Pest Megyei Rendőr-főkapitányság BŰNÜGYI IGAZGATÓSÁG BŰNMEGELŐZÉSI OSZTÁLY VEZETŐJE
A vagyon elleni bűncselekmények egyik leggyakoribb fajtája a lopás, melynek "kifinomultabb"módszerei a besurranásos és trükkös lopások. A besurranó tolvajok keresve az alkalmat rendszeresen járják a házakat, lakásokat, irodaépületek egész sorát. Ha nem találnak nyitott és őrizetlen helyiséget, akkor azért, hogy magukat gyanússá ne tegyék, trükköt alkalmaznak. Az áldozattá válás szempontjából a 60 év feletti időskorúak csoportja - a kiskorúak mellett - a legveszélyeztetettebb. Az idős emberek korukból, egészségi állapotukból, életmódjukból, szokásaikból, hiszékenységükből adódóan könnyebben megtéveszthetőek. Az elkövetők azt használják ki, hogy az áldozatok jószívűek, hiszékenyek, egyedül élnek. Az idősek gyakran válnak besurranásos lopás áldozatává, amihez nagymértékben hozzájárul a sértett közreható magatartása (nyitva hagyott kapuajtó, záratlan lakásajtó) is. Az óvatlanság, túlzott bizalom még mindig gyakori magatartás a sértettek körében. A trükkös lopások olyan módszerekkel elkövetett lopások, melyeknél az elkövető az időskorú sértettet saját otthonában, megtévesztéssel, az életkorából fakadó testi és szellemi állapotát kihasználva károsítja meg. A sértettek gyakran maguk hívják, engedik be az elkövetőket lakásukba, udvarukba, ahol nem figyelnek vagyontárgyaikra, egyéb értékeikre, készpénzükre. Az elkövetők a végsőkig kihasználják a sértett hiszékenységét, jóindulatát. Az alkalmazott trükkök fegyvertára óriási, az elkövetők rugalmasak, rendkívül gyorsan alkalmazkodnak egy adott szituációhoz. Minden esetben egy cél vezérli őket, a sértett értékeinek, pénzének megszerzése. Hirtelen és hihetetlenül sok információt zúdítanak a sértettre, elterelve annak figyelmét vagy a kilátásba helyezett haszon reményében elaltatva annak gyanakvását, bizalmatlanságát. A leggyakrabban előforduló elkövetési módszerek: · gáz ár-támogatást vagy nyugdíj-kiegészítést hozott; · más hivatalos jellegre hivatkozik (gáz- vagy áramszolgáltató, önkormányzati dolgozó); · szerszámokat vagy egyéb használati tárgyakat szeretne lerakni, tároltatni; · vásárlás (vasáru, tollpárna, stb.) vagy éppen értékesítés (arany ékszerek, seprű, edények, stb.) ürügyével; · pénzt szeretne felváltani; · mosdóba szeretne menni; rosszullétre hivatkozik; · vizet kér; · kamionja, személyautója lerobbant és a bevontatáshoz, javításhoz pénzre van szüksége; · szomszéd telket szeretné megvenni (vagy megvették) és a telekhatár felől érdeklődik; · szeretet-szolgálattól csomagot hozott; · szociális segélyt hozott; · szemétszállítás túlfizetése miatt pénzt hozott; · kerti munka elvégzését vállalja; · sértett hozzátartozójától pénzt, tűzifát, stb. hozott
·
unoka vásárlására hivatkozva kérnek pénzt, stb.
A csalás bűncselekmény kriminalisztikai jellemzőinek elemzése során is megállapítható, hogy a viktimizációban alapvetően meghatározó szerepe van az életkornak, életstílusnak, családi környezetnek, baráti-ismeretségi körnek, otthontól távol töltött időnek, óvatosság hiányának. A trükkös módszerek esetében az elkövetők leginkább az idősebb korosztályt veszik célba, mivel az idősek életkori, fizikai, mentális sajátosságaikból adódóan, és a társadalomban betöltött szerepüknél fogva az átlagnál sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak, ezáltal fokozottabban veszélyeztetettek a bűncselekményekkel szemben. Egészségi állapotuk, sokszor magányos, elszigetelt életmódjuk és anyagi lehetőségeik miatt ugyanakkor kevésbé képesek a bűncselekmények elleni védekezésre. Megkönnyíti az elkövetők dolgát, hogy az idős emberek könnyen kötnek ismeretséget, legtöbb esetben örülnek, hogy beszélgetnek valakivel, így a bűnelkövetők könnyen a bizalmukba férkőznek. Sajnálatos, hogy a fent említett ügyekben a felderítés rendkívül nehézkes, mivel az elkövetők feltehetőleg nem környékbeli bűnözők, rendszerint az agglomeráció „gazdagabb” településeit választják. Szintén nehezítő körülménynek mondható, hogy a sértett rendkívül felületes személyleírást ad az elkövetőről, ruházatáról, valamint az általa használt járműről. Az idősebb sértetteken túl leginkább az üzletek környékén a vásárlók, valamint az eladók válnak trükkös lopások áldozatává. A bolti eladók sérelmére vásárlási szándékot színlelt vevő, az eladó figyelmét elterelve a pultból készpénzt, vagy az eladó táskáját viszi magával. Mire az eladó megfordul a „vevő” már elhagyta az üzletet. Úgyszintén előforduló jelenség, hogy nagyobb ünnepek (pl. karácsony) vásárlási forgatagában, a vevő figyelemét elterelve, a bevásárlókocsiban elhelyezetett pénztárcát, táskát tulajdonítják el. Az emberi hiszékenységre és könnyelműségre, haszonszerzési vágyra alapoznak a csalók is. A csalás vagyonelleni intellektuális jellegű bűncselekmények körébe tartozik. Az elkövetések során alkalmazott mesék és trükkök a különféle életviszonyokhoz, szituációkhoz alkalmazkodva igen sokfélék. A csalók cselekményeiket többek között: - az emberek segítőkészségére, szánalomérzetére számítva - segítség színlelésével - kurrens cikkek és szolgáltatások kilátásba helyezésével - hivatalos jelleg színlelésével. Emberi gyarlóságra építenek a gyűrűcsalók más néven "gagyizók". Ezek közönséges fémgyűrűt aranyként adnak el természetesen a reális kereskedelmi árnál olcsóbban, kölcsönzőkben gyakran lopott, vagy hamis igazolvánnyal. A Nemzeti Fogyaszatóvédelmi Hatóság által összeállított, a termékbemutatókra vonatkozó megállapítások és tapasztalatok: 1. A termékbemutatókról és hasznos tanácsokról általában: Meglehetősen elterjedt, hogy az árubemutatót szervező vállalkozások rendezvényeiket „egészségnapként”, „egészségügyi szűrővizsgálatként”, „teljes körű egészségmegőrző programként”, illetve „ingyenes állapotfelmérésként” (pl.: szív- és érrendszeri
állapotfelmérés, vércukorszint mérés, testzsír mérés, írisz diagnosztika, thermokamerás diagnosztika) hirdetik meg. Szinte minden ilyen rendezvényről a helyszínen kiderül, hogy az csupán eszköz arra, hogy meggyőzzék a fogyasztókat a több százezer forintért kínált termékek megvásárlásáról. Az árubemutatók - szinte kivétel nélkül - a magasabb árkategóriát képviselő termékek bemutatására fókuszálnak, amelyek többnyire hűtő-fűtő-légtisztító berendezések, vízszűrő, illetve -tisztító készülékek, továbbá infralámpák, masszázsfotelek, különböző mágnesterápiás eszközök, valamint edénykészletek. Tapasztalatok szerint ezen termékek a kereskedelmi forgalomban töredék áron megvásárolhatóak. Általános tapasztalat továbbá, hogy egyre ritkábban invitálják szórólap útján az érdeklődőket, gyakorivá váltak a személyre szóló meghívók, az utcán történő leszólítás, illetve a telefonos megkeresések. Az esetek egy részében az árubemutatók helyszínéül éttermek, művelődési házak szolgálnak. Nem ritka azonban, hogy a cég saját telephelyére szervezi a bemutatót, így ilyenkor a vásárlás nem minősül üzleten kívül kötött szerződésnek, tehát a fogyasztók nem válnak jogosulttá a 14 napos elállásra. A szerződések utalnak arra, ha annak megkötése a cég telephelyén történik, ezért is fontos, hogy annak aláírás előtt mindenképp olvassuk át, és amennyiben ilyen kitételt tartalmaz, tudjuk, hogy ez azt jelent: nem fog minket megilletni az elállás joga! Az idős fogyasztókat általában könnyű meggyőzni arról, hogy egészségük érdekében megvásárolják a terméket, akár teherbíró képességüket meghaladó áruhitel igénybevételével is. A termék tulajdonságaira, jellemzőire, illetve az áruhitel feltételeire vonatkozó szóbeli tájékoztatás azonban lényegesen eltérhet a szerződésben rögzítettektől. Érdemes ezért alaposan áttanulmányozni az adásvételi és kölcsönszerződést, hiszen az aláírást követően már kötve vagyunk az abban foglaltakhoz, utólag pedig szinte lehetetlen bizonyítani, hogy szóban mi hangzott el. Amennyiben a fogyasztók úgy döntenek, hogy részt vesznek ilyen jellegű bemutatón, fontos, hogy alaposan tanulmányozzák át a szerződéseket, nyilatkozatokat mielőtt aláírják, továbbá az üzletkötők nyomására se engedjenek az őket megillető jogokból. A hatósági ellenőrzések mellett tehát fontos, hogy a fogyasztók is tudatosan járjanak el vásárlásaik során.
2. Hatósági tapasztalatok: A fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzéseik során minden második vizsgált árubemutatón állapítanak meg valamilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköző magatartást. A legjellemzőbb megtévesztések: •
valótlan állítás, amely szerint a bemutatott termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására.
•
az előadást tartó személy azt a hamis benyomást keltette, hogy a fogyasztó már megnyert egy nyereményt, miközben nem volt ilyen nyeremény, illetve a nyeremény meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez volt kötött.
•
megtévesztő módon arról tájékoztatták a résztvevőket, miszerint a bemutatott áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre.
•
a termékért annak ellenére fizetnie kellett a fogyasztónak, hogy azt korábban ingyenesen, térítésmentesen hirdetették. Mindkét alkalommal több, „ingyenes” ajándékot kínáltak a fogyasztóknak, amelyekhez azonban csak az utolsó, „ajándékként” átadott termék előállítási költségének (közel 150 000 Ft) kifizetése esetén juthattak hozzá.
A legjellemzőbb fogyasztói panaszok: •
elállási jogukat nem tudták érvényesíteni a szervező vállalkozással szemben.
•
az elállási jog érvényesítése során a foglalót nem fizették vissza, illetve bánatpénz vagy adminisztrációs díj megfizetését követelték a vállalkozások.
•
az ajándék átadását termékvásárláshoz kötötték a helyszínen.
3. A fogyasztót 14 napon belül feltétel nélküli elállási jog illeti meg! A fogyasztó a termék átvételének napjától számított 14 napon belül - indoklás nélkül – elállási jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bemutató helyszíne nem a cég szék-, illetve telephelye (és legtöbbször nem az), 14 napon belül postára kell adni az elállási szándékot kifejező nyilatkozatot, melyet a vállalkozás köteles tudomásul venni, (és a teljes vételár visszafizetni, amennyiben történt fizetés). Az elállást – az utólagos bizonyítás érdekében –írásban, tértivevényes levélben tegyük meg. A személyesen vagy telefonon megkísérelt elállást a fogyasztói tapasztalatok szerint a cégek többnyire letagadják. Amennyiben kölcsön/hitelszerződés-kötés is történt, úgy azt a vásárlástól történő elállás felbontja. A fogyasztó elállását főszabály szerint a cégnek kellene a hitelintézet felé jelezni, de valóban célszerű, ha ezt a fogyasztó maga is megteszi. Amennyiben ez az előírt határidőben megtörténik, – miután a szerződés megszűnik – a fogyasztótól nem követelhetőek a kölcsön részletei.
4. Mit tehet a fogyasztó, ha az üzletkötők erőszakosak és kényszerítve érzik magukat a vásárlásra?
A nehézséget ezekben az ügyekben az okozza, hogy a fogyasztó által tapasztalt erőszakosságot, zaklatást, kényszerítést, illetve ezeknek a szerződéskötésre gyakorolt hatását utólag szinte lehetetlen bizonyítani. A termékbemutatót szervező cégeknél a szerződési feltételek jogilag jellemzően nem kifogásolhatóak, és mivel a fogyasztó aláírásával ellátta a dokumentumot, a szerződésben foglaltak teljesítésére kötelezettséget vállalt. (a szerződéskötéssel, illetve a szerződés teljesítésével, elállással kapcsolatos jogvitákban a fogyasztó békéltető testületi vagy bírósági eljárást kezdeményezhet. A békéltető testületi eljárást annak egyszerűsége, gyorsasága, valamint költségkímélőbb jellege teheti kedvezőbbé.) Amennyiben továbbra is zaklatást tapasztal a fogyasztó, javasolt első körben felszólítani a céget, hogy tartózkodjon az ilyen jellegű magatartástól, illetve ennek nem teljesülése esetére kilátásba helyezni további jogi lépéseket, illetve a rendőrhatóság értesítését, ugyanis a zaklatásnak egy bizonyos foka büntetőjogi tényállást is kimeríthet. Budapest, 2014. október 15. Szoboszlainé Schiller Zsuzsanna r. alezredes osztályvezető
