Pestszentlőrinci Csemete Óvoda

Pestszentlőrinci Csemete Óvoda

OM 034674 1182 Budapest, Üllői út 679-681. Telefon: 06 (1) 290 9183 Fax: 06 (1) 297 3766 E-mail: [email protected]

Nevelési Programja

Érvényes: a kihirdetés napjától visszavonásig Hatálybalépés időpontja: 2014.09.01. Készítette: Németh Jenőné óvodavezető Jelen szabályzat hatályba lépésével az előző szabályzat hatályát veszti

Németh Jenőné Ph

1


„Az integráció nem lehet a tolerancia nagyvonalú gesztusa, hogy mi, épek eltűrjük magunk között a sérülteket és hagyjuk, hogy velünk élhessenek, hanem annak az elfogadása, hogy mindannyian egyenlők vagyunk, de nem egyformák.”

2


A Pestszentlőrinci Csemete óvoda pedagógusai saját tapasztalataik és a szülői vélemények figyelembevételével, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának útmutatása, valamint a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján, a törvényi előírások szempontjából az önállóan kidolgozott helyi nevelési programját módosítja. A TUDÁS ALAPÚ TÁRSADALOM MEGTEREMTÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS KÉPESSÉGEINEK ELSAJÁTÍTÁSA, AZ ALAPKÉSZSÉGEK ÉS KULCSKOMPETENCIÁK MEGFELELŐ SZINTŰ BIRTOKLÁSA. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy boldog, egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, a világ dolgai iránt nyitott, eleven eszű, elevenen mozgó, önállóan kezdeményező kisgyermekeket neveljünk, akik a mai kor társadalmának alkotóképes, fogékony, problémamegoldásra képes, kreatív fiatal tagjaivá váljanak. Az óvodapedagógusok befolyásoló szerepe, modell- és mintaadása, nevelőmunkája mellett, szeretetteljes, családias légkörű óvodánk biztosítja: a gyermekek eltérő szükségleteire, képességeire épülő, a családi nevelést kiegészítő szocializációnak, a tevékenységek rendszerének, a szülők bevonásának, az inkluzív nevelésnek – integrációnak megvalósítását, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, óvodai nevelést igénylő gyermekek integrált nevelését, migráns gyerekek multikultúrális nevelését, a sajátos nevelési igényű gyermekek segítését, fejlődésének támogatását ép gyermekek között. Jó szívvel és felelősséggel ajánljuk azoknak az óvodapedagógusoknak és szülőknek, akik bíznak a gyermekek önálló fejlődésében, a személyiség kibontakozásában, de azt vallják, hogy mindehhez szükséges az elhivatott, a gyermekeket tisztelő, értő és ismerő óvodapedagógus tudatos hatása, a nevelés. Az alapdokumentum megírásánál az alábbi programokat, szakirodalmat, törvényi előírásokat használtuk fel: • Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel (Szolnok 1997) • Porkolábné Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program (1997) • Hétszín virág – a vésztői óvoda helyi nevelés program 3


• Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve • Takács Bernadett: Gyermekjáték terápia (2001) • Taníts meg engem fejlesztő program beszédjavító óvodák számára Pedagógiai program jogszabályi háttere A 2013. évi CXXIX. törvénnyel módosított 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel módosított 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 363/2012.

(XII.

17.)

Korm.

Rendelet

Óvodai

nevelés

országos

alapprogramjának kiadásáról A 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelettel módosított 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről A 2013. évi CXXIX. törvénnyel módosított 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról A 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 1/1998. (VII.24) OM rendelet a nevelési – oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelettel módosított 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

4

Pestszentlőrinci Csemete Óvoda TARTALOMJEGYZÉK

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5. 3.2.6. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9. 6. 7.

Nevelőmunkánk alapelvei Óvodaképünk Gyermekképünk Pedagógusképünk Nevelésfilozófiánk Az óvoda jellemzői Környezeti jellemzők A szervezet felépítése Személyi feltételek Tárgyi feltételek, eszközrendszerünk Nevelési rendszerünk A program célfejezete Nevelési célok Általános nevelési feladatok Egészséges életmód biztosítása Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Értelmi nevelés, anyanyelvi fejlesztés megvalósítása Közösségi életre való felkészítés Szociálisan hátrányban lévő és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása Tehetséggondozás és kreativitás Az óvodai élet megszervezésének elvei Befogadás Napirend, hetirend Az óvoda csoportszerkezete Tervezés Tevékenységrendszerünk Játék Külső világ tevékeny megismerése, matematikai viszonylatok Mozgás, mozgásos játék Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Vers, mese, dramatikus játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Munka jellegű tevékenységek Tevékenységekben megvalósuló tanulás Hagyományápolás A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 5

7 7 7 8 9 10 10 10 11 12 14 15 16 16 16 20 22 24 25 26 27 27 28 29 29 30 30 31 34 36 39 39 45 43 48 50 52

8. 8.1. 8.2. 9. 10.


Az óvoda kapcsolatai 57 Az óvoda és a család együttműködése 57 A szülő, gyermekek, pedagógus együttműködésének formái, 58 módszerei, lehetőségei Érvényességi rendelkezések 60 Záradék 60

6


1. NEVELŐMUNKÁNK ALAPELVEI

1. 1. ÓVODAKÉPÜNK Arra törekszünk, hogy a ránk bízott gyerekek szeretetben, érzelmi biztonságban nyugodt, derűs légkörben, sokszínű élménnyel gazdagodva nevelkedjenek. Óvodapedagógusok gyermekszeretete, igényes munkavégzésük nagymértékben hozzájárul az óvodában folyó nevelőmunka eredményeihez. Fontos számunkra a gyerekek emberi méltóságának, jogainak, személyiségének tisztelete, elfogadása. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek egyéni fejlődési üteméhez igazodó komplex és differenciált nevelésben részesüljön. Figyelünk arra, hogy a tehetséggondozás, az akadályozott fejlődésű, nevelési folyamatukban enyhén akadályozott gyerekek speciális igényeinek figyelembevételével történjen. Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek képességeinek, tehetségének, interakciós, kommunikációs képességeinek kibontakoztatására. Pedagógiai hitvallásunk szerint a szabad, kreatív játék az óvodáskorú gyermek számára minden megismerés forrása, énfejlődése és magatartás-vezérlése számára a legoptimálisabb lehetőség. Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakításával és természetet védő, óvó, szerető személyiségjegyek megalapozásával törekszünk arra, hogy boldog kiegyensúlyozott gyerekekké váljanak. Olyan óvoda vagyunk, ahol fontos a játszó gyerekek tisztelete. 1. 2. GYERMEKKÉPÜNK A gyermek, fejlődő személyiség. Születése pillanatától joga van ahhoz, hogy életkorának, képességeinek, személyiségének, adottságainak megfelelően részt vehessen az "egyetemes embernevelésben". Az alapozó években a gyermekek aktív periódusában a játékon keresztül a természettel - környezettel szoros kapcsolatban megvalósítani a teljes körű, általános nevelést, mely a fantáziára - érzelmekre praktikus ismeretekre gyakorolt fejlesztő hatással képes a gyermekek művelésére. Az óvodai élet folyamán arra kell törekedni, hogy a gyerekeink elmélyülten munkálkodóak, érdeklődőek legyenek, s feladataikat leleményesen oldják meg. Bízzanak önmagukban, bátran

7


kezdeményezzenek, legyenek ötletgazdagok, különböző lehetőségek közül számukra megfelelő megoldásokat keressék. Legyenek nyíltak, befogadóak, társaikkal és a felnőttekkel egyaránt tudjanak kompromisszumot kötni! Az integrált nevelés keretei között a sajátos nevelési igényű gyermek kapjon meg minden segítséget ahhoz, hogy a lehető legjobb és az ő érdekeit szolgáló körülmények között éljen. Célunk A teljes óvodai közösség fejlesztése, a gyermeki személyiség szeretete, tiszteletben tartása, egyéni képességeken alapuló differenciált fejlesztése – egyéni tulajdonságok tolerálásával, amely a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatásához vezet. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk. Boldog, kiegyensúlyozott gyerekekké váljanak a kölcsönös bizalmon, tiszteleten alapuló óvodai légkörben. 1.3. PEDAGÓGUSKÉPÜNK Intézményünkben dolgozó pedagógus legyen tudatában annak, hogy modell, példakép a gyermekek előtt. Alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, teljes körű lehetőségek biztosítása ennek diszkrimináció mentes megvalósítása. A gyermek személyiségének tiszteletben tartása, szeretete, megbecsülése, elfogadása. Differenciált, életkorukból, egyéni adottságaiktól, fejlettségüktől függő képességfejlesztés, mely segíti a sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedését, egyéni fejlesztését is. Célunk, hogy jó játszótársai legyünk óvodásainknak. Elfogadjuk, hogy a kíváncsiság rácsodálkozás minden megismerés forrása. Nevelésünkben ezért kiemelt szerepet kap a motiváció. Kiemeljük a játék szerepét az értelmi fejlődésben, de azonos súlyúnak tartjuk feszültségoldó, élményfeldolgozó, vágyteljesítő funkcióit is a gyermeki személyiségfejlődés alakulásában. Az elérendő cél érdekében tartsa szem előtt • A rábízott gyermekek életkori szükségleteit; • Alkalmazza a differenciált egyéni fejlesztést; • Kövesse nyomon a gyermekek fejlődését, arról a szülőt tájékoztassa • Módszereit változatosan alkalmazza a sajátos nevelési igényű gyermekekre is; • Rendelkezzen együtt érző, oda és ráfigyelő magatartással; 8

• • • • • •


Etikusan viselkedjen az óvodán belül és kívül; Legyen igénye az önképzésre; Rendelkezzen problémamegoldó képességgel; A családok mellett partnerként vegyen részt a nevelés folyamatában; Gondoskodjon a gyermek testi épségének megóvásáról; Tartsa tiszteletben a gyermekek és a szülők jogait!

1.4. NEVELÉSFILOZÓFIÁNK Hiszünk a gyermek fejleszthetőségében. Érezzük, hogy minden gyermek hordoz magában értéket. Tudjuk, hogy a boldog gyermekkorért felelősséggel tartozunk. Elősegítjük a sokoldalú készség és képességfejlesztést. Tanítjuk a jót személyes példáinkkal is. Engedjük kibontakozni a gyermeki kíváncsiságot, segítünk eligazodni a világ dolgaiban. Az integráció biztosításával a korai társadalmi esélyegyenlőség eszméjének megvalósulását tartjuk szem előtt. Elősegítjük a gyermekek előítéletektől mentes, nyitott, társaikat, a másságot elfogadó és toleráló attitűdjének kifejlődését, az empátia és a másokért tenni akaró magatartásformák kibontakozását. Fontos számunkra, hogy az integrált nevelés keretei között a sajátos nevelési igényű gyermek kapjon meg minden segítséget ahhoz, hogy a lehető legjobb és az ő érdekeit szolgáló körülmények között éljen. Feladatunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel a szülőket partnerré téve, velük együttműködve a hátrányok ellensúlyozása. Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve játszva tanítunk, mintegy észrevétlenül juttatjuk el a gyermekeket a fejlődés magasabb fokára. Nevelőmunkánk alapelve Differenciált, életkorukból, egyéni adottságaikból, fejlettségüktől függő képességfejlesztés, mely segíti a sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedését, egyéni fejlesztését is. Egészséges személyiségfejlesztés, másság elfogadására, tiszteletben tartására nevelés.

9

Pestszentlőrinci Csemete Óvoda 2. AZ ÓVODA JELLEMZŐI

2. 1. KÖRNYEZETI JELLEMZŐK Intézményünk családi házas környezetben az Üllői úton helyezkedik el két épületben. Egyik épület sem óvodának épült. A múlt században épült villaépületben 1946 óta működik óvoda.

Az intézmény megújult külső és belső képével, parkosított udvarával, megnyerő benyomást kelt. A hat csoporttal működő óvoda ideális feltételeket nyújt a gyermekek neveléséhez, az egészséges és biztonságos óvodai élethez. Gyermekeink nagy része kertes házból érkezik, legtöbbjük egész családban nevelkedik. A szülők leterheltek, ezért a gyerekek nevelését sok helyen a nagyszülők segítik. Óvodánk tevékenységét, a mindennapi élet szervezését az óvodai nevelés általános céljai, a lakótelepről, vagy a családi házas övezetből érkező családok életmódjának sajátos értékrendjéből adódó gyermeki szükségletek határozzák meg. 2.2. A SZERVEZET FELÉPÍTÉSE Munkatársi létszámunk a törvényben biztosított: csoportonként 2 fő óvodapedagógus, 1 fő dajka 3 csoportonként 1 fő pedagógiai asszisztens

10


óvodai szinten: 2 fő kertész –karbantartó 1 fő óvodatitkár 3 fő konyhai kisegítő 1 fő óvodavezető 2.3. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Az óvodában a személyi és tárgyi feltételeknek a gyermekeket kell szolgálniuk. Csak a jó feltételek biztosítják a gyermekek jogainak tiszteletben tartását és szükségleteik kielégítését. Az óvoda nevelőtestülete szakmailag jól felkészült, összetartó. Egymást segítő, egymásra figyelő munkakapcsolat jellemzi tevékenységünket Nevelőmunkánk kulcsszereplője az óvónő. Jelenléte a nevelés egész időtartamában biztosított. Programunk olyan óvónői modellt igényel, aki: • elfogadó, segítő, támogató attitűdjével modellt, mintát jelent a gyermekek számára; • a családok együttműködésével az egészséges életmódot tanító, a mozgás örömét naponta biztosító személyiség • elkötelezett a környezetvédelem iránt; • szeret és tud a gyermekért, az óvodai közösségért dolgozni; • pedagógiai és pszichológiai tudása naprakész; • a gyermekek fejlődését segíti elő korszerű módszereivel; • szakmai hitelességével kivívja és növeli partnerei megbecsülését; • szakmailag önálló, nap, mint nap megújulni képes; • holisztikus szemléletével egységben tudja követni a gyermek személyiségfejlődését; • Türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt biztosító habitusa elengedhetetlen, SNI gyermekek esetén a kivárás képessége dominál. Az óvodapedagógusok munkáját segítő személyzet szintén szakképzett. A technikai dolgozók egységes nevelési felfogásában döntő a gyermekközpontúság. A dajka és a pedagógiai asszisztens a gyermekek nevelésének egyik segítője, aki mintául szolgálhat számára. Segítő jelenlétével annyi segítséget kell nyújtania a gyermekek számára, amennyi feltétlenül szükséges feladataik önálló elvégzéséhez. Világosan, egyértelműen el kell különíteni, hogy mely esetekben kompetens, mely esetekben segítő a szerepkörük. Fontos szociális kapcsolataik kialakítása, működtetése, modell értékű kommunikációja, bánásmódja.

11


Óvodapedagógusaink és a nevelést segítő munkatársaink összehangolt munkája erősíti nevelésünk eredményességét. Külső munkatársainkkal: logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő, az őszinte, partneri együttműködés a jellemző. Nevelőtestület együttműködése • Rendszeres team-munka valamennyi munkatárs részvételéve; • Esetmegbeszélések; • Belső továbbképzés, hospitálás. A jó személyi feltételek fontos erőforrás elemeink, melyek megfelelő alapot nyújtanak programunk színvonalas megvalósításához (jelentős az óvodapedagógusok és más felnőttek modell szerepe). 2. 4. TÁRGYI FELTÉTELEK, ESZKÖZRENDSZERÜNK Óvodai nevelőmunkánk sikerének alapja a tárgyi környezet átgondolt, tudatos alakítása. A helyiségek berendezése során a praktikus szempontokat tartottuk szem előtt: könnyű tisztíthatóság, sima felületek, a színekben inkább a hideg színeket vettük alapul (kék, zöld) melyekhez kontrasztként erős nap sárgát tettünk. Így a szoba vidám, tevékenységre buzdító jelleget visel. A szobákban az otthonnak megfelelően van babakonyha, mesélő sarok, élő sarok, építkező sarok. A textíliák követik az adott színkombinációkat, és fokozzák az otthonosságot. A kicsinyített bútorok, a jól strukturált csoportszoba, a nyugodt és mozgásos játék feltételeinek megteremtése alapvető feladatunk. Az adekvát játékszerek kiemelt szerepet játszanak programunkban, így gondos válogatás után kerülnek be a csoportokba. A játékok összeválogatásánál figyelembe vesszük azt is, hogy a különböző egyéniségű gyerekek más-más játékszerrel játszanak szívesen. Ezért nagyon fontos az adott csoport ismeretében mind a gyakorló játékra, mind a konstrukciós, mind a szerepjátékra lehetőséget adó játékeszközök játék eszközök gondos összeállítása. Az óvodai mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek, valamint szakkönyvi ellátottságot a jövőben a program alakulásának függvényében tervszerűen és folyamatosan bővítjük. A csoportokban a gyerekek csak igényesen összeállított, a fejlődésüket segítő, esztétikai szempontból is kifogástalan irodalmi anyaggal találkozhatnak. Az átlagosnál jobb képességű gyerekek sajátos szükségleteinek kielégítésére az egyéni érdeklődésük szerint fejlettségüknek megfelelő ismeretterjesztő könyveket kínálunk. A csoportszobákban a természetes anyagok használata dominál.

12


2006 őszétől a gyermekek rendelkezésére áll még a csoportszobákon kívül egy jól felszerelt tornaterem, a speciális megsegítést igénylő gyermekek számára külön terápiás helyiség, melyben logopédiai, és a gyógypedagógiai fejlesztő foglalkozások zajlanak. Az évekre lebontott fejlesztési terv jó alapul szolgált a tervszerű fejlesztésre. Ennek köszönhetően a Pestszentlőrinci Csemete Óvodában korszerű jó tárgyi felszereltséggel rendelkező épület biztosítja a nyugodt, kiegyensúlyozott munkához a feltételt a bővítések óta. Rendelkezünk azokkal az eszközökkel, amelyek a gyermekek foglalkoztatásához, képességfejlesztéséhez, szabad játékához szükségesek. Biztosítottak azok a tárgyi feltételek, melyet előír a kötelező eszköz és felszerelési jegyzék. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere - Különféle játékformák, mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás, homokozás és a vízzel való játék eszközei - Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök - Ének, zene, énekes játékok eszközei - Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei - Értelmi képességeket érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök - Ábrázoló tevékenységet fejlesztő rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka anyagok, eszközök - A természeti- emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok - A munka jellegű tevékenységek eszközei - Udvari eszközeink

13


2.5. NEVELÉSI RENDSZERÜNK

Program célja, feladata

Nevelés keretei

Egészséges életmód alakítása

Érzelmi nevelés

Értelmi nevelés fejlesztése

Anyanyelvi nevelés

TEVÉKENYSÉG KERETEI Környezet megismerése, természetvédelem

TEVÉKENYSÉG FORMÁI Külső világ tevékeny megismerése -

Játék Mese, vers Ének-zene, énekes játék Rajzolás, mintázás Munka Játékba integrált tanulás

ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE

SOFI, Bölcsőde, Iskola, Közművelődési intézmények

CSALÁD

Fejlődés eredménye óvodáskor végén

14

Pestszentlőrinci Csemete Óvoda 3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE

Az alapprogramnak megfelelő célok, helyi célok, specifikumok az Alapító Okiratunkban meghatározottak. 3.1. NEVELÉSI CÉLOK • Az óvodás korú gyermekek eredményes szocializációjának elősegítése, differenciált személyiség fejlesztés az életkori sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem és családi háttér figyelembevételével, intenzív család-óvoda kapcsolattartással. • Az óvodás gyermeknél a tevékenység fejlesztő hatására építünk, közvetetten elősegítve ezzel az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődését. • A gyermekek számára szeretetteljes, családias, harmonikus, nyugodt, érdekeit szem előtt tartó légkör biztosítása • Speciális személyi és tárgyi feltételekkel a játék mindenek fölé helyező, örömteli, szabad, élmény- és tevékenység gazdag óvodai élet biztosítása. • A különleges gondozást igénylő gyermekek preventív szemléletű nevelése. • A személyiség sokoldalú fejlesztése, a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadása, az értelmi képességek, beszédkészség fejlesztése. • Az integráció célja a korai felismerés, a fejlődést elősegítő diagnosztika, a speciális gyógypedagógiai megsegítés, az esélyegyenlőség biztosítása. • Célunk az ép gyerekek esetében a sajátos nevelési igényű gyermekekkel szembeni tolerancia, a segítő szándék kialakítása, a beszédfogyatékkal élő gyermekek esetében olyan modell nyújtása, mely a sérült, fejletlen pszichikus funkciók fejlődését is pozitívan befolyásolja. • A világban jól eligazodó, természet szerető, óvó, egészséges, kiegyensúlyozott, az eredményeknek örülni tudó, saját problémáira megoldást kereső és találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, a másság elfogadására képes derűs gyermekek nevelése. • Játékos tevékenység közben környezettudatos magatartás, környezetre figyelő, környezetét védő életvitel alapjainak lerakása. • A teljes óvodai közösség fejlesztése, a partnereink igényeinek, elvárásainak tükrében. • A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, egyéni fejlesztése, speciális szakemberek segítségével, egyénre szabott fejlesztési tervvel. • A hátrányos helyzetű gyerekek lemaradásának kompenzálása, sikeres ellensúlyozása, fejlesztésük.

15


3.2. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK

Amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését. Diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés. 3.2.1. Egészséges életmód biztosítása Óvodánkban megalapozó és folyamatos. Célunk • Az ép és a sérült gyermekek esetében az egészséges életvitel igényeinek és szokásainak kialakítása; • minél kevesebbet hiányozzon a gyermek egészségügyi okokból; • legyen teherbíró; • rendelkezzen fizikai állóképességgel; • alakuljon ki a gyermek (család) egészséges életvitel iránti –igénye. Feladataink • Egészséges és biztonságos környezet, családias, derűs, nyugodt légkör biztosítása a gyermekek fejlődéséhez; • A gyermek testi-, lelki szükségleteinek kielégítése; • A gyermek igényes gondozása; • A megfelelő egészségügyi és higiénés szokások elsajátíttatása; • Folyamatos, rugalmas napirend biztosítása, mely alkalmazkodik a gyermek eltérő fejlődési üteméhez, életritmusához, szabadság és önállóság érvényesítő törekvéseihez; • A gyermekek egészségének védelme, edzése (levegőzés, pancsolás, egészséges és vitamindús étrend, nyugodt pihenés); • Prevenció, orvosi vizsgálatok, szűrések biztosítása; • A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése során egyéni bánásmód alkalmazása; fejlesztésük a szakember által javasolt tervek szerint; • A hátrányos helyzetű gyermekek egészséges életmódra nevelése az egészségtudatuk kialakításával és az egészséges táplálkozás biztosításával. Az egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése, a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi vizsgálat kezdeményezése, megszervezése. • a differenciált pihenés lehetőségét megteremtjük • a játékban, szabad mozgásban, versenyekben jelentkező pozitív személyiségfejlesztő hatást kihasználjuk; 16


• pihenéshez a friss levegőt, anyáskodó szeretetet, gondoskodást, és a szükséges egyéni igényt kielégítő tárgyi eszközöket biztosítjuk; Egészségre nevelésünk fő területei: • lelki egészség megvédése, őrzése: o derűs, nyugodt, légkör; o gyermekhez nyugalommal, kiegyensúlyozottan, szeretettel forduló felnőttek o bizalmas megértésen alapuló felnőtt-gyerek kapcsolat; o világos, egyértelmű elvárások, nevelői igények jelzése a gyermek felé. • szomatikus nevelés: oegészséges, egyéni igényt /is/ kielégítő táplálkozásra nevelés; o kulturált, esztétikus étkezési szokások erősítése; o rendszeres vitamin /gyümölcs/ fogyasztása; oedzés mozgással, vízzel, nap- légfürdővel; ohelyes légzéstechnika elsajátítására nevelés; o személyes higiénére nevelés – szülőkkel együtt; o beteg gyermeket nem fogadunk az egészségesek védelme érdekében; o védőnővel, óvoda orvosával, száj-higiénikussal, fogorvossal rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. A közösségben nevelhető, de az egészségestől eltérő gyermek szüleivel fokozottabb partnerkapcsolat kialakítására törekszünk annak érdekében, hogy a „más” gyermek a közösségbe zökkenőmentesen beilleszkedjen s őt a többiek elfogadják, megfelelő módon segítsék. Egészségfejlesztési program A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő mindennapi tevékenységekben. Fontos, hogy a gyermekek felismerjék, hogy önmaguknak is fontos szerepük van az egészségformálásában. Az egészségfejlesztési tevékenységünk egy folyamat, holisztikus szemléletű, együttműködünk a szülőkkel, egészségügyi intézményekkel és a témakörhöz kapcsolódó képzésre is kellő figyelmet fordítunk.

17


Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok:

a) Egészséges táplálkozás. b) Mindennapos testnevelés, testmozgás. c) Testi és lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, szenvedély betegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése. d) Bántalmazás megelőzése. e) Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás. f) Személyi higiéné. a) Egészséges táplálkozás Az étkezés lebonyolítása a feladatunk. Az étkezéshez való előkészületbe a gyermekeket is bevonjuk. Étkezéskor önkiszolgálás. Szülőkkel közösen gyümölcsvagy zöldségnapot szervezünk. Saláták és gyümölcstál készítésébe a gyerekeket is bevonjuk. A gyermekeket igyekszünk új ízekkel, ismeretlen italféleségekkel megismertetni. b) Mindennapos testnevelés, testmozgás A testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése a célunk. A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésben, környezet felfedezésében és meghódításában. A mozgásszükséglet kielégítését a játéktevékenység útján valósítjuk meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjába a sok mozgással járó játékot állítjuk. A gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítéséhez kihasználjuk az udvari játékok adta lehetőségeket, valamint a munkaeszközökkel való tevékenységeket is. A rendszeres mozgást a mindennapi testnevelés szolgálja. c) Testi és lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, szenvedély betegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Cél a testi, fizikai egészség fejlesztése az egyéni, közösségi egészségfejlesztés, a környezet védelme, a fertőző betegségek megelőzése és a testi rendellenességek megelőzése, korai prevenció. A környezethigiéniára nevelés során a feladat az óvoda tisztaságának a megóvása, szépítése, a csoportszobák szellőztetése, az ivóvíz higiénéje, helyes fűtés és világítás biztosítása, az udvar tisztán tartása, helységek tisztántartása és a játékeszközök rendben

18


tartása. A természet megvédése, a hulladékkezelés és az energiával való takarékosságra nevelés is fontos feladat. A lelki egészségvédelem célja, hogy az egyén képes legyen adekvát védekezési startégiákat kidolgozni a károsító hatásokkal szemben, élete folyamán megfelelő társas kapcsolatokat tudjon kialakítani, és legyen képes harmonikus személyiséggé fejlődni. A lelki egészségfejlesztés során fontos feladat a lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségek és képességek kialakítása. Fontos az egészséges napirend kialakítása és gyakorlása, a hibás viselkedési módok kezelése, stressz hatások kompenzációja, a magatartások érzelmi vezérlésére való készségek és a gyermekektől érkező segélykiáltások megértése és megoldása. A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai: a társas-társadalmi beilleszkedés megvalósítása, normatartás elsajátítása és a tevékenység önellenőrzésének gyakorlása. Beilleszkedési képességek gyakorlása során feladat: - a társkapcsolatok erősítése; - a másik személy megismerése, elfogadása; - szolidaritás, bizalom a rászorulókkal szemben. Alkalmazkodóképesség fejlesztése: - egészségvédő, balesetmegelőző, szabályt követő magatartás; - a változó természeti és kulturális feltételekhez való alkalmazkodás; - az emberi kapcsolatok tiszteletben tartása, udvarias viselkedés d) Bántalmazás megelőzése A gyermek a veszélyeztetett helyzetét félelem, szorongás, agresszív viselkedés jeleinek kíséretében hozzátartozói köréből hozza magával az óvodai életbe. A veszélyeztetettség hátterében leggyakrabban alkoholista, kábítószer élvező, nagydohányos, bűnöző magatartású családi háttér fedezhető fel. Azok a gyerekek, akik nem tudnak, vagy nem mernek beszélni „jeleznek”. Fontos feladat ezeknek a jelzéseknek az észrevétele. Mindenképpen fel kell figyelni az alábbiakra: - hirtelen szélsőséges és indokolatlan viselkedésváltozás; - alvászavarok, étvágytalanság, korábbi már kinőtt viselkedések, szokások megjelenése; - testfelületi elváltozások; - félelem, bizonyos személyektől, helyektől, vagy attól, ha egyedül hagyják valakivel; - agresszivitás, düh; - visszahúzódás, magába fordulás - testi panaszok sűrű megjelenése kimutatható indok nélkül. 19


A felderítés és a tanácsadás családlátogatással, egyéni beszélgetéssel, a nevelési tanácsadó vagy orvosi tanácsadó bekapcsolásával, illetve szülői klubok, nyílt óvodai napok programjaival, közös rendezvényekkel valósítjuk meg. Bántalmazás esetén a gyámhatóságnál intézkedünk a megszüntetés iránt. e) Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás Biztonságos környezet és viselkedés kialakítása a cél. A gyermekek szintjén az általános munkavédelmi szabályok megismertetésével, begyakoroltatásával és ellenőrzéssel érhetjük el. Figyelnünk kell a szabadban a túlmozgás veszélyére, a fegyelmezetlen játék felderítésére, megfékezésére. A homokozók, pancsolók, mászókák, hinták kerti szerszámok, valamint a napozás és a vízzel való edzés lehetőségének veszély és balesetmentes kialakítása fontos feladat. f) Személyi higiéné A gyermekeink a családból különféle higiéniai szokásokat hoznak, amely nem feltétlenül azonos a mi tisztálkodási és testápolási elveinkkel. Szükség esetén a testápolás hiánya bensőséges ellátást igényel részünkről. Legfőbb személyi higiéniás feladat a kézmosás szokássá válásának alakítása, valamint a saját személyi felszerelés törölköző, fésű, fogmosó felszerelés, tornafelszerelés, alvópárna használata. A legintimebb higiéniás tevékenység a WC-használat, melyre nagy gondot fordítunk.

3.2.2. Érzelmi erkölcsi és közösségi nevelés Az érzelmek áthatóan és befolyásolóan jelen vannak és dominálnak a kisgyermek életében. Fontos, hogy olyan szituációkat teremtsünk a gazdag, változatos tevékenységrendszerben, melyekben a gyermek választásaiban, döntéseiben, a helyzetmegoldásokban való tájékozódása során megtanulja irányítani saját érzelmeit. Cél: Önmagát és társát elfogadni képes gyermek nevelése, aki társas helyzetekben együttműködik a csoport normái alapján. Az SNI gyermekek befogadása a közösségbe egyenlő társként, a közösség aktív tagjává történő nevelése. Olyan légkör kialakítása, mely nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának.

20

Feladataink


• Érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig; • Olyan óvodai élet megszervezése melyben sok a közös élmény, közös tevékenység; • A közösen végzett munka, a közös együttlétek erkölcsi tulajdonságokat erősítenek, mint az együttérzés, figyelmesség, önfegyelem, szorgalom, kitartás, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság; • Befogadás lehetőségeinek biztosítása a fokozatosság megtartásával; • Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés; • Mások iránti tisztelet és megbecsülés érzésének kialakítása, a különbözőség elfogadására és tiszteletére nevelés; • Szociális és egyéni nevelés a gyermek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakozása a közösségen belül a csoport normái alapján; • A társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, személytudat fejlesztése); • Akadályok leküzdésére nevelés, eredményre törekvés fejlesztése; • A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, illetve kiemelkedő képességű gyermekek sajátos törődést igényelnek – differenciált fejlesztés; • A sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadtatása csoporttársaikkal; az akadályozottság milyenségéből adódó feladatok szerinti érzelmi nevelés és szocializációjuk segítése; • A hátrányos helyzetű gyermekek intézményes nevelésbe való beilleszkedésének elősegítése (bizalom, elfogadás, együttműködés). • A szülőföldhöz való kötödés alapozásaként ismerje szűkebb és tágabb környezetét. A gyermekek érzelmi életét gazdagítják: 1)

szociális érzelmek: - a közösség szeretete, az összetartozás érzése és a csapatszellem, - az együttes sikerek és kudarcok élménye - bizalom, segítőkészség, együttműködés - indulatok, agresszió elfogadható módon való levezetése, - örömszerzés társaknak, felnőtteknek

21

2)


erkölcsi érzelmek: - igazságszeretet, őszinteség, sportszerűség, - felelősségvállalás, lelkiismeretesség, - együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség

3) esztétikai érzelmek: - a szép iránti fogékonyság - a művészi élmény befogadása és átélése - az esztétikus beszédminta és a szép mozgás elfogadása, alkalmazása - a természeti szépségek megláttatása Erkölcsi normák megalapozása A cél: Az eltérő szokások, nyelvek, kultúrák, életmódok, műveltségek, anyagi lehetőségek összeegyeztetése azon a szinten, mely lehetővé teszi, hogy együtt éljen a csoport napi több órán át. Ebben az életkorban az erkölcsiség az egymásra figyelésben, az együttműködésben, a segítségadásban nyilvánul meg, valamint néhány együttélési szabály betartásában. 3.2.3. Értelmi nevelés, - anyanyelvi fejlesztés megvalósítása Célunk Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenységünk egészében. Ismeretek rendszerezése és gazdagítása, hogy megismerjük és elismerjük az egyénileg eltérő családi valóságból származó gyermeki ismereteket, és az óvodai életük során e szerint igazítjuk egyénre szabottan a fejlesztéseket. SNI gyermekek esetén az egyéni hiányosságok leküzdéséhez szükséges feltételek megteremtésével a lehetőség biztosítása sikeres életvezetés kialakításához. Feladataink • A gyermekek érdeklődésének és kíváncsiság felébresztése a különböző változatos tevékenységek által; • Megfelelő minta nyújtása, stílus példaszerű alkalmazása; • Beszédfejlesztés színtere a játék; • Irodalmi nevelés szolgáljon eszközül, melynek célja legyen mindenek előtt megismertetni a magyar és a külföldi gyermekirodalmat, annak gazdag mese 22


• • • • •

•

•

vers és mondóka kínálatát, hogy általa formálódjon a gyermekek érzelem világa, értékrendje, ítélőképessége szókincse; Beszédkedv, beszédkultúra fokozása, fejlesztése, nyelvi elmaradás korrekciója, a beszédészlelés, beszédmegértés, és kifejezőkészség fejlesztése. a szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki élmények, tapasztalatok, ismeretek feldolgozása; az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitás fejlesztése alapvetően a gyermek kíváncsiságára,érdeklődésére, belső indíttatású motiváltságára épüljön; az óvónő tudatos helyzetteremtő tevékenységében az őt utánozni kívánó gyermek cselekvésvágya és élményöröme legyen a meghatározó; az anyanyelv fejlesztése beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabálykövetéssel – a javítgatás elkerülésével- valamennyi tevékenységi forma keretében; SNI gyermekeknél a nyelvi kommunikáció megindulásának, fejlődésének a segítése, a beszédértés, a szájról olvasás fejlesztése, a beszédérthetőség javítása. A kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, szókincsfejlesztés.

Arra törekszünk, hogy egy-egy természeti-társadalmi fogalomkört sokrétűen, minél sokoldalúbb megközelítésben dolgozzunk fel. Így a gyermekek ismeretei – a többszöri megerősítés révén – jobban rögzülnek és tudatosulnak. A gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építünk. A spontán szerzett tapasztalataikat rendszerezzük, folyamatosan bővítjük és lehetőséget teremtünk, hogy ezeket különböző tevékenységekben és élethelyzetekben gyakorolják. SNI gyermekek esetén az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben való lebontására, tervezésére és végrehajtására törekszünk. Esetükben a cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembevétele elengedhetetlen. Nagy mennyiségű változatos inger biztosítása szükséges a tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében. A gondolkodási műveletek kialakulásával egy időben kell, hogy fejlődjön a gyermek nyelvi kifejezőkészsége is. Minél könnyebben és pontosabban tudja elmondani gondolatait, annál jobban tud beilleszkedni a környezetébe. Óvodánkban kiemelt jelentőségű az anyanyelvi nevelés, a kommunikáció különböző formáinak alakítása.

23


A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése kötetlenül, játékos formában, egyegy természeti témához, meséhez, mozgáshoz, helyzethez kapcsolódik. Az óvónő által használt kifejezések megragadnak a gyermek tudatában, aktív szókincsének forrásává válnak. Az óvodai beszédfejlesztés célja, hogy a gyermek helyes fogalmakat alakítson ki. Ismereteit megfelelően juttassa kifejezésre. Mások számára is érthetően tudja kifejezni kívánságait, megfigyeléseit, gondolatait. Gyűjtött anyanyelvi játékaink figyelembe veszik az életkori sajátosságokon alapuló fokozatosságot, az egymásra épültséget. Közös játékaink során a kisgyermek természetes utánzási vágyára építünk. Ezért fontosnak tartjuk a helyes óvónői beszédmintát! Feladatunk az SNI gyermekek személyiségének anyanyelv által történő gazdagítása, kommunikációs kultúrájának, önkifejezésének színvonalasabbá tétele, valamint a nagyothalló gyermekek képessé tétele az emberi beszédhang, a környezeti hangok felfogására és differenciálására. Hátrányok leküzdése érdekében a gyermeket egyéni képességeihez mérten, egyéni ütemben, fokozatosan és mindennap fejleszti óvónője /csoportjában/. A logopédus, fejlesztőpedagógus és pszichológus csoportban figyeli meg, szerez róla általános információt. Csoportból kiemelve egyénileg fejleszti szaktudása, szakmódszerei alapján. A szülő pedig otthon fejleszti gyermekét a szakemberek tanácsai alapján. A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztése • A fejlesztés feladata mindig egyénre szabott, egyéni bánásmódot igényel; • Feladatunk, speciális szakember segítségének kérése a számukra, egyénre szabott fejlesztési terv elkészítéséhez, fejlesztésükhöz. A hátrányos helyzetű gyermekek értelmi fejlesztése korszerű a gyermek kezdeményezésére támaszkodó óvodapedagógiai módszerekkel, kompetencia alapú neveléssel, szülőkkel való partneri együttműködéssel. 3.2.4. Közösségi életre való felkészítés • A közösségi életünk kerete a rugalmas, folyamatos, évszakokhoz alkalmazkodó, csoportok között koordinált napirendünk; • Csoportonként törekszünk a nyugodt, családias, barátságos, szeretetteljes légkör kialakítására; • Óvónőink, dajkáink személyisége modell értékével hat a gyermekekre 24


• •

•

• • • •

•

•

•

(határozottság, szeretetteljesség, tolerancia, együttérzés, őszinteség, barátságosság, segítségnyújtás) – óvodai dolgozóink közössége azonos pedagógiai nézetet vall; Feladatunk a gyermeki „én” tudat megerősítése, „én kép” kialakítása és a „másik” elkülönítése; Segítjük a gyermekek egymás iránti érdeklődésének kialakulását, egymáshoz való közeledését, barátságok szövődését, együtt játszó kis csoportok létrejöttét, megerősödését, döntési képesség fejlődését, tanulják meg képviselni, védeni magukat; Ügyelünk arra, hogy a gyermekek feladatot vállaljanak, együtt teljesítsék azt. Megismerjék az alá-fölérendelt helyzetet, felelősségtudatuk, kötelességérzetük erősödjék, tudják elfogadni a másságot. Fokozatosan alakuljon ki tűrő és konfliktus megoldó képességük, szociális érzékenységük; A verbális kommunikáció fejlesztésével erősítjük a gyermekek között alakuló kapcsolatot; Arra törekszünk, hogy az összetartozás érzése csoport és óvoda szinten is erősödjék a gyermekekben; A kicsik és a nagyok együttnevelése segíti a közösségi magatartás fejlődését; Elvárásunk a gyermekkel szemben, hogy nagycsoportos korára legyen életkorának megfelelő kitartása, vállalkozó kedve, felelősségtudata, szociális érzékenysége; A csoportok egymásra is figyeljenek (hagyományápolás, rendezvények kirándulások, közös programok, közös öltöző – mosdó használat, eszközök megosztása); A sajátos nevelési igényű gyermekek közösséggel való elfogadtatása, segítése, közösségben elfoglalt helyük megtalálása, megerősítése, a „másság” elfogadása, toleráns magatartás kialakítása, közösségben fejlesztése; A hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi érzékenységének tudatos fejlesztése.

3.2.5. Szociálisan hátrányban levő, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása Kiemelt figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre, akiknek fejlődését negatív környezeti hatások, társadalmi – kulturális hátrányok gátolják. Az otthon elhanyagolt gyermekeknél a szülőt meggyőzve, annak segítségét kérve türelemmel, fokozatosan ébresztjük fel az igényüket a társaikkal, felnőttekkel való együttműködésre. 25


A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos gyermekeknél feladatunk, a hátrányok csökkentése, a veszélyeztetettség enyhítése. Ebben a munkában óvónőink a családdal együttműködve, a gyerekvédelmi felelősben- esélyegyenlőségi megbízottban a Nevelési Tanácsadó pszichológusában és a Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjének személyében találnak segítő társat. Célunk, • hogy minden gyermek önmaga lehetőségeinek megfelelően fejlődjön • A tanulás sikerélményt jelentsen számára • Képes legyen együttműködésre és önálló munkára egyaránt Az érzelmi támaszt nyújtó bizalom, megbecsülés, a kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó óvodai légkör, türelem, elfogadás, szeretet a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermekeink fejlődésének ösztönzője. Fontos számunkra a szülők bizalmának elnyerése, kéréseik, kérdéseik tapintatos meghallgatása, bizalmasan kezelése s a gyermeke érdekében való felhasználása. Az egyéni bánásmód érvényesítésében mérvadó számunkra a gyermek életkora, fejlődési – fejlettségi jellemzői és a csoportban elfoglalt társas helyzete. Óvónőink a gyermekek élettörténetének és családi viszonyainak ismeretében nyugodt, szeretetteljes bánásmóddal, lassan, fokozatosan a gyermeket elfogadva kapcsolják be a közösség tevékenységébe, hangsúlyt a pozitív megnyilvánulásokra helyezve. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében- ha szociálisan hátrányba levők – feladatunk másságuk elfogadtatása, s lehetőség szerinti fejlesztésük. 3.2.6. Tehetséggondozás és kreativitás Tehetséggondozás keretében a kiemelkedő képességű gyermekeket külön fejleszti családja. A tehetség jeleit az óvodapedagógus minden téren ismerje fel, jelezze a szülőknek, s amikor csak teheti, biztosítsa a gyermek részére a fejlesztő helyzeteket, a nehezebb feladatokat. Kreatív, aki találékony, illetve leleményes, teremtő és újat alkotó, ötletes vagy éppen csavaros eszű, hamar feltalálja magát, illetve gyors áttekintő képességgel rendelkezik, de lehet élelmes és ravasz, eredeti megközelítésű vagy praktikus megoldásokat alkalmazó. Pedagógiai programunkban a nevelési célok érdekében – tehetséggondozás – a csoport és az egyes gyermekek fejlettségéhez igazodva a pedagógus feladata, hogy kiválassza, megtervezze, és megvalósítsa a képességfejlesztést.

26


Óvónőink a gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciáltan fejlesztik, sokoldalú tevékenységre késztetik. A legtöbb gyermeknél már ebben a korban kiderül, hogy miben tehetséges. Programunk lehetőséget biztosít arra, hogy a nevelési célok érdekében – tehetséggondozás – a csoport és az egyes gyermekek fejlettségéhez maga a pedagógus válassza ki, tervezze meg, építse fel a foglalkozások anyagát (műveltségtartalmat). A foglalkozások anyagának feldolgozásánál építünk a tehetséges gyermek képességeire, lehetőséget adunk egyéni képességeinek kibontakoztatására, tervet készítünk továbbfejlesztésére. Segítjük a gyermek pozitív „ÉN” törekvéseit, érdeklődésének megfelelő tevékenységek felajánlásával. Az iskola felé jelezzük tapasztalatainkat a tehetséges gyermekkel kapcsolatban. A sajátos nevelési igényű gyermekek tehetséggondozásának megvalósítása, másságának elfogadtatása. Tárgyi, személyi akadályok elhárítása. A hátrányos helyzetű gyerekek szülői együttműködésének elnyerése, a szülők támogatása a megfelelő szolgáltatás biztosításával.

4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

4.1. BEFOGADÁS • A fokozatos, egyénre szabott óvodakezdés lehetőségét biztosítjuk; • Az ismerősöket, testvéreket szülői kérésre, lehetőség szerint egy csoportba tesszük; • A gyermek személyes tárgyait, otthonról hozott szokásait elfogadjuk, megismerjük; • Az óvónők, dajkák fokozottan törődő, segítő, tapintatos, türelmes magatartást tanúsítanak; • A HHH gyerekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, s lehetőleg már 3 éves kortól való óvodáztatás biztosítása a célcsoport körébenóvodáztatási támogatás igénybe vételével, a beóvodázási programért felelős a gyermekvédelmi felelős-esélyegyenlőségi megbízott); • Integrációt elősegítő csoportalakítás, szegregáció kerülésével, a HHH gyermekek arányos elosztásával; • Az igazolatlan hiányzások minimalizálása;

27


Óvodakezdés folyamata • • • •

Beiratkozás; Bemutatkozó szülői értekezlet; Családlátogatás; „Anyás” befogadás

4.2. NAPIREND, HETIREND A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a folyamatos és rugalmas napirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. Napirendünk gazdag, változatos tevékenységet, s az életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő aktív és passzív pihenést biztosít. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. Lehetővé teszi a szokásrendszer kialakulását, következetes megtartását, s a gyermekek szabad levegőn való edzését. Rugalmas keretet biztosít a gyermeki tevékenységek szabad kibontakoztatására. A napi gondozási teendők szinte észrevétlenül épülnek be ebbe a folyamatba. Az óvónő döntése alapján a folyamatos és közös étkezéshez (tízórai, uzsonna) adottak a tárgyi és személyi feltételeink. A napirend az évszakok váltakozásával és a gyermeki tevékenység fejlődésével változtatható. Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében valósul meg, mely során az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus irányítja a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét. A segítő, speciális szakemberek állandó napokon, délelőtt végzik a korrekciós és fejlesztő munkát. Napirend elkészítésének irányelvei • Az egész nap folyamán érvényesüljön a folyamatosság; • A napirend rugalmassága tegye lehetővé az előre nem tervezett események beillesztését; • Napirendünk alkalmazkodjék az évszakokhoz; • A csoportok egymás között koordinálják a napirendjüket; • Ügyelünk, arra hogy a családokkal is összhangban legyünk!

28

Pestszentlőrinci Csemete Óvoda Hetirend elkészítésének irányelvei • A hetirendet az óvónő saját elképzelése szerint állítja össze, melyet rugalmasság, helyzethez való alkalmazkodás jellemez. 4.3. AZ ÓVODA CSOPORTSZERKEZETE Óvodai gyakorlatunkban kétféle csoportszervezés valósulhat meg: • osztatlan, vagy vegyes életkorú, • osztott életkorú csoport. Az osztatlan életkorú csoportok családias légköre, a kicsik beilleszkedését megkönnyítik. Lehetővé teszik a testvérek együtt nevelését. A nagyok modellt nyújtanak a kicsik számára, így a szociális tanulás eredményesebb. Segíti az önállóság fejlődését. Fokozódik a gyermekek empátiás képessége, könnyebben elfogadják a másságot. Csökken a gyermekek közti konfliktusok száma. Lényeges olyan csoportlégkör kialakítása, amelyben a gyermekek nem zavarják egymást, nem lehetnek egymás terhére. Az osztott életkorú csoport életkor szerinti elosztású. Jobban tapasztalhatók az életkorra jellemző sajátosságok. A csoportok kialakítását befolyásolják: • helyi adottságaink • a gyermekek életkora, • a szülők igénye (testvérek együtt nevelődésének igénye), • lakókörnyezeti kortárskapcsolatok. Programunk mindkét összetételű csoportban alkalmazható. Fontos az, hogy a gyermekek és a felnőttek egyaránt jól érezzék magukat. Az óvónő szerepe, feladatai a csoportösszetétel szerint más és más. A sajátos nevelési igényű kisgyermek nevelése integráltan történik, sok odafigyeléssel. 4.4 Tervezés Minden nevelési év elején befogadási tervet készítünk. Szokás-szabály rendszerünket egy évre tervezzük. Nevelési tervet a nevelési év során két alkalommal írunk, október 1-től január 31-ig és február 1-től május 31-ig . Az értékelés ennek megfelelően két alkalommal történik. 29


Az anyanyelvi nevelést külön tervezzük a naplóban erre a célra kialakított oldalakon. Tevékenységeket projekttervben írjuk, időtartamát a projekt témája határozza meg. 5. TEVÉKENYSÉGRENDSZERÜNK

5.1. JÁTÉK A játék a 3-7 éves korú gyermekek alapvető spontán tevékenysége,elemi, pszichikus szükséglete, öröm forrása, melynek minden nap újra és újra, hosszan tartóan, elmélyülten és zavartalanul ki kell elégülnie, így a játék a személyiségfejlesztés alapvető, leghatékonyabb eszközévé válik. A szabad kreatív játék segíti a gyermeket emberré válni, és a felnőttet embernek maradni. A játék komplex tevékenység forrás, melyet az óvodapedagógus tudatosan használ fel a gyermek sokrétű fejlesztése érdekében, mely eredményeként közvetlen ismeretek, tapasztalatok birtokába jut a környező világról, a világegyetem egészéről. A gyermek nyelve a játék, amelyet komolyan kell vennünk, mert a gyermek, ezen keresztül szól hozzánk, kifejez, közöl valamit, kér, feltárulkoznak szóban nehezen kifejezhető indulatai, rejtett konfliktusai, bánatai. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie! A szabad játék a kisgyermek alapvető pszichés szükséglete és létformája, mely a pszichikumot és a kreativitást fejleszti. Kitűnő talaja a fejlesztésnek, általa észrevétlenül tanul, kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos helyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újra élheti kellemes élményeit. A környező világról a játékon keresztül szerezhet legtöbb ismeretet. A játék kicsiben maga az élet, éppen azért az életre nevelés a játékból indul ki, és ennek segítségével teljesedik ki. Az egészségvédelem szempontjából kihangsúlyozzuk az udvari játék fejlesztő lehetőségeit. Feladatunk 30


• Megfelelő, nyugodt, szeretetteljes, gyermekre figyelő, biztonságos csoportlégkör kialakítása, érzelmi biztonság megteremtése; • A közösen kialakított szabályok, a játék folyamatának nyugalmát, a viselkedés formálását, az egészség védelmét és a balesetek megelőzését szolgálják; • Következetes nevelői magatartás; • Megfelelő hely, eszközök, idő biztosítása; • Folyamatos napirend, hozzáférhető, változatos, ösztönző eszközök; • Élmény nyújtása, ötletek a különböző játékformákhoz; • Közvetett, tapintatos játékirányítás (gyermek átvezetése más tevékenységbe); • A gyermek egyéni fejlettségi szintjének megfelelő együtt játszás; (irányítása nem lehet állandó fegyelmezés, a gyermek zaklatása); • A különböző életkorú és fejlettségű gyermekek együtt játszásának segítése. A sajátos nevelési igényű gyerekek esetében a sajátos nevelési igény fokának, milyenségének megfelelően vonjuk be és fejlesztjük a gyermek játékát. SNI gyermekeknek szeretetteljes környezetben elegendő időt és alkalmat kell biztosítani az adekvát játékhasználat elsajátítására. A hátrányos helyzetű gyerekek érzelmi, szocializációs, értelmi, kommunikációs fejlesztése a játék segítségével,az együttjátszás során a személyesen átélt tapasztalatok pozitív emlékképek rögzítése. 5.2. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE, VISZONYLATOK

MATEMATIKAI

Környezettudatos magatartást alakít, gyermeki személyiséget fejleszt. A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelő attitűd-formálásra, ismeret-és szemléletformálásra, bővítésre, probléma-megoldó és kommunikációs képességek fejlesztésére, matematikai tapasztalatok megszerzésére, valamint ezeknek tevékenységekben való alkalmazására irányul. A külső világ megismerésének elsődleges forrása maga a természet és a társadalmi valóság. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti - emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Arra törekszünk, hogy olyan témaköröket dolgozzunk fel, amelyek a helyszínen, természetes környezetben megmutathatók, megtapasztalhatók a gyermekek számára.

31

Pestszentlőrinci Csemete Óvoda Cél: • tapasztalatszerzés, mely szükséges a biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz • a gyermekek a természeti és emberi környezetben értékeljék a szépet, a környezet-higiénéjét, környezetvédelem szerepét. • pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, törekedjenek azok védelmére, az értékek megőrzésére • megismerje a szülőföld, és az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, szeresse, tisztelje és óvja, védje ezeket • matematikai tapasztalatok, ismeretek tevékenységekben való alkalmazása. Feladataink • a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt • biztonságos életvitel szokásainak az alakítása • fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos magatartásformálás alapozása, alakítása; • élményeket nyújtani környezeti értékeink felfedezésére • elősegíteni az önálló felfedezés, tapasztalás örömét • sokoldalú érzékszervi ismeretet szereztetni • a spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása, problémahelyzetek teremtése • hosszantartó, ismétlődő tevékenység-sorozatokkal a gyermekek ismereteit feldolgozni, gyakoroltatni, rendszereztetni • a tapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése, aktív és passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása. Ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának a bővítése, • új fogalomrendszer kialakítása. A fejlesztés tartalma A fejlesztés tartalma, az egyes korosztályok számára lineárisan és koncentrikusan bővül, a természeti, társadalmi, tárgyi környezet megismerése során. A tartalom a hagyományos óvodai ismeretanyag (család, óvodai környezet, az óvoda környéke, 32


településünk, emberi foglalkozások, közlekedés, napszakok, évszakok állatok, növények). Séták, kirándulások, megfigyelések, munkavégzés, kísérletek során szerzünk egyre több tapasztalatot, ismeretet a bennünket körülvevő valóságról. A környezeti nevelés nem más, mint a tárgyi és természeti környezettel való megismerkedés, abban a biztonságos eligazodás, és a saját környezet biztonságos formálása. Az élő környezethez való pozitív viszony kialakításában az erkölcsi értékek elfogadásában a család szerepe elsődlegesen meghatározó. Törekszünk arra, hogy az ismeretek egymásra épülésével segítsük elő a környezet egészének megértését, a környezettudatos magatartásforma kialakítását. Élünk a komplexitás lehetőségével az egyes tevékenységformák között! Matematikai nevelés: A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek. Felfedezi szűkebb környezetében a számosságot, felismeri az alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyokat. Alakul ítélőképessége. Fejlődik tér-, sík- és mennyiség- szemlélete. Minél több mérési technikával, játékos helyzetekben végezzenek különböző összehasonlításokat. A mérések eredményeit segítséggel állapítsák meg. Az egész nevelési évet átszövő tevékenységsorozat alkotja játékos képességfejlesztő programunk gerincét. Ezek a következők: a/ mi történik velünk, körülöttünk? természet és környezet változása életünkben; a gyermek érzelmi, szociális biztonságának erősítése érdekében. b/ megfigyelés időjárásra, környezetre vonatkozóan tapasztalat, ismeretszerzés céljából. c/ gyűjtögetés-feldolgozás érzékszervi tapasztalatszerzés céljából. d/ ünnepek, ünnepélyek - jeles napok - sportnapok néphagyományok és az eddig kialakult óvodai hagyományok alapján; közösségi élmények közösségi hatások céljából; mozgás megszerettetése és együttjátszás céljából.

33


e/ munka – szabadban, teremben, óvodában, konyhai, gyermekhez közel álló; technikák elsajátítása, eszközhasználat céljából. Környezetvédő programunk megkívánja, hogy egy-egy külső környezetet is megfigyelhessenek A sajátos nevelési igényű gyermekeket egyéni képességeik figyelembevétele mellett, a nevelési igényük milyenségétől és fokától függően fejlesztjük. A hátrányos helyzetű gyerekek iskolaérettségének eléréséhez hozzátartozik a tanulási képességük megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, a gondolkodási műveletek fejlesztése, a problémamegoldó gondolkodás kialakítása, a nyelvi gondolkodás megalapozása, melynek legfontosabb tevékenységi formája a környező valóság tevékeny megismertetése. Környezeti világnapok: • Állatok világnapja (okt.04.) • Víz világnapja (márc.22.) • Föld világnapja (ápr.22.) • Madarak, fák napja (máj. 22.)

5. 3. MOZGÁS - MOZGÁSOS JÁTÉK Szabad levegőn, amikor csak lehet. A gyermekek egyéni fejlettségéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskorban alkalmazott rendszeres egészségfejlesztő testmozgás tudatos végzése a fizikailag aktív életvitelt alapozza meg. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységek egészítik ki az irányított mozgásos tevékenységeket. Az egészségfejlesztő testmozgást mindennap, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára biztosítani kell a szabad levegő kihasználásával.

Célunk a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése, a mozgás megszerettetése, az egészséges testi fejlesztés.

34

Pestszentlőrinci Csemete Óvoda Feladataink • mozgásos játékok tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása; • sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák és játékok biztosítása, mely a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását eredményezi; • a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly fejlesztése; • gerinc melletti tartóizomzat ereje, a hasizom és a hátizom fejlesztése; • természetes hely-, helyváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek fejlesztése; • kondicionális képességek közül az erő és állóképesség fejlesztése; • pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. • A konkrét mozgásos tapasztalatok szókincsbe való beépülésének a segítése a mozgásformák megnevezésével. A fejlesztés tartalma • Az alapvető mozgásformák fejlesztése (járás, futás, ugrás, kúszás, mászás, függés, egyensúlyozás, dobás); • Testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése, az ellenálló képesség alakítása, a szervezet erősítése, edzése; • Differenciált terheléssel egyensúlyérzék, ritmusérzék, a motorikus képességek fejlesztése; • Mozgás-koordináció alakítása, szem- kéz- láb koordinációjának fejlesztése, dominanciák erősítése, lateralitás kialakítása; • Térérzékelés, téri tájékozódás fejlesztése; • Alkalmazkodóképesség fejlesztése; • Az egészséges életmódra való készségek, jártasságok alapozása. Csoportjainknál a testnevelés lehetőséget nyújt a mozgásformák, testrészek, eszközök, tornaszerek ismétlődő megnevezésére, az egyszerű utasítások megértésére. Nyelvi ismereteket nyújtunk a gyermekeknek (szókincsfejlesztés, beszédértés, nyelvhasználat, térbeli relációk használata). Megtanulnak tájékozódni kommunikációs helyzetekben, melyek a mozgástevékenységre vonatkoznak.

35


A sajátos nevelési igényű gyermekeket a fokozatosság elvének és az egyéni sajátosságok figyelembevételével fejlesztjük. A hátrányos helyzetű gyerekek iskolaérettségének elérését a mozgásfejlesztés eszközeivel alapozzuk meg, amely hozzájárul a tanulási képességek kialakulásához, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzéséhez, a problémamegoldó gondolkodáson belül a megoldási késztetés fejlődéséhez.

5. 4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC Az ének, a zene fontos szerepet tölt be életünkben. A gyermeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. „A zenei képességek fejlesztésén túl, zenét értő és szerető egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés eszköze a zene, az énekszó." Kodály Zoltán

Ének zenei anyagunk válogatásánál kiinduló szempont a természet ritmikája, a négy évszak váltakozása a gyermek élményeinek zenei megerősítése. Mindannyian a természet része vagyunk, beleszülettünk és benne élünk. Célunk hogy a kisgyermek élményein keresztül ismerje meg a körötte levő világot, s érzelmei alapján alkosson róla képet. E képekből érzékeléssel, észleléssel szűrje ki a hangokat, mozgásokat. Az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok szervezésével a zenei ízlés és esztétikai fogékonyság és zenei kreativitás fejlesztése. Ismerje meg és élje át a közös éneklés örömét. Spontán énekeljen, dúdoljon, mondókázzon, ritmikusan mozogjon. Formálódjon zenei anyanyelve. Nagyon fontosnak tartjuk a kisgyermek állandó, a nap minden szakában megjelenő ritmusérzék fejlesztését. Az anyanyelv ritmikája - dallama vezérfonal a zenei metrumon és hallásfejlesztésen keresztül az iskolai betűvetésig. Ezért emeltük ki a mondókák, névcsúfolók, versek ritmikáját, mert a rövid és hosszú szótagok megkülönböztetése az iskolai olvasás tanítás alapja. Feladataink • • • • •

az éneklés, énekes játékok megszerettetése; ölbéli játékok, népi gyermekdalok megismertetése, megszerettetése; olyan légkör kialakítása, amelyben örömmel, felszabadultan énekelnek; a közös éneklés, játszás örömének megismertetése, egymás segítése, tolerálása; fokozatosság, rendszeresség elvének alkalmazása; 36


• kreatív zenei kedv kialakítása; • ünnepekhez, hagyományokhoz, kapcsolódó dalok, játékok megismertetése, megőrzése, átörökítése; • a gyermekek zenei élményhez juttatása; • hangszer használata; • zenei anyag igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása; • differenciált szervezeti formák biztosítása; • a mozgás ritmikus összehangolása a beszéd nonverbális és verbális elemeivel; • zenei anyanyelv megalapozása; • zenei hatások segítségével a gyermek másodlagos személyiség- sérüléseinek csökkentése, leküzdése; • gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal; gyermekdalokkal, zenei képességfejlesztő játékokkal; • fejleszteni a gyermek hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, mozgáskultúráját. A fejlesztés tartalma • • • • • • • • •

zenei hallásfejlesztés; ritmusérzék fejlesztés; harmonikus, szép mozgásfejlesztés; zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése; zenei emlékezet fejlesztése; a kreatív zenei kedv fejlesztése; az egyenletes lüktetés érzékelésének fejlesztése; figyelemfejlesztés (zenehallgatás); zenei kreativitás képességének fejlesztése.

Az ének-zenei nevelés anyagát a népi mondókák, a népi dalos játékok, a zenehallgatás dalanyaga, valamint azok az énekes népszokások adják, amelyek megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez. Különös élménye, hangulata, nagy motiváló ereje van felnőttekre és gyermekekre egyaránt a közös óvodai népszokásoknak, így pl. a szüretnek, a karácsonyi pásztorjátéknak, farsangolásnak, húsvéti locsolásnak, pünkösdölésnek, lakodalmas játékoknak. A zenei anyagunk átadásával a gyermekeket juttatjuk, s ezáltal önbizalmukat erősítjük. 37

nyelvi élményekhez, sikerhez


A körjátékokat, a zenehallgatás anyagát a népi kultúrából választjuk. A gyermekdalok és népdalok hangkészletét, zenei nehézségét és tartalmát a gyermekek adott életkorához igazítjuk, ez erősíti a gyermekek biztonságérzetét. A ünnepekre készülve gazdagodik a gyermekek szókincse. A zenei nevelésben a gyermekek számára a hallás, a beszéd, az ének és a mozgás egységet képeznek. Éneklés és játék közben a gyermek jól artikulálva fejezi ki magát, az óvónőt utánozva sajátítja el az anyagot, megtanulja a hangképzéssel kapcsolatos szavak helyes értelmezését (magas- mély, hangos-halk, gyors-lassú). Elősegíti a nyelvi kommunikáció hatékony fejlődését. Az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközéül szolgál a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában. A tánc, a dalolás, a zeneművek meghallgatása jelentsen élményt, örömet a kisgyermek számára. Az átélt vidám éneklés és ritmikus mozgás emléke adjon alapot az éneklési kedvének, zenei ízlésének fejlesztéséhez. Hangszert gyakran használunk. Ritmuskészletünk, metronómunk, a gyermekekkel együtt készített természetes anyagú hangszereink használatosak a mindennapok során. A jó zenei légkör megteremtéséhez alapvető feltétel az óvónő zenei műveltsége, művészeti érdeklődése, fejlett ízlése, zeneszeretete, éneklő kedve, az igényes zenei anyag választása. A zenehallgatási anyag megválasztásánál a nemzeti sokszínűség bemutatására törekszünk. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél hatékonyabb eredmények elérésére ad lehetőséget az ének-zene. A pozitív irányú értelmi, illetve érzelmi fejlődés, a harmonikusabb mozgás - mely a zene hallgatása, elsajátítása, és gyakorlása által ér el eredményt - a gyermek sikerélményét, s ez által önbizalmának megerősödését szolgálja. A hátrányos helyzetű gyermekeknél az érzelmi nevelés, a biztonságérzet növelése, a társas kapcsolatok, a társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése fontos feladatunk, melyet korszerű pedagógiai módszerek felhasználásával ( a zenei nevelés eszköztárával is) valósítunk meg.

38


5.5. VERS, MESE, DRAMATIKUS JÁTÉK

Az anyanyelvi, irodalmi nevelés az óvodai élet egészét áthatja. A mondókák, dúdolók, versek ritmusukkal, mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzelmi biztonságot nyújtanak. A mesék érzelmi, értelmi és etikai fejlődésük, fejlesztésük legfőbb segítői, belső konfliktusaik feldolgozására kínálnak lehetőséget. A gyermekirodalom is az anyanyelvi nevelés eszköze, hisz zeneisége, ritmusa, szóhasználata hatékonyan beépülhet a kisgyermek aktív és passzív szókincsébe. Segítségével változatosabban és árnyaltabban tudja magát kifejezni. A játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókák, versek érzelmi élményt nyújtanak a gyermekeknek. A naponta ismétlődő mese, vers és mondóka rendszeres hallgatása és elmondása hozzájárulnak az egyéni fejlesztéshez a gondolkodás és beszédképesség, a képzelőerő és örömszerzés, valamint a kreativitás terén. Célunk mindennapi verselés, mesélés, mondókázás lehetőségének a megteremtésével az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés. A gyermeki önkifejezés segítése saját vers és mese alkotására ösztönzéssel, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálásával. A mesének és mesélőnek olyan atmoszférát, elvarázsolt birodalmat kell árasztani, ahová boldogan és átéléssel lép be mindenki, akit e csodás világ megérint. Csak így érheti el az óvónő, hogy kisóvodása beengedje őt rejtett világába a köztük kialakult személyes, intim kontaktus révén. Az irodalmi anyagok kiválasztásánál a magyar gyermekköltészet népi, dajkai hagyományok mellett döntő szerepet kapnak az évszakonkénti, napi megfigyeléseket erősítő, természeti jelenségeket megjelenítő igényes irodalmi alkotások. Feladatunk • szókincsgyarapítás; • a gyermek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzetek megteremtése, • a komplexitás érvényesítése más tanulási tevékenységekkel; • értelmi, érzelmi, etikai fejlődés elősegítése; • dramatizálás, bábozás igényének felkeltése; • a könyv iránti vonzódás, a vele való helyes bánásmód kialakítása, könyvtárlátogatás. • Az önálló vers és mesealkotásnak mozgással vagy ábrázolással történő megjelenési lehetőségek megteremtése, támogatása

39

A fejlesztés tartalma • • • • • • • • • • • •


beszédészlelés, beszédértés képességének fejlesztése; a beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése (logopédus segítségével); metakommunikációs képességek fejlesztése; szókincsfejlesztés, nyelvi fordulatok használata; ritmusérzék fejlesztés, közös együttes mozdulatokkal kísért verselés; beszédkészség fejlesztés; beszédfegyelem fejlesztése; idő- és téri egymásutániság felismerésének fejlesztése, memorizációs képesség fejlesztése; az akusztikus verbális emlékezet fejlesztése.

Az irodalom a gyermekek számára az öröm forrása, játék a beszéddel, ritmussal, rímek összecsengésével. A népi mondókákat, verseket természetes helyzetekben beépítjük a gyermekek életébe. Megfelelő alkalmat találva, gyakran ismételgetve könnyen sajátítják el őket. A népköltészetből olyan anyagot választunk, amelyek fokozzák a gyermekek fantáziáját és lehetőséget nyújtanak az egyéni kreativitásra. A népi mondókák a nyelvi dallam és ritmus segítségével jól felfoghatóak, s nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a kiejtés tanulásánál, (ritmus, hangutánzás, szójátékok) Ezeknél a játékoknál nem a szó jelentése a fontos, hanem a rím és a ritmus. (Ujjjátékok, lovagoltatok, vigasztalók, kiszámolók...) A népköltészet hozzájárul a nyelvi érdeklődés fenntartásához, benne örömet talál a gyermek, s kívánja az ismétlést, gyakorlást. Megismeri, és tovább ápolja általa a tájnyelvet. A gyermekek szívesen hallgatnak népmeséket az óvónő tolmácsolásában. A mesék ismételt elmondásával nő a gyermekek biztonságérzete, s az összetartozás érzését erősíti, felébreszti fantáziájukat, s fokozza alkotó erejüket. A mesék kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, fejlettségi szintjüket. Örömet jelentenek az egyszerű dialógusok, kosztümök az átváltozás, egy – egy figurával való azonosulás lehetősége A képeskönyvek egyszerű történetekkel igen jól szolgálják a sikeres nyelvi nevelést. Átmenetet jelentenek a gyermek számára a játékeszközök és a könyv között. Jól szolgálják a szókincs fejlesztését, a hallottakat szemléletessé és érthetővé teszik.

40


A sajátos nevelési igényű gyermekeknél különös figyelmet fordítunk az anyanyelvi, irodalmi nevelésre. Minden gyermeknél az egyéni sajátosságok figyelembevételével járunk el. A hátrányos helyzetű gyerekek kommunikációs nevelése szókincsbővítéssel kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítésével.

5.6. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A gyermeki alkotás a belső kép gazdagítására épül. Az óvodai ábrázolás célja, hogy a gyermek megkezdje önmaga és a látható világ közötti kapcsolat kiépítését az alkotó, játékos ábrázoló tevékenység öröme által: építés, plasztikai munkák, képalakítás, környezetalakítás, találkozás műalkotásokkal.. Feladataink • biztosítani a gyermeki fantáziák, élmények, emlékképek megfigyelések térbeli és képi megjelenítésének sokféle lehetőségét; • biztosítani a belső képek gazdagítását a mese, vers, ének eszközeivel • gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör megteremtésével • felkelteni a gyermekben az ábrázolás eszközeivel, anyagaival az alkotásvágyat; • megismertetni a gyermeket esztétikus tárgyi környezettel; • eljuttatni a gyermeket az építés, rajzolás, festés, mintázás, konstruálás és kézimunka során az alkotó alakítás öröméhez; • az építő – ábrázoló - alakító tevékenység által biztosítani a gyermek téri-, formai és színképzeteinek kialakulását, gazdagítását; • megalapozni - művészeti alkotásokat nézegetve, ezekről beszélgetve, bennük együtt gyönyörködve - az esztétikum iránti érzékenységet és értékelőképességet; • az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos kreatív használatára szoktatás; • az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra ösztönzés. A fejlesztés tartalma • • • • • •

A képi, plasztikai konstruáló kifejező képesség kibontakoztatása, fejlesztése; Vizuális percepció (érzékelés, észlelés), fejlesztése; Egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése; Szem-kéz koordináció fejlesztése, kézmozgás finomítása; Térbeli tájékozódó és rendező képesség fejlesztése Képi gondolkodás fejlesztése; 41


• Beszéd- és kifejezőkészség fejlesztése (mondja el véleményét saját és társai alkotásáról, műalkotásokról, nevezze meg a színeket, azok sötét-világos árnyalatait.); • Esztétikai érzékenységük fejlesztése. Ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk. A gyermekeket egyéni fejlettségükhöz, képességükhöz igazodva segítjük, fejlesztjük. A vizuális tevékenységek tartalma Az óvodában használt és ismert tevékenységformák bővülnek a hagyományőrző, díszítő művészet technikáival. A rajzolás, a festés, a kézimunka mellett megjelennek a népi kismesterséget őrző elemek is, így a sodrás, fonás, szövés, nemezelés, tojásírás – batikolás. agyagozás, játékeszközök készítése (rongy- és csutkababa, terméseszközök, játékok) valamint a hagyományos ünnepekre való készülődés során az adventi koszorú, sütemények (mézeskalács, patkókalács, fánk), farsangi maszkok, vásári áruk készítése. A vizuális alkotás is egy lehetőség a hagyományok, a szókincs gazdagítására. A különböző eszközök alkalmazása sokféle lehetőséget nyújt a nyelv használatára. Az alkotáshoz szükséges technikai lépéseket mindig ismertetjük. Az anyagok, a színek, a formák megnevezésével fejlesztjük szókincsüket. A mintázás, formázás során megismertetjük velük az egyszerűbb fazekas mintákat, edényformákat, ezzel is hagyományainkat ápolva. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára az ábrázolás egy fontos kifejezési lehetőség, melyben érzéseit, tapasztalatait, gondolatait visszaadja. Az alkotás által sikerélményt szerezhet, így nő az önbizalma. Egyéni sajátosságok figyelembevételével fejlesztjük. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolaérettségének elérése, az alkotásvágy, a figyelemkoncentráció szükséges szintjének elérése fontos feladatunk, melyet a vizuális nevelés eszköztárának felhasználásával sikerül megvalósítanunk.

42


5.7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

Az örömmel, önállóan végzett gyermeki munka személyiségalakító hatását fejlesztőnek és napi gyakorlattal szükségesnek tartjuk. Célunk, a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan attitűdök, készségek, képességek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait, feladattudatát. A gyermekek önként és szívesen végezzenek egyéni képességüknek megfelelő munkát, mely a játékkal és a cselekvő tanulással sok esetben azonosságot mutató, aktív tevékenység. Tanulják meg élvezni és értékelni a látható eredményeket, a rendezettséget. A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermek közösségi kapcsolatát, kötelességtudatát, saját és mások elismerését; Fajtái: - önmaguk körüli teendők ellátása - társak kiszolgálása /naposi, felelősi munka/ - kerti és „konyhai” munka; - alkalmi megbízatások teljesítése tágabb környezetben is - növény-kisállat gondozás - természetes anyagokkal való foglalatosság -„alkotások” létrehozása, barkácsolás. Feladataink segítsük elő a gyermek mielőbbi önállóságát mutassunk számára példát tegyük rendszeressé az egyéni és közösségi munkát a különböző munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása olyan munkalehetőség biztosítása, amely a gyermek számára elfogadható önállóságra ösztönöz fokozatosság biztosítása egyéni terhelés alapján konkrét, reális, a gyermek saját magához mérten fejlesztő értékelést kapjon. A fejlesztés tartalma • • • • •

Akarati tulajdonságok (kitartás, felelősségérzet, fegyelmezettség) fejlesztése; Motoros képesség fejlesztése; Önállóság, önfegyelem, feladattudat fejlesztése; Vizuális fejlesztés; Tapintásos észlelés fejlesztése; 43


• Együttműködés képességének fejlesztése; • Kommunikációs képesség fejlesztése; • Dominanciák erősítése.

A gyermeki munka az óvodapedagógus tudatos pedagógiai szervezésének, a gyermekekkel való együttműködés eredménye. A munka fejlesztő értékelése konkrét reális a gyermekeknek saját magához mérten történik. Az óvónővel kialakult érzelmi kapcsolat, a megerősítés motivációja ösztönzi a gyermekeket a munkajellegű tevékenységek céltudatos végzésére. A gyermek önkiszolgálása során gyakorolja azokat a fogásokat, készségeket, amelyek az egyéb munkajellegű tevékenységek végzésére alkalmassá teszik. Megbecsüli saját és mások munkáját. Kitartása, a megkezdett tevékenység befejezésére való igénye, felelősségtudata alakul. Az együtt munkálkodás érzelmi élménye a közösség iránti igényét alapozza. Megtalálja helyét a csoportban, a csoport, a közösség hasznos tagjává válik. Kialakul benne a segítségnyújtás igénye. Óvja, védi, gondozza a környezetében lévő növényeket, alapozódik a másról való gondoskodás igénye. A munkafolyamatok megnevezésével gazdagodik aktív szókincsük. Az ismétlődések által erősödik a gyermekekben a beszédöröm érzése. Az egyszerű dialógusokkal fejlődik beszédkészségük, beszédértésük, artikulációjuk. A sajátos nevelési igényű gyermekeket egyéni sajátosságaik figyelembevétele mellett vonjuk be - kezdetben - az önkiszolgáló munkákba, később - a fokozatosság elvét szem előtt tartva, a közösségért végzendő munkákba.

44


5.8. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. A gyermek élete minden percében tanul és minden élvezhető perc játék is egyben. A játék olyan eszköz a gyermek számára, melynek segítségével készségeket sajátíthat el, a világ dolgainak felfedezéséhez, miközben teljes személyisége fejlődik. Óvodában a tanulás spontán, illetve a nevelési célok érdekében szervezett tevékenység. A gyermekjátékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása során tanul. Célunk, • tanulásban kompetens gyermeket nevelni, mely során a gyermek képessé válik az élethosszig tartó tanulásra; • az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak a bővítése, rendezése. Az óvodai tanulás • épít a gyermek kíváncsiságára • felhasználja az aktivitását • értékeli a kreatív megoldásokat • felfedezési lehetőségeket kínál • a játékba integrált cselekvéses gondolkodási formák lehetőségeit teremti meg • egyénhez mérten értékel • örömteliséget biztosít • felhasználja a meglévő ismereteket • egyformán jelentősnek tartja a különböző képességeket, készségeket és a meglévő tudást, folyamatosan és fokozatosan várja el az együttműködést, a feladattartást, az irányíthatóságot. Feladatunk • A projekt módszernek megfelelő tervezés: • építeni az élethelyzetekre vagy az életből vett problémák, gyakorlati feladatok megoldására vagy valamilyen tudás elsajátítása • érdeklődésre, kíváncsiságra, felfedező kedvre, vállalkozó kedvre alapozni • tevékenységek sorozatát felállítani • biztosítani a közvetlen, konkrét tapasztalást • cselekedtetni • játékos feldolgozással elérni, hogy képességei szintjén tevékenyen csatlakozzon hozzánk minden gyermek - akár eltérő időben is 45


• a tanulás irányítása során a személyre szabott, pozitív értékeléssel a gyermeki személyiség kibontakozásának a segítése • Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva a gyermek cselekvéseiben. • A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása. • Az óvodapedagógus személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a tanulást. • Személyre szabott pozitív értékeléssel a gyermeki személyiség kibontakozásának segítése. • a kiválasztott anyaghoz szabadon kapcsolja hozzá az óvónő: o az anyanyelvi, vers, mese o ének, zenei, o rajzolás, festés,mintázás, kézimunka o matematika o különféle technikák részanyagait. Ezáltal válik a tanulás óvodánkban komplex feldolgozásúvá. A tanulás az óvodáskor végére az óvodai élet sokszínű élményeinek segítségével válik önálló tevékenységi formává. A fejlesztés tartalma • Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések a természeti és társadalmi környezetből; • Beszéd- és szókincsfejlesztés, metakommunikációs képesség fejlesztése; • Emlékezet fejlesztés (megbízások); • Jelenségek változásainak megfigyeltetése; • Kísérletezések; • Összehasonlítások, megkülönböztetések végeztetése irányított és spontán megfigyelésekkel; • Kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése. A tanulás lehetséges formái az óvodában • • • •

Az utánzásos, minta és modellkövetéssel magatartás és viselkedéstanulás; Spontán, játékos tapasztalatszerzés; Cselekvéses tanulás; Interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával;

46


• Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása. • Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva a gyermek cselekvéseiben; • A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; • Az óvodapedagógus által irányított, felkínált megfigyelések, tapasztalatszerzések; • Gyakorlati probléma és feladatmegoldás; Programunk lehetőséget biztosít az óvónőnek arra, hogy nevelési céljai megvalósítása érdekében maga válassza meg, - a rábízott gyermekek, valamint a csoportösszetétel ismeretében - milyen tevékenységi formát alkalmaz. Lehetőséget kínál arra is, hogy maga válassza ki, tervezze meg és építse fel saját csoportjában tervezett tevékenységek anyagát komplex módon. A tanuláshoz használt eszközök kiválasztásánál arra törekedjen, hogy azok aktivizálják, gondolkodásra serkentsék, problémamegoldásra ösztönözzék a gyermekeket. Csoportjainkban különféle, változatos tevékenységekkel biztosítjuk a gyermekek számára a sokoldalú tapasztalatszerzést, a világ élményszerű megismerését, beszédkészségük fejlesztését. Rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel teremtjük meg az utánzásos tanulást, figyelemmel kísérve a gyermekek nyelvismeretét és életkori sajátosságait. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is mindenképpen az egyéni képességeik figyelembe vétele mellett folytatunk célzott fejlesztést. A hátrányos helyzetű gyerekek iskolaérettségét támogató pedagógiai munka- a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása. A tanulás tervezése évszak projektekben történik.

47


5.9. HAGYOMÁNYÁPOLÁS

„A szülőhely eleven kapcsolatok híján semmitmondó puszta név marad. A szülőföld többet jelent. Életre szóló emlékekkel kapcsolódunk hozzá, a valahová tartozás biztonságérzetét nyújtja. A bontakozó értelmű kisgyermeknek a szülőföld jelenti a világ közepét. Innen vezetnek az utak sugarasan a távolba. A szülőföld összefügg az anyanyelv, a család, a pajtások, az ember magára találásának felejthetetlen élményével. „ (Kósa - Szemerkényi: Apáról, fiúra)

A népi hagyományok gazdag tárházából a gyermekek korának megfelelő, számukra örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása fontos feladatunk. Nevelőtestületünk minden évben az éves munkaterv elkészítése során megjelöli az egész óvodát érintő hagyományápoló közös programokat, feladatokat. A csoportok belső életére vonatkozó hagyományok rendszerét minden csoport maga alakítja ki. Az élmények meghatározzák a gyermek egyéniségének alakulását. Nem mindegy tehát, hogy milyen ingerek, hatások, tapasztalatok érik a gyermeket óvodás korban. Engedjük a gyermekeket megismerkedni a természettel, a természetes anyagokkal. Lássák, tapintsák, gyűjtsék azokat és dolgozhassanak is velük. A dalos népi játékok a közös élmény erejével fokozzák a gyerekekben a közösséghez tartozás tudatát. Érezzenek rá a mondókák ritmusára, hangsúlyára, örömmel, szívesen mondják azokat. Figyeljenek fel a mesék bölcsességére, humorára. A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket fokozó alkotások kiválogatása, megismertetése, képez fontos feladatot. A népszokások jelentős része a naptári évhez fűződik: az évszakok változásaihoz, a napfordulókhoz, a mezőgazdasági munka egyes fázisaihoz, állami és egyházi ünnepekhez. Ezekhez kapcsoljuk a tevékenységeket, élményeket. A hátrányos helyzetű gyermekeknél az érzelmi nevelés, a biztonságérzet növelése, a társas kapcsolatok, a társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése fontos feladatunk, melyet korszerű pedagógiai módszerek felhasználásával ( a zenei nevelés eszköztárával is) valósítunk meg Munkánk során bátran támaszkodhatunk a gyermekek családi hátterére, a szülők, nagyszülők segítségére. Kedves hagyomány és az összetartozás jelképe, hogy a gyermek az óvodai csoportjában is megünnepli születésnapját. Csemete nap – a gyermekek közösséghez tartozásának erősítését szolgálja a nevelési év végén szülőkkel. 48


Egészség nap –közösen szervezett mozgásos sportrendezvény. Mikulásvárás

Karácsony – előkészületekkel járó ünnepi megemlékezés. Legszebb ünnepe az évnek, a szeretet, a család ünnepe. Az örömteli ádventi időszak várva várt eseménye. Az érzelmi ráhangolódás megjelenik az ünnepi külsőségekben. Az óvodában mi az ünnepi tevékenységekkel fokozzuk a várakozás izgalmát, s hagyjuk, hogy a karácsony ünnepe a családban teljesedjék ki. A felkészülést egy teadélutánnal zárjuk. Mackóhét - néphagyomány szokásainak felidézése Farsang – téltemetés, tavaszvárás – zenés – egy héten át tartó táncos rendezvény Hagyományosan jelmezt öltenek a gyermekek ezen a napon és táncházi mulatság részesei lehetnek. Március 15. – ünneplése elősegíti a hazaszeretet alakulását, a szülőföldhöz való kötődés alapozását. Húsvét - hagyomány a locsolkodás, tojásfestés, díszítés. Anyák Napja – meghitt, bensőséges kirándulás, közös játék az édesanyákkal az erőltetett szereplés helyett. A gyermekek ajándékokkal és kedvelt dalos játékokkal, versekkel, közös játékokkal, virággal köszöntik édesanyjukat. Nagyok búcsúzója - Az iskolába menő gyermekektől közösen egy játszó délelőtt keretében köszönnek el a kisebb gyerekek és az óvónők. Kirándulás, - évszakokhoz kötődő rugalmas szervezésű program. Úti cél a természet. A kirándulások célja: megfigyelések a természetben, különböző mozgáslehetőségek kihasználásával. A környezetvédelem jeles napjait - Állatok Napja, Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak és Fák Napja – csoport szintű közös programok szervezésével tartjuk. Szülői fórum szervezése – szülők által igényelt nevelési problémák megoldásához segítségadás, egészséges életmód fontosságának hangsúlyozása. Alkotó délutánok – évente több alkalommal 49

6.


A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

Óvodánkban a játékos képességfejlesztés eredményeként 6-7 éves korra a gyermek személyiségfejlődése olyan fokra juthat, hogy képessé válik az őt körülvevő környezetben biztonsággal mozogni, eligazodni. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az SNI gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembevételével történik, speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett. A gyermekek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A sikeres iskolai munkához egyformán szükséges a testi, lelki, és szociális kritériumoknak való megfelelés. Az alábbi prioritást élvező képességfajták képzik az óvoda-iskola átmenet alapját: Szociális képességek • • • • • • • •

kritikai gondolkodás; tervszerű, motivált munkavégzés, akaraterő, kitartás; kreativitás, problémamegoldó gondolkodás; konfliktuskezelés, szabálytartás; empátia, tolerancia, nyitottság; együttműködő-készség, szervezőkészség; önállóság, önismeret, önbizalom; metakommunikáció, az egyes társas helyzetekben való adekvát viselkedés, kommunikáció.

Értelmi képességek • • • • • • •

pontos, differenciált vizuális észlelés; hallott- auditív információk pontos észlelés, megkülönböztetése; a látott- hallott információk összekapcsolásának képessége; rövid idejű vizuális-verbális memória; szándékos figyelem; környezettudatos magatartás kialakítása; alkotótevékenység által növelni a gyermekek önállóságát, önbizalmát; 50


• a kreativitás fejlesztése; • művészetekhez való viszony alakítása; • emberek közötti együttműködéssel kapcsolatos ismeretek, képességek, attitűdök fejlesztése; • információkezelés; • problémakezelés; • önismeret-fejlesztés; • döntési képesség megalapozása. Verbális képességek • • • • • • • • • • •

szóbeli kommunikáció; beszédbátorság; belső képkészítés; mozgáskoordináció fejlesztése; helyes beszédtechnika; beszédlégzés; artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hanglejtés; beszédpercepciós képesség; gondolkodás; magabiztos, tudatos, kreatív önkifejezés; választékos, nyelvi eszközökben gazdag, kulturált stílus különböző kommunikációs helyzetekben; • a kommunikációs igény motiválása, a kommunikáció segítése.

Testi képességek • összerendezett, koordinált mozgás; • nagymozgás; • finommotorika fejlettsége.

51


7. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK „Legyen az óvoda szociális anyaöl a gyermek számára, ahol a gyermeket megilleti a szeretet, tisztelet, megbecsülés, elismerés, bizalom, elfogadás, tolerancia, megértés, együttérzés, gondoskodás, óvás, védés, barátságosság, derű, béke, nyugalom, kiegyensúlyozottság, harmónia, családias légkör.”

Célja: a hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyermek felismerése, a hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség okainak feltárása, másság elfogadtatása, majd pedagógiai eszközökkel a káros hatások megelőzése, ellensúlyozása, induló hátrány csökkentése, az iskolalátogatás időben történő elkezdése. Feladatai Prevenciós feladatok • Az új óvodások befogadását elősegíteni; • Beilleszkedésüket az adott csoportba a lehető leg zökkenő mentesebbé tenni; • Családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutás segítése; • Minden rendelkezésre álló eszközzel segítjük a gyermekek családban történő nevelését; • A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése; • Jó kapcsolat kiépítése a helyi gyermekvédelmi rendszerben érintett szervekkel, személyekkel; • A prevenció kiterjesztése minden gyermekre; • A veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet felismerése, az okok megkeresése,- a gyermeki személyiség, a családi háttér, a környezet ismeretének tükrében – feltárása, a káros hatások ellensúlyozása, megszüntetése. Korrekciós feladatok • Pedagógiai eszközökkel a káros hatások megelőzése, ellensúlyozása; • Felzárkóztatás megszervezése – fejlesztő, felzárkóztató, egyéni programmal – egyéni tehetséggondozással; • Induló hátrányok csökkentése; • Szülők segítése, figyelmük felhívása – családlátogatással, nevelési segítségadással, tanácsadással, anyagi vagy természetbeni juttatás javaslatával; • Segítő szakemberek igénybevétele - ha szükséges - az okok, problémák feltárása után.

52


Óvó – védő előírások

• Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel történő segítése; • Feladatunk elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermek óvodába kerülését, annak rendszeres látogatását. Szükség esetén a hiányzás jelzése! • Biztosítjuk a gyermekeket megillető jogokat az óvodán belül, szükség esetén óvó - védő intézkedésekre javaslatot teszünk; • Az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezése; • Az egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése; • Az integrált nevelés elősegítése a gyermekek problémájuk szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában. Balesetmegelőzés feladatai • A gyermekeket életkoruknak megfelelő szinten megismertetjük a balesetveszélyes helyzetekkel, és az ezeket elkerülő technikákkal; • Folyamatos tapasztalatgyűjtést, módszertani felkészítést végzünk a balesetek elkerülése érdekében; • A szülőket is bevonjuk a veszély elkerülő magatartásformák, technikák begyakoroltatásába. Az óvodavezető feladatai, pedagógiai tevékenységének tartalma • A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése és ennek ellenőrzése, a pedagógiai munka ellenőrzése; • Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működtetése; • A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése, ellátása; • A nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése, a gyermekbalesetek megelőzése; • A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése; • Az egészséges életmód biztosítása; • Hasson oda, hogy minden harmadik életévét betöltő hátrányos helyzetű gyermek kerüljön be az óvodába; • Szükség esetén a családon belüli szociális körülmények figyelembevételével javaslatot tesz a család bevonására a szociális segélyezettek körében; • A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelme (nyilvántartások vezetése, házirend betartatása).

53


Óvodapedagógusok feladatai, pedagógiai tevékenységük tartalma • A pedagógus óvodai munkájának kapcsolódnia kell a helyi nevelési programban megfogalmazottak megvalósításához; • A gyermek személyiségének, családja világnézetének tiszteletben tartása; • Értékrendjét, vallási, világnézeti felfogását nem kényszerítheti rá senkire az óvodában; • A nevelőmunkája során ezekben a kérdésekben nem foglalhat állást; • Elősegíteni a hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását, befogadását, beilleszkedését; • Biztosítani a gyermeki jogok érvényesülését – szükség esetén óvó-védő intézkedést javasolnak; • A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet felismerése, okok megszüntetése a család bevonásával, a szükséges szakember segítségével; • Pedagógiai módszerekkel indulási hátrány kompenzálása; • Tehetséggondozás megvalósítása, illetve elősegítése; • Közreműködni a szociális szolgáltatások megszervezésében, az egészségügyi szűrővizsgálatok kérésében, szervezésében • Az integrált nevelés elősegítése; • Felzárkóztatás megszervezése; • A rendszeres óvodába járást figyelemmel kísérni, hiányzást jelezni; • A Családok szociális és anyagi helyzetének ismeretében szociális támogatások elősegítése; • Minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni a gyermek családban történő nevelését, a szülők szülői szerepének elősegítését; • Jó kapcsolat kiépítése a gyermekvédelmi szervekkel, személyekkel; • A prevenció minden gyermekre történő kiterjesztése. A gyermekvédelmi feladatokkal megbízott óvónő feladatai, pedagógiai tevékenységének tartalma • Képviseli a gyermek- és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja ezen szempontok érvényesülését; • A családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiszűri a veszélyeztetett gyermekeket, csökkenti, ellensúlyozza, illetve megszünteti az ártalmakat; • A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre (havonkénti lebontás, konkrét tevékenység, felelős megnevezése); • A nevelési év elején tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi tevékenységről, fogadó órájáról, probléma esetén milyen intézményt kereshetnek fel a szülők; • Évente egyeztet a jegyzővel, a gyermekjóléti szolgálattal a nyilvántartást 54

• • • • • • • • • • •


illetőleg; Munkájáról évente beszámol a nevelőtestületi értekezleten; Folyamatos kapcsolatot tart a családokkal foglalkozó személyekkel, intézményekkel (intézkedést kér, ha szükséges); Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, és ezt az óvodavezető és a nevelőtestület tudomására hozza; Fontos feladata a veszélyeztetettség, illetve hátrányos helyzet kritériumainak meghatározása; Az intézményben jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát; Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvónők között; Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, feljegyzi a nyilvántartásba az intézkedéseket, azok eredményességét; Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve a megszüntetés okai; Felderíti a problémás gyermekeket, szükség esetén családot látogat, tanácsot ad; Javaslatot tesz a segélyezési formákra, szülőket is segíti ebben; Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében.

Esélyegyenlőség biztosítása Az esélyegyenlőség és a másság elfogadása azt az emberi jogot testesíti meg, hogy minden ember származására, nemére, nemzetiségére, vallására, testi-lelki sérülésére tekintet nélkül ugyanazok a jogok és lehetőségek illetik meg az életbe való érvényesülés folyamatában. Feladatunk a másság elfogadtatása a gyermekekkel. Feladat annak az elfogadtatása, hogy ezeknek a gyermekeknek más az életmódja, más a teljesítménye, több segítséget igényelnek. Elő kell segíteni, hogy a gyermek önállóan tudjon közlekedni, szükségleteit jelezni, az óvoda felnőtt közösségével kommunikálni, a csoportban a szokásos viselkedést megvalósítani A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül – rendkívül fejleszthetőek. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése, a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből 55


származó lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Feladatok: • • •

Minden gyermek sikeressége legyen biztosított differenciált, egyénre szabott módszerek alkalmazásával. A partnerközpontú működés továbberősítése. A szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek Tanulási zavarral küzdők csoportjába azokat a gyerekeket soroljuk, akik ép értelmi képességekkel rendelkeznek, intelligencia hányadosuk normál övezetbe sorolható, esetenként kiemelkedő, érzékszervi fogyatékosságuk nincs. Az óvodában tanulási zavar veszélyeztetettségről beszélhetünk, amely a részfunkciók problémáiban nyilvánul meg. Részképesség-zavar azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel. Tanulási zavarok típusai: Részképesség-zavarok Komplex tanulási zavarok A viselkedés, az önértékelés zavarai Feladatunk: az egyéni fejlődési ütem, képesség, tehetség, szociokulturális háttér figyelemmel kísérése, tehetség kibontakozás segítése, elmaradások fejlesztése és a hátrányos helyzetből való felzárkóztatás. A beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy mindezek halmozódása áll. Ezek a gyermekek érzékenyebben reagálnak a meteorológiai változásokra. Fáradékonyabbak, nehezebben tűrik a zajokat, nehezen viselik a várakozási időket. Gyakran igénylik a pihenést. Fokozottabb szükségük van a tevékenységeket meghatározó napirend tartására. 56

Pestszentlőrinci Csemete Óvoda 8. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

8.1 AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD EGYÜTTMŰKÖDÉSE A család mással nem pótolható, elsődleges szociális közeg. A szülők mintát adnak és mintát látnak tőlünk a különféle nevelési helyzetek megoldására. A szülők kötelességérzetét erősítjük azzal, hogy hangsúlyozzuk a család pótolhatatlanságát. Kellő tapintattal, körültekintéssel segítjük, hogy a szülői feladataikat minél eredményesebben oldják meg. • A szülőket egyenrangú nevelőpartnernek tekintjük ennek alapja a kölcsönös bizalom, segítségnyújtás, korrekt tájékoztatás, családok ismerete; • Óvónőink segítséget, támaszt nyújtanak a szülőknek, gyermekük fejlesztésében, kéréseiket, javaslataikat komolyan fontolóra veszik, kölcsönösen alkalmazkodnak egymáshoz, ha a helyzet úgy kívánja; • Az óvónő magatartásában, szakmai felkészültségében példamutató legyen a szülő, a gyermek számára; • Folyamatosságot biztosítunk a családi és az óvodai élet szokásrendszerében. Elfogadjuk a család szokás és szabályrendszerét, szükség esetén tapintatosan próbáljuk befolyásolni ezeket; • Óvodánk minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledik a családokhoz, tiszteletben kell tartanunk világnézetüket; • Óvónőink minden egyes családdal egyénileg találják meg a kapcsolatteremtés, együttműködés, a segítés legmegfelelőbb módját (elvárások, közös célok, rendszeres vélemény feltárás); • A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben élő gyermekek szüleivel az óvónők megértő, bizalmat ébresztő magatartással kezdeményeznek kapcsolatot; • A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél különösen fontos a szülőkkel való személyes kapcsolat kialakítása, a gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása. Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon. Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása. • Szülői Szervezet támogatása, rendezvényeken, ünnepeken való részvétel. • Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása Az óvoda minden dolgozója köteles a pedagógus etika szabályait megtartani, a gyermekről és a családokról szerzett információt titokként kezelni. 57


8.2. A SZÜLŐ, GYERMEKEK, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, MÓDSZEREI, LEHETŐSÉGEI • Az óvodapedagógus kapcsolata a gyermekkel bensőséges, kölcsönös tiszteleten alapul • A felnőtt – gyermek, illetve a gyermek – gyermek kapcsolatot a segítőkészség, támogató, elfogadó attitűd jellemzi • Az óvónők fontos feladatuknak tekintik a biztonság és a nyugalom megteremtését • Fontos a pedagógus dicsérő, odaforduló magatartása, a pozitív viselkedés megerősítése, a gyermek pozitív „ÉN” képének kialakítása, fejlesztése • Az óvónők reálisan, tapintatosan tájékoztatják a szülőket • A szülők bízhatnak a pedagógus diszkréciójában • A pedagógus saját példájával hat a szülőre elsősorban A kapcsolattartás lehetőségei, formái • Beiratkozás előtti nyílt napok szervezése. Két alkalomból áll, cél gyermekek ismerkedhessenek az új környezettel, tevékenységek során kapcsolatba kerülhessenek a leendő óvónőikkel. A szülők tájékoztatást kaphatnak az óvoda nevelési programjáról és szokásainkról. • Beíratás • Befogadás • Naponkénti párbeszéd, beszélgetések, gyermekekkel kapcsolatos jogi tanácsok, • Faliújságon információk, melynek hangneme stílusa megszólítása illeszkedik a mindennapi élet gyakorlatához • A szülő jelenléte a csoportban • Szülői értekezlet, melyhez barátságos helyszínt biztosítunk közvetlen beszélgetéshez alkalmas légkört alakítunk ki • Családlátogatás a szülő igénye szerint • Nyílt napok • Közös programok, ünnepélyek, rendezvények  Barkács délután, melyet csoportonként évente két alkalommal szervezünk szülők, családtagok és gyermekek részvételével  Hagyományos programjainkat a folyamatos érdeklődés tartja életben, melyeket úgy szerezünk, hogy a szülők gyermekeikkel együtt aktív résztvevői legyenek.  Őszi Szüreti parti célja, hogy a szülők és gyermekek kellemes perceket tölthessenek velünk, miközben játékos feladatokba kapcsolódhatnak be.  Karácsony várás varázslata az ünnepi készülődés programja. 58


 Csemete napok programsorozat célja az együtt játszás örömének megteremtése, játékos sportvetélkedők, kirándulás, kulturális programok szerezése. Ezeken a programokon kívül számos közös rendezvényt szervezünk, amelyek a csoportokban kerülnek megvalósításra. Ilyenek a Mikulás-várás, farsang, húsvét, édesanyák köszöntése. Ezek a programok a közös értékeken alapuló, de az adott csoportra jellemző sajátos elemek színesítik. • Szülői Szervezettel munkaterv egyeztetése, éves terv készítése • Iskolába lépés után gyerekek nyomon követése Feladatunk egymás elvárásainak megismerése, rendszeres véleményfeltárás, a közös célok megfogalmazása, megvalósítása. Kapcsolataink más nevelési színterekkel Bölcsőde – együttműködés kialakítása, egymás munkájának kölcsönös megismerése látogatások alkalmával Iskola – a már kialakított tartalmas kapcsolat megtartása, a zökkenőmentes, zavartalan iskolakezdés elősegítése. Egymás nevelési céljainak megismerése Közművelődési intézmények- kapcsolattartás kialakításánál célunk, hogy a kiválasztott programok segítsék a nevelési feladatok sokoldalú színes megoldását. Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottság - komplex gyógypedagógiai pszichológiai - orvosi vizsgálatot végez, valamint javasolja a gyermek felvételét az intézménybe. EGYMI: Az SNI gyermekek nevelése során állandó partnerünk. A gyermekek képességeinek felmérése után fejlesztési tervet készít, meghatározva a legfontosabb tennivalókat. Figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, segít az óvónőnek a felkészülésben, folyamatos tanácsadásban. Egyéb kapcsolatok • A XVIII.ker. Önkormányzat – mint fenntartó – szakreferenseivel, Oktatási Bizottságával, Jegyzőjével, és a GESZ munkatársaival folyamatosan dolgozunk együtt, költségvetés, tanügyigazgatás, munkaügy, pályázatok és egyéb óvodaügyekben. • Pedagógiai Szakszolgálatok o Nevelési Tanácsadó, /pszichológus, fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógytornász /. o Egészségügyi Szakszolgálatok /orvos, szakorvos, védőnő/ o a Gyermek- és Ifjúságvédelem intézményei a gyermekek nevelését speciális szakismeretekkel elősegítik. • Egészségügyi szolgálat

59

Pestszentlőrinci Csemete Óvoda 9. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A Helyi Nevelési Program érvényességi ideje a nevelőtestület határozata alapján HATÁROZATLAN időre szól. A Pedagógiai Program érvényessége: 2014. szeptember 1. - határozatlan ideig A Pedagógiai Program módosításának lehetséges indokai: törvényi változás szülői igények változása testületi javaslat. 10. ZÁRADÉK A Pestszentlőrinci Csemete Óvoda Pedagógiai Programját elfogadta az óvoda nevelőtestülete Dátum: ………………………….. …………………………………… Nevelőtestület nevében, aláírása A Pestszentlőrinci Csemete Óvoda Pedagógiai Programját jóváhagyta az óvoda vezetője Dátum:…………………………… …………………………………… Óvodavezető aláírása A Pestszentlőrinci nyilvánította:

Csemete

Óvoda

Pedagógiai

Programjáról

Dátum:…………………………….. ………………………………. Szülői közösség nevében, aláírása 60

véleményét


61

Pestszentlőrinci Csemete Óvoda

Recommend Documents