Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Szajlai Mákvirág Óvodája 3334 Szajla Kertész út 6. SZABÁLYZATOK MÓDOSÍTÁSA

Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda 3250. Pétervására, Kossuth út 1. Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Szajlai Mákvirág Óvodája 3334 Szajla Kertész út 6.

SZABÁLYZATOK MÓDOSÍTÁSA

1. Szervezeti és Működési Szabályzat 2. Házirend 3. Helyi Óvodai Program 4. Minőségirányítási Program 5. Intézményi Teljesítményértékelés Szabályzata

Pétervására, 2011-08-29

Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda 3250. Pétervására, Kossuth út 1. Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Szajlai Mákvirág Óvodája 3334 Szajla Kertész út 6.

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Az óvoda OM-azonosítószáma: Neve: Rövidített neve: Székhelye: Tagintézménye 1: Alaptevékenysége:

031349 Napköziotthonos Óvoda Napköziotthonos Óvoda Pétervására, Kossuth út 1. Napköziotthonos Óvoda Pétervására Tagóvodája a Mákvirág óvoda Szajla 3334 Szajla Kertész út. 6. Az alapfokú oktatás, mint az oktatás első szintje (TEÁOR: 80.10).

Törzskönyvi nyilvántartási szám: 379359-2-04 Számlaszáma: OTP Bank Rt. 15379353-2-10 Adószáma: 15379353-2-10 Alapításának időpontja: 1998.02.26.

2. Az óvoda Fenntartója és felügyeleti szerve: alapító okiratának száma, kelte: Működési körzete: Csoportszáma: Maximális gyermeklétszám:

Pétervására Város Önkormányzata módosításokkal egységes szerkezetben kiadva 51/2007 ( VIII.30.) számú határozat a fenntartó által kijelölt utcákkal határolt városrész székhelyén: 3 telephelyén: 1 székhelyén: 75 telephelyén: 30

3. Az óvoda jogállása Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Önálló jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint részben önállóan működő költségvetési szerv. Alapvető célja, a társult önkormányzatok közoktatási feladatainak egy intézményben történő ellátása. Alaptevékenységét Pétervására Város, Szajla, Terpes községek Önkormányzatainak Képviselőtestüleinek Társulása által közösen meghatározott költségvetésből látja el. Az intézmény nem alanya az ÁFÁ-nak. Vállalkozási tevékenységet nem folytat.

4. Az óvoda alapfeladata Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.

Az óvoda a gyermek 2,5, illetve hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelési országos alapprogramjára épülő – a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott – helyi óvodai nevelési program alapján folyik.

5. Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok:    

a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKMrendelet

A működésre vonatkozó egyéb jogszabályok, különösen:    

a közoktatásról szóló törvény végrehajtására kiadott, többször módosított 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet

II. AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1.

Szervezeti felépítés Vezető beosztások: Magasabb vezető beosztású: Intézményvezető Tagintézményvezető (Intézményvezető helyettes)

2.

Az óvoda alkalmazotti közösségét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Ezen belül közösséget alkotnak a székhelyen foglalkoztatott és a tagóvodában foglalkoztatott közalkalmazottak.

3.

Az óvoda nevelőtestületét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják. A székhelyen, valamint a tagóvodában működő óvodapedagógusok önálló közösséget is alkothatnak.

4.

Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására a székhelyen és a tagóvodában.

5.

Az óvoda minőségfejlesztési csoportjának tevékenysége egységesen fogja át a székhely- és a tagóvoda tevékenységét.

6.

Az óvoda székhelyén és a tagóvodában a dajkák önálló csoportot alkotnak.

7.

Az adminisztrátor az Intézményvezető közvetlenül beosztott munkatársa, feladatait munkaköri leírása határozza meg.

III. a VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, a VEZETŐK és a SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, a BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA 1.

Vezetők közötti feladatmegosztás

1.1 Intézményvezető: az óvoda egyszemélyi felelős vezetője. Az intézményvezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény

állapítja meg. a)

Az intézményvezető felelős

        



az óvoda szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, a nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért, a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért, az óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mértékéért az elvárható takarékosság mellett, jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért;

b)

gyakorolja a munkáltatói jogkört;

c)

dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe;

d)

képviseli az intézményt;

e)

az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja;

  

f)      

feladatkörébe tartozik különösen: a nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése, a minőségfejlesztési rendszer kiépítése és működtetése, az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a pénzügyi-gazdasági feladatokban való megállapodásban rögzített munkamegosztás szerinti közreműködés, a közalkalmazotti tanáccsal, a roma kisebbségi önkormányzattal, a Gyermekkert- Alapítvánnyal, a szülői szervezetekkel való együttműködés,

      

a gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor és hol kereshetnek meg, a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, a gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezése, a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők azt igénylik, a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal, az igazgatási feladatok ellátása, így különösen: – az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte, – a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele, – a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja;

g)

kizárólagos jogkörébe tartozik:

   

a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a tagóvodában foglalkoztatottak tekintetében a tagóvodavezető véleményének kikérésével, a kötelezettségvállalás, a kiadmányozás (aláírás), a fenntartó előtti képviselet;

h)

közvetlenül irányítja a tagóvodavezető, az adminisztrátort, a kisegítő alkalmazottat

1.2 A tagóvoda-vezető (intézményvezető helyettes) a)

Az intézményvezető irányítása mellett szervezi a tagóvoda munkáját. Az intézményvezető távolléte esetén ellátja az intézményi feladatokat. A tagintézményvezető az intézményvezető helyettese.

Feladatainak területei: – pedagógiai, – hatáskörébe utalt munkaügyi, – hatáskörébe utalt gazdálkodási, – hatáskörébe utalt tanügy igazgatási feladatok.

A tagóvoda-vezető feladatai különösen:

-

Szoros kapcsolatot tart a székhelyóvodával, biztosítja az információk továbbítását a tagóvodában.

-

A tagóvoda nevelőtestületének vezetése.

-

A tagóvodán belül helyi nevelési program figyelembevételével a pedagógiai munka tervezése, irányítása, ellenőrzése, értékelése, az értékelési minőségfejlesztési rendszer működtetéséhez.

-

A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése.

-

A költségvetés elkészítéséhez gazdálkodási, fejlesztési, karbantartási terv készítése. A pénzeszközökkel való ésszerű gazdálkodás, az elszámolási kötelezettség betartása, betartatása, kapcsolattartás a gazdasági csoporttal.

-

A gyermekétkeztetéssel kapcsolatos adminisztrációs és pénzügyi feladatok ellátása.

-

A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételekről való gondoskodás, az óvodavezetővel történő egyeztetés alapján.

-

A gyermekvédelmi feladatok megszervezése, ellátása, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésével kapcsolatos komplex, integrált rendszerű feladatellátás.

-

Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, kihasználása.

-

A helyi hagyományoknak megfelelően az ünnepek, jeles napok méltó szervezése a helyi nevelési program alapján.

-

Együttműködés a fenntartóval, a helyi önkormányzattal, társintézményekkel, iskolával, Pedagógiai Intézettel, Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal, szakértői bizottságokkal, civil szervezetekkel, gyermekorvossal, védőnővel.

-

A szülőkkel, a szülői szervezettel való együttműködés és a kapcsolatrendszer továbbfejlesztése a nevelési programok figyelembe vételével.

-

A tanügy igazgatási feladatok ellátása, információs kötelezettség betartása a székhely óvoda felé.

-

A 277/1997. (IV.22.) Kormányrendelet figyelembevételével az óvodapedagógusok kötelező továbbképzésének megtervezése – az óvodavezetővel történő egyeztetéssel. A továbbképzésen résztvevők jelenlétéről, felkészüléséről, a tanultak továbbadásáról való gondoskodás.

-

A balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok irányítása.

-

A dolgozók egészségügyi végrehajtása, ellenőrzése.

alkalmassági

vizsgálatainak

nyomon

követése,

2.

A vezetők közötti együttműködés

 

közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés folytatható, rendszeresített formája minden hónap első hétfőjén tartott vezetői megbeszélés.

3.

A helyettesítés rendje 3.1 Az intézményvezetőt tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a tagintézményvezető helyettesíti.

3.2 Az intézményvezetőt és a tagóvoda-vezetőt akadályoztatása esetén az általa megbízott óvodapedagógus helyettesíti. 3.3 A reggel 7 órától 8 óráig, illetve a 16 órától 17 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok.

4.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

4.1 Az óvodanevelési egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. 4.2 Nevelőtestületi értekezletet kell tartani:        

a nevelési program és módosítása elfogadására, a Szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása elfogadására, a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására, az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására, a házirend elfogadására, az ötéves pedagógus-továbbképzési terv elfogadására, az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, jogszabályban meghatározott esetekben.

4.3 Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha   

az intézményvezető összehívja, a nevelőtestület egyharmada kéri, szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta.

4.4 A székhelyóvoda és tagóvoda nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik.

4.5 Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, az ügyintéző és a kisegítő dolgozók együttműködését. 4.6 Alkalmazotti értekezletet kell tartani: 

a közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá



az óvodai minőségirányítási program elfogadására.

4.7 Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhely- vagy csak a tagóvodát érintik, a szervezeti egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet. 4.8.A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az intézményvezető hívja össze az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével.

5.

A tagóvodával való együttműködés és kapcsolattartás rendje, formája

5.1 A tagóvoda-vezető részt vesz a havonta rendszeresen tartott vezetői értekezleteken, ez alkalommal beszámol a tagintézményben folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat. 5.2 Az értekezletek közötti időszakban felmerülő, a székhelyóvodában és a tagintézményben folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb információkat az intézményvezető soron kívül, közvetlenül is megadhatja. 5.3 A tagóvoda-vezető a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti telefonon az intézményvezető részére. 5.4 Az intézményvezetőt meg kell hívni a tagóvodában tartott értekezletekre, ezen kívül ellenőrzési terve alapján vagy szükség szerint esetenként látogatja a tagóvodát. 5.5 Az intézményvezető és a tagóvoda-vezető együttesen felelnek azért, hogy a tagóvoda pedagógusait, illetve gyermekeit és a szülőket érintő információk időben eljussanak a tagóvodához, és azokat az érintettek megismerjék. 5.6 Az intézményvezető és a tagóvoda-vezető a rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen telefon- és e-mail-kapcsolatban állnak egymással.

6.

A vezetők, valamint a szülői szervezet (közösség) közti kapcsolattartás formája

6.1 Az SZMK-val való együttműködés szervezése az intézményvezető feladata. Az intézményvezető és az SZMK elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az óvodai munkaterv és SZMK munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az SZMK működési feltételeinek biztosításáról az intézményvezető gondoskodik. 6.2 Az SZMK elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben az SZMK egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. A meghívókhoz mellékelni kell az előterjesztés írásos anyagát.

Az SZMK egyetértési jogot gyakorol – az SZMSZ elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben, – a házirend elfogadásakor. Az SZMK véleményét be kell szerezni – a minőségirányítási program elfogadása előtt, – a nevelési program elfogadása előtt, – a nevelési év rendjének elfogadása előtt. 6.3 Az SZMK javaslattevő jogkörrel rendelkezik – az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, – az óvoda irányítását, a vezető személyét, – az óvoda egészét vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben. 6.4 Az óvodai szintű szülői szervezet (közösség) vezetőjével az intézményvezetővel, a csoportszintű ügyekben a csoport szülőinek képviselőivel az óvodapedagógus tart kapcsolatot. 6.5 A tagóvoda-vezető a tagóvoda szülői szervezetével közvetlen kapcsolatot tart. 6.6 A szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a nevelési év rendjének (munkatervének) elfogadásakor – az SZMSZ 7. pontjában írt ügyekben A szülői szervezet (közösség) egyetértését be kell szerezni – az óvoda adatkezelési szabályzatának elfogadásakor a gyermekek adatainak kezelése és ezek továbbításának szabályozása tekintetében, a jogszabályban meghatározott esetekben. 6.7 Az óvodapedagógus a csoport szülői képviselőjének szükség szerint, rendszeresen tájékoztatást ad. 6.8 Ha a szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia. A gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg. Ha a tájékozódás a tagóvodába járó gyermekek összességére vagy nagyobb csoportjára vonatkozik, a szülők tájékoztatásába a tagóvoda-vezetőt be kell vonni. Ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az intézményvezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja.

7.

A szülői szervezet részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok A szülői szervezet véleményét be kell szerezni – a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt, a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját szabályozó részében, – a szülői értekezlet napirendjének meghatározásához, – az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához.

IV. KÜLSŐ KAPCSOLATOK 1.

Az intézményvezető és a tagóvoda-vezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel.

2.

A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére.

3.

A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő nevelési tanácsadóval az intézményvezető állapodik meg az együttműködés kialakításában és folyamatában.

4.

Az óvoda és a tagóvoda-vezető kapcsolatot tart az általános iskola képviselőjével és szorgalmazza az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését, megkönnyítő együttműködést.

5.

A tagóvoda-vezető folyamatos kapcsolatot tart a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az intézményvezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az intézményvezető gondozza.

6.

Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az intézményvezető és a tagóvoda-vezető feladata.

7.

Az óvodát a szakmai szervezetekben az intézményvezető és a tagóvoda-vezető képviseli.

8.

Az egyházak képviselőivel az intézményvezető és a tagóvoda-vezető kapcsolatot tart.

9.

A roma kisebbségi önkormányzattal az intézményvezető és a tagóvoda-vezető kapcsolatot tart.

V. A MŰKÖDÉS RENDJE 1.

A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása

1.1 Az óvoda székhelyén és telephelyén hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. 1.2 Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. 1.3 A nyitvatartási idő a székhelyen napi 10 óra: reggel 7 órától 17, óráig, a telephelyen napi: 9:30 óra: reggel 6:30 órától 16 óráig. 1.4 Az óvodát reggel a munkarend szerint 6:30-kor érkező dolgozó nyitja. 1.5 A hivatalos ügyek intézése az adminisztrátor irodájában történik. 1.6 Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézményvezető engedélyezi. 1.7 Az intézményvezető és a tagóvoda-vezető benntartózkodása munkarendjéhez igazodik. Távozásakor a megbízott óvodapedagógus felel a székhelyóvoda illetve a tagóvoda működési rendjéért. 1.8 A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: Ha a szülő a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, legalább egy munkanappal

megelőzően tájékoztatni kell az óvodapedagógust. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján lehetőleg 9 óráig be kell jelenteni. A két hetet, meghaladó távollétet az óvodavezetővel és a tagóvoda vezetővel egyeztetni kell. Ha a gyermekbetegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozhatja ismét óvodába. 1.9 A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: Az étkezési térítési díj befizetése a tárgy hónapot követő hónap 5.-ig történik. A pótbefizetésre is van lehetőség. Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 11 óráig telefonon vagy személyesen. A lemondás a következő naptól érvényes. A teljes hét lemondása a megelőző hét péntek 11 óráig történhet. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.

2.

Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával

2.1 A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az adminisztrátornak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. 2.2 Az adminisztrátor a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezető jelenti be. 2.3 A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezető egyeztetés szerint történik. 2.4 Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi kivételes és indokolt esetben. 2.5 A tagóvodában a tagóvoda-vezető vagy az általa megbízott személy fogadja az óvodával jogviszonyban nem álló külső látogatókat.

3.

A pedagógiai munka belső ellenőrzése

3.1 A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. 3.2 Az ellenőrzési tervet az intézményvezető, és a tagóvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés – területeit, – módszerét és – ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. 3.3 Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:   

a tagóvoda-vezető, a pedagógiai munkaközösség és a szülői munkaközösség is.

3.4 Az intézményvezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során.

Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja – a tagóvoda-vezetőt 3.5 Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. 3.6

A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

4.

Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása, a helyi sajátosságoknak megfelelően történik.

4.1 A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: – – – – – –

búcsú mikulás karácsony farsang anyák napja évzáró (ballagás)

Az anyák napja, valamint az évzáró nyilvános, és azonos időpontban is szervezhetők. Ezekre a szülők kapnak meghívást, akik más vendéget is hozhatnak. 4.2 A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: A megünneplés módjáról, tartalmáról a székhelyóvoda és a tagóvoda SZMK szervezetei együtt döntenek. – húsvét – gyermeknap – Mikulás-nap – Tündérvölgynap Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek név- és születésnapjáról. 4.3 Népi hagyományok ápolása körében történik a – jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése, – népi kézműves technikákkal való ismerkedés. 4.4 Tanulmányi kirándulások, séták, mozi- és színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik és a lehetőségeink szerint. 4.5 Az óvodai dolgozók körében élő hagyományok:  pedagógusnap

5.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

5.1 Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó orvos és védőnő látja el.

5.2 Az orvos évente egyszer, valamint a védőnő havonta egyszer látogatja az óvodát. Az intézményvezető és a tagóvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül: – biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, – gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről és – szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. 5.3 A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik. 5.4 Ha egy gyerek betegségre gyanús vagy beteg, a következő módon kell eljárni:    

Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni. Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről.

6.

Intézményi védő, óvó előírások

6.1 A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. 6.2 Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy   

a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

6.3 Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. A gyermek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat, a csoport szokásrendszerének kialakítását és betartását oly módon kell ellátni, hogy azok a baleset-megelőzést szolgálják. Az óvodában csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhatunk. 6.4 Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Tájékoztatni kell az óvodavezetőt a gyermek kisebb sérüléséről is. Bármilyen veszélyforrás észlelése esetén a gyermekcsoportot biztonságba kell helyezni, majd azonnal értesíteni kell az óvodavezetőt. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettséget jogszabály szerint kell teljesíteni.

6.5 A gyermek balesetekkel kapcsolatos eljárási rend:

Gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége: A gyermekbaleseteket a jogszabályban előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személy, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8 napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg. A súlyos balesetek azonnal jelenteni kell a fenntartónak telefonon vagy személyesen. A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakembert kell bevonni. Súlyos az a gyermekbaleset, amely:  a sérült halálát okozza (90 napon belül)  valamely érzékszerv elvesztése vagy súlyos károsodás  orvosi szakvélemény szerint életveszélyes sérülés vagy egészségkárosodás  súlyos csonkulás (hüvelykujj vagy kéz, láb két ujja, illetve ennél súlyosabb eset)  beszélőképesség elvesztése, bénulás, feltűnő torzulás Az intézménynek lehetővé kell tenni, a szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. Minden balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére.

7.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

7.1 Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az intézményvezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. 7.2 Bombariadó esetén az intézményvezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. 7.3 Székhelyen és a tagintézményben az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Tagóvodában az azonnali intézkedéseket a tagóvoda-vezető teszi meg, amelyről haladéktalanul értesíti az óvodavezetőt. 7.4 A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az intézményvezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

8.

Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről, a házirendről, a minőségirányítási programról; a dokumentumok elhelyezése

8.1 Az óvoda nevelési programját, SZMSZ-ét, házirendjét, minőségirányítási programját egy-egy példányban el kell helyezni székhelyen az adminisztrátornál, telephelyen a tagóvoda-vezetőnél. A dokumentumokat a szülők szabadon megtekinthetik. A tagóvodában erre időpont-egyeztetést kell kérni. 8.2 A dokumentumok tartalmáról tájékoztatás kérhető minden hónap első hétfőjén 14 órától, az intézményvezetőtől a székhelyen, a tagóvoda-vezetőtől a tagóvodában. Előzetes megállapodás és időpont-egyeztetés esetén tájékoztatás kérhető más időpontban is. 8.3 Tájékoztatás adható a szülői értekezletek alkalmával is.

8.4 A gyermek felvételekor az óvodai házirendet a szülővel ismertetni kell. 8. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

Az óvodában TILOS a reklámtevékenység, kivéve: az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi közéleti tevékenységgel, kulturális tevékenységgel összefüggő reklámokat.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.

A Szervezeti és működési szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

2.

Amennyiben a Szervezeti és működési szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselő-testületi ülés napja.

3.

A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda….../20…. sz. Szervezeti és működési szabályzata.

4.

A hatályba lépett Szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni

 

az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit.

5.

A Szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és működési szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.

Mellékletek 1. számú melléklet: A nevelőtestület működésére és a szakmai munkaközösségre vonatkozó általános szabályok. 2. számú melléklet: Az óvoda Adatkezelési szabályzata Az SZMSZ-hez kapcsolódó önálló belső szabályzatok:      

Házirend Munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Szoftvervédelmi szabályzat Leltárkezelési és leltározási szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata

Záradék A fenti – módosításokkal egybeszerkesztett és a mellékleteket is tartalmazó – Szervezeti és működési szabályzatot a székhely óvoda és a tagóvodák Óvodák nevelőtestülete a 2011. ……………..

megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezletén …. %-os szavazataránnyal elfogadta. Ezt a tényt az óvodavezető és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják. Pétervására, 2011.……………………………… …………………………. Intézményvezető ………………………………… Jegyzőkönyv-hitelesítő

…………………………………… jegyzőkönyv-hitelesítő

Nyilatkozatok

1.

A szülői szervezet (közösség) képviseletében nyilatkozom arról, hogy az SZMSZ mellékletét képező Adatkezelési szabályzatnak a gyermekek adataira vonatkozó részéhez egyetértésünket adtuk, valamint az SZMSZ által meghatározott részekkel kapcsolatban véleményt nyilvánítottunk.i …………………….., 2011. ……………. …………………………………. SZMK elnöke

2. A roma kisebbségi önkormányzat képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk. …………………….., 2011. ……………. ………………………………….

A roma kisebbségi önkormányzat elnöke

A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a közoktatási törvény 56– 57. §-ai, valamint a rendelet 29. §-a határozza meg. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az intézményvezető hívja össze. Az intézményvezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja      

a nevelési program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, a beszámoló

Elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők:    

A jegyzőkönyvet az adminisztrátor vezeti. Az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. Az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. Csatolni kell mellé a jelenléti ívet.

A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenére nem jelenik meg. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról döntéseit nyílt szavazással hozza.

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Általános rendelkezések 1. Az Adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatai nyilvántartása, kezelése, továbbítása, Nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása.

2.

A Szabályzat alapját képező jogszabályok



a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, különös tekintettel a 2. számú mellékletére a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 83/B–D §-ai és az 5. számú melléklete a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet és 4. számú melléklete

  

3.

A Szabályzat hatálya

3.1 A Szabályzat hatálya kiterjed az óvoda vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire. 3.2 Ezen szabályzat szerint kell ellátnia – a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), továbbá – a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermekek adatainak kezelése). 3.3 A Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, hiszen az annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. 4.

A Szabályzatban használt fogalmakhoz a Függelék szerinti Értelmező rendelkezések kapcsolódnak.

…………………………2011…........................

Intézményvezető

1. rész A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés 1.

Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért

1.1 Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelősséggel tartozik: – az intézményvezető – a teljesítményértékelésben részt vevő megbízott közalkalmazott – a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott – a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében 1.2 Az intézményvezető felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint a Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. 1.3 Az intézményvezető a tagintézmény -vezető és az adminisztrátorfelelősek az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezések betartásáért.

2.

Az alkalmazottak nyilvántartott adatai

2.1 A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: a) b) c)

név, születési hely és idő, állampolgárság: lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám: munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: – iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása; – munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok; – alkalmazott részére adott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek; – munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés; – munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja; – szabadság, kiadott szabadság; – alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei; – az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei; – az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei; – a többi adat az érintett hozzájárulásával.

2.2 A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatkörök formájában. 2.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait. 2.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván.

2.5 Az óvoda külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magánnyugdíj-pénztári tagságával kapcsolatos adatokat.

3.

A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai

3.1 Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az intézményvezető az adminisztrátor közreműködésével végzi. 3.2 A dajkák tekintetében az adatkezelésben a székhelyen az intézményvezető, tagóvodában a tagóvoda-vezető működik közre. 3.3 A magasabb vezető beosztású intézményvezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.4 Az adatkezelés során gondoskodni kell arról, hogy: – a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának; – a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés; – a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítésre és törlésre kerüljön, ha a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg; – a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzése az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően történjen meg.

4.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása

4.1 A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a következő kivételekkel – papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni – a közalkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor, hogy az aláírásával igazolja az adatok valódiságát, – a közalkalmazott áthelyezésekor, – a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén, – a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed. 4.2 A 4.1 pont alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni. 4.3 A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 4.4 Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. 4.5 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

4.6 A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.7 Az óvoda a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli hozzájárulásával használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 4.8 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe tartozó és a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében felsorolt adatok – a 2. sz. melléklet 3. pontja alapján – továbbíthatók: a fenntartónak (helyi önkormányzatnak), a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Ezen kívül a Kjt. 83/D §-a szerint a közalkalmazott felettesének, a minősítést végző vezetőnek, (óvodában: a teljesítményértékelésben közreműködő közalkalmazottnak), a törvényességi ellenőrzést végző szervnek, a fegyelmi eljárást lefolytató testületnek vagy személynek (óvodában: a vizsgálóbiztosnak és a fegyelmi tanács tagjainak). 4.9 Az adattovábbítás a 4.9 pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. Intézményen belül papír alapon, zárt borítékban. 4.10 Az adattovábbításra az intézményvezető jogosult. Az illetményszámfejtő-hely részére történő adattovábbításban az adminisztrátor működik közre.

5.

A közalkalmazott jogai és kötelezettségei

5.1 A közalkalmazott a saját személyi anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történő betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2 A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását az intézményvezető írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3 A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az intézményvezetőt, aki 3 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.

6.

A személyi irat

6.1 Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2 A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni.

6.3 A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók: – a személyi anyag iratai, – a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, – a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás), – a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. 6.4 Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

7.

A személyi irat kezelése

7.1 Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, a személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése az adminisztrátor közreműködésével az intézményvezető feladata. 7.2 A személyi iratokba betekinteni jogosult szervek és személyek: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 83/D §-ában meghatározott személyek, azaz – a közalkalmazott felettese, – feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv, – a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, – munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, – a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, – az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, – az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. 7.3 Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 7.4 A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek. 7.5 A személyi anyag tartalma: – a közalkalmazotti alapnyilvántartás, – a pályázat vagy a szakmai önéletrajz, – az erkölcsi bizonyítvány, – az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, – a továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata, – iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, – a kinevezés és annak módosítása, – a vezetői megbízás és annak visszavonása, – a címadományozás, – a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, – az áthelyezésről rendelkező iratok, – a teljesítményértékelés, – a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, – a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, – a közalkalmazotti igazolás másolata.

7.6 A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni.

7.7 A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartással együtt össze kell állítani a közalkalmazott személyi anyagát. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában, a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 7.8 A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 7.9 A személyi anyagot – kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni.

2. rész A gyermekek adatainak kezelése és továbbítása 1.

Felelősség a gyerekek adatainak kezeléséért

1.1 Az intézményvezető felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és a Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2 Az intézményvezető és a tagóvoda-vezető az óvodapedagógusok és az adminisztrátor munkakörével összefüggő adatkezelésért tartoznak felelősséggel. 2.

A gyermekek nyilvántartható és kezelhető adatai

2.1 A gyermekek személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermekvédelmi célból, egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2 A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok: a) gyermek neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok; d) a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok; e) a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok; f) a gyermekbalesetre vonatkozó adatok; g) a többi adat a szülő írásbeli hozzájárulásával, valamint: h) jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

3. 3.1 a) b) c) d) e) f)

Az adatok továbbítása Az adattovábbításra az intézményvezető és a tagóvoda-vezető jogosult. A gyermek adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az óvodától: fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, illetve onnét vissza, az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából, a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából.

3.2 Nem szükséges az adattal kapcsolatosan rendelkezésre jogosult beleegyezése az adattovábbításhoz, ha az intézményvezető a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezése alapján azért fordul a gyermekjóléti szolgálathoz, mert megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. 4.

Az adatkezelés intézményi rendje

4.1 Az óvodapedagógus az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező, amelyet az iraton a szülő aláírásával együtt fel kell tüntetni. A szülőt külön kell tájékoztatni arról, ha különleges adatról van szó, amelynek kezeléséhez a személyes adatok védelméről szóló törvény az érintett írásos hozzájárulását írja elő. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az óvodavezető határoz. 4.2 A felvételi előjegyzési naplóba az adatokat a jelentkezéskor a szülőtől az intézményvezető veszi fel. A közoktatási törvény 2. számú melléklete alapján a nyilvántartható adatok körébe nem tartozó önkéntes adatszolgáltatáshoz a szülő írásbeli nyilatkozatát kell kérni. A felvételi előjegyzési napló biztonságos őrzéséről az intézményvezető és a tagóvoda-vezető gondoskodik. 4.3 Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására szolgáló felvételi és mulasztási naplót gyermekcsoportonként óvodapedagógusok vezetik. 4.4 Az óvodai foglalkozásról az óvodapedagógus foglalkozási (csoport-) naplót vezet. 4.5 A felvételi és mulasztási, valamint a foglalkozási napló, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekvédelem körébe tartozó adatok biztonságos kezeléséről és őrzéséről a csoportot vezető óvodapedagógus gondoskodik; az iratokat az e célra rendelkezésre álló iratszekrényben zárja el. 4.6 A gyermekbalesetre vonatkozó adatok kezelésében közreműködik a munka- és balesetvédelmi feladatokkal megbízott óvodapedagógus. 4.7 A jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához szükséges adatok kezelésében közreműködik az adminisztrátor. 4.8 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az irattári őrzési idő naplók esetében, valamint a pedagógiai szakszolgálati iratok és a gyermek ellátása, juttatásai, térítési díjak esetében 5 év, a gyermekvédelmi ügyekben 3 év a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet melléklete szerint. 4.9 A gyermekek személyes adatai kezelésének célhoz kötöttsége következtében gondoskodni kell arról, hogy az adatkezelés céljának megszűnésekor a gyermekről tárolt személyes adatok törlésre vagy megsemmisítésre kerüljenek. 4.10 A gyermekre vonatkozó minden adat továbbítása az intézményvezető aláírásával történhet. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni.

5.

Titoktartási kötelezettség

5.1 Az intézményvezetőt, és, a tagóvoda-vezetőt, az óvodapedagógust, gondozónőt, dajkát, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a gyermek felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 5.2 A gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. 5.3 Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 5.4 A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. 5.5 A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentés megadását az intézményvezető kezdeményezheti írásban. A kezdeményezésre az intézményvezető részére javaslatot tehet az óvodapedagógus. 5.6 A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermek adatainak a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. 5.7 A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.

Záró rendelkezések A Szabályzathoz a Közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörei című melléklet és az értelmező rendelkezéseket tartalmazó Függelék kapcsolódik. …………………………, 2011. ……………………

…………………………... Intézményvezető

Függelék Néhány értelmező rendelkezés a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényből Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely, vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségi állapotra, a káros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt –

közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.

Melléklet az Adatkezelési szabályzathoz A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörei a Kjt. 5. számú melléklete szerint I. Adatkör A közalkalmazott        

neve (leánykori neve) születési helye, ideje anyja neve TAJ- száma, adóazonosító jele lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma családi állapota gyermekeinek születési ideje egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

II. Adatkör A közalkalmazott  

  

legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi): oklevelet, bizonyítványt kiállító intézmény megnevezése, az oklevél, bizonyítvány száma, kelte szakképzettségei – megnevezése – a szakképzettséget, szakképesítést tanúsító oklevelet, bizonyítványt kiállító intézmény neve – az oklevél, bizonyítvány száma, kelte iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett – bizonyítványt kiállító vizsgaközpont megnevezése, szakképesítés megnevezése – a bizonyítvány száma, kelte tudományos fokozata idegennyelv-ismerete

III. Adatkör A közalkalmazott korábbi munkaviszonyaiban töltött időtartamai a Kjt. 87/A §-a alapján:     

a munkahely megnevezése a munkaviszony kezdete a munkaviszony megszűnése az eltöltött időtartam a megszűnés módja

IV. Adatkör A közalkalmazott 

 

közalkalmazotti jogviszonyának kezdete – a besoroláshoz – a jubileumi jutalomhoz – felmentési időhöz – a végkielégítéshez állampolgársága a jogviszony létesítéséhez szükséges erkölcsi bizonyítvány száma, kelte



a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok

V. Adatkör      

a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele e szervnél a jogviszony kezdete a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői megbízása, FEOR-száma címadományozás, jutalmazás, a kitüntetés adatai a minősítések időpontja és tartalma hatályos fegyelmi büntetése

VI. Adatkör 

személyi juttatások

VII. Adatkör 

a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama

VIII. Adatkör  

a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai

IX. Adatkör 

A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai (erről a Kjt. 41. § (1)–(2) bekezdése szól).

Napköziotthonos Óvoda Pétervására Pétervására Szajlai Mákvirág Tagóvodája

HÁZIREND Módosítása 2011.

Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Pétervására Szajlai Mákvirág Tagóvodájának Házirendje Módosítás (A Székhely óvoda és a tagintézmény házirendje az alábbi pontokban módosul) 1. Általános információk az óvodákról Az óvoda neve: Napköziotthonos Óvoda Az óvoda címe: 3250. Pétervására, Kossuth út 1. Az intézmény vezetője: Dobi Istvánné Fogadóóra: előzetesen egyeztetett időpontban Az óvoda gyermekorvosa: Dr. Kovács Beáta, tel.: 06/30-2068015 Az óvoda logopédusa: Csirmaz Csilla Az óvoda fejlesztőpedagógusa: Almádi Gyuláné A tagóvoda neve: Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Szajlai Mákvirág Tagóvodája A tagóvoda címe: 3334 Szajla Kertész út 6. A tagóvoda vezetője: Vinczéné Kovács Margit Fogadóóra: előzetesen egyeztetett időpontban A tagóvoda gyermekorvosa: A tagóvoda logopédusa: 2. Nevelési év rendje, az óvoda nyitva tartása A Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda napi nyitva tartási ideje: 7 -17 óráig Tagóvoda napi nyitva tartási ideje: 6.30 -16 óráig Az óvodába való érkezés ajánlott időpontja a gyermekek részére legkésőbb 8:30 órától - 9 óráig. 3. Az óvodába való felvétel és átvétel rendje Az óvodaműködési (felvételi) körzete: Pétervására város területe. Az óvodaműködési (felvételi) körzete: Szajla község területe.

4. A gyerekek étkeztetése az óvodában A Pétervásárai Óvodában, és a Szajlai tagóvodában az étkezések időpontja: a folyamatos reggeli kb. 7:30-8:30 között, ebéd: 11:30-12:30 között, uzsonna: 15:00-15:30 között. 5. Pedagógiai munka az óvodában A Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda és a Szajlai Tagóvoda helyi nevelési programja: a gyermeki tevékenységre épülő program. A székhelyóvoda és a tagintézmény folyamatosan biztosítja a HHH-s gyermekek óvodai integrációs fejlesztését. Pétervására, 2011,08.28.

Dobi Istvánné Intézményvezető

Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Pétervására Szajlai Mákvirág Tagóvodája

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA

Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda

Általános rész Intézmény bemutatása Óvodánk Magyarország északi részén, Heves megye legkisebb városában, Pétervásárán található. A három csoporttal működő 75 férőhelyes óvodánk gyermekközösségeit az elmúlt években zsúfoltság jellemezte. Ebben az évben ez kissé mérséklődött,

nevelőmunkánkat

csoportonként

átlagosan

27-28

fős

beírt

gyermeklétszám mellett végezzük jelenleg. Az intézménybe járó gyermekek szülei, részben köztisztviselők, közalkalmazottak, vállalkozók vagy fizikai munkások, akik munkahellyel és rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, így biztosítani tudják gyermekük nevelésének feltételeit. Többségük azonban munkanélküli, különösen érinti ez a probléma a roma kisebbséghez tartozó családokat, amelyekből egyre több gyermek érkezik óvodánkba hátrányos szociális helyzetből (43 %), ebből halmozottan hátrányos 31 %. A szülők jelentős része gyermeke számára 3 éves kortól igényli az óvodai ellátást, így három évet tölthetnek intézményünkben, iskolás koruk eléréséig. (KT. 24.§.) Ez alatt az idő alatt, munkánk során arra törekszünk, hogy a család-óvoda jó kapcsolataira építve elősegítsük a gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztését, -kiemelve a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók megfelelő fejlesztését, s az életre való felkészítést. Fejlesztésükhöz sokrétű tevékenységi lehetőséget biztosítunk, hogy minél több tapasztalatot és ismeretet szerezzenek az őket körülvevő világról. Elősegítjük, hogy társaik között játék közben fejlődjenek, tanulják meg a helyes viselkedési formákat és szabályokat, s tudjanak a természettel és társadalommal harmóniában élni. A nem dolgozó szülők is ragaszkodnak óvodás korú gyermekeik intézményünkben való elhelyezéséhez, mivel tapasztalják, hogy az óvodánkban, a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, gondos munkával valósul meg. Mindegyikük számára

biztosítjuk a nevelkedésükhöz megfelelő szocializációs hátteret, a fenntartó, pedig támogatja a gyermekek étkeztetésének költségeit, hiszen sokuk számára ez jelenti az óvodába járás lehetőségét. Mi ehhez azokat az ismereteket adjuk meg, hogy majd az iskolában együtt tudjanak haladni, a többi gyermekkel. A roma gyermekek mindenféle szociokulturális környezetből jönnek. Ezeknek a gyermeknek a többsége a kedvezőtlen életfeltételek miatt él hátrányos helyzetben. A szegénység, a munkanélküliség, a szülők alacsony iskolázottsága, bár egyre többen költöznek be a telepről a városba, még így is a rossz lakáskörülmények a jellemzőek, valamint más kedvezőtlen környezeti elemek is negatív irányban befolyásolják a gyermekek szocializációját. Ez gyakran együtt jár a gyermekek tanulási és magatartási zavarainak megjelenésével, amelyeknek előjelei már óvodáskorban tapasztalhatók. Gyakori a részképességzavar, magatartásbeli beilleszkedési és pszichés zavar. Ezek korai feltárása és kezelése elengedhetetlen. Arra törekszünk, hogy rendszeresen járjanak, és ne hiányozzanak indokolatlanul az óvodából. A multikulturális nevelést a szülői közösség elfogadta, a roma gyermekek nevelése magyar nyelven folyik. Az, hogy a kedvezőtlen életkörülmények közül, mi és hogyan hat a gyermekre, családonként és gyermekeként eltérő, így mindannyiuknál különböző módon jelentkezik. Nevelőmunkánk során figyelembevesszük a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, fejlettségét, sajátos nevelési igényét. Segítjük a gyermekek képességeinek, tehetségeinek kibontakoztatását, illetve ha bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkózását társaihoz. Pedagógiai munkánk során, az óvodai nevelés minden területén egyaránt fontosnak tartjuk a gyermekek személyiségének fejlesztése érdekében. Helyi programunknak továbbra is a gyermeki tevékenységre épülő óvodai nevelési programot

tekintjük,

kibontakoztatásához.

amely

lehetőséget

nyújt

valamennyi

nevelési

terület

Pétervására Napköziotthonos Óvoda Pétervására Napköziotthonos Óvoda Szajlai Mákvirág Tagóvodája

Az óvoda személyi feltételei: Beosztás Intézményvezető

Létszám

Szakvizsgát tett

Egyéb

1 fő

1 fő

Fejlesztőpedagógus,

minőségi

csop.vez. Tagóvodavezető

1 fő

1 fő

Óvodapedagógus

6 fő

3 fő

Élelmezésvezető

1fő

Fejlesztőpedagógus

1 fő

1 fő

-

Nevelőmunkát

5 fő

-

Szakképz. dajka

közvetlen segítő

2 fő, szakképzett gondozónő 2 fő

Konyha dolgozói

10 fő

-

3 fő szakács, 1 fő gépkocsivezető, 6 fő konyhalány

Takarító

1 fő

-

Pétervására Napköziotthonos Óvoda Nevelési Program

A gyermeki tevékenységre épülő nevelési a programunk 3-7 éves gyermekek együttműködési és érintkezési, azaz a kooperáció és kommunikáció képességeinek fejlesztését állítja a nevelés középpontjába. Intézményünk

tevékenységét

nevelési

programunkban

az

alábbi

alapelvek

megfogalmazásával határoztuk meg.  A gyermeki személyiség tiszteletben tartása, az elfogadó és gondoskodó bánásmód és bizalom  A gyermekek testi – értelmi – érzelmi és erkölcsi fejlesztése  Az egyéni differenciált fejlesztés és a képességek – készségek kibontakoztatása  A másság tiszteletben tartása,– elfogadása  Az egészséges életmód alapjainak kialakítása, és megszilárdítása  A változatos, nyugodt, folyamatos játéktevékenységek biztosítása  Tevékenységeken keresztül az egyén fejlettségnek megfelelő ismeretek átadása  Családokkal együttműködve a közösségformálása  Esélyegyenlőség elve  A gyermekek mindenek felett álló érdekének biztosítása Alapelveinkhez kapcsolódó céljainkat, céljainkból következő feladatainkat a helyi nevelési programunk tartalmazza.

Pétervására Napköziotthonos Óvoda 3250 Pétervására Kossuth út.1.

Az intézmény minőségpolitikája Minőségpolitikai nyilatkozat Minőségfelfogásunk legfőbb célja, hogy óvodánk pedagógiai és szakmai célkitűzéseinek megfelelően működjön. Minőségi céljainknak való megfelelés biztosítja a folyamatos fejlődést a szervezetben és a pedagógiai munkában egyaránt. Célunk

a

helyi

nevelési

programunknak

megfelelően,

a

gyermeki

személyiség

kibontakoztatása, a tevékenységközpontú, tudatos fejlesztés elősegítése. Arra törekszünk, hogy a gyermek csoportokban biztonságos nyugodt légkört teremtve az egyéni bánásmód elvét alkalmazva neveljük a gyerekeket. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy nevelő-fejlesztő tevékenységünk során, az elvárható legmagasabb színvonalat nyújtsuk. Fontosnak tartjuk, hogy óvodapedagógusaink hivatásukban elkötelezettek, gyermekközpontú nevelési elveiket a családdal együttműködve valósítsák meg. Intézményünk vezetősége elkötelezett a minőségfejlesztés iránt, ösztönzi a kreativitást, az újszerű problémalátást, problémamegoldást, valamint az új gondolatokra való nyitottság képességének kialakítását. Célunk,

hogy

meg

tudjunk

újulni

és

partnereink

igényeit

be

tudjuk

építeni

minőségpolitikánkba. A fentiek megvalósulása, fenntartása és a folyamatos fejlesztés eszközeként, az intézmény Comenius II. minőségbiztosítási rendszert működteti. Ennek eredménye, hogy helyi nevelési programunk alapelvei és céljai egyre magasabb szinten valósulnak meg. Óvodánk vezetése és alkalmazotti köre elkötelezett a minőségfejlesztés iránt. Munkánk során figyelembe vesszük a változó társadalmi környezet és partnereink igényeit.

Az intézményvezetés tudatosítja a munkatársakban a vonatkozó jogszabályokat, törvényi kötelezettségeket, jogokat és szakmai elvárásokat. A folyamatos minőségfejlesztés érdekében biztosítjuk, ösztönözzük a munkatársak szakmai fejlődését (önképzés – továbbképzés). Munkánkat a kiegyensúlyozott, magas színvonalú tevékenység jellemzi. Feladatainkat tervszerűen, tudatosan végezzük. Szakszerű mérések, elemzések megvalósításával a partneri igények felmérésével keressük a megújulás és jobbítás lehetőségét. Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, minden folyamatára és tevékenységére. Jövőkép Óvodánkban magas színtű minőségi pedagógiai munkát végzünk partnereink elégedettségére. Óvodánk szakmai eredménye, széles körben ismert. Partnereinkkel hatékonyan működik külső és belső kommunikációnk, kapcsolatainkra az egymás segítése és megerősítése a jellemző. Pedagógiai céljaink megvalósításához lehetőségünk van szakmai fejlődésünket segítő továbbképzéseken való részvételre. A fenntartó színvonalas, szakmai munkánkat anyagilag ösztönzi, erkölcsileg elismeri. A fenntartó által biztosított költségvetés garanciája a színvonalas személyi és tárgyi felszereltségünknek, melyet sikeres pályázatokkal és óvodai alapítványunk támogatásával bővítünk. Az intézményben folyó nevelőmunka még nagyobb hatalmasabb értékeket hoz létre: gyermekek sokaságának testi – szellemi erőit eredményesen fejleszti. Intézményünkben, a gyermekek érdekeit szem előtt tartva, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben,

otthonos

körülmények

között,

érzelmi

biztonságban,

szakképzett

óvodapedagógusok, gondozónők és dajkák nevelik a gyermekeket. A gyermeki személyiséget feltétel nélkül elfogadjuk. A gyerekeket szeretetre, felnőttek és egymás közötti tiszteletre neveljük. Az esélyegyenlőség megteremtésével a „különbségeket” csökkentjük. A zökkenőmentes iskolakezdés, neveltségi mutatónk alapján az önállósulás, jártasságok, készségek kialakításával kívánjuk elérni.

A szülők körében elismert, kedvelt óvodánk, vidám, gyerekzsivajtól hangos, a játék és egyéb változatos tevékenység biztosításával teremtjük meg az óvodába járó gyermekeknek a boldog gyermekkort.

Helyzetelemezés az intézményről A Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda alapfokú oktatási–nevelési munkát végez. Az óvoda biztosítja a Pétervásárán és Kisfüzesen élő 3-tól 6-7 éves korú gyermekek számára, a képességeinek, érdeklődésüknek, adottságainak megfelelő oktatást, nevelést, a gyermekek iskolai életmódra történő előkészítést, továbbá biztosítja a gyermekek felügyeletét, megfelelő napirendjét, étkeztetését. Ellátja továbbá a testi, érzékszervi, értelmi, a beszéd vagy más fogyatékos gyermekek különleges gondozás keretében történő nevelését, attól kezdődően, hogy a fogyatékosságát megállapították. Az óvoda biztosítja továbbá a Napközi otthont igénybe vevő iskolások, az Ivádon, Váraszón, Erdőkövesden működő óvodák más településekről bejárók ellátását. Az étkeztetést a külön egységként működő Báziskonyha biztosítja. Az óvodai létszám 75 fő, 3 csoport működik, 6 fő óvodapedagógus, ebből egy fő vezető óvónő, 2 fő gondozónő, 1 fő dajka és 1fő kisegítő látjael a nevelési feladatokat. Az óvodai nevelés egy épületben folyik, az iskolába való beíratásig azonos helyen tartózkodnak az óvodások. Az elmúlt években az épület felújítása folyamatosan megtörtént, az óvodaudvaron új játékok elhelyezésére volt lehetőségünk. Az óvoda tárgyi–technikai felszereltsége jó, folyamatosan bővülő. 2011. szeptember 1.-én a Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda, mint székhely óvoda működik, melyhez 1 tagóvoda csatlakozott: a Szajlai tagóvoda. Középtávú feladatok és célok Az óvoda alapvető célja, hogy:  az intézmény jogszerűen, törvényszerűen, költségorientáltan, hatékonyan működjön, erősödjön a tervezés szerepe,  a településeken élő óvodás gyermekek számára biztosítsa a folyamatos felügyeletet, ellátást, garantálja a minőségi, a gyermekek fejlődését segítő nevelést, oktatást,  az intézményben stabil-innovatív nevelő tantestület működjön,

 a tehetséggondozás mellett kiemelt feladatként kezeljük a gyengébb képességű gyermekek felzárkóztatását, az esélyegyenlőség biztosítását,  törekedni kell az elméleti ismeretek gyakorlatban történő elsajátítására,  erősödjön az óvoda (nevelői és gyermekközösség) közéleti szerepvállalása,  erősödjön az együttműködés és különböző partnerekkel (közművelődés, szociális intézmények, civil szervezetek. Az intézmény munkáját úgy szervezzük, hogy  lehetővé tesszük valamennyi óvodás gyermek számára, hogy képességei maximumát elérje.  fegyelmezett és a közösség érdekeit, értékeit és törekvéseit tisztelő magatartást valósítsunk meg nevelési munkánkkal,  erősödjön a gyermekek személyiségének tisztelete, mielőbb alakuljon ki az egészséges „óvónő – gyermek- dajka - szülő” kiegyensúlyozott kapcsolat.

A felsorolt céljaink elérése érdekében:  az intézményvezető aktív szerepet vállal a minőségirányítási program kialakításában, szervezésében és végrehajtásában, a rendszer működtetésében az óvodapedagógusok, a technikai dolgozók folyamatos képzésén keresztül,  intézményünk valamennyi munkatársa kötelezettséget vállal arra, hogy tevékenységével hozzájáruljon alapvető minőségirányítási céljaink eléréséhez a szülők, az óvodások, a szűkebb és tágabb környezetünk elvárásainak teljesítéséhez,  intézményünkben dolgozó munkatársaink közvetlen felelősséget vállalnak nevelő munkájuk minőségéért,  minőségpolitikánk megvalósításában az önkormányzat Képviselő-testülete biztosítja a nevelő munka színvonalának folyamatos emelését,  az önkormányzat lehetőségei szerint támogatja az óvodapedagógusok szakmai fejlődését, biztosítja a nevelés tárgyi, technikai feltételeinek folyamatos fejlesztését, javítását,  az intézményi finanszírozás, illetve plusz juttatás alapja lehet az intézmény önértékelése, különböző mutatói.  Szakmai szolgáltató igénybevétele

Küldetésnyilatkozat NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA 3250.Pétervására, Kossuth út 1.

Küldetésnyilatkozat A Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda 1996 óta három csoportban, 75 kisgyermek fejlesztését tudja biztosítani. A városunkban lakó, és a közelben dolgozó szülők gyermekeit is szívesen fogadjuk. Óvodánkban sok szeretettel, barátságos, biztonságos légkörben az egyéni problémákra odafigyelve végzi feladatát a jól összeszokott, szakmailag jól felkészült nevelőközösség. Mindez jól kiegészül színvonalas tárgyi feltételeinkkel. Saját gyermeki tevékenységre épülő programunk a 3 – 7 évesek fejlődését, fejlesztését szolgálja. Életkoronként differenciáltan, az egyéni testi – lelki szükségleteket figyelembe véve végezzük nevelőmunkánkat. Pedagógiai céljaink és feladataink középpontjában: a játékon keresztül történő tanulás, az érésen alapuló, sürgetéstől mentes fejlődés-fejlesztés áll. Jól felkészült, óvodapedagógusaink fejlesztőpedagógusi, számítógép-kezelői, mozgásfejlesztői végzettséggel rendelkeznek. Nagy figyelmet fordítunk az egészséges életmód szokásainak megalapozására. Ehhez segítséget nyújt óvodai alapítványunk is. Mindennapjainkon megszervezzük a tartásjavító torna, balett oktatás, aerobik lehetőségét, változatos élmények biztosítását.(Kirándulás, bábszínház, zenés délutánok, színház, könyvtár). Óvodánk hagyományrendszerének további ápolásával ehetőséget nyújtunk a helyi környezet értékeinek, hagyományainak megismertetésére, megszerettetésére. Célul tűztük ki, hogy minden szülővel elfogadtassuk nevelési értékeinket: egyéni bánásmód, tolerancia, erkölcsi normák, szeretet, biztonság. A napi munkánk során nevelőtestületünk minden tagja törekszik a minőségi munkavégzésre és folyamatosan keresi a fejlesztés, a még magasabb színvonalú munkavégzés lehetőségét.

Óvodavezető Pétervására, 2007.

Hitelesítette:

Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Szajlai tagóvodája

AZ ÓVODA BEMUTATÁSA Az intézmény neve:

Pétervásárai

Napköziotthonos

Óvoda

Szajlai

tagóvodája Fenntartója és felügyeleti szerve: Pétervására Város Önkormányzata Telephely:

3334 Szajla Kertész út 6.

Alapítója:

Szajla Terpes Község Önkormányzata

Az intézmény alaptevékenysége:  Az intézmény biztosítja a településen élő 3 éven felüli gyermekek számára, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságuknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesülnek.  Biztosítja a gyermekek felügyeletét, a biztonságos, egészséges környezetet.  Biztosítja az iskolai életmódra történő előkészítést, a gyermekek megfelelő napirendjét  Biztosítja a testi, érzékszervi, az értelmi-, beszéd-, vagy más fogyatékos gyermekek közül a részképesség –zavarral küzdő gyermekek különleges gondozását, nevelését, attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították.  Biztosítja a szervezett intézményi étkeztetést, és az óvodába bejárók ellátását

Óvoda bemutatása: Településünkön 1986.óta működik óvoda,Szajla és Terpes apróságait fogadja 2007-től vegyes csoportban. Az épület belső adottságai megfelelőek.Tárgyi eszközeinket és felszereléseinket folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük. Gyermekeink 90 %-a hátrányos helyzetü, 80 %-apedig cigány. Évente pályázunk a HHH-s gyermekek részére kiírt integrációs pályázaton. Így 4 éve veszünk részt ebben a programban és fejlesztjük óvodásainkat, támogatjuk az arra rászoruló családokat. A társadalmi élet változásainak következtében egyre több a magatartási nehézségekkel küzdő, részképesség lemaradásával érkező és az egészségügyi szokások hiányával érkező kisgyermek. Nevelőtestületünk sokéves szakmai tapasztalattal,folyamatos önképzéssl igyekszik a mai kor társadalmi és szakmai kihívásnak megfelelni. Nyitottak vagyunk a partneri elvárások iránt, de szolgáltatásunkat a szakmai és a gyermekek mindenek felett álló érdekét szolgáló szempontok határozzák meg. Általános feladataink: Óvodánk egy nevelési intézmény, amely sajátos, egyéni arculatot jelképez. Hirdetjük a gyermekkőzpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkört, amelyben a gyermeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük, Hangsúlyozzuk a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását a családi neveléssel együtt. Proramunk olyan életfeladat teljesítésére orientál, amelyben a gyermekek megtanulnak eligazodni a környezetükben,megtanulnak beszélni, tevékenykedni,együttműködni, magatartásformákat elsajátítani.Mindezt jól szervezett tevékenységgel, nevelői segítséggel, a mindennapi élet feltételeivel és eszközeivel biztosítjuk. Nevelési programunk fő törekvése, hogy a tanulási képességek és kompetenciák célzó fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten felkészítsük zökkenőmentes iskolakezdésre, az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre. Az óvodáskorú gyermekek alapvető megnyilvánulási módjára, a mozgásra és fő tevékenységformájára, a játékra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai, pszichológiai feladatokat.

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA

Gyermekképünk: -Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesítő individum és szociális lény egyszerre. - Olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, a településhez kötődő, a környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, értékelni tudó, másokat elfogadó, együttműködő.

Jövőképünk: A programban megfogalmazott dolgokat, feladatokat igyekszünk maradéktalanul megvalósítani. Szeretnénk, ha óvodánk a megértés, az egymás iránti szeretet, türelem, elfogadás, biztonságot adó béke szigete lenne, ahol a gyermekek napjuk nagy részét örömmel, boldogan önfeledt játékkal tölthetik. A szakma és a gyermekek szeretete vezérli az óvónőket, akik mindig képesek megújulni és keresik a lehetőséget, hogy a gyermekeknek mi a jobb.

Óvodaképünk: Olyan nyitott óvoda, ahol a szűkebb környezet igényeihez igazodva az ONEP elveit követve szakmailag önálló nevelési intézményként a családi nevelést kiegészítve vállalja fel. A családok állapota, működésének funkciózavara sokféle, s óvodánkban egyre nagyobb létszámban nevelődnek hátrányos helyzetű gyermekek. Így hangsúlyos szerepet kap az óvoda óvó, védő funkciója, valamint a gyermekek egészségének védelme,a preventív feladatok ellátása. A családokkal való együttműködés során két alaptételből indulunk ki: a család értékeket közvetít a gyermekek felé. még akkor is, ha nem minden funkcióját teljesíti maradéktalanul, az óvoda a családi nevelést kiegészíti, segíti a különbséget toleráló nevelést. Szocializál a társas kapcsolatokban, amit a legjobban működő család sem képes ebben a minősítésben megoldani. Arra törekszünk: 1. Ismerjük a családok szükségleteit. 2. Ismerjük a szülőket, értékrendjüket, elvárásaikat az óvodai nevelésben, Bevonjuk őket az óvodai életbe. 3. A gyermekek és a szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve a gyermekek érdekét figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatás szeretete, a gyermekek és a szülők tisztelete, az egymás értékeinek megbecsülése párosul. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelést, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

Az óvoda minőségpolitikai szándéknyilatkozata

Óvodánk nevelőtestületének, teljes alkalmazotti körének és partnereinek részvételével teremtjük meg a szeretetteljes óvodai légkört, melyben a gyermekeket megbecsülés és szeretet övezi. A nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkörben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. A másság elfogadásában és elfogadtatásában az óvoda dolgozói példát mutatnak a szülőknek és a gyermekeknek. Nevelőmunkánk folyamatában prioritást élvez az óvodapedagógusok és alkalmazottak toleráns és elfogadó magatartása, az egyedi, másfajta értékek pozitív irányú megközelítésének érvényesülése. A szülőket, mint partnereinket be kívánjuk vonni óvodánk működésébe, mely hosszú távú célunk. Az óvodapedagógusok önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel folyamatosan törekszenek szakmai tudásuk elmélyítésére és megújítására a gyermekek fejlesztése érdekében. Nevelőtestületünk egységes, közösen kialakított értékrend és normarend szellemében végzi pedagógiai munkáját, mely hosszú távon biztosítéka annak a partneri elvárásoknak. A szülői elégedettség megalapozhatja a település lakóinak összefogását.

Feladat ellátási terv Pétervására, Szajla Időszak

Hol?

Konkrét feladat Gondozási feladatok Szokásrend kialakítása

Gyakoriság Végrehajtásban közreműködők Folyamatos Tagóvodavezető Napi Valamennyi óvónő Délelőtt gondozónő délután dajka

Tevékenységi kör neve Beszoktatás

Folyamatos Szept.-dec. Január I. félév II. félév Szeptember Január I. félév II. félév Folyamatos I. félév II. Félév

Óvodán belül

Óvodán belül

Szülői értekezlet

Eseti

Tagóvodavezető Valamennyi óvónő

Szülők informálása

Óvodán belül

Az életkori sajátosságok figyelembe vétele Testi, lelki szükségletek kielégítése Prevenció Korrekció Az egyéni képességek kibontakoztatása és tiszteletben tartása Kiemelt feladat a HHH-s és a roma gyermekek nevelése Integrált nevelés

Napi

Tagóvodavezető Valamennyi óvónő gondozónő dajka

Játék

Folyamatos I. félév II. félév

Óvodán belül

Napi

Tagóvodavezető Egyéni Valamennyi Óvónő bánásmód Fejlesztőpedagógus csoporton belüli foglalkozás

Folyamatos I. félév II. félév

Óvodán belül

Napi

Tagóvodavezető Valamennyi óvónő Gondozónő, dajka Gyógypedagógus

Másság elfogadása

November Március Május

Óvodán beleül

Ovi-újság (kibővítve a tagóvoda, mindennapi életével) Tisztálkodás Étkezés Pihenés Szabad levegőn tartózkodás Búcsú

Eseti

Óvodavezető Tagóvodavezető, Óvónők

Újság szerkesztés

Folyamatos I. félév II. félév

Óvodán belül Óvodán kívül

Napi Délelőtt Délután

Valamennyi óvónő gondozónő

Egészséges életmód kialakítása

November December Február

Óvodán belül Óvodán

Eseti

Hagyományok Minden csoport

Farsang

Március Június

Kívül

I. félév II. félév

Óvodán kívül

December Március Május

Óvodán belül Óvodán kívül

II. félév Január

II. félév

Óvodán belül

Óvodán belül

Április

Tündérvölgy nap Feledi nap

Óvodavezető Tagóvodavezető Dajka Eseti

Mikulás Karácsony Március 15. Anyáknapja Évzáró Ballagás

Eseti

Mesemondóverseny Nagycsoportos Középső csoportos Gyermekek részvételével Versmondóverseny Nagycsoportos Középső csoportos Gyermekek részvételével Meghívott előadók részvételével Műv. Ház szervezésében

Eseti

Folyamatos

Hagyományok Ünnep Tagóvodavezető Minden csoport Valamennyi óvónő Gondozónő Mesemondó Székhelyóvoda Tagóvoda

Eseti

Székhelyóvoda Tagóvoda Tagóvodavezető

Versmondó

)

I. félév II. félév november február május

Óvodán belül Óvodán kívül

Eseti

Folyamatos I. félév II. félév

Óvodán belül

Testi Érzelmi Értelmi Erkölcsi Esztétikai

Folyamatos I. félév II. félév

Óvodán belül óvodán kívül

Játékba integrált, Folyamatos komplex fejlesztés, tapasztalatszerzés

Folyamatos I. félév II. félév

Óvodán belül

Mulasztási napló csoportnapló fejlődési napló etnikai füzet

Minden óvónő, gyermek részvételével Tagóvodavezető

Tagóvodavezető Minden óvónő Gondozónő dajka

Tagóvodavezető Minden óvónő

Folyamatos

Bábszínház Előadások Nevelési területek

Oktatás, foglalkozási területenként komplexen Adminisztráció

Minden óvónő

Folyamatos

Folyamatos

Óvodán belül óvodán kívül

Tagóvodák Védőnő Orvos Műv-Ház Iskola Nevelési tanácsadó

Folyamatos

Óvodán belül

A középső és a nagycsoportos gyermekek fejlesztése

Minden hét keddjén Tagóvoda Hetente egy alkalommal

Óvodán belül és kívül

Működtetés, ellenőrzés, értékelés

I.félév II.félév

Folyamatos I.félév

Vezető óvónő Tagóvodavezető Minden óvónő

Folyamatos

Kapcsolattartás a partnerekkel

A Nevelési Tanácsadó logopédiai szakembere

Logopédiai fejlesztés

Vezető óvónő, Tagóvodavezető, minden óvónő, gondozónők

IMIP-pel kapcsolatos teendők

Óvodavezető, Tagóvodavezető

Beszámoló az Önkormányzat felé Beszámoló a munkatársak felé Mérés-értékelés

II.félév Óvodán Intézményi vezetői értékelés kívül

Egyszer

Óvodán belül

Kétszer

Óvodán Fejlődési napló belül

Bemenetkimenet

Óvodán A pályázatok belül figyelemmel kísérése

Folyamatos Óvodavezető, Tagóvodavezető

II.félév

I.félév II.félév

Folyamatos I.félév II. félév

Pétervására2011-08-01

Minden óvodásgyermek számára

Dobi Istvánné Intézményvezető

Pályázatírás

Intézmény neve: Napköziotthonos Óvoda Pétervására Napköziotthonos Óvoda Szajla Mákvirág Tagóvodaja

INTÉZMÉNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS SZABÁLYZATA Módosítás 2011.

Az óvodavezető beosztású pedagógusok teljesítményértékelésének folyamata Az óvodavezető beosztású pedagógusok teljesítményének olyannak kell lennie, hogy segítségével a fenntartó:  Képet alkothasson az intézményben folyó tevékenységről  Megismerje az intézményvezető és más tevékenységének minőségéről  Megismerhesse az intézmény által nyújtott teljesítményeket  Megfelelő információ birtokába jusson az esetleges szervezeti módosításokhoz  A saját intézményen belül megalapozott munkáltatói döntést hozzon Az óvodavezető teljesítményének értékelése Az értékelés módja 1. Az óvodavezető értékeli saját magát 2. az óvodavezetőt közvetlen felettese értékeli 3. az óvodavezetőt az óvodavezető-helyettes, és közvetlen munkatársai értékelhetik, hogy óvodavezetőként nyújtott teljesítményéről átfogó képjen kapjon Az értékelést a következő főbb szempontok alapján kell elvégezni       

Az intézmény szakmai irányítása A beosztottak irányítása, vezetése Együttműködés, kapcsolattartás a tagintézményekkel A tárgyi feltételek javítása érdekében végzett tevékenység Az intézmény menedzselése Az óvoda működési rendjének fenntartása és folyamatos továbbfejlesztése A minőségirányítási programban meghatározott partnerekkel ( a fenntartóval, az intézményi alkalmazottakkal, a gyermekekkel, a szülőkkel, a gyermekeket átvevő más közoktatási intézményekkel ) Az értékelési szempontokhoz rendelt értékelési rangsorolás

 A követelmények, és elvárások fölött teljesít  A követelményeknek, elvárásoknak megfelel  Nem teljesítette a követeléseket Az óvodavezető teljesítményét az adott évre rögzített teljesítmény követelmények alapján kell értékelni. A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következőkre:  A teljesítménykövetelmények az adott évre vonatkozhatnak, és tartalmazniuk kell az óvodavezető személyes adatait  A teljesítménykövetelmények részletes leírását.

A tagóvoda vezető pedagógusok teljesítményértékelésének folyamata A tagóvoda vezető beosztású pedagógusok teljesítményének olyannak kell lennie, hogy segítségével a vezető:  Képet alkothasson az intézményben folyó tevékenységről  Megismerje a tagintézmény vezető és más tevékenységének minőségéről  Megismerhesse az intézmény által nyújtott teljesítményeket  Megfelelő információ birtokába jusson az esetleges szervezeti módosításokhoz  A saját intézményen belül megalapozott munkáltatói döntést hozzon A tagóvodavezető teljesítményének értékelése Az értékelés módja 4. A tagóvodavezető értékeli saját magát 5. A tagóvodavezetőt közvetlen felettese értékeli 6. A tagóvodavezetőt közvetlen munkatársai értékelhetik, hogy tagóvodavezetőként nyújtott teljesítményéről átfogó képjen kapjon Az értékelést a következő főbb szempontok alapján kell elvégezni     

A tagintézmény szakmai irányítása A beosztottak irányítása, vezetése Együttműködés, kapcsolattartás a székhelyóvodával Az óvoda működési rendjének fenntartása és folyamatos továbbfejlesztése A minőségirányítási programban meghatározott partnerekkel ( a Fenntartóval, az intézményi alkalmazottakkal, a gyermekekkel, a szülőkkel, a gyermekeket átvevő más közoktatási intézményekkel ) Az értékelési szempontokhoz rendelt értékelési rangsorolás

 A követelmények, és elvárások fölött teljesít  A követelményeknek, elvárásoknak megfelel  Nem teljesítette a követeléseket A tagóvodavezetőt teljesítményét az adott évre rögzített teljesítmény követelmények alapján kell értékelni. A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következőkre:  A teljesítménykövetelmények az adott évre vonatkozhatnak, és tartalmazniuk kell a tagóvodavezető személyes adatait  A teljesítménykövetelmények részletes leírását.

Intézményi teljesítményértékelés Az értékelés főbb szempontjai:            

Foglalkozásokon végzett munka jellemzői Tehetséggondozási tevékenység A kötelező óvodai foglalkozásokon kívüli foglalkozások jellemzői A gyermekekkel való viszony A szülőkkel kapcsolatos viszony Kollégákkal való viszony A pedagógus elhivatottság Részvétel az intézmény szakmai tevékenységében Részvétel az intézmény nem közvetlenül szakmai tevékenységében Továbbképzéseken való viszony Pályázati tevékenység Az intézményi imázs erősítésével kapcsolatos tevékenység

Az értékelés háromféle módon végezhető: 1. Az intézmény dolgozója értékeli saját magát 2. A dolgozót közvetlen felettese értékeli 3. Értékelhetik közvetlen munkatársai, hogy teljesítményéről átfogó képet kapjon. Az értékelési szempontokhoz rendelt értékelési rangsorolás  A követelmények, és elvárások fölött teljesít  A követelményeknek, elvárásoknak megfelel  Nem teljesítette a követeléseket A teljesítményt az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni.

ELLENŐRZÉSI TERV Ellenőrzés területei  Játékirányítás, fejlesztés     

Gondozási feladatok (testi-lelki) Egyéni, differnciált bánásmód Életkori sajátosságok figyelembe vétele Másság elfogadása Egészséges életmód kialakítása: tisztálkodás, étkezés, pihenés, szabad levegőn való tartózkodás.

 Szervezési feladatok: Hetirend, napirend, szokásrend kialakítása, szülők informálása, szülői értekezlet és a kapcsolatok folyamatos ápolása.  Nevelési területek: érzelmi, értelmi, esztétikai, erkölcsi nevelés.  Oktatás, foglalkozási területenként.  Adminisztráció: jelenléti napló, mulasztási napló, csoportnapló, fejlődési napló, etnikai füzet. Kiemelt területei  Gyermek –és Ifjúság védelem:  Az intézménybe beiratkozott gyermekek családi körülményeinek feltárása, valamint a szülőkkel való kapcsolattartás  A pedagógus feladata: a személyiségük további fejlesztése, a gyermekek testi, pszichikus, szociális fejlettségének ismeretében  A rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése, köteles azonban tiszteletben tartani a gyermek személyiségét, családja világnézetét.  A hátrányos helyzetben élő gyermekek kompenzáló nevelése.  Állandó érzelmi biztonságot nyújtó, derűs légkör biztosítása  A sajátos igényű gyermekek fejlesztése  A tehetséggondozás  Az egészséges életmódra nevelés A fejlesztés fő területei

A nagymozgások fejlesztése, szintre emelése, sportmozgás fejlesztése, motoros képességek kialakítása, erő, gyorsaság, állóképesség, térérzékelés, egyensúly-érzékelés, kinesztetikus differenciálóképesség, ritmusérzékelés, reakcióképesség, mozgékonyság, hajlékonyság, rugalmasság. Az ellenőrzés módszerei A megfigyelés, elemzés, véleményezés, értékelés, minősítés. Az ellenőrzés fajtái  Tervszerű: előre megbeszélt szempontok szerint  Spontán és alkalomszerű: a problémák feltárása, megoldása érdekében, a napi felkészültség felmérése érdekében A vezetői ellenőrzés rendje, szabályai Az intézményen belüli ellenőrzés rendszerének kialakítása annak érdekében, hogy a szabályzatnak és szabályozásnak megfelelő működés biztosított legyen. Az ellenőrzési rendszer működéséért felelős Az intézmény vezetője Tagintézményvezető Hatáskör Ellenőrzési jogkörrel felhatalmazott személyek Az ellenőrzés folyamata      

Információgyűjtés, dokumentumok felülvizsgálata Helyszíni ellenőrzés Megállapítások, összegzés, értékelés Szükség szerinti korrekciós javaslatok megfogalmazása Az érintettekkel a tapasztalatok, megállapítások megismertetése, elfogadtatása Bizonylatolás, az ellenőrzési dokumentumok átadása

Határidők Negyedévente, feladatfüggően. Beszoktatás. A nevelési évben kiemelt terület feladatai. Iskolaérettség. Tagóvodák vegyes csoportjai: A kijelölt nevelési területek ellenőrzése. Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrzi.

A tagóvodavezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrzi. Az ellenőrzés és értékelés dokumentumai: HOP, Minőségirányítási Program, Nevelési Terv, Teljesítményértékelés Szabályzat, Etnikai Program.

Pétervására 2011-08-01 Dobi Istvánné Intézményvezető

Vinczéné Kovács Margit Tagintézményvezető