Z A J V É D E L M I F E J E Z E T

Z A J V É D E L M I F E J E Z E T A GYŐR VÁROS ÚJ SPORTKOMPLEXUM ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ

Jelen zajvédelmi fejezetet készítette:

’95

APSZIS BT.

2092 Budakeszi, Őr utca 37.

......................................

......................................

Csott Róbert

Ilyés László

Zaj- és rezgésvédelmi szakértő Kamarai szakértői kód: SZKV-1.4 Kamarai nyilvántartási szám: 13-12813

Zaj- és rezgésvédelmi szakértő Kamarai szakértői kód: SZKV-1.4 Kamarai nyilvántartási szám: 01-13390

Témaszám: AK-210/2014

2014. november 21.

1 3

J e l e n Z A J V É D E L M I F E J E Z E T d a r a b s z á m o z o t t o l d a l t t a r t a l m a z .

1.

A MEGBÍZÁS T ÁRGYA

A győri Dózsa pálya területén (hrsz: 8712/2) egy sportközpont kerül kialakításra. Győr önkormányzata elnyerte a 2017. évi Nyári Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF European Youth Olympic Festival) megrendezését. A kialakításra kerülő sportkomplexum az olimpia négy sportágának – tenisz, judo, atlétika, torna – helyszínét biztosítja, valamint – a szomszédos fedett uszodával kiegészülve – alkalmas a sportágankénti utánpótlási bázisok kialakítására. Jelen fejezet a sportközpont engedélyezési terveinek épületakusztika munkarészét tartalmazza. A zajvédelmi fejezet feladata a tervezett létesítménytől származó környezeti zajterhelés vizsgálata, valamint a belső és homlokzati hangszigetelési és zajvédelmi követelményeket teljesítő szerkezetek megadása. Az 1. és 2. ábrán a tervezett épület helyszínrajza látható. A tervezett épület funkcionális leírását a TSPC Kft. (H-9011 Győr, Ezerjó út 10.) tervei tartalmazzák. Az 1-3. ábrán a tervezett létesítmény elrendezése, helyszínrajza látható. 1. ábra Helyszínrajz

ZAJVÉDELMI FEJEZET A GYŐR VÁROS ÚJ SPORTKOMPLEXUM ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ

- 2/13 AK-210/2014

Az épület közvetlen környezetében a Bercsényi liget kisvárosias, kertvárosias lakóépületei, családi házai találhatóak. 2. ábra A tervezett sportközpont helyszíne és a környezet elhelyezkedése

3. ábra A tervezett sportközpont elrendezése


- 3/13 AK-210/2014

2.

ELŐÍRÁSOK 2.1. ZAJVÉDELEM

A területre jelenleg érvényes zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) számú KvVM-EüM rendelet tartalmazza. A 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek magállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének a módjáról szól. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályait határozza meg. A közlekedési zaj okozta zajterhelés megengedhető nagyságát az MSZ 15601-2 szabvány határozza meg. A szellőztető, hűtőfűtő rendszerek okozta belső zajterheléssel összefüggésben az MSZ CR 1752:2000 számú szabvány is ad információt (2. táblázat). Az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől (ilyenek például a tervezett épület gépészeti berendezései) származó zaj megítélési szintje az épületek környezetében, lakóés intézményterületen, nagyvárosias beépítésű lakóterület esetén a 2. táblázatban megadott értékeket nem lépheti túl. 1. táblázat Az üzemi létesítményektől származó zajterhelési határértékek nagyvárosias beépítés mellett

Határérték LTH [dBA] A védendő terület Nappal 6-22 h

Éjjel 22-6 h

50

40

Kisvárosias lakóterület. Temetők. Zöldterületek

A táblázatban szereplő LTH zajterhelési határérték az LAM megítélési szintekre. A megítélési idő az üzemi létesítmények esetén a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos nappali 8, éjszakai 0,5 óra. A vonatkozó rendeletben szereplő határértékek teljesüléséhez az LAM megítélési szintekre vonatkoztatott LTH terhelési határérték nem haladhatják meg a táblázatok szerinti értékeket. Az LTH zajterhelési határértékeket az LAM megítélési szintekkel kell összehasonlítani a zajhatárérték-túllépés megállapításához. Amennyiben a zajterhelési határérték számítások során meghatározott zajterhelési jellemző (LAM) kisebb a hivatkozott követelményben meghatározott határértéknél (LTH), akkor a vizsgált szituáció megfelelőnek tekinthető. A 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelete szerint az üzemi és szabadidős zajforrások zajkibocsátási határértékeinek megállapításakor figyelembe kell venni a többi környező, zajkibocsátási határértékkel még nem rendelkező üzemi és szabadidős zajforrás hatását, és a következő képlet szerint kell megállapítani: LKH = LTH – KN, ahol KN = 10logN, de legfeljebb 5 dBA és N azon üzemi vagy szabadidős zajforrások száma, amelyek közvetlen hatásterülete a vizsgált zajforrás hatásterületével fedésben áll. A zajkibocsátási határértékek megállapítása az I. fokú eljáró hatóság feladata. 3. táblázat Az LAeq zaj határértékei gépészeti zaj esetén az MSZ CR 1752 szerint

Kategória

A zajtól védendő helyiség

Fedett sportstadion


A

B

C

35

45

50

- 4/13 AK-210/2014

2.2. ÉPÜLETAKUSZTIKA A lakóépületek és középületek hangszigetelési követelményeit az MSZ 15601-1:2007 és az MSZ 15601-2:2007 számú szabvány tartalmazza. Ezek a követelmények nem jelentenek irreális előírásokat, szolid, ésszerű kompromisszumokat tartalmaznak. A 3. táblázat foglalja össze azokat a követelmény értékeket, amelyekhez hasonló helyiségkapcsolatok a vizsgálat tárgyát képező épületben előfordulnak. A táblázatban a szabványos alapkövetelményeket adtuk meg. A táblázatban megadott követelmények csak az adott irodai, tárgyalói szituációkra érvényesek; a létesítmény kisterű tartózkodó helyiségei esetén (pl. edtervezési irányértékként lehet kezelni ezeket. 3. táblázat Épületen belüli hangszigetelési alapkövetelmények

Helyiség kapcsolat

Zajos helyiség, terhelésnek kitett szerkezet Irodahelyiség Irodahelyiség Irodahelyiség vagy tárgyaló

Egy irodaegységhez tartozó helyiségek

Egy irodaegységhez tartozó helyiségek és közlekedő területek

Különböző irodaegységekhez tartozó helyiségek Különböző irodaegységekhez

Fürdőszoba, wc, teakonyha Irodahelyiség Fürdőszoba, wc, teakonyha Lépcsőkar, pihenő lépcsőházban, közlekedő, folyosó padlója Lépcsőház, közlekedő, folyosó fala Lépcsőházra, közlekedőre, folyosóra nyíló ajtó Lépcsőház, közlekedő, folyosó fala Lépcsőházra, közlekedőre, folyosóra nyíló ajtó Lépcsőház, közlekedő, folyosó padlója Irodahelyiség Fürdőszoba, wc, teakonyha Közös használatú lépcsőház, közlekedő, folyosó fala

Zaj ellen védendő helyiség Szomszédos irodahelyiség (1) (vízszintesen) Előadóterem, tárgyaló (1) (vízszintesen) Szomszédos irodahelyiség vagy tárgyaló, ha az elválasztó falban ajtó is van Irodahelyiség (vízszintesen) Szomszédos irodahelyiség, előadóterem, tárgyaló (függőlegesen) Irodahelyiség, előadóterem, tárgyaló (függőlegesen)

R’w +C [dB]

Követelmény Rw +C [dB]

L’n,w [dB]

37

-

55

42

-

55

30

-

-

42

-

-

51

-

55

51

-

55

Irodahelyiség, előadóterem, tárgyaló (függőlegesen)

-

-

55

Irodahelyiség

-

37

-

Irodahelyiség

-

28

-

Előadóterem, tárgyaló

-

42

-

Előadóterem, tárgyaló

-

33

-

-

-

55

51

-

55

51

-

-

-

51

-

Irodahelyiség, előadóterem, tárgyaló (vízszintesen) Szomszédos irodahelyiség (vízszintesen) Irodahelyiség (vízszintesen) Irodahelyiség, tárgyaló


- 5/13 AK-210/2014

tartozó helyiségek és közlekedő területek

Közös használatú lépcsőházra, közlekedőre, folyosóra nyíló ajtó Közös használatú lépcsőház, közlekedő, folyosó padlója Irodahelyiség Fürdőszoba, wc, teakonyha Közös használatú lépcsőkar, pihenő lépcsőházban, közlekedő, folyosó padlója Közös használatú padlástér, tároló

Irodahelyiség, tárgyaló

-

33

-

Irodahelyiség, tárgyaló

-

-

55

51

-

55

51

-

55

-

-

55

-

-

55

Szomszédos irodahelyiség, előadóterem, tárgyaló (függőlegesen) Irodahelyiség (függőlegesen) Szomszédos irodahelyiség, előadóterem, tárgyaló (függőlegesen)

Szomszédos irodahelyiség, előadóterem, tárgyaló (függőlegesen) (1) Ha az elválasztó falszerkezetben nincs ajtó

A táblázatban megadott értékek egyfunkciójú épületekre vonatkoznak. Többfunkciójú épületek helyiségei közötti hangszigetelési követelmények számszerű meghatározásához a rendeltetést tükröző hangszigetelési igényt a szomszédos helyiségek rendeltetése alapján, a hangszigetelési követelményt növelő tényezők figyelembevételével kell meghatározni. A léghangszigetelési, és a lépéshang-szigetelési követelményt növelő – a helyiség rendeltetésétől függő – tényezőket az MSZ 15601-1:2007 szabvány tartalmazza. Jelen körülmények között például a sportközponti szobák és a lobby, étterem, bár, kávézó között 10 dB-lel kell megnövelni a léghangszigetelési értéket. A követelmények léghangszigetelés esetén a hangszigetelés minimális értékét írják elő. Amennyiben a mért vagy számított eredmény kisebb a követelménynél, akkor a szituáció nem megfelelő. A követelmények logikája az, hogy teljesülésük esetén a rendeltetésszerű helyiséghasználat feltételei biztosítva vannak. A követelmények lépéshangszigetelés esetén a helyszíni hangszigetelés maximális értékét írják elő. Amennyiben a helyszínen mért vagy számított eredmény nagyobb a követelménynél, akkor a szituáció nem megfelelő. A követelmények logikája az, hogy teljesülésük esetén a rendeltetésszerű helyiséghasználat feltételei biztosítva vannak. 3.

ÜZEMI Z AJKIBOCSÁT ÁS

Épületgépészeti zajkibocsátás A gépészeti és technológiai berendezésektől származó zaj számítása jelenleg, az engedélyezési tervfázisban közelítő pontosságúnak tekinthető, mivel a típusok és így a zajszint adatok még jelenleg véglegesítés alatt állnak, így a kiviteli tervben el kell végezni a pontos számítást, zajvédelmi méretezést, amellyel a határértékek betartása biztosítható. Ennek figyelembe vételével lehet dönteni a szükséges hanggátlást biztosító homlokzati szerkezetekről, vagy egyéb zajvédelmi berendezés beépítéséről.


- 6/13 AK-210/2014

A megadott gépészeti források egyrészt a tervezett épület helyiségei, másrészt a külső környezet számára jelentenek terhelést. A gépészeti berendezésektől a külső térben terjedő zaj számítását az MSZ 15036:2002 számú, „Hangterjedés a szabadban” című szabvány előírásainak alkalmazásával végeztük. Fűtés A fűtés 3 darab kondenzációs kazánnal lesz megoldva (Remeha Gas 610 ECO PRO) 922 kW/db. A kazánkéményeket méretezett hangcsillapító eszközökkel kell ellátni. A kazánkémény tetején megjelenő zaj, mint pontforrás LWA ≤ 65 dBA nagyságú lehet. Hűtés A hűtési rendszer zajkibocsátás szempontjából főbb elemei az alábbiak: 

2 darab ATC PYXIS 500 P6 T VT4 hűtőgép LWA = 88,5 dBA 3300 kg 4650x2260x2304 mm



2 darab ATC MANTA A HP T.380.P4.D.J10 hőszivattyú LWA = 84,5 dBA 1600 kg 1800x1800x1740 mm

 A megadott 2x2 egység a szertorna csarnok és a multi-csarnok találkozásánál, a 3. emeleti süllyesztett sávban lesznek telepítve. A zajhatárértékeknek történő megfelelés érdekében javasoljuk zajárnyékoló fal illetve burkolatok kialakítását a gépek környezetében:    

A hangelnyelő burkolatok az épület falszerkezetére kerülhetnek, a 10,76 m és a 14,35 m magasságok között. A zajárnyékoló fal a gépcsoport két végén legyen elhelyezve, a gépektől legfeljebb 1,5 m távolságra. A zajárnyékoló fal magassága a hangelnyelő burkolattal egyezzen meg. A zajvédő fal laboratóriumi hangszigetelő értéke legalább Rw≥ 28 dB. A zajvédő fal gép felőli oldala αw≥0,60 súlyozott hangelnyelésű tényezőjű legyen.

A megadott kritériumoknak megfelelő zajárnyékoló fal az alábbi lehet:    

Perforált acél trapézlemez a zajforrások felé fordítva vagy közepes sűrű szövésű fémháló. A perforáltság mértéke legalább 30 %-os legyen. Javasolt típus Mevaco Rombusz 8x4x1x1 expandált lemez. 10 cm vastag, üvegszövet kasírozású ásványgyapot, amelynek testsűrűsége 4515 kg/m3 (pl. 5 cm Rockwool Airrock ND + 5 cm Rockwool Airrock ND FB1). Az ásványgyapot kasírozott oldala a perforált trapézlemez felé nézzen. 12 mm vastag Betonyp lap vagy 15 mm vastag OSB lap. 1 mm vastag porszórt acéllemez vagy egyéb esztétikai takarás.

A zajvédő fal tartószerkezete 10 cm vastag I-gerendákból készülhet. Az OSB ill. Betonyp lapok rögzítése az I-gerendákhoz történjen. Az ásványgyapot táblák az I-gerendák közé ZAJVÉDELMI FEJEZET A GYŐR VÁROS ÚJ SPORTKOMPLEXUM ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ

- 7/13 AK-210/2014

kerüljenek elhelyezésre. A zajvédő fal tartószerkezetét a szél és egyéb statikai terhelésekre méretezni kell! A zajvédő fal felülről legyen lezárva egy esővédő tetővel. A bejárhatóság érdekében a zajvédő falban egy ajtó elhelyezése szükséges. Az ajtószerkezet rétegrendje egyezzen meg a zajvédő faléval. A sportkomplexum egyes helyiségeibe (pl. elektromos helyiség, épületfelügyeleti helyiségekben, szerverszoba), téli-nyári üzemű split rendszerű hűtés kerül A kültéri egységek az épület tetejére, fém tartószerkezetre lesznek telepítve. Ezen egységekhez akusztikai védelem kialakítása nem szükséges. Szellőzés A szellőzést az alábbi légkezelők végzik. Judo csarnok: 1. LKJ01/A Judo lelátó tér légkezelő berendezés, 17.000/17.000 m3/h 2. LKJ01/B Judo küzdőtér légkezelő berendezés, 13.000/13.000 m3/h 3. LKJ02 Judo WC blokk légkezelő berendezés, 7.000/7.000 m3/h 4. LKJ03 Judo közösségi terek, irodák légkezelő berendezés, 4.000/4.000 m3/h 5. LKJ03 Aerobic termek légkezelő berendezés, 18.000/18.000 m3/h Tenisz csarnok: 1. LKT01 Tenisz WC blokk légkezelő berendezés, 3.800/3.800 m3/h 2. LKT02 Tenisz közösségi terek, irodák légkezelő berendezés, 2.800/2.800 m3/h 3. LKT03/A Tenisz csarnok I. légkezelő berendezés, 18.000/18.000 m3/h 4. LKT03/B Tenisz csarnok II. légkezelő berendezés, 18.000/18.000 m3/h Előcsarnok: 1. LKE01/A Előcsarnok I. légkezelő berendezés, 13.000/13.000 m3/h Sport (Multi) csarnok: 1. LKS01 Sportcsarnok WC blokk légkezelő berendezés, 7.900/7.900 m3/h 2. LKS02 Sportcsarnok közösségi terek légkezelő berendezés, 3.200/3.200 m3/h 3. LKS03 Sportcsarnok konferencia termek légkezelő berendezés, 14.000/14.000 m3/h 4. LKS04/A Sportcsarnok lelátó légkezelő berendezés, szárító funkcióval 19.000/19.000 m3/h 5. LKS04/B Sportcsarnok küzdőtér légkezelő berendezés, szárító funkcióval, 12.000/12.000 m3/h Szertorna csarnok: 1. LKSZ01 Szertorna csarnok WC blokk légkezelő berendezés, 5.000/5.000 m3/h 2. LKSZ02 Szertorna csarnok közösségi terek, irodák légkezelő berendezés, 6.500/6.500 m3/h 3. LKSZ03 Szertorna csarnok légkezelő berendezés, 15.000/15.000 m3/h Atlétikai centrum: 1. LKA01 Atlétikai centrum WC blokk légkezelő berendezés, 10.900/10.900 m3/h 2. LKA02 Atlétikai centrum közösségi terek, irodák légkezelő berendezés, 7.100/7.100 m3/h 3. LKSZ03 Szertorna centrum futófolyosó légkezelő berendezés, 15.000/15.000 m3/h


- 8/13 AK-210/2014

Minden légkezelő berendezés hangcsillapítóval, és szívó és nyomóoldali zsalukkal lesz kialakítva. A szinteken történő légcsatorna átvezetéseknél, a testhangok átadását megakadályozó rezgésmentesítő szigetelést kell elhelyezni. A légkezelő egységek lesugárzott hangteljesítményszintje minden esetben LWA = 60 dBA alatt marad. A külső környezeti zajterhelés – figyelembe véve a saját homlokzatokat is – a kiválasztott gépek mellett akkor teljesíthető, ha a kültér felé történő kicsatlakozásoknál a hangteljesítményszint LWA ≤ 75 dBA nagyságú. Ennek érdekében – ahol szükséges – a friss levegő vételi és használt levegő kidobási ágakba méretezett hangtompító kerül. A légkezelő egységek telepítése a környezeti zaj szempontjából egyéb akusztikai védelmet (pl. zajárnyékoló fal telepítése) nem igényel. A belső védendő terek megengedhető zajterhelése a funkció és az igényszint függvényében változik. A fokozottan védendő terek (pl. konferenciatermek) esetén a védendő térbe lépő légcsatorna végpontokon megjelenő hangteljesítményszint tipikusan LWA ≤ 40 dBA lehet. Az atlétikai centrum LKA01 és LKA02 jelű légkezelő egységei a csarnok földszinti gépészeti helyiségében lesznek elhelyezve. A környezet zajvédelme érdekében a gépészeti tér belső felületeire kerüljön elhelyezésre legalább 100 m2 felületen 5 cm vastag kasírozott gyapotlemez (pl. Rockwool Airrock ND FB1). Gépjárművek okozta üzemi zajkibocsátás A létesítményhez kialakítandó parkolóhelyek száma mintegy 120 darab. A parkolók a sportlétesítmény látogatóinak és a dolgozóinak készülnek. A pontos elhelyezésük az építészterveken látható. Alapvetően két parkolócsoport kerül kiépítésre: a hátsó, 77 állásos közönségparkoló, és az utcai 44 állásos VIP parkoló. A teljes területen az épülethez tartozó parkolók miatt napközben 40 járműmozgással, éjszaka 100 járműmozgással számolhatunk (Megbízói adatszolgáltatás). A területen belüli gépjárműmozgás üzemi zajnak tekintendő. A területen belül a mozgási útvonal rövidnek mondható; egy adott gépjármű mozgás átlagosan legfeljebb 30 másodpercig tart. A hangteljesítményszint az ilyen idő függvényében változó zaj esetén az alábbiak szerint határoztuk meg: 1 𝑇

𝐿𝑊𝐴 = 10log [ ∑𝑖 𝑡𝑖 100,1𝐿𝐴,𝑖 ] (dBA) ahol

LWA LAi ti T

- eredő hangteljesítményszint a vizsgált tevékenységhez, forráshoz a megítélési időre vonatkoztatva - hangteljesítményszint a vizsgált tevékenységhez, forráshoz a tevékenység idejére vonatkoztatva - LAi időtartama (perc) - be- és kiállás - a megítélési idő (perc), - nappali 8 óra, éjszakai 30 perc

A gépjárművek zajkibocsátását korábbi mérések és szakirodalmi adatok (pl. Buna/KTI) alapján vettük számításba.


- 9/13 AK-210/2014

Az adott parkoló kialakítás mellett a személygépjárművek hangteljesítményszintje jellemzően LWA = 75 dBA alatti. A megadott érték a lassú mozgás, parkolás esetén érvényesek. A vonatkoztatási időre tekintve a nappali időszakban LWA = 72 dBA hangteljesítményszinttel számolhatunk, míg az éjszakai időszakban LWA = 77 dBA. A magasabb éjszakai érték az eltérő vonatkoztatási idő miatt adódik. A létesítményhez által okozott zajterhelés nagysága a védendő pontokban A számításkor nem vettük figyelembe a szakaszos üzemeltetés lehetőségét. Figyelembe véve a zajok jellegét, az alapzajt és a tercsávú frekvenciaspektrumok jellegét, az MSZ 18150-1:1998 4.5. és 4.6. fejezetei alapján az LAeq,mért értékéből az LAeq és az LAM (megítélési A-hangnyomásszint) értékének meghatározásához szükség esetén a következő korrekciókat kell alkalmazni:    

Alapzaj miatti korrekció: A berendezetlen helyiség miatti korrekció: A zaj impulzusos jellege miatti korrekció: A zaj keskenysávú összetevői miatti korrekció:

Ka Kb Kimp Kton

LAM = LAeq, mért+Ka+Kb+Kimp+Kton A tervezett gépészeti berendezésekről részletes akusztikai adatok álltak rendelkezésre, ezekből az adatszolgáltatásként kapott „A”-súlyozású egyenértékű hangteljesítményszintekből, illetve a megadott zajspektrumokból határoztuk meg a várható megítélési zajszinteket (LAM) a vizsgálati pontokban. A létesítendő beépítés környezetében található védendő épületek legkedvezőtlenebb homlokzati szakasza előtt a 4. táblázat szerintiek. Ha a vizsgált zajterhelés miatt a sorolt épületek esetén teljesülnek a zajterhelés határértékek, akkor az összes többi védendő pontban sem számolhatunk határérték túllépéssel. A vizsgálatokat a sportközpont összes, fentebb sorolt épületgépészeti berendezését figyelembe véve végeztük el. 4. táblázat A gépészet okozta zajterhelés várható nagysága

Mértékadó zajterhelés LAM [dBA] A zajtól védendő épület nappal 6-22 h

éjjel 22-6 h

1. pont: hszr. 8875 lakóépület homlokzatától 2 m távolságban

39

37

2. pont: hszr. 8749 lakóépület homlokzatától 2 m távolságban

42

39

3. pont: hszr. 8753/1 lakóépület homlokzatától 2 m távolságban

41

37

A fenti értékeket a határértékkel összehasonlítva megállapítható, hogy a fentebb megadott zajvédelmi intézkedések mellett határérték túllépés nem várható, ezért további zajvédelemről nem szükséges gondoskodni. A fenti kiinduló adatok alapján tehát a tervezett épület gépészeti és egyéb üzemi zajkibocsátásától származó, a védendő területen keletkező zajterhelés nagysága nem haladja meg a vonatkozó határértékeket. ZAJVÉDELMI FEJEZET A GYŐR VÁROS ÚJ SPORTKOMPLEXUM ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ

- 10/13 AK-210/2014

Összefoglalva megállapítható, hogy a tervezett, fentiekben vázolt és a kiviteli tervben pontosításra kerülő berendezések, szerkezetek alkalmazása mellett biztosítható, hogy a környező védendő területeken a tervezett létesítmény zajforrásaitól együtt származó zaj ne lépje túl a határértéket.

SZERKEZETI MEGOLDÁSOK

4.

A kazánokat, a keringető szivattyúkat és az egyéb gépészeti elemeket a kazánházban úgy kell elhelyezni, hogy a csatlakozó épületszerkezeteken keresztül szerkezeti zajt ne tudjanak közvetíteni (úsztatás, ill. csővezetékeknél kompenzátorok alkalmazása). A kazánházban a gépészeti elemeket és berendezéseket csak a födémszerkezethez szabad rögzíteni illetve támasztani. A fal- és födémáttöréseknél tartósan rugalmas kitöltés szükséges a csővezetékek és az épületszerkezetek között; merev szerkezeti kapcsolat kialakulását kerülni kell. A 7. táblázat a javasolt épületszerkezeteket tartalmazza. 10. táblázat Belső határoló szerkezetek javasolt megoldásai

Sorszám

Határoló szerkezet megnevezése

Rétegrend -

1.

2.

3. 4.

5.

A/004/2 gépészeti helyiség és A/004 bemelegítő helyiség közötti falszerkezet

Konferenciatermek közötti falszerkezete

Mobil válaszfal a konferenciateremben A/004/2 gépészeti helyiség ajtószerkezete Konferenciaterem ajtószerkezete

-

2x 12,5 mm vastag gipszkarton építőlemez 75 mm vastag légrés CW50 profillal kialakítva, a légrésben min. 50 mm szálas hőszigetelő anyag kitöltés 1 cm légrés 75 mm vastag légrés CW50 profillal kialakítva, a légrésben min. 50 mm szálas hőszigetelő anyag kitöltés 2x 12,5 mm vastag gipszkarton építőlemez

A falszerkezet teljes magasságban, födémtől-födémig készül; gépészeti csövek a két helyiség között csak gipszkarton burkolat mögött futhatnak át. - 2x 12,5 mm vastag gipszkarton építőlemez - 75 mm vastag légrés CW50 profillal kialakítva, a légrésben min. 50 mm szálas hőszigetelő anyag kitöltés - 1 cm légrés - 75 mm vastag légrés CW50 profillal kialakítva, a légrésben min. 50 mm szálas hőszigetelő anyag kitöltés - 2x 12,5 mm vastag gipszkarton építőlemez A falszerkezet teljes magasságban, födémtől-födémig készül; a fal az álmennyezet fölötti térben is felület-folytonos legyen, gépészeti csövek a konferenciatermek között nem futhatnak át; a gépészeti beállások a folyosók felől történnek. - Rw  48 dB (pl. 2x3 mm vastag akusztikai nehézlemezzel ellátott Copar típusú mozgatható válaszfalrendszer) -

Rw + C ≥ 38 dB

-

fa vagy acél tokszerkezet, fa vagy acél szárnyszerkezet Rw + C ≥ 33 dB javasolt érték Rw + C ≥ 38 dB


- 11/13 AK-210/2014

Az irodai fan-coil egységek zajteljesítmény-szintje LWA  42 dBA értékű lehet. A fan-coil egységek méretezett állapota vagy a legkisebb, 1-es, vagy a középső, 2-es fokozatra történhet.

4.3. TEREMAKUSZTIKA Épületek belső tereinek – így előadó helyiségeinek és egyéb közösségi tereinek – akusztikai kialakítására, akusztikai jellemzőire követelményértékek nem vonatkoznak. A nemzetközi szakirodalom az utózengési időre közöl ajánlott értékeket, amelyeket mi is figyelembe vettünk a számítások során. Elsősorban az „Architectural Acoustics” című könyv (Elsevier Academic Press, 2006), a „Bauphysikalische Entwurfslehre” című könyv (VEB Verlag für Bauwesen, 1987), valamint Tarnóczy: Teremakusztika I-II. könyvének adataival dolgoztunk a modellezés során. Megjegyzendő, hogy ideális utózengési idő nem létezik, ugyanis az függ a terem felhasználási módjától (beszéd, zene, stb.), illetve beszéd esetén a beszélő orgánumától, a hangosítás erősségétől, valamint az aktuális elrendezéstől, az ott tartózkodók számától is. Ugyanakkor az utózengési idő csak az egyik teremakusztikai tényező, amely a beszédérthetőségre és a beszédtetszetősségre, valamint a zene akusztikai élvezhetőségére hatással bír. A teremakusztikai tényezők együttes hatásának vizsgálatára még mindig a nagyszámú hallgatósággal elvégzett beszédérthetőségi és zenehallgatási próba az egyik legjobb – és talán a legbiztosabb – objektívnek tekinthető módszer. Jelen esetben teremakusztikai szempontból a konferencia termekkel és a sportcsarnokok tereivel javasolt foglakozni. A konferenciatermek és a sportcsarnokok esetén elsődleges és kiemelt szempont a megfelelő beszédérthetőség biztosítása. A menekülő utak hangjelzéseiről az MSZ EN 60849 számú, „Hangrendszerek veszélyhelyzetekhez” szabvány szól. A kiviteli tervekben – az igényszint meghatározása, rögzítése szerint – a teremakusztikai kialakítást pontosítani javasolt.

5.

REZGÉSVÉDELEM 5.1. TELEPÍTENDŐ LÉTESÍTMÉNY SZEMPONTJÁBÓL

A tervezett létesítmény szempontjából nem jelent nagy kockázatot a közúti rezgésterhelés. A fő rezgésforrásként az épület gépészeti berendezései jelennek meg. A gépészeti berendezések rezgésterhelése a vasbeton szerkezetben gyakorlatilag akadálytalanul terjed, ezért nagy gondot kell fordítani a gépházak, garázsok és az ezekhez tartozó épületgépészeti rendszer megfelelő rezgésszigetelésre. A helytelenül kialakított gépészeti terek okozhatnak olyan magas rezgésterhelést, vagy szerkezeti zajt, amelyek megakadályozhatják az épületen belüli zajkövetelmények teljesítését. A belső rezgésterhelés csak a forrásoknál oldható meg hatásosan, ezért a rezgésszigetelés nagyon fontos szereppel bír a követelményeket maradéktalanul kielégítő épület tervezésében.


- 12/13 AK-210/2014

5.2. MEGLÉVŐ VÉDENDŐ ÉPÜLETEK SZEMPONTJÁBÓL A tervezett épületek megépítése a meglevő épületek rezgésterhelése szempontjából nem jelent lényeges változást. Ezzel szemben jelentős kockázati tényező az építési tevékenység, a földmunkák végzése, az építőanyagok és a föld szállítása. A tervezett épület megépítése a meglevő épületek rezgésterhelése szempontjából nem jelent lényeges változást. A fentiek alapján megállapítható, hogy - a tervezett épület hatására a meglévő épületekben nem kell rezgésterhelés növekedésre számítani, a rezgés súlyozott egyenértékű gyorsulása továbbra sem haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) számú KvVM-EüM rendelet szerinti határértéket, azaz nappal AM = 10 mm/s2, éjjel AM = 5 mm/s2 ill. a maximális Amax=200 mm/s2 értéket. - a tervezett épületet érő környezeti rezgésterhelés sem haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) számú KvVM-EüM rendelet szerinti határértéket, azaz nappal AM = 10 mm/s2, AM = 5 mm/s2 ill. a maximális Amax=200 mm/s2 értéket.

Budapest, 2014. november 21.


- 13/13 AK-210/2014

Z A J V É D E L M I F E J E Z E T

Recommend Documents