Pestszentlőrinci Csemete Óvoda

Pestszentlőrinci Csemete Óvoda

OM 034674 1182 Budapest, Üllői út 679-681. Telefon: 06 (1) 290 9183 Fax: 06 (1) 297 3766 E-mail: [email protected]

Pedagógiai Program

A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: az intézmény honlapján www.csemeteovoda18.hu, illetve a szülő információs faliújságon kifüggesztve Hatálybalépés:2016.09.01.. Érvényesség: a kihirdetés napjától visszavonásig Felülvizsgálat: törvényi változás, fenntartói rendelkezés, testületi szándék alapján Jelen szabályzat hatályba lépésével az előző szabályzat hatályát veszti

Németh Jenőné Ph

1


TARTALOMJEGYZÉK

I. 1. 2. 3. 4. II. 1. 2. 3. 4. III. 1. 1.1. 1.1.1 1.2 1.2.1. 1.2.2 1.3 2. 2.1. 2.2.. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3 IV. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. V. 1. 2. 2.1. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Nevelőmunkánk alapelvei Óvodaképünk Gyermekképünk Pedagógusképünk Nevelésfilozófiánk Az óvoda jellemzői Környezeti jellemzők A szervezet felépítése Személyi feltételek Tárgyi feltételek, eszközrendszerünk Óvoda nevelési feladatai Önfejlesztő szükségletek kielégítése Egészséges életmód iránti szükséglet megalapozása Egészségfejlesztési program Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi nevelés alapelvei Intellektuális szükségletek kielégítése - értelmi nevelés Esztétikai szükségletek kielégítése Közösségi élet szükségleteinek kielégítése Érzelmi és erkölcsi nevelés Közösségi nevelés Szokás és normarendszer Nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű gyerekek nevelése Tehetséggondozás és kreativitás Óvodai élet megszervezésének elvei Befogadás Napirend kialakításának alapelvei Hetirend kialakításának elvei Tervezés Óvodai élet tevékenységformái Játék Külső világ tevékeny megismerése Matematikai nevelés Mozgás- Mozgásos játék Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Vers, mese, dramatikus játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Munka jellegű tevékenységek Tevékenységekben megvalósuló tanulás Hagyományápolás, óvodai ünnepek 2

8 8 11 12 13 17 17 17 18 19 22 22 22 24 31 31 33 34 35 35 36 37 37 37 40 40 39 41 42 44 44 48 52 55 60 64 69 71 74 76


10. VI. VII. 1. 2. 3. VIII. 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. IX. X. 1. 2. 3. 4. XI. XII. XIII.

IKT eszközök használata A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Mérés értékelés az óvodában Mérés az óvodában Értékelés az óvodában Gyermekek jutalmazása, a figyelmeztető intézkedések elvei Az óvoda kapcsolatrendszere A gyermekek egyéni fejlesztésének, értékelésének szülővel való ismertetésének folyamata Gyermek anamnézise Tájékoztatás a befogadás időszakáról Megfigyelési lap a gyermek egyéni fejlődésének folyamatáról Egyéni fejlesztési terv Tájékoztató a gyermek egyéni fejlődéséről Óvodai szakvélemény Óvodán kívüli szervezetekkel való kapcsolattartás Óvoda és a bölcsőde Óvoda és a korai fejlesztő központ Óvoda és az iskola Óvoda és a szakszolgálat Egyéb szociális intézmények Védőnői szolgálat Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Inkluzív nevelés - kiemelt figyelmet igénylő gyerekek ellátása Beszédfogyatékos gyermekek Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek Óvodai nevelés dokumentálása Pedagógiai program végrehajtásával kapcsolatos pedagógus jogok és kötelességek Záradék

3

78 79 82 82 83 83 86 89 89 89 89 89 89 89 90 90 90 90 90 91 91 92 95 97 99 99 100 101 103 105


"Úgy éld az életed, mint a gyermek, teljes elmélyedéssel és összpontosítással. Az érzéseidre hallgass, ne pedig a tekintély vagy a többség hangjára tapasztalataid értékelésében. Légy őszinte, légy valódi; kerüld a színlelést és szerepjátszást. Készülj fel rá, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével. Vállalj felelősséget. Amit eldöntöttél, hogy megteszel, vidd is véghez!” A.Maslow

Bevezető gondolatok

Intézményünkben egész napos nevelés során folyik a gyermekek személyiségének komplex, sokoldalú fejlesztése. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően a gyermeki személyiségből indulunk ki, abból a tényből, hogy az ember, gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető indivídum, és szociális lény egyszerre. Gyermekeinket körülveszi egy felgyorsult, folyamatosan változó világ, mely nagy hatással van rájuk, mindemellett nekünk - pedagógusoknak - figyelembe kell vennünk a sok új szakmai, törvényi és a külső környezeti változásokat. Figyelembe vettük programunk módosításakor korunk gyermekinek életkori sajátosságait, az őket érő „impulzusokat”, sokféle és hatványozott inger gazdag környezeti hatásokat. Lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek arra, hogy önmaguk értékeit felismerhessék, hogy saját lehetőségeikhez képest, megfelelően fejlődhessenek. Sok pozitív élményt szerezve szellemileg, fizikailag feltöltve kezdhessék az iskolát. A Pedagógiai Programunkban foglaltak az alapja és egyben meghatározója annak a közös értékrendnek, melyet minden dolgozónak követnie kell, az intézménybe járó gyermekek sikeres,

pozitív

kimenetelű

nevelése,

fejlesztése

érdekében.

Hangsúlyos

a

gyermekközpontúság, a gyermekek tisztelete, a játék, mint az óvodáskorú gyermek legfontosabb tevékenysége. A kompetencia területek teljes körű megjelenítésével igyekszünk a gyermekek számára szükséges műveltségtartalmakat közvetíteni, az óvodai alapszolgáltatást biztosítani. Fontos számunkra az is, hogy megjelenjen programunkban a szakmai értéktöbblet, mely pedagógiai munkánkat színesebbé, innovatívabbá teszi. Pedagógiai feladatvállalásunk során figyelembe vesszük a gyermekek személyiségfejlődését, viselkedését, érdeklődését, az otthonról hozott ismereteiket, tapasztalataikat, az esélyegyenlőség megteremtése mellett.

4


Törekszünk arra, hogy boldog, egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, a világ dolgai iránt nyitott, eleven eszű, elevenen mozgó, önállóan kezdeményező kisgyermekeket neveljünk, akik a mai kor társadalmának alkotóképes, fogékony, problémamegoldásra képes, kreatív fiatal tagjaivá váljanak. Jó szívvel és felelősséggel ajánljuk azoknak az óvodapedagógusoknak és szülőknek, akik bíznak a gyermekek önálló fejlődésében, a személyiség kibontakozásában, de azt vallják, hogy mindehhez szükséges az elhivatott, a gyermekeket tisztelő, értő és ismerő óvodapedagógus tudatos hatása, a nevelés.

5


ÓVODÁNK ADATAI Neve: Pestszentlőrinci Csemete Óvoda Címe: 1182 Budapest, Üllői út 679-681 OM azonosító: 034674 Telefon: 290-91-83 Fax: 297-37-66 Email: [email protected] Fenntartója: Budapest, XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Polgármesteri Hivatal l184 Budapest, Üllői út 400. Alapító okirat száma: 22/2383-1/2016. Alapító okirat kelte: 2016.03.07 Az intézmény ellátja az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermek fejlesztését 2008. szeptember 1-től. 2006. szeptember 01-től – a kerület közigazgatási határán belül beszédfogyatékos gyermekek

nem

sajátos

nevelési

igényű

gyermekekkel

közösen

történő

együttnevelése. Az intézmény a Budapest, XVIII. kerületi SOFI Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógy- és fejlesztőpedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátja, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. Az óvoda csoportok száma: 6 csoport Gyermek férőhelyek száma: 155 fő Nyitva tartás ideje: hétfőtől-péntekig: 6.30 –17.30 – óráig Az óvoda vezetője: Németh Jenőné

6


TÖRVÉNYI HIVATKOZÁSOK Intézményünk pedagógiai programja az oktatáspolitikai célok figyelembe vételével a területet érintő jogszabályi változásokkal összhangban készül el. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 32/2012 (VIII. 31) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról,

valamint

a

továbbképzésben

részt

kedvezményeiről 37/2014. (IV.30) EMMI rendelet a közétkeztetésről Alapító okirat Csemete Óvoda –Pedagógiai Programja. 2013. szeptember

7

vevők

juttatásairól

és


I. NEVELŐMUNKÁNK ALAPELVEI

1. Óvodaképünk Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Arra törekszünk, hogy a ránk bízott gyerekek szeretetben, érzelmi biztonságban nyugodt, derűs légkörben, sokszínű élménnyel gazdagodva nevelkedjenek. Óvodapedagógusok gyermekszeretete, igényes munkavégzésük nagymértékben hozzájárul az óvodában folyó nevelőmunka eredményeihez. Fontos számunkra a gyerekek emberi méltóságának, jogainak, személyiségének tisztelete, elfogadása. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek egyéni fejlődési üteméhez igazodó komplex és differenciált nevelésben részesüljön. Figyelünk arra, hogy a tehetséggondozás, az akadályozott fejlődésű, nevelési folyamatukban enyhén akadályozott gyerekek speciális igényeinek figyelembevételével történjen. Figyelünk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek-különleges bánásmódot igénylő, és hátrányos helyzetű gyermekek, (egyéb pszichés fejlődési zavarral – súlyos tanulási, figyelem-vagy

magatartászavarral

küzdő,

valamint

beszédfogyatékos,

megkésett

beszédfejlődésű, és enyhén értelmi fogyatékos gyermekek, valamint a kiemelten tehetségesátlag feletti általános, vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkező gyermekek) személyiségének fejlesztésére, egyéni sajátosságaik és fejlődési ütemük mindenkori figyelembe vételével. Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek képességeinek, tehetségének, interakciós, kommunikációs képességeinek kibontakoztatására. Pedagógiai hitvallásunk szerint a szabad, kreatív játék az óvodáskorú gyermek számára minden megismerés forrása, énfejlődése és magatartás-vezérlése számára a legoptimálisabb lehetőség.

8


Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakításával és természetet védő, óvó, szerető személyiségjegyek megalapozásával törekszünk arra, hogy boldog kiegyensúlyozott gyerekekké váljanak. Óvodánk tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével, a pedagógusok és az óvoda pedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők személyes példájukkal segítik a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Olyan óvoda vagyunk, ahol fontos a játszó gyerekek tisztelete. Az óvodai nevelés célja: A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, játékos keretek között alakuljon: az egészséges sokoldalú személyiség, a gyermekek környezettudatos szemlélete, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesüljenek a gyermekeket megillető jogok, és csökkenjenek a sajátosságokból adódó különbségek. A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei kerüljenek felszínre és intenzíven fejlődjenek. A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt integrált nevelése révén, az esélyeik növekedjenek, az indulási hátrányaik csökkenjenek, az iskolába való átmenetük zökkenő mentesebbé váljon.

9


Nevelésünk rendszere NEVELÉS

EGYÉNI

KÖZÖSSÉGI

SZEMÉLYISÉGFEJ LESZTÉS

Önfejlesztő szükségletek kielégítése

Közösségi szükségletek kielégítése

Egészséges életmód

Érzelmi és erkölcsi nevelés

Anyanyelvi értelmi fejlesztés

Közösségi nevelés

Érzelmi biztonság szokások kialakítása, tulajdonságok magatartások megalapozása

Egészséges életvitel (mozgás, táplálkozás)higiéniai szabályok környezetvédelem

KONSTRUKTÍV MAGATARTÁS ÉS TEVÉKENYSÉGRENDSZER KIALAKÍTÁSA

Verselés, mesélés, Mozgás, Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Külsővilág tevékeny megismerése

Játék, Tanulás, Munka

Környezeti hatások befolyásoló szerepe Család Tágabb környezet Társadalmi folyamat

10


2. Gyerekképünk "Sohase hasonlíts egy gyermeket a másikhoz, hanem mindegyiket csak önmagához." (Pestalozzi)

Óvodai nevelésünk központjában a GYERMEK áll, aki mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlődését meghatározó tényezők: - a genetikai adottságok - az érés sajátos törvényszerűségei - a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások Valljuk, hogy a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe a meghatározó. Elfogadjuk az általános életkori jellemzőktől eltérő illetve fejlődésbeli különbségeket, amelyet alapnak tekintünk a gyermeki fejlődés támogatásában: - Minden gyerek egy adott személyiség, egy individuum eltérő adottságokkal jött a világra eltérő környezetben nevelkedik eltérő az érdeklődése eltérő fejlettségi szinttel rendelkezik eltérő a fejlődési üteme

Ennek következtében

életkoronként

és

egyénenként

eltérőek, ill. eltérőek lehetnek a testi és lelki szükségletei

11


Biztosítjuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön és a meglévő hátrányaik csökkenjenek. Elfogadjuk és valljuk, hogy minden gyerek hordoz magában valamilyen ÉRTÉKET. Olyan értékeket, amely az egyéni fejlődését segíti elő - individuális értékek, valamint a szűkebb és tágabb környezete – az emberi közösség fejlődéséhez járul hozzá – közösségalakító értékek. Vállaljuk az emberi értékek közvetítését. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki személyiség

kibontakoztatásán

keresztül,

a

befogadás,

az

esélyteremtés,

az

esélyegyenlőségek megteremtése érdekében: szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlődésüknek támogatását fontos Feladatunknak tekintjük, ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Ebből következően: gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, az eredményes iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére, elősegítve a társadalmi egyenlőség megvalósítását és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, a hátrányok csökkentését biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét. Óvodánkban a gyermekeket elfogadjuk, védjük, gondoskodunk róluk, őket szeretet, tisztelet, megbecsülés és bizalom övezi – így szüleik teljes bizalommal lehetnek irántunk. Fontos, hogy az ide járó gyermekek szeretetben, egyéniségüket figyelembe vevő, a különbözőséget elfogadó környezetben élhessenek. 3. Pedagógusképünk Intézményünkben dolgozó pedagógus legyen tudatában annak, hogy modell, példakép a gyermekek előtt. Alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, teljes körű lehetőségek biztosítása ennek diszkrimináció mentes megvalósítása. A gyermek személyiségének tiszteletben tartása, szeretete, megbecsülése, elfogadása. Törekszünk

a

pedagógusok

előmeneteli

rendszeréhez

kapcsolódó

önértékelési

folyamatokban előírt elvárásokhoz való igazodásra, a megjelölt kompetenciáik fejlesztésére. 12


Folyamatosan képezzük önmagukat, hogy a társadalmi, szakmai elvárásoknak és belülről fakadó szakmai kultúránknak megfeleljünk. A pedagógiai folyamatokat figyelemmel kísérjük, tudatosan tervezzük, hosszútávon átgondoljuk azok hatásait és az elért eredményeket elemezve képesek vagyunk a változtatásra, korrekcióra. A csoportunkba járó differenciáltan

gyermekek egyéni képességeit,

fejlesztjük,

előnyben

részesítjük

a

igényeit

figyelembe véve,

megtapasztaláson

alapuló

módszereket. Felhasználjuk a szabad játék nyújtotta lehetőségeket a gyermekek fejlesztése érdekében. A csoport szokás- és szabályrendszerét az óvoda értékrendjéhez igazodva alakítjuk ki, figyelve a magyar nemzeti értékek beépítésére is. Inkluzív, előítéletektől mentes gondolkodásunkkal mutatunk példát a „másság”elfogadására (kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, multikulturalizmus), fejlesztjük a gyermekcsoportot közösséggé. A

szülőkkel

–

a

gyermekek

fejlesztése

érdekében

–

együttműködünk,

és

együttműködésünk a kölcsönös tiszteleten alapul. A csoportunkba járó gyermekeket megismerjük, fejlődésüket nyomon követjük, elemezzük, értékeljük, és ezt írásban rögzítjük. Nevelői attitűdünk, pedagógiai hitvallásunk kialakítása az azonos értékek elfogadásán alapul, melyek közül a legfontosabbak a számunkra: - a gyermeki személyiség és egymás tisztelete - a hivatásunk iránti elkötelezettség - a szakmai igényesség - a nevelőpartnereink iránti tolerancia. 4. Nevelésfilozófiánk Hiszünk a gyermek fejleszthetőségében. Érezzük, hogy minden gyermek hordoz magában értéket. Tudjuk, hogy a boldog gyermekkorért felelősséggel tartozunk. Elősegítjük a sokoldalú készség és képességfejlesztést. Tanítjuk a jót személyes példáinkkal is. Engedjük kibontakozni a gyermeki kíváncsiságot, segítünk eligazodni a világ dolgaiban. Az integráció biztosításával a korai társadalmi esélyegyenlőség eszméjének megvalósulását tartjuk szem előtt. Elősegítjük a gyermekek előítéletektől mentes, nyitott, társaikat, a

13


másságot elfogadó és toleráló attitűdjének kifejlődését, az empátia és a másokért tenni akaró magatartásformák kibontakozását. Fontos számunkra, hogy az integrált nevelés keretei között a sajátos nevelési igényű gyermek kapjon meg minden segítséget ahhoz, hogy a lehető legjobb és az ő érdekeit szolgáló körülmények között éljen. Feladatunk a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel a szülőket partnerré téve, velük együttműködve a hátrányok ellensúlyozása. Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve játszva tanítunk, mintegy észrevétlenül juttatjuk el a gyermekeket a fejlődés magasabb fokára. Nevelőmunkánk alapelve A gyermeki személyiség fejlődését testi-lelki és szociális szükségleteinek kielégítését a konstruktív

magatartás-

és

tevékenységformák

kialakítását

sokrétű,

konstruktív

tevékenységrendszerrel biztosítjuk. Ennek következtében nevelésünkben két legfontosabb alapelv érvényesül. Alapelveink:

Személyiségközpontúság

a képességek differenciált fejlődésének elősegítése

Tevékenységközpontúság (játékdominancia) -

a játék prioritásának és integrálásának biztosítása

-

sokrétű tevékenység biztosítása

14


SZEMÉLYISÉGKÖZPONTÚSÁG

Közösségi nevelés

Individualizálás

A nevelés során az egyéni különbségek A nevelés során a gyermek közösségbe,

megismerése,

társadalomba

ismeretében a személyiség differenciált

való

beilleszkedés

folyamatának elősegítése, melynek során a

fejlesztése.

gyermek

-

tanulja

meg

megismerni

Az

feltárása,

eltéréseket,

önmagát, társakhoz való viszonyát és

meghatározó tényezők

sajátítsa el az együttélés szabályait:

- adottságok

-

az együttműködést

- szükséglet

-

az alkalmazkodást

- rátermettség

-

a másikra figyelést

- beállítódás

-

az

-

-

alapvető

udvariassági

az

eltérések

különbségeket

- vérmérséklet

szokásokat

- biológiai érés

alakuljanak ki a társas viszonyok

- érdeklődés stb.

gyermek-gyermek között

A személyiségfejlesztésnél fontos:

gyermek-felnőtt között

-

a gyermekismeret

-

a másság elfogadása, tiszteletben tartása, tolerálása

-

a

gyermek

szükségleteinek

önmagához viszonyított kielégítése -

az egyéni képességek differenciált fejlesztése

-

felzárkóztatás

-

tehetséggondozás -

az

egyéni

bánásmód

alkalmazása

Célunk: A személyiség tevékenység közben történő fejlődésének segítése

15

elvének


Alapelveink: a játék mással nem helyettesítő szerepének hangsúlyozása, a játék integráló szerepének biztosítása, az óvodás gyermek tevékenységvágyának kielégítése, a sokszínű tevékenység lehetőségének, feltételekkel biztosítása, az élményszerű tevékenység biztosítása, az életszerű helyzetekben történő tevékenység megszervezése, a multiszenzoros (több csatornán történő) megismerés biztosítása, a tapasztalás útján, tevékenység közbeni tanulás hangsúlyozása, a tevékenységekhez a nyugodt, derűs légkör biztosítása, érzelmi biztonság megteremtése, a tevékenységek lehetőségeinek biztosítása a gyermekek egész napi szükségleteire, érdeklődésére tekintettel, a segítő óvodapedagógus feltételteremtő és támogató szerepe.

16


II. AZ ÓVODA JELLEMZŐI

1. Környezeti jellemzők Intézményünk családi házas környezetben az Üllői úton helyezkedik el két épületben. Egyik épület sem óvodának épült. A múlt században épült villaépületben 1946 óta működik óvoda.

Az intézmény megújult külső és belső képével, parkosított udvarával, megnyerő benyomást kelt. A hat csoporttal működő óvoda ideális feltételeket nyújt a gyermekek neveléséhez, az egészséges és biztonságos óvodai élethez. Gyermekeink nagy része kertes házból érkezik, legtöbbjük egész családban nevelkedik. A családok szociális helyzete átlagos. A gyermekek különbözősége megmutatkozik az önállóságukban, mozgásfejlettségükben, beszédkészségükben, ismereteikben, viselkedési szokásaikban. A szülők leterheltek, ezért a gyerekek nevelését sok helyen a nagyszülők segítik. Óvodánk tevékenységét, a mindennapi élet szervezését az óvodai nevelés általános céljai, a lakótelepről, vagy a családi házas övezetből érkező családok életmódjának sajátos értékrendjéből adódó gyermeki szükségletek határozzák meg. 2. A szervezet felépítése Munkatársi létszámunk a törvényben biztosított: csoportonként

2 fő óvodapedagógus, 1 fő dajka 17


3 csoportonként

1 fő pedagógiai asszisztens

óvodai szinten: 2 fő kertész –karbantartó 1 fő óvodatitkár 3 fő konyhai kisegítő 1 fő óvodavezető 1 fő óvoda pszichológus

3. Személyi feltételek Az óvodapedagógusaink: Önműveléssel,

tanfolyamok,

egyéb

továbbképzési

és

önképzési

alkalmak

révén

folyamatosan bővítik szakmai tudásukat, innovatív törekvéseik vannak. A legfőbb szakmai kérdésekben egységes álláspontot képviselnek. Egyéni érdeklődésüknek megfelelően egy-egy nevelési területtel kapcsolatban alaposabb felkészültséggel, kollegáikat mentorként is segítik. Kreatívak, önállóak, szakmai kihívásokra nyitottak. Nevelés folyamatában, kulcsszerepe van az óvodapedagógusnak . Az óvodapedagógus kulcsszerepének megnyilvánulási módjai: A gyerekek számára biztosítsa a nevelés, fejlődés feltételeit, szervezze a gyerekek óvodai életét, tevékenységeit. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell, minta legyen a gyerekek számára. A pedagógusok munkáját közvetlenül segítőkkel szemben hatékony, rugalmas, ésszerű munkavégzéshez irányító, támogató szerepe legyen. A szülőkkel való kapcsolat alakítója, fenntartója, ápolója legyen. Problémaérzékenység, együttműködő készség, előítéletektől mentes, konstruktív magatartás vezérelje tevékenységét. Az óvodapedagógus szakos hallgatóknak az óvodai szakmai gyakorlatban megfelelő keretek között támogató, segítő, egyben modell szerepet is töltsön be. Pszichológusunk olyan speciális ismeretekkel és módszerekkel rendelkező szakember, aki jártas a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában. Az óvodapedagógusok munkáját segítő személyzet szintén szakképzett. A szakképzett pedagógiai asszisztens segíti a csoportok különböző tevékenységeinek szervezését, megvalósítását.

18


A dajka pedagógiai munkánk közvetlen segítője. A dajka egyike a gyermekeket nevelő felnőtteknek, aki magatartásával, beszédstílusával, teljes lényével, hatást gyakorol. Ismeri a csoportban dolgozó óvodapedagógusok nevelési módszereit, elképzeléseit, melyekhez alkalmazkodik. Tudatossága, gyermekszerető- és értő hozzáállása, szakképzettsége erősíti a gyermeket érő nevelő hatásokat. A csoportok életét, a nevelési folyamatot csoportonként két óvodapedagógus és egy dajka irányítja, segíti. Óvodatitkár, kertész, konyhalány segíti az óvodai élet megszervezését, a nevelés folyamatát. A gyermekek személyiségének komplex kibontakoztatásában a gyermekkel foglalkozó valamennyi munkatársunk tudatos, összehangolt, hatékony együttműködése szükséges. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében speciálisan képzett szakemberek közreműködését vesszük igénybe. 4. Tárgyi feltételek, eszközrendszerünk Az óvodás gyermek a hétköznapok nagy részét az óvodában tölti. Óvodai környezetünket úgy alakítottuk ki, hogy gyermekeink örömmel járjanak hozzánk, biztonságban érezzék magukat, esztétikus, harmonikus, biztonságos, életkoruknak megfelelő környezet vegye őket körül. Pedagógiai

programunk

megvalósításához

rendelkezünk

a

szükséges

tárgyi

feltételekkel. A helyiségek berendezése során a praktikus szempontokat tartottuk szem előtt: könnyű tisztíthatóság, sima felületek, a színekben inkább a hideg színeket vettük alapul (kék, zöld) melyekhez kontrasztként erős nap sárgát tettünk. Így a szoba vidám, tevékenységre buzdító jelleget visel. A szobákban az otthonnak megfelelően van babakonyha, mesélő sarok, élő sarok, építkező sarok. A textíliák követik az adott színkombinációkat, és fokozzák az otthonosságot. A kicsinyített bútorok, a jól strukturált csoportszoba, a nyugodt és mozgásos játék feltételeinek megteremtése alapvető feladatunk. Az adekvát játékszerek kiemelt szerepet játszanak programunkban, így gondos válogatás után kerülnek be a csoportokba. A játékok összeválogatásánál figyelembe vesszük azt is, hogy a különböző egyéniségű gyerekek más-más játékszerrel játszanak szívesen. Ezért nagyon fontos az adott csoport

19


ismeretében mind a gyakorló játékra, mind a konstrukciós, mind a szerepjátékra lehetőséget adó játékeszközök játék eszközök gondos összeállítása. Az óvodai mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek, valamint szakkönyvi ellátottságot a jövőben a program alakulásának függvényében tervszerűen és folyamatosan bővítjük. A csoportokban a gyerekek csak igényesen összeállított, a fejlődésüket segítő, esztétikai szempontból is kifogástalan irodalmi anyaggal találkozhatnak. Az átlagosnál jobb képességű gyerekek sajátos szükségleteinek kielégítésére az egyéni érdeklődésük szerint fejlettségüknek megfelelő ismeretterjesztő könyveket kínálunk. A csoportszobákban a természetes anyagok használata dominál. 2006 őszétől a gyermekek rendelkezésére áll még a csoportszobákon kívül egy jól felszerelt klimatizált tornaterem, a speciális megsegítést igénylő gyermekek számára külön terápiás helyiség, melyben logopédiai, és a gyógypedagógiai fejlesztő foglalkozások zajlanak. Só szobánkat ősztől tavaszig preventív jelleggel, heti rendszerességgel használják a csoportok . Az évekre lebontott fejlesztési terv jó alapul szolgált a tervszerű fejlesztésre. Ennek köszönhetően a Pestszentlőrinci Csemete Óvodában korszerű jó tárgyi felszereltséggel rendelkező épület biztosítja a nyugodt, kiegyensúlyozott munkához a feltételt a bővítések óta. Rendelkezünk azokkal az eszközökkel, amelyek a gyermekek foglalkoztatásához, képességfejlesztéséhez, szabad játékához szükségesek. Biztosítottak azok a tárgyi feltételek, melyet előír a kötelező eszköz és felszerelési jegyzék. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere Különféle játékformák, mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, játék eszközei Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök Ének, zene, énekes játékok eszközei Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei Értelmi képességeket érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök Ábrázoló tevékenységet fejlesztő rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka anyagok, eszközök

20


A természeti- emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok A munka jellegű tevékenységek eszközei Udvari eszközeink 5. Az óvodai csoportok kialakítása és működése Óvodánkban jelen van az azonos életkor szerint szerveződő csoport, és a vegyes életkorú csoport egyaránt. Az azonos életkorú (homogén) csoport: a társas kapcsolatok kialakulásának, a gyermek reális önértékelésének, az értelmi képességek fejlesztésének ideális színtere. A vegyes életkorú (heterogén) csoport: a közösségi nevelés, a családias nevelés szempontjából igen előnyös. 5.1. Az óvodai csoportok kialakításának szempontjai az adott évben felvételt nyert gyerekek korismerete a szülők kérésének figyelembevétele az óvodapedagógusok véleménye

21


II. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodás gyermek testi-lelki szükségletének kielégítése. Önfejlesztő szükségletek kielégítése - egészséges életmód alakítása - anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Közösségfejlesztő szükségletek kielégítése - az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés. 1. Önfejlesztő szükségletek kielégítése 1.1. A egészséges életmód iránti szükséglet megalapozása Az egészséges életmód alakításának célja: Az egészség védelmére, az egészség értékként való kezelésére nevelés, az egészség magatartási szokásainak alakításával. A gyermekek harmonikus testi-lelki fejlődésének elősegítése, az egészségvédő szokások elsajátíttatása révén: a testápolás, az étkezés, az öltözködés, az egyéni igényeknek megfelelő pihenés, illetve a mozgás segítségével a helyes életritmus alakításával. Az egészséges, és biztonságos környezet (óvoda épülete, udvara) megteremtésével megfelelő feltételek biztosítása az óvoda egészséges életmódra nevelési feladatainak megvalósításához. A nevelési területhez kapcsolódó prevenciós, alkalmanként korrekciós feladatok ellátása az óvodai élet során. Öntevékeny, változó feltételekhez való magatartás kialakítása az egészséges életmód egyes területeit illetően, különös figyelemmel a szabadidős tevékenységekre, illetve a szülőkkel való együttműködési formákra. Pozitív attitűdök alakítása az egészséget preferáló magatartási szokások iránt. (a helyes egészségi ismeretek beépítésével, az egészséget veszélyeztető magatartási formák elutasításával, stb.) Az egészséges életmód kialakításának feladatai: a. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. b. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. 22


c. A gyermekek egészségének védelme, edzettségük biztosítása. d. Speciális prevenciós és korrekciós feladatok ellátása, ha szükséges megfelelő szakemberek bevonásával. a. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése 1. A gyermekekhez kapcsolódó gondozási tevékenységek szintjének megállapítása óvodába

lépéskor

anamnézis

felvételével,

majd

a

változások

rögzítése

személyiséglapon. 2. A gyermekek fizikai, biológiai fejlődéséhez egyéni szükségleteikhez igazodó életritmus (napirend) kialakítása. 3. A testápolási szokások alakítása, rögzítése, esetleges korrekciója az intim légkör biztosításával. Az önállóság szintjének fokozását, az egyéni bánásmód és a differenciált nevelési elv alapján, a következetesség, rendszeresség módszereit alkalmazva alakítjuk. A gyerek testének ápolásához (bőr- és köröm ápolás, fogmosás, hajápolás, test nyílások tisztántartása) szükséges eszközök megfelelő számban való biztosítása, és azok higiénéjének rendszeres ellenőrzése és megőrzése. 4. A családdal való együttműködés eredményeként a gyermek számára az egészséges, praktikus, szabad mozgást segítő öltözet támogatása, különösképpen a cipő óvása és rendezettségének biztosítása, az öltözők rendjére vonatkoztatva is. Az önállóság

fokozása

az

öltözködés

terén

az

eltérő

fejlődési

szintek

figyelembevételével. 5. Az óvoda nyújtson modellt a családoknak az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakításában. (étkezési szokások, étrend, terítés, alapanyagok, ünnepek, hagyományok alkalmával stb.) A napirendi tevékenységek szervezésében a gyermekek egyéni igényeinek megfelelően, a folyamatos étkezés biztosítása. Az önálló terítés során, fontos az eszközök biztos kezelése/hordása, az esztétikus elhelyezése az asztalnál. A táplálkozási szokások körének bővítése az egyéni szükségletnek megfelelő táplálékmennyiség megítélésére, elfogyasztására, illetve az evőeszközök használatára odafigyelve. Az eltérő táplálkozási szokásokat/rendellenességeket a szülők segítségével való feltárása,

kellő

toleranciával

a

fejlesztés

23

lehetőségeinek

biztosítása.

A


folyadékpótlásról minden napszakban folyamatosan gondoskodni szükséges. (a hőmérsékleti viszonyokhoz, napszakokhoz, évszakokhoz igazodva) 6. A pihenéshez szükséges feltételek megteremtésével (szellőztetés, portalanítás, csoportszoba átrendezése, stb.), az eltérő alvásigényeket figyelembe véve biztosítjuk a nyugodt regenerálódást. A biztonságos, nyugodt légkör kialakítását mesével, énekkel segítjük. 7. A napi tevékenységek szervezésénél az óvodapedagógus biztosítja a megfelelő időtartamú szabad levegőn való tartózkodást. Kedvező időjárási viszonyok mellett indokolt a napi tevékenységek szabadban történő megszervezése. Évszaktól függetlenül mindenképpen megoldjuk a gyermekek szabadban való levegőztetését, az immunrendszer erősítése, a mozgásigény kielégítése illetve a felfrissülés érdekében. 1.1.1. Egészségfejlesztési program A program célja: minden óvodánkba járó gyermek – a teljes nevelési időtartam alatt – részesüljön

a

mindennapokban

rendszerszerűen

működő

egészségfejlesztő

tevékenységekben. A program tartalma: a. Egészséges táplálkozás b. Mindennapos testnevelés, mozgás c. Testi- és lelki egészség fejlesztése d. Környezettudatos magatartás kialakítása e. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás a. Egészséges táplálkozás Óvodánk egészséges táplálkozásra vonatkozó legfőbb feladata a gyermekek élettani szükségleteinek megfelelő étrend biztosítása. Az étrend kidolgozását a táplálkozásegészségügyi előírások alapján az étkeztetést biztosító vállalat végzi el. A gyermekeknek napi háromszori étkezést biztosítunk (tízórai- ebéd- uzsonna), melynek mindegyikét óvodánk étkeztetéséért felelős konyhája szállítja. Az egészséges táplálkozás érdekében kiegészítő intézkedéseket teszünk: - a szülők által hozott gyümölcs és zöldségnapokkal - gyógyteákkal, gyümölcsteákkal, gyümölcslevekkel

24


Az étrendtervezés szempontjai: - a változatossági mutató feleljen meg a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014.(IV.30) EMMI rendeletnek - idényszerűség, - a napi háromszori étkezést biztosítson - elégítse ki a gyermekek folyadékigényét (ivóvíz,), - egyes gyermekeknél a speciális diétaigények kielégítése (kalóriaszegény, liszt érzékeny, cukorbeteg, ételallergia, stb.). A helyes étkezési szokások kialakítása érdekében együttműködünk a családokkal és a szakemberekkel. A szülők tájékoztatása céljából a heti étlapot kifüggesztjük, amivel segítjük az óvoda és az otthoni étkezés összehangolását. A szokásalakítás szempontjából az egészséges életmód területén felsorolt szempontokat kiemelten kezeljük. Az egészséges táplálkozás jellemzői: rövidtávon: az óvodás gyermekkel a különböző összetételű és ízvilágú ételek megkóstoltatása, elfogadtatása középtávon: a családdal együttműködve a helyes (egészséges) étrend kialakítása hosszútávon: az egészséges táplálkozásra való igény kialakítása A fejlődés várhatójellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek ismerjék a tisztálkodási eszközöket, azokat önállóan és helyesen használják. Tartsák be a megbeszélt szabályokat a mosdó használatakor. Legyenek képesek az önálló fésülködésre és zsebkendő használatra. Öltözködésnél és vetkőzésnél alkalmazzák a helyes sorrendet. Az adott időjárási, hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően önállóan válasszák ki a megfelelő ruhadarabokat. Tudják összehajtani ruhaneműjüket, és tegyék a helyükre azokat, tudják megkötni a cipőfűzőt. Legyenek jól begyakoroltak az önkiszolgálással kapcsolatos készségeik. Tudjanak kulturáltan étkezni, ügyeljenek a helyes testtartásra. Ismerjék az evőeszközöket és azok helyes használatát.

25


Legyenek képesek segítség nélkül teríteni, törekedjenek az igényességre. A

kiemelt

figyelmet

igénylő

gyermekeknél

a

saját

fejlődési

ütemük

figyelembevételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére.

b. Mindennapos testnevelés, mozgás A testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése a célunk. A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésben, környezet felfedezésében és meghódításában. A mozgásszükséglet kielégítését a játéktevékenység útján valósítjuk meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjába a sok mozgással járó játékot állítjuk. Óvodánk ingyenes szolgáltatásai közé tartozik, az önkormányzat által finanszírozott gyógytestnevelés. A foglalkozásokat gyógytestnevelő tartja délelőttönként heti két alkalommal tornateremben, vagy jó idő esetén szabad levegőn, 45 perces tervezéssel. A gyermekek vizsgálatát a kerületi ortopéd orvos végzi. Az ortopédiai szűrés tavasszal történik a leendő nagycsoportos korú gyermekeknél, illetve kontrollszűrés azoknál a gyermekeknél, akik abban a nevelési évben gyógytestnevelési foglalkozásokon vettek részt. Gyógytestnevelés szükségessége : A szűrővizsgálatok igazolják, hogy már óvodáskorban igen magas azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél a legkülönbözőbb tartásbeli rendellenességek: domború hát, lapos hát, hanyagtartás,

mellkas

elváltozások,

lúdtalp,

gerincferdülés

fordul elő.

Mindezek

megelőzéséhez, korrekciójához a gyógytestnevelés speciális mozgásanyagával számottevően hozzájárul. A gyógytestnevelés célja, hogy sajátos eszközeivel elősegítse – elsősorban – a mozgásszervi

és

belgyógyászati

panaszokkal

gyógytestnevelésre

utalt

gyermekek

egészségszintjének emelését, a tartási rendellenességek javítását, a szív és a keringési szervek munkaképességének növelését, ezzel mintegy csökkenteni, de legfőképpen megelőzni a gyermekek fizikális panaszait. Gyógytestnevelés feladatai: a szervezet általános, sokoldalú, arányos képzésével az egészségi állapot, teljesítőképesség helyreállítása, a testi fejlődés elősegítése

26


a veleszületett vagy szerzett elváltozások helyreállítása a megváltozott állapotú izomzat célzott erősítése, nyújtása az alsó, felső végtagizomzat és a törzsizomzat sokoldalú, arányos fejlesztése a mozgáskorlátozottság, kontraktúrák (izomrövidülések, zsugorodások) oldása a mozgékonyság, hajlékonyság fejlesztésével mozgásműveltség fejlesztése: mozgásjártasságok és készség kialakítása az azonos, majd változó körülmények között gyakorolt mozgásformákkal motoros képességek fejlesztése: kondicionális képességek közül az állóképesség és erő fejlesztése az erőfejlesztő gyakorlatoknál tehermentesített helyzet alkalmazása az ízületek és gerinc védelme érdekében a mozgásos cselekvések gazdaságos módjainak elsajátítása a mozgásos cselekvések esztétikus kivitelezése mozgásigény felkeltése, mozgásvágy ébren tartása, mozgás megszerettetése általános és egyéni izomfejlesztő gyakorlatok önálló és pontos végrehajtása tornaszerek szakszerű, balesetmentes használata közösségi nevelés együttműködéssel, kivárással, egymásra való odafigyeléssel énkép, önismeret, önbizalom, önellenőrzés fejlesztése kognitív képességek fejlesztése: figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd, problémamegoldó készség fejlesztése érzelmi és akarati tényezők fejlesztése, mint kitartás, kudarctűrés, fegyelem, gátlások leküzdése folyamatos kapcsolatot tart fenn az óvoda dolgozóival, szülőkkel, szülői fórumot tart és szükség esetén fogadóórát az érdeklődő szülőknek, otthon végezhető gyakorlatokat javasolhatnak. c. Testi- és lelki egészség fejlesztése A mentális egészségfejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezetéhez történő alkalmazkodását, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére. Fontos az egészséges napirend kialakítása és gyakorlása, a hibás viselkedési módok kezelése, stressz hatások kompenzációja, a magatartások érzelmi vezérlésére való készségek és a gyermekektől érkező segélykiáltások megértése és megoldása.

27


Ehhez a következő készségek, képességek fejlesztését kell megtennünk: A pszichés, az érzelmi, fejlődés képessége és a jóllét fenntartása Társas és közösségi kapcsolatok kialakítása és fenntartása Az élettel együtt járó stresszel való megküzdés képessége és a kihívásoknak a személyes fejlődés szempontjából való hasznosítása Pozitív hatás gyakorlása a személyiséget érintő változásokra. Az óvodapszichológus segítségével, általa, testi, lelki egészség fejlesztésének jellemzői: rövidtávon: mentális alkalmazkodás a közösséghez középtávon: a személyiséget érő ingerek és kihívások konstruktív kezelése hosszútávon: a deviáns viselkedésformák elkerülése Bántalmazás megelőzése A WHO definíciója szerint: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás, vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi, vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” A gyermek a veszélyeztetett helyzetét félelem, szorongás, agresszív viselkedés jeleinek kíséretében hozzátartozói köréből hozza magával az óvodai életbe. A veszélyeztetettség hátterében leggyakrabban alkoholista, kábítószer élvező, nagydohányos, bűnöző magatartású családi háttér fedezhető fel. Azok a gyerekek, akik nem tudnak, vagy nem mernek beszélni „jeleznek”. Fontos feladat ezeknek a jelzéseknek az észrevétele. Mindenképpen fel kell figyelni az alábbiakra: - hirtelen szélsőséges és indokolatlan viselkedésváltozás; - alvászavarok, étvágytalanság, korábbi már kinőtt viselkedések, szokások megjelenése; - testfelületi elváltozások; - félelem, bizonyos személyektől, helyektől, vagy attól, ha egyedül hagyják valakivel; - agresszivitás, düh; - visszahúzódás, magába fordulás - testi panaszok sűrű megjelenése kimutatható indok nélkül.

28


A felderítés és a tanácsadás családlátogatással, egyéni beszélgetéssel, a nevelési tanácsadó vagy orvosi tanácsadó bekapcsolásával, illetve szülői klubok, nyílt óvodai napok programjaival, közös rendezvényekkel valósítjuk meg. Bántalmazás esetén a gyámhatóság felé azonnali jelentési kötelezettsége van az óvodavezetőnek. “A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül.” (Albert Einstein)

d. Környezettudatos magatartás kialakítása A környezetünkhöz való tudatos pozitív hozzáállás néhány fontos területen tud az óvodai életben is megnyilvánulni: Környezetünk

állapotának

megőrzése

(a

hulladék

elhelyezése,

szelektív

hulladékgyűjtés megvalósítása, komposztálás, a hulladék lehetséges újrahasznosítása) Az energiaforrások takarékos felhasználása (különös tekintettel a víz- és elektromos áram takarékos használatára) A természet közeliség hangsúlyozása, a természetes környezet és anyaghasználat preferálása Az óvoda dolgozóinak és a családoknak a példamutató magatartása A környezettudatosságra nevelés jellemzői: rövidtávon: a helyes / helytelen hulladék elhelyezés megismertetése középtávon: váljon beépült szokássá a takarékos energiafelhasználás, illetve az újrafelhasználható anyagok kezelése hosszútávon: környezettudatos szemlélet. Igyekszünk több időt tölteni a szabadban, a tevékenységek szervezésénél kiemelt szempont a levegőn tartózkodás. Projektjeink nagy része a környezeti, kompetencia elemekre épülnek (víz, tűz, „Madarak és fák napja”, Föld Napja”..stb.) Feladataink A környezettudatos közösségi nevelés hatékonyságának érdekében nyitott óvoda megteremtésére törekszünk. Nevelőmunkánk és programjaink megtervezésekor egyaránt figyelünk a kerület természeti adottságaira és társadalmi-kulturális jellegzetességeire.

29


Érvényre juttatjuk a tevékenységformák közti komplexitást. Figyelembe vesszük a néphagyományokat és a családi értékrendet. A gyermekeket arra ösztönözzük – életkori sajátosságaikra építve -, hogy környezetünket egységben szemléljék. Modell értékű példamutatással járjunk elöl, felhasználva az óvoda és a környezet által nyújtott lehetőségeket. A csoportszobákban élősarkot alakítunk ki, és azok gondozásába a gyermekeket is bevonjuk. A kerület környezeti nevelési koncepciójával összhangban építjük be óvodánk mindennapjaiba a korszerű szemléletmódot és viselkedést, az abból fakadó tevékenységeket: felelős

hulladékgazdálkodás

(szelektív

gyűjtés,

komposztáló

működtetése,

esővízgyűjtő használata,), takarékoskodás az energiával (villany, fűtés), takarékoskodás az ivóvízzel, kulturált környezet kialakítása és megőrzése, madárbarát kertünk gondozása, továbbfejlesztése, egészséges étkezés igényének alakítása, környezetbarát takarítószerek, játékok és munkaeszközök előnyben részesítése, optimista életszemlélet preferálása felnőtteknél, kialakítása a gyermekeknél, megünnepeljük a zöld jeles napokat (lehetőség szerint tapasztalati úton: állatkertbe, múzeumba és évente egyszer nagyobb kirándulásra vihetjük a csoportokat), A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek szeretik, tisztelik és óvják/védik környezetüket. Odafigyelnek a szelektív hulladékgyűjtésre, aktívan vesznek részt a papírgyűjtésben. Takarékoskodnak a vízzel, nem folyatják fölöslegesen. Részt vesznek a madarak etetésében, növények gondozásában. Rá tudnak csodálkozni, és felfedezik a természeti és kulturális értékeket. Örömmel vesznek részt a hagyományőrző tevékenységekben. Problémamegoldó gondolkodásra törekszenek, hozzáállásuk pozitív. A Zöld Jeles Napok programjaiban érdeklődéssel, cselekvő aktivitással vesznek részt e. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Egészséges, biztonságos környezet megteremtése

30


Nevelési gyakorlatunk sikerességének is alapfeltétele a biztonságos, egészséges és balesetmentes környezet megteremtése. A biztonsági intézkedéseket az óvoda használóival a házirendben és a szervezeti- és működési szabályzatban (az óvoda működésének dokumentumaiban) ismertetjük. Egészségvédő szokások kialakítása Baleset megelőzés: az egészségmegőrzés és balesetvédelem természetes módon épül be az óvoda mindennapi tevékenységébe. A balesetek elkerülésének konkrét feladatai: A veszélyhelyzetek felismertetése, elkerülése Az eszközök balesetmentes használata Biztonságos közlekedésre nevelés A baleset-megelőzés jellemzői Rövidtávon: az eszközök megfelelő használata, a veszélyes helyzetek felismerése Középtávon: A kialakuló veszélyhelyzetek elhárítása, az idevonatkozó szabályok betartása Hosszútávon: A veszély-és baleseti kockázatok felmérése és tudatos elkerülése

1.2. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A beszéd és a vele szerves egységet alkotó kommunikáció állandó kísérője a gyermek bármely tevékenységének, az általános nevelői-, fejlesztői tevékenység alapvető eszköze. Az anyanyelvi nevelés fejlesztő hatása az óvodai nevelésben megvalósuló tevékenységi formák keretében komplex módon érvényesül. 1.2.1. Az anyanyelvi nevelés alapelvei: Az

anyanyelvi-

kommunikációs

képességeknek

megkülönböztetett

szerepet

biztosítunk. Az anyanyelv ismeretének, használatának szintje meghatározza az értelmi képességek fejlődését, ezért az óvodai élet minden területén segítjük a nyelvi fejlesztés megvalósulását. Az egyéni fejlődési tempót és az egyéni sajátosságokat maximálisan figyelembe vesszük.

31


A

beszédértés

és

beszédprodukció

fejlesztése

érdekében

élményalapú

beszélgetéseket, tevékenységekbe épített és önállóan szervezett anyanyelvi játékokat kezdeményezünk. A beszédprodukció tartalmi bővítését szókincs és grammatikai jellegű játékokkal segítjük. A beszédprodukció formai bővítését beszédtechnikai játékokkal, gyakorlatokkal készítjük elő. A tiszta beszéd kialakulását a nagymozgások koordináltságának megfelelő fejlesztésével segítjük. A speciális beszédfejlesztést igénylő gyerekek részére logopédiai ellátást biztosítunk. Feladataink: Teremtsünk

olyan

kezdeményező,

együttműködő,

támogató,

határozott

és

következetes magatartás, mely segíti az érzelmi biztonság, ezzel a közlékenység fenntartását. Példaadó, modell értékű beszédünkkel megismertetjük velük nyelvünk szépségeit, árnyalatait. Kezdeményezően mutassunk példát az interaktív kommunikációra, az egymásra figyelést,

a másik

fél mondanivalójának

meghallgatását

gyakoroltassuk

a

gyermekekkel. Ügyeljünk a spontán és az irányított beszédhelyzetek közötti egyensúly megtartására. Alkalmazzunk tervezett és felépített anyanyelvi játékokat az egyéni fejlettségi mutatóknak és a csoportos helyzeteknek megfelelő differenciálással. Használjuk ki a tevékenységekben rejlő lehetőségeket: A művészeti nevelés értékeinek kibontakoztatása a beszédtechnikai fejlesztés, a gesztusnyelv értése és a mimika alkalmazása a verselés, dramatikus játékok területén. Az auditív észlelés fejlesztése, és a szókincsbővítés a zenei, vagy hangjátékok, éneklés, énekes játékok területén; a beszédészlelés és beszédértés fejlesztése a mesehallgatás területén. A kifejezőkészség, előadókészség és önkifejezés segítése a bábjáték, dramatikus játék, drámajáték területén.

32


A külső világ tevékeny megismeréséből fakadó lehetőségek kibontakoztatása a beszédkészség, mondatalkotás és fogalmazási készség, valamint a szókincs, a konkrét és elvont fogalmi körök, és az asszociációs képesség területén. Kihasználjuk az irodalom, az IKT eszközök és a könyvtárhasználat fejlesztési lehetőségeit. Aktív szakmai kapcsolatot ápolunk a logopédussal, a fejlesztőpedagógussal nyomon követjük a gyermekek fejlődését és közvetítünk, információkat nyújtunk a családok felé. A gyermekek érzelmi biztonságát támogató „befogadó- beszéltető” környezetet teremtünk, melyben bátran beszél, könnyen eligazodik, kérdez. Megfigyeljük és feltárjuk a gyermekek nyelvi kompetenciáit és általános ismereteit, melyet nevelésünk szolgálatába tudunk állítani. Életkoruknak megfelelő irodalmi élményekkel felkeltjük az irodalom iránti érdeklődésünket. Odafigyelő- meghallgató magatartásunkkal ösztönözzük beszédkedvüket, elkerülve a javítgatást. Gondot fordítunk a beszédhibák felismerésére, és minden ilyen esetben a logopédushoz irányítjuk a gyermeket. Személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük gyermekeink személyiségfejlődését. Mindennapi kommunikációnkban tudatosan használjuk a mimika és gesztus adta lehetőségeket is. Migráns gyermekeink nevelésével foglalkozás esetén ismerkedünk, lehetőséget nyújtunk anyanyelvük bemutatására. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése érdekében folyamatosan kapcsolatot tartunk a logopédussal, gyógypedagógussal és a gyermek fejlesztésében résztvevő szakemberekkel. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Kialakulnak az érthető és kifejező beszédkészség alapjai. Környezetükkel

megfelelően

kommunikálnak,

használják

a

nonverbális

kommunikáció jelzéseit. Viselkedés kultúrájukba beépülnek az alapvető illemszabályok. Gondolkodásuk,

képzeletük,

fantáziájuk,

beszédkészségük, beszédkedvük erősödik.

33

szándékos

figyelmük

fejlődik,


Várják, igénylik a mesét. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Tudnak meséket, történeteket, verseket kitalálni. Megalapozódik a könyv és könyvtárhasználat igénye, kialakulnak az ehhez kapcsolódó viselkedési formák. 1.2.2. Intellektuális szükségletek kielégítése - értelmi nevelés Alapelvek: A gyermekek tájékozottságának megismerése. Egyéni és közös tapasztalataikra épülő ismeretszerzés biztosítása. Az utánzásos tanulás és a problémakereső, problémamegoldó próbálkozásokra, felfedezésekre épülő gondolkodás megalapozása. Szükség esetén az egyén fejlettségétől függő óvodapedagógusi minta, modell nyújtása (egy probléma többféle megoldásának keresésére ösztönzés). A

gondolkodási

struktúra

megalapozása

a

logikai

műveletek

végzésével

(tevékenységekben, élethelyzetekben). A felismerés, a megtapasztalás, a saját élményű tanulás, a tudás örömének felébresztése. A tevékenységekben, multiszenzoros úton, több csatornán (érzékelés: látás, tapintás, hallás, mozgás…) keresztül történő megismerés biztosítása. Az eredményre törekvés a nehézségeket legyőző, újrakezdő, önkorrekcióra képes magatartás erősítése. A gyermekek érdeklődésére épülő információfeldolgozás (tervezés). Alkalmanként a gyermekek tájékozottságának pedagógiai értékelése (folyamatban, vagy folyamat végén – mérőeszközzel és elemzéssel). Az egyéni erősségek és gyenge pontok ismeretében a gyermekek differenciált fejlődésének segítése. A tanulás iránti vágy felkeltése, a tanulás, a felfedezés, a megismerés megszerettetése. 1.3. Esztétikai szükségletek kielégítése Alapelvek: A környezet (természeti és társadalmi) esztétikai hatásainak észleltetése, a befogadásra nevelés.

34


Az esztétikai élményszerűség biztosítása.

Az esztétikai szükségletek fejlesztése (igény, ízlés formálása) az inger gazdag, esztétikus környezettel, tárgyi világgal. Az esztétikai tevékenységek önkifejező szerepének támogatása (a gyermekről szerezhető információk elemzésének biztosítása). A felnőtt és gyermek tevékenységében az esztétikai élményszerűségre törekvés. Az esztétikai tevékenységek természetéből adódó komplexitás érvényesítése (az élmények, az alkotó tevékenységek biztosítása). Az esztétikum által közvetített etikai értékek felfedeztetése (a társadalmi környezetben). Az

esztétikai

ízlés

megalapozásával,

az

egyéni

eltérések

toleranciájának

érvényesítése. Az egyéni fejlődési ütemhez, érdeklődéshez és élményvilághoz alkalmazkodó differenciált fejlődés segítése. 2. A közösségi élet szükségleteinek kielégítése 2.1. Érzelmi és erkölcsi nevelés, ( erkölcsi szokások alakítása) Az érzelmi biztonság megteremtése már az óvodába lépéstől nyílt napok szervezése a leendő óvodásoknak Az énkép pozitív irányú erősítése. Az

individuum különbségeinek

megismertetésével,

a

másság

elfogadására,

tolerálására nevelés. A családok eltérő értékrendjének ismeretében, az etikai értékek, erkölcsi szokások differenciált fejlődésének segítése. A humanisztikus magatartás megalapozása. Az erkölcsi érzelmek dominanciájának biztosítása. Az erkölcsi ítéletek (kategóriák, fogalmak) tartalmi megalapozása. Az önfegyelem fejlesztése (motivált, érdekes, tevékenységekre épülő helyzetekben). A magatartás belső fékjeinek megerősítése (a szabályokkal való azonosulás, önkontroll és mások befolyásolásának támogatásával). Az identitástudat erősítése: a családhoz tartozás, a hazához tartozás, nemzetünk nyelve, kultúrája, múltja, és szimbólumai, ünnepei. Más nemzetek, nemzetiségek szokásainak, kultúrájának megismerése.

35


Az egyéni és a közösségi érdekeket összeegyeztető, egyezkedésre épülő kompromisszumkereső magatartás megalapozása. Az egyénnel, a családdal való kapcsolattartásban előítélet mentességre törekvés. Az önérvényesítés és az alkalmazkodás harmóniájának megalapozása. a.)Az interperszonális (személyközi) kapcsolatok új formáinak alakítása, hogy a gyermekek értelmes kooperációra (együttműködésre) alkalmassá váljanak a közösségben. Ez egyaránt értendő a gyermek - gyermek, gyermek – felnőtt kapcsolatra b.) Az énkép – önismeret – önértékelés fejlesztése, melynek révén a gyermekek képessé válnak önálló helyzetmegoldásokra, a konfliktusos helyzet kivédésére a felnőtt segítsége nélkül, hatékonynak érzik magukat, így önérvényesítésük szociálisan, elfogadható módon, színvonalas teljesítményen keresztül történik. c.) Értékek, normák kialakítása A gyermekek, közösségi életre való felkészítésük során kielégíthetik természetes társas szükségleteiket, megismerik és gyakorolhatják a társas együttélés alapvető szabályait a szokás-normarendszer megalapozásával, miközben alakul: Az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. Nevelési helyzetekben az összpontosításra, erőfeszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra ösztönző belső igény, belső motiváció alakítása a jól elvégzett „feladat”utáni megelégedettség, mint jutalom értékének alakítása 2.2. Közösségi nevelés Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. A csoport egy kultúra egy részének hordozója, a csoportba való beilleszkedés része a szocializációs folyamatnak.

36


Feladatunk: A nevelés során a gyermek közösségbe, társadalomba való beilleszkedés folyamatának elősegítése, melynek során a gyermek tanulja meg megismerni önmagát, társakhoz való viszonyát és sajátítsa el az együttélés szabályait:  az együttműködést  az alkalmazkodást  a másikra figyelést  az alapvető udvariassági szokásokat alakuljanak ki a társas viszonyok  gyermek-gyermek közötti  gyermek-felnőtt közötti  viselkedési normák, szabályok tanulja meg a tevékenység közbeni viselkedésformákat fejlődjön a társas tevékenységekben, a szociális képességekben (kitartás, pontosság, türelem stb.) a társas kapcsolatban fejlődjön önértékelése, énképe ismerje meg a közösség szokásait, hagyományait az egocentrizmus kiteljesedésének visszaszorítása kommunikálás (saját érzések, gondolatok, szükségletek kifejezése) konszenzus-megegyezés, érdekek összehangolása kooperáció – együttműködés másokkal 2.2.1 Szokás – és normarendszer A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák megkönnyítik a gyermek beilleszkedését az óvodai közösségbe. A gyerekek önállósági és öntevékenységi vágyának segítése, pozitív magatartási modellek megmutatása, erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok, szociális képességek és készségek, attitűdök, mint (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem,

kitartás,

akarat,

feladat

és

szabálytudat,

önzetlenség,

együttérzés…) fejlesztése, szokás és normarendszer megalapozása.

37

figyelmesség,


2.2.2 A nehezen szocializálható, hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű, és az elhanyagolt gyermekek nevelése A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. A hátrányos szociokulturális környezetben élő gyermekek számára a környezeti ingerek, hatások nem megfelelőek a kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségfejlődéshez, ezért ezek gyakran eredményeznek a normáktól eltérő viselkedést. Ezeknek a kisgyerekeknek az esetét még súlyosbíthatja, ha genetikai hátrányaikkal is meg kell küzdeniük. Az óvodai nevelőmunkánk során, a gyerekek szociokulturális körülményeinek feltérképezésekor körvonalazódik, hogy kik azok a gyerekek, akiknek családi háttere nem mindig képes biztosítani a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételeket. Ezeknek a tényezőknek a tisztázásában nagyfokú tapintatot tanúsítanak óvodapedagógusaink. 2.2.3 Tehetséggondozás és kreativitás Tehetséggondozás keretében a kiemelkedő képességű gyermekeket külön fejleszti családja. A tehetség jeleit az óvodapedagógus minden téren ismerje fel, jelezze a szülőknek, s amikor csak teheti, biztosítsa a gyermek részére a fejlesztő helyzeteket, a nehezebb feladatokat. Kreatív, aki találékony, illetve leleményes, teremtő és újat alkotó, ötletes vagy éppen csavaros eszű, hamar feltalálja magát, illetve gyors áttekintő képességgel rendelkezik, de lehet élelmes és ravasz, eredeti megközelítésű vagy praktikus megoldásokat alkalmazó. Pedagógiai programunkban a nevelési célok érdekében – tehetséggondozás – a csoport és az egyes gyermekek fejlettségéhez igazodva a pedagógus feladata, hogy

kiválassza,

megtervezze, és megvalósítsa a képességfejlesztést. Óvónőink a gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciáltan fejlesztik, sokoldalú tevékenységre késztetik. A legtöbb gyermeknél már ebben a korban kiderül, hogy miben tehetséges. Programunk lehetőséget biztosít arra, hogy a nevelési célok érdekében – tehetséggondozás – a csoport és az egyes gyermekek fejlettségéhez maga a pedagógus válassza ki, tervezze meg, építse fel a foglalkozások anyagát (műveltségtartalmat).

38


A foglalkozások anyagának feldolgozásánál építünk a tehetséges gyermek képességeire, lehetőséget adunk egyéni képességeinek kibontakoztatására, tervet készítünk továbbfejlesztésére. Segítjük a gyermek pozitív „ÉN” törekvéseit, érdeklődésének megfelelő tevékenységek felajánlásával. Az iskola felé jelezzük tapasztalatainkat a tehetséges gyermekkel kapcsolatban.

39


IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1. Befogadás •

A fokozatos, egyénre szabott óvodakezdés lehetőségét biztosítjuk;

•

A

gyermek

személyes

tárgyait,

otthonról

hozott

szokásait

elfogadjuk,

megismerjük; •

Az óvónők, dajkák fokozottan törődő, segítő, tapintatos, türelmes magatartást tanúsítanak;

•

A HHH gyerekek óvodai beíratásának támogatása

•

Integrációt elősegítő csoportalakítás, szegregáció kerülésével, a HHH gyermekek arányos elosztásával;

•

Az igazolatlan hiányzások minimalizálása;

Óvodakezdés folyamata •

Beiratkozás;

•

Bemutatkozó szülői értekezlet;

•

Családlátogatás;

•

„Anyás” befogadás

Óvodánkban jelen van az azonos életkor szerint szerveződő csoport, és a vegyes életkorú csoport egyaránt. Az azonos életkorú (homogén) csoport: a társas kapcsolatok kialakulásának, a gyermek reális önértékelésének, az értelmi képességek fejlesztésének (6-7 évesek) ideális színtere. A vegyes életkorú (heterogén) csoport: a közösségi nevelés, a családias nevelés Az óvodai csoportok kialakításának szempontjai az adott évben felvételt nyert gyerekek korismerete a szülők kérésének figyelembevétele az óvodapedagógusok véleménye 2. A napirend kialakításának alapelvei a gyermekek szükségletének megfelelően az óvodapedagógus készítse el igazodjon a gyermekcsoport életkorához, összetételéhez az érzelmi biztonság megteremtése érdekében törekjen arra, hogy minden nap azonos/hasonló felépítésű legyen legyen folyamatos és rugalmas

40


a napi tevékenységfajtákat a csoport sajátos nevelési programja befolyásolhatja a projekt-rendszer keretében biztosítottak legyenek a szervezeti keretek (egyéni, páros, mikro-csoportos, makro- csoportos tevékenység) és azok rugalmas alkalmazása a nyári időszakban a módosult napirend érvényesüljön A napirend tevékenységei: • Délelőtti tevékenységek:

játék, játékba integrált tanulás komplex formában folyamatos vagy közös tízóraizás kötött vagy kötetlen tevékenységek mindennapi mozgás, levegőzés a szabadban.

Déli tevékenység:

étkezés előkészület a pihenéshez

Délutáni tevékenységek:

délutáni pihenés (szükséglettől függően) folyamatos ébredés, uzsonnázás, játék, mozgás

3. A hetirend kialakításának elvei segítse az óvodapedagógus tervszerű munkáját biztosítsa az óvodai csoportok zökkenőmentes működését a projekt-rendszernek

megfelelően legyen alkalmas az időben és térben

párhuzamosan végezhető tevékenységekre (egyéni, mikro-csoportos, páros…) a differenciált fejlesztésre Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus e folyamatban is nevel, építi kapcsolatait a gyerekekkel. Arra kell törekednünk, hogy e területen a szükségleteknek megfelelően, differenciáltan, következetesen, tudatosan szervezzük a feladatokat, melyben a gyerekek önállósága folyamatosan fejlődhet.

41


HETIREND Szeptember 1- május 31-ig KÖTELEZŐ JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

KEZDEMÉNYEZETT TEVÉKENYSÉGEK -

rajzolás, mintázás, kézi munka mese-vers ének-zene, énekes játék a külső világ tevékeny megismerése dramatikus játékok hagyományok ápolása kézműves tevékenységek

-

Mozgás (testnevelés) Mindennapi (délelőtti) testnevelés Alkalmanként (nagycsoportosoknál) ének-zene, énekes játék matematikai nevelés

június 1 – augusztus 31. játék-mozgás – szervezett tevékenységek

Az adott napra tervezett tevékenységek az aktualitásokat figyelembe véve felcserélhetők! 4. Tervezés Minden nevelési év elején befogadási tervet készítünk. Szokás-szabály rendszerünket egy évre tervezzük. Nevelési tervet a nevelési év során két alkalommal írunk, október 1-től január 31-ig és február 1-től május 31-ig . Az önreflexió ennek megfelelően két alkalommal történik. Az anyanyelvi nevelést külön tervezzük a naplóban erre a célra kialakított oldalakon. Tevékenységeket projekttervben írjuk, időtartamát a projekt témája határozza meg. A nevelőmunka folyamán tervezzük •

A nevelés, tanulás kereteit

•

Az együttélés szokásait, szabályait a csoportban.

•

Az érintkezési szokásokat a gyermekek társas- és a felnőttekkel való kapcsolataiban

•

A célokra épülő megfelelő módszereket

•

óvó védő szabályokat

42


A nevelés, tanulás tervezésének szempontjai A csoportos foglalkozások (5-30 perces) szervezésében valósulnak meg, figyelembe véve a nevelési környezet lehetőségeit és korlátait, a gyermekek életkori sajátosságait, előzetes tudását, motiváltságát. A nevelési folyamat a gyermeki tevékenységre, a sokoldalú tapasztalatszerzésre, az alapkompetenciák fejlesztésére, az önállóságra épüljön. Az óvodapedagógus, a módszertani szabadságával élve dönti el, hogy az adott esetben kötetlen, illetve kötött szervezeti kereten belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. Az óvodai nevelés teljes időtartamában a nevelés a meghatározó. A fejlesztés középpontjában a szokások alapozása, a képességek, készségek fejlesztése áll. A tevékenységek tervezésénél a nevelés-tanulás komplex egymásra épülését szükséges figyelembe venni, a tanulási folyamat a nevelés teljes folyamatában jelenjen meg. A nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják: Óvodai csoportnapló Szülői információ a gyermekről óvodába lépéskor (Családlátogatás tapasztalatai) Anamnézis, mely alapja a szülői információ óvodába lépéskor Megfigyelési lap a gyermekek egyéni fejlődésének folyamatáról (október vége, május eleje) Egyéni fejlesztési terv és értékelése (november közepe, augusztus közepe) Óvodai szakvélemény (április első hete) Tájékoztató a gyermek egyéni fejlődéséről (november vége február eleje szóbeli, május közepe írásbeli Feljegyzés a fogadóórákról (alkalmanként, illetve a tanköteles gyermekeknél február eleje) DIFER –mérés eredményének rögzítése (január közepe)

43


V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI

1. Játék "A gyermek játéka olyan sajátos, szabadon választott öntevékenység, mely külső céltól független,

melyet

örömszerzés

kísér,

és

amelyben

legsokoldalúbban

és

legoptimálisabban mutatkozik meg a gyermek önkifejezése és környezethez való viszonya.” /Kovács György - Bakosi Éva, 2007./ A játék a 3-7 éves korú gyermekek alapvető spontán tevékenysége,elemi,

pszichikus

szükséglete, öröm forrása, melynek minden nap újra és újra, hosszan tartóan, elmélyülten és zavartalanul ki kell elégülnie, így a játék a személyiségfejlesztés alapvető, leghatékonyabb eszközévé válik. A szabad kreatív játék segíti a gyermeket emberré válni, és a felnőttet embernek maradni. A játék komplex tevékenység forrás, melyet az óvodapedagógus tudatosan használ fel a gyermek sokrétű fejlesztése érdekében, mely eredményeként közvetlen ismeretek, tapasztalatok birtokába jut a környező világról, a világegyetem egészéről. A gyermek nyelve a játék, amelyet komolyan kell vennünk, mert a gyermek, ezen keresztül szól hozzánk, kifejez, közöl valamit, kér, feltárulkoznak szóban nehezen kifejezhető indulatai, rejtett konfliktusai, bánatai. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie! A szabad játék a kisgyermek alapvető pszichés szükséglete és létformája, mely a pszichikumot és a kreativitást fejleszti. Kitűnő talaja a fejlesztésnek, általa észrevétlenül tanul, kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos helyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újra élheti kellemes élményeit. A környező világról a játékon keresztül szerezhet legtöbb ismeretet. A játék kicsiben maga az élet, éppen azért az életre nevelés a játékból indul ki, és ennek segítségével teljesedik ki.

44


Az egészségvédelem szempontjából kihangsúlyozzuk az udvari játék fejlesztő lehetőségeit. A játékkal összefüggő feladatink A játék legyen örömforrás. Legyen a játék szabadon választott önkéntes tevékenység mely sajátosan céltudatos, amelynek van komolysága és jellemzője a játéktudat. Az

óvodai

játék

legyen

közösségi

jellegű,

belülről

motivált,

élmény,

tapasztalatszerzés, eszközök által befolyásolt, utánzásra épülő, melynek velejárója a virtualitás és a többféle megoldás lehetőség. Nevelő hatása tudatosan alakított feltételek mellett érvényesüljön. Az óvodapedagógus szükség és igény szerint legyen résztvevője és kezdeményezője a játéknak. Fontos elemnek tartjuk: a játék feltételeinek megteremtésében a gyerekek aktív bevonását – élmény, eszközkészítés, helykijelölés, a játékidő, a játék tiszteletét. a szabad játék hangsúlyos érvényesülését- zavartalanságát- az óvodapedagógus tudatos és reflektív szemléletű jelenlétét indirekt támogatással, a játék differenciált támogatását, a gyermek egyediségéhez igazodóan, a játékalkalmak sérthetetlenségének biztosítását. Nevelői tevékenységünkben a játékos tevékenységek beiktatásával nem csorbíthatjuk a szabad játékválasztás kereteit, lehetőségeit. az egyes játékfajták arányainak biztosítását az életkori sajátosságok figyelembe vétele mellett, hogy egyetlenegy játékfajta sem ölelheti fel az irányított tanulás jellegét. A játékformák, játéktípusok tartalmai alapján: - funkciós – gyakorló - szerepes – szimbolikus - szerepjáték - konstruáló – építő - szabályjáték szociális jellege szerint: - a gyermekek egyedüli játéka - gyermek-gyermek közös játéka

45


- gyermek-felnőtt közös játéka a kezdeményező személye szerint: - egy gyermek - gyermekcsoport

- gyermek-felnőtt közös kezdeményezése történetiségét tekintve: - múltat idéző játékok - a jelenből táplálkozó játékok - jövőbe mutató játékok a játéknak a többi játékhoz, tevékenységhez való viszonya szerint: - önálló, szabad játék - komplex szabad játék (több játékforma együtt, ill. egymás után) - kezdeményezett, pedagógiai játék tanulási céllal. Az óvodapedagógus feladata: A gyermekek igényeihez igazodó játékeszközöket biztosítson, a lehetőségekhez képest és a pedagógiai követelményeknek megfelelően. Az udvar legyen a gyermekek játékának kiemelt színtere. Az óvoda udvara – minden évszakban, évszaktól függően – fontos szerepet töltsön be. A különböző színtereken folyó játék lehetőségének biztosítása fontos feladat. A kedvezőtlen, negatív élmények pozitív irányba történő feldolgozásának segítése. Segítse

szociális

magatartásukat

alakító

modellek

követését,

példaképek

választását. Az óvodai élet megkezdésének első pillanatától tudatosan közvetítjük a szülők felé a szabad játék fontosságát és az erre épített nevelői, fejlesztői lehetőségeket. A játékon keresztül a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése, kibontakoztatása. Biztosítjuk, hogy a játék és a játékba integrált tanulás minél sokrétűbb, élményeken alapuló tájékozódó tevékenységgé váljon. Szabad játékhoz a fejlesztő eszközöket, kellő pedagógiai kulturáltsággal kutatjuk, fejlesztjük. Megteremtjük a játék feltételeit (hely, idő, eszközök) és a megfelelő csoportlégkört: elfogadó, segítő, támogató attitűd, differenciált módszerek, multikulturális interkulturális szemlélet. A gyermekek számára érthető és teljesíthető szabályokat, tevékenységekre késztető, motiváló környezetet alakítunk ki.

46


A gyermekek eltérő fejlődési ütemének függvényében szervezzük a szabad játék tevékenységben megnyilvánuló tapasztalatszerzést. A gyermekek egyéni sajátosságaihoz mérten, rugalmasan változtatunk előzetes terveinken, azonnali önreflexiót alkalmazunk. Ötleteket, lehetőségeket, helyzeteket teremtünk a sokszínű játék kialakulásához. Tiszteletben tartjuk a gyermeki játék önállóságát. Szükség esetén, indirekt módon irányítjuk a játéktevékenységet. Felhasználjuk a játék hatásait, fejlesztjük a gyermekek értelmi képességeit (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). A gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését felhasználjuk fejlesztése érdekében. Fejlesztjük

a

gyermekek

önállóságát,

figyelmét,

kitartását,

pontosságát,

feladattudatát és kreativitását. Biztosítjuk, hogy a gyermekek óvodába érkezésüktől önállóan választhassák meg játékaikat, játszótársaikat, a játékhoz szükséges eszközöket. Lehetőséget biztosítunk a szemlélődésre, a válogatásra, az egyedüllétre, a tárgyak kreatív használatára, a magányos vagy a társakkal együttműködő játékra. Szükség

szerint

a

gyermek

spontán

játéka

mellett

kezdeményezünk

játékszituációkat. Olyan játékokat is kezdeményezünk, melyekben a gyermekek különböző természetes anyagokkal ismerkedhetnek: víz, homok, kavicsok, levelek. Felhasználjuk az anyanyelvi fejlesztésre is a játéktevékenységekben adódó lehetőségeket: szabályalkotás, szerepjátékok. Segítjük és támogatjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek játékát, felhasználva

az

egyéni

fejlesztés

lehetőségeit.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolását, alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Képesek az együttműködésre és az önállóságra a játék előzetes, közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, társaik igényeinek, ötleteinek figyelembevételével, elképzeléseik tiszteletben tartása mellett. A barkácsoláskor létrehozott eszközöket felhasználják játékukban, továbbfejlesztik. Képesek a konstruáló játékokból bonyolultabb alkotásokat készíteni.

47


Szívesen báboznak, dramatizálnak, szívesen vesznek részt a szabályjátékokban, egészséges versengés jellemzi őket. A játékhelyzetekben újraalkotják a felnőttek tevékenységét. Képesek kedves játékszereiket is át adni társaiknak. Kreatív, kezdeményező, érdeklődő magatartást tanúsítanak a játék során. Képesek a kiegyensúlyozott, nyugodt játékra. Ismerik és betartják a szabályokat a játéktevékenységekben, életkoruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően

2. Külsővilág tevékeny megismerése A környezeti nevelés áthatja az óvodai nevelés egész folyamatát. Cél: tapasztalatszerzés, mely szükséges a biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz a gyermekek a természeti és emberi környezetben értékeljék a szépet, a környezethigiénéjét, környezetvédelem szerepét. pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, törekedjenek azok védelmére, az értékek megőrzésére megismerje a szülőföld, és az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, szeresse, tisztelje és óvja, védje ezeket matematikai tapasztalatok, ismeretek tevékenységekben való alkalmazása. A gyermekek életkoruknak, egyéni képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szintű ismereteket szerezzenek az őket körülvevő világról, a világ jelenségeiről, természeti és társadalmi környezetükről. Pozitív érzelmi viszony alakuljon a természethez az emberi alkotásokhoz, ismerkedjen védelmükkel. Feladat: a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt biztonságos életvitel szokásainak az alakítása fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos magatartásformálás alapozása, alakítása; élményeket nyújtani környezeti értékeink felfedezésére elősegíteni az önálló felfedezés, tapasztalás örömét 48


sokoldalú érzékszervi ismeretet szereztetni a

spontán

helyzetek

matematikai

tapasztalatszerzésre

való

felhasználása,

problémahelyzetek teremtése hosszantartó,

ismétlődő

tevékenység-sorozatokkal

a

gyermekek

ismereteit

feldolgozni, gyakoroltatni, rendszereztetni a tapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése, aktív és passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása. Ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának a bővítése, új fogalomrendszer kialakítása.

A tevékenység tartalma A környező világ megismerése

Matematikai-tapasztalatszerzés

-

természeti

-

társadalmi

-

környezetben

-

családi és tárgyi kultúra

-

tevékenységekben

-

szülőföld (lakóhelyi környezettel)

-

élethelyzetekben

-

jelenségekkel

szerezhető

-

folyamatokkal való ismerkedés,

matematikai

tapasztalatszerzés

tapasztalat

-

helyi hagyományok ápolása

-

környezetvédelem

-

környezettudatos magatartás megalapozása

Életkori jellemzők, melyeket figyelembe veszünk a külső világ tevékeny megismerése során: A gyermek érzelmi alapon válogat a család, az óvoda által nyújtott hatásokból. Ezért törekednünk kell arra, hogy a gyermeket olyan hatások érjék, amelyek környezetük felfedezésére, a rácsodálkozásra ösztönzik őket. Megismerő tevékenységét érzelmei, kíváncsisága és tevékenységi vágya vezérli. Nemcsak tevékenykedni akar, de ismereteit, tapasztalatait is tevékenységei által szerzi. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tapasztalás és folyamatos 49


tevékenység (játék, munka, tanulás) közben érzékelje a környező valóságot és dolgozza fel ezt a maga számára. A gyermek motivált állapota lehetőség arra, hogy segítsük a megismerő, felfedező, kísérletező tevékenységét, segítsük abban, hogy fedezze fel és cselekvően részt vegyen környezete alakításában. A világból annyit ismer meg, amennyit érzékszerveivel felfog. Szervezzük úgy az óvodai életet, hogy mód legyen szemlélődni az őt körülvevő világról, világ rejtelmeiről lehetőleg minden érzékével megtapasztalhassa azt. A gyermek szinkretikus gondolkodása (bármi bármivel, bármikor összekapcsolható) következtében a környezetet a maga egészében, körvonalában, totalitásában érzékeli, a számára érdekest emeli ki, ez lesz számára a dolgokhoz, jelenségekhez tartozó lényeges – ezért fontos feladat az ok-okozat megláttatása. A világ felfedezése a képszerű szemléletes gondolkodás fejlődése segíti a nyelvikommunikációs képesség fejlődését. Ismereteit, tapasztalatait társaival közösen szerzi az együttműködés során, így társas kapcsolatainak bővülése olyan erkölcsi tulajdonságok fejlődését segíti, mint pl. segítségnyújtás,

együttérzés,

önzetlenség,

figyelmesség,

egymás

sikerének

elismerése. A gyermek pszichikus fejlődése a külvilággal való kölcsönhatásban alakul. Minden, amit lát, hall, tapasztal, amivel tevékenykedik, ismerkedik, új magasabb szintű képességek kibontakozását eredményezik. A természetre figyelő, óvó-védő, környezettudatos szemlélet és magatartás, a személyiségfejlődés legfőbb mutatója. Óvodapedagógus feladata A természetre és emberi alkotásokra figyelő óvó-védő szemlélete alapján együttműködésre épülő tevékenységeket szervezzen a gyerekek számára. A gyermekek belső szükségleteire építve sokszínű, komplex tevékenységeket biztosítson, életkori sajátosságok és egyéni eltérések figyelembevételével. Vegye figyelembe a gyermekek cselekvő aktivitását Használja ki a természetes élethelyzeteket Szabad,

spontán

szerzett

tapasztalatok

rendszerezésével

–

az

ok-okozati

összefüggések megláttatása. A tágabb környezet megismerése érdekében szervezzen sétákat, kirándulásokat erdőn, mezőn, vízen szerzett élmények és tapasztalatok biztosítása. 50


A környezetvédelem a környezettudatos magatartás megalapozása, kialakítása kiemelt feladata legyen! 2.1 A környezet mennyiségi, téri, alaki nagyságbeli viszonyai – matematikai nevelés A matematikai nevelés célja A környező világ matematikai tartalmú összefüggéseinek megtapasztalása, a matematika nyelvének, fogalmainak megismerése, használata élethelyzetekben. A matematikai nevelés feladatai: A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése a matematikai szemlélet megalapozása. Közvetlen környezetükben végzett tevékenységek során a konkrét tárgyakkal végzett műveleteken keresztül a matematikai viszonyok, összefüggések megtapasztalása. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldása, a logikus gondolkodás megalapozása. Divergens gondolkodás fejlesztése, sokszínű megoldások keresése. Kreativitás fejlesztése. A környező világ megismerése elképzelhetetlen a rá jellemző formai és mennyiségi viszonyoktól, melyek a valóságban komplex módon jelennek meg. Az óvodába kerülő gyermek már rendelkezik bizonyos matematikai tapasztalattal, élménnyel, matematikai fogalmakkal. A spontán helyzetek alkalmasak a mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyok megismerésére. 5-6-7 éves korban egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a matematikai tevékenységek iránt, indokolt az óvodai élet során a matematikai tapasztalatszerzés más formáira építve a személyiségfejlesztés. A matematikai nevelés elsősorban gondolkodásfejlesztés. A gondolkodás azokra a tapasztalatokra épít, amelyeket a megismerő tevékenysége során szerez.

51


A matematikai nevelés tartalma Tartalom

Tapasztalatszerzés formái

1. Számfogalom előkészítése, alapozása

- Természetes környezetben

- Halmazok: létrehozása, összehasonlítása,

- Tevékenységekben

számosságuk érzékelése, megnevezése

- Élethelyzetekben

-

Halmazokkal

végezhető

műveletek:

- Az óvodapedagógus által

egyesítés, bontás, halmazok különbsége

kezdeményezett

2. Kiterjedések – összehasonlítás

tevékenységekben

- Síkbeli kiterjedés - Térbeli kiterjedés - Magasság, hosszúság, szélesség - Mérések 3. Testek és síkmértani formák - Geometria - Összehasonlítás - Szimmetria megismertetése Relációk térben – térben való tájékozódás

A számfogalom előkészítése Érzékelés-észlelés: A megismerő tevékenység alapja az észlelés. Fontos, hogy az óvodai élet során olyan helyzeteket

teremtsünk,

hogy

a

különböző

érzékszervek

segítségével

sokszínű

tapasztalatokat szerezhessenek. A számfogalom kialakulása egy érési folyamat eredménye. Ennek a lappangó rendszernek a fejlődését kívánjuk segíteni. Halmazokat, mennyiségeket

mérnek össze. Ezek a

tevékenységek magukban hordozzák a párosítást az ugyanannyi és ugyanakkora előállítását. A jellegzetes darabszámok (2 kéz stb.). Kis számok gyakran előforduló összképek (dobókocka) felismerése és számlálás nélküli megnevezése. A darabszám változásokkal utazgatnak a számkörök között. A fejlődés jellemzője, hogy a gyermekek érdeklődése 5 éves kor körül a természetes számok iránt jelentősen fejlődik. A halmaz elemeinek számlálásával párhuzamosan ismerkednek a sorszámokkal, szemléletes gondolkodásuk segítségével matematikai műveleteket végeznek 52


(bontás, hozzáadás, elvétel stb.). Az óvodai élet utolsó évében képesek egyszerűbb matematikai műveleteket verbálisan is elvégezni, egyszerűbb helyzetekben matematikai nyelven kommunikálni. Halmazképzés Válogassanak, csoportosítsanak, osztályozzanak, látás, hallás, tapintás alapján felfedezett tulajdonságok szerint (lágy-kemény, szín, forma, kellemes-kellemetlen stb.). Halmazok rendezése számosság szerint: Halmazok számossága: több, kevesebb, ugyanannyi Halmaz- és részhalmaz képzés, két halmaz ugyanannyivá tétele A halmazok közötti azonosság, különbözőség bizonyítása – egy-egyértelmű hozzárendelés, párosítás Adott halmaz számosságának kifejezése számlálással – tőszámok Sorszámok – egyetlen elem helye a sorban Halmazokkal végezhető műveletek: Halmazok egyesítése számosságilag vagy más tulajdonsággal Halmazok különbsége Halmazok bontása: halmaz- részhalmaz Kiterjedések - Összehasonlítás A gondolkodás fejlődésében leggyakoribb az összehasonlítás műveletének alkalmazása. Az azonosságok és különbségek felfedezéséhez szükséges az analízis-szintézis, általánosítás, absztrahálás, gondolkodási műveletek alkalmazása. Ezeket a gondolkodási műveleteket végzik a gyermekek a szétválogatások és a sorba rendezések során (szín, alak, térfogat, súly stb.). A gyakori tapasztalások segítik a képzetek alakítását, majd ezekből a képzetekből alakulnak a fogalmak (gömbölyű, szögletes, könnyebb-nehezebb stb.).Miközben ismerkedik, tapasztal, ítéleteket alkot, logikai kapcsolatokat talál. Síkbeli kiterjedés (hosszúság, szélesség) Térbeli kiterjedés (hosszúság, szélesség, magasság) Magasság, hosszúság, szélesség Mérések – mindig valamivel való összehasonlítás: hosszúságmérés, területmérés, térfogatmérés, súlymérés

53


Testek és síkmértani formák (geometriai tapasztalatszerzés) Az óvodás gyermek számára a geometriából annyi ismerhető meg, amennyi az érzékszerveivel felfogható. Taktilis érzékelés segítségével megismerkednek különböző térbeli, síkbeli formákkal

/konvex,

konkáv/

megtapasztalják

ezen

testekkel

való

felhasználási, építési lehetőségeket. A különböző tárgyak egymáshoz való viszonyaiban fokozatosan felfedezik a tájékozódási lehetőségeket /névutók/ Találkozzanak tükrös tevékenységekkel. A megismerés a térbeli tapasztalásokon keresztül absztrahálódik síkbeli viszonyokká. Geometria: gömb, téglatest, kocka, kör, téglalap, négyzet Alapja az összehasonlítás Szimmetria megismertetése – tükörkép játék Relációk térben – térben való tájékozódás Nem önálló tevékenységként jelentkezik – bármely téma szerves része Elöl, hátul, alul, felül, előtte, mögötte, közötte, alatta, felette, elé, mögé, alá, fölé A helyes kifejezést kérdőszavak használatával segítjük: honnan?, hová?, hol? Az óvodapedagógus feladata: A gyermekek érdeklődését segítse felkelteni a környezet matematikai jelenségei iránt Alakítsa, szervezze úgy a gyermekek tevékenységét, hogy a gyermek több érzékszervét

fejlesztve,

cselekvő

aktivitására

építve

képesek

legyenek

a

problémamegoldó gondolkodásra. Differenciált fejlesztés – az egyéni képességek figyelembevételével. Érdeklődésével segítse a divergens gondolkodás kialakulását. Sakkjátékokkal, táblás játékokkal való ismerkedés működteti az alapvető kognitív lelki folyamatokat és funkciókat, ezért ismertesse azokat a mindennapokban Környezeti világnapok: •

Állatok világnapja (okt.04.)

•

Víz világnapja (márc.22.)

•

Föld világnapja (ápr.22.)

•

Madarak, fák napja (máj. 22.)

54


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekeket jellemzi a befogadó, környezettudatos, környezetét szerető, megbecsülő, kreatívan gondolkodó, érdeklődő magatartás. Csoportját, óvodáját, hazáját szereti, mely megnyilvánul viselkedésében is. Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről, tudják nevüket, lakcímüket, szüleik foglalkozását. Ismerik és gyakorlatban alkalmazzák a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismerik szűkebb lakóhelyüket, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait. Meglátják környezetükben a szépet és jót, tisztelik és megbecsülik azt. Ismerik a természeti és társadalmi környezetből mindazt, ami szükséges az életkoruknak megfelelő eligazodáshoz. Az emberi testrészeket felsorolják, megnevezik az érzékszerveket. Napszakokat felismerik, megnevezik, tudják a napok nevét. A minőségi- mennyiségi eltéréseket felismerik, tudnak halmazt létrehozni, elemeket sorba rendezni, tő és sor számlálni. Becsléseket- méréseket végeznek, szívesen kísérleteznek, elemi mennyiségi ismereteik vannak. Vonalakat, síkbeli térformákat, geometriai alakzatokat megneveznek, térben jól tájékozódnak. Az

ok-okozati

összefüggéseket

felismerik,

megnevezik,

tudnak

analizálni,

szintetizálni, általánosítani. Tisztában vannak a biztonságos közlekedés szabályaival és alkalmazzák is azokat.

3. Mozgás - Mozgásos játék

A mozgás sokoldalú tevékenység- és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi! A szervezett tevékenységen túl jelenjen meg a szabad játékban, a környezet- és az egészségtudatos nevelés minden területén. 55


A mozgásformák és ezek gyakorlása az idegrendszer érését fejlődését segítik elő, ez a korszak a mozgás és érzékelés finom összehangolódásának időszaka. A mozgásnak fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában, mozgásműveltség fejlesztésében. Cél: A sokféle mozgás-lehetőséggel elősegíteni a gyermekek harmonikus testi-lelki fejlődését, az egészség megóvását, és kedvezően befolyásolni az egész szervezet fejlődését. Feladat: A gyermekek természetes mozgásának fejlesztése. A mozgásigény kielégítésére, a mozgás megszerettetésére, a helyes testtartás kialakítására törekvés. A motoros képességek fejlesztésével a mozgásügyességük fokozása, megfelelő ütemű fejlesztése. A testnevelési játékok segítségével az együttmozgás örömének megéreztetése, közös mozgásélmény biztosítása. A kézi szerek széles tárházának használatával a finommotorika, a mozgásügyesség fokozása. A mozgáson keresztül az érzelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. Prevenciós és korrekciós nevelési feladatok ellátása, ha szükséges megfelelő szakemberek bevonásával. A tevékenység helyszíne: A különböző mozgásformákat, mozgásos tevékenységeket teremben és szabad levegőn, (udvaron, közös séták) eszközökkel és eszközök nélkül spontán, vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - biztosítjuk minden gyermek számára. Fontos szerepet tölt be udvarunk, így biztosítjuk a mindennapi szabad levegőn történő mozgást. A jól felszerelt tornatermeink rendszeres és spontán mozgást biztosítanak óvodás gyermekeink számára. Lehetőség nyílik arra, hogy a csoportszobában korlátlanul és szabadon használják a mozgás fejlődését elősegítő változatos eszközöket. A mindennapos mozgás tevékenység a napirendbe illeszkedik, lehetőség szerint szabad levegőn. Rendszeres séták és kirándulások lehetőségét is kihasználjuk a gyermekek mozgásfejlesztése érdekében. A mindennapi testmozgás egészségügyi feltételei Kedvező környezeti feltételek megteremtése (tiszta, környezet, friss levegő).

56


A gyermekek és az óvodapedagógusok öltözete kényelmes (csúszásmentes, a lábat jól fogó cipő, tornaruha,- külön erre a célra rendszeresített öltözék, póló, rövidnadrág). Megfelelő méretű, mennyiségű és minőségű tornaszerek álljanak a gyermekek rendelkezésére. A baleset megelőzés hassa át az egész tevékenységet, és azt minden tevékenység előtt tudatosítsa a gyermekekben. A mozgás tartalma Testnevelési játékok: Az óvodásgyermek fő tevékenysége a játék. Ennek megfelelően a mozgásos tevékenységek nagy részét is a játék teszi ki. Csaknem valamennyi motoros képesség fejlesztését szolgálja. A játék fajtájának megválasztása, számának meghatározása a gyermekek életkorának, képességszintjének, figyelembevételével történik. Felosztás Futójáték Fogójáték Versengések Sorversenyek Váltóversenyek

Motoros képességfejlesztés Állóképesség, reakció gyorsaság, téri tájékozódó-képesség, kinesztetikus differenciáló képesség, reakció-, ritmus-, egyensúlyozási képesség

Gimnasztikai feladatok: Fokozzák az együttmozgás örömét, annak esztétikáját. Lehetőséget adnak a szervezet teljes átmozgatására, bemelegítésére. Megőrzik és javítják a vázizomzat fejlődését, a testtartást, a lábboltozat fejlesztését. Elősegítik a testséma fejlődését, az irányok rögzülését, a szem-kéz koordináció alakulását.

Felosztás Szabad gyakorlatok Kéziszer gyakorlatok Társas gyakorlatok

Motoros képességfejlesztés Mozgásgyorsaság, erő, egyensúlyozási képesség. reakció-,

ritmus,

kinesztetikus

differenciáló

képesség mozgékonyság – hajlékonyság.

Pad gyakorlatok Bordásfal gyakorlatok

57


Főgyakorlatok:

A motoros képességek általános fejlesztése valósul meg a főgyakorlatok technikájának elsajátítása során. Fejlődik a gyermekek mozgásjártassága, mozgáskészsége. A sokoldalú tapasztalatszerzés fokozza a mozgásműveltséget, a mozgáshoz való pozitív viszonyt. A differenciált fejlesztés lehetőséget biztosít az egyéni tempóban való fejlődéshez.

Labdás

Atlétika

Torna

Felosztás

Motoros képességfejlesztés

Kúszás csúszás mászás Hossztengely körüli gurulás Guruló átfordulás előre Kiscsikó-rugdalózás Zsugor kanyarulati átugrás padon Pad végéről mélyugrás Nyuszi ugrás padon Bordásfalon lefüggés láb mozgásokkal Kúszás csúszás mászás Helyből és nekifutásból távol ugrás Helyből és nekifutásból magasugrás Kislabda hajítás távolba különböző kiinduló helyzetekből Futás különböző tempóban (lassú, közepes, gyors) Belegyorsuló futás Futás tempóváltoztatással Labda gurítás Labda feldobás-elkapás Labda leütés-elkapás Folyamatos labdavezetés Különböző átadási módok társnak

Állóképesség, a test általános ereje, reakció gyorsaság, téri tájékozódóképesség, kinesztetikus differenciáló képesség, reakció-, ritmus-, egyensúlyozási képesség

Alap állóképesség, gyors erő, reakció gyorsaság, téri tájékozódó-képesség, kinesztetikus differenciáló képesség, reakció-, ritmus-, egyensúlyozási képesség

Állóképesség, reakció gyorsaság, téri tájékozódó-képesség, kinesztetikus differenciáló képesség, reakció-, ritmus-, egyensúlyozási képesség.

A mindennapi testnevelések tartalmát elsősorban a mozgásos játékok alkotják. A testnevelés foglalkozások felépítését az óvodapedagógus a foglalkozásmodelleknek megfelelő formában tervezi, a gyermekcsoport képességeihez igazítva. Az óvodapedagógus feladata: Feltételek biztosítása: hely( pormentes, balesetmentes) eszközök 58


idő

színvonalas tartalmi kidolgozás( ütemterv, heti-napiterv) A foglalkozásokon való aktív bekapcsolódásban az óvodapedagógusok részéről fontos a mintaadás, a szép, esztétikus mozgáskövetés hangsúlyozása Pedagógiai asszisztens feladatai: Szükség esetén részt vesz a mozgásos játékokban, segítséget nyújt a nehezebb gyakorlatok végzésénél. Segít a tornaszerek, mozgásfejlesztő eszközök előkészítésében. A gyermekek fejlettségének megfelelően segítséget nyújt számukra a vetkőzésben, öltözésben. Dajka feladatai: Ellenőrzi az alkalmazásra kerülő eszközök épségét, tisztaságát, szükség esetén gondoskodik azok megtisztításáról. Szellőztetéssel

és

portalanítással

friss

levegő

biztosít

a

tornateremben,

csoportszobában a mozgástevékenység megkezdése előtt. Segítséget nyújt a tornaszerek, mozgásfejlesztő eszközök előkészítésében. A gyermekek fejlettségének megfelelően segítséget nyújt a vetkőzésben, öltözésben. Együtt működik a gyermekek egészségének és testi épségének megőrzéséhez szükséges ismeretek átadásában. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz, megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A gyermek testi képességei kibontakoztatásával képes az iskolai elvárásoknak megfelelő mozgásokra, kitartásra, örömmel vesz részt mozgásos tevékenységekben. Kondicionális képességek tekintetében az életkor sajátosságoknak megfelelő erőléttel, gyorsasággal, hajlékonysággal és ügyességi jellemzőkel a gyermekek rendelkeznek. Állóképességük jó, pszichés reakciókészségük átlagos, téri tájékozódásuk kialakult, irányokat meg tudnak különböztetni. Ismerik saját testüket, testrészeiket, képesek megnevezni azokat. 59


Növekszik teljesítőképességük, képesek a harmonikus, összerendezett, megfelelő ritmusú mozgásra. Képesek a szabályok betartására, tudják kezelni a siker-, illetve a kudarcélményeiket. Tisztában vannak a szakszavak, kifejezések jelentésével és képesek azokat végrehajtani. 4. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

„A zenei képességek fejlesztésén túl, zenét értő és szerető egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés eszköze a zene, az énekszó." (Kodály Zoltán)

A környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyerekdalok, az egyéni és közös élményt nyújtó éneklés, zenélés és zenehallgatás, felkelti a gyermekek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat, melynek során felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét. A népdalok éneklése, hallgatása, a népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik, felébresztik a gyermekek zenei érdeklődését és alapot adnak a zenei műveltség továbbfejlesztéséhez.

Zenei nevelés célja: A zene megszerettetése és a zene iránti érdeklődés felkeltése. A gyermek fogékonyságára, tevékenységi vágyára alapozva, életkori sajátosságaihoz igazodó, könnyen befogadható népművészeti örökség átadása. Komplex személyiségfejlesztés a gyermekdalokban összekapcsolódó, együtt jelenlévő zene, mozgás, verbalitás, vizualitás által. Nagyon fontosnak tartjuk a kisgyermek állandó, a nap minden szakában megjelenő ritmusérzék fejlesztését. Az anyanyelv ritmikája - dallama vezérfonal a zenei metrumon és hallásfejlesztésen keresztül az iskolai betűvetésig. Feladata: Az eredeti népi játékokkal, néptánc alapelemeivel, utánzáson alapuló megismerkedés segíti elő nemzeti kultúránk ápolását, a szülőfölddel való kötődés, hazaszeretet erősítését. A magyar népzene iránti pozitív érzelmi viszony alakítása, megszerettetése, sajátos jegyeinek megéreztetése. 60


Továbbá:

Megteremtjük a közös játékhoz szükséges feltételeket (tér, idő, hely, eszköz). Az igényes dalok, mondókák kiválasztása során figyelembe vesszük a népi- és kortárs műveket, valamint a gyermekek (a család) kulturális világnézetét, az életkori és egyéni fejlődésüket. Megismertetjük

a gyermekeket

hangszerekkel,

mozgásformákkal és táncos

mozdulatokkal. Törekszünk a zene megszerettetésére, a közös játékra, éneklésre. A magyar gyermekdalok és más népek gyermekdalainak megismertetésével segítjük a nemzethez való tartozás érzésének kialakulását. Lehetőséget adunk a más országokból érkező gyermekeknek saját kultúrájuk bemutatására. A zenei nevelés anyagát elsősorban a magyar mondóka és dalkincsből válogatjuk, de

megismertetjük

a

gyermekeket

más

népek

dalaival

és

igényes

kortársalkotásokkal is. A zenehallgatás élményének biztosításával motiváljuk a gyermekeket a zenei élmény átélésére, befogadására, szeretetére. Olyan népdalokat és műzenei alkotásokat választunk, melyeket mi magunk is szép esztétikai élményt nyújtva tudunk előadni. Kihasználjuk az IKT eszközök nyújtotta lehetőségeket is a zenehallgatás területén (cd stb.). A dalanyagot összehangoljuk a zenei feladattal, mely által fejlesztjük hallásukat, ritmusérzéküket, zenei emlékezetüket, zenei formaérzéküket, mozgáskultúrájukat. A dalanyag választásánál figyelünk arra, hogy a néphagyományőrzés mellett ünnepeikhez is kapcsolódjon. Megismertetjük a gyermekeket a ritmushangszerekkel, valamint zörej- és dallamjátszó hangszerekkel. Felhasználjuk hangszerkészítésre a már feleslegesnek tűnő tárgyakat, eszközöket, anyagokat. A kiolvasók, kiszámolók, a dalos játék szövegeiben előforduló mennyiségek, számlálások segítségével serkentjük a matematikai gondolkodást, a táncban használt térformai alakzatokkal pedig fejlesztjük a térbeli viszonyítást és a geometriai alakzatok felismerését. A gyermekek nyelvi képességét is fejlesztjük a mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal.

61


A dalok, mondókák kiválasztásában figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait és egyéni képességeiket (pl. hangkészlet, terjedelem, ritmikai vonatkozások). A gyermek értékelését egyéni képességeikhez viszonyítva végezzük. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a mozgásban, ritmikában rejlő fejlesztési lehetőségek célirányos kihasználására törekszünk (beilleszkedés segítése, anyanyelv, mozgás, kreativitás fejlesztése) és egyénre szabott feladatokat is biztosítunk. A fejlesztés tartalma: A zenei nevelés anyaga A környezet hangjainak megfigyelése. Magyar népi mondókák, ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok, ünnepi népszokások dallamai, és mondókái, amelyek megalapozzák a gyermek zenei anyanyelvét és fejlesztik kreativitásukat. Ez kiegészül komponált gyermekdalokkal, igényesen válogatott kortárs zenei művekkel, rokon és más népek dalaival, játékaival. A zenei képességfejlesztés területei Éneklési készségfejlesztése Tiszta éneklés kialakítása (ld. zenei nevelés anyaga), hallásutáni daltanítással, sokszori gyakorlással és ismétléssel, kis hangterjedelmű dalokon, megfelelő hangmagasságon. Ritmuskészség fejlesztése Egyszerű szerkezetű és ritmusú mondókák illetve dalok megszólaltatása az egyenletes lüktetés és a ritmus különböző mozgásformákkal, megfelelő tempóban való hangoztatásával. Halláskészség fejlesztése A tiszta éneklésre épülve, s az óvodapedagógus fejlesztésének eredményeként alakuljon ki a gyerekek hangmagasság (magasabb-mélyebb), dinamikai (halkabb – hangosabb) érzéke, hangszínérzéke és belső hallásra. Formaérzék fejlesztése Rövid, négylüktetésnyi (bipódikus) ritmus illetve dallammotívumok hosszának és hangsúlyának megéreztetése, kifejezése énekléssel és mozgással. Alkotókészség fejlesztése Az óvodapedagógus juttassa el a gyerekeket a spontán improvizációtól a szándékos improvizációig úgy, hogy legyenek képesek a gyerekek oldott zenei légkörben az elsajátított 62


mondókák és dalok összetevőit (mozgást, játékot, szöveget, ritmust, dallamot) önállóan variálni, vagy ismert elemekből új összetevőket kitalálni. Zenehallgatási készség A gyermekek fejlettségi szintjüknek megfelelően legyenek képesek rövid, élményt adó, elsősorban elő zenei bemutatásokat figyelemmel, érdeklődéssel végighallgatni. Óvodapedagógus feladata: sokat és tisztán énekeljen, törekedjen a zenei élmény nyújtására az életkornak megfelelő hangterjedelmű énekeket válasszon az alapvető feltételeket teremtse meg az énekes játékokhoz segítse elő és formálja a gyermek zenei ízlésének és mozgáskultúrájának alakulását gyűjtsön népi énekes játékokat, ezeket gyakran játssza a gyermekekkel gondoskodjon arról, hogy a zene mindig örömforrás legyen fejlessze a gyermek ritmusérzékét, hallását, zenei mozgását ösztönözze a gyerekek a zenei alkotókedvének kialakulását használja ki a zene elcsendesítő, feszültségoldó hatását vegye figyelembe az énekek, mondókák, zenei feladatok kiválasztásánál az igényességet, az évszakokhoz, néphagyományokhoz és az ünnepekhez kapcsolódó anyagot válasszon a zenehallgatás anyaga tartalmazza nemzetiségi, etnikai, kisebbségi csoportok dalait, zenéit, multikulturális műveket A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: felismerik a magas és mély éneklés közötti különbséget, alkalmazni tudják, tudják az ismert dallamok felfelé, lefelé haladó irányát, éneklés közben térben, kézzel mutatják, tisztán énekelnek vissza (kétszer 2/4 ütemben) változatos dallamritmusokat, ismerik a halk és hangos közötti különbséget, ének, taps, beszéd során alkalmazni tudják, felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, sajátos motívumokról, képesek dallambújtatásra, több motívumon keresztül, hangszínek finom eltérésének megkülönböztetésére képesek, zörejen, beszédhangon egyaránt, ismerkednek eredetiben néhány hangszer hangjával, megszólaltatási módjával, 63


ütőhangszereket használnak,

megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától, jól ismert mondókákat, dalokat jellegzetes ritmusuk alapján felismerik, szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak, megérzik és mozgással a térben is szemléltetik a zenei motívum hosszát, összehasonlítják, és mozgással is bemutatják a normál tempónál lassabbat és gyorsabbat, a tempókülönbségeket más fogalompárokkal is összekapcsolják (halkhangos, magas-mély) egyöntetűen körbejárnak, szép testtartással, kézfogással, az egyszerű játékos táncos mozdulatokat szépen megformálják, térformákat alakítanak ki, próbálkoznak énekes dallamrögtönzéssel, a bemutatott élőzenét figyelmesen hallgatják, kb. 10 dalt olyan biztonsággal énekelnek egyénileg is, hogy elkezdeni is tudják, szép kiejtéssel énekelnek, tudnak dúdolva, zümmögve, vagy egyszerű szótagokkal is énekelni

5. Vers, mese, dramatikus játék „ A gyermekkornak két tündérvilága van: a cselekvés síkján a játék, szellemi síkon a mese. Milyen odaadás, mennyi mindenről megfeledkező áhítat ül ki a mesét hallgató gyermek arcára…” (Esztétikai nevelés az óvodában)

A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája, mely során teret engedünk a gyermeki fantáziának, biztosítjuk a beleélés lehetőségét, saját mese és vers alkotását, annak mozgással és /vagy ábrázolással egybekötött kombinálását, mely a gyermeki önkifejezés egyik lehetősége. A gyermekek, és a csoport fejlettségét figyelembe véve az óvodapedagógus módszertani szabadsága érvényesül a mese és a vers anyagának kiválasztásakor az irodalmi esztétikai igényesség figyelembe vételével. Célja: maradandó komplex élményközvetítés (esztétikai, erkölcsi, nyelvi) az irodalom szeretetének megalapozása, az olvasóvá nevelés folyamatának elindítása, az érzelmi intelligencia fejlesztése. Feladatai: A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése. Átélhető esztétikai élmény nyújtása. A fantázia működésének segítése. 64


Önkifejezés, önismeret elősegítése

Az IKT eszközök és igényes web források alkalmazása Újszerű irodalmi, színházi élményeket szervezése színház- és könyvtárlátogatással. A gyermek látókörének bővítése, a világ sajátos megismerésének biztosítása. A belső képteremtés képességének fejlesztése, amely nélkül lehetetlen az olvasóvá válás. Lehetővé tenni az anyanyelv szépségének megismerését. A gyerekek közösen átélt élményhez juttatása. Derűs, vidám és nyugodt óvodai napok megteremtésének elősegítése. Az irodalmi nevelés tartalma A mindennapos mesélés, verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mese és vers örömforrás és társas élmény, amely a játékhoz hasonlóan nagy belső energiákat mozgósít. Fontos, hogy a gyermek érdeklődésének frissessége megmaradjon, kíváncsiságra a környezet valóság, az emberek s önmaga iránt egyre fejlettebb tartalommal újra és újra feltörjön. Ezért az irodalmi repertoárnak összhangban kell lennie a gyermeki szükséglettel. Az irodalmi nevelés hatásának meghatározó tényezői: 1. a művek művészi értéke 2. a műfaji változatosság 3. az irodalmi alkotások témái. 4. az irodalmi élményátadás formája, módja, eszközei 1. Az óvodáskorú gyermek irodalmi nevelése művészi értékeket hordozó irodalmi művekkel. erkölcsi- nyelvi- esztétikai értékeket közvetítő mesékkel, versekkel történhet. Ennek az elvnek érvényesülnie kell, nem lehet alárendelni egyéb szempontoknak. 2. Az óvodában a népi, klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A népköltészeti és műköltészeti alkotások egyaránt szerepelnek az óvodai irodalmi nevelésben, hiszen a műfaji változatosság fontos követelmény az óvodáskorú gyermek irodalmi élményében, de életkoronként eltérő arányban. Népköltészeti gyermekversek, mondókák, találós kérdések: A kisgyermek örömszerzési forrása, mivel a hangzás, játék, mozgás együttes élményét adja. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi 65


élményeket nyújtanak. Az átélt öröm hozzájárul a megnyugváshoz, a harmónia megteremtéséhez. Különös helyet foglalnak el az altatók, amelyek monoton dallama, ritmusa, sajátos képei és az álom ígérete, a gyermeknek a felnőtt megnyugtató közelségét, az otthon biztonságát nyújtják. A találós kérdések a nyelvi hatáson túl a gyermeknek intellektuális örömszerzés forrásai is. Az intellektuális élmény (ráismerés, „én is tudom”) a pozitív énkép kialakulásának fontos alapja. Naponta többször az alkalmak megteremtésével és kihasználásával szükséges a mondókázás. Gyermekversek: A költők által írt gyermekversek sajátos költői látásmódjukkal és eszközeikkel segítik a kisgyereket abban, hogy pozitív érzelmek átélésével és kimondhatóságával kötődjön a valósághoz, és egyben megismerje és felismerje annak formai, tartalmi, érzelmi sokoldalúságát, sokszínűségét. A nyelv varázsa a hangulat, a dallam, ritmus, játékosság, mozgás, kreatív gondolkodás komplex élményével ajándékozza meg a gyereket. A mese: A mesék az óvodáskorú gyermek életében nélkülözhetetlenek, mivel a mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének legfőbb segítője. Mind a népmesék, mind a gyerekek életkorának megfelelő, jó műmesék jelen vannak a nevelésükben. A mese hozzájárul a gyerek éntudata, énképe kialakulásához, elősegíti a szocializációt. Segíti feldolgozni mindennapi élményeit, az anyanyelv szépségének közvetítésével érzelmi és logikai kötődést alakít ki a nyelvhez. A mese áttételesen segít megismerni és felismerni a jót és a rosszat, a követendőt és elutasítandót. Normákat közvetít, szerepmintákat nyújt. A műmesék közül csak azokat válasszuk, amelyek hordozzák a mesei sajátosságokat, nem pusztán didaktikusak, hanem betöltik a mese komplex élményadó funkcióját a gyermek számára. Az elbeszélések, történetek segítenek a sajátos feladatok megoldásában. A klasszikus gyermekírók történetei mellett a modern gyermekirodalmi alkotások, melyek a mai gyermek, mai problémáiról, mai nyelven szólalnak meg, alkalmasak erre. Ezek az elbeszélések a gyermekről íródtak gyermekeknek. Bennük konkrét, a valóságban jelenlevő értékek követhetők és ismerhetők fel mesei áttétel nélkül. A gyermekirodalomban minden téma szerepel, amely a gyermek érzelmi világához, értelmi fejlettségéhez köthető. A gyerekeknek való irodalmi anyag főbb témái lehetnek: a 66


természet, a játék, a játékszerek, napszakok hangulata, a családdal, az állatokkal kapcsolatos emlékek, vágyak, megfigyelések, érzelmek, humor. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő komplex alkalmazása az önkifejezés fontos módja. Az óvodai irodalmi kezdeményezések sikerét alapvetően meghatározza a „ meselégkör” megteremtéséhez szükséges

feltételek

biztosítása,

a mintaértékű

óvodapedagógusi

bemutatás- a fejből mesélés kiemelt szerepe, gazdag előadás-technikai tudás-, a kötetlenség, a játékosság elvének érvényesülése, a gyermeki motiváció kialakítása és ébrentartása változatos, igényes, esztétikus eszközökkel és formában. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek érzelmi biztonságban érzi magát és a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett, intim állapotban eleven belső képi világot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. Az anyanyelv és a kommunikációs képesség megalapozása A nyelvi- kommunikációs képességeknek megkülönböztetett szerepe van a gyermeki személyiségfejlesztésben. A kisgyermek beszédfejlődése és gondolkodásának fejlődése párhuzamosan halad, így az anyanyelv ismeretének, használatának szintje meghatározza a tanulási képességet, az értelmi képességek fejlődését és a különféle közösségekbe való beilleszkedését. Az anyanyelv és a kommunikáció alakítása az óvodai élet minden területén megvalósul, ahol a gyermek megért másokat és megérteti önmagát. Az egyéni fejlődési tempót és az egyéni sajátosságokat ezen a területen is maximálisan figyelembe kell venni. A beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésére egyaránt hangsúlyt fektetünk az élményalapú beszélgetésekkel, a különböző tevékenységekbe épített és önállóan szervezett anyanyelv játékokkal valamint a pedagógusok mintaadásával. A beszédprodukció tartalmi és formai oldalát is fejlesztjük: tartalmi bővítés:

szókincs és grammatika fejlesztése mondat-és szövegalkotás segítése

formai bővítés:

beszédtechnika (tiszta beszéd kialakítása: légzéstechnikai, artikulációs és fonémahallást, -ejtést segítő játékok, gyakorlatok mondatfonetikai eszközök, gesztusnyelv helyes alkalmazása) 67


A tiszta beszéd kialakításának feltétele a nagymozgások koordináltsága. Az speciális beszédfejlesztést igénylőkkel logopédus foglalkozik. Az óvodapedagógus szerepe a folyamatban Feltételek megteremtése: Biztosítsunk a mesemondásnak állandó helyet (sarkot, kuckót, szőnyeget) de az éppen adott helyzetnek megfelelően legyen lehetőség a csoportszobában bárhol elmondani a mesét. Törekedni kell a spontán helyzetekhez kötődő vagy igény szerinti mindennapos mesélés, verselés, és a napi tevékenységekbe épített, tudatos de észrevétlen kommunikáció fejlesztésre is. Az óvodapedagógus teremtsen lehetőséget az önkifejezés egyik módjára a gyermek saját vers és mese alkotására, hogy a gyermekek ne csak befogadóként, hanem alkotóként vegyenek részt az irodalmi nevelésben, önálló mesealkotással, rigmusok mondogatásával, történetek elbeszélésével. Ez segíti a gyermek önkifejezését, a nyelvi alkotás örömének megérzését. Fontos a mesehallgatás motivációinak változatos megvalósítása. Változatos, gazdag és friss irodalmi memoriter anyaggal rendelkezzen az óvodapedagógus. Törekedjen új mesés és verseskönyvek bemutatására, a könyvtárhasználat tudatosítására. A kötetlenség légkörének megteremtése, amelyet szeretetteljes, állandó biztonságot sugárzó légkörben valósít meg. Meg kell adni a tiszteletet a mesének. A dramatizálás és a bábozás feltételeinek megteremtésével a gyermek átélheti, kifejezheti érzéseit, gondolatait, eljátszhatja, kijátszhatja magából érzéseit./félelmeit/ A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek szívesen mondjanak spontán módon mondókákat, verseket, meséket és adják elő az azokhoz tartozó játékok szövegeit, mozgásformáit. Várják

örömmel

és

igényeljék

a

mesemondást,

segítsenek

feltételeinek

megteremtésében, kialakításában. Szilárduljanak meg a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, és csendben, figyelmesen legyenek képesek végighallgatni a történetet. Jegyezzék meg a mese legfontosabb elemeit, néhány kedvelt mesehőst. Vegyenek részt a báb-, és dramatikus játékokban, a közös eszközkészítésben. A folytatásos mesék, verses mesék szálait próbálják összekötni. Vigyázzanak a könyvekre, a képek alapján találják meg kedvenc meséiket, verseiket. Ismerjék a csoport gyermekkönyvespolcát, azt igény szerint használják.

68


A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére.

6. Rajzolás, mintázás, kézimunka

A gyermeki alkotás a belső kép gazdagítására épül. Cél: Eltérő fejlettséget és fejlődési ütemet figyelembe véve a látás útján történő megismerő, befogadó ás alkotó tevékenység fejlesztése. Síkon és térben történő vizuális tevékenység során fejlődjön, bontakozzon ki a gyermekek egyénisége és kommunikációs képessége. Alakuljon ki a világ szépségeire valórácsodálkozás képessége és mélyüljön el annak képi világában. Feladat: A tevékenységek során a gyermekek megismertetése az anyagok tulajdonságaival, megmunkálási

és

kifejezési

lehetőségeinek

sokféleségével,

az

eszközök

használatával. A gyermekek tér-, forma-, és színképzeteinek gazdagítása az egész nap folyamán. Tevékenységek biztosítása, melynek során fejlődik a gyermekek esztétikai érzéke és szép iránti nyitottsága. Képzőművészeti és népművészeti alkotásokkal való ismerkedés. Korszerű médiumok kezeléseinek alapjaival való ismerkedés. A vizuális tevékenységek tartalma: A technikai eljárások, fogások megismertetése, rajzolás, festés, építés, plasztika, kézimunka területén. Változatos eszközöket, anyagokat, tereket használjanak a gyerekek. A gyerekek figyelme irányuljon rá a környezetükben lévő jelenségekre, esztétikai ítéleteket váltsanak ki belőlük. A tevékenységek során ismerkedjenek meg a népi hagyományok eszközvilágával, díszítőművészet motívum elemeivel.

69


A gyerekek önfejlődése és az irányított pedagógiai fejlesztés összhangja érdekében szükséges és lehetséges a különböző technikai eljárások kombinálása, a többszöri gyakorlás lehetőségével készségeik fejlődnek, differenciált segítségnyújtással egyéni fejlettséghez és képességhez igazodva. Játékos problémahelyzetekben a szín-forma-térképzet fejlesztése során az érzékelésészlelés, testséma finomodik. A gyerekek ismerkedjenek műalkotásokkal, környezetükben lévő alkalmazott képzőművészeti

tárgyak

forma,

színvilágával,

hogy

gazdagodjon

képi

gondolkodásuk, szép iránti nyitottságuk. A fejlesztés tartalmi lehetőségei: • Plasztikai munkák: homokozás, gyurmázás, gipszöntés. • Papírmunkák: mozaik kirakás, formák vágása, alakzatok összerakása, sorminták készítése. • Képalakítás: firkálgatás, rajzolás, ujjfestés, festés, tenyérnyomat, karcolás, lenyomatok, díszítés, montázs. • Építés: testekből, dobozokból különböző alakzatok létrehozása, adott forma kirakása • Fonás, varrás: hármas-és négyes fonás, papír-textilformák varrása Az ábrázoló tevékenységek között igen szoros a kapcsolat, az egyes témák megvalósítása többféle technikával is lehetséges. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek munkáikban az őket körülvevő világ jellemző jegyeit jelenítsék meg vizuális formában. Emberábrázolásuk egyéni vonásokat is tartalmazzon, felismerhető legyen. Alkotásaikban az elsajátított technikákat tudják alkalmazni. Az eszközöket megfelelően használják, tisztán dolgozzanak. Legyenek saját elképzeléseik, az adott körülményekhez képest valósítsák meg azokat. Ismerjék az alapszíneket és azok árnyalatait. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. Ismerjék és alkalmazzák a közös munka során a munkamegosztást és az ehhez kapcsolódó szabályokat. Vigyázzanak egymás munkájára és megbecsüljék meg azt. 70


Rendelkezzenek a helyes ceruzafogás, vonalvezetés technikájával. Legyenek képesek véleményt alkotni és azt megosztani is, a műalkotásokról, az élő és épített környezetről. Ismerjék az alap és kevert színeket, árnyalatokat, a színkeverés technikáját. Manipulációjuk, finommotorikájuk, szem-kéz koordinációjuk, kitartásuk, téri és síkbeli tájékozódásuk, monotónia tűrő képességük egyéni képességeikhez igazodóan fejlett. Ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk. A gyermekeket egyéni fejlettségükhöz, képességükhöz igazodva segítjük, fejlesztjük.

7. Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység. Az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi munka, vagy egyéb munka, a környezet, - a növény-, és állatgondozás. 2. A gyermek munka jellegű tevékenysége: örömmel és szívesen végzett tevékenység a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége, a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. 3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermekeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A gyermekmunka alapvető feltételei, irányításának alapelvei a, -

megfelelő munkaeszközök 71


-

elegendő munkalehetőség

-

elegendő idő, hely

-

megfelelő légkör

b, -

fokozatosság következetesség

Munkafajták: 1. Önkiszolgálás testápolás étkezés öltözködés 2. A környezet rendjének megőrzése 3. Alkalomszerű munkák 4. Közösségi munkák 5. Naposi munka 6. Növény- és állatgondozás Megjelenési formái: felnőttel közösen önállóan végzett gyermekek közösen végzett tevékenységek. Óvodapedagógus feladata: a gyereket ráébressze a saját személye körüli teendők elvégzésének fontosságára támaszkodjon a munka játékkal megegyező sajátosságaira, szokásalakítás,szükségletek kielégítésének segítése, önállóságra nevelés, felelősség, kitartás, eredményre törekvés, együttműködési képesség fejlesztése, legyen alapvető örömforrás (összpontosítást, erőkifejtést igényel, sikerélményt eredményez, stb.). Gondolja végig, hogy az elvégzendő feladatra képesek-e a gyermekek, ne terhelje őket túl se pszichésen, se fizikailag. Figyeljen arra, hogy a kiadott eszközök ne veszélyeztessék a gyermekek testi épségét,

tanítsa

meg

a

munkaeszközök

használatát,

elkerülve

ezzel

a

munkabaleseteket. Bátorító attitűddel, differenciált, egyéni bánásmóddal segítse a gyermekeket a feladat elvégzésében. Dicsérettel,

buzdítással,

pozitív

megerősítéssel

aktivitásukat a feladatok során.

72

tartsa

fenn

érdeklődésüket,


Érthetően, egyértelműen, világosan fogalmazza meg a gyermekek számára a feladatokat. A tevékenységek végzése során építsen a gyermekek érdeklődésére, éljen a szociális tanulás fejlesztésének lehetőségeivel. A gyermekeket körülvevő felnőttek munkavégzése mindig legyen modell értékű. Az óvodapedagógus figyelme az általános célrendszer figyelembe vételével a csoport egészén túl az egyes gyermekekre is irányuljon. Folyamatos

munkalehetőségekkel,

alkalmi

megbízatásokkal,

vagy

egyéb

tevékenységekkel (növény-, állatgondozás) erősítse a gyermekekben a munkavégzés iránti igényt. Állandó, a gyermekek számára is elérhető helyen legyenek a munkaeszközök, melyet a gyermekek is jól ismernek és adott időben szükség szerint használhatják. Alakítsa ki a gyermekekben a munkához, (saját és mások munkájához) való pozitív hozzáállást, és annak elismerésének képességét. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek legyenek képesek a saját személyükkel kapcsolatos munkafeladatok önálló elvégzésére. Vállaljanak önként feladatot, s annak elvégzése során törekedjenek az önállóságra. Rendelkezzenek elemi önismerettel, ennek tükrében vállaljanak feladatokat. Ismerjék meg a munkaeszközöket, azok rendeltetésszerű használatát, s törekedjenek a balesetmentes használatukra. Vigyázzanak saját és mások testi épségére. Végezzék el a kapott és vállalt megbízatásaikat, a visszatérő és rendszeres feladatok elvégzésének legyenek aktív részesei. Szívesen segítsenek egymásnak, és a felnőtteknek, (alkalmi feladat, megbízatás és egyéb munka teljesítése) ha szükség van rá. Gondozzák a környezetükben lévő növényeket, vigyázzanak környezetük rendjére, tisztaságára. Alakuljanak ki a másokkal való együttműködés attitűdjei, éljék át a közös, együtt végzett munka örömét. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére.

73


8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodai tanulás elsődleges célja, az óvodás gyermek tapasztalatainak bővítése, rendezése. A tanulás irányítása során, az óvodapedagógus személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás óvodáskorban elsősorban játékos cselekvésben megy végbe, mivel a gyermek a játékon keresztül tanul a legintenzívebben. Ez azért van, mert a játékban érdeklődése aktív, belső motivációból ered, hosszú ideig megmarad, s gyermek képes sokáig elmélyülten figyelni. Mivel a tanulás fő forrása a gyermek saját tapasztalata, ezért a nevelési folyamat egésze, valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül - spontán, vagy irányított módon - tanuljon. Az óvodában tehát a tanulás folyamatos tevékenység, melynek fő jellemzője az utánzásos modellkövetés. Alkalmazott alapelveink A tanulás tág értelmezése: A tanulás elsődleges színtere a játék. A játéktevékenységben történő spontán tanulás feltételeinek biztosítása. Az utánzásos tanulás mellett a próbálkozásra, gyakorlati problémamegoldásra – kísérletezésre, felfedezésre épülő tanulás támogatása, a gyermek cselekvő aktivitásának erősítése. A tapasztalás útján történő felfedező tanulás hangsúlyozása. A

spontán,

játékos,

sok

érzékszervet

foglalkoztató

tapasztalatszerzés

dominanciájának biztosítása. A nonverbális úton, tevékenység közbeni tanulás megszervezése. Az életszerű helyzetek megteremtetése. Az élményszerű, sikerorientált személyiségfejlesztés. A gyermeki kíváncsiságra, a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő tapasztalat, ill. elemi ismeretszerzés biztosítása. Az ismeretek felhalmozása helyett, a gyerekek képességbeli fejlődésének elősegítése. A differenciált képességfejlődés elősegítése. 74


A tevékenységben megvalósuló tanulást-amennyiben lehet-, projekt rendszerben szervezzük. A projekt módszer a gyerekek érdeklődésére, az óvodapedagógus és a gyermekek közös tevékenységére épül az óvodás életkorhoz és tevékenységi jellemzőkhöz igazodva. A projektek gyakorlati jellegű komplex feladatok. Az integratív-komplex tanulási folyamat alkalmazása, a tevékenységformák komplex megjelenésével. Az eltérő képességű gyerekek fejlődésének elősegítésével: a prevenció és a tehetséggondozás felvállalása. A kooperatív tanulás formáinak alkalmazása (mikrocsoportos formák). A tanulást támogató környezet megteremtése. A tanulás feladatai: alakítani a gyermek környezetéről és a világról alkotott képét, rendezni tapasztalatait, pontosítani érzékelésüket, észlelésüket, megfigyelőképességüket, tartóssá tenni figyelmüket, emlékezetüket, növelni feladattudatukat, feladattartásukat, gazdagítani fantáziavilágukat, kreativitásukat, fejleszteni beszédüket, gondolkodásukat, képessé tenni őket a problémák felismerésére, megoldására, önállóságra nevelni.

A tanulás lehetséges formái az óvodában JÁTÉKTEVÉKENYSÉGBEN Önkéntes, szabadon választott

önkéntes, természetes tanulási folyamat

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGBEN Utánzásos

minta modellkövetéses

magatartás viselkedésformák

szokások tanulása

TUDATOS TERVSZERŰ TANULÁSI FOLYAMAT Kezdeményezett tanulás

Kötött jellegű tanulás

Spontán helyzetekben Játékos tevékenységben

kezdeményezett játékban 75

együttes kötelező


9. Hagyományápolás óvodai ünnepek

„A szülőhely eleven kapcsolatok híján semmitmondó puszta név marad. A szülőföld többet jelent. Életre szóló emlékekkel kapcsolódunk hozzá, a valahová tartozás biztonságérzetét nyújtja. A bontakozó értelmű kisgyermeknek a szülőföld jelenti a világ közepét. Innen vezetnek az utak sugarasan a távolba. A szülőföld összefügg az anyanyelv, a család, a pajtások, az ember magára találásának felejthetetlen élményével. „ (Kósa - Szemerkényi: Apáról, fiúra)

Cél: Az összetartozás érzésének erősítésével a gyermekeket és szüleiket hagyományaink, ünnepeink részesévé tenni. A népi hagyományok gazdag tárházából a gyermekek korának megfelelő, számukra örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása fontos feladatunk. Nevelőtestületünk minden évben az éves munkaterv elkészítése során megjelöli az egész óvodát érintő hagyományápoló közös programokat, feladatokat. A csoportok belső életére vonatkozó hagyományok rendszerét minden csoport maga alakítja ki. Az élmények meghatározzák a gyermek egyéniségének alakulását. Nem mindegy tehát, hogy milyen ingerek, hatások, tapasztalatok érik a gyermeket óvodás korban. Engedjük a gyermekeket megismerkedni a természettel, a természetes anyagokkal. Lássák, tapintsák, gyűjtsék azokat és dolgozhassanak is velük. A dalos népi játékok a közös élmény erejével fokozzák a gyerekekben a közösséghez tartozás tudatát. Érezzenek rá a mondókák ritmusára, hangsúlyára, örömmel, szívesen mondják azokat. Figyeljenek fel a mesék bölcsességére, humorára. A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket fokozó alkotások kiválogatása, megismertetése, képez fontos feladatot. A népszokások jelentős része a naptári évhez fűződik: az évszakok változásaihoz, a napfordulókhoz, a mezőgazdasági munka egyes fázisaihoz, állami és egyházi ünnepekhez. Ezekhez kapcsoljuk a tevékenységeket, élményeket. A hátrányos helyzetű gyermekeknél az érzelmi nevelés, a biztonságérzet növelése, a társas kapcsolatok, a társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése fontos feladatunk, melyet korszerű pedagógiai módszerek felhasználásával ( a zenei nevelés eszköztárával is) valósítunk meg Munkánk során bátran támaszkodhatunk a gyermekek családi hátterére, a szülők, nagyszülők segítségére.

76


Az ünnepvárás tartalmi elemei

Az ünnepi előkészületek kulcsszava a várakozás és az érzelmi ráhangolódás legyen (lelkünk ünnepi díszbe öltöztetése.) Közös eszköz- és ajándékkészítés, dekorálás (az óvoda ünnepi díszbe öltöztetése). Az ünnepvárás tartalmi elemeinek beépítése a játék – tanulási - és szabadidős tevékenységekbe. Kedves hagyomány és az összetartozás jelképe, hogy a gyermek az óvodai csoportjában is megünnepli születésnapját. Csemete nap – a gyermekek közösséghez tartozásának erősítését szolgálja a nevelési év végén szülőkkel. Egészség nap –közösen szervezett mozgásos sportrendezvény. Mikulásvárás Karácsony – előkészületekkel járó ünnepi megemlékezés. Legszebb ünnepe az évnek, a szeretet, a család ünnepe. Az örömteli ádventi időszak várva várt eseménye. Az érzelmi ráhangolódás megjelenik az ünnepi külsőségekben. Az óvodában mi az ünnepi tevékenységekkel fokozzuk a várakozás izgalmát, s hagyjuk, hogy a karácsony ünnepe a családban teljesedjék ki. A felkészülést egy teadélutánnal zárjuk. Mackóhét - néphagyomány szokásainak felidézése Farsang – téltemetés, tavaszvárás – zenés – egy héten át tartó táncos rendezvény Hagyományosan jelmezt öltenek a gyermekek ezen a napon és táncházi mulatság részesei lehetnek. Március 15. – ünneplése elősegíti a hazaszeretet alakulását, a szülőföldhöz való kötődés alapozását. Húsvét - hagyomány a locsolkodás, tojásfestés, díszítés. Anyák Napja – meghitt, bensőséges kirándulás, közös játék az édesanyákkal az erőltetett szereplés helyett. A gyermekek ajándékokkal és kedvelt dalos játékokkal, versekkel, közös játékokkal, virággal köszöntik édesanyjukat. Nagyok búcsúzója - Az iskolába menő gyermekektől közösen egy játszó délelőtt keretében köszönnek el a kisebb gyerekek és az óvónők. Kirándulás, - évszakokhoz kötődő rugalmas szervezésű program. Úti cél a természet.

77


A kirándulások célja: megfigyelések a természetben, különböző mozgáslehetőségek kihasználásával. A környezetvédelem jeles napjait - Állatok Napja, Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak és Fák Napja – csoport szintű közös programok szervezésével tartjuk. Alkotó délutánok – évente több alkalommal

10. Az információs és kommunikációs kultúra megalapozása, az IKT eszközök használata Az óvodánkba járó gyermekek erősen digitalizált világba születtek és várhatóan felnőttként is boldogulniuk kell majd az informatika világában. A gyors fejlődés következtében az ismeretek elsajátításának módja is változik: mind nagyobb szerep jut a vizualizációnak. Fontos az informatikai írástudás megalapozása, az élethosszig tartó tanulás előkészítéséhez a legfontosabb információkezelési alapismeretek játékos, szinte észrevétlen elsajátítása. A 21. század kihívásaihoz igazodva fontosnak tartjuk az IKT eszközök használatát óvodánkban, mely magába foglalja a projektor, számítógép, laptop,

nyomtató, cd lejátszó, digitális

fényképezőgép, dvd lejátszó, diavetítő, internet használatával való ismerkedést. Ezek az eszközök teljes körűen állnak rendelkezésre. Törekszünk az IKT eszközök számának folyamatos bővítésére. Célunk: olyan játéktevékenységek biztosítása, amelyekben a gyermekek megismerik az informatikai eszközöket (fényképező, Bee-bot oktatási robot, laptop stb.) és azokat biztonsággal, félelem nélkül használják, eközben tanulnak egymástól is. Feladataink: Megalapozzuk a digitális írástudást, az információs kultúra és a későbbi egészséges IKT - eszközhasználatot. A kiemelt figyelmet igénylő és a tehetséges gyermekeket színvonalasan és korszerűen fejlesztjük ezen eszközök használatával. Önmagunk is készítünk - a nevelési területekhez szervesen illeszkedő, a gyermekek fejlettségének és életkori sajátosságainak megfelelő - interaktív fejlesztő játékokat. A szülőkkel folyamatosan kommunikálunk és szükség esetén segítséget nyújtunk az informatikai eszközök optimális szintű alkalmazásához. 78


VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

Óvodánkban a játékos képességfejlesztés eredményeként 6-7 éves korra a gyermek személyiségfejlődése olyan fokra juthat, hogy képessé válik az őt körülvevő környezetben biztonsággal mozogni, eligazodni. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az SNI gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembevételével történik, speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül el kell jutnia az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan legyen képes irányítani. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével álljon készen az iskolára lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. - Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. - A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: - Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetőségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. - Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; -

ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; 79

-


ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét;

-

felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.

-

Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek;

-

elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: - Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését. - Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; - kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A sajátos nevelési igényű gyermekek A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a megfelelő fejlettségi szint. A sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének, integrált óvodai nevelésének és differenciált beiskolázásának problémája az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabb kérdésként vetődik fel. A korai felismerés és fejlesztés gondolata fokozottabban szerepet játszik, hatása a törvényi változásokban realizálódik. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének felvállalását csak megfelelő szakemberek biztosításával, segítségével tudjuk megoldani. A sajátos nevelési igényű gyermekek jogai: A sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Amennyiben a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az 5 életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító, fejlesztő felkészítésben vesz részt. A képzési 80


kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart, idejének meghosszabbításáról a szakértői és a rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű gyermek szüleinek joga és kötelessége: A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa.

81


VII. MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS AZ ÓVODÁBAN

1.Mérés az óvodában Mérésen olyan eljárásokat értünk, melyek alapján elemezhetjük, értékelhetjük a nevelőmunkát. Az alkalmazott módszereknek a legmesszebbmenőkig alkalmazkodniuk kell az óvodai nevelés sajátosságaihoz. Fontos, hogy óvodáskorban nem állhat a teljesítmény a nevelés középpontjában, így nem állíthatjuk a mérés céljaként sem. Óvodáskorban a fejlődési mutatók négy területen mérhetők: szociális fejlettség mutatói, értelmi fejlettség mutatói, nyelvi kifejezőképesség mutatói, mozgásfejlettség mutatói. A fejlettségi szint megállapításának módszerei: megfigyelés tevékenységek közben, beszélgetés természetes környezetben, nyugodt légkörben, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, gyermekmunkák, produktumok elemzése, családrajz, emberábrázolás, különböző alkotások, dokumentumok

elemzése,

csoportnapló,

egyéni

fejlődést

nyomon

követő

dokumentációs rendszer. Az óvodában használt mérési módszerek: A folyamatos, tevékenységek közbeni megfigyelés, a gyermekek fejlődésének nyomon követése, írásbeli rögzítése az esetek többségében elegendő

alapot biztosít

az

óvodapedagógusok számára a gyermekek iskolakészültségének megállapítására. A tapasztalatok alátámasztására, valamint azoknál a gyermekeknél, akiknek megítélésében bizonytalanok az óvodapedagógusok, javasolt bizonyos mérési vizsgálatok lebonyolítása. Az óvodában használt mérési módszer a DIFER- teszt rövid változata, melyet az óvodapedagógusok minden tanköteles korú gyermeknél elvégeznek, a kiértékelés eredményét a gyermekek egyéni fejlesztési tervében rögzítik, ezzel is alátámasztva a gyermek iskolakészültségével kapcsolatos álláspontjukat a szülővel való beszélgetés során.

82


Az óvodapedagógusok saját döntésük alapján elvégezhetik a tesztet a középső csoportos korú gyermekeknél is, hiszen a kapott eredmény már hasznos információkkal szolgálhat a gyermekek következő évi fejlődésének elősegítéséhez. A gyermekek társas kapcsolatainak, közösségben elfoglalt helyének megállapítását segíti a SZOCIOMETRIA vizsgálat elvégzése. 2. Értékelés az óvodában Konkrét számonkérést nem alkalmazunk az óvodában, az élmények, sokoldalú, szenzitív, játékos tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása és ezek során a folyamatos megfigyelés segít a gyermeki fejlődési szint megállapításban és a fejlesztési terv elkészítésében, értékelésében, módosításában. Folyamatos pozitív megerősítések a gyermeki tevékenységek valamint a gyermeki munkák, produktumok értékelése során. Egy téma rendszerezése során játékos rajzos feladatmegoldásokra ösztönzés, ennek közös ellenőrzése, megbeszélése Az óvodapedagógus visszajelzése a gyermek számára érthető, világos, egyértelmű és tárgyszerű legyen, melyek elősegítik a gyermeki személyiség pozitív fejlődését. Értékelései a konkrét cselekvésre, teljesítményre és soha nem a személyre vonatkozzanak. 3. A gyermekek jutalmazásának, illetve a figyelmeztető intézkedések elvei az óvodában Cél: A gyermek viselkedésének alakítása, személyiségének formálása, eredményes nevelői ráhatásokkal, megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Feladat: A teljes gyermeki személyiség kibontakoztatása, a társadalmi gyakorlatra, az életre való felkészítés. Ehhez a gyermeknek szüksége van elsődlegesen a jutalmazásra, dicséretekre és indokoltan a figyelmeztető hatásokra egyaránt. Alapelvek: A jutalmazásnál és a figyelmeztetésnél mindig figyelembe vesszük a gyermek életkorát és egyéni tulajdonságait. A dicséret és a figyelmeztetés a cselekvés mértékével arányos. Fontos minden esetben a megbeszélés, a cselekvés és következményének magyarázata (a miértek), mind a dicséret, mind a figyelmeztető intézkedés megvalósulása előtt. 83


A dicséret, figyelmeztetés közvetlenül a cselekvés után valósul meg, később elhalványul a tett és nem érti a gyermek, miért kapja. A dicséret és a figyelmeztetés következetes, a gyermek számára kiszámítható kereteken belül történik. Megvalósul a fokozatos jutalom vagy figyelmezés elve: biztosítjuk a fokozás lehetőségét. (A jutalom fokozása nagyobb hatású, mint az állandó nagyságú jutalom.) Jutalmazás: A jutalmazást akkor alkalmazzuk, ha gyermek valamilyen erőfeszítést tesz. A

legcélravezetőbb

jutalmazás,

ha

verbálisan

jutalmazhatunk,

ennek

legkézenfekvőbb esete a szóbeli dicséret. Dicsérő, elismerő szavaink ösztönzik gyermekeket a jobb teljesítményre. További nagyon fontos jutalom, a metakommunikáció eszközeinek alkalmazása – simogatás, ölbe vétel, elismerő tekintet, stb., amivel kimutatjuk, hogy örülünk annak, amit véghezvitt, fontos számunkra a teljesítménye. A gyermek viselkedésének pozitív példaként való kiemelése a csoportban ugyancsak a jutalmazás egy formája. A tárgyi jutalom nem célravezető, kiegészítheti a dicséretet bizonyos esetekben, de nem pótolhatja azt. (pl: csoportjelkép báb hazavitele). Figyelmeztetés: A figyelmeztetés során fontos elv, hogy a gyermek érezze, szeretik mindenekfölött, melynek alapja a gyermek és az óvodapedagógus közötti pozitív érzelmi kapcsolat. Az

óvodában

a

figyelmeztetést,

a

megbeszélést,

a

meggyőzést,

a

metakommunikációt használjuk, helytelenítő magatartást tanúsítunk, illetve kialakult szokásként a „gondolkodó széket” használjuk, ahol a kisgyermek a csoportban leülve mérlegelheti viselkedésének helytelenségét. A figyelmeztetés rövid időtartamú, és ugyanazért a tettért nem büntetjük meg többször. Az adott tettért járó figyelmeztetés mindig előre közölt, okát elmagyarázzuk a gyermek számára. A figyelmeztetés sohasem a személyre, hanem a tettre irányul.

84


Fontos a felnőtt példamutatása a tevékenységek során. A figyelmeztetés a tettnek megfelelő és azzal arányos, de olyan mértékű, hogy nem fosztja meg a gyermeket méltóságától. Az érzelmi zsarolás, az ijesztgetés, a fenyegetés, testi fenyítés olyan figyelmeztetési formák, amelyeket soha nem szabad alkalmazni a gyermeknevelés során.

85


VIII. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 1. Az óvoda és a család együttműködése Cél: A személyiségi és szülői jogok tiszteletben tartásával együttműködő nevelőpartneri kapcsolat kialakítása, erősítése. Feladat: A családi neveléssel együtt, annak elsődlegességét elismerve, azt kiegészítve kell megvalósítanunk

a

gyermekek

sokoldalú

fejlődését

biztosító

nevelési

célkitűzéseinket az óvoda kezdeményező szerepével. A család nevelési feladatait nem átvállalva, hanem azt kiegészítve hozzájárulni a családi szocializáció esetleges kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez. A szülő

nevelőpartnerként

forduljon

az

óvodapedagógushoz

gyermeke

nevelésével kapcsolatban. Az

óvodapedagógus

gyermekszeretete,

pedagógiai

és

pszichológiai

felkészültsége, felelősségtudata, következetes nevelői munkája segítse a családdal való megfelelő együttműködést. Kommunikációját kölcsönösség és konstruktivitás jellemezze, mely során egyéni döntéseinek megfelelően, indokolt esetben alkalmazhatja a különböző online csatornákat, minden esetben szem előtt tartva a szóbeli kommunikáció elsődlegességét. Lehetőséget kell biztosítani, hogy valamennyi szülő részese lehessen az óvodai életnek. A családok megismertetése nevelési célkitűzéseinkkel, a helyes nevelési elvek és módszerek bemutatásával, figyelembe véve a családok szokásait, sajátosságait az együttműködés során, érvényesítve az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda minden dolgozójától elvárás az előítéletektől mentes gondolkodásmód. Az együttműködés formái Egyéni beszélgetések, fogadóórák, családlátogatás, a befogadás lehetőségének felkínálása. Nyílt napok, közös programok, ünnepek, szülői értekezletek. Információs faliújság, óvodai honlap létrehozása a rendszeres közérdekű hírek közreadására.

86


Egyéb információs csatornák, pl. email, az óvoda és szülők által közösen kialakított szabályzat alapján működő facebook zárt csoportok, stb. Az egyéni beszélgetések alkalmai: A beiratkozást megelőző, ismerkedő nyílt nap, illetve a beiratkozás, fontos, hogy már ezeken az első találkozásokon bizalmat érezzen a szülő az óvoda, a nevelők irányába. Áprilisban a beiratkozást megelőzően nyitott délelőttöt biztosítunk a szülők részére, mely során az óvodapedagógusok, dajkák, pedagógiai asszisztensek fogadják a délelőtt folyamán a szülőket és a gyermekeiket, akik megismerhetik az óvoda dolgozóit, a gyermekek csoporttermét, öltözőjét, mosdóját, saját jelüket, és az óvoda udvarát. A napi kapcsolattartás rövid információcserére ad lehetőséget az óvodapedagógus és a szülő között a gyermekekkel történt lényeges eseményekről. A

családlátogatásoknak

igen

nagy

szerepük

van

a

szülők

–

gyermekek

–

óvodapedagógusok közötti kapcsolat elmélyítésében. Célunk, hogy megkönnyítse a gyermekek beilleszkedését az óvodai életbe, hogy az óvodapedagógusok megismerjék a gyermekeket közvetlen környezetükben, tájékozódjanak a családok nevelési elveiről, szokásairól. Az óvodapedagógusok gyermekek és a családi szokások ismeretében, szükség szerint végzik együtt munkájukat a gyermekvédelmi felelőssel. A befogadás során új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkoznak a gyermekek. Különbséget kell tennünk a családból, bölcsődéből vagy más intézményből érkező gyermekek beilleszkedését segítő eljárások között. A befogadás módja rendkívül gondos előkészítő és tervező munkát igényel, mely során megismertetjük a szülőket a fokozatos befogadás előnyeivel, módjával. A jól sikerült befogadás meghatározhatja a későbbi közösségi életet, a biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkört. A szülők számára legfontosabb tényező, ha gyermekeik hangulata jó, szívesen járnak az óvodába, mely által pozitív képet kaphatnak második otthonukról. A befogadás ideje alatt pár napig ajánlott, hogy mindkét óvodapedagógus a csoportban tartózkodjon a nap folyamán. A fogadóórák lehetőséget adnak olyan információk cseréjére, melyek a gyermekekkel kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek. A szülők bármikor jelezhetik ez iránti igényüket. Az óvodapedagógusok által meghatározott időpontban kezdeményezett szóbeli (2 alkalom) és írásbeli (1 alkalom) tájékoztatók során a gyermekek egyéni fejlődési ütemének eredményeiről kapnak információt a szülők.

87


A nyílt napok a szülők számára jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy betekintsenek a napi életbe. Személyes élményeik alapján képet kaphatnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről. A közös programok lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, nevelési elveik közelítésére. A szülői értekezleteken az óvodát, a csoportot, a gyermekeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat beszéljük meg. A jól megszervezett, tartalmasan átgondolt szülői értekezletek segítik az óvodai és családi nevelés pozitív partnerkapcsolatának alakulását. Tájékoztatást adunk a gyermekcsoport fejlesztésével kapcsolatos céljainkról, illetve azok megvalósulásáról. Szükségesnek tartjuk a szülők felé végzett felvilágosító munkát az alábbi területeken: Az óvodás gyermekekre jellemző fejlődési tendenciák az óvodába lépéstől az iskolába lépésig, az életkori sajátosságoknak megfelelően. A gyermekek játékára jellemző sajátosságok, ezek fejlődésének elősegítése. Az egészséges, kiegyensúlyozott életvitel, a helyes táplálkozás, és a mozgás, mint a testi, lelki egészség megőrzésének eszközei. Környezettudatos szemléletformálás. Az információs faliújságokat, valamint az óvodai honlapot, egyéb információs csatornákat (email, internetes zárt csoportok), a szülők ismereteinek bővítése céljából hoztuk létre, melyeket az óvoda életével kapcsolatos tájékoztatásokkal, fényképekkel, közérdekű cikkekkel, ajánlásokkal teszünk változatossá. Minden csoportban Szülői Szervezet működik, melynek fontos szerepe van az óvoda és a család kapcsolatának alakulásában. A csoportok és az óvoda szintjén szerveződnek, maguk közül képviselőket választanak. A képviselők figyelemmel kísérik a gyermeki jogok érvényesülését

és a pedagógiai munka eredményességét

és az esélyegyenlőség

megvalósulását. A Szülői Szervezet képviselőit meghívjuk azokra az értekezletekre, ahol a gyermekek nagyobb csoportját érintő témák kerülnek napirendre. Ezeken az értekezleteken a Szülői Szervezet képviselői tanácskozási joggal vehetnek részt, véleményt nyilváníthatnak. Az óvoda és a család együttműködésének jelentősége rendkívül nagy, az együttműködés minősége elsősorban azon múlik, hogy az óvodapedagógusoknak mennyire sikerül megnyerniük a szülők bizalmát.

88


1. A gyermekek egyéni fejlesztésének, értékelésének szülővel való ismertetésének folyamata Cél: A pedagógiai eredményesség megismertetése a szülőkkel, a gyermekek fejlődésének, fejlesztésének dokumentációin keresztül. 1.1. A gyermekek anamnézise •

Az óvodába felvett új gyermekek szüleinek tájékoztatása a júniusban tartandó szülői értekezleten az anamnézis fontosságáról, jelentőségéről.

•

Az anamnézis kitöltése a szülők által kitöltött „Szülői információ a gyermekről.

1.2. Tájékoztatás a befogadási időszakról •

Az újonnan óvodába kerülő gyermekek szülei számára tartott szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a befogadás lehetőségeiről, módjairól.

•

A nevelési év kezdetekor az első napokban mind a két óvodapedagógus, valamint a csoportos dajka, és a pedagógiai asszisztens a nap nagy részében közösen vesz részt a befogadás folyamatában.

•

Óvodánkban a befogadás időszaka novemberig tart.

•

A tapasztalatok megbeszélésére a novemberi szülői tájékoztató megbeszélésen kerül.

1.3. Megfigyelési lap a gyermekek egyéni fejlődésének folyamatairól •

Diagnosztika arról, hogy a gyermek fejlődésének mely fokán áll képességek és készségek tekintetében.

•

Az óvodapedagógus kezdeményezése alapján évente 2 alkalommal – november –és február- történik a szülők tájékoztatása a gyermek egyéni fejlődéséről.

•

A dokumentumot a csoport óvodapedagógusai közösen töltik ki.

1.4. Egyéni fejlesztési terv •

A fejlesztési tervet az óvodapedagógusok a diagnosztika alapján készítik el és kiértékelik.

1.5. Tájékoztató a gyermek egyéni fejlődéséről • A tájékoztató kitöltése május közepéig megtörténik a nevelőtestület által kialakított és elfogadott dokumentumon minden gyermeknél. •

A kitöltött dokumentumot a szülők május végéig kézhez kapják.

1.6. Óvodai szakvélemény •

A szakvélemény szülővel való aláíratása előre egyeztetett időpontban történik.

89


2. Az óvodán kívüli szervezetekkel való kapcsolattartás

A kapcsolattartás formái: esetmegbeszélés, szóbeli, írásbeli konzultáció, értekezleteken való részvétel, online csatornák működtetése. 2.1. Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata Cél: A bölcsődéből az óvodába való átmenet könnyítése, hogy ne okozzon érzelmi megrázkódtatást a gyermekek számára, valamint az óvodai nevelést a már elért eredmények szintjéről folytassuk. Feladat: egymás nevelő- munkájának megismerése. 2.2. Az óvoda és a Kerületi Korai Fejlesztő Központ kapcsolata Cél: A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai beilleszkedésének elősegítése. Feladat: sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődési ütemének megismerése, nyomon követése. 2.3. Az óvoda és az iskola kapcsolata Cél: A gyermekek zavartalan iskolai beilleszkedésének elősegítése, az átmeneti nehézségek csökkentése, az iskolakészültség, az iskolai életre való alkalmasság elérését támogató munkával. Feladat •

Megismertetni az iskolát az óvoda nevelés- és gyermekközpontú szemléletével.

•

A szülők folyamatos tájékoztatása az iskolai programokról, az iskolaválasztás segítése.

•

Az iskolaválasztást követően a gyermeki életutak után követése pedagógiai munkánk eredményességének mérése.

A kapcsolattartás formái: •

Ismerkedés az iskolai élettel, látogatás a leendő elsősökkel.

•

Egymás rendezvényein, ünnepein alakalomszerű részvétel.

•

Egyéb

látogatások,

tapasztalatcserék,

ahol

a

pedagógusok

egyeztethetik

álláspontjaikat, véleményt cserélhetnek pedagógiai és nevelési kérdésekben. 2.4.Az óvoda és a szakszolgálatok kapcsolata Cél: A beilleszkedési nehézségek korrekciója, a fejlődést veszélyeztető okok megelőzése, ill. ellensúlyozása, a sérülés specifikus módszerek, technikák szakszerű megválasztása Feladat: kooperatív pedagógiai munka, konzultáció a szakszolgálat munkatársaival.

90

A kapcsolattartás formái: •

A

rászoruló


gyermekek

számára

a

gyógytestnevelő,

a

logopédus,

a

fejlesztőpedagógus, heti rendszerességgel egyénre szabott fejlesztést végez. •

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel a sérülés specifikus utazó gyógypedagógus a törvényi előírásoknak megfelelő időkeretben foglalkozik.

2.5. Az egyéb szociális intézményekkel (Csibész Családvédelmi Központ) a kapcsolattartás alkalmi jellegű, minden olyan esetben igénybe vesszük, amikor a gyermek és a család érdeke úgy kívánja. 2.6.Az egészségügyi szolgálattal (védőnői szolgálat) a kapcsolattartás rendszeres, a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének érdekében.

91


IX. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK „Legyen az óvoda szociális anyaöl a gyermek számára, ahol a gyermeket megilleti a szeretet, tisztelet, megbecsülés, elismerés, bizalom, elfogadás, tolerancia, megértés, együttérzés, gondoskodás, óvás, védés, barátságosság, derű, béke, nyugalom, kiegyensúlyozottság, harmónia, családias légkör.”

A gyermekvédelem az óvodai munka szerves része, és minden gyermekre megkülönböztetés nélküli gondoskodást jelent. Ez a tevékenységünk elsősorban pedagógiai jellegű. Gyermekvédelmi munkánk alapja A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény. Intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együtt működik a Gyermekjóléti Szolgálattal, ill. a Gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Célja: a hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyermek felismerése, a hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség okainak feltárása, másság elfogadtatása, majd pedagógiai eszközökkel a káros hatások megelőzése, ellensúlyozása, induló hátrány csökkentése, az iskolalátogatás időben történő elkezdése. Alapelvek: A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Az óvodai nevelés kiegészítő, hátránycsökkentő szerepet tölt be. az Óvoda minden dolgozója tagja a gyermekvédelmi rendszernek. Az

óvodapedagógusok,

vezető,

gyermekvédelmi

felelős

elfogadja,

tiszteli,

megbecsüli, bizalommal fordul minden gyermekhez. Feladatai: az alapellátás feladatainak ellátása. A gyermekek napközbeni ellátása: felügyelet, gondozás, nevelés, foglalkoztatás, étkeztetés, a kiemelt figyelmet igénylő és a különleges bánásmódot igénylő gyerekekre (HH, HHH, SNI, BTM): óvodalátogatásának segítése, ellenőrzése. AZ óvodapedagógusok feladatai: A gyermeki jogok betarttatása, azok érvényesítése, a gyerekek érdekeinek képviselete a hátrányos megkülönböztetés, a szegregáció megelőzése. A gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése.

92


Egyenlő esélyt biztosítani a színvonalas nevelésben a gyerekek egyéni képességeinek megfelelően. Hátrányos és veszélyeztetett helyzetet felismerése Feltérképezik a szociálisan, mentálisan kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számát. Segítik a szülői jogok és kötelességek betarttatását. Figyelemmel kíséri a gyermek rendszeres óvodába járását. A feltáró munka után a felzárkóztatást, tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja (a gyermekek fejlődési lapjain feljegyzést készít). A szülőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolatot alakít ki A gyermekvédelmi felelős feladatai: A gyermekek családjának anyagi helyzetétől függően a szülő kérelmére, ill. önállóan is kezdeményezi, segíti a megfelelő szociális segítséghez jutást: - ingyenes, kedvezményes, étkezésben, - gyermektartásdíj megelőlegezésében, - rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény kezdeményezése A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatási támogatását folyamatosan segíti az önkormányzattal együttműködve. Szükség esetén az óvodapedagógussal családlátogatáson tájékozódik, folyamatosan figyelemmel kíséri a krízisben lévő, vagy veszélyeztetett, védelembe vett gyerekek családjának életét. Figyelembe véve a családok sajátosságait, érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, segítségnyújtást. A hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával prevenciós munkát végez. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetése érdekében együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, ill. a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladat ellátó más intézményekkel, hatóságokkal. (gyámügy, védőnők, rendőrség, családsegítő, nevelési tanácsadó stb.) Esetmegbeszéléseken, szakma közi megbeszéléseken vesz részt.

93


Az óvodavezető gyermekvédelmi feladata:

Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát A gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesítése, és az érvényesítés ellenőrzése Kapcsolat felvétele az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel. Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja az elhangzottakról. Rendszeres

támogatás

iránti

kérelmekről

a

gyermekvédelmi

felelőssel,

a

családsegítővel és az érintett óvodapedagógusokkal folyamatosan egyeztet és a megfelelő intézkedéseket megteszi. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt (gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek). Írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős és a családsegítő személyéről és elérhetőségéről. Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában. Óvó – védő előírások Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel történő segítése; Feladatunk elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermek óvodába kerülését, annak rendszeres látogatását. Szükség esetén a hiányzás jelzése! Biztosítjuk a gyermekeket megillető jogokat az óvodán belül, szükség esetén óvó védő intézkedésekre javaslatot teszünk; Az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezése; Az egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése; Az integrált nevelés elősegítése a gyermekek problémájuk szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában.

94


X. INKLUZÍV NEVELÉS - KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK ELLÁTÁSA

A sajátos nevelési igény definíciója a köznevelési törvény ( 2011. évi CXC. törvény) szerint: 4. § (25) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Óvodánk csoportjaiban vállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek (beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos és egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek) integrált nevelését. A fejlesztést gyógypedagógus fejlesztőpedagógus végzi. Általános céljaink, alapelveink Sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzésinek megvalósítására törekszünk. A nevelés hatására a sérülés arányában ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, önállóságra törekvésnek, együttműködésnek. Figyelünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai - orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építünk. Az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más - más terület kap nagyobb hangsúlyt. A fejlesztés elemeit, felépítését a gyermekek fejlettségi szintje, fejlődési üteme alapján határozzuk meg. Mivel a fejlődés során a különböző funkciók fejlődését sok tényező befolyásolja, módosítja, keressük annak a lehetőségeit, hogy a fejlesztő foglalkozások mellett, a közösségben szervezett tevékenységekben és az óvodai csoportokban folyó szabad játékban, a különböző tevékenységi

formákban

a

gyermekeknek

minél

több

lehetőségük

legyen

a

személyiségfejlődésre. Az óvodában folyó fejlesztő munka célja: A speciális nevelési szükségletű, 3-7 éves korú gyermekek ellátásának biztosítása, fejlesztés és gondozás az óvodai nevelés keretei között, a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése érdekében. Az egyéni fejlődési különbségek és életkori sajátosságok miatt a fejlesztés egyéni

95


és kiscsoportos (maximum 3 fő) formában történik, a gyermekek fejlődési ritmusához alkalmazkodó lépésekben, játékos formában. A gyógypedagógiai nevelési – fejlesztési folyamat irányítója és szervezője a gyógypedagógus, aki más szakemberekkel és a szülőkkel is szorosan együttműködik. Nevelési feladataink a gyermekek személyiségfejlesztésében: Az integrált nevelés folyamatában a prevenciós (megelőzés), a korrekciós (javítás, korrigálás), és a kompenzációs (a kiesett funkciók mással való segítése) nevelési feladatainkat sérülés specifikusan, egyénre szabottan határozzuk meg minden gyermeki tevékenységben. A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó különleges gondozási feladatok ellátása. A kommunikáció és elemi szociális viselkedés kialakítása, a viselkedésproblémák kezelése. Fejlődésbeli elmaradások korrekciója, korai elemi készségek és kognitív funkciók kialakítása. A sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg. Az óvodapedagógus feladatai: Feladata a rábízott gyerekek nevelése és fejlesztése, minden területre kiterjedően. Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről,

személyiségének

fejlődéséről.

Az

ismereteket

sokoldalúan

és

tárgyilagosan közvetítse. Alapvető

feladata

a

rábízott

gyermek

egyéni

differenciált

nevelése,

a

gyermekközösségek fejlesztése. Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka. A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására. Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai, és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket. 96

Kapcsolatot

tart

a


szülőkkel,

pedagógiai

és

egészségügyi

felvilágosító

tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről, a gyermekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességeinek fejlődéséről. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetésében. A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel. Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját. Naprakészen vezeti a munkájához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat. Feladatait a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, az országos és helyi nevelési program alapján végzi. 1. Beszédfogyatékos, megkésett beszédfejlődésű sajátos nevelési igényű kisgyermek Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság komplex vizsgálata alapján annak minősít. Megnyilvánulási formák lehetnek: anyanyelvi fejlettség alacsony szintje beszédértési és észlelési nehézségek kifejezőkészség nehézségei (szegényes szókincs, grammatikai fejletlenség) beszédszerveződés gyengesége (mondatalkotási készség nehezítettsége, összefüggő beszéd kialakulatlansága) beszédszervi működés gyengesége beszédhangok tiszta ejtésének hiánya írott nyelv elsajátításának nehézségeit előjelző kognitív képességzavar (fonológiai tudatosság, taktilis- vizuális észlelés, verbális emlékezet zavarai) verbális tanulás lassú fejlődése. A beszéd, és nyelvi problémák súlyos zavarai mellé társulhatnak részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) 97

Célunk:


hogy befogadó környezetet teremtve segítsük a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek beilleszkedését, ezáltal teljes értékű és elfogadott tagjai legyenek a közösségnek hogy aktív nyelvhasználatra és kommunikációra serkentsük a gyermekeket, ezáltal fejlődjön beszédkészségük hogy értelmi fejlesztéssel a beszédfunkcióik is fejlődhessenek hogy a mozgási- és észlelési funkciók folyamatos alakításával a beszédkészségek is fejlődjenek hogy a motoros, koordinációs készségek javításával, érzelmi élet fejlesztésével a gyermekek verbális képességei is javuljanak hogy speciális módszerek és eszközök alkalmazásával, egyéni, differenciált bánásmóddal a gyermekek saját képességeiknek megfelelő módon és tempóban fejlődhessenek. Feladataink: közösségi nevelés, empátiára, toleranciára, egymás elfogadására nevelés anyanyelvi nevelés részeként a beszédbátorság, illetve a beszédkedv felkeltése értelmi nevelés segítségével a kognitív folyamatok, gondolkodási műveletek serkentése, a tapasztalatok verbális megjelenítése a folyamatos, mindennapos mozgásos tevékenységek biztosításával a beszédfunkciók fejlesztésének biztosítása egyénre szabott fejlesztési irány meghatározása, megvalósítása. Sikerkritériumok: beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekeink teljes értékű tagjai a közösségnek, nem éreznek hátrányos megkülönböztetést beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekeink beszéde és kommunikációja alkalmassá váljon az iskolai élet megkezdésére beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekeink magabiztosan tájékozódjanak a világban, megismerő funkcióik, kognitív képességeik, mozgásuk megfelelően fejlett legyen ahhoz, hogy az iskolában folytassák tanulmányaikat legyenek tisztában saját képességiekkkel, legyenek kiegyensúlyozottak, aktívak, motiváltak.

98


2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Nevelésük, fejlesztésük A tanulási zavar jellegzetes tünete, a figyelem zavarai, ami lehet nehezen rögzíthető figyelem éppúgy, mint letapadó. Előfordul, hogy a figyelem szelektáló funkciója nem működik megfelelően. Zavar keletkezhet az érzékelésben, ill. a motorikum területén, ami szintén tanulási nehézséghez vezet. A tanulási nehézségekből kialakulhatnak viselkedési rendellenességek, amelyek valójában stratégiák a kudarcok kezelésére (bohóckodó, nyafogó, szélsőséges érzelmi reakciót adó), de a gyermek testi tüneteket is produkálhat másodlagosan. A tanulási nehézséget általában több ok együttes hatása okozza. Hozzájárulhatnak társadalmi okok, káros szokások, (túl sok televízió nézés), de lehet genetikai háttere is. Az okok között szerepelhetnek lelki eredetűek is: traumák, önértékelési zavarok, szülő-gyerek kapcsolatban fennálló, ill. más családi problémák, pedagógussal való konfliktus. Ezen okok következtében: az idegrendszeri struktúrák érése lelassul, egyes részterületein lemarad, az egyes területek közötti kapcsolat nem alakul ki, vagy labilis marad, hibás kapcsolatok jönnek létre. Az óvodapedagógus feladata: Egyéni képességfejlesztés, rendszeres, tudatosan szervezett és tervezett kötetlen és kötelező tanulási helyzet létrehozása. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség terén mutatkozó részképességbeli hiányosságok pótlása. 3. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, fejlesztése Célunk: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének megvalósítása, az esélyegyenlőség biztosítása. A közösségbe való beilleszkedés segítése. A családi háttérből származó kulturális és szociális hátrányok csökkentése, a lemaradások folyamatos kompenzálása. Bátorító nevelés 99

az

emberi kapcsolatok


kialakításában.

Felelősségérzet,

feladattudat

kialakítása

a

gyermekekben. A pedagógiai munka kiemelt területei Egyéni képességfejlesztés, mely mindig az egyes gyermek aktuális fejlettségéhez igazodik. A

halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyermekek

differenciált

fejlesztésének

megvalósítása, az esélyegyenlőség biztosítása. Sajátos nevelési igényű gyermekek, részképesség problémával küzdőgyermekek részére egyénre szabott fejlesztési tervet dolgozunk ki. 4. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése az óvodában A gyermek családi körülményeiből, születési adottságaiból eredő hátrányainak leküzdését, az esélyegyenlőség minél nagyobb mérvű megvalósítását sokféle szociális, és nevelési feladat megoldásával kell segíteni. Tájékozódás, információszerzés a gyermek fejlődését befolyásoló tényezőkről: a gyermek születési körülményeiről, csecsemőkori neveléséről, óvodakészültségéről a család lakás- és életkörülményeiről a család és az óvoda kapcsolatáról a gyermek adottságairól, egészségi állapotáról (testi, mentális) az intézményes nevelésbe való beszoktatás tapasztalatairól A hátrányos helyzet kezelésének színterei: nyugodt, derűs légkörben zajló szabad játék (gyakorló, konstruáló és szerepjáték) a gyermek spontán érdeklődésére építő kötetlen és kötött óvodai foglalkozások a csoportszobában és a szabadban a gyermek egyéni szükségletét kielégítő, a napirendben rugalmasan szervezett étkezések kiegyensúlyozott, nyugodt légkörű pihenőidő logopédiai és fejlesztőfoglalkozások kirándulások, gyermekszínházi előadások

100


XI. ÓVODAI NEVELÉS DOKUMENTÁLÁSA

A tervezés az óvodapedagógus tudatos, tervszerű tevékenységének elengedhetetlen feltétele a gyerekek fejlődésének segítése érdekében. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését, fejlesztését, fejlődésük nyomon követését, különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített feljegyzések tartalmazzák. Óvodai csoportnapló, nevelési tervek, tematikus, illetve projekt jellegű tervezés, személyiség lapok, a gyermek fejlettségének nyomon követéséről szóló dokumentumok. Csoportnapló: Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. A komplex műveltségtartalmakkal megtöltött projekt tervet általában 3-4 hétre készítjük, a témával való foglalkozás tervezett időszakától függően (lehet 1-2 hetet, vagy 2 hónapot felölelő is). A heti bontásban is érvényesül a tematikus tervhez való kapcsolódás. Fontos számunkra, hogy széleskörű, a gyermekek érdeklődésére épülő, sokoldalú fejlesztő hatású, az integrált tanulást is támogató tervezés és reflexió kísérje munkánkat. Az óvodapedagógusok élhetnek a módszertani szabadság lehetőségével. Tervezésüket a csoportban alkalmazott nevelési program sajátossága határozza meg. A tervezés időkeretei: I. szeptember 1. – május 31. II. június 1- augusztus 31-ig A gyermekek fejlődésének nyomon követése: Minden gyerekről „Fejlődési naplót” kell vezetni, megfigyelések, folyamatrögzítések és a mérés változatos módszereivel. A megismerés folyamata: Családi háttér megismerése – családlátogatás során. Az anamnézis elkészítése (alapvető adatok). A gyermek megfigyelése – s az eredmény rögzítése (óvodáskor kezdetén). játéktevékenységben kapcsolat…)

-

(élmények,

tapasztalatok,

mozgásfejlettségében

beszédkészségében 101

-

szokások,

önkiszolgáló

érdeklődés,

társas

tevékenységében

-


A gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése - feljegyzések készítése a kiugró eseményekről, fejlődési üteméről (tevékenységekben) mérés alapján a fejlettség megállapítása (tanköteles korú gyerekeknél) - nevelési területenként vagy képességterületenként (értelmi, szociális, motorikus, beszédkészség) A tanköteles korú gyerekek iskolai életre való felkészítése érdekében mérést kell végezni decemberig – az óvodapedagógusok A gyerekek fejlettségéről tájékoztató beszélgetést kell szervezni a szülőkkel évi két alkalommal, május végén írásban. Felvételi- és mulasztási napló: A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. A gyermekek sorrendjét felvételi időpontjuk határozza meg, azon belül pedig névsorban kell Őket beírni. A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt.

102


XII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGUS JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK Az óvodapedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek az Óvodai nevelés országos alapprogramja

szerinti

nevelése,

az

egyéni

fejlesztési

tervben

foglaltak

figyelembevételével.

Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: • nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, • a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, • segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, • előmozdítsa a gyermekek erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, • egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, • a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a gyermek egyéni fejlődéséről, • a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, • a gyermekek, és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, • az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, nevelőmunkáját éves, tematikus és napi szinten, a gyermekcsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a gyermekek tevékenységét,

103


• részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, • a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, • pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, • határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, • megőrizze a hivatali titkot, • hivatásához méltó magatartást tanúsítson, • a

gyermek,

tanuló

érdekében

együttműködjön

intézményekkel.

104

munkatársaival

és

más


XIV. ZÁRADÉK A Pedagógiai Programot készítette: Németh Jenőné intézményvezető dátum:…………………….

Ph.

…………………………………. aláírás

A Pestszentlőrinci Csemete Óvoda nevelőtestülete ……….. év ………………………… hó ………. napján tartott határozatképes rendkívüli nevelőtestületi ülésén át nem ruházható jogkörében ……………… %-os igenlő szavazattal a


Pedagógiai Programját elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviseletében Kuhinka Gabriella és Grünfelderné Lefter Valéria munkaközösség vezetők az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. dátum:……………………….

……………………………… aláírás Kuhinka Gabriella

dátum:………………………

……………………………… aláírás Grünfelderné Lefter Valéria

A szülői képviselet, a Pestszentlőrinci Csemete Óvoda Pedagógiai Programjának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Dátum:…………………………….. ……………………………. Szülői közösség nevében, aláírása Jelen dokumentum pénzügyi kihatással nem bír a fenntartóra.

105

A

fenntartó

önkormányzat


magasabb

jogszabályban

meghatározott

kérdések

rendelkezéséhez az egyetértési jogát korlátozás nélkül a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta és megadta. ………………………………… dátum:……………………

Ph.

aláírás

Intézményvezetői jóváhagyás időpontja:…………………………

Ph ……………………………… Németh Jenőné

106

Pestszentlőrinci Csemete Óvoda

Recommend Documents