakkor az egyén tehetségének, kompetenciáinak kibontakozását, hiányosságainak kompenzációját, felzárkóztatását is elősegíti, s amely tevékenység során a főiskolai hallgatókat magas színvonalon készíti fel a pedagógushivatásra. 1.2.1 Az intézmény funkciói a) közoktatási funkció Nevelő-oktató tevékenység, amely során a gyermekek, a tanulók, a szülők, a pedagógusok és a főiskolai hallgatók folyamatosan ismeretekre, kompetenciákra tesznek szert. Személyiségformálás – a társadalmi szocializációra való felkészítés, az emberiség műveltségének átszármaztatása, erkölcsi értékek szükségletté alakításával. b) felsőoktatási funkció A főiskolai hallgatók pedagógiai - szakmai gyakorlati képzése, felkészítése. A gyakorlatvezetők/szakvezetők részvétele a szakmai műhelyek munkájában. A gyakorlóintézmény szellemiségét a pedagógusképzés szolgálatában eltöltött több évtizedes múlt és a jelen eredményei alakítják, formálják, a hazai pedagógiai gyakorlat legjobb tapasztalataira, értékeire támaszkodva.

5

1.2.2 Intézményünkben megvalósuló pedagógiai specialitások        

Idegen nyelvek oktatása kisgyermekkortól, két tannyelvű nevelés - oktatás Természettudományos, környezettudatos gondolkodás fejlesztése – zöldprojektek A felsőoktatásban dolgozó oktatók részvétele a nevelő-oktató munkában EU-s oktatás, európai identitás megalapozása Egészséges életmód kialakítása Családórák Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés (választható: évfolyamonként 1 osztályban) Csoportonként nyomon követhető pedagógiai sokszínűség

1.2.3 Intézményi jelképek 

Jelmondat: „Az utat meg lehet ugyan mutatni, De menni mindenkinek magának kell.” (Bajza József)



Zászló (iskolai): Kecskemét város sárga-fehér színét hordozza, az egyik oldalon az iskola emblémájával.



Embléma: Pajzsforma, amelyen felül a „Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda” felirat; a kettéosztott rész bal oldalán az iskola alapításának éve (1881), jobb oldalán az óvoda alapításának éve (1959), alul az integráció időpontja (Kecskemét 2007) olvasható.

6

1.3 HELYZETELEMZÉS Gyakorlóintézményünk óvodái a város központjában, elöregedő városrészben vannak, ahol óvodás korú gyermek alig-alig él. Ezért többségük a város egyéb részéből, esetenként más településről érkezik naponta az óvodába. Az iskola új székhelyre költözött, a főiskola Erdei Ferenc tér 1-3. szám alatti épületébe, ami új lehetőségeket jelent számára. A Gyakorlóiskola a város egész területéről fogadja az iskoláskorú tanulókat. 1.3.1 Épületek A gyakorló óvoda épületegységei eltérő adottságokkal rendelkeznek, de miliőjükkel sajátos varázsát nyújtják az óvodai életnek. A Bocskai utcai egység óvodának épült 1983-ban, több mint két évtizedes múltra tekint vissza. Az épület tagolása, méretei, helyiségeinek száma, komfortossága az előírásoknak és funkciójának megfelelő. A csoportszobák világosak, tágasak, a különböző tevékenységekhez szükséges szeparáció lehetőségét megadják. A kiszolgálóhelyiségek korszerűek, jól áttekinthetőek, biztonságosak. Az épülethez tartozó udvar elrendezésével a tág tér érzetét kelti, felszereltsége a kor követelményeihez közelít. A Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar patinás épületegyüttesében található 1959től a Kaszap utcai egység. Az óvodát körülvevő árkádok, épületek, növényzet egyedi, bensőséges hangulatot árasztanak. Az óvoda két épületrészből áll, amelyek átalakítások, 2010-től teljes felújítás után váltak alkalmassá gyermekek fogadására. A csoportszobák tájolása biztosítja a természetes megvilágítást. A kiszolgálóhelyiségek felszereltsége az előírásoknak megfelelő. Az óvoda udvara tágas, élő sövénnyel elszeparált a főiskolai kar kertjétől, ezzel biztosítva a funkcionális elkülönülést. Az iskolaépületben jelenleg 13 tanterem, 3 (természettudományi, informatikai, vizuális nevelés) szaktanterem, 1 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem (idegen nyelv oktatására), 2 fejlesztőterem (melyből egyik mozgáskoordinációt fejlesztő terem), tornacsarnok, sportpálya, aula, ebédlő áll a tanulócsoportok, a pedagógusok és a hallgatók rendelkezésére. Az udvar részben aszfaltos, részben árnyas fák övezte pázsit, nagyon sok a zöld felület és hangulatos játszótéren tölthetik a szabadidejüket a tanulók. Sajnos az iskolai könyvtár elhelyezése nem megoldott még, így a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek sora nem bővíthető könyvtár- és könyvtárhasználattal. 1.3.2 Felszereltség

7

Az óvodában a tárgyi feltételek teljes vertikumát azok a felszerelések, eszközök, anyagok adják, amelyek megléte biztosítja a harmonikus személyiségfejlesztést. Minden csoport rendelkezik azokkal a játék- és fejlesztő eszközökkel, anyagokkal, amelyek hozzáférhető és biztonságos módon követik a különböző tevékenységek feltételrendszerét. Az iskola felszereltsége közepes: minden tanteremben új bútorok találhatók. A szemléltető eszközök minősége és mennyisége, innovatív formái erősen kifogásolhatók. A testnevelés órai munkát segítik azok a megfelelő számú és minőségű sportszerek, melyek pályázatok útján kerültek beszerzésre. A technikai eszköztár folyamatosan korszerűsödik. A számítógéppark felújításra került a TIOP-1.1.1-07/1-2008-1060 pályázat során, ezen kívül 8-8 digitális tábla, projektor és laptop került beszerzésre a pedagógusok megelégedettségére. Szükség lenne további digitális táblákra, laptopokra, tanulói laptopokra is a felzárkóztatás, tehetséggondozás, interaktív óravezetés érdekében. A gyakorlóintézmény rendelkezik a nevelő-fejlesztő munkához szükséges kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtását szolgáló, nevelési évekre lebontott ütemtervvel. Az ütemtervnek megfelelő beszerzés, illetve a hiányok pótlása minden esetben az anyagiak függvénye. 1.3.3 Gyermeklétszám Óvodába az engedélyezett férőhelyek számának megfelelően 330 fő óvodás gyermek jár. Az iskola tanulólétszáma 210 fő körül alakul. Fontos a tanulólétszám növelése, hisz az Alapító Okiratban meghatározott maximális létszám 420 fő.

1.3.4 Szociális körülmények Pedagógusaink jól ismerik az intézménybe járó gyermekek szociokulturális hátterét. Az óvodába járó gyermekek nagy része rendezett családi körülmények között él. A szülők az óvodával történő együttműködés hívei, támogatják az intézményt céljai elérésében. Az iskola tanulóinak többsége aránylag jó anyagi körülmények között él; a szülők részéről magas szintű elvárásokkal találkozunk mind az iskola, mind a tanuló felé. S ez nagyon jó. Sajnos egyre többször tapasztaljuk meg az elszegényedést is, a perifériára kerülés jeleit. Az ebéd befizetése helyenként már problémát jelent, ezért a tanulót kiveszik a napköziből, menzáról, így is takarékoskodni próbál a család. Ez a lehető legrosszabb, amit a gyermek ellen elkövethet a szülő, hiszen a fejlődő szervezetnek szüksége van a rendszeres táplálkozásra. Ilyen helyzetben igyekszünk szociális támogatást szerezni, lelki gondozással segíteni a tanulóknak, hogy a rájuk háruló problémák megoldódjanak, vagy legalább is csökkenjenek.

8

1.3.5 Személyi állomány A pedagógusok többsége (a törvényi előírások szerint) gyakorlatvezetői illetve szakvezetői feladatokat is ellát, ebből következően szakmai felkészültségük magas színvonalú, gazdag gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Nevelőtestületünkben a fluktuáció nem számottevő, nevelőink a korszerű elméleti és gyakorlati tudás fenntartása, közvetítése érdekében folyamatosan képezik magukat. A megszerzett tudást a napi gyakorlatban történő beépítésen túl felnőtt továbbképzéseken, szaktanácsadói/szakértői feladatok vállalásában is jól tudják kamatoztatni. Az óvoda személyi ellátottsága a törvényi előírásoknak megfelel. A 25 óvodapedagógusból álló nevelőtestületből 10 fő (a nevelőtestület 40%-a) pedagógiai szakvizsgát tett (közoktatás-vezetői /2/, óvodavezetői, mozgásfejlesztő, fejlesztő pedagógiai /4/, nyelv- és beszédfejlesztő), országos közoktatási szakértő 1 fő. A gyakorlatvezető óvodapedagógusok szakmai munkában töltött ideje átlagosan 15 – 35 év közötti. A nevelő-képző munkánk hatékony segítői sajátos feladatvégzéssel az alábbi személyi állomány:  főállású szakképzett dajka 12 fő  óvodatitkár 1 fő Az iskolában a pedagógiai munkát 29 kinevezett pedagógus (2 GYES-en, helyettük főiskolai oktatók látják el a nevelő-oktató munkát) végzi. Szakos ellátottságunk 100 %-os. 5 tanár egyetemet, 24 pedagógus főiskolát végzett. A pedagógusok közül 6 fő (a tantestület 21%-a) szakvizsgázott (közoktatás-vezető /5/, mentortanár /1/), 2 fő pedig országos közoktatási szakértő. A nevelő-oktató munka hatékony segítője:  iskolatitkár 1 fő

9

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

2.1.1 Pedagógiai alapelveink Intézményünkben általános emberi értékként jelenik meg a humanizmus, a hazafiság és a nemzeti identitás megtartása és elmélyítése; a kialakult hagyományaink megőrzése. Nevelőmunkánk nélkülözhetetlen elemének tekintjük a tanulók figyelmét és fegyelmezettségét; az eredményes tanulói munkához szükséges önállóságot, az önművelés igényét, a kommunikációs képességet, a felelősségérzetet önmagukért és másokért. Intézményünk évek óta formálja nevelési rendszerét, fogalmazza meg alapelveit, s választja ki azokat, amelyek egy nyitott intézményben a gyermekek személyiségének fejlődését leginkább szolgálják. Ezek:  A gyermeki személyiség és az alapvető gyermeki jogok tiszteletben tartása, a gyermek mindenekfelett álló érdekének védelme  A gyermek személyiségéhez és egyéni képességeihez igazodó nevelési módszerek és intézkedések alkalmazása  Az egyenlő hozzáférés biztosítása, mindennemű hátrányos megkülönböztetés mellőzése  Érzelmi biztonságot nyújtó derűs légkör biztosítása, a gyermek alapvető szükségleteinek figyelembevétele  Stabil szokásrendszer kialakítása, a szociális tanulás prioritásának figyelembevétele  Egységes nevelői hatások érvényesítése, pedagógusi mintaadás  A nevelés – mint folyamat - közösség által történő hatásainak alakítása  A gyermekek és szociális környezetük megismerése, a családi nevelés, a család szokásainak tiszteletben tartása  Az intézmény és a család együttműködése, a segítségnyújtás családokhoz illesztett megoldásainak preferálása  A szociálisan hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, továbbá az inkluzív, integrált és migráns gyermekek, tanulók differenciált fejlesztésének, fejlődésének segítése  Egyéni és differenciált bánásmód alkalmazása  A gyermek – mással nem helyettesíthető – szabad játékhoz való jogának tiszteletben tartása  Az identitástudat meglapozásának, biztosításának elve, különös tekintettel a multikulturális igények figyelembevételére

10

           

Az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása a tevékenységbe ágyazott tanulási tevékenységek alkalmazásával Korszerű életszemlélet alakítása az egészségmegőrző életmód előtérbe helyezésével A környezet megismertetésének, megszerettetésének és védelmének következetes érvényesítése, a környezettudatos magatartás kialakítása és érvényesítése Az óvoda és az iskola kapcsolatrendszerének továbbfejlesztése az egyéni érés, a lassú átmenet, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével Pozitív megerősítés elve A gyermek és a pedagógus közötti érzelmi kapcsolat figyelembevétele Az intimitás tiszteletben tartásával az érintő testközelséghez való jog érvényesítése A gyermeki holisztikus látásmód figyelembevétele A fenntarthatóság szemléletének fokozatos, következetes érvényesítése Sokoldalú, több érzékszervre ható tapasztalás elősegítésének érvényesítése A rácsodálkozás, ráismerés, felismerés, megismerés fokozott figyelembevétele Az alábbi alapelveket tartjuk még fontosnak:  dinamikus változáskövetés  tudományosság  szervezettség  nyelvi megerősítés  pedagógusi kompetencia  aktivitás  kongruencia  komplexitás  bizalom  következetesség  tolerancia  folyamatosság  empátia  rendszeresség  megújulás  játékosság  aktív hallgatás  prevenció  motiváció  önérvényesítés  tervszerűség  hagyománytisztelet  fokozatosság  alkotómunka tisztelete  rugalmasság  szellemi termékeink tiszteletben  tudatosság tartása

2.1.2 Gyermekképünk, pedagógiai értékek Munkánk alapja a gyermeki személyiség fejlesztése a tudományok által feltárt módon – hangsúlyozva az egyén és közösség egymást erősítő-kiegészítő szerepének fontosságát. Arra törekszünk, hogy gyermekeink, tanulóink olyan személyiséggé váljanak, akik életigenlők, bizakodók, örülni tudnak saját és mások sikereinek és eredményeinek, képesek feloldani a konfliktusokat. Legyenek készek az együttműködésre, önálló feladatvégzésre, erkölcsi és szellemi értékek követésére. A gyermekre úgy tekintünk, mint aki egyedi és megismételhetetlen. Fejlődését genetikai és veleszületett adottságok, belső fejlődés – érés és környezeti hatások határozzák meg. Személyisége humanista értékrend alapján bontakozik ki. Olyan

11

képességekkel és tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek az eredményes életvezetés szempontjából lényegesek. Tud bánni adottságaival és igényeivel. Elfogadja a másságot, együtt érző, együttműködő, autonóm és identitását megőrzi. Nyitott, eredményesen kommunikál, képes a kötődésre. Érdeklődő, holisztikus szemlélet, befogadó attitűd és cselekvési szabadság jellemzi. Testi – lelki harmóniában van önmagával és környezetével. 2.1.3 Olyan intézményt szeretnénk építeni        

 

ahol jól érzi magát gyermek, tanuló és pedagógus egyaránt, és nem vágyik máshová, ahol a gyermek nem fél, nem szorong, hanem felszabadultan dolgozik, ahol a gyermeki aktivitás előtérbe kerül, ahol a tudás nem cél, hanem nélkülözhetetlen eszköz a személyiségformálásban, ahol az értékelésben a humanitás, személyiségközpontúság és a pozitívumokra való támaszkodás dominál, ahol a demokratikus légkör az uralkodó, ahol az esélyegyenlőséget az egyéni bánásmóddal segítjük elő, mely igazodik a gyermekek, tanulók adottságaihoz, képességeihez, ahol az óvodás gyermek iskolai közösségbe történő beilleszkedéséhez szükséges alakuló gyermeki személyiségvonásainak tiszteletben tartásával válik óvodásból iskolássá ahol a pedagógus naponta megvalósíthatja ötleteit, elképzeléseit, ahol a szülő társ, egyenlő partner a nevelésben.

2.1.4 Céljaink Célunk, hogy elfogadó, szeretetteljes atmoszférában a nevelési folyamat résztvevői (gyermekek, munkatársak, hallgatók) számára bizalmat, biztonságot teremtsünk, a képességek sokoldalú kibontakozását tegyük lehetővé a szülők támogató együttműködésével. Intézményünk a gyermekek, tanulók nevelésének elsődlegességét meghagyva a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar hallgatóinak gyakorlati képzését is ellátja. Ebből fakadóan alapvető céljainkat két csoportba soroltuk. 1.1.2.1 Gyermekekre, tanulókra vonatkozóan Alakuljanak ki azok a szokások és kompetenciák, amelyek lehetővé teszik a gyermek jellemének formálásával a személyiség kibontakozását, sokoldalú, harmonikus fejlődését az életkori és egyéni sajátosságoknak, valamint az eltérő fejlődési ütemnek megfelelően. Alapozódjanak meg azok a készségek, képességek, attitűdök, amelyek segítik a gyermekben a felelősségtudat, a kitartás, az önállóság fejlődését; és segíti a reális önértékelés kialakulását.

12

Kiemelt célok: Legyenek képesek a következő fejlődési fok elvárásainak eleget tenni. 6-8 éves  Legyen érzelmileg kiegyensúlyozott, érdeklődő.  Rendelkezzék a tanuláshoz szükséges feladattudattal; legyen képes az óvoda játékközpontú tevékenységei mellett/helyett az iskolai tanulási tevékenységek végzésére.  Az iskola elégítse ki mozgásigényét, cselekvéshez kötődő emlékezetét, vegye figyelembe azt, hogy a megismerési folyamatban elsődleges szerepe van az érzelmeknek. 9-10 éves  Legyen fogékony a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok iránt.  A megismerési folyamat során öntevékenyen vegyen részt, elégüljön ki természetes kíváncsisága/érdeklődése.  A pedagógusok segítsék az érzelmi kötődések kialakulását, a közösségek létrejöttét. 11-12 éves  Az erősödő kortárs- és baráti kapcsolat mellett fogadja el az osztályközösség pozitív irányú hatását.  A gyermek az önállósodási igényének megnövekedésével párhuzamosan fogadja el a helytelen tettekre utaló figyelmeztetést.  Épüljön helyes alapokra az önmegismerési folyamata.  Legyen képes önálló ismeretszerzésre, az önkifejezés megfelelő szintjére. 13-14 éves  Legyen képes pozitívan megélni a serdülés problémáit, tudatosan emelni a frusztrációs küszöböt, alakítani a helyes önértékelést.  Jusson el az elvont műveletek végzéséhez a konkrét és az elvi szint összekapcsolása után.  Legyen képes az önálló feladatvégzésre, a képességeinek megfelelő kutatómunka végzésére. 1.1.2.2 Főiskolai hallgatókra vonatkozóan  Biztosítsuk a pedagógusmesterség műhely jellegét, állítsunk követhető modellt a jelöltek elé.  Járuljunk hozzá a jelöltek konvertálható ismereteinek, jártasságainak, készségeinek megszerzéséhez, segítsük sajátos pedagógusi egyéniségük megalapozását Pedagógiai Programunk keretei között.  Értékteremtő együttműködéssel járuljunk hozzá a konstruktív pedagógiai önértékelés alakulásához, a humanista értékek épüléséhez.  A hallgató - tanulja meg az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának szükségességét, - lásson magával vihető, hasznosítható példát, - szerezzen jártasságot/készséget a módszerekben, - tanuljon (viszonylag) objektív értékelést, - alakuljanak ki a munka minőségére vonatkozó képességek, - alakuljon ki érzelmi kötődés a pályához. 13

2.1.5 Feladataink  az alapkészségek elsajátítása, fejlesztése  a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség, a kommunikáció kiemelt fejlesztése  interkulturális és multikulturális fogékonyság alapozása és fejlesztése  a szépség iránti fogékonyság, az önkifejezés képességének fejlesztése  a testi-lelki állóképesség, a kudarctűrő képesség fejlesztése  az idegen nyelv színvonalas oktatása  az ember, az emberi munka, a kultúra megbecsülésére nevelés  az élet tiszteletére, a természetszeretetére nevelés  korszerű természet- és társadalomtudományos nevelés  környezetvédelmi és természetvédelmi nevelés (pl. erdei iskola, csoport és osztálykirándulások, versenyek, stb. kapcsán)  a sportos-egészséges életmód kialakítása  magatartási és viselkedési formák, szokások alapozása, fejlesztése terén: - önismeret, önnevelés - önmegvalósítás képességének alakítása a közösségi érdekekkel összhangban - előzékenység - az értékekkel történő azonosulás - előítélet-mentesség - a másik ember tisztelete - tolerancia - megbízhatóság - alkalmazkodóképesség - együttműködési képesség - magyarságtudat, identitástudat - környezetünk tudatos védelme, megóvása - egészségmegőrző szokások, egészségvédelem kialakítása A következő fejlődési fok elérése, ezen belül kiemelt feladat: 6-8 éveseknek  óvoda-iskola közti átmenet biztosítása  alapkészségek kialakítása és elsajátítása 9-10 éveseknek  A tanulás során az egyén szerepének tapasztalati úton való tudatosítása.  A képességek és készségek fejlesztése az egyéni lehetőségek megéreztetésével. 11-12 éveseknek  Az új tantárgyak adta lehetőségek kihasználása a világ egészként való átélése érdekében. 13-14 éveseknek  A pályaválasztás előkészítése.  Önálló ismeretszerzéshez szükséges módszertani tájékozottság biztosítása.

14

2.1.6 Eljárások, eszközeink Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek, eszközök Az alkalmazott módszerek, eljárások kiválasztásakor figyelembe vesszük:  a tanulók életkori sajátosságait  személyiségét   az adott szituációt és annak tartalmát  az alkalmazás hatékonyságát. Az alkalmazott módszerek:  meggyőzés  minta  példa  példakövetés  bírálat  önbírálat  beszélgetés  felvilágosítás  tudatosítás  előadás  vita  beszámoló  követelés  megbízás  ellenőrzés  értékelés  játékos módszerek  gyakorlás  biztatás  dicséret  jutalmazás  követelés  elmarasztalás

15

2.2 A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES FORMÁI, SZÍNTEREI

2.2.1 kezdeményezéseken, kötetlen és/vagy kötelező foglalkozásokon (óvodában) 2.2.2 a kötelező órákon (iskolában) 2.2.3 a szabadon tervezhető órákon (iskolában) 2.2.4 egyéb speciális tevékenység -

kétnyelvű csoport (angol nyelven)

2.2.5 a különfoglalkozásokon (óvodában) -

angol

-

más idegen nyelv

-

kézműves foglalkozás

-

zene-óvoda

-

keresztény szellemű nevelés

-

különtorna

-

láb-és tartásjavító torna

-

úszás

-

játékos táncmozgás

-

sakk

2.2.6 egyéb foglalkozásokon (iskolában) -

napközi/tanulószoba

-

szakkörök

-

korrepetálások

-

fejlesztő foglalkozások

-

énekkar

-

hitoktatás

-

művészeti csoportok

-

iskolai sportkör

-

tanulmányi/kulturális versenyek

-

műveltségi vetélkedők

-

házibajnokságok

-

iskolák közötti versenyek/bajnokságok

-

diáknap

-

gyereknap

16

-

tanulmányi kirándulások

-

erdei iskola

-

múzeum/kiállítás, iskolai/városi könyvtár látogatása

-

színházi/bábszínházi előadás megtekintése

2.2.7 a bemutatkozó rendezvényeken (intézményi szinten) -

Petőfis Napok, Gyermeknapi majális, Kerti party

-

kiállítások

-

ünnepi műsorok

-

Gyermekparádé („Petőfisek a színpadon”)

-

nyílt napok, családi napok

-

egyéb szereplések (találkozók, főiskolai rendezvények, stb.)

-

szakmai – módszertani bemutatók

-

pedagógusaink kiállításai

2.2.8 a szülőkkel és egyéb partnerekkel közös rendezvényeken

17

2.3 HAGYOMÁNYAINK, ÜNNEPEINK

Nagy fontosságú munkánkban a hagyományok ápolása, mely színesíti a nevelőmunkát, az érzelmi nevelés jelentős eszköze. Törekszünk arra, hogy mind tartalmában, mind külsőségeiben maradandó élményt jelentsen. A nemzeti ünnepek mellett intézményi ünnepeket is tartunk, valamint megemlékezéseket. Különös jelentőséget tulajdonítunk a márciusban rendezendő Petőfis Napoknak, megszervezése és tanulóinkra gyakorolt világnézeti, kulturális, etikai hatása jelentős a nemzettudat formálásában. A pályakezdők köszöntése épület egységenként, a nyugdíjba vonulók búcsúztatása, jubileumi jutalom átadása, az 50 évesek köszöntése, majd a kapcsolattartás velük, ugyancsak kedves hagyományainkhoz tartozik. A szülők képviselői (óvodaszékek, szülői közösség) számára rendszeresen megbeszélést szervezünk, de alapítványi bálokon is találkozunk velük. Egészen más kapcsolattartási forma ez, mint a szülői értekezletek, fogadóórák, vagy a nyílt napok.

2.3.1 Célok:      

Legyenek képesek a gyermekek, tanulók az érzelmi ráhangolódásra, átélésre. Váljanak képessé az ünnepek megkülönböztetésére a hétköznapoktól. Legyenek képesek felismerni a jelképeket, szimbólumokat. Alakuljon ki a kötődés képessége. Fejlődjön a közösségi tudat. Legyenek képesek átélni az ajándékkészítés, az ajándékozás örömét.

2.3.2 Feladatok:   

   

Az ünnepekkel kapcsolatos szokások kialakítása. Az ünnepi légkör, környezet és külsőségek biztosítása a gyermekekkel közösen. A különböző rendezvények és a csoportonkénti/osztályonkénti ünnepek élményt adó megszervezése és lebonyolítása: Adventi időszak ünnepei, farsang, húsvét, anyák napja, gyermeknap, évzáró, nagycsoportosok búcsúztatása (óvodában), Pünkösd, a gyermekek születésnapjának megünneplése, a Föld Napja (iskolában), nemzeti ünnepek megünneplése (óvodában/iskolában: március 15., iskolában: október 6., október 23.). Egyéb: papírgyűjtés, Alapítványi bál/vacsora, szülők-nevelők a közösségért végzett önkéntes munkája. Az ünnep jellege által megkívánt hangulat megteremtése, beszélgetés eredetükről. Az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó programok szervezése. A kialakult szokások, hagyományok, néphagyományok őrzése, felelevenítése (díszítés, ajándékkészítés). Az ajándékozással kapcsolatos szokások kialakítása: ünnepi öltözet.

18

2.4 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 2.4.1 Csoportszervezés  

A csoporthoz tartozás érzését az érzelmi kötődést, a tájékozódást segítendő, névvel, jellel látjuk el a termeket, illetve a csoportokat. Programunk megvalósítható homogén és vegyes életkorú csoportszervezéssel is.

2.4.2 Az óvodába jelentkező gyermekek csoportba sorolásának szempontjai     

Életkor, nem. A gyermekek egyéni adottságaiban mutatkozó főbb eltérések. Szülői igények (testvérek, barátok, ismerősök együtt). Óvodapedagógusi beállítódások. A gyakorló óvoda érdeke.

2.4.3 Napirend és heti rend Óvodai csoportok napirendjét és heti rendjét a csoportvezető óvodapedagógus páros alakítja ki a szorgalmi időszak (szeptember 1. – augusztus 31.) idejére, igazodva a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez. 2.4.4 A napirend kialakításának szempontjai  

 

 

Óvodai életünk egész időtartamára lehetőséget biztosítunk az örömteli, közös elmélyült tevékenységekre. Gyermekek egyéni és életkori jellemzőinek, fejlettségének figyelembevétele a dajkák együttműködésével: - Elegendő idő, megfelelő körülmények biztosítása a testi szükségletek kielégítésére. - Az étkezések naponta azonos intervallumának, a szükséges emésztési idő megtartásának biztosítása. - A körülményekhez képest zavartalan pihenés feltételeinek megteremtése. Azonos élettérben lévő csoportok tevékenységrendszerének összehangolása. Elegendő idő biztosítása a gyermekeknek minden egyes, párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységéhez, hogy azt befejezhessék, elvégezhessék, illetve későbbi időpontban folytathassák. Elegendő idő biztosítása: - Összefüggő szabad játéktevékenységre, - mozgásra, - levegőzésre. A szabad levegőn tartózkodás során az évszak, időjárás és a környezeti hatások figyelembevétele. A tevékenységi formák szervezése óvodapedagógusi kompetencia, amely nem sértheti a napirend összeállításának szempontjait.

19

2.4.5 Napirendünk idősávjai az óvoda teljes nyitva tartási idejére vonatkoznak: 

Étkezés: - Folyamatos tízórai: 8:00 – 9:30 között - Ebéd: 12:00 – 13:00 között - Uzsonna: 15:00 – 16:00 között



Pihenés: - Csendes pihenő: 13:00 – 14:30 - Ágynyugalom: 13:00 – 13:45



Levegőzés időjárástól függően - Napi minimum: 2 óra



Játék, egyéb szabadon választott tevékenység - Délelőtt: 7:30 – 12:00 között - Délután: 16:00 – 17:00 között

2.4.6 Heti ütemterv  

A heti ütemtervet egyhetes időkeretben állítjuk össze. A heti rendet befolyásoló tényezők: - Tornaszoba, tornaterem beosztása. - Főiskolai hallgatók képzési napjai. - Ünnepek, a csoportok óvodán kívüli programja.



A tevékenységi formák szervezése a testnevelés kivételével lehet kötött vagy kötetlen.

20

2.5 DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER AZ ÓVODÁBAN

2.5.1 Az óvodai intézményegység-vezető éves működési terve. 2.5.2 Az óvodapedagógusok dokumentációja: 

Csoportnapló: -

az óvodapedagógusok neve,

-

a csoport megnevezése,

-

a gyermekek adatai:  névsor,  a gyermekek jelei,  életkor és nem szerinti összetétel,  a gyermekek névsora korcsoportok szerint,  a gyermekek születésnapja hónapok szerint.

-

Heti rend, napirend,

-

eseményterv,

-

a csoport működésével kapcsolatos adatok:  családlátogatás regisztrálása,  személyi változások,  nyitva tartás,  óvodai intézményegység-vezetői látogatások regisztrálása,

-

a nevelőmunkával kapcsolatos feladatok:  éves anyaggyűjtés,  ütemterv,  nevelési terv:  beszoktatási terv,  éves nevelési terv: o Az egészséges életmód alakítása: - egészséges életvitel, - mozgás, - testi képességek, - testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés, - egészségmegőrzés, - mentális egészség, - edzés. o Érzelmi nevelés – szocializáció – közösségi életre való felkészítés: - érzelmi nevelés, - szocializáció, - közösségi nevelés. o Értelmi nevelés: - értelmi képességek, kreativitás,

21

- ismeretszerzés, rendszerezés, tapasztalatszerzés, - kommunikáció, - anyanyelvi nevelés. o Játék o Munka o Tanulás 

A gyermekek egyéni fejlesztésének dokumentációja: - anamnézis (ld. 3. sz. melléklet), - helyzetfelméréshez szükséges egyéni fejlettséget regisztráló, nyomon követő lapok (ld. 3. sz. táblázat), - éves fejlesztési terv a helyzetfelmérés elemzésére építve, - év végi értékelés.

22

2.6 AZ ÓVODAI NEVELÉS FŐ FELADATAI 2.6.1 Az egészséges életmód alakítása 

Célok - Alakuljon ki a gyermekek egészséges életviteligénye. Valósuljon meg a mozgásigény iránti szükségletek kielégítése. Váljék mozgásuk összerendezetté és harmonikussá. - Fejlődjenek testi képességeik egyéni és életkori sajátosságaiknak megfelelően. - Alakuljanak ki az önellátó és önvédő tevékenységekhez szükséges életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő készségek. - Alakuljanak ki a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzés és az egészségmegőrzés szokásai. - Alapozódjanak meg olyan jártasságok és készségek, amelyek mentális egészségük megőrzésére alkalmassá teszi a gyermekeket. - Váljanak edzetté a betegségekkel, mentálhigiénés sérülésekkel szemben. - Alakuljanak ki azok a készségek, amelyek lehetővé teszik a mindennapi élet alternatívái közül az „egészségesebb” választását. - Váljék szokássá a környezettudatos magatartás, a környezetvédelem és megóvás, a fenntarthatóság igénye.



Feladatok - A betegség-megelőzés helyes szokásainak alakítása, a betegség okainak megismerése által. - Az egészség megőrzési szokások alakítása, mélyítése (testápolás, réteges öltözködés, helyes táplálkozás, testedzés, rendszeres levegőzés). - A helyes életritmus fokozatos, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő kialakítása megfelelő napirend, hetirend biztosításával. - Az étkezési szokások kialakítása. (Esztétikus terítés, ételfogyasztás, stb.) - Egészséges táplálkozás igényére nevelés. - Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés feltételeinek megteremtése, a szükséges szokások, jártasságok, készségek kialakítása és fejlesztése. - A személyi és környezeti tisztaság iránti igény felkeltése, megteremtése. - A nyugodt pihenés, alvás feltételeinek megteremtése. - A gyermekek megfelelő gondozása, mozgásigényének kielégítése. - A testi képességek fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermekek edzése nap, víz, levegő segítségével. - Intim szféra biztosítása, tisztelete. - Szabadidős programok, séták szervezése. - A gyermekek saját és egymás testi épségének óvása, megóvására nevelés. - Kedvező, kiegyensúlyozott légkör kialakítása, fenntartása. - A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet és eszközrendszer biztosítása. - Környezettudatos magatartás alakítása (környezetszennyezés megelőzése, szelektív hulladékgyűjtés, fogápolási szokások formálása). 23

-



A környezet védelméhez, megóvásához és a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások alakítása (növények, állatok védelme). A csoportszoba berendezése úgy, hogy alkalmas legyen a játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. Önismeretre, önfejlődésre nevelés. Önértékelési zavarok kompenzálása. A mentálhigiénés sérülések megelőzése, illetve feloldása, kompenzálása. Az interperszonális kapcsolatokban keletkező feszültségek elviselésének, megoldásának konstruktív kezelése. Viselkedési szinten megragadható tünetek körvonalazása, szükség esetén szakemberhez irányítás, szülő-óvodapedagógus együttműködésével speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Mindennapi szükségleteiket önállóan elégítik ki. - A kívánt tevékenységi formákhoz pozitívan viszonyulnak. - Önmaguk kiszolgálásában aktívak. - Önállóan, az aktuális és az egyéni szükségleteknek megfelelően végzik a tisztálkodással, az étkezéssel, az öltözködéssel, a pihenéssel kapcsolatos teendőiket, törekedve az egészségmegőrzésre illetve a betegség megelőzésére, ezekhez szükséges tárgyakat, eszközöket rendeltetésszerűen használják, óvják, helyére teszik. - Az önkiszolgáló tevékenységek a készség szintjére fejlődnek, automatizálódnak. - Igénylik a rendszeres testmozgást. - Kialakulnak a kultúr-higiénés magatartás- és viselkedésformák. - Ismeretekkel rendelkeznek az egészséges életmóddal kapcsolatban. - Kialakul az önmaguk és környezetük iránti igényesség, törekednek a környezet megóvására, védelmére. - Edzetté válnak. - Mozgásuk harmonikussá, összerendezetté válik. - Egészségükkel kapcsolatban képesek a mindennapi élet alternatívái közül az „egészségesebbet” választani. - Megalapozódnak az egészséges attitűdök, mentálhigiénés viselkedési stratégiák. - Kialakul a testkép. - Képessé válnak saját erőforrásaik hatékonyabb mozgósítására.

2.6.2 Érzelmi nevelés – szocializáció – közösségi életre való felkészítés 

Célok - Legyen kedvező hatással a gyermekre az óvodába lépés. - Alakuljon ki az érzelmi stabilitás. - Alakuljanak ki a szociális készségek és képességek.

24

-

-



Alakuljon ki az egészséges énkép. Alakuljanak az önérvényesítéshez és az önkifejezéshez szükséges készségek. Alakuljanak ki a másság elfogadásához szükséges készségek. Alakuljon ki az együttműködés igénye és az ehhez szükséges készségek. Alakuljanak ki pozitív attitűdkapcsolatok a felnőttek (óvodapedagógus, dajka) és gyermekek, valamint gyermekek és gyermekek között. Legyenek képesek érzelmeik kifejezésére verbális és nonverbális eszközökkel. Alakuljon ki a biztonságot és egyéni érvényesülést nyújtó, tartós érzelmi kapcsolatot biztosító közösség. Alakuljanak ki a közösségi élettel kapcsolatos szokások. Alakuljanak ki az óvoda által preferált alapelveknek megfelelő erkölcsi értékek és életkoruknak megfelelő kötődés a szülőföldhöz, a szűkebb és tágabb környezethez. Alakuljanak ki azok a készségek, amelyek lehetővé teszik a médiahatások helyes kezelését.

Feladatok - Olyan óvodai légkör megteremtése, amely kedvező hatással van az óvodába lépő gyermekekre. - Az érzelmi stabilitás megteremtése, biztosítása, pozitív érzelmi hatások közvetítésével. - Szociális, esztétikai, erkölcsi érzelmek megalapozása, formálása. - A gyermeki személyiség pszichés beállítódásának megalapozása. - Empátiás készségük és szociális érzékenységük fejlesztése. - Az egészséges énkép kialakításának segítése, lehetőség biztosítása az önkifejező és önérvényesítő törekvéseknek az elfogadott normák keretein belül. - Az érzelmi intelligencia fejlesztése:  érzelmi kifejezésmód,  önkontroll,  pro-szociális magatartás,  motivációs szükséglet. - Az érzelmek kezelése az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő szinten. - Olyan szociális, önellátó, önérvényesítő szokás- és normarendszer megalapozása, amelyben közös élményekre épülő tevékenységek cselekvő gyakorlásával a gyermekek önmagukat is megvalósíthatják. - A konfliktusok sikeres megoldását szolgáló technikák elsajátítása. - A mindennapokban való helytállás képességének kialakítása. - Az identitástudat megalapozása (kötődés a szülőföldhöz és a szűkebb- tágabb környezethez). - Saját személyükkel kapcsolatos adatok elsajátíttatása. - Az interperszonális kapcsolatok pozitív irányú alakítása, modellként szolgáljon az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, kapcsolat kezelése, viselkedése és együttműködése.

25

-

-

-

-



Csoporton belül olyan szeretetteljes légkör megteremtése, amely a gyermekek érzelmi biztonságát szolgálja. A dajka az óvodai nevelő, gondozó munka segítője. A csoport szokásrendszerének, napirendjének, jelkép-és szimbólumrendszerének, hagyományainak, a közösségi életszabályainak alakítása. Társas kapcsolatok kialakítása, miközben a gyermekek kapcsolatteremtő és megtartó képessége formálódik és erősödik. A szűkebb és tágabb társadalmi környezettel való optimális kapcsolat kialakítása. A másság elfogadásához szükséges beállítódások alakítása. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek beilleszkedésének segítése, szükség esetén nevelésükhöz szakemberek bevonása. Az együttműködésre képtelenség – az izoláció és a túlzott önérvényesítés – korrigálása. A csoport szokásrendszerének, napirendjének, jelképés szimbólumrendszerének, hagyományainak, a közösségi élet szabályainak alakítása. Partneri kapcsolat kialakítása a szülőkkel az eredményes együttnevelés érdekében.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Tudják érzelmeiket kezelni. - Kialakulnak a szociális készségek, képességek. - Érzelmi intelligenciájuk egyéni és életkori sajátosságaiknak megfelelően kialakul. - Kialakul az egészséges énkép. - Kialakulnak az önérvényesítéshez és az önkifejezéshez szükséges készségek. - Empátiás készségük megnyilvánul. - Identitástudatuk alakulóban van, kötődésük lakhelyükhöz, hazájukhoz megjelenik érzelmi megnyilvánulásaikban. - Képesek az együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel (óvodapedagógus és dajka), gyermekkel egyaránt. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben kifejezik. - Elfogadják és alkalmazzák az adott tevékenység által megkívánt segítő magatartási formákat. - Alakul a csoport iránti érdeklődés, együtt éreznek a közösség tagjaival. - Társas kapcsolataik, a közösségben elfoglalt helyük megszilárdul, elfogadják a másikat. Toleránsak. - Kialakul a tevékenységekben való részvétel és együttműködés igénye, a feladatvégzésnél kitartóak, önállóak. - A tevékenységet türelmesen befejezik. - Feladattudatuk kialakulóban van. 26

-

Szívesen tevékenykednek a közösségért. Felelősséget éreznek a vállalt feladatért, kialakul önfegyelmük. Kialakul a mindennapokban való helytállás képessége.

2.6.3 Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 

Célok -

-

-



Bontakozzanak ki az értelmi képességek adekvát tevékenységek végzése közben. Alapozódjanak meg a kommunikációhoz szükséges alapjártasságok és készségek, a pozitív beszélő környezettel, helyes mintaadással és a szabály közvetítéssel a kivitelező tevékenység szintjén is. Alakuljon ki és fejlődjön a kreativitás. Alapozódjanak meg az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés készségei. Bővüljenek a gyermek élményei a már meglévő tapasztalatra, élményre, ismeretre alapozva. Alakuljanak ki azon gondolati – fogalmi rendszer alapjai, amely az evidenciaélmény szintjén megkülönbözteti a lehetségest a lehetetlentől. Jelenjenek meg az elemi fogalmi gondolkodás alapjai is. Alakuljon ki az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelő anyanyelvi kultúra. Alakuljanak ki és fejlődjenek az ismeretek rendszerezéséhez szükséges készségek és képességek az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelő szinten, a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlás által. Alakuljon ki beszéd-és kommunikációs kedvük az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés során. Alakuljon ki az életkornak megfelelő beszédészlelés, a beszédmegértés, a kifejezőkészség és a nyelvtanilag helyes beszéd. Alakuljanak ki azok a készségek, amelyek az adott helyzetnek megfelelő beszédkapcsolatok, kommunikációs helyzetek kialakításához és fenntartásához szükségesek.

Feladatok - A pozitív beszélő-környezet megteremtése:  olyan tárgyi környezet biztosítása, amely tevékenységre inspirál  a gyermek eredményeinek közzététele (kiállítás, díszítés)  a gyermek környezetből származó tapasztalat, élmény beépítése a nevelés, fejlesztés tartalmába  olyan helyzetek teremtése, ahol a beszélgetés lehetővé válik  értő figyelem, beleérzés képességének kialakítása - Változatos tevékenységeken keresztül megvalósuló tapasztalatszerzés biztosítása a gyermeki érdeklődés és kíváncsiság figyelembevételével.

27

-

-



Az értelmi képességek fejlesztése az adekvát tevékenységek gyakorlása közben. Az érzelmi átélés, az érzelmek felismerése és kifejezése, és az érzelmek feletti – az életkorhoz adekvát – kontroll erősítésére. A gondolkodás fejlesztése a problémamegoldó, kreatív gondolkodás irányában, valamint a problémafelvető, a problémát észrevevő, a megoldást megoldásnak minősítő gondolkodás irányában. Az értelmi erők fejlesztéséhez szükséges bázis megteremtése, kialakítása, fenntartása és fejlesztése. A minden érzékszervre ható tapasztalatszerzés, érzékelés, észlelés feltételeinek biztosítása az összes pszichikus funkció jelentőségének figyelembevételével. A gyermekek önkéntelen figyelmének, kérdéseinek, megjegyzéseinek, az őket foglalkoztató aktuális témáknak figyelembevétele. A lehetséges és a lehetetlen biztos felismerését, megkülönböztetését lehetővé tévő gondolati- fogalmi rendszer megalapozása, alakítása, fejlesztése. A gyermeki csodálkozásra, kíváncsiságra, érdeklődésre motiválás. A gyermeki ismeretszerzés segítése a csodálkozás – kíváncsiság – érdeklődés – tapasztalatszerzés – szóbeli megerősítés – a már meglévő tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése során. A kreativitás fejlesztése. A műveltség megalapozása, a művészetek esztétikájának felismertetése, az esztétikai fogékonyság fejlesztése. A személyiség pszichés beállítódásának megalapozása az együttműködés, a kapcsolatfelvétel és alakítás terén. Segítő, kommunikációra inspiráló miliő megteremtése. A beszélgetés folyamatként való értelmezése az óvodapedagógus partneri részvételének hangsúlyozásával. A beszéd gondolatközlő funkciójának érvényesítése. Az egyéni szükségletek megfogalmazásának, kifejezésének segítése. A szókincs, a kifejezőkészség fejlesztése, a nyelvtanilag helyes beszéd kialakítása. Az anyanyelvi játékok tudatos alkalmazása. A nyelvi kreativitás fejlesztése. A nyelvi identitás megalapozása. A nyelvi sajátosságok megismertetése, elsajátíttatása. A beszédkedv megalapozása.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Megjelenik a pozitív beszélő környezet iránti igény, tapasztalatai bővülnek. - Képesek az észlelt jelenségek felidézésére. - Képesek elemi összefüggések felismerésére, ok- okozati összefüggések felismerésére, következtetések levonására. - Képesek analóg következtetésekre. - Képesek adott feladatra koncentrálni.

28

-

Kialakul az analizáló és szintetizáló képességük. Képesek megérteni az átvitt értelmet, képesek elvonatkoztatni a konkrét helyzettől. Kialakul a testséma, a pontos térészlelés, téri tájékozódás. Megjelenik a tudatos tervezés az eszközkiválasztásban, az egyszerű műveletek sorrendiségének megállapításában. Képesek előre látni tevékenységük eredményét, képesek időben előre gondolkodni. Kombinatív képességük kialakul. Az érzelemvezérelt megismerés mellett megjelenik a tudatosság. Megalapozódik a szándékos bevésés és felidézés képessége. A képszerű gondolkodás mellett megjelenik az elemi fogalmi szintű elvont gondolkodás. Tudják a saját személyükkel kapcsolatos ismereteket, személyes adatokat. Beszédkészségük megfelel életkoruknak. Bátran, határozottan alkotnak véleményt az egyes területeken. Érthetően, folyamatosan kommunikálnak, beszélnek. Gondolataikat, érzelmeiket mások számára is érthető formában, életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezik ki. Minden szófajt használnak, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkotnak. Végig tudják hallgatni és megérteni mások beszédét. A metakommunikációs eszközök személyiségük jellegzetes kifejezőivé válnak. A szociális kommunikáció mellett megjelenik a kognitív kommunikáció.

29

2.7 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS AZ ISKOLÁBAN 2.7.1 Legfontosabb céljaink:  tanulóink – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket, 

váljanak harmonikus személyiséggé, akiknek a mozgásigényük kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával egy időben az érzelmi életük gazdagítása és az értelmi képességeik fejlesztése is megtörténik.

2.7.2 Legfontosabb feladataink: 

az egészséges életmód alapvető ismereteinek elsajátíttatása, az ezt elősegítő szokások kialakítása.



a gyerekek önismeretének fejlesztése, a reális önértékelésük kialakítása,



a tanulók műveltségének, világszemléletének formálása, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakulásának biztosítása,



személyiségük erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, a helyes magatartási formák megismertetésével és gyakoroltatásával, a mindennapi életvitellel összefüggő kommunikációs helyzetek gyakoroltatásával a szocializálódásuk elősegítése,



a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével az önálló tanulási és önművelési igényük megalapozása.

2.7.3 A személyiségfejlesztés színterei: 

tanórák



tanórán kívüli tevékenységek: -

napközis foglalkozás tanulószobai foglalkozás iskolai sportkör énekkar művészeti órák ünnepek, ünnepélyek tanulmányi kirándulások, erdei iskola klubdélutánok külföldi diákok fogadása külföldi tanulmányutak

30

2.8 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS AZ ISKOLÁBAN

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

2.8.1 Legfontosabb céljaink, feladataink e téren:         

a természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat megalapozása, fejlesztése, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság elfogadása, elfogadtatása, ezek értékek megbecsülése, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, szűkebb (iskolai) és tágabb (városi, hazai) környezetünk értékeinek megőrzésére, gyarapítására szoktatás, az együttműködés megtanulása, a konfliktusok közös kezelése és megoldása, a kommunikációs kultúra kialakítása, a véleményformálás és – kifejezés, a vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése képességének az alapozása, az új információs környezetben eligazodni tudó fiatalok nevelése, oktatása, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása.

2.8.2 A közösségfejlesztés színtere: 

tanórák



tanórán kívüli tevékenységek -

napközis foglalkozás

-

tanulószobai foglalkozás

-

diák-önkormányzati munka

-

iskolai sportkör

-

tanulmányi és sportversenyek

-

énekkar

-

szakkörök, művészeti foglalkozások

-

kirándulások, erdei iskola

-

klubdélutánok, évfolyambál

-

közös farsang

-

ünnepek, ünnepélyek

-

találkozók külföldi diákokkal

-

osztályterem-szépségversenyre készülés 31

2.8.3 A diákképviselők és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje 

Intézetünk diákközösségei: - osztályok, napközis csoportok - iskolai diáktanács



A Diákönkormányzat működési rendje és szervezeteinek jogköre - A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleményének meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében, valamint diák-önkormányzati szerveik, azok képviselői megválasztásában és visszahívásában. - A Diákönkormányzat dönt saját működéséről és szerveinek hatásköréről – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával. - A tanulóközösségek egyetértési jogot gyakorolnak:  a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában,  a tanulóközösséget érintő pénzeszközök felhasználásában - A tanulóközösségek véleményezési jogkört gyakorolnak:  a tanév rendjének meghatározásakor a tanulókat érintő programok tekintetében, egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározásában,  a házirend elfogadásában,  pályázatok, versenyek szervezésében, meghirdetésében,  a tanulók jellemzésében, fegyelmi ügyekben,  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában,  a tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, formáinak, rendjének meghatározásában,  az iskolai ünnepségek szervezésében és az iskola hagyományainak ápolásában - A tanulóközösségek javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre - Az iskola tanulóinak tájékozódó és tájékozató fóruma a Diákközgyűlés, melyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Diákközgyűlésen a tanulók évfolyamonként diákképviselőket választanak, akik ellátják a tanulók érdekeinek képviseletét az iskola vezetői és a nevelőtestület előtt.



Az osztály tanulói az osztály közösségi életének szervezésére, a tanulók tanulmányi munkáját segítő tevékenységre, az osztályban tanulók érdekeinek képviseletére osztály-diákbizottságot hozhatnak létre.



A diákkör tagjai érdekeik képviseletére, a szervezéssel és a vezetéssel kapcsolatos feladatok ellátására diákvezetőséget alakíthatnak ki.



A diák-önkormányzati szervként működő diákkör dönt a tevékenységet segítő személy felkéréséről is.

32



Diákönkormányzat

Az Nkt. 48.§-a rendelkezik a tanulóközösségek és a Diákönkormányzatot érintő kérdésekben. - A Diákönkormányzat élén a választott iskolai diáktanács (DT) áll. A tanulóifjúságot az intézmény vezetősége és nevelőtestülete előtt a DT képviseli: tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja, fogja össze. A Diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat az intézmény vezetőségéhez. - A Diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó, tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A Diákközgyűlés nyilvános, azon bármely tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A Diákközgyűlés az igazgató által, illetve a Diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívhatók össze.

33

2.9 A TEHETSÉGES GYERMEKEK – A FEJLŐDÉSBEN AKADÁLYOZOTT GYERMEKEK – A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE AZ ÓVODÁBAN

2.9.1 Célok     

Alakuljon ki biztonságérzetük, stabil helyük környezetükben. Alakuljon ki a kötődés képessége. Legyenek képesek önmaguk elfogadására, megismerésére. Egyéni sajátosságaik mértékében legyenek képesek alkalmazkodni a közösség szokásaihoz, és elfogadtatni magukat. Legyenek képesek élni tehetségükkel.

2.9.2 Feladatok          

Megértő, elfogadó légkör, sajátos törődés biztosítása. A gyermekek szükségleteinek, igényeinek felmérése, kezelése a pedagógiai kompetenciahatárokon belül. Hangsúlyozott együttműködés a családokkal, körültekintő pedagógiai tapintattal. A beilleszkedés segítése. Változatos tevékenységek biztosítása önmaguk kipróbálására, megismerésére. A kiemelkedő képesség fejlesztése egyéni terhelés biztosításával. A családok segítése az eltérő bánásmódot igénylő gyermekek elfogadtatásában. Együttműködés a logopédussal. Együttműködés az óvoda gyermekorvosával, a védőnővel. Segítségadás a megfelelő szakemberrel történő kapcsolatfelvételben.

2.9.3 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére     

Képesek a közösségben megtalálni helyüket, kialakul biztonságérzetük. Képesek önmaguk és mások elfogadására. Képesek az együttműködésre lehetőségeikhez mérten. Erősödik önbizalmuk. Megalapozódik önmaguk megismerése, lehetőségeik és korlátaik megismerése.

34

2.10 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ (BTMN-S) TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK AZ ISKOLÁBAN

2.10.1 Céljaink:  Az esélyegyenlőség minél nagyobb mérvű intézményi megvalósulása a sokféle szociális és pedagógiai feladat megoldásával, fejlesztő tevékenység végzésével. 

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, hogy ők is teljes értékű tagként vegyenek részt a közösségben.

2.10.2 A tanulók fejlődését befolyásoló tényezők:  a család életkörülményei  a család szokásai  az otthoni nevelési szokások  a tanuló egészségi állapota  a tanuló érzelmi élete  a családtagokhoz fűződő viszonya  az óvodában kialakított viselkedéskultúrája  képességei  szorgalmi, akarati tulajdonságai  az őt ért érzelmi megrázkódtatások.. 2.10.3 Feladataink:   

ismerjük meg a gyermek egész személyiségét a probléma felismerése után azonnal keressük az okokat, a megoldási módokat konkrét segítségnyújtási tevékenységek alkalmazása.

Alapelv, mindenképpen el kell kerülni, hogy a nehézségekkel küzdők az iskolában sorozatos elmarasztalásban részesüljenek, s hátrányos helyzetük fokozódjék. Elsősorban értékeiket kiemelve kell őket minősíteni, s be kell kapcsolni őket a közös rendezvényekbe, megbízva őket fejlesztő és szocializációs feladatokkal. 2.10.4 A magatartási, beilleszkedési problémák megoldásában kiemelt szerep jut:   

a tanulóval történő gyakori elbeszélgetéseknek, az osztálytársak kisebb-nagyobb körében történő beszélgetéseknek, a szülőkkel való – ha szükséges naponkénti – kapcsolattartásnak.

A büntetés ritkán vezet eredményre, ezért inkább a személyes törődést, figyelemmel kísérést kell választani. A kedvenc időtöltéstől való eltiltás sem szerencsés. Súlyos és sorozatos fegyelemsértés esetén a házirendben megfogalmazott intézkedéseket kell alkalmazni.

35

2.11 A PSZICHÉS FEJLŐDÉSI ZAVARRAL KÜZDŐ (SNI-S) GYERMEKEK ÉS TANULÓK FEJLESZTÉSE

Intézményünkben már több éve dolgozik fejlesztő pedagógus. Az ő feladata a különböző részképesség sérült, illetve a tanulási kudarcnak kitett gyermekek segítésének szakszerű megszervezése; megvalósítása; a pedagógusok ez irányú tevékenységének koordinálása. 2.11.1 A fejlesztő pedagógus feladata        

  

kapcsolatot tart fenn az óvodapedagógusokkal, alsó tagozatos tanítókkal – szükség esetén a szaktanárokkal is a hospitáló hallgatók írásos tevékenységét segíti, a tanulókat fejlesztő foglalkozásokba bevonja őket kapcsolatot tart fenn az 1. számú Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal kapcsolatot tart fenn a Nevelési Tanácsadóval, a Logopédiai Szakszolgálattal minden év szeptemberében végigszűri az első osztályos tanulókat, és a felmerülő gyanú esetén vizsgálatot végez jelzés alapján vizsgálja a többi csoportba, osztályba járó gyermeket, tanulót is tapasztalatait lejegyzi a tapasztaltak alapján a gyermekről, tanulóról jellemzést készít, melyet továbbít az 1. sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz (a bizottság elvégzi a tanulók megerősítő vizsgálatát, és előírja a fejlesztés mértékét) a szakértői vélemény alapján nyilvántartásba veszi a gyermekeket, tanulókat, és megkezdi fejlesztésüket a szükséges kontrollvizsgálatokat kezdeményezi a bizottságnál napi kapcsolatot tart a konzulens szakértővel.

2.11.2 A fejlesztő pedagógus munkáját saját munkaprogramja alapján végzi.

36

2.12 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSA AZ ISKOLÁBAN 2.12.1 Célunk:  A tanulók személyiségének teljes körű megismerése.  A kiemelkedően tehetséges tanulók képességeinek, kompetenciáinak felismerése, a tehetségek korai kiválasztása.  Tehetséggondozás, ami a tanuló egész életére pozitívan hathat. 2.12.2 Feladataink:     

a kiemelkedő értelmi képességek, a kivételes és/vagy specifikus képességek, a magas szintű kreativitás, a speciális érdeklődés felismerése folyamatos motiválás, ráhangolás érdeklődés felkeltése mennyiségi és minőségi differenciálás egyéni fejlesztés:  képességeknek megfelelő feladatadás (gyorsítás/léptetés, gazdagítás/dúsítás)  az erős oldal támogatása  a gyenge oldal kiegészítése  a tehetségtől független terület fejlesztése  negatív kísérőjelenségek megelőzése

2.12.3 A tehetségekkel való foglalkozás színterei: 

a tanóra



a tanórán kívüli foglalkozások -

-

-

-

tanulási, művelődési tevékenységek  műveltségi vetélkedő  szaktárgyi vetélkedő  levelezős versenyek  szakkörök  mozi-, színház-, hangverseny-látogatás  nyelvvizsgára felkészítő  informatikai alapvizsgára felkészítő tudományos művelődési tevékenységek  múzeumok látogatása  könyvtárak látogatása  búvárkodás az interneten sporttevékenységek  úszásoktatás 2. osztályban  sportversenyek  sportköri foglalkozás  természetjárás kirándulás erdei iskola

37

2.13 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSE, A GYERMEK - ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése a saját családjában történő nevelés során valósul meg. Ha ezt a folyamatot valamilyen gátló tényező befolyásolja, akkor az intézmény feladata ezt a helyzetet felismerni, és a gyermek, tanuló fejlődését elősegítő megoldásokat megkeresni. A gyermekek, tanulók fejlődésében, életében bekövetkezett változásokat az óvodapedagógusok és az osztályfőnökök fedezhetik fel leghamarabb, az ő szerepük a legmeghatározóbb. 2.13.1. Céljaink       

Biztosítsuk az esélyegyenlőséget a gyermekek mindenekfelett álló érdekének figyelembevételével. Juttassuk érvényre a gyermeki jogokat a gyermekvédelmi törvény szellemében. Kutassuk fel a szociálisan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeket, tanulókat, preventív gyermekvédelem. A problémák feltárását, kezelését, a megoldásokra törekvést kezeljük kiemelten. A szociális jellegű gondoskodást e területen kell legnagyobb mértékben figyelembe venni. Segítsük a rászoruló családokat, hogy eleget tudjanak tenni az alapvető szülői kötelezettségeiknek. Szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgálattal.

2.13.2. Az óvodapedagógusok feladatai Gyermekvédelmi feladataink a felelősön kívül az összes óvodapedagógust érintik. 

Az óvodai nevelés folyamatában a prevenció megvalósítása. -





A preventív gyermekvédelem lényege, hogy megelőzze, elhárítsa, enyhítse azokat az ártalmas környezeti tényezőket, amelyek gátolják a gyermekek egészsége, testi, lelki, szellemi fejlődését.

Évente felmérés készítése a gyermekek családi helyzetéről, melynek szempontjai: -

óvodások száma összesen, ebből veszélyeztetettek száma, hátrányos helyzetűek száma – ebből szociálisan hátrányos helyzetűek, három vagy több gyermekes családban élők száma,

-

csonka családban élők száma.

Évenként felmérjük a veszélyeztetettség okait – a családok helyzetét elemezve, melynek szempontjai: -

szülői alkalmatlanság, rendezetlen életvitel, rendezetlen szociális környezet, 38



testi bántalmazás, érzelmi bántalmazás, magas stressz-szint, családszerkezeti változások, szenvedélybetegség, neurotikus tünetek, egyéb egészségügyi okok.

A szociálisan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeknél az egyéni képességfejlesztésre fektetünk fokozott hangsúlyt, hogy az indulási hátrányaik csökkenjenek. Amíg óvodánkba járnak, állandó segítségnyújtást kell biztosítanunk, és külön fejlesztőprogramot készíteni nekik, figyelembe véve fejlettségüket, annak ütemét. Minden óvodapedagógus feladata, hogy nyújtson segítséget a hátrányok leküzdésében, és a felzárkóztatás lehetőségét kiemelten kezelje.



Szülőkkel való együttműködés -

Tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről:  Törvények által deklarált támogatásokról (az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról és az önkormányzati törvény).  Tájékoztatás az óvodán belüli szociális szolgáltatásokról.

-

Kapcsolat kialakítása és tartása a külső segítő intézményekkel (Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Központ, Gyámhivatal, óvodaorvos).



Belső információ áramoltatása a gyermekvédelmi felelős közreműködésével



Gyermekvédelmi munkánk szervezeti formái: -



Gyermekvédelmi munkánk módszerei -



Óvodai vonatkozásban az intézményi gyermekvédelmi felelős koordinálja a munkát. Csoportszinten az óvodapedagógusok végzik. családlátogatások, beszélgetések, interjúk, megfigyelések. Kapcsolattartás a gyermekvédelmi hatóságokkal és kérésükre felvilágosítás adása, ügyelve arra, hogy a személyiségi jogok ne sérüljenek.

Tevékenységek: -

ügyintézés, nyilvántartás, szociális szolgáltatások biztosítása.

39

2.13.3. Az osztályfőnök feladatai        

      

  

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: (digitális) napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Szoros kapcsolatot tart fenn a családokkal (közös program, értekezletek, fogadóóra, beszélgetések, igény és kérés esetén családlátogatások). Szoros kapcsolatot tart fenn az osztályában tanító pedagógusokkal (látogatja az általuk tartott órákat, konzultálnak az érdemjegyek erőteljes változása esetén, magatartási problémák közös megoldását keresik, az elmarasztalások/fegyelmezések esetében következetesek). Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, a hiányzások igazolását. Él a pályázati lehetőségekkel, melyek a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermekek számára íródtak ki. Az igazgatónak jelenti a problémák megoldására hozott intézkedéseket, szükség esetén segítséget kér a vezetőségtől.

2.13.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai Az intézmény gyermekvédelmi feladatait koordinálja: 

Kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, az osztályfőnökökkel, a szülőkkel.

 

Rendszeresen fogadóórát tart a szülők számára. Felkeresi a szülői értekezleteket, és tájékoztatót tart a szülők számára, hogy milyen problémákkal kereshetik fel őt a szülők. Tájékoztatást ad a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről. Minden év elején felméri a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat, és nyilvántartást készít róluk.

 

40

   

   

Nyomon követi a fejlődést, a változást. Ha negatív irányú elmozdulást tapasztal, akkor a Gyermekjóléti Központhoz fordul segítségért. Keresi a megoldásokat a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődése érdekében. A pedagógusokkal, szülőkkel való kapcsolattartás alapján, a tanulókkal való beszélgetésekből értesülve; illetve jelzések szerint a veszélyeztetett tanulóknál – szükség esetén – családlátogatást tesz az osztályfőnökkel és a Gyermekjóléti Központ képviselőjével közösen. Igyekszik megismerni a gyermek, tanuló családi hátterét, környezetét, a veszélyeztető okokat. Gyermekbántalmazás és egyéb veszélyforrás (súlyos alkoholizmus, drogfogyasztás, erkölcstelen életmód folytatása) esetén értesíti a Gyermekjóléti Központot. Részt vesz az eseti megbeszéléseken. A gyermek, tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli támogatás megállapítását kezdeményezi az illetékes polgármesteri hivatalnál.

2.13.5. Minden pedagógus kötelessége, hogy a tudomására került veszélyeztető tényező esetén tájékoztassa az óvodában az óvodai intézményegység-vezetőt, az iskolában az osztályfőnököt, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, valamint az igazgatót. Feladata ezen kívül:                      

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak, írásos munkájának javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, az osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

41

2.13.6. A veszélyeztetettség elleni tevékenység összehangolt folyamat, ezért intézményünk szorosan együttműködik a:    

Gyermekjóléti Központtal a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyekkel karitatív szervezetekkel hatóságokkal.

2.13.7. A szülők tájékoztatása Az intézmény folyosóin, több helyen kifüggesztjük a gyermekvédelmi felelős nevét, fogadóórájának idejét, helyét. 2.13.8. A veszélyhelyzet kialakulásának megelőzése A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik az intézmény pedagógiai tevékenységéhez. A gyerekek viselkedés-, teljesítmény- és kapcsolatzavarainak felismerése, megfelelő kezelése rendkívül fontos tényezőt jelent azért, hogy a gyermek ne sodródjon perifériára. Ennek érdekében figyelnünk kell arra, hogy:       

a gyermeket ne azonosítsuk viselkedésével, cselekedetével, a hibás viselkedést utasítsuk el, ne a gyermeket, a gyermeket előbb meg kell nyerni, utána lehet formálni, a gyermekeket képességeik mentén fejlesszük, így sikerélményhez juthatnak, erősítsük a pedagógus – gyermek közötti kötődések kialakulását, csak a pozitív élmények aktív befogadásával érhető el a személyiség kedvező változása, személyes, kontaktusteremtő, érzelmeket közvetítő pedagógusi magatartást tanúsítsunk, ne csak a tanulása, fegyelemre vonatkozó tulajdonságokat preferáljuk, értékeljük, díjazzuk a fejlődést, az igyekezetet!

2.13.9. A veszélyhelyzet feltárása Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse tartja nyilván a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat. Minden pedagógus törekedjen a gyermekek, tanulók és családi hátterük alapos megismerésére az alábbi szempontok szerint:     

egyedül nevelő szülők rendezetlen családi jogállás nevelési hiányosságok alkoholista családtag rossz lakásviszonyok 42

         

antiszociális környezet gondozatlanság, a felügyelet hiánya értelmi, érzelmi hiány antiszociális magatartás káros szokások élvezete túlzott szorongás, gátlás rossz anyagi háttér eü. szempontból különleges gondozást igényel tartós idegbeteg a családban egyéb veszélyhelyzet

Ezek a szempontok nem minden esetben jelentenek veszélyhelyzetet. Ennek megállapítása mindig csak a konkrét esetet vizsgálva, a gyermek, tanuló összes körülményét figyelembe véve történhet. 2.13.10. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. 

Kialakulásához vezető tényezők: - alacsony jövedelem és fogyasztási szint - az alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségek korlátozottak - a család életkörülményei, életmódja, élethelyzete a társadalmi átlagnál lényegesen rosszabb - gyenge érdekérvényesítés - alacsony iskolai végzettség és műveltségi szint - egészségtelen munkakörülmények - betegség.



Következménye lehet: - A tanuló esélyegyenlőtlensége. - Külső körülményei gátolják az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségében. - Az optimális fejlődési lehetőség akadályozott.

43

2.13.11. A veszélyeztetettség olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. 

Kialakulásához vezető tényezők: - Halmozottan hátrányos helyzet és ennek tartós fennállása - A közvetlen lakó- és családi környezet strukturális, erkölcsi, nevelési hibái, veszélyeztető hatásai.



Következménye lehet: - A gyermek testi-lelki- szellemi károsodása - A közösségbe való beilleszkedés és a tanulás különböző fokozatú nehézségei, zavarai - A devianciák kialakulása - A személyiség egészséges fejlődése akadályozott.

A veszélyhelyzet feltárása folyamatos odafigyelést igényel, a jelzésekre fogékonyan és gyorsan kell reagálni. Ennek módszerei, eszközei:  a beszélgetés,  a viselkedés tervszerű megfigyelése,  családlátogatás,  családi térkép,  családrajz,  szociogram,  gyermeki munkák, alkotások elemzései,  szerepjátékok,  kérdőívek,  interjú. A mérés egységessé tételéhez egy „Veszélyeztetettséget felderítő lap”-ot és a szülők által aláírt önkéntes nyilatkozatot használunk. 2.13.12. A veszélyhelyzet megszűntetése érdekében foganatosított intézkedések         

Tanácsadás a szülőknek. Óvodaorvos, iskolaorvos, védőnő, ÁNTSZ segítségének kérése. Nevelési Tanácsadóba, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz utalás. Jelzés a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Szakmai segítségkérés, esetkonzultáció, jelzőrendszeri értekezlet kezdeményezése a gyermekvédelmi felelős, az érintett pedagógus kollégák, szakemberek bevonásával. Jelzés a Gyermekjóléti Központnak, együttműködés a Központ munkatársával. Jelzés a Gyermekvédelmi Csoport munkatársainak. Együttműködés az osztály munkatársával a gyermek esetleges védelembe vételében. Együttműködés a Családsegítő Központ munkatársaival.

44

2.14. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE

Minden év elején feltérképezzük a szociális hátrányokkal küzdő gyermekeket, tanulókat, igyekszünk megismerni problémáikat. A szülőkkel való közvetlen kapcsolat kialakításával oldjuk fel a szorongásaikat, így rövid idő után őszintén feltárják az előttük álló nehézségeket. Igyekszünk a gyermek személyét szem előtt tartva, a számára legjobb megoldást megkeresni, melyet a szülővel együtt valósítunk meg.



A hátrányok enyhítését szolgálják az alábbi tevékenységek: -

Tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken. Kapcsolatfelvétel a szakszolgálat intézményeivel. Pályázatok figyelése, részvétel azokon. Az intézményben működő alapítványok támogatásának megigénylése a rászoruló gyermekek, tanulók számára. Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése. Motiválás arra, hogy a tanuló részesüljön napközis vagy tanulószobai ellátásban. A tankönyv-támogatási igény felmérése. Pályaorientációs tevékenység. Drog- és bűnmegelőzési programok.

45

2.15. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

2.15.1. Játék 2.15.1.1. Célok          

A szabadjáték túlsúlya érvényesüljön. Tudjanak felszabadultan, örömmel, elmélyülten játszani. Jussanak érvényre játékukban élményeik, érzelmeik, egyéni sajátosságaik a társas érintkezés szabályainak megtartása mellett. Váljanak képessé a játéktevékenység megszervezésére. Önérvényesítő törekvéseik szocializált formában jelenjenek meg a játéktevékenység során. A játék legyen életmód, viselkedésmód. Legyen vonzó a társas együttlétben folytatott játéktevékenység. Alapozódjon meg az a stabil értékrend, amely segíti a helyes arány kialakítását a választható játéklehetőségeken belül (médiahatások illetve társas együttjátszás). Legyen belülről indított és vezérelt a játéktevékenység a gyermekek szabad képzettársítása által. Legyen a játék: - a gyermeki személyiségfejlődés katalizátora - a sokszínű énélmény biztosítása - a fejlődési diszharmóniák és nehézségek kiküszöbölése - a korrektív emocionális élmény nyújtásának színtere

2.15.1.2. Feladatok           

A szabad játék túlsúlyának érvényesülése az óvodapedagógus tudatos jelenléte által (indirekt irányítás felelőssége). A gyermekek elemi pszichikus szükségleteinek kielégítése. Élményforrás biztosítása. A gyermekek élményforrásainak megismerése. A játék önkéntességéhez és folyamatosságához szükséges feltételek megteremtése. A tényleges élmény – szociális szempontból elfogadható módon – szabadon történő megjelenésének segítése. Az óvodapedagógus segítő jelenléte az egyéni szükségleteknek és igényeknek megfelelő mértékben. A tevékenység által megkívánt balesetmegelőző szokások kialakítása, saját és egymás testi épségének védelme. A különböző játékok, játékformák, játékszituációk feltételeinek megteremtése. Udvaron egyéb lehetőségek kihasználása mellett a mozgásos játékok kezdeményezése. A kudarctűrő képesség és a frusztrációs tolerancia fejlesztése.

46



Játékorientált környezet biztosítása - statikus térképzési gyakorlat feloldása - gondosan összeválogatott sokszínű eszköz/anyag, amely az egyéni játék szükségleteknek feltételeket biztosít - integrálja a különböző ismereteket, tartós interakciókra ösztönöz



A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének megvalósítása a játék eszközeivel. Bátorító nevelés, a közösségbe való beilleszkedés segítése, a családi háttérből származó kulturális és szociális hátrányok csökkentése, a lemaradások kompenzálása a játék folyamán.



2.15.1.3. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére         

Óvodáskor végére szívesen, önállóan kezdeményeznek játékot, megszervezik a tevékenységet. Képesek együttműködni, szabályokat felállítani, megállapodást kötni és azokhoz, valamint egymáshoz alkalmazkodni. Képesek kitartóan, elmélyülten játszani a játékorientált környezetben adott feltételek között. A játék során kialakult konfliktusok konstruktív megoldására törekszenek. Próbálkoznak önállóan, konszenzusos alapon szabályt tartva játszani. Konstruáló, építő játékban képesek a rajzot retranszformálni, és a síkban ábrázolt alakzatokat térben megépíteni, összeszerkeszteni. Képesek megtervezni és elkészíteni elemekből tárgyakat, építményeket anyagalakítással is. Szívesen kezdeményeznek szabályjátékokat, önállóan is kitalálnak szabályokat. Kudarctűrő képességük és frusztrációs toleranciájuk kialakulóban.

2.15.2 Vers, mese 2.15.2.1. Célok     

Legyen számukra örömforrás a mesehallgatás, a közös mondókázás, verselés. Gazdagodjon verbális kifejezőképességük, belső képi világuk, fantáziájuk az irodalmi érték megalapozásán, a gyermekek gyönyörködtetésén és érzelmeiken keresztül. Alakuljanak ki az irodalmi érték befogadásával kapcsolatos szokások. Ismerkedjenek meg és használják a verbális kommunikációt kiegészítő, színesebbé tevő metakommunikációs jeleket. Önkifejezésük legyen fejlődésük belső mozgató rugója.

2.15.2.2. Feladatok  

Örömszerzés, gyönyörködtetés a mesék, versek, népi mondókák hallgatása által. Az esztétikai érzelmek formálása. 47

             

Az erkölcsi érzék fejlesztése. A mesehallgatás, mondókázás, a verselés, együttjátszás örömének biztosítása. A mindennapi mesélés, mondókázás, verselés feltételeinek megteremtése. A gyermekek által kezdeményezett spontán lehetőségek kiaknázása, a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, a gyermeki kérdések támogatása. A gyermekek saját vers és mesealkotásának ösztönzése, kombinálása egyéb tevékenységekkel. Irodalmi értéket képviselő népi, klasszikus és kortárs művek kiválasztása. Az olvasóvá nevelés feltételeinek megteremtése. A dramatizálás és a bábjáték lehetőségeinek biztosítása. Az ágynyugalom előtti mesélés, verselés feltételeinek megteremtése. A művészi érték megismertetése a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveken keresztül. Az irodalmi műfajok sajátosságainak megismertetése. Az aktív és a passzív szókincs bővítése. A médiahatások ellensúlyozása. Nyelvileg hátrányos helyzetű, illetve kiemelkedően fejlett gyermekek differenciált egyéni fejlesztése.

2.15.2.3. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére             

Megszilárdulnak a mese – vershallgatáshoz kapcsolódó szokásaik. Alakul kreatív, képszerű gondolkodásuk, melyek megjelenése belső igényből fakadóan természetessé válik. Különbséget tudnak tenni a valóság és a mese között. Szókincsükben, mondatalkotásukban megjelenik a mesék, versek irodalmi nyelvezete. Képessé válnak az irodalmi érték befogadására. Képesek azonosulni az irodalmi művek szereplőivel. Képesek kitalálni mesét, verset, mondókát; önállóan is kezdeményezni mesélést, verselést, mondókázást. Képesek irodalmi művek tartalmát megjegyezni, és önállóan előadni. Szívesen működnek közre a mesék feldolgozásában (bábozás, dramatizálás). Megismerik a népi és a kortárs irodalmi műveket. Megismerik a műfaji sajátosságokat. Esztétikai érzékük formálódik. Megfelelő nyelvi fejlettségi szint kialakulása, melynek során képessé válnak a kommunikációs eszközök (verbális és metakommunikációs) alkalmazására.

2.15.3.Ének, zene, énekes játék 2.15.3.1. Célok 

Legyen számukra örömforrás a közös éneklés, a közös játék, a zene. 48

      

Alakuljon ki érdeklődésük a zenei tevékenységek iránt. Formálódjon zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk. Alapozódjék meg zenei anyanyelvük. Fejlesszük a gyermekek zenei képességét, kreativitását. Örökítsük át a szülőföld értékeit. Fejlődjön önismeretük, önállóságuk, önfegyelmük, önkifejező képességük. Alakuljon a gyermekek téri tájékozódó képessége.

2.15.3.2. Feladatok  

   

    

     

A gyermekek ritmusérzékének, zenei hallásának, zenei emlékezetének fejlesztése, a zenei fogalom-párok megéreztetése, alkalmazása. Igényes zenei kultúrát képviselő népi gyermekdalok, dalos játékok, mondókák, ölbeli játékok, kortárs művészeti alkotások kiválogatása, ezek összeállítása az életkornak, az érettségnek, adott csoport képességszintjének megfelelően, örömteli ingereket, élményeket adó, cselekvésre késztető zenei tevékenységek biztosítása. A gyermekhang ápolása, védelme és megóvása. A szép, tiszta éneklésre szoktatás pentaton karakterű, 6 hangterjedelmű népi énekes játékok, illetve néhány komponált gyermekdal alkalmazásával. A zenei anyanyelv megalapozása. A zenei érdeklődés fejlesztése, a zenei ízlés, esztétikai fogékonyság formálása a közös, művészeti élményt nyújtó zenehallgatással. A zenehallgatási anyagok között szerepeljen a nemzetiségi, etnikai kisebbség zenei kultúrájának néhány értékes szemelvénye, mellyel ezeknek a gyermekeknek a hovatartozását éreztetjük. A népi játékok életszerű, élményszerű közvetítése, a szülőföld értékeinek átörökítése (népzene, népdal, népszokások, népi hangszerek). A gyermekek utánzási vágyának, kíváncsiságának, érdeklődésének felkeltése a zenei tevékenységek által. A különböző zenei tevékenységek feltételeinek biztosítása. A közösséghez tartozás és a közösségi magatartás erősítése a zenei tevékenységek által. Az énekes játékokon, mondókákon, rövid zenei szemelvényeken keresztül a gyermekek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának, alkotókészségének fejlesztése. ( Szabad improvizálás, rögtönzés.) Zenei ízlésformálás, médiaártalmak kompenzálása. A tevékenység által megkívánt balesetmegelőző szokások kialakítása, saját és egymás testi épségének védelme. Érzelmi intelligencia, empátia képességének fejlesztése a zenéhez kötődő komplex tevékenységek által. Érzékelés, észlelés fejlesztése sokszínű tapasztalással, hangok, zörejek, hangszerek, eszközök megismerésével. Mozgáskészség, koordináció alakítása változatos mozgásformák alkalmazásával. Helyes beszédlégzés, beszédtechnika és artikuláció fejlesztése énekléssel, mondókázással.

49

 

Anyanyelvi nevelés, szókincs gazdagítása a magyar népi játékokban, dalokban, mondókákban megjelenő népies kifejezések megismerése által. Önismeretük, önállóságuk, önfegyelmük fejlesztése az egyéni képességek megismerésével a szerepvállalás és zenehallgatás során.

2.15.3.3 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére  





 





     

  

Szívesen és örömmel vesznek részt a közös zenei tevékenységekben. Maguk is kezdeményeznek zenei tevékenységeket, a felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermekek mindennapi tevékenységének. Ismernek 10 – 15 mondókát, 20 – 25 dalt, melynek legalább a felét képesek biztosan, megfelelő hangmagasságban, érthető szövegmondással, tisztán mondani, énekelni. Képesek az egyszerű szerkezetű és ritmusú mondókák, dalok egyenletes lüktetését, ritmusát hangoztatni, különböző mozgásokkal, játékos utánzásokkal, tapssal, járással kifejezni csoportosan és egyénileg is. Ismerik a lassú – gyors fogalom-pár jelentését, tudják megszólaltatni, mozgással kifejezni a különböző zenei tevékenységformák végzésekor. Képesek a mondókák, dalok motívumhangsúlyait kifejezni, hangoztatni tapssal, járással, bemutatás után visszhangjáték formájában megismételni a különböző, szöveges 4 lüktetésnyi ritmusmotívumokat. Tudnak harmonikus, szép mozgással kifejezni, kísérni különböző mondókákat, dalokat, alakítsanak változatos térformákat óvodapedagógus segítségével és önállóan is. Ismerik a magas – mély fogalom-pár jelentését, képesek az óvodapedagógus segítségével magasabb és mélyebb kezdőhanggal énekelni, egyszerű dallamfordulatok irányát kézmozgással kifejezni. Képesek eltérő hangerővel zenei tevékenységet végezni, különböző hangerővel mondókákat mondani, dalokat énekelni. Ismerik szűkebb és tágabb környezetük hangjelenségeit, képesek hallás után megkülönböztetni azokat. Képesek egyre hosszabb dallamú és szövegű, egyre nehezebb fordulatokat, játékokat tartalmazó dalokat elsajátítani. Tudnak bemutatás után visszhangjáték formájában megismételni a különböző szöveges 4 lüktetésnyi dallammotívumokat. A tanult dalokat felismerik dúdolásról, hangszerről jellegzetes részletei alapján. Tudnak mondókát, dalt folyamatosan hangosan illetve magukban mondani, énekelni, képesek hallható jelre cserélgetni a kétféle módot, ezáltal alakul belső hallásuk. Kialakul zenei kreativitásuk. Képesek a zene figyelmes hallgatására, többek között néhány nemzetiségi és etnikai kisebbségi kultúra zenei szemelvényét. Ismeri az ének, zene és énekes játék tevékenységeihez kapcsolódó szabályokat, magatartásformákat.

50

 

Mozgása esztétikus, ritmust követő. Felismeri néhány hangszer hangját, maga is képes egyszerűbb hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum).

2.15.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka 2.15.4.1. Célok            

Váljanak örömteli tevékenységgé az ábrázoló tevékenységek. Alakuljon ki és fejlődjön képi – plasztikus kifejezőkészségük, térbeli tájékozódó, komponáló és rendező képességük. Alakuljon tér-, forma- és színképzetük. Gazdagodjon élmény- és fantáziaviláguk és ennek képi kifejezése. Fejlődjön vizuális gondolkodási, manuális képességeik. Fejlődjenek finommotorikus készségeik és koordinációs képességeik. Váljon belső igényükké a vizuális tevékenység, a közlésvágy. Legyenek nyitottak, fogékonyak környezetük szépségeire (természeti és társadalmi környezetük esztétikája). Alapozódjon meg a művészeti alkotások értő szemlélésének képessége. Erősödjön a személyiség önállósága a kifejezésben. Ismerje meg és lelje örömét a népművészeti és műalkotásokban. A pozitív nyelvi minták során fejlődjön nyelvi kifejezőkészsége.

2.15.4.2. Feladatok             

A gyermeki vizuális tapasztalatszerzés és tevékenység feltételeinek biztosítása. Fantáziaműködést inspiráló vizuális anyagok megismertetése, alaklmak biztosítása. A vizuális tevékenységek örömének biztosítása a művel, a végeredménnyel szemben. Változatos technikák, minőségi anyagok, eszközök megismertetése. A vizuális kommunikáció mindennapokban használt elemeinek (piktogram, térkép, stb.) megismertetése. Az esztétikai érzék fejlesztése és ízlésformálás. A vizuális tevékenységekkel kapcsolatos szokások kialakítása. A tevékenység által megkívánt balesetmegelőző szokások kialakítása, saját és egymás testi épségének védelme. Az önkifejező készségek és képességek fejlesztése az egyéni kifejezésmódok biztosításával. Finommotorika fejlesztése. A grafomotoros készségek fejlesztése. A vizuális percepció fejlesztése. Síkban és térben való tájékozódás fejlesztése.

51

     

Produktív kreativitás fejlesztése. A népi kismesterségek lehetőség szerinti megismertetése. Műalkotások megismertetése, műalkotás-elemzés megalapozása. A médiahatások ellensúlyozása és pozitívumainak kihasználása. Az eszközhasználati képességek fejlesztése. Az integrált személyiség személyes arculatának kibontakoztatása a pozitív nyelvi megerősítés által.

2.15.4.3. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére          

 

Kialakul a képi – plasztikus kifejezőkészség. Képesek a gazdag színhasználat és változatos formák alkalmazására. Változatos technikákat ismernek és alkalmaznak. Képesek az alkotás örömének átélésére egyéni és csoportos formában. Képesek a vizuális önkifejezésre. A kreativitás megjelenik a vizuális tevékenységekben. Esztétikai fogékonyságuk megalapozódik. Értékítéletük kialakul, véleményüket képesek megfogalmazni. Ismerik a vizuális kommunikáció mindennapokban használt elemeit. Életkoruknak és egyéni sajátosságaiknak megfelelő mértékben kialakul finommotorikájuk, szem – kéz, kéz – kéz koordinációjuk, a síkban és térben való tájékozódás képessége, a grafomotoros készségek. Biztonsággal használják a vizuális technikákhoz szükséges eszközöket. Kialakulnak a vizuális tevékenységekkel kapcsolatos szokások.

2.15.5. Mozgás 2.15.5.1. Célok       

Alakuljon ki a gyermekek játékos mozgáshoz való pozitív viszonya, szívesen, örömmel vegyenek részt szabad és kötött tevékenységekben. Igénnyé,majd szokássá váljék a mindennapi mozgás. Fejlődjenek testi képességeik. Alakuljanak ki a mozgásbeli jártasságok, készségek, képességek. Alakuljon ki az egészséges életmód szemlélete. Valósuljon meg a játékos mozgás szükségletének kielégítése. Fejlődjön önismeretük, önállóságuk, önfegyelmük és önkifejezésük.

2.15.5.2. Feladatok   

Harmonikus,szép mozgás kialakítása. A mindennapi játékos mozgás lehetőségének biztosítása. Mozgástapasztalatok bővítése, mozgáskészség alakítása.

52



                   

  

 

A nagymozgások (járás, futás, ugrás, mászás, kúszás, csúszás) változatos körülmények között, változatos kézi szerek és különböző tornaszerek alkalmazásával. A motorikus, kondícionális és koordinációs képességek fejlesztése. A testkép, testséma kialakítása. Egyensúlyérzék és egyensúlyozó képesség fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése. Ízületi mozgékonyság, hajlékonyság fejlesztése. A mozgáskoordináció és a finommotorika fejlesztése. A különböző torna- és atlétikai vonatkozású főgyakorlatokhoz tartozó mozgásanyagok elsajátíttatása. A különböző futó-, fogó-, váltó- és versenyjátékok megismertetése. Az egészséges versenyszellem kialakítása. A kudarctűrő képesség és a kitartás fejlesztése. A biológiai fejlődéshez, a szervezet teherbíró, ellenálló, és alkalmazkodó képességének fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása. A fizikai állóképesség és tűrőképesség fejlesztése. Az optimális terhelés biztosítása. A helyes testtartás kialakítása. A tevékenység által megkívánt balesetmegelőző szokások kialakítása, saját és egymás testi épségének védelme. A szakterminológia megismertetése az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten. Önbizalom,mozgáshoz való pozitív viszony megalapozása sikerélmény megélésével, helyi adottságok kihasználásával. Anyanyelvi nevelés, kommunikációs és metakommunikációs tapasztalatok bővítésével. Helyes légzés, beszédlégzés alakulásának segítése mozgásos tevékenységek által. Biztosítunk lehetőséget arra, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb játékos, mozgásos tevékenységet az óvodai élet folyamán. Biztosítunk lehetőséget játékos, mozgásos tevékenységek végzéséhez a csoportszobában és az udvaron. Válasszunk inspiráló eszközöket a gyermekek életkorához, érettségéhez és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó játékos, mozgásos tevékenységekhez. A testnevelés-foglalkozások anyagát a csoport és az egyéni fejlettség aktuális állapotát figyelembe véve állítsuk össze szabad és kötött játékos, mozgásos tevékenységekben. Biztosítsunk tiszta, friss levegőt a tornateremben. Szervezzük az atlétikai gyakorlatokat (futások, ugrások, dobások) lehetőség szerint az udvarra.

2.15.5.3. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 53

               

Igénylik és szívesen végzik a mindennapi, játékos mozgást. Téri helyzetekben tájékozódni tudnak, ismerik a téri irányokat, oldaliságuk, testképük, testsémájuk, testtudatuk kialakul. Mozgásukat irányítani és helyzetben képesek tartani, mozgásemlékezetük kialakul. Kialakul a harmonikus, összerendezett mozgás. Önfegyelmük, figyelmük, önismeretük megerősödik, képesek a szabályok betartására. Egészséges versenyszellemük kialakul. Kudarctűrő képességük kialakul. Testi képességeik életkoruknak és egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlettek. Tudják, milyen a helyes testtartás. Képesek izmaik ellazítására. Értik a szakterminológiai kifejezéseket. Ismerik a kéziszereket, képesek azok használatára. Képesek a tornavonatkozású gyakorlatok végrehajtására. (Természetes támaszgyakorlatok, talajtorna gyakorlatok, függésgyakorlatok, szerugrások.) Képesek az atlétikai vonatkozású gyakorlatok végrehajtására. (Futások, ugrások, dobások, léglabdával végezhető gyakorlatok.) Tudnak futó-, fogó-, váltó- és versenyjátékokat játszani. Kialakul egészséges életmód szemléletük.

2.15.6. A külső világ tevékeny megismerése 2.15.6.1. Célok  Alakuljon ki pozitív viszony, harmonikus kapcsolat a külső világgal.  Szerezzenek olyan tapasztalatokat a külső világ felfedezése során, amelyek révén képessé válnak az életkoruknak megfelelő eligazodásra, tájékozódásra.  Alapozódjon meg a környezet állapota iránti érzékenység, környezettudatos magatartás.  Alapozódjon meg a természet, az élet tisztelete, az élőlények iránti szeretet, kímélet  Legyenek képesek a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai – mennyiségi- téri viszonyairól tapasztalatokat szerezni.  Alakuljanak ki azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti, társadalmi környezet megóvásához és megbecsüléséhez szükségesek.  Alapozódjon meg logikus gondolkodásuk.  Fogalmazzák meg a környezetről szerzett tapasztalataikat az adott beszédhelyzethez alkalmazkodva, az adott anyanyelvi szabályok betartásával.  Alapozódjanak meg azok a környezetre figyelő magatartásformák és szokások, amelyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják későbbi életvitelükben. 2.15.6.2. Feladatok

54

      

           

      

A környezet és természet megismertetése, megszerettetése, és védelme. A környezettudatos magatartás és a környezetbarát életmód megalapozása. A szűkebb-tágabb környezet aktív megismeréséhez szükséges lehetőségek, alkalmak, eszközök és elegendő idő biztosítása. Lehetőleg a minden érzékszervre ható közvetlen tapasztalatszerzés kiegészítése szóbeli megerősítéssel. A tapasztalatszerzés biztosítása elsősorban a közvetlen környezetből. A tágabb környezetből származó ismeretek beépítése a mindennapi tevékenységbe. Tevékenykedtetés, ismeretszerzés biztosítása, a természeti környezet megismertetése tapasztalatszerzés által, a következő területeken:  az élő és élettelen természet, természetvédelem,  emberek világa, emberi viszonyok, társadalmi környezet,  az ember által alkotott mesterséges, technikai környezet, környezetvédelem,  a környezet formai és mennyiségi viszonyai, matematikai tapasztalatok. Az ismeretek rendszerezése, tudatos tervezési technikák alkalmazása (projektpedagógia, komplex kommunikációs fejlesztés) A rendszerezéshez szükséges képességek fejlesztése, a szükséges gondolkodásmódok adekvát fejlesztése (analizáló – szintetizáló, induktív – deduktív, konvergens – divergens). Részképességek fejlesztése, műveletvégzés elsajátíttatása. A tapasztalatszerzéshez szükséges képességek fejlesztése. A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakozása. A matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. Esztétikus, rendezett, ingergazdag környezet biztosítása (élősarok). Az érzelmek, attitűdök tudatos formálása, az érzelmi, etikai, esztétikai töltés érvényesítése. A média pozitív hatásainak felhasználása, a negatív hatások ellensúlyozása. A tevékenység által megkívánt balesetmegelőző szokások kialakítása, saját és egymás testi épségének védelme. A személyi és környezeti tisztaság iránti igény felkeltése, megerősítése. A környezettudatos magatartással és a környezet fenntarthatóságával történő megismertetés:  takarékosság  fogyasztói szokások formálása (energia, víz)  szelektív hulladékgyűjtés  környezetszennyezés megelőzése Az élet minden formájának megbecsülése, a természethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása. A testséma és térpercepció fejlesztése. A gyermekek önkéntelen figyelmének, kérdéseinek, megjegyzéseinek, az őket foglalkoztató aktuális témáknak a figyelembevétele. Az ünnepek, évszakok változásai, a népi megfigyelések, a hagyományőrző jeles napok figyelembevétele lehetőség szerint. A külső és a belső környezet harmonikus egységének megláttatása. A tudatos természetszeretet és gondozás beépítése az óvodai élet egészébe. A kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési készségek alakítása.

55

2.15.6.3. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére  Képesek a különbségek, a hasonlóságok, az azonosságok észlelésére a látott, hallott, tapintással észlelt benyomások alapján.  Képesek a három és két kiterjedés megkülönböztetésére: test és sík.  Képesek a téri tájékozódásra: fent, lent és oldalirányok, értik a helyeket jelölő névutókat, mindezt síkban is.  Képesek a számosságok, egyes tér-, és síkformák felismerésére.  Képesek egy tárgy jellemzésére tulajdonságai felsorolásával.  Analizáló, szintetizáló képességük kialakulóban van. Képesek a jelenségek globális szemléletére, ugyanakkor a részletek észrevételére.  Kialakul az általánosítás és konkretizálás képessége.  Képesek csoportosítani minőségi, mennyiségi tulajdonságok szerint. Képesek mennyiségi, minőségi összefüggések, viszonyok felismerésére, osztályba sorolására.  Képesek ok-okozati viszonyok, időrendi sorrend felismerésére, eldöntésére, értelmezésére, kutatására, pl. képek sorba rendezésével.  Képesek a szűkebb és tágabb környezetből szerzett ismereteik rendszerezésére.  Ismeretekkel rendelkeznek az élő és élettelen természet, természetvédelem; az emberek világa, emberi viszonyok, társadalmi környezet; az ember által alkotott mesterséges, technikai környezet, környezetvédelem; a környezettudatos magatartás a környezet formai és mennyiségi viszonyai, matematikai tapasztalatok témaköreiből.  A problémamegoldásban megjelennek a különböző gondolkodásmódok.  Képesek egymásra figyelni, egymást végighallgatni.  Képesek az együttműködésre.  Képesek gondolataik, érzelmeik és a külső világból szerzett tapasztalataikat az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedően, érthetően megfogalmazni.  Kialakul a normákhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás képessége.  Kialakul a kitartás, feladattudat, feladattartás, a befejezésre törekvés, a megoldásra törekvés.  Megjelenik az önellenőrzés képessége.  Megjelenik az önálló és tudatos ismeretszerzés igénye.  Kialakul a pozitív viszony környezetükhöz.  Képesek az élet minden formájának megbecsülésére.  Képesek szűkebb - tágabb környezetük tisztaságának, épségének megóvására.  Megalapozódik a környezettudatos magatartás és a környezetbarát életmód.  Fogyasztói szokásaik formálódnak (energia, víz, újrahasznosítás) 2.15.7 Munka jellegű tevékenységek 2.15.7.1 Célok     

Legyen a munkatevékenység pozitív élmény, öröm forrása. Alakuljanak ki a munkavégzéshez szükséges szokások, jártasságok és készségek. Legyenek képesek saját és mások munkájának megbecsülésére, elismerésére. Alakuljanak személyiségalkotó képességeik munka általi fejlesztés révén. (Önállóság, felelősségérzet, kötelességtudat, kitartás) Legyen az óvodapedagógusi értékelés konkrét, reális és fejlesztő.

56

2.15.7.2 Feladatok               

A munka örömének megtapasztaltatása. A munkához való pozitív viszony kialakítása. A sokoldalú cselekvő tapasztalatszerzést elősegítő munkaalkalmak feltételeinek megteremtése. Az önként vállalt egyéni megbízatások és a csoportért végzett munka lehetőségének biztosítása. Az önálló munkavégzés lehetőségeinek biztosítása, az önállóság biztosítása minden olyan tevékenységben, amelyre egyéni és életkori sajátosságaik alapján képesek. Az óvodapedagógusnak és dajkának való segítés a tapasztalatszerzésen alapuljon. A napirend, a csoportok szokásrendszere és a munkatevékenységek összehangolása. Önállóság, felelősségérzet, kitartás, alkalmazkodó-, együttműködő készség fokozása. Az óvodapedagógus, a dajka értékelése olyan konkrét, reális legyen, hogy az a gyermekekre saját magukhoz mérten fejlesztően hasson Környezettudatos magatartásra, környezetvédelemre nevelés. A beszéd- és kommunikációs készség fejlesztése. A munka eszközeinek, azok használatának, a munkavégzés legcélszerűbb fogásainak megismertetése, elsajátíttatása. A munkavégzéshez szükséges szokások, magatartásformák, jártasságok, készségek, képességek kialakítása, fejlesztése. A balesetvédelmi, higiéniai szabályok megismertetése, betartása, betartatása, a baleset-megelőzést szolgáló szokások kialakítása. A csoportszoba, a kiszolgálóhelységek tisztaságával, rendjével, óvásával, védésével, helyreállításával kapcsolatos szokások kialakítása, a rendszeretet iránti fogékonyság növelése.

2.15.7.3 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére             

Szívesen, örömmel és kitartóan végeznek önként vállalt egyéni megbízatásokat, munka jellegű tevékenységeket. Képesek a munkatevékenységet cselekvések, tapasztalatok által megismerni. Kialakulnak a környezetük rendben tartásával, óvásával, védelmével kapcsolatos szokások. Az önkiszolgálást természetes teendőként látják el. Képesek a munkavégzés során együttműködni, alkalmazkodni. Megjelenik a felelősségtudat, kitartás. Kialakulóban van a megfelelő munkatempó, önállóság, önfegyelem a munkavégzés során. Képesek az egyszerűbb munkafolyamatok megszervezésére. Ismerik az egyes munkaeszközöket. Ismerik a munkaeszközök használatának módját, a legcélszerűbb munkafogásokat. Kialakulnak a munkavégzéshez szükséges szokások, jártasságok, készségek és képességek. Kialakulnak a munkavégzéssel kapcsolatos magatartásformák. Kialakulnak a tevékenység által megkívánt balesetmegelőző szokások, vigyáznak saját és egymás testi épségére.

57

    

A munka jellegű tevékenységekben a kitartásuk, munkatempójuk, önállóságuk, önfegyelmük, képességeik az iskolai életre való felkészültségüket jelzik. Érzik, tudják, hogy tevékenységüknek van hatása környezetükre. Kialakul a munkához való pozitív viszony. Értékelik és megbecsülik önmaguk és mások munkáját. Fejlődik beszédük, kommunikációs képességük.

2.15.8 Tanulás 2.15.8.1 Célok       

Alakuljon ki az ismeretszerzéshez, tanuláshoz, a tudás megszerzéséhez való pozitív viszony a pszichikus funkciók adaptivitásának növelésével. Szerezzenek olyan tanulási élményeket, amelyekben személyes, szociális és kognitív kompetenciáik fejlődnek. Legyenek képesek az előzetes tapasztalatokra, ismeretekre építve a tudás elmélyítésére, gazdagítására. Alakuljon ki a képességek olyan rendszere, amely a spontán és a későbbi tudatos ismeretszerzést lehetővé teszi. Alakuljanak ki az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges attitűdök. Alapozódjanak meg olyan gondolkodási és viselkedési stratégiák, amelyek elősegítik a világban való eligazodást. Teremtse meg az óvodapedagógus a tanulást támogató környezetet.

2.15.8.2 Feladatok 

 



 

  

A folyamatos tanuláshoz szükséges új ismeretek és készségek elsajátítása, a meglévő, előzetes ismeretek, tapasztalatok, képességek további fejlesztése a korszerű műveltségtartalmak közvetítésével A tanuláshoz való pozitív viszony, belső motiváció kialakítása. Az érdeklődésre, kíváncsiságra, cselekvő tevékenységre épülő, pozitív érzelmeket kiváltó és tapasztalati élménnyé váló ismeretszerzés biztosítása, elmélyítése. A szándékos és spontán tanuláshoz szükséges támogató környezet megteremtése (élményt nyújtó tevékenységek közötti váltás lehetősége; gazdag tárgyi környezet; változatos helyszín; a tanulás szereplői; a tanulást segítők köre) valamennyi tevékenységi formában lehetőségek, feltételek biztosításával. A különböző képességek fejlesztéséhez a minden érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, a felfedezés lehetőségének megteremtése, a kreativitás erősítése. Az egyes gyermekek egyéni szintjének figyelembevétele (adottság, vérmérséklet, érési és tanulási ütem), a képességfejlesztés személyre szabott stratégiáinak kidolgozása. Az énkép, önismeret, önértékelés megalapozása, fejlesztése a személyre szabott pozitív értékeléssel az óvodapedagógus és dajka által is. Azon feltételek biztosítása, melyek révén a tanulási tevékenységet a gyermekek örömmel és önként vállalják fel. A tapasztalat- és ismeretszerzés folyamatának irányításában a gyermekek önkéntelen figyelmére, kérdéseire, megjegyzéseire támaszkodás. 58

  

A nyelvi-gondolati feldolgozás, verbális visszacsatolás lehetőségének biztosítása. A szociális tanulás lehetőségeinek megteremtése. A tanulás lehetséges formáinak biztosítása:  az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása)  a spontán játékos tapasztalatszerzés;  a cselekvéses tanulás;  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés  a gyakorlati problémamegoldás

2.15.8.3 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére          

 

A gyermekek az önkéntelen, spontán tanulás mellett elmozdulnak a tudatos ismeretszerzés világába, a felfedező, cselekvéses tanulás által. Megjelenik az önellenőrzés, önismeret, önértékelés képessége. Megszilárdul a kognitív képességek alapelemeinek rendszere. Képesek tapasztalataik feldolgozására. Képesek a tudatos, koncentrált odafigyelésre. Kialakul a többféle megoldás keresésének igénye. Képesek az együttműködésre, konfliktusaikat sikeresen megoldják. Kialakulnak személyes, szociális és kognitív életkor-specifikus kompetenciáik. A sokoldalú tapasztalatszerzés és a kreativitás által elmélyül a megismerési vágy iránti igény. Kialakulnak a spontán és a szándékos tanuláshoz szükséges jártasságok, készségek, és megszilárdulnak az alapképességek, a pszichikus funkciók aktivitása megnő. A támogató környezet biztosítása során a gyermeki korszerű tudás megalapozódik. Képesek a tanulás során a verbális és nonverbális technikákat alkalmazni.

59

2.16.

A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSE

2.16.1 Kompetenciaterületek, feladatok A bevezetésre kerülő kompetencia alapú oktatás a központi programban meglévő kompetencia-alapú oktatási programcsomagok, módszertani eljárások, digitális tartalmak befogadását és a bevezetésükhöz szükséges feltételrendszer megteremtését szolgálja. Ennek kiemelt területei:  a szövegértési-szövegalkotási,  a matematikai-logikai,  idegen nyelvi,  természettudományi  életpálya építési kompetencia. A nevelőtestület kiemelt feladata a kompetencia programcsomagok adaptációja –amennyiben lehetséges, akkor pályázatok során -, és az intézmény tanulói szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével történő beépítése és alkalmazása. 2.16.2 A fejlesztés területei és a kulcskompetenciák 2.16.2.1 Anyanyelvi kommunikáció  Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a helyes és kreatív nyelvhasználatot.  A szókincs, a funkcionális nyelvtan vagy az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete az anyanyelvi kommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát.  Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, a szavak jelentésének megismerése, hisz az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelő szókincs ismerete. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is.  A kommunikációs képesség hatékony fejlesztése:  a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban;  a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata;  az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata;  a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése;  a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével;  a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.  A kommunikációs képességfejlesztés a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének feltétele. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg:  a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív 60



alkalmazása;  nyelvi adatokkal műveletek végzése;  szabályfelfedeztetés, szabályalkotás;  szövegtípusok interpretálása és alkotása;  vitakultúra fejlesztése. Szövegértés-szövegalkotás az 1-6. osztályban  A tanulók fejlesztésére javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésen alapuló megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztést preferálja, amely elősegíti az ilyen irányú taneszköz-fejlesztést és metodikai kultúra elterjedését.  A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg.  A továbbhaladási feltételeket, a fejlesztés várható eredményeit ezért a 4. tanév végére, az alsó tagozat befejező szakaszára határozzuk meg.

2.16.2.2 Idegen nyelvi kommunikáció  Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban.  A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani.  A nyelvi készségek integrált fejlesztésére projektmunkában, tantárgyközi tartalmak felhasználásával kínálunk lehetőséget.  Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: a felfedezés, a megbeszélés, a vita, a dráma, a játék, a páros és csoportmunka, valamint a projektmunka. 2.16.2.3 Matematikai kompetencia  A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben- felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, /táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.  A programcsomagok a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő.  Kiemelt cél a matematikai kompetenciák megszerzése, amelyeket új módszerek bevezetésével lehet elősegíteni. Ilyenek például a csoport-, illetve a projektmunkák. A közös eredmény érdekében előtérbe kell kerülnie az egymás személyének tiszteletben tartásának, a szolidaritásnak, a toleranciának, a segítőkészségnek. Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, otthon és a munkahelyen, valamint hogy követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. 61

    

Készségek ~ számlálás, számolás, becslés Gondolkodási képességek ~ rendszerezés, deduktív és induktív következtetés Kommunikációs képességek ~ relációszókincs, szövegértés, térlátás Tudásszerző képességek ~ problémaérzékenység, megoldás Tanulási képességek ~ figyelem, emlékezet

2.16.2.4 Természettudományos kompetencia  A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket.  A 7–8. évfolyamokon a természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás. A három hagyományos természettudományi részműveltség-terület tanítása az iskolában együttműködésben kell, hogy történjék. Fontos, hogy a természetről formált kép egységes legyen.  A fizikai műveltségtartalmak feldolgozása keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai, termodinamikai, elektromágneses, fénytani és atomfizikai, anyagszerkezeti jelenségekkel és összefüggésekkel, törvényekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerű fizikai világképet, és segítik a többi természettudományos tantárgy tanítását, tanulását.  A kémiai műveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és mesterségesen előállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerhetjük meg. Figyelmet fordítunk a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A megfelelően megválasztott kémiai műveltségtartalmak tanítása és tanulása hozzájárulhat a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás kialakulásához.  A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és rendszerszerű „működését”, az élőlények állandóságát és változékonyságát.  Ezek az ismeretek a természet szeretetére, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, melynek hatására a tanulók tudatosan törekednek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására. 2.16.2.5 Digitális kompetencia  A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.  Az informatika egyre inkább átveszi a családok, a tradicionális közösségek és az iskola szerepét a társadalmi szocializációban. Az internet eligazít, mintát ad, divatot diktál, információkat szolgáltat és szórakoztat; megkerülhetetlen

62





szocializációs tényező, amely egyszerre mutathat az egyénnek utat és tévutat. Az internettől való függés kiszolgáltatottságot jelent, ám ugyanakkor az általa kínált lehetőségek kihasználása minden korábbinál nagyobb szabadságot biztosít. A helyes értelmezés alapjainak elsajátítása, a modern tömegkommunikáció nyújtotta lehetőségek kihasználása segítséget nyújthat a szociális és kulturális hátrányok ledolgozásában, az esélyek kiegyenlítésében. A térben és időben korlátozhatatlan kommunikáció és csatornáinak sokrétűsége az információk hatalmas tárházát nyitja meg előttünk, amelynek révén a tudás és a műveltség sokkal könnyebben elérhetővé válik, mint bármikor korábban. A digitális kompetencia megalapozza a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, a különböző tradíciók, nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció és párbeszéd iránti érdeklődést. A megfelelő információk kiválasztása, illetve az egyéni és csoportos feladatok kreatív kijelölése megalapozhatja a gyerekek állampolgári és normatudatát, toleranciáját és empátiáját az elesettek iránt. Mindezzel önállóan és felelősen tud dönteni, képes élni a számára is biztosított „adói és vevői” szabadsággal, képes a társadalomba beilleszkedni, a közjóért tenni, a közügyekben aktívan részt venni, vagyis fejlett szociális és állampolgári kompetenciával bír.

2.16.2.6 A hatékony, önálló tanulás  A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. A hatékony, önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.  Fontos a különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése, egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztása. Segíti mindezt a tantárgyi gyűjtőmunka, egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával.  Minden nevelő számára cél, egyszersmind feladat is a tanulás tanítása. Hangsúlyos szerepet kell kapnia a tanulóközpontú tanulásszervezésnek. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendelkeznek, és képesek kreatívan és kritikusan felhasználni az információs társadalom technológiái adta lehetőségeket és eszközöket. Ezáltal lehetővé válik számukra az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása.  Az elmaradó tanulók esetében az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése hatékony lehet. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése; a tudatos, célirányos figyelem elengedhetetlen feltétele az ismeretek hatékony elsajátításának. 2.16.2.7 Szociális és állampolgári kompetencia  Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.  A magyarság személyi, nyelvi, tárgyi értékei, szokásrendszere oly nagyok és szerteágazóak, hogy azokat elsorvasztani, veszni hagyni nem lehet. Kiemelt feladatunk, hogy a tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk legjelentősebb értékeit. Ennek érdekében 63



 

tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és a velünk együtt élő más népek megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. A tanulók a társadalmi és természeti környezet szűrőjén át alapozzák meg a nemzettudatukat, nemzeti önismeretüket, végeredményben pedig a hazaszeretetüket. Ismerjék meg és tiszteljék a hazánkban és környezetünkben élő más népek kultúráját, eredményeit! Ösztönözzük fiataljainkat a szűkebb és tágabb környezet történelmi és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására!

2.16.2.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.  Kitüntetett szerepe van a sajátélményű tanulásnak, előtérbe kerül az önálló tanulás, a történelmi változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása.  Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. A társadalmi együttélés közös szabályait, követelményeit tudatosítja tanulóinkban. Ismeretek, képességek és megfelelő beállítódás szükséges ehhez. Az 5–8. évfolyamon az aktív állampolgársághoz szükséges részképességek fejlesztésére kell gondolni. Ilyenek: A konfliktuskezelés képessége, az együttműködés képessége, az iskolai élet demokratikus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, közéleti szerep gyakorlása. 2.16.2.9 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség  Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést; az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését a tradicionális művészetek nyelvén. A tanulók a média segítségét is igénybe véve, ismerjék meg az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, illetve a modern művészeti kifejezőeszközöket.  Az iskolai művészeti nevelés célja, hogy az esztétikai értékek hiteles közvetítésével kialakítsa és megszilárdítsa az esztétikai-művészeti alapműveltséget, és meghatározó élményeket nyújtva segítse kialakítani az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi és kulturális ismereteiket.  A művészeti tanítás faladatai közé tartozik az esztétikai értékek közvetítése, a magyar népzene - mint a zenei anyanyelv – megismertetése és megszerettetése, a tanulók értékszemléletének, hagyományőrző magatartásának formálása, valamint a művészeti befogadó és reprodukáló képesség fejlesztése.

64

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM, AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA

2.17

2.17.1 Törvényi háttér 

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



A 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról



A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet



A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet



A 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás –visszaszorítására”



Az 1036/2003. (IV. XII.) Korm. Határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról.



A 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról



A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény



Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek.



Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete



A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet.



A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.

2.17.2. Helyzetelemzés 

Általános helyzetkép Iskolánk kiköltözött a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karának épületébe. Az épület külső állaga megfelelő. Az udvara részben aszfaltozott, de jelentős a zöld felület. A 129 m2 – es tornatermünk helyett most már tornacsarnokkal rendelkezünk, ami jelentős változást jelent a tanulóink életében, egészséges életmódra nevelésében. A mindennapos testnevelés tárgyi feltételeinek biztosítása így már nem okoz gondot. Az öltözőkben van meleg vizes mosakodási lehetőség. Az iskolai testnevelés alóli felmentettek száma nem számot tevő; évente 1-2 tanuló. Részlegesen felmentett a tanulók kb. 15%-a, akik nagy része allergia – asztma miatt mentesülnek a teljes körű iskolai testnevelés alól. Tanulóink helyben étkeznek.

65

Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a hátrányos helyzetű tanulók létszáma lassan, de folyamatosan nő Állandó napi kapcsolatban vagyunk a szülőkkel, Gyermekjóléti Szolgálattal, iskolaorvossal és mindazon személlyel, aki a gyermekek érdekében tud lépéseket tenni. Iskolai alapítványunk kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű tanulók megsegítését. Több esetben járult hozzá a tanulók tanulási feltételeinek anyagi megteremtéséhez; kirándulásokra, táborozáskor pénzbeli segítséget ad. 

Iskolánk helyzete a gyermek- és ifjúságvédelem szempontjából Az aktuális helyzet felmérését minden tanév szeptemberében elvégezzük. A belső használatú statisztikát október 1-jei állapottal nyitjuk meg, majd ezt folyamatosan – az idő közben felmerülő problémás eseteknél – változtatjuk, felülbíráljuk, kiegészítjük. A mérés osztályonkénti egységessé tételéhez egy „Veszélyeztetettséget felderítő lap”-ot és a szülők által aláírt önkéntes nyilatkozatot használunk. Ezen jelezzük tanulónként az egyéni problémákat, majd az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel közös megbeszélésen állapítja meg a „hátrányos-” vagy „veszélyeztetett helyzetű” besorolást. Veszélyeztetett tanulóink esetében felvesszük a Gyermekjóléti Szolgálattal – szükség esetén az iskolaorvossal – a kapcsolatot.

2.17.3. Alapelvek, célok Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az iskoláé is; és az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Ezen célok és az adott helyzetértékelésnek megfelelően fő tennivalóink:  A zöld felület növelése  Az udvar balesetmentessé tétele  A mindennapi testedzés kialakítása  A családokkal való kapcsolat szorosabbá tétele  Prevenció (mozgásszervi, testtartás, drog, alkohol, AIDS. stb.)  Napi együttműködés a segítő partnereinkkel 66

2.17.4. Feladatok, szakmai program 2.17.4.1. Testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolások felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség. Ezek a deformitások rendszeres testmozgással megelőzhetőek lennének. A legfontosabb az, hogy megadjuk az általános iskolában a lehetőséget a mindennapos testmozgásra. Fontos, hogy a gyerekek életelemévé váljon a mozgás. Feladatok

Területek

 Mindennapos testmozgás biztosítása

testnevelésóra, ISK, napközi

 A lehetőségek feltárása az iskolán kívüli sporttevékenységről

iskolai sportkör

 A tehetségek egyesületekbe irányítása

sportegyesületek

 A különböző tömegsport rendezvények propagálása

diákolimpiák

 Az iskolai testnevelésbe tartásjavító torna beiktatása

testnevelésóra, napközi

 Egyeztetés az iskolaorvossal a tanulók testnevelési csoportba sorolásáról, testnevelés órán ennek megfelelően differenciált foglalkoztatás

iskolaorvosi vizsgálat testnevelésóra

 A megfelelő felszerelés (elsősorban tornacipő) fontosságának kihangsúlyozása

testnevelésóra osztályfőnöki óra szülői értekezlet

 A testmozgással és a tisztálkodással kapcsolatos higiénia kialakítása

testnevelésóra osztályfőnöki óra szülői értekezlet biológiaóra/egészségtan környezetismeret óra

 A tanulók aktuális fizikai állapotának felmérése. Minden év szeptemberében kijelölni a mérésre váró feladatokat

iskolaorvos, védőnő testnevelésóra

 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

testnevelésóra, ISK, osztályfőnöki óra biológiaóra/egészségtan környezetismeret óra

2.17.4.2. Táplálkozás A mai rohanó világban egyre kevesebb idő marad a megfelelő táplálkozásra. A gyorséttermek kínálata, a félkész/kész ételek elterjedése miatt egyre több káros anyag jut a gyermekek szervezetébe, ami betegséghez vezet. Egyre több a túlsúlyos gyerek. Az iskola feladata, hogy ügyeljen az iskolában fogyasztott ételek mennyiségére, minőségére; az elfogyasztás módjára.

67

Területek

Feladatok  Az iskolai étkezés nyugodt körülményének kialakítása.

környezetismeret óra életvitel óra osztályfőnöki óra

 A táplálkozással kapcsolatos higiénia kialakítása.

napközi, osztályfőnöki óra óraközi szünet napközi tanulószoba

 A fogmosásra szoktatás ebéd után  A korszerű táplálkozás megismertetése a gyerekekkel, szülőkkel

osztályfőnöki óraéletvitel óra biológia óra környezetismeret óra előadás meghívott előadóval.

 A rászoruló gyerekek kedvezményes étkeztetése  A gyerekek étkezési szokásainak megfelelő alakítása.

osztályfőnöki óra

 Egyeztetés az élelmezésvezetővel az étrend kialakításáról annak érdekében, hogy az étlap megfeleljen az életkornak

intézményvezetés

 Kapjanak egyre nagyobb hangsúlyt az egészséges ételek az iskolai büfé kínálatában

intézményvezetés

2.17.4.3. Személyiségfejlesztés A tanulóink lelki egészségének fejlődésére az élet sok színtere van hatással. Kockázati faktorok között szerepelnek a stresszhatások, amelyek mind az iskolában mind otthon kialakulhatnak. Egy korcsoportba tartozó gyerekek hatással vannak egymás lelki - szellemi fejlődésére; éppen ezért kiemelkedő fontosságú a jó osztályközösségek kialakítása, melyben a diákok tisztelik és segítik egymást. Lelki egészségük védelmében körültekintően vizsgálni kell a saját magukról kialakított képet, önértékelésüket, valamint ennek objektivitását. Semmiképp sem szabad szem elől téveszteni a család befolyásoló szerepét a diákok lelki egészségét illetően. Társadalmunkban egyre gyakoribbá válik az egy szülő és gyerek(ek)ből álló család, illetve növekszik a nevelőszülővel együtt élő elvált családok száma. Mindezek a tényezők növelik a veszélyeztetett gyermekek számát. Hiszen minden reggel onnan indulnak el és oda érnek haza. Lelki sérült tanulóinknak is biztosítani szeretnénk az olyan iskolai légkört, ahová minden nap szívesen járnak. A társadalomban egyre jelentősebb problémát okoz az alternatív örömszerzés formáinak fiatal korban történő kipróbálása: dohányzás, alkohol, drogfogyasztás stb. 68

Éppen ezért szükséges az egészséges test nevelése mellett fokozottan odafigyelni a diákok szellemi, mentális fejlődésére is. Az egészségfejlesztési tervünk részévé kívánjuk tenni a mentálhigiéniás szemléletformálást is. Feladatok

Területek

 Osztálylétszám pozitív irányú változtatása

intézményvezetés, fenntartó

 Az egységérzést erősítő programok szervezése:  sportversenyek,  műveltségi vetélkedő,  osztályok közötti versenyek  Petőfis napok; az összetartást és az egészséges versenyszellemet is fejlesztik a tanulókban.

kirándulás tanórán kívüli tev.

 Iskolai diszkó szervezése, ahol együtt szórakozhatnak kulturált módon

diákbál

 Iskolai ünnepségeken való közös részvétel

ünnepek, ünnepélyek

 Diákönkormányzat mérje fel a gyerekek igényeit és ennek megfelelő programok kialakítása

DÖK-gyűlés

 DADA programban való részvétel biztosítása a tanulók és a szülők részére

osztályfőnöki óra rendkívüli szülői értek

2.17.4.4.Egyéb Feladatok

Területek

 Az udvar balesetmentessé tétele

intézményvezetés

 A pályázati lehetőségek kihasználása

intézményvezetés

 Az udvaron növények ültetésével a por mérséklése

környezetismeret óra életvitel óra

 A közlekedés biztonság növelése, közlekedésbiztonsági ismeretek átadása

osztályfőnöki óra

 Az iskola tisztaságának fokozása

intézményvezetés osztályfőnöki óra Diákönkormányzat

 Az egyén felelősségének felismertetése

osztályfőnöki óra

2.17.5. Az egyes tudományágak/ tanórák egészségnevelési lehetőségei, tevékenységei 2.17.5.1.Osztályfőnöki óra Az 5-8. évfolyamok vonatkozásában már az eddigiekben is beépült az egészségnevelés témája az osztályfőnöki órák tananyagába, amit a jövő évtől egységesített témakörök tervezésével, feldolgozásában bővítjük ki az iskolában. A hasonló tartalomkörök évfolyamonként ismétlődnek egyre 69

bővülő tananyaggal. Ide tartozik pl. az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő helyes eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyes higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és a családi élet kialakítása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az elsősegély-nyújtás lehetőségei, az egészségkárosító magatartásformák kerülése és az élelmiszer biztonság megvalósítása. Az egészségnevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. A kerettanterv által nyújtott segédlet alapján évfolyamonként a következő 10 téma köré csoportosítjuk az egészségneveléssel kapcsolatos tananyagot. 5. osztály

6. osztály

7. osztály

         

Az egészségnevelés témakörének bevezetése; Az életmód; Az egészséges életmód kialakítása; A táplálkozás, mint életmódot befolyásoló tényező; A biztonság megőrzése; elsősegély-nyújtás; Veszélyes anyagok hatása életünkre; A társas kapcsolat; A testi és lelki növekedés; A környezet és az életmód kapcsolata; Az egészséges életmódjavítás: mit tehetünk ennek érdekében.

         

A gyerekek döntéshozó képességének megítélése; Élethelyzetek, döntéshozatal, elsősegély-nyújtás I. Élethelyzetek, döntéshozatal, elsősegély-nyújtás II. Mit eszünk? Ki dönti el? Mozgás és személyes higiénia; Veszélyes anyagok, melyek kipróbálásáról én döntök; Veszélyes anyagok, melyek kipróbálásáról én döntök II; Környezetem szépítése; A helyes döntéshozatal; Mi lesz a döntésem következménye?

         

Milyen vagyok? Milyen szeretnék lenni? Hogyan érzem magam? Hogyan érzem magam a családban? Hogyan látom barátaimat? Ők milyennek látnak engem? Kik a barátaim, kik az ellenségeim? Miért? Mi a különbség barátság és szerelem között? Kihívás vagy szenvedély, veszélyes anyagok; Hogyan hatnak a veszélyes anyagok a társas kapcsolatra? A változások biztonsága; Mi változott az egészségi állapotomban?

8. osztály

70

        

Környezetünk védelme; A környezetvédelem globális problémái; Hogyan étkezzek egészségesebben? Az étrend helyes kialakítása; Testmozgás: egészségesebb emberek; Mi változott az életmódomban? Mi a siker, hogyan érhetem el? Mit tennél másképp, ha ismét ötödikes lennél? Milyen leszek 15 év múlva?

2.17.5.2.Társadalomtudományos tantárgyak Célkitűzések  Helyes értékrend felállítása.  Az emberi érzelmek megfogalmazásának és kinyilvánításának különböző módjai.  Hazafias érzések kidomborítása; magyar termékek fogyasztásának preferálása.  Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése.  Az életminőség fogyasztáson túl mutató alkotóinak keresése.  Az idegen nyelvek területén az egészséges életmóddal kapcsolatos témakörök feldolgozása. 2.17.5.3.Természettudományos tantárgyak Célkitűzések  Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.  Az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás.  A családi életre nevelés megvalósítása.  Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.  Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.  Helyzetfelismerés, ok okozati összefüggések.  Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése.  Globális összefüggések megértése.  A már meglévő ismereteket rendszerezése, szelektálása, elmélyítése.  A kritikus gondolkodás kialakítása.  Ösztönzés az egészséges életmód elsajátítására.  Környezeti érzékenység, helyes szokások, viselkedési normák kialakítása.  Követendő minták mutatása, és ösztönzés felelősségteljes cselekvésekre; annak feltárása, hogy mit tehet a tanuló egészségének megőrzésének érdekében.  Személyes krízishelyzetek felismerése és a megfelelő kezelési stratégiák alkalmazása.

71

A természettudományos tantárgyak tanulása során feladat, hogy kialakítsunk tanulóinkban egy átfogó képet a környezetünkről; és érdekelté tegyük őket abban, hogy a jövőben úgy alakítsák életmódjukat, hogy azzal minél csekélyebb mértékben károsítsák önmagukat, környezetüket. Feladatok

 Az egészségtan órákon az emberi test felépítésének, működésének ismertetése, különös tekintettel a kezdődő kamaszkori problémákra. Sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat. Segít a tanulóknak az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában.  A különböző népcsoportok táplálkozási szokásainak, változatosságának ismertetése, a gazdasági élet tükrében.  Magyarország természeti értékeinek megismerése, és figyelemfelhívás a gyakorlati tapasztalatok megszerzésére (túrázás).  Az egészséges táplálkozás kiemelkedő fontosságára irányuló figyelemfelhívás. Mindezt a gyakorlatban hasznosítjuk.  A családi életre nevelés keretein belül, az egészséges párkapcsolat és szexualitás szerepének kihangsúlyozása.  A prevenciós tevékenységek rendszeres végzése, a szenvedélybetegségek tüneteinek felismertetése.  Balesetvédelmi előírások betartatása, fontosságának hangsúlyozása; különös tekintettel kísérletet bemutató tantárgyaknál (fizika, kémia).  A fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiák felismertetése. 2.17.5.4. Készségtárgyak Feladatok  Különböző művészeti alkotások elemzése, melyek során fejlődik, formálódik a gyermekek esztétikai érzéke. A festészet, a grafikai alkotások elemzésével közelebb kerülnek az emberi test anatómiájához.  Az ének-zene megszerettetésével egy kiegyensúlyozottabb nemzedék felnevelése.  A saját és más népcsoportok kulturális értékeinek megbecsülésére nevelés. 2.17.5.5. Tanórán kívüli tevékenységek  A második évfolyamban a tanulók úszásoktatásban részesülnek.  A művészeti iskola keretein belül tanuló diákok különböző rendezvényeken is bemutatják tánctudásukat.  A nyári tábor keretében szervezett túraprogramokon fejlesztik kitartásukat a diákok.  Az iskolában szervezett edzéseken illetve versenyekre való felkészítés során eddzük a tanulókat.  Az allergia kialakulásának megelőzése és az allergiás tünetek megismertetése céljából a parlagfüvet megmutatjuk a tanulóknak, és felhívjuk a figyelmet a parlagon hagyott területek gazmentesítésének szükségességére.  A baleset- és tűzvédelmi szabályok érvényesek az iskolában is; megismertetésük után évente egy alkalommal a megtervezett menekülési 72

    

útvonalon elhagyjuk az intézményt, gyakorlás (felkészülés tűz- és bombariadóra). Minden évben részt veszünk a városi drogellenes koncerten, ahol a tanulók olyan csoportok munkájával, tevékenységével is megismerkednek - a szórakozás mellett -, melyek az elsődleges prevenció lényeges elemei. A napközis foglalkozások kiváló színtere a játékoknak, a játékos gyakorlatoknak, valamint a szocializáció kialakulásának. Minden évben részt veszünk a „helyes táplálkozás” témakörben meghirdetett gyermekrajz pályázaton. Szintén részt veszünk minden évben a „Közlekedésbiztonság gyermekszemmel” címmel meghirdetett gyermekrajzpályázaton. A Duna-Tisza közi természetvédelmi rajzpályázaton, a Madarak és Fák Napja alkalmából meghirdetett rajzpályázaton ugyancsak szerepelnek tanulóink.

2.17.5.6.Iskolán kívüli tevékenységek  A tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálata, amiben az iskolaorvos és a védőnő nyújt segítséget.  A tanulók fogászati szűrővizsgálata.  Különböző sportversenyeken, városi sportegyesületekben történő aktív testmozgás. 2.17.6. Segítő kapcsolatok 2.17.6.1 Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. 2.17.6.2 Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók:  A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és a kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció).  Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése.  Közreműködés: közegészségügyi – járványügyi, környezet – egészségügyi, táplálkozás – egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az intézmény vezetésével egyeztetve.  Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

73

2.17.6.3 Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, családsegítők A gyermekvédelmi munkában tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és az önkormányzat más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. A hivatalos jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különböző dokumentumok rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van. 2.17.6.4 Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkában. 2.17.6.5 Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. Fontos a prevenció során kifejtett tevékenységük. 2.17.7 Továbbképzés, minőségfejlesztés Minden évben áttekintjük az egészségnevelési programunkat. Ezzel egy időben megtesszük a szükséges változtatásokat a PDCA - elv szerint. Megvalósítjuk, hogy a tantestület minél több tagjának lehetősége nyíljon mentálhigiénés, illetve egészségneveléssel foglalkozó továbbképzéseken részt vennie. Azon kollégáknak, akik nem vesznek részt ilyen témájú továbbképzésben, biztosítjuk a szakos pedagógusok segítségét az adott terület bármely témájában. Minden tanév elején a továbbképzésekről, a beiskolázásról részletes tájékoztatást kapnak a kollégák. Az értékteremtésre, az értékátadásra és az értékmegőrzésre vállalkoztunk, a gyermekek teljes személyiségét fejlesztjük. 2.17.7.1 Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai  Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további cél meghatározása.  Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet.  Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát; minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez.

74

2.18

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN

2.18.1 Törvényi háttér Az alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:  8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.  16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.  18. §. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.  70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok  Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. 

A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény ) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.



Az 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem).



A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”.

75



Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni.



Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemről, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek.



1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1923-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg.



A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

Egészségügyi jogszabályok  A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:  Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják.  A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életvitel szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 

1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egység 21. nyilatkozatát, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan

76

biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. 

Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak.

Közoktatási jogszabályok  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösségfejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. Az intézmény „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályozó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv”. 

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. sz. Kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban.



1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb faladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

Önkormányzati jogszabály  Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. 2.18.2 Helyzetkép 2.18.2.1.Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából  Az iskola épülete elöregedett, felújításra szorul. Javításokat folyamatosan végeznek ugyan, de baleseti veszélyek fennállnak. (Udvar,

77

egyes tantermek parketta hiánya és hibája, folyosó kövezeti hibái, radiátorok és ablakkilincsek csonkjai, tetőcserép lazulásai stb.)  A tantermi világítótestek elavultak, felújításra, illetve cserére szorulnak.  Iskolánk udvara nemcsak kicsi, de életveszélyes is. Egy betonrengeteg, mely helyett zöld terület vagy parkosított udvar kialakítása a cél. Mindehhez anyagiak még nem biztosítottak.  Az iskola folyosója tágas, a természetes világításról az ablakfelületek gondoskodnak. Az ablakok viszont modernizálásra várnak. 2.18.2.2.Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink  Nyári táborok, időszakosan szelektív hulladékgyűjtés, papírgyűjtés  Természetjárás, kirándulások, terepgyakorlatok  Iskolaújságban környezetvédelmi témák, cikkek, írások  Az érdeklődő diákok számára természetvédő klub működtetése  Aktuális jubileumi ünnepségek tartása  Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés 2.18.2.3.A település és a régió, a helyi értékek  A nagyvárosi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabb- rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, a sétálóutcák kialakításának következményei, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak. A diákoknak lehetősége van különböző állampolgári tevékenységek gyakorlására, amikor bekapcsolódnak a döntéshozatali eljárásokba, egy-egy környezetkárosítás feltárásába.  Az aktivitás fokozása és az iskola környéke vagy a város lakosságának bevonása a különböző zöld akciókba mindenki számára hasznos.  Tanulmányi versenyek  Jeles környezetvédelemhez kapcsolódó világnapok, megemlékezések  A Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karával, mint gyakorlóiskola szoros szakmai kapcsolatunk van, a természetismeret szakos tanítójelöltek hospitálása és tanítási gyakorlata iskolánkban folyik.  Az évente iskolánkban rendezett városi és iskolai műveltségi versenyek témájához mindig kapcsolódnak városunk természeti és kultúrtörténeti értékeinek felkutatásával, megismerésével kapcsolatos feladatok.  Szűk környezetünk megbecsülésétől fokozatosan haladjunk a globalitás felé  A környezetvédelem ne legyen „ ad hoc” egy-egy akció, hanem folyamatos rendszeressé és rendszerré váló belső igény  Fontos a környezetetika fejlesztése  Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

78

2.18.3. Alapelvek, célok 2.18.3.1. Alapelvek Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiség formálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetéért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. 2.18.3.2. Általános célok, értékek a környezeti nevelésben  Olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni.  Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés  A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése  A testi-lelki egészség megőrzése 2.18.3.3. Hosszú távú pedagógiai célok  az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés  tolerancia kialakítása  az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása  ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség  globális összefüggések megértése  a családi életre nevelés fejlesztése megvalósítása  az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Kulcsszavak

79

             

Szeretet Tisztelet, megbecsülés Harmónia Takarékosság Alázat esztétika empátia, segítőkészség tolerancia felelősség együttműködés öröm, vidámság globális gondolkodás lokális cselekvés szelídség

2.18.3.4. Konkrét célok és feladatok  helyi értékek és problémák feltérképezése  helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság) Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Nagy forgalom

Zaj Légszennyezés

Szemét

Célok: Közlekedési biztonság növelése gyalogos közlekedés segítése Csökkentés Csökkentés

Tiszta, egészséges környezet

Az iskolabelső

Energia-felhasználás

Takarékos fűtés

Vízfogyasztás

Udvar

Egészséges ivóvíz fogyasztása, víztakarékosság Biztonságos aljzat

Iskolabüfé

Egészséges ételek, italok

Tevékenység, feladat: Közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása Fák, cserjék ültetése Zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása Szelektív hulladékgyűjtés, (papír, szárazelem) Festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, helyiségekben szappan, WC papír, gyakori szellőztetés Gázkazán szabályozása Nyílászárók javítása, tető szigetelése Víztakarékos öblítés, csapok karbantartása Az aszfaltozott rész felújítása Gyümölcslevek- és teák, friss gyümölcsök,

80

Az iskola eszközellátottsága

A tanítás-nevelés élmény

joghurtok, sajtok gabonapelyhes édességek Esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok

2.18.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 2.18.4.1. Hagyományos tanórák: a környezeti nevelés interdiszciplináris jelleggel jelenjen meg minden hagyományos tanórai foglalkozáson. A különböző tantárgyakban való megjelenésének lehetőségei:  Magyar nyelv és irodalom A tanulók:  ismerjék meg a közvetlen természetes és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket!)  érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során,  ismerjék meg az anyanyelv gazdaságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását!  törekedjenek az anyanyelv védelmére!  számára alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés!  a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést segítse a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával  egyéni és közösségi kompetenciája fejlődjön a drámajátékok segítségével!  Történelem A tanulók:  értsék és tudják, hogyan mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet!  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a társadalmi átalakulásokra, a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására!  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete!  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében!  Matematika A tanulók:  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával! 81

     

tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni! logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön! tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait! váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására! legyenek képesek reális becslésekre! tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni!

 Fizika A tanulók:  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat!  a természettudományos ismeretek alapján a környezeti erőforrásokat felelősséggel használó, tetteinek következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá nevelődjenek!  Kémia A tanulók:  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel!  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére!  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait!  Földrajz A tanulók:  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről!  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit!  ismerjék meg a világ globális problémáit!  ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit!  Idegen nyelv A tanulók:  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével!  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit!  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit!  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt- munkában választ keresni!  Testnevelés A tanulók: 82

 



fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket! legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében! értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes!

 Biológia + egészségtan A tanulók:  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit!  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet!  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat!  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére!  sajátítsák el a testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikákat!  Technika A tanulók:  ismerjék a megújuló energiaforrásokat és energiatermelést!  készítsenek: madáretetőt, szélkereket!  ismerjék a hagyományos tisztítási módszereket, készítsenek ajánlást a vegyszerek helyettesítésére!  Ének-zene A tanulók:  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát!  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait!  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban!  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét!  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek!  Rajz és vizuális kultúra A tanulók:  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát!  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit!  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére!  tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira!  ismerjék a természetes alapanyagok használatát!

83

2.18.4.2. Nem hagyományos  Erdei iskola  Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési- tanulásszervezési egység. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Cél: minden gyerek az általános iskolában minimum kétszer (alsóban és felsőben), de lehetőleg minden évben vegyen részt erdei iskolai programban.  Terepgyakorlat  A terepgyakorlat a környezet valóságában megszerezhető ismeretszerzésre összpontosít adott megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével. Ilyen például egy tájolási, tájékozódási gyakorlat, növényhatározás, vízmintavételezést, talajvizsgálatot tanító gyakorlat. A városon átfolyó patak vízminőségének, a város levegőtisztaságának, a város élővilágának vizsgálata egyaránt érintheti a földrajzot, a kémiát, biológiát és a technikát. A gyakorlatot ekkor a tevékenységbe bevonható tantárgyak együttes időkeretének a terhére tervezzük.

2.18.4.3. Tanórán kívüli, egyéb foglalkozások Környezeti-természeti értékek feltárása  tanulmányi verseny  nyári tábor  kirándulás, túra, kézműves foglalkozások  kiállítás készítés, nézés  látogatások: múzeum, állatkert, tanya, botanikus kert. stb.  kisállat-kereskedés  piac  gyümölcsöskert  zöldségeskert  kapcsolattartás külső partnerekkel  külső partnerek:  Ifjúsági Otthon (Fürkész, Barangoló bérlet)  Természet Háza  Vadaspark  Arborétum  Planetárium  Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ  Vízmű Vállalat

84

Környezetvédelmi jeles napok megünneplése  Március 22. Víz Világnapja  Vízművel egyeztettet időpontban látogatás a cégnél, pl. plakátverseny  Április 22. Földnapja  Május 10. Madarak és Fák Napja Közös iskolai program  Arborétum  Nyíri erdő  Június 5. Környezetvédelmi Világnap  vetélkedők, játékok  Szeptember 23. Takarítási Világnap  az iskola környéke  osztály  folyosó rendbetétele  Október 4. Állatok Világnapja  látogatás a Vadasparkba  arborétum  kisállat-kereskedés  rajzverseny  Október 31. Takarékossági Világnap 2.18.5. Módszerek, eszközök 2.18.5.1. Szempontok a módszerek kiválasztásakor  Alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz.  Vonjanak be minél több tanulót.  Az iskola keretein túl is legyenek hatással.  A természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen.  Alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát.  A lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez.  Nyújtsanak sok élményt a tanulónak.  Az érzelmeken át hassanak.  A személyes megtapasztaláson alapuljanak.  Együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók külső szövetségek, szülők stb.).  Alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére  Legyen bennük sok játékos elem 2.18.5.2. Módszerek Játékok  Szituációs 85

 Memóriafejlesztő  Kombinációs  Érzékelést fejlesztő  Ráhangolást segítő  Bizalomerősítő  Kapcsolatteremtést segítő  Drámapedagógia Modellezés  Hatásvizsgálatok  Rendszermodellezés  Előrejelző  Működő modellek készítése, elemzése Riport módszer  Kérdőíves felmérés  Direkt riportok  Fotóriport Projektmódszer  Analízis – akció projektek Terepgyakorlati módszerek  Terepgyakorlatok  Táborok  Térképkészítés  Egyszerű megfigyelések  Célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka  Természetvédelmi és fenntartási munkák  Rekonstrukciós munkák  Madárvédelmi feladatok  Szelektív hulladékgyűjtés  Rend- és tisztasági verseny Közösségépítés  Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében Művészi kifejezés  Vizuális művészet a környezeti nevelésben  Irodalmi alkotások  Zeneművészeti  Fotóművészet  Táncművészet  Népművészet  Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése 86

 A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén 2.18.5.3. Taneszközök  Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek,  Térképek,  Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok  Játékokhoz szükséges felszerelések  Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez 2.18.6. Erőforrások 2.18.6.1. Belső személyi erőforrások  Pedagógusok  tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát  odafigyel példamutató magatartására  részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében stb.  Diákok  részt vesz a környezeti nevelési programokon  magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását stb.  Irodai alkalmazottak  tartsák be ők is a hulladékkezelés, energiai- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait,  munkavégzésük, életük legyen példamutató  Technikai dolgozók  vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben  szükség van a segítségükre (pl. madárkalács készítés, saláták, gyümölcsteák készítése, terítés szépsége, madárodú készítés, szelektív hulladékgyűjtők megfelelő használata stb.) 2.18.6.2. Külső személyi erőforrások  Önkormányzat, iskolaszék, szülők, lakosság, civil szervezetek, egyéb partnerek stb. 2.18.6.3. Anyagi erőforrások A szükséges anyagi erőforrások megtervezése a tanulásszervezési módoktól az épület környezetbarát működtetésének feltételéig mindenre terjedjen ki.

költségigényes módon való

87

Azokat a környezeti nevelési programokat és célokat, melyeket a kötelező tanórai (hagyományos és nem hagyományos) keretekbe építünk be, a kormányzat az EMMI - n keresztül támogatja. Fontos különböző források megszerzése is:  Állami források: KvVM pályázatai, TÁMOP- pályázatok, NTP pályázatai, közös pályázat, pl. erdei iskolák támogatása.  Önkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás, EU-s támogatások  Magánforrások: alapítványi hozzájárulás  Egyéb bevételek: pl. hulladékgyűjtésből származó bevétel 2.18.7. Kommunikáció 2.18.7.1. Iskolán belüli (faliújság, iskolaújság stb.) Lehetőségek, amelyek az információáramlást biztosítják a tanár-diák, tanártanár, diák-diák, iskola-szülő között: iskolai környezeti nevelést bemutató kiadvány, tablók, poszterek, beszámolók, újságcikkek, albumok, naplók, CD-k, zöld hirdető táblák, iskolagyűlés, Internet, Szervezeti és Működési Szabályzat, házirend stb. 2.18.7.2. Külső (helyi és országos média) Az iskolán kívüli kommunikáció tényezője az iskola nyitottá válásának, a kistérségi szemlélet erősödésének, környezeti nevelésünk hatékonyságát és sikerét segíti és meghatározza, hogyan tudjunk kommunikálni partnereik felé. Lehetőségek, amelyek az információáramlást biztosítják iskola-szülő, iskolafenntartó, iskola-város, iskola és partnerei között: az iskola esemény naptárát, eredményeit, felhívásait, diákbeszámolóit hírül adhatjuk a városi újságban, a városi televízióban, Interneten; meghívhatjuk külső partnereinket diákelőadásokra, rendezvényekre, kiállításokra, városi akcióinkra; részt vehetünk partnereink rendezvényein.

88

2.19. BŰN – ÉS ÁLDOZATTÁ VÁLÁS MEGELŐZÉSE, KONFLIKTUSKEZELÉS 2.19.1 Törvényi háttér 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 2. § (10) „A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával.” 2.19.2 Cél: a bűnelkövetés és az áldozattá válás elkerülése  A bűnmegelőzés, olyan intézkedések összessége, amelyek a társadalom kohéziójának növelésére, az egyének és természetes közösségeik társadalmi kötelékeinek megtartására, a lazuló kötelékek erősítésére, a társadalmi integráció biztosítására irányul.  Az állami, önkormányzati szervek, társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok, állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége, amely az elkövetővé, valamint az áldozattá válás megelőzésével, bűnalkalmak lehetőségének csökkentésével a bűncselekmények számát csökkenti. 2.19.3 Előzmények A bűnmegelőzés, az áldozattá válás és a konfliktuskezelés kérdései egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak mind össztársadalmi szinten, mind az intézmények életében. 2.19.4. A prevenció beépülése egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba 2.19.4.1 Matematika: Olyan szöveges feladatok megoldása, grafikonok elemzése, amelyek bűnözési, áldozattá válási számadatokat dolgoznak fel, gondolatindítóak, tanulságosak. 2.19.4.2 Technika: Az intellektuálisan alulteljesítő, de manuális készségeit tekintve átlag feletti képességű gyerekeknek a szokásosnál erőteljesebb pozitív megerősítése. Az iskolákban tapasztalható, lexikális tudás –túlértékelés visszaszorítása. Kooperatív készség segítése, csoportosan létrehozott produktumok elkészítésének/kipróbálásának alkalmazásával. 2.19.4.3 Fizika: Csoportos feladatmegoldások, kísérletek, szimulációs gyakorlatok alkalmazása. 2.19.4.4 Földrajz: Veszélyeztetettség, devianciák, bűnözési iparágak földrajzi megoszlásának bemutatása lokálisan, globálisan. Magyarázatok, következtetések levonása. 2.19.4.5 Biológia: Csoportos feladatmegoldások, kísérletek, szimulációs gyakorlatok alkalmazása. A függőség biokémiai összefüggéseinek felismertetése, az irreverzibilis folyamatok

89

2.19.4.6 Kémia: Csoportos feladatmegoldások, kísérletek, szimulációs gyakorlatok alkalmazása. A tananyagban szereplő vegyi anyagok hatása az emberi szervezetre – részletes ismertetés. A tudatmódosító szerek bemutatása, a „gyártás” során keletkező hibalehetőségek és veszélyeik. 2.19.4.7 Informatika: A szűretlen, kontrollálatlan információáradat adekvát kezelése (interneten). A függőség kialakulásának jelei, kezelése. 2.19.4.8 Történelem: Az egyes ember személyiségének, sorsának hatása a társadalmi csoportokra, nemzet(ek)re A szövetségesek keresésének mechanizmusa, a szövetségek működése, bukása (kooperációk, konfliktusok és kezelésük a történelemben). 2.19.4.9 Magyar nyelv-és irodalom, kommunikáció: Dráma- és helyzetgyakorlatok, szövegértés, kommunikáció 2.19.5 Tanórán kívüli tevékenységek Gazdag, tartalmas programot kell kínálni a tanulóknak. Törekedni kell arra, hogy a veszélyeztetett gyerekek nagy számban vegyenek részt olyan programokon, amelyek a megfelelő szocializációs, prevenciós folyamatokat segítik. Iskolán kívüli környezetben is tanulják a konfliktusmentes, kooperatív társas viszonyok kialakítását. A tevékenységet kövesse rövid, közös értékelés, elemzés. 2.19.6 Problémahelyzet feltárása - helyzetelemzés: 2.19.6.1 Minden, olyan gyermekről készüljön anamnézis, szociális-helyzet elemzés, (lehetőség szerint szociometriai elemzés), aki bűnelkövetésre, áldozattá válásra veszélyeztetett. Ez egyrészről empirikus adatgyűjtésből áll, amely családlátogatáson is történhet; s a lakás és életkörülmények tényszerű megállapításain túl, a gyermekkel és a szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítővel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével készült interjúk alapján válik teljessé. 2.19.6.2 A helyzetelemzés térjen ki arra, hogy a családban, lakókörnyezetben, kortárs csoportokban tapasztalható devianciák alapján inkább potenciális áldozattá, vagy potenciális elkövetővé válhat a gyermek. Az elemzésben ki kell térni a kriminogén tényezők jelenlétére: • Szabadságvesztését töltő családtag • Pártfogás alatt levő családtag • A gyermek korábbi bűnelkövetése • Tanulói jogviszony hiánya • Magántanuló az elkövető gyermek • Évismétlő • A szülők alacsony iskolázottsága • Bűnelkövető családtag

90

• • • •

Nélkülözés –szegénység Az elkövető gyermek alkoholfogyasztása (esetleg kábítószer-fogyasztása) Családtag alkoholfogyasztása (esetleg kábítószer-fogyasztása) Kortársak negatív befolyása

2.19.6.3 A dokumentumot az osztályfőnökök készítik el (a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével), és minden, a gyermekkel foglalkozó pedagógusnak ismernie kell. A helyzetelemzést 2 évente frissíteni szükséges. A helyzetelemzésben foglaltak nyújtsanak segítséget a napi pedagógiai munka során. 2.19.7 Segítségnyújtás Az intézmény az alábbi külső kapcsolatok segítségével tud hathatós segítséget nyújtani: Külső kapcsolat Védőnő

Tevékenység, az együttműködés –javasolt- tárgya Felvilágosító előadások az alábbi, devianciával összefüggő témákban: prostitúció, dependenciák (drog, alkohol, nikotin…)

Rendőrség

DADA progam, Egy rendőr egy iskola program előadásai gyermekeknek, pedagógusoknak:  Mit tehet a rendőr? A családon belüli erőszak háttér okai és a beavatkozás hatékonyabb módszerei.  Lehet-e ártalmas az érintés? A „jó és a rossz érintés”gyermekszemmel. Szexuális bűncselekmények elkerülésének lehetőségei az iskolában és a környezetben.  Düh, Agresszió, Erőszak I. Az iskolai agresszivitás és erőszak okai, megjelenési formái, kezelési lehetőségei  Düh, Agresszió, Erőszak II. Elkerülés helyett a konfliktusok megoldása szituációs gyakorlatokon keresztül  Mit nézzen, mit ne nézzen a gyerek? Kevés idő, sok feladat a nevelésben. A média szerepe és hatása, a függőség kialakulása  Számítógép- Internet szenvedély és függőség  Elkövető vagy áldozat? A fiatalok rendőrszemmel. Általános helyzetkép az elkövetővé és áldozattá válásról.  Tudd, hogy mit vállalsz! Drogokról másképpen. (2x45 perc)  Szenvedélybetegségek kialakulása Kipróbálás, használat és függőség Kémiai és viselkedési addikciók  „Jó hecc”kontra bűncselekmény A vagányság, jópofaság és annak határai Büntetőjogi

91

normák és felelősség  Aids, alkohol, dohányzás Tévhit és valóság, felvilágosítás és megelőzés  Környezetünk védelméről Környezet- és természetvédelem  S.O.S. Helyes viselkedésformák veszélyhelyzetben HELPI ifjúságsegítő és Információs Iroda (Kecskemét) Nevelési Tanácsadók Gyermekjóléti szolgálat (Családgondozó) RÉV Szenvedélybeteg gondozó (Kecskemét) Gyámhivatal Pedagógiai szakmai szolgáltatók

Áldozattá válási, bűnmegelőzési előadás sorozat Felmérések, szocializációs helyzet diagnosztizálása Személyes kapcsolattartás, tanácsadás Függőség kialakulásának megelőzése. Függőség kezelése. A gyermek kiemelése a veszélyeztető családi légkörből Célirányos képzések, előadások szervezése

92

2.20 A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI, EGYÜTTMŰKÖDÉS 2.20.1 Az óvoda és a család kapcsolata 2.20.1.1 Az együttműködés formái és továbbfejlesztésének lehetőségei  Az óvodáról készített írásos tájékoztató, PR anyag.  Szülők részvétele az óvodai programokban.  Beiratkozás előtti nyílt napok.  Speciális témájú szülői értekezletek.  Szakirodalom-ajánlás.  Gyermekneveléssel kapcsolatos szakmai tanácsadás.  A gondozási szokások összehangolása, az azonos elvek kialakítása és betartása.  Dokumentációk nyilvánossá tétele. 2.20.1.2 A kapcsolattartás formái és továbbfejlesztésének lehetőségei  A szülők közösségének kezdeményezésére igény és lehetőség szerint:  Karácsonyi ajándékműsor.  Alapítványi bálok.  Gyermeknapi majális, Kerti party.  Szülői értekezlet.  Családlátogatás a szülők kérése alapján  Fogadóóra.  Napi rövid tájékoztató jellegű információcsere.  Óvodaszék.  Alapítványi kuratórium.  Szülők részvétele a rendezvények szervezésében.  Kívánságláda.  Faliújság.  Az óvodáért végzett közös munka a szülőkkel.  Udvarrendezés alkalom szerint a szülők bevonásával.  Munkadélután alkalomszerűen illetve aktualitáshoz kötötten. 2.20.2 A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködése A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formáit a közös pedagógiai feladatok megoldása során tudjuk megvalósítani. Meg kell valósítani, hogy a szülő kapjon tájékoztatást az iskolában folyó munkáról, illetve, kapjon lehetőséget arra, hogy közreműködjön ebben a folyamatban. Ugyanilyen fontos az is, hogy a pedagógus ismerje a tanuló családját, és szükség/tanácstalanság esetén adjon segítséget a gyermek helyes neveléséhez.

93

2.20.3 A Diákönkormányzat és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje:  A Diákönkormányzat élén a választott diáktanács (DT) áll.  A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a DT képviseli: tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja, fogja össze.  A Diákönkormányzat a Diákönkormányzatot támogató pedagógus személyén keresztül is érvényesítheti az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez javaslataival.  A Diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó, tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A Diákközgyűlés nyilvános, azon bármely tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A Diákközgyűlés az igazgató által, illetve a Diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. 2.20.4 A szülők és az iskola együttműködésének formái: Az iskola a tanév során szülői értekezleteken, fogadóórákon, valamint a tanulók tájékoztató füzetébe történő bejegyzéssel informálja a szülőket, és tartja velük a kapcsolatot.  Szülői értekezletek  Az osztály szülői közössége számára a szülői értekezleteket az osztályfőnök tartja.  Évente legalább két szülői értekezletet kell tartani.  A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust.  Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök vagy a szülői közösség elnöke hívhat össze az időközben felmerült problémák megoldására.  Szülői fogadóórák  Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként két alkalommal tart fogadóórát (november és április utolsó szerdája: 17.00-18.00 óra).  Amennyiben a szülő/gondviselő fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával telefonon, vagy írásban időpontot kérhet az érintett pedagógustól.  Nyílt napok  Minden tanév I. félévének végén minden érdeklődő szülő nyílt napon győződhet meg gyermeke neveltségi szintjéről, tanulmányi munkájáról, közösségi tevékenységéről.  Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetébe is bejegyezni. A szülő aláírásával igazolja, hogy tudomásul vette a beírtakat.

94

2.20.5 Az intézmény és a fenntartó kapcsolata   

Az igazgató szavazati jogú tagja a Gyakorlóintézmény működését segítő Fenntartói Tanácsnak. Az intézményvezető részt vesz a Kecskeméti Főiskola Szenátusának ülésein tanácskozási joggal. Meghívás alapján a Kari Tanács ülésein is. Az igazgató napi kapcsolatban áll a Gazdasági – Műszaki Főigazgatósággal

2.20.6 Az intézmény és a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar kapcsolata      

A főiskolai oktatók, tanárok tanórákat tartanak, szakköröket vezetnek a gyakorlóiskolában. A gyakorlóintézmény pedagógusai közül van óraadó a Karon. A gyakorlóóvodai intézményegység vezetője részt vesz a Gyakorlati Képzési Bizottság munkájának. Közös pályázati tevékenységben vesz részt a két intézmény. Az intézetekkel szoros együttműködés kialakítása, továbbképzések, eszmecserék. Részvétel egymás programjain, ünnepségein.

2.20.7 Egyéb kapcsolatok                 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Intézményfelügyeleti Osztály Belvárosi Óvoda, Általános Iskola és Nevelési Tanácsadó Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal 1. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Egészségügyi- és Szociális Intézmények Igazgatósága Gyermekjóléti Szolgálat Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda Családvédelmi Osztály Gyermekvédelmi Csoport Logopédiai Szakszolgálat Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Bács-Kiskun Megyei Intézete Kecskeméti Ifjúsági Otthon Kodály Intézet Bölcsődék Óvodák Általános iskolák Középiskolák Gyakorló intézmények Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete Gyermekorvosok, védőnők

95

3. HELYI TANTERV Jogszabályi háttér A Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola helyi tanterve az alábbi jogszabályokon alapul:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: 4. §, 5.§ (4), (5), 26. § (1), (2), (3), (4), (5), 27. § (11), 46. § (3), 51. § (1), 54. § (1), (4), 96. § (6)  A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: 4. § (1), 7. § (1), (2), (3), (4), (5), (6), 8. § (1), 9. § (1), (2), 11. § (1), (2), 13. § (1), (2), (3), 65. § (5), 81. § (1), (2), 82. § (1), (2), (3), 118. § (3), 121. § (7), 122. § (9), 128. § (1), (2), (5)  A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései: 7. § (1), (2), 8. § (1), (3), 9. § (1), (2), 10. § (1) 3.1 A TANTERVEK, A TANTÁRGYI RENDSZER, AZ ÓRATERVEK

2013. szeptember 1-jétől:  az első és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik,  a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint szervezzük nevelő-oktató munkánkat Az óratervek az alábbi érvényben lévő tantervi előírásoknak megfelelően készültek. Tanév

1.

2.

2013/2014 2014/2015

2013 2013

2007 2013

2015/2016

2013

2016/2017

2013

3. 2007

4. 2007

2007

2007

2013

2013

2013

2013

2007 2013

5.

6. 2007

7. 2007

8. 2007

2013

2007

2007

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2007 2013

2013 2013

2007 – a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján elfogadott pedagógiai program és helyi tanterv 2013 – a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján felülvizsgált, módosított és 2013. szeptember 01-jétől hatályos pedagógiai program és helyi tanterv A NAT, a Kerettanterv és a nemzeti köznevelésről szóló törvény lehetőségeit és rendeleteit figyelembe véve az órák felhasználása, a tantárgyi rendszer az alábbiak szerint alakul.

96

ÓRATERV 1 - 8. OSZTÁLY (Érvényes 2013.09.01-től) Tantárgyak magyar idegen nyelv matematika erkölcstan környezetism. ének-zene vízuális kult életvit.és gyak testnev. történelem természetism term.tud.gyak fizika kémia biológia-egtan földrajz dráma és tánc informatika osztályfőnöki összesen

1. évf. a 1 1

7 (5)* 4 1 1 2 2* 1* 5*

2. évf. b 1

1

a 1 1

7 (5)* 4 1 1 2 2* 1* 5*

3. évf. b 1

a 2 1

1

6 (5)* 4 1 1 2 2* 1* 5*

4. évf. b a 2 2 1

1

6 2 (5)* 4 1 1 2 2* 1* 5*

Évfolyamok 5. évf. b a b 2 4 1 3 (5)* 4 1 1 1* 1* 1* 5 2 2 1

6. évf. a 2 1

7. évf. b

4 3 (5)* 3 1 1* 1* 1* 5 2 2

1

1

a 1 2

3 3 (5)* 3 1

8. évf. b

a

1

2 1

1* 1* 1* 5 2

1

b 4 3 (5)* 3 1 1 1 5 2

1 2 1 2 1

1

1 0,5

1 2 1 2

0,5

1* 1

25 (28)*

25 (28)*

25 (28)*

27 (29)*

1

1

1

1 1

1 1

1 1

28 (28)*

28 (28)*

31 (31)*

31 (31)*

= szabadon tervezhető órakeret

A *-gal jelölt óraszámok a két tanítási nyelvű angolos osztályok óraszáma, és az angol nyelven tartott tantárgyak jelölése.

97

2013/2014

Tantárgy/évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Természettudományi gyakorlatok Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Eu-s ismeretek Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Nem szakrendszerű ÖSSZESEN

1a/b (2013) 2a/b(2003) 3a/b(2003) 4a/b(2003) 5a/b(2013) 6a/b(2003) 7a/b(2003) 8a/b(2003)

7/8 5/0 4/4 1/1

7/8 5/2 4/4

8/8,5 2/2 4/4

7,5/8 4/4 4/4

1/2

1/1

1/1

2/2

2/2

1/1

1/1

1/1

2/2

1/1

1/1,5

1/1,5

1/1 5/5

1/1 5/5

1/1 3/3

1/1 3/3

0/1

1/0

1/0

4/4 5/3 4/4 1/1 2/2

4/4 4/4 4/4

4/4 4,5/4,5 4/4

4/4 5/5 4/4

2/2

2/2

2/2

2/2 0/1

2/2 2/2 1,5/1,5 1,5/1,5 1,5/1,5 1/1

1,5/1,5 1,5/1,5 1,5/1,5 1,5/1,5 1/1

1/1 1/1 1/1 3/3 0,5/0,5

0,5/0,5 1/1 0,5/0,5 3/3 1/1

1/1 1/1 1/1 0/1 1/1 5/5 1/1

1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 5/5 1/1

0,5/0,5 1/1 szabadidős: szabadidős: (24)/0 (20)/0 28/25 25/24

22/22

24,5/24,5

28/28

27/27

29/29

29/29

98

3.2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE

Tantárgyak a magyar idegen nyelv (A) idegen nyelv (N) matematika erkölcstan környezetism. ének-zene vízuális kult életvit.és gyak testnev. történelem természetism term.tud.gyak fizika kémia biológia-egtan földrajz dráma és tánc informatika osztályfőnöki

1. évf. b Mozaik

a

2. évf. b Mozaik

a

3. évf. b Mozaik

Évfolyamok 4. évf. 5. évf. a b a b Mozaik Apáczai "A"

6. évf. a b Apáczai "A"

7. évf. a b Apáczai "A"

8. évf. a b Apáczai "A"

Oxford

Oxford

Oxford

Oxford

Oxford

Oxford

Oxford

Oxford

Huber Mozaik Mozaik Mozaik Mozaik "A" Apáczai Apáczai Apáczai

Huber Mozaik Mozaik Mozaik Mozaik "A" Apáczai Apáczai Apáczai

Huber Mozaik Mozaik Mozaik Mozaik "A" Apáczai Apáczai Apáczai

Huber Mozaik Mozaik Mozaik Mozaik "A" Apáczai Apáczai Apáczai

Huber Mozaik Mozaik

Huber Mozaik Mozaik

Huber Mozaik Mozaik

Huber Mozaik Mozaik

Mozaik "A" Mozaik Apáczai Apáczai Apáczai Mozaik Mozaik

Mozaik "A" Mozaik Apáczai Apáczai Apáczai Mozaik Mozaik

Mozaik "A" Mozaik Apáczai Apáczai Apáczai

Mozaik "A" Mozaik Apáczai Apáczai Apáczai

Mozaik Mozaik "B" Nemzedékek t Mozaik Mozaik

Mozaik Mozaik "B" Nemzedékek t Mozaik Mozaik

Mozaik Mozaik Apáczai

Mozaik Apáczai

Mozaik Apáczai

Mozaik Apáczai

99

3.3 A TANKÖNYVEK, A TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

A tankönyvek, segédletek és egyéb taneszközök kiválasztásánál az elsődleges szempont, hogy a kerettantervnek megfeleljen. Az a tankönyv nem kerülhet a tanuló kezébe, amelyiket nem engedélyezték a kerettanterv bevezetése során. 3.3.1 A kiválasztás során a következőkre figyelünk:         

A taneszköz legyen vonzó, ízlésesen illusztrált, szép kivitelezésű és tartós. A tankönyvek jól szerkesztettek, áttekinthetőek legyenek, segítsék az egyéni tanulást is. A tankönyvhöz – amennyiben nem munkáltató tankönyv – tartozzon munkafüzet is, az anyag elmélyítése érdekében. A könyvek, munkafüzetek, feladatlapok a tanuló számára felfogható ismeretanyagot, a pedagógus számára pedig megtanítható tananyagot közvetítsenek. A taneszközök ismeretanyaga igazodjon a mai kor elvárásaihoz, kultúrájához, tudományos világához. A feladatlapok azt mérjék, hogy mit tud a tanuló. Központi feladatlapok híján az iskola által összeállított mérőeszközöket használjuk. Az egyes évfolyamokon használt tankönyveknek legyen felmenő rendszere, épüljenek egymásra. A taneszközök ára a szülők számára elfogadható legyen.

3.3.2. Tankönyvek térítésmentes igénybevétele  Azoknak a tanulóknak, akik számára a törvény – szociális vagy egészségi állapotuktól függően - kötelező jelleggel előírja a tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítását, az iskola a szülő jogosultságának igazolása után a könyvtárból rendelkezésre bocsájtja a tankönyveket és a taneszközöket.  A 2013/2014-es tanévtől térítésmentesen vehetik igénybe a taneszközöket az első osztályosok, majd felmenő rendszerben ez kiterjed a többi tanulóra is.  A szülő aláírásával igazolja az átvételt.  A tanuló köteles - a szülő által az átvételi elismervényen aláírt – határidőre a tankönyveket és taneszközöket visszahozni a könyvtárba. A taneszközök kiválasztásakor a szülői közösség véleményét kikérjük, és az általuk is megfelelőnek ítélt tankönyveket rendeljük meg.

100

3.4 NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, RENDSZERE

3.4.1 Ellenőrzés Az iskola nevelő-oktató munkájának az alapját a mindenkor érvényben lévő tantervek, a Pedagógiai Program, valamint az ezek alapján készített munkatervek, tanmenetek képezik. Az intézmény pedagógusainak e dokumentumokban meghatározottakat kell a tanév folyamán megvalósítaniuk. A megvalósítás során nagy önállóságot biztosítunk a tantestület tagjai részére. A végrehajtás menetét, minőségét, eredményességét folyamatosan ellenőrizni kell.  Az ellenőrzés formái:  óralátogatások (minimum 5 óra/tanév)  írásbeli felmérések  tanácskozás a pedagógusokkal, munkaközösség-vezetőkkel  rendezvények látogatása  Az ellenőrzést végzik:  igazgató  igazgatóhelyettes  munkaközösség-vezetők  pedagógusok Ellenőrző munkájuk kiterjed az egész intézményre. Ellenőrzik a pedagógiai munkát, tanítási órán kívüli tevékenységeket. Az intézmény vezetése figyelemmel kíséri a gazdálkodást. 3.4.2 Mérés  Az alsó tagozaton évfolyamonként egységes mérést alkalmazunk félévkor és év végén.  A felső tagozaton a munkaközösségek által összeállított egységes mérőlapokat, feladatlapokat alkalmazzák. Eltérni ettől csak a módszerek változása, mássága, illetve egyéb szükség esetén lehet.  A 8. év végén záróvizsgát tesznek a tanulóink két kötelező (magyar nyelv és irodalom, matematika) tantárgyból írásban, és egy szabadon választott tárgyból. Szabadon választható bármely tanult tárgy, melyből tételes szóbeli vizsga van. A vizsgáról tanúsítványt kapnak a tanulók a bizonyítvány mellékleteként.

3.4.3 Értékelés  Az értékelés az oktatási folyamatnak csupán egyetlen mozzanata, azonban az egész megismerési, tanulási tevékenységet döntő mértékben befolyásoló tényező.

101

 Az értékelés maga alá gyűrheti a szakmailag átgondoltan felépített oktatási folyamatot is, ha azzal nincs összhangban. Helytelen alkalmazása képes jelentősen befolyásolni, esetenként megsemmisíteni a pedagógiai értékeket.  Az értékelés viszonyítás a pedagógiai célok és a pedagógiai hatás eredménye között annak érdekében, hogy a tanítás-tanulás egész rendszerét optimalizálhassuk.  „Értékeléskor nemcsak az értékítélet tartalma hat a tanuló személyiségére, hanem a pedagógus személyisége is, ezért az értékelést mindenkor nagy körültekintéssel végezzük!” (Orosz Sándor: Korszerű tanítási módszerek)  Messzemenően tiszteletben tartjuk a szülői és gyermeki jogokat, érvényesítjük az értékelés  nevelő  visszacsatoló  tájékoztató funkcióját.  Minden teljesítményt értékelünk, és a maga értékén megbecsülünk. Nem vagyunk hívei az évfolyamismétlésnek, de szükség esetén alkalmazzuk. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy ez a célravezető, akkor félév végén élünk inkább a buktatás módszerével. 3.4.3. 1. Az osztályozás Az értékelés egyik módja, melynek szerepét túlbecsülni kerülendőnek tartjuk. Realitásának fokmérője az, hogy hogyan tartja meg értékét magasabb évfolyamokon. 3.4.3.2. A szöveges értékelés Az értékelés másik formája a szöveges értékelés - mely kötelező jelleggel 2004. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben lépett életbe – az alábbiak szerint változik:  az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor alkalmazható minősítési kategóriák:  kiválóan teljesített  jól teljesített  megfelelően teljesített  felzárkóztatásra szorul.  a második évfolyamban év végén és a további évfolyamokon érdemjegyekkel történő értékelés folyik. 3.4.3.3. Ki, kit és mit értékel?  

Az intézmény vezetője (igazgató) értékeli az intézmény tevékenységét. Az intézmény vezetői (igazgató, intézményegység-vezetőhelyettes, munkaközösségvezetők) elemzik, értékelik a hozzájuk tartozó személyek és szervezeti egységek eredményességét.

102

  

Az osztályfőnök az osztályának a magatartását, szorgalmát. A pedagógusok a tanulók tanulmányi munkáját. A tanulók értékelik saját tevékenységüket, a tanulócsoport és tagjainak munkáját.

A szülők a szülők közösségén, iskolaszéken keresztül véleményt nyilvánítanak, és javaslatot tesznek az intézmény tevékenységével kapcsolatosan. Elvárásaik, gyermekük iskolai közérzete, képességeihez mért teljesítménye alapján fogalmazzák meg véleményüket szóban, illetve jegyzőkönyvbe vett formában a szülői munkaközösségi tanácskozásokon. 3.4.3.4. Az értékelés formái: 

Minősítő értékelés: előtérbe helyezve, hogy a tanulási folyamat, a tevékenység öröme vigyen a teljesítményhez. Októberben, decemberben, áprilisban minden tanuló valamennyi tárgyból elért eredménye, illetve magatartása, szorgalma minősítést kap, melynek alapja, hogy mennyit fejlődött/romlott a tanuló. Erről a szülőket is tájékoztatjuk.



Osztályozás: a gyermeki tevékenység közben és azt követően havonta legalább egyszer (heti 4-5 óra esetén kétszer)     

jeles jó változó elégséges elégtelen érdemjeggyel.

3.4.3.5. Az értékelés fajtái: 

diagnosztizáló: előzetes feltárás a tanuló tudásáról év elején



formatív: a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője a tanulási hibák és nehézségek feltárása érekében önértékeléssel, szóbeli tanári értékeléssel és feladatlappal



szummatív: a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak (témák zárása, félév zárása) befejezésekor. A tanév végén mért eredmények elemzése, összevetése a tanév során kapott minősítéssel/érdemjegyekkel



külső értékelés: arra ad választ, hogy a tanuló mennyire sajátította el a továbblépéshez szükséges ismereteket, képességeket. Mutatói lehetnek: továbbtanulási eredmények; tanulmányi, sport, műveltségi versenyek eredményei.

103

3.4.3.6. Értékelési alternatívák Amit Ahogy

Rövid írásos beszámoló

Záródolgozat Esszé

Teljesítmény megfigyelése

Gyakorlati tevékenység

                   

idegen nyelv magyar ének földrajz környezetismeret matematika idegen nyelv matematika biológia anyanyelv kémia idegen nyelv ének magyar földrajz matematika környezetismeret matematika földrajz ének

 

Ismeretek a gyakorlatról idegen nyelv matematika

         

idegen nyelv matematika biológia anyanyelv kémia idegen nyelv matematika fizika ének testnevelés

   

idegen nyelv matematika anyanyelv ének



fizika

   

idegen nyelv testnevelés fizika ének



idegen nyelv



idegen nyelv

    

idegen nyelv földrajz matematika környezetismeret fizika



idegen nyelv

Elméleti ismeretek

Csoportos produktum Csoportos project Szóbeli beszámoló

Alkalmazás     

matematika földrajz rajz fizika irodalom

                

magyar testnevelés matematika ének környezetismeret rajz ének fizika anyanyelv matematika testnevelés rajz rajz technika ének irodalom drámajáték

    

földrajz matematika környezetismeret fizika irodalom

104

3.5. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A tanulók fizikai állapotának mérése mini hungarofit módszerrel történik /1+4 motorikus próba/. A méréseket ősszel és tavasszal kell elvégezni. A motorikus próbákat sport öltözetben, szabad téren, vagy jól szellőztethető teremben, a hazai éghajlatnak megfelelően (kb. 10-25 C fok közötti) nem túl hidegben vagy melegben, optimális hőmérsékleten a legcélszerűbb végezni. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés. A teljes próbarendszert egy (maximálisan két) héten belül kell elvégezni. A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógy-testnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak - szakorvosi véleményezés alapján - az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el. Cooper-teszt, futással/kocogással A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük jelen esetben futással, vagy úszással. Futáshoz (7-19 éves korig) minden korosztály számára saját mérési eredményeink alapján alakítottuk ki a pontértékelést. +4 próba: Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) 2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) 3. Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére) Helyből távolugrás, páros lábbal Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugró vonal (elugró deszka) mögött (a lábfejek úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítés előre) páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai

105

a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani, mert ezzel is segítjük a gerincszakaszok fokozatos felemelését ill. leengedését.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Hason fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjával megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végig megtartja. A lábakat nem szabad leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs - és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs - és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hason fekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: A megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) (Maximális időtartam: lányok 1,5 perc, fiúk 4 perc) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól - a kéztámasz előrenéző újjakkal történik - a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van - a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást - és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő.

106

3.6. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI 3.6.1. Magatartás értékelése 3.6.1.1. Példamutató a tanuló magatartása, ha  órán fegyelmezett, segíti az óra előrehaladását,  megfelelő hangnemben közli véleményét, ellenvetéseit,  önfegyelme van, kiegyensúlyozott,  példát mutat társainak, tisztelettudó, intelligens,  udvarias a felnőttekkel, társaival,  betartja a házirendet, védi az iskola berendezéseit,  beilleszkedik a környezetébe, elfogadja az iskolai élet szabályait,  társait nem bántja, nem félemlíti meg, egyenlőnek tartja,  értékes tagja az osztályközösségnek, pozitív hatású a közösségre,  kezdeményezően vesz részt a közösségi munkában,  ügyel iskolánk jó hírére,  nincs igazolatlan hiányzása  nem részesült elmarasztalásban. 3.6.1.2. Jó a tanuló magatartása, ha  órán fegyelmezett, alkalmanként kell csak figyelmeztetni,  tud uralkodni magán,  nem beszél csúnyán/trágárul, igyekszik megfelelő hangnemben közölni problémáit,  udvarias a felnőttekkel, társaival,  betartja a házirendet, szándékosan nem rongál  figyelmeztetés után megtalálja helyét a közösségben,  elfogadja a közösségi szabályokat,  társait nem félemlíti meg, nem agresszív,  a közösségi feladatokban mások bíztatására vesz részt,  nincs igazolatlan hiányzása,  legfeljebb csak egy figyelmeztetője van 3.6.1.3. Változó a tanuló magatartása, ha  gyakran kell figyelmeztetni,  hangulata változó, kiszámíthatatlan,  beszéde erősen kifogásolható, hangoskodó  bántó, sértő magatartást tanúsít, durva,  többszöri felszólításra találja meg helyét a közösségben,  nehezen alkalmazkodok a közösséghez, nem fogadja el feltétel nélkül a közösség követelményeit,  a házirendet nem tartja be, rongál,  igazságtalan társaival,  befolyásolható a rossz irányban,  igazolatlan hiányzása van (5 óránál, 1 napnál több),  több figyelmeztetője / intője van.

107

3.6.1.4. Rossz a tanuló magatartása, ha  sokszor kell figyelmeztetni,  engedetlen, akaratos, önkényesen viselkedik órán,  nem tudja, nem is akarja magát fegyelmezni,  szemtelen, neveletlen, trágár,  társaival önhibájából rossz a viszonya, nem tisztel másokat,  az együttélés szabályait figyelmeztetés ellenére sem fogadja el,  súlyosan megszegi a közösségi szabályokat, lop, csal, hazudik,  (amennyiben a lopás bebizonyosodik, és nagyobb értékű a károkozás, akkor a tanulót kizárjuk az iskolából)  szándékosan rongál,  egészségre ártalmas dolgokat ad, árul társainak,  bántja társait, agresszív, durva,  vétségei rontják iskolánk hírnevét,  éjszakai szórakozóhelyeket látogat rendszeresen,  igazolatlan órái vannak (10 óránál, két napnál több),  osztályfőnöki rovója, / igazgatói elmarasztalása van.

3.6.2. A szorgalom értékelése 3.6.2.1. Példás a tanuló szorgalma, ha  tanórán aktív,  gondosan elvégzi feladatát, munkái rendezettek, társait segíti,  plusz feladatot vállal,  részt vesz a tanulmányi versenyeken, sportversenyeken,  képességeihez mérten folyamatosan jól teljesít, az erre való törekvése mintaszerű,  mindig lehet rá számítani,  felszerelése hiánytalan,  az iskola hírnevét öregbíti,  egyes tárgyakban / tevékenységekben kimagaslóan teljesít,  feladatvégzésében megnyilvánul a többet tudás vágya,  tanulási nehézségeit jelzi, a segítséget eredményesen hasznosítja,  szükség esetén kitartó a gyakorlásban, 3.6.2.2. Jó a tanuló szorgalma, ha  készül a tanórára, de nem elég aktív,  képességeihez mérten jól teljesít,  korábbi eredményeihez mérten keveset ront,  ritkán készít szorgalmi feladatot,  kötelességét elvégzi – nem aktív,  munkája külalakja áttekinthető,  tanulási nehézség esetén a segítséget elfogadja  többletmunkát csak néha vállal.

108

3.6.2.3. Változó a tanuló szorgalma, ha  felszínesen készül fel a tanórákra,  sokszor hiányzik a házi feladata,  órákon nem figyel, -„elkalandozik”,  aktivitása hangulatfüggő,  több tárgyból ront,  néha fellángol, majd gyengén teljesít,  képességeinél gyengébben teljesít,  nem vállal plusz feladatokat,  felszerelése gyakran hiányzik,  munkája külalakja kifogásolható,  munkatempója kényelmes,  fegyelme szétszórt,  nemtörődöm,  rendszeres felügyeletet igényel munka közben,  tanulási nehézségeiben a felajánlott segítséggel nem mindig él. 3.6.2.4. Hanyag a tanuló szorgalma, ha  rendetlen, nem érdekli az iskolai munka,  munkáit nem készíti el,  a segítséget nem fogadja el,  csalásból próbál megélni,  teljesítménye sok kívánnivalót hagy maga után,  órán passzív,  felszerelése hiányos,  valamennyi tárgyból megbukik hanyagsága miatt, lusta,  megbízhatatlan,  osztálytársaira rossz hatással van,  nehezen vehető rá a rendszerességre,  előző teljesítményéhez képest tartósan / jelentősen eredménye/teljesítménye,  a felajánlott segítséget visszautasítja.

visszaesett

az

109

3.7. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉS ELVEI ÉS KORLÁTAI

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok megoldása szervesen kapcsolódik a helyi tanterv követelményeinek megvalósításához, a tanulók képességei, készségei szintjének emeléséhez.

3.7.1. A kitűzött feladatok tegyenek eleget a következő kritériumoknak:    





szolgálják a tanórán elsajátított ismeretek elmélyítését, gyakorlását; legyenek az életkori sajátosságoknak megfelelőek; szükség esetén biztosítsanak differenciált gyakorlási lehetőséget; az egy napon, az összes tanórán kijelölt feladatok elkészítéséhez szükséges idő (a szóbeli és az írásbeli feladatokat is beleértve) ne haladja meg alsó tagozaton a 60 percet, felső tagozaton a 90 percet; azokból a tantárgyakból, melyeknek óraszáma eléri a heti 4 órát, a hétvégére illetve a tanítási szünetekre nem adható fel kötelező jelleggel házi feladat, viszont a szorgalmi feladat adása nem tilos; a szorgalmi feladatok megoldása a fentebb említett esetekben az elbíráláskor jutalmazást kell, hogy maga után vonjon.

110

3.8.

AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

3.8.1. Intézménybe lépés az iskola első évfolyamán 3.8.1.1. A tanulói jogviszony az iskolába való beiratkozással kezdődik. Ennek feltételei:  iskolaérettségről szóló óvodai szakvélemény  a gyermek személyét hitelesen igazoló iratok  a törvény által előírt/megengedett életkor  az érettséget igazoló teljesítmény és képességek 3.8.1.2. A belépési követelmények megállapítása során alkalmazásra kerülő eljárások:  beszélgetés (szülővel is)  a tanuló megfigyelése tevékenység közben A beiratkozás eredményéről határozatban értesítjük a gyermek törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén fellebbezni Kecskemét Megyei Jogú Város jegyzőjénél lehet. 3.8.2. Intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain 3.8.2.1. Beiratkozáshoz szükséges feltételek:  a gyermek személyét hitelesen igazoló okmányok  törvényes életkor  más iskola által kiállított hivatalos iratok a gyermek korábbi tanulmányairól 3.8.2.2. Adminisztratív feltételek:  távozási bizonyítvány  bizonyítvány  ellenőrző (ha év közben érkezik a tanuló), a tanuló évközi teljesítményének igazolására  eddigi taneszközei (melyekből az eddig tanultakra következtetni lehet) 3.8.2.3. Teljesítmény/képesség feltételek:  idegen nyelvből meghallgatás  elbeszélgetés  a hallgatók jelenléte, a több tanítós rendszer mennyiben zavarja a tanulót? 3.8.2.4. Magatartással/szorgalommal szemben támasztott feltételek:  a tanulónak változónál nem lehet rosszabb az érdemjegye A tapasztaltak alapján a szülőt és a tanulót tájékoztatjuk arról, hogy bekerülhet-e az iskolába, vagy más intézményt javasolunk számára.

111

3.9.

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI

3.9.1. A továbbhaladás feltételei:  a tanuló teljesítse az előző évfolyamon a számára előírt tantervi követelményeket  a bizonyítványába kerüljön be a szükséges záradék  az elégtelen osztályzat esetén (egy-két tantárgy esetében) a tanuló augusztus hónapban javítóvizsgán bizonyíthatja, hogy eleget tud tenni a követelményeknek  a bizottság előtt tett sikeres vizsga a biztosítéka a továbbhaladásnak A továbbhaladásról döntő személyek meghatározóan a tanulót tanító tanárok, ellentmondásos esetekben a tantestület egésze.

3.9.2. Az előrehaladástól való eltérés 



A tanévenkénti előrehaladástól eltérő továbbhaladást kérheti a szülő is, a pedagógus is – a közoktatási törvény adta lehetőségek szerint -, s az intézmény igazgatója engedélyezi azt. Az előző év megismétlését a szülő írásban kérheti, melyet az igazgató engedélyez.

112

3.10. ANGOL NYELVI ELŐKÉSZÍTÉS (ÓVODÁBAN) 3.10.1 Célok: 

Legyen számukra örömforrás a mesehallgatás, a közös mondókázás, verselés, énekelgetés angol nyelven.



Keltsük fel a gyermekek érdeklődését az angol nyelv megkedvelése, elsajátítása iránt.



Alakuljon ki a gyermekek idegen nyelvhez való pozitív viszonya.



A játék, mint a fő tevékenység és eszköz legyen az idegen nyelv közvetítésére.



Alakuljon ki az életkori sajátosságoknak és az érettségnek megfelelő angol szókincs.



A gyermekek spontán módon ráérezzenek az angol nyelv dallamára, ritmusára, zeneiségére és a magyar nyelvtől eltérő hangsúlyozására, hangok képzésére.



A nyelvi előkészítés élmény- és tapasztalatszerzésen keresztül valósuljon meg a gyermekek érzelmei által.



Alakuljanak ki azok a képességek, kompetenciák, melyek segítik a gyermeket a későbbi nyelvtanulásban.



Váljon természetessé a hétköznapi kommunikáció idegen nyelven az óvodai csoport életében.



Gazdagodjon verbális és nonverbális kifejezőképességük párhuzamosan a magyar és angol nyelvű nevelés során.



Ismerjék meg az angol kultúra hagyományait, párhuzamosan ápolva a szülőföld értékeit



Önkifejezésük legyen fejlődésük belső mozgató rugója.



Fejlődjön önismeretük, önállóságuk, önfegyelmük, önkifejező képességük.

3.8.2 Feladatok:  Örömszerzés biztosítása a mesék, versek, mondókák, dalok által.  Az érdeklődés felkeltése, a gyermekek utánzókedvének, kíváncsiságának kihasználása életszerű, játékos tevékenységekben.  A nyelvoktatás integrálása a képzési és a nevelési feladatok egészébe.  Játékos tevékenységben spontán ismeretszerzés, a problémamegoldás és a kreativitás fejlesztésével a teljes nevelési idő alatt.

113

 A szabad játék ideje alatt az angol nyelvű kommunikáció biztosítása (kérések, kérdések, utasítások, spontán megnyilvánulások).  A gyermekek egyéni nyelvtanulási működéseinek aktivizálása sokoldalú játékszituációkban.  Tevékenységgel egybekötött szituációkhoz kapcsolódó nyelvelsajátítás.  Napirendhez igazodó nyelvi egységek kialakítása.  Hétköznapi szituációk megteremtése a kommunikáció spontán fejlődésére.  A nyelvi egységek időtartamának folyamatos bővítése.  A két nyelv tudatos kettéválasztása, a két nyelv keveredésének elkerülése.  Különböző játékok, játékformák, játékszituációk feltételeinek megteremtése az egész nap folyamán, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, érettségét és az adott csoport képességszintjét.  Az angol nyelv használata minden óvodai tevékenység során (mese - vers, rajzolás – mintázás - kézimunka, ének-zene, énekes játék, mozgás, külső világ megismerése, munka jellegű tevékenységek).  A második nyelv használatára való ösztönzés.  Az angol civilizációs ismeretek megalapozása, az angol nyelvterületeken elismert ünnepek, hagyományok beépítése a csoportok életébe.  A két kultúra hagyományainak, szokásainak megismerésével fejlődjön a gyermekek identitástudata, alkalmazkodóképessége, más kultúrák iránt való érzékenysége.  Pro

szociális

magatartásforma

kialakítása:

probléma

megoldó

és

konfliktuskezelő magatartás fejlesztése.  A magyar nyelv ápolása, szépségének, kifejező erejének érzékeltetése nevelő munkánk során nem sérülhet.  A gyermekek esztétikai érzelmének formálása (dramatikai eszközök, szép, tiszta éneklés, harmonikus mozgás).  A gyermekek erkölcsi érzékének fejlesztése (hagyományok, mesék, dalok)  Aktív és passzív szókincs bővítése.  Az angol nyelvi ismeretanyag összeállítása az életkornak, érettségnek és az adott csoport képességszintjének megfelelően.  Érzelmi intelligencia, empátia képességének fejlesztése az angol nyelvhez kötődő komplex nevelés során. 114

 Érzékelés, észlelés fejlesztése sokrétű tapasztalással (hangok differenciálása, nyelvi váltás, hallás utáni megértés képességének elősegítése játékos szituációk révén).  Nyelvileg hátrányos helyzetű illetve kiemelkedően fejlett gyermekek fejlesztése játékos tevékenységekben (az ismeretanyag minősége, mennyisége, a tevékenységek időtartama által).  A nyelvi képességek fejlődésének biztosítása (ismétlődés, rendszeresség, állandóság).  A tevékenységek által megkívánt balesetmegőrző szokások kialakítása, saját és egymás testi épségének védelme. 3.8.3 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: 

Szívesen és örömmel vesznek részt a közös angol nyelvű tevékenységekben.



Maguk is kezdeményeznek angol nyelvű játékokat, az énekelgetés, a mondókázás a gyermekek mindennapi tevékenységévé válik.



Ismernek 5-10 angol nyelvű mondókát, rövid verset, kiszámolót, 15-20 dalt, melynek legalább a felét képesek önállóan vagy kis óvónői segítséggel elmondani, elénekelni.



Ismerik és megértik az óvodai életben használt kifejezéseket, kéréseket, utasításokat és megjelennek a reproduktív nyelvtudás első elemei.



Képesek alapvető kommunikációra adott szituációkban.



Ismerik a színeket, számokat (1-10), bizonyos növények, állatok, tárgyak nevét.



Kialakulnak a spontán és szándékos tanuláshoz szükséges jártasságok, készségek.



Ismerik az angol nyelvterületű hagyományokat, jelesebb ünnepeket.



Az angol nyelvű előkészítés eredményeképpen nyelvi készségük fejlett, mind anyanyelvi, mind idegen nyelvi téren.

115

4. LEZÁRÓ RÉSZ 4.1 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

4.1.1 A Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda Pedagógiai Programját a nevelőtestület kétharmados többséggel fogadhatja el, a nemzeti köznevelési törvény vonatkozó előírásainak figyelembe vételével. 4.1.2 A Pedagógiai Program határozatlan időre szól. Felülvizsgálata a törvényben előírt időszakban szükséges. 4.1.3 A Pedagógiai Program meghatározza az intézményben folyó tevékenységek elvi alapjait. Változtatása a nevelőtestület, a diákok és a szülők egyetértésével lehetséges, azzal a kikötéssel, hogy a módosítás nem érinti hátrányosan a közoktatási feladatok ellátását. Ha a módosítás hatással van a költségvetésre, akkor a fenntartó jóváhagyása szükséges. 4.1.4 A tantárgyi rendszer és az óraterv az illetékes munkaközösségek vagy az intézmény vezetője kezdeményezésére évente újból meghatározásra kerül, de nem lépheti túl a kerettantervben meghatározott időtartamot. 4.1.5 A tantárgyi rendszer és az óratervek elfogadása kétharmados többséggel történhet. 4.1.6 A Pedagógiai Program mellett az intézmény működését meghatározza:  a Szervezeti és Működési Szabályzat  a Házirend  az IMIP.

116

4.2 ZÁRADÉKOK

1. Záradék: A Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda átdolgozott Pedagógiai Programját a Szülői Közösség megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Kecskemét, 2013.03.25. Szülői közösség képviselője

2. Záradék: A Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda nevelőtestülete az átdolgozott Pedagógiai Programot a tantestületi értekezletén elfogadta. Kecskemét, 2013.03.27. Nagy Istvánné tanügy - igazgatási koordinátor

3. Záradék: A Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Fenntartói Tanácsa – mint a Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda szakmai felügyeleti szerve – az intézmény Pedagógiai Programját elfogadta, és jóváhagyásra javasolja. Kecskemét, 2013.03.27. Dr. Steklács János dékán 4. Záradék: A Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda Pedagógiai Programját jóváhagyom. Kecskemét, 2013.03.28. Szabó Antal igazgató 117